Az akadémia mögötti kis erdőség

6 / 9 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Ginoo Yukizaki on Pént. Nov. 07 2014, 22:45

Ginoo röviden válaszolt. Ezt ő is érezte és egy olyan érzése támadt, hogy valamit kifelejtett. De a sensei a reakciójával hamar elhessegette ezt a gyanút. A dicséret jól esik Ginoo-nak bár van egy olyan érzése, hogy Nabeto később erre is tesz majd egy megjegyzést. A sensei kicsit jobban kifejti azt amit Ginoo mondott. Sok újdonságot nem hall de, azért figyel. A sensei pillantását nem tudja hova tenni. Mikor a sensei könnyedén fellépdel a fára akkor Ginoo ámulattal nézi. A magyarázatnál nagyon figyel és teljesen megjegyzi. Elsőre könnyűnek látszik. Mármint nem tűnik nehezebbnek mint a bábmozgatás. Ginoo egy kicsit messzebbi fát választ azért ki. Nem szeretné, hogy ha nem sikerül azt mindenki lássa. Fölidézi a fejében a Iruka sensei tanácsát. "Ha nem a megfelelő mennyiségű chakrát használjátok akkor nem juttok fel a fa tetejére." Ginoo levette a hátáról majmot és  fához támasztotta. Ha leesik akkor nem majomra essen már. A bábnak nem esne baja inkább Ginoo-nak. Ginoo a bal lábát odatette a fához és elkezdett minél több chakrát áramoltatni a lábába. Ez után megpróbált chakrafonalakat létrehozni és azzal ott tartani magát a fánál. Mikor úgy érezte, hogy biztosan áll akkor fel akarta emelni a másik lábát is mire hátraesett és beverte a fejét. Megdörzsölte és gyorsan szétnézett látta-e valaki. Úgy látszik mindenki más is a feladattal van elfoglalva. A többieket elnézve Ginoo még egész jól közelítette meg a dolgot. Vannak akik egyszerűen csak fel akarnak szaladni a fára és az egyikük körülölelte a fa törzsét és úgy mászik. Ginoo még egyszer átgondolta a dolgot. Abban biztos, hogy chakrafonalakat kell létrehoznia. Megpróbálta hát még egyszer csak nagyobb lendülettel. Ismét sikertelenség. Megpróbálta még párszor egyre több chakra felhasználásával. Egyszer sem sikerült. Itt már elgondolkozott kicsit jobban.
~Mi lehet a gond? Hiába vezetek több chakrát a lábamba semmi hasznát nem látom. Ez azt jelenti nem a chakrával van gond. Ha nem a chakra mennyiségével van a gond akkor valami mással van baj. Hozzá is tapadok a fához de, nem elég erősen. És akkor a felületet kell növelnem. Nem chakrafonál kell hanem a talpamba kell a chakrát vezetni.~
Megpróbálja így és ismét beveri a fejét. Sóhajt egyet és megpróbálja még egyszer még több chakrával.
avatar
Ginoo Yukizaki
Játékos

Taijutsu Pontok : 25

Tartózkodási hely : Konohakagure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Shimura Danzou on Szomb. Nov. 15 2014, 12:59

Iruka-sensei rettenthetetlen tekintettel vizslatja az osztályt, amint a gyerekek gyakorolnak. Pontosabban mondva potyognak a fákról. Bár kitartásuk figyelemre méltó, ez a művelet lehetséges, hogy meghaladja képességeiket, sőt az eredmények láttán nagyon is valószínű ez a tézis. Mindenesetre a sensei nem morcosodik el, hanem mosolyogva figyel tovább. Úgy tűnik Ő már ennyivel is meg van elégedve. Yukizaki mintha Nabeto hangját hallaná, amint "strébernek" állítja be az ifjú bábmestert egy lány előtt, ha az ifjú odapillant, akkor láthatja, hogy tényleg így van. Ekkor Iruka tekintete is oda siklik és a két beszélgető hirtelen újból gyakorolni kezd. Mesés, nemdebár?

Mindenesetre Ifjú hősünk, Ginoo Yukizaki is rettenthetetlenül gyakorol. Előre megfontoltan és okosan úgy döntött, hogy bábját, Majmot, leteszi egy biztonságosabb helyre, már csak a saját testi épségének megóvása érdekében is.
A nap Végére Yukizakinak sikerül a nagy áttörés és felfut a fára. Rajta kivül még két leányzónak is összejött. Nabeto dühösen tekint ifjú hősünkre, tekintete szikrákat szór. Iruka hazaküldi az osztályt. Yukizaki is elindul, ám hamarosan Nabeto jelenik meg egy fa mögül és ujját vádlón a fiatal bábmesterre írányítja:
- Csaltál Yukizaki, ismerd el: csaltál!
Kissé érthetetlen ez a kirohanás, talán azért van, mert Nabeto kétségbe van esve, esetleg csak mérhetetlenül írigy.

// Mivel új vagy az oldalon, ezért ezt most - de csak most - elfogadom - tehát írd fel az adatlapodra, hogy képes vagy chakrával fára sétálni. Illetve az lenne a kérdésem, hogy mik volnának az igényeid. Riku mondta, hogy fejlődni akarsz, de csak ennyi? Úgy értem abszolút álljunk rá a tanulásokra? Vagy beficcenhet egy-két kisebb kaland? //

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Inaktív

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Ginoo Yukizaki on Szomb. Nov. 15 2014, 15:31

Ginoo hallja Nabeto rosszindulatú megjegyzését róla de, oda sem figyel. Egyrészt mert nem érdekli hisz főként a feladattal van elfoglalva másrészt pedig mert Nabeto az osztályban a legjobb az elméletekből. Nagyon jó agya van Nabeto-nak Ginoo ezt elkönyvelte már magában. Nabeto sokat tud Konoha növényvilágáról és azoknak a növényeknek a felhasználásáról és mit az órán hall azt is mint a szivacs szívja magába. Ez a tudása ment a chakrakontroll és a taijutsu rovására. Egy kis idő múlva maguktól is abbahagyják a beszédet. Ginoo munkáját pedig siker koronázza. Várhatóan ez a siker egyáltalán nem tetszik Nabeto-nak de, Ginoo nem foglalkozik vele. Felveszi a hátára Majmot és a sensei engedélyével elindul haza. Bár sajnos túl messzire megint nem jut. Nabeto terem előtte. Ginoo nem nagyon érti ezt a viselkedést de, mint mindig most se veszi magára. Nem áll meg hanem egyenesen elsétál mellette ha tud. Közben csak két szót szól.
-Nem csaltam.
avatar
Ginoo Yukizaki
Játékos

Taijutsu Pontok : 25

Tartózkodási hely : Konohakagure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Shimura Danzou on Csüt. Nov. 20 2014, 13:15

