Határmenti falu

7 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Senju Tobirama on Csüt. Nov. 03 2016, 10:19

Kérdéseid hallatára a nő megállt és megfordult.
-A nevemre vagy kíváncsi? Hát legyen.. Misa vagyok. Szóval Ti semmilyen tájékoztatást nem kaptatok, de úgy egyáltalán, ugye? Huhh! Na jó...  Akkor, ahogy említettem pár fószer megjelent a semmiből. Eleinte teljesen normális átutazóknak tűntek, nem volt velük gond, majd egy nap előkerültek a fegyvereik. Raboltak és fosztogattak, ám nem egyedül az említettek, érkeztek társaik is. Úgy gondoljuk hogy az Arany Selyem bűnszervezettel van dolgunk, akik úgy évente megszállnak és kirabolnak így egy falut, majd nyom nélkül eltűnnek. Eddig nem történt semmi nagyobb intézkedésünk, most először küldtünk egy, a körülményekhez képest erősebb csapatot. Amit meg kell figyelnetek elsősorban, hogy kik lehetnek tagok, majd lehetőleg viszonylag egy időben lekapcsolni őket. Nem tudunk erőszintjükről semmit, mert sose kerültek shinobikkal még összetűzésbe, csak civilekre utaznak. Ezért remélhetőleg nem lesz gond, ha ti a faluba én meg a vezetőhöz megyek. Legalábbis megpróbálom megtalálni... - Zárult le magyarázata, pont mikor megláttátok az említett település kapuját. Látszólag minden a legnagyobb rendben ment. Legalábbis távolról nézve. Ahogy közeledtetek látszott, hogy az emberek szenvednek és keserves napokat élnek át. Pár lépést megtéve, s ezzel tovább haladva, a kunoichi eltűnt szemetek elől, csupán egy fecnit hátrahagyva. "Sok szerencsét! Két nap múlva itt!" Lassan megérkeztetek s feltűnhetett, hogy a kapuőrök sehol. Egyetlen őr sem tartózkodott a helyén. Ez az éppen az utcán verekedő két alkoholtól bűzlő férfin is látszott. Senki nem kapcsolta le őket. Olyan volt mintha egy törvényen kívül élő falu életébe csöppentetek volna bele. Most már érezhetitek az ügy komolyságát. Balra tőletek egy ivó volt, míg jobbra egy szálló. Előttetek a piac üres képe terült el.
-Na most benne vagyunk...- Szólalt fel társad. -Hol kezdjük szerinted? Én a szállót javaslom, tegyük le a cuccainkat előbb.- Tekintett jól megpakolt táskájára.

_________________
avatar
Senju Tobirama
Főadminisztrátor


Adatlap
Szint: E
Rang: Hokage
Chakraszint: Halálütés

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Ishihara Aki on Vas. Nov. 06 2016, 14:35

Kérdéseimre a nő rögtön elkezdett válaszokat adni. Ezek szerint vélhetően valami bűnszervezet tagjai ellen kell mennünk. Azok alapján, amit hallottam jól szervezettnek tűnnek. Lecsapnak egy helyen, kifosztják, majd nyom nélkül eltűnnek. Ráadásul nem szállnak el maguktól. Évente csak egyszer dolgoznak, így nem keltenek akkor feltűnést. Azonban ha ez igaz, akkor kérdéses, hogy egyáltalán ott találjuk-e még őket. Lehet már rég továbbálltak. Ha ez így is van remélhetőleg sikerül valami használható információt találni rólunk és a nyomukba eredhetünk. Hamarosan már látni is lehetett a falut. Messziről nem lehetett semmi különöset látni, de ahogy közelebb értünk már más volt a helyzet. A falu utcái szinte teljesen üresek voltak, mindössze két részeg verekedett az utcán, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Senseiünk egy szó nélkül tűnt el előlünk, mindössze egy apró fecnit hagyott hátra, amiben arról informált minket, hogy két nap múlva találkozunk itt. Nem tűnik valami felelősségteljes személynek. Előttünk egy üres piactér terült el. Normál esetben ilyenkor, még ha nincs is nagy forgalom, de legalább pár embert lehet látni, azonban most egy árva lélek sincs itt. Balra egy kocsma, jobbra pedig egy szálló volt látható. Új társam rögtön fel is szólalt egy javaslattal. Én viszont erre csak a fejemet ingattam.
- Nem tartom jó ötletnek. Ha ez a banda még a faluba van, akkor nem biztonságos a felszereléseket itt letenni, megszállni meg még annyira se. Jobba lenne, ha az éjszakákat inkább a falun kívül töltenék. Persze nem rossz ötlet körülnézni a szállóba, de ilyenkor kétlem, hogy sokan lennének ott. Szerintem a kocsmát kéne előbb megnézni és majd később visszajönni.
Remélhetőleg elfogadja, amiket mondtam és beleegyezik abba, hogy a kocsmát nézzük meg előbb. Ha igen, akkor rögtön a bejárat felé veszem az irányt és benyitok.
avatar
Ishihara Aki
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 246

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Senju Tobirama on Csüt. Nov. 17 2016, 13:28

Társad, szavaid igazságára rádöbbenve, hirtelen homlokához nyúlt,
-Teljesen jogos! Igazad van. Akkor menjünk a kocsmába.- Szólalt fel kissé sajnálkozó hangnemben.
Jól láthatóan nem ő lesz az, aki a feladat vezetői szerepét fogja betölteni. Jelenleg a Te vezetői képességeid lesznek tesztelve, legalábbis a jelek szerint. Ahogy közeledtetek egyre tisztább képet is kaptatok a létesítményről. Egy kisebb kerítés előzte meg a bejáratot, melyeken belül kültéri asztalok helyezkedtek el pár vendéggel, kik jöttötökre egyből felfigyeltek. A konohai jelzést figyelve hirtelen csendben szegezték rátok tekintetük. A megszokott kocsmazaj semmivé vált, s keserű, ám reménykedő szempárok vizslattak titeket.
-Megjöttek...segíteni fognak?- Kaptatok el néhány szösszenetet egy-két párbeszédből.
Ahogy beléptetek, hasonló fogattatásban volt részetek. A kocsmáros szinte elétek ugrott.
-Üdv, jó emberek! Mit hozhatok? Természetesen az első kört a ház állja!- Próbált kedvetekben járni, ugyanolyan reménnyel szemében, amilyen a többi ember felől is sugárzott.
Egy asztal azonban nem osztozott ebben, sőt inkább undorral nézett rátok. Egy hatfős csapat közvetlen veletek szembe, kik aztán elég gyanúsan kezdtek egymás között sutyorogni.

-Én elmegyek a mosdóba, addig keress asztalt szerintem.- Szólt társad, majd egyszerűen megindult az ajtó irányába, melyen a férfi mosdó jelzése is megtalálható volt.
Épp elhaladt az előbb említett asztal mellett, mikor felvillant az acél. Egy szempillantás sem volt, s a fiú a térdre rogyott. Utolsó csepp erejéből hátrapillantott rád. Kezét kinyújtotta várva a segítségedet. Torkából vére kezdett csordogálni, majd egész patakokat formálva festette be ruháját fokozott intenzitással. Erősödő szörcsögő hang hallatszott. Levegőt próbált venni. Ekkor éreztél egy hirtelen lökést, mely kitaszított az ajtón. A kocsmáros volt az, kinek hátában egy tőrt fedeztél fel. A neked szánt kunait felfogta, s kitaszigált maga előtt az ajtón.

-Menj! Siess! Jönnek!- Hangzott el figyelmeztetése, melyet követve tisztán hallhattad egy nagyobb csapat közeledését.
Az egyik vendég kintről eltorlaszolta az ajtót, s nekifeszültek páran, ezzel feltartva a bentieket egy ideig.
-Kérem! Menjen! Holtan nem segíthet...- Kérlelt a sebzett férfi.
Láthatóan komoly sérülésekkel küszködött, s a halál vár rá ezen a helyen. Ha azonban magaddal akarnád vinni túlságosan lelassítana. Még van időd menekülni, ha gyors vagy. Nem ért még el a közeledő ellenség. Ám ha tétovázol, biztos, hogy odaérnek és akkor már csak egy út vezet ki innen. Harcolnod kell... És ki tudja meddig tudják bent tartani azt a másik hatot?
Mihez kezdesz most? Küzdeni fogsz a kisebb sereg ellen, vagy menekülőre fogod és megkeresed vezetőtök, jobban mondva vezetőd...

