Határ- és partvidékek

7 / 8 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Inuzuka Tsume on Hétf. Jan. 26 2015, 00:37

Karu technikája után visszamaradt füst bár gyengülni látszik, folyamatosan kavarog. Vele a feszültség is megüli a levegőt, hiszen tudjátok, bármely pillanatban előtörhet valami belőle, s a láncok végén is ott kell legyenek az ellenfeleitek. A láncok megszorulnak, ahogy húzni kezdenek titeket a füstbe, s ezzel a füst is új erőt nyer. Nem oszlik fel, sőt kiterjedni látszik. 
Fokozatosan kebelezve be a tiszta látótér maradékát lépésről lépésre örvénylett közelebb, hogy elborítva mindent tökéletes tereppé formálja a helyet kirigakurei ellenségeiteknek. 
A füstben mozgást tűnik fel. 
Karu újabb technikát használ, s teste fém keménységűvé válik, s újabb chakra manipulációt alkalmaz a szabaduláshoz. A lánc megfeszül, de nem érez a fájdalmat, hiszen új állaga megóvja attól, hogy a lánc a húsába marjon. A láncszemek feszülnek, nyikorognak sírnak, majd éles pendüléssel adják fel a küzdelmet. Karu szabad. 
Mirubi is a szabadulásért tesz, saját technikáját alkalmazva. A lánc szokatlan csata színterévé válik, ahogy a saját chakrája az azt eredetileg vezérlőt igyekszik kiszorítani, hogy átvegye az uralmat felette. A lánc megrezdül, majd a húzás megáll. Két erő feszül egymásnak. Mirubit újra a füst felé húzzák... aztán újra megakad. A lánc túloldalán lévő shinobi úgy tűnik gyakorlatlan ebben a játékban, amit Mirubi már régóta űz, így máris elveszíti a küzdelmet, s a láncok csörögve érkeznek meg a lábához. Mirubi szabad.
Gyorsan alkalmazza a négyláb technikát, és bár a levegőt megüli a füst, vér, égett hús és az ázott föld aromája és a levegőben gomolygó füstös vízgőz is tompítja a szaglását, legalább Karu jól ismert szagát még ebből a káoszból is ki tudja választani, ami talán jól jöhet ha ez az őrület valóban eldurvul. 
Ebben a pillanatban az ellenfelek kitörnek a füstből. 
Karu Zessenzanja félbevág egy vízklónt, s további három érkezik, de nem harcolni jönnek. Az egyik amint eléri Karut, felrobban, s a többi is hasonlóan tesz Mirubi és Kazuya mellett. Víz fröcsköl szét, ami egy pillanatra a látásotokat, és a szaglásotokat is rontja. Karunak a technikájából adódóan nem esik baja, Mirubi esetében a négylábból adódó sebesség és rövid reakcióidő bizonyul hasznosnak, de a klónok nem az egyetlenek, melyeket bevetnek az ellenfeleitek.
A füst szélén valamiféle alak vagy alakok rezegnek, s már át is törik a füstöt a Shuriken Kage Bunshin no jutsu// Árnyék Klón Shuriken Technika által megtámogatott gyilkos shurikenek, egyszerre tömegesen elárasztva a levegőt.
Úgy tűnik Karura továbbra is különös figyelem irányul, mert mit sem törődve azzal, hogy a shuriken támadás sikeres-e vagy sem, az előtte heverő tócsából, ami valamikor vízklón volt, egy termetes cápa vágódik elő, készen arra hogy mindenestől bekapja.
Mirubi te a szaglásoddal, és Yuu elszabadult exlawja érzékeli, hogy mögöttetek nem messze ott van a korábbi ellenség is.


Yuu, a te valódi csatád nem ezen a  harctéren zajlik. 
Szinte tükörképei vagytok egymásnak, ahogy a gravitációra fittyet hányva szinte repülve támadásba lendültök. Nem csoda. Ismeritek egymást, így az sem lep meg, hogy hiába adod bele a dühöd a támadásba, a hideg számítás mely őt vezérli, épp a megfelelő pillanatban vezeti el léptét a pengéd irányából.
Fegyvereitek mégis összecsókolóznak, szikrán vetnek és felrikoltanak. Ellenfeled lépte természetellenes könnyedséggel földet ér, és megnyikordul, ahogy csúsztatva talpát új irányba áll, s már vág is, felemelt kardját a pengéd élén végighúzva, szikrázva a felkarod felé, hogy aztán azt ívesen az oldaladon végigfutva fejezze be a mozdulatot, hacsak nincs a tarsolyodban valami jó terv ellene.

_________________
Tsume a Matatabinátor - A Nibi állandó mesélője

Mesélések:
Sivatagi szél - Doshiri Asuka kalandja
Éjjeli fény      -  Takigakure no Ruujai kalandja
Az Ourio-völgy titka Hamada Fuyu
Hokkyoku guma  - Nakahara Saki
Körbe érKensiro Karu
Ébredés- Kenshiro Dai

Tanulások:

Kis extrák a kaszinóban:
avatar
Inuzuka Tsume
Adminisztrátor

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint:
Rang: Tokubetsu Jōnin
Chakraszint: Mint bundának a szála + 15 kiskutya -1

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Szer. Jan. 28 2015, 11:24

A shurikenek mondhatni a semmiből érkeztek. Először csak halk sistergést hallottam ami elég ismerősnek hatott, aztán a ködfüggönyön keresztül feltűntek a gyilkos eszközök. Ennyi shuriken ilyen szórásban! Azonnal felismertem az általam is előszeretettel alkalmazott Shuriken kagebushin no jutsut. Az ellenfél még mindig a megmaradt füstöt próbálja fedezékként használni és még mindig rám összpontosítanak. Pedig reméltem, hogy Yuu kis akciója majd eltereli rólam a figyelmet... Egy másodperc alatt felkaptam a kabátomat és összehúztam rajta a cipzárt ezzel is elfedve felsőtestemet és az újonnan szerzett pecsétet. A shurikenek úgy pattantak le fémmé alakított bőrömről mintha csak idegesítő kis bogarak lennének melyek meg akarnak karcolni egy kősziklát. Karomat a szemem elé emeltem és így védtem magam. Amint abbamaradt a shuriken áradat érkezett a következő támadás amire számíthattam volna, ám a shurikenek lekötötték a figyelmemet. Az egyik tócsából ami a mizubunshinokból maradt egy cápa ugrott egyenesen felém. Ha a reflexeim nem lennének olyan jók mint amilyenek akkor már biztosan otthagytam volna a fogam valamelyik csatatéren. 
Egy kunait még azelőtt elkaptam, hogy elérhette volna a felsőtestemet és egy villámgyors mozdulattal ráaggattam egy robbanójegyzetet a megmaradt öt darabból egyet és azt nagy erővel vágtam oda a cápa felé megy éppen rám készült ugrani. Amint becsapódott a fegyver azonnal aktiváltam a robbanójegyzetet és felrobbantottam a szörnyet. A védelmemet még egy pillanatig fent tartottam aztán amint megbizonyosodok róla, hogy több támadás nem érkezik felém hagyom, hogy a technika hatása felszívódjon és bőröm így alakul vissza normális, eredeti állapotába. Eközben egy fél pillanatra a csapattársaimra pillantok és látom, hogy nekik sem áll jól a szénájuk. Néha szégyen a futás de ebben az esetben kifejezetten hasznos. Talán ha mindenki kipihent lenne akkor lenne esélyünk ezek ellen a shinobik ellen, de jelen pillanatban úgy érzem inkább csak vergődünk mielőtt kimondanák ránk a halálos ítéletet. Most azonban nincs más választásunk mint harcolni tovább, mivel Yuut nem szeretném hátrahagyni és talán csak Kazuya az egyetlen aki meg tudja fékezni. 
- Kazuya segíts nekem!
A Kenshiro vezető abban a pillanatban odaugrik mellém és meghallgatja a tervemet, majd gyorsan kézpecséteket formál. Amíg a klán egykori vezetője előkészíti a terepet a menekülésre én visszafordulok kirigakurei ellenfeleim felé és kézpecsételésbe kezdek. Bár már fáradok és érzem, hogy lassan itt a vége, de azért ezt még megengedhetem magamnak.
Kézpecsétek gyors sorozata következik majd most már tisztán kell látnom a célpontot így veszek egy nagy levegőt majd két ujjamat a szám mellé helyezem, hogy könnyebben alakítsam át a kiáramló chakrával kevert levegőt tűzzé. "Katon Goukakyouu no Jutsu!" A több méter átmérőjű hatalmas tűzgolyó mely a konohai shinobik kedvelt fegyvere most az én szolgálatomban áll és nekem feltett szándékom kioltani vele pár kirigakurei életet. Bár ha ez nem sikerül attól még elterelésnek tökéletes. Ezek után ha még szükséges akkor víz elemű chakrát koncentrálok a lábamba és Mizu kamikiri technika segítségével két gyilkos hullámot indítok el az ellenfél felé így feldarabolva remélhetőleg figyelmetlen áldozataimat akik a tűzgolyóval vannak elfoglalva!
Eközben Kazuya is végzett és elharapja az egyik ujját majd megidézi a teknősök egyik legnagyobbikát, egy szállító teknőst akinek gyakorlatilag a hátára ugrok én is azonnal. Remélhetőleg a többiek is észreveszik, hogy itt a vissza nem térő alkalom és felugranak a teknős hátára.

