A meditáció kertje

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

A meditáció kertje

Témanyitás  Uchiha Madara on Kedd Jan. 28 2014, 19:48

Egy eldugott kis terület, melyet fák és bokrok díszítenek. Egy vékony patak, melyen apró fahidak ívelnek keresztül, csobogásán kívül semmit sem lehet hallani, a város és az emberiség által okozott zajszennyeződés nem jutott el ide. Tökéletes hely a meditációra és az emlékek kutatására, a lélek megtisztulására.
avatar
Uchiha Madara
Mesélő

Specializálódás : Fegyverek || Ninjuu kódex


Adatlap
Szint: S
Rang: Legend
Chakraszint: Az öt Kage erejénél is nagyobb

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Miyamoto Musashi on Kedd Jan. 28 2014, 23:24

A technika tökéletes elsajátítás után sokat kérdezett Zaraki-san. Nem tudtam mindenre felelni ezért azt kérte, hogy menjek vele. Eltettem a katanát és a botom híján a sayaval követtem az utat. Hosszasan sétáltunk. A talaj a füves területről kövessé majd ismét füvessé változott. A levegő kitisztult. A falu zaja elhalt. Az állatok sokkal bátrabbak lettek. Egy patak mellé értünk. A szél itt nem fújt. A fák is sűrűbbek lettek. Ez egy kicsit lassította a tempónkat. Lemaradtam kissé és Zaraki-san nyomába lépkedtem. A fák nagyobbak és érdesebb kérgűek lettek. A tabim szép lassan átázott a nedves talajtól. A hosszas gyaloglás egy fahídon ért véget. Feltehetőleg a patak felett ment keresztül. Itt kell meditálnom. Nem szokásom ez a spirituális elmélyedés de nem én vagyok a kiképző így nem vitatom a döntéseit. A meditálás az elmélyedés és a gondolatoknak szentelt idő. Legtöbben leülnek ilyenkor és csendben hallgatnak. Én nem. Szeretek ülni. Békés helyzet. Könnyen elálmosodik az ember és elalszik. Inkább szép lassan az övembe csúsztattam a sayát és egyenesen megálltam.
A markolaton a kezem. Olyan lassan húztam ki a kardot mint amennyire csak tudtam. Közben a jobb lábammal szép lassan előre csúsztam. A kard szép lassan a helyére került. Megfeszítettem az izmaimat és a következő mozdulatig mereven álltam. A környéken cseresznyefák illata. Most virágzanak talán. Biztos szép lehet. Ilyenkor minden fiatal rohan, hogy párt találjon. Én általában egy sikátorban ültem ilyenkor nehogy a szerelmesek nagy hévvel áttapossanak rajtam. Mindenkinek örömöt jelentett nekem mért nem? Újabb kérdés. Ha így megy tovább a képzésem akkor csak a kérdések fognak szaporodni. Inkább lépjünk túl ezen.
Felemeltem a kardomat és összezártam a lábamat. Újabb lassú vágás. Megfordítottam a kardomat, hogy felfele legyen a penge és hátracsúsztattam a lábamat. Újabb pillanat meredten állni. Mik voltak a kérdések amiket Zaraki-san feltett? Mért vagyok samurai? Azért mert annak születtem. Mért születtem annak? Mert az apám is samurai volt. Nincs mit tenni. Honnan tudom ezt? Egy ninjától. Gyakorlatilag ő is samurai csak speciálisan van képezve. Tehát különleges képességű samuraitól tanultam mindent. Mért vagyok samurai? Azért mert ez az  életem. Máshoz nem értek. Mondjuk a szemem hiánya nagyon sok más lehetőséget kizárt. Érdekes hogy a harcosok nagy többsége azt hiszi, hogy a harchoz látni kell. Pedig nem. Néha könnyebb ha nem látod mi van veled szemben. Talán ha van szemem akkor nem lennék ilyen jó. Akkor lehet, hogy már halott lennék. Az is lehet azonban hogy nem kellett volna ilyen dolgokat tanulnom. Nagyrészt azért tanultam mert a városi gyerekek furcsának tartottak és megvertek. Nanashin megtanított megvédeni magamat. Azóta csak rosszabb lett. A gyerekek csak kicsit megvertek. A felnőttek már az életemre törtek. Mért vagyok samurai? Azért hogy életben maradjak. Egy ninja nevelt fel és tanított. Nem mondott el ninja technikákat tehát nem tekinthetek magamra ninjaként. Nanashin először mindent megtett értem. Felnevelt és tanított. Aztán az életét adta értem. Meg kell hálálnom. Nem azért mert így illik hanem hogy ne merüljön feledésbe az ember akire apámként tekintek. Ha megállok és nem emlékszem rá többet akkor senki sem fog emlékezni rá. Valószínűleg a én halálommal Nanashin is meghal. Mért vagyok samurai? Azért hogy legalább egy kicsi is megmaradjon az életemet jelentő mozdulatoknak. Hogy egy darabja Nanashinnak velem éljen.
Újabb magasba emelt kard újabb lesújtás. Ismét lépésváltás mindezt nagyon lassan. A törvény. Betartom-e az ősi törvényt amit a samuraiok elfelejtettek. Nem. Nem tudom Zaraki-san mire gondolt mint törvény de engem nem ismertettek meg ilyennel. Nem tudom ki írta ezeket a törvényeket. Nem tudom ki tartja be. Nem tudom ki samurai és ki nem. Amit Nanashin elmondott azt tudom. A harc metodikáját azt tudom. Az ölés nehézségeit tudom. Tudom mikor szabad és mikor nem szabad ölni. Tudom, hogy kell állatot  ölni tudom, hogy kell embert ölni. Tudom, hogy kell a támadót megölni és tudom, hogy kell megölni egy védekezőt. Tudom, hogy kell az ölést elkerülni. Tudom, hogy kell csapatban ölni és tudom, hogy kell egyedül. ezek mind fontos szabályok. Lehet akár hogy törvények is. De ezeket mind én hoztam és nem tanultam sose. Betartom-e a törvényt. Igen. A saját törvényeimet betartom mert mást nem ismerek. Tudom, hogy a samuraiok valami felsőbb erőben hisznek. Mindig Shinigamit meg démont emlegetnek ha meglátnak. Ezek szerint én vagyok a démon és én vagyok a shinigami. Ha valóban így van akkor én hozom a törvényeket. Akkor nincs szükségem emberekre. Ha hatalmasabb vagyok mint egy ember akkor Nem kell betartanom a törvényeiket. Betartom-e a törvényt? Nem. Az emberek törvényei nem az én törvényeim. Én nem éltem a városokban sokat. Mindig az erdő volt az otthonom. Ha nem is isten vagy démon vagyok akkor sem vagyok valódi ember. Mindig az állatokkal aludtam együtt. Az állatok megtűrtek maguk mellett. Az emberek nem akarták, hogy a közelükben legyek. Mért az emberek törvényét tartsam be ha nem azok voltak akik befogadtak. A természet törvényeit ismerem. Tudom mikor Jön eső és mikor szárazság. Tudom mikor mérges egy állat és mikor barátkozik. Tudom merre megyek és merre tévedek el. Tudom hol alhatok és hol nem. Ismerem a tüzet a vizet az erdőt a földet és a szelet. Tudom hol van éppen a hold és a nap. Ismerem a természet törvényét. Betartom-e a törvényt? Igen. Betartom a természet törvényét. Aki nem tartja be az meghal. Ott tudom mire számítsak. Követem a törvényt és élek nem követem és meghalok. Az emberek nem ennyire következetesek. Ha mindent törvény szerint csinálok akkor bajba kerülök. Mért tegyem akkor amit szeretnének. Ha mindenképpen bajba kerülök az legyen az én szabályaim szerint. Betartom-e a törvényt? Melyik törvényre gondolsz? A saját törvényeimet betartom. A saját utamat követem. A saját törvényeimet ismerem. Talán eljön az idő amikor ez változik de addig nem míg az emberek el nem fogadnak. A ninják ebben a faluban közel állnak, hogy elfogadjam a törvényeiket. De még nem bízok bennük.
Újabb vágás. Újabb lépés. Mi az életem célja? Mért éltem eddig? Mi hajt eddig hogy éljek? Kiszállhattam volna nagyon sok helyen. A szüleimet a Daimjo megölte. Egy ideig a bosszúért éltem. Amikor megöltem a Daimjot üres lettem. Mért élek akkor, Nanashint segítettem. Ameddig ő dolgozott addig rendeztem az egyéb dolgokat. Aztán meghalt Nanashin is. Mért élek? Talán hogy Nanashin emléke megmaradjon. elég szánalmas kifogás. Nanashin ennél sokkal jobb őrzőt is választhatott volna. Akkor mi éltet? Hatsune az első szerelmem sem élt sokáig. Miattam hat meg. Az apja nem fogadott el. Nanashin az életét adta hogy megmentsen. A szüleim meghaltak a Daimjo fia kihasznált. Mért ragaszkodok még mindig ehhez a szánalmas élethez? A kezem megremegett. Rossz volt az időzítés. A kard megcsúszott a kezemben és a híd deszkájába fúródott. Nem tudom mi van velem. Nem tudtam volna elrántani a lábamat ha oda esett volna. Mély állásban megmerevedtem. A testem mellett mint két élő rongy lógott a kezem. Nem tudom miért kell még élnem. Nem tudok semmit ami cél lenne az életemnek. Eddig nem gondolkodtam. Nem volt időm a küzdelmek között amit az életemért vívtam. Most egy pillanatra megálltam és rájöttem nincs miért folytatnom amit csinálok. A cseresznyevirágok mindenkinek reményt adnak. Nekem mért nem? A friss víz az erős fák a szép pázsit a tiszta hidacska. Csak belőlem hozzák ki a halálvágyat vagy más is szokott ide jönni meghalni. Lehet, hogy még van remény? Ha van mért nem látom? Kell lennie valaminek. Nem fejeződhet be így. Hosszú idő telt el nehéz küzdelemmel. Nem lehet, hogy minden értelmetlen volt. Lehet, hogy könnyeznék ha tudnék. A kard a híd fájába fúródva előttem remegett. Én makacsan tartottam magamat lóállásban. Fejem előreszegve karjaim leejtve. Tenshi Jin nem tartja többet az eget.
avatar
Miyamoto Musashi
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha mellett délre a viskóban


