Suijin Benzaiten

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Suijin Benzaiten

Témanyitás  Suijin Benzaiten on Szomb. Márc. 30 2013, 15:21

Név: Suijin Benzaiten
Ország: Takigakure
Rang:
Kor: 12
Nem: Férfi
Kinézet: 155 centiméter magas, kék szemű, hosszú, fekete haj, copfba fonva, testalkata átlagos, tekintete nyugodt, megfontolt
Jellem: a cél szentesíti az eszközt, de csakis morális kereteken belül, kitartó, óvatos, ha teheti, ésszel és nem erővel harcol
Előtörténet:

-Hol a bejárat? – egy ütés hangja visszhangzik a szobában- Nem kérdem még egyszer, hol van?
A széken ülő fiú felnéz, tekintete tiszta, nyugodt. Arcát mosolyra húzná, ekkor még egy ütés következik. Vérfoltokkal van tele az arca, ami nem meglepő, az már inkább, hogy nem csak az ő vérével. Egy Kusagakurei ninja áll felette, akinek kezén meglátszik a hosszú vallatás, kezén egy vércsepp fut végig, majd halkan cseppen a földre.
-Holnap újra megpróbáljuk, de erélyesebben, nem úgy mint most. Végül úgy is mindent elmondasz, majd meglátod, nem fog rajtunk kifogni egy ilyen kis senkiházi ninja a Rejtett Vízesésből.
A ninja int egyet, majd ketten megmarkolják a kezeit és kivezetik a szobából. Kimerülten és sajgó fájdalom mellett esik földre a fiatal, majd nyikorgás mellett becsukódik az ajtó, kis idő múlva kettő kattanás hallatszik az ajtó irányaból. A fiatal fiú felül, megtörli arcát. A szobában félhomály van, csak a folyosón pislángoló gyertya fénye szűrődik be. Történetünk hőse arrébb húzza magát, megtámasztja hátát a falon, és fáradtan roskad össze a sarokban.
Ki is valójában a rejtélyes fiatal személy? Aki ismeri, az talán úgy ismeri, mint Sui, teljes nevén Suijin Benzaiten. Sokat mondó nevét apja, egy takigakurei ninja adta. Meglepő? Egy kis falucska, ami nem erős ninjáiról, sanninjairól híres, inkább a hősök vize jut mindenkinek eszébe, és az emberek akik életüket vesztették használata közben. Gyermekkorát viszont nem a faluban töltötte, talán ez vezetett ahhoz, ami most történik vele, és mindahhoz amin még keresztül kell mennie ahhoz, hogy bevégezze sorsát. Egy esős nap született, 12 évvel ezelőtt, egy közeli erdőben a Rejtett Vízesés falu mellett, mint egyetlen gyermek szülei nagy figyelmet fordítottak nevelésére, azonban nem kényeztették el, tudták, hogy a világ, melyben majd egyszer meg kell állnia a helyét nem kegyelmez az elkényeztetett embereknek. Mivel a faluban, természeti adottságai miatt, kevés a hely, így pár család az erdőben talált lakhelyet, csak úgy mint Sui családja és gyemekkori barátainak családjai. Nem voltak sokan, hisz a falu adta védelem nélkül kiszolgáltatottabbak voltak, életük nehezebb ilyen tekintetben, ám földművelésre alkalmas terület révén megvoltak a helynek a maga előnyei is. Nem kellett aggódni a mindennapi betevő miatt, és a falu is segített a településnek az élelmiszerekért cserébe. Fiatal korában Sui sokat nézegette a közelben lévő tavacskát. Egy nap apja leült mellé.
-Min gondolkozol?
-Semmin, csak nézem a vizet, megnyugtat.
Ekkor a vízben egy embert láttak meg, sebesült volt, viszont nem volt fejvédője. Apja felugrott, és a vízen futva sietett a ninja segítségére. Sui csodálkozott, apja ilyet sosem szokott csinálni, nem is tudta, hogy apja egyáltalán ilyenekre képes, sosem beszélt róla, hogy kapott volna kiképzést, vagy harcolt volna valahol.
