Befagyott Tó

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Befagyott Tó

Témanyitás  Namikaze Minato(Inaktív) on Szer. Márc. 31 2010, 20:51

Egy nagy, befagyott tó, melyben még régen sokat halásztak, de mostanság a jég nagy vastag lett és megnehezítette ezt. Egyes részeken viszont nagyon vékony, így könnyen be tud szakadni valaki alatt.

Titkos források szerint egy eddig rejtett kiképzőterep lapul a tó helyett.
avatar
Namikaze Minato(Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: IV. Hokage
Chakraszint: It's over 9000!!! @_@

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Daizo Tensei on Pént. Jún. 24 2011, 21:01

Miközben haladunk tovább, előadja az ötletét. Talán egy nőre lenne szükségem? Nem tudom miben segíthetne egy nő. A sörben sem vagyok biztos, hogy segítene. Az én bajomra nem hiszem, hogy van gyógyír.
- Miben segíthetne nekem egy nő? - kérdezem kicsit kíváncsian.
Majd csendben meghallgatom a válaszát, míg sétálunk tovább. Ezután elárulja, hogy valóban fotózásra készül. Azonnal felcsillan a szemem, majd ránézek és elpirulok.
- Esetleg megnézhetem a fotózást? Még nem láttam ilyesmit. - folytatom félénken.
Sajnos sok dologban nem volt még részem. Nem voltam együtt nővel, de még nem is láttam nőt kevés ruhában.Így jár az, aki kerüli mások társaságát. Nos, ez van, nincs mit tenni.
- Semmi gond, szerzek én magamnak munkát! - válaszolok. - Erős harcos vagyok, hátha egy karaván testőrt keres, vagy valaki más. Ha viszont nincs semmilyen munka, akkor megyek tovább. Esetleg visszatérek a régi otthonomba... - álmodozok.
Ezután mintha ugató hangot hallatna. Kicsit elmosolyodok amikor ránézek, de nem mondok semmit, csak figyelem Őt, ahogy bájosan a papucsát figyeli.
Majd megkér, hogy tanítsam. Ezen kicsit elgondolkozok, majd olyat mond, hogy elpirulok. Ráadásul kacsint is egyet. Azt hiszem itt van végem. Azonban nem, hirtelen egy érintést érzek a vállamon. Ő az! Vissza adja a bundámat, majd elszalad. Még utána szeretnék szólni, de nem sikerül, már túl távol van.
Így nincs más választásom, elballagok én is és keresek egy fogadót, ahol megszállhatok. Még ma nem látok hozzá a munka keresésnek. Inkább pihenek és felkészülök a tanításra. Másnap pedig a megbeszéltek szerint jelenek meg, azonban most bunda nincs rajtam.

//Nem rontom el a "szabadnapos csirke" szabadnapját Very Happy //
avatar
Daizo Tensei
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 423

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Suyiko Shiai-Ne on Pént. Jún. 24 2011, 22:40

Jó idő van. Az ég kellemesen felhős, de amellett úgy fénylik, mint rosszféle utcalámpa, mert baromi nagy volt az a hóvihar. Mármint a fotózáson. Itt, a városban nem volt olyan durva, legalább is a helyieket elnézve ennél nagyobbra számítottak. Azért hurrá.
De tényleg, jó idő van. Egy szál semmiben nem volt olyan vicces fagyoskodni, de amint puha köntösbe bújtatták és megitattak vele két bögre (nem csésze, az nem divat) meleg teát, jobban lett. Felpattant, futott két kört, bedobott egy tál sushit kemény wasabival, mire még jobban felmelegedett, hogy a találka helyig futott. Oda, ahol tegnap elváltak Kaóval. Alig várta, hogy meglássa, mit is tud. Első sorban a saját képessége érdekeltem ami azt illeti - másod sorban a vándoré. Érdekelte, egyáltalán lehet-e másoktól tanulni. Ha nála gyengébb, akkor is tud mutatni valami újat? Remélhetőleg.
Bizonyára roppant komikus látványt nyújtott, mikor majd' kicsattanva az erőtől, kipirulva, egyébként talpig két réteg sminkben, fellakkozott hajjal megjelent. Kao már várta.
- Vau vau! - Ez jelentette a hellót, bízott benne, hogy ahogy tegnap sem, úgy ezen sem fog a srác fennakadni, ha elég aranyosan néz. Márpedig amikor éppen kifújja magát, bizonyára elég aranyos. Na és persze ma sem öltözött túl, a tegnapi mellényhez most egy bő nadrágot társított babapólóval. Mert mint mondottuk már, jó idő van. Azon felül rögtön intett is a srácnak, kövesse, tévedjenek el megint.
Szótlanul, futólépésben - szabadnapos csirke tele energiával -, míg a tóhoz nem értek, amiről a sminkes beszélt a fodrásszal, miallatt sokkal inkább száz százalékos figyelmet kellett volna Ályicsanra fordítani, mert akkor bizony még, kora reggel, a hidegben meglehetősen feszült volt a leányzó. Szóval a tó láttán már megadhatta a választ, a mindenhatót, a negyvenkettő után a másodikat.
- Egy rendes csajjal rengeteg mindent lehet kezdeni. Főz, mos, takarít, melegíti az ágyat, levezeted rajta a feszültséget, tudod, hogy megy ez. Nők nélkül ti, férfiak sehol sem lennétek, jobb, ha elhiszed nekem. Ehhez képest méltatlan, ahogy velünk bántok, de már megszoktuk. Hát ezért pózolok én bugyiban a címlapokon. Legalább engem megbecsülnek, aztán ha majd szottyadt leszek és kevésbé eszméletlen, elkezdem hirdetni a szentbeszédet. Én leszek a legmenőbb nagyi, akit valaha pipáltatok, fiúkák! - Ez utóbbit az ég felé kiáltja, amolyan filmekből ismert istenkomplexusos kéztárással, mintha magától a teremtőtől várt volna ölelést. - Egyébként biztos vagyok benne, hogy ha van isten, ő is nő. Pasi nem lehet, mert akkor még ennél is nagyobb kupleráj lenne a földön, és ezt érthedet akárhogy, mert mindenhogy igazam van. - Na igen, a feminizmus. Az utóbbi időben - mondjuk mióta a szerelme rá sem bagózik, még annyira sem, mint azelőtt - megleheősen eszelős szintre sikerült fejlesztenie. De még csak nem is ez most a legfontosabb. Hanem a tűzgolyó, amit pillanatokon belül a srác felé küld. Ha ügyes, még a tó jegére is ráküldi vele, ha résen van, talán még egy tripla pörgősfordulós-szaltós májermutatványt is beleflessel majd a mozdulatba. Ha Kao elég gyorsan visszatér a valóságba ezután az agymosó monológ után, minden bizonnyal kivédi a jutsut. Ezt tekintheti majd bemelegítésnek.
- Goukakyuu no Jutsu! - Küldi Kao felé a kézjelek villámgyors elmutogatása után, és maga is ámul, milyen szép, formás tűzgömböcskét sikerült legyártania. Ezt vétek lenne kivédeni. Vau vau.
avatar
Suyiko Shiai-Ne
Játékos

Specializálódás : Glamourous.

Tartózkodási hely : Fame. Luxury. Love.


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 439

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Daizo Tensei on Hétf. Jún. 27 2011, 12:59

Délelőtt álmosan ébredek fel és megyek le a fogadóba reggelizni egyet, ami után szinte rögtön neki is látok az ebédnek. Van egy olyan érzésem, sok energiára lesz szükségem ehhez a tanításhoz. Még sohasem csináltam ilyesmit, az első alkalommal pedig nem szeretném elrontani.
Az étkezés után visszamegyek a szobámba és elgondolkozok, mit is taníthatnék Suyiko kisasszonynak. Az elemekből csak a vízhez értek, nem tudom az mennyire lenne kézenfekvő neki. Viszont ha valamilyen közelharci mozdulatot tanítanék neki, azt biztos díjazná. Azzal biztos meg tudná védeni magát. Mivel ezt sikerült elhatároznom, nincs más dolgom hátra, mint hogy kipihenjem az út fáradalmait. Csendben pihenek a szobámban, egészen délutánig, utána elindulok a megbeszélt találka helyre.
Egyszerű ruhában vagyok, a bundámat most nem viselem, a fegyvereimet pedig a szobámban hagyom. Nagyjából fél óra várakozás után, meglátom a távolban Suyiko kisasszonyt. Hamar odaér hozzám, majd ismét kutyaugatást hallat. Ebből könnyedén rájövök, hogy ez most a köszönést jelenti.
- Üdvözlöm, Suyiko kisasszony! - köszöntöm.
Ezután nagy meglepetésemre, válaszol a tegnapi kérdésemre. Úgy tűnik, nincs valami jó hangulatban, mert utána elég rendesen leteremti a fejem. Úgy beszél a nőkről, mintha tényleg istenek lennének. Elképedve bámulom és hallgatom azt, amit mond. Nem tudok semmit sem válaszolni. Viszont nemsokára elhallgat, így itt az én időm a válaszadással. Vagy mégsem?
Hirtelen kézpecséteket alkot meg, de sajnos nem ismerem fel a technikát amit alkalmazni szeretne. Azonban hamarosan megtudom mi az, ugyanis egy hatalmas tűzgolyót lehet ki és indított el felém. Kétségbe esetten ugrok félre, majd egy bukfenc után már talpon is termek. Ezután a kardomért nyúlok, de az nincs a helyén. Ekkor jut eszembe, hogy a fegyvereim nincsenek nálam.
- Suyiko kisasszony! - szólítom meg. - Nem arról volt szó, hogy tanítom Önt? - kérdezem, abban reménykedve, hogy nem a fejemért járó pénzt akarja bezsebelni.
avatar
Daizo Tensei
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 423

