Yamato (Kajiwara)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Yamato on Pént. Jún. 29 2012, 18:48

Kaland célja: házépítés

Már évek óta csak sátorban lakom. A falu többször is felajánlotta, hogy adnak egy lakást, mégis csak hogy néz ki, hogy a falu egyik hőse sátorban lakjon. Most jött el az idő, hogy magamnak építsem meg a lakásom. Először nem nagyon tudtam, hogy is működik a dolog, mert végül is nem építő vagyok, hanem shinobi. Ez is megoldódott, mert az egyik nap, amikor ismét egy kereskedőnek segítettem a mai ételemért, neki mondtam, hogy mire adtam a fejem, csak nem tudom, hogyan kezdjek hozzá. Mivel mindig is jó vevője és segéde voltam megígérte, hogy szerez nekem építőket, csak találjam ki, hogy mit is szeretnék. A következő három napban, miközben nála dolgoztam kitaláltam, hogy földalatti barlangot szeretnék, esetleg idővel majd építek egy alvó helyet fölé, mert a föld alatt nehézkes megoldani a levegőztetést és nekem is szükségem van levegőre, tehát az lesz a bábjaim raktára.
A harmadik nap jött oda a főnök, hogy meg vannak az építők. Miután elmondtam, hogy mi a tervem azt mondta, hogy jelenleg az nekem túl drága és nem tud ilyen gyorsan megfelelő embert keresni, de majd idővel esetleg tehet valamit az érdekembe. Mint kiderült véletlenül a szüleim volt telkét választottam, ahol már a régi ház nem állt, de az alapja még megtalálható volt, így azzal nem kell foglalkozni, csak meg kell tisztítani. Az építők egyből neki is estek, mivel nekem is volt hozzá felszerelésem, én is beálltam ásni. Persze 10 percenként megálltunk, hogy mindenki ihasson vizet, mert nem túl vicces, ha az ember kiszárad munka közben, szerencsére rengeteg víz volt, mert az építők tudták, hogy egy- egy pihenő idején akár 1 liter víz is elfogyhat fejenként, így már jó előre terveztek sőt még ástak egy lyukat, amit le tudtak fedni, így hidegen lehetett tartani a folyadékot.
Miután kész lettünk, körülbelül 6-8 óra múlva, egy gyors ebéd után a vezető elmagyarázta, hogy körülbelüli kinézetét. A házat homokból fogják felépíteni, körülbelül 3 méter magas és nagyjából 30 négyzetméterre tervezik. A telek körülbelül 150 nm, mivel egy gazdag családról volt szó, akik idő közben elszegényedtek és a gyereket be kellett adniuk árvaházba, de közbe ők is eltűntek és az idő és a természet megtette a hatását, tehát még így is lesz elég helyem a majdani földalatti raktár megépítéséhez. Beleegyeztem, ha tudok, akkor én is segítek, mert ők most szívességet tesznek nekem, így minimum, hogy én is megteszem, amit tudok. A ház miután az alap már eleve megvolt, így gyorsan elkészült. Egy jurta szerű nagy sátor volt az alap, amire ráhúzták az agyaggal kevert vizes homokot. Már csak arra kellett várni, hogy a dolog kiszáradjon, ami a nagy meleg miatt másnap dél körül kész is lett.
Éppen végeztünk a házzal, amikor megjelent a kereskedő, akinek a jóvoltából megépülhetett a ház, egy idegen emberrel. Róla kiderült, hogy földelem specialista, bár ért egy kicsit a víz elemhez is, így segíthet megépíteni a földalatti raktárt. Mivel ez nem volt betervezve, ezért azt másnapra hagytam.
Most következett a ház berendezése, ami nem volt túl bonyolult, mivel kaptam néhány bútort és evőeszközöket a gazdag kereskedőktől, akiknek dolgoztam, ajándékba. Volt egy ágy, egy kisebb fiókos szekrény a ruháim tárolására, egy négyszemélyes asztal három székkel, két másik szekrénykét, egy állványt a fegyvereimnek és két üveges szekrényt is kaptam, az egyikről első látásra megmondtam, hogy az lesz Ocú helye, míg a másikba a báb páncél fog helyet kapni. A ruhás szekrény került az ajtóval szembe, balra tőle az ágy, az ágy lábánál pedig Ocú szekrénye, a ház túloldalán pedig a páncél, végül a fegyvertartó, ami az ajtó mellé került.
Miután mindennel végeztünk már nem maradt idő arra, hogy érdemes legyen elkezdeni a földalatti raktárt, így megköszöntem a munkáját az embereknek és elbúcsúztam tőlük, hogy holnap folytatjuk. A nap hátralévő részében beszereztem még egy edényt is, amiből Takeshi ehet és ihat, majd a segítőimet körbejártam, hogy nincs-e több napos ételmaradékuk a kutyámnak, mivel neki is ennie kell. Szerencsére mindenhol akadt, így ezzel már nem kellett foglalkoznom. A ház egyik sarkában ástam 2 nagyobb lyukat, hogy hűtésre használjam, meg egy kisebbet a szoba közepén, ahol esetleg tüzet rakhatok, ha szükség lesz rá. Ezért viszont egy újabb kört kellett mennem, mert kellett valami, amivel lefedhetem. A kereskedők szívesen felajánlottak egy- egy rozsdás fém lapot, így ez a gond is megoldódott. Miután mindennel kész voltam levettem a páncélom és beakasztottam a szekrényébe, Ocú bábot is elővarázsoltam a tekercséből és azt is beakasztottam a szekrénybe, fegyvereimet pedig a megfelelő helyre, a tartójukba tettem. tekercsek pedig a ruhás szekrény tetején találták meg ideiglenes helyüket, mert ha minden jól megy, napokon belül végleges helye is lesz. Még a tekercsekből előkerültek a ruhák, ami főleg rövid ujjú pólóból, rövidnadrágból állt és egy turbánszerű anyagból állt, ami a nap ellen kellett, és a fehérnemű. Még annyi időm volt, hogy beszerezzem a vizet, amire másnap szükségünk lesz, hogy ne száradjunk ki. Miután mindennel végeztem elkezdtem a ruháimat szétpakolni, majd aludni tértem.
Reggel korán keltem. Összeszedtem a cuccomat, majd az akadémiára indultam, hogy zuhanyozzak és egyéb reggeli teendőkhöz. Miután kész vagyok haza megyek, ahol már várnak a munkások.
- Elnézést a késésért! El kellett zuhanyoznom az akadémiára.
- Semmi baj, kezdjük a munkát.
- Lehetne először egy kerti mosdót? Mármint egy lyukat. ahol elvégezhetnénk a dolgunkat.

Emberünk egy rövid terepszemle után megállt egy helyen, majd kézjelek elmutogatása után kimondta a jutsu nevét, Doton: Katsu//Föld elem: Repedés. A jutsu hatására egy lyuk lett, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy a bélsár, vizelet és egyéb testfolyadékok tárolására alkalmas legyen. Miután ezzel kész voltunk a mester elmagyarázta, hogy a raktár is így fog kinézni, csak nagyobb méretben, viszont csak délután, mert ahhoz nem lenne elég chakrája most, mert ez a mozdulat is elég sokat elnyelt. Mivel már nem volt, vagyis nem tudtunk mit tenni, mert a készítőnek vissza kell nyernie az energiáját.
A munkások elindultak, hogy összeszedjék a cuccokat, ami ahhoz kell majd, hogy le tudjanak jutni és ott biztonságosan dolgozni tudjanak. Aki visszaért az egyből kezdhette az ebédet. Ezzel lassan mindenki visszanyerte az energiáját és még a tervet is megbeszéltük. A munka kezdete előtt még összedobtunk egy faházat, ami a toalettnek szolgált. A mester kialakította az 5 méter mély kürtőt, majd leengedték és a föld alatt kialakította a téglatest alakú lyukat, ami 8 méter hosszú, 8 méter széles és 6 méter mély. Miután befejezte a lyukat felhúztuk, és a munkások is egyesével leereszkedtek, hogy megerősítsék a helyet, hogy erős nyomásra se szakadjon be, mivel nem lenne szerencsés. Miközben néhányak, köztük én is, a plafon betonozásával foglalkoztak, voltak akik, 4- 6 ember, a levegőztető lyukakat készítették. A nap végére nagyjából kész voltunk, így biztonságosan átadható. A lépcsőtől jobbra egy ketrec is került esetleges állatoknak, ha kísérletezésre adnám a fejem, meg a falu csak így ment bele egy földalatti raktár építéséhez. Még egy utolsó ellenőrzés után a fennmaradó vagy épp pihenő munkások, akik váltásnak fenn volt, ugyanis félóránként, óránként a 3-4 munkás felment és helyettük újak jöttek, hogy a pihenők friss levegőhöz jussanak. A munka végén még egy létra is bekerült, hogy lehessen egyedül is fel- lemászkálni. Miután rendesen kész lettünk vele, még minden szellőzőre fém rácsot tettünk és a bejáratra egy kívülről, belülről zárható fedőt, hogy ne tudjanak bemászni és senki ne essen bele, megköszöntem a munkásoknak a segítséget és elbúcsúztam tőlük és megígértem, ha tudom, akkor meghálálom. Első utam a házba vezetett a tekercsekért, lemásztam a tekercsekkel és kiszedtem a bábokat belőle. A madárbáb a középen található lejárattól balra került, a nyúllal és a medvével együtt. Yamatano báb pedig a létra mögött.


A hozzászólást Yamato összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Jún. 29 2012, 22:42-kor.
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 397

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Deidara on Pént. Jún. 29 2012, 22:23

Na hát ezt mindenképp nekem kell ellenőriznem, elvégre az én bábomosomnak is volt már lakásfelújításos élménye : )
A hossza úgy rendben van, a helyesírás is jó, a fogalmazás már kevésbé, néhol kicsit érthetetlenné válik. Olvass sokat, akkor ez a tulajdonságod is fejlődni fog. Mivel sok harc meg technikahasználat most nem volt, így +5 chakrát tudok adni. Az új lakhelyed felírhatod az adatlapodra, valami rövidebb leírás megteszi.
További jó játékot!
avatar
Deidara
Inaktív

Tartózkodási hely : felhők felett


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 1000 megatonna

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Yamato on Szer. Júl. 25 2012, 14:48

Időben elhelyezés: bábverseny utáni naptól
kaland célja: fejlődés, gyakorlás és ismeretszerzés