_________________
A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Kenshiro Mirubi on Hétf. Feb. 02 2015, 17:01

   Az események egyre csak pörögnek, Mirubi chakrája pedig vészesen fogy. Ám ez nem zavarja őt, vagyis éppen nem látszik rajta, mivel jól leplezi aggodalmát, de érzi, hogy nincs a toppon. Valószínűleg akkor is veszélyes lenne felvenni a harcot az ilyen ellenfelekkel, hogyha nem küzdöttek volna előtte egy Bijuuval. Habár, az a harc végződhetett volna rosszabbul is, de úgy tűnt, hogy most a szerencse a csapat mellé pártolt és így, megúszták kisebb karcolásokkal. Az viszont biztos, hogy most résen kell lenniük, mivel ha Mirubi jól látta, akkor az ANBU egység mögött további ellenfelek vannak. És van itt még valami... A mögöttük lévő ellenség is mozgolódik. A többiek talán nem érzik, nem látják, de Mirubi a felerősített érzékeivel érezte az ellenséget, ahogy azt is, hogy a felé közelítő ellenfelek csak vízklónok. Nem érezte a szagukat, csak némi párához hasonlatos szagot, ami így nem lehet más, csak víz. Persze nem ennek köszönhette azt, hogy sikeresen kitért a robbanás elől, hanem a reflexeinek.
   A kitérést követően azonban még mindig nem múlt el a veszély, nyilván a vízklónok egy támadássorozat első felét szolgálják. Ha pedig Kirigakurei ninjákról van szó, akkor a környezetben lévő víz mindig veszélyes. Mirubi még nem harcolt hasonló ellenfelekkel, így a gyakorlatban nincs elég tapasztalata, de fejben talán elég ahhoz, hogy ne maradjon el Karu és a többiek mögött. Tehát, arra gondolt, hogy a víz egy támadássorozat első eleme, ám ez csak akkor ugrott be neki, amikor észlelte a feléje száguldó fegyvereket. Egyből bevillant neki az ellenség, így gondolta, hogy a szétfröcskölt víz, egy újabb támadásra ad lehetőséget. Nem lenne jó, hogyha fogságba esnének, ám mindenek előtt ki kellett védenie a feléje közelítő fegyvereket. Természetesen lett volna nem is egy technikája, amivel mindezt megteheti, ám neki most a legegyszerűbbet és a legpraktikusabbat kell használnia, így hát tőle szokatlan módon, egy Taijutsu technikát vetett be. Habár, ha jobban belegondol az ember, akkor ez a Taijutsu technika már inkább húz a Ninjutsu felé, így nem hazudtolja meg önmagát. Már, ha a taijutsu használat Mirubinál önmeghazudtolás. Nos, a fiú chakrát halmozott fel hirtelen, majd Karu felé vette az irányt. Hirtelen elrugaszkodott, majd jobb és bal karját előre szegezve ugrott meg a felhalmozott chakrát robbanásszerűen használva fel lábaiban, amivel egy hatalmas sebességet ért el, eközben pedig testével és a testen belüli chakrahasználattal pörögni kezdett, mégpedig olyannyira gyorsan és erősen, hogy ezt a technikát elnevezték Tsuuganak // Metszőfognak. A technika lényege, hogy a ninja olyan gyorsan pörög a karmait előre szegezve, hogy a pörgés által akár fákat is ki tud dönteni, főleg, hogy még a Hari Jizout is használná, akkor még nagyobb pusztítást eredményezne. Ám Mirubi ezt nem teszi meg, ugyanis Chuunin egyenruhája elegendő lesz ahhoz, hogy a dobott fegyvereket kivédje kisebb karcolásokkal, ugyanis miközben irtózatos sebességgel forog körben, szinte sebezhetetlen lesz a fegyverek által. Nem lehet akkora a sebességük, hogy a Tsuuga fölé kerekedve átszúrják Mirubit. A forgással hozzáérnek ugyan Mirubihoz, de olyan gyorsan forog, hogy amint egy fél millimétert is hozzá ér valamelyik Kunai hegye, azonnal elröppen, lepattan róla, mivel a fiú azon része is folyamatosan forog. Ha a ruháját éri a találat, akkor sérülés nélkül megúszhatja, ha pedig fedetlen részt ér, mint mondjuk a karja, akkor kisebb karcolásokkal megúszhatja. Nos, ha pedig a szemét találja, akkor az pech lenne, de mennyire erre az esély. Ha pedig a számításaiba hiba csúszik, akkor lehetséges, hogy csúnyán megsebesülhet.
   Ha sikerül neki a mutatványt sértetlenül megúsznia, ha nem, akkor is Karu és Kazuya mellé érkezik meg a Tsuugával, majd feloldja a Shikiyaku no Jutsut. Karu ekkor hagyja abba a beszédet Kazuyával.
- Mögöttünk is vannak még!
Osztja meg a megszerzett infót Karuval és Kazuyával, miközben Karu elkezd kézpecséteket formálni. Mirubi szeme képes lehet követni Karu kezének mozgását, bár, hogyha nem, akkor is ugyanazt tenné, mivel nyilván Karu tudja, hogy Kirigakurei ninják ellen hülyeség középszintű víz technikákat használni, így Ő csak Savat, vagy pedig Tüzet használhat. Vagy éppen más technikát, de a végeredményt Mirubi is megtekintheti, így amikor Karu a szájához emeli kezét, Mirubi azonnal cselekszik. Ő is villámgyorsan kézpecséteket formál, majd amint végzett vele, szintén a szájához emeli a kezét. Ekkor Karu jobb oldalán áll, így amint Karu ellövi a tűzgolyót, Mirubi is ugyanezt fogja tenni, (Tehát Ő is egy Goukakyuu no Jutsut használ) ám Ő kissé jobbra célozva, hogy nagyobb kiterjedése legyen a technikának. Ám az a jobbra célzás is úgy jobbra célzás, hogy a tűzgolyó fele egyesüljön Karu támadásával (Akárcsak egy A és B halmaz metszete ><) és így megnövelje annak erejét. A por és a gőz még nem szállhatott el mind, így nem tudhatni, hogy talált-e a technika, azonban Mirubi nemrég párát érzett a levegőben, így nyilvánvalóan az ellenség Karu támadását egy víz alapú technikával állította meg. Ha pedig ez igaz, akkor lehetséges, hogy ezt is ki tudják védeni, ám kettő Tűzgolyóra, nem biztos, hogy számítottak. Miközben Karu tovább pásztázza az ellenséget a két Goukakyuu becsapódása után, Mirubi azonnal Kazuya felé fordul, hiszen idézést hajtott végre, természetesen kellő távolságra Karutól és Mirubitól. (Úgy veszem, hogy sikerült az idézés, mivel Kazuya elég képzett lehet hozzá, ha nem akkor majd reagálok a következő körben) Ekkor Karu és Mirubi is megindul a teknős felé. Mirubi nem hülye, tudja, hogy ott fent van a legnagyobb biztonságban. No de mi van azzal a bizonyos Yuu-val? Egyenlőre nem szól Karunak, nem kérdezősködik, csupán figyel a környezetére.    

_________________
"Föl-földobott kő vagyok, akit megcsalt
a gravitáció, s nincs hova hullnia."


"Van, aki nem szolgált rá a szeretetre,
ezért csöndesen eloson egy sötét, üres
helyre, hogy a múlt réseit betöltse."





Karakterek: Kenshiro Mirubi, Yura Houji, Futeki Shiroi
avatar
Kenshiro Mirubi
Játékos

Taijutsu Pontok : 49

Tartózkodási hely : Jigokutari


Adatlap
Szint: S
Rang: Szökött Ninja / Amegami Vezetője
Chakraszint: 1212

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Kenshiro Yuu on Kedd. Feb. 03 2015, 14:59

- Pusztuljatok! Pusztuljatok! MUHAHAHAHA!
Elszabadult és most már vajmi kevés remény van arra, hogy leálljon. Az exlaw higgadt természetét eltörölte a szabadság édes íze, hisz jól tudta, bármikor visszaszoríthatják az elme börtönébe. Örömét tovább fokozta az-az apró tény, hogy igazi ínyenc falatokat szolgáltak fel neki. Gyűlölte Kirigakure összes shinobiját amiért elbántak vele, de a Kenshiro klán tagjait még annál is inkább. Az élet iróniája folytán kénytelen volt az általa oly megvetett klán egyik tagjával szerződést kötni, azonban mindezt valahogy nem zavarta. Látta Yuu lelkének mélységeit és azt a kavargó sötétséget, amit a férfi lelke rejtett. Noha leszármazottja volt ellenségeinek, se hűség, se alázat, semmi se kötötte a néven kívül hozzájuk. Ebben a káosz uralta világban egymás eszközei voltak. Használták és kihasználták egymást.
Mindez azonban nem számított a csata hevében. A démoni lény egymás után indított több chakra pengét, mely önmagába véve is képes lett volna bárkit kettészelni, a gonosz energia csak még pusztítóbbá tette. Célzottan és vaktában is egyaránt tört mások életére, hiszen nem számított ki a ki a porba hull majd. Nem ismert ellenséget se barátot, így tehát ugyan olyan veszélyes volt mindenkire nézve. 


*

Heves harc bontakozott ki kettejük között, ám Yuu még így is alig tudta tartani a lépést. Nem adhatja fel, ez volt az egyetlen dolog, amire gondolni tudott. Ahogy egyik vágás követte a másikat, miközben a végeláthatatlan halálos csapásokba, alattomos döfések vegyültek, úgy tűnt egyre reménytelenebbnek a helyzet. Korábban is ez történt, noha győzött, felülkerekedett a belső démonon. Ezúttal se volt más. Látszott, hogy a Kapitány nem ad bele mindent, csak játszadozik, felméri a képességeit. Valószínűleg ha akart volna, már az első pillanatban felülkerekedik rajta. Végül is, más volt, mint a többiek. Élősködő volt. Nem a kardja, hanem az emberek voltak az igazi fegyverei. Gyenge lelküket kihasználva, ostoba elméjüket negédes ígéretekkel az ujjai köré csavarva használta őket. Csak egy szavába tellett és egyetlen csettintésére fejek hulltak a porba. Nem volt Ő király, csak egy jó sakk játékos, egy igazi kapitány. Ideiglenes tárolója se volt más számára, csak egy gyalog a táblán, egy igazán értékes gyalog aki a kiutat, a jövőt jelentette, miután ez az együgyű, hataloméhes alak előkészítette neki a terepet. Áldozatuk azonban mit sem sejtett mindebből. Kitartóan hadakozott, majd kardját hirtelen elengedve, mikor veszélyesre fordult a helyzet, elugrott az ellenséges penge útjából, majd ugyan azzal a lendülettel egy döfést intézett a gyomra ellen. Penge híján saját kezét tette azzá. Rögtönzött és ez még valahogy mindig megmentette az életét. A bíbor chakrával, mely lényegében a sajátja volt, bevonta kézfejét vele. Ujjait próbálta pengévé tenni, noha ez lehetetlen volt, átütőerejüket talán növelhette. Egyetlen jól irányzott, halálosnak mondható csapásra volt szüksége a győzelemhez, legalábbis így hitte.
avatar
Kenshiro Yuu
Játékos

Tartózkodási hely : Valahol az elmém mélyén...


Adatlap
Szint: C
Rang: Jutsetsu
Chakraszint: 262

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Inuzuka Tsume on Szer. Feb. 11 2015, 22:45

Ki-ki a maga módján igyekezett elkerülni az első támadást. Karun igen hevesen kopogtak a használhatatlan shurikenek, Mirubi Tsuugája hasonló eredménnyel járt, Yuu chakrapengéivel is sokat hatástalanított, noha azokkal a támadás volt a célja, ennek ellenére azonban nem úszta meg sérülések nélkül. Főleg a végtagjait érték kisebb-nagyobb találatok, rongyosra szaggatva a ruháját, és vért fakasztva, mely friss, fűszeres szaggal tölti meg a levegőt, egy pillanatra minden más szagot elnyomva.
 
Yuu elszabadult szörnyetege nem sokat tétovázott, megindult a terjeszkedő ködfüggöny felé, hogy finom kis kirigakureieket vacsorázzon. A kicsapó chakrapengék telibe találták az első megjelenő alakot, egy újabb klónt.
Mögötte azonban már hús-vér ember érkezett, elkerülve az újabb chakrapengéket, egyenesen Karu felé tartva, akire ráugrott a cápa, hogy mindenestől elnyelje. Ezt a pillanatot használta ki a fiú, hogy felrobbantsa a jegyzetet. A szétfröccsenő víz beborította a környéket. Az érkező kirigakurei azonban nem tétovázott, a elrobbanó cápa helyett újabbat hozott létre a legközelebbi pocsolyából.
Eközben a ködből sűrű, ragadós folyadék lövellt elő, hogy legalább időlegesen megbénítsa a tomboló Yuut, és időt nyerjen a magát felfedő ellenségnek. Kirigakure célja véglegesen egyértelművé válik, Karut akarják elragadni.
 
