Határmenti falu

2 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Obotsu Ryu on Szer. Jan. 29 2014, 13:45

A fiú könnyen elugrott a körülötte összezáródni készüli börtönből, és kivédte a víz pusztító erejét is, mivel kiemelte magát a földből egy Doton technika segítségével. ~Ez képes érzékelni a chakrát, nem tudom, miként, de másképp nem ugorhatott volna ki a börtönből, nem tudhatta volna, hogy mire készülök, ha még a technikát nem is látta, azt tudta, hogy alulról felfelé fog előtörni, ezért ugrott hátra, bár a második része a vizsgájának könnyen rossz helyzetbe hozhatta volna, ha komolyabban veszem, egyszerűen irányítom a chakrámmal a sárkányt, és a végén feltörök vele, hogy ne legyen esélye megmenekülni, de elsőre szép volt, le a kalappal, sokan már meghaltak volna az elején, hogy rájuk néztem.~ 
- Már meg is van a leendő tag, nem is rossz, így az első küldetésemet le is zárhatom, könnyebb volt, mint gondoltam. Bár még így is keveslem azt a 100.000 ryo-t, amit a vakarcs adott érte, na mindegy. Hogy kérdésedre feleljek, az én nevem már rég meghalt, nem használom, szólíts úgy, mint mindenki, aki fél tőlem, szólíts azon a néven, amivel hírnevet szereztem magamnak, Obotsu Ryu. - mondta egyre rémisztőbb hangon, míg a nevet már-már csak kipréselte a száján. - Milyen feltűnősködésről beszélsz? Érzékeled a chakrát valamilyen formában, bár még nem jöttem rá, hogy miként, így tudhatod, hogy sokkal erősebb vagyok nálad, kölyök, ne merészelj így beszélni velem, mert ki-találom-tépni a májad a szádon keresztül. - nem tudta, hogy Itanashi gyengébb nála, és nem is érdekelte, még akkor sem, ha igaz, az ő szemszögéből mindenkinél erősebb, hiszen ő egy Isten. - Esetleg találkozhatok ezekkel a követőiddel, a közelben vannak? - kérdezte megvető hangon, érdekelte milyen szerzeteket készül becsatlakoztatni a csapatba ez a maszkos. - Az 500 ryo-mat és a kajámat nem pótolja semmi, így, ha nem akarsz fűbe harapni, szépen visszaadod, ami miattad robbant fel, mások kevesebbért is haltak már meg, és nem értem, miért mondod ugyanazt, amit az a Mirubi srác, miért akartok ti erősebbé engem, és hogyan tudnátok egyáltalán megtenni, még egy rendes edzésre sem vagytok elegek. - nevetett, ő nem tudta, hogy téved, de nem is érdekelte. - A Fű országos cuccod, na az meg micsoda, érdekelne, úgyis utazgatós hangulatomban vagyok, így lehet veled tartok, érdekel milyen képességeid vannak még, a chakraérzékelésen, és a Doton-on kívül, bár tudom, hogy valami furcsa szertartásokat is szoktál csinálni, nem nagyon érdekelnek, bár én nem szoktam az ölés után imákat mondani, kicsit furcsa. Raion mindent megmutatott rólad, amit ő tudott, így én is tudom azokat,ezért, hogy most az egyszer fair legyek, kettőt kérdezhetsz tőlem, és ha akarok válaszolok is rá. - mondta mosolyogva, majd megindult Itanashi felé, hogy együtt elhagyják ezt a helyet, kicsit túl nagy felfordulást csináltak.
avatar
Obotsu Ryu
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Démon // Jounin
Chakraszint: 1034

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Itanashi on Szer. Jan. 29 2014, 14:58

A fiú, miután elszívta cigarettáját, hátul összekulcsolt kézzel hallgatta a férfit. A csuklyás sok kérdést tett fel mind Itanashival, mind a terveivel kapcsolatban. ~Megvan már a leendő tag?~ mosolyodik el magában a fiú.
- Drága barátom. Engem nem kellett beszervezni. Én álltam ott Mirubi mellett, miközben a Fagy falvának legmagasabb tornyának ablakából néztük, ahogy a lángok és a káosz felőrli a várost. Ott tudatosult bennünk, hogy az erős túlélhet mindent, az erős arra született, hogy a gyengéket uralhassa. Az erős képes ítélkezni mások felett. Az erős képes felülkerekedni bárkin. Mi pedig ott...erősek voltunk. A mi kezünk által dőlt romba a falu, a mi kezünk forgatta a gyilkolásra éhes tőröket, a mi kezeinkre száradt a sok civil vére. Tudod miért? Mert erősebbek voltunk. Mert háború van. A háborúban pedig....az erő diktál. Ezért is indulunk a Fű országába, hogy végre megmutassuk, az ország vezetősége gyenge. Enraku, az Egyesített Nemzetek katonai vezetője elvesztette volna a harcot, ha mi nem vagyunk. Az ő ideje lejárt. Helyére pedig egy olyan hatalom fog kerülni, amelyet az emberek félnek, mert nincsenek tisztában az erejével. Egy olyan hatalom, amely az emberek fölött áll. Kinek szavai nemzeteket törölhetnek el. Egy Isten hatalma. A vér és a halál Istene. Engem kiválasztott ez az Isten, beszélt hozzám, utasított. Tanított. Megtanított rá, hogy a gyengék csak hátráltatnák küldetésem. A gyengék és a gyávák a felelősek a világ elkorcsosulásának. Egy olyan világot kell teremteni, ahol nincs hely a gyengéknek. Az én Istenemet félni fogják, nevét zengeni fogják a lángok, amelyek elpusztítják a világot. A hamvakból pedig egy új birodalom fog felépülni. Az Ő birodalma. - a tőmondatokat a fiú mély hangja tette még rémisztőbbé, még hitelesebbé. Beszédéből Obotsu leszűrheti, az előtte álló egy hitétől tántoríthatatlan személy, aki ha gyengébb is, képes bármit megtenni a hite érdekében. Talán tényleg egy Istenség küldte a fiút, hogy váljon Prófétává? Nem tudni, azonban egy biztos, Itanashit valóban egy hang vezeti időtlen idők óta, azóta megerősödött, hite pedig megerősödött, törhetetlenné vált.
- Induljunk, Obotsu. Sok feladatunk van még. A követőim éppen edzenek, ám elérkezettnek látom az időt, hogy visszatérjünk a Fű országába és bevégezzük sorsunkat. Ezzel megdöntve a hatalmat írjuk újra a történelmet. Nem olyan rég volt szerencsém "elbeszélni" Enaku jobbkezével. A férfi feltárta mesterének titkait, ám vannak még meg nem fejtett rejtélyek. Minden információra szükségünk lesz, hogy megdönthessük a hatalmát. A tűz országába követett egy másik társunk is, Kenshiro Karu, aki visszafordult az út közepén, ám ő megfejtheti a vezető képességeit. Először hozzá kell mennünk. A klánjának székhelyén pihenhetünk, majd elkezdhetjük a terveink megvalósítását. Enraku még mindig a fronton harcol, pontosabban embereit küldi a harctérre, míg ő büszkén végigvonul a legyőzöttek táborán keresztül. Oly büszkén vonul végig, mintha egymaga állította volna meg az iwagakurei hadsereget, kik alig egy hete lépték át az ország határát, hogy felmorzsolják. Karuval együtt egy kis osztagba jelentkeztünk és vertük vissza a Föld országának seregét. - mondta a fiú, ki ekkor vette le álarcát. Idősebbnek tűnt saját koránál, jobb szeme alatt egy vágás nyoma, bal szeme alatti részen pedig sav marta sebhely díszelgett. Látszott, ezek a sebek évek óta megbélyegezték a fiú arcát, ám eze kívül egyetlen egy karcolás sem látszott rajta. Ahogy testének többi részén sem. Ám volt még valami furcsa a fiúban. Köpenyét elhúzva kivillantotta páncélzatát, amely egy egyszerűbb mellvértből és végtag védőkből állt. Ám mellkasvértjét félig lekapcsolva tárta fel mellkasát, melyben több helyen fekete rudak álltak ki. - Ezek segítségével érzem a chakrat - majd visszacsatolta páncélját. 
- Jashin-sama, a Vér Istenének áldozom fel azokat, akiket a Nagyúr kiválaszt. Az ő parancsára keresem fel a személyeket és az ő nevében veszem vérüket, hogy a halál után lelkükkel őt szolgálhassák. - magyarázta, miközben sétáltak tovább.
~Még Mirubi sem tud róla sokat, honnan tudhatna róla mindent Raion?~ kérdezte magában.
- A képességeim egyenlőre kiforratlanok, de így is elegendőek, hogy megvédjem a hitem és az Ő nevében cselekedjek. Ám még hosszú út áll előttem, hogy Jashin prófétájaként járjam a világot, egy Isten nevében ítélkezzek és cselekedjek. Hamarosan megmutatom az erőmet neked, Obotsu. A föld elem az én területem, emellett fizikai erőm és gyorsaságom is képes harcot nyerni. - gondolt ekkor vissza a frontra, ahol ellenfelét igen hamar megközelítette, majd nyakánál fogva felemelte a férfit és a földbe szögezte. Mielőtt még feláldozta volna. - Miben rejlik a te erőd? A Suiton elemmel igen jól bánsz, ám egy ilyen chakrakészletű személynek kell lennie néhány trükknek a tarsolyában, nem igaz, Obotsu? Titkaim nekem is vannak, ám mindenre fény derül, hamarosan... - fejezte be a beszélgetést. Nem volt kérdeznivalója, az erejével mindent elárult magáról. Itanashi, Obotsu kíséretében megindult, hogy felkarolva követőit visszatérhessen egykori hazájába, Kusagakure no Satoba, hogy teljesítse Szent küldetését.

_________________


"Jashin, ki belém látsz, tudod, hogy téged szolgállak. Adj erőt, adj hatalmat az érdemtelenek fölött"

A Hónap Játékosa 2014. március, július

Aktív karakterek: Djuka Kodomo, Itanashi, Aiza, Shuu, Abuso, Zion
avatar
Itanashi
Játékos

Taijutsu Pontok : 147

Tartózkodási hely : Jashin nyomában


Adatlap
Szint: S
Rang: Kaishin // Vérpap
Chakraszint: 1324

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Tairjuko Rikuno on Szer. Jan. 29 2014, 15:34

Szerencsémre a technika egyik részét sikeresen elsajátítottam. Úgy éreztem, hogy egyre jobban tudom kontrolálni a chakrámat, és egyre finomabban használom főleg a homoktechnikáknál. Amint elkészült az öt igen szilárd gömb alakú homoktest,
Itansahi klónja egy újabb ötlettel állt elő, ami a következőképpen szólt. Mivel túlságosan is aprólékos munka egyesesével létrehozni a gömböket, érdemesebb lenne egy sávot emelni magam elé, amiből létre tudnám hozni a gömböket. Talán ez az új feladat annyira nem is tűnik nehéznek. Lényegében minden kellékem megvan hozzá, illetve az alapok is. Most inkább arra kell törekednem, hogy egy nagyobb adagot emeljek ki és irányítsam.
Habár kissé fáradt vagyok, ez a technika is inkább fejben dől el. Lényeg a koncentrálás, amivel majd képes leszek nagyobb mérteteket is megmozgatni.
Így hozzá is láttam a feladathoz.
Szinte, mint minden egyes homoktechnikát, ezt is a chakrám kiterjesztésével kezdtem.
Most megpróbáltam több időt szánni a chakra terjesztésre. Amint elkezdtem a gyakorlatot, megpróbáltam felemelni egy nagyobb darabot. Persze eleinte nem sikerült, vagy ha sikerült is egyszerűen széthullt darabokra. Egyértelműen a chakra mennyiséggel volt a probléma. Most megpróbáltam több energiát belefektetni, és szerencsémre pár ismétlés után sikeresen fel tudtam emelni azt a nagyobb sáv homokot és magam elé is tudtam hozni.
Amint ez megvolt ismételten a klónra néztem és vártam hogyan is legyen tovább.
A feladat az volt, hogy ebből a sávból hozzam létre a homokgolyókat, és mivel ez egy nagyobb felületű, így akár 20 darabot is létre tudnék hozni.
Kissé zavarosnak tűnt elsőnek, de aztán rájöttem, hogy nem ebből a sávból kell megformáznom a golyókat, hanem ebből kell kilőnöm.  Így hát a feladatom az volt, hogy
az eddig tanultakat összerakjam és létrehozzam a technikát.
Annak ellenére, hogy kicsit elhúztam a második részt, és talán a legnagyobb problémát az okozta, hogyan is kéne megformázni a sávból a golyókat, végül szerencsésen rájöttem.  Amint létrehozom körülöttem a csápot, és az abban lévő chakrával egyszerűen létre tudom hozni a golyókat, amiket úgy ki tudok lőni, hogy az igen nagy károkat tud tenni az ellenségbe.
Addig gyakoroltam ezt a formációt, míg végül ki nem tudtam lőni a homokot.
Végül sikeresen el tudtam sajátítani, habár igen ki voltam készülve, mind fizikailag, mind szellemileg, úgy érzem megérte.
Már megérte elhagyni a Djukát és jó, hogy csatlakoztam Itahoz. Úgy érzem, hogy már többet fejlődtem.
Miután befejeztem az edzést, kicsit leültem a talajra ittam pár korty vizet és Ita klónja felé fordultam.
- Te miért hagytad el a hazádat, és a klánt?
avatar
Tairjuko Rikuno
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Szökött Shinobi
Chakraszint: 485

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Orochimaru (Inaktív) on Pént. Jan. 31 2014, 13:38

- Azta, ez beteg! Képes voltál magadba rudakat szúrni, engem meg se tudnának sebezni, tényleg gyengébb vagy, mint én. - szól fennhéjázó hangon, bár nem tudja, hogy Itanashi tudja, hogy ez nem azt jelenti, hogy gyors a fiú, hanem, hogy sebezhetetlen a titkos technikája miatt, bár honnan tudná, senki sem látta még ezt a technikát azok közül, akik életben vannak, talán csak az a Hazukage kölyök. Utána tovább hallgatja a fickót, első megszólalására igazából nem is reagál, ha valaki olyan ütődött, hogy nem érti, hogy nem rá gondolt Obotsu, hanem arra, akit a maszkos szervezett be, hát így járt, miért ismerné el, hogy a kérdése két értelmű volt? Isten azt csinál, amit akar, és sosem hibázik. Majd mikor megkérdezte, hogy miben rejlik a jounin ereje, akkor csak megvonta a vállát.
- Hát, mivel megmutattad a rudacskáidat, elárulhatom, hogy bizonyos körülmények között én is érzékelem a chakrát, azt is milyen elemű az illető, hogy miben jeleskedik, mekkora a készlete, és sorolhatnám, de a hozzá tartozó körülményt nem fogom elárulni. Emellett Isten vagyok, akaratom szerint irányítom a víz elemét, azt csinál, amit én mondok, vagy gondolok, ennyi legyen elég mára, vége a tea délutánnak. Nos, én még nem megyek a fűbe, szépen meg fogsz itt várni, amíg ezt a három napot kidőzsölök, túl sokat dolgoztam eddig is, megkerestelek téged, meg...meg hát ez. Nagyon fárasztó meló volt, vagy fél napomba került. - mondta, majd lelépett, és Itanashi lelkére kötötte, hogy három nap múlva itt találkozzanak, pontosan itt a falu szélén, az is érdekli a jounint, mi lesz most így, hogy felrobbant a csehó, illetve elárasztotta az utcákat.