Adatlap
Szint: D
Rang: Civil Samurai
Chakraszint: 205

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Miyamoto Musashi on Szer. Jan. 29 2014, 08:57

-Zaraki-san, te mért élsz?– kérdeztem halkan és kissé rekedten.- Te is katonaféle vagy. Mi a célod az élettel. Kissé hasonlítasz rám. Érdekel, hogy egy magadfajtát mi tart életben. Mi a célod a harccal. Azért teszed e mert muszáj vagy van róla egyedi elképzelésed? Mért jó ha az emberek harcolnak? Nem látok semmi jót az ölésben. Mért van mégis ennyi katona ninja samurai szerte a világban? Ők mind kárhozatra vannak ítélve? Vagy a harcnak van valami nagyobb célja? Ha valakivel küzdesz megismered a harcstílusát. Lehet, hogy nem csak a harcstílus az ami köztetek gazdát cserél? Lehet valami mást is átadtok? De attól mért lesz valakinek jobb ha megismer egy embert és megöli? Pusztán az ismeret kell ahhoz hogy a harc értelmet nyerjen? Ha valakivel összeméred a fegyvered akkor ő a te részeddé válik és fordítva. De ha így van akkor a harc végén megölöd egy részed. Azt mivel pótolod? Lehet, hogy az ellenfél tőled kapott része elenyészik de te is kapsz az ellenféltől egy részt? A lélek mindig egész? Akkor mért kell felszabdalni és újra összefoltozni? Mért erősebb egy olyan lélek ami sok darabból van mint egy olyan amelyik egész és ép? Mért olyan fontos a harcosoknak hogy küzdjenek egymással? Vajon akkor is megtörténik a lélekcsere ha nem öljük meg egymást a végén? És ha meg akarjuk ölni egymást de egyikünknek sem sikerül? Megéri kockáztatni az életünket azért hogy valaki egy részét megismerjük? De az is lehet, hogy teljesen rossz irányba haladok. Mért kell harcolni akkor. Nem tudok új ötletet. egy lehetőség van.
Előrenyúltam a kardomért és kifeszítettem a hídból. Végighúztam az ujjamat a pengén. Semmi baja. A kard sosem hagy cserben. Visszacsúsztattam a sayába és a zsinórokkal a zubához rögzítettem. A wakizashival is így tettem. Kivettem mindkét kardot az obimból. Kicsit szokatlan volt a súlya de ez most a legkisebb problémám. A kardba vezettem a csakrát mint korábban és támadó állásba helyezkedtem.
-Küzdj meg velem Zaraki-san.-mondtam még mindig rekedt hangon.– Szükségem van a lelkedre.

A szél a távolból halk lassú zenét hozott. Valaki a békés ligetbe jött zenélni. Hogy meglepődne ha most látna minket. A kardok nyugodtan várták a tokjukban a támadást. Nem remegett semmim. Most eldől van-e értelme harcolni. 
avatar
Miyamoto Musashi
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha mellett délre a viskóban


Adatlap
Szint: D
Rang: Civil Samurai
Chakraszint: 205

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Uchiha Madara on Csüt. Jan. 30 2014, 12:56

- Miért is élek. Miért is harcolok - ismételte el a férfi a kérdésed. - Bölcs vagy Musashi. Érted a világot, ám nem vagy képes megfejteni azt, amelyre a válasz annyi, nem tudni. Miért harcolnak az emberek? Mindenki másért. Van, aki élvezetből, van, aki pénzért. Van, aki tudásért. A sors dönti el, ki miért él és harcol. Hisz az életben mindenki harcol valamiért. Személy szerint én a művészetéért és a hagyományaiért élek. Véremben van a kardforgatás művészete, amelyet az én apám adott át nekem. Őt az ő apja tanította és így tovább. családunk dinasztiák óta a kardművészetnek élnek, és adják át az utókornak. A vérünk a büszkeségünk is egyben, hisz családunk az első emberig visszamenőleg, aki betette a lábát a Tűz országába, visszamenőleg mindig is az országot védte. A kardművészet hagyományát kevesen őrzik úgy, mint a mi családunk. Ám ha az én időm is lejár, át kell adnom tudásom az utókornak. Egy családba tartozunk, Musashi. Aki a kardforgatás művészetét űzi, azok a családba tartoznak, összekötik őket a hagyományok. Nem találkoztam régóta olyan személlyel, aki képes ilyen szinten megérteni a természetet, mint te.
A férfi feléd indult. 
- A tudásomat átadom neked, amennyiben elfogadod, később neked kell átadnod majd az utókor számára. Ez a kötelesség. 
Mikor kardod a férfi felé szegezted, hogy átadja neked tudását, kardját elővette tokjából, majd a földbe szúrta.
- Amennyiben a kötelességed beteljesíted, elfogadom. - Azonban a férfi nem mozdult. Várta, hogy mit lesz a következő lépésed. Szemeit becsukta, ezzel előtte is elsötétült a világ. Érzékeit azonban a szem becsukása után kiterjesztette, hallotta a folyóban úszó halakat, a fákon gallyakat rakó madarakat, a hídon álló szamuráj lélegzetét.
Amennyiben megindulsz felé, csak az utolsó pillanatban húzza ki kardját, hárítva támadásod. Nem indít csapást ellened, mindvégig védekezik, lábaival szinte a földbe gyökerezve. Hosszas harc veszi kezdetét, amelyben a férfi egyetlen egy csapást sem indít ellened. Érzékei olyan kifinomultak, a több évtizednyi tudása pedig olyannyira megedzette, hogy képes szinte bárminemű támadást hárítani, a legegyszerűbb és leggyorsabb mozdulatokkal.
A postodban több támadás megindítását szeretném, melyek hatástalannak bizonyulnak. Amennyiben nem támadsz a férfira, a párbaj el is dőlt. 

