Erdőségek

1 / 13 oldal 1, 2, 3 ... 11, 12, 13  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Erdőségek

Témanyitás  Kanmiru on Szer. Márc. 31 2010, 20:15

Főleg a déli területeken elterülő, a föld szeszélyes szintvonalváltozásaival szabdalt erdőségek.
avatar
Kanmiru
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Vándorló szerzetes ninja
Chakraszint: 310

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Junichiro Saruwatari on Vas. Ápr. 11 2010, 07:30

//Megpróbálom leírni amire emlékszem.//

A jutsut sikeresen elvégeztem. Láttam, hogy a fa tele volt apró tűkkel. Nagyon örültem mikor sikerült, de nagyon el is fáradtam. Elindultam arra ahol Shiro és a sensei van. Ott felmásztam egy fára és onnan néztem az eseményeket. Ők valószínűleg nem láttak engem, de én őket nagyon is. Sőt minden szót hallok is ami elhagyja a szájukat. Egy szerzetes hagyja el a helyszínt. Nem tudom ki lehetett, de nem tűnt rossz embernek így nem aggódtam. Láttam ahogy a sensei odamegy Shirohoz és arcon rúgja. Nagyon fájhatott. Hallottam, hogy Kazuma mit mond és egyáltalán nem tetszik. Elővettem egy kunait ha a sensei tényleg meg akarná ölni Shirot megpróbáljak segíteni neki.
avatar
Junichiro Saruwatari
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 150

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Shirogane Shiro on Hétf. Ápr. 12 2010, 00:59


[Karin, Saruwatari]

//Én is igyekszem rekonstruálni, amire emlékszem - sajnos pont a lényeg foghíjas//

Mintha csak a kérdésemre akarna felelni, az ismeretlen shinigami "lecsapott", s már is a homlokomra érintette a kezét. Olyan jólesően hűvös volt... S amit mondott, azonnal megnyugtatott. Sóhajtva hunytam le a szemem. Akihiko biztonságban van, nem viszi el. "Engedd el végre" suttogta, de én csak határozottan, igaz fáradtan megráztam a fejem. Nem tehetem, mert ő és én már egyek vagyunk, ha elengedem, akkor az azt jelenti, hogy én is túlléptem ezen a világon.
Az érintés nyomán lassan lebegés vett körül. Furán hangzik, de tényleg olyan volt, mintha a testem nem a földön feküdne, hanem belemélyedt volna valami lebegésbe, éreztem a saját súlyom, éreztem az eddig elszenvedett sérülések fájdalmait, de mégis minden olan habkönnyű volt.
Egészen addig a pillanatig...
A valóság fájdalmasan ébresztett rá megint arra, hogy a sensei mennyire kegyetlen tud lenni. Sajogva nyekkentem el a talajon. Nem számított most épp semmi. Tényleg nem.

-Shiro, elég legyen, nem kell vele egyetértened, elég, ha megpróbálsz értelmesen visszatámadni és nem feleselsz! Nem tudja, mi az, amit csak elfogadtál, mert a körülmények úgy hozták, és mi az a tanítás, amit valóbqn magadévá tettél!

Akihiko... Nem érted, hiszen már képtelen vagyok, mindenem annyira fáj.

- Ha akarod, képes vagy még rá!

Lehunytam a szemem, és jólesően hagytam, hogy végigsimítson az arcomon, ebben az érintésben benne volt: "segítek".
Kezeim keresztezve emeltem magam elé, hogy megakadályozzam a sensei következő rúgását. Reménykedtem benne, hogy a két karom ereje már elég lesz arra, hoyg megfékezze. Szemem megváltozott, idegen fény költözött belé, mintha nem az lettem volna, aki az előbb annyira kiborult. A döntés fénye csillogott benne, az elszánt küzdeni akarásé, s persze, Akihiko akaratáé. Mert megint ő irányított mindent.
Ha sikerül valamelyest kivédeni a sensei támadfásait, és végre kapok egy fél szusszanásnyi időt, akkor feltápászkodom, majd védekező állásba helyezkedve próbálom felmérni a lehetőségeim. Milyen messze helyezkedik tőlem a kunai, amit a senseitől kaptam, és kiesett a kezemből, illetve milyen tereptárgyak vannak még a közelben, amiket használhatok. Közben fél szemmel a senseit figyelem, és megpróbálok félreugrálni a támadásai elől, illetve kivédeni, vagy legalább valamelyest megfékezni őket, és közben megpróbálni megszerezni a kunait. Az egyetlen fegyvert, ami a rendelkezésemre áll.
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Karin on Szomb. Ápr. 17 2010, 15:51

//Bocsánat a késésért, elfeledkeztem rólatok!//

A sensei föléd magasodott de kérdést a válaszára nem kapott, ahogyan a szemedben különös fény nyújt és lassan megemelte a lábát is, de ezúttal nem járt sikerrel a rúgása, vagyis a talpalása, mely a mellkasodat érte volna. Ugyanis a mellkasod ellőt összeérő kezeiden csattant a férfi talpa, ahogyan sikerült megakasztanod a támadását és abban a pillanatban minden megváltozott.
A sensei leemelte a lábát a kezeidről, emlyek sajogtak, ezzel is jelezve, hogy ha bekaptad volna azt a támadást, most levegőért kiabálnál és néhány bordád is bánta volna. De a jounin valamiért megállt. És mélyen rád nézett, ahogyan halványan elmosolyodott és újra megszólalt.
- Még most is tartod magad ahhoz, hogy nem akarod megölni az ellenfeleidet, hogy most nem akarsz megölni engem sem, annak ellenére, amit műveltem? -kérdezte tőled, ahogyan a kezét a szíve fölé rakta és az arcára kiülő halvány, de magabiztosságot sugalló mosoly mögött, az utolsó választ várja tőled.
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Junichiro Saruwatari on Szomb. Ápr. 17 2010, 16:14

//Semmi gond Smile//

Láttam, ahogy a sensei közelebb mg Shirohoz és felemeli a lábát. Shiro két kezét kitartva megpróbált védekezni. A férfi lába nagyot csattant Shiro kezén, de szerencsére a lánynak egy kis fájdalmon kívül nem lett különösebb baja. A fákon ugrálva próbáltam közelebb jutni. Már azon a fán voltam ami alatt Shiroék is voltak. A sensei biztos észre vett már, de Shiro most mással van elfoglalva. Hallottam milyen kérdést tesz fel a sensei. Szegény Shiro azért van büntetve mert nem tud ölni. Szomorú és szánalmas egyben. nem értem minek lett shinobi ha nem akar, nem tud embert ölni. Hiszen ez a shinobik kötelessége. Prsze én is csak akkor ölök ha muszáj. Nem tudtam, hogy szóljak-e oda nekik vagy mradjak a fán míg a sensei nem szólít. Nem tudtam mit tegyek. Ebben az esetben nm segíthetek neki hiába vagyok a csapattársa. Most magára van utalva és remélem, hogy nem ad rossz választ. Persze nem könnyű egy ember életét elvenni. Nagy akaraterő kell hozzá, de a társainkat talán csak akkor tudjuk megmenteni ha megöljük azt aki őket akarja megölni. Nincs más mód rá. Remélem Shiro is megérti ezeket, mert ha nem akkor nem sokáig lesz a csapatunkban. Nem ismerem igazán, de nem akarom rögtön elveszíteni a csapattársam. Bár Takashi is elment tőlünk pedig tudmom ha jobban megismertük volna egymást talán egy nagyon jó csapat is lehettünk volna. Gondolataim annyira elkalandoztak a valóságtól, hogy csak most ébredek rá hol, is vagyok valójában. Remélem Shiro jól dönt.
avatar
Junichiro Saruwatari
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 150

