Határvidékek

1 / 4 oldal 1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Határvidékek

Témanyitás  Hatake Kakashi(Inaktív) on Kedd. Okt. 09 2012, 18:03

Az ország határai, többek közt az északi (Iwagakurei) és déli (Sunagakurei) hágókkal és folyókkal.
avatar
Hatake Kakashi(Inaktív)
Mesélő


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: Pénz&Sárm

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Koreko Rui on Kedd. Okt. 09 2012, 22:44

//Kakashi//

Az ország határa sokkal szebb volt, mint amire Rui számított. A Szél országában nem volt sok természeti csoda, csupán néhány kevés vízhozammal rendelkező folyó, vagy egy-egy érdekes szikla képződmény tűnt ki a végtelen homoktengerből. Ehhez képest a Madarak országa nagyon hasonlított a régi lakhelyét, Konohát körülvevő területekre. A jounin hallott olyan pletykákat, hogy van néhány nagy tó az országban, valamint az északi területeken hegyek magasodnak, ott ahol határos a Föld országával. Ha marad ideje a küldetés után, lehet ellátogat pár helyre.
- Hű, de szép! - fakadt ki hirtelen belőle. Mondjuk ez nem volt akkora meglepetés, főleg hogy hónapokon át csak a homokot bámulta a kunoichi. Jól esett neki a kellemes szél, a sivatagi viharok után üdítően hatott.
*Már csak az összekötőmet kell valahogy megtalálnom.* Gondolkozott a jounin. Elég nagy területet kellett volna átfésülnie rövid idő alatt, tehát szüksége volt segítségre. Ez volt az első ötlet, ami az eszébe jutott, és nem is kellett annyi chakrát feláldoznia. Végigpörgette a már rutinnak számító kézjeleket, megharapta a hüvelykujját és kezét a földre csapta.
- Kuchiyose no Jutsu! - a technika nevének kimondása után egy füstfelhő kíséretében megjelent Hisoka, a farkaskölyök. Direkt nem ölt bele annyi chakrát, hiszen erre a feladatra ifjú barátja is tökéletesen megfelelt.
- Rui-oneechan, örülök, hogy látlak! - örvendezett a farkas. - Miben lehetek a segítségedre? - érdeklődött, s közben farka izgatottságot kifejező tartásban állapodott meg.
- Az összekötőmmel kell találkoznom, csakhogy semmilyen információm nincs róla. Elég nagy az a terület, ahol várhat rám. Szeretném, ha a kifinomult szaglásoddal kicsit segíteném nekem.
- Semmi gond, máris elkezdem! - apró orra sűrűn szimatolta a levegőt, hátha a növények és más állatok szagán kívül megérez egy embert. Közben persze Rui is elkezdte keresni az összekötőt, bár neki a szemére kellett hagyatkoznia. Most már csak az idő és a kitartás dönti el, hogy megtalálják-e belátható időn belül a keresett személyt.
avatar
Koreko Rui
Játékos

Taijutsu Pontok : 98

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 1475

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Hatake Kakashi(Inaktív) on Pént. Okt. 26 2012, 15:03

A sikeres idézés után a farkas azonnal neki kezd a keresésnek és mivel a terep kedvez neki hamar kiszúrja hogy a közelben valóban egy személy várakozik rád. Megadja neked a pontos paramétereket, majd el is indultok óvatosan a helyszín felé. Végül egy kisebb domb után látod meg az illetőt. Magas ámde testes kunoichiről van szó, kinek száját kendő fedi ám így is látszódnak durva már már férfias vonásai. Haja tarkójáig érő fakó szőke, míg szemei tengerkékek. Talán elsőre csak a szemeit tudta volna nőiesnek vélni rajta, no meg ruházatának színvilágát. Hátán egy katana várakozott bevetésre, amihez a lány hozzá is ért, amikor ő is megpillantott téged. Pár másodpercig pásztázott, majd mancsát visszarakta teste elé. -Már vártalak. Nem hittem volna hogy egy ilyen segítséget küldenek nekünk de nem kételkedem a Kazekage sama és uram ítélőképességében.- Mondta üdvözlés helyett, kicsit barátságtalan de tiszteletteljesen. -Gyere közelebb és igazold magad kérlek! Nincs időnk a bámészkodásra most.- Nézett körbe kicsit idegesen, miközben karjával magához hívatott.
avatar
Hatake Kakashi(Inaktív)
Mesélő


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: Pénz&Sárm

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Koreko Rui on Pént. Okt. 26 2012, 22:22

Szerencsére Hisoka segítségével nem kellett sok idő, és megtalálták az összekötőt. Rui először nem nézte meg alaposabban, csupán a nő fakó szőke haja és kék szeme tűnt fel neki.
- Köszönöm, Hisoka - mondta a farkasnak. - Innentől nem lesz rád szükségem.
- Nagyon szívesen! - válaszolta az idézett lény. Pillantása a nőre vándorolt, majd egy alig hallható morgás tört fel torkából. Valószínűleg nem kedvelte meg az összekötőt. A további gondokat, illetve megvető pillantásokat elkerülve, el is tűnt egy füstfelhő kíséretében.
Rui ekkor nézte meg alaposabban a másik kunoichit. Nem is értette, miért nem tűnt fel neki szokatlan megjelenése. A ninja hölgy teljességgel nélkülözött minden nőiességet magából, talán csak az öltözködése kompenzálta megjelenését. Amikor a kardjáért nyúlt, rögtön megértette Hisoka apró ellenszenvét. Az állatok jobban kiismerik az embereket. A nő megjegyzésére csupán szemforgatással válaszolt.
*Érdekes küldetésnek nézek elébe.* A levegőt erősen préselte ki ajkai között, ez amolyan elfojtott sóhajtásnak felelt meg nála. Csak azért, mert alacsonyabb és nőiesebb, mint a közvetítője, még nem kéne lebecsülnie az erejét. Szívesen az arcába vágta volna, de vissza kellett fognia magát. Elvégre ez egy feltűnésmentes küldetés, ezért a lehető legkevesebb ellenszenvet akarta kiváltani. Amikor a kunoichi intett, hogy menjen közelebb, és azonosítsa magát, lassan megindult felé. Táskájából elővette ninja igazolványát, amin fotója díszelgett és rajta voltak a szükséges adatok.
- A nevem Koreko Rui, Sunagakure jouninja vagyok - bökte oda kicsit szárazon, azonban a tisztelet megtartotta hangjában. Talán elsőre nem szimpatizált a nővel, viszont később akár még jó szövetségesek is lehetnek. Feltűnt, hogy idegesen nézett körbe a kunoichi, ezért még kiegészítette nem túl hosszú mondandóját. - Nem követett senki. Ha mégis lenne itt másvalaki, az előbb Hisoka jelzett volna.
Persze ettől még ott bujkált a lehetőség egy esetleges orvtámadásra, ám Rui remélte, hogy az út továbbra is olyan eseménytelen marad, mint eddig volt.
avatar
Koreko Rui
Játékos

Taijutsu Pontok : 98

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 1475

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Hatake Kakashi(Inaktív) on Szomb. Nov. 03 2012, 17:09

Az idegen kunoichi egy hirtelen mozdulattal kapta ki kezedből az igazolvány és elemezte pár másodpercig, majd visszaadta.-Rendben. Bár ennyiből nem lehetek biztos még benne hogy tényleg te vagy az de az aurád elárulja magát. És ha a környékről származnál vagy Iwagakuréból nem jelentetted volna ki ilyen meggyőződéssel hogy nem követtek.-Közben kezével intett hogy kövesd, te pedig engedelmeskedtél neki.-Sok módszert és technikát fejlesztettek ki ellenségeink hogy kémkedjenek és zaklassanak minket. Egyes dolgok már túlmutatnak az egyszerű Ninja tudományokon. De nem szeretnék fecsegni az uram helyett. Az ő dolga a megbízás és a tájékoztatás.-Fejezte be pár száz méter után egy eldugottabb zugban a fecsegést majd kézjelekbe kezdett. Szám szerint hét különböző pecsétet mutogatott el, majd mutatóujját finoman a földhöz érintette és hátralépett. Pár másodperc múlva egy csapóajtó emelkedett ki a földből, szinte hangtalanul. -Az uram titkos járata. Érezd megtiszteltetésnek hogy tudhatsz a létezéséről és beenged ide.-Mondta majd beléptetek az alagútrendszerbe és a sarokban lévő fáklyatartóból egy-egy ilyen eszközt vettetek használatba hogy ne vaksötétben kelljen haladnotok. Az ajtó hirtelen bezáródott mögöttetek, nem volt más út mint az előre vezető.
avatar
Hatake Kakashi(Inaktív)
Mesélő


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: Pénz&Sárm

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Koreko Rui on Szer. Nov. 07 2012, 20:24