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Suyiko Shiai-Ne on Kedd Jún. 28 2011, 02:10

Az összehúzott szemöldök, a látható gondolatok a tipikus férfiagyban, a tananyag, jelen esetben feminista szentbeszéd megemésztődni próbálása, némileg lelassítja az időt, még a kis szőke (fenét szőke.) számára is. Egy ideig próbálja nyomon követni, hol jár az információ, megsaccolja, mennyi idő után esik le Kaónak, hogy Isten, ha van, akkor nő. Illetve, ami még fontosabb, mennyi idő kell ahhoz, hogy leessen, ezt Ai nem is gondolja komolyan, mert akármennyire ragaszkodik a saját kis gondolataihoz, azért elfogadja, ha a pasik mégis magukat tartják feljebbvalónak. Nehéz is lenne úgy élni, hogy ezt nem fogadja el, ugyanis, micsoda meglepeés, minden férfi azt gondolja, hogy még mindig övék az erősebbik nem. Ebbe most ne menjünk bele, mert még egy politikai világ igazán nem hiányzik a világnak.
- De, úgy volt, hogy tanítasz. - válaszol egyszerűen, természetesen. Közömbösen, mert ugyan sajnálja a kis tűzgolyóját, nem bánja, hogy Kao kivédte, illetve legalábbis eltért előle. Ez mindenképpen örvendetes, tekinthető az első rostán való átjutásnak. Ennek örömére küld még egy ugyanolyat a vándor felé, gyorsan és észrevétlenül, hogy azzal is kevesebb ideje legyen kitérni. Azért reméli, hogy sikerül, mert igazán, korai lenne még megbuknia. - Taníthatsz, ha megbizonyosodom arról, hogy van mit tanulnom tőled. Régóta vagyok már a szakmában, még ha nem is látszik. Frissen tértem vissza, csak nemrég kezdtem újra edzeni, de itt vagyok már, nem? A hátam mögött egy csomó rosszfiú, tömérdek s-es hátsójú, vihorászó konkurencia, egy protekciós vizsga és egy hatalmas háború, ami alatt nem tudom, hol voltál, de bizonyára fel tudod mérni, hogy nem kis ütközet volt. Ott voltam, és túléltem. - Némileg ingerültnek hallatszhat az újabb kis monológ, de egyáltalán nem a rosszindulat miatt, csak éppen a saját számára is öröm felidézni mindazt, amiről azt hitte, ott tudja hagyni egy kis csillogásért, meg azért, hogy ahelyett is mosolyoghasson bután. Hogy az olyan alakok, mint Kao azt higgyék, nincs is benne több, mint szép idomok és bájos nevetések. - Oké, ez így nem hangzik túl jól, mármint tényleg protekcióval mentem át a chuunin vizsgán, mert út közben tüdőgyuszit kaptam, de az legyen a legkevesebb. Jól harcolok. - Ennek alátámasztására, már csak büszkeségből is, küldenie kell Kao felé valami újfajta jutsut, nehogy ellustuljon szegény vándor. Még csak most kezd belemelegedni, másrészt, Ályicsan tényleg nem bánná, ha végre valami ellentámadással is szembe kerülhessen, legalább, hogy megtudja, milyen elemekkel játszik a srác. A kézjelek elmutogatása után egy tökéletes Housenka no Jutsut küld Kao felé, több kis tűzgolyót, aranyos kis gömböcskéket.
- Tekintsd őket bubiknak, máris viccesebb lesz játszani velük! - Ha eddig csak ugrált a vándor, most jó lesz egy kicsit megmozgatni, mint az iskolaudvaron, amikor több gumilabdával játszottak egyszerre kölyökkorukban.
- Ha tudsz nekem más ajánlatot tenni, olyan technikát mutatni, amit nem ismerek és a hasznomra lehet, leállok és megbeszélhetjük. Csinálj nekem kedvet valami újhoz! Komolyan, Kao-kun, nem azért kötözködöm, hogy ne érezd jól magad a társaságomban, csak bízom benned és tudom, hogy még meg fogsz lepni valamivel. Várom. - Mondja, miközben szüntelen dobálja a srácot a tűzgolyókkal, már ha nem kap sürgősen valami vicces kis állkapocsleejtős védelem jutsut, vagy ellentámadást. Legalább ebből a gyorsaságból látszik, hogy nem friss kunoichi, hanem áll mögötte néhány év gyakorlat. Szépek azok a tűzbuborékok, na.
avatar
Suyiko Shiai-Ne
Játékos

Specializálódás : Glamourous.

Tartózkodási hely : Fame. Luxury. Love.


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 439

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Daizo Tensei on Kedd Jún. 28 2011, 21:29

Ajhaj, úgy néz ki, szeretne előbb megizzasztani. A kérdésem után megnézem a lángoló gömb pusztítását, majd elégedetten veszem észre, hogy nem is kis mennyiségű havat olvasztott meg. Ezen elmosolyodok, majd újra a kunoichi felé tekintek.
Ezúttal már sokkal kellemesebb a szent beszéd, amit előad. Nos, ha tesztelni próbál, akkor benne vagyok! Némán végig hallgatom, majd amikor egy újabb tűzgolyót lő felém, ismét elugrok. Azonban ezt néhány "gömböcske" követi. Tehát itt az idő cselekedni.
Félre ugrok egy, majd még egy elől, viszont ezután egy felém tart. Nagyon gyorsan megalkotok néhány kézpecsétet, majd egy vízsugarat fújok ki a számon. A lángoló gömbből azonnal forró gőz csap fel, majd nemsokára előttem egy kisebb gőzfal emelkedik, így takarásba kerülök. Így hát itt az én időm.
- Shikyaku no Jutsu! - hozom létre a technikámat alig hallatóan.
Ezután leereszkedek a földre, majd villámgyorsan támadásba lendülök. Mire elérem a gőzfüggönyt, az már teljesen ártalmatlan, így csak kisebb melegséget érzek, amint áthaladok rajta. Ekkor újabb "tűzbuborékok" állják az utamat. Könnyedén elugrok előlük, akár egy igazi akrobata kutya. Szerencsére a technika ad némi plusz sebességet és ügyességet, így nem esik nehezemre a kunochi közelébe kerülnöm. Amint előtte vagyok néhány lépésnyire, oldalra szökkenek, majd felé ugrok és a karmos ujjaimmal felé csapok. Viszont tőle 10-20 centire megállítom a támadást.
- Vau vau! - szólalok meg, egy mosollyal az arcomon. - Kell még bizonyítanom? Ha igen, akkor készülj néhány komolyabb támadásra!
avatar
Daizo Tensei
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 423

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Suyiko Shiai-Ne on Szomb. Júl. 02 2011, 22:10

Üdítő volt dobálózni egy kicsit a tüzecskékkel, labdacsokkal, általánosban éreztem magam újra, ahol elég volt, ha úgy dobom a labdát, ahogy nekem tetszik, ha nyelvet öltöttem az osztálytársaimra, akik el akartak találni vele, ahol ha fel akartak szedni, a hajamat húzták meg és nem italozni hívtak meg. Na jó, ebből a szempontból jobb felnőttnek lenni. Meg amúgy is. Jó néha visszaérezni egy kicsit, de összességében sokkal jobban szeretem a mostani életemet, mert szabad vagyok, nem szól be apukám, ha nem viselkedem illendően, mert nem fenyeget az a veszély, hogy én öröklöm a klánt. És abból a szempontból is jobb felnőttnek lenni, vagy legalább egy nagy kamasznak, hogy a suhanó karmok megállnak előttem tíz centire, nem kell vennem a fáradságot, hogy elhajoljak az útból.
- Örömmel megnézném, mi van még a tarsolyodban, Kutyuli. – mondja félszeg mosollyal, közben lassú, de határozott mozdulatta lenyomja Kao kezét az arca elől. – De talán majd legközelebb. Ebben az esetben viszont szeretném tudni, mit fogsz nekem tanítani, mert úgy tűnik, az elemeink nem igazán szeretik egymást. – Micsoda szerencsés fordulat, ma sem fog hasznos katon jutsut tanulni, raitont meg még annyira sem, még a végén megöl valakit. Nem ma szeretett volna Ályicsan meghalni, főleg nem a vándorral, akit nem is ismert, még ha nem is tűnt olyan nehezen megfejthető úriembernek. Sokkal inkább hívta volna meg Hiachit egy jó kis meghalásra, vagy legalább egy gyertyafényes spagettire. Na de magányos áramütés? Derült égből lenne villámcsapás.
Ahogy annak hat a térd hirtelen rúgása, valahol Kao-kun hasánál, nem erős, inkább csak meglepő. Csak, hogy tudja, számíthat rá, ha jutsuk nincsenek is. A rúgást követően gyorsan a vándor mögé kerül, és ha minden jól megy, a hátára is sikerül felkapaszkodnia, mint egy kismajom, átkulcsolni a derekát a lábával, ezzel egyidejűleg mérhette fel, mi van a srácnál – jobbára semmi -, és várhatta, vajon erre hogy reagál. Vagy lerázza magáról és kénytelenek lesznek elkönyvelni Kaót érzéketlen fráternek, de jó harcosnak, vagy meghatja valami szívhez szóló szöveggel, amivel meggyőzi, hogy meg tudja tanítani valami újra. Ha elég tökös, még fizetséget is kérhet, ha már ilyen közel kerültek egymáshoz, vagy legalább utal rá, hogy milyen szerencsés fráter is ő, de ez mind csak Ályicsan hiúságának tenne jót, az is elég, ha megmutatja, milyen remek játékos és meggyőzi a leányzót, hogy érdemes volt idejönnie.
Ai hiúságát egyébként nem kell komolyan venni, nagyon nem. Most sem tudta eldönteni, mit is szeretne igazán, játszani vagy harcolni egy jót, vagy tanulni vagy beszélgetni, esetleg csajt szerezni szegény magányos léleknek...
- Győzz meg, hogy szálljak le rólad! - Post például játszott, incselkedett, határozottsága jeléül pedig szorított az ölelésen, hogy ne legyen olyan egyszerű ledobni, még ha amúgy nem is számít nagy súlynak a leányzó. Kemény kis dög lesz ő mindjárt, egy vérengző pincsi, minimum. Vau vau.
avatar
Suyiko Shiai-Ne
Játékos

Specializálódás : Glamourous.