Talán nem tetszik a fiatal chuuninnak, hogy így lerázták, de akad most jobb dolga is, ugyanis észrevesz a távolban egy épületet, ami elég baljóslatú, kicsit közelebb megy, hogy megvizsgálja, amikor látja, hogy embereket cipelnek be, pontosan hármat, egy nagy kapun, a homlokukon egy pecséttel, ám mögöttük repül egy aranyos pillangó is, aki tudatlanul be akar repülni, eme hatalmas kapun, ám sajnos a légterébe érve hamuvá ég. Furcsának furcsa, ám mégis erőt sejtető védelem ez, bár nem tudni, hogy mi, ekkor az egyik férfi, aki embereket próbál átvinni kiszúr téged.
- Hé, mit bámulsz öcsi?! - kiált feléd. (mindez 2 km-re van az elöző falutól, az erdő közepén, egy épület, hatalmas torony.)
avatar
Orochimaru (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Ex-Kage, Sannin
Chakraszint: Ha tudnád.....

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Uchiha Madara on Pént. Jan. 31 2014, 15:17

Rikuno
Itanashi ott állt, figyelve miként cselekszel, végignézve próbálkozásaid, tetszett neki, amit csinálsz. Képes voltál egy földtechnikából létrehozni egy homok technikát, nem is akárhogy. A tanulásod befejeztével szinte egyidőben egy hatalmas robbanás rázza meg a földet, majd sötét füst emelkedik a levegőbe. A fogadó irányából érkezett. Itanashi ekkor közelebb lép hozzád.
- Szép munka volt, Rikuno. Most azonban nincs időnk beszélgetni, mennem kell. Feladatot kaptok, mégpedig most. A Fű országában él egy Kenshiro Karu nevű személy. A birtok a város mellett van. Menjetek és adjatok át neki egy üzenetet -Hamarosan elhozom az új világot- mondta a klón, majd mielőtt még a fiú bármit kérdezhetett volna, a klón egyszerűen szétesett, kődarabokra tört.
megerősödtél, egy új erő van a kezedben, ám feladatot kaptál, keresd fel Ayamet, és induljatok el Kusagakure no Satoba.
A robbanás a fogadóból jött, ha gondolod, megnézheted közelebbről. Az épület alsó szintje robbant fel, amely magára borította a felsőbb szinteket is. A szinte fából készült épületet a lakosoknak sikerült eloltania, most pedig a romok alá szorult embereket próbálják kihúzni, már ha vannak egyáltalán túlélők. leginkább égett testeket találnak csak. 
Az emberek két elkövetelőről beszéltek, egyikük a fogadóban kezdett el gyilkolni, miután az embereknek sikerült kimenekülniük, egy álarcos ölte meg a nagy részüket, majd belépett a fogadóba és rá néhány perccel az egész a levegőbe repült. Biztos, hogy nem helyi lakosok, hisz ebben a kicsin faluban mindenki ismert mindenkit. Nem kell sokáig gondolkodnod, hogy rájöjj, ki is állhat a dolgok mögött. Mivel ismeretlenek tették ezt, talán tanácsosabb lenne a lehető leghamarabb megkeresned Ayamet és együtt elindulni, hogy végrehajtsátok Itanashi feladatát. 
A technikát sikeresen elsajátítottad, felírhatod az adatlapod mellé, valamint kpasz tőlem + 10 Chakrat a szép kijátszásért és a hosszabb kaland/tanulásért.


Ayame
A te postodban kérném, hogy éppen mit tevékenykedsz, vagy amennyiben Rikunoval együtt vagy, írd le a te gondolataidat, mikor a robbanást érzékeled. Ekkor Itanashi neked is kiadja a feladatot. Amennyiben külön vagytok, akkor te is indulj el a fogadóhoz, ahol találkozol Rikunoval és együtt induljatok el a küldetésetekre. Még itt maradunk, a felszereléseiteket nem maradtak a fogadóban.
avatar
Uchiha Madara
Mesélő

Specializálódás : Fegyverek || Ninjuu kódex


Adatlap
Szint: S
Rang: Legend
Chakraszint: Az öt Kage erejénél is nagyobb

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Itanashi on Pént. Jan. 31 2014, 17:02

Orochimaru
~Még hogy Isten~ gondolta magában Itanashi, miközben Obotsu-t hallgatta, a képességeit és az erejét. Itanashinak szimpatikus volt a férfi, határozott, erős, egyedül a laza stílusával voltak bajok. Egy iste nem engedheti meg magának, hogy ilyen stílusban beszéljen. Ezt nem közölte a fiú, örök titok marad benne. Obotdu ezek után elköszönt, három nap múlva ismét találkozni akar a fiúval, hogy együtt induljanak Kusagakure no Satoba, hogy...
- Karu! - mondta a fiú, döbbenten. ~Be kell vonnom őt is a terveimbe. Amíg a Tűz országában vagyok, nem tehetek semmit. Elő kell készítenie a "terepet"~gondolta magában a fiú, majd parancsot adott ki klónjának, aki nem messze tőlük éppen edzette friss tanítványát. 
~Küldetésem van a számotokra. Egy Kenshiro Karu nevezetű személyt. A birtoka a város mellett található. Egy üzenetet kell átadnotok neki - Hamarosan elhozom az új világot.~ ezen gondolatokkal késztette cselekvésre klónját, majd feloldotta azt. Obotsu-tól elbúcsúzott
- 3 nap múlva - ismételte el, majd eltűnt. 
Ezek szerint a Tűz országában marad még egy ideig. Ki akar használni minden időt, a helyszínt el kell hagynia, a fogadó sötét füstje magasra szállt, biztosan értesíteni fogják a közelben állomásozó shinobika, már ha vannak, a lényeg, nem maradhat itt.
Útja alatt saját parancsán gondolkodott.
~Hamarosan elhozom az új világot~ lelki szemei előtt megjelent Enraku jobbkeze, miközben vér folyt szájából és remegve mondta - Meg fog ölni, nem győzhetsz, katona. - rég esett olyan jól a vér látványa az ifjú papnak, rég hozta őt ennyire lázba a vörös áradat. Majd megjelent előtte Enraku, aki mosolyogva köszönti Itanashit saját irodájában. Itanashi álarcban lép be az irodába. A fiú lassú léptekkel közelíti meg őt, majd egy egyszerű mozdulattal gyomrába állítja Jashin pengéjét, ezzel kioltva a Fű és az Egyesített Nemzetek haderejének vezetőjének vérét. Tudta, a küldetése nem lesz ilyen egyszerű, mégis...megálmodta a napot, amikor Enraku elbukik, ő pedig ott fog állni előtte és nevetni fog. Hangosan.
Itanashi gondolataiban kalandozott, miközben maga mögött hagyott nem kis távolságot, a falut már kilométerek óta elhagyhatta, a sötét, szürke füstöt még látja ugyan, de oly távolinak tűnik már...ekkor szúrta ki Itanashi a nagy tornyot. Egy terjedelmes kapun cipeltek be testeket, valamiféle pecséttel megjelölve őket. Az egészben nem volt semmi furcsa, leszámítva a pecsétet. Itanashi közelebb lépett. Ekkor kezdte észrevenni, nagy mennyiségű chakra kering a levegőben. Egy apró lepke, kinek élete pont oly jelentéktelen Itanashi számára, mint a testeket hurcibáló férfiaké, ám a lepke hirtelen eltűnt, mint szétégett volna egy pillanat alatt. Itanashi ekkor látta, valamiféle mező veszi körbe a területet, amelyet csak bizonyos szögekből lehet látni, valamennyire.
Az egyik férfi meglátta őt, rákiáltott. 
Amennyiben a férfi ereje nem mérhető fel a fiú erejével, Itanashi tovább halad, egyenesen a férfi felé. Chakrakészletét előkészíti, lábaiba és karjaiba kezdi koncentrálni a chakrat, hogy a legkisebb zavaró tényezőre is azonnal reagálni tudjon. Ám ekkor nem fog nagy erejű támadásokat indítani, csupán megállt a férfiaktól egy jó 10-15 méterre. És csak nézi őket.
Amennyiben a férfi chakraja magasabb a papnál, abban az esetben Itanashi lassabb léptekkel közelíti meg őt, testében pillanatok alatt szétterjesztve föld elemű chakraját, amely a Kootetsu karadahoz szükséges. Ennek segítségével könnyebben kerülheti el a rejtett támadásokból adódó sérüléseket. Ugyanúgy a férfiak elé sétál, majd megáll.
- Mihez kellenek a testek - teszi fel egyetlen kérdését, miután az összes személy chakrakészletét érzékeli, még a fekvőkét is, amennyiben nem haltak meg. Majd vár a válaszra.

_________________


"Jashin, ki belém látsz, tudod, hogy téged szolgállak. Adj erőt, adj hatalmat az érdemtelenek fölött"

A Hónap Játékosa 2014. március, július

Aktív karakterek: Djuka Kodomo, Itanashi, Aiza, Shuu, Abuso, Zion
avatar
Itanashi
Játékos

Taijutsu Pontok : 147

Tartózkodási hely : Jashin nyomában


Adatlap
Szint: S
Rang: Kaishin // Vérpap
Chakraszint: 1324

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Hikari Ayame on Vas. Feb. 02 2014, 17:05