//Off: A naruto világához hűen próbáljuk meg a csakra helyett chakrat írni, köszönöm. Ez nem gond, csupán észrevétel Smile //
avatar
Uchiha Madara
Mesélő

Specializálódás : Fegyverek || Ninjuu kódex


Adatlap
Szint: S
Rang: Legend
Chakraszint: Az öt Kage erejénél is nagyobb

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Miyamoto Musashi on Csüt. Jan. 30 2014, 21:48

Rossz hírek. Nem választottam magamnak egyszerű életcélt. Zaraki szerint mindenki másért harcol. Ezek szerint mindenkivel meg kell küzdenem. A világ összes harcosát ki kell hívnom és megtudni mért harcolnak. Ha mindenkit ki kell hívnom akkor mindig túl kell élnem. Egyetlen lehetőség van. Nekem kell lennem a legjobbnak. Zaraki tényleg érti a dolgát. Először elhiteti, hogy nincs értelme az életemnek majd olyan célt ad amire tényleg méltó életet lehet építeni.
Kard csenget. Zaraki előrántotta a pengéit. Akkor ő is harcolni akar. Vagy ha nem is akar de megért és segít. Remek Akkor lássuk Zaraki célját. Lássuk a lelke darabját. Két gyors lépést tettem előre és hosszan előreszúrtam. Nem féltem, hogy megsértem hisz még mindig rá volt kötve a tok a kardomra. A gyors támadás hangos csattanással ért véget és a szúrás nem talált. Sejtettem hogy nem lesz agyszerű. A kardja a katanám felénél találkozott az övével. Feltartottam az erőt és a wakizashival derékmagasságban vágtam. Ott is találkozott valamivel a fegyverem. A katana azonban engedett. Nyakmagasságban vágtam de nem talált megint. Jobbra csúsztattam a lábamat és a wakizashival szemben lévő fegyvert megtámasztottam a katanával ahogy felfele hoztam. A wakizashi felszabadult és lehet vele támadni. Mellkasa felé szúrtam és visszaléptem az előbbi helyre. A wakazashit ismét megállította valami. A katana ismét felszabadult egy térdvágás erejéig. Megint csak a levegőt kaszáltam el. Nem értem. Biztos ott van ahol vágok. Hallom, érzem. Nem szabadna a semmiben kaszálnom. túl jó. Változtatnom kell.
Mindenki másért harcol. A harc tehát máshonnan indul. Más az értelme minden harcnak. Akkor a harc maga is más kell hogy legyen. Ha pedig más a harc akkor a végkifejlet is mindig más. Ha igazak a következtetéseim és a gondolataim akkor két ugyan olyan harc nincs a  a világon. Minden ember másért harcol tehát más a harc célja így a harc lefolyása és a vége is változik. Ha pedig harcoltak megismerték és elemésztették egymás lelkének darabjait. egyikük sem ugyan az az ember lesz miután elmegy. Így ha legközelebb találkoznak megint egy más harcot látunk. A harcok különböző erejűek. Ezt egyetlen dolog magyarázhat csak. A kezdő állapot. A harc célja határozza meg a kimenetelét. Az határozza meg hogy a harcoló felek mennyit gyakoroltak előtte. Az határozza meg milyen elszántsággal küzdenek. ez a kettő pedig gyakorlatilag a harc kimenetelét dönti el. Ha tényleg meg akarom érteni a harc felsőbb értelmét akkor nagyon sokat kell harcolnom. A katanát közel húztam magamhoz. A wakazashit előretartottam és ahelyett hogy a kardot vinném a védelme mögé megpróbálok az egész testemmel bekerülni a védhetetlen területre. A wakazashi megakadt egy fegyverben. Megtartottam, hogy ne tudja mozdítani. A katanával nyakmagasságban vágtam. A wakazashi enged a katana fennakad. Be tudok jutni. Előrelépek és a hasa felé támadok. A csuklómra fog rá és téríti ki a kezemet. A katana kiold. Támadni fog. A védekező kezemet blokkolja a katana túl messze van a testemtől. Nem léphetek ki mert akkor elvesztem az előnyt. Gyors megfontolás. Mi éri meg jobban. Megpróbálom felbuktatni testből. Elengedem egy pillanatra a katanát hogy rá tudjak fogni a pengére és ezzel lerövidítsem. Hátralépek és elvesztem az előnyt. Az első kockázatos mert én is elveszthetem az egyensúlyomat. A második kockázatos mert megsérülök. Ha nem tudok utána egyből ráugrani és megsebezni akkor hátrányban leszek. A harmadik ostobaság. Csak időveszteség. Ha ellépek akkor újabb harci technikámat ismerte meg teljesen büntetlenül. Marad az első. A két combunk eddig is egymásnak feszült. Most elemeltem a lábamat és oldalra csúsztattam. Ahogy sejtettem megbillent és erősen nekitámaszkodott a wakazashimnak. Az én lábamat már nem fenyegeti tehát ha elemelem akkor a semmibe bokszol majd bele. Így is történt. Mivel mindkét kezemben volt fegyver ezért a katana nyelét akasztottam a könyökhajlatába és kezdtem a dőlés irányába vinni a felső testét. Szerencsére nem adtam bele minden erőt így időben meg tudtam állni. A dőlő test mellkasánál volt a hiányzó penge. Egyenesen a combom felé borult vele. Nincs más lehetőség. Hátra kell lépnek és feladni a támadást.
Zaraki a hagyományok miatt harcol. Erős lehet a hagyomány. Zaraki nagyon jól küzd. Zaraki motivációja erős. Elszántan harcol és a sok ügyes technikából ítélve sokat gyakorol más emberekkel. Mi lehet olyan erős a hagyományban. Mért éri meg azért küzdeni amit az apánk ránk hagyott. Ezt én egyáltalán nem tudom. Az egyik apámat nem is ismertem Olyan fiatal koromban halt meg. Nanashin aki örökbefogadott szintén nem adott hagyományokat. Átkozott Zaraki. Neki mért ilyen könnyű a választás. Teljes erőből lesújtottam rá. Nem tudom mit vártam a támadástól de sikert semmi képen. A feje felett megakadályozta a csapást. Megint foglalt a fegyvere. Szúrás a wakazashival a hasára. Hárította. A katana felszabadul. Az ütésem levegőt ér. Kicsúszok az egyensúlyomból és előre kell lépnem. Átcsúszok Zaraki másik oldalára. A katanával gyorsan körbetapogatózok. Stabil pontok a lábamnak. Megvan. Mozgástér körben. Megvan. Lépési lehetőség körben. Jobbra patak mögöttem egy fa előttem Zaraki. Egyedül balra szabad. Szorult helyzet. Ki kell jutnom mielőtt támadna.
Mi a hagyomány? Mért ilyen erős? Mit tud egy hagyomány adni az embernek? Mért erősíti meg az érzéseit az amit az apja tett? Mindenkire hatással van az apja. Rám is. Ez tagadhatatlan. Édesapám emléke sarkall arra hogy a daimjot megöljem. Apa belőlem a bosszút hozta elő. Lehet, hogy nem csak ennyit? Lehet, hogy mikor az arcomba fröcskölt a földesúr vére akkor sem ért véget apa befolyása? És édesanyámmal mi van? Lehet ő is hagyott nekem valami emléket ami a mélyben rejtőzik. Végül is megmentette az életemet amikor hagyta, hogy a daimjo megerőszakolja. Lehet, hogy ez is belém égett? Akkor meg kell találnom. Édesapám és édesanyám mementója talán elég lesz ahhoz hogy felül kerekedjek Zarakin. Mi ez a mementó. Gyorsan gondolkozz. Nincs idő. Be vagy szorítva. Gyerünk Musashi. Ha nem megy akkor legalább a reménybe kapaszkodj bele és rázd meg magad a szorult helyzetben. Mindkét kardal tőlem balra szúrtam. Tudtam, hogy ez egy könnyen hárítható mozdulat. Zaraki egy pengével állította meg mindkét fegyveremet. Ez természetesen nem olyan egyszerű mint az látszik. A legjobb kardforgató is megbillen. Jelen helyzetben nem gond neki hisz nem fogom tudni kihasználni a billenését. Nem is azért kell. Ha nem mozdítja a súlypontját akkor megsebesül. Az most nagyobb hátrány neki. Zaraki gyorsan felmérte a helyzetet és fordított egyet a csípőén. Pont amire vártam. Nem tudok támadni. Ahhoz túl vert helyzetben vagyok. ezt tudja Zaraki is. Azért merte megtenni ezt a merész lépést. Balra ugrottam és a nagy ugrás lendületét kigurultam egy tigrisbukfenccel. A lendület így is túl nagy volt és felegyenesedésem után is hátra kellett lépnem egyet. Mögöttem megint fa. Legalább két oldalt szabad. Érdekes. Zaraki még mindig a helyén áll. Most elkaphatott volna. Mért nem támad? Lehet, hogy engem tesztel? Legyen. Akkor van időm tájékozódni és felkészülni a következő rohamra.
