Határvidékek

2 / 4 oldal Previous  1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Pént. Feb. 01 2013, 10:32

Amint a harmadik férfi felém futott én már készültem volna, hogy meg is fog sebezni ám ekkor egy igen erőteljes tűz technika átszakította a házfalat és elevenen sütötte meg támadómat. Mindig is irtóztam az égett hús szagától de most aztán jól megkaptam... Úgy vergődtem talpra magam a két holttest mellől, hogy az émelygés és a hányinger majdnem erőt vett rajtam de végül nagy nehezen sikerült leküzdenem a szervezetemet és felpillantottam. A falon keresztül pont azt az alakot láttam aki még a kis robbanó jegyzetes akcióm előtt láttam illetve a kocsmában.
A férfi futásnak eredt és hirtelen világossá vált az is miért. A ház amiben vagyok nemsokára belobban én pedig még mindig bent állok de válhatok a bámészkodó tömeg áldozatává is akár így minden más eshetőséget kizárva a shusin no jutsu segítségével követem megmentőmet egészen a falu határáig. Legnagyobb meglepetésemre még itt sem vett vissza a tempóból ami számomra eléggé rossz hír ugyanis kezdek fáradni. Még egy shusin no jutsu használatával beérem az idegent majd felé fordulok és felteszem az első fogas kérdésemet amire remélem itt és most választ fogok kapni...
- Ki vagy te és miért segítesz nekem?
Remélem a férfiben tisztázódott, hogy nem szokásom viccelni... Bár chakrám még maradt bőven ám a fizikai állapotomra ráférne egy kiadós pihenés mert szoknom kell még a fizikai terhelést. A sok edzés ellenére a testem valahogy nehezebben alkalmazkodik a harcokhoz és az intenzív terheléshez mint a chakrám. Mintha az utóbbi egy kicsit előrébb járna fejlődésben!

_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kakuzu (Inaktív) on Szer. Feb. 06 2013, 19:47

Hosszas rohanás után a falutól távol eső erdő szélére érkeztetek, ami már elég messze volt ahhoz, hogy pihenj, illetve az idegennek szegezd a kérdést. A férfi rád emelte a tekintetét bár ezt csak fejmozdulatából következtethetted ki. Amikor megmentett, még nem döntötte el mennyit árul el neked, és abban se volt biztos, hogy kinek az oldalán állsz. Egy szó mint száz, joggal tekinthettétek egymást potenciális veszélyforrásnak, noha állapotodból megítélve az idegen aligha tartott tőled. Noha beletellett némi időbe, végül mégis szabadjára engedte a kortól kissé megkopott hangját.
- Először áruld el te, hogy ki vagy fiú. Úgy hiszem bebizonyítottam, hogy nem vagyok az ellenséged, ám válaszodtól függően ez könnyen változhat. Egyértelmű, hogy mindketten saját céljaink miatt vagyunk itt. Tisztázd te magad, légy őszinte és én is az leszek. Tartozol nekem ennyivel az életedért és én is megígérhetem, hogy őszintén beszélek.
avatar
Kakuzu (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Nukenin
Chakraszint: A tárcám tartalma

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Szomb. Feb. 09 2013, 12:24

Amint elértünk az erdő szélére egy kicsit lassítottam a tempón és próbáltam kifújni magam. Nem a chakrám volt fáradt hanem a testem inkább. Még mindig meg voltam döbbenve olyan gyorsan történtek az események. Nem voltam hozzászokva, hogy ennyire felgyorsulnak körülöttem a dolgok. És ki ez a titokzatos megmentő? Vajon egyezik a célunk vagy csak éppen arra járt? De honnan tudhatta, hogy én éppen bajban vagyok. Lehet az is, hogy csak a mázlim volt, hogy nem engem égetett porrá. A jutsu erősségéből ítélve a fickó sokkal erősebb és tapasztaltabb használója a ninjutsunak. Amint egy kicsit lelasítottunk a férfi vázolta a helyzetet. Nem hagyott sok választást és tényleg igaza volt... Könnyen lehet, hogy ellenfelek leszünk. Valami miatt megbíztam benne, hogyha nem hazudok ő sem fog nekem. Viszont már kiválasztottam fegyvertáram egyik legerősebb technikáját amivel adott esetben válaszolok a támadására.
- A nevem Kenshiro Karu és valóban tartozom egy köszönettel mert megmentetted az életemet. Viszont szerintem nem kéne most így egymásnak esnünk. Lehet, hogy felhívnánk magunkra a figyelmet szóval inkább azt ajánlom, hogy beszéljük meg a dolgot.
Ez tűnt a legbölcsebb megoldásnak mivel a férfi katonjára visszagondolva lehet, hogy pillanatok alatt elporlasztana. Minden esetre remélem, hogy sikerült olyan hangsúlyt megütni amivel nem tűnök ellenségesnek. Mire befejeztem a mondatot már ismét erőre kaptam és vettem egy mély levegőt. Aztán vissza fordultam a falu felé és újra beszélni kezdtem.
- Én keresek valamit. Azért vagyok ebben a faluban és már éppen nyomon voltam amikor társaságom akadt... - Persze nem árulom el neki a küldetésem részleteit mert ez egy szigorúan titkos információ leleplezném vele a Fű falu érdekeit. - És te miért vagy itt? - Szegeztem kérdésem a titokzatos embernek!

_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kakuzu (Inaktív) on Vas. Feb. 10 2013, 14:33

Az éjszaka sötét leple gyengéden borult rátok távol a falutól. A csendet csak a fák leveleinek néha zörgése és a te monológod törte meg. Úgy tűnt rajtatok és az állatokon kívül egy lélek sincs a közelben, így nyugodtan megvitathatjátok mindazt amire kíváncsiak lehettek. A férfi nem szúrt közbe egyetlen keresztkérdést se. Nem kommentálta a hallottakat, valójában jelét se adta annak, hogy figyelne. Pedig nagyon is így tett. Mikor az utolsó hang is elhalt mely tőled származott, a férfi hátrahajtotta a csuklyáját. Te ugyan ezt nem láthattad, hisz míg beszéltél levetted róla tekinteted és a falu felé vezető utat pásztáztad. Így hát nem láthattad ahogy a Hold fénye megvilágítja ezüstös üstökét és büszke, reménnyel teli arcát. Amikor megszólalt, akár csak a legutóbb, hangja hosszú és nehéz évek soráról tanúskodott. Ám ezúttal más is bujkált a hangjában. Az öröm és a szeretet, melyet klánja iránt érzett és most annyi idő után talált valakit, akivel egy véren osztozott.
- Téged kerestelek ifjú Kenshiro, pontosabban szólva te vagy az egyik akit kerestem. Nem biztos, hogy ismered a nevem hisz hosszú ideje annak, hogy bárki kiejtette volna a száján. Ám amit ma láttam meggyőzött arról, hogy az vagy aki. A nevem Kenshiro Kazuya és azért vagyok itt, hogy elejét vegyem annak, ami ebben a faluban folyik és amiért téged is idehívtak. Azonban nem tanácsos itt megvitatni a dolgokat. Sokkalta több és képzettebb shinobi garázdálkodik a környéken, mint te azt gondolnád. Megértem azt is, ha nem bízol bennem, azonban ezt könnyen orvosolhatjuk. De nem itt. Nem lenne szerencsés, ha ennyi idő után nyomokat hagynék magam után. Arra kérlek egyelőre bízz bennem és kövess ismét.
Kazuya teljes lelki nyugalommal várja a válaszod. Őszintén beszélt, de hogy mi igaz és mi nem, azt neked kell eldöntened. Minden kérdésedre készséggel válaszol amiből esetlegesen nem lehet probléma, ám minden másra csak akkor, ha elértétek célotokat. A célt, mely nem más, mint a sűrű erdő mélyen, egy régi fából épül kunyhó, mely az egykori klánvezér jelenlegi búvóhelye.
avatar
Kakuzu (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Nukenin
Chakraszint: A tárcám tartalma

