Határ- és partvidékek

3 / 8 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Hime Tsubaki on Kedd Dec. 07 2010, 20:56

Miután elmondtam Satsukinak ezt az egész farkasos históriát, feszült idegekkel vártam a húgom ítéletét: most, hogy ezt elmondtam, épelméjűnek tart-e vagy sem ?
"- É...én... én nem tartalak bolondnak, de nem lehet, hogy túl fáradt voltál, és képzelődtél?"-kaptam meg a várva-várt választ.
Először felderül az arcom, amikor meghallottam, hogy Satsuki nem tart bolondnak, viszont mikor eljutott a tudatomig a mondatának második fele...eltűnt a szememből az öröm.

-Hogy képzelődtem ? Képtelenség !-jelentettem ki határozottan, a hangsúlyt az utóbbi szóra helyezve.-Az igaz, hogy fáradt voltam, de nem képzelődtem ! A fájdalom a fejemben túlontúl is valóságos volt ! Satsu, kérlek, higgy nekem ! Biztos, hogy nem képzelődtem !
"- De ne hidd azt, hogy nem hiszek neked! Csak ez elsőre egy kicsit... túl bizarr... ennyi idő után. Ugye megérted..."
Bizarr ? Hát persze. Az ő szemszögéből nézve tényleg hihetetlennek hangzik egy ilyen mese... "Ennyi idő után ?" Mit értesz ez alatt, Satsuki ? Vajon azt, hogy ennyi idő után már meg is őrülhettem ? Vagy hogy ennyi idő után már nem bízol bennem ? Vajon mire gondolsz most ezzel, Satsuki ? És valóban, már nem tudlak megérteni teljesen, ennyi idő után.
-Persze !-feleltem neki mégis, azonban elfordítottam a fejem és a földre néztem.
Ezután átadtam Satsukinak a levelet. Ő nem nyitotta ki azonnal. Láttam rajta, hogy a lelkében tusakodik a levelet illetően.

"- Ezt lehet, hogy mégis későbbre hagyom.. vagy, ha szeretnéd kinyithatod te. De én ezt visszaadom megőrzésre."-döntötte el végül, majd mosolyogva visszanyújtotta a levelet.
Bevallom, nem erre számítottam. Alig tudtam visszafojtani megdöbbent sóhajomat. Azt hittem, hogy Satsuki majd azonnal "lecsap" az irományra, hogy azt felbontva fény derüljön a teljes igazságra, ő pedig végre tisztán lásson. Úgy látszik megváltoztál, Satsuki. Vagy talán soha nem ismertelek ki teljesen. Visszavettem a borítékot, és ezt válaszoltam:

-Rendben, ahogy akarod. A levelet elteszem az övtáskámba. Mindig magamnál fogom hordani, hogy bármikor elkérhesd, ha úgy döntesz, hogy el akarod olvasni.
Majd a testvérem rövid szünet után ezt kérdezte:
"- Szerinted... nekem is van otthon valahol, egy... farkasom?"
Ezzel a kérdéssel most meglepett. Ezen még egyáltalán nem gondolkoztam el. Viszont, Touji azt mondta, hogy a klánunk miatt költözött a fejembe. Ezek szerint Satsukinak is kell, hogy tartozzon egy farkas, hisz ő a testvérem, ő is a klánba tartozik. Elméletileg stimmel...
-Hát persze !-válaszoltam neki.-Satsuki, igazából majdnem biztos vagyok abban, hogy majd téged is megtalál egy.
"- Ugye visszajössz velem megkeresni, és betölteni az irántad vágyakozó űrt..?"-tette fel a húgom a második, sokkal fontosabb kérdést.
Pontosan tudtam, mit érez. Én is ugyanazt az űrt éreztem azóta, hogy elmentünk.

-Jaj, Satsu, még szép ! Te is tudod, hogy minden vágyam az, hogy mi négyen, anyu, apu, te és én újra együtt élhessünk !-ekkor nem várt ötletem támadt.-Tudod mit, Satsu ? Elviszlek a házunkba anyuékhoz, jó ? Ami azt illeti, még nekem is van pár kérdésem hozzájuk.
avatar
Hime Tsubaki
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Hime Satsuki on Szer. Dec. 22 2010, 23:13

Ahogy Tsubaki nagyon biztosan jelenti ki az érveit, én mosolyogva nuygtatni kezdem.
- Hé, hé, hé! Nyugalom, Tudod, hogy csak viccelek! - nevetek rá. - Én mindig is hittem nekem, hiszek, és hinni is fogok. Ez így lesz az örökké valóságig, és még azon túl is! - ölelem meg, majd elengedem.
Tsubaki megérti, hogy nem akarom kinyitni a levelet, bólintva rakja el, én pedig csak aprókat sóhajtok. ~ Érdekes, Ő se kíváncsi rá... azt hittem, legalább Ő megnézi, a vágyaktól fűtötten, Ő talán még kíváncsibb volt, mint én... de csak volt. ~
Amikor a farkasos kérdést felteszem, látszódik, hogy meglepődik, és habozik e téren. Gondolkozik, néha neki is el kell rendeznie a gondolatait, majd válaszol.
"...Satsuki, igazából majdnem biztos vagyok abban, hogy majd Téged is megtalál egy.. "
~ Szóval Ő is hisz benne ~ Mosolygok a válaszán, örülök, hogy Ő is így gondolja. Imádom a farkasokat.. alig tudom kivárni, hogy hazaérjek és megkeressem Őt! Bár... lassan 14 év alatt hogy nem találtuk meg egymást?
A mondanivalóm második felére már tényleg úgy reagál, ahogy én nem vártam volna. Egyáltalán nem.. A gondolatok csak úgy keringenek a fejemben. ~ Anya, apa, én és Tsubaki? Újra együtt? Egy helyen élni? Ami nem Getsugakure? ~ Tomo-ra, Ooku-ra, és a senseire pillantok. ~ Lehetetlen! Ezek után pedig... ~
- Nem akarom Őket látni. - válaszolok ridegen. - Lehet, hogy egy életre meggyűlöltem Őket... nem tudom. De azok után, hogy Téged elvettek Tőlem... - ekkor könnyek gyűlnek a szemeimbe, és a kezemet ökölbe szorítom. - ne merjenek a szemem elé kerülni! - ordítom, ahogy a földbe csapok az öklömmel, és az rendesen, mintha megrázkódna.
avatar
Hime Satsuki
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 186

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Hime Tsubaki on Szer. Dec. 29 2010, 12:56