//A történtek mindössze néhány pillanat alatt zajlottak le. Ezért nemigen tudtál reagálni társad halálára sem. Innentől azonban a választás a tiéd, hogyan tovább?//

_________________
avatar
Senju Tobirama
Főadminisztrátor


Adatlap
Szint: E
Rang: Hokage
Chakraszint: Halálütés

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Ishihara Aki on Vas. Dec. 18 2016, 10:28

Társam hamar beleegyezett a tervembe és rögtön megindultunk a kocsma felé. Belépve egy kicsit váratlan jelenség fogadott. Az emberek arcán remény sugárzott, ahogy megláttak minket. Shinobiként ez nem túl gyakori. Sok ember nem kedveli a fajtánkat. Ez lehet amiatt, mert rossz tapasztalatuk volt a múltba, vagy szimplán csak amiatt dühösek, hogy nem érkeztünk meg időben. Itt azonban a fogadtatás kimondottan kellemes volt. Leszámítva egy asztalt, akik elég rossz szemmel néztek ránk. A kocsmáros rögtön meg is jelent előttünk és buzgóan igyekezett a kedvünkbe járni. Nem mondom, hozzá tudnék szokni az ilyesfajta bánásmódhoz. Társam rögtön a mosdó irányába indult el. Ahogy elhaladt a már előbb említett asztal mellett, ahol pár rossz arcú ember ült, valamire felfigyeltem. Mindössze egy fémes csillanást láttam, mire egyáltalán sikerült volna összeraknom a dolgokat, addigra már késő volt. Az egyik férfi egy gyors mozdulattal vágta át a fiú torkát. Azelőtt láttam már embert meghalni, azonban soha se volt olyan, hogy egy társammal történt volna ilyesmi. Persze jól tudtam, hogy ez bármikor megtörténhet, de akkor is elég nehéz volt elhinni, amit most láttam. Már épp a fegyveremért nyúltam volna, mikor egy lökést éreztem. A fogadós elém vetette magát, majd igyekezett az ajtón kitolni. Ekkor vettem észre a kunait a hátában, amitől igyekezett megóvni. Pár pillanat múlva már kint is voltam és a kocsma vendégei egyként feszültek neki az ajtónak, hogy azt zárva tartsák. Eközben messziről lépéseket hallottam. Nehéz lenne megmondani, hogy pontosan hányan tartanak felén és, hogy azok vajon ellenségek-e vagy barátok. A kocsmáros távozásra sürgetett. Igaza van abban, hogy ha itt meghalok, akkor nem leszek képes segíteni, azonban elnézve őket, valószínűleg csak a halál várna rájuk, ha most elfutnék. Az agyam gyorsan járt azon, hogy mégis mit tudnék csinálni. Fejembe összeállt egy gyors kis terv, bár nem tudom, hogy mennyire megvalósítható. Shunshint használva gyorsan az utca közepén termettem, majd a földre egy robbanó jegyzetet helyeztem. Mikor ez megvolt visszatértem az ajtóhoz. Kezembe vettem 4 kunait, majd azok közül kettőt az ajtólap és keret között lévő résbe ékeltem, míg másik kettőt az aljába. Ez egy rövid ideig megtudja állítani őket, legalábbis remélem. Egy robbanó jegyzetet tettem az ajtóra is, majd felkaroltam a kocsmáros.
- Mindenki, futás! Kifele a faluból, gyorsan! kiáltottam el magamat, majd a kocsmárossal együtt elkezdtem szaladni. Ha sikerül elég távolságot nyernünk, akkor az ajtón lévő pecsétet felrobbantom, ezzel a kitörni szándékozó banditákat eléggé meglepem. Futás közbe igyekszek figyelni a mögöttünk érkező csapatra is. Ha elérnek arra a részre, ahol a robbanójegyzet van, akkor azt is aktiválom, ezzel megritkítva a számukat és remélhetőleg elég időt nyerve ahhoz, hogy elmeneküljünk. Ezek után az irányt a falun kívülre veszem. Igyekszek olyan helyet keresni, ahol könnyen megbújhatunk. Ha van a közelbe valami erdő akkor azt veszem célul. Ha sikerül elmenekülni és valami biztosabb helyre jutni, akkor előveszem a nálam található elsősegély dobozt. Nem vagyok orvos, azonban annyi kiképzést kaptam, hogy gyorsan el tudjam látni a férfi sebét, legalább annyira, hogy ne haljon bele.
avatar
Ishihara Aki
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 246

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Hirano Reina on Szer. Dec. 28 2016, 22:08

// A megbeszéltek alapján átveszem a kalandodat. ^^ //

Aki talán még soha nem kényszerült ilyen komoly döntések meghozására mindössze ilyen rövid időn belül. Az események megfékezhetetlen egymásutánisága felbolygatta az eddig gyanúsan csendes falut. A lány egyedül maradt. A Sensei és majdani társa sem lehettek segítségére. Minden teher az ő vállait nyomta. A stresszhelyzetben mégis sikerült brillíroznia és eszébe jutott egy ötlet, ami ha sikerül, akár sok ártatlan falusi életét is mentheti. A kunoichi a Fürge Test Technikát alkalmazva követte el az előkészületeket. A földre tapasztott egy robbanó cédulát, majd az ajtót tartókhoz sietett itt is ugyanazon eljárást alkalmazva. A kocsmaajtó oldalának és aljának hézagaiba kunaiokat ékelt. Ezután elkiáltotta magát és kiadta az utasítást a civileknek, hogy bizony illő lenne menekülniük. 

A pánik eluralkodott mindenkin. Páran csak dermedten álltak, mások fel-alá rohangáltak. Nagyon kevesen tették azt, amit Aki kért tőlük. A félelem képes megkérdőjelezni a józan ész szavát s úrrá lenni akkor, mikor a legkevésbé sem lenne rá szükség. Na most ez egy pontosan ilyen pillanat volt. A pánikra csak rátetézett az ajtó kirobbantása, aminek a szele pár civilt is megsuhintott. A feltételezhető bandatagok idegtől túlfeszülve robbantak ki az ajtón, ám csak hátrahőköltek a robbanás miatt, sebesülésnek nyoma sem volt rajtuk. A lány a kocsmárost megtámasztva szedte a lábait. Háta mögött kétségbeesett sikolyok hasították ketté a levegőt. Az ellenfelek közül hárman a még közelebb lévőket vették célba, hárman pedig egyenesen a felállított csapda felé vették az irányt. Aki folyamatosan hátrapillantva kivárta a megfelelő alkalmat és nem habozott a másik robbanó cédula feloldásával. Az egyik férfit elkapta a detonáció, a másik kettő pedig annak környékén helyezkedett el, és hátraugrottak, de még így is kijárt nekik a robbanás erejéből, na meg a leszakadt végtagokból és testrészekből. Vagy ölsz, vagy pedig téged ölnek meg. A shinobi világ kegyetlen körforgása. Mégsem lehet túl szívderítő látvány egy emberi élet ilyen brutális kioltása....

- Hagyj itt! Nem érted?! - köhögte ki erőtlenül a dobókés által mélyen sebzett férfi, és egyre több vért vesztett, ám a fájdalom meggátolta abban, hogy ellenszegüljön a lány akaratának. Aki ebben a szerencsétlen helyzetben egy valamire támaszkodhatott csupán, a természet óvására. A közelben egy erdős területre értek, bár a kocsmáros magával cipelése jócskán lassította a haladását és a léptek vészjóslóan egyre közelebbről hallatszottak.
- Hol vagy, te kis patkány? - üvöltötte egy mély hangú férfi torkaszakadtából.
- Előlünk nem menekülhetsz! - csatlakozott hozzá egy fiatalabbnak hangzó fiú hangja, már-már idegesítő magabiztossággal.

Az erdő ezen részén nem akadhatott másra, csakis fáktól dús területekre, de a szükség törvényt bont alapelvének értelmében ez is éppen elegendő volt. Egy széles törzsű fa mély odújában tökéletes búvóhelyre leltek, legalábbis egyelőre.



Aki elővette az elsősegélydobozát és a seb lefertőtlenítésével és ellátásával foglalatoskodott, aminek a kocsmáros láthatóan nem örült. És nem csak azért, mert rohadtul fájt neki.

- Nézd kölyök, kedves vagy, de ne velem foglalkozz! - nyögte meggyötörten, ahogy rögeszmésen a fejét kapkodta. Rettegett attól, hogy megtalálják őket. Egy fiatal lány kezében van az élete. Nem, nem csak az Ő élete, hanem a civil lakosságé is. A haragos csörtetés egyre közelebbről hallatszott, és a seb ellátása időigényesebbnek bizonyult, mint arra a lány számított. Főleg két pasassal a nyakukon.