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Shirogane Shiro on Hétf. Ápr. 19 2010, 00:52


[Karin, Saruwatari]

Ahogy kivédtem a rúgást úgy ahogy, igaz így is iszonyatosan fájt a karom, mégis felkészültem a következőkre, miközben Akihiko végig a karjaim fogta csendesen, és kellemes szél-szavakat suttogott a fülembe. Több csapás azonban nem érkezett, így félve ugyan, de felpillantottam. A sensei fölém tornyosult, mint valami barbár bálvány, akit imádni kell. Jóságosan mosolygott le rám, mintha elérte volna, amit akart, majd egy kérdést tett fel szóra nyíló ajka.
- Én... - azt akartam mondani, hoyg igen, hogy még mindig kitartok, de Akihiko befogta a szám, és csúnyán pillantott rám, egész megrémültem, hogy valami rosszat csinálok.
"Hát nem ezt a választ akarja hallani? A véleményem?"
" Shiro, ne légy makacs, a túléléshez midnig a mások által helyesnek vélt válasz vezet; játszd meg magad, add el, hogy egyet értessz velük, majd valósítsd meg a saját elképzeléseid, amikor ott az idő, és bizonyítsd be, hogy neked is igazad volt, a világ nem csak fekete és fehér!
A szavai megérintettek, annyira, de annyira okos volt, és annyira megértett mindig is. Látszott rajta, aggódik értem. Ajkait az enyémekhez nyomta, mire teljesen kipirultam. Akihiko, mit művelsz velem?
- Azt hiszem... ha a sensei valóban meg akarna ölni, vagy mást bántani, akit szeretek... azt hiszem, ha elég erős lennék... vagy egyéb módon lenne lehetőségem... már nem tétováznék - Akihiko az én szemeimmel pillant fel a férfire. Remegek belül, mert tudom, hogy a sensei nem buta, észre fogja venni, annyira tudom, hogy észre fogja venni. Igaz, Akihiko teljes meggyőződéssel válaszolta, amit mondott. Ő hisz ebben, de hisz bennem is... Ez nem ellentmondás? Kerülhetem úgy a gyilkolást, hogy kijelentem, ha kell, megteszem? Honnan tudom majd, mikor kell? Hogy lehet ezt eldönteni? Nem is lehet igazán, vagy gondolodás nélkül gyilkolsz, vagy azt hiszed, hogy képes vagy rá, de mikor tenni kell, rájössz majd, nem is vagy rá képes, és ha megteszed mégis, egy egész életen át kísért majd.
Ha a sensei hagyja, végre felállok, és kibököm, immáron a saját hangomon, a saját gondolataimtól zavaros szemekkel: - Sensei, erősebb szeretnék lenni... van rá mód? Számomra is van rá lehetőség? Nem akarom, hogy ilyen könnyen... - nem fejezem be a mondatot, csak lehajtom a fejem. Egy erősebb ellenfél ellen semmi esélyem, márpedig, ha nem akarok ölni, olyan erőssé kell válnom, hogy a legerősebb ellenfelet is meghátrálásra késztethessem, és elfoghassam élve.
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Karin on Kedd Ápr. 20 2010, 08:59

A jounin a szavaid hallatán megállt és néhány másodpercig nézett, ahogyan az arcára nem az öröm, hanem a bánat és a nem törődöttség ült ki. Lassan megfordult, ahogyan egy szó nélkül elindult, egyre távolodott tőled minden lépéssel, ahogyan nem értettél semmit, de csakhamar megértetted. A szavaiból egyértelműen sugárzott, hogy mi volt ennek a tesztnek a lényege.
- Nem ezt akartad mondani igaz?- kérdezte vissza, ahogyan néhány lépés után megállt, de még mindig nem nézett rád vissza- Egy shinobi hite a saját magába vett bizalma, mindig magabiztos és megtörhetetlen, egy shinobi életútja jelenti neki a mindenét. Egy shinobi felállítja a világhoz fűződő viszonyát, tiszta elképzelése van arról, hogy mi a helyes és mi nem! És arról, mi a halál és az élet közötti különbség és erről az útról, le nem tér. - nézett rád vissza- Ezekhez hasonló szavakkal fogalmazta meg a Ninjutsu alapítója, mi is a Shinobi életútja. És te most megbuktál ezen az úton! – fordult el tőled, mintha látni sem akarna és csalódott volna benned. - A tanítvány örökli a mesterre életútját és tanításait, de nem minden esetben, hiszen minden ember más. Máshogy állunk az élethez, ahogyan a világ is állandóan váltózik. Néha a tanítvány teljesen más utat választ, és a sensei dolga nem az, hogy letérítse őt arról az útról, hanem hogy támogassa és segítse őt. Hogy elfogadják egymást.- hajtotta le a fejét. - És te megbuktál a saját hitedben! - közölte veled. - A fájdalom és a szenvedés mutattja meg az ember igazi arcát, azok akik nem bíznak magukban, akik a fájdalom és a szenvedés helyett a biztos kényelmet, vagy a halált választját, azok akik a mások kedvéért feladják az elveiket, megtagadják a saját útjukat... azok az emberek valóban nem valók shinobiknak!- kiáltott rád ahogyan odasétált hozzád és letérdelt melléd- De mind a mestered, köteleségem, hogy segítselek! -nyújtotta oda a kezét, hogy felsegítsen.
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Junichiro Saruwatari on Kedd Ápr. 27 2010, 16:39

Az egész olyan érdekes volt. Halottam Shiro szavait és rögtön tudtam, hogy ezt csak kényszerből mondta. nem lepődtem meg lehet, hogy én is ezt tettem volna az ő helyében. Viszont a sensei szavai annyira megleptek, hogy leestem a fáról. Csak azt éreztem, hogy földet érek. Hirtelen annyi minden kavargott a fejemben, hogy a külvilág teljesen kikapcsolt. Hirtelen végigfutott az agyamon, hogy mit is akarok kezdeni az életemmel. Persze ninja vagyok ez már valami, de mi a célom? Jó erős akarok lenne, hogy megvédjem azokat akiket szeretek és, hogy segítsek az embereken. Ha ezt nem tudom megcsinálni akkor mi értelme van ennek az egésznek. Nem vagyok elég erős, hogy ilyen dolgokat vigyek véghez hiszen még magamat sem tudom megvédeni. Ekkor eszembe jutott, az előzőnap este. Ekkor újra a valóságba voltam. Éreztem, hogy a hátam fáj ami a leesés következménye. Nem tudom miért, de nem mozdultam. Lehet, hogy a fájdalomtól, de lehet, hogy a kimerültségtől. Elfordítottam jobbra a fejemet láttam, hogy a kunait még mindig a kezembe szorongatom. Láttam a senseit és Shirot is. Így feküdtem a fűben és vártam hátha történik valami.