A második cápát az érkező Mirubi Tsuugája pusztítja el, aki kicsit eltért az előre tervezett irányától, ezzel időt adva Karunak, és az idézésbe kezdő Kazuyának. A kirigakurei egy újabb víztechnikához nyúl, mellyel megpróbálja Karu figyelmét elterelni, s egyben azt a lehetőséget is kizárni, hogy Mirubi segíthessen neki: több, kisebb, veszedelmesen forgó agyarszerű vízörvénnyel támad meg titeket. Még ha meg is mutatta magát, egyértelmű, hogy valamire vár. Kazuya egyszerűen kitér, nem szakítva meg az idézést.
Hiába azonban a kirigakurei támadása, a kettős tűzgolyó elröppen. A pusztító láng akadálytalanul vágódik a ködbe, áthúzva ott, ahol egy pillanattal azelőtt még a kirigakurei állt, ki bár megpróbált védelmül egy gyors vízfalat emelni, nem dacolhatott veletek, s épp abban a pillanatban csapódik be ugyanott Yuu támadása is, akit nem lehet egyszerű technikákkal sokáig feltartóztatni.
Az ikerlángok tovaröppennek, kísértetiesen, narancsosan festve meg a ködöt. Felkavarja, elpárologtatja egy részét, ám a tömör fehérséget egy ideje már más is táplálja.
Az idézés sikerrel zárul. A teknős megjelenik és nagyokat pislogva nyújtja  ki nyakát, hogy jobban lássa mi történik. Kazuya gyorsan eligazítja, így nyugodtan tűri, hogy felkapaszkodjatok rá. Nem késlekedtek, és úgy tűnik, jól teszitek.
A köd elborítotja a tisztást, és esni kezd. Nyilvánvaló volt, hogy ez nem természetes eső, a teknős egy mély, elégedetlen sóhajt hallat.
 
Yuu, úgy tűnik valami most nem stimmel. Mintha ellenfeled egyszerre figyelne rád és valami másra. Kitérsz a penge elől, és megpróbálkozol egy támadással, mire meglepő gyorsasággal távolodik el tőled, mielőtt elérhetné. Ellenfeled leereszti a kardját és ezúttal csak rád figyel. Hogy mi jár a fejében sötét tekintete mögött, megjósolni sem tudnád.
Elereszti a kardját, mely lassan a földre hull. Súlyosan csattan, miközben port ver fel.
-Gyenge vagy ma. Még arra sem méltó, hogy legyőzzelek.- Szokatlan szavak ezek tőle, de még szokatlanabb, hogy már iramodik is feléd megvillantva valódi képességeit. Csak egyik keze ér el téged. Keményen lök vállon, s ezzel kitaszít a szobából.
Zuhansz, és egyre súlyosabban nehezedik rád a valóságba való visszatérés.
 
A ködből mély morajlással tör elő egy sárkányformájú vízoszlop, mely nekivágódik a teknősnek. Megbillentek, de sikerül fennmaradnotok. Közben a helyi ellenségeitek is kellő távolságba érnek, hogy kézpecsétekbe kezdve támadásba lendüljenek. A teknős kinyújtja a nyakát, és kitátott szájával elkapja az összezuhanó Yuu-t, majd távoztok a helyszínről két nagy ellenséget hagyva hátra.
 
Meleg van. Száraz, kornyadt fű illatát hozza a szél. Ködnek nyoma sincs sehol, tücskök ciripelnek és ragyognak a csillagok. Hazaértetek a Kenshiro birtokra. Minden oly nyugalmasnak tűnik, ahogy elcsigázottan leszálltok a teknősről.
 
Romlottság szagát érzem…- suttogás csupán, tudatod peremén Kenshiro Karu. Lehet hogy mindvégig ott suttogott, csupán figyelmed a csata kötötte le eleddig.
Romlottság lakik benne. Pusztulás. – érzed a viszolygást, a feszültséget. Karmok surlódnak a semmiben, s bevillan Mirubi arca. Nem kétséges, hogy rá gondol.
És a másik is…-tűnik fel Yuu arca is. Mérhetetlen elégedetlenséget érzel, ami Belőle árad.
 
A teknős alól sűrű, lilás füst tör elő. Egyetlen lélegzet elég, hogy gondolataitok tompuljanak. Méreg. Eltompítja az elmét és a testet, míg képtelenné válik a küzdelemre. Egy ellenség. Valaki felkapaszkodott a teknősre, amíg a meneküléssel voltatok elfoglalva, és ő sem érezte meg az idegent. Kaján kacagás hangzik fel, ahogy lassan előlép, és kezét előre nyújtja. 
-Azt hittétek megszökhettek? -Az derekára tekert kötelek előre vetülnek egyenesen Karu felé, hogy hálóba fonják, keze pedig görcsös jelekbe kezd.


//Mindannyian eszméleteteknél vagytok, cselekedhettek. //

_________________
Tsume a Matatabinátor - A Nibi állandó mesélője

Mesélések:
Sivatagi szél - Doshiri Asuka kalandja
Éjjeli fény      -  Takigakure no Ruujai kalandja
Az Ourio-völgy titka Hamada Fuyu
Hokkyoku guma  - Nakahara Saki
Körbe érKensiro Karu
Ébredés- Kenshiro Dai

Tanulások:

Kis extrák a kaszinóban:
avatar
Inuzuka Tsume
Adminisztrátor

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint:
Rang: Tokubetsu Jōnin
Chakraszint: Mint bundának a szála + 15 kiskutya -1

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Csüt. Feb. 12 2015, 15:09

A csata hevében gyorsan elmondta nekem Kazuya mit tervez ám életünket megint Yuu mentette meg aki lefoglalta a Kirigakurei kihelyezett csapatot amíg volt senseiem kézpecsételésbe kezdett. Eközben Mirubi is befutott valami fura mozdulattal, amely látszólag erős védelmet nyújtott neki. Elég erőset, hogy shurikenek lepattanjanak róla akár csak az én bőrömről. Yuu nem volt ilyen szerencsés, és chakra nyúlványaival nem tudta az összes fegyvert felfogni, ám amilyen sebe keletkezett szinte azonnal be is gyógyult... a regenerációs képessége az egekbe szökött és ez engem is meglepett. Mondta az öreg, hogy hihetetlen ereje van annak az exlawnak de őszintén szólva erre nem számítottam. 
A shurikenek csak úgy pattogtak le rólam. Nem tudtak ártani nekem. Mint egy acélember akin élő ember fia nem ejthet sebet gondoltam magamban. Az első cápát sikerrel felrobbantottam majd Mirubival ismét sikerült egy kombinált támadást intéznünk. A fiú nagyon jó csapat játékos. Rengeteget fejlődött a chuunin vizsga óta. Nagyon jól tud idomulni a társaihoz és úgy látom elég sok technikával megismerkedett azóta, bár ezt a Nibi ellen csupán csak egyszer láthattuk, de ahhoz a harchoz képest most csak úgy villogtatta tudását. A sötét chakrától azonban undorodtam. Eddig sem kedveltem, de most valahogy irritált a közelsége ennek a pusztító erőnek amelyet az ifjú kenshiro nem rég szabadíthatott fel magában, mert nem sűrűn használja. Ebből arra következtetek, hogy még friss lehet a dolog. Itanashi technikájára visszagondolva viszont rájövök, hogy most valószínűleg lépés előnyben vannak velem szemben...
A katon technikát követően ismét irdatlan fájdalom hasított belém ám ezúttal sikerült uralkodnom magamon, a technikát viszont nem sikerült fent tartanom. Abban a pillanatban Kazuya sikerrel hajtotta végre az idézést. Én már csak chakrát pumpáltam a lábamba és felugrottam teknős hátára. Érkezett a vízsárkány és azt gondoltam, hogy most vagy itt hagyjuk Yuut vagy végünk. Nem bírunk el ennyi ellenséggel. Csodával határos módon azonban mégis megmenekültünk. Az óriás teknős elkapta Yuu ernyedt testét majd egy pillanat alatt köddé vált...
Finom ismerős illatot hozott a szél amikor magamhoz tértem. A kenshiro birtokon voltunk! Nincs rá garancia, hogy mindannyian megérkeztünk ám én ismét itt vagyok és még mindig egy darabban. Őszintén szólva amikor elindultunk a küldetésre azt hittem, hogy nem fogjuk egy darabban megúszni. Azonban fortuna mellénk szegődött és sikerült végig csinálnunk ember veszteség nélkül. Ám a csapat társak helyett most valami mást hallottam...
Romlottság szagát érzem…
Romlottság lakik benne. Pusztulás. 
És a másik is…
Tehát innen az az irdatlan nagy viszolygás. Nem is én érzem így csupán csak szinkronban vagyunk a Nibivel. Hát persze egy test két lélek ám úgy tűnik egyenlőre, hogy az ő lelke erősebb... Ki tudja, hogy mikor diadalmaskodik rajtam, vagy egyáltalán akar-e?
- Bármennyire is meglepő, én is hasonlóképpen érzek! Viszont nem adok hangot a gondolataimnak, mert az életem köszönhetem nekik és az adósuk vagyok. A te gondolataidat viszont akármennyire is akarom, vagy nem akarom, hallom... Ez így lesz örökre? 
Nem is tudom, hogy mit csinálok. Hallottam egy hangot a fejemben és ösztönösen válaszolok rá. Küldtem egy választ a nagy semmibe. Mielőtt bármilyen válasz is érkezne valami furcsát érzek a levegőben és ekkor meghallom a forrást is. 
- Vigyázzatok Méreg!
Egy shinobinak valahogy sikerült felmásznia a teknősre amikor végrehajtották a teknősök a fordított idézést és így most látható, hogy engem akar. Megszédülök egy kicsit de még maradt annyi chakrám, hogy meg tudjam idézni az egyetlen általam megalkotott technikát aminek nem csak feltalálója de mesteri használója is lettem az utóbbi évek alatt. Talán kézjelek nélkül is meg tudnám idézni a két vízoszlopot melyet a talajvíz táplál és egy áthatolhatatlan védelmet képez ahogy a víz hatalmas nyomásúra erősödik. Mirubinak ismerős lehet a technika hiszen ezt a technikát alkalmazva nyertem meg annak idején a chuunin vizsgát. Mint akkoriban, most is nagy hasznát veszem technikámnak mely három kézjel után mint egy vezényszóra szaggatja szét körülöttem a talajt és az összes kötelet. 
- Suiton Mizu jubiva no jutsu!
A technikát nem tudom sokáig fent tartani mert a méreg hatása egyre erősebb így vesztem el szépen lassan az eszméletemet és a porba hullok... Minden elsötétül én pedig csak üvöltök a sötétségben!
- SEEEGÍTSÉG!