Yukizaki hangja, közönnyel és rettenthetetlenséggel telítve szakítja szét a csendet. " Nem csaltam". Ez a két szó, mint valami kisértet, megjelenik, majd eltűnik a semmiben és nem hagy maga után mást, csak az emlékét és a rémületet. Nabeto szeme szikrákat hány, Yukizaki azonban nyugodtan elsétál mellette. Az ifjú még akár arra is számíthat, hogy Nabeto ráveti magát, azonban ez nem történik meg. Yukizaki nyugalma kétségbeejtően megtörhetetlennek bizonyult. A fiatal fiú nem hall mást, csak a saját lépteit. Majd hirtelen futó léptek zaja üti meg a fülét és ágak reccsenése. Ez a hang viszont távolodik és ha Yukizaki megfordul, akkor láthatja, hogy Nabeto eltünt. Nincs ott, ahol az előbb.
- Hééé, Yukizaki!! Várj már, állj meg!
Az ifjú bábmester felismeri ezt a hangot, Yuuno-é. A fiatal lány egy osztályba jár Nabetoval és Yukizakival. S ahogy hősünknek sikerült megfigyelnie Yuuno azok közé tartozik, akik sikeresen felsétáltak a fára.
- Ügyes voltál - mondja a lány, amint utoléri a fiút. Még kissé zihál a futástól - Képzeld, Nabeto az előbb elfutott mellettem és csak úgy ellökött! Azután egyszerűen eltünt. Nem tudom mi ütött belé...
Ekkor a lány megdermed. A páros még nem ért ki az erdőből és Yukizaki hamarosan rájön, hogy osztálytársa miért is "fagyott le". Egy hatalmas farkas jelenik meg a bokrok alatt. De hogyan lehetséges ez? Hogy kerülhetett ide egy ilyen bestia és ami még fontosabb, Yukizaki most mit csinál? A fenevad a két ifjúra vicsorít.
Spoiler:


// A képen Yuuno látható //

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Inaktív

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Ginoo Yukizaki on Csüt. Nov. 20 2014, 15:22

Ahogy Ginoo elsétál a vörös hajú osztálytársa mellett az talán egy kicsit túl kíméletlenre sikerült de, Ginoo ezt nem jelzi az arcán. Máskor is így szokott ez történni de, most más volt. Nebeto dühe és az a zavaró csend ami miatt más volt most ez. Ginoo szinte látja magában előre, hogy Nabeto ráveti magát de, téved. Nabeto elszalad. Ginoo szívesen megfordulna utána de, inkább nem teszi. Ő sem érti miért. Viszont ahogy továbbhaladna egy ismerős lány hangjára lesz figyelmes. Megáll és megfordulva felismeri Yuuno-t. A lány odaérve először megdicséri Ginoo-t aki erre halványan elmosolyodik, majd elmondja mit tett vele Nabeto. Ginoo komolyan elgondolkozik. Ő sem nagyon érti Nabeto mostani viselkedését. Pedig általában egyáltalán nem ilyen szokott lenni. Viszont nem tud nagyon elmerülni a gondolataiban hisz Yunoo hirtelen félbeszakítja a mondatát és ledermed. Ginoo ezen először meglepődik de, aztán rájön az okra. Mivel mindig is jó megfigyelő volt ezért az első döbbenet után most is hamar felméri a helyzetet.
a) Ha lát fát a közelükben akkor Yuuno-nak halkan megjegyzi, hogy háromra menjenek fel egy fára. Úgy emlékezett a lánynak órán sikerült. Ezek után elszámol háromig és háromra a Fürge Test technikával megközelíti a fát és megpróbál felszaladni rá. Ha fent van akkor az övtáskájából előkeresi a drótját és próbál biztos módon felerősíteni magát. Hisz ez kevésbé chakraigényes mint a jelenlegi módszer.
b) Ha nem lát fát akkor óvatosan belenyúl az övtáskájába és egy gyors mozdulattal a földre dobja. Ezek után megragadja Yuuno karját és a Fürge Test technikával menekülőre fogják.

Mindkét esetben Ginoo-nak megjelenik egy kósza gondolata, hogy ha ott lenne Nabeto akkor ő biztos tudná mi egy farkas gyengéje.
avatar
Ginoo Yukizaki
Játékos

Taijutsu Pontok : 25

Tartózkodási hely : Konohakagure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Shimura Danzou on Szer. Nov. 26 2014, 11:06

A hatalmas farkas jól érezhetően megrémítette Yuuno-t. Ellenben Yukizaki teljesen nyugodtan és tiszta fejjel kezd el ötletelni. Az ilyesmi becsületére válik az embernek, hiszen egy Akadémiai Tanulótól azért meglepő ez a fajta higgadtság. Persze mondhatni, hogy Yukizaki sosem volt olyan gyerek, mint a többiek. Az ifjú sokkalta magábafordulóbbnak bizonyult, ami viszont lehetővé tette számára, hogy elsajátítson bizonyos fokú uralmat az érzelmei felett. Azonban ennek is megvolt az ára. Yukizaki ezt nyílvánvalóan tudja.
Mindenesetre lévén egy kisebb erdőségben vannak, így nem valami túl nehéz dolog találni egy fát. Ami azt illeti, éppen van is a páros mellett egy, amire gyorsan, bár enyhén nehézkesen fel is sétálnak az ifjú tanoncok. Yukizaki dróttal erősíti oda magát a fához. Ekkor a farkas küzelebb lépdel és kaffogni kezd. Noha egyik fiatal sem biológus, az rögtön feltűnik mind a kettőnek, hogy ez nem természetes dolog. Ekkor a farkas "pukkan" egyet, fehér köd veszi körül és emberi nevetés veszi át a kaffogás helyét. Amint eloszlik a köd, Nabeto fekszik ott, miközben a hasát fogva nevet. Igaz ez a röhögés eléggé erőltetett, bár ez csak Yukizakinak tűnik fel. Yuuno éppen dühös kirohanást intéz Nabeto ellen...



// Reagáld le az eseményeket, kiváncsi vagyok, hogy a karaktered mit gondol erről a kis közjátékról. Ha gondolod, akkor megint leírhatod az egész délutánodat. //

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Inaktív

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Ginoo Yukizaki on Szer. Nov. 26 2014, 13:57

Ginoo jól átgondolta a dolgot és igaz nehezen de, meg is valósította. Egy gyors szusszanás után éppen azon kezdett el gondolkozni, hogy mos miként tovább de, a farkas furcsa kaffogó hangokat kezdett el hallatni. Ginoo ettől kicsit ideges lett. Egy kaffogó farkas veszélyesebb lehet mint egy sima. De ekkor füstként robbant fel az állat. Ginoo ettől pedig teljesen összezavarodott. Csak akkor értette meg a helyzetet mikor meglátta Nabeto-t a füstben nevetni. Hát igen az efféle ostobaságai miatt nem viselik sokan el Nabeto-t az osztályban. Ginoo szép óvatos mozdulatokkal eloldozza a drótot ha nem sikerült akkor elvágja. Majd pedig  óvatosan szép lassan lesétál a fáról és elsétál az éppen leszidott Nabeto mellett. A gondos megfigyelő számára egyedül a falfehér arc és a remegő térdek lehetnek változás Ginoo-n. Hát igen csak így utoljára értette meg, hogy mégis mi történt vele.
avatar
Ginoo Yukizaki
Játékos

Taijutsu Pontok : 25

Tartózkodási hely : Konohakagure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Shimura Danzou on Vas. Nov. 30 2014, 13:44

// A Posztom a Ninja-Akadémiára ment //

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Inaktív

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Gato on Vas. Dec. 14 2014, 17:37