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Vas. Feb. 10 2013, 14:59

Szó nélkül követtem Kazuyát. Bár érdekes mese amit előadott. Az is lehet, hogy most éppen belesétálok valami dezertőr csapdájába de valamiért úgy gondolom igazat beszél végül is a faluban azok a shinobik azonnal megtaláltak amint megpróbáltam bejutni abba a házba. Út közben végig szemmel tartottam Kazuyát nehogy meglepjen valami csapdával de semmi. Épségben sértetlenül eljutottunk a kis faviskóig. Amikor beléptünk ballonkabátom egyik belső zsebéből elővettem egy már félig kiszáradt kenyeret és nekiálltam enni egy kicsit mert a gyomrom olyan vészesen kordult meg, hogy azt hittem már talán az utolsókat rúgja. Evés közben végig figyeltem a férfit aki nem szólt hozzám csak néha rám nézett és legnagyobb meglepetésemre reményt láttam a szemében. Elég jó ember ismerőnek tartom magam és azt hiszem tényleg igazat mondott ám sok minden megváltozott.
- Először is szeretném leszögezni, hogy amit én magáról hallottam az a legaljasabb bűntett amit a Kenshiro klán ellen el lehetett követni. Milyen alapon árult el minket kirigakurénak? - Bár az adrenalin szintem felugrott amikor nekivágtam ezt a kérdést mert még csak most esett le, hogy ez a férfi felelős a szüleim haláláért, egyenlőre rideg és nyugodt hangon szóltam hozzá. - Szóval azt ajánlom nagyon gyorsan álljon elő valami ésszerű válasszal mert ezúttal nem fogom visszafogni magam... Ha igaz amit magáról állítanak akkor maga felelős a szüleim haláláért. - Amikor ezek a szavak elhagyták a számat már befejeztem az evést és szemben álltam Kazuyával harcra készen. - Mellesleg nekem egy fegyvert kell megtalálnom és megsemmisítenem aminek akkora a hatalma, hogy akár a háborút is megfordíthatja...
Így már nem hagyhatom életben ha ellenség. Kijátszottam a saját lelki ismeretemet. Lehet, hogy már tényleg menthetetlen vagyok gondoltam magamban...

_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kakuzu (Inaktív) on Vas. Feb. 10 2013, 18:51

Ahogy beléptetek a házba Kazuya pár hasáb fát a rozoga tűzhelyre dobott és egy könnyed katon technikával meggyújtotta őket. Szegényes, minden fényűzést nélkülöző helység volt akár csak az, ahol nemrég kis híján a fogadat is otthagytad. Jelenleg a gyomrod nagyobb odafigyelést igényelt, mint a környezeted. Legalábbis te így vélted. Ám ahogy eszegettél, elméd elkalandozhatott valamerre. Mással nem lehetett magyarázni a fejedbe tóduló vért, a dühös kiáltással kombinált kérdéseket melyeket Kazuya fejéhez vágta. A férfi, aki időközben veled szemközt foglalt helyet higgadtan tűrte a gyanúsítgatást. Válaszolni azonban nem válaszolt. Nem most volt itt az ideje, hogy lecsillapítsa a benned lévő gyűlöletet, és mindent megmagyarázzon egy olyan országban, ahol hemzsegnek az ellenségek.
- Megértem az indulatodat, de ez most nem a legmegfelelőbb alkalom, hogy egy hosszú és régi történettel traktáljalak, ami úgy ért véget ahogy. Ami viszont a küldetésedet illeti arról tudok egyet s mást mondani. Először is nem csak téged, de a környező országok jó részét sikerült átverniük. Jó ideje itt vagyok és azt hiszem, teljes bizonyossággal kijelenthetem, hogy nincs szó semmiféle fegyverről. Gondolom emlékszel arra a nyakigláb férfira a fogadóból. Ő egy beépített ember, aki nekem hozott olykor információkat. Visszatérve a fő témához, a küldetés mely több helyre is eljutott nem más, mint egy átverés. Otogakure egyetlen célja az volt, hogy az ország különböző pontjaira csaljon olyan embereket akik különleges képességgel rendelkeznek. Az elmúlt egy hét során két ilyen személyt is sikerült elkapniuk és most valahol a falu alatti kazamatákban őrzik őket. Hacsak meg nem haltak. Otogakurénak egyetlen célja van, mégpedig annyi DNS-t összegyűjteni, amennyit csak lehet, hogy kísérletek útján olyan shinobikat hozhassanak létre akikben ott van egyfajta kekkei genkai. Mondanom sem kell, hogy ez mekkora veszélyt jelenthet. Úgy hogy ha fegyvert keresel, akkor azok valahol a talpunk alatt vannak. - az egykori nagyfőnök felemelkedett székéből és a legközelebbi szekrényhez lépett amiből elővett egy kis kenyeret, egy darab sajtot és egy kis üveget melyben saké rejtőzött.
- Egyél és pihenj egy keveset! Az indulatok és kérdések ráérnek később is!

// Most teszünk egy nagyobb ugrást. PM-ben közlöm az információkat. //
avatar
Kakuzu (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Nukenin
Chakraszint: A tárcám tartalma

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Kedd Feb. 12 2013, 10:58

Kazuyának teljesen igaza volt. Nem volt semmi jogom hozzá, hogy itt és most számon kérjem az előző klán vezetőt viszont lesz hozzá még egy két keresetlen szavam ha ezt túl éltük az biztos. Bár tény, hogy tartozom neki az életmentés miatt, de ez nem egyenlíti ki a számlát, hogy megölte a szüleimet és elvette a gyerekkoromat. Bár ebbe a világba lehet, hogy jobb is, hogy egy gyilkost nevelt belőlem az élet. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha hálás leszek ezért akárkinek vagy akárminek. Régen nem szerettem ölni ám mostanára már megszoktam szinte a véremben van. Néha hiányzik is az az adrenalin lökés amit egy élet kitolásával érzek. Néha már beszámíthatatlannak is érzem magam.
A következő lépésünk az volt, hogy megkeressük a nyurga alakot aki Kazuya elmondása szerint tudhat valamit erről az egész tervről így amikor elindultunk kifagattam az öreget, hogy mit tud.
- Nézd Karu amit tudok azt már mind elmondtam neked. Ez a titkos fegyver amit Otogakure meg akar szerezni a shinobi kekkei genkaiokhoz is fűződik amit mi kenshirok is birtoklunk. Legjobb tudomásom szerint már sikerrel is jártak de ezt csak akkor tudhatjuk meg ha elértük az úti célunkat. Viszont szeretnélek megkérni arra, hogy vigyázz magadra és maradj mindig mellettem. A vérvonalból tudom, hogy nagy valószínűséggel jó képességű shinobi vagy ám ezek az ellenfelek nem kispályások lesznek mint akikkel találkoztunk a faluban legutóbb.
Azért valahol meghatott amit Kazuya mondott. Láttam a szemében, hogy megkönnyebbült amikor kiderült, hogy én is kenshiro vagyok és valahogy nem állt össze a kép az utolsó klánvezetőről aki elárulta és a halálba taszította egész klánját Kirigakuréban csak, hogy mentse a saját irháját. Lehet, hogy ez is csak újabb Kirigakurei intézkedés volt. Ezért bosszút állok még kirigakurén amiért elvették tőlem a családom és a klánom. Mire végzek a kínzásukkal azt fogják kívánni, hogy meg se születtek volna... Addig nem halhatok meg amíg ezt a fogadalmat véghez nem viszem gondoltam magamban...
Amin a falu határába értünk ránk mosolygott a szerencse csillaga. A nyurga férfi akit a kocsmában láttunk épp arra sétált így hát mi sem voltunk rest Kazuyával elkaptuk.
- Figyeljetek én nem tudom miről beszéltek milyen kísérletekről... Esküszöm nekem családom van és... - Ekkor mondtam Kazuyának, hogy fogja be a száját és neki kezdtem a vallatásnak. Kezdésnek a férfi mutató és hüvelyk ujját vágtam le. Erre még mindig nem akart megszólalni csak hörgött a fájdalomtól... Gondoltam kicsit bekeményítek és levágtam még két ujját a hazafinak mire könnyek szöktek a szemébe... - Elengedheted, mostmár beszélni fog. - A férfi lihegett és alig volt magánál a rémülettől és a kíntól. - Figyeljetek igen innen kell lejutni az utca végén van a fogadó annak a pincéjéből nyílik az egyik bejárata a labirintusnak...
Amint ezeket a szavakat kimondta egy nyíl fúródott a nyakába és azonnal belehalt a valószínűleg mérgezett nyílba. Én hátrébb ugrottam de Kazuyát telibe találta a nyíl mire a mellettem álló férfi köddé vállt... Vajon mikor volt ideje egy másolatot létrehozni magáról és most merre lehet? Két hang shinobi rohamozott felém de mostmár nem csak egyszerű senbonokkal támadtak. Egyikük a számomra már jól ismert villámököl és shusin no jutsut alkalmazta hibátlanul és egy akkora ütést mért a mellkasomra amitől azt hittem be is szakadt a tüdőm... A következő két amire emlékszem, hogy Kazuya egyik klónja rázza a fejemet, hogy kelljek fel mielőtt késő lesz. Csupán annyit láttam, hogy a régi klánvezér egyedül tartja a fel a feltehetőleg nálam erősebb shinobikat... Amint megpróbáltam feltápászkodni a mellkasomba hasított a fájdalom de tudtam, hogy segítenem kell neki. Az akarat erőm nagyobb volt mint a fájdalom ezért letudtam győzni és talpra kecmeregni. Na most a pokol fenekére fogom küldeni őket gondoltam magamban. Egy picit hangosabban de szóltam Kazuyának, hogy élljon arrébb amit készséggel teljesített is... Kezdésnek a shuriken kagebushinnal rohamoztam feléjük majd ezt egy Katon karyuu endan kísérte. A kombóm hatásosnak bizonyult mert az egyik shinobi lábát majd, hogy nem csontig égettem... Eközben Kazuya egy furcsa ködött eresztett szabadon amiből már nem jutott ki élve a másik shinobi hanem csak az ami maradt belőle... Nem tudom mi ez a technika de kell nekem! A második hangrejteki shinobit a Katon haisekisho technikával intéztem el. Kezdtem már fáradni amikor elindultunk a fogadó felé de sajnos a figyelmetlenségem miatt néhány szerszámokkal felfegyverkezett falusi várt minket a fogadó bejárata előtt. Kazuya egy egyszerű katon technikával porrá égette őket és szabad volt az utunk.
Amikor leértünk a kazamatába az út két felé ágazott. Bár nem fűlt hozzá a fogam mert véleményem szerint legalább egy bordám eltört de a ketté válás mellett döntöttünk. Én indultam jobbra, Kazuyapedig balra. Remélem az öreg nem hagyja ott a fogát a barlangokban!