Ágyamba feküdtem és az általam rajzolt elképzelt jövőmről szóló könyvet olvastam. Épp annál a résznél tartottam, hogy megszületett az első kislányunk Ocúval és a jelenlegi birtokomon lakunk a mostaninál nagyobb, jóval nagyobb lakásban. Takeshi az ágyam mellett feküdt és a reggelijét ette, amit csak azután kapott meg, mert ehhez szoktattam, hogy én végeztem. Igen, itt fekszem az ágyban és olvasom a könyvemet, miközben vizet iszok, miközben kinn süt a nap, bár ez nem látszik, mert iszonyatos homokvihar tombol. Épp csak el nem kapott, mikor reggel zuhanyzás után jöttem hazafelé. Ez el is fújta a tervem, hogy kimegyek a falutól nem messze lévő oázisba, hogy egy kicsit meditáljak. Aztán olyan következett, amire nem számítottam, valaki kopogott az ajtón. ~Ki és mit akarhat ilyenkor a homokvihar közepén.~ Takeshi ugatni kezdett, de én leintettem. Kinyitva az ajtót majdnem hanyatt estem, ugyanis az öreg volt, aki megtanította a bábhasználatot, és arról hadovált, hogy feladata lenne a számomra. Beinvitáltam a lakásba, majd leültettem az asztalhoz, ami amúgy is 2 személyre lett tervezve, bár ha kihúzzuk a faltól, akkor 4-en is leülhetnek. Elmesélte, hogy mi is a terve. ~Tehát egy turistacsoportot kéne pár napig, egy kísérővel együtt, a sivatagba elkísérni. Olyan túlélő kalandféleségre.~ Gyorsan átgondoltam a lehetőségeimet, majd beleegyeztem. Az öreg megköszönte, majd mondta, hogy délután 2-re menjek az akadémiára, ahol az eligazítás lesz. Miután mindennel végzett egy kis innivalót kért, majd lelépett. Mivel a délelőttöm így is el lett fújva, így visszatértem a korábbi elfoglaltságomhoz, aminek a vége még nem teljesen volt kész, de már a fejembe kialakult a terve és az lett volna a meditáció lényege, hogy befejezhessem. Dél körül egy gyors ebéd, aminek a maradékait egy kis kutyakajával turbózva Takeshinak adtam, majd elkezdtem összeszedni a cuccaimat. A kunai tartót, amit általában jobb oldalon hordok, egy gyors átnézés után, gondolkodás nélkül az asztalra raktam, hogy azt viszem. A baloldalon viselt, általában az emlékeimnek és Ocúnak vett, kunai tartó is oda került. Nem azért, mert fontos dolgokat tartalmazott, hanem mert mindig magammal hordom. Hátizsákot is átnéztem. Az ásó és a balta lepecsételve a hátizsákba rakom, a tekercsét, pedig félredobom, mellé kerül a többi dolog is, öngyújtó, rugós kés, fenőkő, ami hely pedig maradt vízzel töltöttem fel. 5 kulacsnyi víz és még egy az övemre, 2 instant ramen fért a hátizsákba. Felvettem a páncélomat, majd felhúztam a pengevetőim és a légszűrős maszkot is. Miután mindent összeszedtem érzésre elindultam az akadémiára, ahol már valóban várt a csapat. Én is közéjük vegyültem, mintha csapattag lennék, de ha valaki jobban megnéz, láthatja, hogy valószínűleg jól felkészült vagyok, valószínűleg én lehetek az egyik vezető, mivel ritkán hord turista páncélt és maszkot. Nemsokára megérkezett az öreg is, aki beinvitált minket az épületbe, mert igaz, hogy már nem olyan durva a homokvihar, mégis csak a homok nem túl egészséges. Éppen lépnék be az ajtón, mikor Gaara san, a kazekage, megállított és miután mindenki benn volt, egy mondatban közölte a tényállást.
- Ez Sunagakure új pénzszerzési lehetősége, nem kell halálra éheztetni a csapatot, de azért tapasztalják meg milyen az élet a sivatagban.
Meglepett a baráti hang, de végül is elég jól ismernek a Homok falu területén, mivel hősnek számítok. Meghajoltam, majd beléptem a terembe. A tanári asztal mögött ült az öreg és egy másik chuunin kinézetű egyén, mellette egy másik szék. Először azt hittem, hogy Gaarának van fenn tartva, de ő közölte, hogy ő csak egy rövid beszédet mond, így üljek le. Valóban csak röviden beszélt, majd megköszönve a figyelmet lelépett.
- Üdvözlöm a társaságot. Ezennel megnyitom az első sivatag túra első szakaszát.
Miután eltűnt, az öreg vette át a szót, ő elmondta, hogy lehet túlélni a sivatagba és mi az a felszerelés, amire mindenképp szükség van, ha az ember egyedül veselkedik neki a homoknak.
- Köszönjük kazekaga sannak a megnyitót. – hangos taps. –Ahogy mondta, mi most egy sivatagi túrán fogunk részt venni, amit viszont nem említett, hogy 2 napig lesztek ki, mivel én nem megyek. – Erre egy szolid nevetéshullám futott végig a csapaton. – A vezetőjük Yamato san, a fiam és a falu –Újabb tapsvihar – és Ayane, aki a sivatagban nőtt fel egy törzs gyerekekén, de miután családját lemászorlták, szerencséjére akkor, amikor se ő, se a családja nem voltak otthon, így beköltöztek a faluba. – taps – Most, hogy ezzel végeztünk jöjjön a bemutató.
A lány nem tűnt többnek nálam, körülbelül ő is 14 lehetett. Az öreg tapsolt egyet, mire egy csapat egy kupac pléddel, mint kiderült 2 pléddel, lépet be, amik egy tolókocsin volt, majd levett egy ilyen kupacot és kitette a tanári asztalra. Miután kicsomagolta láthatóvá vált a tartalma. Volt benne egy balta, ásó, 5 kunai robbanó cetlivel felszerelve, rugós kés, egy tekercs és 10 kulacs, valószínűleg víz. Miután elmondta a tudnivalókat és, az eszközök használati módját elmondta, kiderült, hogy 8 kulacsba valóban víz, de 2-ben sake van, amire nem gondoltam volna. Úgy látszik, még nekem is van mit tanulnom, tekercs pedig azért, hogy könnyebben el lehessen tenni a vizet. Aztán mindenkit kihívott és sorba állított, hogy egyesével vegyenek el egy plédet. Én is elvettem egyet még a sor kialakulása előtt. A nálam lévő vizek mellett eltettem a többit is a pecsétbe, viszont a kést, a baltát és az ásót félretettem, mert nekem már volt. Mivel a volt tanárom tudta, hogy valóban a birtokomba vannak az említett tárgyak, így szólt valakinek, aki elvitte őket. Ezzel is végeztünk, majd kitessékeltük a csoportot, majd a falu kapujához mentünk. Ott egy gyors kérdez, felelek játékkal kiderítettük, hogy mindenki emlékszik-e a dolgokra. Miután ezzel is kész voltunk elindultunk. Körülbelül fél órája sétálhattunk, mikor Ayane elővette a kését, majd a homokba ugrott és két vágás után felkapta egy skorpió testét, lefújta róla a homokot és megette. Mindenki furcsán nézett rá, de ő elmagyarázta, hogy mivel fiatal kora a sivatagban élt megtanították neki, hogy szinte minden ehető, ha tudod, hogy kell megölni. Már a távolban látszódott a ház, ami a csapatnak készült, és aminek a kulcsa a kunai tartómba volt, amikor Ayane ismét megevett egy skorpiót, de ezúttal egy gyíkot is mellé küldött desszertnek. Ez a további napokban egyre megszokottabbá vált és egyre többen követték a példáját, miután a lány megmutatta nekik, hogy mit is kell csinálni az egyes állatokkal. Első nap, miután megérkeztünk, mindenki első dolga volt, hogy lepakoljon. A ház nem volt túl nagy, de min a 12 embernek, köztük Ayanénak és nekem is jutott ágy. Emellett volt 5 hálózsák, így mivel 2 éjszakát töltöttünk kinn a sivatagba, a semmi közepén, 4 ember és Ayane vagy én éjszaka kinn aludtunk, bár inkább én. Egy kicsit elkanyarodtam a témától, ugyanis ott tartottam, hogy megérkeztünk, aztán hirtelen az éjszakai programra ugrottam. Kiválasztottam az első csapatot, akik velem fognak aludni kinn, egy apukát, anyukát, kislányát és egy 22 éves srácot, aki a húgával és az ikertestvérével érkezett, majd Ayanéval közösen kitaláltunk egy beosztást, hogy a szobákba elosszuk a többieket, 2 darab háromágyas, 1 darab négyágyas és 1 darab kétágyas. Miután a csapat elfoglalta a helyét összeszedtem a csapatomat, majd elővettem Ocút és kimentem, hogy egy kicsit gyakoroljam az irányítását. Igaz azon kívül, hogy a fegyvereit ki tudtam lőni és helyváltoztatásra is rá tudtam venni, nem nagyon értettem, hogy mire jó egy báb, de majd csak lesz egy rendes tanárom. Miután ezt meguntam, körülbelül szürkületkor, összeszedtem a csapatom, hogy kialakíthassuk az alvó helyet. Ezt valahogy úgy képzeltem el, hogy ásunk egy 2*1*0,5 méteres árkot, tehát 2 méter hosszú, 1 méter széles és 0,5 méter mély, tehát épp alkalmas az alvásra, én összesen 3-at, egyet a felszereléseimnek, egy kisebbet Takeshinak és egyet magamnak, de azt hiszem ezt fölösleges volt közölni. Mikor az öregemmel és Ocúval töltöttünk a sivatagban éjszakákat mindig így aludtunk. Sötétedésre épp kész lett mindenki, vagyis a kislánynak is apja ásta meg gödröt, de ez is lényegtelenen tény. Gyorsan megmutattam a csapatnak, hogy kell elkészíteni az „ágyat”. Alulra az egyik pléd, középre fekszel és föléd a másik pléd, hogy megvédjen az esti hideg és az egyéb veszélyek, például kígyók és skorpiók, ellen. A sivatagba este olyan hideg van, hogy a jegesmedvék ide költöznek, bár még nem láttam jegesmedvét, sőt azt se tudtam, hogy létezik ilyen lény. Nem tudom, hogy a többieknek mi jár a fejébe, de még éjfél körül is emlékekkel a fejembe fetrengtem, de hamarosan elnyomott az álom. Reggel Takeshi lihegésére ébredtem, aki azt hitte, hogy jó vicc, ha a gazdi arcába nyáladzik. Hamarosan rá kellett jönnie, hogy nem túlságosan, mivel megijedve felugrottam és egyenesen lefejeltem, amire egy hangos vonyítás lett a válasz. Erre az apuka egyből felugrott, a kislány épp csak felébredt, és miközben a szemét dörzsölte megkérdezte, hogy mi történt, míg a fiú csak annyit mondott: „ Még korán van, hagyjatok aludni”, majd fordult egyet tovább aludt. Ez nem sokkal pirkadat előtt történt, így az álomszuszék is kénytelen volt felkelni. Miután mindenki felébredt és kikelt a fekvőhelyéből, felkaptam a páncélomat és a pengevetőt, na meg Ocút és bementünk.
- Hogy aludtál drága? – Fordultam a báb felé, de mivel csak élettelen lény, ami valaha tele volt élettel, így nem válaszolt.
Mintha hallottam volna hajnalban valami mozgást, de mivel Takeshi nem ugatott, így nem foglalkoztam vele. Belépve a házba, érdekes illatok terjengtek. Nemsokára észrevettem, hogy mégis honnan jön az illat. Ayane főzött valami felismerhetetlen állatot, egy földbe ásott tűzhelyen, amire egy rács volt téve, bár jobban megnézve mintha gyík, skorpió és valami fura tojásszerű valami, amiről kiderült, hogy strucctojás. Nem kérdeztem, hogy csinálta a tűzet, mert megláttam a tűzhely mellett a két követ. Mivel a strucctojás és állatok mindenkinek elég volt, így reggeli után mindenki elvonult a szobájába, hogy egy kicsit pihenjen. Mi is elvonultunk Ayanéval, de nekünk jobb dolgunk is volt, mint a fekvés, ugyanis ki kellett találnunk, hogy mi legyen a feladat, rövid gondolkodás után ki is találtuk. Fél óra pihenést hagytunk az embereknek, hogy felkészüljenek. Letelt az idő, majd felkelve a lány is felkapta a páncélját, ami alá csak egy egyszerű melltartót és egy rövidnadrágot vett fel, így nekem be kellett bújnom a takaró alá, hogy ne lássak semmit, ami kompromittáló lehet. A páncélján a klánja szimbóluma volt, pont, mint az enyémen, bár neki valódi családja volt, míg nekem nem. Erre a gondolatra a gyomrom összeszűkült, mert még mindig dühös voltam a szüleimre, mert elhagytak, mert pénzszűkében voltak. Az öregem, hiába alig volt pénze, mégis magához vett engem és Ocút. Nem volt célom, hogy sokat keressek, egyedül azt akartam, hogy az embereknek ne kelljen nélkülöznie még pénz nélkül se és alapítani egy helyet, ahol mindenki, akinek nincs otthona, élhessen. A legfőbb cél, hogy én legyek a kazekage, hogy még több embernek segíthessek azzal, hogy vezetem őket a jó irányba, hogy ne legyen többé háború és gyűlölködés. Ennyit az álmaimról, most térjünk vissza a valóságba. Hol is tartottunk? Ja, igen, épp kitaláltuk, hogy mi is legyen a feladata a csapatnak. Összegyűjtöttük az embereket és közöltük a feladatukat, vagyis Ayane.
- Jó reggelt! Remélem mindenkinek ízlett a reggeli, ha nem akkor találjatok jobbat! És akkor a feladat. 3-as csapatokat alkotva, amit rátok bízunk, hogy osztjátok el, keressetek ételt. Ha a ház mellől halljátok a robbanást, akkor térjenek vissza.
Ezután még jó pár percig beszélt arról, hogy melyik állat ehető és hogy lehet megölni őket, esetleg hogy lehet elkerülni, hogy a méreg a szervezetünkbe kerüljön.. Miután ezt elmondta, mindenki összeszedte a felszerelését, ami kellhet, majd útnak indultak. Míg ők ebédet kerestek, addig Ayanéval bevonultunk a lakásba és leültünk az asztalhoz beszélgetni. Éppen ott tartottunk, hogy esetleg a lány hozzám költözne, mert bár hiába volt 16 éves, úgy érezte, hogy szülei, akik annak ellenére, hogy egy nomád szél elem specialista klán tagjai mióta lemészároltak a családot, megvetik a ninjákat, és mióta a lányuk is annak áll őt is, nem tud kibontakozni, mivel a család elnyomja őt. Így legalább megszabadulna a szülők elnyomásától, amikor egy robbanást hallottunk. Ez biztos jele, hogy valaki eltévedt. Egyből felugrottunk és ki az ajtón. Takeshi is felkapta a fejét és követett minket. Még épp láttuk a maradék füstöt és elindultunk arrafelé. Meg is érkeztünk. A gyerek volt, aki velem aludt kinn és a nyüszítésre se kelt fel. Mint kiderült egy kígyótól ijedt meg és elfutott a csapatától, majd nem talált vissza hozzájuk. Megkerestük a csoportját, majd visszamentünk a lakáshoz. Ránéztünk az órára, felkaptam egy kunait, kimentem a lakásból és feldobtam az égbe a kunait és felrobbantottam. Jelre hamarosan mindenki ott volt. Átnéztük az állatokat, mivel én kevésbé ismertem a sivatagi állatokat, vagyis evés szempontjából nem, így inkább Ayane válogatott. Volt, amit rögtön eldobott, volt, amit kiválasztott, hogy jó lesz ebédre, míg másokat pedig félretett vacsorára. Miután ezzel kész volt kiválasztotta azokat, akikkel este a szabadba tölti az éjszakát. Délután mi legyen a feladat? Amíg az ebéd készült, addig Ayanéval ezen filozofáltuk, de aztán eszünkbe jutott. Egy túra a sivatagban, bár nem volt sok látnivaló, mégis jobbat nem tudtuk, holnapra viszont a terv az volt, hogy megismételjük a mai programot, csak ezúttal egyenként, kivéve a kicsik mellé, őket egy felnőttel és esti kalandtúrát szervezünk. Nemsokára elkészült az ebéd. Megterítettem az asztalnál, majd leültünk vagyis nem egyszerre, mert eleve nem volt akkora edényünk, így sorba. Először a gyerekek és a nők, bár az utóbbiból csak egy volt Ayanén kivűl, majd a férfiak és én, igaz én gyereknek számítottam, de végül is én felelek értük, így most annak számítok. Ayane kihozta az ebédet, majd leült. A csapat éhesen vetette neki magát az ételnek, de arra figyeltek, hogy mindenkinek jusson. Miután mindenki kivette az adagját közöltük a terveket. Ebéd közben is elfogyott fejenként egy kulacs víz, de evés után adtunk egy óra pihenőt, azzal a feltétellel, hogy a kisebbek ez idő alatt fél üveggel, a felnőttek pedig legalább 1-1,5 üveggel igyanak. Letelt az egy óra, így mindenkit összetrombitáltunk. Gyorsan leellenőriztük a létszámot, majd hogy mindenkinél elég víz van, ami körülbelül 1,5-2 kulacsot jelentett fejenként, akinél nem találtunk eleget azt visszaküldtük. Miután mindenki kész volt elindultunk. Nem igazán tudtam, hogy mi az, amit meg lehetne mutatni a homokon, így inkább egy túra volt. Én viseltem még a páncélom, ahogy Ayane is, de rajtam még a légszűrős maszk és egy turbán is, hogy megvédjen a naptól, volt.
- Akkor indulás!
Kiadtuk a parancsot, majd elindultunk. Nem igazán volt cél, csak mentünk, az igazi cél a kifárasztás volt. Körülbelül 4 órát sétáltunk, de mivel inkább kört tettünk meg, így a visszaút 2 óra volt. Otthon mindenki elment a szobájába, mis is, ott gyorsan levettem a páncélom, hogy aztán Ayane is átöltözhessen, de rám szólt, hogy mivel lakótársak leszünk, úgyis sokat látom majd, majdnem meztelenül, így nem szükséges letakarnom a szemem, így egymás előtt öltöztünk át. Mikor ezzel kész voltunk Ayane elment főzni, mivel ismét nem tudtunk egyszerre enni, így csoportokba lettünk rendezve. Ebéd közben megbeszéltük, hogy a kalandtúrát nem tartjuk meg, mivel a távolban már látszott egy kialakuló homokvihar, így nem is fogunk kialudni. Mivel a szél elfújta a terveinket, így a nap további részére szabad foglalkozást hirdettünk. Nem is kellett sok és a gyerekek kitalálták, hogy játszunk olyat, hogy ketten elkezdenek valamit előadni, majd ha valaki tapsol, akkor megállnak, és a tapsoló beáll az egyik helyére és folytatják valami újjal. Ez nagyon jó szórakozásnak tűnt, mindenki játszott. Estefelé, ahogy a fiatalok eltűntek, egyre pikánsabb jelenetek jöttek elő, még valahogy az is összejött, hogy megcsókoltam Ayanét. Mindketten, mikor rájöttünk, hogy mit is tettünk, elkaptuk az arcunkat és elpirultunk. Ezzel mindenki el is vonult, mint mi is. Gyorsan átöltöztünk, persze a takaró alatt, majd lefeküdtünk. Vagyis csak én, mivel hamarosan motoszkálást hallottam és Ayane mellém feküdt. Az arcomat kezdte simogatni.
- Mit szeretnél?
- Komolyan gondoltad a csókot?

Nem tudtam mit válaszoljak rá, de valószínűleg az, hogy elpirultam megadta a választ helyettem. Ayane arcon puszilt, majd beszélgetni kezdtünk. Nem történt semmi, csak a beszélgetés, reggel mégis a hasát átölelve ébredtem. Fülébe kezdtem suttogni, mivel ideje volt kelni.
- Ayane! Ayane! Ébredj.
A lány álmosan válaszolta, hogy már felkelt. Miután észrevette, hogy hol is van, kikelt az ágyból majd készülődni kezdett. A fehérneműig láttam levetközni, de ezután újra a takaró alá küldött. Megvártam míg szólt és csak akkor bújtam ki. Mivel ő kiment, hogy ébressze a csapatot, így gyorsan átöltöztem és követtem. Már mindenki várta a reggelit, de mivel most megyünk haza, így csak az esti maradékokat tüntettük el. Aztán mindenki szedelődzködni kezdett és mikor kész volt a banda, elindultunk. A visszaút ugyanaddig tartott, mint az ide út, nem csoda, hiszen nem távolodtunk el jobban, mint idefelé. Megérkezve a csapat szétszéledt, én meg a kazekage irodájához mentem. Éppen kopogtattam volna, amikor az öregem megállított.
- Ne zavard Gaara sant, mert nem rajta keresztül működött a dolog, ő csak engedélyt adott rá.
Ezzel elrángatott egy, az épület melletti kis faviskóba, ahol átadták a jutalmamat, pénzt, amiért nekik dolgoztam és egy bábtartót, amiben tarthatom Ocú bábom és ami a legtöbb profi bábhasználónak is van.