Aburame és Ransui-san szerencsével jártak, sikerült a keresett macska farkára bukkanniuk. Tervük is volt, mi szerint csapdát akarnak állítani, azonban szembe találták magukat a problémával, ami szerint, hogyan állítsanak csapdát egy macskának, ami még ha nem is shinobi nemzetségből származik, gyorsabb, mint egy ember. Talán még egy geninnél is gyorsabb. Ahogyan megfigyelő pontra kerültek és szövögették terveiket, a cica, úgy tűnt, hogy behúzta a farkát és a bokor mozogni kezdett. Hangos pukkanás és füstpamacs kíséretében váltott alakot és következő pillanatban egy náluk pár évvel idősebbnek tűnő lány ült a bokornál. Úgy tűnik, hogy nem vette észre a rá leső genineket és miközben fogta a hasát, jókat kacagott. Mindkét geninben felmerült az a gyanú, hogy itt bizony valami csúnya átverés van a dologban. A kislány meg volt győződve róla, hogy macskát keres, te nem lehet ludas. Az előttük kacagó lány, azonban határozottan nem macska. Az viszont biztos, hogy shinobi és valahogyan vagy ellopta a macska kinézetét, vagy ő maga a keresett jószág. A bokor, ahol rejtőztek, kellő takarást nyújtott nekik, hogy a lány ne vegye őket észre. A két lánynak, most el kell döntenie, hogy mit tesznek. Felfedhetik magukat és szóra bírják a lányt, hogy mi ez az egész vagy tovább rejtőzködve kitalálnak valami tervet. A csapdaállítás, már határozottan működésképtelen. Valami mást kell kitalálni, ami megoldja a problémájukat. Egy dolog biztos, ha most jól döntenek, lehet, hogy pillanatok alatt megtudják oldani a rájuk bízott feladatot és mehetnek is vissza a kislányhoz a cicával, illetve a cicának hitt shinobival. Apropó, így már értelmet nyertek a kislány szavai, mi szerint: shinobinak képzeli magát. 

/ Választhattok két lehetőség közül: Az egyik az, hogy felfeditek magatokat, ekkor a lány hajlandó beszédbe elegyedni veletek. A másik lehetőség az, hogy tovább vártok, ekkor azonban egy kis idő múlva elindul a lány a mostani helyzetétől az erdő mélye felé. Melyik lehetőséget választjátok, az csak rajtatok áll. /
avatar
Gato
Inaktív

Specializálódás : Van


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Ransui Midori on Pént. Jan. 02 2015, 15:44

A terv nagyon egyszerű volt: elkapjuk a macskát. A kivitelezéssel már gondok akadtak, ugyanis annak ellenére, hogy mégiscsak egy állatkáról volt szó, a szóban forgó jószág négy lába, és elképzelt reflexei sokkal macerásabbá tették az elkapásról szóló terveket. Nem lehetett csak úgy kirombolni a bokorból, és farkon csípni a cirmost, mert egyrészt nem örült volna neki, másrészt meg, amilyen kecsesen tudom magam átkaszabolni több bokor között, ez már akkor feltűnne neki, mielőtt elindulnék, úgyhogy hamar kereket oldana. Maradt a csapdaállítás, habár ebben nem igazán neveztem volna magam tapasztaltnak; az én általam kitalált "csapda" nem lett volna több, mint egy hosszú, bolyhos végű növény meglengetése, miközben számmal cuppogok, és akkor talán a cicának megtetszik annyira a játékom, hogy el akarja majd orozni tőlem. Chounak egy kicsit több sütnivalója volt, ő inkább a bogarait akarta felhasználni, hogy azok körbevonják valahogy, és mozgásképtelenné teszik célpontunkat. Én elnyomtam magamban az ismét feltörő rosszullétet a végtagokból előáramló bogarak képétől, és beláttam, hogy ezen terv mögött több ráció van sajátoméhoz képest. 
Pozícióba álltunk, Chou előttem, és becsúsztatta kezeit egy bokorba, hogy lehetőleg ne legyek szemtanúja a bőrömet libássá alakító jutsujának, amikor homokszem került a szerkezetbe: a farok visszarántotta önmagát a bokorba, pukkanás hallatszott, és egy korombeli leányzó jelent meg, füstgomolyagot hagyva maga után. A kép szűrrealitásához ez még kevés volt, a macska-lány hibrid, látszólag a semmin, elkezdett fülsértőn kacagni, miközben a porban fetrengett. Igazából nekem is nevethetnékem támadt volna, ha nem éreztem volna magam gyomron vágva. Chou visszanézett rám hitetlenkedve, frontálisnak nem nevezhető csapdánk már azelőtt beragadt, mielőtt felállíthattuk volna. 
Rövid kupaktanács után, nagyon diplomatikusan, újdonsült társam kirugdalt a kis tisztásra, és szemeim azonnal megtalálták a másik lányét. Innen már nem lehetett menekülni, felszívtam magam, és kérdőre vontam. A zavar olyan kacifántos, és többszörösen is összetett kérdést préselt ki belőlem, hogy magamnak is csodával adóztam, hogy egyáltalán ki tudtam mindezt koherensen mondani. 
- Helló, te lennél az a macska, akit egy kislány nagyon meg akart találni? Csak, mert ránk hárította ezt a megtisztelő feladatot, és eléggé hasonlítottál néhány másodpercre a célpontunkra... legalábbis a farkad biztos. - 
avatar
Ransui Midori
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 118

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Gato on Kedd Jan. 06 2015, 18:31

Midorinak a csapdás terve, végérvényesen érvényét vesztette, azonban egy sokkal jobb terv születik, amikor a macska-lány elkezd kacagni, ezzel felfedve valódi kilétét. Az új terv pofonegyszerű, Midorit ugyanis egyetlen, könnyed mozdulattal, kilökik a bokor takarásából és máris a célpontjuk előtt találja magát. Zavarát leküzdendő, olyan kacifántos kérdéssel rukkol elő, amelytől ő maga is meglepődik, hogy ilyen összetett és bonyolult kérdést tud intézni Mayo-hoz. Azonban kérdésével tökéletesen célbatalál, a menekülő cicus, ugyanis elsőre annyira megdöbben, amikor farkáról kérdezik, hogy először körbe-körbe forog, keresvén, ama alkalmatosságot. 
-
Azt hittem, hogy tökéletes az álcám és senki sem követett. Igen, a nevem Mayo és a húgomra vigyázok. Anyánk kért meg rá, hogy észrevétlenül kövessem és vigyázzak rá, nehogy valami csínytevés közben, valami baja essék. Gondolod, hogy nagyon elszomorodott, amikor ott hagytam? Tudod, arról van szó, hogy bosszantó macskaként követni a húgodat, miközben számos feladatod lenne neked is. 
Mondja a lány és karba teszi a kezét maga előtt, jelezvén a defenzív viselkedést. Nem úgy tűnik, mint, aki vissza akar menni a húga mellé, mint macska. A küldetést azonban akkor teljesítik, ha visszaviszik a macskát a kislánynak. A kérdés az, hogy Midori, hogyan éri el, hogy a lány hajlandó legyen a kislányhoz visszamenni. Ezt kell kitalálnia.
avatar
Gato
Inaktív

Specializálódás : Van


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Ransui Midori on Kedd Jan. 06 2015, 20:15

Kicsi gondolkozás után frappáns szófordulatokkal próbálkoztam a lánynál perspektívájának megváltoztatására. Ugyanis igaza volt: ha jó, ha nem, nekem Mayo-chanostul kellett visszatérnem hozzá, de azért egy furcsaság böködte a csőröm. 
- Ha téged is Mayo-nak hívnak, és a macskát is, húgod nem jött már rá arra, hogy itt valami turpisság van? Vagy ő nevezte el a macskát utánad, mert mondjuk nagyon szeret? És igen, eléggé szomorú volt, amikor megléptél előle. Én szerintem húgod tudja, hogy nagyon elfoglalt vagy, és azért akarta a macska énedet magánál tartani, mert annyira szeret, hogy nem bír meglenni nélküled. Úgyhogy azt ajánlom, gyere vissza velünk, visszaadlak húgodnak, bírd ki ezt a napot még vele, és utána beszéljed meg vele te a problémád, mert nekem semmi kedvem sincs egész napomat egy olyan dolog miatt elfecsérelni, amit, látszólag, nem fogok tudni megoldani. Ezt nektek kell lerendezni. - Mondom szigorúan az idősebb lánynak. 
Egyetlen reményem, hogy nem fog akadékoskodni, ha meg igen.... akkor nem tudom, mit fogok kezdeni. Nem vagyok annyira a szavak embere, inkább az öklömre szerettem hagyatkozni, de hát nem minden problémára a megoldás az erőszak.
avatar
Ransui Midori
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 118