Madara és Rikuno

/bocsi hogy ilyen sokat írtam.:s Smile <3

Furcsa belegondolni, hogy egy ember sorsa képes ilyen gyorsan megváltozni. Halál nyugodtan kijelenthetem, hogy az életem fenekestül felfordult. Gyakran mondtam már ilyet. Amikor bekerültem az akadémiára, vagy épp amikor kikerültem onnan. Amikor az első genin csapatunk felbomlott, vagy amikor úgy döntöttem, hogy szanitéc ninjává válok. És akkor is, amikor végeztem egy ANBU-val, ezzel véglegesen elárulva saját falvamat. Illetve most, hogy részévé váltam egy olyan szervezetnek, melyről álmodni sem mertem soha. Igazából úgy érzem minden alkalommal változott az életem, mikor kisebbet, mikor nagyobbat. Jó sok segge lehet az életemnek, ha ennyiszer képes fenekestül felfordulni. Mindenesetre nem érzem, hogy játszanék ezzel a kifejezéssel, és feleslegesen mondogatnám ennyiszer. Sokszor volt már gyökeres változás az életemben, de ez nem olyasvalami, amihez könnyen hozzá tud szokni az ember. Most mégis úgy érzem, hogy tökmindegy merre sodor a sors. Tényleg ennyire üres lennék már? Ennyire elhasználódtam az eddigi tizenakárhány év alatt? Rövid időnek tűnik az eddig letöltött idő, ugyanakkor valahogy most érzem a legelveszettebbnek magamat. Talán azért, mert ez valóban így is van. Elveszett vagyok. Mind fizikailag, mind szellemileg. Úgy érzem kihaltak belőlem a régi dolgok. Valahol még mindig az a régi idióta gyökér vagyok, aki forrófejű, és gyerekes, de egy másik részem próbálja mindkét kezével legyűrni ezt a személyiséget, hogy elhagyjam valahol. Vagy itt, vagy máshol. Mindegy hol. Csak tűnjön el. Ez persze tudom, hogy nem fog feltétlenül megtörténni. Mindig is túl konok voltam ahhoz, hogy hagyjam, hogy bármi is kicsússzon az irányításom alól. Mindig főnökösködtem, mindig adtam a nagylányt. Csak az a különbség, hogy eddig még nem próbáltam adni a nagylányt, a semmi közepén, idegen és nálam erősebb emberekkel körbevéve, messze az otthonomtól és a szüleimtől. Csak ilyenkor látja az ember, hogy mennyire apró a nagyvilágban. Ez pedig olyan szívszorítóan hangzik, hogy mérges és dühös leszek, amiért már nem érzem magam olyan erősnek, mint akkor. Akkor, amikor képes voltam a kezemben tartani a dolgokat, most pedig csak úgy kicsúszott a kezeim közül az élet. Lyukaskezű.
Hatalmas sóhaj hagyja el a számat, és újra meg újra érzem, hogy mennyire vágyok az erőre. Itanashi beszéde csak még inkább ráébresztett arra, hogy nincs vége az életemnek. Bármilyen fájó bevallani, de most kezdődik csupán az egész. Sokszor fájt már sebem, sokszor fájt már belül, sokszor azt hittem, valóban élem az életemet. És nagyon, nagyon fárasztó dolog rádöbbenni, hogy mindez mit sem ért, hiszen még előttem van kétszer, háromszor, tízszer ennyi. De valahol mégis boldogsággal tölt el. Úgy érzem boldog vagyok, miközben szomorú. Egyik szemem sír, a másik nevet. Nem kéne szomorúnak lennem, hogy valaminek vége, inkább örülnöm kéne, hogy megtörtént, és most túl tehetem magam rajta, belevághatok valami újba. De miközben a lelkem egy része ottmaradt messze... Így nehéz nem gyászolni az elmúlt időket. Rikuno-ra pillantok, aki tovább folytatja a jutsu-ja gyakorlását, amiben én is segítettem a támadás előtt, és azon tűnődöm, vajon ő mennyire érezhet így. Nem tudom mi történt vele, hogy vált szökötté... az is lehet, hogy vándor ninja. Mindenesetre a lényeg, hogy nem tudom miért és hogyan került ide. Azon gondolkozok mennyire érezheti azt, amit én. És miközben egy percig őt nézem... Olyan fiatal mint én, fiú. Önkéntelenül is Hiroto ugrik be. Fellángolnak a szemeim. Na igen, Hiroto. Ő az, aki miatt a lehető legerősebbnek kéne tűnnöm, miközben nekivágok az ismeretlennek. Ha leülnék, és bőgnék, ha nem mennék tovább a rögös utakon, hanem leülnék az elején, ahol még annyira nem fáj a magány, hisz hátam mögött van a régi, boldog élet, és nem hagyom ott, nem távolodok el tőle még jobban és még jobban, mire a végén teljesen eltűnik, mintha sosem lett volna... Akkor megszegném az ígéretemet. "Ha pedig legközelebb összefutunk, akkor ajánlom, hogy amikor lebénázlak, akkor ne ess össze, hanem mutass be, vagy legalább próbálj meg megverni. Vagy ha nem, akkor én fogom porrá törni a csontjaidat, te béna." Akkori szavaim mosolyt csalnak lehorgasztott ajkaimra. Ha nem leszek erős, és ügyes, akkor mégis hogy fogom ezt betartani?
Úgy döntök nem figyelem tovább, ahogy Morci-sama gyakorol, inkább megyek, és arrébb lepihenek. Találok is egy erre éppen alkalmas fát, amelynek egyik ágán elterülök, és a fejemet a törzsének támasztom. A táskámból előveszem Koroshiya-sama jegyzeteit, és átlapozgatom. Hamar feltűnik, hogy orvosi technikák, jutsu-k sokasága található meg benne. Azon gondolkozok, vajon miért kellett ezt annyira megvédenie Koroshiya-samának. Talán tiltott technikák is vannak benne. Aztán az is eszembe jut, hogy egyáltalán miért üldözte az ANBU Mesteremet. Lehet, hogy ellopta ezeket a papírokat, és rájöttek, és ezért kezdett el menekülni. Vagy az is lehet, hogy Koroshiya eredetileg semmi rosszat nem akart, hisz teljesen hirtelen jött rá a menekülhetnék. De nem, az nem lehet. Akkor nem bánt volna olyan kegyetlenül az üldözőnkkel. Szomorúan felsóhajtok, azt hiszem, örök rejtély marad számomra, hogy mégis mi okozta mindezt. Baromi szar érzés tud lenni, mikor ennyire hirtelen minden megváltozik, de még csak azt sem tudod, hogy pontosan miért. Egyszer vissza fogok menni, és ki fogom deríteni. De most más dolgom van.
Nem tudom mennyi ideig lopom a napot a fán pihenve. Azon gondolkozok talán mégiscsak vissza kéne mennem Rikuno-hoz. Nem mintha rá akarnék akaszkodni, vagy bármi, de hát mostantól csapattársak vagyunk. És mind korban mind erőben ő tűnik a leginkább idegesíthetőnek a három közül. Én pedig rendkívül idegfeszítő egy nőszemély vagyok. Éppen a táskámba nyomorgatom a helyenként átolvasott papírtömegeket, amelyeknek azért megvan a maga súlyuk, amikor egyszer csak robbanást hallok, olyan hirtelen, hogy majd kiugrik a szívem, de helyette csak én ugrok egyet, és kezdek el zuhanni a föld felé.
 - Áááá! - vonyítok fel ijedtemben, és zuhanás közben automatikusan kapok a nálam lévő dróthuzalhoz, amit sikeresen feldobok az ágig, és mielőtt még csontomat törném a földön, megállok a levegőben.
 - Huuuh... - nyögöm, miközben úgy kapaszkodok a dróthuzalba, mintha az életembe kapaszkodnék. A dróton egy perc alatt visszamászok a faágra, feltekerem a huzalt, és visszagyömöszölöm a helyére. A táskámat a hátamra dobom, majd miután meggyőződök róla, hogy semmit nem hagyok itt, felugrálok a legmagasabb ágakig, és a falu irányába pillantok. Magas, fekete füst emelkedik a fogadóból. Vagyis tippelem, hogy onnan, az is lehet, hogy valamelyik viskóban odaégett az ebéd. Elég valószínűnek tartom, hogy nem az engem kutató ANBU-k vandálkodnak, és forgatnak fel mindent, hogy előkerítsenek. Valószínűleg azt sem tudják, hogy életben vagyok még. Úgyhogy ezen kívül egy valakire, vagy valakikre tudok gondolni, és köze nincs az elégetett ebédhez. Úgy döntök közelebb megyek, és megnézem mi történik. Valószínűleg nem kéne beleütni az orromat más dolgába, de pontosan ezért indulok meg. Ez ilyen reflexszerű nálam.
Nemsokára a falu poros talaját zavarom fel, és egyre világosabbá válik, hogy valóban a fogadóval történt valami. Mármint nem tudom mi lehetne annál világosabb, hogy a szemem láttára látom a siránkozó és ijedt emberek próbálkozását, ahogy menteni próbálják az esetleges túlélőket. Két elkövetőről hallok. A "maszkos" jelzőből pedig biztosra vehetem, hogy az egyik kicsoda. Hirtelen ötletből én is előkapom a táskámból a malacálarcot, és az arcom elé húzom. Ha egyszer erre járnak az ANBU-k, legalább azt ne tudják, hogy valóban Ayame szökött el, és lopta el az ANBU maszkját. Bár errefelé biztosan ismerik az ANBU-k maszkjait, de nem érdekel a dolog. Előbb-utóbb ide fogják vezetni őket a nyomok, és akkor már jobb ha az ANBU-álarcos idegent írják le a konohaiaknak, mint engem. A kapucnimat is felhúzom a fejemre.
Nem tudom, hogy mi, de valami arra sarkall hogy közelebb menjek, és álarcban, szótlanul segítsek az embereknek. Lehet, hogy ez valami belém rögzült dolog, hogy szanitécként segítsek ott, ahol tudok. Nem lettem velejéig romlott, közlöm magammal gondolatban, és egy az álarc által takart mosoly jelenik meg az arcomon. Erősebb vagyok a legtöbb emberkénél a faluban, úgyhogy sokkal könnyebben szedem ki a még életképes embereket a romok alól.
 - Ő kicsoda? - hallom az összesúgásokat a hátam mögött, de szótlanul folytatom a segédkezést. Találok egy embert, akinek a térde kificamodott, valószínűleg ráesett valami, vagy rosszul esett a robbanás hatására. Ijedten pillant rám, talán azt hiszi én vagyok a maszkos vandálkodó, de amikor előveszek a táskámból egy adag fáslit, és leguggolok mellé, az arckifejezése inkább értetlen, mint félő.
 - Harapjon rá - nyomok a szájába egy fadarabot, amit a földről felszedek ő pedig szó nélkül ráharap. - Ez fájni fog, bocsánat - dünnyögöm halkan, és a kificamodott térdéhez nyúlok. A gyengéd érintésem ellenére az ötvenes éveiben járó férfinek a könnye kicsordul, én pedig nem húzom tovább az időt, egy pillanat alatt visszarántom a térdkalácsát a helyére, hogy a lába ismét normális alakot öltsön fel. A férfi kiköpi a fát a szájából, és fájdalmasan felüvölt. Mindezt páran szótlanul nézik végig, vannak akik kérdezgetnek, vannak akik gyanakvóan pislognak felém. A fásliért nyúlok, és olyan erősen tekerem a térde köré, hogy az ne ficamodhasson ki. - Ne tessék megerőltetni - dünnyögöm.
 - Köszönöm... - suttogja elhalóan, és ijedten, miközben úgy tekint rám, mint még soha senki. A szeme könnyel telik meg. úgy néz rám, mint egy szellemre. Vagy mint... egy angyalra. A szívemet pedig melegség önti el. Azonban ahogy a kezeimre pillantok... mintha még mindig vérben ázna. Más tisztának, esetleg egy kicsit piszkosnak láthatja. De én örökké vörösnek.
 - Kérem, kérem maszkos ember, erre is tessék jönni, a lányom beszorult egy fal alá, nem tudja kihúzni a lábát, kérem, segítsen - sírja a reszkető nő, és a karomhoz ér, mire reflexből elrántom. Rápillantok, könnyes szemeibe. A lábam ösztönösen felegyenesedik, a táskámat a hátamra rakom és a bajba került kislány segítségére sietek.
Nem tudom, hogy hány emberen segítek. Annyin, amennyin tudok. Közben nem szólok egy szót sem, csak teszem a dolgomat. Ha halott emberhez hívnak oda, hogy eszméletlen, és segítsek rajta, akkor a Shindan használata után, miután végleg kiderül számomra, hogy halott az ember, egyszerűen közlöm velük, hogy rajta már nem lehet segíteni. Ha pedig tudok segíteni, persze segítek, de szótlanul. Nem beszélgetek velük. Nem barátkozok velük. Egyszerűen teszem, amit tehetek. Azért, mert ahhoz van kedvem. Ha ahhoz lenne kedvem, hogy meghaljanak, akkor hagynám őket egyedül. De... Élvezem, hogy felnéznek rám. Tudom, hogy ez még semmi, de jól esik bálványozottnak lenni.
Ha Rikuno idejön, megnézni a romokat:

Meglátom a romok közelében Rikuno-t, és nem foglalkozva az engem szólítgató embereket, odaszaladok hozzá. Nem tudom mióta van itt, azt sem figyeltem, hogy ő segített-e pár bajbajutotton, vagy épp most került csak ide.
 - Morci-sama - tolom fel a fejem búbjára a maszkot, amikor már csak ő láthat. - Én vagyok az, Ayame - leplezem le magamat előtte, aztán visszahúzom a fejemre a maszkot.

Ha Rikuno nem jön megnézni a romokat:

Hamarosan úgy érzem nem kéne tovább maradnom. Felpattanok, és pillanatok alatt eltűnök onnan, hogy Rikuno keresésére induljak. Valószínűleg ottmaradtak a tisztáson, begyakorolni a jutsu-ját.
avatar
Hikari Ayame
Játékos

Tartózkodási hely : valahol elvesztem


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 275

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Tairjuko Rikuno on Kedd Feb. 04 2014, 17:36

Nem kevés gyakorlás után sikeresen el tudtam sajátítani a homok jutsu, újabb változatát.
Eleinte nem gondoltam volna, hogy Itanashi, tényleg fog tud segíteni és tovább tudod majd fejleszteni a titkos képességemet, de végül tartotta a szavát és sikerült.
Annak ellenére h Itanashi, már rég elhagyta a környéket, legalábbis azt a területet ahol én gyakoroltam, máris egy feladattal állt elő: Egy bizonyos Kenshiro Karu nevű személyt kell megkeresnem a fű országába és a következő üzenetet kell átadnom: Hamarosan eljön az új világ.
Első hallásra nagyon bizarrnak tűnt az üzenet, és amit megkérdeztem volna a klóntól, hogy mit is jelentsen ez, egy hatalmas füstfelhő tőrt fel egyenesen a kicsiny falu közepéből.
-          Ez a fogadó lesz! Úristen mégis mi történhetett?
Majd mintha nem is kérdeztem volna semmi, a válaszra se várva indultam meg rohanva a fogadó felé. A sűrű erdőből egy ösvény mutatta a kiutat. Nem gondoltam semmire, csak futottam és futottam, nem tudom mi történhetett, de biztos rengetek, sérült van.
Talán egy balesett, vagy valaki önszántából művelte ezt. Közelebb érve a fogadóhoz könnyen észrevehető, hogy az egész épület romokban hever. A robbanás, vagy nem tudom magagával rántotta az egész épületet, a tetőszerkezettől egészen a tartó gerendákig.
A káosz hatalmas, kb egy tucatnyi ember jár-kel fel s alá. Mindenki próbálja kitalálgatni, hogy mégis ki lehetett az, mikor egy idősebb ember az éppen mellettem álló hölgynek meséli, hogy mit is látott pontosan.
A bácsika két elkövetelőről beszélt, egyikük a fogadóban kezdett el gyilkolni, miután az embereknek sikerült kimenekülniük, egy álarcos ölte meg a nagy részüket, majd belépett a fogadóba és rá néhány perccel az egész a levegőbe repült.
Ekkor egy maszkos személy lép hozzám, majd megszólít.
-          Morci-sama, majd felemeli a maszkját, és könnyedén észreveszem, hogy Ayame az.
-          Ezt nem hiszem el, hogy vagy képes még most is humorkodni, nézz körbe egy teljesen tökre tett karrier, és rengetek halott. Ki tudja, hogy mi van, az épületbe- Neheztelek rá igen mérgesen.
Amúgy is hol voltál eddig, téged kerestelek, küldetést kaptunk, elkell mennünk közösen a Fű országába, és megkell keresnünk egy bizonyos Kenshiro Karu személyt, tudod azt az ősz hajú figurát aki, még Itaval cserkészett be bennünket. 
-          És mi ez az idióta maszk a fejeden?
Néha tényleg úgy érzem, hogy annak ellenére, hogy egy idősek lennénk, én mintha évekkel előbb születtem volna.
 
 
 
avatar
Tairjuko Rikuno
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Szökött Shinobi
Chakraszint: 485

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Orochimaru (Inaktív) on Szer. Feb. 05 2014, 12:26

// Itanashi //


- Ahhoz neked mi közöd fiú, kotródj innen! - förmedt rád, majd sarkon fordult, és visszaindult a többiekhez. Amit felfedeztél, hogy a férfin, is volt egy hasonló kanji-t ábrázoló papírlap, és mikor vártad már, hogy megsüsse a fal a bunkó mivoltját, akkor láthatta,d hogy nem történt semmi. Érdekes. Ki-be járkált azon a mezőn, amit te érzékeltél, de nem láttál, csak azt, hogy aki neki ment, akár bogár, akár madár, az rögtön elégett. Na, most egy hosszabb post-ot kéne írnod, amiben részletezed a bejutásod, két tervet írj, ha nem vagy biztos az egyikben, mindkettőt feltételes módban, majd "normál írásmódban" folytathatod azzal, hogy mit látsz, mit tapasztalsz bent. Egy hatalmas tér, amire egy torony nyílik, ezt ugyebár már távolról is megcsodáltad. A tér közepén hullahegyek, egymásra pakolva a tetemek, míg a torony előtt minden tiszta. Őrök sehol, csak az a maréknyi, akik a tetemek pakolását végzik, furcsa, talán biztosak abban, hogy senki nem zavarja meg őket, ez viszont engedhet arra következtetni, hogy a védőmező tudatos, és tudatosan lépnek át rajta, mint már megtetted te is. Innentől feltételes módban írd le, hogy mit tervezel csinálni, merre szeretnél menni, maradsz a téren, torony, védőmező szélén lévő falkezdemények, mintha bástyák lennének, vagy esetleg más irányba, írd le az okokat is.
avatar
Orochimaru (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Ex-Kage, Sannin
Chakraszint: Ha tudnád.....