//Igen, kalandnak tettem be, mert ez nem küldetés akart lenni, mivel nem a falutól kaptam, hanem egy utazási iroda féleségtől//

_________________
Előtöri, Adatlap, Kalandok, Küldetések, pályázatok, bővítmények, Tanulások

Spoiler:

Ha kölyökként nem tudtad, hol a helyed, azt felnőttként se fogod tudni.

[scroll][size=8]multi karakterek: Akira, Katsumi Kawachi, Akari Tenshi, Tomoko
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 397

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Deidara on Pént. Júl. 27 2012, 21:27

Az alapötlet ismét jó volt, úgy tűnik, ezzel nem lesz neked gondod. A fogalmazásaidon viszont továbbra is van még fejleszteni való. A szöveg kellő hosszú, színezés is volt és képeket is linkeltél, ez is egy kis plusz. A sztori alapján azonban nem igazán volt chakrahasználat, így nem sok mit tudok adni, egy kis pénzt esetleg, ha már a turizmus-vendéglátás szakmával foglalatoskodtál : )
+ 5 chakra
+ 2000 ryo


További jó játkot!
avatar
Deidara
Inaktív

Tartózkodási hely : felhők felett


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 1000 megatonna

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Yamato on Kedd Szept. 25 2012, 20:27

Egy új báb születése
időben elhelyezés: temetőben történtek, Ocú javítása után és a mostani küldetés előttig

Pár napja történt egy kis incidens a temetőben és sajnos ott Ocú megsérült, így renoválásra szorult, de azt már tegnap már meg is oldottam. Ezen történtek vittek rá arra, hogy úgy döntöttem, hogy az öregemmel a mostani páncélom helyett csinálok egy olyan bábot, amit páncélként tudnék használni és belépek egy másik bábhasználó stílust követők sorába. A tervem nem igazán volt meg, de egy kis gondolkodás után összedobtam egyet, bár az nem az igazi, majd még az öreggel még kitaláljuk, hogy mit lehetne kezdeni ezzel. Át is rohantam a kezdetleges tervvel az öreg bábkészítőhöz, aki érkezésemet furcsán szemlélte, de csak addig, amíg elő nem álltam a tervemmel, amire egyből felvillanyozódott. Megleste a tervemet, de látta, hogy csak egy hevenyészet rajz, így memorizálta a körvonalakat, majd fogott egy öngyújtót és meggyújtva a papírt el is dobta azt a homokba. Még megvárta, míg elég, majd homokot szórva a darabokra felém fordult.
- Na, akkor tervezzünk valami normális páncélt neked gyermekem. Bár, ha a tervem működik, akkor egyelőre csak megépíteni tudnánk, de sajnos a használatához még tapasztalatlan vagy.
A gondolat, hogy még nem tudnám használni a bábot egy kicsit lesújtott, de nem adtam fel, mert nem mehet minden elsőre. A tervezés vagy három napot vett el az életemből, de végül csak sikerült összeraknunk a dolgot. A Háta úgy lett kialakítva, hogy egy ember a testében el tudjon férni nyújtott ülésben, de elég kemény is legyen, hogy az esetleges fegyvereket kivédje, míg hátul kihagytunk egy helyet a jövőbeni skorpiófaroknak, míg a fejét az én arcomról mintáztuk, majd a szájába egy senbon lövőt gondoltunk.igazából ez volt az egyszerűbb része, most jött a megépítés. Az öregnek volt hozzá szerszáma és anyag is akadt a fészerben, így szépen lassan el is kezdhettük a dolgot. Először a fejet raktuk össze, majd amíg az öreg folytatta a testtel, én kerestem egy senbon lövő berensdezést, ami igazából összesen egy papírdarab volt, amire egy pecsét volt rajzolva. Mivel a tulajdonomba nem volt senbon, csak Ocúba pecsételve, így miután leadtam az öregnek a papírt, elmentem, hogy beszerezzek néhányaat, pontosan 40-et. Kaptam egy bőrzacskót, amiben könnyen el tudtam haza vinni és még a szálító eszköz se rongálódott. Visszaérve az öreg már a fejbe rakta a pecsétet, így szépen kinyította a száját és egyesével lepecsételte az újonnan vásárolt eszközöket, ami legalább 15 percet vett igénybe. Ezután a fej felkerült az asztalra, majd neki álltunk a fontosabb résznek, a testnek. A tervezés tartott 3 napig, az építés egy hétig, mivel közben nem hanyagolhattam el a kisebb küldetéseket, amiket rám bíztak, végül sikerült megépíteni. Igaz még a használatra nem volt alkalmas, ahogy én se, de legalább kész volt a váza, bár még van egy kis fejleszteni való rajta, de én se vagyok még kész ehhez.

//Tudom, h gyenge lett. Úgí írtam meg, h a javítás Ocún már végbement. Össz költségem: 3800 ryo (senbon lövő 1800+ 40 senbon 2000)//

_________________
Előtöri, Adatlap, Kalandok, Küldetések, pályázatok, bővítmények, Tanulások

Spoiler:

Ha kölyökként nem tudtad, hol a helyed, azt felnőttként se fogod tudni.

[scroll][size=8]multi karakterek: Akira, Katsumi Kawachi, Akari Tenshi, Tomoko
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 397

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Hatake Kakashi(Inaktív) on Vas. Szept. 30 2012, 18:22

Elfogadom, jutalmat azonban nem tudok érte adni.
avatar
Hatake Kakashi(Inaktív)
Mesélő


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: Pénz&Sárm

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Yamato on Vas. Okt. 14 2012, 21:38

Újabb báb születése 2.0
Időben elhelyezés: az előző báb készítés után, még mindig a küldetés előtt

A legutóbbi bábom kitalálása után most újabb ötletem támadt. Éppen a városban jártam, amikor valami fura dologra lettem figyelmes. A falu egyik ősöregje éppen mesét mondott a gyerekeknek egy régen élt bábosról, aki furcsa dolgokat művelt, hiszen nem volt egyetlen emberi, de még állati bábja se. Emberünk viszont imádta a fejtörőket és egyszer, ahogy a gyerekeket nézte, még tanonc korában, rájött, hogy nem csak olyan bábok létezhetnek, amik valamilyen élőlény alakját veszik fel, de akár mérnöki alakzatokat is ki lehet így alakítani, mivel nem a báb a fontos, nem is az a fegyver, hanem a chakrafonál, amivel bármit lehet mozgatni. Ekkor az öreg körbenézett és ujjait egy irányba mutatva egy focilabdát kezdett lebegtetni. A mesében lévő emberünk, ahogy említettük, jó volt a matekban, így kitalálta, hogy ő márpedig ki talál egy olyan alakzatot, ami tökéletesen egybetartja magát és mégis könnyű vele dolgozni. El is kezdett mindenféle formával kísérletezni, gúla, hasábok és egyéb más formák, míg eljutott a kockáig, de úgy érezte, hogy ez se tökéletes. Éppen nagyban találgatott, hogy mi legyen a következő forma hiszen ő már kipróbált mindent, bár egyetlen forma nem jutott eszébe, még pedig a gömb. Nos, elég kocka gondolkodása volt az öregnek, így erre, mint legtökéletesebb forma nem gondolt. Ekkor egy labda repült be a labor ablakán, persze be is törte azt, professzorunk nagyon dühös volt, mert megzavarták, de ahogy a kezébe vette a bőrdarabot, rájött, hogy ez lehet a megoldás a problémájára. A felismerés visszahozta a jó kedvét és már nem dühöngve, hanem boldogan adta vissza a labdát a gazdájának, aki nem nagyon értette, hogy lehet egy felnőtt boldog, hogy betőrték az ablakát, de nem is foglalkozott vele, hiszen örült, hogy visszakapta tulajdonát. Ekkor született meg a gömb alakú báb első prototípusa. Ez nekem is felkeltette az érdeklődésem és egyből elindultam a könyvtárba, hogy utána nézzek ennek a dolognak. A könyvtárosnő és rengeteg olvasás után sikerült ráakadnom a könyvek között egy forrásra, ami megemlítette, hogy valóban volt ilyen ember, aki harci gömböket használt a harcokhoz. Megköszöntem a segítséget, majd hazamentem. Rájöttem, hogy ezzel a módszerrel, legalább, amíg nem tanulom meg a mostani bábjaimat normálisan használni, addig ez tökéletes lenne a számomra. Mivel már későre járt, így hazamenve elújságolta a szobatársamnak a felismerést, majd elmentünk aludni. Másnap reggel reggeli után izgatottan rohantam a papihoz, hogy rájöttem mi az, amit most szeretnék, márpedig én egy gömb alakú bábot szerettem volna. Az öreg persze hallott már a stílusról, de tudta, hogy az teljesen más stílust képvisel, mint a rendes báb, így a használatát is el kell sajátítanom. Igazábó nem volt nehéz dolgunk, hiszen fémgömböt bárhol lehet kapni, így bevásárlás után, 3 vasgömb, kialakítottuk belőlük az üreget és a kilövő szerkezetet, majd feltöltöttük mindet. Az elsőbe egy senbonlövő szerkezet került, bele 40 senbon, a másodikba mérgező füst, viszont a harmadik teljesen üres és tömény maradt, így volt 1 támadó, 1 védekező és egy, amit bármilyen helyzetbe használhatok. Mivel ez túl feltünő lenne, ha így rohangálnék, meg nehéz is, az öreg elővett egy tekercset, majd lezárta őket. Ezek után áthoztam a felszerelésem az öreghez, hogy tegyünk rendet a dolgok között, mert túl van terhelve a tartó.Ami végül maradt:
1. shurikentartó: 2 kunai, 5 shuriken, 10m drót, 3 füstbomba, kis tekercs (3 gömb)
2. shurikentartó: 2 kunai, 5 shuriken, 3 dobókés, kis tekercs (kisállatbábok)
Mivel a felszerelésemre még szükség van, nem adom el, hanem megtartom, hogy esetleg a meglévők helyett esetleg pótolni tudjam a készletemet.


//Jobb ötlet híján így lett megoldva, hogy ne keljen Ocút használnia és féltenie Yamatonak, mert így előb- utóbb elhalálozik, mert az életénél jobban félti a lány testét.//

_________________
Előtöri, Adatlap, Kalandok, Küldetések, pályázatok, bővítmények, Tanulások

Spoiler:

Ha kölyökként nem tudtad, hol a helyed, azt felnőttként se fogod tudni.

[scroll][size=8]multi karakterek: Akira, Katsumi Kawachi, Akari Tenshi, Tomoko
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 397

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Hatake Kakashi(Inaktív) on Pént. Okt. 26 2012, 14:33

Elfogadva.
avatar
Hatake Kakashi(Inaktív)
Mesélő


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: Pénz&Sárm

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Yamato on Kedd Jan. 22 2013, 12:49

Közös kaland Hirakuval (ő lenne a zöld, én az arany)
Még a pályázat előttről

A reggel már a Folyó országában talált Yamatora, ahova azért jött, mert az öregének néhány gyógynövényre volt szüksége a következő orvosi kísérleteihez. Ehhez adott néhány könyvet, amiben megjelölte a növényeket. A felszerelés, ami nála volt: egy kunai, egy pár kesztyű, egy kosár, két tekercs (Ocú báb, golyók), néhány könyv, viszont fejpántot nem hozott magával, hiszen nincs is szüksége rá. Eddig sikerült szereznie ánizst, aranyesőt és bodzát, de még jó néhány növény hiányzott a listáról. Éppen az egyik növényt vágja le a késével, amikor zajt hall, de egyelőre nem foglalkozik vele, megy tovább, ám ahogy egyre közelebb kerül a csatához, egyre nagyobb a zaj, így már nem tudja kizárni tovább. Továbbra is magánál tartva a kosarát és eltéve a kunait közelíti meg a helyet, ahol a harc folyik.

Ahogy óvatosan kikerüli a mocsaras terület csapdáit, a fák szétnyílnak és egy kisebb tisztás válik láthatóvá. Egy pár fős tábor kapott itt helyet, ám jelenleg igen rossz állapotban van és úgy tűnik, hamarosan még rosszabba lesz. Yamato három halottat lát a földön elterülve, de a bokrok és sátrak takarásában többen is lehetnek. Ami érdekes, hogy láthatóan egyetlen alak intézte el őket, aki jelenleg a maradék kettővel küzd. Ami pedig ennél is szemet szúróbb, legalábbis Yamato számára, hogy az illető harcigömböket lebegtet maga körül, hasonlóakat, mint amilyeneket nemrég ő is készített, bár ezt messziről nehéz megállapítani.
Ahogy a sunagakurei shinobi körbetekint, további részleteket is megfigyel. Egyrészt az egyik kisebb sátor kigyulladt és füstöt ereget a magasba, másrészt számos láda lapul a tisztás szélén. Talán azok tartalmáért folyhat az ütközet. Amint tovább nézelődik egy túszt is észrevesz, egészen pontosan egy huszonéves nőt, akit egy cölöphöz kötöztek. Szeme csukva, teste mozdulatlan, de nem lehet megállapítani, hogy halott-e vagy csak eszméletlen. Miközben ezen morfondírozik, a bábhasználó kivégzi maradék két ellenfelét is, különös senbonesőt zúdítva rájuk egyik gömbjéből, hasonlót, mint amilyet az esernyőket használó shinobik szoktak.


Belépve a harc színhelyére egy tábor tárul Yamato szeme elé. Ahogy jobban körülnéz három halott fekszik a földön, de többet nem lát, hiszen a növényzet és a sátrak takarásában ki venne észre egy élettelen testet. Miután észreveszi magát, hirtelen újabb csodálkozás lesz úrrá rajta, hiszen valószínűsíthetően egyetlen ember tette ezt, hacsak ők nem annak társai, aki a mező túl oldalán két másikkal harcol. Elég nehéz eldöntenie, hogy pontosan mit is lát, hiszen a társaság elég messze van, bár eléggé úgy tűnik, hogy a srác Yamato által nemrég készített harci gömbökhöz hasonlókat használ. Egyelőre nincs tervben, hogy megszólítsa, csak szépen lassan megközelíti, miközben úgy tesz, mintha csak véletlenül került volna arra és tényleg egy ártatlan emberke, aki növényeket gyűjt, talán az egyetlen árulkodó jel a kunai kés lehet. Ahogy így közeledik, több eddig észrevétlen jelet is megfigyel, egy sátor ég, emellett rengeteg láda látható, ami talán olyan dolgokat tartalmazhat, ami neki kell, talán meg tud egyezni a bábossal, hogy esetleg, ha valami kell neki a ládákból jó pénzért vagy esetleg valami másért odaadja. Bár ki tudja, Ocú lenne az egyetlen élőlény, akit nem adna oda. Miközben ezen morfondírozik, valami furcsát vesz észre az egyik oszlophoz kötve. Egy nő, bár nem lehet megállapítani, hogy csak alszik, elájult vagy halott, így a harcosok helyett, őt közelíti meg. Miközben a nőnemű egyedet próbálja megközelíteni fél szemét a másik csapaton tartja, hogy esetleges támadás esetén egyből tudjon reagálni, mert időközben a gömbös legyőzi maradék két ellenfelét is senbonesőt zúdítva rájuk. Ha sikerül elég közel kerülni a kikötözötthöz először a pulzusát nézi meg, hogy eldöntse érdemes-e figyelni rá vagy hagyja ott a hullát, bár minek kikötözni valakit, aki halott.