Tartózkodási hely : Fame. Luxury. Love.


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 439

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Daizo Tensei on Hétf. Júl. 04 2011, 20:57

Úgy néz ki, sikerült elérnem hogy leálljon és most már kezdhetjük is a tanulást. A Kutyuli megnevezésen elmosolyodok, majd amikor lenyomja a kezem, feloldom a technikát és kiegyenesedek előtte.
- Nos, ha Suiton-t nem tanulhatsz, akkor esetleg valamilyen Taijutsu elsajátításában segíthetek. - mondom, majd hirtelen gyomorszájon rúg.
Ez a rúgás kissé meglepett, így természetesen eltalált. Azonnal begörnyedtem, de szerencsére nem okozott komolyabb bajt. Viszont ezután felugrik a hátamra, ami még jobban meglep. Nem tudom, mit csináljak ebben a helyzetben. Rázzam le magamról, vagy hagyjam így? Azt hiszem jobb lesz, ha marad, így hát gyengéden megfogom a lábait és tartom, nehogy leessen.
Ezután arra kér, győzzem meg, hogy szálljon le. Nos, ez nagyon egyszerű, hiszen azért vagyunk itt, hogy tanuljon valamit. Viszont az ölelése nagyon jól esik. Lehet hogy jobb lenne, ha kicsit hagynám, hogy maradjon, olyan jó így.
- Nos, ami azt illeti, több okot is tudnék neked mondani. Előtte viszont mondd meg kérlek, mit tanítsak neked? Ismerek néhány állathasználó technikát, illetve néhány sima taijutsu-t. Nos, mi érdekelne igazán? - kérdezem kíváncsian.
avatar
Daizo Tensei
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 423

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Suyiko Shiai-Ne on Hétf. Júl. 04 2011, 21:21

Jól fogadta. Csimpaszkodott, kapaszkodott, jól megfogták, lábánál fogva. Jó helyzet volt az, kismajom jobbról álmodni sem mert, de még Ai sem. Hiányzott neki a szeretet. Bájologni, mosolyogni egészen más volt, mint megölelni valakit, még ha az egy idegen is, csupán meglepetésből, hogy megtudja, mi is lesz. Nem volt kedve tovább rugdosódni. Még az is megfordult a fejében ezek után, hogy nem lökte le magáról, hogy bocsánatot kéne kérnie az előbbi rúgásért, de ezt a kósza gondolatmagvat gyorsan el is hessegette, kérem, ennyire azért nem vagyunk szentimentálisak, sem ma, sem holnap.
Hia...
Álmodott volna, elölelgette volna Kaót, elszagolgatta volna a nyakát, ha már ilyen közel került hozzá, kitapogatta volna a szívverését, vérének lüktetését az ereiben. Minden adott lett volna egy emocionális-panaszkodós-sírós délutánhoz. Milyen kár, hogy még szinte bébininja volt, épp most állt vissza a pályára, korai lett volna még elérzékenyülni. Annál jobban esett tapsikolni - hevesen, éppen szegény Kao orra előtt -, mikor meghallotta, taijutsut tanulnak.
- Huhúúúú, az jóóó lesz! Azokat szereteeem! - Nem, nem igazán szerette őket, de jó volt mondani. Egyet ismert csak, a Sennen Goroshit, még nagyon régen tanulta, valami mufurctól. Akkor még nem tetszett neki sem a pörgőforgó koreográfia, sem a kosz, amivel egy ilyen technika járt. De majd most megszereti, határozta el szentül, ennek örömére öntudatlan szorította meg a vándort, jobban, ahogy addig. Hiányzott volna egy nagy plüssmackó. Az boldoggá tehette volna.
- Buta, buta Ai! Ha itt lenne egy plüssmackó, a kutyus rögtön céltáblává állítaná ki, a kegyetlen! - Csattant fel nem kevésbé szentimentálisan, mint amilyenek a gondolatai voltak. Lehet gyanakodni pms-re, romantikus esti filmre, gyomorforgató reggelire, kakaóhiányra, de Ályicsan, szegénykém nyűgös volt, nem találta a helyét, még a kutyus hátán sem. Talán ezért is kezdett ficeregni, hogy Kao vegye a lapot és engedje el, amint lehet. Aztán futott egy gyors kört az ő kis kedvenc Fürgébb Test Jutsujával, mielőtt - többé-kevésbé tiszta fejjel - haptákba vágta magát ideiglenes tanítója előtt.
- Na, mit tanulunk? - Bébininja, ez igazán találó. Nagyszemű, csillogó tekintetű, némileg rosszlelkű, kicsit bűnös, de összességében tök szerethető, ahogy küzd magában a macija és a tanulás között. - Csak kezdjük gyorsan, mert megőőőrülööök. - És tényleg. Reméljük, nem. Jólesne egy ölelés. Közelebb is ugrott, páros lábbal a vándorhoz, egészen közel húzódott hozzá, kicsit ágaskodott is, hogy a szemük egy magasságban legyen. - Neked melyik a kedvenc taijutsut? Biztos vagy benne, hogy meg tudsz tanítani? Különben van nekem fegyverem is, megmutassam? - Erre az ábrázata valószínűleg olyan perverz lett, mintha legalább is valami fétiseszközt szeretne azonnal előrántani a farzsebéből, pedig csak a bójára gondolt. Oké, hosszú bot az, kemény, remekül lehet vele döfködni, szurkálni, de ezt a gondolatot is gyorsan eldobozolta, gondolván, majd este elfantáziálgat erről, mert remélhetőleg a kiadós edzés után nem lesz majd kedve bárokban ücsörögni. Remélhetőleg még ma este kisírja magából ezt a sok hülyeséget, ami hirtelen az eszébe jutott, plüssmackótól segédeszközig minden. - Vagy inkább most azonnal bemutatod, mi lesz? És nagyon fog fájni? - Nem, mintha nem lenne mindegy. Este így is, úgy is sír.
avatar
Suyiko Shiai-Ne
Játékos

Specializálódás : Glamourous.

Tartózkodási hely : Fame. Luxury. Love.


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 439

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Daizo Tensei on Kedd Júl. 05 2011, 11:03

Nagyon jó érzés, hogy még mindig a hátamon van. Sajnos eddig még nem volt ilyesmiben részem, így ha a kezei lentebb csúsznának, akkor érezné, milyen hevesen ver a szívem. Talán még el is pirultam, bár ebben nem vagyok biztos, ezt csak ő láthatná, de szerencsére mögöttem van.
Amikor elkezd tapsolni az orrom előtt, még jobban zavarba jövök, de amennyire csak lehet, nem mutatom ki. Még jó, hogy rossz vagyok az ilyesmiben, tuti észrevette a zavaromat. Legalább örül, hogy taijutsu-t tanulhat.
Ezután viszont mond egy olyat, amivel teljesen összezavar. Valamilyen plüssmaciról van szó, illetve arról, hogy a kutyus céltáblát csinálna belőle. Egy kicsit elmélázok a dolgon. A kutyus valószínűleg én vagyok, a plüssmaci pedig valahogy a gondolatmenetéből jöhetett. Na mindegy, nem érdekes.
- Nos, úgy hiszem, az állathasználó technikák nem lennének túl méltóak hozzád. Csak elcsúfítana téged a vadállatias megjelenés. Mit szólnál egy egyszerű technikához? Szerintem elég hasznos, ha lesből szeretnél támadni. A lényege, hogy először valamit a célpont felé dobsz, majd amíg ő hárítani próbál, te megrohamozod és könnyedén beviszel neki egy rúgást. Igen hatásos lehet, a figyelmetlen ellenfeleket még akár ki is ütheted! Ha majd leszállsz a hátamról, akkor megmutatom.
Ekkor elgondolkozok kicsit, melyik is a kedvenc technikám.
- Ami azt illeti, nincs kedven taijutsu-m. A leggyakrabban viszont az állathasználó technikákat használom. Azokkal sokkal nagyobb károkat tudok okozni, mint a többivel. Ha viszont nem csak a taijutsu-kat nézzük, akkor nagyon szeretem a vízklón robbantását. Elég sok kellemetlenséget lehet vele okozni! - mosolyodok el. - Ne aggódj ettől a technikától, nem fog fájni!Úgy is rajtam fogsz próbálkozni, ha valamit rosszul csinálsz és esés lenne belőle, akkor majd én elkaplak!
Ezután kiélvezem a pillanatot, hogy még mindig a hátamon van. Sajnos már nem érezhetem sokáig a közelségét...
avatar
Daizo Tensei
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 423