A sebesültet házukban ápolta anyja. Nem volt elragadtatva attól, hogy egy idegen ninja van a házukban. Egy este Sui hallotta ahogy veszekednek.
-Miért kell idehoznod, látod hogy ninja. Mi van ha keresni fogják? Mi van ha rádtalálnak?
- Nyugodj meg kedvesem, mindent megoldok, akkor és amikor szükséges lesz.
Ekkor apja mintha érezte volna, hogy Sui hallgatózik, felé nézett. Majd kisétált a házból.
Másnap ismét a tavat kémlelte Sui.
-Tegnap megzavartak az események. Beszélni akartam veled.
-Hogy tudtál a vízen járni?-vágott apja szavába Sui.
-Ehm.. Erről akartam beszélni. Lassan 5 éves vagy, ideje megbeszélnem veled dolgokat, ahogy a világ, a falu és a közösségünk mőködik. Amint tudod a ninják képesek az energiájukat, amit chakrának hívnak, használni, hogy olyan dolgokat csináljanak amit a legtöbb ember nem képes. Ez a chakra valójában a belső energia, amit életerőnek is nevezhetnénk. Ha megtanulod használni, irányítani, te magad is képes lehetsz a vízen járni, különféle technikákat használni, és ettől még jóval többre is képes lehetsz.
Sui elgondolkodva nézett apjára.
-Én is járhatok majd a vízen?
-Megfelelő kiképzés mellett igen. Pont ezt szerettem volna megbeszélni veled. Motoi is pont elérte a kort, amiben el kell kezdeni a kiképzést, vagy késő lesz.
Motoi Sui régi jó barátja volt, mióta eszét tudja együtt játszottak a házak között, együtt rosszalkodtak, és együtt tették rendbe a rosszaságokat amiket csináltak.
-És miből fog állni ez a kiképzés?
-Holnap elmagyarázok mindent.
Sui egész este nem tudott aludni, azon járt az esze, hogy milyen lesz a másnapi kiképzés, mit fog tanulni, mikor fog tudni vízen járni, és természetesen az, hogy még mi mindenre lesz képes, amiket apja nem mondott el.
Elérkezett a reggel, Motoi és Sui korán reggel a ház előtt találkoztak, midnketten kicsit fáradtan, ennek ellenére földobva várták, hogy mi is fog velük történni. Kisvártatva megjelent Sui apja. Két darab papírfecnit tartott a kezében.
-Szeretném ha megértenétek, hogy nincs sok időm foglalkozni veletek, a kiképzésetek inkább magángyakorlat lesz mintsem oktatás, a shinobi legnagyobb erénye, hogy képes a vesztett helyzeteket megfordítani, amit csak értelemes gondolkodással, talpraesettséggel, kitartással és persze csapatmunkával lehet.
-Shinobi? Mint a ninják? Mi is ninják lehetünk?-kérdezte Sui egyre nagyobb türelmetlenség mellett.
-Sui, légy türelmes, a türelem is egyike a kitűnő shinobi erényeinek. Végső soron igen, ti is shinobik lehettek. Viszont mivel nem a rejtett faluban tanultok az akadémán, így kicsit más módon fogtok felkészülni, ez az én módszerem, a településen csak pár emberben volt hajlam bármilyen chakrára, ezeket a személyeket elvittek a faluba, hogy szükség esetén a hősök vize segítségével védjék meg a falut. Ti ketten túl fiatalok voltatok akkor, minimum 10 évesnek kell lennetek, hogy értelme legyen a hősök vize használatának, ekkorra van elegendő chakrátok, hogy megérje a hősök vize használata. Viszont a hősök vize kimeríti a testet és a lelket, ezért csak fiatalok használják, Régen a falu vezetője Shibiku használta, előtte pedig apja, aki nem élte túl. Mindkettőjüket hősökként tartják számon, ugyanis saját életük kockáztatásával védték meg a falut. Én szeretném ha mindketten saját erőtökből lennétek képesek megtenni ugyan ezt. Megvédeni a számotokra fontos személyeket.