_________________
A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Kenshiro Mirubi on Hétf. Feb. 16 2015, 18:41

   Miután Mirubi és a többiek felugrottak a hatalmas méretű teknősre, egy Suiton támadás érkezett, ami persze nem volt elég ahhoz, hogy feldöntse a hatalmas teknőst. Az előbb vízklón vízklón hátán, majd egyre nagyobb Suiton alapú támadások. Úgy tűnik, hogy a Kirigakurei ANBU méltán híres, hiszen rendkívüli mennyiségű vizet sikerült létrehozniuk pusztán a chakrájuk segítségével... Ám most, hogy a csapat nagy része megvan, a teknős pedig ép, itt lenne az ideje, hogy induljanak. Az utolsó pillanatban Yuu eszméletlen teste is a teknőshöz kapcsolódik, így itt lenne az ideje a mozgásra. Mirubi felkészült a következő támadásokra, elvégre ha ezen a hatalmas állaton akar lelépni a csapat, akkor az sem lesz könnyű. A határ messze van, főleg, egy ekkora lomha állatnak. Így belegondolva, nincs is igazán értelme egy ilyen lény hátán menekülni. Igaz, némi biztonság érzetet ad, hogy egy ekkora élőlény is van a csapat oldalán, de mi haszna volt ennek?
   A kérdésre Mirubi hamarosan meg is kapta a választ. Az egyik pillanatban itt voltak, majd egy "ugrással," mintegy szempillantás alatt, máris valamilyen más helyen találták magukat. Mirubi továbbra is felerősített érzékekkel áll a teknős hátán. Úgy tűnik, hogy biztos helyre érkeztek. Persze a fiú, nem érti, hogy mi történt, azt viszont biztosan tudja, hogy egy Tér-Idő technika hatása alá került. A környék ismerős volt a számára, ahogy az illatok és a szagok is. Minden kétséget kizárólag, vagy a Tűz Országában, vagy pedig a Fűben vannak. Ha a Kenshirokból és Kazuya idézéséből kell kiindulni, akkor a Fűben, de ez most teljesen jelentéktelen. A teknősről nagy nehezen lemászik a csapat. Mirubi megszünteti technikáját, tudván, hogy biztonságban vannak. Véget ért hát ez a rémálom. Igaz, a Nibi ellen vívott harc izgalmas volt és soha nem látott technikákat láthatott társaitól, valamint ettől a Démontól, ám sokkal nagyobb durranásra számított. A menekülés azonban megdobta a dolgokat és már kezdte azt hinni, hogy ott hagyják a fogukat. Persze ez mind nem így lett volna, hogyha Itanashi nem hagyja ott a társaságot. Az Ő erejével, valószínűleg könnyen felvették volna a harcot a Kirigakurei ANBU-val is, azonban még így is eredményeket értek el. Mirubi elmondhatja magáról, hogy másodjára is túlélte a harcot egy ANBU osztag ellen. Ez viszont már, megérte. Ahogy a sok tapasztalat, tudás, és "minta" is. Bizony... Mirubi rendkívül sok mindent tud majd kezdeni a Nibi kék lángjaival...
   A nyugalom és az "öröm," nem tartott sokáig. Amint a kis csapat leszállt a teknősről, alóla sűrű füst buggyan ki, belőle pedig egy alak rajzolódik ki. Az ellenség! Hasít villámként Mirubiba a felismerés, és így a teljes nyugalomból, egy heves szívdobbanás rángatja vissza a csaták mezejére. Az alak testéről, jól látható módon, kötelek kezdtek el mozdulni és a célpont pedig Karu volt. Természetesen, Mirubi nem hagyhatta, hogy legújabb fegyverét elvegyék tőle, így azonnal cselekedett. Villámgyors módon lenyúlt a szandáljához, majd előkapta a robbanójegyzetes kunaiát. A mozdulat alatt pedig chakrát koncentrált. Ezt a technikát, már számtalanszor használta, ugyanis a kedvencei közé tartozik. Alattomos, gyors, könnyű és hatásos. a Ninpo: Nawabare no Jutsu // Ninja Művészet: Kötelek Tánca nevezetű technika az a Jutsu, amit legelőször fejlesztett ki, éppen azért, hogy gyors és csendes támadásokat tudjon vele létrehozni. No, meg persze védelemként sem utolsó... Hogy mi volt a terve? A jobb kezével nyúlt le a szandáljához, hogy előrántsa a kunait, és a jobb kezén lévő feltekert, öt méteres drótba koncentrálta, majd halmozta robbanásig a chakrát a mozdulatsor alatt. Ebből következik, hogy amikor karját meglendítette, hogy eldobja a kunait, bal kezével megformálta a fél Patkány kézpecsétet, amivel utat engedett a robbanásig feszülő chakrának, és a jobb karján lévő drót, egy méterrel a kunai után, hatalmas sebességgel indult meg. Spirálisan mozgott előre, hasítva a levegőt, ezzel pedig egy éles hangot hallatott. Amint a kunai egy méteres közelségbe ér, Mirubi felrobbantja azt, majd megformálja a Tigris és Sárkány kézpecsétet, hogy az érkező drót, még nagyobb energiával mozogjon és így körbefogja a robbanást, voltaképpen a lökéshullámmal dacolva áttörjön a robbanáson, és így, körbefogja az ANBU-t. A drót vékony, így a lökéshullámon nagyobb eséllyel csap át, mintha, egy nagyobb felületű anyagnak ütközne a robbanás.
   Ha Mirubi terve sikeres, akkor mindenképpen figyel arra, hogy folyamatosan fenntartsa a chakrakapcsolatot a drót és közte, mivel nem akarja, hogy ellenfele úrrá legyen a drótokon. Ha pedig folyamatosan chakrát koncentrált bele és feszíti, akkor valószínűleg a legyengült ANBU, nem fog egykönnyen kiszabadulni.




Amit Mirubi Magával Hozott:
Konohagakure Chuunin Öltözék ami fölött az Amegami Egyenruháját hordja (Taktikai Mellény zsebeiben 10 Senbon, 5 robbanójegyzet markolatú Kunai)
2db Kunai a szandálja és a bokája között (Markolatukra robbanójegyzet van tekerve)
Szürke, Kis méretű Chakratekercs a bal alkarjára tekerve (10 Shurikent tartalmaz egy pecsétben)
Piros, Kis méretű Chakratekercs a jobb lábszárára tekerve (Fuuka Houin Pecséteket tartalmaz)
Övtáska (10 Robbanójegyzet, 6 Füstbomba, 1 Nagy Üveg ch tinta, Ecset)
2x5m dróthuzal a Tekercsek rögzítésére (Egy karján egy a lábán)
Egy Nagy Chakratekercs a derekára erősítve (Fuuka Houin Pecséteket tartalmaz)

Amiket felhasznált, vagy elhagyott:

Amegami Egyenruha
Piros, Kis méretű Chakratekercs
4 Füstbomba
1db Kunai a szandálja és a bokája között (Markolatára Robbanó jegyzet van erősítve)
5 Robbanójegyzet
2 Óriási Lánc

Ami Mirubinál Jelenleg van
:
Chuunin Egyenruha (Taktikai mellény zsebeiben 10 Senbon, 5 Robbanójegyzet markolatú Kunai)
1db Kunai a szandálja és a bokája között (Markolatára Robbanójegyzet van erősítve)
Szürke Chakratekercs a bal alkarján (10 Shuriken)
Övtáska (5 Robbanójegyzet, 2 Füstbomba, 1 Nagy Üveg vh tinta, Ecset)
2x5m Dróthuzal a karjára tekerve
Nagy Chakratekercs a Derekán (2 Óriás Lánc)

_________________
"Föl-földobott kő vagyok, akit megcsalt
a gravitáció, s nincs hova hullnia."


"Van, aki nem szolgált rá a szeretetre,
ezért csöndesen eloson egy sötét, üres
helyre, hogy a múlt réseit betöltse."





Karakterek: Kenshiro Mirubi, Yura Houji, Futeki Shiroi
avatar
Kenshiro Mirubi
Játékos

Taijutsu Pontok : 49

Tartózkodási hely : Jigokutari


Adatlap
Szint: S
Rang: Szökött Ninja / Amegami Vezetője
Chakraszint: 1212

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Kenshiro Yuu on Csüt. Feb. 19 2015, 09:58

Mi értelme olyan csatába belefogni, amiről pontosan tudod, hogy nem kerülhetsz ki győztesen? Rövid mégis velős és megpróbáltatásokkal teli élete során ezerszer feltette magának már ezt a kérdést. Mégis, újra és újra a halál árnyéka vetült rá, vonzotta ezeket a helyzeteket azonban sose hátrált meg. Fegyvertelenül is harcba szállt belső démonával, aki játszi könnyedséggel cselezte ki és alázta porba. Szinte lehetetlennek tűnt, hogy valaha is felülkerekedik rajta. Lehet ez lesz élete utolsó csatája? Na de mi végre? Két társa vajmi keveset jelentett számára és azt se mondhatjuk, hogy saját életét féltette oly nagyon, hogy elszabadítson egy ilyen erőt, melyet nem zabolázhat meg. Mégis megtette. A dolgok azonban váratlan fordulatot vettek. Ahelyett, hogy bekövetkezett volna a legrosszabb, eltörölték volna teljes létezését és saját lelkén belül kellett volna belefulladnia a vereség keserű italába, egyszerűen kitaszították. Visszatérhetett. Életben volt ugyan, veszített, de ez a vereség nem került az életébe, noha jó esély volt rá, hogy a valós világban se lesz egyszerűbb dolga. Mindebből azonban szinte semmit nem érzékelt. Minden porcikája sajgott, üvöltött a fájdalomtól, tudata pedig egy pillanat alatt elsötétült. Ideje sem volt eltöprengenie az élete értelmén vagy hogy mi lesz vele, ennyi lenne számára az egész. Azok a bizonyos filmkockák nem pörögtek le előtte, ám öntudata sebesen távolodott a világtól.
Puha fű, cirógató Napsugarak, béke, biztonság és pokoli fájdalom. Nem tudta hol van, hogy került oda ahol éppen tartózkodik, de béke volt és csend, talán utóbbi túl nagy is.
Amennyire képes volt környezetét érzékelni, felfogta, hogy a többiek is ott vannak, megmenekültek és nem éppen egy cella felé menetelnek, ahol majd megkínozzák vagy kivégzik őket. Csupa derűs gondolatai közepette kinyitotta szemeit, melyeket rögtön el is vakított az a goromba égitest. Ezer meg egy pislogás közepette nagy nehezen talpra tornázta magát, miközben úgy érezte, majd szörnyethal, de nem csak a fájdalomtól, hanem kardjának elvesztésétől is. Utóbbi felett gyorsan napirendre tért, lévén nem szamuráj volt, kinek élete a fegyvere, azonban oly sok kaszaboláson keresztül mentek már együtt, szinte már saját részének érezte azt a darab acélt. Meglepetésére egy hatalmas teknős is velük tartott vagy ő hozta ide őket, bárhogy is van, a lényeg hogy élnek. A többiek hasonlóan viharvertnek tűntek és legnagyobb keserűségükre nem értek véget megpróbáltatásaik. Egy ismeretlen hang és a semmiből felbukkanó füst remekül jelezte, a békés nyaralásnak vége, ideje újra felvenni a kesztyűt és beállni a ringbe. Pech vagy nem pech, ezt a bulit fegyvertelenül kellett megvívnia, noha kérdéses volt, hogy az a légnemű akármi mennyire volt mérgező. Kezét kissé késve emelte az arca elé így némileg valamennyit szippantott a nem túl kellemes gázból, míg ő maga sebesen hátrált az orv felhő elől. Ha meg kell halni, akkor meg kell halni, mert ezúttal biztos eljött az ideje. Remegő öklökkel harcba szállni és olyan érzéssel mintha egy nyolcvan éves reumás vénember lenne, nem kecsegtet pozitív végkifejlettel.
avatar
Kenshiro Yuu
Játékos

Tartózkodási hely : Valahol az elmém mélyén...