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Suyiko Shiai-Ne on Csüt. Júl. 07 2011, 19:45

Bizony, hogy egy állatos technika nem lenne megfelelő. Van neki nagyon sok csini nekotéje, hordja azt, ha cicázni szeretne úgy igazán, de hogy festetlen karmokat növesszen, leereszkedjen olyan naturális szintig, azt annyira nem kívánja. Egyik porcikája sem. Lassacskán lekászálódik Kao hátáról, csak mert úgy illik, valószínűleg már így is átlépte az ildomos határt, és türelmesen vár. Megemészti a tananyagot: dobni, rúgni, kiütni. Nem bonyolult, menni fog. Ötvözni kellene valami jó tánclépéssel, tiszta amazonos lehetne, festhetne hozzá terepmaszkot magának, még el is hinnék róla, hogy eredeti vadon élő Jungle Jane-nel van dolguk, már aki szembe kerül vele.
- Mi a technika neve? - nem árt, ha azt is memorizálja. Néha már csak az is hatásos, ha elkiáltja a jutsu nevét, mielőtt megvalósítja, igaz, így a meglepetés erejének odavág, de legalább lesz valami színpadias, amazonos belépője.
Mi lenne, ha kiadna egy divatkollekciót? Még ennél is híresebb lehetne a neve - ez most csak egós eszköz, ahhoz képest, hányszor lefotózták már, Ályicsan egyáltalán nem híres -, néhány darabot ihlethetne egyenesen a természet, azt úgyis mindenki szereti, jól lehet benne rejtőzni meg csövelni, ha a házad elkobozták. Akár még egy jeges tavat is magára ölthetne valaki, tükördarabokkal rakhatná ki a szövetet szimbolikusan, vagy valami. Vagy kezdetnek megtanulhatná ezt a technikát.
- Megnyugtató, hogy nem nekem fog fájni. De igazán nem szeretnék kárt tenni benned, ku... Kao-kun! - Persze, mert Ai erősebb, mint bárki gondolná. Szép és erős, nem olyan okos, de elég jó ahhoz, hogy kiszámolja, ha már most elkezdi a tanulást. Most majd lesz meglepetés, hehe. Dobás, rúgás, kiütés. Maradjunk a dobásnál és a rúgásnál.
Pillanatok alatt előkapott egy kunait a csizmaszárából, és már küldte is Kao felé. Még egy fél pillanatig állt, figyelte, valóban jól repül-e a fegyver, és hogy Kao mikor veszi észre. Kénytelen lesz hárítani. Kivárja a leggyengébb pillanatot, amikor a leginstabilabb, hogy vagy magától dőljön el, vagy Ai rúgja ki a lábát alóla, és nekiugrott. Jó lesz ez, a lába felé vette az irányt, talán Kao még azt is hiheti, hogy azért ugrik, hogy megtartsa, ha esetleg rosszul vetődött volna. Sokkal inkább a lendületre próbált rásegíteni. Persze, ha a vándor nem talál megfelelő módot arra, hogy kivédje a rúgást, az utolsó pillanatban elkapja, nem lenne szép rögtön tekézni a mesterével, ha már egészen addig a hátán gubbasztott. - Masszírozni és harci sebeket ápolgatni nem fogok. - A női istenre esküdött, nem fog ma este pasizni. Komolyan.
- Naaaa? Valahogy így? Mondd, mi nem volt jó? - Nem volt kiütés. Első körben nem is lett volna etikus.
avatar
Suyiko Shiai-Ne
Játékos

Specializálódás : Glamourous.

Tartózkodási hely : Fame. Luxury. Love.


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 439

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Daizo Tensei on Pént. Júl. 08 2011, 21:37

Csendesen figyelem a kunoichi-t, miután leszáll a hátamról. Olyan jó, hogy hosszú idő óta van egy kellemes társaságom.
A technika neve? Dainamikku Entorii. - válaszolok, majd felkészülök, hogy bemutassam a technikát.
A szavain elmosolyodok. Úgy néz ki, azt hiszi, fél vállról vehet. Nos, akkor nagyon téved. Az előbbi rúgásra valóban nem készültem fel, viszont most nem fog eltalálni.
Ezután újra meglepő mozdulatot tesz. Elővesz egy kunait és felém dobja azt. Hideg vérrel nézem, ahogy száll felém, majd nemsokára észre veszem az Ő mozgását is. Nem pont erre számítottam, de ez a támadás sem rossz.
Amint a közelembe ér a kunai, elrugaszkodok, így vízszintesen "lebegek". Ezután elkezdek forogni, közben elkapom a fegyvert a levegőben. A neheze pedig ezután jön. Amint nálam van a kunai, leállok a pörgéssel és felkészülök a földet érésre. Egyik karomat kinyújtom, így a kezem valahol a lába mellett ér a talajhoz, míg a másik a fegyverrel felé lendül, a lábaim pedig az ég felé állnak. Eléggé nyakatekert pozícióban vagyok, na de kérem szépen, nem ma kezdtem a Taijutsuk tanulását.
Természetesen nem sebzem meg. Nincs szívem kárt okozni bársonyos bőrében, gyönyörű arcában. Így hát, mielőtt eltalálnám, kicsit behajlítom a támasztó karomat, majd elrugaszkodok és talpra szökkenek.
- Nem is rossz, kezdésnek! - szólalok meg. Most viszont megmutatom, hogy kell az ellenfelednek ugranod, miután eldobtad a fegyvert!
Ezután elindulok az egyik irányba, majd amikor elég nagy lendületem lesz, elrugaszkodok és véghez viszem a rúgást.
- A lényeg, hogy elég nagy legyen a lendületed és eltaláld az ellenfeled fejét. Ha szerencséd van, akkor a célpontod eszméletét veszti, vagy legalábbis földre kerül. Szerintem először csak gyakorold be azt, hogy nekifutásból megcsinálod a rúgást. Utána jöhet a komplett támadás!
avatar
Daizo Tensei
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 423

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Suyiko Shiai-Ne on Kedd Júl. 12 2011, 00:38

Kezdésnek jó volt. Persze, kezdésnek minden az, gazdag család, neves nagypapa, szép pofi, nem is kérdés, hogy jól kezdi az edzést. Persze, azért bemelegítés, vagy valami hasonló nem ártott volna, de a fotózás utáni sietség a randira, utána a hátra ugrálás minősülhetett annak, nyugtatta meg magát Szöccike jó gyorsan, mert nem szerette, most sem szereti a lelkiismeret-furdalást. Kell, hogy legyenek magaddal szemben elvárásaid, mondogatta neki a mamája, és tartja is magát hozzá. Nem szűri össze a levet hetesnél rosszabb pasikkal. Ami tízből tizenkettes létére nem is olyan nagy elvárás. (Kicsiben kell kezdeni. Nyolcvanéves korára csak dögös harmincas milliárdosokkal fog majd kikezdeni. Ő nyolcvanévesen is csúcsformában lesz, hát persze... ^^')
Kao mindenesetre bemutatta a technikát helyesen, etikusan, ő sem próbálta kiütni szegény lányt. Nem is örült volna neki egyikük sem, mert utána bizony hiszti lett volna, kőkemény, kunoichikhez és egyáltalán, a helyzethez méltatlan. Csak, hogy legyen valami színpadias is a sztoriban.
- Nagyobb lendület, rúgni. - Mormolta újra. Piff-puff. Próbálta visszapörgetni a fejecskéjében Kao mozdulatait. Lendületesen és erősen mozgott a srác, Ályicsan rögtön biztosra vette, hogy ebben a formában ezt nem tudná visszaadni. Mikor az aláírást sem lehet úgy hamisítani, ha pontosan lemásolják valahonnan, vonásról vonásra. Sokkal inkább hirtelen kell dolgozni, memóriába vésni az alakot, de magát a lendületet saját csuklóból hozzáadni. Gyakorolni kell, de ahogy minden aláírás spontán, előbb vagy utóbb hasonlítani fog a másolat az eredetihez. Valószínűleg minden így működik, csak abban Ai még nem kóstolhatott bele. Aláírást, azt már hamisított.
- Na jó. Akkor veszek lendületet. Olyan lendületet mutatok neked, Kao-kun, hogy mind a tíz ujjad megnyalod utána! - Húzta ki magát büszken, aztán, valószínűleg nagy meglepetést okozva tanítójának, elkezdett futni. Tett a parton egy kört, amíg a tó engedte, majd egy csinos, erősnek tűnő fa felé vette az irányt és a Mohamedet megszégyenítő futás tetőpontján nekirugaszkodott. Jobbról vitt be egy kecses oldalast szegény fának. A lábfeje valószínűleg a kétszeresére fog dagadni, érezte meg rögtön - ezen a ponton döntötte el, hogy legkésőbb két óra múlva már a szállodájában fog hűsölni, különben rá fogják, hogy a jeti leszármazottja. Már ha a Jeti és Nagyláb nem két különböző mítosz.
A lábfejes rúgás után egy halk nyögést hallatott, mintegy helyettesítve a fájdalmas "Au!"-t, majd cirka másfél méterre érkezett a fától. Ügyesen, fél térdre, mert azt látta a filmekben, az a menő. Aztán felállt, a vándor felé fordult, várta a kritikát. Pedig, azt nem szerette, nagyon nem. Talán ezért volt olyan rég, hogy valaki tanítani merte szegény lányt.
- A rúgás nem volt tökéletes, tudomtudooom. De a lendület, az maga volt a tökély, ugye, Kao-kun? - Merjen csak nem helyeselni, érni fog az a színpadias jelenet. Nem, de tényleg, fájt a lába, de a lendületért megérte. Legközelebb nagy kör nélkül is menni fog, de ugyebár a bemelegítés, az mindig fontos.
avatar
Suyiko Shiai-Ne
Játékos

Specializálódás : Glamourous.