//Elnézést a késésért!//

A nő továbbra sem volt valami szimpatikus Rui-nak, és az még csak fokozta a dolgot, hogy a másik kunoichi be sem mutatkozott neki. Az igazolványát bezzeg úgy tépte ki a kezéből, mintha egy vadállat bújt volna meg benne. A jounin elnyomott egy mély sóhajt, majd miután visszakapta a papírját, figyelme az összekötőjére irányult. Még mindig gyanúsnak találta a Sunagakure-i shinobit, ám ebbe a lány már beletörődött.
- Nos, azt nem kétlem. A háború mindig a legrosszabbat hozza ki az emberekből. Vagy éppen a legjobbat, ha szövetségről van szó - válaszolta a jounin, miközben engedelmesen követte a nem túl nőies ninját. Ha az elmondottak igazak, akkor sokkal nagyobb ügybe tenyerelt bele, mint amire Gaara-sama elmondása alapján számított. - Megértem, úgyis tájékoztatnak majd a részletekről.
*Tényleg nagyon odafigyelnek a biztonságra. Azon csodálkozom, hogy nem kötötte be a szememet, vagy húzott valami csuklyát a fejemre.* Tette hozzá gondolatban a mostani helyzethez. Nemsokára megérkeztek az adott helyre. Rui először nem értett semmit, hiszen csak föld és erdő volt a közelben. Ám amikor a kunoichi kézjelekbe kezdett és ujját a földre érintette, egyből világossá vált minden.
- Tehát egy titkos alagút - motyogta a jounin, és követte a nőt az újonnan megnyílt alagútba. - Nagyon ötletes, így biztosan nehezebben akadnak az itteni ninják nyomára az esetleges kémek. Természetesen nagyon hálás vagyok, amiért tudhatok erről a rövidebb és biztonságosabb útról - mondta a vörös hajú shinobi, majd utána leemelt egy fáklyát az egyik fali tartóból. Nem volt különösebb baja a sötétséggel, de hálás volt, amiért kapott valami világító eszközt. Ekkor hallotta, hogy záródik az ajtó, kizárva a természetes fényt az alagútból. Már csak a fáklya adott némi világosságot a két kunoichinek.
*Most már csak előre mehetünk. Egyébként nem értem, miért izgulok. Csak egy újabb küldetés, amit a háborús helyzet miatt kaptam. Az viszont eléggé furcsa, hogy ennyire rá akarják tenni a kezüket erre az országra. Tudtommal nincs semmi olyan fegyvere, vagy különleges adottsága a falunak, ami indokolná az ilyen szintű kémkedést.* Út közben el kellett valamivel foglalja magát, tehát összegezte a gondolatait erről a küldetésről. A tűz halk ropogása némi hangulatot kölcsönzött a helyzetnek, de ettől eltekintve a ninja remélte, hogy viszonylag hamar megérkeznek az úti céljukhoz. Igazából a megbízóval akart komolyabban elbeszélgetni, mert ő többet tudhatott, mint a nem igazán kedves hölgyemény, aki mellette lépkedett.
avatar
Koreko Rui
Játékos

Taijutsu Pontok : 98

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 1475

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Danzou on Kedd. Nov. 13 2012, 19:40

//Rui//

- A patkányokra vigyázz. Ha rájuk lépsz elég nagyot tudnak harapni. - mondta a társad neked, mielőtt bekanyarodott volna balra.
Miután te is bekanyarodtál láttad, hogy egy már szűkebb folyosóra értettek, aminek egyes szakaszaiba látszólag patkányok rágtak magukat alagutakat.
Szerencsédre utatok során egyetlen egy patkánnyal se találkoztatok, annál több volt a pókháló, némelyikbe még egy-egy nagyra nőtt pók is tartózkodott. Ezeket társad nemes egyszerűséggel agyon nyomta, majd ment tovább, mintha mi sem történt volna.
Nem tudod már mennyi ideje mehettetek, mikor hirtelen egy nagyobbacska terembe értettek. Nem valami nagy luxussal volt berendezve, mindössze néhány asztalt volt, és ezekhez néhány szék, azoknak is a többsége vagy korhadt, vagy patkány rágta volt.
- Várj itt, mindjárt idehozom az uramat. Mint mondtam, vigyázz majd a patkányokkal. - mondta a társad és tovább ment egy másik folyóson mielőtt megszólalhattál volna.
Mint kiderült, nem maradtál egyedül, mivel néhány patkány is járkált a közelben, szerencsédre azonban tartották a tisztes távolságot. Óráknak tűnő percekig kellett várnod, mire ismét láttad a társadat. Mögötte egy középkorú férfi jött, akiről már látásból rájöhettél, hogy ő lehet a földes úr. Ugyanis ruháján látszott, hogy nem éppen olcsó darab, ugyanúgy, mint az ékszerek, amiket a két csuklóján hordott.
- Te lehetsz az akit Gaara küldött ugye? A nevem Giichi. Bocsáss meg, ha az emberem mogorva volt veled, de nem nagyon bízik meg már senkiben az elmúlt napok történései miatt. Azért is bocsánatot kérek, hogy egy ilyen helyen kellett találkoznunk, de itt a legbiztonságosabb, és csak itt nem tudnak kihallgatni minket. Gaara minden részletet elmondott neked?
avatar
Danzou
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Koreko Rui on Vas. Nov. 18 2012, 22:05

A patkányok nem annyira zavarták a lányt, inkább a pókhálók és a pókok miatt aggódott. Rui ugyan nem volt az a nyafogó típus, de a nyolclábú állatokkal sosem sikerült jól kijönnie. Éppen ezért inkább a rágcsálókra figyelt, ám azokból egy sem akadt az útjába. Zöld szemei néha kikerekedtek, amikor a nő természetes nyugalommal vetett véget a pókok életének. Nem engedhette meg magának a jounin, hogy fintorogjon, tehát arcvonásait igyekezett megkeményíteni az út idejére.
*Kíváncsi vagyok mennyit fogunk még gyalogolni.* Ahogy ezen elmorfondírozott, hirtelen az alagút kiszélesedett, és a kunoichi azt vette észre, hogy egy teremben állnak. Gyorsan körülnézett, de nem látott semmi említésre méltó berendezési tárgyat, kivéve a nem túl jó állapotban lévő asztalokat és székeket.
*Rendben van, itt várok.* Válaszra már nem maradt ideje, ezért csak gondolatban mondta ki a szavakat. Egyébként se mehetett volna sehová, mert nem ismerte az alagútrendszert és semmi kedve nem volt eltévedni. Arról nem is beszélve, hogy A patkányok már bátrabbak voltak, mert előmerészkedtek, viszont nem mentek túl közel a jounin-hoz. A vörös hajú ninja arra következtetett, hogy nem szeretik annyira az emberi társaságot, vagy a tűztől féltek esetleg. Habár az a fáklya inkább világításra volt jó. Rui úgy döntött, ha az állatok próbálkoznának valamivel, akkor fegyverrel megpróbálja visszaszorítani a közeledésüket. A várakozás túl hosszúra nyúlt, a shinobi már kezdett aggódni, hogy esetleg valami történt a nővel, vagy a mesterével, ezért késnek. Egyszer csak megpillantotta jelenlegi társát, aki szerencsére nem egyedül tért vissza. Azonnal feltűnt neki, hogy a férfi nem csak egy egyszerű ember, hanem bizony a földesúr. Kicsit furcsa volt egy ilyen látni a vezetőt, akinek a ruhája elég drágának tűnt, ráadásul még ékszereket is viselt.
*A háborús helyzetben kissé lehetne visszafogottabb is.* Jegyezte meg magának a lány. Miután a férfi túlesett a bemutatkozáson, a zöld szemű kunoichi is belefogott mondandójába.
- Üdvölzöm Giichi-san! - köszöntötte a földesurat a shinobi. - Igen, engem küldött a Kazekage. Koreko Rui vagyok, Sunagakure jouninja - a nő már ismerte ezeket az információkat, ám a lány úgy döntött, megosztja Giichi-vel is. - Nem ismerem a részleteket, Gaara-sama csupán annyit árult el, hogy a faluban aggasztó gyilkosságok és lopások történtek. Úgy tudom kémekre gyanakszanak, akik beférkőztek a faluba. Ezen kívül más információról nincs tudomásom.
Tényleg nem tudott túl sokat az ügyről, ettől eltekintve határozott célja volt, hogy kideríti, mi is folyik tulajdonképpen ebben az országban.
avatar
Koreko Rui
Játékos

Taijutsu Pontok : 98

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 1475

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Danzou on Szomb. Nov. 24 2012, 17:18