Vissza a kiépzéshez, mindkettőtöknek elmondom a módját a chakra irányításának. A chakra valójában a bennetek áramló életerő, ami jelen pillanatban arra áramlik bennetek amerre akar, ugyanis nem tudjátok iranyítani. Amennyiben gyakoroltok, koncentrálással képesek lesztek irányitani, így erősebbek, gyorsabbak lesztek, mint az átlagos emberek. Ha az ujjaitokkal bizonyos módon, úgynevezett kézjeleket hoztok létre, képesek lesztek különféle technikák használatára, amik a körülöttetek lévő természetet használják fel, és változtatják emg. A chakrának van jin és jang része, ez a jó és rossz egyensúlyát, és egymás közti harcát szimbolizálja, leginkább a tetteitekben nyilvánul meg, mintsem a technikán. A következő dolog, amire csak néhány ember képes, a környezet energiájának fölhasználása, az úgynevezett természet chakra használata. Ahhoz, hogy ezt tudjátok használni, teljesen eggyé kell válnotok a természettel. A legismertebb ember, aki ezt képes volt véghez vinni az első hokage volt.
-Akkor most valójában mit fogunk csinálni?-kérdezte Motoi, már kicsit unottan.
-Előszor is megtanuljátok a chakrátok iranyítását, első lépesben a kis vízesésnél fogtok edzeni, gyertek, megmutatom.
Pár perces séta után elérkeztek egy sziklafalhoz, midnketten jól ismerték a helyet. Sui apja pár kézjelet mutatott, majd föloldott valami technikát, ekkor egy kis átjáró jelent meg a sziklafalban.
-Kövessetek!
Mindhárman besétaltak, egy kis tisztás volt, különféle bábúk voltak a vízesés mellett, egy kis házikó, pár fa, ezen fölül semmi más.
-Ezt a helyet azok számára tartottuk fönn, akik valami okból elmentekültek a faluból, és nem állt szándékukban visszatérni. A háború sokat követel, nem csak a faluktól, de emberektől is. A falu vezetőinek néha muszáj olyan döntéseket hozniuk ami egyes embereknek a véget is jelentheti akár. Mivel kívül esünk a falu hatásköréből, így megengedhettük magunknak, hogy ha úgy döntünk, akkor ilyen helyzetben segítsünk a bajbajutottaknak, természetesen ha a falu rájönne, azonnal börtönbe vetnék a kitalálókat, vagy akár ki is végeznék őket. Itt fogtok edzeni. Az első feladat ennél a falnál lesz. -A fal a vízesés mellett volt, semmi különös nem votl benne, csak talán annyi, hogy hosszú cseppkövek voltak a szélén, amikről lassan csöpögött a víz. – A dolgotok az lesz, hogy addig koncentráljatok egy bizonyos pontba míg nem sikerül a vízcseppeket eltérítenetek. Meg is mutatom.-Betette kezet az egyik cseppkő alá, majd lehunyta szemét. A következő vízcsepp már nem a tenyerére hullott, hanem kicsit a tenyere fölött megállt.- Amint erre képesek lesztek, megfogjátok ezt a papírt, és megpróbáljátok belevezetni a chakrátokat. Ha mindkettőtöknek sikerült, akkor keressetek meg a faluban.
Sui és Motoi odasétáltak a falhoz, egymásra néztek, majd mindketten kinyújtották a kezüket. Behunyták a szemüket, és csak vártak, vártak. Az első pár órában minden csepp ugyan olyan módon és sebességgel cseppent a kezükre ahogy az előző. Ekkor azonban Sui valami furcsát érzett, mintha valami meleg pont lett volna a kezén, pont ott ahova koncentrál. Sui kiynitotta szemét, átnézett Motoira, látta, hogy még neki nem sikerült elérnie a kívánt eredményt, így fogta magát, és lesétált a fa bódéhoz. Megfogta a papírt, és elkezdett koncentrálni. A papír hirtelen nedves lett, először azt hitte, hogy az előző tréningtől a keze miatt, de később rájött, hogy ennyire sose volt nedves a keze, hogy apró cseppekben follyon a papírról a víz. Letette a papírt, majd kisétált a tavacskához. Lefeküdt, és behúnyta a szemét. Eszébe jutott apja, hogy futott a vízen, majd az, hogy allította meg a vízcseppet.