/Sry, hogy ilyen kevés, de nem tudtam most többet.//
avatar
Junichiro Saruwatari
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 150

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Shirogane Shiro on Pént. Ápr. 30 2010, 01:38


Az eredmény valahogy nem úgy sült el, mint ahogy számoltuk, nem csak Akihiko, én is nagyon meglepődtem. Miért néz rám úgy, mintha hatalmasat csalódott volna? Hát nem ezt akarta? Hát nem ezt a nyavalyás kijelentést akarta mindégig? Ha nem, akkor mire volt ez jó? Miért kellett bántania? S még hátat is fordít. Pedig annyira meg szeretnék felelni, mit csináltam már megint rosszul? Akihiko végigsimít a hátamon, engem pedig már megint a sírás fojtogat. Annyira, de annyira elegem van már ebből a küldetésből, már Ő sem érdekel, egyszerűen csak haza akarok menni, az sem számít, ha nem érek el Konoháig, ha nélkülem mennek tovább.
A hangja hidegen metszette keresztül a levegőt, kényszerítve a figyelmem, hogy csak rá, egyedül az ő hangjára koncentráljon. Csak hallgattam egyre inkább megütközve. "Egy shinobi felvállalja a világhoz fűződő viszonyát", "erről az útról le nem tér".
Akihikóra pillantottam, és összevontam a szemöldököm. Látod, látod, nekem lett volna igazam, de te közbeavatkoztál. Mikor szégyenteljesen lehajtja a fejét, elszégyellem magam én is. ~Nem a te hibát, te csak meg akartál védeni~ suttogom gondolatban a szót. Legszívesebben magamhoz ölelném, de akkor mindenki furán nézne rám, miért ölelgetem a levegőt. Mert ők nem látják. Egyedül csak én. Helyette is hullatom a könnyem némán. Megbuktunk, Akihiko.
Bár, nem, nem igaz. Nem buktunk meg! Látom, nem érti, így rögtön el is magyarázom magamban: a ninja a hitéhez ragaszkodik, én a sajátomhoz, de te, Akihiko, te is ragaszkodsz a sajátodhoz. Én nem lennék képes ölni, és nem hagynám, hogy megváltoztassák erőszakkal a véleményem, de te képes lennél ölni, ha rólam van szó, arról, akit szeretsz, és te valóban úgy hiszed, ha meghunyászkodsz a kétségbeejtő szituációkban, megtévesztheted az ellenfeled, és figyelmét elaltatva fölé kerekedhetsz. Csak a sensei nem érti, milyen komplex személyiséget alkotunk mi ketten.
Aranyos vagy suttogja végigsimítva a fejem búbján. Boldogsággal tölt el, hogy újra, igaz csak halványan, de mosolyog.
A sensei kinyújtott kezétől szabály szerint megijedtem, de hagytam, hogy felhúzzon.
- Azt hiszem, megértettem a lényeget - mosolygok rá fáradtan, de őszintén. - Remélem, mikor útjaink elválnak, ezek a csalódással teli, szégyenteljes emlékek is megszépülnek majd a sensei fejében, számomra sokat jelentenek majd - felelem a férfinek. Akihiko, mindent megteszünk, ami tőlünk telik, de legelőször is megtanulunk jobban együttműködni.
A pillanat varázsát az törte meg, hogy Sakkun hatalmasat nyekken a földön.
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Karin on Hétf. Május 03 2010, 16:07

Kazuma sensei mosolygott egyet a kijelentéseden, na meg azon, ahogyan Saruwatari leesett a fáról. De lényegében ezzel véget is ért az edzés,. A genin fiú erősebb lett, míg Shiro talán még ennél is többet tanult és ezáltal erősödött, bár azért a kis hölgy kicsit több sérülést is szenvedett és mivel Kazuma nem éppen egy gyógyító shinobi, a kék-zöld foltok sajnos az egész küldetés visszamaradt részén kísérni fogják.
De a nap eltelt, visszatértetek a szállásotokra, ahogyan a nehéz nap után vígan aludhattátok ki magatokat és a reggeli maradék csicsergésére érkezve a másnap vett át az események helyszínét. Ez volt a második nap, azon éjszakai támadás óta, és bár Kagome lába már jobban volt, a duzzanat is leapadt, nem volt olyan állapotban, hogy továbbinduljatok.
Reggel volt, éppen regelíztetek a fogadó haljában, ahogyan a sensei-t még halásból sem láttátok ezen a napon. De a reggeli végeztével csak megjelent, méghozzá egy hírrel.
- Üzentem Konoha-ba, hogy késünk egy kicsit. Ha semmi váratlan dolog nem történik, holnap el i indulhatunk...- közölte veletek, ahogyan az ajtó kinyílt, a csengő megszólalt. És egy fiatal fiú lépett be rajta. Fehér köpenyt viselt, ahogyan rövid fekete haja és a kiállása furcsa és mégis magabiztos volt. Szinte észrevenni sem volt nehéz, hogy egy kard lógott az oldalán és bágyadt arccal ült le az egyik székre, ahogyan a szálóda recepció-sa azonnal a segítségére sietett. És a kis társalgásukból kiderült, hogy egy napot marad itt, egy kisebb szobával beéri és nem akarja, hogy tudják, hogy itt van.

KATT IDE AZ ÚJ KARAKTER KINÉZETÉHEZ
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Junichiro Saruwatari on Hétf. Május 03 2010, 19:57

//Kösz az együttérzést XD//
Nemsokára észhez tértem és rájöttem, hogy hol is vagyok. Hirtelen elég erős fájdalmat éreztem ami nem is csoda ha egy ilyen magas fáról esik le az ember. Gyorsan felálltam és leporoltam magamat. Ahogy elnéztem a nap már lemenőben volt. Visszatértünk a szállásra. Nehéz és fárasztó nap volt mögöttünk. Míg én csak kimerülten addig Shiro kék és zöld foltokkal tért vissza a szállásra. Másnap reggel újra feltöltődve chakrával egy kiadó reggelire indultunk a csapattal. Bár nem is igaz mivel csak Shiro Kagome és én voltunk lent. Kagome lába már jobban volt. A sensei is nemsokára megérkezett. Elmondta nekünk amit úgy gondolt, hogy tudnunk kell. Ezek után egy ismeretlen férfi lépett be a szállóba. Igazából csak a kard miatt kezdtem rá figyelni. Eleinte úgy gondoltam, hogy csak egy fáradt utazó aki megakar itt pihenni. viszont kicsit gyanúsnak tűnt, hogy azt mondta, hogy nem akarja, hogy tudják, hogy itt van. Eléggé idegessé tett a dolog. remélem nem fog ebből a dologból semmi rossz kisülni.
avatar
Junichiro Saruwatari
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 150