- Na jó, nekem elegem van ebből! Akkor erdőstől gyújtom fel őket! - őrjöngött a fiatalabbik. A rejteket nyújtó odújuktól nem messze füstöt láthattak felszállni. A lány megkockáztatja, hogy megtalálják őket, miközben a sebet látja el, vagy netán felhúzná ismét a nyúlcipőt? Esetleg újabb terve van?
avatar
Hirano Reina
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 30

Tartózkodási hely : Könyvekbe temetkezve


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 360

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Ishihara Aki on Csüt. Jan. 05 2017, 00:52

Tervem közel sem volt hibátlan, ami miatt nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettem volna. A civilek pánikba estek, ami miatt nem sikerült időben eltávolodniuk az ajtótól. Szerencsére azért valamennyire észbe kaptak, mert a robbantás pillanatában senki se volt olyan közel, hogy komolyabb sérülést szerezzen, azonban ugyanez igaz volt a kocsmában lévő bandatagokra is, mivel láthatóan őket sem kapta telibe a robbanás. A kocsmárost felkarolva igyekeztem menekülni. Közben a másik csapat is befordult az utcába és egyenest felém vettét az irányt. Szerencsére nem vették észre az elhelyezett csapdát, így párat azonnal megölt a robbanás. Nem mondanám, hogy szeretem ezt tenni. Mások életét kioltani nem könnyű dolog, azonban ezen helyzetben nem volt más választásom. Túl sokan vannak ahhoz, hogy egyedül harcolni tudjak ellenük, ha pedig így maradnak a dolgok, akkor sok civil fog áldozatul esni nekik. A kocsmáros kétségbeesetten próbált meggyőzni arról, hogy hagyjam magára, azonban nem voltam rá képes. Azért jöttem, hogy segítsek az embereken, akik itt élnek, így nem hagyhatok magára senkit se, főleg úgy, hogy komoly sérüléseket szenvedett. A faluból kiérve az erdő felé vettem az irányt és igyekeztem valami olyan helyet keresni, ahol elrejtőzhetünk. Közben pedig páran a banditák közül a nyomomba eredtek. Fogalmam se volt, hogy hányan lehetnek, így igyekeztem minél jobban sietni. Hamarosan találtam egy faodút, ami pont elég nagy volt, hogy beférjünk. Rögtön elkezdtem ellátni a férfi sebesülését, miközben reméltem, hogy nem találnak meg minket. A kocsmáros újra nemtetszését fejezte ki, azzal kapcsolatban, hogy segíteni próbálok neki.
- Fejezze már be és hagyja, hogy ellássam! Azért jöttem, hogy segítsek és nem fogom tétlenül nézni, hogy megölnek embereket. Mindent megteszek, amit tudok, hogy megmentsek mindenkit, de jelenleg ennyi telik tőlem. Mindketten túl fogjuk élni és amint tudok visszatérek a faluba, hogy segítsek a többi lakoson.
Bár ezt mondtam fogalmam se volt, hogy miként fogom ezt megtenni. Ötletem sincs, hogy hányan lehetnek a banditák, azt viszont tudom, hogy én egyedül maradtam. A mesterünkről nem tudok semmit és egyetlen társam meghalt. Talán most először volt időm egy kicsit elgondolkozni azon, hogy mi is történt valójában. Elég megrázó volt, ahogy láttam a fiút meghalni, ráadásul nem is tudtam semmit se tenni azért, hogy megmentsem. Hibásnak éreztem magamat, mert az én ötletem volt, hogy oda menjünk. Mindketten túl könnyen vettük a feladatot. Nagy hibát követtünk el, ami kitudja, hogy hány ember életét követelte.
A gondolkozásomat üldözőim hangja törte meg. Vagyis pontosabban az egyiké, aki fiatalabb volt. Hallhatóan ideges volt. Nem voltak messze. Azonban mindössze egy kisebb csapatról van szó, így talán le tudnám győzni őket. Láthatóan a férfi beváltotta fenyegetését az erdő felgyújtásával kapcsolatban és nem messze füstöt láttam felszállni. Az utóbbi időben nem volt nagy szárazság, így nem fog olyan könnyen leégni a hely, ettől függetlenül veszélyes lenne túl sokáig itt maradni. Azonban a kocsmárossal a vállamon nem tudnék elég gyorsan elmenekülni, ami veszélyeztetné mindkettőnk életét.
- Most kimegyek és megpróbálom elintézni azokat, akik követnek minket. Addig ne mozduljon! Hamarosan visszajövök - mondtam neki, majd óvatosan kinéztem az odúból.
Ha nincs senki a láthatáron, akkor kimászok, majd a fa oldalán felmászva az ágakon közelítem meg a a tűz helyét. Igyekszek óvatosan és halkan közlekedni, hogy ne vegyék észre a jelenlétemet.
avatar
Ishihara Aki
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 246

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Hirano Reina on Hétf. Jan. 09 2017, 15:21

// Ishihara Aki - Bűn és Bűnhődés //

A kijelentésed hallatán a férfi csak nyelt egyet és a pánik, mi eluralkodott rajta, enyhült. Bár a többi lakos megemlítésénél arca a szokásosnál is gondterheltebb ábrázatot öltött. Mégis talán az nyugtathatta meg, hogy biztosítottad arról, mindketten túlélitek és a tőled telhető legtöbbet nyújtod. Leszegezte tekintetét és mereven tűrte, ahogy a sebét látta
d el, s ajka egy halk köszönömöt eresztett ki.

Míg a nap eltelt borzalmain méláztál, máris egy újabb ütötte fel fejét. A banditák hangja egyre közelebb s közelebb ért hozzád, de nem voltál annyira szorult helyzetben, hogy ne tudj belőle kimászni. Előnyöd volt velük szemben, mégpedig az, hogy te pontosan tudtad, hol vannak. Ők pedig csak a sötétben tapogatózva égetik maguk előtt az utat, ami hát valljuk be, nem túl bölcs döntés. De hát ezt teszi az emberrel, ha eluralkodnak rajta az indulatai. Elhatároztad magad, majd a kocsmárost maradásra intve kilestél a rejtekhelyetekről. Minden tiszta volt, így kimerészkedtél az odúból. Felmásztál a fára és az ágak közt óvatosan szökellve érted el a felszálló füst környékét. Mindeközben folyamatosan pásztáztad a környezeted, és a számításaid beigazolódtak. Rátaláltál a célszemélyekre. Nem voltak többen két főnél. A mélyebb hang tulajdonosa egy magas, vékony férfi volt. Társa, az imént majdnem idegösszeomlást kapott fiatalember alacsonyabb volt, de jóval izmosabb. Mikor halkan
odaérkeztél elrejtőztél, és elcsíphetted a beszélgetésüket.

- Tudtam, hogy nem szabad megbíznunk benne! -
dühöngött a fekete hajú.
- Az életükkel fognak fizetni érte, nyugodj le. - felelte higgadtan a másik.
- Megegyeztünk, hogy a családját nem bántjuk, ha az ittlétünket titokban tartja! Erre mit csinál? Ránk küld pár konohai kis suttyót! Azt hiszi ez elég? - tombolt tovább, és egy tűzlabdát vágott neki az előttük lévő fába, mi lángra kapott.
- Rai, nyugod már le! Azt hiszed, ha felhívod magunkra a figyelmet az ordibálásoddal és a fél erdő felégetésével, nem menekülnek tovább? Legyen már eszed! - szólt rá erélyesebben a magas, fehér hajú férfi.

A jelenetet oldalról kísérhetted figyelemmel. Ez akár egy jó alkalom is lehet a támadásra, hiszen egymással vannak elfoglalva. A tűz sem zavar meg téged, ugyanis nem a te irányodba lőtte el a tűzlabdát az alacsonyabbik. Ráadásul még a jöttöd
sem vették észre. Mit teszel?
avatar
Hirano Reina
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 30

Tartózkodási hely : Könyvekbe temetkezve


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 360

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Ishihara Aki on Pént. Jún. 02 2017, 18:19

Szerencsémre a két férfi nem vette észre a jelenlétemet és az ágak takarásából képes voltam megfigyelni őket. Úgy tűnik, hogy a megérzésem helyes volt. Az üldözőim száma meglehetősen kevés volt, mindössze kettő. Ez jó lehetőséget ad a számomra, hogy megszabaduljak tőlük és a férfit biztonságos helyre vihessem. Azonban volt egy olyan érzésem, hogy ez közel sem lesz olyan egyszerű. A fiatalabbik elég idegesnek tűnt, ugyanakkor a tűzlabdák, amiket eldobott arra enged következtetni, hogy képes chakrát használni és feltehetően shinobi kiképzést is kapott. Azonban nem vette észre a jelenlétemet, így valószínűleg nem a legjobb ninja, arról nem is beszélve, hogy túlságosnak könnyen elveszíti az uralmat az érzelmei felett. Ha valamit megtanultam az idő alatt mióta ninja vagyok az az, hogy meg kell próbálni nyugodtnak maradni. Jelen helyzetembe ez elég nehéz volt. A társam meghalt. Bár alig ismertem akkor is egy bajtárs volt a faluból. Ezen felül kitudja, hogy még hány ártatlan vesztette életét a kis faluban amikor elmenekültünk. Dühös voltam, de nem engedtem, hogy ezek az érzelmek eluralkodjanak rajtam. Mivel nem tudtam sokat az ellenfeleim erejéről, így fontos volt, hogy valami tervet eszeljek ki. Nem tudhattam, hogy mindketten shinobik-e, így innen rájuk ugrani nem épp a legbölcsebb lépés. Miután megfigyeltem a helyzetet igyekeztem olyan hangtalanul eltávolodni a helytől ahogy idejöttem. Első körben készítettem egy kawarimit. Ezt úgy irányítottam, hogy a fák közül jöjjön majd elő pont ellentétes irányba ahol én voltam. Ezután visszatérek a megfigyelő pozíciómba és várok. Ha minden jól megy akkor a két férfi felfigyel a másomra és legalább az egyik támadásba lendül. A célom, hogy egy kis távolság legyen kettejük között, így ha támadok akkor a másik ne tudjon rögtön reagálni. Ha sikerül akkor célba veszem a hozzám közelebb lévőt. Leugrok és egy rúgást igyekszek mérni a halántékra azzal a céllal, hogy rögtön eszméletét veszítse. Ha sikerül akkor aktiválom a Dainamikku Akushon-t amivel felgyorsítom a mozgásomat. Amilyen gyorsan csak tudok a másik felé megyek. Ha szerencsém van még él a meglepetés ereje és könnyen a közelébe tudok jutni. Ha sikerül akkor egy ütés sorozattal a gyomor tájékot célzom meg majd végezetül egy rúgást a fejre.
avatar
Ishihara Aki
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 246