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Obotsu Ryu on Szer. Feb. 05 2014, 13:08

// Ayame, Rikuno, Madara //]


Obotsu már ment is volna be az első bordélyházba, hogy elköltse a pénzét, amikor meghallotta, hogy a falusiak sírdogálnak az Itanashival vívott teszt helyszínén, a fogadó előtt. Pillanatok alatt a tetőn termett, majd egyenesen a fogadó előtt, legmagasabb ház párkányára ült, hogy szemlélje az eseményeket. A gyilkos mindig visszatér a tett színhelyére, hiszen nincs is annál jobb érzés, látni, hogy mit tettünk, és ez mekkora hatással van a világra, hiszen a bent lévőknek még nem kellett volna meghalniuk, csak szerencsétlenségükre bement Isten is ítéletet mondott felettük, néhány jobbos, és balos képében. Arról ne is beszéljünk, hogy aztán az az idióta felrobbantotta a helyet, mert "tesztelni" akarta a csuklyás képességeit. Elővesz egy szálat, majd meggyújtja a szájában, és miközben a füst megtelíti a tüdejét, mosolyogva bámulja, miként próbálják megmenti a bent rekedt túlélőket, pedig ő pontosan tudja, hogy a bent lévők még a robbanás előtt meghaltak. Ekkor azonban megakad a szeme egy lányon, akin Konohai ANBU álarc van, és segít az embereknek, majd találkozik egy fiúval, akinek megmutatja az arcát, pedig azon nem díszeleg semmilyen fejpánt. ~Gyanús, de talán csak sokkos állapotban volt a fiú, ezért nem akart megijeszteni azzal az álarccal, ki tudja, bár vicces, hogy ilyen gyorsan kiértek, nem gondoltam volna. De miért egyedül van, talán a többiek éppen engem figyelnek? Áh, nehogy már ilyenek rágódjak, valaki rám mutat, megindul felém, jelét adja, hogy észrevett, egyszerűen megölöm, nem teszek mást, csak végzek vele, most miért idegeskedjek. Bár....Ha jobban belegondolok, éppen bulizni akartam, miért ne tegyem meg egy olyan lánnyal, aki egész csinosnak néz ki innen fentről, az ANBU tagja, és tudja, hogy velem nem tehet semmit, mert én itt védettséget élvezek, amíg nem tudja rám bizonyítani, hogy én voltam, és ki merne tanúskodni ellenem, hát puszta pillantásommal megölöm. Vele fogok szórakozni, aztán ott hagyom az út szélén, ja, ez egy jó ötlet.~ A tetőn marad, amíg nincs mozgás a lány részéről, és meglepődik, ha a fiú is vele megy valamerre, de nem baj, veszteségek mindenhol vannak. Megvárja, amíg eltávolodnak a tömegtől (ez valószínűleg akkor lesz, amikor elhagyják a falut), és utánuk sétál, megvárja, amíg megérzik az erejét, mert bizony nem rejti el, sem a rosszindulatát, a vérszomjat, a kéjt, amit áraszt, és természetesen a hatalmas chakrát, megvárja amíg megérzi az a kettő, hogy mi vár rájuk, de nem támad, csak vár. Mikor azt véli felfedezni, hogy már rájöttek, hogy meghalnak, akkor megszólal.
- Elég szép vagy lány, egy ANBU-hoz képest, de sajnos nem hagyhatlak életben, már csak ezért is, de előtte jót szórakozhatnák, nem? - mosolyog a csuklya alatt, de nem mozdul, vár.
avatar
Obotsu Ryu
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Démon // Jounin
Chakraszint: 1034

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Itanashi on Csüt. Feb. 06 2014, 19:00

Orochimaru

Itanahsi kérdésére a férfi nem épp a legmegfelelőbb hangnemben válaszolt. Mondhatni, a lehető legrosszabb választ kapta. A hullákat pakoló férfiak valamiféle módon képesek átjárni azon a láthatatlan erőn, ami ezt az egész helyet bejárja. Itanashi teste folyamatosan bizsergett, érezte az erő közelségét, ám ezen erő nem az őrökből jött. Az ő szintjük meg sem közelítette az ifjúét. Úgy döntött, besegít a hullák pakolásába, kideríti, mi is ez az erő.
A földbe koncentrálva chakrajának egy részét megalkot a földbe két hasonmást, amelyek megközelítik az őröket, talpuk alatt kúsznak alájuk, és a Lefejező technika segítségével a vállukig húzzák őket a földbe. Amennyiben sikerül, Itanashi hátratett kézzel, cigarettával a szájában indul meg feléjük, lassan. A klónokat feloldja, hisz az összes őrt sikerül lefegyvereznie, mielőtt azok bármit is tehetnének.
A pap megáll a férfi előtt, aki az imént válaszolt neki, majd elé guggolt.
- Még egyszer megkérdezem - fújja ki a füstöt - Mihez kellenek a testek? - amennyiben a férfi nem válaszol, felkel, majd továbbsétál a következő cédulával ellátott alak elé. Ám előtte még a cigarettáját elnyomja a férfi homlokán, majd elvágja a torkát, hogy kiáltásával ne keltse fel az egész környék figyelmét. Ehhez a csuklóján lévő pecsét tartalmának egyikével, valószínűleg egy éles kunait vesz elő.
Addig jár végig az ebereken, ameddig az egyikük nem válaszol. Ezek után felteszi újabb kérdését.
- Érzem, hogy van valami láthatatlan erő, amely véd a külső tényezőktől. Miként lehet bejutni? Felkeltette az érdeklődésem. - mondja, hangja ekkor már sokkal nyugodtabb, higgadtabb.
Miután kellő információt szerzett a helyről, a védőburokról és annak kijátszásáról, megölve az utolsó embert is nekikezd az elmondottak alapján a bejutásnak.

Ha nem sikerül elfogni a személyeket, Itanashi a klónokkal rátámad az emberekre, ekkor klónjai hirtelen törnek elő a földből, éles fegyverükkel beledöfve az emberi húsba, egyetlen egy személyt életben hagyva, akitől megtudhatja a válaszokat. ha elkerülik a támadást, abban az esetben is könnyebb egy helyre terelni őket és közös erővel kivégezni, a vérüket venni, minthogy akár csak egyet is futni hagyni.

_________________


"Jashin, ki belém látsz, tudod, hogy téged szolgállak. Adj erőt, adj hatalmat az érdemtelenek fölött"

A Hónap Játékosa 2014. március, július

Aktív karakterek: Djuka Kodomo, Itanashi, Aiza, Shuu, Abuso, Zion
avatar
Itanashi
Játékos

Taijutsu Pontok : 147

Tartózkodási hely : Jashin nyomában


Adatlap
Szint: S
Rang: Kaishin // Vérpap
Chakraszint: 1324

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Hikari Ayame on Vas. Feb. 09 2014, 11:54

Obotsu és Rikuno

Rikuno adja a szokásos Morci-sama formáját, és önkéntelenül is mosolyra húznám a számat, ha éppen nem engem róna szavaival.
 - Hé! - csattanok fel a rám jellemző lobbanékonyságommal, és összefonom a karjaimat a mellkasom előtt. - Nekem te csak ne prédikálj! Amíg te késlekedtél segítettem rajtuk - pillantok vissza a falu lakóira a vállam fölött. Szomorú gyász borul rájuk, mintha minden könnyben ázna. Felnézek az égre, és valahogy hiányolom az esőfelhőket. Most lenne kikért sírniuk.
 - Én csak nem akartam zavarni, mikor Itanashi klónjával tanultál - pislogok rá ártatlanul, és meglep a hirtelen küldetés, amiről beszél. - Értem.. hát jó. Menjünk - lépek mellé, és elindulunk. - A maszkomról pedig szállj le. Semmi közöd hozzá Morci-sama. Csak semmi gorombaság, mert megütlek - pillantok rá bosszúsan. - Ne anyáskodj, mert a falra mászok tőle - borzongok meg, ha arra gondolok, hogy mennyire ki tud akasztani, amikor valaki olyasvalaki anyáskodik felettem, aki alig ismer, vagy egy idős velem. De persze semmi komoly neheztelésem nincsen Rikuno felé, egyszerűen csak szeretem játszani a vérig sértettet, és jó érzés húzni valaki agyát. Rég csináltam már ilyet. De úgy tűnik sosem jövök ki a gyakorlatból.
Egy darabig sétálunk, a falu széle felé haladunk. Egy kicsit sietősre vesszük a lépteinket, de nem kezdünk rögtön rohanásba. Elvégre Morci most fejezett be, egy nem mindennapi technikát, én pedig bár erőm teljében vagyok, mert alig kellett orvosi technikákat használnom, hisz az eredeti orvosi jutsuk közül csak a diagnózist ismerem, és amúgy csak a szanitéc készletemre hagyatkoztam, így nem vesztettem túl sok chakrát.
 - Hjaaaj - sóhajtok hangosan, és a kezeimet a tarkómra rakom úgy emelem az arcomat az égnek. Jól esik a napfény. Nincs rossz idő, és ez valamelyest feldob. Sőt, mi az hogy. Talán az izgalom, a sok-sok újdonság, a bennem tomboló adrenalin, a hatalomvágy, az új csapatnak való örülés... ez az a pár érzés, ami elfeledteti velem, hogy mi is történt valójában. Kegyvesztett lettem, elhagyott, olyasvalaki, aki többé nem láthatja a szüleit és nem mehet vissza a szülővárosába. Vagy legalábbis legálisan. Olyasvalaki akinek lekophatatlanul vörösre festette a kezét az az egy kioltott emberi élet.
Egyszer csak furcsa érzésem támad. Sőt nem is furcsa. Mondjuk inkább úgy hogy hátborzongató. Nem vagyok olyan férfias, hogy fonni lehessen a hátamon a szőrzetet, de ettől az érzéstől kiráz a hideg, és feláll a hátamon az a csekély mennyiségű szőröm. Nem reagálok rögtön, inkább csak leemelem a kezemet a tarkómról, és oldalra sandítok, hogy Riku arcára pillanthassak. Tudom, határozottan biztos vagyok benne, hogy ő is érzi a hirtelen erőt. A vérszomjat. Összeszorítom az állkapcsomat, hogy ne kezdjek vacogni, mint egy gyáva nyúl. Olyan érzésem van, mintha hirtelen jéghideg szél fújna, pedig valójában tudom, hogy meleg szellő simogatja arcomat. Mégis fázok. Visszatartom a vacogásomat, és teljes természetességgel nyúlok a fejemen lévő ANBU álarcért. Ha már itt van, miért is ne hasznosítsam. Az arcom elé tolom, és várok. Furcsa, hogy várok. igazából nagyon nem is tudom mire. Aztán ahogy újabb nehéz, fájdalmas, félelmetes lépéseket teszünk meg előre, anélkül hogy hátranéznénk, ahonnan a hátunkba vágó pillantást érezzük... Egyszer csak rájövök, hogy Rikuno-ra várok. Ő a fiú, valószínűleg ő az erősebb, és még anyáskodott is felettem az imént. Arra várok, hogy megálljon, és akkor majd én is megállok, és hátrafordulok, hogy szembeforduljak követőnkkel. Egyedül félek cselekedni. Amint Rikuno megáll, én is megtorpanok, és éppen beszédbe kezd az ismeretlen, amikor sarkon fordulok.
Egy pillanatig csöndben állok, és szólásra nyitom a számat az álarc alatt. Végül egyetlen gondolat jut el a tudatomig: Így is úgy is meg fogok dögleni. Nem tudom, ezt mégis honnan veszem hirtelen, de ez a tudat azért vigasztal, mert megbocsátom magamnak a mondatot, ami hirtelen kicsúszik a számon. Ó, buta Ayame, hogy te miért beszélsz olyanokat, amiért sokan kivágnák a nyelvedet:
 - Feltételezem megeszed a rohadt almát, ha kívülről szép pirosnak és egészségesnek látod. - Valószínűleg se Rikuno nem érti, miért mondok ekkora baromságot - MÁR MEGINT - és mit takar ez a baromi nagy baromság - már megint. Nem érzek semmit, csak továbbra is fúj a jéghideg szél, és áthatol a bőrömön. Ahogy ránézek a csuklyás alakra, újra meg újra megfogalmazódik bennem, hogy pont Morci-sama mellett fogok meghalni, akihez még csak most sodrott oda a szél. És máris elfúj mellőle.
 - Én... - elcsuklik a hangom, szóval megköszörülöm, és valamivel határozottabban futok neki ismét a mondatnak. - Én ezzel csak azt akartam mondani, hogy az ANBU álarc nem jelenti, hogy ANBU vagyok. Sőt, egyenesen kijelenthetem, hogy ez a piros alma, - mutatok magamra, és lehúzom a fejemről az álarcot - abszolút rohadt belül.
avatar
Hikari Ayame
Játékos

Tartózkodási hely : valahol elvesztem


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 275

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Tairjuko Rikuno on Hétf. Feb. 10 2014, 18:44

A vastag füst csak úgy borítja el a területet, miközben rohanok a szállásom felé, a fogadóhoz. az erdőn keresztül. Minden romokban hever, a fogadó épülete szinte porig rombolva. Az emberek csak úgy teng lenek körülöttem és persze a tömeg nagyja nem tudja, hogy mi történt. Kivéve azt a pár öreg emberkét aki, itt meséli el mellettem a látottakat.  Egy maszkos fickót okolna a nagy tüzért.  Eközben végre Ayame is megjelent, arcán egy fura Anbu maszkkal. 
Sajnos ő se tud többet, mint én, de nem töprenkedhetünk itt, mennünk kell. Nagyon sajnálom a falusiakat, és azt is, hogy nem voltam itt, hogy közbe tudjak avatkozni, viszont annak nagyon örülök, hogy társammal egy véleményen vagyunk. És habár nem is mondom ki büszke voltam rá, hogy ő legalább itt volt és segített a falusi embereknek.
A falut és ezt a szörnyű helyszínt elhagyva, a füst még mindig érzékelhető. Nem is vettem olyan nagy lélegzetet, nehogy befulladjak, vagy éppenséggel rosszul legyek az erős füst által.
Ahogy elhagyjuk a falut, úgy válik egyre kihaltabbá a terep is. A házak szép lassan elfogytak, és
persze az emberek is. Vastag poros és köves út állt előttünk, néhány fával, és bokorral. Nem igen szóltunk egymáshoz, semmi problémánk nem volt egymással, csak éppenséggel mindkettőnknek máshol jártak a gondolatai.  Nekem csak a homok titokzatos ereje futkározott az agyamba, és azon gondolkoztam igen boldogan, hogy már mennyit fejlődtem mióta elhagytam a Djukákat.
De ez az öröm hamar eltűnt az arcomon, hirtelen valami hideg rázta meg a testemen, és igen furcsa érzések törtek végig rajtam. Nem tudom, hogy mi lehetett ez, de valami rossz sejtésem támadt. Mikor Ayame is megállt, jól tudtam, hogy nagy baj van, és hogy nem csak én érzem ezt a hatalmas erős. Pillanatok alatt libabőrős lettem, majd miután megfordultam megláttam ŐT.
Egy kapucnis alak, kinek szemei, akár az ördögé és ereje talán felbecsülhetetlen.  
-          Mégis mit akarsz tőlünk?- kérdeztem meg tőle, de mintha nem is hallott volna semmit, szemeit Ayame-ra szegezi, majd szó szerint kinézi magának.
Tudom, hogy nem sok esélyem van a győzelemre, és én is ugyan úgy félek, mint a mellettem álló lány, de ezt nem mutathatom ki. Meg kell őt védenem.
Ayame ismételten fura mondatokat szegez a fickó felé, majd miután leveszi a maszkot, szinte megfagy a levegő, úgy érzem itt az ideje lépnem, hisz mégis én vagyok a férfi.
Nem csinálok semmi többet, minthogy egyet előrelépek, pontosan beállok a társam elé, majd kiveszek a hátizsákomból, azt a bizonyost. Igen azt a bizonyos köpenyt, amit még Itanashitól kaptam.  Kezembe fogva azt a fekete ruhadarabot, könnyedén észreveszem, hogy a fickón is megtalálható az a fura jel, a háromszög a szemmel. Talán ez fogja megmenteni az életemet, ez a rohadt ruhadarab.
-          Úgy halottam, hogy ezt a ruhadarabot csak a legkülönlegesebb ninják hordhatják, ezek szerint te is közéjük tartózol?   
avatar
Tairjuko Rikuno
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Szökött Shinobi
Chakraszint: 485

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Orochimaru (Inaktív) on Kedd Feb. 11 2014, 10:26

Itanashi


Terved kicsit egyszerű, de annál halálosabb, egy újabb megfélemlítő vallatás, ahogy várhattuk. Az első zsoldos meg se szólal, biztosan sok pénzt ajánlottak nekik, egy ilyen egyszerű munkáét, így a kunai könnyen szeli át a torkát. A második már kicsit beszédesebb kedvben van.
- Nem tudjuk, mi csak pénzt kapunk, hogy bevigyük, nem tudunk semmit. Azt sem tudjuk, hogy melyik ország emberei, semmit sem. - talán hiszel neki talán nem, de a rémültség az arcában egyenes válaszra utal. Utána következik a második kérdésed, mire kérdően néz rád.
- Te megzakkantál, milyen erőtérről beszélsz? Nincs itt semmilyen erőtér. Simán be kell sétálni. - talán ez a válasz nem nyeri el a tetszésed, és végzel is az illetővel, a te döntésed, de még van fogoly, akit vallathatnál, viszont ő is rémülten nézi a maszkodat.
- Tényleg nem tudunk semmi ilyenről, csak annyit mondtak, hogy egy papírcetlit sose veszítsünk el, különben nem fizet a megbízó, így azt a cetlit magunknál tartjuk, a zsebemben van. - ha engeded kiugrani a földből, pontosabban kiemeld, láthatod, hogy egy kanji szerepel a cetlin, és a hullák testén is ilyen van, talán összeáll a kép, talán nem, még a chakrát is érzékelheted a lapban. Tehát lényeg a lényeg, bejutottál. Következő kör: Először is írd le az előző postom alapján, hogy merre haladsz tovább, majd utána írj le egy harcot. Részletesen, reálisan kérem, két ellenfeled lesz, méghozzá azon a harcszíntéren, amerre mentél, a két ellenfél egy Konohai és egy Kumogakurei shinobi, két chuunin, mindkettő 450-es chakraszinttel van megáldva, és míg egyikük Raiton chakrát tudhat a magáénak, addig a másik inkább a Fuuton elemet részesíti előnyben. Szövetségesek, de nem szeretik túlságosan egymást, versenyeznek, és ami a legfontosabb, a Kumogakure-i Raiton emberke egy igazi tulok, viszont a másik pont az ellentettje, nagyon okos. A harc kimenetelét rád bízom, de fognak még tőle függeni dolgok, a lényeg, hogy ez legyen meg, a harc végén jövök én.
avatar
Orochimaru (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Ex-Kage, Sannin
Chakraszint: Ha tudnád.....