-Hmm... mi lenne, ha most a lábamra koncentrálnék, talan képes leszek megtartani magam.
Elkezdett koncentrálni, és mikor hasonló érzést érzett a lábán megpróbált ráállni a vízre. Kicsit furcsa volt, de eredménytelen, nem olyan volt mintha rendesen lépett volna a vízbe, viszont nem érzett nagyobb ellenállást. Délután Motoi még mindig a falnál edzett, Sui pedig kifáradt a sok chakra fölhasználásától, így hát újra elment a házikóhoz. A házikóban volt pár fabot, pár gyakorló kunai és pár éles harcra szánt fegyver is, nem érdeklődött különösebben a kunaik és a shurikenek iránt, inkább két régi katana kötötte le figyelmét. A szekrény, melyben a katanák voltak, egy régi, rácsos ajtó mögött volt. Meglepő módon a szekrényen nem volt se zár se lakat, ám az ajtót nem lehetett kinyitni. Ahogy nézelődött meglátott pár fazekat az egyik szoba sarkában. Suinak ekkor eszébe jutott valami, fogott kettő fazekat, megtöltötte vízzel, és így folytatta a tréninget, így, hogy kiiktatta a víz folyását kis előrelépést tett. Mire beesteledett már Motoinak is sikerült eltérítenie a vízcseppet. Sui újra a tavacskában próbált szerencséet a vízen járással, mikor a faltól kiáltást hallott.
-Sui, én is kész vagyok, menjünk, nézzük meg a papirokat.
-Menj nyugodtan, mindjárt ott leszek.
Mikor Sui beért a házba, egy nedves papirdarabot látott Motoi kezében.
-Neked is?- kérdezte nagy mosollyal az arcán.
Este visszatértek a házba, Sui apja elégedetten látta, hogy a gyerekeknek van tehetsége a dologhoz, és hogy nem lőtt bakot azzal, hogy edzésre fogta őket. Nem lepődött meg, hogy mindkét fiatal víz affinitással rendelkezik, hisz ez volt a legelterjedtebb a faluban.
-Rendben van, holnap megnézzük mennyire vagytok ügyesek ha mozognotok kell.
Másnap reggel egy másik helyre mentek, magas hegyoldal, pár fa volt a területen, semmi házikó, semmi bábu semmi.
-Ma a feladatotok az lesz, hogy a lehető leggyorsabb módon szedjétek össze ezt a 10 kunait. – elővett 10 darab kunait a táskájából, majd eldobta őket, egyes kunai még a sziklába is beleállt.
Az egész nap egy gyorsasági erőnléti edzéshez hasonlított. Motoinak egész jól ment a feladat, estére mindkét fiatal kifáradtan tért haza.
Teltek múltak a napok, hetek, a fiatalok folytatták az erőnléti edzést és a meditálásokat, Motoi inkább a gyorsaságával tűnt ki, és kardforgatási technikájával, amit később, Sui apja utasítására, maga gyakorolt a vízesésnél, míg Sui inkább a chakra irányítására volt fogékonyabb.
Sui sokat meditált a természetben. Apja azt mesélte neki, hogy a shinobi akkor lehet a legerősebb ha megérti környezetét, ha eggyé tud vele válni, szó szerint összeolvad vele. Elmondta neki, ha sokat fog edzeni, és a szerencse is mellé szegődik, talán megtalálja a Fehér Farkas Odúját, ahol Myōboku hegyek és Ryūchi barlangjai mellett sagek laknak, természetesen eldugott helyek, és a végzet vezeti az embereket oda, nem pedig iránytű. Sui sok időt töltött chakra tréninggel, mindig is az volt az álma, hogy eltaláljon erre a helyre, lelke mélyén tudta, hogy ehhez el kell hagynia a faluját.