Tartózkodási hely : Fame. Luxury. Love.


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 439

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Daizo Tensei on Kedd Júl. 12 2011, 10:46

Miután bemutattam a technikát, ölbe tett kézzel várom, mit fog a kunoichi produkálni. A szavain elmosolyodok, már nagyon várom azt a lendületet! Majd futni kezd. Nem értem, miért van erre szükség, de nem szólok bele. Ha ő így jobban érzi magát, akkor csak rajta, én várok és figyelek.
Pár kör után neki ugrott egy fának és egy hatalmas rúgást mért rá. Ha jól láttam, akkor semmivel sem volt gond, de biztos fájt neki, mit csinált. Így hát mosolyogva oda sétálok hozzá, közben tapsolok.
- Nagyon jó! Szerencsére ez egy nagyon egyszerű technika, így nem nehéz elsajátítani. Viszont ha a használat előtt ennyit futsz, idővel azt veszed, majd észre, hogy nem lesz erőd a lendülethez. Gondolom a chakrád koncentrálása megy neked, ha már ilyen szép tűzlabdákat tudsz lőni. Próbáld ki azt, hogy kevesebbet futsz és amikor elrugaszkodsz, áramoltass chakrát a lábadba. Ne aggódj, így majd kilövöd magad és lehengereled az ellenfeled! - adok neki egy tanácsot.
- Ha nem fáj a lábad, akkor esetleg próbáld ki úgy, ahogy tanácsoltam. Ezúttal viszont ne a fát célozd, hanem engem! Csak a rúgást kell megmutatnod, a fegyver dobására most nincs szükségünk, az már megy neked!
Ezután felkészülök arra, hogy ezúttal engem használjon céltáblának. Nem fogok elugrani a támadása elől, helyette megvetem a lábam és a karjaimat magam elé fogom tartani és úgy védekezek. Ha jól csinálja, akkor képes lesz hátra lökni!
avatar
Daizo Tensei
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 423

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Suyiko Shiai-Ne on Vas. Júl. 17 2011, 00:26

Persze, hogy megy. Tök menő bóval sikerült megtanulni harcolni, néhány kunai igazán nem akadály. Kikap, lendít, dob, mindezt gyorsan és pontosan. Kislányként gyűlölte, sok unalmas edzés, fák célzása, majd a mozgó célpont, a mester maga. Persze sosem találta el nagyapát, leginkább azért, mert nem akarta. Meg mert nagyapa elugrott az útból, mindig. Az első igazi ellenfele, akit eltalált - vele szíve szerint pezsgőt bontott volna Ályicsan, ha el nem szökik, még a parti előtt. Azóta sem tudja szegény forma, mit veszített azzal, hogy kihagyta a koccintást.
- Lehengerlem az ellenfelem, de előtte téged! - Kacsintott Kao felé kacéran, még a haját is megdobta egy kicsit, hogy a vándor érezze, bizony pillanatok kérdése, és le fog hengerlődni. Persze egy igazi kilapított kutyus nem lenne szép látvány, annál viccesebb egy lehengerelt, csillogó szemű úriember. - Akkor most futok. Előtte húzom az időt, hogy utána majd jól meglepődj. Beszélj nekem az állatokról! Idézni is tudsz? Nekem volt egy sólymom, Akamatsunak hívták, de sajnos elpusztult, mert öreg volt. De sokat edzettem vele, csak pici lányként még nem tudtam, mennyi nevelésre szorul egy ilyen hatalmas madár. Nagyon szerettem azért. - Akamatsuról nem sokaknak beszélt. Azért, mert senki sem kérdezte felőle, másrészt mert az a madár tényleg fontos volt neki és fájt, hogy elveszítette, még ha tudta is, hogy ez természetes. Vele tanult meg rengeteg technikát. A fegyverdobást pont nem, még a chakra koncentrációt sem annyira, de akárhogy is, most nagyon jól ment. Mármint mostanában. Hogy most is, az mindjárt kiderül.
Míg beszélt, már hátrált is, hogy most, mikor szalad, legyen elég tere - néhány métere - kibontakozni: lendületet venni, átismételni tudat alatt, hogy is kell chakrát koncentrálni, hová is szeretné, melyik lábába? Abba, amelyikről elrugaszkodik, ahogy Kao mondta, vagy abba, amelyikkel rúg, ahogy logikusabb lenne? Végül mindkettőbe vezetett valamennyit, gondolván, úgysem lesz szüksége kiütő rúgásra, másfelől érdemes ezt is kipróbálni, ezért gyakorol. Ráadásul végre talált valakit, aki ennyire önfeláldozó, hogy hagyja magát megrugdosni, elgyepálni. Ó, ha minden pasi megtenne legalább ennyit a szép hölgyekért! (Na, akkor mi lenne? Mindenki megtalálná élete párját, még Ályicsan is, hogy most nem kéne itt bohóckodnia a gyakorlással, lehetne otthon és főzhetne a kedvesének? Na persze. Vagy mindenhol jó pasik ugrálnának és csak az ő kívánságát lesnék? A szavazatokat kérjük a képernyő alján található sms számra elküldeni.)
Szóval elrugaszkodott bal lábról, magasra ugrott, lehengerlő mutatványt hajtott végre; majd a másik, enyhén sajgó, de szintén chakrától bizsergő lábfejét csinosan a vándor karja felé irányította, pillanatnyilag olyan jó helynek tűnt. Ha a lábát célozza, valószínűleg el is találja és kigáncsolja a fiút, azt pedig egyelőre nem szerette volna. Így, hogy annyival is több időt ad a kutyusnak, amíg fellendíti a lábát olyan magasra, az is lehetséges, hogy kitér a rúgás elől, meg az is, hogy okoz neki egy enyhe lila foltos kellemetlenséget. Minden esetre élvezte a sportot, ezt ki is fejezi majd, amint megtudjuk, miként védekezett a srác. (Mert a védekezés komoly dolog, azt komolyan kell venni. Bezony.) ^.^
avatar
Suyiko Shiai-Ne
Játékos

Specializálódás : Glamourous.

Tartózkodási hely : Fame. Luxury. Love.


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 439

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Daizo Tensei on Vas. Júl. 17 2011, 21:29

A szavai, a kacsintás és ahogy a haját dobta, valóban lehengerlő hatást értek el. Csillogó szemekkel nézem a továbbiakban és várom, hogy újra bemutathassa a mutatványt.
A kérdése kicsit kellemetlenül érint. Először meghallgatom az Ő mondandóját, majd neki látok előadni a mesémet.
- Nos, az az igazság, nem tudok idézni. Társállatom pedig csak pár hónapig volt. Egy fogadásnak köszönhetően tettem rá szert. Mosa volt a neve, egy igen képzett harci kutya volt. Megtanítottam arra, amit egy társállatnak tudnia kell, azonban a figyelmetlenségemnek köszönhetően életét vesztette a legutóbbi küldetésem alatt. Akkor megfogadtam, több állatot nem fogok magamhoz venni, az egyenlő lenne a halállal a számára. Így hát újra magányos vagyok. - mondom, közben alaposan szemügyre veszem a nőt. Elsősorban a mozdulatai érdekelnek, mindent rendben csinál-e, viszont néha néha megakad a tekintetem a fenekén és néha máshol is.
- Azt hiszem ez a sorsom, a magány. Amióta a szüleim elmentek arra a küldetésre, ami az életükbe került, magányos vagyok. Nincsenek barátaim, se kedvesem, se családom. Lényegében nincs is valódi életem!
Miközben szavalok, teljesen megfeledkezek arról, miért is vagyunk itt. Így hát a védelmem jelentősen enyhült. Szerencsére még időben észre veszem, hogy már szinte repül felém, így a rúgása irányába emelem a karjaimat és hárítok. Azonban ebben a pillanatban elemelkedek a földtől és hanyatt vágódok. Ezt egy gyors hátra bukfenc követi, így azonnal talpon vagyok.
- Nos, ez nem is volt olyan rossz. Gondolom a lábad megsérülhetett, amikor a fát találtad el, azért nem volt ez a támadás tökéletes. Viszont ennek ellenére nagyon ügyes volt a próbálkozásod. Hidd el nekem, éles helyzetben egy ellenféllel azonnal végezhetsz ezzel a jutsuval! - ezután a tekintetem a sérült lábára szegeződik.
- Esetleg lássam el a sérült lábad?
avatar
Daizo Tensei
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 423

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Suyiko Shiai-Ne on Kedd Júl. 19 2011, 01:20