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Gato on Hétf. Jan. 12 2015, 12:08

Ahogyan Midori úgy döntött, hogy szavaival próbálja jobb belátásra bírni Mayot, láthatja, amint a lány szemei könnyezni kezdenek. Amikor végül az ifjú genin befejezte a beszédet, Mayo megtörli szemeit. Szipogva pillant Midorira, majd megrázza a fejét. 
- Olyan ostoba voltam. Én... én... ebbe így nem gondoltam bele, de most minden világos lett előttem. Egy pillanat az egész és mehetünk. A húgom neve Tarazaki Mitzu, ha jól tudom, akkor hamarosan véget ér az órája. Kérlek, fordulj el.
Amíg Midori elfordul, egy pukkanást kísérően, egy macska ugrik a lány vállára. Mayo-chan az, úgy tűnik semmi pénzért sem adná ki a titkát, hogy milyen módon változik macskává. Midori egyértelműen sikerrel járt és még verekednie sem kell. De a lányok mások. Rájuk könnyebben lehet hatni, ha az érzelmeiket veszi célba a shinobi lánya. Itt is ez volt a helyzet, Midorinak sikerült ráébresztenie Mayo-chant, hogy hiába van más dolga, előrébb való a szeretet, ami a húgához fűzi. A macska mentő expedíció, amilyen gyorsan elkezdődött, úgy tűnik, hogy Midori ötletének hála, olyan gyorsan véget is ért. A küldetés azonban még nincs elvégezve, hiszen vissza is kell vinni a macskát. Midori könnyedén visszatalál, hiszen nincs olyan messze az akadémiától, ráadásul Mayo-chan is segítene neki, ha eltévedne. Az eltévedés esete azonban egyetlen percig sem áll fenn. Amikor Midori és Mayo visszatérnek az akadémia területére, még Mitzut se kell sokáig keresgélni. Ahol korábban találkoztak vele, ott ücsörög most is és körbe-körbe kémlel, hátha látja érkezni Mayo-chant. Amikor megpillantja Midorit és a vállán kapaszkodó cicát, szemecskéiből eltűnnek a könnyek és vidám csillogással telnek meg az ébenfekete szemek. 
- Megcsináltad! Megcsináltad! Visszahoztad, Mayo-chant! Nagyon nehéz volt megtalálni őt? 
Kérdezi a kislányt, miközben kiszedi Midori kezeiből, illetve jórészt leveszi a válláról Mayo-chant. Midori megkönnyebbül, természetesen nem azért, mert olyan elképesztő nehéz lett volna Mayo-chan, hanem mert végül sikerrel zárta, eme nem mindennapi kalandot. S bár nem volt túl megerőltető, ma is tanult valamit. Mitzu miután átvette a macskát és meghallgatta, a történetet, hogyan sikerült a macska előkerítése, a zsebébe nyúl és az előzőleg megbeszélt fizetséget, átadja Midorinak.   

/ Írj kérlek egy zárót, amire én még írok egyet. /
avatar
Gato
Inaktív

Specializálódás : Van


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Ransui Midori on Hétf. Jan. 12 2015, 16:01

Nagyon meglepett a lány reakciója, általában kioktató "óráim" nem az ilyen érzelgős hatást érik el, mint itt. Ez egyrészt amiatt van, mert stílusom néha kicsit sem nevezhető elfogadhatónak, és másrészt én nem szoktam kioktatni másokat... legalábbis próbálom nem úgy hangoztatni, hogy annak tűnjön. Ennek ellenére mellkasom kicsit megdagadt a büszkeségtől; nagyon váratlan volt ez a fordulat, de legalább elkönyvelhettem magamban, hogy, amikor nem muszáj, akkor nem kell azonnal ütni; ezt majd gyakrabban fogom alkalmazni.
Furcsának éreztem, hogy a lány átváltozásának nem lehettem szemtanúja; mit akart rejtegetni előlem? Természetesen nem akadékoskodtam, de azért mégiscsak furkálta oldalamat a kíváncsiság, hogy miféle kompromittáló dolgot csinál metamorfózisa közben, amit nem szabadott látnom. Így eléggé nehézkes lehet alakot váltani emberek között, akkor, de inkább nem kérdeztem rá, jobb a béke, és egyébként is, macska formában szerintem nem is tudott volna válaszolni. Elindultunk, hát, miután Chou is csatlakozott hozzánk. Újdonsült barátnőm elégedett mosollyal konstatálta, hogy igazi diplomataként képviseltem mindkettőnk érdekét a macskalánnyal szemben, úgyhogy talán ezért is lehetett, hogy rekordidő alatt találtunk vissza az akadémiai kiképzőtérre, habár én megpróbáltam párszor eltévedni.
A kislány, akinek kiderült a neve is, Mitzu, tűkön ülve várt ránk, és kitörő örömmel szaladt oda hozzánk, átvenni a "háziállatot".
- Megcsináltátok! Megcsináltátok! Visszahoztátok, Mayo-chant! Nagyon nehéz volt megtalálni őt? - Chou hamar kivágott minket egy olyan mesével, hogy a macskát sikerült valahogyan bekeríteni, de ő megunta a shinobis játékot, és inkább gazdájával akart lenni. Mitzut egyáltalán nem zavarta a tény, hogy a macska beszélt hozzánk, sőt meg is erősítette gyermeki naivitásával, hogy őhozzá is szokott beszélni a cica, és nagyon szeretik egymást. Ez a gyermeki aranyosság Chounak tetszett, de nekem egy idő után felfordította gyomromat, úgyhogy felajánlottam, hogy távozzunk. Mitzu-chan meg akarta adni felajánlott jutalmát, de Chou, önkényesen az én nevemben is visszautasította barátságosan, azzal az okkal, hogy igazából mi is jót játszottunk, és nincs jogunk elvenni tőle a pénzét, és feltételezhető ebédjét. Nem kellett sokat győzködni a kislányt, ő megölelte Chout, nővérkéjének nevezte, és a bogaras lány engem is lerántott, hogy a gyermek nekem is tudjon adni egy kicsit szeretetéből. Nem esett rosszul, de nagyon idegen volt nekem; rég volt már, hogy ilyen érzelmes dologban legyen részem.
Estefelé járt már, de még mindig az utcákat tapodtam, és a napközi eseményeken lamentáltam. Utam a megszokott kocsmában ért véget, ahol már jól ismert a pultos, és nagyjából mindenki, aki édesapámmal jóban volt. Egy külön asztalt választottam, egyedül ültem gondolataimmal, és kortyolgattam azt a lét, amitől állítólag az ember össze baja elszáll. Valamiért mégis nehézkes volt a szívem, néhány kupica után, mikor már kicsit forgott is a világ. A testvérpár problémáján gondolkoztam, hogy ők mennyire távol vannak, mégis milyen közel egymáshoz.