Mikor mindketten betöltötték tizedik életévüket, elérkezett az idő, hogy a faluba költözzenek, hogy szükség esetén kéznél legyenek, és igyák meg a hősök vizét. Motoinak és Suinak sem tetszett az a lehetőség, hogy ha gond adódik, akkor életük árán mentsék a falut, a falu idősei pedig nem értettek egyet azzal, hogy saját erejükből védjék a falut, senki sem hitte el, hogy erre képesek lennének.
Motoi és Sui úgy döntöttek, hogy megszöknek a faluból, nem tudták mikor, de amint lehetőség adódik megteszik. Míg a faluban voltak mindketten edzettek, ahogy azt a falu szokásai és elvárásui megkövetelték, Sui és Motoi is különféle víz stílusú technikákat tanultak, Sui tovább meditált, és egy kicsi taijutsut is tanult, hogy ne legyen hasztalan közelharcban, nem volt kitűnő benne, viszont ha a helyzet úgy hozta, nem kellett harc nélkül feladnia a helyzetét. Motoi épp ellenkezője volt Suinak, nagyon ugyesen bánt a karddal, és fürge volt, kiegészítették egymást, ennek legszebb bizonyítéka az volt, hogy egy csapatba osztották be őket a faluban.
Egyik este megszólalt a vészharang, Motoi és Sui csapata volt az őrségben. Állítólag egy kinti falucskát támadtak meg, ismeretlen ninják, nem tudni kik, melyik falu, esetleg milyen bűnszervezet. Ahogy a tett helyszínére igyekeztek, Motoinak és Suinak is feltűnt, hogy volt falucskájuk felé haladnak. Mikor megérkeztek, minden lángolt, csak sikoltozást lehetett hallani. Sui apja ellenséges ninják ellen harcolt. Sui a segítségére sietett, azonban mire odaért a távolból egy ellenséges ninja mérgezett nyíllal találta el. Sui csak apja utolsó szavait értette.
-A kis vízesés... khm... szekrény..... chakra.....
Sui nem értette, minden kaotikus volt, veszélyben voltak, nem csak ők, de a telepesek is. Motoi hozzá ugrott, kicsit megrázta.
-Ideje lenne csinálni valamit, nem úgy gondolod? Emlékszel miről beszéltünk régebben nem?
Suinak eszébe jutott, derült égből villámcsapás. Itt volt a lehetőség arra, hogy elhagyják a falut, de előtte segíteniük kell a telepeseken.
-Rendben, de előtte rendet kell itt tennünk, jobb oldalt a fán van egy ellenséges ninja, mérgezett nyilakat használ, én behatárolom a látókörét, te pedig végzel vele.
Sui a tó mellé ugrott amit kis korában annyiszor nézegetett.
-Kirigakure no Jutsu!
Motoi még a köd leszállta előtt ugrott áldozata mellé, a csökkentett látótávolság révén könnyedén szakadtak el az ellenséges ninjáktól. Sui a kis vízesés felé vette az irányt, jól emlékezett a belyárat pontos helyére, anlélkül, hogy látta volna, és gyorsan a faházikóhoz szaladt.
-Apám azt mondta, ha chakrát vezetünk a szekrénybe majd kinyílik.
Rátette kezét a szekrényre, mely elkezdett növekedni, mint egy fa, ágak hajtottak rajta, levelek, és virágok nőttek, a rácsok között pedig nagyobb hely keletkezett. Ekkor vette észre Sui, hogy egy könyv is van a kardoknál. Míg Motoi elrakta a kardokat, addig Sui beleolvasott a könyvbe.
„Ha ezt olvasod keresd meg Uchida Karakadit a Rejtett Víz faluban, mondjátok el ki a mesteretek.“