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Hyuuga Hinata on Hétf. Jún. 05 2017, 19:10

// Ishihara Aki - Bűn és Bűnhődés //

Amint meglátod, hogy a helyzeted kicsit sem rózsás - annak ellenére, hogy nem tudják ellenfeleid a jelenlegi tartózkodási helyed - visszavonulót fújsz és egy tervet eszelsz ki. Igazán bölcs döntés, hogy nem magadat veted ki támadásuknak, hanem elterelésként egy kawarimit használsz. A farönkből alkotott testhelyettesítés a dolgát téve az ellenkező irányból lép színre a két bandita felé. A forrófejú fickó oldalra kapja a fejét az érzékeikre hagyatkozva, majd támadásba is lendül egy kunait megragadva.

- Hát itt vagy! - nevet fel elborultan és egy gyors shunshin után a kést a kawarimid nyakába vágja. A következő esemény azonban aligha tetszik neki, hiszen egy tompa puffanás és némi füstfelhő ötvözésében nyilvánvalóvá válik számára, hogy bizony át lett verve. - A picsába! Csak kerülj a kezeim közé te féreg! Tán gyáva vagy szemtől szemben harcolni? Mit is várhatnék egy konohaitól... - dühöng és köp egyet a földre.

Mindeközben társa, akire rárontasz ugyan nem volt felkészülve támadásodra, de közel sem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan eltervezted. A rúgásodra egyszerűen csak szétbomlik a feje és földtörmelékek hada hullik a talajra, ezzel kicsit felkavarva a port. Egy gyors kézjelsorozat után pótolja a nyakáról hiányzó részeket, egy mosolyra húzza a száját, majd kézjelekbe kezd ismét.

Doton: Ganban Kyuu! - kiáltja el magát, ezután a föld a lábaid alatt érezhetően rezgésbe kezd és körülötted négy oldalról közepes gyorsasággal emelkedni kezd egy burok. Közben a társa is visszaér arra az esetre, ha valahogyan mégis megúsznád a földkoporsó fogságát egy rögtönzött tervvel. Talán előbb mégiscsak meg kellett volna bizonyosodnod az erőviszonyokról?

_________________

Mesélések:  Djuka Haruka, Hyuuga Emi, Teruya Sora, Ishihara Aki, Yukari Yama
Fagyasztva: Zake, Arakawa Kenichi, Djuka Orimi, Hyuuga Ayako
avatar
Hyuuga Hinata
Mesélő

Tartózkodási hely : Valahol stalkerkedik


Adatlap
Szint: S
Rang: Krumpli
Chakraszint: T-Takashi-dono

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Ishihara Aki on Hétf. Jún. 05 2017, 20:25

A tervem első fele jól bevált. A férfi, aki láthatóan nem tudott uralkodni az érzelmei felett, rögtön a kawariminek rontott. Elég kellemetlen meglepetésbe lett része, amikor látta, hogy ez csak egy elterelés volt. Én a takarást nyújtó faágról leugrottam és a másik férfi fejét céloztam meg. Ez alkalommal azonban én estem az ő csapdájába. Ahogy a lábam célt ért, a férfi feje szétbomlott és földdarabok hullottak a földre.
- Ch - adtam hangot a csalódottságomnak ahogy földet értem.
Föld klón? Tettem fel magamnak a kérdést, ahogy néztem a férfi feje visszanő a semmiből. Azonban nem volt sok időm gondolkozni. Gyors kézjel sorozat után a talaj a lábam alatt remegni kezdett. Az egyensúlyom a helyén volt, így ennyi nem volt elég ahhoz, hogy elessek, azonban nem is ez volt a cél. Körülöttem falak kezdtek kijönni a földből. Nem kell sok ész ahhoz, hogy az ember rájöjjön, hogy mi történik. Be akart zárni. Nem volt időm gondolkodni, gyorsan kellett cselekednem, mert tudtam, hogy nem fogok tudni kijutni, ha hagyom magam bezárni. A testem még mindig a taijutsu technika hatása alatt volt, így lényegesen gyorsabban mozogtam mint máskor. Ahogy a falak növekedtek és felugrottam az egyik oldalára, majd onnan elrugaszkodva a következőre. A tervem az volt, hogy így kiugrok a jutsuból még mielőtt az bezárulhatna. Amennyiben sikerül kijutnom az utolsó ugrásommal megpróbálok lendületet venni és a tűzdobáló férfi felé venni az irányt. Ha tényleg egy földklónnal állok szembe, akkor csak időpocsékolás harcolni vele, mivel képes regenerálni magát. Azonban továbbra is képes lehet justut létrehozni, bár kérdéses, hogy mennyit. Kétlem, hogy a készítője szinte az egész chakra tartalékát felhasználta az elkészítésére. Ahogy közeledek a másik fele, néha irányt változtatok. Mivel tudom, hogy képes tűz jutsuk használatára így egyenest nekiszaladni öngyilkosság lenne. Inkább gyors mozdulatokkal megpróbálom kicselezni. Ha sikerül és közel érek hozzá rögtön leguggolok és lábammal az övét célozva próbálom a földre vinni. Amennyiben ez sikerül, akkor fejre mért ütéssel eszméletvesztésre bírni a férfit.
avatar
Ishihara Aki
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 246

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Hyuuga Hinata on Vas. Jún. 11 2017, 19:25

// Ishihara Aki - Bűn és Bűnhődés //
Hamar felismerted, hogy bizony slamasztikába keveredtél, nem is akármilyenbe. Túl gyorsan vetetted bele magad az ellenfél területére, még mielőtt felmérhetted volna a helyzetet. Ügyesen kihasználva az ellened alkalmazott technika hátrányait, épphogy ki tudtál szökkenni a záródó földkoporsóból. A földklónos fickó társa kezét ropogtatva várta a közeledésedet, szemében agresszió csillant meg és egy széles vigyorra húzta a száját. Kézjelek formázása után apró tűzgolyókat lövellt, amik a feje forgatásával követték utadat. Szerencsére nem találtak el, de elég izzasztó körülmények között jutottál el a pasas közelébe. Leguggoltál és az övét céloztad. Hát... Enyhén szólva levetted szegény flótást a lábáról és egy morgáshoz hasonlatos hangot kiadva időközben beléd kapaszkodott és magával rántott. A tervezett ütésed még így is be tudtad vinni és kiütötted. Ami viszont furcsa volt, hogy nem szitkozódott, mint eddig. Csendben egy mosoly terült el az arcán és hagyta, hogy bevidd neki a tervezett ütést, amitől egy darabig elájult, ebben biztos lehetsz. Azonban mintha tudott volna valamit, amiről neked még sejtésed sincs. Okkal lehet gyanús a viselkedése. 
Nem kell sokat megvárnod, hogy megtudd, mire gondolt. Egy kéz azon nyomban elkapja a bokád és egy erős szorítással a mélybe húz, csak a fejed kandikál ki a talajból. Nem kell sokat gondolkoznod, hogy rájöjj, hogy ha volt egy földklón, akkor a használójának is a közelben kell lennie valahol. Hogy melyikük kapott el, az rejtély, de ebben a pillanatban nem is fontos. A kezeid és lábaid akárhogy szeretnéd mozdítani, nem vagy rá képes. A föld elnyelt nyakig, de ez legyen a legkisebb gondod. Szembe kell nézned tehetetlenséggel küzdve a fennmaradt ellenfeleddel, aki látszólag nem olyan idióta, mint a társa. Annyi biztos, hogy jól összeszokott párosról beszélhetünk, ha kettőjükről van szó. Ismerik egymás technikáit és harcmodorát. Úgy látszik, ez a fickó a kivárósabb, higgadtabb, tervezgetősebb fajta.
- Rai, te kretén! - temeti arcát a tenyerébe. - Hagyod, hogy elpicsázzon téged egy tizenéves kislány. - jegyzi meg gúnyosan, majd lassú léptekkel megközelít, lehajol és fehér tincseidbe markol és erősen húzni kezdi fölfelé, ezután békésnek tűnő tekintetét a tiédnek szegezi.
- Beszélgessünk! Nem bántalak, ha elmondod nekem, hogy ki bízott meg téged. Hányan vagytok még, és mit tudtok rólunk? - teszi fel a kérdéseket meglepő nyugodtsággal. Jelenleg a lehetőségeid korlátozottak, de a szó is veszélyes fegyver, ha valaki ügyesen bánik vele.