Mitzu nem bírt meglenni nővére hiányától, hát a cicát elnevezte őutána, nem tudván, hogy igazából nővérét ölelgetni tudatlanul. Nálunk ez elképzelhetetlen volna otthon; maximum egy köszönés bátyám részéről, de ennyi. Semmi ölelés, semmi jó szó.... semmi. Anyám legalább foglalkozik velem, próbál nőt faragni belőlem, apám imád, ott kényeztet el, ahol tud, de cserébe tőlem is reméli, hogy szeretett stílusát tovább életben tartom a köztudatban. Idétlen családban élek, tény és való, de egy biztos: nem érzem annyira otthon magam velük... jó kérdés ez az érzés dolog. Volt már valaha is egy olyan hely, ahol otthon éreztem magam? Nos.... talán most. Nem volt teljes az érzés, de... de mintha irányon volnék. Letettem a poharam; nem kell ma a részeg mámor.
avatar
Ransui Midori
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 118

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Gato on Szer. Jan. 14 2015, 18:05

A macskamentő expedíció végül sikerrel zárult. A lányoknak nem kellett nagyon megerőltetniük magukat, hiszen Mayo-chant sikerült könnyedén utolérni, ez köszönhető volt annak, hogy nem ment nagyon messzire. Harcra végül nem került sor, hiszen Midorinak köszönhetően, egyszerű rábeszéléssel sikerült megoldani a problémát. Mitzu végül visszakapta szeretett macskáját és mint kiderült nővérét, de a jutalomról, mindkét lány lemondott. 
Mindketten gazdagodtok 10 chakrával. 
avatar
Gato
Inaktív

Specializálódás : Van


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Chen on Vas. Ápr. 19 2015, 19:03

Előzmény: Tópart mente

Egy kevéske noszogatás azért kell, hogy a csapat talpra álljon. Mikor megtudjátok mi a végcél, azért jobb tempóra kapcsoltok. A cél maga az akadémia mögötti erdő, megannyi szép emlék, szerelem, lógás, és rejtőzködés fűz ide titeket. Na meg egy gyönyörű történet a testvéri szeretetről. Megannyi méretes fa, és szikla, mikkel színesítheti a látványt a maga csodálatos valójában.
Ez lesz hát a gyakorlatotok következő színhelye. Mesterek egy méretes sziklához vezetnek titeket. Majd három méter magas, hegye az ég felé nyúl, és akár egy szakóca óriás változata úgy áll itt az erdő közepén. Naoki mester mellé áll és rámutat. 
- Ez lesz a következő feladatotok. A két csapat közötti verseny lesz. Az a csapat lesz a nyertes, amelyiknek tagja a legtöbb időt tudnak tölteni a tetején. A feladat egyszerű, a többieket megakadályozni a feljutásban, míg egy tagotok a tetején pózol. Minden bevethető, de azért figyelni fogunk, el ne durvuljon a helyzet. Mint látjátok amit addig tanultatok élesben kell bevetni. Hát mindent bele ha készen álltok kezdhetitek is. - A geninek kissé tétován néznek körül, egymásra vándorol tekintetük, majd a többiekre, látszik mindenki eszeveszetten gondolkodik mi is legyen az első lépés. Három-három ellen egy győzelem már az ellenfeleiteké, egy döntetlen, és most úgy látszik javíthattok az átlagotokon. Minden piszkos trükkjüket ismeritek már, magatokból még nem sokat mutattatok. Hát a két fiú köréd gyűl, kissé zihálósan lélegeznek, tudják mire számíthatnak attól az idegbeteg mókustól.
avatar
Chen
Játékos

Tartózkodási hely : Az országút, és a színpad között félúton


Adatlap
Szint: C
Rang: Előadóművész
Chakraszint: 262

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Ransui Midori on Szomb. Május 09 2015, 10:55

Úgy tűnik, csak beképzeltem azt, hogy én volnék a legrosszabb a hatunk közül, és bár tény volt, hogy eléggé ramatyul teljesítettem, a zseléfészek párszor majdnem belefulladt a nyakig érő vízbe, úgyhogy legalább egy minimális büszkeségérzés megmaradt bennem. 
Miután kifürödtük magunkból a lelket is, Fujimoto sensei megjutalmazott minket egy kis ebéddel... ami igazából nem volt kicsit, és elregélte, hogy nem is számított többre, illetve, hogy a feladat olyan nehéz, hogy valaki egész élete árán való gyakorlás mellett sem képet tökéletesen elsajátítani ezt a technikát, és ekkor jelentőségteljesen Sarutobi senseire nézett, aki mogorván bugyborékolt a teája mögött. A jutalmi ebéd hamar felszívódott, abból kifolyólag, hogy az Akimichi fiú, és én is nagyon szerettünk enni, így nehezen tudtuk csak féken tartani magunk, hogy ne faljunk fel mindent a többiek elől. A csendes nyugalom nem tartott sokáig, mestereink újabb sétára hívtak meg minket, egy másik helyszínt szerettek volna bevezetni, ahol edzésünk folytatódni fog. Teli hassal a fenének sem volt kedve szaladgálni, még úgy sem, hogy kiderült, az akadémia mögötti erdőség felé tartunk, ahol a hétköznapi genin legtöbb szabadidejét tölteni szokta; de én biztosan. 