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Shirogane Shiro on Pént. Május 07 2010, 12:24



//Karin, nem tudod véletlenül, milyen mangából van ez a karakter? Annyira szép, felkeltette az érdeklődésem.//

Most, hogy végre minden lenyugodott, végre visszatérhettünk a szállásra, hogy mindenki elvonulhasson a szoba saját zugrészébe. Én az ablakpárkányt választottam, és kilógattam a lábam a nyitott ablakon. Sok minden kavargott bennem, amit nyugodt körülmények között újra kell gondolnom, hogy rendesen megemészthessem. Tulajdonképp kérődztem az elmúlt két nap eseményein, "visszaböfögve" az érzéseket, gondolatokat, eseményeket, és újra átrágtam magam rajtuk. Akihiko csendesen pihent mellettem, kimerült.
A harc a férfiakkal, nehéz volt, de Akihiko segítségével és a sensei betoppanásával sikerült megúsznom. De az az arc, a testetlen fej vádló tekintete, egy darabig nem fogom tudni elfelejteni, és talán még álmaimban is kísérteni fog. Ettőlnem tartom magam gyengének, a halált nem lehet megszokni, és elriaszt mindenkit, főleg az olyan fiatalokat, mint amilyen én vagyok,hiszen a halálnak a mi korunkban még olyan kevés szerepe kellene, hoyg legyen az ember életében, nem szabadna arra gondolnunk, mi is meghalhatunk, hiszen fiatalok és életerősek vagyunk.égis, mivel ninja lettem, a halál mindig a nyomomban jár, és végső soron örülhetek, ha nem engem, hanem az ellenfelem ragad magával. De arra is fel kell készülnöm, hogy egyszer lehet, én fogok eltávozni, vagy anya vagy apa... Még Sakkun és a sensei is járjat rosszul. Annyi mindenkivel történhet rossz, ami fájdalmas...
Aztán a mai harc a senseijel: hinnem kell önmagamban! Hinnem kell, hoyg ha akarom, meg fogom tudni akadályozni a halál kaszáját, nem engedve azt feleslegesen lesújtani, ha kell, a saját karom lesz az, amely megfékezni, nem félve vörösen világító szemeivel, nem törődve gúnyos kacajával. Mert ugyan a halál egyszer mindenkit levadász majd, közel sem mindegy, hogy mikor és milyen körülmények között. S én addig, míg lehet, a szemei közé szeretnék nevetni, bosszantóan megakadályozva tevékenységében, arcára düht és borút rajzolva, letörölve gúnyos mosolyát. Felül kerekedek rajtad valamiképp, készülj!
Mások azt gondolhatják, botor és lehetetlen cél, én azonban tudom, ha akarom, sikerülni fog! Esküszöm sajgó karjaimra, s az összes ma és tegnap szerzett sebem zsibongására!
Vacsora után visszatérő lelki békével merültem az álmok határtalan világának habjaiba. Nem csoda, hogy ilyen hamar elaludtam, ahogy az sem, hogy semmit sem álmodtam: kimerültem.

A másnap békés madárcsicsergéssel ébresztgetett gyengéd szellőtenyerével végigsimítva az arcomon. Kisebb készülődés után lemásztam, hogy csatlakozhassam a reggeliző csapathoz. Kagome-sama lába már jobban volt, de még annyira nem, hoyg folytathassuk utunk. Bár azt hiszem, örült volna, ha a senseiünk cipelte volna a hátán, hiszen kezdettől fogva szimpatizált vele. Ohh, visszatérve a senseire, vajon hol kószálhat megint? Mert hogy az asztalnál nyoma sem volt, azt láthattam mind a két szememmel.
Na mindegy, Akihiko, együnk! Az étel, ahogy eddig mindig, most is fenséges volt, egyszerű, mégis nagyon finom, bár én odavagyok ezekért az egyszerű, de édes nyalánkságokért, amiken csak úgy elnyammog az ember. Bele is feledkeztem az ízek világába, hog aztán a sensei felbukkanása rángasson ki onnan.
Már épp bólintottam volna, mi mást tehetnék, bejelentésére, amikor nyílik az ajtó és kíváncsi tekintetem önkéntelenül is az érkező irányába kúszik. Egy fiatal fiú lépett be az ajtón, azonnal megfogott rajta valami, de nem tudom mi. nem, nem a kard az oldalán, nem is fehér köpenye, nem az arca, s nem is a kinézete, valami a kisugárzásából vonzotta felé a tekintetem, az a furcsa mégis magabiztos kisugárzás. Ahogy letelepedett az egyik székre, a szálloda recepciósa azonnal le is támadta, eltakarva őt előlem. Apró pírral először a senseire,majd Sakkunra pillantottam, de látszott, ők is feszülten figyelnek az illetőre, csak kevésbé feltűnően, mint én.
A gyanút kellett volna felkeltenie bennem, hogy a fiú , akiről messze rikoltott, harcos lehet - vagy jól megtéveszt mindenkit - külön kihangsúlyozza, nem szeretné, ha tudnák, itt van. Az én fejemben mégis valami romantikus kép kezdett kialakulni egy szökött hercegről, aki végre a saját életét szeretné élni, de az apja nem hagyta, s most bujdokolnia kell, de cseppet sem bánja, mert végre szabadon élhet. Kedvem lett volna beszélni vele...
Miért nem mész oda?
Akihiko hangjára elpirulok. Ugyan hogy mehetnék, meg különben is, mit mondhatnák neki? Egyáltalán nem is érdekelné szerintem, hiszen egyedül akar lenni. Csak bámultam továbbra is megbűvölve, rettegve és várva is a pillanatot, hogy a tekintetünk egy fél pillanatra összeforrjon.
hirtelen a kezem magától megemelkedett, és intett egyet. Megilletődve néztem saját tenyerem, mintha az valami fura, idegen és legfőképp áruló szerzet lenne, majd a másikkal gyorsan elkaptam, és az asztal alá rángattam, majd immáron pipacsvörösen vetettem Akihikora egy igen dühös pillantást, majd felálltam az asztaltól, és egy "felmegyek a szobába" motyorgással igyekeztem elmenekülni. Lehajtott fejjel suhantam el a fiú asztala mellett, s még csak egy fél pillanatra sem mertem ránézni. Ez olyan égő, Akihiko, nagyon aljas vagy!
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Karin on Kedd Május 11 2010, 16:28