//Rui//

- Akkor ezek szerint nekem kell elmagyaráznom a helyzet. - azzal leült az egyik korhatozó székre.
- Nos, mint ahogy te is ismered aggasztó gyilkosságok történtek az elmúlt pár napba, ezért is kértem Gaaratól segítséget. De nem a gyilkosság az aggasztó, hanem az, hogy kiket öltek meg. Az összes eddigi célpont az mind egy-egy fontosabb emberem volt, akikkel irányítottam a fontosabb feladatokat. Mint például a fontosabb épületek karbantartása, az élelmek elraktározása egy esetleges háború idején, és a többi. Már benned is kezdhet körvonalazódni, hogy ez bizony politikai támadás. Valaki, vagy valakik le akarnak váltani. Ez nem csak nekem lehet rossz, hanem nektek is a diplomáciai kapcsolatok miatt. Ugyanis, ha az ellenségeitek emberei közül kerül valaki a helyemre, könnyen ellenetek uszíthatja e terület lakóit. Vagy akár állomásoztathat itt katonákat is. Bármelyik történik a kettő közül, az mind a népemnek, mind a te népednek rossz lenne. Emiatt is vagy itt. Ki kell találnod, hogy ki áll a támadások mögött, és bizonyítékot kell szerezned ellene. Néhány bizonyítékot szereztünk mink is már, de egyelőre azokat senkire se tudjuk rábizonyítani. Most pedig, ha nem haragszol vissza kell mennem, mert feltűnő lesz a hosszú távollétem. A többit a leendő társad elmagyarázza majd. Csak előtte meg kell várnod, hogy visszajöjjön érted miután biztonságba megérkeztem. Addig sajnos itt kell maradnod, de ne aggódj, a patkányok nem nagyon szeretik az embere közelségét, emiatt nem fognak a közeledbe menni. Majd még találkozunk.
Azzal sarkon fordult és kiment a kis teremből. Ismét egyedül voltál, jobban mondva nem egyedül, mivel ott voltak a patkányok is. Mivel egyedül voltál, így volt időd elgondolkodni a kapott információkon. Már jó ideje gondolkodhattál, mikor zajra lettél figyelmes. Mintha a patkányok megijedtek volna fejvesztve kezdtek el rohangálni. Látni nem láttál semmit, de viszont a zajokat hallottál. Mintha emberi zajok szűrődtek volna ki onnan, ahonnan jöttetek. Pár másodperccel később hallottad, hogy a társad is jön már visszafele. Azonban a másik zaj, ami olyan, mintha emberi beszéd lenne kezdett elhalkulni, mintha távolodna tőled.
Így döntened kellett. Vagy megvárod a társadat, vagy elindulsz a zaj forrása felé.
avatar
Danzou
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Koreko Rui on Csüt. Nov. 29 2012, 22:28

A kunoichi összevonta szemöldökét, amint egyre jobb képet kezdett alkotni a szituációról. Tényleg eléggé beletenyerelt egy összeesküvésbe. Az aggasztó szó már kevésnek bizonyult a helyzet ismertetésére. Rui nagyon jól tudta, hogy mit jelenthet ez az egész. Jó pár éve így akarták összeugrasztani a Szél és Tűz országát. A háború már akkor is a küszöbön állt, még szerencse, hogy időben kiderült minden. Akkor követet kellett játszania, hogy megerősítsék a két ország békéjét.
- Hm... nem lesz egyszerű az ügy. Tényleg nagyon szúrhatja a szemét valakinek, hogy Ön az ország jelenlegi vezetője. Sajnos van tapasztalatom korábbról, ezért nem fogom félvállról venni az ügyet. Meg kell akadályoznom, hogy kitörjön az ellenségeskedés a két ország között. Szerintem gyengíteni akarják a szövetséget, így nagy valószínűséggel a Kiri-Iwa szövetség és a hozzájuk csatlakozott kisebb nemzeteknek áll érdekében ez a felfordulás. Persze előre nem akarok ítélkezni, csupán egy megérzést követek - úgy érezte előzetesen ennyit elmondhat. Tényleg nehéz lesz rábizonyítani a tettesekre az elkövetett bűnöket, főleg ha eddig még a Madarak országának vezetője sem jutott sokra ezzel kapcsolatban. Az eddig megszerzett bizonyítékokat mindenképpen látni akarta, mert ez lehet a legjobb nyom, amin elindulhat. A vezető azonban már sietősre vette, nem akart túl sokáig távol maradni. A jounin ezt maximálisan megértette, elvégre az ország biztonsága forgott most kockán. Túl sok kedve nem volt a másik kunoichi-vel társalogni, ám csak ő tudhatott még több információval szolgálni.
- A patkányok... értem - válaszolta kurtán a vörös hajú lány és gyorsan körbenézett a teremben. Tényleg nem szerették az ember közelségét, mert ez alkalommal is messzire elkerülték őt.
A várakozás megint túl hosszúra nyúlt. Ezek szerint elég messze lehettek a fővárostól, mert más különben hamarabb meg kellett volna járja a nem túl nőies shinobi. A jounin agya a kapott információkon kattogott, talán túl sok is volt így egyszerre.
*Meg kell találnom, bárkik is állnak e mögött! Most a szövetségünk került bajba, és nem hagyhatom, hogy meggyengüljünk. Tudom, hogy ebben a szövetségben három nagy nemzet is benn van, míg a másikban csak kettő, de ez nem jelenti azt, hogy lazán vehetjük a háborút. Nem tudni, hogy a másik félnek milyen előnyei vannak velünk szemben.* Kicsit kezdett pesszimista lenni ezzel az egésszel kapcsolatban, ám bízott benne, hogy a küldetés végére kicsit tisztábban fog látni.
A gondolataiból emberi zajok rázták vissza a valóságba. Egészen úgy hallatszott, mintha beszéd szűrődne abból az irányból, amerről jöttek. Sajnos a társa még nem ért vissza, így két választása maradt. Úgy döntött, hogy a kockázatosabbat választja, és elindul a hangok felé. Nem akarja elszalasztani a lehetőséget, hogy még több információhoz jusson. Néha meggondolatlanul cselekszik, ám bízik benne, hogy ha egy esetleges harcra kerülne a sor, akkor a másik nő a hangokból rájön, merre is van éppen. A lehető leghalkabban próbál az ismeretlen zajok közelébe jutni. Mielőtt még kimenne a teremből, kézjelekbe kezd.
- Iwagakure no Jutsu - suttogja maga elé a technika nevét, és ezzel együtt beleolvad az alagút falába. Ilyenkor jön jól, hogy nem építették ki az alagutat, hanem meghagyták az eredeti falakat, amik földből vannak. Remélhetőleg így észrevétlenül tud a hangforrás közelébe lopózni.
avatar
Koreko Rui
Játékos

Taijutsu Pontok : 98

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 1475

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Danzou on Szomb. Dec. 08 2012, 18:45

//Rui//

- Biztos vagy benne, hogy sikerülni fog a terved? Mert, ha lebukunk nekünk végünk. Ki fog végeztetni nyilvánosan az a bolond, csak azért, hogy még jobb kapcsolatot ápoljon Sunagakure és Konohagakure vezetésével. – hallottad a jól kivehetően férfihangot miközben egyre közelebb lopóztál.
- Hidd el, sikerülni fog a tervünk. Már az itt tartózkodásunk is bizonyíték erre. Mert ezt elvileg csak ő, és a már halott társai ismerik. – válaszolt a másiknak egy újabb férfihang.
- Egyáltalán te ennek a helyét honnan tudod? Hisz nem olyan egyszerű ide bejutni. Talán a halála előtt kiszedted valamelyikükből?
- Nem én. Hanem a lányom.
- Ő szedte ki valamelyikükből a halála előtt?
- Nem te bolond. Az ő lelke túl gyenge a gyilkoláshoz. Másképp szedte ki ő.
- Hogyan?
- Legyen annyi elég, hogy egy kellemes éjszakát töltött az egyik emberrel, akiből ki tudta szedni ezt az információt a tehetséges cipőmozgásával. De most már ideje mennünk, még a végén feltűnik az eltűnésünk nekik, és lebukunk.
Hirtelen robajlás hangja kezdett el kiszűrődni, ami elnyomott minden más hangot. Amilyen gyorsan csak tudtál haladtál a hang iránya felé, azonban elkéstél. Mivel mikorra oda értél már nem állt ott senki se, csak egy pókhálóban igen gazdag földfal nézett veled farkasszemet.
Megpróbáltál bármi féle nyomot keresni, hogy mi lehetett a zaj forrása, de nem találtál semmit se. A két férfi itt jártakor csak egy halványan érezhető parfüm szaga árulkodott.
Mikor megfordultál eszméltél rá, hogy már nem tudod merre jöttél. Hála annak, hogy a falakon belül mozogtál, nem tudtál semmi alapján tájolódni, ezáltal térképet készítve magadnak a fejedben. Nagyon messziről motoszkálás hallatszott, de túl halk volt ahhoz, hogy betud azonosítani pontosan merről, jöhet.
Már kezdtél egyre jobban kétségbe esni, mikor szokatlan dolog történt: egy aranyszínű fény kezdett el pulzálni, mintha csak hívogatott volna téged. Minél tovább nézted annál erősebben kezdett el pulzálni.
Így két választásod volt. Elindulsz megpróbálni a hang forrását beazonosítani abba reménykedve, hátha a társad zaját hallod, vagy elindulsz a fényforrás felé.
avatar
Danzou
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Koreko Rui on Kedd. Dec. 18 2012, 20:50

//Elnézést a késésért, ugyan jeleztem a hiányzásokban, de kicsit elhúzódott a távollétem a fogfájásom miatt.//