_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kakuzu (Inaktív) on Vas. Feb. 17 2013, 18:31

Nyálkás falak, fojtogató sötétség, melyet csak néha szakít meg egy-egy pislákoló lámba fénye. Bah, mi ez egy shinobinak? Semmi! Könnyed kutatómunka, ez vár rád. Utad során csak pár helységbe botlasz a kis kazamatában. Üres, többágyas helységek melyek egyértelműen a szállásként akarnak szolgálni. Akad itt még ugyan ebédlő és egy, két üres cella, de semmi terhelő. Azonban már más a helyzet, amikor kis híján két maszkos, fehér köpenyes alakba botlasz. No persze semmi sem garantálja ezt. Nem tudhatod, hogy kikkel állsz szemben, semmit se tudsz a létesítményről. A célját ismered, de azzal itt nem sokra mész. Egyetlen előnyöd az, hogy nem tudnak arról, hogy itt vagy.
Még mindig visszafordulhatsz, vagy akár követheted is őket legjobb képességeid szerint. Nem jártál még mindenhol, viszont ők az első élő emberek akikkel találkoztál. Ez persze még nem jelent semmit, a célod adott és azt kell teljesítened. Hogy miként, az már rajtad áll.

Állapot: Több kisebb karcolás és egy repedt borda
Chakra: 80%


avatar
Kakuzu (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Nukenin
Chakraszint: A tárcám tartalma

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Csüt. Feb. 21 2013, 11:39

Ahogy belevetettem magam a sötétség egy kissé mintha egyedül éreztem volna magam. Pár percel ezelőtt még itt állt mögöttem Kazuya és sokkal jobb volt olyan érzéssel haladni előre, hogy valaki ott van a sarkamban és figyel hátra is. Így megoszlott a figyelmem amit alapból zavart az is, hogy a törött bordám minden mélyebb levegővételnél megfájdult. Nem volt más választásom, az egyik lakóhelyiségbe bementem levettem a kabátomat és a chuunin taktikai mellényt. A pólómat eltéptem és jó szorosan rákötöttem a mellkasomra. Így talán annyira nm zavart a törött csont. Egyszer még az egyik megbízásom alkalmával láttam, hogy a megbízó így látta el egyik emberét. Érzésre, talán egy kicsit mintha könnyebben vettem volna levegőt a szorítás ellenére. Ezen egyszerű mezei megoldásnak köszönhetően máris vesztettem néhány percet Kazuyával szemben. Visszavettem a mellényt és a ballonkabátot, de amikor ki akartam lépni a folyosóra hangokat hallottam ezért a ki szobában maradtam. Talán ez a döntés mentette meg az életemet...
Két, maszkos, fehér ruhás férfi tűnt fel a folyosón. Ők valószínűleg a tudósok lehettek akiket azzal bíztak meg, hogy megalkossák a tökéletes shinobit. Szereznem kell egy vérmintát. Most minden esetre követem a két tudóst a tőlem telhető legnagyobb óvatossággal. Ha kell akkor alkalmazom a Kakuremino no Jutsut.
Ha a két tudós valami komolyabban őrzött laboratóriumba megy akkor lemaradok és megpróbálom kifigyelni, hogy merre tarthatják a vérmintákat aztán kigondolom, hogyan tudnám elpusztítani ezt az egész létesítményt!


_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kakuzu (Inaktív) on Pént. Feb. 22 2013, 17:39

Úgy határoztál, hogy követed a két tudóst, akik meglepő módon nem vettek észre. Nem, nem, itt most nem arról van szó, hogy te hű de nagy shinobi vagy. Pedig akár még az is megtörténhetne, de nem. A kézzelfoghatóbb magyarázat, hogy eme két észlény, ha kapott is valamilyen kiképzést, nem eleget ahhoz, hogy bárkit is észrevegyenek anélkül, hogy az ne szemből támadna rájuk. Netán, csak bíznak a kinti őrségben, akiket nem rég töröltetek el a föld felszínéről. Bárhogy is legyen, neked nyert ügyed van. Nem csak mert nem vesznek észre, de még némi információ morzsát is szerezhetsz. Pár perces folyosókon való andalgás után, az alacsonyabb, hangja alapján női agytröszt szólal meg.
- Nem hittem volna, hogy a projekt ilyen jól ütemben fog haladni. Ráadásul a külföldi shinobikat is meglepően könnyen kaptuk el.
- Ez így igaz. - szólt férfi társa. - Fogalmuk sem volt arról, hogy mibe sétálnak bele. Hiába a vérvonal képesség, ha nem tudják használni a chakrájukat. Esélyük se volt. De nem hibáztatom őket, elvégre melyik falu nem a legerősebb embereit küldené, ha arról hallanának, hogy valamilyen hihetetlen pusztító erővel rendelkező fegyver van a birtokunkban?
- Mondasz valamit. Nekünk már így is sikerült elkapnunk egy jég használót, illetve egy mágneses erő irányítására képes shinobit.
- Szép teljesítmény, de az északi létesítményhez képest mi már három vérvonal örököst ejtettünk csapdába. A jelentések szerint sikerült elkapnunk egy sav elem használót. A botor azt hitte, hogy nincs több őrünk odafent és mikor lemerészkedett ide... - itt összecsapta a két kezét - vége is volt. Sok emberünk életébe került, de ahogy mondtam, megvannak a módszereink. És amíg nem képesek jutsukat használni és mi életben tartjuk őket, elég friss DNS-el szolgálnak nekünk ahhoz, hogy rengeteg szuper katonát hozzunk létre. Persze, a siker aránya elenyésző, ám pár tucat ilyen shinobi is sorsfordító lehet.
Ahogy a férfi befejezte, újabb pár percnyi csend következett. Több már nem is lehetett, hisz egy újabb kanyart bevéve egy, az eddigieknél sokkal hosszabb folyosóra értetek. A közelben lévő ajtónál, a kintiekhez hasonló hang shinobik ácsorogtak, annyi különbséggel, hogy valami furcsa légzőszerkezet volt a fejükön, akár csak a tudósoknak. Az egyik tudós pár szót váltott az egyik őrrel, majd a két shinobi eltűnt az ajtó mögött, hogy pár pillanattal később kivonszolják az ájult, vagy legalábbis magatehetetlen Kazuyát. Azonban se a tudósok, se a shinobik nem indultak tovább a folyosón, hanem egyenesen feléd vették az irányt. Amiről egyelőre ők még nem tudtak.