A fiú egy pillanatra rátok nézett és Shiro tekintette összetalálkozott vele. Éppen akkor, mikor A kis belső szellem megviccelte őt és intett egyet a fiúnak. Így hát nemcsoda, hogy Shiro tiszta vörös arccal rántotta el a fejét, bár még így is látta, hogy a fiú arcán egy halvány kis mosoly születik meg. De rajta kívül a két fiú, pontosabban egy fiú és egy férfi többet is észrevett.
Még Saruwatari is észrevette, hogy a fiú arcán semmi különleges sincsen, szinte minden egyes szóra úgy reagál, mind egy normális, ilyen korú fiú, azonban abban az egy pillanatban, mikor rátok nézett, a tekintette a mosolya ellenére is olyan volt, mind aki teljesen máshol jár és teljesen máshogy viszonyul azon gesztusokhoz, mind ti. És ha már a kornál tartunk, alig lehetett tőletek idősebb két évvel.
De Shiro hirtelenjében felpattant az asztaltól és lehajtott vörös fejjel indult meg felfelé, el a fiú asztala ellőt, aki csak a tekintetével figyelte őt, ahogyan a kezeit összefonta a mellkasa ellőt. Shiro eltűnt a három férfi elől, bár Saruwatari-nak fogalma sem lehetett hogy miért, de Kazuma sensei pontosan tudta, hogy miért.
- Öröm látni Kumogakure-i shinobikat, még ha ilyen távol is kerültek a falujuktól. - nézett rátok hirtelen a fiú, ahogyan a szavait egyértelműen nektek címezte- Remélem nem okoz gondot a jelenlétem és nem veszélyezteti az önök küldetését...- nézett rátok, ahogyan Kazumi sensei válaszolt először.
- Amennyiben a gondjaink nem keresztezik egymást, addig nem.- közölte a fiúval mosolyogva a jounin.
- Ennek örülők! - válaszolta a fiú is mosolyogva
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Junichiro Saruwatari on Pént. Jún. 11 2010, 08:17

Ott ültem és nem tudtam, hogy mi történik körülöttem. Shiro odaintett a fiúnak mire elvörösödött és lehajtott fejjel elindult a szobájába. Próbáltam visszatartani a nevetést nehogy megbántsam őt. Az ismeretlen fiún látszott, hogy valahol teljesen máshol jár. Nem érdekli amit az emberek mondanak és nem figyel semmire. Fura volt mikor megszólított minket. Már csak azért is biztos voltam abban mert a fogadóban nem volt más shinobi. Nem értettem, hogy mi lehet ez az egész. Vajon honnan ismerik egymást? Egyáltalán ki ez az ember? Ezekre a kérdésekre csak Kazuma sensei és az a fiú tudna választ adni. Ahogy elgondolkoztam azon amit mondtak arra gondoltam, hogy lehet, hogy valami régebbi konfliktus lehet kettőjük között, de ebben nem voltam biztos. Nem tudom miért, de nem kérdeztem rá hanem csak néztem előre. Előttem egy fehér fal volt. Nem volt benne semmi érdekes, de valahogy a bámulásától sikerült elfelejtenem az a rengeteg kérdést ami a fejemben volt. Nem volt kedvem megszólalni. Bár a falat bámulni sem volt túl izgalmas mégsem tudtam elfordítani a fejemet. Olyan volt mintha látnék valamit a falon ami nagyon izgalmas, de ez nem igaz. Végül sikerült erőt vennem magamon és elfordítottam a fejemet Kazuma sensei felé néztem.
-Sensei ki ez az ember és honnan ismeri?- Csak ennyit sikerült kinyögnöm magamból. Már valahogy ez is megerőltető volt számomra és nem is értem, hogy miért.
avatar
Junichiro Saruwatari
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 150

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Shirogane Shiro on Pént. Jún. 11 2010, 11:36


Örültem, hogy senki nem akart megállítani. S annak is örültem, hogy bár végig magamon éreztem a tekintetét, nem szólított meg, Igaz, mit is mondhatott volna, és milyen célból. Jelentéktelen kis senki vagyok, aki többnyire nem érdemel különösebb figyelmet. A lépcsőig türtőztettem magam, de ahogy eltántem a kíváncsi szemek előtt, megdupláztam a lépteim sebességét, és az egyszerre meghódított lépcsőfokok számát is az egyről háromra növeltem. Nem is tudtam, milyen - a későbbiekben akár komly jelentőséget hordozó - eseményekről maradtam le.
Ahogy a szobába értem, magamra csuktam az ajtót, és nekidőlve pihegtem egy kicsit. Nem fárasztott le ennyi mozgás, de azért megemelte a pulzusszámom, de ez normális. Ahogy lenyugodtam, az ablakárkányra telepedtem, és az udvart kezdtem bámulni.
Lehetnél néha bátrabb is szólít meg gyengéden.
- Ez nem ilyen egyszerű, Akihiko. nem támadhatok le csak úgy egy idegent, főleg, ha azt hallom, hogy nem szeretne társaságot magának. Biztos megvan az oka annak, hogy egyedül szeretne lenni, nincs jogom önkényesen belelépni a személyes szférájába, főleg, hogy erre még csak utalásban sem kaptam engedélyt.
Valld be, ha rád mosolygott volna, odamentél volna?
Elvörösödtem.
- Nem mosolygott rám, a volnákon meg kár gondolkodni.
Aranyos vagy, mikor ingerült leszel a zavartól kuncog rajtam, majd átölel.
Bocsáss meg, csak segíteni akartam.
- Nem haragszom - mosolyodtam el, majd a hajamban levő szalaggal kezdtem babrálni. Kicsit butának éreztem magam megint, a sensei majd megint jól kigúnyol, de minimum megmosolyog sutaságomért. Miért nem tudok én rednes ninjaként viselkedni?
A feletődött kérdés azonban valójában nem zavart, mert rájöttem egy fontos dologra. Akárhogy is, de a sensei a javamat akarja, csak nem a megszokott módon teszi, így néha nehéz megfejteni a szándékai valódi lényegét. De utólag visszagondolva, eddig csak az épülésünket próbálta szolgálni.
- Akihiko, nem gyakorlunk egy kicsit?
Beleegyező pillantására lehuppantam az ablakból a földre, kioldottam hajamból a szalagot, és szalagbűvölősdit "játszottam". A lényeg az volt, hogy az Ayatsuito no jutsut aktiválva próbáltam minél fürgébben tekergetni, forgatni, alakítgatni a szalagot. Ez mindig lenyugtatott, és órákig képes voltam eljátszani azzal, hogy nézem, hogyan alakul a képességeimnek hála a szalag, milyen kecsesen hajlik, esik, emelkedik, csomózódik össze, majd bomlódik szét.
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Karin on Hétf. Jún. 14 2010, 16:26

//Bocsánat, hogy ilyen sokáig tartott, de mostanra találtam ki, hogy mi is legyen a visszamaradt történet! //

A ki csapat kettévált, ahogyan különböző események zajlódnak le. Saruwatari valami furcsát látott a új fiúban, ahogyan a Kazuma szavai után elmosolyodott, majd elindult a kijárat felé. Azonban néhány lépés után a csapos kiáltott oda neki, hiszen ő nem értette, hogy hova is indul az új vendég!
- Maga meg hova megy? -kérdezte a tulaj, hiszen a fiú még nem fizetett és úgy látszott elsőre, hogy örökre itt akarja hagyni a házat, de a fiú szavai megnyugtatták a csapost.
- Nyugodjon meg! Csak sétálok egyet! Ha addig felvinné a táskámat a szobámba akkor nagyon hálás lennék! - mosolygott barátságosan a férfira, ahogyan elhagyta az épületet és te feltetted a kérdésedet a jounin mesterednek.
- Sehonnét! - válaszolta neked, ahogyan összefonta a mellkasa ellőt a kezeit és jól láthatóan gondolkozott valamin -De az a páncél és a ruházat is ismerős nekem. - Nézett rád – Az északi klánok hordanak ilyen ruhákat! - nézett vissza az ajtóra ~De mit keres ilyen messze...~ kérdezte saját magától is.