A nőnek teste érintésre viszonylag meleg, pulzusa azonban nincsen. Nemrég halhatott meg. Ruhája eléggé szaggatott, néhol véres is. Fogvatartói sincsenek azonban jobb állapotban, amennyire Yamato meg tudja állapítani, az ismeretlen bábos mindenkivel végzett. Bárki is legyen a tőle jó tíz méterre álló alak, egészen biztos, hogy még nem találkozott vele és nem is hallott róla. Talán vándor vagy szökött ninja lehet, esetleg egy távolabbi, kisebb bábhasználó klán tagja, de egészen biztosan nem Sunagakurei. Sőt, a bábozó versenyen sem találkozott vele, amin nemrégiben vett részt.
A figura Yamato felé fordul és kényelmes tempóban övének csatjaira helyezi harcigömbjeit, majd az ifjú shinobira tekint. Fejpántot nem lát, csak egy kunait a kézben, innen sejti, hogy ninjával van dolga.
- Meghalt, mi? – kérdezi a nőre tekintve, továbbra is tisztes távolságban maradva – Remek. Ezért a melóért se fogok pénzt kapni – bosszankodik, majd alaposan végigméri Yamatot – De hol a modorom? – meghajol kicsit, majd kihúzza magát és összeszedi a csata hevében lehullott, széles karimájú kalapját – Nem is mutatkoztam be. A Bábherceghez van szerencséd – közli tárgyilagosan, majd alaposan végigméri a fiút, árulkodó jelek után kutatva – És te ki vagy és mit keresel itt?


Ahogy Yamato megérinti a hullát, érzi, hogy a test még meleg, viszont részletesebb kutatás után, ami annyit tesz, hogy megérinti a nő nyakát és egy kicsit benyomja azt, észreveszi, hogy pulzusa nincs. ~Tehát nemrég halhatott meg.~ A ruhája eléggé szakadt, valószínűleg a harcoló felek közül tette valaki vagy ahogy szabadulni akart az oszlop szaggatta meg.
Az idegen bábosról nem tudni, hogy kiféle, miféle lehet, Sunagakuréba még nem találkozott vele, de még a bábversenyen se látta. Mivel okos gyerek, ránézésre megállapítja, hogy idősebb nála és valószínűleg tapasztaltabb is. Az ismeretlen közben a gömböket övére csatolja, majd Yamatora néz. Yamaton enyhe borzongás fut végig és egyből próbál kitalálni valami hazugságot, hogy esetlegesen az illető ne támadja meg. A kérdésre, hogy a nő meghalt-e, szomorú arccal kell "Igen"t mondania. A férfi rájön, hogy igazából nem tudjuk egymás nevét és meghajol, majd annyit mond, hogy ő lenne a bábherceg. ~Kitől kapta ezt a nevet?~ Látja, hogy valószínűleg szökött ninja lehet, hiszen bábozik és próbál rájönni, hogy miféle szerzet lehet a másik, azt általában azok csinálják, akiknek valami rejtegetni valójuk van. A kérdésre, hogy ki lenne már meg volt a válasza.
- A nevem Yusuke. - Direkt használta a régi nevét, mert így nem sokan ismerik a faluban, de azok is nagyrészt halottak, bár nem az ő keze miatt, és még ha az illető esetleg arra vetemedne, hogy megkeresse, elég gyorsan zsákutcába futna. - Egy vándor bábozó klán tagja vagyok, de egy ideje elhagytam a családom, egyetlen fegyverem ez a kunai, meg néhány báb. Jelenleg egy, homokfaluban lakó, beteg öregasszonynak gyűjtök gyógynövényeket néhány főzethez. Nincs pénzem, így muszáj bármilyen feladatot elvégeznem.
Reméli, hogy beveszi a történetet, majd rátér a lényegre, amivel esetleg ráveheti, hogy segítsen.
- Ha jól értettem, te lennél a bábherceg, esetleg tudnál nekem segíteni a képességeim fejlesztésében. Nagyon tetszik a stílusod, hogy vasgolyókat használsz, esetleg meg tudnál rá tanítani?


Az önmagát Bábhercegnek nevezett alak szúrós szemmel méregeti a Yusukeként bemutatkozott fiút, annak történetén gondolkozva. Gyógynövények tekintetében valóban igen jó hely volt ez a mocsaras terület és nem is fekszik túl messze Sunagakurétől. Ha egy sivatagi lakos gyógynövényeket akar beszerezni, ide küld valakit, ez bizonyos. A sztori többi részét már nehezebb leellenőrizni. A fiú azt állítja, hogy ő is bábos, sőt meg is kéri a másikat, hogy tanítson neki egy-két trükköt. A Bábherceg pedig ugyan gyanakvó, kíváncsi is és a lehetőséget, hogy betekintést nyerjen egy bábhasználó klán technikáiba, nem hagyhatja csak úgy elillanni. Ha hazudik a srác, akkor pedig valószínűleg sunagakuréból való, az ottaniak tudását pedig szintén nem árthat tesztelni. A Bábherceg végül arra jut, hogy egy kis gyakorlás senkinek sem árt, más bábozókkal pedig igen ritkán hozza össze a sors. Így aztán elmosolyodik és ismét kissé meghajol.
- Hát, köszönöm a dicsérő szavakat. Ezek szerint te magad is bábhasználó vagy. Ezt-azt szívesen megmutatok egy közös edzés keretében. Egy valamiben tévedsz azonban – mondja, majd hirtelen lecsatol övéről egy tekercset, megpörgeti ujjaival és letépi a kék szalagot, mely átkarolta a papírt. A tekercs szétnyílik a levegőben, öt kisebb pecsétet mutatva a fiatal shinobi felé. A következő pillanatban pukkanások hangzanak és füst tör elő, ahogy a herceg elvégzi az idézést. Nem sokkal később már öt harcigömb lebeg a levegőben.
Az önmagát Yusukeként bemutató srác meglepődve tekint a lebegő szerkezetekre. Az iménti csata végeztével az idegen övére helyezte vissza harcigömbjeit. Ezek most is ott pihennek. Úgy tűnik, jóval nagyobb készlettel rendelkezik, mint amennyit elsőre mutatott. Az egyik alacsonyabban szálló gömb a fiú felé veszi az irányt, nem támadóan, hanem csak lassacskán lebegve oda, hogy szemügyre vehesse. Közelebbről már látja, hogy miről beszélt a másik bábos.
- Ezek a gömbök fából készültek. Akármilyen fából persze nem lehet ilyet csinálni, az anyagnak valamennyire hajlékonynak kell lennie. Hasonlóan, mint egy teleszkópos karú báb esetén, ha láttál már olyat. Mondhatod persze, hogy egy vasgömb sokkal ellenállóbb, és pusztán a reptetésével is komoly károkat lehet okozni. Ez így igaz. Ez a típus viszont könnyebb, így gyorsabb is, továbbá kényelmesen tudom az övemen is hordani. Mindennek van előnye és hátránya. Na de ugorjunk is inkább a gyakorlatra. Van valamid, amit használhatsz vagy ez én gömbjeim akarod kipróbálni? – kérdezi, hátha a fiúnál van néhány kisebb méretű vagy tekercsbe zárt báb, melyeket tanulmányozhat az edzés közben.


A két bábhasználó hosszan méregeti egymást. Yamato még mindig nem tudja hova tenni a fiút, se korát, se származását. Ha bábos és szökött, akkor valószínűleg Sunagakurei volt, ebben az esetben viszont majd jelentenie kell a Kazekagénak, hogy itt bujkál egy szökött ninja, ha viszont esetleg más falu ninjája vagy esetleg vándor, akkor azt is meg kell tudnia, hiszen nem lenne szerencsés feljelenteni egy hivatalosan küldetésen lévő egyént. Ekkor a másik megszólal, amiből kiderül, hogy amit ő vasnak gondolt, az igazából fa, úgyhogy majd ezt is el kell tőle kérnie, hogy milyen fából készülnek és milyen technikával. Ekkor a másik elővesz egy tekercset, majd egy kis trükközés után letépi róla a kék szalagocskát, majd öt újabb gömböt varázsol elő belőle. ~Ekkora készlettel rendelkezik? Nem bíz semmit a véletlenre.~ Miután végzett a bemutatóval egyből a lényegre tér, hogy vannak-e bábjai. Egyelőre nem akarja és nem is fogja felfedni, hogy van emberi bábja, így csak a vasgömbökről beszél.
- Nekem is vannak a tieidhez hasonló gömbjeim, de azok fémből készültek, így valamivel nehezebbek.
Előveszi a tekercset, amiben a golyók vannak, mert meg tudja különböztetni, hiszen a két tekercs különböző helyen van. Ocút a kabátja belső zsebébe tette, míg a gömböket a zsebébe. El is mutogja a korábban a másik által használt kézpecséteket, mire a tekercsből kiesik a 3 harci gömb, viszont a másikkal ellentétben Yamato nem akarja lebegtetni a gömböket, hiszen nem is ért annyira hozzájuk, mint ahogy a másik.
- Ezek vannak, de szeretnék inkább a te fa gömbjeiddel gyakorolni.
Vár Yamato a reakcióra és reméli, hogy még így is megengedi a másik, hogy a bábjait használja.


A herceg szeme kíváncsian villan az idézés végrehajtásakor, majd noha elég messze áll, hosszan tanulmányozza a három vasgolyót. Végül visszahúzza a korábban Yamato felé lebegtetett gömböt. A srác elsőre csalódni látszik, hogy az idegen mégse hajlandó edzeni vele, a bábos azonban egy másik gömböt lebegtet felé és helyezi le a földre, lábai elé.
- Ez esetben ezt használd inkább. Ennek nagyobb a súlya, így jobban hasonlít a vasgömbjeidre, mint a másikak. Egyébként meg ha lebegtetéshez nehéznek találod gömbjeid, nyugodtan guríthatod is őket, kemény külsejük jól védi őket és így kevesebb energiát pazarolsz el mozgatásra – ad ötletet a herceg. Érdekesnek találja, hogy mindezen eddig még csak nem is gondolkodott. Úgy tűnik, egy más gondolkodású bábossal való találkozás sok ötletet útjára indíthat. A megbízásnak úgyis lőttek, de egy közös edzés igen hasznosnak bizonyulhat.
- Rendben, akkor vezess hozzá chakrafonalakat. Két-három fonál elég kell, hogy legyen. Amit az oldalához vezetsz, azzal a legkönnyebb gurítani, a tetején illetve az alján lévő pontok pedig forgatáshoz jöhetnek jól. A hátuljánál tolni lehet leginkább, ez a gyorsabb egyirányú mozgásért felelős. Ahogy jól esik, úgy csináld. Próbálgasd.
Miután kiadja ezen tanácsokat és utasításokat, leereszti a nála maradt négy gömböt a földre, majd kissé körbejárja a tábort, hátha valami vagy valaki elkerülte korábban a figyelmét. Közben persze figyel a fiatalabbikra is, hogy lássa, hogyan boldogul, illetőleg az égő sátort is eloltja.
- Amit adtam gömböt, az teljesen üreges, de a fala vastagabb, mint a többié. Védekezésre használható például, vagy az ellenfélnek reptetésre. De edzésre is kiváló. Egy ekkora gömbbe maximum egy egyszerűbb mechanika fér, sok mi nem. Ez az apró méretek és a könnyű hordozhatóság hátránya.
Visszatér gömbjeihez és ismét a magasba emeli őket, majd egyet-egyet valamivel előrébb mozgat.
- Ezekben már található mechanika is. Külsőre ugyan minden gömböm teljesen egyforma, a belsejük és irányításuk más. Ezen például néhány apró szelep van – mondja, majd a gömbhöz vezetett egyik chakrafonállal kinyitja a messziről nem is látható szelepet. A gömbből ekkor sötét színű füst tör elő, de csak egy pillanatra, a herceg utána rögvest vissza is zárja a szelepet. Yamato úgy véli, a gömbnek sűrítve kell tartalmaznia a valószínűleg mérgező füstöt, hogy ilyen sebességgel áramoljon kifelé. A szelepeknek erőseknek kell lenniük.
Sok időt nem hagy azonban a herceg, a másik eszközt is bemutatja. Magasabbra emeli az aljához vezetett fonállal, majd megpörgeti, mire senbonok hullanak alá. Yamato láthatja, hogy a vékony fegyverek nagyjából a gömb oldalán, annak egyenlítőjénél hullanak ki.
- Ebben a gömbben is szelepek vannak, melyek forgatáskor kinyílnak, kieresztve a benne tárolt senbonokat. Így változtatható sugarú körben lehet tűesőt zúdítani az ellenfelekre. Remek fegyver nagyobb létszámú csapatok ellen, vagy trükkök alkalmazásához. Célozni azonban nem igazán lehet vele, hiszen nem senbonlövő mechanika található benne, nem egyirányú.
Figyeli a fiú reakcióit magyarázatára. Azt próbálja lemérni, látott-e már ezekhez hasonló alkalmazásokat. Összes titkát persze nem kívánja megosztani egy idegennel, a legjobbakat meghagyja magának, de ha kapni akar valamit, akkor adnia is kell.
- No gurítsd ide az egyik fémgömböd, hadd játsszak én is egy kicsit.


Nem nagyon tudja még kitalálni a gondolatait, így amikor visszahúzza a gömböt a másik egy pillanatra elgondolkodik, hogy most akkor mi is a helyzet. Hamarosan meg is érkezik a válasz, ugyanis a másik egy nehezebb gömböt ad, aminek a súlya hasonlít az ő általa még nem használt vasgolyók súlyához.~Ezt most, hogy magyarázod ki, hogy te még nem is használtad ezeket a golyókat, mert te azért hoztad őket létre, hogy Ocút ne kelljen használnod.~ Mivel nem jut eszébe semmi, így csendben megköszöni a golyót, majd a másik utasításai alapján gurítani kezdi. Igazából ilyen tapasztalatai nincsenek, sőt a harci gömbökkel semmi tapasztalata sincs, így nem tudn mit tenni, mit követni az utasításokat. Három fonalat indít a gömbhöz, amiben fegyvermechanizmus van, az oldalához kettőt és hátul középre egyet és így kezdi el gurítani a bábherceg felé. Nem azért használ hármat, mert ez energiatakarékosabb, hanem mert nem tudja elképzelni azt, amit a srác leírt. Nem tud sok mindent, de azért találékony gyerek, így a saját módszerével próbál érvényesülni, ahogy kölyökkorában is. Közben a másik hosszas magyarázatba kezd a bábjait illetően, amit Yamato próbál a fejébe zárni. Egyik gömbön például szelepek vannak, amit észre se vesz, ha nem hívja fel a figyelmet ennek a tényére. Mikor kinyitja a szelepet, akkor sötét színű füst hagyja el a gömböt. Nem nagyon ért a fizikához, de azt azért leszűri, hogy a gömbben elég nagy a sűrűség, ha ilyen gyorsan ömlik a füst. Ezután egy másik gömböt kap fel a herceg és megmutatja, hogy használja a senbonos gömböket. Mivel úgy tűnik, hogy a másik végzett a beszéddel, most Yamato nyitja szólásra a száját.
- A gömbben, amit odagurítottam viszont fegyvermechanizmus van, úgyhogy vigyázz vele.
Nem nagyon tud mit mondani, hiszen láthatóan a másik jóval inkább ért a dologhoz, mint ő.