Feladatunk eléggé egyszerű volt, de annál inkább problémásabb a kivitelezésben. Egy sziklán kellett minél többet tölteni, és megakadályozni, hogy a másik csapat lekörözzön ebben az időtöltésben, és mindent használhatunk, amit eddig tanultunk, de nem verjük meg egymást túlságosan, szerintem rejtetten erre gondoltak. A baj az volt, hogy egy összeszokott csapat ellen kellett nekünk fellépni, de mi egyáltalán nem ismertük, hogy ki miféle technikára volt képes. Meglehetősen friss geninek voltunk még, így nem számítottam világmegváltó dolgokra, de akkor is kényelmesebb lett volna tudni ezeket előre. Izgatottnak tűntek társaim, és én sem voltam sokkal nyugodtabb, legfőképp a mókus miatt. Összeszedve gondolataimat három dolgot tudtam megfogni biztosan az ellenfeles csapatról: a zseléhaj nagyra tudja növelni kezeit, a lány ilyen fekete indákkal szórakozik, de nem tudtam, pontosan miket tud még azokkal csinálni, a hadonászáson, alakfelvételen kívül, a "szellemsrác" meg.... öhm... neki van mókusa. A mi csapatunknak meg mije van? Egy nagyszájú, egy nagyeszű, és egy nagy mellű... ez szerintem eléggé helyénvaló leírás, illetve képességeinket is tökéletesen összegzi. Nem sok esélyünk lesz. 
Megkezdődött a mérkőzés. A kőn megmaradni már egy kihívás volt, nehezen lehetett fogást találni rajta, állandóan lecsúsztunk róla, nem mellesleg, ha sikerült is megkapaszkodni, a másik csapat gyorsan tett az ellen, hogy sokáig ott maradjunk. Kyoya és a mókusos fiú voltak a legelsők, akik megvilágosodtak, és rájöttek, hogy ez a gyakorlat nem a semmiből lett ide dobva. Felfutottak szinte egyszerre a kőre, kezük használata nélkül, viszont olyan nagy lendülettel, és megszállottsággal, hogy, mikor elérték a csúcsot, és fel akartak lépni arra, ismét tökéletes összhangban, ugyanilyen tökéletesen össze is fejeltek, és alázuhantak. Csapatunk zsenije a karjainkban landolt, forgó szemekkel. 
- Mit csináltál? - Kérdeztem fojtott hangon tőle. Elsőre nem értettem, hogyan sikerült neki a lehúzó erőt meghazudtolva - Hogyan tudtál így felfutni a kőre? - 
- Micsoda? - Ő sem volt teljesen tisztában a körülötte folyó eseményekről, de neki be lehetett tudni az erős koccnak. - Jaaa, hát csináld azt, amit a víznél, koncentrálj chakrát a lábadba, és fel tudsz ragadni a fára. Ha futsz, akkor nem kell annyit, kevesebb is elég. - Motyogta indokolatlanul elpirulva. Akkor ez volt ezzel a kővel a céljuk a senseieknek, és azért volt versenyszerűen megcsinálva, hogy csapatmunkánkat is tudjuk fejleszteni ezzel; két legyet egy csapásra. Megkezdődött hát a mérkőzés. Először csak kettővel gazdagodott a két oldal, ugyanis csak Ichinose és a fekete lány voltak képesek huzamosabb ideig fennmaradni a sziklán, a nagydarab fiú és én amint felfutottunk, úgy estünk is vissza. 
Mivel nem lehetett túlságosan is durván hozzáállni a dologhoz, így csak ökleinket használtuk mindannyian, ami a zselés srác esetében mondjuk sportszerűtlen előnyt jelentett még akkor is, ha a csapásai után általában ő is velünk együtt a földön végezte. Csapatmunkánk nem igazán állt többől, minthogy leeső társainkat elkapjuk, és visszarántjuk a sziklára... hacsak nem rántottak minket is magukkal. Itt látszódott meg, hogy mennyire nincs összhangban a mi csapatunk az övékéhez képest. A másik csapat tudta, hogy a dagi fiút nincs értelme megfogni, ha leesik, és ezzel ő is tisztában volt, így gyakran saját magával rántott minket is, hogy társai annál tovább tudják uralni a követ. A taktika egyetlen hátulütője az volt, hogy nem mindig sikerült ez a manőver neki, és gyakran egyedül zuhant alá. Ekkor viszont túlerőben voltunk, és könnyedén le tudtuk lökdösni a másik kettőt annak ellenére, hogy mókusuk volt. A mókus, szerencsénkre nem változott sosem át, de mégiscsak idegesítő volt, hogy körberohanta az embert és beleharapott a farába (vagy csak az enyémbe), vagy egyenesen az arcunknak vetette magát kihasználva a kitérés lehetőségének nehezen kivitelezhető mivoltát. Mondjuk ilyenkor csak egyszer kellett sikeresen elrántani fejünk, szegény állat visítva repült a mélybe. 
Naplementéig tartott a "véres", és izzadságos küzdelem a kőért. A végén már mind a hatan kimerülve feküdtünk a fűben, hevesen lihegve, kék zöld foltokkal, horzsolásokkal az állandó leesések miatt. Ha talán nem is sikerült olyan jól összhangba hozni csapatunkat, azt már éreztem, hogy valamiféle bajtársiasság kialakult köztünk. Az is nagyon meglepő volt, hogy a két fiú végre tudott normálisan is hozzám beszélni, és a feladatra koncentráltak, és nem a "szemeimre". Cserébe én sem voltam ideges, és nem vertem meg őket. Mindenki nyert. 


(Bocsánat a késésért, írói válságom volt, ami mostanra kúrálódni látszik Smile )
avatar
Ransui Midori
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 118

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Chen on Szer. Jún. 10 2015, 00:02

Hát a látvány ahogy a  két méter magas meredek sziklára a hat genin egymás és saját maga épségének veszélyeztetésével megpróbál feljutni nem kis látványosság. Mesterek egymás térdét csapkodva röhögnek egy-egy jobb megmozduláson, szemükből csak úgy törölgetik könnyeiket. Nem kis derültség veszi kezdetét, mikor egy félrelépéskor a "mélybe" zuhantok, vagy keresztbe tesztek egymásnak, csak hogy végül mindannyian nagyot koppanjatok a földön.
A fáradságos percek, órákká válnak, a tűző déli nap is már elveszti merev tartását az ég közepén. Az árnyékok megnyúlnak, míg ti néha szó szerint vért izzadtok a megerőltetéstől. Nincs idő koncentrálni, a feladat adott a technikai rész, a finomkodás, a kényszerű erőpróbák elmaradnak. Csak egy dolog lebeg a szemetek előtt, a csúcs melyen több időt kell eltölteni mint a pökhendi klánsarjak. Fel sem fogjátok tetteiteket, csak az ellenfél legyőzése lebeg szemeitek előtt. A lábatok mégis egyre jobban tapad a nyirkossá váló sziklán, néha megcsúszik az a végtag, végighorzsolja az érdes szikla bőrötöket, felszakítja ruhátokat, de mégis minden egyes szívdobbanásnyi idővel mit rajta töltetek megismeritek, lényetekké válik, és úgy nyúl ki testetekből a láthatatlan chakra csápok, mintha tudatosan tennétek.
Végül a nap már eltűnik a legmagasabb fák lombjai mögött, mikor az első kidől a riválisok közül. A kis Nara lány, úgy dől el akár egy korhadt fa. Ha Watarura rá nem esik az önhibáján kívül még baja is eshetett volna. Megdermed mind az ötötök, már amennyire pillanatnyi megállásnak lehet hívni genintársad majdhogynemi agyonnyomás következtébeni állapotmegmaradást. Eddig az adrenalin zúgott ereitekben, a gonosz és vérlázító másik csapatot le kellett győzni, de a röpke megállás elég ahhoz, hogy a maradék erőtök is elszálljon. Piciny mókus test terül el a fűben, és igaz még vérben forgó szemekkel, de már csak mogyoróra ácsingózó szájjal lihegi ki magát. Eljött hát a pillanat mikor Sarutoi sensei közbelépjen nem kevésbé ínycsiklandozó lakomával kecsegtetve. A csapatok összeszedik minden erejüket, és aprócska majom máris szolgálja fel a frissítőket, midőn is az asztal alig bírja el a finomságokat. 
- Jól csináltátok nem is tudjátok mennyire. Büszkék vagyunk mindannyitokra, és hogy megmutassuk mennyire láthatjátok jutalmatokat. A jól megérdemelt munka után igazi lakoma lesz a jussotok... - Igaz még nem ismered eléggé a szőke mestert, de az ellenfél triójának groteszk arckifejezéséből ítélve úgy látszik a mester tartogat még valamit. Yamanaka gyerek feje az asztalon koppan mikor kissé magas kuncogás megüti a fületeket. A forrása Naoki, és ahogy a hangszórón tekernétek fel úgy válik egyre hangosabbá a dolog, miközben geninek összesúgnak egymás között, de úgy hogy ti is hallhassátok ha már a tanáraitok nem "Már megint a szadista tanítási módszerei" "Miért nem lehet egy normális tanárt egyszer kifogni?" 
Maga a nevetés még be sem fejeződik Fujimoto sensei közbevág, és igaz nem túl sok hévvel de csendesíti társát. Sanda mosolyán keresztül felvezeti a csüggesztő tényt, mi szerint a megérdemelt jutalom miért nyálatok folyik még nincs elérhető közelségben.
- Mindenki kap három tablettát. Ezt jól osszátok be, most dől el ki kap vacsorát, és ki nem. A tabletták erőt, és chakrát adnak míg fel nem emésztitek, minden egyes tablettától úgy fogjátok érezni mintha még csak most kezdtétek volna a napot, de ez csalóka. Hamarabb fáradtok, és hamarabb is gyengültök. Azonban figyeljetek jól néha ez a kis plusz jelentheti a mezőn az életet. Na szóval van három egész percetek legyőzni a másik csapatot. Aki a leghamarabb jut fel a szikla tetejére, és nem egészen öt másodpercet képes fennmaradni az nyer. Tessék minden technikát bevetni, minden engedélyezett, és illik is használni ha már genineknek nevezitek magatokat. - Úgy látszik még egy nagy erőfeszítés hátra van, hogy végre a lakoma helye az asztalról a gyomrotokba kerüljön. Senki sem teketóriázik az első tablettát máris szájához emeli, miközben az 16-os csapat felrúgván az asztalt rohan a cél felé. Éhesnek tűnnek, de most hogy az ételre, vagy a győzelemre az nem vált még el. Kézjeleiket alig tudjátok követni, de a hatásuk az ismerős. Elsőnek a Nara lány az aki lép, és a tabletta erejével megtámogatván fáradt testét máris árnyak kezdik körülvenni.