Ezt elolvasván, becsukta a könyvet, a táskába tette. Motoi ment elöl a táskával, és a kardokkal. Sui hátul maradt, ha netán valaki követné őket. Ekkor egy enyhe szúrást érzett a nyakán, majd midnen elhomályosult.
Ahogy Sui végiggondolta életét, csak mosolygott egyet.
-Talán sosem jutok el a Fehér Farkas Odújába.
Ahogy ezen gondolkodott, Sui egy nagy puffanásra lett figyelmes, majd kisvártatva kattant a zár amit pár perccel ezelőtt zártak rá. A nyitott ajtón több fény szűrődött be, így beletelt kis időbe míg Sui meglátta ki is áll az ajtóban. Motoi volt.
-Épp ideje volt, azt hittem megint elaludtál, mint oly sokszor az edzések alatt. –vetette oda ironikusan egy fájdalmakkal teli mosollyal az arcán.
Motoi vállára vette Suit majd együtt hagyták el a pincét. Ahogy haladtak kifele, Sui észrevette a testeket amiket Motoi hagyott maga után.
-Nincs időnk elrejteni őket, minél gyorsabban tovább kell állnunk. Ismerek egy rejtett barlangot, remélem találunk a táskában kötszert és pár gyógyszert.
Ahogy befelé haladtak az erdőbe, Sui egy másik ninját érzékelt, egy sokkal erősebbet fogvatartóinál.
-Állj meg, meg kell tudnunk ki vezette őket.
Sui megfordult, és csendbe meghúzódott egy faág mögött. A ninja elkezdett sétálni a ház felé, ügyet sem vetve a földön fekvő társára. Sötét volt, Sui nem látta a férfi arcát, csak annyit, hogy belép a házba. Majd egy sikoltás hallatszott, és ismét megjelent a férfi. Pár lépést tett az erdő felé, de nem vette észre a fiatal ninjákat, akik rejtőzködtek, nem is kereste őket, egyszerűbb oka volt annak, hogy elsétált a háztól. Pár méter gyaloglás után mefordult, és egy tőztechnikával lángra lobbantotta a házat. Az erős fény először szokatlan volt az éjjeli sötétségben, de lehetőséget adott Suinak arra, hogy megpillantsa a férfi arcát. Meglepetten vette észre, hogy a ninja nem más, mint az a személy akit régen apja kimentett a tóból, és anyja ápolt.
-Menjünk, a barlangban meg kell beszélnünk valamit.
A barlang melyről Sui beszélt nem volt messze, ám a vallatás után nem volt a legfürgébb, így beletelt kis időbe míg odaéertek.
-A ninja, aki felgyújtotta a házat... Ismerem. Apám mentette meg mikor súlyosan megsebesült, és a településünkhöz mosta a víz. Nem tudom, talán hallottál róla. Nem tudom mi célból támadhatott a falunkra. A Fű országából való. Talán zsoldos? Ideje kicsit rendbeszednem magam, egyébként sem maradhatunk sokáig, ki tudja mennyien keresnek minket. Vallatáskor a bejárat helyét akarták kiszedni belőlem, nem mondtam semmit. Két lehetőségünk van, követni apám utasítását, és a Rejtett Víz faluba menni, vagy visszatérni a falunkba és jelenteni amit megtudtunk. Ha visszatérünk valószínűleg semmi hasznosat nem fogunk tenni, ugyanis az erősítés minden információt tud a túlélőktől. Azt javaslom, hagyjunk itt egy üzenetet arról mi történt, és induljunk el a Rejtett Víz faluba.
Sui pár kötést tett kezére, megmosta arcát, majd nyugovóra tért. Másnap reggel megírta az üzenetet, és tüzet rakott a bejárathoz, tudta hogy valószínűleg egy felderítő csapat észreveszi majd és megtalálják az üzenetet, leírta továbbá, hogy a Rejtett Víz faluba tart Motoival, hogy a végére járjon ennek az ügynek. Nem tudta, hogy a vének tanácsa hogy fogadja majd döntését, de nem hagyhatta, hogy a faluban tartsák, az ügy végére kellett járnia. Hátára vette táskáját, majd a Rejtett Víz falu irányába vették az utat.