Adatlap
Szint: C
Rang: Jutsetsu
Chakraszint: 262

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Inuzuka Tsume on Vas. Márc. 01 2015, 20:40

A méregfelhő java részét el tudjátok kerülni. Úgy tűnik egyszeri, nem folyamatosan fenntartott technikáról van szó, így már csak magától gomolyog, kitéve a helyi szélviszonyoknak.

Karu vízoszlopai feltörnek a vízből. Örvénylő, dübörgő védelmet formálnak körülötte, s a köteleket megdobva azokat messzire repítik. A fickó kihasználja az erőt, amivel a kötelei megrántják a  derekát, s nem ellenkezik, felugrik, hogy közelebb kerüljön Karuhoz, s még a levegőben elindítja  a támadását. Úgy tűnik az előzőről lemondott, ahogy Karu hatékony védelmet formált maga körül, így egy robbanó jegyzettel nyit utat a vízen át, s technikáját a pillanatra létrejött résen keresztül veti be, szájából ragadós folyadék tör elő, s jut át a védelmeden. Nem halálos, de ahol elér, a tested nagyjából fele részét, hozzád tapad, és megnehezíti a mozgásod, beleérve a kézpecsétek használatát is. És van még valami, amit csak később kezdesz érezni ott, ahol közvetlenül a bőrödhöz ér, ez nem egészen a Mizuame Nabara. Valami módon a fickó továbbfejlesztette a technikát, és ebben is valami bizsergető, blokkoló hatású méreg munkál.

Ellenfeletek most csak ennyi időt szánhat Karu elfogására, hiszen máris nyakán Mirubi gyors támadása. A gondosan előkészített terv pontosan halad. A drót hihetetlen sebességgel száguld, s a fickónak épp csak annyi ideje van, hogy maga elé kapja a kezét, és vastag vízsugarat teremtsen. Csak az előbukkanó víz nyomása menti meg a kezét a drót becsapódásától és attól, hogy ezzel az erővel érkezve a húsába vájjon, de arra már nem elég, hogy elkerülje, hogy a drót körülfonja és megkötözze, s előretartott kezét is a testéhez húzza. Keményen ér földet, s tekintete ezúttal Mirubit figyeli.
-Micsoda piszkos kis trükk… Nem mondták még neked, hogy jobb, ha meghúzod magad, kölyök?


Közben Karu bensőjében tovább folyik a párbeszéd.
~
Adósuk… Mintha jobbnak gondolnád magad náluk. Látom a gyilkosságokat Kenshiro Karu. Látom a vért. Látok mindent, amit nem rejtettél el előlem. Te pedig hallasz engem, ha szólni akarok. – tényszerűen közölte, nem törekedett rá, hogy a bizalmadba férkőzzön, vagy közeledjen hozzád.
~Nem fertőzött meg téged az a természetellenes pusztulás, ami belőlük árad. Ember vagy, a benned lévő sötétség a saját választásodból született. Az a tiéd. Csak a tiéd. -ezzel mintha a Nibi visszahúzódott volna, vissza abba a sötét magányba, amibe a pecsét zárja mindaddig, míg fennáll. Nem szólt többet. Hangja komoly volt, mély, düh forrongott alatta. Túl friss volt a megaláztatás, amit amiatt érzett, hogy ő, a hatalmas erőkkel bíró teremtmény egy ilyen kicsiny börtönbe kényszerült.


Mirubi drótjai megrezdülnek. Ő uralja őket, mégis történik valami. Szorosak, mégis mintha lassan lazulni kezdenének. A fickó tudja hogy érzed, és élvezi. Az öltözékén nedves, nyálkásan fénylő foltok ütnek ki. Saját elemét használja, hogy lazítson valamennyit a drótokon. Jól tudja, hogy nem kell sokat, elég ha a kezei szabadon mozoghatnak.  És máris belekezd egy technika gyors létrehozásába.

Közben Karu összeesik. Vízoszlopai leomlanak, és elárasztják a környékét.
~Segítség? Egy ilyen ember segítséget kér? –morajlik fel tompán és távolian a hang Karu bensőjében. Egyszerre meglepett, hitetlenkedő és talányos. Mintha a korábbi visszahúzódása is csak arra kellett volna, hogy figyelhessen, és lépésről lépésre megfejthessen. A köztetek lévő kapcsolat még messze van az összhangtól, de a megértéstől is. De legalább nem vagy egyedül.


A Kenshiro birtok védőinek már tudniuk kell a harcról. Valószínűleg már közelednek. Úgy tűnik Kazuya eddig rájuk várt aztán mintha meggondolta volna magát. Talán épp Karu miatt.
 -Segíts nekünk ó Hatalmas!- Kazuya hangja végighasított a levegőn, miközben elindult Karuhoz.
A hatalmas teknős pislogott egy laposat, majd megmozdult. Lassan az égbe emelte egyik lábát, majd lecsapott vele. A föld megremegett, s por és sár szállt fel. Ellenfeletek kénytelen volt kitérni előle, nekifeszülve Mirubi drótjainak, melyek mozdulataira tagjaiba vágtak, s ezzel megszakadt a technikája, Mirubi pedig újra megerősíthette a drótokat. A kirigakurei fájdalmasan felnyögött a felázott, vizes földön térdelve, és dühösen nézett a teknősre, aki Kazuyán pihentette a tekintetét. 


Távolabbról végre felhangzott a birtok védőinek kiáltása. Végre megérkeznek. Kazuya int nekik, s már ott is vannak, hogy segítsenek. A kirigakurei felnéz rájuk, összegez. A teknős egy utolsó lapos pislogással vesz búcsút Kazuyától.
A Kirigakurei hirtelen eltűnik a lába alatti pocsolyában, és még látjátok, ahogy a hatalmas teknős felé vetődik, miközben az egyszerűen eltűnik.

Végre biztonságban vagytok.

//Köszönöm a részvételt, ezzel lezárom a kalandot. A méregnek nincs maradandó hatása, gyorsan kipihenitek.
15 ch -val gazdagodtok.//

_________________
Tsume a Matatabinátor - A Nibi állandó mesélője

Mesélések:
Sivatagi szél - Doshiri Asuka kalandja
Éjjeli fény      -  Takigakure no Ruujai kalandja
Az Ourio-völgy titka Hamada Fuyu
Hokkyoku guma  - Nakahara Saki
Körbe érKensiro Karu
Ébredés- Kenshiro Dai

Tanulások:

Kis extrák a kaszinóban:
avatar
Inuzuka Tsume
Adminisztrátor

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint:
Rang: Tokubetsu Jōnin
Chakraszint: Mint bundának a szála + 15 kiskutya -1

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Vas. Márc. 01 2015, 22:47

 Az utolsó képfoszlány amit láttam annyi volt, hogy Mirubi megkötözte ellenfelünket aki ismét csak engem vett célba. Csupán csak remélni tudom, hogy ezek után nem fogok egy zötyögő szekéren ébredni ami Kirigakure felé döcög velem... A sötétség elviselhetetlen az üvöltésem talán még az eszméletem elvesztése előtt egy kicsit mintha kihallatszott volna, de vajon ki akarna segíteni nekem? Magamra vagyok utalva Kazuyának teljesen igaza volt. Magamnak kell megtalálnom az utamat. Elbuktam itt Kusagakuréban és szégyent hoztam a klánomra. Elárultam mindent ami egykoron fontos volt nekem és szövetkeztem ismét Mirubival, illetve ami rosszabb is talán, hogy szívességet kértem tőle és így most én tartozom neki ráadásul egy Kenshiro lélekkel. Nem tudom, hogy ezt hogyan fogom megoldani de ez most a jövő zenéje. Az üresség és a csalódottság kombinációja mintha lyukat égetne belém. Mint az érzés amikor az egyik legnagyobb félelmed válik valóra... Fájdalmat érzek valahol a mellkasom környékén, de nem fizikai jellegű. A lelkem, vagy talán a szívem. Na hát! Azt hittem, hogy ezektől már rég megszabadultam még útban kirigakuréból ide Kusagakuréba. Hosszú utat jártam meg és most mindent elrontottam. Nem maradhatok itt, ha ezt egyáltalán túl élem. 
~Segítség? Egy ilyen ember segítséget kér? 
Ez a hang mintha visszarántott volna a "valóságba" a teljes kétségbe esés pereméről. Miközben a hibáim súlyát próbáltam felmérni teljes mértékben elfelejtettem, hogy most már nem vagyok egyedüli lakója a saját testemnek. A Nibi ez az ős öreg démon most már bennem él. A testem foglya... Érdekes lesz egyszerre két ellenséggel harcolni ha ezt az egészet túl élem. Még csak most fogtam fel, hogy mi történik velem. Jinchuurikivé váltam... Az ezzel járó összes veszélyt vállalnom kell mostantól és amíg kintről shinobik tömkelege akarja majd megszerezni a kétfarkút addig én itt bent egy másik küzdelmet fogok megvívni a démonnal az elmémben. Feltételezem el tudja rabolni a testemet akár egy exlaw mint például Yuu esetében ám ezt jelenleg még nem tette meg és nem is próbálta. Talán a pecsét technikák között van különbség. Azt tudom, hogy az exlawok is egy pecsét technika segítségével költöznek bele a gazdatestükbe ezt Kanko mondta. Ám ebben az esetben nyilván egy gátló pecsétet is alkalmazhatott Kazuya legalábbis ez a sejtésem. Ez megmagyarázná, hogy a Nibi eddig miért nem akart kitörni belőlem. Valószínűleg egyszerűen csak nem tudott. Várja az alkalmat, hogy a pecsét legyengüljön talán vagy egyszerűen csak elszórakozik egy darabig aztán darabokra morzsolja a tudatom? Nem tudhatom biztosra... Amikor a Nibi hangja eljutott hozzám akkor rájöttem, hogy miért hitték istennek ezeket a lényeket, mert ők valójában azok. A Nibi nem is egy démon sokkal inkább egy entitás... 
Valami viszont megnyugtatott. Többé sosem leszek egyedül!