// Az út során pár ajtó - többnyire zártak - és egy-két egyszerű raktárhelyiség mellett is elhaladtatok. Mivel az ájult Kazuya miatt nem gyors ütemben haladnak, ha úgy döntesz, hogy ismét elrejtőzöl, jó esélyed van a sikerre. Esetleg felveheted velük a harcot, azonban ez bomba biztos stratégiát igényel. //
avatar
Kakuzu (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Nukenin
Chakraszint: A tárcám tartalma

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Vas. Feb. 24 2013, 14:04

Már majdnem elhatároztam magam, hogy támadok amikor megszólalt az alacsonyabb feltehetőleg női köpenyes. Továbbra is fenntartottam az álcát és kihallgattam amit beszélgettek. Egy másik létesítményről majd magáról az egész híresztelésről volt szó. Tehát Kazuya nem hazudott. Viszont a másik létesítmény felkeltette a figyelmemet. Meg kell hagyni már ez egy olyan információ volt amiért érdemes volt eljönni idáig.
A következőkben a legfontosabb információk is elhangzottak számomra. Egy mágnes elem használó és egy jég elem használót is elkaptak már. Meg kell szereznem azokat a vérmintákat. Gondoltam magamban. Biztos fogok találni olyan kenshirot akikkel felhasználhatjuk akár saját célokra is. Futott át az agyamon. Amikor már úgy gondoltam, hogy elég volt és ideje elhallgattatni őket egy életre hirtelen megtörtént az amitől a legjobban féltem. Egy eszméletlen testet hoztak be a katonák egy hordágyon... Nem mást mint Kazuyát. Sose hittem volna, hogy sikerül elkapniuk az egykori Kenshiro vezetőt. Tehát az ötletem itt és most megvalósíthatatlannak bizonyult, ki kell várnom. Ha most támadnék rájuk a savval akkor Kazuyát is megsebezném. Így maradtam az alap ötletnél és követtem a díszes kis társaságot. A két shinobi jelenléte aggasztott a leginkább de ha arra kerül a sor őket fogom legelőször kiiktatni. Viszont minden féle képpen meg kell szereznem a vérmintákat. Ezt most nem hibázhatom el. Így a lehető legjobban összpontosítok, hogy észrevétlenül kövessem őket és ne bukjak le.

// Igyekszem addig észrevétlen maradni amíg muszáj és a láthatatlanság köpenyét is használom ha szükséges! //

_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kakuzu (Inaktív) on Vas. Márc. 03 2013, 14:32

A nagyszerű, legyőzhetetlen, bölcs, kedves, megértő és sokadik a sorban lévő anonim Kami-sama ma kegyes hozzád. Nem hagyja, hogy kegyeltje ilyen könnyen az ellenség kezére kerüljön, de nem ám. Bár Kazuya rejtélyes okból mégis csapdába esett, téged jobban szeret, ezért hát gond nélkül követheted a tudósokból és harcosokból álló kis különítményt. A kábult férfi továbbra se adja jelét annak, hogy magánál lenne, netán él és virul, nem pedig, az alvilág folyóján tesz éppen kéjutazásnak nem nevezhető túrát. No de, sokadjára, mint ahogy az lenni szokott, ha az emberek fel s alá járkálnak, ismét célba érnek. Akár csak te. A köpenyesek női tagja előre engedi a csoport többi tagját, ám ő maga nem követi a többieket. Röviden jelez nekik, hogy rögtön jön, azonban elfejtett valamit, amiért sürgősen el kell mennie. Így hát miután becsukta a hármas fogat mögött az ajtót, ahelyett hogy az említett dolgára indulna, egyenesen feléd fordul. Jobban mondva abba az irányba, ahol épp rejtőzöl.
- Semmi értelme tovább bujkálnod. - szól negédes hangon, mintha épp egy gyereket buktatott volna le, aki sütit csen. - A társaim talán nem a legbriliánsabb elmék a földön, azonban engem nem téveszthetsz meg. A chakrád mindent elárul. Fáradt vagy, sebesült, de ne aggódj. Nem fogunk megölni. A barátoddal egyetemben remek hasznára leszel a szövetségnek. Akár át is állhatnál hozzánk, de azok után, amit ma éjjel tettél, kétlem, hogy bárki életben akarna hagyni. Sok gyermeket tettél árvává, és feleséget özveggyé. Azonban gyengéd leszek hozzád... - míg beszélt, levette a maszkját, ami alól egy kerekded, de gyönyörű arc bukkant elő. Rövid barna haja és cukros nénit is megszégyenítő mosolya láttán az átlag halandókat könnyen megbabonázhatta. Talán éppen ez volt a célja veled is. Ám fegyverzete nem feltétlenül merült ki ebben. Ami viszont felettébb furcsa volt, hogy bár már egy ideje hozzád intézte szavait, a bennlévők közül senkinek se tűnt fel a dolog. Noha erre az egyedüli magyarázat az lehetett, hogy az ajtó hangszigetelt, így ha esetleg egy kisebb csetepaté lezajlana, akkor se tűnne fel senkinek. Noha nem lehettél biztos abban, mikor jön ki a két melák, akik egyértelműen harca lettek kiképezve.

avatar
Kakuzu (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Nukenin
Chakraszint: A tárcám tartalma

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Vas. Márc. 03 2013, 18:07

Miután a három alak távozott a fiatalabb feltehetőleg női köpenyes alak megfordult és csengő hangján pontosan engem szólított. Tudtam, éreztem a csontjaimban, hogy érzi a jelenlétem, talán mindvégig érezte. Minden esetre meglepett, hogy nem szólt a kollégáinak. Ez két dolgot sejtet: Egy, a nő vagy alábecsül engem és azt gondolja, hogy egyedül is el tud intézni, kettő, hogy egy olyan ellenféllel állok szemben aki a chakrámból kiszúrta az állapotomat tehát egy különleges képességű shinobi. Minden esetre vigyáznom kell az amúgy szemrevaló hölgyecskével. Azon is gondolkoztam a fedezékem rejtekében még pár másodpercig az elhangzottak után, hogy talán a társai mikor érkeznek meg ha meghallanak minket de úgy látszik a társai nem foglalkoznak velünk talán mer hangszigetelt az ajtó. Viszont meglehetősen alábecsül engem, mert a sérülésem ellenére a lopakodás alatt sikerült kifújnom magam így a fáradtság nem akadályoz. Viszont a mozgékonyságomat a törött bordám akadályozza így nem támaszkodhatok a taijutsukra, maximum a chingarera, viszont nem akarom megsemmisíteni az egész létesítményt amíg benne vagyunk az eszméletlen Kazuyával tehát időt kell nyernem. Még mielőtt előbújnék létrehozok két bushint akik mellettem foglalnak helyet és ha a kis hölgy bármilyen gyanús mozgást tesz azonnal rárohannak, de mivel kárt nem tudnak benne tenni ezért ez csak összetévesztésnek jó.
Amint a klónok előbújok a rejtekemből nincs miért tovább bujkálni ha támadni akar, akkor úgy is tudja, hogy hova kell lőni. Viszont én a fegyver arzenálomból a Shuriken Kagebushin no jutsut fogom használni nagyjából 20 shurikent hozok létre. Ha ezzel nem sikerül megsebeznem akkor jöhet a sav elem... Youton Youkai no jutsu!

_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kakuzu (Inaktív) on Pént. Márc. 08 2013, 17:59

A nő, egy őrültet is lepipáló kacagásba kezdett, amikor létrehoztad a klónjaidat. Látni ugyan nem látta, de érezte azt a minimális változást a chakrád terén. Nem tudta mire készülsz, azonban egyértelmű volt számára, hogy trükközni fogsz, hisz felhasználtál egy keveset benső energiádból, de nem támadás volt a folyamat vége, így könnyedén ki tudta következtetni célodat. Noha nem tudta mire készülsz, ő se volt teljesen reménytelen.
- Ha azt hiszed, hogy egyszerű bűvésztrükkök megállíthatnak, nagyon tévedsz. Mit gondolsz, a vénséget mégis mi ütötte ki? Hatalmas energia tartalékai vannak, de szánalmasan kevés ideje van hátra. Hamarosan lecsapoljuk minden erejét és az ő ereje minket fog szolgálni.
A hang forrásának elhalásával a nőnek is nyoma veszett. Így ha csapást mértél rá, feleslegesen fárasztottad magad. Azt persze nem tudhattad, hogy itt van e még, vagy netán valamilyen jutsu segítségével elrejtőzött, és most csak arra vár, hogy lecsapjon rád. Kazuya mindössze pár lépésnyire van tőled, ellenfelednek se híre, se hamva, és még mindig három személy vár rád az ajtó mögött.
avatar
Kakuzu (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Nukenin
Chakraszint: A tárcám tartalma

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Pént. Márc. 08 2013, 18:35

Amint a klónok megjelentek ellenfelem erélyesen felnevetett és folytatta a kis monológját. Kiderült, hogy gyorsan közbe kell lépnem ha nem akarom, hogy Kazuyának már csak a maradványait vigyem haza. A hölgy el is tűnt, bár nem a shusin no jutsut használta... azt észleltem volna. Talán valami más rejtőző jutsut használt. Még pár másodpercig nem oldottam fel a klónokat, aztán amikor már ténylegesen megbizonyosodtam róla, hogy valóban eltűnt akkor tüntettem csak el a szerény másolatokat. Nem is baj higgyen csak kezdőnek annál nagyobb meglepetést tudok okozni. Bár nem folytattam a támadást, de most már komolyabban elkezdett zavarni, hogy mi folyhat az ajtó túl oldalán Kazuyával. Bár az is lehet, hogy ez csupán egy klón az egykori vezetőről... Nem kockáztathattam meg. Szükségem volt erre a férfira, hogy elmondja nekem mi is történt akkor régen velem és a szüleimmel. Ez új erővel töltötte fel testem.
A lehető legegyszerűbb taktikát fogom alkalmazni. Létrehozok egy egyszerű bushint, majd ÉN kinyitom az ajtót és BEKÜLDÖM a klónomat amit feltehetőleg azonnal meg fognak támadni. Amint megsemmisült beküldök még egy bushint ám ezt már fegyverrel a kézben majd én következem és a shuriken kagebushin no jutsu segítségével támadok a két fegyveresre. Amennyiben sikerrel jártam megpróbálom kiszabadítani Kazuyát és közben lenyúlni pár vérmintát ha esetleg egy laborban vagyunk. Majd ha mindezzel megvagyok akkor létrehozom a Katon Haisekiso nevű technikát és berobbantom a laboratóriumot ha már megvannak a vérminták is. Legalábbis ilyen terveket dédelgetve küldöm be az első buinomat!