Eközben pedig Shiro saját ki gyermekded és aranyos önéletét élte. A fiú nagy hatással volt rá, olyannyira, hogy amikor kiült az ablakba és elkezdett magával beszélgetni, észre sem vette, hogy nem egyedül van és szó szerint majdnem kiesett az ablakból (ez miatt nem történt meg a végjáték, hogy a földre huppansz és ott játszadozol), mikor valaki megérintette a válladat. Na és ki lehetett? Nagyon nehéz kitalálni? Kagome volt az, aki eddig csendes aludt, de te feléberesztetted. De azhelyet, hogy leszidott volna, mosolyogva melléd állt az ablakban.
- Csak nem a csapattársad az, aki ennyire elvette az eszed? -kérdezte tőled nevetve.-
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Junichiro Saruwatari on Kedd Jún. 15 2010, 19:23

Nem teljesen erre a válaszra számítottam. Azt gondoltam, hogy valami hosszú és izgalmas történetet kapok, de nem így történt. Ettől függetlenül megvoltam elégedve. Kérdések milliói eltűntek belőlem. Már nem éreztem kényszert, hogy a falat bámuljam mégsem vettem le a szememet. Ekkor hirtelen eszembe jutott Shiro és, hogy mennyire zavarban volt. Lehet, hogy nem ártana megnézni, hogy mi van vele. -Sensei megnézem, hogy Shiroval mi van majd nemsokára jövök vissza. Felálok az asztaltól és elindultam felfele. Tudtam, hogy Shiro mitől jött annyira zavarba és miért vonult el. gondoltam, hogy megpróbálom egy kicsit felvidítani. Mikor felértem elfordultam a megfelelő irányba és már az ajtónál is találtam magam. Nem tudtam, hogy kopogjak hiszen Shiro mégis csak a magányt kereste a szobába másrészt viszont Kagome is ott van vele szóval a magányról ennyit. Végül úgy döntöttem, hogy benyitok. Ekkor a meglepődött Shirot láttam aki épp kiesni készül az ablakon. Mivel Shiro messze volt ezért a Shushin no jutsut használtam amivel mellette termettem és a ruhájánál fogva megakadályoztam a zuhanást. -Szökik valahova kisasszony. Mondtam és utána rögtön nevetni kezdtem miközben letettem. Láttam, hogy Kagome is ébren van. Örültem és reméltem, hogy ez a nap zökkenő mentesen fog alakulni. Reménykedtem benne, hogy mihamarabb tovább tudunk majd indulni hiszen már egy jó ideje itt rostoklunk és a küldetést be kell fejezni. Remélem, hogy hamarosan láthatom a Chunin vizsgáról visszatérő Takashit. Érdekel, hogy emlékszik- e arra, hogy bosszút akar állni amiért ráuszítottam Kagome-sant. Remélem nem. Mikor láttam, hogy Shiro teljesen biztonságban van nagyot mosolyogtam és arrébb álltam. --Máskor legyél kicsit óvatosabb. Nem lenne jó ha eltörnéd magadat és még néhány napot. Vagy azt tervezed, hogy akkor hátha ráveszel, hogy cipeljelek. HAHAHA- Nevettem a saját hülyeségemen, de jól esett és remélem, hogy Shiro is vevő a humoromra. Állandóan olyab bánatos szegény és mosolyogni sem láttam nagyon mióta együtt vagyunk.
avatar
Junichiro Saruwatari
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 150

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Shirogane Shiro on Pént. Jún. 18 2010, 13:17


Ahogy az ablakban ücsörögtem, és már épp azon gondolkodtam volna, hogy elhívom Akihikot gyakorolni egy kicsit, valami a vállamra nehezedett. A szívem akkorát dobbant, egy pillanatra azt hittem, kiszakad a helyéből, arról nem is beszélve, hoyg kis híján kiestem az ablakon.
- Kami-Sama az égben! - kiáltottam rémülten, majd ahogy felfedeztem, hogy Kagome-san az, elvörösödtem, és bocsánatot is kértem azonnal. - Sajnálom, megijedtem. Nem akartam zavarni.
Kérdésére azonban még inkább elvörösödtem.
- Hogy Sakkun? Nem dehogy, Kagome-san teljesen félreérti a helyzetet - sütöm le a tekintetem. Óvatlan voltam, mi van ha egy ellenség, és én fontos információkat kotyogok ki? Sokkal óvatosabbnak és körültekintőbbnek kell lennem!
Ekkor Sakkun nyitott be,és mivel még mindig félig kilógtam az ablakon, azt hihette, hogy bajban vagyok, mert hirtelen előttem termett, és beljebb húzott.
Milyen lovagias, viszont pocsék a humorérzéke Akihiko, csitt! Ne légy gonosz! Én gonosz? Csak őszinte mosolyog jóindulatúan, ilyenkor úgy fejbe tudnám kólintani.
- Ehh? - pirultam el megint a fiú újabb megjegyzésére. Na jó, Akihiko, igazad van, tényleg nincs valami jó humora...
- Semmi ilyen jellegű tervem nem volt, tudok egyedül is járni, még ha az egyik lábam meg is sérül, ha meg mindkettő, még mindig ott a kezem.
Na jó, azért ha az a fiú ajánlaná fel a segítségét, azt hiszem, elfogadnám a vállát, hogy kapaszkodhassak belé. De Sakkun más, ő a csapattársam.
- Kagome-san - próbáltam azért felelni a nőnek virágnyelven. - Egy másik virág nyerte el a tetszésem, nem az, amelyikről beszélt.
Remélem, nem lesz annyira szégyentelen, hogy kiteríti a káryáim, és felfedi Sakkun előtt, miről beszéltünk, így is eléggé zavarban érzem magam, ennélmár csak az lett volna rosszabb, ha egyenesen a fiú bukkan elő valahonnan, és ő leplezi le rejtet gondolataim. Abba azt hiszem, belehalnék, de minimum a föld alá süllyednék szégyenemben!
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Karin on Szomb. Jún. 19 2010, 15:05