Megnyugvással töltött el, mikor Satsuki elmondta, hogy mennyire hisz nekem, az ölelésétől pedig úgy éreztem, ismét boldog vagyok. Többek között ezért is vetettem fel azt az ötletet, hogy jöjjön velem, hogy aztán együtt élhessünk anyáékkal. Hiszem ez a vágyam, és biztosan az övé is, hogy végre együtt legyünk ! Mindezek után biztos voltam benne, hogy Satsuki velem fog jönni. Egyszerűen semmi kétségem nem volt felőle.
"- Nem akarom Őket látni."-válaszolt a húgom olyan ridegen, hogy attól úgy éreztem, valóban megdermednek az izmaim. Fagyos, rideg hangjára összerándultam, és csak egy döbbent kérdést tudtam kinyögni:
-Mi ?
De többre nem is volt időm, Satsuki kérés nélkül is folytatta:
"- Lehet, hogy egy életre meggyűlöltem Őket... nem tudom. De azok után, hogy Téged elvettek Tőlem..."-ekkor könnyek gyűltek a szemébe, és én már azt hittem, ismét sírni fog, mire felkiáltott:
"- ne merjenek a szemem elé kerülni!"-és ezen kívül, hogy nyomatékosítsa szavát, ököllel a földre sújtott. És ez pedig mintha engem is felébresztett volna dermedtségemből, azonnal reagáltam Satsuki indulatos szavaira:
-Mi ? Hogy-hogy nem akarod őket újra látni ? De anya és apa nem tehetnek semmiről ! Jó, igaz, nem olvastuk el a levelet,tehát nem tudjuk a pontos részleteket, de én mégis érzem, sőt tudom, hogy anyu és apu nem cselekedtek volna így, ha nem lett volna rá feltétlenül szükség ! Nem gyűlölheted őket ! Vagy akkor engem is utálni fogsz, mert én is elmentem velük ? Nem akarsz velünk élni ? Vagy netán miattuk nem akarsz velem jönni ? Az újonnan megismert barátaid miatt ? Ők fontosabbak, mint mi ? Akkor mik a céljaid ? Mik a terveid ? Mik a vágyaid ? Egyáltalán, mit akarsz csinálni az elkövetkezendő órákban, napokban ?-mindez idáig csak úgy ömlöttek belőlem a szavak és a mondatok, mindenféle megfontolás vagy rendezettség nélkül.-Satsuki, én eddig úgy hittem, közösek a vágyaink és a céljaink, azt hittem, ismerem az érzéseidet. Azonban most már rájöttem, hogy mindezek csak öntelt illúziók voltak ! Hogyan ismerhetnélek teljesen ? Hisz mi két külön ember vagyunk !-kiáltottam egyenesen Satsuki arcába. Ez idő alatt sikerült valamelyest megnyugodnom.-Satsuki, ugye nem akarsz választás elé állítani ? Ha veled megyek, akkor a szüleinktől kell örökre elválnom, ha viszont velük maradok, akkor téged nem látlak soha többé ! De én nem tudok választani, mert egyiket sem tudnám elviselni !-itt tartottam egy levegővételnyi szünetet, és pár másodpercig a földet néztem.-Akárhogy is, itt ma egyikünknek le kell mondania a vágyáról. Vagy te maradsz itt velem és a szüleinkkel ebben a városban, és itt élünk tovább, vagy pedig én megyek veled vissza Getsugakurébe, és ott folytatjuk tovább az életünket együtt, de a szüleink nélkül. Vagy, ha egyikünk sem tud engedni, akkor... újra el fogunk szakadni egymástól !-zártam le a mondandómat határozottam, miközben a húgom szemébe néztem és vártam a válaszát.
avatar
Hime Tsubaki
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Hime Satsuki on Vas. Jan. 09 2011, 16:21

Sóhajtok egyet a nagy magyarázkodására, érvei mellett, nem mindig állok ki ilyen téren.
- Hát mi ez a nagy kérdés áradat? - döntöm oldalra a fejemet. - Gondolom ezekre válaszolnom is kell, hisz te nem vagy az a fajta, aki magyarázat nélkül megnyugszik..
Hogy miattuk nem akarok-e Veled menni? Részben. De tudod, mint az előbb mondtam, el kellett kezdenem beletörődni ebbe, hogy Ti már.. nem vagytok.. és akkor megjelentél Te. Igen, az új barátaim miatt, akik sokfélék, és bár körülbelül három napja ismerem Őket, olyan, mint egy új, másik család. Érted ezt?
Hogy fontosabbak-e, mint Ti? Anyáék elhagyták a Hold országát, anélkül, hogy Engem ne vittek volna magukkal! Olyan pedig nincs, hogy ne lett volna választási lehetőségük! Ha azon az éjszakán nem mentek el, vagy engem is magatokkal visztek, akkor most nem lenne ez!
Hogy mik a céljaim? Hülye kérdés. Ninja akarok lenni.. Egy olyan ninja, aki meg tudja magát védeni, és nem szorul mások segítségére, mint ennél a küldetésnél. Ki akarok végre nőni ebből a szánalmas érzésből, és ezt is el akarod venni azzal, hogy magadhoz láncolnál, hogy itt maradjak veled.
Terveim, vágyaim is ehhez kapcsolódnak, majdhogynem ugyanezek. Az elkövetkezendő órák, napok, hónapok eseményeit pedig nem tudom megjósolni, hogy mit akarok majd tenni - de a hazatérés eme céljaim között van.

Következő válaszánál viszont már nem tudom, mit mondjak. Komolyan mondta-e, vagy csak képzelődtem..?
- Igen.. két külön ember.. - motyogom.
Már alig tudom követni az eseményeket, hevesen, hadarva beszél, alig hagy szüneteket, sőt. Talán csak ki akarja magából adni az érzelmeket, vagy komolyan beszél?
- Én nem akarlak választás elé állítani. Nem, Én... Én tudom, hogy velem fogsz jönni. Nem foglak itt hagyni, holmi kétes érzések miatt. Ha mégis itt akarsz majd maradni, én nem állok az utadba.
Én mindenestre visszamegyek. A döntés innentől kezdve a Tiéd.. homályos családi háttérrel fogsz élni, vagy a hugoddal, akikkel kölcsönösen szükségetek van egymásra?

Amíg gondolkodott, lehajtottam a fejem, és Tomo felé néztem. Látom, ahogy Ő érdeklődve les néha ide, és most is ezt teszi. Kétségbeesett szemekkel hívom Őt, hátha onnan látja, hogy valami nincs rendben..
avatar
Hime Satsuki
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 186

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Takeyanagi Tomoko on Hétf. Jan. 10 2011, 16:52

Csendben rajzolgatok, közben néha néha a lányok felé tekintek. Azonban kénytelen vagyok hamarosan felállni, mivel a hátsóm elzsibbadt kicsit. Miután kiegyenesedek, nyújtózkodok kicsit, közben Satsu chan-t kezdem bámulni.
Úgy tűnik, hogy valami nagyon rossz dologról lehet szó. Amennyire ki tudom venni Tsuki arckifejezését, eléggé gondterhelt. Amikor ő is felém néz, eltűnődök hogy mit tegyek. Végül félénken egyet előre lépek, majd még egyet és még egyet. Egyik lépést követi a másik, egészen addig, amíg a pároshoz nem érek. Amint ott állok, elgondolkozok, hogy miért is indultam el hozzájuk.
- Izé, sziasztok! Megkérdezhetem hogy álltok a dolgokkal? Mintha úgy láttam volna, hogy Satsu szomorú lenne. Az az igazság, hogy ezért vagyok itt. Nem szeretném ha szomorkodna!
avatar
Takeyanagi Tomoko
Játékos

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 520

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Hime Tsubaki on Pént. Jan. 14 2011, 18:19