A rúgás jó volt, bárki bármit mondjon. Sikeresen ugrott, majd célozta meg az ellenfelet, aki hárított ugyan, de nem Ai hibája, hogy Kao nem ért a jó játékhoz, nem játszik élesben, ha már itt vannak. Nem is esik ki még a szeme sem, mikor a szőkefajzat illegeti magát előtte, ezeket figyelembe véve nem is olyan meglepő a szavalata a magányról. Sajnálatos, hogy a társa elpusztult, de a sorsszerű magányban Ályicsan sosem hitt, kivéve, amikor Hia miatt volt depis, mert harmadszorra hagyta el, elfogadható indok nélkül.
- Én azt nem hiszem. Sajnálom a kutyust, biztos remek eb volt. De nem gondolod, hogy ha többet nem próbálnád meg, az olyan lenne, mintha kudarcot vallanál? Nagyon szívós állatok vannak bizony, és sokkal jobban megéri velük kommunikálni, mint az emberekkel. De ezt nem kell magyaráznom, ugye? - Persze, hogy nem. Egy jó kutyánál már csak egy hűséges szobanövény lehet jobb hallgatóság, mondjuk egy hatalmas fikusz. Leányzó biztosan lenne annyira béna, hogy azt is meghalasztja, de addig is elmondhatná magáról, hogy volt egy fikusza, egy igazi, a saját szobájában. Nem a kertben, mert ha ott beszél, azt más is hallja. Az nem ideális. - És nincs olyan, hogy egyedül kell maradnod, csak a kreativitásodtól függ. Mondom, ha kell segítség, szólj, és szerzünk neked legalább egy egyéjszakás partit, most úgyis lógok neked eggyel. - Kacsint, majd a hatás kedvéért még a vándor vállát is megpaskolja kétszer. - Életed is lehetne, csak csináld mindig azt, amihez kedved van! Ha levest akarsz, egyél levest, ha utazni akarsz, fogd magad és láss világot! Ajánlom figyelmedbe a sakét, ami egyben remek eszköz a nővadászathoz, a feszültség levezetéséhez és ha eleget iszol, még teleportálhatsz is jókat. - Erre kuncogott egy darabig, majd elhallgatott. Komolyságot próbált az arcára erőltetni, kevés sikerrel: arcizmai meg-megrándultak, jobbra-balra, hogy ne nevesse el magát, amint elképzeli a kutyust, amint teleportál. - Az lenne az igazi élet! - Kár, hogy azt a fajta szupererőt igazán nehéz kontrollálni, de olvasott már mangákat olyan részeges hősökről, akik kellően illuminált állapotban voltak igazán hatékonyak. Így kell tökélyre fejleszteni az ivást, gondolta minden egyes képkockánál. Tényleg, a manga olvasás sem lehet rossz program, ha unatkozik az ember - jutott eszébe, de ezt inkább már megtartotta magának.
- Köszi, rendben lesz a lábam. Hacsak nem kérsz te egy masszázst fizetség jeléül, amiért tanítottál, inkább most visszasuhannék a szállodámba szundítani egy jót. De szerezz csak életet kitartóan és mondom, hívj, ha a közelben jársz! - Hogy miképpen hívja, hol van az a "közel", azt nem szükséges tisztázni. Mindketten mozgásban vannak és többet valószínűleg úgysem találkoznak, de már örvendetes, hogy egy férfivel edzett, és mégsem egymás ágyában kötöttek ki...
Ezzel a gondolatmenettel és édes mosollyal fordult sarkon és szökdécselt el, miután gyors puszit nyomott a vándor arcára, remélve, ez majd megad neki valamiféle kezdő lökést az elkövetkező hónapokban. Meg sem állt a szállodáig, majd az ágyáig. Azon gondolkodott, hogy gyakorolni fog, hogy ez a technika tényleg hasznos lehet még a számára. Vau vau.

[Köszönöm szépen a játékot! ^^]
avatar
Suyiko Shiai-Ne
Játékos

Specializálódás : Glamourous.

Tartózkodási hely : Fame. Luxury. Love.


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 439

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Daizo Tensei on Csüt. Júl. 21 2011, 12:08

//Közben bekékültem Smile //

Csüggedten hallgatom a hölgy szavait. Nagyon elgondolkodtató, amit mond. Ha most leírnám magam ennyivel, az valóban nagyobb kudarc lenne, mint Mosa elvesztése. Jobb lesz átértékelnem az eddigi életemet. Sikerült kiderítenem a szüleim hol létét, most már megnyugodhatok. Viszont az élet nem állhat meg, folytatnom kell és új célt kell kitűznöm magam elé. Azt hiszem, az egyiket már tudom is, vissza térek az otthonomba! Ha vissza fogadnak, akkor új célokat találok ki.
- Megfogadom a tanácsodat és kipróbálom a Sake-t! Azt hiszem, nagyon jó volt hogy összefutottunk. Rájöttem, hogy új célokat kell kitűznöm magam elé. - mondom, majd elmosolyodok.
- A tanítás természetesen ingyen volt, nem kérek érte semmit. Nagyon élveztem a társaságod! Remélem még valamikor összefutunk és megihatunk együtt valamit!
Ezután oda lép hozzám és megpuszil. Természetesen azonnal elpirulok, zavaromban azt sem tudom mit csináljak. Azonban Suyiko elindul, hogy visszatérjen a szállodájába.
- Viszlát! - integetek neki.
A búcsúzás után én is vissza megyek a szállásomra. Azonban már több időt nem töltök itt el. Magamhoz veszem minden felszerelésem, majd kijelentkezek. Végül elindulok, hogy visszatérhessek Kirigakure falai közé...

//Én is köszönöm! Nagyon élveztem Smile //
avatar
Daizo Tensei
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 423

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Inuzuka Tsume on Kedd Jan. 03 2017, 19:26

Hokkyoku guma  - Nakahara Saki kalandja


Szabadnapod volt. Végre egy kis kellemes pihenő, amit végül úgy döntöttél, hogy arra szánsz, hogy kicsit rendbe szedd a szobád. Ahogy takarítottál, hirtelen egy rossz mozdulattal meglökted a bútort, amin az előző kalandodon nyert szobrocskát tartottad. A farkas megbillent s egy hosszú pillanatig úgy tűnt, egy rendkívül instabil állapotban megállva mégis a helyén marad, ám a szerencse ezúttal elpártolt tőled, s a szobor a földre zuhant. Tompa csattanással találkozott a padlóval, a farkas feje lerepült, majd pattogva tovagördült. 
Ekkor fedezted fel, hogy a szobrocska, melynek komolyabb baja nem esett, üreges, és mélyén, a farkas gyomrában egy kicsiny tekercs lapult, rajta egy üzenettel.



"Ha lesz némi időd, látogasd meg ezt a helyet. OR"


A tekercsre egy hevenyészett rajzon, mégis felismerhetően skiccelte fel egy öreg ház képét, mely számodra is ismerős volt. 




A ház valamivel a falu határain túl állt. Környezete már meglehetősen elvadult, noha valaha egy ismert shinobi család lakta. Volt némi ismereted arról, hogy a család több tagjai is odaveszett egy különösen nehéz küldetésen, de ez még jóval a születésed előtt történt, így azon felül, hogy sok gyerek szívesen nevezte szellemjárta háznak, nem sok konkrétumot tudtál róla. Időnként látni lehetett benne némi imbolygó fényt, talán ez, a környéken repdeső varjúcsapatok, a szúrós tüskebokrokkal és a melegebb időszakban kiszámíthatatlan, lápos-tőzeges környezete ragadta meg ennyire a gyermeki képzeletet. Talán valami alapja mégis volt e feltevéseknek.... talán minden valóban csak mese.
Ismerted az utat a házhoz. Tudtad, hogy a fagyban nem olyan nehéz a megközelítése. Csak rajtad áll, hogy nekiindulsz-e.  Ha igen, úgy a hó némiképp akadályozni fog, meggyűlik a bajod néhány tüskés bokorral is, melyek vörös bogyói az egyetlen színfoltot jelentik a kihaltnak tűnő tájon. Érezni fogod a zúgó szelet, s hallani ahogy a száraz nádat egymásnak üti, és felzavarsz majd néhánytucat varjút, miközben az az érzés lesz úrrá rajtad, minden megtett lépéssel erősebben, hogy figyelnek.

_________________
Tsume a Matatabinátor - A Nibi állandó mesélője

Mesélések:
Út a fellegekben  - Nakahara Saki
Körbe érKensiro Karu
Hátrahagyott nyomok - Zawaki Hotaru
Néma lombok - Yamato
Neveletlen Hercegnő - Djuka Haruka
Sivatagi szél - Doshiri Asuka kalandja


Tanulások:
Kaszinó:
avatar
Inuzuka Tsume
Adminisztrátor

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint:
Rang: Tokubetsu Jōnin
Chakraszint: Mint bundának a szála +15 kiskutya -1 kutyus

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Nakahara Saki on Pént. Jan. 06 2017, 23:43