A hozzászólást Suijin Benzaiten összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd. Ápr. 02 2013, 12:17-kor. (Reason for editing : Suijin Benzaiten)
avatar
Suijin Benzaiten
Játékos

Tartózkodási hely : 霊魂


Adatlap
Szint: B
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 310

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suijin Benzaiten

Témanyitás  Sai on Kedd. Ápr. 02 2013, 01:03


Jaj, gomen, hogy a társaddal való nagy eszmecsere közben a te történetedet észre sem vettem T_T"""" Na de most jól elolvasom ezt is Very Happy (azt meg muszáj megjegyeznem, hogy imádom az avatarod Very Happy)

- csak formalitás, de a jellemnél bent felejtetted a sablonszövegünk a szabályzatból Very Happy (gondoltam szólok ^^)

- nos, neked is kihangsúlyoznám akkor, mint a társadnak, hogy a vízcseppek eltérítése már egy magasabb fokú chakrairányítás, ajánlom az alapokhoz a kevéske chakraeméleti leírásunkat, ami erről van, illetve hozzátenném, hogy a chakra helyes és sokszínű, alapfokú elsajátítása évekig tart - Ninja Akadémia - nem pedig pár óra. S ha megvannak ezek az alapok, csak utána tárják fel a ninják elemi beállítottságát, mert az elsődleges elem feloldása még magasabb és precízebb chakrairányítást igényel. A történetben annak, amit leírsz, olyan hatása van, mintha odatolnák a nagylexikon az elsős gyerek elé első nap az iskolában, hogy olvasd el, és holnap felelj le belőle, és a gyerek megcsinálná. Elég extrém lenne így megtanulni olvasni, s ilyen nagy fokú tudásra szert tenni úgy, hogy valamennyire értse is Very Happy Nem kell ezt a folyamatot hosszasan, oldalakon keresztül leírni, de utalj rá, hogy ez egy hosszabb folyamat, nem pedig egy nap eseménye. Ugyanez igaz a vízen járásra is, lehet vele szórakozni bohókás gyermekként, hogy megpróbálkozol vele, de ez sem megy egy délután alatt, és az előtörténetben ilyesmit el sem sajátíthatsz alap genin karakterként.

- egy idő után Sui helyet Sai-nak írod a karid nevét (ez is csak az apróbb, formai észrevétel)

- neked is elmondom, hogy az alap technikákon kívül nem tudhattok más jutsut (a Kirigakure no jutsu az alapnak számít takigakureieknek, az maradhat, azt benne hagytam a társad történetében is, valamint majd kapsz az elfogadott előtörire egyet, de azt a mesélő határozza meg, aki elolvasta az előtörténeted), a többi nem alap jutsura való utalást így kérlek, szedd ki a történetből.