Apa mit hagytál rám? Talán az ürességet és a magányt? Lehet, hogy a magány az örökségem? A magányosság a hagyományom? Hogy lehetne ebbe a hagyományba kapaszkodni? Apám nem egyedül harcolt. Ő csak magamra hagyott. Zaraki azt mondta, hogy a hagyomány amit az apja is és az ő apja és minden felmenője csinált. Ki volt az apám apja? Már rég halott. Nem tudom megkérdezni mit csinált. Csak azt tudom, hogy samurai volt. Mit csinál egy samurai? Harcol iszik és kártyázik. Kártyázni apa nem tudott mert volt felesége és fia. Inni lehet, hogy együtt ittak anyával de én nem hiszem, hogy ittam. Ez a hagyomány is megtört. Marad a harc. Apa harcolt és az ő apja is. Én is harcolok. Ez lehet az örökség. Apa is ölt és én is. Hatsune apját is hideg vérrel öltem meg. A daimjot  is gond nélkül kifektettem. A falubeli többi gyereket is elvertem ha kellett. Nanashin gyilkosait is pillanatok alatt elintéztem. Bérgyilkosként is dolgoztam. Az ölés az életem. Ez az apai hagyományom. Lássuk erős e eléggé. Ismét a dupla szúrás. Most azonban hátsó szándékkal. Most van helyem kihasználni a billenését. Ahogy az előbb Zaraki most is megbillent. Elemeltem a katanát és a támasztó térde felé vágtam. Hallottam, hogy penge siklik ki a tokjából. A kardom fémnek ütközött. Kivédte egy másik pengével. A hagyomány és a harcművészete valóban erős. egyre erősödök. Elértem, hogy másik fegyvert kelljen előrántania. Most már nem játszadozhat velem olyan nagyon. Szép lassan a technikáját is kiismerem. Lassan enyém lesz a lelke szükséges része. A harc tempója a használt fegyverek számához képest exponenciálisan nőtt. A következő fél percben nem volt időm gondolkodni a gyors csapások és hárítások miatt. Amikor már egész közel kerültem Zarakihoz mindig ott termett egy penge amit blokkolni kellett. Végül én hátráltam meg.
Apa hagyománya nem elég erős. Az is lehet, hogy még nem vettem észre milyen erőre képes. Majd később még gondolkodok ezen. Most azonban egy gyors és ütős hagyomány kellene. Egy olyan, ami felülkerekedik Zarakin. A második jelölt anya. Mit hagyott rám? Anya az életemet mentette meg. Feláldozta magát. Eltűrte a gyalázatot és a fájdalmat. Nekem is tűrnöm kellett sokszor. A falusiak sokszor megvertek mert különc vagyok. Az emberek semmibe vettek mert vak és szegény vagyok. El kellett viselnem. Mire akar ezzel tanítani anya? A cél elérése áldozatokkal jár. Anya célja az volt hogy megvédjen. Sikerült is neki. Az életét áldozta értem. Anya ezt hagyta rám? Lehet. Ez a hagyomány, hogy tud most a segítségemre lenni. A cél, hogy Zarakit legyőzzük. El kell viselni a fájdalmat a cél érdekében. Áldozatot kell hozni, hogy elérjünk valamit. Azt hiszem tudom mi a megoldás. A katanát Zaraki felé hajítottam. Nem lesz rá szükségem. Fogyok ki az erőből. Vagy két támadást intézek a wakazashival vagy egyet a katanával. Jelenleg nem Zaraki megölése a cél hanem a harc megértése. Minél jobban el kell nyújtanom a harcot, hogy több időm legyen. A dobás pontos volt. Zarakinak el kellett hajolnia és még így is hárítania kellett. A dobással nagyjából egy időben felugrottam és nekirohantam. Jobb kezembe kaptam a wakazashit és a lágyéka felé szúrtam. Azt a legnehezebb mozgatni. Hárítania kell. Így is történt. A másik pengével blokkolta a kisebbik kardomat. Tudom hova dobtam a nagyot. Valahol annak az útjában lesz a másik fegyvere. A bal tenyeremet végigcsúsztattam a katana útján a levegőben. A kezem egy kodachi hegyét találta el. A wakazashim blokkolása közben feloldott. Fegyvert akar cserélni. Nem hagyom. El kell viselni a fájdalmat. Erősen rátenyereltem a kodachi hegyére és az átjött a kézfejemen. Egészen a markolatig csúsztattam a kezemet. Erősen rámarkoltam a zubára és vele együtt a mutatóujjára. Ezzel rögzítettem kettőnk távolságát. Közben a wakazashival a hasa felé vágtam. Természetesen hárította. Lefelé rántottam a rögzített kezét. Kibillent az egyensúlyból. Hallottam, hogy nagy levegő szakad fel a tüdejéből. Sikerült megszorongatnom. Ennek ellenére mégis hárította a nyaka felé irányuló vágásomat. Hihetetlen gyorsasággal félrevezette a pengémet és a rögzített keze felé vágott. Felfelé fordítottam a csuklóját és elengedtem az ujját. A mozdulat gyakorlatilag kifacsarta a kezéből a fegyvert. Ennek ellenére én kerültem vesztes helyzetbe. A másik fegyver gyorsan eltávolított az ellenfelem közeléből. Elvettem a fegyverét. Anya emléke a legerősebb eddig. A kodachit egy gyors mozdulattal eltávolítottam a tenyeremből és vártam a támadást. Még mindig nem jön. Tényleg hidegvérrel harcol. elvettem az egyik fegyverét és semmi jele annak hogy szorult helyzetben lenne. Sőt egy lépést sem tett a harc kezdete óta.
Még erősebb emlék kell. Ki van még aki emlékeztethet valamire? Nanashin. Talán a legtöbb emlékem róla van. De melyik belőle a hagyomány és melyik a sima emlék? Zaraki azt mondta, hogy a hagyomány és a harc művészete. Érdemes megpróbálni. Nanashin sensei harci technikája. Jutsu. ezt a szót használta. A harci technika amit művészi szinten kell kivitelezni. Ez lesz a jó hagyomány. Nanashin mindig elvárta, hogy ugyan úgy hajtsuk végre az összes technikát. A legkisebb eltérést is büntette. A legapróbb részletek. A legpontosabban kivitelezett támadások. Ez Nanashin hagyománya? Nincs más lehetőség. Utolsó támadás. Elfogyott az erőm. Kell valami apró részlet. Egy pontos támadási hely. A kodachi a kezemben. A zubája nem sima. Olyan mintha áttört minta lenne rajta. Apró részlet. Egy pontos támadási hely. Pont ez kell nekem. Ha a másik kardján is van egy ilyen akkor meg tudom ragadni az előnyt. Támadás. A wakazashit a nyaka felé irányítottam. Hárított. Tudom hol van a fegyver. Végigcsúsztatom a pengén az enyémet. Elértem a zubához. ez is valami kardféle. A zuba itt is lukacsos. Tökéletes. Hátrébb viszem a kardomat, hogy a hegye beletaláljon a résbe. Mindezt olyan gyorsan hogy nem legyen ideje az ellenfelemnek kitalálni, hogy mit tervezek. A wakazashi koppant a fém zubán. Megvan a luk. Előre döfök. Zaraki nem számított a zuba mögül támadásra. Megszúrta  a hüvelykujját a  kardom. Lehet, hogy csak a meglepettség de lehet a hirtelen meglepetés szerű fájdalom miatt de elengedte. A wakazashim pengéjén ingott a kardja. Nyertem. Fegyvertelen. Megvan a tökéletes hagyomány. A mellkasom akkorát zendült mint még soha. Zaraki puszta kézzel kényszerített távolságtartásra. Ilyen amikor chakrával erősített ütést mérnek az emberre. Hanyatt estem és a földön feküdtem.
Nanashin hagyománya sem jó. Túl bonyolult. Nem tudok másra koncentrálni. Erőm sincsen. Zaraki pedig még mindig nem lépett. Mi hiányzik? Zaraki az összes rokonának a hagyományát követi. Neki könnyű mind  kardforgatók. Én hogy kövessem mindet egyszerre. Édesapám hagyománya, hogy öljek. Nem akartam megölni Zarakit. Nem követtem rendesen édesapámat. Édesanyám hagyománya az áldozat ami előre visz. Amit csináltam csak hősködés és ostobaság volt. Édesanyámat sem követtem rendesen. Nanashin a  pontos támadást jelölte ki nekem hagyományként. Nem csak a kijelölt pontra kell megfelelően szúrni hanem a végcélnak megfelelően. Ha léptetni akarom akkor mér a kezét támadom? Nanashint sem követtem rendesen. Elbuktam. De az nem lehet. Tudom az összes hagyományt. Mért buktam volna el. Meg kell tartani mindet és pontosan. Az obimba nyúltam és elővettem egy senbont. Erősen rámarkoltam és feltérdeltem. Minden izmom sajgott és remegett a fáradságtól. Le kell győzni a fájdalmat a cél érdekében. Pontos támadás a combra. Ha azt akarom, hogy lépjen akkor a lábát támadom. Az első mozdulat elől kitért. Nem voltam elég határozott. Most megölöm. Ölni kell. A másik kezemmel egy másik senbont kaptam elő. Utolsó elrugaszkodás. Mindkét tüskét a combjába állítottam. Legalábbis szerettem volna mert elugrott. Csak egy lépés mindkét lábával de olyan volt mint egy győzelmi ünnep. Elterültem arccal előre az átázott földön. Zaraki ellépett. Nyertem. Minden hagyomány együtt elég erős. Véreztem kifulladtam és koszos voltam de megcsináltam. Köszönöm nektek hatalmas ősök. A hagyomány tökéletes indok a harcra.
Fáradtan sáros képpel felnéztem a nevető ninjára.