Miután végeztem a hosszú beszédemmel, érdeklődve vártam, hogy Satsuki mit fog rá válaszolni, de a válasz egyáltalán nem olyan volt, mint amire számítottam. A húgom hangját ridegnek, gúnyosnak találtam, szavai cinikusan csengettek vissza a fülemben. A válaszából sajnos többet is megtudtam, mint amennyit akartam. Hát jó. Ha te így játszol, húgocskám, akkor én is. Tekintetemet megkeményítettem, sóhajtottam, ezután határozottan belekezdtem a mondandómba:
-Satsuki, mindenekelőtt köszönöm, hogy ilyen őszintén válaszoltál minden kérdésemre, hidd el, sokat megtudtam belőle. Például azt is, hogy neked már nem mi vagyunk a családod, hanem az új barátaid. Nem, sajnos nem tudom ezt megérteni. Nekem mindig is ti voltatok az elsők. De miket beszélek én itt ? Nem inkább örülnöm kellene, hogy a húgom ilyen hamar elfelejtett minket, talált magának egy másik családot, és már nem szenved tovább ? De egy dologban viszont igazat kell adnom neked: választás mindig van. Csak lehet, hogy az egyik választás rosszabb, mint a másik. Ezenkívül, bocsánat, ha hülye kérdéseket teszek fel. Megértem, hogy erős ninja akarsz lenni, és sajnálom, hogy úgy látod, én csak visszatartalak, nem áll szándékomban magamhoz láncolni téged, sem pedig megakadályozni a vágyaid vagy a céljaid elérésében.
Mire a feleletem végére értem, a hangom fokozatosan egyre komolyabb és hangsúlytalanabb lett. Ezután megálltam pár pillanatra. Szükségem volt egy kis szünetre. Ez idő alatt szomorúan, elmélázva néztem a földet.
Satsuki utolsó válasza után viszont alig találtam szavakat.
"Kétes érzések" ? És "tudom, velem fogsz jönni"? De hisz azt még én sem tudom !
-Látom, elég biztos vagy magadban. Hogy innentől már csak az enyém a döntés ? Mondhatom, ezt szépen áthárítottad rám. De ne aggódj. Most sikerült meghoznom a döntésemet. Köszönöm, hogy segítettél benne. Én itt fogok maradni !-kiáltottam.
Azt hiszem, ennyi. Nincs további mondandóm Satsuki számára. A döntésem végleges. Ő hazamegy, én pedig itt maradok. Végül is, nem változott semmi. Ez a találkozás teljesen felesleges volt, így a végén, minden marad a régiben. Azt hiszem, most ideje mennem. Már majdnem teljesen sötét van. Remélem, így is visszatalálok, hogy az orromig sem látok...
És ekkor érkezett meg közénk az a korábbi fiú, Satsuki egy csapattársa. Csakhogy nem belé ütköztem. Mindenesetre most pont jókor érkezett. Ha váltok vele pár szót, talán lenyugszom egy kicsit...

-Helló ! Öhm... Tomo ! Egyébként nem, nem zavarsz. Satsukival épp most fejeztük be a beszélgetésünket. Hogy szomorú ? Satsuki ? Dehogy az ! Már hogy lenne az, mikor nemrég talált magának egy második családot ! Ne aggódj, Satsu-chan nagyon is boldog !-jelentettem ki kissé gúnyosan. Ekkor furcsa érzés fogott el. Mintha... hiányérzetem lenne ! Mintha akartam volna még valamit mondani Tomo-nak... Áh, megvan ! Megakartam keresni ezt a fiút, hogy bocsánatot kérjek tőle a korábbiért. Azt hiszem, ezt most a legalkalmasabb idő rá. Hiszen valószínűleg úgyse találkozunk többet az életben.
-Öhm, Tomo !-fordultam oda a fiúhoz.-Csak annyi, hogy sajnálom, hogy az előbb úgy lehordtalak meg elküldtelek melegebb éghajlatra... Végül is, teljesen felesleges volt. A Satsukival való beszélgetésünk... teljesen értelmetlen.-fejeztem be a mondatot, miközben szomorúan, kiábrándult szemekkel a fiúra néztem, aki remélem, gyorsan mond valamit, hogy aztán elmehessek innen, mert most a legszívesebben sírni volna kedvem.
avatar
Hime Tsubaki
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Takeyanagi Tomoko on Szer. Jan. 19 2011, 16:52

Érdeklődve hallgatom Tsubaki feleletét. Kicsit kényelmetlenül érzem még mindig magam. Az az érzésem hogy valami fontosat zavartam meg már megint.
A lány szavai meglepnek, ugyanis nem tudom miért kér bocsánatot. Alaposan átgondolom a dolgokat, majd elvigyorodok:
- Ugyan, semmiség! - szólalok meg. - Rosszkor zavarkodtam, meg tudom érteni hogy miért viselkedtél így velem. - ekkor kicsit furán nézek a lányra. - Szerintem nem volt felesleges. Legalább beszélgethettek! Én túl távol élek a szüleimtől, ezért csak ritkán tudok beszélni velük. Viszont a találkozásokat mindig kiélvezem. Azt javasolom, ti is élvezzétek az együtt létet! Nem tudom miért vagytok külön, de ha már össze hozott titeket a sors, akkor érdemes lenne vidám dolgokkal eltöltenetek! Ha gondoljátok, inkább vissza megyek és rajzolok tovább. Nem szeretnék közétek állni.
Ezután előveszem a rajzkészletemet és várom a válaszukat. Ha el kell mennem, akkor megyek és rajzolok tovább. Viszont ha maradhatok, akkor kíváncsian várom mivel vidíthatom fel őket.
avatar
Takeyanagi Tomoko
Játékos

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 520

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Itou Ooku on Szomb. Jan. 22 2011, 18:12

A kitérő, azaz a meglepetés kénszerszünete túl hosszúra nyúlt. Még úgy is, hogy perceken át néztem a nyugtató eget, és éreztem a hűvös óceáni szeleket, amiket órákig is el tudok nézni álmodozva, megszólalt bennem valami riasztó érzés. Mintha a tudat, hogy küldetésen vagyunk nem hagyott volna egy szintnél tovább puhulni. Azt hiszem ez így megfelelő, ilyennek kell lennie, ha arra készülök, hogy fejlődöm, mint ninja...
Visszafordultam a többiek felé, és pár pillanatig csak távolról néztem a hármasba gyűlt társaságot, majd visszalépdeltem a partig, majd a senseihez.
-Nem akarok túl kockafej lenni, de egy küldetés végén sem feltétlenül kellene ennyire elengednünk magunkat. Vagy ilyenkor már lehet? - nem tudtam hogyan hozzáállni az ölelkező ikrekhez, sem a mindig lovagiaskodó Tomokohoz, és kezdtem kétkedni abban, hogy én vagyok, akinek mindig igaza van. Egy tapasztalt ninja, aki már taníthat bizonyára rendelkezik egy válasszal, még ha csak áthidalóval is, amíg rá nem jövök én magam, mi a helyes ilyenkor is...
avatar
Itou Ooku
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 150

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Hime Satsuki on Szer. Feb. 02 2011, 21:58

~ Hogy én? Boldog? ~
Miközben Tsubaki beszél, úgy érzem, a testem remeg, és csak a remegés tart engem ülőhelyzetben. ~ Boldogság.. milyen messze állok én attól.. ~
- Úgy látom, mégis tökéletesen ismertelek Téged. Mindig is ilyen heves, makacs voltál.. - nézek erőtlenül magam elé, ahogy halvány mosolyt erőltetek magamra. - Hisz mindig a Te akaratod szerint cselekedtünk. A rózsakertet is miattad ültették anyáék, és a konyhát is csak azért rendezték át, mert Te kérted. Az én akaratom sose teljesült, mert én voltam a kisebb. - nézek fel.
Semmilyen választ nem várok rá, végül is ez csak egy infó, egy ráébresztés.
- De.. anya és apa.. azt mondtad, egy klánban élünk.. hogy Hime klán, meg farkasok.. Te megtagadod a klánod hovatartozását? - nézek rá kemény tekintettel. - Nos, én nem. A másik család, egy másik jövő, az Te vagy. Így Te tagadod meg a családod, és nem én vagyok hűtlen immár...
Remélem, hogy ezzel megállítom Tsubaki-t, és nem sétál immáron tovább. Tudom, hogy lesz hozzáfűzni valója, de én megtörlöm a szemem, és Tomo-nak dőlök. Egy vita után jól esik csak az is, ha én érintem Őt, fordítottja nem szükséges..
Átölelem, és szorosan belekapaszkodok a ruhájába.
- Segíts.. - súgom halkan, ahogy remény vesztve elengedem Őt, és inkább, hogy lehűtsem magam, bedőlök a fél méterrel alattunk levő vízbe. ~ Nos.. ebből sok minden kisülhet még.. ~
avatar
Hime Satsuki
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 186