A herceg kíváncsian tekint a felé gurított fémgömbre, majd mindkét kezét használva, számos chakrafonalat létesít ahhoz. Yamato tíz fonalat számol, minden ujjhoz egyet. Persze maga a fonalak létrehozása nem egy nagy dolog és a legtöbb kezdő bábmester képes is minden ujjához csatlakoztatni egyet. A használatuk már annál érdekesebb, olyannyira, hogy sokan a bábos által egyszerre irányított bábok számában mérik képességeiket, ám ez nem teljesen ad valós képet, hiszen a bábok súlya, mérete és szerkezetük komplexitása is sokat számít.
A herceg jelenleg minden fonalát a kapott gömbhöz vezeti, nyilván azzal a céllal, hogy minél többféle mozdulatot kipróbálhasson az eszközzel, illetőleg minél stabilabban vezérelhesse az ismeretlen fegyvert. Lassan a levegőbe emeli, alulról három fonállal tolva, melyeket jobb kezével irányít, másik két fonállal pedig fentről húzva, bal kézzel vezérelve. Igen sok chakrát elhasznál, talán felvágásból vagy csak mert jólesik neki. Annyi bizonyos, hogy az ütközet, melynek színterén jelenleg is állnak, nem fárasztotta különösebben el.
A fonalak segítségével aztán chakrát vezet a gömb belsejébe is. Az kis idő múlva forogni kezd, először függőleges, majd vízszintes tengelye körül, kényelmes tempóban. A bábos ezután maga körül kezdi el reptetni, különböző magasságokban. A procedúra viszonylag lassú, így közben Yamato is bőven gyakorolhat. Végül a herceg leereszti az eszközt és ő maga is leül, majd egy réginek tűnő szendvicsszerűséget vesz elő táskájából és falatozni kezd. Közben Yamatot figyeli, hogy hogyan halad, egy kis idő után pedig odagurítja neki egy másik gömbjét.
- Ezt is emeld fel, de közben a másik is maradjon a levegőben. Stabilan tartsd mindkettőt, majd pedig próbáld meg őket váltogatva mozgatni. Ha belejössz, utána igyekezz egyszerre vezérelni őket. Két felé még nem olyan nehéz figyelni, de azért a könnyűtől is elég messze van. Ha két gömböt sikerül megtanulnod egyszerre irányítani, képessé válsz kombinációs támadásokra. Villanások senbonokkal, mérgező füst és háló vagy amit csak ki tudsz találni. Ez igazából a harcigömbök legnagyobb előnye szerintem. Egy kezdő bábosnak is lehetővé teszik kombinációs támadások, összetett trükkök alkalmazását.
A sárban fekvő hullák a herceg szavait igazolják, de persze nem shinobikról, csak közönséges bűnözőkről van szó. Akárhogy is, az idegen bábosnak igaza lehet a gömbökkel kapcsolatban.
- Persze van némi probléma is – folytatja, miközben feláll – ezek a kis méretű gömbök nem nyújtanak szinte semmiféle védelmet az egy helyben álló bábosnak, legalábbis így alapvetően nem. Jóval nagyobb gömböket pedig nem igazán lehet lebegtetni. Így azt javaslom ismerkedj más fajta bábokkal is, ha még nem tetted meg. Ilyesmikkel például…
Ezzel elővesz egy újabb tekercset, melyet méretének hála Yamato már korábban is észrevett és elvégez egy idézést. Füst tör elő és nem sokkal később egy ember alakú és méretű bábon csillan a napfény, hasonlón, mint amilyen Yamatonak is van, bár néhány különbség rögtön észrevehető. A herceg bábja női alakot formáz, korban hasonlót, mint ő maga, már amennyire van értelme ilyet egy báb esetén állítani. Fegyver is van nála, de csak egy egyszerű, két végű lándzsa, ugyanakkor az övén mintha pecsétek foglalnának helyet. Biztosan van néhány rejtett képessége.
- Egy ember alakú báb akár testével is könnyebben védheti a használót. Több fonál és rengeteg gyakorlás kell hozzá azonban, nem is beszélve a megtervezéséről vagy a karbantartásáról. De számos más út is létezik. Vannak akik állatokat vesznek alapul a formához, mások pedig groteszk, kitalált teremtményeket alkotnak, általában egy speciális feladattípus elvégzésére, amilyen a túszejtés, vagy a figyelemelterelés. Te is kitalálhatsz valamit és tökéletesítheted, a lényeg, hogy használd a kobakod és sokat gyakorolj – mondja, majd visszagurítja a fémgömböt Yamatonak.


A másik egyén 10 chakrafonalat irányít a gömb felé, ami nem túl nagy etwas, hiszen a bábosok ezt tanulják meg először. Nem is ez a nagy dolog, hiszen egy bábot bárki képes irányítani, ha megfelelő képzettséget kap, hanem az, ha már több bábot is képes vagy egyszerre irányítani, bár ez függ a báb szerkezeteitől is, minél összetettebb egy báb, annál bonyolultabb irányítani.
A Herceg valószínűsíthetően minden lehetséges verziót ki akar próbálni, ahogy Yamato is. Közben Yamato se tétlenkedik, hiszen nem azért kérte meg a herceget, hogy őt nézze, hanem ő is gyakorolni szeretne. Egyelőre ő is mind a 10 ujjából elindít egy chakrafonalat, a gömb felé. Kettőt-kettőt az oldalára, hármat alulra, kettőt felülre ahogy a másiktól látta, egy pedig a szelepek irányítására. Először csak forgatni akarja, hogy kitapasztalja milyen a mozgatása, majd ha ezzel végez, akkor a tengely körüli forgatást kezdi kitanulni. Majd ha ezzel is kész, különböző sebességgel kezdi forgatni, miközben kinyitja a szelepeket, persze nem túl magasan, körülbelül 1 méterre a földtől, hogy senkinek ne eshessen baja. Ha ezzel is meg van akkor megpróbálja azt is, hogy a tengely nem vízszintes, hanem egy kicsit ferde, hogy akkor milyen hatása van, persze előbb elmozgatja a herceg közeléből, hogy ne ártson neki, hiszen nem akarja megölni. Ekkor észreveszi, hogy kapott egy másik gömböt is. Leteszi a senbonos gömböt a földre, hogy összeszedje a kilőtt senbonokat, majd visszaadja a hercegnek, hogy rakja ő bele a gömbbe, mert nem tudja milyen technikával tárolja őket belül. A monológját persze nyitott füllel hallgatja a kombinációs támadásokról, mert nagyon érdekli. ~Nem hittem volna, hogy egy gömbben ennyi potenciál leledzik, de mindennap tanul az ember.~ Miután visszakerülnek a senbonok a helyükre, maga elé veszi mindkét gömböt, majd öt-öt fonallal megpróbálja levegőbe emelni. Alulra egyenlőre kettő, minden máshova egy-egy került, majd ha sikerül így biztonságosan megtartania mind a kettőt, az egyiket mozgásra bírja, miközben az alsó fonalak közül egyet átirányít a golyó közepére. Eközben persze a másikra is figyel, hogy az ne essen le. Sokáig próbálkozik ezzel, hogy tényleg működjön a technika, majd próbálkozik a másikkal is ugyanezt, mikor pedig külön- külön már megy a dolog, akkor megpróbálja egyszerre a kettőt. Szépen lassan kezdi, majd ahogy ráérez úgy fokozza a tempót és egyre gyorsabban hajt végre magának kitalált feladatokat. Ekkor a herceg odagurítja a fémgömböket és idézéssel elővesz egy női bábot.
- Egy olyan kérésem lenne, hogy esetleg meg tudnád mutatni, hogy melyik fából készíted a gömbjeidet és milyen technikával? Cserébe mutatok olyat, amit valószínűleg még nem láttál, hiszen a Homokfaluban is ritka.
A csere ötletét az veti fel, ahogy elővesz egy emberi bábot, bár azon látszik, hogy az nem teljesen olyan, mint Yamato bábja, hiszen azt minden porcikájában valaki csinálta, míg Ocú valamikor hús vér ember volt, de ezt egyelőre nem akarja felfedni, majd csak ha a másik teljesíti az eskü ráeső részét.


Az érdekes ajánlatra a herceg szemöldökei magasabbra hágnak homlokán, szemei kíváncsian csillannak. "Hiszen a homokfaluban is ritka..." Ezek szerint a bábos sunagakureinek véli őt. Akárhogy is, egy ilyen kérésnek szívesen eleget tesz, hátha valami újat tanul. Készségesen biccent és elmosolyodik.
- Nos, részemről rendben. Megmutatni ugyan nem tudom, a műhelyem elég messze van innen. De szívesen elmondom, amit tudnod kell. Az eljárás igazából nagyon hasonló, mint amikor egy emberi alakú báb fejét készíted el. Természetesen nem egy darabból áll az egész, hiszen úgy elég nehéz lenne mechanikát helyezni bele és hát a fák sem úgy nőnek, hogy gömböket teremnének. Ehelyett több darabot használsz, félgömböket, negyed- vagy nyolcad gömböket, de lehet nagyon vékony falemezeket is. Teljesen hagyományos módon készítheted őket, faragással, csiszolással, de egy jobb féle műhelyben komolyabb gépeket is találhatsz erre. Minél gyengébb a faanyag, annál könnyebb alakítani és persze tönkretenni is. Formázhatsz valamiféle technikával is akár, hallottam róla, hogy egyesek chakrát vezetnek kezükbe és úgy formázzák a sziklát is, mintha csak vaj lenne. Ha megvannak a darabok, akkor jön az összeillesztés és a mechanika. Illesztéshez szegecseket, kapcsokat, ragasztót, mágnest, drótot lehet használni, de ezen a téren is létezik sok más módszer. Igazából a gömbök sem nehezebbek, sőt inkább könnyebbek, mint más formák, de persze kell egy kis gyakorlás, hogy belejöjjön az ember.
Ezzel a herceg kissé gondolkodóba esik, látszik, hogy valamin nagyon jár az agya, majd lecsatol övéről egy gömböt és odagurítja a srácnak.
- Ez egy kimerült harci gömb, oldalán szelepekkel. Mérgező füstöt eregettem belőle, de mára kimerült. Odaadom ajándékba, jó lesz mérnöki tapasztalat szerzésére. Ha eljutsz odáig, hogy fel tudod tölteni sűrített, mérgező füsttel vagy átalakítani úgy, hogy hasznos legyen számodra, akkkor igazából elsajátítottad, amit kell.
A herceget elégedettséggel és egy kis meglepettséggel tölti el, hogy teljesítette az alku rá eső részét. Kíváncsian várja, vajon mi lehet az, amire a másik oly büszke, no persze csak ha nem füllentett amaz. Ez is egy lehetőség, akkor viszont csúnyán meg fogja járni az illető, bár kérdéses, ugyan mi haszna is származna egy ilyen próbálkozásból.


A herceg elég furán reagál a mondatra, miszerint amit a fiú mutatni akar az elég ritka még Sunagakuréban is. Nem azért mondta, mert bárkiről is feltételezné, hogy az lenne, hiszen nem tudhatja a másikról, hogy a Homokfalu ellensége-e vagy jó barátja, így nem lenne szerencsés, ha kiderülne, hogy ő onnan valósi és a története hazugság. Yamato folyamatosan figyeli a másik mondandóját, majd próbálja megjegyezni azt. A herceg jószívűsége jeléül Yamatonak ad egy üres, valaha füstöt tartalmazó gömböt, amit a fiú szívélyesen elfogad, majd egy "Domo Arrigatou kozeimasu" felszólítással meghajol és elteszi a gömböt a többi mellé a tekercsbe, egyedül a senbonos tekercset hagyja meg, ha esetleg a fiú megkísérelné Ocú elrablását, bár ha megteszi, akkor a lánnyal is megakadályozhatja, hiszen abban is van fegyver.
- Mennyire vagy otthon az emberi bábokban?


A másik kissé értetlenül néz, azt hiszi, hogy az imént tárgyalt, emberi alakú bábokról kérdezi a fiú.
- Ilyenekhez, mint ez itt? - mutat sajátjára, melyet nemrég idézett meg - Viszonylag jól - mondja, Yamato azonban megrázza fejét.


- Én az olyan emberi bábokról beszélek, amik valaha emberek voltak és haláluk után lett belőlük báb.
Ezután várja a másik reakcióját, majd előveszi a tekercset és elkezdi kivarázsolni a bábot, ami eltart egy ideig. Amint sikerült a fonalait a lányhoz erősíti, hogy egyből jelezzen, ha a fiú valamire készülne és elmondja, amit ígért.
- Ő a testvérem. Egy küldetés alatt halt meg. A klánban szokás, hogy az elhunyt rokonokból bábot készítenek, így került hozzám a testvérem ebben a formában.
Bár a történet csak részben igaz, mégis csak igazolja a mesémet, hogy egy klán tagja lennék.


A herceg érdeklődve hallgatja a monológot és elgondolkodik. Az illető ezek szerint valami fura klánhoz tartozik. Sunagakureben ilyesmivel sosem találkozott. Igaz, eltelt azóta majdnem egy évtized és nem is volt magas rangja vagy ilyesmi akkoriban. A fiú által leírt szokás régi emlékeket ébreszt az üldözött bábozóban, egykor élt szüleiről és húgáról. Az ötletet, hogy az elhunytak emlékét tiszteljék és készítsenek nekik valamit, meg tudja emészteni, de hogy valaki a szüleit vagy nagyszüleit hadigépezetként használja... persze ő sem az, aki erkölcsi ügyekben bárki felett is ítélkezhetne. Ebben a dologban azonban nem látja az élet humorérzékét, legalábbis így, ebben a formában. A fiú ugyanakkor dicsekedve említeti, mintha valami igazán különlegesről beszélne. Ezidáig azonban amit mond, az csak egy szokás leírása, így a hercegben megfogalmazódik a gyanú, hogy többről lehet itt szó.
- És mondd csak, ezeknek az emberből készült báboknak milyen tulajdonságai vannak? Van valami, amiben jobbak, mint a hagyományos társaik, vagy csak a tisztelet jeléül készítitek őket?


A hercegen látszik, hogy erősen gondolkodik valamin, sőt mintha a nosztalgia is átfutna az arcán. Rövid merengés után felteszi a kérdést, amire Yamatonak egyből elkezd kattogni az agya, hiszen erre nem készült fel. Tudja, hogy nincs sok ideje, de annyi az ötlete, hogy nem tudja melyiket válassza, de aztán választ egyet. Végül is az ismeretlen adja az ötletet.
- Több okból is készítjük őket. Mivel a klánban fő az összetartozás, így a halott családtagjaink továbbra is mellettünk maradhatnak és segíthetik a fejlődésünket. Emellett a családban úgy hisszük, hogy nem a test hal meg, hanem a lélek fárad el, így a halál valójában csak arra való, hogy a lélek kipihenhesse magát, amíg új testet kap, ezért nem tartjuk olyan fontosnak a testet, hogy eltemessük és mivel bábhasználók vagyunk, így adódott az ötlet, hogy akkor bábot csináljunk belőle. A családban emellett él az a szokás, hogy egy bizonyos természet nyújtotta drog és meditáció segítségével a testen keresztül kapcsolatba léphetnek az elhunyt hozzátartozóval, de vannak olyanok is, akik csak emlékként tartják meg a testet és nem használják harcban. Nekem a tesóm főleg emlék és tiszteletem jele, de néha harcban is használom, de éppen azon vagyok, hogy minimalizáljam ezt, mert amikor utoljára használtam, akkor majdnem meghaltam, mert jobban féltettem a bábot, mint magam.
Reméli, hogy eléggé kivesézte a kérdést és nem marad semmi kétség a másikban, de ha kell tovább folytatja a hazudozást, ami jön, mint a vízfolyás.