Jó pár hét telt el azóta, hogy Saki hazatért a kalandjáról. Szerencséjére a napok unalmasan teltek, apróbb D szintű küldetésekkel bízták meg, ami magában foglalta a hó takarítást, idős emberek felügyeletét és szökött állatok keresését. A genin ennek kifejezetten örült, mert így koncentrálhatott a fejlődésére. Megígérte Rannak, hogy gyakorolni fogja a Suiton elem használatát, amit be is tartott. Napról-napra ügyesebben bánt elsődleges elemével, tényleg a részévé vált.
Egyik nap pihenőre küldték, nem volt semmi különösebb dolga. Úgy határozott, hogy kicsit rendet rak a szobájában. Még így is bőven belefért a tiszta kategóriába, ám néha nem ártott egy kis változtatás. A pakolászás elején még nem is volt gond, de amikor ahhoz a polchoz ért, amelyiken a farkas szobrot tartotta, túl hirtelen próbált fordulni és meglökte a bútort. Hiába volt a falhoz rögzítve, elég volt némi mozgás ahhoz, hogy a dísztárgy leessen róla. A kunoichi gyorsan a farkas felé kapott, ám elkésett, ajándéka puffanással landolt a földön. Ami még jobban tetézte a baj, az az, hogy eltört a faragvány. Saki letérdelt, majd szomorú arccal nézte a farkast.
*Olyan ügyetlen vagyok.* Szidta le magát a kékesfekete hajú shinobi, aztán fölszedte a szobor test részét. Ekkor vette észre, hogy üreges és egy kis papír van elrejtve benne.
*Ez meg mi?* Kérdezte magától, aztán szépen előhúzta az összetekert fecnit. Az üzenet egyértelmű volt, a tó melletti elhagyatott házat ábrázoló rajzzal pedig még kézenfekvőbb volt, hogy mit kéne tennie. Viszont habozott. Tudta, hogy ki kell derítenie, mégis miért hagytak neki ilyen rejtélyes üzenetet, amikor a falu hírvivői segítségével könnyedén felvehették volna vele a kapcsolatot.
Nagyjából egy órát töprengett, minden lehetőséget megbeszélt magával, majd döntött. Pakolt be némi élelmet, hátha rosszabbak lesznek a körülmények, mint egyébként és tovább fog tartani az út, mint egyébként. Többször járt már itt, igaz a házat mindig elkerülte. Na, nem a kísértettörténetek miatt, azokat meghagyta a fiatalabb gyermekeknek. Egyszerűen a tó körül annyi más helyet fedeztek fel, amit sokkal könnyebb volt bejárni, ezért döntöttek a mellett. Rétegesen öltözött, mert ilyenkor gyorsan változhatott az időjárás, a hóvihar könnyen lecsap a nyílt területre.
A hó némiképp akadályozta az útjában, valóban lassabban haladt, mint tisztább időben. Ezen kívül a tüskés bokrok is mintha összeesküdtek volna ellene, alig győzte kikerülni, ruhája beleakadt a növényekbe. A piros bogyók kicsit feldobták az egyszínű tájat, némi élénkséget vittek a nagy fehérségbe. A lány persze tudta, hogy ezeket jobb elkerülni, még csak meg sem próbálta leszedni. A szél hangosan süvített és közben hallatszódott, ahogy a nád zörögve egymásnak csapódik.
*Talán... mégse kellett volna eljönnöm.* Futott át az agyán és már éppen készült visszafordulni, amikor úgy érezte valaki figyeli. Megállt és körbenézett, hátha észreveszi az illetőt.
avatar
Nakahara Saki
Játékos

Taijutsu Pontok : 51

Tartózkodási hely : Yukigakure


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 518

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Inuzuka Tsume on Pént. Jan. 13 2017, 19:45

Hokkyoku guma  - Nakahara Saki kalandja

Ahogy figyelni kezdtél a környezetedre, jóval több részletet fedeztél fel, ahogy haladtál a szűkös, kanyargó ösvényen.  A száraz, fagyott növényzet ellenére ez a mocsaras hely úgy tűnt, tele van élettel.  Itt-ott mintha láttál volna elsuhanni valami kicsit.. Állatok lettek volna, melyek végigzörgették az avart? Vagy valami más?
Hirtelen hatalmas zajjal rebbent fel egy nagy csapat varjú, kusza szárnycsapásokkal, vad ziláltsággal emelkedve az ég felé. De nem mentek messzire. Odafenn körözni kezdtek. Figyeltek?
Aztán a lábad mellett, épp csak hozzád érve elrohant egy róka. Ügyet sem vetett rád, csak eltűnt valahol a ház felé.
- Ó egek... -hallottad nem messze mögötted, egy kanyarral arrébb talán.
- Ez a nagy rohanás.. - öreg, kérges női hang volt, aki fáradt zihálással haladt feléd, és talán örömét lelte abban, hogy kicsit panaszkodhatott. Aztán megtorpant. 
- Ki van itt? - tette fel a kérdést, ahogy lassan újra elindult. Lassan imbolygó alakja feltűnt a bokrok között. Bőven volt időd bármit cselekedni, hisz tempója koránt sem volt gyors. S hogy miként festett? Feketébe bugyolálta magát tetőtől talpig. Sötét bőrű öreg keze, mely leginkább egy varjú lábára hasonlított, egy növényi részekkel telezsúfolt kosarat szorított. A fejét óvó kendő alól, mely sötétbe borította az arcát is, zilált, hullámos, fehérre őszült haj kunkorodott elő. Talán védtelennek tűnt első pillantásra, ám ahogy észlelte, hogy van valaki, a környéken, szabad keze ökölbe szorult. Vagy talán egy fél jelet formált volna?
- Csak öreg vagyok, nem agyalágyult. Tudom, hogy itt vagy. - Valamivel távolabb, a háznál ismételten felbukkant a róka, és valami furcsa, vészjósló, vonyító hangot hallatott. 
- Mutatkozz csak be szépen... Ha vendég vagy, az otthonom nyitva áll előtted, de ha.. a rossz szándék vezet.. Úgy jobb ha most távozol, míg békében teheted. - fenyegetésére mintha a szél felelt volna, ismét végigzörgetve a nádast. A lápon valami nagy és súlyos mozdult meg.. 

_________________
Tsume a Matatabinátor - A Nibi állandó mesélője

Mesélések:
Út a fellegekben  - Nakahara Saki
Körbe érKensiro Karu
Hátrahagyott nyomok - Zawaki Hotaru
Néma lombok - Yamato
Neveletlen Hercegnő - Djuka Haruka
Sivatagi szél - Doshiri Asuka kalandja


Tanulások:
Kaszinó:
avatar
Inuzuka Tsume
Adminisztrátor

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint:
Rang: Tokubetsu Jōnin
Chakraszint: Mint bundának a szála +15 kiskutya -1 kutyus

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Nakahara Saki on Vas. Jan. 15 2017, 23:41

Talán tényleg van valami alapja a házat övező kísértethistóriáknak? Saki ide-oda kapkodta a fejét, ahogy a zajok megütötték a fülét. Elsőre azt hitte, egy valaki figyeli, ám hamar szertefoszlott ez az elképzelése. A nádast már nem csak a szél zörgette, valami más is megbújt ott. A genin összerezzent, amikor a nagy csapat varjú felrebbent. Károgó hangjuk vészjóslónak tűnt, mintha valami készülődne a környéken. Néhány lépést hátrált, aztán inkább úgy döntött, marad egy helyben. Bár a hideg elkezdte csípni az arcát, még nem érezte annyira kellemetlennek. Tovább tetézte félelmét, hogy a fekete madársereg a tó felett körözött, mintha figyeltek volna valamire. Hirtelen újabb hangforrásra lett figyelmes és ezúttal tisztán látta, hogy mi okozza a zajt. Ahogy gyorsan beszívta a levegőt, halk, ám mégis éles, kissé sípoló hangot adott ki. A róka néhány centire rohant el mellette, de ez is elég volt ahhoz, hogy alaposan megrémüljön. Szerencsére a vörös bundás ügyet sem vetett rá, hanem eltűnt a ház mögött.
Újabb meglepetés érte, ezúttal öreg női hang ütötte meg a fülét. Először csak panaszkodott, aztán mintha észrevette volna a kunoichit, pedig még nem volt látótávolságban.
*Miért pont ide kellett jönnöm?* Tette fel magának a kérdést. Ismét körülnézett, ám egy darabig nyugton maradt a környék. Vihar előtti csend lett volna? A lány még mindig egy helyben állt, amikor a bokrok közül előtűnt az öreg hölgy. Még úgy is kitűnt a környezetből, hogy a nádas megtörte a hó egyöntetű fehérségét. Saki úgy érezte, ha egy pillanatra is leveszi tekintetét a nőről, valami furcsa és megmagyarázhatatlan fog történni. Sötétkék szempárja meredten figyelte az feketébe burkolózott anyót, aki ökölbe szorította szabad kezét.
A kékesfekete hajú lány egyre szaporábban vette a levegőt, majd amikor a róka felvonyított, végre levette az idős nőről a tekintetét és az állat felé fordult. Ösztönösen cselekedett, védekező állásba állt, pedig még mindig nem történt semmi. Amikor elhangzott a figyelmeztetés, kinyitotta a száját, ám hangot egyelőre nem adott ki.
*Olyan furcsa... a szél... mintha engedelmeskedne neki.*

Elkezdett kotorászni ruhája zsebében, majd néhány sikertelen kísérlet után végre előhúzta a cetlit, ami az üzenetet tartalmazta.
- Obaasan...
- szólalt meg végre. - A nevem Nakahara Saki - mutatkozott be és közben meghajolt, hogy megadja a tiszteletet az idősebb felé. Óvatosan a fehér hajú hölgy felé nyújtotta a papírt, amit a faragott farkas belsejében talált.
- Azért jöttem... mert… ide hívtak.
avatar
Nakahara Saki
Játékos

Taijutsu Pontok : 51

Tartózkodási hely : Yukigakure


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 518

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Inuzuka Tsume on Hétf. Jan. 23 2017, 22:17