A beszélgetés elég furcsa volt, már ami a témát illeti. Rui ugyan számított árulókra, de az elhangzottak nagyon arra utaltak, hogy belső körökben kell keresni a kémeket, illetve ellenségeket. A legrosszabb az egészben az volt, hogy a falu vezetője erről semmit nem tudott, vagy legalább is nem közölte a jounin-nal.
*Ez egyre jobb és jobb lesz.* Jegyezte meg magának a kunoichi, miközben azon ügyködött, hogy ne csapjon semmi zajt. Sajnos bizonyítéknak nem sokat ért ez a kihallgatott beszélgetés, hiszen ki figyelt volna egy kívülálló vádló szavaira. Valami mást is kell még szereznie, ami lebuktatja a két férfit.
*Ha megtalálnám a lányt, akit említett az egyikük, sokkal több esélyem lenne. De vajon képes lenne elárulni az apját? Vagy ki kéne szednem belőle az információkat? Á, utána nem tudnék tükörbe nézni! Végül is, nem egy ninjáról van szó. Akkor talán ezt a két férfit kéne csapdába csalnom és vallomásra bírnom.* Miközben ezen gondolkozott, hirtelen robbanás zajára lett figyelmes a vörös hajú ninja. Azonnal feloldotta a jutsut, hiszen így könnyebben tudott haladni. Amikor odaért, csak egy kőfal fogadta.
- Elkéstem - jegyezte meg szárazon. Már nem tudott mit tenni, pedig jó lett volna, ha legalább az egyikük kinézetét látja és megjegyzi. Ám ekkor egy illat csapta meg a kunoichi orrát. Parfüm illata volt, de már csak halványan lehetett érezni. Igyekezett az eszébe vésni, hogy ha később újra megérzi, azonnal felismerje. Azért mégiscsak sikerült találnia egy nyomot. Rui ekkor jött rá, hogy teljesen eltévedt, hiszen nem figyelte az utat. A folyosók nagyjából egyformának néztek ki, tehát így esélye sem volt visszajutni a terembe, ahol társára kellett volna várnia.
- Mi lehet ez? - kérdezte magától, miközben tekintete egy aranyló fényforrásra vándorolt. Közben apró nesz ütötte meg a fülét, ami talán társa érkezését jelezhette. Ám a kíváncsiság sokkal nagyobb úr volt. A zöld szemű lány ámulva figyelte a fényt, ami egyre jobban hívogatta és eközben egyre gyorsabban kezdett el pulzálni. A jounin korábban is magányos farkas volt, tehát elindult a fény felé. Eszébe jutott, hogy talán elindulhatna a hang irányába, ám nem tudta tisztán beazonosítani az irányt. Ekkor eszébe jutott valami. Gyorsan végigpörgetett néhány kézjelet és összeszedte a chakráját.
- Kage Bunshin no Jutsu! - a technika nevének kimondása után, még egy Rui jelent meg. - Figyelj, maradj itt és ha megjelenne a társam, akkor mondd meg neki, hogy az aranyszínű fény felé mentem! - adta ki az utasítást a jounin. A másolat bólintott, majd az igazi lány elindult a fény felé. Nem tudta, hogy mi vár rá, de most már ki akart deríteni mindent erről a jelenségről.
avatar
Koreko Rui
Játékos

Taijutsu Pontok : 98

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 1475

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Danzou on Szomb. Dec. 22 2012, 19:54

//Rui//

A fény egyre erősödött miközben egyre jobban közeledtél hozzá. Már csak néhány méterre lehettél tőle, de nem tudtad megállapítani mi lehetett az, mert túl erősen világított, hogy láthasd. Végül a rejtélyes tárgy abba hagyta a pulzálást. Kellett néhány másodperc mire hozzászoktál a sötéthez, és csak ezután tudtál jobban szétnézni.
Különös látvány tárult eléd: minden tele volt pókhálóval. De ez nem akármilyen pókháló volt, hanem aranyszínű. Egyet meg is tapintottál, és rájöttél ez nem csak aranyszínű, hanem konkrétan arany. Csodálkoztál, hogy mi hozhatta létre ezt, mikor mozgolódásra lettél figyelmes. Már nyúltál volna a fegyvertartódhoz, mikor megláttad mi mozgott, amitől még jobban ledöbbentél, mint az arany hálótól. Ugyanis nem más jött elő a hálórengeteg közül, mint egy arany pók. Pár másodpercig néztétek egymást, majd még nagyobb döbbenetedre megszólalt a pók.
- Meg se akarsz szólalni? - kérdezte miközben szemmagasságba mászott.
- De szerencsére felém jöttél, és nem a hang felé. Ugyanis akkor lehet itt lelted volna a halálodat. Mert becsapós a hang itt, visszaverődik a falakról és így sokszor olyan, mintha teljesen máshonnan jönne. Nem egyszer tévedtem már el én is így. Még szerencse, hogy érzékeltelek és a maradék erőmmel tudtam jelezni neked. Ezáltal mindketten kijuthatunk innen. Ugyanis én tudom a kivezető utat, de nincs erőm elmenni odáig. De neked van. Így alkut ajánlok: te kiviszel innen, én meg közben megmutatom az utat vissza abba a terembe ahol a társad kereshet. Ne gondolkozz sokáig, mert, ha rövid időn belül nem érsz oda vissza, akkor el fog menni, és csak ő tudja kinyitni neked az egyik kaput.


//a pók: http://images4.wikia.nocookie.net/__cb20120627130606/game-pedia/de/images/2/26/AsurasWrath_GoldenSpider.png //
avatar
Danzou
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Koreko Rui on Csüt. Dec. 27 2012, 21:25

Ha eddig nem lett volna furcsa a helyzet, mostanra biztosan azzá vált. A színarany hálók közül előbukkanó, szintén arany színű pók csodálkozásra késztette a vörös hajú lányt. Fegyvert nem volt ideje elővenni, mert a döbbenettől szó szerint lebénult. A helyzetet fokozta, hogy a nyolclábú megszólalt.
- He? Mi van? - talán ez volt az egyik legőszintébb megnyilvánulása hosszú idő óta. Erre komolyan nem számított. Az elmúlt évek alatt sok mindent látott már, ám ez túlment minden határon.
*Lehet, hogy kezdek bedilizni.* Tette hozzá magában, és abban reménykedett, hogy a pók nem gondolatolvasó. Vett egy mély levegőt, hogy kitisztítsa gondolatait, de ebben a föld alatti labirintusban nem volt valami kellemes a levegő. A nyolclábú ismét beszélni kezdett, de ezúttal komolyabb témáról, mint a megszólalás. Rui tudta, hogy részben igaza van, ráadásul meg is mentette a biztos haláltól, már ha az igazat mondta. Gyorsan mutatott egy kézjelet, majd feloldotta a Kage Bunshin-t, mert ezzel a chakráját pazarolta. Mivel a másolattól nem érkezett semmilyen információ, úgy gondolta a pók nem akarta félrevezetni.
- Azt hiszem, akkor köszönettel tartozom - válaszolta a zöld szemű jounin. Kicsit beleborzongott a gondolatba, hogy egy pók fog felmászni rá, de talán az arany színe miatt kicsit más lesz a tapintása is. - Nem hiszem, hogy lenne más választásom, vagy netán jobb ötletem. Be kell ismernem, hogy egyedül innen nem tudnék kitalálni. Reméltem, a társamnak lesz annyi esze, hogy utánam jöjjön, de úgy tűnik tévedtem.
Miután befejezte mondandóját, kinyújtotta a kezét, ezzel jelezve, hogy készen áll a feladatra. Azért annyi óvatosság volt benne, hogy végig figyelte a pókot, nehogy valamivel próbálkozzon. Nem arról van szó, hogy ne bízna meg benne, csak jounin évei alatt megtanult körültekintően eljárni bizonyos helyzetekben.
avatar
Koreko Rui
Játékos

Taijutsu Pontok : 98

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 1475

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Danzou on Kedd. Jan. 08 2013, 08:34