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Obotsu Ryu on Kedd Feb. 11 2014, 10:55

/Ayame, Rikuno/

A hajsza nem tart sokáig, és nem is lehet igazán annak nevezni a dolgot, ám egyszerre megáll a két delikvens, és megfordulnak, mire Obotsu elmosolyodik, és elmondja a mondókáját. Meglepődik a lány válaszán, de már sok emberrel találkozott, akik félelmüket, és idegességüket elviccelték, próbáltak nagyok lenni egy-egy mondattal, de sajnos rossz helyen sütötte el ezt a viccet, különösen, mivel Obotsu nem szereti az almát. Majd folytatta kis magyarázattal, és le is vette a fejéről az ANBU álarcot.
- Annyira félsz, hogy képes lennél megtagadni a kis faludat!? - sok mindent mondtak már erről a jouninról, és bizony az is köztük volt, hogy nem túl jó a logikai képessége, ha nem harcról van szó, nem tudta kikövetkeztetni a szájbarágós almás dumából, hogy Ayame nem az akinek gondolja, de mielőtt folytathatta volna a fiú is közbe szólt. - Mit akarok tőletek? Mi ez a többes szám öcsi? Én aztán tőled semmit nem akarok, vagy azt feltételeznéd, hogy tetszel nekem, kiszedjem a helyéről az agyadat, hogy még véletlenül se gondolj ilyenre? - kérdezi úgy, mintha csak arról lenne szó, hogy egy haver rákérdez a másiknál, hogy jöhet-e még egy kör száké. Nyugodt, hidegvérű, és vérszomjas gyilkos ez a csuklyás alak, és most kicsit felment benne a pumpa. Pillanatok alatt tűnik el a két személy szeme elől, és jelenik meg mögöttük, megpaskolva a lány popsiját, ám ekkor észreveszi, hogy egy köpenyt vesz elő a fiú, ami hasonló volt ahhoz, amit Mirubi is adott neki, csak még nem volt ideje felvenni. Chakrával felgyorsítva magát tör ki kettejük közül, hogy ismét eléjük kerüljön, és közben kikapja a fiú kezéből a fekete ruhadarabot.
- Csak nem ti is a nagy Amegami tagjai vagytok, várjunk csak. Találkoztam azzal a maszkos idiótával, hm....mit is mondott..hogy talált magának már követőket ezen a környéken, na ne....ti lennétek az új tagok. Ez jó, ez tetszik, már a maszkos is könnyű ellenfélnek tűnt, de ti még nála is gyengébbnek néztek ki. Egy erős ember először öl, aztán kérdezi, hogy "mit akartok tőlem" ilyen helyzetben. Na ez jó... - kezd el nevetni a csuklyás alak, majd visszadobja a köpenyt, és ránéz a lányra. - Tehát egy szervezet tagjai vagyunk, nem szeretnél közelebbről is megismerni? - az biztos, hogy helyes, és erős férfi Obotsu, de hogy mellette pszichopata, vérimádó, aljas gyilkos is, afelől nincs kétsége az embernek, talán nem a legjobb fél egy párkapcsolathoz, és aki ismeri, az tudja, hogy nem is akar ilyet, csak szereti látni a félelmet mások szemében. - Na, vegyük komolyan a dolgokat, letesztellek titeket, hogy mégis mennyire vagytok erősek, érdekel kiket talált a robbantás mániás maszkos. Először mondjátok szépen el nekem, hogy miben is vagytok jók, mit kéne tudnom rólatok, majd mivel egy szervezet tagjai vagyunk, és ezt másnak is ilyen esetben megengedtem, három kérdésetekre válaszolok, összesen három, nem egyenként, és azt követően egy-egy támadást fogok felétek indítani, amit ki kell védjetek, ennyi lenne a mai mise. Kezdjétek. - adja ki a parancsot a mesélésre, majd miután elmondják a szívük bajait, pontosabban, válaszolnak Obotsu feladatára, akkor mindkettő felé támadást indít, méghozzá abból a pozícióból, amiben most van, tehát ülve a földről. Ayame felé Suiton technikával fog támadni, és meg is lepődhet a lány, hogy miként képes a napsütéses mező közepén vizet használni az illető, mintha csak a chakrája elég lenne, hogy vizet "teremtsen".
- Suiton: Suikoudan no Jutsu! - és a cápa már repül is a lány felé.
- Doton: Doryuusou! - irányít tíz kődárdát a fiú felé is, hogy lássa mire is képesek az új tagok, bár ami az ő agyában még nem esett le, valószínűleg itt most ő számít új tagnak, és ők már régebb óta is megkerestettek a maszkos által, de ez nem érdekelte, itt ő az Isten.
avatar
Obotsu Ryu
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Démon // Jounin
Chakraszint: 1034

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Itanashi on Szer. Feb. 12 2014, 18:01

//Orohimaru//
 
A hullákat szállító személyek sorra dőltek arccal a földre, ahol vérük patakokban kezdett ömleni. Itanashi az utolsó személynél végre megtudhatta azt, amire kiváncsi volt, még ha erről nem is tudott először.
~Egy cetli, amelyen egy kanji szerepel „Belépés”. A hullákra is ez a kanji van helyezve, a jegyzetekben chakra áramlik, a falban úgyszintén. Talán az a személy, aki a jegyzeteket készítette, a fal chakrajaból táplálkozott, ezáltal képesek áthaladni az erőtéren anélkül, hogy megégnének? Talán a fal maga egy olyan erőfal, amely korábbi, lepecsételt chakraból áll, ez adja neki a védelmet. Ha ez a fal egy másik chakratömeggel találkozik, aktivizálja magát és megsemmisíti az érintkezéssel azt. Azonban ha valaki a saját chakrajaval átitatott médiumot használja, a fal átengedi, hisz a chakrat nem érzékeli idegennek.~ gondolkodott el a fiú a férfi szavain, majd a férfit megfogta a nyakánál, erős ujjaival gégéjét megragadva fullasztotta meg, majd kitépte testét a földből és kivette az említett cédulát. A cédula a Belépés kanjiját hordozta. Itanashi félve lépett előre először fegyverét fogta, és tört előre, akár egy vívó az első mérkőzésén. A fém nem égett meg, Itanashi mindvégig kezében tartotta a jegyzetet. A fém lassan áthatolt a falon, ekkor következtek az ujjak, a karja, majd ő maga. Átjutott, benn volt a védőmezőn belül.
A védőfal egy hatalmas teret vett körbe, közepén egy toronnyal, ahova valószínűleg a hullákat is szállították. Itanashi egyenesen a torony bejáratát vette célba. Egyre közeledett célja felé, mikor hirtelen megremegett a teste. Fejét elkapva jobbra látta, ahogy egy alak nézi őt a torony falának egy párkányán állva, majd néhány kunait hajít felé. Itanashi hátraugrott, a kunaiok a talpa helyére érkeztek. Itanashi a felevőben megfordult egyet, majd térdére támaszkodva érkezett. Újabb chakrat érzékelt, ezúttal a háta mögül. A chakra gyülemlett. Itanashi elhajolt, ekkor mintha áramtól szikrázó kar nyúlt volna el feje mellett. Itanashinak ekkorra egy technikát kellett alkalmaznia, pontosabban egy begyakorolt mozgást, amelyben először kezeire hátrahajlik, majd kitolva magát ugrik hátra, közben próbálja fellendülő lábával eltalálni ellenfelét. A támadó elhajolt a láb elől, majd összehúzva magát várta, hogy Itanashi földet érjen. Ám a leérkező Itanashi egészena  földig hajolt, lábait széttéve terpeszkedett le a földön, akrobatikus mozdulatai és hajlékonysága, tekintve méretét is, igen cska meglepő volt. Itanashi egy ugrással válaszolt az eddigiekre, a közeli helyezkedés és a lendület meghozta hatását, az ugrásból egyenesen a férfi arcába ugrott öklével, amelyet a leérkezéskor némi kővel és földdel  vont be saját technikájával, az Iwate // Bilincskar segítségével. Az arcon csapott férfi egy pillanatra elvesztette egyensúlyát, az utolsó pillanatban akadályozta mg, hogy elessen.
Eközben Itanashi kihúzta magát. Érezte a két támadót, érezhet hollétüket, érezte erejüket. Ketten együtt komoly előnyben vannak, azonban külön-külön nincs esélyük.
- Ti adtátok azoknak a férgeknek a munkát? Ti alkottátok ezt a falat? – tezsi fel kérdését, majd némi chakrat gyűjt lábába, ekkorra az előtte álló férfi is kiegyenesedett, társa is beugrott mellé. A két férfi összenéz, válaszuk után pedig újra akcióba lendülnek. Az arcon vágott, Kumogakure férfi ismét chakrat koncentrált kezébe, majd felkészült valamire. A másik férfi pedig kézpecséteket formált és mielőtt még az ifjú pap bármit is léphetett volna, az egy hatalmas legyezőt idézett két kezébe, majd lendületből indított egy igen nagy széllöketet.
Itanashinak nem maradt sok ideje, cselekednie kellett, azonnal. A szél ellen a földdel válaszolt, mégpedig úgy, hogy két kezét a talajra illesztette, ekkor megremegett a föld és a kettejük közötti területből egy igen vaskos háomszöghöz hasonlító formát alkotott meg. A belecsapó szél az oldalain szétvált, majd két végén végighaladva süvített el a forma mögötti Itanashi mellett. Ekkor hirtelen valami árnyékot vetett a fiúra, a magasan járó napot eltakarta egy levegőben lévő test. Majd a test egyre csak közeledett, a chakratömeg ebesen vette célba a fiút.
Itanashi hátraugrott, a becsapódó férfi pedig felszakította a talajt öklével.
- Most elkaplak. – Tépte ki öklét a talajból, majd utána ugrott. Újabb csapást mért a papra, aki oldalasan ugrott el, a férfi pedig ismét kiszakított a talajból egy kis területet. Ahol az ökle becsapódott, ott elektromos kisülés csapott fel. Itanashi még egyszer tudott elugrani, mire sikerült megállapítania, a férfi egyetlen erős csapással akarja őt a földdel eggyé tenni.
- Ennyire vagy képes? És te nevezed magadat shinobinak? Az új világ prófétájával harcolsz.
- Most meghalsz – ugrott a férfi ismét, ám Itanashi nem kerülte el őt többé. Mikor a férfi elrugaszkodott a levegőbe, és pályáján nem tudott már változtatni, Itanashi gyors kézpecsétek után néhány szikladarabot indított a Tobi Tsubute // Repülő sziklák segítségével, amelyeket a férfi szinte repülés közben csapott le egymás után. Ám mielőtt beérhette volna a fiút, az egy falat emelt maga elé, amelybe a férfi ha bele is csapott, a sziklák védése után nem üthette át. A falban keletkezett mélyedést azonban nem szemlélhette sokáig. Ahogy a földre tette lábát, hogy erőt vegyen magán, hirtelen a talaj megremegett, ám az eddig megszokott kiemelés helyett most a pap a föld mélyére süllyesztette a férfit, ahogy annak idején tette Raion Tensei-el is. A férfi egy igen mély és szűk üregben találhatja magát igen hamar, kimászni föld elem nélkül igen nehézkes, ha nem lehetetlen.
Amennyiben sikerül elkapnia a férfit, rákoncentrálhat másik ellenfelére, aki időközben kikerült az érzékelt távolságból, ezzel a pap szem elől vesztette. Itanashi  nem végzett félmunkát, a föld alatt lévő személyt végleg elzárta a külvilágtól, a szűk folyosójának száját elzárta egy vízszintesen mozgó tömbbel. A férfi meghalni nem fog a lukban, azonban mozogni nem fog tudni, ha mégis, a vastag kőtömbbel  saját magát ásná be.
 