Az árnyak fodrozódnak, a lemenő nap fényében mint megannyi kígyó tekeregnek. Hatásukat nem tudjátok, de nem jót sejtet első körben. De társai már lépnek is, Inoki a Yamanakák ismerős kézjelét formázza állatkája felé, miközben a Chotaro nevezetű minden tablettát bekapva egyszerre növeszti meg a kis dögöt. A mókus legalább akkorára nő mint te magad, fenyegető karmait csak egy pillanatig látjátok, míg az Akimichi fiú egyetlen csapásával porfelhőt nem repít az ég felé. A szikla és köztetek a három genin áll, na meg a fenevad. Csak pár szó erejéig van időtök, míg megoldást nem találtok a helyzetre vagy szörnyű sors vár rátok, a vacsorátok a tét. 
avatar
Chen
Játékos

Tartózkodási hely : Az országút, és a színpad között félúton


Adatlap
Szint: C
Rang: Előadóművész
Chakraszint: 262

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Jiraiya on Vas. Júl. 05 2015, 19:25

// 19-es Csapat - Ai: Haladhatunk veled is gyorsabban. //

Ahogy Yoru, Ai is úgy vélte, hogy jobb lenne egyedül megvédeni a csengőt. Talán egyikőjük sem gondolt a csapatmunka jótékony hatásaira? Minden esetre ha ennek a feladatnak a lényege a csapatmunka lenne, akkor lehet, hogy már meg is bukta volna... Ám a feladat lényege a csengők megtartása, semmi több. Ezt Ai is így gondolja látszólag, így fél óra alatt el is érte az egyik kedvelt helyét, még hozzá a Hokage Emlékmű alatt és az Akadémia mögött található kisebb erdőséget. Ez a terület remek hely az elbújásra, azonban nem számolt valakivel: Muzan-kun néhány percre a kényelmes elhelyezkedés után tűnt fel, persze ügyelve arra, hogy Ai a fa tetejéről jól láthassa. Néhány méterrel előtte állt meg, majd felnézett rá dühösen.
- Te meg mit művelsz?!
Förmed rá a lányra, szemöldökét ráncolva. Persze Ai nem biztos, hogy érti a helyzetet. Miért förmed rá így?


_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Inetsushi Ai on Hétf. Júl. 06 2015, 08:25

//Jiraiya//
~Nocsak,nocsak Muzan úrfi. Vajon mit kereshet itt? Van egy olyan érzésem, hogy engem. Nem fogok először köszönni, lehet, hogy nem is vesz észre. Erre azonban igen csekély az esély.
Muzan kérdőrevonása egyértelművé teszi a lánynak a tényt, hogy nem bámulhat tovább nyugodtan a semmibe.
~Várjunk, várjunk. Mi ez a tempó? Hol a köszönés? Amúgy meg neki mi köze van ahhoz, hogy Én mit csinálok? Semmi! Menjen vissza! Ha meg itt akar maradni vagy csapatban sszeretne dolgozni, akkor ne kössön belém. De végülis nem lenne rossz ötlet, ha itt maradna. Csak ne legyen az útamban, ahogy ő is mondta. 
Mosolyodott el, viszont gyorsan visszatért gondolatban is az igazi helyzethez és elkomorodott az arckifejezése. 
~Nehogy azt higgye, neki örülök.
-Szia. Várakozok, ha nem tünt fel.- mondta hasonló hangnemben, mint a kérdező.
Fordult el, mintha a tájat figyelné, viszont szeme sarkábol a fiú arckifejezését leste.
-De ezt én is kérdezhetném. Mit müvelsz itt Muzan-kun?
Nézett ismét le a társára.
avatar
Inetsushi Ai
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha falai közt


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 125

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Jiraiya on Hétf. Júl. 06 2015, 12:26

Érdekes... Nagyon érdekes. A feladatot teljesíteni tehát mindenki másképpen igyekszik, azonban nagyon úgy tűnik, hogy Muzan-kun nem azt a taktikát vallja, amit Ai. A fiatal Inuzuka, fenyegetően szegezi mutatóujját a lánynak, méghozzá kinyújtott karral.
- Nem te papoltál nekem tegnap a csapatmunkáról?!
Förmed rá, majd meg sem várva a választ, folytatja.
- Mégis hogy gondoltátok, hogy szétválik a csapat?! Egyesével fog minket levadászni a Sensei, hogyha nem tartunk össze! Ugyanúgy megtalálja Yorut, ahogy Én téged! Gondolkozzatok már a francba!
Ereszti le kezeit Muzan, majd sarkon fordul.
- Ha velem jössz, akkor megkeressük Yorut, ha nem, akkor maradj itt és őrizd egyedül a csengődet!
Mondta durcásan, majd mint aki éppen lovat ül, olyan széttett lábakkal puffogott és ment előre. Vajon Ai-san követni fogja?


// A szerepjáték a legfontosabb, azt tedd amit a karaktered is tenne ilyen helyzetben Smile //

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Inetsushi Ai on Hétf. Júl. 06 2015, 15:26

Ai értetlenül pislogott. Fogalma sem volt, hogy Muzan igy szivre veszi a szavait. A lány mégis egyett értett a fiúval. Csak az nem volt tiszta, hogy mit tegyen. 
~Azt hittem, egyedül vonul el, mint egy magányos farkas, erre meg ide jön nekem hisztizni. Mi lesz ebből. Nem tudom, hol lehet Yoru-kun vagy a Tadaki-sensei, és, hogy mit csinálhatnak. De még azt se, hogy én mit fogok tenni. Most menjek útána? Ahh... Nem hiszem el a saját érveimet használja ellenem. Utánna kell menjek.
-Öööö...,- probált szólni ~De várjunk, csak a tegnap még azt mondta, hogy nem akar csapatmunkát -mármint ezt szürtem le a szavaiból- és hátráltató személyeket. Hmm... ez fura, nagyon fura. Itt valami nem stimmel. Ráadásul, hogyan talált meg ilyen könnyen? Követett volna? - Muzan-kun! 
Zavarodottan kiálltott a fiú útán és szökött le a fáról könnyedén.
- Várj! Állj meg.- ment Muzan felé.- Hogyan találtál meg? Ennyire ész szerű, hogy idejövök?
~Senki nem ismeri ezt a helyemet. Ide csak akkor jövök, ha egyedül szeretnék lenni, még Haranu sem tudta. Utánna megyek bármit válaszol, érdekel, hogy mit akar elérni.
avatar
Inetsushi Ai
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha falai közt


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 125

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Jiraiya on Szer. Júl. 08 2015, 19:29