_________________

Mesélések:  Djuka Haruka, Hyuuga Emi, Teruya Sora, Ishihara Aki, Yukari Yama
Fagyasztva: Zake, Arakawa Kenichi, Djuka Orimi, Hyuuga Ayako
avatar
Hyuuga Hinata
Mesélő

Tartózkodási hely : Valahol stalkerkedik


Adatlap
Szint: S
Rang: Krumpli
Chakraszint: T-Takashi-dono

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Ishihara Aki on Hétf. Jún. 12 2017, 02:31

Úgy tűnt, hogy a számomra készített csapdából időben sikerült meglépnem. A sok edzés meghozta az eredményét, hiszen más, aki nem képes ilyen gyors és akrobatikus mozdulatokra valószínűleg bent rekedt volna. Ezt kihasználva rögtön a tüzet használó férfi felé rontottam. Ahogy sejtettem ő rögtön tűz lövedékeket kezdett köpködni felém, de szerencsére elég gyors voltam, így sikerült elkerülnöm őket. Volt egy-két olyan, ami igazán közel volt és éreztem a bőrömön a forróságot, de sebesülést nem okoztak. Végül elég közel kerültem hozzá, hogy támadjak. A rúgásom hibátlanul betalált, bár egy kicsit feljebb ment, mint az eredetileg terveztem. Az eredmény azonban ugyanaz volt. A férfi elesett, de még volt annyi ideje, hogy belém kapaszkodjon, ami miatt engem is magával rántott. Azonban nem hagytam, hogy ez visszavegyen a lendületemből és be is vittem neki az utolsó ütést, amitől eszméletét vesztette. Meglepően jól viselte a dolgot. A harcunk alatt nem szitkozódott és lényegesen összeszedettebbnek tűnt. Az ütésem előtt még egy kis mosolyt is felfedeztem az arcán. Sajnos nem sokáig kellett várni, míg rájöttem, hogy miért is. Pár pillanat múlva egy kéz kapta el a lábamat és húzott le a föld alá. Rövid időn beül csak a fejem látszott ki, míg a másik férfi megjelent előttem. Akárhogy is próbálkoztam, nem tudtam kiszabadulni. Miután pár szót intézett a vélhetően még ájult társához rögtön hozzám fordult. Hajamba markolt majd erősen húzni kezdte azt. A fájdalom semmiség volt, inkább csak idegesítőnek találtam. Rögtön egy pár kérdést szegezett nekem.
- Rosszabb a helyzet, mint gondoltam ha már arra sem tudtok rájönni, hogy ki bízott meg - mondtam miközben a szememmel a fejpántom felé mutattam, ami a homlokomon volt.
Tudtam, hogy nem okos ötlet ha nem válaszolok neki. Sőt talán még a javamra is fordíthatom a helyzetet.
- Ketten vagyunk, vagyis voltunk, ameddig az idióta bandád meg nem ölte a társamat. Nagy hiba volt. Lehet egy kis türelemre kéne nevelned őket - jegyeztem meg gúnyosan.
- Azt a hírt kaptuk, hogy a faluba valami történt. Nem tudtuk, hogy pontosan mi, így minket küldtek ki egy kis felderítésre. Ha a társaid megültek volna a seggükön, akkor talán már itt se lennénk. Azonban most nagy gondba vagytok. Nem tudom, hogy ti honnan jöttetek, de Konohának komoly szabályai vannak ilyen dolgokra. Ha egy bizonyos időn belül nem teszünk jelentést, akkor küldenem még embereket. Ez alkalommal azonban nem két genin fog jönni, hanem egy teljes ANBU osztag. Hidd el, nem akarsz itt lenni mikor megérkeznek.
Természetesen ezek nagy része hazugság volt. Azonban hangom gúnyos volt és mélyen a férfi szemébe néztem, így elég nehéz erre rájönni.
- Nem tudom pontosan, hogy miért vagytok és őszintén nem érdekel, ha a helyetekbe lennék, akkor elhúznám a csíkot. Tekintve, hogy nagyjából egy, másfél óra múlva a hely tele lesz ANBU-kal.
Őszintén szólva kíváncsi voltam a reakciójára. Eddig elég összeszedetnek tűnt, de igazából nem kellett sok veszéllyel szembenéznie. Azonban sok emberbe a vér is megfagy ha olyan ninjákat említünk, mint az ANBU. Még sose láttam őket akcióba, de hallottam történeteket és nem szívesen mennék ellenük az egyszer biztos.
avatar
Ishihara Aki
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 246

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Hyuuga Hinata on Vas. Jún. 18 2017, 11:12

// Ishihara Aki - Bűn és Bűnhődés //

A férfi a válaszaid hallatán egy kellemes mosolyra kanyarítja száját, majd erősen meghúzza a hajad és mindenre nyugodt hangvétellel készül válaszolni, megőrizve hidegvérét.

- Nagyon felvágták a nyelved, kölyök. Én a helyedben átgondolnám a helyzetemet, ugyanis nem úgy tűnik, hogy ki tudnál mászni innen a segítségem nélkül. Ahhoz, hogy segítsek pedig együtt kell működnöd velem és a szabályaim szerint kell játszanod. Nyilván tudom, hogy honnan jöttetek. - nyúl fejpántodhoz és oldozza el a kötőcsomót, majd egy laza mozdulattal oldalra hajítja. -  Viszont valakinek Konohát is értesítenie kellett erről az egészről. A szavaidból azt veszem ki, hogy ti sem kaptatok személyleírást. Ha pedig két kölyköt küldött ki a nagy Konoha "felderítés" címszó alapján, akkor erőteljesen alábecsültek minket. Veszélyesebb terepre küldtek téged kislány, mint azt gondoltad. - hajol közel mondandója végén és a füledbe suttogja halkan. - Hol hagytad a barátunkat? Miért véded Őt? Annyi emberi élet veszett már el miattad, plusz egy ugyan mit számít? Majd pont Te akarsz segíteni az embereknek, miközben Te okozod a vesztüket? - fejezi be beszédét számítva arra, hogy a lelkeden csorbát ejtve tör meg téged.

A következő pillanatban egy fémes csillanás suhan el szemed előtt, majd szemhéjad reflexszerűen zárul, ahogy a férfi torkából hörgő hangok kíséretében spriccelve távozik a vér, mi egyenesen a szemedbe fröccsen. Látásod homályos, senki sem hibáztatna téged, ha sokkszerű állapot kerítene hatalmába. Ekkor érzed, hogy a föld szorítása elenged, majd egy kéz emel ki téged és húz arrébb és egy fának támaszt.

- Annyira sajnálom... Én... Jól vagy? - kérdezi kétségbeesetten egy ismerős hang. Egy kulacsot nyújt feléd, amiben feltehetőleg víz van, hogy látásod vörös függönyét elhúzhasd és újra eredeti színben lásd a világot. Amint kitisztul a kép, Misa-sensei aggodalommal teli tekintete fonódik a tiédbe és megszorítja a kezed. - Megtaláltam a vezetőjüket, de nem sikerült elfognom. Ők nem egyszerű, civil bűnbanda. Nem is értem, hogy küldhettek ki titeket egy ilyen küldetésre! A jelentést megírom és azonnal visszatérünk a faluba. Ez nem a Te hatásköröd, hogy megoldást találj egy ilyen helyzetben. Tudsz valakiről, aki a közelben van és segítségre szorulna? Megtudtál még bármit, ami segítségül szolgálna a jelentésnél? - kérdezi felettesed figyelve minden egyes reakciódat. Talán azért beszél ilyen sokat, hogy elvonja a figyelmedet az imént átélt szörnyűségekről. Bizonyára sok minden járhat most a fejedben.