Továbbadom a tudásodat.-szuszogtam fáradtan.-Taníts meg a hagyományaidra. Testvér.
avatar
Miyamoto Musashi
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha mellett délre a viskóban


Adatlap
Szint: D
Rang: Civil Samurai
Chakraszint: 205

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Miyamoto Musashi on Csüt. Feb. 13 2014, 17:06

Hosszan feküdtem a földön kifulladva. Zaraki nem szólt semmit. A kínos csönd néhány percig feszült köztünk. Azalatt összeszedtem minden megmaradt erőmet. Odabicegtem az egyik cseresznyefához és levágtam két ágát. Leültem a fa tövébe és addig faragtam a két ágat ameddig sima nem lett a felületük. Az alakjukat olyanra alakítottam ki mint a katanáé. Enyhén hajlított egy méter hosszú egyik oldalán legömbölyített botok. Felálltam és kipróbáltam. Könnyebb mint a katana de a súlyelosztás és a hossz nagyjából ugyan akkora. Tökéletes lesz. Ha legközelebb harcolok valakivel akit nem akarok megölni akkor ezt adom neki. Így kisebb az esélye a sérülésnek. A két septében készült bokent hátul beletűztem az obimba. A földön tapogatózva megkerestem a katanámat és letisztítottam. A kimonóból elővettem egy rongyot és bekötöttem a kezemet
-Zaraki-san!-kezdtem.-Mi a terved a továbbiakra?
avatar
Miyamoto Musashi
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha mellett délre a viskóban


Adatlap
Szint: D
Rang: Civil Samurai
Chakraszint: 205

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Gonza Sasano on Szomb. Feb. 22 2014, 13:52

// Madara //


A technika gyakorlása során, a ronin leült pihenni. Nagyjából negyed óra pihenés után, a mester egy kunait adott hősünk kezébe. Egy szamurájnak ez egy szokatlan fegyver, kezdetben nem is értette Gonza, hogy miről van szó, ám a mester elmagyarázta, az új edzésnek a részleteit. A magyarázat után kezébe vette a kunait, majd elkezdte a chakráját fokozatosan adagolni a kezébe, mivel az utasítás szerint nem kellett egyszerre összegyűjteni az energiát, így szamurájunk sem siette el a dolgot. Bár nem értette, hogy ez mi célt fog szolgálni, de most nincsen abban a helyzetben, hogy azt válogassa meg, hogy mit tanul. Ő minden egyes technikának örül, hiszen nincs mindig lehetősége a tanulásra, ahányszor szerencséje van kifogni egy mestert, igyekszik tanulni tőle. Egy fél órás gyaloglás után, mikor már Gonza viszonylag sok chakrát összegyűjtött, a mestere megszólal, hogy megérkeztek a meditáció kertjébe. Ennek a ronin kezdetben megörült, hiszen maga is szeretett meditálni. A hely valóban szép volt. Ám a mestere eltűnt egy pukkanás és némi füstfelhő kíséretében. Egyből leesett neki, hogy egy klóntechnika volt. Nem értette, hogy miért tűnt el a sensei, de némi kis körülnézés során, meglátta a mesterét, ott ült és beszélgetett éppen egy másik idős férfivel. 
- Értem. Ennyit az őszinteségről sensei. Szamurájok tudtommal nem szoktak klón technikákat használni. Szóval valójában egy shinobi vagy. Nyugodtan megmondhattad volna, nem Te vagy az első nindzsa, akitől tanultam. Egyébként a kért feladatot úgy érzem teljesítettem, bele koncentráltam a késbe a chakrámat. - mondta a ronin nem túl elégedetten, hiszen kicsit átverve érezte magát, elvárta tőle a sensei, hogy legyen vele őszinte, erre nem is szamuráj, hanem shinobi. Ugyanakkor nem is haragudott rá, hiszen megtanított neki egy technikát, és újabb edzésbe kezdtek, igazából még hálás is neki. Ezt követően a másik idősebb úrhoz fordult, illendően meghajolt, majd így szólt hozzá: 
- Öntől pedig elnézést szeretnék kérni, amiért félbe szakítottam a beszélgetésüket. - mondta hősünk udvariasan. 

Gonza Sasano
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Ronin
Chakraszint: 335

Felhasználó profiljának megtekintése http://taurion.hungarianforum.com/

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Miyamoto Musashi on Szer. Feb. 26 2014, 18:34

Ketten érkeztek oldalról. Egy hangos puffanás és az egyik eltűnt. A másik ismerős járással közeledett. Már távolról szidni kezdte Zaraki-sant. Ha jól értem Zaraki-san valahogy átverte edzés közben. Nem semmi egy ember. Egyszerre két samuraivan edz. Nem kérdés. A férfi samurai. 20 év körüli férfi lehet. Egyértelműen nem a reguláris hadseregből való. Aszóhasználata azonban nemesi származásra utal. Talán egy kitagadott fiú. Miután közel ért és befejezte Zaraki-san leteremtését illedelmesen elnézést kért. Remek modorú ember. Nem zavarja a rémes ábrázat amit felé mutatok. Ő is harcot tanul Zarakitól. Vajon mért akar harcolni? Itt az ideje kideríteni. Meg kell tudnom az ő titkát is. Még akkor is ha nem olyan erős az a titok mint Zaraki-sané.
-Tudsz harcolni?-kérdeztem és előhúztam az övemből a frissen faragott bokeneket.-Tudnom kell mi hajt téged a harcban.-mondtam választ sem várva. Ha ostoba hogy elmondja akkor nincs szükségem a titokra. Ha viszont nem ostoba akkor úgy is felesleges kérdezni. Az egyik bokent a hang irányába dobtam. Könnyen elkaphatja ha akarja. A másikat a kezembe vettem és felkészültem a támadásra.
avatar
Miyamoto Musashi
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha mellett délre a viskóban


Adatlap
Szint: D
Rang: Civil Samurai
Chakraszint: 205

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Gonza Sasano on Szer. Feb. 26 2014, 19:36

Miután szamurájunk elnézést kért a másik idősebb úrtól, az megkérdezi tőle, hogy tud-e harcolni, valamint azt is, hogy egy harcban mi hajtja őt. Gonza kezdetben furcsán nézett az öregre, ám amikor elővette a két bokkent és az egyiket felé hajította elkapta egy kézzel. A kunaiba való chakra koncentrálást, most kicsit szüneteltette, félre tette a fegyvert az egyik közelben lévő fa alá, majd megpörgette a bokkent.
~ Hmm... nem teketóriázik az öreg, rajta látszik hogy szamuráj. Bár kicsit furcsán néz, de sebaj, ha párbajozni kíván, akkor legyen. ~ gondolta magában, majd így szólt:
- Kezdhetjük! - mondta, majd neki futott az öregnek, egy testcselt vetett be, hirtelen leguggolt, és egy köríves vágást vágást akart mérni az ellenfele lábára, de úgy, hogy ferdén felfelé vág, ugyanis számít arra, hogy egy alsó lábtámadáskor az ellenfél általában ilyenkor felugrik. Ha így sem jönne be a támadása, akkor félre gurulna, majd hirtelen felpattanna állóhelyzetben és hátraszökkenne egy nagyot, védekező beállást venne fel, majd várná az ellenfele támadását. A ronin először az öreg úr, mozgását szeretné kifigyelni. Bár csak egy bokkenes küzdelemről van szó, és hősünk sejti, hogy az idős szamuráj a szintjét szeretné felmérni, ettől függetlenül komolyan veszi a kihívást. Ám egy valami feltűnt neki azonnal, egy tapasztalt vén rókával van dolga.