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Hime Tsubaki on Szer. Feb. 09 2011, 21:04

Már majdnem elindultam, amikor láttam, hogy Tomo kissé zavarban van és válaszol semmit, mikor a fiú megszólalt:
"- Ugyan, semmiség! Rosszkor zavarkodtam, meg tudom érteni hogy miért viselkedtél így velem."
Ezt jó hallani. Most egy kicsit megnyugodtam. Legalább egy lelkiismeret-furdalással kevesebb. Viszont a furcsa nézését nem tudom mire vélni. Ezután Tomo folytatja:
"- Szerintem nem volt felesleges. Legalább beszélgethettek! Én túl távol élek a szüleimtől, ezért csak ritkán tudok beszélni velük. Viszont a találkozásokat mindig kiélvezem. Azt javasolom, ti is élvezzétek az együtt létet! Nem tudom miért vagytok külön, de ha már össze hozott titeket a sors, akkor érdemes lenne vidám dolgokkal eltöltenetek! Ha gondoljátok, inkább vissza megyek és rajzolok tovább. Nem szeretnék közétek állni."
Egy pillanatra elgondolkodtam arról, amit mondott. Vajon tényleg nem volt felesleges ? Igaz, hogy sok mindent meg tudtunk beszélni, de végül semmire sem jutottunk. Illetve egy valamire mégis: arra, hogy ezentúl küln utakon folytatjuk.
-Talán, de akkor ez a találkozás csak rontott mindenen.-válaszoltam Tomo-nak.-Ne aggódj, nem te állsz kzöttünk, hanem egy mély szakadék. Nem szükséges elmenned. Én már indulok is.
Satsuki hangjára azonban mégis visszafordultam.
-Heves, makacs ?-feleltem neki.-Ez igaz, de vigyázz, nehogy azon kapd magad, hogy csak felületesen ismersz.
És Satsuki mosolyogva tovább folytatta. Szavaira visszaemlékszem arra, amikor még mind együtt éltünk.
De Satsuki nem hagyott időt a nosztalgiázásra:

"- De.. anya és apa.. azt mondtad, egy klánban élünk.. hogy Hime klán, meg farkasok.. Te megtagadod a klánod hovatartozását? Nos, én nem. A másik család, egy másik jövő, az Te vagy. Így Te tagadod meg a családod, és nem én vagyok hűtlen immár..."
-Mégis miről beszélsz ?-kérdeztem megdöbbenéssel. Szavait nem értettem, nem tudtam mire vélni.-Igaz, hogy meséltem neked a klánunkról meg a farkasokról, nem ez a lényeg ! A klánunk hovatartozása ? Ne beszélj nekem ilyen komoly dolgokról ! Én nem tudok ilyen nagyszabású dolgokra gondolni ! Én nem látom olyan széles spektrumban a dolgokat, mint te. Számomra a család csakis anyát és apát jelenti.
De úgy látszott, hiába beszéltem, Satsuki már nem is rám figyelt. Majd teljesen váratlanul az alattunk lévő tóba ájult.
-Satsuki !-kiáltottam, és mintha mi se lenne természetesebb ennél, én is utána vetettem magam, hogy felhozzam őt a felszínre.
Eközben látom Satsukin, hogy eszméleténél van, tehát nem ájult el, és szándékosan dőlt bele a vízbe. De mégis mire volt jó ez ?
Ezalatt felértünk a szabad levegőre. Mélyet szippantottam belőle. Az egyik kezemmel a stégbe kapaszkodtam, a másikkal Satsukit fogtam.

-Mért csináltad ?-rivalltam rá.-Mi a fenének kellett csak úgy a vízbe dőlnöd ?-szegeztem neki a kérdést, miközben még mindig a vízben voltunk.
avatar
Hime Tsubaki
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Takeyanagi Tomoko on Vas. Feb. 13 2011, 22:16

Meglepődve figyelem az eseményeket. Nem tudom miről volt itt korábban szó, de mintha valamilyen családi vitába csöppentem volna. Még a szám is tátva marad, miközben Tsuki-t hallgatom. Amikor a vállamra dől, elszakad nálam a cérna. Teljesen zavarba jövök és elvörösödöm. Sajnos most is úgy cselekszek, ahogy egy igazi szívtiprónak kell.
Gyengéden átölelem a lányt és hagyom hogy hozzám bújjon. Nagyon jó érzés, bár kicsit kellemetlenül érint a dolog. Igaz hogy szívtipró vagyok, de ilyet azért nem szeretek csinálni. Utálom kihasználni azt, ha egy lány éppen ilyen érzelmi állapotban van.
Végül Satsu suttogására figyelek fel. Nem értem mit mondott, de azt azonnal észre veszem, hogy a vízbe dől. Meglepve ugrok a lány után, azonban a testvére megelőz. Ahogy hallom, a lány igazán dühös, ezért jó lenne valamit csinálnom.
- Várjatok! Asszem jobb lesz, ha mindenki lehiggad és úgy folytatjuk ezt a beszélgetést! - szólalok meg.
- Ha jól vettem észre, akkor arról van szó, hogy te és a szüleitek a faluban hagytátok Tsuki chan-t, most pedig szeretnéd, ha veled menne. - remélem nem beszélek ostobaságot. - Szerintem tiszteletben kell tartanod a döntését. Mivel Ti magára hagytátok, így új családot kellett keresnie. Talán ezt a csapatunk személyében meg is találta. Azt hiszem én szerelmes vagyok Satsu-ba, ezért nem tudom hogy képes lennék-e elengedni őt. Viszont ha azt mondaná, hogy inkább szeretne a szüleivel és veled lenni, akkor nem állnék az útjába. Ha én lennék a helyedben, én sem tudnám megérteni, azonban arra kérlek, gondolj bele kicsit jobban. Az utóbbi években mit nyújtottatok neki? Túl hirtelen akarod a változást!
Ezután kifújom magam és meglepődök a saját beszédemen. Nem tudom mennyire lesz hatásos, de biztos vagyok benne, hogy el kell fogadni Satsu döntését.