//Rui//

A pók belemászott a tenyeredbe, majd kényelmesen elhelyezkedett ott. Közelebbről láthattad, hogy a testén számtalan motívum van. Mintha pecsétek lennének, de ebben nem voltál biztos, mivel ilyen szimbólumokat eddig nem láttál az útjaid során. Másik furcsasága, hogy inkább nézett ki valamilyen gépnek, mint élőlénynek.
- Na, szóval akkor valahol a főteremnél van a barátod, akkor valamelyik citromsárga száll lehet az, így leszűkíthetjük a kört. Mivel az van a legmesszebb, akkor így csak a legvastagabb lehet, akkor szóval azt kell követnünk! - mutatott fel a plafonon lévő legvastagabb pókháló szálra az egyik lábával - Mivel te innen úgyis könnyűszerrel eléred, leszednéd nekem? Mert ezt a fonalat kell majd követnünk a kijutáshoz.
Miután ezt megtetted a pók egy nyugodt mozdulattal elvette tőled a pókhálószárat, majd ekkor következett a következő furcsaság: szétnyílt a pók. A belsejében fogaskerék, és egyéb mechanikai eszközök foglaltak helyet, köztük egy orsó is. Erre erősítette rá pókháló szálat, majd összecsukódott, ezzel visszanyerve a régi alakját.
- Most már nincs más dolgunk, mint követni a szálat. Majd én irányítalak, hogy merre kell menni.
Így is történt: a pók navigált, te meg követted az utasításait. Kettőtök munkájával egyre közelebb értetek a nagy teremhez, ezt bizonyítja a fény, ami a társad fáklyájától származhatott. Minél közelebb értetek, annál jobban hallhattátok a társad hangját, és ezáltal azt, hogy legszívesebben miként kínozna meg téged.
- Semmit se változott ezek szerint. De most már innét a fonál nélkül is idetalálsz, így megkérnélek egy szívességre: rejts el. Ha meglát engem, akkor meg fog semmisíteni engem, ami számodra nagy kár lenne, mivel jó pár bizonyítékkal tudok szolgálni neked a gyilkosságokkal kapcsolatban. Hallottam pár dolgot, amíg itt voltam az alagútba, köztük azt is, hogy ki lesz a következő célpontjuk a merénylőknek. Nos, elrejtesz akkor?
avatar
Danzou
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Koreko Rui on Hétf. Jan. 14 2013, 22:12

Szerencsére nem történt semmi, ami aggodalomra adott volna okot a vörös hajú lány részéről. A pók nem próbálkozott semmi trükkel, de ugyanakkor elég furcsának tűnt. Ahogy Rui közelebbről megnézte, fura jeleket vélt felfedezni az állat testén.
*Hm, elég különös. Most már kíváncsi vagyok, hogy ki vagy mi lehet ez.* Gondolkodott el a jounin, miközben a pók megkereste a visszajutáshoz szükséges fonalat. Amikor megtalálta, megkérte a kunoichi-t, hogy szedje le neki a szálat.
- Tessék! - válaszolta a zöld szemű shinobi, majd újból elcsodálkozott, hiszen a pók nemes egyszerűséggel szétnyílt és a testében lévő orsóra tekerte fel a fonalat. - Rendben van, követlek.
*Nos, ez még különösebb, mint az ábrák. Ha sikerül, akkor mindenképpen ki fogom faggatni a részletekről.* Újabb gondolatmenetet futtatott végig az elméjében, ám közben ügyelt arra, hogy tartsa a tempót. Egy ideig kicsit aggódott, mert tényleg nem emlékezett az út ezen részére, de betudta annak, hogy túlságosan el volt foglalva. A jutsut is fent kellett tartania, amikor a hangforrás felé indult, és az nem jutott eszébe, hogy megjelölje az irányt. Fogalma sem volt, hogy mennyi idő telhetett el, hiszen sötét volt, na meg a föld alatt amúgy sem lehet olyan jól mérni az időt. Éppen ezért elengedett egy apró sóhajt, ami a megnyugvás jele volt, amikor egyre erősödő fényt látott. Nagy valószínűséggel a társa volt a teremben. Más nem igazán lehetett ott, pláne nem fáklyával a kezében, ami eléggé feltűnő volt a sötét alagútrendszerben. Amikor közelebb értek, Rui tisztán hallotta a társa szavait. A nő nemcsak külsőleg, hanem személyiségileg sem volt túl nőies. Elég érdekes módon fejezte ki a dühét. A kunoichi egy pillanatra megtorpant, majd indult volna tovább, de a pók megelőzte. Igazából a jounin-nak sem fűlött ahhoz a foga, hogy szembenézzen a másik ninjával. Persze az is lehet, hogy csak a szája volt nagy a távollétében, és igazából nem bántaná. Inkább nem akarta tesztelni az elméletét.
- Ezek szerint ismered? - kérdezte a lány, miközben egyik szemöldökét kissé felhúzta. - Tudod, nem szívesen rejtelek el úgy, hogy alig tudok rólad valamit. Ne értsd félre, nagyon hálás vagyok a segítségedért, de azt be kell látnod, hogy egy arany színű, mechanikus pókot nem minden nap lát az ember - halkan beszélt, nehogy felhívja magára a figyelmet. Vett egy mély lélegzetet és folytatta. - Segítek neked, mert hasznos információkkal szolgálhatsz. Elrejtelek, de ha kettesben leszünk, lesz hozzád pár kérdésem, és nem csak az említett merénylet célpontjáról! - hangjában nem volt fenyegetés, csupán kíváncsiság és apró óvatosság csengett benne.
Rui elővett egy tekercset, majd gyorsan kihajtogatta. Megvárta, amíg rámászik a pók, majd a megfelelő kézjelek segítségével elpecsételte. Jobb nem jutott eszébe, meg amúgy is, elterelő technikánál fennáll a veszély, hogy valahogy lebukik. Miután elrejtette segítőjét, elindult a terem felé, ahol társa várt rá.
- Sajnálom, hogy elmentem, de fel kellett derítenem valamit - csak ennyit mondott, hiszen minél kevesebbet árul el a kis kiruccanásáról, annál kisebb az esélye, hogy véletlenül szóba kerül a pók.
avatar
Koreko Rui
Játékos

Taijutsu Pontok : 98

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 1475

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Danzou on Pént. Jan. 25 2013, 15:33


//Rui//

- Mégis mi volt az, amit fel kellett derítened? Talán az, hogy miként hozhatod be a merénylő társaidat? Nem tudom, miért bízik meg benned a mester, de most közlöm: egy rossz mozdulat és egy végtagoddal kevesebb lesz? Világos voltam kislány? - kérdezte miközben a kardját végig feléd tartotta.
Miután lenyugodott, visszarakta azt a tokjába, majd intet, hogy kövesd. Percekig mentetek már, látszólag teljesen ugyanolyan folyósokon, mikor egyszer csak a társad megállt jelzett. Lehajolt, mintha látszólag észrevett volna valamit. Ekkor te is lejjebb hajoltál, és észrevetted azt, amit a társad: egy aranyszínű fonál.
- Szóval még életben van. Valahogy sikerült túlélnie eddig. - motyogta a társad teljesen megfeledkezve róla.
Mi sem bizonyítja ezt jobban a saját tempójában haladt tovább, amivel nehezen tudtad csak tartani a tempót. Pár percig így haladtatok, míg egyszer csak véget ért az út. A földfal nézett vissza rátok. Már pont mikor meg akartad volna kérdezni jó irányba jöttetek-e társad elmutatott néhány kézpecsétet, majd a falra tette a kezét. Ekkor ugyanolyan robajt hallottál, mielőtt eltűnt volna a két ismeretlen.
A fal kezdett ketté nyílni, ami mögött egy lépcsősor kezdett feltűnni. Társad meg se várta míg teljesen kinyílik, egyből átpréselte magát, pedig csak két másodpercet kellett volna várnia.
Miután utolérted már a lépcsősor végén volt és egy ajtót nyitott ki. Annyira megfeledkezett rólad, hogy pont előtted csapta be az ajtót, így sikerült neki menned. Szerencsére nem sérültél meg, de azért pár átkot elmormogtál a társadra. De talán még jó is, hogy neki mentél az ajtónak, mert így ismét eszébe jutottál a társadnak.
- Ezek szerint tudtad velem tartani a tempót. Pedig kezdtem reménykedni, hogy lemaradsz és bezárhatlak oda. Talán legközelebb szerencsém lesz. Most itt szét kell válnunk. Te menj tovább egyenesen, majd kanyarodj balra, onnantól már látni fogod a falut. Nekem a palotába kell mennem. A faluban keresd meg Kichibei-t, ő fog szállást adni neked. Majd vele is fogok üzenni, hogy mikor gyere a palotába. Jó utat. - azzal hátat fordított neked és egyedül hagyott téged.
avatar
Danzou
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Koreko Rui on Hétf. Jan. 28 2013, 22:19