- a társad történetéből tudom, hogy az elájulásod, és a fogvatartásodra utaló, a történetednek keretet adó jelenet között eltelik egy kis idő, itt viszont olyan, mintha összefolyna az egész, könnyebben érthető, ha teszel a két rész közé egy enternyi szünetet, megtörve az egybefüggő szöveget, hogy érthetővé váljon, hogy ott időugrás van, visszatértünk az elbeszélés jelenébe. (vagy a visszaemlékezős részt szedd dőlt betűvel ^^) Csak mert ha nem téged ellenőriznélek másodiknak, itt megakadtam volna Very Happy //tudom, hogy kukac vagyok, gomen >_<//

(Úúú, ezt meg kell jegyeznem: tök jó ez a fordulat a ninja kilétével Very Happy)

Neked is elmondom, ahogy a társadnak, bár bizonyára már árulkodott, hogy egyelőre elveszettnek fogtok számítani, ha javítottál, és megfelelő lesz az előtörténeted, akkor annak is foglak bekategorizálni, aztán majd egy mesélővel karöltve majd lezárjátok a dolgot, és attól függően, ott hogy alakulnak a történések, és a karaktereiteket merre viszitek tovább, változhat, egyelőre, mivel hivatalos engedélyt nem kaptatok a távozásra, automatikusan elveszett ninjáknak számítotok majd.

Ha javítottál, írj ide alulra, és megnézem megint a történetet ^^


Sai
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: ANBU-Root
Chakraszint: mennyit rajzoljak?

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suijin Benzaiten

Témanyitás  Suijin Benzaiten on Kedd. Ápr. 02 2013, 12:24

javítottam a vízcseppeket, az alapvető meg nem értés talán abból keletkezett, hogy úgy értelmezted, hogy a cél a vízcseppek eltérítése volt, holott csak egy segítség volt egy pontba koncentrálni, igaz, apja mást mutatott nekik, ezt javítottam

elajulásra és fogvatartásra karakterem nem nagyon emlékszik, mert nem volt eszméleténél, amire emlékszik az csak a kínzás ami estig tartott

nem tudom milyen technikára gondoltál, gondolom a föloldásra amit apja csinált? atírtam, de az csak egy specifikus föloldás volt, nem technikáról

nincs semmi gond az elveszett ninjákkal:D, az előtöri apalján van pár lehetőség merre járkáljanak a karakterek, és mit csináljanak, csak kell találni mesélőt, aki mesél történetet köré ^^
avatar
Suijin Benzaiten
Játékos

Tartózkodási hely : 霊魂


Adatlap
Szint: B
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 310

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suijin Benzaiten

Témanyitás  Sai on Kedd. Ápr. 02 2013, 13:11


Persze, hogy az ájulása alatt történtekre nem emlékszik, nem is az a bajom, csak olyan, mintha semmi idő nem telne el az ájulás és az azt követő gondolkodás között, nekem legalább is olyan érzésem volt, miközben olvastam, csak ezét jegyzetem meg (bár ez is a legkisebb problémák kategóriás)

A technikák alatt azt a megjegyzést értettem, amit már a faluban tartózkodás alatt említesz, hogy "Míg a faluban voltak mindketten edzettek, ahogy azt a falu szokásai és elvárásai megkövetelték, Sui és Motoi is különféle víz stílusú technikákat tanultak, Sui tovább meditált, és egy kicsi taijutsut is tanult, hogy ne legyen hasztalan közelharcban, nem volt kitűnő benne, viszont ha a helyzet úgy hozta, nem kellett harc nélkül feladnia a helyzetét."

Látom, az időt sem sikerült elnyújtani, na mindegy, majd harcolunk még emiatt, mert én pl a jutsutanulásnál sem szeretem (és sokszor bírálom én), hogy egy nap alatt megtanulunk mindenféle cool jutsut, mert az kisujjból megy XD

Na de nem húzom tovább az idegeiteket (de csak mert nagyon megvárattalak, mert nem vettelek észre ˇˇ').
Elfogadom az előtörténetet a fenti megjegyzésekkel.
chakra 100
Pénz: 5320 Ryou
Alap jutsuk mellett felírhatod a takigakureieknek kezdő Kirigakure no jutsut, és ajándékba kapod a Genjutsu kai technikát.
Készítsd el az adatlapot, és jó mesélővadászatot nektek.

Sai
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: ANBU-Root
Chakraszint: mennyit rajzoljak?

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suijin Benzaiten

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.