Hokkyoku guma  - Nakahara Saki kalandja

-Hm...mmm... Nakahara.. hm... Igen igen.. Ismerős.- az öreg kéz lassan kezdett lejjebb ereszkedni, miközben az öreg láthatóan próbálta felidézni, hogy ugyan honnan is ismerős a családod neve neki..
-Remélem jómodorra is neveltek téged Nakahara Saki. Yuzo nem szereti a tiszteletlen gyerekeket.. és ami azt illeti ez a vénséges Nui sem.. -lépett közelebb, s keze végül ellazult. Így közelebbről úgy tűnt, mintha szemét valami halvány, vékony, fehér, ámbátor csaknem teljesen áttetsző réteg fedte volna.. 
- Nakahara lányka.. ne lengesd azt a valamit annyira.. Had nézzem.- nyúlt ki a papírért, s ha átadtad, a szeme elé emelte, majd lemondóan cicegett egyet, s a papírt inkább az orra elé tartotta. Beszívta az illatát, miközben szemei lecsukódtak. Aztán felkacagott kérges- öregen.
-Ran.. Az a kópé gyerek... A játszótársad, mi? Már megint valami bajba keverte magát? Na sebaj, megoldjuk mi a dolgát, ne félj. Csak mondd mi történt vele.. aztán majd elsimítjuk amit kell... - A róka közben feltűnt mellettetek, és ismét panaszos hangon hívta fel a figyelmet magára.
-Jól van jól van Yuzu.. megyek már. Tudom hogy éhes vagy..- hessegette arrébb.
- Gyere Nakahara Saki.. beszélgessünk odabenn.. talán némileg barátságosabb, mint itt állni a szélben. - A nádas hangjai úgy tűnt elcsendesedtek. Semmi természetellenes nem volt többé bennük.  Az öregasszony Nui pedig elindult az épület felé.
A ház épp oly ódon volt belül is, mint kívül, bár nyoma sem volt az esetleges várt áporodott öreg és korhadás szagnak. Volt viszont helyette egyfajta zöld, valamelyes poros illat, ami ismerős lehetett neked is, hiszen jól láthattad a mindenhová felaggatott száradó vagy kiszárított gyógynövényeket, melyek nagy részével már találkozhattál. 
-Ülj csak le az asztalhoz- kényelmes, férős de rendkívül zsúfolt, rendetlennek ható konyhába léptetek, mely azonban még e rendetlenségben is célszerűnek tűnt. Néhány üstben a fal mentén sötét folyadékok álltak, másutt kis mérőedények.. Úgy tűnt az öregasszony nem csak az éppen letett kosarát szedte tele mindenféle növényekkel, de azokat feldolgozni is tudta. A róka pedig követte őt, míg meg nem kapta az áhított csemegét.
- Mondd hát, milyen bajba keveredett az a kis makacs kölyökfarkas?- intézte hozzád a kérdését Nui anyó, miközben egy régi edényben némi vizet tett fel forrni. 

_________________
Tsume a Matatabinátor - A Nibi állandó mesélője

Mesélések:
Út a fellegekben  - Nakahara Saki
Körbe érKensiro Karu
Hátrahagyott nyomok - Zawaki Hotaru
Néma lombok - Yamato
Neveletlen Hercegnő - Djuka Haruka
Sivatagi szél - Doshiri Asuka kalandja


Tanulások:
Kaszinó:
avatar
Inuzuka Tsume
Adminisztrátor

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint:
Rang: Tokubetsu Jōnin
Chakraszint: Mint bundának a szála +15 kiskutya -1 kutyus

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Nakahara Saki on Szomb. Jan. 28 2017, 23:13

Saki az események sűrűjébe csöppent, bár rajta kívül csak az öreg hölgy volt jelen. Nui anyó alig hagyta szóhoz jutni, a levelet azonban elvette és ettől mintha megnyugodott volna. A genin próbálta volna elmagyarázni, hogy Ran semmilyen bajba nem került, a falusiakat sikeresen kiszabadították és a Fekete Farkas titkát megőrizte, Yukigakure vezetésének úgy számolt be róla, ahogy kérte. A róka is megjelent újból, a lány ekkor jött csak rá, hogy nem menekült, hanem éhes és ezért szaladt a házhoz. Ahogy egyre jobb kedve lett az idős asszonynak, a szél mintha lenyugodott volna. A korábbi baljós hangok teljesen megszűntek.
*Tényleg ő parancsolna a szélnek?* Tette fel magának a kérdést. Tekintetét lesütötte, jobb kezét teste előtt elvezetve fogta meg balját. Nem félt az anyótól, de valami megmagyarázhatatlant érzett körülötte.
Amikor beinvitálta őt a házba, aprót bólintott és követte az idős hölgyet. Ahogy belépett, megcsapta a szárított gyógynövények illata. Valahogy másképp képzelte el az egészet, inkább a korhadás illatát várta, mint amilyen az ilyen ódon épületekben szokott lenni. Láthatóan szépen karban tartották, ám amint a konyhába értek, elég nagy rendetlenség fogadta. Amerre nézett, Saki mindenfele üstöket és egyéb tárolóedényeket látott. Tekintete ide-oda ugrált, annyi mindent próbált felmérni.
Helyet foglalt az asztalnál és várt, amíg Nui anyó enni adott a rókának. A kérdését még most sem értette, hiszen amikor utoljára találkozott Rannal, minden rendben volt. Néhány pillanatig csendben ült és az asztal alatt lévő két kézfejét nézte. Ismét zajokra lett figyelmes, így vette észre, hogy vendéglátója vizet tett fel forralni.
*Vajon mióta nem találkozott Ran-sannal?* Csak gondolatban tette fel a kérdést, hangosan nem merte. *Biztos jól ismeri... úgy beszél róla, mintha családtag lenne.*
Sötétkék szempárja ezúttal az idős nőre szegeződött és lassan belekezdett mondandójába.
- Már... nincs baj - itt vett egy nagy levegőt. - Küldetésen voltunk... a csapattársaimmal... akkor találkoztunk Ran-sannal...
Bármennyire is bátortalan volt, tudta, hogy nem ok nélkül hagyta neki azt az üzenetet a Fekete Farkas, biztosan célja volt vele. Éppen ezért megpróbálta a tőle telhető legjobban elmagyarázni a helyzetet.
- Segített nekünk... megmentettük a falusiakat. Előtte még tanított... a Víz elemet... ismertem meg jobban. Amikor utoljára láttam... nem volt baja... és kérte, hogy tartsam meg a titkát. Jó ember... miatta lettem erősebb.
Utána várta, hogy Nui anyó erre mit fog regálni.
avatar
Nakahara Saki
Játékos

Taijutsu Pontok : 51

Tartózkodási hely : Yukigakure


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 518

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Inuzuka Tsume on Hétf. Feb. 06 2017, 19:21

Hokkyoku guma  - Nakahara Saki kalandja


-Küldetésen? Hmhm... jól van jól van.. Jó ha a gyerekek hasznos dolgokat csinálnak, és Rannak is jót tesz a társaság.. egek milyen kis beteges volt mikor először láttam.. hmhm..- Nui anyó mintha alig figyelt volna rád, miközben a vizet kavargatta, és beleszórt egy adag szárított növényt. Aztán, ahogy a beszámolód folytattad, egy pillanatra megállt. Valahogy sokkal szilárdabbnak tűnt most, mint eddig, bár ez a meghatározás inkább csak alig megfogható érzésekben volt tetten érhető. Mégis, a változás nyilvánvaló volt, Nui anyó végre a jelen idősíkjában kezdett gondolkozni. 
- Úgy.. hát hasznos volt számodra, hogy találkoztatok. -mosolyodott el, majd levette a tűzről a főzetet és az asztalhoz ballagott vele. 
- Tudod, nagyon büszke vagyok rá. Nagyszerű shinobivá vált. Ha ő küldött hozzám, az azt jelenti, hogy valami figyelemre méltót tettél.  hmhm... - megtöltött két csészét és az egyiket feléd tolta.
- Tehát suiton technikát tanított. Ritkán tanít bárkit is. Túlságosan leköti a határvidék. Tudod, annak idején tőlem tanulta az első víz technikáját, lehet hogy még mindig képes lennék rá.. ha.. - az asztalon lévő növényhalomba kotort, majd egy furcsa kis labdacsot húzott elő, s ejtette máris az előtte álló főzetbe. A labdacs sűrű, fehér, mindent betöltő füsttel oldódott fel, furcsa, korhadt szagot árasztva. Már nem láttad sem Nui anyót, sem az asztalt magad előtt, de még a saját kezedet sem...


Aztán a lábad hideg fuvallat lassan oszlani kezdett a füst. Valami nedves és hideg volt a lábad alatt, és körülötted nem a kaotikus konyha sejtett fel, hanem magas, fehér törzsű, nyírfaerdő, az ég szürke-kéken fénylett, s a füst leszállt a hóval takart talajra, le a mindenhol látható cserjék közé, áttetsző, finom, sejtelmes ködöt alkotva. Ha elindulsz esetleg, itt-ott fényes tócsákat is láthatsz majd a havon, ám nem csak Nui anyó, de egy teremtett lélek sem tűnik fel. Az erdő végtelennek tetszik, sehol egy falu, sehol egy emberi hely.. Aztán egy varjúcsapat húz el feletted, s ezzel a néma színbe megérkeznek az állati hangok, a természet kicsiny zörejei... 
Apró lábak tompa, szapora dobbanása közeledik, és mire feleszmélsz, máris elszalad melletted egy fátyolosan derengő kislány. Ott, ahonnan érkezett, mintha ezzel együtt tűz lobbanna, narancsfénnyel árasztva el a láthatárt. 

_________________
Tsume a Matatabinátor - A Nibi állandó mesélője

Mesélések:
Út a fellegekben  - Nakahara Saki
Körbe érKensiro Karu
Hátrahagyott nyomok - Zawaki Hotaru
Néma lombok - Yamato
Neveletlen Hercegnő - Djuka Haruka
Sivatagi szél - Doshiri Asuka kalandja


Tanulások:
Kaszinó:
avatar
Inuzuka Tsume
Adminisztrátor

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint:
Rang: Tokubetsu Jōnin
Chakraszint: Mint bundának a szála +15 kiskutya -1 kutyus

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Befagyott Tó

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.