Gonza Sasano
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Ronin
Chakraszint: 335

Felhasználó profiljának megtekintése http://taurion.hungarianforum.com/

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Miyamoto Musashi on Szer. Feb. 26 2014, 23:13

Ahogy sejtettem! Tüzes erős indulatos fiatal. Még meg sem fogta a fegyvert de már pörgette. A légzése egy pillanat alatt felgyorsult. Én ha akarom sem tudom már utánozni. A vén ketyegő már elfáradt. A tabija hangosan csattant a földön. Hatalmas lélegzet nagy mozdulatok lenge ruha. Nem gondolom hogy nehéz lesz. A feje mellett a fegyver. Kirikaiashi. Jobbra emelem a kardot. Még egy lépés csikordul a kavicson. Ez erősebb mint az előbb. A kavicsokat egy sokkal nagyobb erő nyomja. Vagy meghízott az előző lépése óta vagy mélyen van a súlypontja. Nem nehéz kitalálni melyik. A védelmem túl korai volt. Észrevette és a lábamra támad. A fegyverét azonban nem engedte le. Okos ahhoz képest milyen hamari. Az általános hárítás a lábemelés. Itt azonban ha megemelem akkor a combomat csapja kellé. A fentről jövő lábra vágó penge nagyon veszélyes. Még szerencse hogy egy trottyos öreg vagyok aki nem szereti emelni a lábát. A földön csúsztattam magam mögé egy félkört rajzolva a földre. A fegyver így is elkapta a hakamámat. Gyors azt meg kell hagyni. Fene gyors. Csakhogy most mélyen van a súlypontja. Az első lába megcsúszott kicsit és gyakorlatilag begyűrte magát alám. Egy egyszerű vágás az elöl lévő lábára. A combja majdnem vízszintes. El sem lehet hibázni. Lesújtottam de csak a levegőt találtam el. Az arca az én arcom mellé ért. Fellökte magát abból a pozícióból? Nem rossz. Az ifjonci erő. A lent lévő kardommal folytattam a mozdulatot és a mellkasom elé hoztam. A penge pont a szeme közé mutatott. Ogasumi a lehető legoffenzívabb beállás. Hallom milyen messze van. A kardom alig egy ujjnyival hibázta el az orrát. Sebaj ezen segíthetünk. Előrenyújtottam a rugóként összeszorított kezemet. Az az ujjnyi távolság gyorsan eltűnik. Ha nem tud hirtelen hátracsusszanni akkor belilul a szeme alja. De sajnos nagyon jó. Hátracsúszott és biztos távolságba felállt. Most rajtam a sor. Várni fog a támadásomra. Jól nevelt samurai. Egy kísérlet itt egy ott. Nincs alattomos ninja trükk. Ezt szeretem. Akkor hát hajrá.
Az ellenfelem gyors és erős. AZ első támadásával nyilvánvalóvá tette hogy mindent szándékozik is használni. Ha túl gyors lesz akkor meg is kerülhet. Nem tudom tartani a tempót. túl öreg vagyok. Az erősítések sem az én múfajom. Egy megoldás marad. Le kell tolni a pályáról. Ahhoz nem kell erő. A stabil lóállást semmi nem tudja eltolni. Így leeresztem a súlyomat. A bokent visszahúzom és az ölembe dédelgetem. Még mindig a szemét célozza a hegye de már nem fenyegetően csak figyelmeztető távolról. Ha előrelépne csak egy mozdulat és már ő sem lát. Lássuk csak mit lehet ebből a helyzetből csinálni. Egy lépéssel nem érem el. Túl távol van. Ha ugrok akkor azt észreveszi. Kitérni ugyan nem fog tudni de hárítani nem lesz gond. Sebaj. Már van ötletem.
-Mond mért akarsz harcos lenni? Mért lettél harcos?
Választ nem várva ugrottam. A kardomat előre löktem és széles kört írtam le vele a levegőben. A kard először a szeme felé szúr ezt mindenképpen hárítania kell valahogy. Aztán a kör után fentről vágok függőlegesen. Az ugrás miatt a testsúlyom is beleadom. A szúrás hárítása miatt nem tud kitérni. Ha megteszi megbillen a súlya. Ha hárít akkor a kardot hátrahúzva bekerülök a védelme alá és a gyomra felé szúrok. Ha kitér akkor a lábát rúgom ki. Lássuk mit kezd ezzel egy heves fiatal. 
avatar
Miyamoto Musashi
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha mellett délre a viskóban


Adatlap
Szint: D
Rang: Civil Samurai
Chakraszint: 205

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Gonza Sasano on Csüt. Feb. 27 2014, 00:25

Hősünk lábra mért támadása nem sikerült, ugyanakkor ellenfele támadása elől sikeresen kitért. De csak épphogy. A ronin azonnal felmérte a helyzetet az ellenfele rendkívül jól képzett. 
~ A szememre támadt az előbb? Apró kis mozdulatokkal kerülte ki a támadásomat, ez nagyon komoly reflexekre és időzítésre vall. ~ mérte fel a helyzetet magában. Ám most kellő távolságban volt, és várta a támadást. Ellenfele egy mély, ám rendkívül stabil állást vett fel, vagyis Gonza sejtette, hogy egy hirtelen és robbanékony támadás fog következni. Ahogyan az öreg az öléig visszahúzta a bokkenjét, a hegyét szamurájunk felé irányította, vagyis nagy valószínűséggel, szúrás fog következni. Az öreg viszont egy valamivel nem számolt, nem is sejti, hogy ellenfele a Sasano klánból származik, vagyis egy lándzsavívó szamurájjal van dolga, egy yari-jutsura szakosodott harcos tud mindenféle szúrást használni és hárítani, hiszen a lándzsa főként szúró fegyver. Nagyapja kitanította amire csak lehetett. A ronin fogást váltott, úgy fogta meg a bokkent, mintha az egy lándzsa lenne. Az idős kardforgató felé ugrik és egy körkörös mozdulatot ír le, bár magát a fakardot Gonza nem látja, de nem is azt figyeli, hanem az ellenfele könyökének a mozgását. A szúrást egy szúrással hárítaná, úgy hogy előre szúrna kissé ferdén, hogy legyen némi átfedés, az ő fegyvere az ellenfele fegyvere alatt siklana el, majd hirtelen lentről felfelé csapná. Úgy mint ahogyan a lándzsavívásban tanulta, az ellenfele szúrását meg akasztja egy alsó kissé ferde szúrással, majd a saját yarijának a nyelével felcsapja az ellenfele lándzsájának a nyelét. A szituáció itt is hasonló csak itt, yari helyett bokken van. Amennyiben a felfelé csapás sikerülne, úgy az ugrásban lévő ellenfelének a súlypontját kissé kibillentheti, ha mégsem akkor az öreg valószínűleg fentről sújtana le. Ebben az esetben oldalra kiugrana, majd oldalról keresztbe hárítana, ezt követően leguggolna az egyik kezével az öreg csuklóját megragadná, majd kote gashi-t, azaz csukló csavarást vetne be, miközben a bokkennel a térdhajlatára mérne ütést. Kérdés, hogy sikerül-e. 

Gonza Sasano
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Ronin
Chakraszint: 335

Felhasználó profiljának megtekintése http://taurion.hungarianforum.com/

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Miyamoto Musashi on Csüt. Márc. 06 2014, 11:49

A szúrás hárítva. Tökéletes. Tovább a következőre. Várjunk csak? A könyökömnél van a fegyvere. Ezt hogy csinálta. Nem hagyományos stílus az biztos. Utálom ha az utolsó pillanatban kell módosítanom. De hát ki a fene gondolta hogy nem kardnak használja a bokent. Legyen hát. A bal lábamat kicsit jobban megcsúsztatom mint terveztem és így esélyt kaptam a kitérésre. A súlypontom mélyebbre került így ki tudtam fordulni csípőből és elkerültem a szúrást. Meleg helyzet de megvan. Büntetésből fentről ütök rá. Természetesen hárítja. Most már nem is csodálkozok. A fegyver mindkét irányba stabil tehát a két végén fogja. Valami hosszú fegyverrel tanult harcolni. Talán yari. Most hogy ezt is tudjuk új technikákat kell kitalálni. Lecsúsztatom a fegyvert az övéről és ha hasa felé szúrok. Megáll a kezem. Elkapta puszta kézzel.
Hmm.Elkeseredetten harcol minden technikát bevetve. Lehet mégsem olyan felesleges megismernem az indítékát. Kezdetben azt gondoltam hogy nagyon ... gyors. Elhamarkodott és hirtelen. Mostanra viszont látom hogy nem. Mindenképpen nyerni akar. Feltételezhetően tudja hogy nem komoly a harc de mégis mindent megtesz hogy nyerjen. Nem hiszem hogy csupán az én lenyűgözésem a célja. A családjával lehet valami. Előkelő hangnemben beszélt tehát előkelő család tagja. Ennek ellenére ronin. Valami nagy probléma lehetett hogy el kellett jönnie hazulról. Talán azóta próbálja bizonyítani hogy érdemes arra amitől megfosztották? Vagy a bosszú hajtja? Kezd érdekelni a célja.
Megcsavarta a csuklómat. Feltehetőleg azt várta hogy ettől felborulok. Sajnálattal közlöm hogy testkontaktusos küzdelem az egyik ahol nincs ellenfelem. Ha valaki váratlan irányból üt felém fegyverrel az gondot jelenthet. Nem látom és limitáltak a védekező képességeim. De ha valaki hosszasan tartja a kezemet és utána próbál támadni az esélytelen. Nem látok és ezért minden más érzékszervem élesedett. Az izmok legapróbb kis rezdülését éreztem amikor rámarkolt a csuklómra. Szinte előbb tudtam a technikáját mint ő. miközben csavarta ki a csuklómat az orra magasságába emeltem a kezemet és határozottan közel léptem. Ha ragaszkodik a csuklófogáshoz akkor a bokent markoló kezem orrba találja. Ha megpróbálja feltartani a kezemet akkor gyengül a fogása és kiszabadulok. Mindkét eset után megpróbálok egy kis távolságot felvenni.
-Mért harcolsz?-kérdezem újra. Most már érdekel az indítéka.-Mi a harc értelme?