*Aha, persze.* Jegyezte meg magának elég szarkasztikus hangnemben a jounin. Nem szándékozott a feltett kérdésre válaszolni, de úgy tűnt, nem is lesz rá szükség. Kicsit sértettnek érezte magát, elvégre az első találkozásnál odaadta minden személyes iratát és be is mutatkozott. Ellenben a partnere még csak arra sem méltatta, hogy a nevét elárulja neki. A kis összezördülés után, megint nyugodtabb lett a légkör, ám Rui továbbra sem bízott a másik kunoichi-ben.
*Rendben, első számú szabály, Hisokának mindig jók a megérzései! Tehát nekem sem szabad félvállról vennem. Ha ennyire kiakadt a kis eltűnésemen, akár még ő is lehet a besúgó. Elvégre a vezető személyi testőre nem kelt akkora gyanút, ha néha eltűnik. Simán kimagyarázhatja, hogy felderítésen volt. Viszont itt van ez a pók, amit rejtegetek. Eddig azt súgták az ösztöneim, hogy megbízhatok benne, viszont kezdek összezavarodni. Ezt a kirakóst sem lesz könnyű összerakni.* Gondolkodott el magában a vörös hajú shinobi. Társa hirtelen megállt és jelzett, hogy ő is tegyen így. Megtalálta az egyik arany színű fonalat, amit a mechanikus nyolclábú hagyott maga után. A kunoichi egy pillanatra összerezzent, hiszen baljós jelnek tűnhetett. A nő reakciójából ítélve, tényleg el akarta pusztítani a pókot. Alig észrevehetően fújta ki a levegőt, a megkönnyebbülés jeleként.
*Még szerencse, hogy jól elrejtettem. Ki tudja, milyen reakciót váltana ki belőle, ha megtudná, hogy a pók segített nekem és ideiglenes szövetségre is léptem vele.* Nem ismerte még a másik ninja képességeit, de nem most nem is vágyott rá túlságosan. A kard miatt talán érthet a Kenjutsuhoz, ám bizonyítéka nem volt rá. Amennyiben mégis elfajulnának a dolgok, bízott benne, hogy azért fel tudná venni vele a versenyt. Közben egyre jobban kellett sietnie, hiszen jelenlegi vezetője gyors iramban vágtatott végig a folyosókon. Megint nem volt ideje körülnézni, hiszen az alagutak teljesen egyformának tűntek. Gondolt rá, hogy szól, lassítsanak le egy kicsit, de ezt az ötletet gyorsan el is vetette. Amikor megérkeztek egy falhoz, kezdett még gyanúsabbá válni ez az egész. Már éppen rákérdezett volna, hogy merre tovább, amikor hangosan megremegett a föld. Nagyon hasonlított arra a zajra, amit korábban hallott, tehát a behatolók ismerték a szükséges kézpecséteket a földalatti folyosók felnyitásához. Egy újabb információmorzsa, ami közelebb juttatta a megoldáshoz. Szorosan a társa mögött haladt, mégis egy ajtó vágódott neki az orrának. A jounin azonnal odakapta a kezét, ám szerencsére nem kezdett el vérezni. Már készült rá, hogy a Gouwan segítségével jusson ki, de a másik nő mégis visszajött érte. Amit ezek után mondott, fura, kellemetlen érzést keltett a gyomrában. Azért a halálát kívánni valakinek, csak azért, mert nem felelt meg a elvárásinak, eléggé érdekes jellemre utalt. És ezt a legkevésbé sem pozitív értelemben gondolta. Kapott egy gyors útbaigazítást, viszont személyleírást nem, ami megint bosszantotta.
- Hai - válaszolta Rui, kissé flegmán, majd sarkon fordult és elindult a falu felé. Szerencsére nem volt messze, na meg a feszített tempó után ez a kis séta semmiségnek számított.
*Na, most mihez kezdjek?* Kérdezte magától a kunoichi, aztán néhány pillanat múlva sikerült is választ adnia saját kérdésére. *Azt hiszem, turistáskodni fogok.* Amint ezt így megvitatta magával, oda ment több emberhez is a faluban, és arról érdeklődött, hogy ismerik-e Kichibei-t. Amennyiben valaki érdemleges válasszal tud neki szolgálni, akkor megkéri, hogy igazítsa útba a házhoz.
avatar
Koreko Rui
Játékos

Taijutsu Pontok : 98

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 1475

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Danzou on Hétf. Feb. 11 2013, 16:53

//Rui//

- Kichibei? Miért keresed őt?
- Én a te helyedben távol tartanám magamat tőled.
- Inkább ne akarj vele találkozni.
- Jobb, ha inkább távol tartod magadat tőle.
Ezek, és ehhez hasonló válaszokat kaptál a falusiaktól. Egyikük se volt hajlandó elmondani hol találnád meg a férfit, ehelyett próbáltak lebeszélni róla. Így ment ez már jó ideje és csak céltalanul bolyongtál.
Már kezdett besötétedni, de még most se jártál sikerrel. Már kezdted feladni a reményt, mikor egy hozzád hasonló korú szőke hajú lány lépett oda melléd.
- Üdv. A nevem Asame. A madarak azt csiripelik, hogy Kichibei-samat keresed. Igaz ez? Mert én talán tudok segíteni neked. De miért keresed? Csak nem dolgozni akarsz nála? Mert, ha igen el kell keserítselek. Te nem sok pénzt tudnál keresni. De, ha annyira keresed, akkor kövess, elvezetlek hozzá.
Követted a lányt, akkor a falu talán egyik legdíszesebb épületéhez értetek, meg talán a legnagyobbhoz is. Mire odaértetek kezdtek egyre többen megjelenni, zömében férfiak. Legtöbbjük egy, vagy akár több lánnyal is beszélgetett, majd sokuk bement az épületbe velük. Kezdtél egyre nyugtalanabb lenni, amire rátett még egy lapáttal, hogy egyre többen kezdtek el bámulni téged.
- Hé Asame? Ki ez a lány veled? Egy újonc? Mert, ha igen, akkor szívesen beavatom. - kérdezte a lánytól egy ittas féri.
- Nem dolgozik, úgyhogy hagyd békén a lányt! - szólt rá a társad a férfira.
De látszólag nem nagyon hatotta meg a férfit a tiltás, és már nyúlt volna feléd, hogy átkaroljon. De nem sikerült neki. Hála annak a kimonos férfinak, aki elkapta a karját.
- Nem kéne drága barátom. Mert esetleg egy végtagoddal kevesebb lesz. Most pedig kotródj innen, és meg ne lássalak többet itt! - azzal fellökte a részeg férfit, aki a földre esett a lendülettől.
- Sajnálom ezt a kellemetlenséget. Sajnos az ilyenek időről időre bekerülnek ide. A nevem Kichibei. Úgy tudom kerestél a faluba. Mibe segíthetek neked?
avatar
Danzou
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Koreko Rui on Csüt. Feb. 14 2013, 23:17

Nem volt könnyű rábukkanni Kichibei-re, hiszen láthatóan nem szerették őt a falusiak. Mivel ennyire távol akarták tartani a férfitól, a kunoichi kezdte azt gondolni, hogy valami szörnyű alak lehet. Mindenki elküldte a lányt, pedig látszott rajta, hogy idegen, már csak a Sunagakure-i fejpánt miatt is.
*Így nem fogok semmire sem jutni.* Sóhajtott egy nagyot a jounin, majd nem sokkal utána mégis megtalálta őt a szerencse. Amikor már végleg feladta volna, egy szőke hajú lány sétált mellé. Kiderült, hogy ő el tudja kísérni Kichibei-hez, tehát mégsem kellett tovább bolyongania az utcákon.
- Szia, az én nevem Rui! - mutatkozott be a shinobi is, miután megtudta kísérője nevét. A kérdés eléggé meglepte, az utána következő információáradat pedig szintén. Fogalma sem volt, hogy mire is akar célozni ezzel Asame. Inkább szó nélkül hagyta az egészet és csak követte a szőke hajú lányt. Továbbra sem tudott szabadulni a gondolattól, hogy semmit sem jelent itt a jelkép, amit visel. Hivatalos kunoichi, ám ez sem biztosított neki elég tekintélyt a faluban. Ugyan sosem szerette a felhajtást, de az elismerő szavakat azért sosem vetette meg. A vörös hajú ninja hamarosan kezdte egyre kényelmetlenebbül érezni magát. Az épület, ahova érkeztek nagyon szép volt, viszont a nem éppen szalonképes férfi társaság már kevésbé nyűgözte le. Láthatóan részeg volt némelyikük, ami ugyan sosem zavarta Rui-t, csak jelenleg nem akart verekedésbe keveredni, már túl fáradt volt ahhoz.
*Mi van? Én, újonc? Vajon mire gondolhat ez az ember?* Kezdett ideges lenni, ez pedig sosem vezetett semmi jóhoz. A kunoichi biztosan el tudott volna bánni pár ittas férfival, ám nem tudhatta, hogy az épületben még mennyien tartózkodnak. Jelenleg az volt a dolga, hogy kerülje a feltűnést és csendben nyomozzon. Asame ugyan próbálta megvédeni, de a férfi túl erőszakos volt és már át akarta karolni a derekát. Rui előkészítette a chakráját, hátha mégis szüksége lett volna rá, ám még pont időben állította le egy kimonós férfi a részeget.
- Arigatou! - mondta a jounin, majd egy kicsit meghajolt. Úgy tűnt, hogy a megmentőjének is van egy temperamentuma, de ebben az esetben hálás volt neki. Azért nyilván a lány is meg tudta volna leckéztetni, ha mással nem, egy ütés a Gouwan segítségével biztos észhez térítette volna a zaklatóját. A rejtélyes alak pedig nem más volt, mint a keresett személy.
- Konnichi wa! A nevem Koreko Rui és igen, Önt kerestem a faluban. Sunagakure jounin-ja vagyok és egy megbízás miatt jöttem a faluba. A vezető egyik kísérője mondta, hogy jöjjek ide, mert itt kaphatok szállást. Sajnos a nő nem árulta el a nevét, csak annyit mondott, hogy magával fog üzentetni - tájékoztatta a férfit a kunoichi. Arra már nem mert rákérdezni, hogy miféle hely ez, mert nagyjából kezdte sejteni a lényeget. Jelenleg nem volt más választása, mint itt maradni éjszakára és megvárni, hogy mit hoz a holnap.
avatar
Koreko Rui
Játékos