A hozzászólást Kenshiro Karu összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Márc. 10 2013, 14:35-kor.

_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kakuzu (Inaktív) on Pént. Márc. 08 2013, 18:57

Az ajtó kinyílik, ám azt a három férfi épp nem látja, hogy nem a megszokott módon. Hisz semmiképp se mozdíthattad volna az ormótlan útakadályt, ha szemben állsz vele. Mert akkor miként küldted volna be a klónodat? Ott álltál volna teljes valódban, orrod előtt meg a klón. Annak bizony semmi értelme nem lett volna, így hát ezért cselekedtél úgy, ahogy. A doktor az ajtó nyitódására felkapta a fejét, majd épp köszönteni akarta a társát, amikor is észrevette a klónodat. Így hát köszönés helyett, csak egy egyszerű parancs hagyta el a száját. Elkapni! Az egyik kemény legény, rögtön a klónodra vetette magát, hogy aztán meglepődjön támadása eredményén. No de rögtön jött általad a második felvonás, és azt az illúziót is elintézte. Ekkor jöttél be te a képbe és intézted el a technikáddal az első férfit. Azonban a másik résen volt és társa hulláját teljes erővel neked taszította. A harc így hát tovább folytatódhatott a folyosón, ahol enyhén szólva dejavu érzésed támadhatott. Mintha a nap folyamán már feküdtél volna a padlón és éppen valaki, pont egy kunaial akart leszúrni.
avatar
Kakuzu (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Nukenin
Chakraszint: A tárcám tartalma

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Vas. Márc. 10 2013, 15:15

Ezúttal azonban sokkal leleményesebb voltam mint a legutóbbi alkalommal. Most már nem fogtam magam vissza. Minden egyes izom rostommal azon voltam, hogy most ne kerüljek hátrányos helyzetben és így a másik kemény legényen egy taijutsut alkalmaztam. A dokuzetsu konbo egyik nagyon nagy előnye, hogy a szem által nem érzékelhető sebességre gyorsítja fel az ember testét akár csak a shusin no jutsu. Így a felé közeledő tehetetlen testet könnyedén kikerültem és a köztünk lévő távolságot hamar szeltem át a technika segítségével. Mivel a plafon közel volt ezért reméltem, hogy nem kell a technikát teljesen végig csinálnom mert ezzel időt is veszítettem volna, ezért csak gáncsot vetettem a kemény fiúnak majd felküldtem a plafonba. Remélhetőleg betöri a koponyáját és azonnal belehal a becsapódásba, esetleg valamelyik nyakcsigolyája törik el.
Ha sikerült végeznem a másik őrrel is akkor gyorsan körbe pillantok illetve felmérem a terepet és előkapok egy kunai kést. Majd a professzor felé fordulok...
- Azonnal ébressze fel a társamat de még mielőtt ezt megtenné árulja el nekem merre találom az eddig begyűjtött vérmintákat? Remélem látszott az előző kis bemutatómból, hogy nem vagyok éppen vicces kedvemben és nagyon komolyan megfogom kínozni ha nem teljesíti a kéréseimet! Remélem érthető voltam.
Elkezdek közelíteni a prof felé de csak azért, hogy a szavaimnak egy kicsit több erőt adjak. Megtanultam már, hogy megfelelő gesztikulációval könnyen meg lehet ijeszteni embereket. Közben persze figyelek arra, hogy a prof nehogy megtámadjon engem...

_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kakuzu (Inaktív) on Kedd Márc. 12 2013, 19:48

Amikor a történelem megismétli önmagát, netán csak hasonló helyzetet generál, a második alkalommal általában ügyesebben vesszük az akadályt. Te élő bizonyítéka vagy ennek a teóriának. A feléd zuhanó élettelen testet könnyedén, szinte már légiesen kerülöd ki, hogy ugyan azzal a lendülettel a plafonba passzírozd másik támadódat. Bár ő nem mozdult többet, a hirtelen mozdulatok sorozata feltehetőleg a repedt bordádba került. Belső vérzés? Talán. Törött borda? Most már holt biztos. Azonban ez és minden más eltörpült a jelenlegi helyzetben. Eljött a végjáték ideje. Csak te, egy ájult Kazuya és az orvos. Ha többen lettek volna lent, már rég beléjük futottál volna a hosszas rohangálás során. Most viszont, hogy körbekémlelve meggyőződtél arról, hogy közel s távol sehol senki, minden figyelmedet a férfinek szentelheted. És nem is árt, ha így teszel. Mielőtt tennél egy gyors fordulatot, előkapod a késedet, de vajon ez jó ötlet volt? A prof ugyan is nem tétlenkedett, amíg te az embereket küldted a túlvilágra. Pontosabban szólva, nem tett mást, mint kigombolta a köpenyét és szélesre tárta. Nem, egész biztos nem perverz volt. Amit mutatni akart, pusztán a temérdek robbanójegyzet volt, ami a ruhájára ragasztott. Talán ez valami tipikus vészhelyzeti kamikaze megoldás lehetett pont olyan helyzetekre, mint ez. Így hát elhiheted, hogy nem hatotta meg a szónoklatod.
- Nem! - kiáltja szinte hisztérikusan. - Te figyelj! Ha csak egy lépést teszel, aktiválom a jegyzeteket. Egy kis chakra és bumm. Akár le is szúrhatsz, de garantáltan beindítod a mechanizmust. Ez itt a vég! A fentiek gondolom halottak, a segédeimet megölted, tehát a kutatásnak is vége. De ne aggódj, az adatokat már rég tovább küldtük. Sajnos a barátodat nem volt időnk kielemezni, de annyi baj legyen.
Maszkja alatt elmosolyodik, melyet még a szövet sem tud letagadni. Ennyi volna, tényleg ez lenne a nagy Kenshiro Karu vége? Sakk matt, mondhatnánk. Hisz bármit teszel, darabokra szakadsz. Noha fejedben előfordulhat, hogy megfordult a blöff gondolata, a szikrázni kezdő jegyzetek gyorsan eltörlik ennek reményét. Mielőtt azonban magával a csúnya és nagyon, de nagyon gonosz shinigamival hozna össze egy rossz kerítő, lábad alatt megnyílik a föld, és a világ elsötétül előtted.