/*boccs a késői válaszért csak beteg voltam*/
avatar
Miyamoto Musashi
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha mellett délre a viskóban


Adatlap
Szint: D
Rang: Civil Samurai
Chakraszint: 205

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Gonza Sasano on Csüt. Márc. 06 2014, 19:47

Amikor a ronin ráfogott idősebb ellenfele csuklójára és megcsavarta azt, rájött hogy nem lesz annyira egyszerű egyensúly-manipulációs technikát végre hajtania, ráadásul az öreg még közelebb is lépett hozzá, olyan közel, hogy szamurájunk nem is tudná kinyújtani a kezét annyira, hogy kellően távol tartsa magától. 
~ Nem is rossz vénember! Mivel guggolok és ráadásul felfelé kell tartanom egy kézzel őt, így ő az általam kifejtett erő ellen nem ellenerőt alkalmaz, de még csak ki sem csavarja a csuklóját a szorításomból, de még csak hátrébb sem lép, hogy kihúzza a kezét, épp ellenkezőleg belép. Még közelebb hozzám, nem csak a kezét emeli közelebb hozzám, hanem a teljes testével előre lép, ezáltal ilyen kis távolságból nem tudom egy kézzel sem eltolni, sem megcsavarni a csuklóját. ~ mérte fel a helyzetet magában. Ugyanakkor szamurájunk sejtette, hogy mi fog következni, mivel igen közel volt a vén szamuráj ökle az ő orrához, ezért számított egy gyors ütésre, és ilyen kis távolságból nem tudná visszatolni az ütést, hiszen az ellenfele teljes teste előtte van, mint akadály. De hősünk nem ijedt meg, tudta a dolgát. 
~ Beakarsz egy ütést tolni az orromba vagy a szemembe? Rendben, ha te tolsz, akkor én húzlak, ha te húzol, akkor én tollak. ~ állította fel a stratégiát magában. Amikor az öreg harcos a bokkent markoló kezével orrba próbálná ütni Gonzat, szamurájunk ilyenkor a vénember megfogott csuklóját, maga felé húzná, miközben ő egyenesen felé ütne, ezzel egy időben a ronin félre húzná a fejét, majd rántana hátra felé egy nagyot, miközben húzza ellenfele csuklóját, aztán hirtelen elengedné, és mivel eleve guggoló helyzetben van, ezért oldalra elbukfencezne olyan gyorsan, ahogyan csak tud. Ilyenkor általában az ellenfél előre esne, de hősünk tudja, hogy ellenfele jóval képzettebb annál, hogy egy ilyentől arcra essen. De legalább nyer egy kis időt, és így pár bukfenc után felpattanna a földről, és egy nagyot hátra szökkenne, majd így szólna:
- Rendben elég lesz! Nem Ön az első veterán szamuráj aki próbára tett engem. Nem célom, hogy legyőzzem Önt, no persze veszíteni sem akartam. Tudom, hogy a szint felmérés volt a célja. Két szamuráj nem a szavakkal ismeri ki egymást, hanem a kardjukkal "társalognak". Vívás közben ismerik meg egymást. Ez a legőszintébb módja a harcosok bemutatkozásának. Minden elismerésem a magáé! Pont úgy tetszett harcolni, mint amikor egyszer a nagyapámmal vívtam gyakorlópárbajt, az ő szeme be volt kötve, és Én még sem tudtam eltalálni őt. Ön is így harcolt, hiába nézett nem tudta, hogy hol vagyok, ugyanakkor mégis tudta. Nagyon jó az időzítése és a reakcióideje, vagyis az érzékszervei fejlettebbek, mint egy átlag emberé, a látást leszámítva. Vagyis Ön vak. Jól tudom? Nagyapám mesélt egyszer nekem, olyan szamurájokról akik csatában a szemüket vesztették, ám mégis kitanulták a vakharcot igen magas szinten. Így a párbajt Ön nyerte. Amúgy a nevem Gonza Sasano, a Sasano klánból, de szólítson csak Gonzanak. - mondaná, majd illendően meghajolna. Hősünk már az elején gyanította, hogy ellenfele nem hétköznapi szamuráj, és a párbaj során bizony ez be is igazolódott szerinte. 

Gonza Sasano
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Ronin
Chakraszint: 335

Felhasználó profiljának megtekintése http://taurion.hungarianforum.com/

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Miyamoto Musashi on Szomb. Márc. 08 2014, 11:33

Ő is hátralépett az akció után így elég nagy távolság volt közöttünk. Megszólalt és hosszan beszélt. Nem akar harcolni és legyőzni de nem is fogja hagyni magát. Aztán mesélt a mesteréről aki ugyan nem volt vak de tudott bekötött szemmel harcolni. Lehet fel kéne keresnem ezt a mestert. Legvégül pedig bemutatkozott. Úgy tűnik minden harcosnak fontos a családja.
-Miyamoto Musashi vagyok. Nem ismerem a klánomat. Azért harcolok hogy kiderítsem mi értelme van a harcnak. A mi párbajunknak is ez a lényege. Minden harcos emlékét és tudását összegyűjtöm hogy megérthessem a harc célját.
éreztem hogy nem akar többet harcolni. Még nincs meg a szükséges információ de sebaj. Nem erőszakolhatom rá hogy megnyíljon előttem. Eltettem a bokent és meghajoltam. Meghallgatjuk mit mond Zaraki-san. Majd később úgyis fény derül mindenre.
-Örülök a találkozásnak Gonza.

/*csak kötözködés: a japánoknál is a családnév van elől "Sasano Gonza" */
avatar
Miyamoto Musashi
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha mellett délre a viskóban


Adatlap
Szint: D
Rang: Civil Samurai
Chakraszint: 205

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Shimura Danzou on Pént. Márc. 21 2014, 16:21

Zaraki a hídon állva nézte végig a párbajt. Arcán elégedett mosoly ül, szemében különös lángolás. A harcos büszkesége. Kezeit kardjai markolatán nyugtatja. Alakja erőt sugároz, s Musashi már tapasztalta is, hogy nem akármilyen képességű harcos. Igaz, az idős szamuráj nem láthatja Zarakit, de kisugárzását így is érzi. Mint ahogy az ifjú Gonza szellemét is megérezte.
- A harcosok jutalma a dicsőség és a hála, a könnyek melyeket értük hullatnak. Ennek ára a halál elfogadása. A Szamuráj annyit jelent, a nép szolgája. Előjogokat kap, de az életét kell adnia ezért. Bármikor. - Zaraki rátok néz, arca fegyelmezett, hangja bársonyos - Ezt jelenti Szamurájnak lenni. Ez a Szamuráj útja. De sokan egyben a harcos útját is járják, mely összeillik ezzel, de merőben más. A harcos célja a tökéletesség. Hogy mások legyőzése által felülmúlja önmagát. Ez a harcos útja. S fontos még megemlíteni valamit, amely összeköti az előző kettőt, mely elérhetővé teszi a célokat. A Kard útja ez.
Kirántja Wakizashiját. S egy pillanatra olybá tűnik, mintha kettévágta volna a fényt. Érzéki csalódás, de nagyon gyors mozdulat következménye. Természetesen ezt csak Gonza láthatta, Musashi viszont halhatta, a vékony, süvítő hangot. Egy pillanatra lelki szemei előtt látta a kardot, annak tigrist formázó markolatát. Csoda ez talán? Míg a Sasano családbeli ifjú Rounin-nak pislognia kell a látványtól.
- Ez az az út, mely összeköt minden harcost. Ahogy az ifjú Gonza mondta, a Szamurájok harc közben ismerik meg egymást. A kard a lélek része, és ha a két penge összecsap, akkor olyan mintha a két lélek beszélgetne. Erre csak az igazán erős harcosok képesek. Megbizonyosodtam róla, hogy kivételes harcosok vagytok. Megtanítok nektek egy titkos technikát, amit a mesteremtől tanultam, ha elmondjátok, mit jelent számotokra a három út, amiről beszéltem!