Itanashinak így lehetősége támadt, hogy egy az egy ellen felvehesse a férfival a harcot, aki eddig csupán szemlélte a harcokat, most taktikát váltott, az eddigi ismereteit felhasználta, és kikerült Itanashi látómezejéből. A toronyra ugrott vissza. A férfi valószínűleg rájöhetett az ifjú elemére, a szél technikák segítségével inkább távolsági támadásokra állt rá.
A férfi még mindig a torony oldalán állt, majd nekiugrott a talajnak. Legyezőjét gyorsan forgatta maga előtt, majd a leérkezésekkor hatalmas chakramennyiséget szabadított fel, ezzel óriási vihart kavarva. Itanashinak nem volt elég ideje, hogy újabb falat húzzon, valamint nem is okozhtaott volna  a kavargó halálnak akadályt a föld fal. Így Itanashinak nem maradt más választása, a Fusha no jutsu // Blokád technika segítségével egy szempillantás alatt a föld alatt termett, majd gyorsan a  föld alá húzódott. Kivárta, hogy a gyilkos széltechnika végighaladjon a területen, majd utána két álarcos emelkedett ki a földből. Az ifjú papnak nem sikerült még kiismernie ellenfelét, így most ezen változtatnia kell. A két földklón gyors tempót diktálva szaladt neki az ellenségnek, aki ekkora eltűntette legyezőjét, majd kézjeleket formált
- Fuuton: Shikungyoku – kiáltotta a férfi, majd mély levegőt szívott. A levegőt kifújta, kisebb méretű labdákat létrehozva, amelyek senbonokhoz hasonló gyorsasággal repültek a klónok felé. Az elülső klón elhajolt, ám a mögötte haladó megtorpant. Jobb karjában áthatolt a lövedék, és az egész karját letépte ezzel. A klón megállt, a beleölt chakraval azonban képes volt újjáépíteni karját. Ekkorra az előtte futó Itanashi szinte beérte a konohait. Elrugaszkodott, hogy a levegőből csaphasson le rá, ám ekkor a konohai újra mély levegőt szívott magába, majd kezeit összecsapva kimondta a
- Fuuton: Shinkuka – nevet, ekkor két éles hullám indult a klón felé, akit a levegőben szeltek szét a hullámok, a földre letört kődarabok estek. A klón árnyékában a mögötte futó hasonmás elhajolt a szétrepül darabok elől, a férfi újabb levegőt szívott, majd ismét hullámokat indított. A klón szerencsére elég közel került ahhoz, hogy a testét felrobbantó technikával, a Földklón robbantás technikával elérhesse őt. A széteső klón igen nagyot robbant, a lángokat a szél felerősítette, ezzel még nagyobb pusztítást kreálva. A robbanás hullám ledöntötte lábáról a férfit is. Ekkor robbant elő Itanahsi a föld alól,  vállába egy hosszú fém rudat döfött, egyenesen a földbe. Majd hátáról a kaszájának pengéjét a férfi nyakához szorította.
- A te műved ez a fal? Ki hozta létre? Miként működik? – teszi fel kérdéseit, amelyekre jobb válaszolni, hisz élete most csakis a válaszokon múlik. ha a férfi nem hajlandó válaszolni, otthagyja a földbe szögezve és áttér a B tervre, a villámos férfit szabadítja ki „börtönéből”, a fejét eltakaró réteget elhúzva, de nem teljesen. Kérdéseit neki is felteszi. Addig nem öli meg egyiküket sem, amíg nem adnak megfelelő választ.
A konohai férfi vállaiból kiálló rudak akadályozzák a férfi menekülését, a válasz után Itanashi egyszerűen közel lép hozzá, majd a derekát elválasztja felső testétől.
A kumogakureinek azonban élő temetést tervezett a fiú, természetesen csak a válaszok után.

_________________


"Jashin, ki belém látsz, tudod, hogy téged szolgállak. Adj erőt, adj hatalmat az érdemtelenek fölött"

A Hónap Játékosa 2014. március, július

Aktív karakterek: Djuka Kodomo, Itanashi, Aiza, Shuu, Abuso, Zion
avatar
Itanashi
Játékos

Taijutsu Pontok : 147

Tartózkodási hely : Jashin nyomában


Adatlap
Szint: S
Rang: Kaishin // Vérpap
Chakraszint: 1324

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Tairjuko Rikuno on Pént. Feb. 14 2014, 11:37

A félelem, és az izgalom mind a kettőnk részéről jelen volt. Most éreztem elsőnek azt a veszélyt, amiről annyian meséltek, hogy mi történhet, ha az ember elhagyja a faluját, és szökevény lesz. Szívem egyre erősebben kezd el verni, miközben Ayame előtt állok, mint egy igazi férfi, aki alig múlt 17. Egyik kezem a mellkasom előtt vízszintesen felemelve markomban pedig az a bizonyos köpeny, amit Itanashitól kaptam, másik kezem pedig a combom mellett leeresztve, összezárva. Talán az idegtől, vagy épp a félelemtől, de nem tudom mi leleti, hisz magától mozog és remeg. Bármennyire is szeretném, nem tudom irányítani.
Velem egyáltalán nem törődik, végig Ayamehez tűzi a mondatokat, hiába szólok közbe, hiába terelem magamra a figyelmet, hasztalan, neki Ayame kell.
Amint átvizsgálta a fekete szövetdarabot, amit a kezemben tartottam, stílusa hirtelen megváltozott. Ha jól veszem ki a beszédéből, ő is annak a szervezetnek a tagja, amihez mi is csatlakoztunk az elmúlt órában, és felhozza Itanashit is. Szavaiból egyértelműen ki lehet venni, hogy nagyon lebecsül minket. Amit meg is értek, hatalmas ereje lehet ennek a fickónak, és igen jobb lenne tőle tartani. Számomra még mindig hihetetlen, hogy ha ilyen emberek vannak ebben az Amegami szervezetbe, akkor mi szükségünk van ránk.
Na de mind egy, bevallom, őszintén egy kissé örülök, hogy egy helyen szolgálunk, így talán nem kell most attól félnem, hogy megöl. De nem fejezte be ennyivel, ő is tesztelni akar. Nem igazán értem, hogy ha egyszer már teszteltek, akkor minek kell megint, de ha ennyire szeretné, akkor legyen, Én készen állok. Ayame technikáit egyáltalán nem ismerem, azon kívül, hogy orvosi képességekkel rendelkezik, sajnos többet nem tudok róla.
 Doton: Doryuusou - jött felém a támadás.
Körülbelül tíz kődárda repült felém, jól tudtam, hogy nem szabad megmutatnom neki, a különleges erőmet, így a legegyszerűbb módját válaszoztam a jutsu kivédésének.
Doton:Tsuchi Bunshin – majd létrehozok egy klónt amit a dárdák felfogására szolgálnak, amíg ő felfog pár dárda becsapódását, addig én lemegyek a föld alá, majd miután elmúlt a veszély visszajövök a felszínre. Talán ez a legegyszerűbb módja a technika kivédésére.
Amint Ayame is sikerrel jár, és a kapucnik fickó elmondja beszédét, illetve véleményét a látottakról, egyáltalán ha mond valamit, felteszem neki az egyik kérdésemet.
 Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy mit is mondhatnék, mit is kérdezhetnék egy ilyen őrült alaktól.  Számomra még mindig hihetetlen, hogy olyan emberekkel kell majd csapatott alkotnom, mint ő vagy például, mint Itanashi.  Ötletem sincs, hogy mi lesz a tervűk vége, annak ellenére, hogy még kissé tartózkodom a világ újrafelosztásától, vagy legalább is nagyon bizarrnak hangzik, egyelőre nem tudok mást tenni, mint hogy követem őket, és kérésüket vagy éppenséggel parancsukat teljesítem.  Ha ilyen emberek vesznek körbe, egyáltalán nem kell, félem senkitől és semmitől. Számomra a legfontosabb dolog, hogy még jobban elsajátítsam a titkos, és igen különös technikám, minden egyes válfaját.
-Mégis ki vagy te és mi a célod a világban? – tettem fel ezeket az igen erős szavakat, a kapucnis alak felé, miközben lepakolom az összes holmimat, a talajra, majd felveszem azt a fekete köpenyt, amit Ita adott, jelezve a fickó számára, hogy mostantól már egy osztaghoz tartozunk.
Igazából én erre voltam kíváncsi, Ayanak még két kérdése marad, amit remélem jól kifog tudni használni.
 
 
 
  
avatar
Tairjuko Rikuno
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Szökött Shinobi
Chakraszint: 485

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Orochimaru (Inaktív) on Pént. Feb. 14 2014, 22:06

Túl egyoldalú a harc, amit fabrikáltál, sőt, le se írod, miként választod szét őket, csak hirtelen az egyikőjük eltűnik, és a másikat kezded püfölni, nem baj, nem lényeg, csak meglepett, hogy a szél elől képes elhajolni a klónod. Nos, haladjunk tovább.
- Nem az én művem... - ennyit tudsz kihúzni a férfiból, hiszen jobban átgondolva, ha nem ő csinálta, nem is tudja, hogy mi az, és hogy működik. - Nem tudom... - valószínűleg hazudik, de ekkor elharapta a nyelvét, hatalmas akaraterő kell ehhez, és szép lassan meghalt, de beszélni nem tudott. Mikor a Kumogakure-i felé indulsz, és leemeled koporsójáról a fedelet, nem látsz bent senkit, és semmit, még egy egyszerű járatot sem, hogy miként tűnhetett el onnan. Az biztos, nem volt ott. A torony felé veszed az irányt, hiszen mi mást csinálnál itt, és betörvén, vagy kinyitván az ajtót, be is lépsz rajta. Furcsa épület, nincs sok szoba bent, csak lépcső, és mind felfelé vezet. Esetleg valami rejtek zúg lenne itt a hulláknak, vagy mindet felviszik a legfelső emeletre. Egy biztos, valamit rejtegetnek, különben nem kéne a mindent elhamvasztó falacska, nem igaz. Két irányba haladhatsz, lent maradsz, és leírod, hogy mit keresel ott, mit csinálsz, vagy felfelé, mindkettő nem lehet. Amit a post-ban írnod kell az a döntés, és a megelőző, illetve következő lépések, hogy mégis mit akarsz a nagy toronyban, mi után kutatsz, és hogyan...
avatar
Orochimaru (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Ex-Kage, Sannin
Chakraszint: Ha tudnád.....

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Itanashi on Szomb. Feb. 15 2014, 10:23

A gyávák elhullottak az áradattól, az új világ szele elsöpörte azokat, akik lábukat megvetve akarták megtartani mindazt, amit ők életnek hívtak. Itanashi ellenfele fölött állt, kihúzva magát, erőt sugározva, azonban nem járhatott sikerrel kérdezgetése során, a shinobi utolsó leheletével kellő erőt vett magát és nyelvét elharapva halt meg. 
- Átkozott - ragadja meg az összeeső férfi gallérját és egy erőteljesen üt a fejére, amelytől a férfi a földbe zuhant. Ekkor a pap a másik áldozata felé vette az irányt, ám mikor elhúzta a fedő sziklát észrevehette, a kumogakurei eltűnt. 
Az ifjú pap körbetekintett, nem érzékelt más chakrat. A magányos torony felé vette az irányt, reménykedve, megtalálja a választ a kérdéseire, benn. Lépteit nem siette el még most sem, egyenletes tempóban haladt végig, míg el nem érte a torony bejáratát.
Az ajtó zárva volt. Ekkor Itanashi felemelte jobb kezét, lendületet vett, mire ujjai elszürkültek, mintha valami vírus támadta volna meg, amely hamar szétterjedt egész karján, és egy hatalmasat ütött a bejáratra. Az ajtó betört, a pap könnyen átlépve a meghajolt lemezen lépett be az épület belsejébe. Az ajtót arrébb helyezte, hogy ne akadályozza őt semmiben, majd kutatni kezdett,
Az alsó szint üressége ismét lelombozta a papot, a magasba nyúló lépcsők azonban újabb esélyt adtak a titkot feltárására. 
Csupán gyorsan szemlélte végig az alsó szintet, a terem üres volt és magányos, mint a kisujja. Mégis furcsa volt neki ez az egész.
~Azokat a hullákat valahova el kellett tenniük. Nem érzek chakrat még most sem. Nem hinném, hogy a falakba rejtik őket~ gondolkodott, miközben lassan sétálni kezdett a lépcső felé. Lábán keresztül némi chakrat vezetett a földbe, ezzel két célja volt,
- A kumogakurei shinobi visszatérését gyors támadással szeretné lezárni
- Talán a torony rendelkezik alsóbb szintekkel is, nem csupán felsővel, ha igen, akkor Itanashi a pince lejárata után kezdene kutatni, az egész földet átkutatja, ha ott nem talál ajtót, akkor a falakon keresne kapcsolókat, vagy bármit, ami kinyithat egy titkos ajtót. Ha a fiú megtalálja, akkor kinyitja, vagy betöri, ez függ attól, hogy az ajtót zárják e. Ám ha a chakrajával nem képes érzékelni az alsóbb szintet, akkor még mielőtt fellépne az első fokra, egy földklónt hoz létre, amelynek egyetlen feladata van, őrt állni a lépcső aljában, várva a kumogakurei visszatérését. 
Itanashi pedig a lépcsőn sétál fel, ha a lépcső a fal mellett halad, akkor a falakat végig kutatja, figyelve az eltérésekre, esetleg egy kilógó elemére. Ha felért, remélhetőleg több mindent fog találni, mint az aljában. Ha talál egy asztalt, vagy szekrényt, az utolsó polcig átkutatja azt, kirámolva mindent. Kell lennie valamiféle megbízatásnak, hogy miért kell a hullákat a toronyba hozni, és talán arra is fény derül, vajon mi ez az erő, ami körbeveszi az egész területet. Egy papír, vagy tekercs, amelyben leírások szerepelnek elég lehet a fiúnak, hogy rájöjjön, mi célt szolgál a torony. Ha talál valamiféle leírást, beleolvas, és a tartalmától függően olvassa tovább, teszi el, vagy félre. A hullákat próbálja leginkább keresni, ehhez egy szakadt ruhadarab, egy elhagyott félcipő, bármi segítségéül lehet. Mindeközben a testébe épített érzékelőkkel kutatja az 50 m-es körzetet, ahogy a legkisebb chakrajelenséget érzékeli, felkészül az üdvözlésére a mennyiségtől függően
- magas szintű chakranál komoly harcra számíthat
- alacsony szintűnél talán infrmációkat is kiszedhet belőle
- minimálisnál pedig talán egy hullát érzékel, akiben még ott csörög a chakra utolsó cseppje, ezzel talán rátalálhat a halottakra.

_________________


"Jashin, ki belém látsz, tudod, hogy téged szolgállak. Adj erőt, adj hatalmat az érdemtelenek fölött"

A Hónap Játékosa 2014. március, július

Aktív karakterek: Djuka Kodomo, Itanashi, Aiza, Shuu, Abuso, Zion
avatar
Itanashi
Játékos

Taijutsu Pontok : 147

Tartózkodási hely : Jashin nyomában


Adatlap
Szint: S
Rang: Kaishin // Vérpap
Chakraszint: 1324

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Orochimaru (Inaktív) on Szomb. Feb. 15 2014, 13:14

/Utolsó előtti fázis/


Kétféle történetet írhatsz ebben a post-ban de csak az egyiket, így bölcsen dönts, hogy mit is fogsz csinálni. Az alsóbb szinteken semmit nem találsz, így mindenképp a lépcső felé veszed az irányt. Első lehetőség, amíg mész fel a lépcsőn, minden emeleten három szobát találsz, és minden szobában fekszik egy test egy ágyban, balzsamozva, mintha aludnának, mintha egy beteges babaházba lennél, csak itt a falak szürkék, és a játékok halottak. Mész egyre följebb, mikor is egy irodába tévedsz, ahol tekercsek vannak szétszórva a földön, kreativitásodra bízom, milyen kísérlethez kellenek ezek a testek, te döntesz. A tekercsek között találsz az asztalon egy szépen rendben tartott fajtát is, ami a tervrajza volt az épületnek, négy pont szerepelt rajta, a négy égtájon, illetve egy jutsu leírása a mellette lévő tekercsen (ez amit szeretnél megtanulni). Tehát ez az első lehetőség, még ne csinálj semmit, csak a tapasztalatokat, gondolatokat írd le. Második lehetőség, amikor felérsz ebbe a bizonyos irodába, akkor ott találod a Kumogakure-i shinobit is, akivel harcolnod kell, amint megölnéd, füstté válik, és eltűnik a szobából, ekkor, mikor kinézel, az ablakon 100 méterre látsz egy 15 fős csapatot, melyek a ninjából állnak, és még 14 kardos követőjéből, nem tűnnek erősnek, de gyorsan közelednek a torony felé. Ez után veszed észre a tekercset, ugyancsak tapasztalatok írj, illetve természetesen a harcot, és, hogy mit rongálsz meg.
avatar
Orochimaru (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Ex-Kage, Sannin
Chakraszint: Ha tudnád.....