Úgy tűnik, hogy Ai korábbi fejmosása hasznos volt? Nos igazából a fiatal Inuzuka csak azt mondta, hogy ne álljanak az útjába, vagyis ne hátráltassák, azt nem mondta, hogy nem akar csapatban dolgozni. Miért is mondta volna? Hiszen egy Inuzukáról beszélünk, aki számára a falka a legfontosabb. Persze az is lehetséges, hogy ez a fiú egy kivétel, hiszen még társállata sincs. Muzan-kun Ai szavaira csak hátrafordult, nem akarta húzni az időt, ám miután meghallotta a lány kérdését, büszkén fordult meg. Persze próbálta ezt az elégedettséget leplezni, így alig látszott az arcán.
- Látszik, hogy nem ismered a Klánom. - Ekkor mutatóujját az orrához emeli - Ez az én fegyverem. Nem nehéz követni a szagod. De most siessünk!
Mondta a fiú, majd mint aki nem tűr további ellentmondást, megindult előre. Persze szegény Ai-chan most gondolkozhat, hogy a "szag" alatt vajon mire célzott a csapattársa... Talán büdös lenne? Hiszen fürdött reggel vagy nem?

// A következő posztot ide kérem, az Ichiraku Ramen be: http://narutohun.niceboard.org/t41p195-ichiraku-ramen-bar
Megérkezel Muzan nyomában, de a tömegen kívül nem láttok különös dolgot. //


_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Inetsushi Ai on Pént. Júl. 10 2015, 15:30

A lány logikusnak találta a választ, mert ő is tudott egyet s mást a nagyobb konohai klánokról. És az Inuzukukák e képeségéről is hallot valamikor, de meg sem fordult az eszében ez a lehetőség. 
~Valóban, neki ott van a jó szaglása. Nem csoda, ez a gyors megtalálás, Yorut is biztos hamar megtaláljuk. Csak ezt igy kimondani, hogy a szagom miatt talált meg...hát eléggé ciki. Úgy hangzik, mintha büdös lennék, peddig nem is. Az edzés után tusoltam is, hiszen azért késtem el, most peddig úgy érzem magam, mint akit leszóltak a szaga miatt. Nagyon megalázó...... És vajon hol lehet Yoru? Milyen helyen húzhatta meg magát?
Ai elgondolkozva sétál a csapattársa után, és ábrándozása teljesen lefoglatlta igy nem vette észre, hogy Muzan lehagyta. A fiú az Akadémia fele szedi lábait, neki nem is tünt fel, hogy Ai lemaradt. Miután a lány beérte társát, mögötte maradt, követte szó nélkül.
~Ötletem sincs, hogy hol lehet Yoru, teljesen Muzan szaglására vagyunk útalva. Ő meg nem szereti, ha hátráltatják én peddig a nem tudok ebben a helyzetben a segitségére lenni. Jobb lesz hallgatni, semmi kedvem veszekedni. Muzan úgy is minden apróságon felhuzza magát. Elég lesz nekem azokat lerendezni. Most az egyszer nincs kedvem keresni a bajt. Lehet, hogy a sensei már meg is szerezte Yoru csengőit, akkor peddig csapatmunkára lesz szükségünk.
avatar
Inetsushi Ai
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha falai közt


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 125

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Ransui Midori on Kedd Júl. 28 2015, 19:42

(Chen) 

Elmúlt már a délután is lassan, ahogyan csapataink foggal körömmel harcoltak a kőtrónért, kevés sikerrel összességében. Fáradságom ellenére egyre jobban ragadtam a kőhöz, de nem az izzadság segítségével, és egyre jobban ment már a csapatmunka közöttünk, szinte már sikerült behozni a másik csapatot ilyen téren. Persze távol voltunk a tökéletestől, de azért kifejezetten tetszett az a megmozdulás, amikor a leeső Kyou-t visszarántottam, de cserébe már zuhantam volna alá, ha a másik kettő nem kap azonnal el, és húz vissza. Az ehhez hasonló megmozdulások gyakorisága is mutatta, hogy volt értelme ma felébredni. 
De elfáradtunk, az egész napot végigugráltuk így nem volt csoda, ha nagyjából varázsütésre egyszerre borultunk le a szikláról mind a hatan. A mestereken csak most vettem észre, mennyire élvezték a műsort, kipirult arcuk, könnyes szemeik, és mosolygós szájuk erre engedtek következtetni. Sarutobi sensei vacsorával, és jól megérdemelt pihenővel kecsegtetett, de a bejelentést követő nevetése aggodalomra adott okot, nem beszélve a másik csapat sopánkodásáról, és morgásairól, melyek alátámasztották azt a feltevést, hogy nem egészen az fog történni, amit a veszélyesen furcsa férfiú ígért nekünk. 
Fujimoto sensei volt olyan kedves és felvilágosított minket a valós tervről, miközben kiosztotta az ominózus tablettákat. Hallottam már ezekről, talán az étel tabletta? Nem voltam benne biztos, és bár a használati utasítás akkor azt mondta, hogy egy ilyen pirulától egy átlag harcos három napig megállás nélkül tud harcolni, ez egy ninjára csak olyan hatással volt, hogy elég sok, mégis hamar múló chakrabombával tolja meg a szervezetet. Feladatunk ismét ugyanaz volt, mint legutóbb, de ezúttal három percre redukálódott a versenyidő a délután helyett, így nem volt annyi időnk gondolkozni, főleg, hogy az ellenfeles csapat már meg is lendült, és felvette a harci pozíciót. A sötét lány sötét csápokkal örvendeztetett meg minket, a szellemfiú a mókusával szolgált a haderőhöz, a dagi meg.... megnövelte a mókust...? Tehát akkor nem magától nőtt meg... nem ismertem az Akinichi klánt így nem tudtam mire vélni ezt, eddig csak azt hittem, önmagukat tudják megnöveszteni. Na mindegy. 
A mi csapatunk terve azzal kezdődött, hogy bekaptunk egy egy tablettát, és éreztem, hogy erő költözik végtagjaimba, gyomrom korgása megmaradt még ugyan, de lelkem feltüzelődött, és lelkesen vetettem volna már bele magam a harcba. A két fiú is újraéledt mellettem, lelkesedéssel néztek szembe a kihívással. Nem volt semmiféle különleges jutsunk, semmi, amit így ötvözni lehetett, mint ahogyan ezt a másik csapat tette, de cserébe ott volt a kaja utáni vágyunk, és az újdonsült bajtársi kapcsolatfélénk, melyet most volt a legjobb alkalom próbára tenni. 
- Nincs mit tenni, Bunshinokkal, vagy Kawarimikkel kell megoldanunk a kőhöz való jutást, és közben fedezni egymás hátát. Amint odaértünk egymást segítve feljutunk a tetőre, és ott maradunk a meghatározott ideig. A port, amit Choutaro felvert addig kell kihasználni, ameddig van, úgyhogy most vagy soha. - Mondta Kyou meglepő határozottsággal, és csillogó szemekkel. 
- Jól mondtad haver, és utána dupla randi Midorival. - Tetézte vigyorogva Ichinose. Sóhajtottam egyet, és akaratlanul is elmosolyodtam. 
- De csak akkor, ha sikerült. - Adtam be a derekam végül, és mindhárman egyszerre ugrottunk bele a porfelhőbe, klónokat, és elhagyatott köveket bekészítve, hogy majd helyet cseréljünk velük.
avatar
Ransui Midori
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 118

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az akadémia mögötti kis erdőség

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

6 / 9 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.