//Bocsi a késésért! Nem tudom hogy fogok ezentúl ráérni, ezért szeretnélek arra kérni titeket, várjatok pár napot rám, ha nem válaszolok akkor hagyjatok ki, vagy irányítsatok. //
avatar
Takeyanagi Tomoko
Játékos

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 520

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Hime Satsuki on Vas. Feb. 20 2011, 16:46

Lenn a vízben hallom a csobbanásokat, ám meglepődök, hogy nem egyet hallok, akit vártam volna, hanem mindjárt kettőt is, szinte egymás után. Nem merülök túlságosan a víz alá, felfuvalkodott, bosszús fejem szinte lufiként húz vissza a felszín felé, és erre a folyamatra rásegít valami más is. Egy vékony, kicsit még gyönge kéz fog meg, és húz ki a vízből. Nem, ez nem Tomo.. Tsubaki lenne?
Fent a felszínen, mikor már kijutottunk, rákérdez, miért csináltam ezt.
- Túl forrónak tűnt a levegő, és..
Ám ekkor Tomo félbeszakít minket, nagy levegőt vesz, és beszélni kezd. Elég hosszan beszél, és gyorsan, így túl sokat nem tudok leszűrni belőle, de néhány szó valahogy megragad és mély nyomot hagy. "Azt hiszem én szerelmes vagyok Satsu-ba,"
Hirtelen késztetést érzek, hogy újra bedőljek a vízbe, ugyanis annyira elvörösödök, hogy ezt a színt semmivel se tudnám megmagyarázni, vagy letagadni, takargatni.. túlságosan zavarba jöttem, és tudom, hogy nem Tőlem várják a választ, mégis elkezdek hebegni-habogni, nehezen veszem a levegőt, ide-oda kapkodom a fejem, miközben zavartan a zavaros víz felszínét kémlelem..
- Tsuki.. kérlek, hallgass rá... - hüppögöm nehezen érthetően, a szavak közé néha pedig benyögök egy "izé" vagy másik értelmetlen szót, jelezve, hogy a szervezetem Tomo szavaitól még mindig nem jött rendbe. - Apuék is biztos.. megértenék... - nézek a szemébe. Hisz úgy tartja a mondás, hogy aki nem így teszi, az nem egyenes ember.. én pedig nem akarom görbén leélni az életemet.


//Szintén bocsi, a word-nak és az oldalnak mániája volt 3 napig, hogy törölgesse a hsz-t, szóval egy kicsit felforrt az agyvizem miatta x.x//
avatar
Hime Satsuki
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 186

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Karin on Pént. Márc. 04 2011, 20:12

//Nos külső unszolásra befejezést hirdetek itt és megakasztom ezt a beszélgetéses részt! Mostantól a felügyeletem alatt játszhatok csak tovább! A mostantól lévő sorrend pedig, az első mostani első körünk alapján kerül kijátszásra! //

Elég hosszúra nyúlt a beszélgetés és az igazat megvallva érdekesen is alakultak a dolgok, amikor is, lényegében Tomoko vállaira egy erős, mégis kecses kéz csapódott le, ahogyan a fiú felnézve az eddig nem mutatkozó jounin kunoichi arcát pillantotta meg, aki csak rámosolygott, de a szavait nem hozzájuk, hanem a két lányhoz intézte.
- Úgy gondolom, hogy mára elég lesz! -szakította félbe azt, ami már elkezdődött. - Nem tudom, mi történt, de a hercegnőcske csurom víz, te pedig úgy állsz itt mind egy túzók!- nézett le a fiúra- A személyt a hajón hagytam, így rá nincs több gondunk! Bár, így belegondolva, a hajón csak minket várnak, szóval gyorsan döntsétek el, hogy akartok-e jönni, vagy itt maradtok. - kérdezte a kis csapatól és furcsa mód a megjelent másik lánytól. - Sietünk, szóval most kérek válaszolni gyereke...- nézett le Tomoko-ra, ahogyan a kezei, még mindig a fiú vállain voltak.

//Bemelegítésnek újra elég lesz! Három nap a várakozási idő, ha addig valaki nem ír, a következő írhat! Illetve ha csak egy ember is, onnantól egy héten belül mindenkép írók!//
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Hime Tsubaki on Szomb. Márc. 05 2011, 23:32

Miután beleugrottam a tóba és kérdőre vontam Satsukit, csak utána tudatosult bennem, milyen is hideg is valójában a víz. Őrültem fáztam, ígyhát elengedtem Satsukit és fölvonszoltam magam a stégre. De ott jobb, sőt. Mikor fújt a szél, a hideg a csontomig hatolt. Jaj, Satsuki, miért kellett ezt...
"- Túl forrónak tűnt a levegő, és.."
Túl forró ?! De hisz este van ! És ezért kellett vízbe ugrani ? Hát mostmár remélem nincs meleged. Épp megszólaltam volna, hogy elmondjam a véleményem, mikor Tomo váratlanul félbeszakított:
"- Várjatok! Asszem jobb lesz, ha mindenki lehiggad és úgy folytatjuk ezt a beszélgetést! - Ha jól vettem észre, akkor arról van szó, hogy te és a szüleitek a faluban hagytátok Tsuki chan-t, most pedig szeretnéd, ha veled menne. Szerintem tiszteletben kell tartanod a döntését. Mivel Ti magára hagytátok, így új családot kellett keresnie. Talán ezt a csapatunk személyében meg is találta. Azt hiszem én szerelmes vagyok Satsu-ba, ezért nem tudom hogy képes lennék-e elengedni őt. Viszont ha azt mondaná, hogy inkább szeretne a szüleivel és veled lenni, akkor nem állnék az útjába. Ha én lennék a helyedben, én sem tudnám megérteni, azonban arra kérlek, gondolj bele kicsit jobban. Az utóbbi években mit nyújtottatok neki? Túl hirtelen akarod a változást!"
Eléggé meglepődtem azon, amit mondott. Ezek szerint ő tényleg Satsuki szerelme. Új család ? És ő lenne az ?Igaza van, tényleg nem értem a húgomat. Hiszen én csak azt akartam, hogy minden a régi legyen !
Még mindig gondolkodtam, amikor Satsuki is megszólalt:

"- Tsuki.. kérlek, hallgass rá... Apuék is biztos.. megértenék..."-mondta szaggatottan, zavart hangon. Közben a szemembe nézett, én viszonoztam a pillantását, úgy válaszoltam neki:
-Igazad van, megértenék... de sose törődnének bele !-állítottam határozottam.-Sose tudnák elfogadni, hogy mindkét lányukat elveszítették. Ezért én velük maradok. Velük maradok, mert ez a kötelességem !-jelentettem ki, mintegy végszóként a beszélgetésünkre. Végignéztem Satsukin és Tomon, ahogy ott álltak összeölelkezve. Hmm, tényleg olyanok, mint egy szerelmespár. Mintha nem akarnának elvállni. Akkor én nem fogok az útjukba állni.
Majd váratlanul megjelent egy nő, úgy elgondolkodtam, hogy észre sem vettem, mikor jött. Ninjának néz ki... akkor csakis Satsuék sensei-e lehet. Megkérdezte tőlönk, hogy jövünk-e, mert a hajó mindjárt indul.

-Én... azt hiszem, indulok haza.-feleltem, mert úgy tűnik, hozzám is intézte a kérdést.-Mostmár tényleg fázom.-mondtam a földet bámulva, azzal sarkon fordultam. Satsukinak nem tudtam semmit se mondani, dacára annak, hogy valószínűleg most találkoztunk utoljára. Nem nézek vissza, úgy csak nehezebb lenne. Ekkor eszembe jutott, hogy köszönni azért illene, szóval még visszaszóltam:
-Jó utat.-más értelmes köszönés nem nagyon jutott az eszembe.
Ezután előre néztem, és a legközelebb eső utca felé bóklásztam.