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Itanashi on Hétf. Feb. 17 2014, 22:44

Az alsó szint nem rejtett titkokat, nem tárta fel rejtelmes mélyedéseit a fiú előtt, nem volt semmi. Itanahsi lassan és halkan fellépett a lépcső első fokára. Lassan követte bal lába. Nagyon megfontoltan indult meg az elején, figyelt minden apró nesszenést. Azután kissé bátrabban iramodott felfelé, mindvégig készenlétbe helyezve chakrakészletének egy nagyobb részét, amelyet bármikor teste köré vonhat, védelem szempontjából. Aelérve az első emeletet alkalmazta is a technikáját, majd gondolkodás nélkül berúgta az ajtót. A faajtó repedezve szakadt ki a tartójából, a földre zuhanva dőlt el. Itanashi belépett a szobába, majd körbenézett. Erősebb chakrajelet már a lépcsőn sem fogott, talán ezért is a határozott belépő. A teremben hullák feküdtek, asztalokon. Néhány szerkezet és kéziszerszám is volt, szétszórva, kések, szikék, fogók, és egy-egy igen rémisztő eszköz, amelyről a fiú nem is akart tudni. A földön lapok voltak szétszórva. Itanashi közelebb lépett az egyik testhez. A gyomra fel volt vágva. Itanashi felé hajolt. Még sohasem nézte meg ennyire alaposan egy emberi belsőt, most mégis csak lekötötte. Éppen fordult volna el, mikor észrevett valami különöset. Ismét a test fölé hajolt, majd jobban szemügyre vette a mellkasi részét. A halott férfi szíve szétrobbant.
A fiú továbbsétált. Egy másik asztalnál fekvő test szintén a hátán feküdt, felmetszett hassal. Ám a metszés sokkalta kisebb volt, mint az előző páciensnél, neki csupán egy cső vezetett ki a gyomrából, egyenesen egy nagyobbnak mondható tárolóba, amely az ágya alá volt bekészítve. A tartály átláthatatlan, mégis gusztustalan anyaggal volt feltöltve. Újabb papírok a földön. Egy félig leszakadt papírlapot emelt fel Itanashi, amely épp a keze ügyébe került:
 
Alany sorszáma: 8
Szakasz: végső
Tapasztalat: Szívelégedetlenség, szívfájdalmak.
Magyarázat: Az alany szervezete nem tudta befogadni a szert, szívverése felerősödött, majd hirtelen leállt, sorozatosan.
Állapot: halott
 
Itanashi ekkor ismét a szétnyitott mellkasú férfi felé nézett, kinek a szíve szétrobbant.
- Hm. Szívelégedetlenség…orvosok. -  mosolyodott el, miközben rágyújtott. Továbbsétált és felvett egy újabb lapot.
 
Alany: Kutya
Megnevezése: Erőnövelő szer
Leírása: A szer a sejtekbe juttatva megkezdte a hatását, 3-5 napon belül kiteljesedett,  a test fejlődése megkezdődik. A páciensek szervezetének 86%-a befogadta a szert, mellékhatások elenyészőek.” olvashatatlan sorok következnek, majd ”Az erőnövelő szert  be lehet adni embereknek” ezzel a papírral össze volt fűzve egy másik lap is, aminek a fele leszakadt:
„Alany sorszáma: 2
Szakasz: korai
Tapasztalat: Émelygés, rosszullét, kettős látás.
Magyarázat: Az alany szervezete lassan fogadja be a szert, mellékhatásai hamar elmúlnak.
Állapot: egészséges.
Szakasz: középső
Tapasztalat: Látás romlása, bal szemvilág elvesztése. Jobb szem erősödött. Vállizom és felső karizom növekedett. Gyorsaság, reflex fejlődött. Az alany fejlődést mutat
Szakasz: végső
Állapot: Súlyos beteg
Tapasztalat: A szer túladagolása a szervezet totális megsemmisítésével jár. Ajánlott kevesebb adaggal operálni. A szervezet meghal, a test leáll
 
Itanashi eltett néhány lapot, majd miután lassan végigjárta a szobát, kisétált. A szint két másik termet tartogatott a számára. Azonban az ajtón belépve az előbbi látvány mutatkozott meg ismét. A hullák között többen is a hasukra voltak fektetve a teremben. A papírok leginkább a gerincvelő károsodásáról, csigolyák sérüléséről írtak. Az egyik hullának teljesen meg volt hajlítva a gerincoszlopa, amely ívelt formában tartotta a testet. A teremből kilépve a harmadik szobába átlépve sem érte újabb meglepetés. Hullák az asztalon, papírok az asztalon és a földön, szétszórva, szétszakadva.
 
A szinten nem volt több látnivaló, így Itanashi elindult ismételten felfelé. A lépcsőn lassan haladt, ám ismeretlen chakrat még ekkor sem fogott. Bátran lépett be a 2. szint termeibe, ahol a hullahegyek ritkultak, nem feküdt minden ágyon valaki. Kevesebb lap volt a földön, több az ágyak végére volt szögezve.
„Alany sorszáma: 33
Szakasz: végső
Tapasztalat: A szervezet hihetetlenül gyors és erős, azonban a gyógyszer kiürülése eszméletvesztéssel jár. Többnapos fáradtság, teljesítési szint csökkenése
Állapot: egészséges
 
- Úgy tűnik, ezek már jobban bírták. Vagy csak a gyógyszeren variáltak? – lép közelebb a testekhez, amelyek normális pózban feküdtek, csupán vágások voltak a testen. Bőrük hófehér volt.
Itanashi végigsétált a szinteken, mikor is egy újabb terembe sétált be. Megdöbbent a látványtól.
A teremben nem voltak hullák, hanem rendezett sorokban a dossziék a falakon, egy íróasztal, székkel párosulva. Ezen kívül némi tinta és papír az asztal szélén. Az asztalon egy tekercs volt, kinyitva. Vonalakat ábrázolt. Különös érzés fogta el Itanashit a rajzot szemlélve. A vonalak hirtelen eggyé álltak össze, ekkor itanashi rádöbbent, mit is ábrázol a rajz. leglábbis egy része. A torony áll a középpontban, körülötte 4 pont, minden égtájra 1 pont jutott. Mik lehetnek ezek?
Itanashi  forgatta a tekercset, ekkor tlaált egy kisebb tekercset a kép alatt. Sorok voltak rajta:
~Az akadály technikák egyik klasszikus változata, mely a föld országából származik. Igen ritka jutsu, nagyon kevesen ismerik. A technika használatához szükségünk van egy tekercsre, mely tartalmazza a körülzárandó terület alaprajzát vázlatosan. A használó elvégzi a nem éppen rövid kézjelsorozatot, majd mindkét tenyerét az alaprajzra illeszti. Ekkor a körülzárandó terület körül négy pontban a földből hatalmas díszes kapuk emelkednek ki. Majd ha mind a négy kapu teljesen kiemelkedik, egy burok formájában a kapuk vonalán, az adott területet egy szemmel nem látható áttetsző aura veszi körbe. Bármi, ami hozzá ér a burokhoz azonnal porrá ég. Ezzel a technikával teljesen elzárhatunk egy adott területet, akár egy teljes rejtőző falut. Lényegében se ki, se be. Az aura mindaddig fennmarad, amíg a használó fenntartja a chakrafolyamot. A be- és kijutás csupán egy speciálisan lepecsételt címkével lehetséges, melyen a "belépés" szimbóluma áll. A használó, és az általa felhatalmazottak így juthatnak csak be az elzárt területre.~
- Belépés szimbóluma…talán a… - emlékezett vissza a fiú.
- A hullákon a és a katonákon azok a kanjik…azok lettek volna a Belépést engedélyező kanjik? Tehát egy olyan védelmi mező, amely megóv bármiféle külsős tényezőtől? A pontok valószínűleg a négy tornyot jelentik – húzta közben ujjával körbe a képen látható pontokat.

- Északon egy fekete teknős, Genbu. a keleti kapunál egy kék sárkány, Seiryu, a déli kapu egy vörös madár, Suzaku és a nyugati kapunál egy fehér tigris, Byakko szobra áll. A négy torony körbezárja a területet, ezek köré jön létre a burok. A burok, amelyen csak a használó által megadott személyek képesek áthaladni, minden más úgy végzi, mint a lepke. Azonban…miként jön létre mindez? – olvas vissza az ifjú. – Szükséges egy tervrajz. – miután Itanashi összetette fejében a képet, miként jöhetett létre a burok, összehajtotta a két tekercset, majd köpenyének belső zsebébe tette, ahol biztos helyen van. ha majd lesz ideje, lepecsételi egy tekercsébe.

_________________


"Jashin, ki belém látsz, tudod, hogy téged szolgállak. Adj erőt, adj hatalmat az érdemtelenek fölött"

A Hónap Játékosa 2014. március, július

Aktív karakterek: Djuka Kodomo, Itanashi, Aiza, Shuu, Abuso, Zion
avatar
Itanashi
Játékos

Taijutsu Pontok : 147

Tartózkodási hely : Jashin nyomában


Adatlap
Szint: S
Rang: Kaishin // Vérpap
Chakraszint: 1324

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Orochimaru (Inaktív) on Szer. Feb. 19 2014, 12:16

Az utolsó post, a tanulás technikai része, nem lesz könnyű mert vagy sikerül vagy nem, ha sikerül megmenekülsz, ha nem, akkor harcolnod kell, ugyanis kinézel az ablakon és megpillantasz egy szakaszt, akik épp visszatérnek a toronyba, van náluk egy szekér, talán még több hulla, vagy maga a gyógyszer, a kísérleti anyag, nem tudhatod, vezetésüket egy Kumogakure-i férfi kaphatta meg, mert vadul kalimpál a kezeivel. A ezer méterre lévő csapat gyanú nélkül közelít feléd, így nem tudhatják, hogy mi történt itt, könnyű célpontok, ha a technika tényleg azt rejti, amit te gondolsz, ám mikor elkezdenéd megidézni előtte kérek egy chakraelméletet, hogy miben állhat a technika, és mennyi esélyed van elsőre sikerre, majd egy gondolatmenetet, hogy először lezúzod az eddigi falat, vagy köré emelsz még egyet, ez egyáltalán lehetséges-e, vagy újra kell rajzolni mindent. Mindent a te ítélőképességedre bízok, de mindössze 10 perced van, hogy ideérjenek, így gyorsan kell döntened, és ne feledd, és ezzel még segítek is, egy ellenséged még nincs meg, hiszen eltűnt a börtönéből. Minimum 45 sort kérek.
avatar
Orochimaru (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Ex-Kage, Sannin
Chakraszint: Ha tudnád.....

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Itanashi on Csüt. Feb. 20 2014, 14:01

Itanashi a toronyban lévő irodában állt, az imént eltett tekercseket mégis csak előveszi, nem érzi ellenség közeledését.
~Tehát. Van négy torony, ami a területet határozza meg. A négy torony köré épül fel maga a burok, ami hatalmas mennyiségű, lepecsételt chakraból állhat. Elvégre folyamatosan érzem a chakrat a levegőben, ez kétségtelenül a falból árad, így a védőburok nagy részét chakra adja. Azonban, nem lehet akárhogy létrehozni a technikát, szükséges egy előre elkészített tervrajz is, amelyen bejelölve a négy tornyot, megadhatjuk a körbezárt területet. Amennyiben készen áll a fal, a használó saját chakrajából egy másik pecsétet hoz létre, ezáltal képes lesz a pecsét hordozója átlépni a falon, mivel az ugyanolyan chakraval rendelkezik, mint a fal. Azonban aki a pecsét nélkül akar átjutni, azt a fal megsemmisíti.~ elemzi a fiú, miközben egyik tekercsről a másikra néz felváltva. 
Igen hasznos technika, ezzel talán még közelebb kerülhetünk céljainkhoz. Ha Enrakut egy ilyen burokba zárnánk, onnan nem tudna elmenekülni, ezzel végleg megpecsételve vezetői pozíciójának jövőjét.
Ekkor az ifjú kitekintett az ablakon, ilyen magasságból messzire ellátott. Talán ez volt a szerencséje. Egy nagyobb tömeg indult meg a tömeg irányába, a sétáló személyek között egy szekér is útban volt felé. Ugyan még messze vannak, ám létszámuk nem kicsi és ilyen tempóban igen hamar elérhetik a tornyot.
- Átkozottak. Mennyit kell még kiirtani, hogy eltűnjenek végleg? Átkozottak! – csap kezével az ablak alsó szegélyére. Visszatért az asztalhoz, eltervezte, ellopja a tervrajzot és elmenekül, mielőtt még beérkeznének. Ám ahogy végignézett a két tekercsen, hirtelen más ötlete támadt. Nem az a fajta, aki elmenekül a harcok elől, ő mindig is az első sorban harcol, saját kezeivel végzi el a munkát, nem is bízná rá másra.
Itanashi, miután összegyűjtött minden tapasztalatot a technikával kapcsolatban, úgy döntött, létrehozza a technikát.
- Ehhez rengeteg chakrara lesz szükségem – vallja be magának a jashinista, így köpenyének belsejébe nyúl, amelyben egy kis doboz található a cigarettája mellett. Két kis bogyót vesz elő a dobozból, majd lenyeli őket. Érzi, ahogy a szer kifejti hatását és egész testét elönti a chakraáramlat. Nem az állóképessége miatt van szüksége a pirulákra, hanem, hogy képes legyen létrehozni a burkot, mielőtt a sereg ideérne.
Kellő chakrat gyűjtött össze, miközben egy, a szobában talált rajzolni kezdett. A tornyot rajzolta le csupán semmi mást. A rajz elkészítéséhez a másik rajzot vette alapul, pontos mását készítette el a toronynak, majd szemeivel ismét a technika leírását tartalmazó tekercsre figyelt, mindeközben temérdek chakrat koncentrált és mozgatott testében. Ám mielőtt még belekezdett volna a technika létrehozásába, megfogta, a területet ábrázoló tekercset és széttépte, reménykedve, az alaprajz nélkül sikerülhet megsemmisíteni a burkot. Ha sikerül, akkor az általa megrajzolt tekercs fölé áll, megrajzolja a négy pontot, ezzel körbezárva a tornyot, majd gyors pecsétekbe kezd,
~Kos, Nyúl, Kígyó, Sárkány, Patkány, Ökör, Tigris, Nyúl, Kígyó, Sárkány, Patkány, Ökör, Kígyó, Tigris, Ökör, Kígyó, Tigris, Nyúl, Ló, Sárkány, Patkány, Kígyó, Tigris, Kígyó, Patkány, Ökör, Tigris, Nyúl, Kígyó.~
- Kekkaimon Gofuu Jutsu: Hachimon Heijou – mondja ki a technika nevét, majd tenyerét, amelyben ekkora már temérdek chakramennyiséget gyűjtött, a vázlatra nyomja. Amennyiben elmélete beigazolódik, és a tekercs, a kézpecsétek után egy pecsétté formázódik, amely elszívja a chakrát, hogy megalkothassa a burkot, akkor hamarosan ki fog emelkedni a földből, már ha az előző tornyok szétestek.
Amennyiben a tekercs széttépése nem oldja fel a technikát, a megalkotott tornyát kibővíti a kettészakított tekercs rajzával, a lehető leghamarabb és ugyanoda helyezi el a tornyokat., így ugyanazt a területet vonja be.
Ha a technikát nem sikerül időben elsajátítania, abban az esetben az ablakon kitekintve figyeli az érkező csapatot, ám még a toronyban maradva várja azok reakcióit. Ha a technika kudarcba is fullad, a két pirula segíti őt, hogy erejének nagy részét felhasználhassa, talán el is kell neki majd a támogatás.
Az ablakban várja, hogy az osztag több részre szakadjon, majd egy tervbe kezd.
Először is kiiktatja a kocsi körül állomásozó csapatokat azáltal, hogy vagy  6 robbanójegyzetet helyez el 2 fegyverén, amelyeket a szekérnek hajítja. remélhetőleg a fegyverek csendben érkeznek a földre, amint a legtöbb személy tartózkodik a kocsinál, aktiválja a jegyzeteit, amely nem kis pusztítást fog okozni. A maradék valószínűleg felvesz egy kellő védelmet és megindul a torony ostroma. Mivel a torony nem kevés kutatási eredményt és információt tartalmaz, így valószínűleg személyesen akarják elintézni az ügyet, a tornyot épségben hagyva. A lépcsőfordulókban fog rájuk lecsapni, a szűk járatban könnyedén csapdába ejtheti őket.
Ha nagyobb létszámban érkeznek, akkor Itanashi kezét megvágva a földre helyezi, ekkor az Idéző technika jelei kúsznak ujjai alatt, majd hatalmas füst keletkezik. A sziszegés hangja az egész tornyot bejárja. A feltörő katonákra pedig ráereszti a kígyót, amelynek testhossza eléri a 40 métert, vastag bőrét pedig további védelemmel képes ellátni. Itaro, a hatalmas kígyó pedig a torony aljáig kúszik, addig minden felfelé irányuló katonának nekiront és szétzúzza őket, a falnak préselve, vagy lenyelve. A hatalmas kígyó ekkor kitör a toronyból és felveszi a harcot a kinn maradtakkal. Amennyiben a  toronyban nem maradtak további túlélők, Itanashi lefut a torony oldalán és ő maga is beveti magát, természetesen csak akkor, ha a kígyó nem képes legyőzni ellenfeleit.