_________________

Mesélések:  Djuka Haruka, Hyuuga Emi, Teruya Sora, Ishihara Aki, Yukari Yama
Fagyasztva: Zake, Arakawa Kenichi, Djuka Orimi, Hyuuga Ayako
avatar
Hyuuga Hinata
Mesélő

Tartózkodási hely : Valahol stalkerkedik


Adatlap
Szint: S
Rang: Krumpli
Chakraszint: T-Takashi-dono

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Ishihara Aki on Vas. Jún. 18 2017, 12:28

Némán hallgattam, ahogy a férfi beszélni kezdett. Enyhe fenyegetéssel próbált jobb modorra tanítani, azonban ennél kicsit több kell ahhoz, hogy együttműködőbb legyek. Kezével a fejpántom felé nyúlt. Reflexszerűen próbáltam a fejemet arrébb húzni, azonban a föld szorításába ez nem igazán sikerült. A férfi megragadta azt és a fejemről leszedve arrébb dobta. Nem igazán értem mi értelme volt ennek, de látszólag szeret fölösleges dolgokat csinálni. Újra beszélni kezdett én pedig figyeltem minden szavára. Reméltem, hogy elcsíphetek bármiféle használható információt. Igaz, abba se voltam biztos, hogy megkíméli az életemet, de talán élve többet érek számára. Nem tűnik egy túl ostoba embernek, ami ad némi esélyt számomra. Szavai hallatán csak a szememet forgattam.
- Nem figyelt rám? Nem itteni ember által lettünk felbérelve. Gondolja, hogy Konoha nem tartja ellenőrzése alatt az ország faluit? Ha valami gyanúsat észlelnek, akkor kiküldenek egy kisebb felderítő csapatot körülnézni. Mint, ahogy mondtam már ez a csapat be van biztosítva. Ha nem térnek vissza, akkor jön a csapásmérő osztag. Nem volt semmi információnk arról, hogy kik maguk, sőt még azt se tudtuk, hogy itt vannak. Ha a társaid nem érezték volna magukat túl bátornak és vérszomjasnak, akkor simán lett volna esélyük gond nélkül meglépni - mondtam neki egy szemtelen mosollyal az arcomon.
Szándékosan próbáltam egy kicsit dühíteni. Bár ettől az én esélyeim nem feltétlen lesznek jobbak, reméltem, hogy valami meggondolatlant tesz vagy mond. Azonban ehelyett közelebb hajolt és halkan a fülembe súgott. Fogaimat erősen egymáshoz szorítottam a szavai hallatán. Dühös voltam, de igyekeztem elnyomni. Nem engedhettem, hogy gyengeséget mutassak ebbe a helyzetbe.
- Persze, a magafajtának ez mit se számít. Egy élet vagy tíz. Ha számítana, akkor nem ezt a hivatást űzné most, nem igaz? Ne higgye, hogy egyformák vagyunk bármilyen formában is. Nem mondom, hogy nem vagyok hibás azoknak az embereknek a halálába, de a maga barátai sokkal inkább azok. Én mindössze egy embert tudtam megmenteni, de számomra az is számít.
A beszédem befejeztével egyenest a bal szemét célozva telibe köptem. Ez már csak arra ment ki, hogy idegesítésem. Reméltem, hogy ettől kissé megfeledkezik az emberről, aki most az erdőben pihen és inkább velem foglalkozik ahelyett, hogy őt keresné. Már fel voltam készülve arra, hogy arcon üt vagy valami hasonló, azonban ez elmaradt. A szemem sarkából egy csillanást pillantottam meg. Nem is igazán fogtam fel elsőre, hogy mi is történt. Mindössze azt vettem észre, ahogy az ellenséges shinobi torkából vér kezdett spriccelni. Szemem reflexszerűen zárult össze, hogy a vér ne menjen bele. Nem is kell mondanom, hogy mennyire meglepődtem, sőt egy pillanatra egyenest megrémültem, de magamba hamar össze tudtam rakni a dolgokat. A következő pillanatban éreztem, hogy valaki kiemelt e földből. Amint szabad voltam, a jobb kezemmel letöröltem a vért az arcomról Egy ismerős hang ütötte meg a fülemet. A sensei volt az. Örültem, hogy ideért, de jobb lett volna hamarabb. Kérdésére némán bólintottam. Egy karcolás sem volt rajtam látható. A kulacsot elvettem tőle, majd ittam belőle egy pár kortyot. Utána a vizet a kezemre öntve kicsit megmostam az arcomat, majd visszaadtam neki. Most először az érzelmeim a felszínre törtek. Erősen megtapostam a földet bárszol dühömbe. A veszély ideiglenesen elmúlt, így ennyit megengedhettem magamnak. Mérges voltam magamra, mert nem tudtam semmit tenni és annyi ember halt meg, dühös voltam a senseire, mert úgy döntött, hogy szét kell válnunk. Ha ott lett volna, akkor lehet a dolgok egész másképp végződtek volna. Legfőképpen pedig dühös voltam ezekre a rohadt mocskokra. A sensei felé fordultam, majd hallgattam, amit mondott.
- Nincs idő rá! Sawai meghalt és még kitudja hányan a faluból. Ha most távozunk, akkor a még életben lévő falusiaknak nem sok esélye lesz a túlélésre, ráadásul ezek a szemetek is meglépnek. Találni kéne valami megoldást.
Egy pillanatra megálltam és gondolkozni kezdtem. Szép lassan a felszínre tört düh eltűnt és újra tiszta fejjel tudtam gondolkodni.
- Sensei, mondjon el mindent, amit megtudott amíg a vezetőt célozta. Bármi apró részlet. Vannak még más shinobi? Nagyjából milyen szinten?
Sejtettem, hogy nem sok mindent tudott meg, de volt egy más ötletem is. Míg ő elmond bármit amit tud, addig a még eszméletlen férfi felé mentem. Felemeltem, majd egy fához vittem. A nálam lévő dróthuzallal szépen odakötöztem őt a fához, ügyelve arra, hogy ne nagyon tudjon kiszabadulni. Tudtam milyen erősre csinálják azt, így aligha tudja elszakítani, arról nem is beszélve, hogy erőlködéssel a húsába vágna a drót, ami nem vinné sokkal előrébb. Míg eszméletlen volt átkutattam, hogy ne maradjon nála semmilyen fegyver, amivel el tudná esetleg vágni a drótot. Mikor ezzel megvoltam, felálltam és egy jól irányzott rúgással arcon találtam. Ennek remélhetőleg elégnek kell lennie, hogy felrázódjon. Ha mégsem, akkor a kulacsomból egy kis vízzel is megsegítem.
- Úgy látszik ez a nap nagyon nem neked kedvez. Mint láthatod elég nagy pácba vagy. Ha leszel olyan kedves és elmondod, hogy mit tudsz arról, ami itt folyik, akkor egy darabban kerülhetsz börtönbe.
Beszédem közbe egy kunait vettem elő, amit pörgetni kezdtem az ujjam körül. Arcomon mosoly jelent meg, de ez inkább az a vérfagyasztó fajta volt mintsem kedves.
avatar
Ishihara Aki
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 246

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Hyuuga Hinata on Kedd Jún. 27 2017, 16:51

// Ishihara Aki - Bűn és Bűnhődés //

A sensei bűntudattal teli tekintete aggódva pásztáz végig. Megvárja, amíg kitombolod magadból az indulatokat, majd megcsóválja a fejét ellenszenvét tudatva.

- A vezető képességei jóval szinteden felül vannak, sőt még az enyémen is. Különben sikerrel jártam volna... - szorítja ökölbe a kezét. Ha jobban megfigyeled a testét, tele van sebekkel és néhol szakadt a ruházata. - Akikkel dolgod volt most, ők csak egy része a bagázsnak. Tizenketten vannak, mind shinobik nagyjából veled azonos vagy magasabb szinten. Kész szerencse, hogy kettő ellen tudtad felvenni a harcot egyszerre, amíg ide nem értem. A helyszínen hatan voltak, ebből kettő kilőve így maradt négy... A vezetőjük és a többi hat hollétéről pedig van sejtésem, de ehhez egyedül kevesek leszünk, Aki. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy civilek után keresgélünk és gondoskodunk a biztonságukról, amíg ide nem ér az erősítés.  - fejezi be mondandóját anélkül, hogy igazán válaszolna a kérdésedre. Mintha nem akarna beavatni téged teljesen.

Miközben hallgatod a választ úgy döntesz, hogy magad is megpróbálsz valamit tenni az ügy érdekében. A még eszméletlen férfi felé veszed az irányt és gondoskodsz róla, hogy ne tudjon semmilyen támadást eszközölni ellened. A férfit a rálocsolt víz nagy nehezen észhez téríti és elkerekedett szemekkel realizálja a helyzetét. Szeme a társa holttestére téved, majd őrjöngeni kezd.

- Baszd meg, te kis korcs! - pillant vérben forgó szemekkel rád - Shin! Nem lehet... - mozgolódik, szinte ráng az idegtől és a drótok fájdalmasan a húsába vágnak. - Te rohadék! - szisszen fel fogait összeszorítva. - Nem mondok neked szart se! Azt hiszed, ilyen könnyen megúszod? Azt hiszed, hogy félek tőled? Csak várd meg, amíg ideérnek a többiek... - húzza egy széles mosolyra a száját és egy hangos, ritmusos füttyszót hallat megszakításokkal, majd és őrült kacarászásba kezd.
- Aki, ügyesen csapdába ejtetted és igen, ki kell vallatnunk... Ez viszont nem a te dolgod lesz. Vannak direkt erre a célra specializálódott embereink. - áll oda melléd a sensei és lefogja a kunait szorító karodat.