Kagome csak elmosolyodott Shiro válaszán, hiszen pontosan tudta, hogy mit is mond neki a lány. Helyeslően bólintott, ahogyan az ajtóban egy újabb alak jelent meg és lépett be a szobába. Bár oda sem kelett figyelnetek, a jelenlétét már annyira megszoktátok, hogy egyből tudtátok hogy az. Kagome azonban nem éppen volt olyan mind ti. Ő meglepődve szolt a férfihoz, bár a hangjában érezhetően boldog volt.
- Ohhh... Kazuma sensei!- virult fel az arca- Örömmel látom, hogy meglátogatott! -közölte mosolyogva a jounin-nal, ahogyan az csak lágyan sóhajtott egyet,
- Nem azért jöttem! - nézett a két geninre- Hanem, hogy tisztázzunk valamit! -szolt hozzájuk- Szeretném ha nem hagynátok el ezt a szobát! Túl sok esett történt ami zavaró, ezért a legjobb lenne, hogyha Kagome-san melett maradnátok és vigyáznátok rá. - adta parancsba, hogy Saruwatari sejthette, hogy mi zavarja ennyire őt. Kazuma pedig ahogyan kilépett bezárta az ajtót is, így pedig arra nem nagyon tudtok menni.
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Junichiro Saruwatari on Hétf. Júl. 12 2010, 13:20

Shiro annyira nem volt vevő a vicceimre, de ez most nem zavart. Mondott valamit ami szinte biztos valami rejtett értelemmel bírt, de nem értette és igazat megvallva biztos, hogy valami női dolog lehetett így nem is érdekelt. Ezután Kazuma sensei lépett be az ajtón. Látszott rajta, hogy valami nyugtalanítja és azt kérte tőlünk, hogy nem hagyjuk el a szobát. Úgy sejtem, hogy a fiú miatt nyugtalan, de vajon miért. Nem tudom, hogy ki ő és, hogy honnan jött, de ha Kazuma senseit ennyire nyugtalanítja akkor az csak rosszat jelenthet. Odamentem az ablakhoz és becsuktam. Leültem az egyik ágy szélére és nem szóltam semmit. Én is kzdetm egyre nyugtalanabb lenni. Nem tudom, hogy mi lesz itt, de nekem nem tetszik. Nem nagyon akarok még egy támadást mert akkor lehet, hogy komolyabban megsérülünk és még hosszabbra nyúlik ez a küldetés. Viszont ha támadás történne akkor kipróbálhatnám az új jutsumat. Ránéztem Shirora és Kagoméra és láttam rajtuk, hogy nem annyira értik, hogy miért kérte ezt Kazuma sensei.
avatar
Junichiro Saruwatari
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 150

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Shirogane Shiro on Pént. Júl. 16 2010, 00:29


Szerencsére Kagome-san nem döntött úgy, hogy világgá kürtöli a gondolatait, bár ebben talán nem a célozgató és rimánkodó tekintetem, hanem Kazuma sensei megjelenése segített többet. Nyilvánvaló volt, hogy a nő vonzónak találta a senseit, és őszintén, szemrevaló volt, ez tény, csak hát nekem ugyebár túl öreg, de attól még az érdemeket el kell ismerni.
Mi az Akihiko? Miért nézel rám így? Jaj, ugyan már, tudod, hogy te is jól nézel ki!
A sensei titokzatos mondanivalója azonban szorongással telít meg. megint veszélyben vagyunk? Pedig még egy cseppet sem erősödtem... nem akarok újabb harcot... Az ajtó zárjának kattanása ridegen pattan a fejemben. Ha Kazuma sensei fontosnak találta ezt az óvintézkedést, pedig múltkor semmi ilyesmit nem erőltetett, akkor talán most komolyabb a helyzet,mint volt eddig.
Talán a fiú felbukkanása a kulcs okoskodott Akihiko, de valahogy nem tudtam, nem akartam vele egyet érteni. Az a fiú... ő nem lehet hiába, olyan aranyos, és bizalomgerjesztő. Sokkal inkább azok lehetnek a hibásak eme óvintézkedés ügyében, akik utána eredtek, hogy visszavigyék akarata ellenére. (Mert még mindig nem mondtam le mesés képzelgéseimről, amelyben a fiú egy szökött herceg, aki a saját életét szeretné végre élni, de emiatt folyton menekülnie kell testőrsége elől, amely férfiak vissza akarják toloncolni a palota négy fala közé)
Sakkunra pillantottam, úgy tűnt, ő többet tudhat, de nem akartam megkérdezni, nem akartam szembe nézni a lehetséges igazság rémével.
Inkább kezeim ügyébe helyeztem a fegyvereimet, és feszülten figyelni kezdtem minden neszre, hogy most jól tudjak majd reagálni, és ne csináljak akkora eszetlenségeket, mint eddig tettem. Sajnos nem tudjuk a konkrét veszélyt, sem jellegét, így nem lehet előre terveket gyártani, csak figyelni, feszülten figyelni mindenre.
- Ne aggódj, Kagome-san, most majd sokkal ügyesebb leszek - szólalok meg nyugtatólag közben, hogy a nő ne ijedjen meg a szükségesnél jobban.
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Karin on Pént. Júl. 16 2010, 11:39

Lassan leszállt az éj és ti egész végig a szobában voltatok. Kazuma sensei nem is mutatta magát, csak egyszer, mikor hozott nektek vacsorát. De ezen kívül semmi más. Odakint néma csend honolt, ahogyan már az alvásra gondoltatok, hiszen a sensei szavaiból egyértelműen kiderült már, hogy holnap fogtok tovább indulni. De ez az éjszaka még hosszú lesz.
Váratlanul hatalmas dörömbölés hallatszott, majd egy újabb. A szomszédos szobákból érzett, ahogyan egyre közelebb került hozzátok. Majd hírtelen kettő hatalmasat csapott valaki az ajtóra. Majd újra, ahogyan megpróbáltál kinyítani az ajtót, de hála a sensei-nek zárva volt. Újabb dörömbölés, ahogyan kintről tisztán hallottátok, hogy két férfi valamin tanácskozik, majd pedig váratlanul az ajtó egyszerűen beszaladt, ahogyan egy hatalmas férfi lépett be rajta, aki pusztán a kinézetével meghökkentő volt.
Jó két és fél méteres volt, ahogyan a kész hegy hosszú, fonott szakállt és kopasz fejebubját látva már nem is volt meghökkentő, hogy teljes, eddig ismeretlen vértezetett viselt. A másik azonban egy veletek egyidős, lány volt, aki láthatólag nyugodtan kívülről nézte az eseményeket. Hosszú vörös haja és hasonló vértezettet furcsa látványt nyújtott! nagydarab megszólalt, reked és dörmögő hangja nem lány szívéről volt híres.
- Nincs itt?! A pi*ába! Ha kezem közé kapom azt a mitugrászt kitekerem a nyakát! -lépett ki lehajtott fejel a szobából.
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Junichiro Saruwatari on Pént. Júl. 16 2010, 18:05