A herceg végighallgatja a fiú mondandóját, ám csalódnia kell, a srác semmi számára hasznosat nem mond az emberi bábokról. De legalább ilyenről is hallott most már, sosem árt ismerni más bábozók módszereit és gondolkodásmódját, hogy több helyről is felhasználhassa a jobb eszközöket, praktikákat és így még hatékonyabb bábokat készíthessen. A fiú valószínűleg szívesen mesélne még mást is, a nap azonban lenyugodni készül, a táj vöröses fénybe burkolózik. Nem lenne jó ötlet e lápos területen bevárni az éjszakát. Ráadásul tett egy ígéretet az öregnek, aminek teljesítéséhez időben kellene a rejtekhelyre érkeznie.
- Nekem útra kell kelnem - szól a sráchoz, miközben az eget kémleli - Beletelik némi időbe, mire hazaérek innen. Örültem a találkozásnak, Yasuke - mondja félig őszintén, majd kissé meghajol. Összeszedegeti cuccait, meg ezt-azt a legyőzöttek táborából, amit magával óhajt vinni - A többi felőlem a tiéd lehet - ezzel fejére húzza utazókalapját, búcsút int és útnak indul a fák sűrűjébe.


Meséjét egy kitalált klánról és egy kitalált módszerről szívesen folytatná, de ő is észreveszi, ahogy a másik szól, hogy kezd piroslani az ég alja, vagyis a nap már majdnem a látóhatár alatt van, vagyis lassan kéne valami búvóhelyet keresni estére. Sajnos a növények gyűjtése nem járt sikerrel, hiszen a nap legnagyobb részét új bábos ismerősével töltötte, így ezzel nem tudott nagyon foglalkozni, de legalább a bábozás újabb oldalát ismerte meg és gazdagabb lett egy üres, valamikor mérges gázt tartalmazó gömbbel. A másik közben útra kell, miközben összeszedi a dolgokat, amik a tetszésére vannak. Elköszönésekor Yamato nem szól, hogy elrontotta a nevét, hiszen minél kevésbé emlékszik pontosan rá, annál inkább kisebb az esély, hogy esetleg megtalálja. Még megvárja, míg eltűnik az erdőben, majd átnézi, hogy esetleg még mit talál, ami értékes lehet és lepecsételi egy tekercsbe, hogy az se foglalja a helyet, ahogy Ocút is visszapakolja a tekercsébe és elrejti a kabátjába.

A nap végül elbújik a látóhatár mögé és a két bábos nyugovóra tér, Hiraku a rejtekhelyéül szolgáló barlangrendszerben, Yamato pedig egy közeli fogadóban. Sok mindent tanultak egymástól eme napon, hogy azt később Sunagakure szolgálatában illetve Sunagakure ellen felhasználhassák. Ki tudja, tán máskor is egy kereszteződéshez tereli útjaikat a sors és ismét összemérhetik tudásuk, jóval nagyobb tétekért.

//Pályázatot ennek a fényében fogom újraírni//

_________________
Előtöri, Adatlap, Kalandok, Küldetések, pályázatok, bővítmények, Tanulások

Spoiler:

Ha kölyökként nem tudtad, hol a helyed, azt felnőttként se fogod tudni.

[scroll][size=8]multi karakterek: Akira, Katsumi Kawachi, Akari Tenshi, Tomoko
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 397

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Sai on Csüt. Jan. 24 2013, 22:17


Amire így rögtön első ránézésre megkérlek: legközelebb, ha ilyesmit írsz meg élménynek, ezt is tessék a saját szavaiddal átfogalmazni, és ne magát a játékot másold majd be! Köszönöm előre is, itt maradhat, mivel gondolom, számodra ez nem volt egyértelmű, ezért is tisztázom most, hogy minden élménytípusnál, még ha megtörtént is, mindig fogalmad át saját szavaiddal a történéseket, és akkor legközelebb már nem lesz ilyen félreértés ^^


Jó a második dolog egy kérdés: az adatlapodon nem látom a gömb alakú bábokat, ergo azokat az általam olvasott pályázatban akartad megcsinálni, és nincs korábbról, így viszont ezzel még nem tudok mit kezdeni, és elbírálni, mert ha elfogadnám, akkor elfogadnám azon gömb alakú bábjaid létezését is, amik még nincsenek. (vagy csak én vagyok vak? Az adatlapodon nem látom a vasgömbök nyomát)
Ha tényleg nincsenek meg, és nem én vagyok vak, akkor viszont csak a pályázat elfogadása után fogom tudni értékelni ezt a kis történetet. Gondolom, logikus az ok, amiért. (pedig egész sok jó kis tapasztalattal bővült a karid a játék alatt).

Bármivel kapcsolatban vissza szeretnél jelezni, légyszi PÜ-ben tedd ^^ (na meg, ha az a z opció lép érvénybe, hogy a pályázatod után tudok ezzel mit kezdeni, akkor majd szólj rám a pályázat elfogadása után, hogy hahó, ez is itt van, mert a memóriámban bár bízok, nem mindig érdemes xD)



Jó, megtaláltam feljebb a posztot, viszont ejnye-bejnye, tessék felírni az adatlapra őket!!! Jól megvezettél Razz Very Happy

Akkor viszont a tapasztalataid mellett még kapsz +5 chakrát, de legközelebb tessék a saját szemszögedből átfogalmazva megírni az egészet, különben nem leszek ilyen kegyes ˇˇ Very Happy

Sai
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: ANBU-Root
Chakraszint: mennyit rajzoljak?

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Yamato on Szer. Feb. 27 2013, 13:28

Sai kérésére áthelyezve (eddig engedték kalandként ezt)


A hozzászólást Yamato összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Feb. 27 2013, 20:50-kor.

_________________
Előtöri, Adatlap, Kalandok, Küldetések, pályázatok, bővítmények, Tanulások

Spoiler:

Ha kölyökként nem tudtad, hol a helyed, azt felnőttként se fogod tudni.

[scroll][size=8]multi karakterek: Akira, Katsumi Kawachi, Akari Tenshi, Tomoko
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 397

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Sai on Szer. Feb. 27 2013, 19:01

Ez egyrészt tanulásnak számít, ha a vízen járás a cél, másrészt a szabályzatban foglaltakat vedd figyelembe, és írj többet! (ezt csak ránézésre)

Sai
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: ANBU-Root
Chakraszint: mennyit rajzoljak?

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Yamato on Szomb. Május 25 2013, 23:43

Cél: Eljutni a Gőz országába

Sans folyó partján állok, még egyszer utoljára, mielőtt elhagyom a falut megnézem a helyet, ahol megtanultam a vízen járni. Axane mellettem áll, miközben szorosan magához ölel. Ocú óta ő az első lány, akit igazán a szívembe zártam és tudom szeretni. Nem akarom, hogy baja essen, ezért is döntöttem úgy, hogy világgá megyek ebből a faluból, hogy erős ninjaként térhessek vissza. A nap már lemenőben, még egy utolsó pillantást vetek a folyóra, ahogy a vízen visszaverődik a lemenő nap utolsó sugara. Egyre hidegebb van, de ezt már megszoktam, hiszen 14 éve minden nap így van, amióta megszülettem. Ahogy a nap megszűnik világítani egy puszit nyomok Ayane homlokára, majd kézen fogva haza megyünk. Ez volt az utolsó nap, amit itt szándékozok teljes egészében tölteni, a falu területén, remélhetőleg másnap ilyen tájt már úton lehetek vagy már megnyugodhatok egy karaván egyik kocsijában, ahol vigyáznak ránk.
Másnap a nap előtt keltem fel. Még egyszer meg akartam nézni a napfelkeltét, hogy az ilyen élmény maradjon meg a falumról és szép emlékekkel hagyhassam el a Szél országát. Hamarosan Ayane lépett mellém és megsimogatta a buksim.
- Kész a reggeli, aztán el kéne pakolni, amit vinni akarunk.
Gyorsan, bár nem kapkodva, magamba tömtem a következő pár nap vagy hét talán utolsó normális ételét, majd neki is álltam a bábok és a fegyverek összepakolásának.
Egyetlen széles övtáskát terveztem vinni, így az összes létező tekercsemet kipakoltam, kivéve a gömbösöket, hogy lássam mi is van nálam és mi az, ami kellhet. A kisebb méretű állat bábokat egyetlen tekercsbe pecsételtem ez által sikerült felszabadítanom jó néhányat.
Az övtáska első rekeszébe került a 10 kunai és az üveg méreg, a másodikba a 10 egyedi shuriken, 10 m dróthuzal és a 2 fuuma shuriken tekercse, a legnagyobba került a gömbök tekercsei, fenőkő, a rugós kés, az öngyújtó és a rajzfelszerelése és az Ocú emlékét őrző tárgyak egy tekercsbe pecsételve. A 10 dobókést egy tekercsbe pecsételtem és az ásó, balta tekercsével, az elsősegély készlettel, a lepecsételt bábhordóval a maszkommal, élelemmel és folyadékkal együtt a hátizsákomba tettem. A maradék holmimat, mivel csak 1 tekercs volt az itthon maradó övtáskába rejtettem, majad a házban lévő egyik szekrény aljába dugtam a további itthon maradó felszereléssel együtt, már amit tudtam.
Mivel a felszereléssel kész voltam már csak a bábokat kell átválogatni, hogy mi az, ami kellhet és mi az, ami marad. Első dolog, ami a szemebe ötlött az a fa páncél volt, amit egyből le is pecsételtem egy tekercsbe, amire egy páncélt rajzoltam, ment a hátizsákomba. A következő Ocú tekercse volt, amit nem volt szívem a hátizsákba dobni, így elől hagytam, hogy a ruhám egyik belső zsebébe rakom. A föld alatti raktárba, ahol az óriás kígyóbáb volt, nem is mentem le, mert azt úgyse vinném magammal, hanem a kulccsal jól bezártam, majd egy kis homokot szórtam rá, hogy ne látszódjon.
Már tényleg már csak azok a fegyverek maradtak, amik jobb, ha elől vannak. Ayane vett egy utazó köpenyt, hogy az elől lévő dolgok ne árulkodjanak a fegyverekről, de azért nem árt az óvatosság. A pengevetőket, feltöltve a csuklómra erősítettem, a 2 ninjatot a vállamra vettem, míg a legyezőt, amit nem tudom mért vettem, hiszen nem értek hozzá, pedig az övembe tűztem. Mikor minden rajtam volt és mindent elpakoltam még egy utolsó pillantást vettem a házra, majd miután tudatosult bennem, hogy semmit nem hagytam itt egy könnyes búcsút vettem a háztól, amit a saját kezemmel építettem, majd kilépve bezártam az ajtót.
A falu kapujáig, oldalamon Ayanéval és Takeshival, felvettem egy kényelmes séta tempót, mert tudtam, hogy a határ után a kikötőbe már jóval gyorsabban kell mennünk, mert ott már nem védenek a falak más ninjáktól és a vadállatoktól. Nem laktam messze a határtól, így nem tellett 5 percbe, hogy megérkezzünk a kijárathoz, ahol ellenőrizték a papírunkat és miután mindent rendben találtak útnak is engedtek. Takeshi a hátizsákomba nem fért be, így miután átkerült hozzám az étel, a kutyus Ayane hátizsákjába került, majd felmászva egy fára a lombok takarásában a Sans folyót követve a kikötőig mentünk, ahol majd lehetőségünkhöz mérten hajót keresünk, bár ahhoz el kellett adnom az utolsó küldetés során kapott gyűrűt, amit amúgy is arra szántam, hogy 7000 ryo boldog tulajdonosa lehessek, így nem okozott nagyobb szívfájdalmat a megszabadulás. Eggyel kevesebb ok, hogy megtámadjanak minket, bár a pénz továbbra is veszélyt jelent. A cél még mindig nem volt meg, így az volt a tervem, hogy hajóval a Tűz országának Füst országához közeli részére hajózom és majd onnan, szerezve egy térképet és egy útikönyvet kitalálom a célírányom, egy hely, ahol egy rövid időre lepihenhetek, talán egy hétre, majd valami munkát keresek, hogy azért pénzem legyen, igaz a 7000 ryo sok, de mégis jobb érzés, ha az ember dolgozik, mintha egész nap csak henyél egy fürdőben. Végre sikerült egy hajót szerezni, ami elvitt minket a Tűz országának kikötőjébe. Egy kis kabint kaptunk, ahova épp csak befértek a cuccaink és egy körülbelül másfél emberes ágy, amin oldalt fekve elfért két ember fér el. Nem igazán voltunk hozzászokva, hogy együtt kell aludnunk, de nem bántuk, hiszen jóban voltunk és megegyezés nélkül is tudtuk, hogy a sorsunk egybe fonódott, onnantól kezdve, hogy először találkoztunk. Leraktuk a hátizsákjaink és azt a néhány dolgot, amit magunkkal vittünk, fegyverek, ruházat stb. Nálam összesen egy kunai volt, míg Ayane csak a legyezőjét vitte magával. Csak egy gyors beszélgetés a kapitánnyal, aki közölte, hogy az út körülbelül két nap lesz, így másnap este már a szárazföldön leszünk, majd a fizetésre tértünk. Sikerült egy baráti árban, 300 ryo, megegyeznünk, hiszen az út nem hosszú. A nap nyugadalmasan telt, Ayanéval egész nap egy félárnyékos részen egy pléden ülve beszélgetve töltöttük, majd a lány a vállamra hajtotta fejét és így néztük együtt a naplementét. Az alvás először gondot okozott, hogy mégis hogyan, de aztán megoldottuk, hogy mindketten oldalt, ő belül, én kívül, átkarolva a derekát aludtunk el. Reggel senki nem ébresztett, hiszen nem vállaltunk el a hajón feladatot, amihez egyikünknek sem volt kedve, hiszen jelenleg, ha nem is nászúton, de pihenni megyünk Takeshi társaságában, aki folyton a nyomunkba volt, viszont valamilyen rejtélyes módon, ha arra vágytunk, hogy kettesbe legyünk inkább a legénységgel és a többi utassal barátkozott, hogy lekösse magát, főleg a gyerekeket szerette, akik félelem hiánya vagy az állatok szeretete miatt szívesen játszottak vele. Láttam, hogy néha a szülők ilyedten emelik fel a kisgyereküket az állat mellől, de aztán gyorsan rájönnek, hogy nem akar rosszat a kutyakölyök. A hajóút nem volt izgalmas, de annál inkább romantikus, ha éppen nem a pléden ültünk és a meglévő ételünket majszoltuk, akkor a hajót jártuk be. A Fedélzet elég nagy volt, hiszen rengeteg utas volt, akikhez rengeteg legénység volt szükséges, hogy mindenki kívánságát teljesítse. Igaz nem volt mindig tiszta, hiszen egy- egy érzékenyebb lelkületű vendég a néha erősödő hullám hatására kiadta magából az elöző étkezés maradékát vagy annak hiányát gyomorsav formájában. A nap csodásan telt, igaz egy szélcsendes időszak miatt kicsit késve, de megérkeztünk a Tűz országának kikötőjébe. A kapítány kihasználva, hogy nincs szél a legénységgel leeresztette a zászlókat, majd hívta a hajózenészt és az utasok megdöbbenésére egy rögtönzött előadást is láthattunk, ami nem tudom, hogy készültek-e rá vagy spontán volt, de királyul sikerült és még jobban nézett ki, mint hogy felkészülés nélküli legyen. Néhány utas pénzt dobott be az előadóknak, volt aki megrészegülten fütyült, de voltak, akik csak egy nem túl visszafogott tapssal jelezték tetszésüket. A kikötőbe megérkezve már igen csak lógott az eső lába, majd éppen sikerült szállást szereznünk egy kisebb kocsma felső részén, mikor leesett az eső. A szállásunk nem volt nagy, egy átlagos kikötői, főleg matrózoknak fenntartott kocsmaszerűség volt, ennek ellenére igen csak tiszta és rendezett, akár csak bármelyik drágább lakosztály egy luxushotelben, bár azt a színvonalat nem érte el, de mi sem szoktunk ahhoz, hiszen a ház, amit hátrahagytunk a Szél Országában sem volt éppen egy hiilton, de arra, hogy két fiatal ellakjon benne tökéletesen megfelelt és nem is kellett több nekünk. Az este, mivel most egy nagy kétszemélyes ágy volt, valamivel kényelmesebben telt, mint a hajón, mégis legalább olyan meghitt. Reggeli után kifizettük a 50 ryot, amit a szállásért kértek, majd a közelben szereztünk egy világ térképet és úgy döntöttünk, hogy közösen, becsukott szemmel választjuk ki a célunkat. Nem kell mondani, hogy a Gőz országára „esett” az ujjunk, amiről egy kisebb összegért, 10 ryoért, a környéken megtudtuk, hogy egy turistaparadicsom, ami híres a fürdőiről, innen az ország neve is, hiszen mi csak erre vágytunk, hogy egy pár hetes pihenést tartsunk a hosszú út után, aztán valamelyik kisebb országban feladatokat ellátva nyugodtan fejlődhetünk és pénzt szerezve valamikor nyugodalmat lelhetünk, bár az nem most lesz. A térképet tanulmányozva arra jutottunk, hogy először Tanzaku gaiba, majd Otafuku gai a célunk és onnan megyünk át a határon. Ayane szerzett 2 hálózsákot, hogy az éjszaka ne fázzunk, bár nem volt tervünk a gyaloglás, azért egy karaván kocsijában sincs meleg, így nem fog ártani. Éppen sikerült elkapnunk egy induló karavánt, ami a célországunkba ment.
Igazán meghitt, bár néha elég kényelmetlen utunk volt, hiszen az őt nem volt egyenletes és ahogy a hajó alatt a hullámok, volt rá példa, hogy 15- 20 centit is repkedtünk az éjszaka vagy napközben, ahogy haladtunk. Ilyenkor Takeshi hangos morgással jelezte nem tetszését, de hamar rájött, hogy nem igazán tehet semmit, hacsak nem áll be földmunkásnak, ami elég nehéz lett volna, tekintve, hogy nincs hüvelykujja és nem tudná megfogni a lapátot sem, így előbb- utóbb beletörődve a dologba nyugodtan aludt, bár a nyűszítés még továbbra sem hallgatott el egy- egy keményebb ütközésnél, ami nem is várható el, hiszen én is éreztem és nekem is fájt az, ami neki. 8 nap lett volna az utazás, ha éjszakákat leszámítva, folyamatosan utazunk, viszont a két, korábban említett faluban feltöltve a készleteinket, 2 hét alatt értünk oda, ami nem is volt baj, hiszen néha jól esett ágyban aludni a több napos zötykölődés után.