_________________

Mesélések:  Djuka Haruka, Hyuuga Emi, Teruya Sora, Ishihara Aki, Yukari Yama
Fagyasztva: Zake, Arakawa Kenichi, Djuka Orimi, Hyuuga Ayako
avatar
Hyuuga Hinata
Mesélő

Tartózkodási hely : Valahol stalkerkedik


Adatlap
Szint: S
Rang: Krumpli
Chakraszint: T-Takashi-dono

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Ishihara Aki on Kedd Jún. 27 2017, 22:10

Némán hallgattam, ahogy elmagyarázta a helyzetet. Elég dühítő volt. Ennyi shinobi és csak hármunkat küldenek ki? Úgy érzem, hogy Konoha elég meggondolatlanul küldi ki az embereit. Fogalmam se volt, hogy mitévő legyek. Ha igaz, amit mond, akkor esélytelen, hogy győzzünk. Már csak a számbeli túlerő miatt is. Mély sóhaj hagyta el a számat.
- Mikorra várható az a bizonyos erősítés? - tettem fel neki a kérdést. Igazából abba se voltam biztos, hogy bárki is jönni fog.
- Egy civil tartózkodási helyét tudom, akit kimenekítettem a faluból, de nehéz elképzelni, hogy sokan kijutottak volna. Ha annyira rossz a helyzet, mint ahogy mondja, akkor kétlem, hogy nagyon be tudnánk jutni a faluba.
Miután befejeztem a mondanivalómat rögtön a férfi felé fordultam, aki magához tért és időközben őrjöngeni kezdett. Nem csodálom a reakcióját. Eddig se volt egy higgadt ember, de most kimondottan rossz helyzetbe van. Láthatóan nem nagyon akart együttműködni, de úgy döntöttem, hogy mindent megteszek annak érdekében, hogy információt szedjek ki belőle. Már éppen belekezdtem volna, mikor a nő megfogta a kezemet. Rideg tekintettel néztem rá.
-Mégis kinek? Gondolja, hogy én nem vagyok képes rá? Ha mást nem, akkor nagy örömmel szerzek fájdalmat ennek a rohadéknak. Ne féljen, nem ölöm meg.
Igazából nem értem a viselkedését. Vár egy felmentősereget, ami nincs is úton, ezen felül megtántorodik attól, hogy kivallassunk valakit és több információt szerezhessünk az ellenfeleinkről. Magam se tudom, hogy miért, de rossz érzése fogott el. Biztos, hogy ő az, akinek mondja magát? Nehéz megmondani, hiszen alig pár órája ismertem csak meg. Első találkozásunk során más volt a viselkedése, de akkor még nem volt ekkora nyomás alatt. Az könnyen megváltoztathatja az embert. Talán csak a sok stressz az, ami paranoiássá tesz. Azonban jobb megbizonyosodni a dolgokról.
- Sensei, lehet egy kérdésem? Emlékszik még mi a Konohai shinobik első és legfontosabb szabálya, amit az akadémián a diákoknak megtanítanak?
Ostoba kérdés, mivel nincs ilyen, hogy első és legfontosabb szabály. Ha ő az, akinek mondja magát, akkor ezt nagyon jól tudja. Kíváncsian néztem rá.
- Ebbe a helyzetbe nagyon jól érvényesül - tettem alá a lovat még egy kicsit. Ha nem az akinek mondja magát, akkor szinte biztos, hogy valami baromságot fog mondani. Ez esetben a chakrámat használva felgyorsítom a testemet és amilyen erősen csak tudom hasba rúgom.
avatar
Ishihara Aki
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 246

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Hyuuga Hinata on Csüt. Jún. 29 2017, 14:13

// Ishihara Aki - Bűn és Bűnhődés //

- Az erősítésre várhatóan négy órát várni kell. Megküldtem egy ninjuut egy tekerccsel és leírtam bele mindent, amit tudni kell a jelenlegi helyzetünkről. - mondja Misa-sensei kérdésedre válaszolva, miközben néz előre komoran. Hangja egy pillanatig sem remeg meg, nem bizonytalan az állításában. Miután végignézi a férfi vonaglását és indulatos megjegyzéseit, megfékezi a karod. A füttyszó hallatán elkerekedik a szeme és paranoiásan a környéket kezdi fürkészni. Szemöldökét kérdően felvonja, mikor felteszel neki ismét egy kérdést. - Ezalatt mégis mit értsek? Nem tudom, miről beszélsz. - akadékoskodik értetlenül, mikor egy újabb, ugyanolyan ritmusú füttyszó hallatszik. Ám ezúttal nem attól a fickótól, aki fához van kötve. Ez messzebbről, északi irányból érkezik. Ugyan távolról, de tisztán kivehető a jelzés. Kisvártatva meghalljátok a következő jelet is, ezt viszont kelet felől és jóval halkabban. Rai ismét kacagásba kezd.

- Kár érted baba. Pedig egész jó bőr voltál. - neveti el magát a pasas, miközben a senseit végigméri. A karod még továbbra is lefogja Misa és ennek hallatán érzed, hogy megszorítja. Vagy a saját indulatait vezeti éppen beléd, vagy elővigyázatosságból akar még jobban visszatartani. Szorítása kissé elenged, majd szembe fordít magával és a válladra teszi kezét.
- Aki, készülj! Rossz előérzetem van. - suttogja, miközben szemét forgatja a tisztás minden pontját vizsgálva. Megrezzen a túloldalon lévő bokor és lassan előlép egy férfi. Azonban nem egyedül van. Kezében egy kunait fog, amit egy már ismerős alak nyaka elé tart. Bizony, a kocsmáros az, akit egyedül hagytál a magánakciód elején. Lassan haladnak és egyre közelebb érnek.

- Rai, már megint nekem kell megmentem a segged. - csóválja a fejét.
- Kussolj és inkább szedj ki innen! - mormogja.
- Jó-jó! - sóhajt, majd szeme a senseire téved és elmosolyodik. - Ha nem akarod édes, hogy ennek az ártatlan embernek bántódása essen, akkor ereszd el azt a szerencsétlent. Ha jó leszel és nem trükközöl, akkor elengedünk titeket. Ha nem... Akkor attól tartok, hogy nem csak ez az ember fog meghalni. - mondja nyájas hangján és nyomja közelebb a torkához a kést.
- Aki, oldozd el! - adja ki neked az utasítást Misa-sensei. Biztosan jó ötlet ez? Netán valami tervvel állt volna elő? Nem lenne inkább jobb megoldás, ha hatástalanítanátok a fenyegetőző alakot is, mielőtt még nyakát szegné a kocsmárosnak? Elvégre nem lehet megbízni egy ilyen gazemberben... A saját fejed után mész, vagy bízol a felettesedben?

_________________

Mesélések:  Djuka Haruka, Hyuuga Emi, Teruya Sora, Ishihara Aki, Yukari Yama
Fagyasztva: Zake, Arakawa Kenichi, Djuka Orimi, Hyuuga Ayako
avatar
Hyuuga Hinata
Mesélő

Tartózkodási hely : Valahol stalkerkedik


Adatlap
Szint: S
Rang: Krumpli
Chakraszint: T-Takashi-dono

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Ishihara Aki on Szomb. Júl. 01 2017, 02:14

Négy óra? Az túl sok. Annyi idő alatt probléma nélkül továbbállnak ezek a szemetek. Ráadásul meg se tudjuk akadályozni. Rendkívül dühítő volt, hogy egy olyan helyzetbe kerültünk, ahol képtelenek voltunk bármit is tenni. Ha tényleg olyan sokan vannak, ráadásul a vezetőjük ereje is nagy, akkor aligha tudjuk őket feltartóztatni, míg az erősítés megérkezik. Vajon hány falusi halt meg ott és miért? Mindez azért történt, mert felkészületlenül jöttünk. Ha többen lettünk volna, vagy legalább kiküldtek volna egy normális felderítő csapatot, akkor talán más lenne a helyzet. Azonban ezen már késő rágódni. Ezek megtörtént események és már képtelenek vagyunk változtatni rajtuk. Most meg kéne próbálni tenni valamit. Azonban a helyzet nem túl fényes. Akárhogy is gondolkoztam, képtelen voltam bármi használható tervvel előállni. Másik kérdésemre pont olyan választ adott, mint amire számítottam. Ezek szerint tényleg csak paranoiás lettem egy kicsit a küldetés alatt, bár shinobiként jobb a biztosra menni. Füttyszó törte meg a csendet, majd még egy. Ez rossz jel. Nem is értem, hogy találtak ránk ilyen hamar. Az erdő elég sűrű ahhoz, hogy eltartson egy ideig a keresés. Ezek szerint vagy jó nyomkövetők, vagy pedig nagyon ismerik a területet és gyorsan át tudják fésülni. Mindenesetre a helyzet nem festett valami jól számunkra. Hamarosan egy férfi lépett elő az egyik bokor takarásából. Előtte az általam megmentett kocsmáros volt, akinek a nyakához kést szegezett. Elsőre képtelen voltam felfogni. Hogyan találta meg? A hely ahol hagytam elég jó búvóhelynek bizonyult és hacsak nem próbált meg elmenni, akkor szinte lehetetlen, hogy ilyen hamar megtalálják. A helyzet rossz volt. A férfi nagy valószínűséggel ninja volt, de a pontos erejét nehéz lenne megmondani. Hamarosan a követelésével jött. Őszintén szólva nem nagyon akartam neki eleget tenni, azonban nem hagyhattam, hogy egy ártatlan ember meghaljon miatta. Igaz, az se biztos, hogy tényleg elengedi-e, hogy ha eloldozom a társát. Rövid ideig a lehetőségeket fontolgattam, de nem igazán találtam módot arra, hogy elég gyorsan lefegyverezzem mielőtt tényleg megölné a falusit. Rövid gondolkozásomból a sensei hangja zökkentett ki. Ezek szerint ő sem tud a jelen helyzetbe mit tenni, vagy esetleg van valami terve. Kicsit reménykedtem, hogy az utóbbi a helyzet. Nem örültem. Végre az egyiküket elfogtuk, erre most újra szabad lesz. Lassan a fa mögé sétáltam, majd kioldoztam. Nem tudom, hogy mit fog tenni a férfi, de ha rám akar támadni, akkor igyekszek kitérni előle. Vissza nem támadok, legalábbis addig, amíg a túsz biztonságát nem tudjuk megoldani.
avatar
Ishihara Aki
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 246