//Szintén bocs a késésért.//
avatar
Hime Tsubaki
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Hime Satsuki on Hétf. Márc. 07 2011, 19:25

Lassan beletörődök ebbe az egészbe, így miután Tsubaki elbúcsúzik tőlünk, sóhajtva állok fel, és morogva elindulok a sensei után, de félúton Tsubaki felé ordítok.
- A levelet meg a tekercset azért odaadhatnád! – kiáltom dühösen – Téged lehet, hogy nem érdekel a múltad, de engem igen! – fújtatok.
Ha odaadja a tekercset és a levelet, akkor megvárom, míg ideér, és lassan odaadja, én pedig elveszem tőle, majd elrakom, és egy kérdést intézek felé.
- Jól meggondoltad? Mert én soha az életben nem jövök vissza erre az elátkozott vidékre. – morgom élettelen szemekkel, még csak nem is Tsubak felé beszélve, megvárom a válaszát, és akár jön, akár nem, én tovább megyek a sensei után.
Ha nem adja oda a tekercset, akkor még nagyobb dühvel fordulok vissza a többiekhez, majd trappolva, gyorsabban a többieknél megyek a hajó felé, majd ugrok fel rá. Akár jön Tsubaki, akár nem. Csak tűnjünk el erről a helyről, és kész.
avatar
Hime Satsuki
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 186

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Takeyanagi Tomoko on Hétf. Márc. 07 2011, 20:36

Satsu chan már újra kint volt a vízből, amikor érzem amint valami a vállamra nehezedik. Azonnal fegyverért nyúlnék, de szerencsére időben tudatosul bennem, hogy a Sensei az.
Amikor felnézek a nőre, a kunoichi rám mosolyog, majd Satsu-nak és a testvérének tart beszédet. Azonban ez nem amolyan szentbeszéd volt, hanem csak felszólította őket, illetve mindannyiunkat, hogy szálljunk fel a hajóra, ha menni akarunk. Természetesen bólintok egyet, majd már megyek is Tsuki chan-hoz hogy segítsek neki.
Hamarosan Tsubaki búcsút vesz tőlünk. Kicsit szomorúan elmosolyodok, majd integetni kezdek. Remélem még találkozunk vele, de akkor már más lesz a helyzet.
- Viszlát! - köszönök el a lánytól.
Ezután Tsuki elindul a Sensei után. Meggondolom magam és inkább hagyom hogy magától menjen. Úgy tűnik nincs semmi baja, tehát felesleges lenne támogatni. Azonban nem ez az egyetlen dolog amiért nem akarom most kísérni. Össze kell szednie a gondolatait! Ez a dolog valószínűleg megviselte, ezért inkább hagyom hogy átgondolja a dolgokat. Majd a hajón újra együtt leszek vele és ha úgy adódik a dolog, akkor megbeszélem vele a dolgot.
Lassan én is elérem a hajónkat, majd még mindig azzal a szomorú mosollyal az arcomon én is felugrok és várom az indulásunkat.

//Elnézést, de mostanság kiszámíthatatlanul tudok csak lenni :S //
avatar
Takeyanagi Tomoko
Játékos

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 520

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Karin on Kedd Márc. 08 2011, 08:27

// Tsubaki és Satsuki által leírt dolgok még belemehetnek a post elejére! A tekercsek és egyebekre gondolok! Illetve szeretném tudni, hogy Tsubaki csatlakozik-e a csapathoz, vagy sem! //

Mind a ketten – vagy hárman – visszaértetek a hajóra, ahogyan a horgonyt egyenlőre nem szedte fel még várt, hiszen az idő elég rosszul nézett ki, hatalmas viharfelhők gyülekeztek az égen és a kapitány bizony nem mert nekivágni az útnak. A hajó ide-oda mozgott, a hullámok lágy ölén, miközben ti a kabinban pihentettek a célszemély megkötözött teste mellett, aki csak a földön feküdhetett és a sensei bizony szegény fickót csak lábtámasznak használta, de nem vett nagyon róla tudomást.
- Elég érdekes nap volt.. -közölte a geninekkel, ahogyan a férfi mozgolódni kezdett, mire csak egy sarkas oldalba bökés volt a jounin felől a válasz. A férfi felnyögött a kis fájdalomtól is. - … nyugi picinyem, a hajóút elég kevés időt fog elvenni, szóval ha jól viselkedsz, talán még kaját is kapsz. -mosolygott kunoichi, ahogyan a Satsuki-ra nézett. - Hercegnő, hogy van a lábad? -kérdezte tőled, ahogyan a bizony a bokád bár jobban volt, elégég fájt még, főleg az aznapi sétától.
- Hölgyem! - halk kopogás hallatszott, ahogyan a kabinba az egyik matróz lépett be. - Elnézést a zavarásért, de a kapitány látni szeretné! -kérte meg a jounin-t, aki lassan és fájdalmasan felemelkedett az ágyról, ahogyan magatokra hagyott titeket egy szó nélkül, csupán egyvalamit adott parancsba.
- Vigyáztok rá! - és az ezt követő pillanatnyi csöndet a földön fekvő férfi hangja törte, meg.
- Egy kicsit tudnátok lazítani a kötélen, elégé vág és teljesen kidörzsölte már a csuklómat is...- kért titeket nyájasan, ahogyan csak rajtatok áll, hogy van-e annyi együttérzés bennetek, hogy segítsetek neki.


avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Takeyanagi Tomoko on Csüt. Márc. 10 2011, 20:46

Miután felrobogok a hajóra, azonnal leülök a kabinba, ahol a "csomagunk" van és előveszem a rajzeszközeimet. Most nem akarok semmilyen komolyabb portrét sem készíteni, ezért csak egy tájkép féleségnek látok neki. Semmivel nem foglalkozok, megpróbálok mindenből kimaradni. Satsu biztos nem venné jó néven ha beszélgetni próbálnék vele. Éppen ezért csendben nekilátok a tájképnek.
Hallom amint a Sensei egy kisebb beszédbe kezd, azonban a célszemély megzavarja. Majd hamarosan egy kopogtatás zavar meg minket és a kapitány lép be. A kunoichi elmegy vele, azonban előtte még kiadja a parancsot, hogy vigyázzunk a férfire. Azonnal lerakom a rajz felszerelésem és felállok. A fickó közelébe sétálok, majd a falnak dőlök. Amint megszólal lenyúlok a combomhoz a kunai tartómhoz.
- Szerintem nem lenne jó ötlet lazítani rajta. Lehet hogy ki akar használni minket. Még meglépne a végén, nekem meg nincs kedvem megint utána szaladni. Bocsi, de ez van! - mondom teljesen közömbösen. - Ha meg túl sokáig jártatja a száját, akkor szerintem betömöm. Nem akarom hallgatni a bajait!
Ezután a társaimra nézek és reménykedek hogy nem lesznek vaj szívűek és nem lazítanak a kötelén. Nem lenne jó ha elszabadulna.
avatar
Takeyanagi Tomoko
Játékos

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 520

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Hime Tsubaki on Pént. Márc. 11 2011, 23:42

Épp félúton jártam, mikor meghallottam Satsuki dühös kiáltását:
"- A levelet meg a tekercset azért odaadhatnád! Téged lehet, hogy nem érdekel a múltad, de engem igen!"
Jaj, tényleg, a tekercs. Mostanra teljesen elfelejtkeztem róluk. Visszasétáltam Satsukihoz.
-Jól van, nem kell kiabálni !-mondtam szelíd hangon, és átadtam neki a tekercset.-Egyébként miről beszélsz ? Hisz te se akartad kibontani...-nyújtottam át neki a levelet is. Ekkor jöttem csak rá, hogy mivel most odaadtam a tekercset és a levelet Satsukinak, én már valószínűleg sohase fogom megtudni azoknak tartalmát.
"- Jól meggondoltad? Mert én soha az életben nem jövök vissza erre az elátkozott vidékre."-kérdezte a húgom.
-Hm ? Őőő... nem, de nem szoktam nagyon ilyesmiken gondolkodni.-feleltem álmodozó hangon.-Na, akkor szia !-köszöntem el tőle természetes könnyedséggel, minrha csak kirándulni menne. A kezemet felemeltem, és intettem neki. Ezután némán sarkon fordultam, és folytattam utamat hazafelé. Ha hazaértem, veszek egy forró fürdőt, iszok kakaót és azonnal ágyba bújok, gondoltam menet közben.
avatar
Hime Tsubaki
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Itou Ooku on Kedd Márc. 22 2011, 20:20