A hozzászólást Yamato összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Május 29 2013, 14:36-kor.

_________________
Előtöri, Adatlap, Kalandok, Küldetések, pályázatok, bővítmények, Tanulások

Spoiler:

Ha kölyökként nem tudtad, hol a helyed, azt felnőttként se fogod tudni.

[scroll][size=8]multi karakterek: Akira, Katsumi Kawachi, Akari Tenshi, Tomoko
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 397

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Uchiha Madara on Szer. Május 29 2013, 10:43

Szia,

A hosszát kérlek bővítsd még egy (1) Wordnyi oldallal, mégis csak egy nagyobb utazást átívelő kalandról van szó. A bővítést, ha kérhetem, más színnel jelöld. Ha ez megtörtént, akkor átolvasom még egyszer.
avatar
Uchiha Madara
Mesélő

Specializálódás : Fegyverek || Ninjuu kódex


Adatlap
Szint: S
Rang: Legend
Chakraszint: Az öt Kage erejénél is nagyobb

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Yamato on Szer. Május 29 2013, 14:37

Kiegészítettem és jeleztem, hogy mi az, ami plussz (kisebb mondat javításokat, amik az új szöveg miatt kellettek néhol nem színeztem ki.)

_________________
Előtöri, Adatlap, Kalandok, Küldetések, pályázatok, bővítmények, Tanulások

Spoiler:

Ha kölyökként nem tudtad, hol a helyed, azt felnőttként se fogod tudni.

[scroll][size=8]multi karakterek: Akira, Katsumi Kawachi, Akari Tenshi, Tomoko
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 397

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Uchiha Madara on Szer. Május 29 2013, 19:01

Rendben, a bővítést megbeszéltük, elfogadva. Sikeresen átlépted a Gőz országának határát.
Mivel az utazást egy pályázatban kellene megírni, ezért külön jutalmat nem von maga után.
A Kígyó bábot húzd le az adatlapodról.
Maradék felírható pénzösszeg: 6640 Ryo.

Pein
avatar
Uchiha Madara
Mesélő

Specializálódás : Fegyverek || Ninjuu kódex


Adatlap
Szint: S
Rang: Legend
Chakraszint: Az öt Kage erejénél is nagyobb

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Yamato on Pént. Ápr. 25 2014, 10:04

Pályázat célja: Szállás a Folyók országában egy kisebb csapattal
időben elhelyezés: Hazatérés Sunába kaland után (indulás az ostrom előtt)



A faluba érve a kapun, majd a kazekagén keresztül a nagypapámhoz kerültem, akinek elmeséltem a történetemet, majd rátértem a tervemre, hogy a vándorlásaim idejére szeretnék letelepedni a Fegyverkészítők egyik falvába, ahol egyik nemzetnek sincs befolyása, ez lenne Hoppou Takumi no sato, ahova szeretném, ha ő is velem jönne, hiszen a tudásával segíthetne a bábmesterségben való fejlődésemet.Tudtam, hogy az út nem rövid és mindenek előtt a központi falut kell felkérnem, hogy letelepedhessek oda, de nem bántam és az öreg is jó választásnak tartotta a helyet, hiszen a helynek rengeteg előnye is van, ami kiküszöböli a hely hátrányait. Az indulásnak a hétvégét jelöltük ki, így volt néhány napom elintézni ezt- azt, Ugyan a báboktól már megszabadultam és újakat is készítettem, amikhez még egy technikát el kell sajátítanom, de azt majd máskor, így inkább a többieknek segítettem az élelem beszerzésében. Aztán elérkezett a az indulás dátuma. A kapuban ugyan volt egy kis bonyodalom, de az is megoldódott, ugyanis először a kapuőrök nem hitték el, hogy az öreg csak egy letelepedett bábkészítő és használó, akit semmi nem köt a faluhoz, de aztán kiderült a dolog és útunkra engedtek. Útunk során útba kellett ejtenünk Tanzakufu gait, majd tovább haladva Konoha is az utunkba került, ahonnan Yugagakuréba mentünk, ahonnan már meg sem álltunk a fegyverkészítők falváig, ahol az öreg beszélt, mivel ő már ismerte a falu vezetőjét, vagyis már volt hozzá szerencséje. Bár először komoly ellenőrzésen kellett átesnünk, hogy egyáltalán fogadnak-e minket. Szerencsére igen, viszont Ayamének, Takeshinek és nekem kinn kellett várnunk, míg az öreg elintézi a dolgot. Nem tudom meddig volt benn, de a percek óráknak, az órák napoknak tűntek, amíg benn volt és akkor, mintha csak egy életmentő műtét után lennénk „kialudt a lámpa” és kilépett az öreg, majd csak egy bólintással jelezte, hogy meg van, amit akarok. Még elköszönt a fegyverkészítők vezetőjétől, majd elvezetett minket egy, a faluban lévő fogadóba, ahol egy kiadós ebéd után a számlájára, a szobában elárulta, hogy mit is sikerült elérnie. Ezek szerint egy nem rég elhagyott, de még jó állapotban lévő területet kaptunk meg, ahol igazából csak az épületeket kell felhúzni, de itt még nincs vége, ugyanis a vezető adott néhány építőt, akiknek ugyis azon a területen van dolguk, így elkísérnek minket, de jelenleg még más köti le a figyelmüket, így néhány napra a faluban kell maradnunk, amíg végeznek, egyetlen feltétel, hogy a faluban a nagybátyjának akadt egy kis gondja és szüksége lenne néhány shinobira, ha esetleg csatlakoznék a csoporthoz, akkor azt megköszönné. A pár nap körülbelül egy hét lett, mivel az építkezés, amin jelenleg voltak egy kis számolási hiba miatt az utolsó fázisban csúszott. Végre elindultunk. Az út nem volt hosszú, hiszen nem voltunk messze, de azért néhány ellenséges területen át kellett vágnunk, de mivel civileknek álcáztuk magunkat, vagyis minden fegyverünket a kocsi hátsó részében tároltunk és azt mondtuk, hogy megrendelésre visszük, így békén hagytak, sőt még a veszélyesebb helyeken társaságot is kaptunk. Mivel nem volt túl sok pénzünk, mi is a munkás szállásra kényszerültünk, hogy aztán másnap neki kezdhessünk az építkezésnek, mi pedig felkeressük azt a nagybácsit. A munkások felmérték a helyzetet, majd közölték a munkaidőt, ami lévén, hogy egy faházról van szó körülbelül 2 hét. Ennyi idő talán bőven elég ahhoz, hogy végezzünk a feladattal, legalábbs remélhetőleg.
A faluban ugyan eltévedtünk Ayanéval, de mikor megkérdeztünk valakit, készséggel útba igazított. A felszerelésem nem volt túl sok, 3 gömböt hoztam, ezek a mérgezett füstös, a buzogány és a pengés, amik az övemen foglaltak helyet, 3 dobókés is helyet foglalt az övemen, csuklómon található a tűvető, hátamon a bábtartó benne Ocú felszerelése feltöltve, főleg a hasában lévő tűvetőre kellett költeni, de kiegészítő felszerelést is vittem magammal 2 ninjato és egy övtáska formájában, amiben 5 kunai robbanó jegyzettel, 2 füstbomba és a dróthuzal is helyet foglalt. A bábpáncél testre vehető része a ruhám alatt volt, ami nem volt meleg, de arra éppen elég, hogy eltakarja a hozzámsimuló páncélt. Végre megéérkeztünk. A hely, ahova vezettek a falu szélén volt, egy szamurájhoz illő hatalmas kert, középen egy szamurályhoz illő kastélyhoz hasonló épület volt, ami mérete ellenére egyszerűségről tett tanúbizonyságot. Olvastam a szamurájok önmegtartóztatásáról, de erre nem gondoltam volna, hogy még egy ilyen tehetős embernél is megjelenik ez. Valószínű, hogy rengeteg szolgája van, hiszen ő lenne a falu vezetője és a Fegyverkészítők szervezetének vezetőjének a nagybátyja. A kapunál már vártak minket, ugyan egy falunál szokásos ellenőrzésen kellett átesnünk a kapuban, de mindent rendben találtak és még a tulajdonos is megjelent és mikor megemlítettem az 'apám' nevét egyből abbamaradt az ellenőrzés és a tulaj magával hívott a privát lakrészébe beszélgetni. Nem volt sok időnk, hiszen a többi jelölt is megérkezett. Volt itt minednféle szerzet, hozzám hasonló bábosok különféle bábokkal, valaki rengeteg fegyverrel vagy tekerccsel felfegyerezve, de volt, akiről nem lehetettt megmondani, hogy milyen műfajt művel, hiszen semmilyen felszerelés nem volt nála, volt itt férfi, nő, hozzám hasonló gyerek. A beszélgetést sajnos félbe kellett szakítani és a szolgák kikisértek minket a többi várakozóhoz. Lassan megjelent a vezetőnk most már valamivel ünnepibb ruhában, mint a korábbi szamurájegyenruhája és a háza teraszából szólt a csapathoz.
Tisztelt összegyűltek! Köszönöm, hogy ennyien eljöttek a felhívásomra. Mint tudjátok az utóbbi időben akadt egy kis problémám a helyi banditákkal. Kezdetben csak mezei bűnözők jöttek, azokkal a szamuráj őreim elbántak, de aztán először csak gyengébb, de jól felszerelt bérgyilkosok próbáltak egyedül megölni, de aztán ezzel is felhagytak és egyre több ninját küldtek, de ezek már nem foglalkoztak a titkos rajtaütéssel, sokkal inkább főleg az őreim életére tőrtek. Valószínűleg nagyobb dologra készülnek, ugyanis napok óta nem volt semmi. Kérem álljanak sorba a kertben lévő házhoz a szolgáim kiosztják a feladatokat.
Mindenki beállt a sorba, leadtuk a nevünket és a specializációnkat, majd félrevonoltunk. Jó két óra várakozás után kijöttek a szolgák és felolvasva a nevünket mindenkit beosztottak. Mivel a csapat akkor a leghatékonyabb, ha 4 főt számlál, így ilyen módon osztottak be. Ayanétől külön kerültünk, őt a kapuhoz osztották be, míg én a kert északkeleti oldalára osztottak be járőrözésre. A vezetőnk egy nagy darab, erős alak, álítása szerint tai jutsu specialista, amire Konohában képezték ki, eleme a villám, aminek technikáit Kumogakurében sajátította el. Egyik társam szintén Kumogakuréban kiképzett kenjutsu használó és egy hozzám hasonló bábhasználó volt, aki szintén Sunagakuréban kapta a kiképzését, de már évek óta vándorninjaként tengeti az életét, számomra ismeretlen eszközökkel volt felszerelve. Miután mindenki kikapta a beosztását a vezetőnkkel az élen elfoglaltuk a helyünket. Vezetőnk elővett négy rádiót adott át, amivel tarthatjuk a kapcsolatot, de nem váltunk szét, egyszerűen a kerítéstől nem messze egymástól kétszáz méterre a fák között elrejtőztünk, miközben vezetőnk létrehozott 4 árnyék klónt, akiket a mi alakunkra formázott majd szétküldött és csak ő végezte a felderítést, mi csak az erősítés voltunk. Már készen állt a pengés és buzogány bábom, hogyha támadni kell, akkor ne azzal kelljen foglalkozni, hogy elővarázsoljam a bábot, hanem egyből segítségre tudjak sietni. Éjfélre járt az idő, már- már csukódott le a szemem, amikor a rádióba jelentés érkezik- Készüljetek, mert érkeznek!- Nem tudtam, hogy honnan szedte az információt, de megindítottam a chakrafonalakat az előkészített bábokra és magamhoz húzom, magam mellett lebegnek. Hamarosan megjelenik az első látvány egy robbanás kiséretében. Vezetőnk kiadta a parancsot a támadásra, így megindítom a bábjaimat, de én magam nem jövök elő. Az első figyelmetlen támadót sikerül is hatástalanítom, a következő is áldozatul esett a buzogányomnak, de aztán az egyikük félbevágja a bábom, így téve hatástalanná, azonban ő sem számított a késes bábom támadására, így végül ő is áldozatul esett nekik. Én ugyan még csak négy shinobival végeztem, de a társaim körül már rengeteg hulla feküdt, bár már a bábos társam is holtan feküdt és a vezetőnk is komoly sérülésekkel szenvedett. Halála előtt még megölte az utolsó támadókat, majd kiadta az utolsó parancsot- Visszavonulás!- Neki sajnos már nem maradt esélye erre, de minket még megmentett. Visszafelé haladva néhány szamuráj és shinobi sietett a segítségünkre. Hajnalodott, és lassan csökkent a támadók száma, majd abba is maradt a roham. Senki nem úszta meg kisebb nagyobb sérülésekkel, de a halottak száma hatalmas volt. A kertben ástunk egy nagy gödröt, amit fával töltöttünk meg, amit felgyújtottunk, majd a halottakat a szolgák és a zsoldosok segítségével, aminek Ayane és én is számítottam, összegyűjtöttük és a tűzre dobtuk, persze csak azután, hogy a használható és értékes fegyvereket és egyéb dolgokat összegyűjtöttük és a földesúr fegyverraktárába vittük, ahonnan, akinek szüksége volt valamire, beszerezhette. Ayane ugyan könnyebb sérülésekkel megúszta, nekem komolyabb sérüléseim is keletkeztek, így a házépítésének fenn maradó idejét a szálláson gyógyulással töltöttem.
A ház nem volt túl nagy, de az öregnek nem is kell, én meg Ayane pedig úgyis úton leszünk, csak szünetekbe térünk ide vissza, a kis konyha pont a bejárattal szemben, előtte egy négy fős asztal 4 székkel, tőle jobbra 3 egyszemélyes karosszék középen pedig zárt tűzrakóhellyel, amiből a füstöt a kémény vezette ki, A konyhából két ajtó vezetett egy- egy hálószobába, az egyikbe egy nagy két egyszemélyes ágy, egy ablak és egy polc a tekercseknek és alatta egy szekrény a ruháknak, másikban ugyanez, annyi kivétellel, hogy itt csak egy személyes volt az ágy. A ház mögött egy kis kert volt kialakítva, bár a növények még nem voltak benne, hiszen az öreg maga akarta ezt elintézni, és egy raktár, ahova esetleg a bábjaimat tehetem és ahova berendezte az öreg a bábkészítő műhelyét. Az öreg már tudott bizonyos dolgokat Sunáról és a terveiről, így Ayanéval az oldalamon visszaküldött minket, de kért pár napot, mert szükségem lenne a technikára a bábhoz, amit mondott korábban, így még azt a pár napot ott fogjuk tölteni és csak utána térek vissza a falumba. Meg persze a gömböt is pótolnom kell, amit a küldetés során elvesztettem. Szerencsére nem nehéz, hiszen gömböt rengeteget csináltam, így azt csak felhajtom egy formára, majd a 2 félt összehajtom, amire pedig kerülnek a pengék, amik a gömb körül képesek forogni.