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Hyuuga Hinata on Szomb. Júl. 08 2017, 12:19

// Ishihara Aki - Bűn és Bűnhődés //

Lassú lépteid közepette ezer meg egy gondolat úszik át az elméden. Minden lépéssel egyre közelebb érzed magad a bizonytalansághoz. Kezed Misa parancsára eloldozza a fogva tartott férfit, akinek az arcára természetesen egy idegesítően magabiztos mosoly ül ki. A hangulat a tetőfokára hág, a túszcsere sosem zajlik le túl nyugodt körülmények között. Főleg akkor, ha az egyik félnek szüksége van mind a két alanyra. Most sincs ez másként.
- Lassan és nyugodtan sétáljatok előre, mi is így teszünk, félúton pedig cserélünk. - javasolja a kunoichi.
- Bocsi szivi, de rohadtul nem vagy abban a pozícióban, hogy alkudozz velem. - neveti el magát a vörös hajú pasas, majd a kést jobban odanyomja a kocsmáros torkához. - Hozzátok ide és adjátok át!

Misa komoran bólint egyet, majd vészjóslóan keresi a tekinteted és biccent irányukba jelezvén, hogy indulj meg a tússzal. Rai természetesen nem túlságosan örül a helyzetnek és kezeit megfeszítve igyekszik minél jobban ellenállni a szorításodnak.
- Nem vihetnél inkább Te, cica? Neked szívesen lennék a rabod. - ül ki egy kaján vigyor az arcára, ahogy Misára pillantA sensei ezt a megnyilvánulást még csak reakcióra sem méltatja, megvárja míg megindulsz és mögötted sétál, majd egyszer csak léptei elnémulnak, mintha megállt volna és megremeg alattad a föld. Ezzel csak az a probléma, hogy a veled sétáló Rai is ugyanúgy érezte a földmozgást.
- Taro, vigyázz! - kerekedik el a szeme és figyelmezteti társát, aki csak ráncolja a homlokát. A következő pillanatban egy kecses kéz ragadja meg Taro kunait tartó kezét és a háta mögé töri, miközben a másik karját is lefogja. A fák magatehetetlenül dobálják egymás közt a férfi ordítását, az egész erdő beleremeg a fájdalmába.
- Fusson, ha kedves az élete! - kiált rá a kocsmárosra a nő, aki azon nyomban elkezd rohanni. Igaz, hogy a civil sikeresen elmenekült, viszont a probléma még korántsem oldódott meg. Várható volt, hogy elfajulnak a dolgok. Jobb volt nem megvárni, amíg ők ütnek rajtatok.

Misa lábával előreakaszt áldozata lába elé, majd egy lökéssel kigáncsolva földre teríti a férfit. Noha ezt neked nincs sok időd végignézni, hiszen a kezeid közt tartott férfi kiszabadul a szorításodból, vagy inkább mondhatjuk, hogy kiégeti magát. A teste felületére koncentrálja a katon chakráját, majd lángra kap és megperzseli a tenyered és az alkarod. Ez számára is, sőt neki talán durvább sérülésekkel jár, hiszen a bőre felülete neki is ugyanúgy megperzselődött. Feléd fordul fogát csikorgatva, öklét pedig egyenest a gyomrodnak célozza. Abban megegyezhetünk, hogy hamar felforrósodott a hangulat...

_________________

Mesélések:  Djuka Haruka, Hyuuga Emi, Teruya Sora, Ishihara Aki, Yukari Yama
Fagyasztva: Zake, Arakawa Kenichi, Djuka Orimi, Hyuuga Ayako
avatar
Hyuuga Hinata
Mesélő

Tartózkodási hely : Valahol stalkerkedik


Adatlap
Szint: S
Rang: Krumpli
Chakraszint: T-Takashi-dono

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Ishihara Aki on Kedd Júl. 11 2017, 01:16

A sensei parancsára eloldoztam a férfit. Őszintén szóval nagyon nem örültem, hogy így kell tennem, azonban jelen helyzetben nem tudtam mit tenni. Neki rontani a túszejtőnek felelőtlenség lett volna. Az egyetlen, amit tudtam tenni, hogy azt teszem, amit a sensei mond és remélem, hogy neki van valami a tarsolyába. Lassan megindultunk a túszejtő felé. A sensei megpróbálta rávenni a túszejtőt, hogy jöjjenek ők is előre, majd félúton találkozva cserélünk. Azonban a férfi nem volt túlzottan alkudozós kedvében. Egy örökkévalóságnak tűnt ez a rövid séta is. Nem tudtam, hogy mi fog történni. Az ilyen emberek nem éppen a szavahihetőségükről híresek. Ha nem teszünk valamit, akkor nagyon rossz helyzetbe kerülhetünk. Ekkor hirtelen valami történt. Éreztem alattam megremegni a földet. Hirtelen nem tudtam, hogy mi lehet ez. Az ellenség technikája? A következő pillanatban láttam, ahogy a sensei megragadja a túszejtő kést tartó kezét és a háta mögé csavarja. Fájdalmas ordítás volt hallható. A kocsmáros ennek köszönhetően sikeresen elmenekült. Bár kérdéses, hogy mennyire tud messzire jutni a sérüléseivel. A jounin a földre terítette a férfit, azonban nekem se volt igazán idő, hogy nézelődjek. Valami forrót éreztem a kezemen. Rögtön le is vettem az előttem álló férfiról, azonban így is kisebb égési sérülést szenvedtem. Fájdalmasan szisszentem fel, de ez nem volt épp jó idő arra, hogy a sebeimet nyalogassam. A fickó őrült. Testébe tűz chakrát áramoltatott, ezáltal a saját bőrét hevítette fel. Azonban egy ilyen technika könnyen vissza is üt. Ha sokáig fenntartja, akkor könnyen bele is halhat az égési sérülésekbe, amiket magának okoz. nekem szerencsére csak a jobb kezem sérült, de neki az egész teste. A fájdalom szörnyű lehet. Kérdéses, hogy mennyire képes így mozogni vagy harcolni. Amint elszabadult, rögtön felém fordult. Én igyekeztem 1-2 lépést hátrálni, hogy egy kis távolság legyen köztünk.
- Nagyon elegem van már belőled. Ezúttal nem fogom vissza magamat - mondtam egy magabiztos mosollyal az arcomon.
Bal kezembe vettem a kunaiomat. Normál esetbe jobb kézbe használom, de mivel azon a tenyerem megégett, így okosabb ballal harcolni. Szerencsére az edzéseim alatt az kissé ügyetlenebb kezemet se hanyagoltam el, így azzal is majdnem olyan ügyesen tudok harcolni. A férfi megindult és egy ütést próbált meg bevinni a gyomromat célozva. Dainamikku Akushon-t használva rögtön szétvezettem a chakrám a testembe és igyekeztem olyan gyorsan oldalra ugrani, ahogy csak tudtam. Földet érve egy egy gyors mozdulattal megpördülök és egy rúgást próbálok bevinni az oldalát célozva. Találat esetén igyekszem minél gyorsabban visszahúzni a lábamat, hogy ne égessen meg az általa kibocsájtott tűz chakra. Amennyiben ez sikerül, akkor valószínűleg elég rendesen elveszíti az egyensúlyát, esetleg még egy-két törött bordára is szert tesz. Én a helyzetet kihasználva gyorsan megpróbálok közel kerülni hozzá és vágásokat ejteni rajta kunai-al, majd rögtön eltávolodni.
avatar
Ishihara Aki
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 246

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

7 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.