//Köszönöm a kalandot és Minden JK-nak a segítséget!//

_________________
A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Kenshiro Mirubi on Csüt. Márc. 05 2015, 16:41

// Most kevés lett, nem tudtam beleélni magam a karakterbe. Gondolom fáradt voltam >< Köszönöm a mesélést! //

   Mirubi gyorsan cselekedett, így miután Karu hárította a támadást, Mirubi is el tudta kapni a Kirigakurei ANBU-t köteleivel. Természetesen ezt nem hagyhatta szó nélkül... Ellen támadásba, vagyis inkább trükkbe kezdett, ám a teknős segítségével Mirubi újra a kötelei szorításai között tudhatta a férfit. Ám pár másodperccel később a teknős eltűnt és vele együtt az ANBU is...
   Mirubinak már volt dolga az ANBU ügynökeivel, ám akkor megúszta ép bőrrel, még akkor is, hogyha egyedül volt. Habár, eléggé nagy árat fizetett a menekülésért, de megérte. Nem lett volna jó ötlet, nem meglépni azt a lépést, mivel a legapróbb dolgok és a legapróbb taktikai elemek is döntőek lehetnek egy csatában. Miután minden elcsendesedett és lenyugodott, megérkeztek a Kenshiro birtok védői. Karu mindvégig kínosan ügyelt arra, hogy ne lássák őket együtt és most Mirubi számára sem lenne előnyös, hiszen ha felismerik őt a Chuunin Vizsgáról, vagy hasonló helyekről, akkor nem csak Karu, de Ő is nagy bajba kerülhet. Egyenlőre elég, ha Kazuya tud Mirubiról. Főleg most, hogy egy Bijuu is a szervezet kezébe került. Mert igen, Mirubi úgy gondolja, hogy Karu Bijuu-ja a szervezetet fogja erősíteni. Így még mielőtt az őrök túl közel érkezhettek volna, Mirubi Karu felé fűzött néhány szót.
- Az Otokage vár majd minket. Később majd találkozunk...
Mondta a fiú, majd maradék chakráját felhasználva, egy Shunshin no Jutsu segítségével eltűnt a környékről...

_________________
"Föl-földobott kő vagyok, akit megcsalt
a gravitáció, s nincs hova hullnia."


"Van, aki nem szolgált rá a szeretetre,
ezért csöndesen eloson egy sötét, üres
helyre, hogy a múlt réseit betöltse."





Karakterek: Kenshiro Mirubi, Yura Houji, Futeki Shiroi
avatar
Kenshiro Mirubi
Játékos

Taijutsu Pontok : 49

Tartózkodási hely : Jigokutari


Adatlap
Szint: S
Rang: Szökött Ninja / Amegami Vezetője
Chakraszint: 1212

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Kenshiro Yuu on Kedd. Márc. 17 2015, 14:06

// Megkésve bár, de törve nem, írtam egy záró postot én is. A mesélést szintén külön köszönöm. //



A szégyen és tehetetlenség jeges vízként zúdult rá, ahogy a többiek, még ha félholtan is, de útját állták titokzatos ellenségüknek és hatástalanították őt. Yuu se volt sokkal jobb állapotban, mégse volt képes arra, hogy akár a kisujját megmozdítsa. Remegő tagokkal, alig pislákoló tudattal állt és figyelte a jelentet. Parányinak, jelentéktelennek érezte magát. Egyet tudott, meg kell erősödnie, fel kell nőnie a többiekhez, ha uralnia akarja a világot. Ezen utóbbi gondolatára azonban saját maga is felkapta a fejét. Uralni a világot? Soha eszébe se jutott hasonló. Valami nem stimmelt ez az idegen gondolat, ahogy elméjébe furakodott. Vajon egyre inkább eggyé válik a benne lévő gonosszal? Netán tudta nélkül átveszik felette az irányítást? Maga se tudta, de ki kellett derítenie. A többiekkel együtt kámforrá vált, ám ahogy Karu se tartott Mirubival vagy éppen fordítva, Yuu is egy harmadik irányba indult. Maga se tudta hova tart, de minél messzebbre kellett hogy menjen. Fel kellett töltődnie és válaszokra volt szüksége így ismét egy magányos utazás várt rá, tele vérrel és kétségekkel.
avatar
Kenshiro Yuu
Játékos

Tartózkodási hely : Valahol az elmém mélyén...


Adatlap
Szint: C
Rang: Jutsetsu
Chakraszint: 262

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Wakizashi Yumi on Vas. Nov. 01 2015, 11:20

//Kaland - Akira//


Talán egy idegennel való találkozás felnyitotta a szemem arra, hogy mindeddig rossz helyen keresgéltem. Ugyan, ki tudná legjobban megmondani, hogy ki az anyám, ha nem maga a nagyember, az apám? Bár félek a vele való újbóli találkozástól, az is lehet, visszatántorodom, s inkább hagyom az egészet, de tudnom kell, hogy hogyan érez, hogy itt van e még, ugyanis utolsó szava hozzám csak egy kérdés volt: Miért? Mielőtt többet megtudtam volna, vagy ő a válaszomról, eljöttem, hogy ne legyek tovább a terhére. Ha nem tőle fogok mindent megtudni, akkor majd valaki mástól, annyi szent, de mindenképpen tudnom kell, ki az anyám, hogy teljes legyen a történetem. Azt is mindenképpen tudnom kell, hogy apám képes lesz e valaha megbocsájtani, vagy örökké abban a tudatban kell élnem, hogy megfosztottam mindenétől, még magamtól is, és ez majd beárnyékolja minden tettem, minden utam, amerre csak járok, s kísérteni fogja elmém? Mindenféle meggondolás nélkül cselekedtem, bár évekig őrlödött bennem az a gondolat, hogy meg kell tennem, nem csak magamat mentettem meg a rabságtól, de apámat is - ugyanis volt benne valami sötét, mióta visszatért a küldetéséről, ami miatt nem egyszer láttam szomorúnak. A keménység nem velejárója annak, ha lemészárlod a családod - talán gyengébb leszel tőle. Lehet, a külvilág felé azt mutatom, hogy igenis kemény vagyok, egy kemény jellem, ami mindeddig megmaradt bennem, de miután kioltottam annyi életet, gyengének érzem magam, s lelkiismeretfurdalásom van. Mindig csak egy kicsi hiányzik a pohárból, hogy valamilyen módon ne törjek össze - a legutóbb is ezt tettem teljesen váratlanul, bár akkor az alkohol miatt jött ki minden, ami a hónapok alatt felgyülemlett bennem.
Hát most itt vagyok, újra a Medvék országában, de távol a helytől, amit valaha egykor otthonomnak neveztem. Nem akarom, hogy bárki is felismerjen, hogy meglássanak és ujjal mutogassanak rám, ha ezt tennék.
avatar
Wakizashi Yumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 43


Adatlap
Szint: B
Rang: Elveszett ninja - Chuunin
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Akira on Vas. Nov. 08 2015, 16:09

//Családi Emlékek- Yumi Wakizashi kalandja//

Ki tudja, hogy jó ötlet volt visszatérni oda, abba az országba, ahol utoljára akkor láttak, amikor kiírtottad a családod azon részét, akik valójában sosem fogadtak el. Talán az egyetlen ember, aki tudja a kérdéseidre a választ majd az életedre tör, de az is lehet, hogy ennyi idő után megköszöni neked, hogy megtetted azt, amit ő évek alatt meg akart tenni, de nem mert. Mi lesz? A döntés rajtad áll, hogy megkeresed az embert, akit az apádnak nevezel vagy hagyott az egészet és már célt találsz magadnak szülőfaludban. Minden tőled függ, hiszen saját akaratod /Akira JMvan és nem parancsol neked senki, lévén nem vagy egyik falu elkötelezett shinobija, te egy üldözött nuke nin vagy, vagyis elveszett ninja, akit ha meglátnak a faluban talán egyből bebörtönöznek. Ezt is csak az ég tudja.
A másik kérdés, ami mélyen foglalkoztat az a származásod. Tippjeid vannak, hogy honnan jöttél, hiszen az elemed sok mindent elárul róla, de lehet, hogy nem onnan jössz, csak a jellemed miatt kaptad ezt az elemet. Egyetlen embertől még jó pár kilométer és az a szakadék választ el, hogy megölted a családját a szeme előtt. Ha az első kérdésben döntesz, akkor a második kérdésre is megérkezik a válasz. vagy nem, mert esetleg olyan döntést hozol és akkor soha nem tudod meg. Ugyan árulkodó jelek vannak, hogy milyen családból származol és az melyik országban tevékenykedik, de csak az utóbbira tudsz elméletet gyártani, hiszen az előbbi kérdéshez kellene ismerni azt a családot, akitől származol, de mindenképp azokat a jellemzőket, amiből pontosan megmondhatod, hogy te oda tartozol. Mi a döntésed? Mész apádhoz, hogy megtudd az igazat a születésedről és vállalod a kockázatot, hogy esetleg megtámad vagy nem érdekel a kérdés és más utakon indulsz el a szülőországodba?


A hozzászólást Akira összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Nov. 30 2015, 14:31-kor.
avatar
Akira
Játékos

Taijutsu Pontok : 129

Tartózkodási hely : Elveszve a nagyvilágban


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 631

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Wakizashi Yumi on Pént. Nov. 20 2015, 23:02

/Akira - bocsi a késésért/


Már egész közel jártam a célomhoz, bár nem voltam biztos benne, hogy az apám továbbra is ugyanott tartózkodik, ahol ezelőtt egy évvel is, a kis klán területén. Mindenesetre én arra vettem az irányt, mit sem törődve azzal, hogy bárki is az utam szegezheti. Már nem igazán érdekel, hogy az életem vehetik, de ha úgy tesznek, akkor az apám legyen az, aki elválasztja fejem a törzsemtől - de még mindig amondó vagyok, hogy bárhogyan megölhetnek, csak ilyen módon ne, inkább tépjék ki a szívem, vagy szúrjanak hasba, de maradjak beazonosítható, hogy ki is vagyok valójában.
Ha mindennek vége lesz és megkönnyebbülhetek a kérdéseimre megfelelt válaszoktól, akkor végre továbbállhatok, és élhetem tovább az életem anélkül, hogy erre kellene gondolnom. Habár mindig lesz majd egy sötét folt, ami maradandó nyomot hagy bennem, de majd idővel elhalványul, ahogy az évek telnek és jönnek majd az újabb események. Nem hordozhatom mindig magammal a rossz döntéseimet és tetteimet, ugyanis a gyilkosok - akik már többet tettek nálam is -, egyszerűen véghezviszik a legnehezebb feladatokat is, és úgy tekintenek vissza rá, mintha meg se történt volna. Ha kérdezik, csak elgondolkodnak, hogy mi is volt az, ők nem tudnak ilyenről, aztán nyoma sincs a lelkiismeretfurdalásnak. De biztos uralkodik náluk egy olyan elv, hogy ölj vagy téged ölnek.
Vállalom a kockázatot, s egyenesen apámhoz megyek, aki ki tudja, azóta mit szervezett meg maga köré. Először is szétnézek a klán helyén - nem öltem meg mindenkit, csak a család rám eső részét, ami öt embert foglal magába, nem többet -, így apám nem élhet egyedül, ha a klán területén belül maradt... amennyiben nem költözött el valahová. Elsősorban körbenézek itt, mint említettem, s ha itt nem találom, akkor továbbállok anélkül, hogy bárkinek is ártanék, vagy nekem ártanának, mert addig nem ölhetnek meg, míg apámmal nem beszéltem.
avatar
Wakizashi Yumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 43