A hozzászólást Yamato összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Május 01 2014, 21:55-kor.

_________________
Előtöri, Adatlap, Kalandok, Küldetések, pályázatok, bővítmények, Tanulások

Spoiler:

Ha kölyökként nem tudtad, hol a helyed, azt felnőttként se fogod tudni.

[scroll][size=8]multi karakterek: Akira, Katsumi Kawachi, Akari Tenshi, Tomoko
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 397

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Deidara on Szomb. Ápr. 26 2014, 21:11

Ez ugyebár egy pályázat. Te is írtad az első sorban: pályázat célja... Pályázatot pedig már adtál be ebben a hónapban, így ezt újra be kell majd adnod a következőben. Addig javaslom, hogy kicsit dolgozz rajta. Teljesen jók, amiket írtál, és egy közönséges faluhoz elegek is, de ha a Fegyverkészítők falujába akarsz költözni, ahhoz többre lesz szükség. Érdemes pl segíteni ottani bábkészítőknek vagy mechanikus fegyverkészítőknek vagy ilyesmi.
avatar
Deidara
Inaktív

Tartózkodási hely : felhők felett


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 1000 megatonna

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Yamato on Hétf. Május 19 2014, 13:43

Írtam a felelősnek, viszont amennyiben ő nem ér rá, szeretném, ha valamelyik éppen ráérő staff tag megnézné, mert, amit kiegészítésként kért azt beleírtam.

_________________
Előtöri, Adatlap, Kalandok, Küldetések, pályázatok, bővítmények, Tanulások

Spoiler:

Ha kölyökként nem tudtad, hol a helyed, azt felnőttként se fogod tudni.

[scroll][size=8]multi karakterek: Akira, Katsumi Kawachi, Akari Tenshi, Tomoko
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 397

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Deidara on Szer. Május 21 2014, 12:28

Elfogadva, de úgy, hogy az épület és a jogok az öregé, te pedig rendszeres vendég vagy nála.
avatar
Deidara
Inaktív

Tartózkodási hely : felhők felett


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 1000 megatonna

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Yamato on Szomb. Aug. 08 2015, 16:26

Kaland célja: lehetőségeim kibővítése báb karokkal

időben elhelyezés: nem sokkal a letelepedés után




Nem rég vagyok konohában, de rá kell jnnöm, hogy a két kar nem mindig elég, sőt gyakran még hátráltat is, hogy csak kettő van. Azt tudom, hogy valamit tennem kellene ellene. Az ötlet megfogant bennem, mégpedig egy igen apró, de annál hasznosabb állat példájából fakadóan. A kivitelezéssel nem lesz baj, de egyelőre nem is az a gondom, hanem az, hogy hogyan is fogom irányítani, mert ha a a kezemből kell indítanom a chakrafonalakat, hogy irányítsam őket, akkor sok hasznát nem veszem 8 extra karnak. Végül kitaláltam. Nem chakrafonalakkal fogom irányítani a bábokat, hanem a kawarimi segítségével. Nem kell komoly dolgot gondolni, egyszerűen feltöltöm chakrával a karokat és azon keresztül fogom irányítani őket. Egyszerű, mint az egyszer egy, ehhez talán csak azért kell a bábmesterség ehhez, mert olyannak, aki nem ért hozzá furcsa lenne. Ha a kawarimi nem segít, akkor is van egy megoldásom, még pedig egy gömb, amin keresztül tudnám irányítani a chakrafonalakat, hogy azzal irányítsam a karokat. Az utóbbiról már most tudom, hogy nehezebb lenne, sokkal több gyakorlást igényelne és nem is biztos, hogy azt az eredményt érné el, amit szeretnék, így az egyetlen lehetőségem az az akadémiai technika. Remélem kivitelezht ető, mert ha nem, akkor bajban leszek, hogy mégis hogyan, esetleg még az emelkedő penge manipulálás, de a gyakorlati irányítás majd akkor, ha kész van a szerkezet. Mivel jobb dolgom nincs, így el is megyek az egyik fegyverkereskedőhöz, akitől megveszem a karokat, bár először furcsán néz, de aztán talá néhányat raktáron, és a fegyvereket, amikre szükségem van az ötletem megvalósításához. Senki nem foglalkozik azzal, hogy miket viszek a kezembe, ez egy ninja falu, így mindenki látott már shinobit hasonló fegyverekkel. Hazaérve az új dolgaimat az ágyra hajítottam, majd elővettem a bábpáncélom. A fa alkalmas volt rá, hogy feltegyem a karokat, viszont nekem jobb ötletem támadt. Mivel a tobidogu no jutsu // tekercsírás. Hordozható fegyverek technikához pecsétet kell alkotnom és nem hagyhatom, hogy a pecsét megsérüljön, így egy fa keretet találtam ki, de aztán rájöttem, hogy az túl bonyolult, így egyszerűsítettem az ötletet. Az eddig beszerzett tárgyakkal a hátizsákomba a faluba indultam. Könnyen találtam boltot, ahol meg tudtam venni az utolsó hozáávalót, majd a gyakorló terepre sétáltam, hiszen nem csak létre kell hozni a karokat, hanem gyakorolnom is kell vele és úgy érzem, hogy a gyakorló terep erre megfelelő, hiszen pont erre találták ki. Könnyen megtaláltam a helyszínt és eldugottabb részt is találtam. A hátizsákomból kiborítottam mindent, majd sorba raktam, hogy mik vannak és mire lesz szükségem. Első feladatom az volt, hogy a karok valahogy a páncél hátán maradjon és a pecsétek is védve legyenek. A szerszámkészlettel és egy ceruzával könnyen megfelelő méretűre vágtam az utoljára vett falapot. A bábkar helyét már akkor kitaláltam, amikor az ötlet megfogant bennem, de először rögzítés nélkül is megnéztem, hogy pontosan hol is lenne megfelelő. A ceruzával bejelöltem a helyeket, ahova felrajzoltam a 8 darab pecsétet, ahova majd a karok mennek. Ezután félretettem a páncélt és a karokkal kezdtem foglalkozni. A reszelővel az ujjakat egy kicsit hegyesre faragtam, bár nem tudom minek, hiszen nagyon közelharcra nem lesz alkalmas, de hátha. Miután a 80 ujj-jal elkészítettem, vagyis kiéleztem őket, a tenyérrel kezdek foglalkozni, ugyanis négyre felkerül az a pecsét, amibl már a páncélomra felkerült 8, majd elpecsételem a 4 pengét, amit vettem, hogy aztán elővegyem és reméljem, hogy a penge nem esik le. Szerencsém van, mert a tervem bejött és a penge a helyén maradt. Elpecsételem a pengéket, hiszen a pecsét elég árulkodó, így nem keverem össze a többivel. A következő lépésem a 8 falapból kivágjam a köröket, hogy tudjam védeni a pecséteket. Hosszabb folyamat volt, de megérte. Mivel a kezek már elkészültek, így azokat is elpecsételem, majd a védőburkot kezdem felszögeni. Kalapácsot a szállásom gondnokától kértem, aki szívesen adott is, így könnyű dolgom volt. Végre kész. Nem volt nagyon késő, de már lemenőben volt a nap, így egyetlen dolgot próbáltam ki. Felvettem a páncélomat, majd kioldottam a 8 pecsétet, mire előtört a 8 kar. Úgy döntöttem, hogy már késő van, így a maradék felszerelést hozva magamon a páncéllal indultam vissza a szállásomra. Megérkezve a szobámba a felszerelést a sarokba tettem és elmentem zuhanyozni, majd vacsorát rendeltem a maradék kevés pénzemből. ~Napokon belül pénzt kell szereznem, különben nem fogom tudni kifizetni a szállásom.~ Komoly anyagi gondjaim támadtak, alig pár száz ryum maradt arra, hogy lakjak, egyek és minden más igényemet kielégítsem. Mindegy, ne aggódjak a holnap miatt, minden napnak meg van a maga baja, a holnap aggódjon a holnap problémáiért. Ma már nem nagyon tudok semmit tenni a pénzügyi gondjaim megoldására, így inkább nem foglalkozom vele, viszont azt is tudom, hogy majd haza kell térnem. Itt nem sok mindent tudok csinálni és hiányzik a nagypapi és Ayame. Most ezzel nem tudok mit kezdeni, így el is hagyom a gondokat és zuhanyozni megyek. Tisztán térek vissza a szobában, majd felveszem a pizsamámat és aludni térek. Másnap reggel szokásos időben kelek, nme túl későn, de nem is túl korán. A maradék pénzemmel lesétálok és kifizetem a reggelit. Szerencsére még így is maradt pár száz ryum, de ez már csak pár napra elég, így ha holnapig nem találok munkát, akkor gyorsabban kell visszatérnem az öreghez, mint szeretnék. Reggeli után magamra kapom a ruhám és a páncélt, majd a kiképzőterepre, megyek. A tigris pecséttel feloldom a karokat, amik csak ernyedten lognak, már amennyire az anyaguk engedi, majd az egyik megmozdul. Én próbálom irányítani, de elég suta a mozdulat, így nem nyeri el a tetszésemet. Testen kívüli chakra irányításával való mozgatás, ami a bábmesterség alapja. Ezzel kellene most a karokat irányítani, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy sikerrel jártam. Rá kell jönnöm, hogy nem lehet egyszerre irányítani a karokat, vagyis jelenleg. Gyakorlásra van szükségem és ezt a karokkal meg is kell tennem, de ne akarjunk rohanni, ha még járni sem tudunk. Úgy kell felépítenem a gyakorlást, ahogy az ember fejlődik, vagyis először képes kúszni, majd lassan mászni, elkezd felülni, aztán el kezd járni, kezdetben botladozva csak segítséggel, majd aztán már nem kell neki segítség végül stabilan járni, majd futni. Nekem is ezt kell tennem. 8 karral az én karjaim száma ötszörösére nőnek, így meg kell tanulnom hogyan használjak ennyi végtagot. Mivel nem sokan tudnak ebben tanácsot adni, így egyedül kell kitapasztalnom ezt. Egyetlen kart kezdek el chakrával magamhoz csatolni és azzal hajtok végre különböző mozdulatokat, kezdetben eléggé ügyetlen mozdulatokra voltam képes, de a gyakorlás sikerült, viszont az igazi kihívás az volt, hogy egyszerre használjam az eredeti kezeimet és a bábkart, amit eddig használtam. Szerencsére gyorsan ráéreztem és egyre bonyolultabb mozdulatokra is képes lettem a három karral egyszerre. Aztán jött a két kar. Ez már valamivel nehezebb dió volt, mert a chakrámat egyenlően kellett eloszlatnom és figyelnem, hogy ez meg is maradjon. Valamivel hosszabb időt vett igénybe, de megtaáltam a megfelelő koncentrációt, így megint tovább léphettem, hogy úgy is használni tudjam a két kart, hogy a sajátomat is használom. Az irányított karok számának növekedése hála istennek nem volt egyenesen arányos az idővel, amit a gyakorlásra kellett fordítani, ugyanis a növekedés egyre kisebb mértékben számított, így a karok számának a növekedése kevesebb idővel növelte az újabb tanulásra fordítandó időt. Lassan, de biztosan végre sikerült az összes kar használatát elsajátítani, elkezdtem egyre bonyolultabb és összetettebb mozdulatokat tenni, például az egyik karommal, eldobtam egy kunait, míg a másikkal egy vágást vittem véghez. Ugyan mind a nyolc karral nem tudok egyszerre 8 dolgot csinálni, de 2- 3 dolgot azért már képes vagyok művelni, miközben a saját karommal is csinálok valamit. Kora délután volt mire végeztem, így talán találok valami küldetést a faluban. Mivel a cuccaim egy részére nincs szükségem, visszatértem a szobába, hogy a fölösleges cuccaimat le tegyem a szobába, majd a páncéllal a hátamon a faluba indultam, hogy feladatot keressek, amiért kaphatok némipénzt, ami még pár napig megment, mert utána megint kelleni fog a pénz.




//Vásárolt alkatrészek:

szerszám készlet (1000 ryu)

8 egyszerű báb kar

4 penge

1 db 1*1 m falap, 40 szög

1 üveg tinta, ecset (150 ryu)//

_________________
Előtöri, Adatlap, Kalandok, Küldetések, pályázatok, bővítmények, Tanulások

Spoiler:

Ha kölyökként nem tudtad, hol a helyed, azt felnőttként se fogod tudni.

[scroll][size=8]multi karakterek: Akira, Katsumi Kawachi, Akari Tenshi, Tomoko
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 397

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Jiraiya on Hétf. Aug. 10 2015, 20:05

Biztos 80 ujj? Very Happy
Elfogadva amúgy, a jutalmad igazából itt nem sok, mert ez csak egy elkészítés volt (Ami amúgy pályázat) így +4 Chakrát kapsz.

Levonandó Ryo:
Karok (egyszerű) --> 4000 Ryo
Eszközök és a többi --> 1900 Ryo
Ezeknél jó szívű voltam de most lenulláztad a pénzed ezzel, így most már szerezned kell egy kis mellékest Very Happy
  Vond le a pénzed.

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yamato (Kajiwara)

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.