Taijutsu Pontok : 98

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 1475

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Danzou on Kedd. Feb. 26 2013, 16:52

//Rui//

- Akkor a húgom ezek szerint nem változott semmit se. Még most se mutatkozik be idegeneknek. Én kérek elnézést Hinako miatt. De azt viszont legközelebb ne nagyon hangoztassa, hogy ön Ninja. Itt ugyanis nem nagyon kedvelik őket különböző okok miatt. Most pedig kövessen, és megmutatom a szobáját.
Mivel nem volt más választásod, így követted a férfit be az épületbe. Kisebb volt, mint ami kívülről látszott, mivel sok kis szoba helyezkedett el a földszinten. Sejtésed az itt folyó dolgokról egyre jobban beigazolódik, hála a szobákból kihallatszódó hangokból.
Rövid ideig voltatok a földszinten, mivel egyre feljebb haladtatok a szintek között. Minél magasabban voltatok, annál kevesebb, viszont annál nagyobb szobák voltak kialakítva. A másik érdekesség, hogy sok szoba előtt állt egy-egy fegyveres.
Végül felértettek az épület legfelső emeletére, ahol már csak két szoba volt. Az egyik előtt két nő álldogált. Idegesen mértek végig, mintha tartanának tőled valamiért. Furcsának találtad, de nem nagyon tudtál foglalkozni vele, mivel közbe a vezetőd kinyitotta egy kulccsal a másik szoba ajtaját.
A szoba hatalmas volt. Máshol egy egész lakás volt ekkora. Bármerre néztél az arany szín dominált. Aranyszínű ágynemű, aranyszínű szekrények, aranyszínű függönyök, és a többi tárgy is mind ebben a színben pompázott.
- Ez lesz a szobája egyelőre. Lejjebb nem merem elhelyezni, nehogy ismét bepróbálkozzanak magánál. De nem kell félnie, az embereim vigyázni fognak magára. Ha bármi van, csak szóljon a két kint álló hölgynek, és egyből állnak rendelkezésére. Pihenje ki magát, mert szerintem már csak holnap kap utasítást a húgoméktól. Most pedig, ha megbocsát, még sok dolgom van.
A férfi kiment, és egyedül maradtál a szobádba, így jobban szét tudtál nézni. Azt eddig is megállapítottad, hogy minden aranyszínű volt, de a legfurcsább, hogy ezek is szimbólumokkal voltak tele. Pont olyanok voltak, mint a pók testén lévők.
Tovább gondolkodni nem tudtál, mert kopogtattak az ajtón, majd pedig Asame lépett be a szobába. Látszott rajta, hogy valami aggasztja, de csak állt ott, mintha nem merne megszólítani téged.
- Ráérsz pár percre? – kérdezte végül miután összeszedte minden bátorságát.
avatar
Danzou
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Koreko Rui on Hétf. Márc. 04 2013, 22:51

Már eddig sem volt oda a falu vendéglátásától, ám Kichibei intő szavai még jobban arra késztették, hogy óvatos legyen. Az összekötő nevét legalább megtudta, eléggé nőies csengése volt, ahhoz képest, ahogy kinézett a kunoichi. Rui első dolga volt, amint beléptek az épületben, hogy levette fejpántját, amit derekára kötve hordott. Egyelőre nem tudta eltenni, így csupán a kezében fogta. A szobákból kiszűrődő hangok egyáltalán nem hozták meg a kedvét az itt tartózkodásra, ám annyi bizalommal megillette a férfit, hogy nem említette meg neki az aggályait. Valószínűleg sem neki, sem pedig az üzletnek nem tett volna jót, ha a maga módján rendezi le a zaklatókat. Amikor megérkeztek a legfelső emeletre, már csak két szobát látott a jounin, valamint Kichibei is megnyugtatta, hogy itt valószínűleg biztonságban lesz. A kunoichi erre bólintott, és meg is köszönte.
- Arigatou! Remélem tényleg nem tévednek fel ide azok a férfiak.
*Már csak az ő érdekükben is jó lenne.* Tette hozzá gondolatban a Sunagakure-i shinobi. A két nő, akik az ajtó előtt álltak furcsán néztek rá, de utólag csak arra tudott gondolni, hogy a híre biztos eljutott ide is, mielőtt még felértek volna a szobához. A szoba akkora volt, mint a lakása a Homokban rejtőző faluban. A ninja keresetből többre nem tellett, na meg aztán, neki sosem volt szüksége fényűzésre. Kicsit idegennek érezte magát ebben a környezetben. Mintha valami földesúr vagy nemes sarja lett volna, nem pedig egyszerű shinobi. Az arany színű bútorok és egyéb tárgyak kezdték elvakítani a szemé, úgyhogy örült annak, hogy Kichibei hamar elment. A férfi meghagyta neki, mit kell tennie, ha szüksége lenne valamire. Jelenleg egy alapos pihenésre lett volna szüksége, ám ez megint váratott magára. Azért csak furdalta a kíváncsiság, így jobban szétnézett a szobában. Alaposan megvizsgálta a berendezési tárgyakat és azt vette észre, hogy ugyan olyan szimbólumok díszítik, mint a pókot. Már éppen vette volna elő a tekercset, hogy megidézze a nyolclábút és kérdőre vonja, amikor kopogást hallott.
*Tényleg nem fogok tudni aludni, ha állandóan zavarnak.* Jegyezte meg kissé keserűen, hiszen tényleg fáradt volt. Amikor Asame lépett be, a kunoichi azonnal valami rosszra gondolt. Erre az is rájátszott, hogy a lány kissé bizonytalanul szólította meg, mintha tartott volna a vörös hajú lánytól, pedig erre abszolút nem volt oka.
- Persze, gyere csak be! - invitálta be a lányt a szobába. - Helyezd magad kényelembe, úgyis elég sok hely van a szobában. - mondta a zöld szemű ninja, majd leült Asame mellé. Ugyan legszívesebben bedőlt volna az ágyba, mégis legmegnyerőbb mosolyát mutatta a lány felé. - Miről lenne szó? - érdeklődött Rui.
avatar
Koreko Rui
Játékos

Taijutsu Pontok : 98

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 1475

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Danzou on Pént. Márc. 15 2013, 20:06

//Rui//

- Te tényleg Ninja vagy? Mert, ha igen, akkor el kell hagynod a falut. Előbb-utóbb meg fognak ölni, mint a többieket. Nem egy Ninja jött már ide, de mindig megölték őket. Nem lenne jó, ha te is holtan végeznéd. Mert mióta nem a bátyám vezeti az országot az óta eléggé elterjedt a gyilkosság.
Beszélgetéseket ajtókopogtatás zavarja meg. Az egyik nő jön be, aki az ajtóban állt és Asamet keresi és fél percre vele kellene mennie. Látszik az aggodalom Asame arcán, mintha nem nagyon akarna a lánnyal menni, de végül elhagyja a szobát.
Már örültél volna, hogy pihenhetsz egy kicsit, már kezdtél is volna kényelmesen elhelyezkedni az ágyon, talán pár percre még el is bóbiskoltál, mikor az egész házat sikoly rázza meg. Ijedtedben egyből fel is ugrottál az ágyból és máris rohantál ki a folyosóra. A lépcsőn se értél le, de már mozdulni nem tudtál a tömeg miatt. Az összes lány egy szoba ajtaja előtt csoportosult, és kétségbe esetten bámultak valamit a szobában. Láttad amint Kichibei utat tör magának a tömegen át egyenesen be a kis szobába.
- Mi folyik itt? Ki sikított és miért álltok itt? Mi történt? – kérdezte miközben utat tört magának.
Mikor a szobához ért annyit láttál csak, hogy pár másodpercig nézi, majd elsápadt és úgy kellett elkapniuk a mögötte állóknak, mert elájult. Bármit is látott sokkolhatta őt. Kíváncsiságod téged se hagyott nyugodni, így utat törtél magadnak. Ami nem volt könnyű, mivel sokan öntudatlan állapotban álltak és a szobát nézték.
Végül nehezen, de elértél az ajtóhoz, de utána azt kívántad bárcsak nem tetted volna. Bárcsak maradtál volna a szobádba pihenni, nem foglakozva a sikollyal. A szoba ugyanis inkább illett volna bele egy rémálomba, mint a valóságba. Köszönhetően a holttesteknek, amik a szoba különböző pontjain foglaltak helyett. Például az egyik sarokban lévő férfié, akit előbb ketté vágtak, majd a fejét még külön levágták. Nem sokkal mellette helyezkedett el a lány holtteste, aki Asamért jött. Ő még talán ennél is brutálisabb módon végezték ki: végtagjai levágva hevertek szerteszét a szobában, de a gyilkosnak nem volt ez még elég, így a belső szerveinek is szabad utat csinált a hasán elhelyezkedő mély vágással, amin át a belső szervek kijöttek.
A csendet egy hang törte meg a szoba sarkából. Erőtlen volt, de ebben a nagy csendben hangosnak tűnt. Mintha valaki a neveden szólítana. A hang irányába fordítva a fejedet a megkínzott Asamet láttad. Mezítelen teste tele volt vágásokkal, némelyikből még most is folyt a vér. Legtöbb ujját hátratörték és a bal karja is úgy áll, mintha el lenne törve. Lábai még ennél is rosszabb állapotban voltak. A vágások sok helyen csontig hatoltak, néhol meg mintha megégették volna.
- Rui-sama. Ne nézz fel. Kérlek, ne nézz fel. Bármi is történik, kérlek ne nézz fel a plafonra. – mondta erőtlenül sírva a lány.
Óhatatlanul is felnéztél a falra, ahol egy üzenet várt téged. Egy vérrel írt üzenet. „Kotródj innen ninja, mert különben téged is elintézünk”.
avatar
Danzou
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Koreko Rui on Pént. Márc. 15 2013, 22:41