A senseihez való odasorolásomat és kérdésemet követően végül sikeresen megindultunk a hajó felé. A lányok láthatólag váltani akartak még pár utolsó szót. Amint a családi közjátéknak vége szakadt azonban, pár perc múlva már a fedélzeten is voltunk, és a kapitány kérésére a sensei ott is hagyott minket a fogollyal, aki pár percen belül meg is szólalt.
-Egy kicsit tudnátok lazítani a kötélen, elégé vág és teljesen kidörzsölte már a csuklómat is - Tomoko erre azonnal válaszolt is.
-Szerintem nem lenne jó ötlet lazítani rajta. Lehet hogy ki akar használni minket. Még meglépne a végén, nekem meg nincs kedvem megint utána szaladni. Bocsi, de ez van! Ha meg túl sokáig jártatja a száját, akkor szerintem betömöm. Nem akarom hallgatni a bajait! - részemről a reakció megfelelő volt, így nem is törődtem vele többet. Ha Hime mégis odament volna hozzá, vagy a fickó kezdett volna könyörgésbe, egyszerűen tarkón vágom az egyik kunaim gyűrűjével, és a vállamat megvonva csak annyit mondok: így nem fáj neki, és nem is szökik meg...
avatar
Itou Ooku
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 150

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Hime Satsuki on Pént. Márc. 25 2011, 21:19

~ És, ha még most nem is akarom kinyitni? Majd később kifogom! Te meg nem leszel ott, meg is pukkadhatsz! Ezt érdemlik azok, akik megtagadják a klánt! Ilyenkor nem dumál a fejedben az a hülye farkas?! MIÉRT NEM?! Mikor érdeke lenne, hogy vissza gyere! Rohadna meg az is! Nem vagytok a közelembe valók! ~
Most ezt vágnám Tsubaki fejéhez, ha meg tudnék szólalni. De még így is küszködnöm kell, hogy ne nyissam ki a számat, és ne bőgjem el magam, az olyan szánalmas lenne, sírtam már így is eleget, szóval többet egy ideig nem akarok…
A hajón akarva-akaratlan is végül egy szobába kerülünk mind a négyen, mármint én, Ooku, meg persze Tomo, és a túsz. Inkább elfekszek az ágyon, és kedvetlenül nézek magam elé, majd mikor a túsz megszólal, Tomo válaszol is neki, én pedig megvonom a vállamat.
- Kösse ki maga. Remélem, nem tervezett az út során hozzám szólni, mert akkor nem éli meg, hogy hazaér. – mondom mogorván, majd átölelem a párnát. Azt hiszem, most mindenki jobban jár, ha nem kísérli meg még azt se, hogy hozzám ér.
avatar
Hime Satsuki
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 186

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Karin on Szer. Márc. 30 2011, 20:22

A férfi végül is könyörgött volna, de mind a három részről elég elutasító kis választ kapott. Mind a kunoichi, mind a másik és egyben hangosabb fiú nemet mondott, majd Ooku el is némította, ahogyan néma percek után végül a mesteretek lépett be a kabinba, ahogyan egy meglepő pillantás után nyugtáztam a helyzet, majd leült vissza helyére.
- Holnap reggel indulunk haza, mert apály van! -nézett rátok, ahogyan megvakarta a fejét- Pihenjétek ki magatokat, nem lesz hosszú az út, de ezen kis aranybogyó miatt elég kellemetlen lesz az út, van egy olyan érzésem. - rakta rá a lábát a férfira.
És másnap a hajó el is indult a békés éjszaka után, az út pedig kényelmetlen, döcögős és Hime számára még hánytatós is volt, mert szegény kis hercegnő elrontotta valamivel a gyomrát. De ez van, hazaérve kisebb séta és máris ott álhattatpok, ahol annak idején, mikor a küldetés elkezdtétek.
- Látom sikerrel jártatok. Már kezdtünk aggódni. - közölte az asztal mögött ülő férfi, ahogyan mellette lévő kunoichi néhány papírt írt meg. - Rendben, a fizetséget majd elküldjünk nektek!- most pihenjetek le, holnap úgyis találkozunk!
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
//Szabadon kieleh találni az útat, történhetett vicces jelenet, szomrú a levél miatt! Ezt rátok hagyom! //

Mindenki gazdagodott a küldetésért járó:
- + 20 ch szintel (kiengesztelés, hogy ilyen sokáig tartott! Mely többek közt az én hibám is volt -- illetve jóváírva)
- illetve 1500 Ryu!


És mindenkitől kérnék egy Pm-et, hogy mit választ, amelyikre többen szavaznak, az lesz: tanulás, küldetés vagy fontos küldetés! Az eredményről és hova kell írnotok majd, pm-ben szólok!
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Takeyanagi Tomoko on Csüt. Márc. 31 2011, 22:22

Szerencsére a társaim is az én véleményemen vannak és nem engednek a férfinak. Majd megérkezik a sensei, aki közli velünk az utazási tervet. A nap hátra levő részét a szobában töltöm és békésen rajzolgatok. Satsu chan-t inkább nem zavarom, valószínűleg felkavarták a mai történések.
Este meglehetősen közel húzódok a kunoichihez, illetve átölelem. Próbálom éreztetni vele, hogy én itt vagyok, rám számíthat. Azonban a ma átélteket egyedül kell feldolgoznia.
Másnap tisztes távolságból figyelem, de ha a segítségemet kéri, vagy a társaságomat igényli, akkor természetesen oda megyek hozzá és a rendelkezésére állok. Viszont ha nem hív, akkor az út végéig csak rajzolok és őt figyelem. Néhány rajzom természetesen őt ábrázolja, de a többség jelen esetben a tájról készül.

//Elnézést a post minőségéért, nem vagyok túl jó hangulatban, ezért ez most ilyen lett. Sajnálom//
avatar
Takeyanagi Tomoko
Játékos