Adatlap
Szint: B
Rang: Elveszett ninja - Chuunin
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Akira on Hétf. Nov. 30 2015, 14:55

//Családi Emlékek- Yumi Wakizashi kalandja//

Sok a kérdőjel, ahogy egyre közelebb érsz a célodhoz. Nem csak apáddal kapcsolatban, hanem a fogadtatással és az ötlet helyességével is. Mivel jobb ötleted nincs, így a klán területe felé veszed az irányt, az utolsó számodra ismert hely, ahol apád tartózkodott. Ki tudja mikor jártál itt utoljára, jó néhány homokszem lepergett az élet homokóráján. Sokat gondolkodsz a halálról, de talán nem ez a legjobb időpont. Egyetlen reményed van, hogy legalább a kérdéseidre kapsz választ. Már az sokban megkönnyítené az életed és a lelkiismereted, ha jó néhány kérdésedre kielégítő választ kapsz. A folt, ami akkor esett a becsületeden, amikor megölted az összes olyan embert, aki nem a családod tagja, nem tűnhet el, de talán kisebbíthető. Az ilyen foltok kellenek ahhoz az úthoz, amit talán választasz, mert nem ember az, aki nem követ el hibát és ez többszörösen igaz a shinobiknál. A klán területe jó nagy része elég lepusztult és látszik, hogy nem ma költöztek el, viszont ami furcsa az az apád háza tájja. Ott valamivel nagyobb a rend, de itt sem lakik senki. Ahogy megfigyeled a környezetet a klán területet a tisztaságból, vagyis annak hiányából ítélve a legtöbb klán tag vagy elhagyta a területet vagy követve azt, rájöhetsz, hogy valamilyen okból az egész klánt a terület középpontjába lettek elszállásolva, talán az apád is.

//Bocsi a késésért//
avatar
Akira
Játékos

Taijutsu Pontok : 129

Tartózkodási hely : Elveszve a nagyvilágban


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 631

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Wakizashi Yumi on Pént. Dec. 11 2015, 23:02

/Én is bocsi a késésért, januárban nagyvizsgázom/


A legtöbb kérdőjel most éppenséggel apám birtoka körül forog, ugyanis feltűnik, hogy mindenhol elhagyták a házakat, vagy lelakottak, mégis apámé ápolt maradt, mintha még ügyelne rá. Nyomok után kutatok, hátha észreveszek pár lábnyomot, vagy akármit, ami jelét adja annak, hogy őt még itt találom. A nyomok végül a központba vezetnek el. A központ épületére nézve az ajkamba harapok, mert rájövök, hogy itt igenis sokan lehetnek, ha legalábbis maradtak egy páran még a klánból, és semmi kedvem nincs azokkal összetűzésbe keveredni. Nekem most csak egyetlen ember kell, és az az apám. Három év telt el azóta, hogy megöltem a családját, így az arcom nem sokat változott, mások is felismerhetnek, akik már láttak, s talán tudhatják is, hogy mi történt. Apám nem hiszem, hogy elhallgatná a klán többi tagja előtt, hogy a családját a lánya mészárolta le, ha pedig mégis, akkor mivel magyarázta volna az én eltűnésemet? Mondjuk szép kis magyarázat lenne, ha védeni próbálna, hogy betörtek és valakik megölték őket, engem pedig túszul ejtettek... de süket szavak, senki sem hinné el.
Sóhajtottam. Úgy döntöttem, belépek a pók fészkébe, feladom magam, ha az kell, mert észrevesznek és bosszúért kiáltanak, de akkor is csak azt mondom, hogy az apám miatt jöttem. De támadt egy jobb ötletem: egy idősebb asszonyt fedeztem fel a központból botorkálva felém, úgyhogy megkíséreltem, hogy a közelébe menjek.
- Anyó! Meg tudná nekem mondani, merre találom Watari Kei-t? - ennél több talán nem is kell. Ha most válaszol nekem szépen, akkor tényleg bevetem magam oda a tömegbe, amennyiben nem az apám jön ki.
avatar
Wakizashi Yumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 43


Adatlap
Szint: B
Rang: Elveszett ninja - Chuunin
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Akira on Vas. Dec. 27 2015, 15:11

Érdekes a birtok ezen oldala, hiszen mi oka lenne a klánnak elhanyagolni ezt a részt, hacsak valami átalakítás nem volt valamilyen szinten. Ki tudja? Te egyelőre nem tudod, hogy mi is történt és miért ennyire elhagyatott ez a rész, de talán a nénike, akit megszólítottál az tud neked segíteni. Szerencséd van, mert eléggé gyengén lát az öregasszony és hát az ő korában nem mindig emlékszik mindig vissza az ember évekre, sőt néha még azt is összekeveri, hogy ma evett zsírós kenyeret és tegnap szalonnát vagy éppenséggel fordítva történt, de legalább a hallása jó és érti azt, amit kérdezel.
- De régen hallottam ezt a nevet.- Mondja megfáradt, öreges hangján.- De igen, tudok neked segíteni. A kikötővárosban szállt meg, miután néhány maszkos alak kiköltöztette a házából és a klán egy részét feldúlta.
Maszkos alak kétséget kizáróan az ANBU különítmény lehetett, esetleg valami titkos szervezete Hoshinak, bár erről ne tudhatsz. Vajon tudhat-e többet a nénike? Nem tudod meg, ha nem kérdezel, viszont akármennyit is kérdezel, az lesz a válasza, hogy "Nem tudok többet, dolgom van. Segíts vagy távozz!" A válasza rejtélyes és ijesztő. Hogy lehet egy ilyen kedves anyó ennyire rémisztő? Mintha valami titkos dologba csöppentél volna és te lennél az ártatlan áldozat, aki semmit sem sejt.
avatar
Akira
Játékos

Taijutsu Pontok : 129

Tartózkodási hely : Elveszve a nagyvilágban


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 631

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Wakizashi Yumi on Hétf. Dec. 28 2015, 22:28

Megtudom, hogy a kikötővárosban szállt meg, s kiköltöztették. Kiköltöztették? Ez elgondolkodtató, de főleg az a része, hogy feldúlták a klánt. Mi okuk lett volna rá? Kerestek valamit? Vagy valakit?
Ölbe tett kézzel gondolkodok el, miközben az anyókát nézem, s több kérdés is felugrik a fejemben, például, hogy mit rejtegethet előlem. De oda már nem jutok el, hogy többet kérdezzek tőle, még magamnak is bevallom, hogy kiráz tőle a hideg... pedig nem félek az öregektől. Bár némelyikük félelmetes... ahogy ráncos kezeikkel feléd nyúlnak, rád vigyorognak a hiányos fogsorukkal és megcsillan a kiéhezett fény a szemükben... de inkább nem feltételezek ilyeneket róluk, lehetek még én is ilyen.
Ha kérdezősködnék is tőle, akkor sem tudok többet kideríteni. Hát... merész vagyok, de olykor a merész ötleteim ostobaságból származnak, mégis úgy döntök, hogy belevágok és megkeresem az apámat, legyen bármi az ára. Eléállok és kiderítem, amit tudni akarok.
Az utamat az említett kikötővárosba veszem - közben mégis azon jár az agyam, hogy vajon miért költöztették ide, miért a központba van mindenki, miért nem szűnt meg a klán, s vajon miért dúlták fel őket?
avatar
Wakizashi Yumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 43


Adatlap
Szint: B
Rang: Elveszett ninja - Chuunin
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Akira on Vas. Jan. 03 2016, 00:08

Sok kérdés, de kevés válasz. Nem nagyon tudod elképzelni, hogy kik lehettek, akik egy nem túl erős és jelentéktelen klánt a saját birtokán megtámad. Talán a falu volt, talán külső ellenség. A válaszokat egyetlen embertől tudod meg, akit viszont meg kell találnod és hát a kikötő város elég nagy. Vagy a szerencsére bízod, hogy hátha összefutsz vele, bár ennek elég kicsi az esélye, hiszen a kikötő város elég nagy vagy pedig kérdezősködsz, esetlegesen azt kockáztatva, hogy valaki felismer vagy azt kérdezik, hogy miért is keresel egy száműzött shinobit. Honnan űzték el? Nem tudni. Talán a falu ninja erejéből, miután elbukott egy küldetést vagy a klán ellen tett valamit, ami nem tetszett az öregeknek. Ki tudja? Egyetlen ember, az apád, de még mindig ott vagyunk, hogy meg kell találnod. Vajon hogy kezdesz hozzá? Egyre kisebb az esély, de nem nulla. Szerencsével vagy a megfelelő kérdésekkel mindenképp meg fogd találni, de ehhez megfelelő ember kell és a megfelelő kérdés. Vajon rájössz-e ezekre, hogy ki a megfelelő ember és mi a helyes kérdés, amivel körülbelül két perc alatt gyakorlatilag az ember, akit keresel magától fog odasétálni hozzád, anélkül, hogy keresned kellett órákig.
avatar
Akira
Játékos

Taijutsu Pontok : 129

Tartózkodási hely : Elveszve a nagyvilágban


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 631

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Wakizashi Yumi on Szomb. Jan. 09 2016, 11:59

Olyan kilátástalannak tűnik a kutakodásom. Osuminak igaza volt, talán itt kellett volna keresnem először, talán el se kellett volna jönnöm, hanem rögtön megtalálni a válaszokat a kérdéseimre, s talán akkor nem kellett volna annak megtörténnie, ami megtörtént. De! Úgy kellett lennie.
Mivel a kikötőben sokan vannak, így gyakorlatilag akárkit megkérdezhetnék az apám felől, valószínű, mind ugyanazt mondaná, hogy nem ismernek ilyen embert, nem tudják, ki az, és merre szállt meg,. De muszáj tovább keresnem, ha már eljöttem eddig. Hogy aztán elmondhassam Osuminak a történetem... mert ez a tervem.
Egy sóhajjal lépek oda egy férfihoz a tömegben, aki éppen nem siet sehová, legalábbis látszólag a saját dolgaival bíbelődik.
- Lenne szíves nekem megmondani, mi történt a Watari klánnal? Úgy hallottam, hogy közülük egy fontos embert, név szerint Watari Kei-t a kikötővárosba költöztették - nem tudni még, mit hoz a sors, reménykedem benne, hogy egy lépéssel előrébb jutok ezzel az emberrel, és végre sikerül megtalálnom azt a személyt, akit keresek. Ahogy pedig egyre közelebb haladok a célomhoz, úgy halványul bennem a kétségbeesés is affelől, hogy az apám majd jól elagyabugyál. Ha úgy tenne, megérdemlem, de előtte el szeretnék vele beszélgetni.
avatar
Wakizashi Yumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 43


Adatlap
Szint: B
Rang: Elveszett ninja - Chuunin
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Akira on Hétf. Jan. 11 2016, 17:53