Rui merev arccal hallgatta végig a lányt, aki láthatóan nagyon aggódott.
- Igen, tényleg ninja vagyok. Lehet, hogy előttem nem jártak sikerrel és meghaltak, de akkor sem adom fel. Tudod, voltam pár nehéz helyzetben és eddig mindig megúsztam - próbálta nyugtatgatni Asamét, láthatóan kevés sikerrel. A beszélgetés nem tartott sokáig, mert a lányt valami miatt elhívta az egyik ajtóban álló nő. A kunoichi már kezdte volna a jól megérdemelt pihenőjét tölteni, amikor sikítást hallott. Egyből felpattant és igyekezett le egy másik emeletre. A tömeg elég nagy volt, de azért csak sikerült odafurakodnia a szobához. Kichibei üres tekintetét csak ekkor értette meg a jounin. Ami a szobában fogadta, még a legvadabb rémálmát is felülmúlták. Látott már ehhez hasonló mészárlást, főleg egy-egy nagyobb küldetés alatt, ám ez nem csata helyszíne volt. Aki ezt tette, valószínűleg élvezte a gyilkolászást, nem pedig feladatot teljesített. Ekkor hallotta meg Asame elhaló hangját, aki arra kérte, hogy ne nézzen fel a plafonra. Önkéntelenül is oda vándorolt a tekintete, hiszen az emberi természet már csak ilyen. A mennyezeten vérrel írva egy üzenet fogadta. Nagyon jól tudta, hogy neki szánták, mert ő volt az egyetlen kívülálló ninja a faluban. Teste reflexszerűen mozdult, lábai egyenesen Asame meggyötört teste mellé vitték. Kezébe zöld, gyógyító chakrát irányított és a súlyos sérülések fölé tartotta két tenyerét. Sajnos egyedül semmire sem ment, a lány sebei túl mélyek voltak, ráadásul csontjai több helyen eltörtek. Kezét többször is végighúzta a test felett, habár nagyon jól tudta, hogy semmi esélye sincs. Az agya felfogta, a szíve azonban még nem, ami a szeme előtt történt. Torka mélyéről valami mély, ugyanakkor halk morgásszerű hang tört fel. Talán a sírás elfojtásából fakadt, de az is lehet, hogy egy ordítás kezdeménye volt.
- Asa...me - suttogta halkan, fájdalomtól csengő hangon. Kezét már nem vette körbe a zöld chakraburok, végre megértette, már nem tud semmit se tenni. Vörös haja arcába hullott, ami talán jót is tett, mert így a földön fekvő lány nem láthatta csorgó könnyeit. Lassan felállt és szembefordult a tömeggel. Öklével megtörölte az arcát, ami nagyon sok emberrel ellentétben, nem pirosodott ki a sírástól. Tincseit hátra vetette a füle mögé és ekkor vált láthatóvá a tekintete. Smaragd színű szemeiben dühtől és bosszúvágytól égő tűz lobogott, ami egyesek számára igencsak ijesztő lehetett. Ebben a helyzetben úgy érezte, csak akkor nyugodhat meg a lelke, ha látja a tettes, vagy tettesek vérét a lába előtt csorogni. Józanabb állapotában azonnal felismerte volna, hogy a bosszú nem vezet semmi jóra. Jelen állapotában azonban teljesen másképp viselkedett, mint egyébként szokott. Saját magát hibáztatta a szobában lévő emberek haláláért, hiszen ha nem jön ide, akkor élhettek volna. Nem törődve a tömeggel, áttört az embereken, majd egy közeli válaszfalon vezette le a benne tomboló feszültséget. Ennek az lett az eredménye, hogy vér kezdett el az ökléből szivárogni. A falnak semmi baja nem lett, mert chakra nélkül ütött. Ekkor jött csak rá, hogy tényleg le kell higgadnia, mert így nem tud tisztán gondolkodni. A mostani helyzetében teljesen kiszolgáltatja magát az ellenségnek. Ha meg akarja találni az elkövetőt, akkor készen kell álljon mindenre és nem szabad, hogy érzelmei elvakítsák.
avatar
Koreko Rui
Játékos

Taijutsu Pontok : 98

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 1475

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Danzou on Szer. Márc. 27 2013, 19:15

//Rui//

Beletelt egy kis időbe, de sikerült lenyugodnod. Közben néhány orvos is megjelent, akik Asame segítségére siettek. Ahogy elsuhantak melletted még hallottad, hogy talán megmenthető még a lány. Ez bizakodásra adott okot számodra.
Ekkor egy férfi jött fel néhány másik kíséretében. Nagy tekintélye lehetett, mivel mindenki utat engedett neki, így volt időd jobban is megnézni. Magas testéhez vékony testalkat párosult, amit egy lila alapon arany mintás kimonóval fedett el. Ezen is ugyanolyan minták voltak, mint a pókon. Bármik is lennének azok a szimbólumok, elég nagy népszerűségnek örvendett.
- Micsoda rendetlenség. Bárki is csinálta, nem szerethette a tisztaságot. Sokáig fog kitakarítani ezt. Úgyhogy lássatok hozzá fiúk. – mondta mikor benézett a szobába.
Ezután a már magához tért Kichibeihez ment és leült mellé a lépcsőre. Kichibei csak nézett rá, próbált volna valamit mondani, de helyette csak hebegni-habogni tudott. Látszólag még most se sikerült feldolgoznia az eseményeket. A férfi nem válaszolt semmit, csak elővett a kimonója ujjából egy pipát, majd a zsebéből előszedett pipadohányt kezdett belerakni.
- Ejnye Kichibei! Ennyire megviseltek volna az események? Pedig csak egy egyszerű halál esett történt. Bele se merek gondolni milyen állapotban lennél, ha ez a ház a tiéd lenne, és nem az enyém. Így nem is értem miért akadtál ki ennyire? Hisz nem a te ingatlanod értékét csökkenti a ház.
- Nézd, sajnálom. Nem tudtam, hogy ez lesz. Esküszöm a helyre állítás költségét kifizetem. Bármennyi is legyen, az kifizetem.
- Nem kell kifizetned. Majd elrendezem a saját pénzemből, hisz az én ingatlanom.
- De kifizetem én! Hisz az én hibámból történt az egész!
- Na, ebben igazad van, a te hibádból történt az egész. Ebben legalább egyetértünk. De abban csak félig értünk egyet, hogy fizetned kell.
- Ezt nem értem.
- Pedig nagyon egyszerű. Fizetned kell majd, de nem a helyre állítás költségét. Hanem az utolsó havi bérleti díjat. Ugyanis 3 nap múlva már nem akarlak meglátni itt se téged, se a kuncsaftjaidat, se a lányaidat.
- Micsoda? Ez nem csinálhatod velem! Hisz megegyeztünk, hogy egy évre kibérelhetem ezt a házat!
- Igen, de mivel én vagyok az ingatlan tulajdonosa, így ki is rúgatlak innen. Mint ahogy meg is tettem az előbb.
- Te szemét! Ezt nem teheted! Ezt nem hagyom! Ezért megöllek! Hallod? Megöllek!
- Ejnye Kichibei. Nem rég történt itt egy gyilkosság, és te máris újabb gyilkosságokat festesz a falra? A helyett meg, hogy megpróbálnál megölni, inkább kezdjetek el pakolni. – mondta gúnyosan miközben egy füstkarikát fújt Kichibei arcára.
Mielőtt bármit is reagálhatott volna Kichibei a férfi felállt és elindult lefele a lépcsőn előtted elhaladva. Pont egy füstkarikát fújt ki mikor mellőzött téged, de a füstszagon is keresztül is jól érezted a parfümje szagát. Ugyanolyan szagú volt, mint amilyent a barlangba éreztél. Bárki is ő, ott volt a barlangban veletek együtt. Ki kell derítened, hogy ki ő az ügy megoldásához.
avatar
Danzou
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidékek

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 4 oldal 1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.