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 520

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Szer. Okt. 01 2014, 23:02

//Deidara és a suicide squad//

Az út elég hosszúnak bizonyult a medvék országába. Úgy pedig főleg hosszú volt, hogy út közben nem nagyon beszélgettem senkivel, pedig itt volt velem Yuu és Kazuya is, illetve a csoportot Mirubi zárta. Már most díszes kis társaságot sikerült összerántani, bár Itanashit még ne láttuk. Neki egy levelet küldtem azzal az üzenettel, hogy itt a határvidéken találkozzunk. Biztos voltam benne, hogy a Jashinista meg fog találni minket. Az utóbbi napok eseményei felkavartak volna, ha nem lennék ennyire biztos az utamban. Nekem már csak egy ösvény járható ebben az életben és most szükségem lesz a Nibire és az erejére ahhoz, hogy ne térjek le erről az útról és ne adjam fel idő előtt a harcot. Igazság szerint az úton szinte csak Yuuval beszélgettem komolyabban. Elmondtam neki a célomat, hogy jinchuurikivé szeretnék válni és, hogy ez egy nagyon fontos lépés. Meséltem neki arról is, hogy a szervezet vezetője Mirubi akivel talán már futólag látták is egymást így bemutatni már nem nagyon kellett. Legfőképpen arról beszélgettünk, hogy milyen érzés ha az ember a szíve alatt hord egy ilyen lényt. Bár én úgy éreztem, hogy egy bijuu jinchuurikijének lenni sokkal nemesebb, mint egy ilyen féreggel együtt élni mint egy exlaw. Ennek ellenére Yuu olyan hasznos információkkal tudott ellátni az út folyamán, aminek valószínűleg a későbbiekben nagy hasznát vehetem ha sikerül a beavatkozás. Kicsit féltem tőle, hogy még egy pecsét kerüljön a testemre, de bíztam Kazuyában, ő pedig biztosított róla, hogy ismer egy technikát amivel sikerülhet és van pár trükk a tarsolyában.  
- Tudod Yuu igazából csak attól félek, hogy a testem nem fogja elbírni a Nibi chakráját és belehalok még a pecsételés közben. Az utána következő lépésekre még őszintén szólva nem is gondoltam. 
Még nem beszéltem Yuunak Kabutoról, de őt nem adnám oda senkinek semmi pénzért. Ő az én jobb kezem és ez így is marad amíg másképp nem döntök. Bár lemondtam a klán vezetői szerepéről úgy tűnik Yuu hozzám hű, bár én igyekszem vele úgy viselkedni, hogy megbízzon bennem. A legjobb kapcsolatok alapja a bizalom. Például megbízom Itanashiban is annyira, hogy tudjam, hogy nem fog elszaladni amikor meglátja a macskát. Nagyjából már a támadási startégiám is összeállt a fejemben. Annyit megbeszéltünk, hogy Mirubi akkor fog besegíteni amikor csapatban tudunk támadni, különben ő csak támogató szerepet fog betölteni amíg Itanashi és én támadjuk a démont. 
Yuura azért van szükségem, mert Kabutó információiból kiderül, hogy nem csak mi utazunk a Nibire. Kirigakure és Hoshi is képviselteti magát a környéken. Nem tudom miben sántikálnak de nem fogom elaprózni és mind egy szálig megölök mindenkit akár a saját kezemmel aki közém és a prédám közé áll...
- Ezen kívül szeretnélek megkérni rá, hogy a démonhoz ne kövess minket, mert arra te még nem állsz készen. Az lesz a feladatod, hogy támogass minket és a lehetséges felbukkanó kirigakurei vagy hoshi csapatokat válogatás nélkül kiiktasd vagy kivégezd ahogy tetszik!
Mondtam Yuunak miközben a határon várakoztunk Itanashira. Nem lesz nehéz behatolnunk, mert már nem vagyunk gyerekek és nem hagyunk nyomot magunk után azt gondolom, de Itanashi nélkül nem lépek határt. 
Még szerencse, hogy elhoztam magammal a Fuma shurikeneken kívül minden felszerelést és a Kazuyától kapott energia pirulákat. Valami azt súgja, hogy ezúttal szükségem lesz rájuk. Ezen kívül nálam volt az alap felszerelésem mellett még a kardom szokás szerint a hátamon. Valószínűleg most majd hasznát vehetem ennek a nemes fegyvernek is. 

_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Kenshiro Mirubi on Szomb. Okt. 04 2014, 12:02

// Én majd szeretném megkérni a Mesélő Staff tagot, hogy a harcoknál írja majd fel a Chakrát és az Állapotot. Smile És előre szeretném közölni mindenkivel azt, hogy ha esetleg a karakterem valami nagy hülyeséget, vagy szemétséget csinál a Kaland alatt, akkor az a karakterem és nem én vagyok, tehát nem akarom, hogy ha lesz ilyen, akkor az kihasson rám. A karakteremet meg lehet ölni Very Happy  //  


Amit Mirubi Magával Hozott
Konohagakure Chuunin Öltözék ami fölött az Amegami Egyenruháját hordja (Taktikai Mellény zsebeiben 10 Senbon, 5 robbanójegyzet markolatú Kunai)
2db Kunai a szandálja és a bokája között (Markolatukra robbanójegyzet van tekerve)
Szürke, Kis méretű Chakratekercs a bal alkarjára tekerve (10 Shurikent tartalmaz egy pecsétben)
Piros, Kis méretű Chakratekercs a jobb lábszárára tekerve (Fuuka Houin Pecséteket tartalmaz)
Övtáska (10 Robbanójegyzet, 6 Füstbomba, 1 Nagy Üveg ch tinta, Ecset)
2x5m dróthuzal a Tekercsek rögzítésére (Egy karján egy a lábán)
Egy Nagy Chakratekercs a derekára erősítve (Fuuka Houin Pecséteket tartalmaz)


   A Mozgása igen nehézkes. A karját és a lábát már megszokta, hogy lehúzza a súly, hiszen a kis méretű chakratekercsek sem a legkönnyebbek, de most, hogy viselnie kell a Chuunin Egyenruhát, az Amegami köpenyt és a magával hozott eszközöket, és ezekre még pluszban a Nagy Chakratekercset... Most már így valóban nehéznek érzi a súlyt, amit persze nem mutat ki. Rezzenéstelen arccal és viszonylag jól koordinált, laza mozgással lépked a mostani társai után. Sosem volt egy erős fizikumú ninja, így a Taijutsuja is gyenge, viszont ezeket a hiányosságait pótolja a fegyvereivel, eszével és a Ninjutsujával.
   Karutól megtudta, hogy nem annyian lesznek a Nibi elfogására, mint azt Mirubi először gondolta. Tudta, hogy Itanashi is részt vesz a befogásban, így vele együtt hárman lettek volna. De nem így alakult. Az az ember is a csoporttal tartott, akit Karu pár hónapja említett meg Mirubinak. Persze nem mondott el sokat és abból amit elmondott, Mirubi semmi lényegesre nem emlékszik, csak arra, hogy Ő egy erős ninja és vélhetően egy időben Karu mestere volt. Biztosan jó helye lesz a csapatban. Azonban rajta kívül, más is felbukkant. Egy Kenshiro Yuu nevezetű ninja, akit Mirubi eddig még nem látott. Ő lenne az, akit majd Kabutonak nyújtanak át fizetségül? Csak Ő lehet, hiszen más Kenshirot nem ismer és különben is? Miért hozta volna magával? Habár, így elnézve ez a fickó van olyan szinten mint Karu vagy Kazuya. Eléggé morbidnak tűnik és az ilyen fickókat nem szabad lebecsülni, így Mirubi sem teszi. Jelen helyzetben számára teljesen mindegy, hogy kik és milyen emberek vannak a csapatban, a lényeg, hogy pajzsként lehessen őket használni, ha szorul a hurok.
   Elnézve a csapaton, Mirubi itt a legfiatalabb. Nem csak korra, de kinézetre is. Igaz, majdnem húsz éves, de még mindig csak egy 13 éves fiúcskának néz ki. Bár, erejét nem kérdőjelezte még meg senki. A belőle áradó Sötét Chakra energia elárulja őt és ez bosszantja. Amint vége ennek az egésznek, minél előbb ki akar találni valamit erre a problémára...    

_________________
"Föl-földobott kő vagyok, akit megcsalt
a gravitáció, s nincs hova hullnia."


"Van, aki nem szolgált rá a szeretetre,
ezért csöndesen eloson egy sötét, üres
helyre, hogy a múlt réseit betöltse."





Karakterek: Kenshiro Mirubi, Yura Houji, Futeki Shiroi, Lanmao
avatar
Kenshiro Mirubi
Játékos

Taijutsu Pontok : 49

Tartózkodási hely : Jigokutari


Adatlap
Szint: S
Rang: Szökött Ninja / Amegami Vezetője
Chakraszint: 1212

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határ- és partvidékek

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

3 / 8 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.