*

Lábak dobogása és egy arcodba világító lámpa szakítja meg kellemesnek éppen nem nevezhető álmodat. Ahogy szép lassan magadhoz térsz kettő, sőt talán még több dolgot is megállapíthatsz. Egyrészt élsz, másrészt nem fáj az oldalad, illetve nem a föld alatt vagy élve eltemetve. Lassan körbetekintve akár meg tudod állapítani, akár nem, de egy sebtében felállított medikus sátorban vagy és éppen egy hordágyon fekszel. Ám ha az nem lenne elég ennyi csoda, egy mondhatni ismerős hang üti meg a füledet. A kellemes hang tulajdonosa egy nő, így ha elsőre nem is jöttél rá, de felemelve a fejedet megpillanthatod azt a személyt, aki nem is olyan rég leleplezte kis kommandós akciódat. A kedves és egyáltalán nem is olyan vérszomjas doktornő a sátor egyetlen székén ücsörög, ám mindennek tetejébe, meglepő módon téged mustrál. Szinte hihetetlen. Egy orvos, aki törődik a betegével, és még csak egyedül se hagyja, ez ám a felfedezés. Fejlődik a világ.
- Jól telt a kis pihenő? Valójában nekem kéne elnézést a kérnem a durva mentésért. Viszont így belegondolva, azt hiszem, ezt hanyagolhatjuk. Megmentettem a tojáshéjas fenekedet. Legyél hálás.
Rövid monológja után, nagy vonalakban beszámolt csodával határos megmenekülésedről és a jelenlegi helyzetről. Amikor már épp harangoztak volna neked, egy doton technikával a föld alá vitt téged, noha durvábban, mint ahogy szerette volna. Így esett, hogy fejedet bevágva közel egy órára eszméletedet vesztetted, de legalább sikerült többé, kevésbé rendbe hozni a bordádat és a zúzódásaidat. Mindamellett hogy az életét köszönheted neki, arra is sikerült ráébredned, hogy Kusagakure jelentősen kitolt veled. Noha nem szánt szándékkal. Az előtted üldögélő nő ugyan is kettős ügynök volt. Egyszerűbben szólva kém. Mint az egyik személy, aki Otogakurét tartotta figyelemmel, akaratán kívül keveredett ebbe az esetbe és a lebukás, mint a listán nem szereplő opció elkerülése végett segédkezett is a kísérletekben. Azonban már érkezésed előtt egy nappal küldött egy üzenetet a faluba, ahol erősítést és a létesítmény felszámolását kérte. Arról mit sem tudott, hogy téged közben ide küldtek, de Kazuya – akit csak a rejtélyes fickó néven illetett – nagyjából elmondta a helyzetet. Mindezek után tovább fűzte a szót, rátérve a Kenshirok egykori vezetőjére. Elmondta, hogy az, akit már lent láttál, csak egy klón volt, illetve mikor összefutott a férfival, az addigra megsemmisítette az összes mintát, így a küldetésed is sikerrel végződött. Rövid, de kacifántos történetének végén köpenye belső zsebéből egy levelet húzott elő.
- A barátod ezt neked küldi. Hálás lehetsz neki, ha ő nincs, te is a boncasztalon feküdnél.
Miután a levelet átadta magadra hagyott téged a kezedben lévő üzenettel és gondolataiddal.
Felbontva a levelet láthatod, hogy igen csak rövid és írója sietve írta, ami a körülményeket tekintve nem is csoda. Irományában azonban nem számol be szökésének körülményeiről, és hogy merre veszi az irányt. Pusztán pár sorban beszámol a múlt eseményeiről, amikor a klán pozíciója és sorsa a szakadék felé táncolt. Hogy akkoriban az idősebb klán tagok úgy érezték egyszerűbb a tapasztalatlanabb és fiatal vezetőt okolni minden kudarcért, ahelyett, hogy belátták volna saját hibáikat. Nem kéri, hogy bocsáss meg neki, hisz saját gyengesége miatt nem tudta megakadályozni a történteket. Mindazonáltal biztosít arról, hogy amikor szükséged lesz rá, ő el fog jönni.
Így ért hát véget a kalandod és még ki tudja mennyi minden vár rád a jövőben. Bármi is történjék, erősnek kell maradnod, és nem hagyhatod, hogy a történelem megismételje önmagát. Végül pár órával később, hogy kusagakure kis csapata feltúrt mindent és biztosította a helyszínt, további teendők híján, küldetésük teljesítésének biztos tudatában indultak haza veled együtt.

// Hát ennyi volna. Örülök, hogy nem tűntél el menet közben és sikerült végigjátszanod eme agyszüleményt. Annyit mondhatok, hogy így tovább. Na persze, nem tehetem ezt. Hisz akkor hol maradna a jutalom? Már pedig az is jár. Lássuk, lássuk. Amondó vagyok, hogy megérdemelsz +20 chakrát, plusz, bár ez egy titkos küldetés volt, azért ingyen mégse dolgozhatsz. Így a falu vezetősége megszavazott neked 10000 ryout remek helytállásodért illetve kaptál pár napnyi szabadságot, hisz nem semmi bravúrt vittél vége egyedül. Igen, egyedül. Hisz ők mit se tudnak a Kenshirok egykori vezetőjéről. Ne felejts el egy záró postot írni. További kellemes játékot! //

avatar
Kakuzu (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Nukenin
Chakraszint: A tárcám tartalma

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Kedd Márc. 12 2013, 21:41

A férfi reakcióján nagyon meglepődtem. Mondhatni ez volt az utolsó amit mertem volna remélni. Már éppen elbúcsúztam volna mindenkitől amikor ismét az utolsó utáni pillanatban egy kéz megragadott és utána már csak a vak sötétség. Amikor magamhoz tértem nagyon fájt a fejem. Valószínűleg attól az erőteljes ütéstől amiről csak később szereztem tudomást amikor a doktornő elmesélte. Először megijedtem, hogy az ellenség fogságába kerültem de csak aztán derült ki, hogy a Fű ismét jól kibabrált velem. Ezt még meg fogom említeni Enrakunak az is biztos.
Majd miután a kis hölgy végzett a beszámolójával magamra hagyott, de előtte még megköszöntem, hogy megmentette az életemet. Egy kis üzenetet hagyott ott nekem amit Kazuya írt... Írt benne a klán felszámolásának rövid történetéről és arról is, hogy bár gyakorlatilag nem ő az áruló mégis magáénak érzi ezt a terhet. Tudtam, hogy Kazuyanak csak egy másolata fekszik azon az asztalon egyszerűen éreztem, hogy őt nem lehet ennyivel csapdába ejteni. Egy ikonná vált a szememben...
Az úton hazafelé már azon gondolkoztam, hogy vajon merre menjek tovább vagy talán tanulásra kéne adnom mosta fejem a tapasztalatok alapján... Meg kell keresnem a volt kenshiro vezetőt és elhozni a birtokra!


// Köszönöm a mesélést jól éreztem magam nagyon ezen a kalandon! Smile //

_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Ayami Remiyu on Pént. Nov. 29 2013, 17:35

A hercegnő és a béka


Mi után útra keltem, mondhatni elég hamar eljutottam oda ahova menni akartam. Gond nélkül át jutottam a határon, senki nem gyanakszik. Ez annyira jó és pompás, és boldoggá tesz. Izgalmas, hogy átjutni a határon észre vétlen. Senki nem gyanakszik rám és nem is érdeklem különösebben őket. Fel forralja a vérem ami új érzéssel tölt el engem. Fura egy dolog mert nyugodt vagyok látszólag, és így is érzem magam. Az ereim viszont majd meg gyulladnak a sok adrenalintól. Vérem veszettül száguld és meglepő módon úgy kel vissza fognom magam.
Egy fogadó felé közeledek, egy pillanatra meg álok és mérlegelek, talán jó ötlet betérni a fogadóba. Kérdéses oda bent mi fogad, vajon épp verekedés vagy nagy züllés? Félek, de muszáj belépnem ha meg akarom tudni amire szükségem van. Remegő kezem remegését nagy nehezen lebirkozom és lenyomom a kilincset. Csak... csak egy kicsit benézek, attól talán nem lesz baj.
Be is kukkantok, sőt mi több mivel az izgalom hajt meg a kíváncsiság. Be is sétálok körbe nézni, de gyorsan elegem lesz a helyből.  Nincs ölühely, csak a pultnál. Ami jó is meg nem is, nem látom az épp belépöket és azt sem ha valaki mögém kerül. Nem tudom ezen a helyen ezt lényegesnek találom. Gyorsan ki is lépek próbálva az elveszett otthontalan lány látszatát keltve. Oda kint viszont valami másba botlok. Már látom talán jobb lett volna bent maradni amíg a vér ontás lezajlik. Hogyan, menjek oda? Hát nem hiszem, hogy az ott nekem jó lesz. Mindjárt verekednek és vér is fog folyni jobb ha nem leszek a közelükben.
- Én én.... nem is tudom.
Közlöm félénken újaimat egymáshoz kocogtatva.
- Én szóval...
Nem is mondok többet a kinézetem beszél helyettem. Egy félénk lány egy kis kosszal az arcán. Táska a hátán, talán otthontalan, vagy valaki kidobta. Az ilyen könyü préda a gazembereknek szokták mondani. Azt biztos nem fogom könyen adni a bőröm.
avatar
Ayami Remiyu
Játékos Mesélő

Tartózkodási hely : Macskák földjén


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 253

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Orochimaru (Inaktív) on Vas. Dec. 01 2013, 12:37

Ahogy közelebb mész, képes vagy kivenni két színt a két tömegben, melyek között összesen egy méternyi szabad terület van, ám a viszályuk abbamaradt, mert téged néztek, a bal oldali csapat elismerően, füttykoncert közepette, míg a jobb oldali a megjelenésed bírálta, bár az is lehet, nekik leesett, hogy te nem egy egyszerá lányka vagy. Ekkor a bal oldai bandából egy férfi sétált feléd, fekete felsője arról árulkodott, hogy ő nem a kedvesebb társaság vezetője.
- Mi vagyunk a Gokuaku hidōna daihyō-dan1 és szívesen vendégül látnánk, ha a faluban lenne dolga a széphölgynek. Ám, előtte leverjük ezt a hitbuzgó bandát, mert undorító dolgokat követnek el a vallás védelme alatt. - mondta, majd már invitált is közéjük, ám megállította egy öszülő öregember, akinek szakálla majdnem hosszabb volt, mint a teste maga.
- Nem tudom ki vagy gyermek, de kérlek tűnj el a földeinkről, és hagyd békén ezt a falut. Nem tettünk semmi rosszat, ám ha ellenkezel, akkor a Shinkō no hogo-sha2 kitessékel a határon túlra, keményebb eszközökkel. - ezt vehetted fenyegetésnek, és a fehér egynruhás öreg, máris előrántott egy kardot, amit a torkod felé kezdett szegezni, ám a melletted álló fekete ruhás gyorsabb volt, és könnyedén hárította a csapást. A harc megkezdődött, te voltál a kiváltó ok, de már elég egyértelmű volt, hogy ez lesz belőle. Kérdés mit csinálsz, elmész, vagy vársz, fedezékbe vonulsz, valamelyik csapatba beállsz, ami biztos, hogy három fehér ruhás körbevett, és nem tudod milyen képességeik vannak, várhatsz arra, míg megment a fekete ruhás banda, de nincs sok értelme szerintem, bár akkor a te képességeid sem derülnek ki, de megsérülhetsz, uuu nehéz döntés, ezért inkább rád is bízom...