Az idő nagyon lassan múlt. Ott ültünk hárman abban a kis szobában és szinte egymáshoz sem szóltunk. A sensei is csak egyszer volt bent mikor vacsorát hozott nekünk. Egyikünk sem tudta igazán, hogy most mi van, hogy miért kell itt bezárva maradnunk. Ekkor hirtelen dörömböléseket hallottunk az ajtón. Olyan volt mintha be akarnák törni. Én rögtön a kardomért nyúltam és az ajtó fele szegeztem. Mikor az ajtót betörték két ember jött be. Az egyik egy hihetetlen magas férfi a másik egy velünk egyidős lány lehetett.
-Hé maguk mit akarnak? Hogy képzelik, hogy csak úgy berontanak ide?- A férfi beszédéből azt vettem ki, hogy keresnek valakit. Az a rossz előérzetem volt, hogy azt a srácot keresik akivel ma találkoztunk. Remélem, hogy normálisan válaszolnak és, hogy nem támadnak meg, de ha mégis az történne én készen állok csak az a kérdés, hogy Shiro is készen áll.
avatar
Junichiro Saruwatari
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 150

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Shirogane Shiro on Vas. Júl. 18 2010, 22:17


//Következő héten nem leszek, de lehet, hogy csak utána való héten csütörtökön fogok tudni írni, ha gondoljátok, addig kezeljetek NJK-ként ^^//

Először még könnyen ment a koncentrálás, de az idő múltával határozottan elnyomta a buzgalmat az unalom. Áááh, Akihiko, roppant mód unatkozom, de nem csinálhatok semmit, mert ha baj van, és mondjuk pont tótágast állok az unalomtól, akkor hátrányba kerülök! A nap viszont nemkegyes, és nem óhajt tovarohanni, sőt a percek egyre csigább lassúsággal peregnek tova. Megőrülök!
Türelem, a ninja munkája ilyen, sokszor roppant türelmesnek kell lenni
Persze, de ha nem megy, túlságosan dekoncentrált vagyok, és elkalandoznak a gondolataim, de ha nem hagyom nekik, akkor meg rám tör az álmosság... Akihiko, mi lenne, ha megosztanánk a munkát, és most egy kis ideig te figyelnél helyettem?
Csak legyint, de tudom, úgyis szólni fog, ha gond van, így hagyom, hogy elkalandozzanak a gondolataim. Először csapongóak, majd egyre inkább koncentrálódnak a fiú körül. Mikor erre ráeszmélek, teljesen elvörösödöm, majd járkálni kezdek, végül ismét az ágyamon kötök ki, a plafont bámulva.
Az unalmas körforgást csak a sensei szakította meg egy fél pillanatra, hogy enni hozzon nekünk.

Dörömbölésre ébredtem. Majd a következő pillanatban nemes egyszerűséggel beköszönt az ajtó a szobába. Első meglepetésemben csak eltátottam a szám, majd reagálva ugrottam talpra úgy, hogy Kagome-san és a "támadók" között helyezkedhessem el, és a kezem már a fegyvertartómra siklott. Akihiko, szép kis barát vagy, elszunyókáltál!
Az ellenfél hatalmas volt, és ahogy az álomtól még kótyagos agyam egyre inkább feldolgozta méreteiről az ionformációt, annál inkább ült ki rémület az arcomra. Ez egy hatalmas óriás, egy északi viking, vagy nem is tudom, minimum egy debella állat! Ám még feltűnőbb jelenséggé vált vörös fürtjeivel egy lányzó, aki egy igazi Tsunderét megszégyenítő beszólással "magyarázta" betörésük okát. Persze a sensei szokás szerint sehol...
Sakkun akcióba kezd, bár szerintem eléggé indulatos, és kevésbé érzem meggondoltnak, mert ugyebár, ha nem muszáj, nem törekszünk felfordulásra, nem igaz? Akihiko, mit kellene tennünk? Egy fél mondat, annyi sem jutott eszembe, csak a vértezeteket bámultam, és nem tudom, miért, de az ismeretlen, de annál megragadóbb fiú jutott eszembe. Talán ők a testőrei, akik vissza szeretnék hurcolni országába, elvágva őt a szabadság alig megízlelt, édes levegőjétől.
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Karin on Szer. Júl. 21 2010, 19:20

Saruwatari megszólalásán a férfi megfordult és a fiúra nézett. Arca vörös volt, ahogyan közelebb lépett hozzátok. Felhúzta az orrát, ahogyan összeropogtatta az ökleit, amolyan figyelmeztetésképpen, vagy éppen elrettentés képpen, ahogyan nem csak tettben, hanem szavakkal is kifejezte a szavait hozzátok, vagyis inkább a fiú felé tette ezt.
- Szóltál pöttömke? -kérdezte tőled, ahogyan föléd tornyosult, de azt hiszem ez nem nagyon fog megrémíteni a tegnapi, vagyis az előtti férfi után.
- Hagyd békén! -közölte vele rideg hangon a lány, ahogyan oldalra fordult- Nem azért jöttünk, hogy pisiseket fenekelj el! - lépett odébb és ezzel eltűnt a szemetek elől, ahogyan a nagydarab morgott valamit, majd ő is folytatta az útját. Kilépett a a szobából, ahogyan másodpercek múlva hasonló, bár az ajtónak kellemesebb módon, megtörtént őra az esett, de akkor valami megváltozott.
Hírtelen a nagydarab férfi felkiáltott, ahogyan hatalmas ordítás közepette hatalmas puffanást lehetett hallani. Talán a shinobi létetek miatt, de biztosan kiszaladtok a folyósora, hogy megnézzétek a helyzetet. De amint kiléptettek az ajtón a vörös hajú lány csúszott el melleteket. Immáron nem csak az arca, hanem a feje is véres volt, ahogyan jobban szemügyre vettétek őt, tisztán látszott, hogy egy karral kevesebb van már neki. A folyosó túl felén, pedig a reggel megismert, páncélos fiú lépett át a nagydarab földön fekvő testén. De hirtelenjében a szakállas utánanyúlt, ahogyan az erejéből telet neki, és megszorította a lábát.
- Nem mész sehova, te féreg! - nyöszörögte neki, ahogyan a nevét még dinig nem tudtuk az új hősnek, nameg nagydarabnak, de neki nem is kellet tudni. Abban a pillanatban, hogy kimondta ezeket a szavakat, ő is kevesebb lett egy kézell.
- Ti shinobik vagytok, segítsetek nekünk!- kiáltott rátok a lány, ahogyan teljesen megvolt riadva, az előbbi mogorvasága és magabiztossága már sehol nem vagytok- Ő egy...
- Ugyan, ne jártasd annyira a szád! -állt meg ellőttetek, ahogyan rátok mosolygott barátságosan- Ne aggódjatok! Hamarosan mindennek vége...
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőségek

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 13 oldal 1, 2, 3 ... 11, 12, 13  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.