_________________


"Jashin, ki belém látsz, tudod, hogy téged szolgállak. Adj erőt, adj hatalmat az érdemtelenek fölött"

A Hónap Játékosa 2014. március, július

Aktív karakterek: Djuka Kodomo, Itanashi, Aiza, Shuu, Abuso, Zion
avatar
Itanashi
Játékos

Taijutsu Pontok : 147

Tartózkodási hely : Jashin nyomában


Adatlap
Szint: S
Rang: Kaishin // Vérpap
Chakraszint: 1324

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Hikari Ayame on Pént. Feb. 21 2014, 09:14

Obotsu és Rikuno

Meglep a kérdése, és azon kezdek töprengeni, ezt vajon hogyan is érthette. Először lesokkol a kérdés. Vajon... amit tettem az tényleg a falum megtagadása? Tényleg elárultam őket? Lehet igazából tudja, hogy mi történt velem, csak várja hogy válaszoljak? Félelemből tettem volna? Azért hagytam ott őket, mert... Mi is volt az okom? Az agyam lassított felvételben keresi a választ a kérdésre, de valahogy a torkomon akad a szó. Két dolog miatt is. Mert képtelen lennék még egy szót most kipréselni magamból, és mert rájövök, hogy a kérdése nem az eredeti történetre alapszanak, hanem még mindig azt feltételezi, hogy ANBU vagyok. Erre pedig az előbbi ok miatt nem tudok válaszolni.
Rikuno-nak adott válasza félig arra sarkall, hogy üvöltsek, és kussoltassam el, de a testem nem reagál az agyamból küldött információknak, és állok mozdulatlanul, mint egy használhatatlan kőszobor. Az eszem és az ösztöneim ezen a ponton két külön dologgá váltak, ég és föld távolságban egymástól. Ha nem lenne egy ici-pici eszem, ami épp elég annyira, hogy tudjam, nem kéne ugatnom egy nagyobb kutyának, akkor az ösztöneim súgta tettek már a sírba vittek volna.
Épp Rikuno reakciójára várok, hátha ő képes valami értelmes válasszal szolgálni az idegen gyilkosnak, mire megérzek egy tapintást a hátsó felemen, és ösztönösen - ó, megint azok a buta ösztönök - fordulok hátra ideges és vörössé alakult fejjel. Az üvöltés, amivel elküldhetem őt a halál... nem is tudom mijére, ismét csak gondolat marad a fejemben, mert még mindig mintha fojtogatnák a torkomat, és mire megfordulok, már rég nincs ott az új hódolóm... sőt, világéletemben talán az egyetlen hódolóm, mert ismét elénk kerül. Vagyis ebben az esetben mögém, de hogy le ne maradjak valami fontosról visszafordulok felé. A Rikuno kezéből kikapott fekete köpeny most már az ő szorításában pihen, miközben alaposan szemügyre veszi. Látom rajta a felismerést, és akarva akaratlanul és egy elismerő mosolyt küldök Morci-sama felé. Jó tudni, hogy van egy kevésbé kretén csapattársam, mint én, mert ha rajtam múlna, mindkettőnkből vacsora válna.
Végighallgatom az idegen szavait, és hamar rájövök, hogy valószínűleg mindjárt letesztel minket. Nem is tudom miből jövök erre rá. Vagy úgy, hogy egy zseniális elme vagyok, vagy úgy, hogy határozottan kijelenti. Így hát miközben beszél képtelen vagyok normálisan figyelni. Nagyjából sikeresen átjön az üzenete, és értem, hogy mi fog most történni körülöttem, de a testem önkéntelen remegésbe kezd, amit a nyelvembe harapással próbálok elfojtani, kevés sikerrel, mert így csak vér ízt érzek a számban. Igazi profi vagyok úgy érzem. Gratulálok Ayame. De most nincs idő saját magam szapulására gondolatban, miközben a nagyember megteszi ezt helyettem is, a gondolataimon kívül.
 - Suiton: Suikoudan no Jutsu - hallom meg az ellenem használt jutsu nevét. Már mikor kimondja, akkor érzem, hogy valami gáz lesz. Nem nagyon ismerek még víz elemű jutsu-kat, mert a szanitéc kiképzésem kezdetekor teljesen megfeledkeztem róla, hogy talán gyógyítótechnikákon kívül mást is kéne tanulnom. De valljuk be őszintén, a kórházban ébren töltött éjszakák, a néhai bealvások, a folytonos tanulási vágy... Nos mindezek mellett eszembe nem jutott volna, hogy nemsokára kinyírok majd egy konohai ANBU-t, és egy világi szervezet tagja leszek, ahol olyan emberek társai leszek majd, akiknek az erejük körülbelül az enyém hatszorosával egyenlő. Ezek után talán megbocsátható bűn, hogy baromira nem érdekeltek más jutsu-k, mint amelyekkel képes vagyok gyógyítani. Mindenesetre tudatlanságom ellenére, erről a technikáról speciel már hallottam. És rögtön valami megoldást keresek, hogy mi a tökömet tudnék felhasználni egy vízből álló cápa ellen, ami egyenesen felém tart. Ugyanis egy vödör víz ellen még sosem próbáltam orvosi technikát használni. Újabb bűn, amit megbocsátok magamnak.
Eszembe jut a Shinkeitsuu ami még mindig a legerősebb támadó technikámnak tudható be, és azon gondolkozok, ha egy ember kioltására képes volt, és földklónt is sikeresen pusztítottam el vele, akkor vajon sikerülne-e víz ellen. Minenesetre, sosem késő megpróbálni. Maximum nemsikerül.
A kezemmel pillanatok alatt a lábamra erősített övért nyúlok, ahonnan kiveszek egy robbanójegyzetet és a földre ejtem, majd a többméteres drótomat használva kitérek a cápa elől.
 - Jibaku Fuda: Kassei - mormolom gyorsan a jutsu nevét, amit már az akadémián tudnom kellett, és a nem túl nagy robbanás után, ami nem tudom mennyi kárt tehetett a vízcápában, elrugaszkodom a fáról, amelyre a drót segítségével kerültem, és teljes erőmmel ugrok neki a cápa oldalának. - Shinkeitsuu - használom ismét a technikát, miközben a chakrámat olyan erővel robbantom ki a két tenyeremen keresztül, amilyen erővel csak tudom. Lelki szemeim előtt látom a megölt ANBU-t, az első halálos áldozatomat, és akarva akaratlanul is borzalmas emlékképek rohamoznak meg, de igyekszem őket elhessegetni, és imádkozni, hogy ennyi robbantgatás és jutsu elég ahhoz, hogy szétrobbantsam a halacskát.
Ha sikerrel járok Rikuno mellett érek földet, csurom vizesen. Miközben a hirtelen osztogatott pofonok fáradalmait próbálom kipihenni, a lehető leghalkabb lihegéssel és szuszogással, Rikuno kérdése üti meg a fülemet. Ismételten örülök, hogy nem valami kreténnel zártak össze. Nekem személy szerint semmi értelmes kérdés nem jutott még az eszembe, de amint Morci-sama felteszi kérdését, hirtelen engemet is érdekelni kezd a válasz. Közben pedig azon kell agyalnom, hogy én majd mit kérdezek a válasza után.
 - Miért csatlakoztál a szervezethez? - bukik ki belőlem is egy hirtelen kérdés. - Te magad mondtad, hogy gyengék vagyunk, és Itanashi is az, hozzád képest. Akkor mégis mi vezérelt, hogy csatlakozz egy szervezethez, ahol csak gyengébbeket találsz?
avatar
Hikari Ayame
Játékos

Tartózkodási hely : valahol elvesztem


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 275

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Obotsu Ryu on Vas. Feb. 23 2014, 03:54

A technikák elől könnyen kitérnek, míg egyik egy másolattal védi testét, a lány egy robbanójegyzetet rejt a földre, majd elkerüli a robbanást drótja segítségével. Ez a cápa starttóé célig megy, nem lehet irányítani, így nem tudod meg, hogy vajon az elemi manipulációval létrejött lények is allergiásak-e a fájdalomra. Ez után elfelejtetek egy nagyon fontos, tényt, hogy a jounin nem azt mondta, hogy kérdezhettek tőle, hanem először mondjatok el mindent magatokról, majd utána kérdezhettek hármat. Ez elég fontos lett volna, hiszen nem gondolatolvasó, és szerintem elég olvashatóan írtam le, nem elrejtettem, és technikát szeretnétek tanulni tőle, ám ő nem tudja, és nem is akarja kitalálni, hogy mégis milyet, hogy haladjunk, így e felett most szemet hunyunk, a következő post-ot kezdjétek azzal, hogy elmondtok magatokról legalább annyit, hogy a technika tanítás ne légből kapott legyen. Miután válaszoltak a kérdésekre, a jounin is tartotta szavát, és elmondta az igazat arról, amit tudni akartak újdonsült társai.
- Az én nevem nem lényeges, már magam sem emlékszem rá, kétféleképpen szólít a világ, Obotsu Ryu1, és Fūdo-tsuki no akuma2., a fejemen 50.000.000 ryo-hoz közelítő vérdíj van, és elveszett ninja vagyok mint ti, a Ryukai volt tagja. A célom? Egy Istennek milyen célja lenne? Élek, ölök, pénzt szerzek, hódítok... - akaratlanul is kacsint egyet a lány felé. - Élvezem az életet, ezt csinálja egy férfi. - tárja szét a karját, és mosolyog, majd válaszolsz a lány kérdéseire is. - Ez inkább egy kérdés, de sebaj, az előbb úgy is kettőre válaszoltam. Azért csatlakoztam, mert tetszett a kölyök stílusa, gyilkolni akar, és ez jó, végignézem páholyból, ahogy elpusztítja a világot, és ahol kell ott besegítek, így gondoltam az elején, de most magaménak is érzem a célt....meg a jó nagy francokat, a pénzért, és a gyilkolási lehetőségért csatlakoztam, kell ennél több indok?! - száján vérfagyasztó mosoly húzódott végig. - Miért, ti nem ezért? - kérdez vissza a végén. Miután ezt megbeszélték a kvalitásaik alapján kigondol valami technikát a jounin, úgy dönt, felerősíti az új társait kissé, ha már Itanashi fizet neki érte néhány dellát /Ezt majd írjátok bele/. A fiúnak egy taijutsut fog tanítani, míg a lánynak magát a vízklónt, legalábbis erre jutott. A chakrája segítségével három vízklónt teremt, abból kettő a fiú elé áll, míg egy kézjelek után egy "kisebb tavat" köp ki a száján, a lány elé, hogy tudjon miből dolgozni, majd a három klónhoz áll.
- Nos fiú, egy egyszerű taijutsu-t fogok neked tanítani, a levegőben kell végrehajtani, és az időzítésen és fogáson alapszik. A lényege ez. - mondta, majd a klón, aki létrehozta a pocsolyát felugrott, őt követte a csuklyás alak, és végrehajtva a Hayabusa Otoshi-t, a földbe állította másolatát, aki vízzé vált. - Nos, két próbálkozásod van, hogy sikerüljön, én többet nem segítek, ha ebből nem tudta ellesni a technika lényegét, akkor reménytelen vagy. - a két klónban van annyi chakra, hogy egyszer újra összeálljanak, így négy lehetősége van Rikunonak. Obotsu a lány elé sétál.
- Egyszer mondom el, jól figyelj. Ez egy olyan technika, mely ötvözi az alapokat az elemi manipulációval. A Kawarimi no Jutsunál alapul vett chakra használattal kezdesz, chakrád a vízbe irányítod, és magad formálod meg, ugyanúgy, mint ott, ám itt chakrát is juttatsz a testébe, és paranccsal hozod létre, egy tiszta céllal. Utasításokat a csata közben is hozhatsz, de fontos, hogy konkrét céllal jön is létre. Minél több chakrát adsz neki annál fáradtabb leszel, és ő annál erősebb, ha elegendő chakrával rendelkezik, akkor képes újjáépíteni magát, illetve Taijutsukat, és Suiton technikákat használni, amiket te is ismersz, hiszen ő a te másolatod, tehát edzésed három fázisból fog állni, hozd létre a vízből a másolatodat, majd adj neki chakrát, és igyekezz minél többet csinálni, hogy megismerd a határaid, majd a végén alkalmazzanak Sution tecnhikát amit ismersz, vagy taijutsut. Ennyi. - mondta, majd arrébb ment, és átöltözött, végre volt ideje átvenni Amegami köpenyét, az után leült, rágyújtott és nézte a szerencsétleneket.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1 - Barna Sárkány
2 - Csuklyás Démon

// Írjatok 40-50 sort, ami a technika tanulásáról szól, rátok bízom, tanultatok már jutsu-t, legyen reális, és tapasztalatokkal, gondolatmenetekkel tűzdelt. //
avatar
Obotsu Ryu
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Démon // Jounin
Chakraszint: 1034

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határmenti falu

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.