Úgy kell neked, hogy apádat akarod keresni. Most megadatott a lehetőség, hogy egy forgalmas kikötő városban keresd meg az apádat, de lehet, hogy jobban járnál a tűvel a szénakazalban. Arra számtalan megoldás van. Például felgyújtani a kazlat és megvárni, hogy leégjen, de nem, neked azt az embert kell keresned, akiről azt sem tudod, hogy él-e. A gondolkodásod, viszont jó útra terel. Úgy tűnik megtaláltad a gyufát, már csak meg kell fogni és felgyújtani a kazlat. És sikerült. Nem az volt a lényeg, hogy ki az illető, akit megkérdezel, hanem a kérdés. Az ember, akit megkérdezel válaszol a kérdésedre.
- Sajnos csak pletykákat hallottam, de nem nagyon foglalkozom az ilyenekkel. Kereskedő vagyok nem nyomozó.
A férfi nem mondja tovább, hanem eltűnik a szem elől. Ekkor hideg fém érintését érzed a nyakadon, majd egy ismerős hang szólal meg, nem tudod beazonosítani a hang tulajdonosát, de abban biztos vagy, hogy nem az apád.
- Mit akarsz Watari Keitől, hölgyem? Miért kutakodik utána?
Nem mutatkozik be, de nem érzed magad veszélyben viszont nem épp kellemes a hideg vas a nyakadon. Vajon mit teszel? Meg nem ölheted, nincs helyed, hogy megtedd meg aztán mit érnél el vele, hiszen akár az egyetlen esélyed, hogy megtaláld atyádat és tisztázzátok a dolgot egymás között.
avatar
Akira
Játékos

Taijutsu Pontok : 129

Tartózkodási hely : Elveszve a nagyvilágban


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 631

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Wakizashi Yumi on Szomb. Jan. 23 2016, 17:40

Pletykák. Persze, hiszen más alapján sose lehet elindulni, már csak az a kérdés, hogy a pletykák, amiket terjesztenek, hamis alapokon nyugszik, vagy igazak e. Mert sokan csavarnak az eseményeken és máris teljesen más lesz a végeredmény. De ha már több embertől hallottam ugyanazt, valami mégiscsak lehet benne, szóval úgy érzem, hinnem kell ezeknek az embereknek, forró nyomon járok. Elég közel vagyok ahhoz, hogy megtaláljam az apámat. Th. Kereskedő, nem nyomozó... mégis a kereskedők figyelnek fel még a legkisebb dolgokra is, állandóan az után nyomozva, hogy miből lehet nekik a legnagyobb hasznuk. Bár igaz, ebből semmi hasznot nem húzhat, hacsak apámnak nincsenek ellenségei, és azokat a maga oldalára állítva több profitot termelhetne. 
Amint eltűnik a szemem elől az ürge szinte észrevétlenül - mert elmélyedtem gondolataimban újonnan -, valami hideget és éleset érzek a torkomon, ez mégsem ad okot arra, hogy pánikoljak. A hang, amit a kés tulajdonosa hallat, ismerős... mintha hallottam volna valahol, de sokkal mélyebb lett azóta. Csak nem...? De nem, biztosan nem, hiszen mindenkit megöltem, ahogy emlékszem, kivéve apámat. Félelemmentes arccal tűrtem a szorítását a torkomon, talán még haloványan el is mosolyodtam. Ez az én előnyömre válhat, hogy egy olyan ember került a markomba, aki tudja, ki az a Watari Kei, s talán azt is, hogy merre lelem.
- Az apám - felelem, s reményeim szerint hinni fog nekem, mert nincs más választása. Vagyis... az, hogy elvágja a torkom, de tipikusan nem szoktak ilyet tenni csak úgy azelőtt, mielőtt kikérdeznék a másikat, hogy mégis ezt honnan veszi, miért higgyen nekem. Aztán majd jól szemügyre vesz, hogy megállapítsa, igazat szólok e. Ha tévednék, akkor is azelőtt kiütném a kést a kezéből, hogy azt szorosabban a nyakamra fűzhetné. Tudom, hogy vannak következmények, én pedig vállaltam azzal, hogy idejöttem. Azt is, hogy talán apám majd nem akar látni és életemet veszi, de akkor legalább tudom, hogy elértem a célom.
avatar
Wakizashi Yumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 43


Adatlap
Szint: B
Rang: Elveszett ninja - Chuunin
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Akira on Szomb. Jan. 30 2016, 23:09

//Yumi- Családi emlékek//

Egy kikötő városban sokat lát és hall az ember, ha nyitott szemmel és fülel lát, de hogy azért a torkának szorítanak egy kést, amiért nem kéne. De hát ilyn ez a pop szakma. Néha megfenyegetik az embert még olyanok is, akik valójában az ő oldalán állnak. Miért? Mert unalmas lenne mindig jó gyereket játszani meg aztán az embernél vannak határok. Most ugyan nem erről van szó. Az illető, még ha te nem is tudod, ismer téged és pontosan tudja mit akarsz Watari Keitől. Nem biztos, hogy az akire gondolsz, de azt sem lehet kizárni. A kést nem tudod kiverni a kezéből, mert ugyan helyed lenne hozzá, de a férfi túl erős. Nem bánt, a kés nem kerül közelebb a nyakadhoz és nem fenyegetnek meg, hogy ez volt az utolsó húzásod, viszont egy sokkal ijesztőbb hanghordozással szólal meg.
- Akkor velem jössz, de ne próbálkozz. Valaki élve akar találkozni veled, de a testi épséged megőrzéséről nem szólt. Már amúgy is vártunk rád, hsszú ideje keresünk s most önként jössz az oroszlán barangjába. 
gondolat:
~Inkább a kiscicáé, apád évek óta bujkál, mint valami gyáva nyúl. Téged várt, mert itt akarja hagyni az országot, de nélküled sehova nem menne.~
A gondolatok csak gondolatok, meg nem tudod olvasni ezeket, így nem nagyon tudsz róluk. A férfi lassan hátrál veled együtt, aki kénytelen követni, mert gyenge nőként a férfi túl erős. Az utatok egy fogadóba vezet, ahol a férfi egy pénzes zsákot dob az asztalra a kocsmásosnak.
- Nem látott semmit, a kisasszony szereti a szerepjátékot én meg nem vagyok semmi elrontója.
A fogadós tudta, hogy ez a kód, vagyis úgy tűnt, hogy felfogta, hogy mire utal a férfi, még ha nem is volt igaz, de erről a szolgálónak nem kell tudni. Ő megkapta a pénzt innentől kezdve nem látott, hallott semmit, amiről beszélni sem fog. Meg aztán mit érdekel bárkit egy szerepjátszó férfi, aki egy éjjeli lepke szolgáltatásait élvezi. Amiért fizetnek, abba senki ne szóljon bele, még ha ez nem is igaz. Mindegy. A férfi az egyik szoba felé visz, majd kopog a válasz pedig nem késik.
- Ki?
- Roku.
- Ilyen korán?
- Van itt valaki, aki azt állítja, hogy a lányod. Nem hiszek neki, de hasonlít hozzá az kétségtelen.
- Nincs lányom, már évekkel ezelőtt kiirtotta a családomat, én meg őt az emlékezetemből.
Rövid beszélgetés, de ha tudnád, hogy mennyire mást jelentenek a szavak, mint a mögöttük lévő gondolatok, akkor nem ijednél meg attól, hogy a férfi kinyitja az ajtót, majd belök a szobába és utánad ered, hogy becsukja az ajtót belülről. A szoba egyszerű, két különálló ágy, egy íróasztal, egy éjjeliszekrény, tetején egy lavor benne víz, mellette törülköző. Az íróasztal körül néhány szék és az egyikben egy férfi ül, háttal neked,. Nem látod az arcát, de ránézésre idősebb, mint az apád most lenne. Valószínű az aggódás és a veszteség tette ilyenné, márha ő az apád. Talán kiderül. Most mit lépsz? A földön fekszel a férfi azóta elővette a katanáját, ami szintén ismerős és már a nevét is tudd a férfinak, amiből arra is emlékezhetsz, hogy ki is ő valójában neked.
avatar
Akira
Játékos

Taijutsu Pontok : 129

Tartózkodási hely : Elveszve a nagyvilágban


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 631

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Wakizashi Yumi on Hétf. Feb. 01 2016, 11:39

// Akira //


Kikérem magamnak! Persze, lehet én is ezt tenném a helyébe, elvégre ki vagyok én, hogy betörök más területére és azt állítom, hogy a "főnök" lánya vagyok? A hang ismerős volt, s később, amikor elengedett, meg is tudhattam, hogy jól gondoltam e: apám testvére, Roku. Micsoda fogadtatás! Pedig ismernie kellene, tekintve, hogy három év telt el csak a falu elhagyása óta, tizenhat év alatt pedig eleget látott már ahhoz, hogy most felismerjen. De mintha ügyet sem vetne rá. Ennyit változtam volna azóta?
Oroszlán barlangja, hah! Ha ezt apámra értette, akkor még a saját testvére sem ismeri igazán. Aznap, mikor mindenkit megöltem, nem tűnt nagy oroszlánnak, csak egy megszeppent kisfiúnak, bár mégis tekintélyparancsoló volt ideje korában akkor, amikor még ő volt a klán feje, ami valami oknál fogva szétszóródott. Nem aggódom a testi épségemért, bízom abban, hogyha nagyon éber vagyok, akkor semmi baj nem történhet.
Megmosolyogtat, hogy az apám fivére, aki egyébként a bácsikám, azt mondja a fogadósnak, hogy szerepjátékos vagyok. Ha igaz is lenne, akkor meg kellene találnom a valódi szerepem, mert az, hogy éjjeli lepke legyek, nem rám vall. Inkább a medvés lány. 
A szobához érve megállunk, én pedig csendben kísérem végig a párbeszédet. Mintha a bent ülő tényleg olyan régóta várna, amit nem értek. Miért várt volna rám az apám, ha tudja jól, hogy akár őt is küldhetem a többiek után a másvilágra? De nem vagyok ilyen... még. Mégiscsak ő az egyetlen közvetlen rokonom, a vérem, akit nem bántanék, mert mindezek ellenére tisztelem, de már semmi sem olyan köztünk, mint régen volt.
Roku szinte bedob a szoba ajtaján, s bent marad, gondolom egyfajta testőrként. Nem tudom, milyen ereje lehet, azt nem sikerült felmérnem az évek során, és még sosem láttam harcolni, de azt tudom, hogy ő is kardforgató, ahogy a klán minden egyes tagja.
Felismerem az apámat még hátulról is. Az ősz tincsek már világosbarna tincsei közé beékelődtek, mintha a bánat felemésztette volna. Felállok.
- Valóban, apám? - biztosra veszem, hogy felismeri a hangom. Egyszerű volt, nem siettető, és egyáltalán nem is vártam rá választ. Ha harcra kerülne sor, állok elébe, de semmiképp sem akarok neki ártani.
avatar
Wakizashi Yumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 43


Adatlap
Szint: B
Rang: Elveszett ninja - Chuunin
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

7 / 8 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.