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1-->Ördögi delegáció
2-->A hit őrei
avatar
Orochimaru (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Ex-Kage, Sannin
Chakraszint: Ha tudnád.....

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kenshiro Yuu on Hétf. Feb. 03 2014, 16:57

// Itachi //



Az éjszak és borús, fekete felhők teljes sötétségbe borítják a Hang országát, míg valahol távol, hideg szemek fürkészik az előtte elterülő tájat. Ahogy az égi fekete bárányok tovább vonulnak, és utat engednek a Hold sugarának, a szempár tulajdonosa egy ezüst villanás kíséretében eltűnik színről. Hosszú út áll mögötte, de továbbra is gyorsan, rejtőzködve halad, noha erre semmi oka, de ilyen zavaros időkben, ahol nem tudni ki ellenség és ki barát, főként egy ismeretlen országban, jobb elkerülni a feltűnést. Egy ezüsthajú férfi, karddal az oldalán, pedig igen csak feltűnő jelenség. Az idegen táj számára, maga Yuu is idegen volt, nem szívlelték egymást, de hamarosan elérkezett úti céljának végállomásához. Halálosan fáradt volt és nem tudta mihez fog kezdeni azok után, hogy megérkezik. Egyben biztos volt, ismeretlen, sose látott embereket nehéz megtalálni, főleg ha semmi információ nincs róluk. Hát még ha egyetlen egy személyről volt szó.
A múlt jelenleg sokkalta jobban foglalkoztatta, mint a kétes jövő. A benne lévő idegen lélek teljes egészében megmérgezte. Nem retteget, de nem is félt attól, ami rá vár, ha netán mégse tudná eltenni Karut láb alól, amit nem szándékozott megtenni. Érzései még saját maga számára is ismeretlenek voltak, de abban biztos volt, hogy ha eljön az idő, szembeszáll megint a döggel és feltörli vele a padlót. Holmi halott lélek nem fog vele packázni, maximum másodszor is feldobja a talpát. Ennek nagyon tudott volna örülni, hisz egy zabolátlan erőforrásban semmi szép nem volt. Mindaz amit korábban megmutatott neki, undorító, gusztustalan érzést keltett benne. Amikor elfogadta ezt az erőt, úgy hitte a segítségére lesz és mindenkinél hatalmasabb lesz ezen a földön. Lehetetlen, erre tudott csak gondolni mióta útnak indult erre a sivár helyre. Ostoba volt és alaposan átverték, pontosabban szólva hagyta magát átverni. Az erőre való éhsége, hírének, nevének elterjesztése idáig fontosabb volt számára, mint a saját esze. Azonban kezdett ezek után tisztán látni. Meg lett átkozva, élő időzített bombává tették, halála biztosabb volt bármely haldoklóénál. Egyedül azt nem tudta, hogy mikor ér véget az élete, hányszor kell még szembenéznie ezzel a lénnyel. Nem hagyta magát megfélemlíteni, a harc, a kihívás, még mindig zubogásra késztette a vérét, a vörös köd továbbra is állattá tette. Talán napjai, hetei, hónapjai vannak hátra, lehet hogy évek, de hogy ezekkel mit kezd, az már csak rajta áll. Mindenesetre bölcsen kell döntenie.
Korábban bárkit felszabdalt volna pusztán az élvezetért, rémes hírének öregbítéséért, de ezzel éppen csak, hogy kis ismeretségre tenne szert. Nem. Valami nagyot, grandiózust kell tennie, ezt elég egyszer meglépnie, és a világ ismerni fogja. Nyomot hagy ebben az örökké változó világban és sose felejtik el. Ez volt az ő vágya, ez volt a célja, ám hogy átértékelt életével és az elmúlt időszak tanulságával a háta mögött miként is kivitelezi mindezt, az még a ködös jövőben van megbújva.
avatar
Kenshiro Yuu
Játékos

Tartózkodási hely : Valahol az elmém mélyén...


Adatlap
Szint: C
Rang: Jutsetsu
Chakraszint: 262

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Uchiha Itachi on Csüt. Feb. 06 2014, 20:21

Vegyes érzelmekkel a lelkedben érkeztél meg a hang országába. A háborúval sújtott vidéken komolyan kellett álcáznod magad, hogy senki sem vegye észre, hogy ki vagy. Nehéz volt átkelni a fű országán úgy, hogy hét számjegyű összeg a vérdíj a fejeden. Végül is sikeresen kivitelezted ezt és megérkeztél épségben a Hang országába. Olyan voltál mint az árnyék a sötét éjszakában. Amúgy többnyire csak éjszaka mozogtál és egyre kevesebbet akartál aludni a benned lakó szörnyűség miatt. Ha csak egy kicsit is mélyebb álomba merültél azonnal megérezted a bőrödön azt a maró fájdalmat amelyet démonod is érzett amikor legyőzetett. 
Otokaguréhoz közeledve egyre ritkábban találkoztál emberekkel, mintha ezen a vidéken nem élne senki, vagy csak nems zeretik a furcsa ismeretleneket mint amilyen te is vagy. Szeretted váltogatni az álcádat így elkerülted a feltűnést is a faluhoz közeledve. Egy nagyobb rizsföld mellett elhaladva egy furcsa jelentnek lettél szemtanúja. 
- Add vissza a lovaimat kérlek ez az egyetlen megélhetési forrásom! - Könyörgött egy öreg paraszt két chuunin taktikai mellényt viselő feltehetőleg shinobinak. Bár a mai világban ki tudja...
- Öreg örülj, hogy csak a lovadat visszük el és nem a maradék két disznódat. Ez sajnos a hadi adó háborúban vagyunk és minden bevethető élőlényre szükségünk van, ha meg akarjuk dönteni konoha uralmát. Ha sokáig makacskodsz még itt... - Kezd bele a másik feltehetőleg agresszívebb tag. - ...Akkor az életednek is búcsút mondhatsz! - Azzal előkapott egy kunait. 
Az öreg feltehetően meghökkent, de látszott, hogy nem adja fel a harcot valószínűleg már úgy sincs semmi vesztenivalója. 

_________________
~You are weak. Why are you weak? Because you lack hatred.~







Kenshiro Yori - Igaz vezető útján

Kenta Koizumo - Hazatérés
Kumo Kiri Front
Aka Amire Raizetsu - Csonka test, ép lélek
Zauki - átmeneti
avatar
Uchiha Itachi
Mesélő

Tartózkodási hely : Csandaszőlős


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: Amennyit akarom, hogy láss!

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Ayami Remiyu on Szomb. Feb. 08 2014, 16:28

Orochimaru írta:Ahogy közelebb mész, képes vagy kivenni két színt a két tömegben, melyek között összesen egy méternyi szabad terület van, ám a viszályuk abbamaradt, mert téged néztek, a bal oldali csapat elismerően, füttykoncert közepette, míg a jobb oldali a megjelenésed bírálta, bár az is lehet, nekik leesett, hogy te nem egy egyszerá lányka vagy. Ekkor a bal oldai bandából egy férfi sétált feléd, fekete felsője arról árulkodott, hogy ő nem a kedvesebb társaság vezetője.
- Mi vagyunk a Gokuaku hidōna daihyō-dan1 és szívesen vendégül látnánk, ha a faluban lenne dolga a széphölgynek. Ám, előtte leverjük ezt a hitbuzgó bandát, mert undorító dolgokat követnek el a vallás védelme alatt. - mondta, majd már invitált is közéjük, ám megállította egy öszülő öregember, akinek szakálla majdnem hosszabb volt, mint a teste maga.
- Nem tudom ki vagy gyermek, de kérlek tűnj el a földeinkről, és hagyd békén ezt a falut. Nem tettünk semmi rosszat, ám ha ellenkezel, akkor a Shinkō no hogo-sha2 kitessékel a határon túlra, keményebb eszközökkel. - ezt vehetted fenyegetésnek, és a fehér egynruhás öreg, máris előrántott egy kardot, amit a torkod felé kezdett szegezni, ám a melletted álló fekete ruhás gyorsabb volt, és könnyedén hárította a csapást. A harc megkezdődött, te voltál a kiváltó ok, de már elég egyértelmű volt, hogy ez lesz belőle. Kérdés mit csinálsz, elmész, vagy vársz, fedezékbe vonulsz, valamelyik csapatba beállsz, ami biztos, hogy három fehér ruhás körbevett, és nem tudod milyen képességeik vannak, várhatsz arra, míg megment a fekete ruhás banda, de nincs sok értelme szerintem, bár akkor a te képességeid sem derülnek ki, de megsérülhetsz, uuu nehéz döntés, ezért inkább rád is bízom...

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1-->Ördögi delegáció
2-->A hit őrei

Fenyegetnek, és még meg is támadnának! Az még rendben van felszólít távozzak. Meg is tenném, de az amikor kardot, fegyvert mer emelni rám valamit meg mozdít bennem. Máskor nyugodtan, de sírva távoznék. Most pedig ez az érzés elöntött, nem is tudnám elsőre meghatározni mi is az pontosan. Aztán rá jövök düh és indulat robbanó elegye forr bennem. Békén is hagynám a falut, hisz senkit nem akartam volna bántani. Egy-két ártatlan kérdés és már mentem is volna tovább. Most, hogy a két csapat össze csapot kénytelen vagyok mérlegelni. A fehér ruhások az ellenségeim, elenségesek tülök semmit nem tudhatok meg. Hasztalanok az már biztos ezért.... /Jézus mikor kezdtem el igy gondolkodni/.....
Tehát maradt a barátságosabb fekete öltözetes banda. Ha jelenleg csak védenek, abból a célból be szervezzenek nos rendben már ez egy apró lehetőség. Viszont ha segítek nekik ezt a hármat leverni sérülést elkerülöm. Vagy is elkerülhetem és talán válaszolnak a kérdéseimre is kézségesebben, mint ahogy azt alapbol tennék.
A helyzet pedig gyors megoldást kíván, ölni az elhangzottak és fenyegetés ellenére nem szeretnék. Talán egy alapos lecke is bőségesen elég lesz.
Kezeim mellkasom hoz szorítom majd hangosan kiáltva karjaim szét tárva egyetlen jutsut használok, legalább is egyenlőre.
Fuuton: Mugen Sajin Daitoppa // Szél elem Elenyésző Nagy Por Áttörés Jutsunak hála a közelemben elég nagy széll robbanás jön létre. Az egész olyan mintha egy bomba robbanna. Tűz nincs, csak a robbanás keltette lökés hullám ami most port kavar fel. Legrosszabb esetben is  a három támadó látását gyengíti. Nekem már ez is nagy előnyt jelent, nem beszélve arrol lehet még odébb is taszithatom ökket vagy a lökés hullám a földre döntheti öket akár. Amit ugye a meglepetés erelye és az egyensúly vesztés okozna.
Nos innentől kezdve csak a gyorsaságomra hagyatkozom. Felkavart porban nekem is nehezedik a feladatom, de még mindig előnyben vagyok. Egy kunoichi, ha ki küszöbölni az akadályozni tényezőt nem is de meg tudja szokni azt ha a látási viszony nehezebb kicsit. A három ember fejére nagy erejű ütést igyekszek mérni, nem megölni csak álom földre akarom küldeni öket.
avatar
Ayami Remiyu
Játékos Mesélő

Tartózkodási hely : Macskák földjén


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 253

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Kenshiro Yuu on Kedd Feb. 11 2014, 18:51

// Itachi //

Azt hinnéd, hogy van egy pont, ahol már az ember nem süllyedhet mélyebbre, holott mindig van sötétebb része az életnek, hát még az embereknek. Noha Yuu nem egy ilyen elborult esetbe futott bele, azért csendben, távolból figyelte, hallgatta az eseményeket.
~ Lovak!? Minek az egy shinobinak? ~
Mindössze ennyit tudott gondolati síkon hozzá fűzni, hiszen fel nem foghatta, hogy a shinobiknak miért is lenne szükségük bármilyen állatra a csatához, leszámítva azokat, akik oly értelemmel rendelkeznek, mint egy ember. Felfoghatatlan volt számára, azt viszont rögtön leszűrte, hogy ez a két férfi a mocsok legaljához tartozik. Nincs becsülete, nem érdekli semmi, és bármit elvesz, amit csak akar és csak mert ereje van hozzá, hisz joga igen csak ritkán volt ilyesmihez. A shinobik eszközök, mi értelme az ilyesfajta viselkedésnek? Noha pontosan tudta, hogy ez ostobaság, hisz ha eszközök is, feláldozható katonák, attól még voltak álmaik, érzéseik, hisz gyarló emberek voltak. Ő maga se volt különb, emberi életek árán akart egyre feljebb és feljebb jutni. Szándéka továbbra se változott, ám az odavezető úton kezdett kicsit elgondolkodni, hogy gyakorlatilag halálra ítélte magát. Grandiózus terve nem lévén, egyelőre úgy döntött, hogy dacol a benne lévő gonosz lélekkel, mely sokkalta nehezebb volt, mint az ő valaha is gondolta volna. Az őrület, mely vágyaiból fakadt kezdett szép lassan átalakulni, hogy mivé, még nem tudni, de a vérszomj, melyet táplált, a vágy, hogy másokat a túlvilágra küldjön, inkább hasonlított egészséges harci vágyra, mely a saját életéhez való ragaszkodásban kezdett megnyilvánulni. Noha mindez még egész messze volt. A folyamat lassan, de biztosan megindult benne, ahogy mindent számításba vett az útja és az elmúlt napok során, amíg csendben várakozott. A benne lakó gonosz az esetek többségében néma volt, olykor azonban megostromolta elméjét, melyre határozott választ küldött. Egyáltalán nem csatáztak, csak kóstolgatták egymást és nem is jött még el az újabb életre-halálra szóló harc ideje, hiszen maga az elkárhozott lélek se tudta, hogy mennyi haszna származik új gazdatestéből. Ő maga amúgy is úgy volt vele, hogy kiélvezi azt, hogy végre ismét színen lehet, és addig használja ezt a testet és kínozza annak gazdáját, amíg meg nem unja és el nem dobja, mint egy törött kardot. Az emberek életében és halálában se voltak többek eszközöknél a kezében. Halála után hatalommal ruházta fel őket, az Ő nevében öltek, pusztítottak és élvezte kínlódásuk, szenvedésük minden egyes pillanatát, míg Ő napról napra erősebb nem lett. A hallgatás órái, pedig egy időre véget értek, ezt maga Yuu is érezte, ahogy erős érzelmek buzogtak fel benne, de nem a sajátjai, hanem a fekete alaké. Ölni kell, ölni akar, eltaposni ezeket a szánalmas férgeket, akik nem érdemlik meg az életet, de mást sem. Az alja népnek el kell pusztulnia. Azoknak, akinek nincs gerincük, akik a gyengét terrorizálják, csak mert éppen hogy kicsivel nagyobb hatalommal rendelkeznek, nem érdemelnek könyörületet.
Viharos, átláthatatlan emlékképek rohanták meg a shinobit, erős gyűlölet uralkodott el rajta, ahogy a Névtelent elöntötte a harag. Egyértelmű volt, hogy egykor vele is ugyan azt tették, ám végül hatalmasabb lett mindenkinél, félték és elpusztították. Bosszúja azonban nem teljesedett be. Mindenkit el akart pusztítani, akinek akár csak halvány köze volt az ehhez hasonló szemetekhez, vagy a Kenshirokhoz.
A katana nesztelenül csusszant ki hüvelyéből, a távolból figyelő Yuu pedig egy ezüst villanás kíséretében, melyet, a haját megvilágító Hold sugár okozott, eltűnt. Ám felbukkanására nem kellett sokat várni, kardjával határozott és gyors vágást indított a két ismeretlen shinobinak látszó emberek ellen. Engedett a Gonosz érzelmeinek, hagyta, hogy eluralkodjanak rajta.
Nem gyengeségből hajlott meg akarata ezen heves impulzusok előtt. Teljes egyetértésben lendült akcióban, hisz ő maga se vélekedett másképp a helyzetről. Az ilyen férgeknek halniuk kell. A shinobik szégyeneit el kell törölni.
avatar
Kenshiro Yuu
Játékos

Tartózkodási hely : Valahol az elmém mélyén...


Adatlap
Szint: C
Rang: Jutsetsu
Chakraszint: 262

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 4 oldal Previous  1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.