// Musashi: Úgy tudom Te a Rai Mai-t akartad megtanulni ugye? Annyi kérdésem lenne, hogy meg van a Kenjutsu engedélyed? Bocsánat, de minden kusza egyenlőre ( Megoldva ) ^^
 Sasano: Veled lebeszéltük, szerintem Te is ugyanazt fogod tanulni//

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Inaktív

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Gonza Sasano on Pént. Márc. 21 2014, 17:44

Miután az öreg harcos is bemutatkozott, Zaraki sensei is előlépett és elkezdett beszélni a harcosok három útjáról. Szamurájunk ezt érdeklődve hallgatta, és bizony hamar leesett neki, hogy a mester egy komoly tudású és rendkívül bölcs ember. Majd hirtelen előrántotta a wakizashiját, elképesztő sebességgel, szinte nem is lehetett látni a fény is mintha megtört volna, még hangja is süvítő volt, akár egy sikoly. 
~ Az igen! Nagyon kevés shinobi van aki magas szinten ért a kardforgatáshoz. Viszont Zaraki mesternek, nindzsa létére... ez a mozdulata... a nagyapán sem csinálná jobban, pedig ő a szamurájok között is egy komoly szintet képvisel! ~ jegyezte meg magában, majd a mester mondta, hogy megtanít nekik egy technikát, amennyiben válaszolnak arra, hogy nekik mit jelent a három út. Gonza így felelt:
- Hogy számomra mit jelent a három út? A Szamuráj útja, hogy szolgálja a népet. Ez így van, annak ellenére, hogy az én esetemben jelenleg nem ez áll fenn. Bár egy viszonylag erős klánból származok, ennek ellenére nem vagyok gazdag nemesi származású, arisztokrata szamuráj, szóval soha sem voltak kiváltságaim. Én a Vas országából származok, az ottani hadsereg egyik középszerű katonája voltam. Engem száműztek az országomból, azóta vagyok vándor ronin. De nem bántam meg. Számomra a szamuráj útja, a becsületet jelenti. A Harcos útja számomra nem más, mint a megvilágosodás, ezért meditálok sokat, edzem a szellememet is, nem csak a testemet. A Kard útja pedig a tudást jelenti számomra, képzett kardforgató akarok lenni, nagy tudással, hogy egyszer bölccsé váljak. - válaszolta hősünk, majd várta Zaraki mester reakcióját, illetve Musashi válaszát is, ugyanis kíváncsi volt az ő három útjára is. 

Gonza Sasano
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Ronin
Chakraszint: 335

Felhasználó profiljának megtekintése http://taurion.hungarianforum.com/

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Miyamoto Musashi on Csüt. Márc. 27 2014, 21:30

-Zaraki-san. Látom értesz a kardoz. Mégsem tudok egyetérteni veled. A Samurainak nincs három de még két útja sem. Ha kicsit belegondolsz akkor magad is megérted saját beszédedet. A Samuraiok akik harcolnak és cserébe nem kell dolgozniuk. Mi a Samurai útja tehát a harc. Mi a harcos útja? A Samurai harcos. Tehát a harcos és a Samurai útja megegyezik. Mi a kard útja? A kard harcra jó. A kard útja tehát a harcos útja is. A Samurai a harcos, a harcos pedig a kardja. A Samurai maga a kard. A kard útja a Samurai útja. Amit a kardod tud azt tudod te is. Ahova te mész oda megy a kardod is. Amit teszel azt teszi ő is. A társad egy életre aki sosem árul majd el. Véd segít támogat. Ápold a kardodat és halhatatlan leszel. Hagy megrozsdásodni és halj meg. Aki a fegyvert és a samurait szétválassza az nem érti egyik utat sem. Minden út egy. Minden ugyan oda visz. És te is Sasano-san. Azt mondtad hogy becsületesség az egyik utad a meditáció a másik és a tudás a harmadik. De valamelyiket külön választod és nem tudsz élni. Csak Samurai akarsz lenni? Kövesd a becsületességet. Mi a becsületesség? A tudásod szerinti ítéleted. Mi a kardod útja? A tudás. Látod? Nem lehet szét választani a kardot és a Samurait. Egy út van csak. Ezt az egy utat fogalmazod meg több képen. Hogy tudod növelni a tudásodat? Ha erősíted az elmédet. Ha valamelyiket elkezded követni a többi is jön magától. Nem azért mert kapcsolatban vannak hanem mert minden egy és ugyan az. Az életben egy út van. Az elején ki kell választani és azt kell követni. Senki nem tud három felé szakadni.
A hosszú monológ alatt a fa tövében ültem. A talpaimat egymásnak feszítettem és a térdemre támaszkodtam. Mi a kardom útja? Mi az én utam? Előhúztam a Wakazasimat. Nem olyan látványosan mint Zaraki-san csak szép puhán. Két kard. Két kard kísér végig az utamon. A kicsi és gyors Wakizashim és a nagy testvére az erős lassú Katana. A kard a Samurai lelke. Ezek szerint a lelkem is két darabból áll? A Wakazashi a kis játékos gyerek. Ugrál szaladgál verekszik. A Wakazasi is ugrál. Gyorsan mozog nehéz elkapni és ha lehetősége van akkor vág. Nem erősen és nem is mélyen. Pont akkorát hogy megzavarja a másikat. Ekkor érkezik meg a nagy testvér. 'Ki bántotta az öcsikémet?' 'ö volt bátyus!' és a Katana lesújt. Végtagokat szakít ketté és embereket vág félbe. Mire végez a dolgával a Wakazashi már megint máshol jár. Ismét bajba keveredik és ismét várja a bátyját. Vajon ilyen a lelkem is? Kétségtelen hogy bajba keveredek. De mindig kihúzom magamat a bajból. Olyan vagyok mint a  kardjaim? Érdekes feltételezés. Vajon mit lehet még kitalálni rólam a kardom alapján? A Wakizashit a fülemhez emeltem és megpöccintettem. A hangja tisztán csengett. Azaz csak majdnem. Ha a kard magja megreped akkor előbb halk zizegést majd csorba hangot hallasz. Ez után már csak eltörik és meghalsz. Ez a halk zizegés mászott bele a fülembe miközben a hangban gyönyörködtem. A kard öreg és beteg. Ez határozottan illik rám. A beteg talán nem is de ilyen idősen nehéz egészségesnek maradni. Pláne ha az ember nem a legminőségibb dolgokat kapja az élettől. Mit rejt még a kardocskám. Mindent tudni lehet belőle? Mi a célja? Mi az én célom?

/*A folytatást még ki kell találnom. Kicsit írói válságban vagyok. Azért késtem ennyit. Boccs mindenkitől. Az elmélkedésemet valószínűleg következőnek befejezem*/
avatar
Miyamoto Musashi
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha mellett délre a viskóban


Adatlap
Szint: D
Rang: Civil Samurai
Chakraszint: 205

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Shimura Danzou on Hétf. Márc. 31 2014, 14:07

Zaraki-san mélyen hallgat, miközben beszéltek. Figyel, töpreng, s mindeközben rátok gondol. Nektek szenteli az idejét teljes egészében. Olyan mintha az egész világ megszűnne létezni, s csak Ti meg a szavaitok lennének. Törékeny pillanat, hamar el is múlik. A férfi hangosan felnevet, nem gúnyosan vagy sértőn, hanem vidáman. Szívből jövő boldog kacaj.
- Az idős és a fiatal véleménye. Míg Musashi-san jobban figyelsz a szavakra, addig Gonza inkább a feladatra koncentrál. Viszont egy szóval sem mondtam, hogy válasszuk szét ezt a három utat, mert akkor jó, ha egy nagy egészet tesz ki. De nem lehet mégsem összeforrasztani. Mert bölcs vagy Musashi, de ezt már mondtam. Viszont a Szamurájnak kötelességei vannak, de a harcos szelleme nélkül csak zsoldos, vagy katona. Ugyanúgy, ahogy a Harcos a Szamuráj eszméi nélkül, csak vándor. S kard nélkül, csak fegyverforgatók. Mert a szamurájnak sok fegyverhez kell értenie, de a kard a harcos igazi társa. S az ember egy utat jár, de az sok útból áll össze. Van egy Kenpachi nevű férfi, aki a Barátom, a Bajtársam, Apa és Férj. Tehát az Ő útja eme négy út feladataiból és örömeiből áll... Én ezt tanultam az élettől, de egyikőtök se értsen félre, saját eszméimet nem akarom rátok erőltetni. Mert más mércéje által hiba önmagunkat mérni. De arról viszont meg akartam győződni, hogy rátermettek vagytok-e. S azt hiszem egyikőtök sem hoz szégyent a Bushidora.
Alakja elmosódik, a szem alig tudja követni ahogy végigsuhan a hídon és megáll előttetek. Musashi ezt sem láthatta, de érzékelhette. Jogosan fordul meg a fejetekben, hogy vajon ez mi volt, avagy miért történt. Esetleg támadószándék lenne a shinobiban? Nem, ezt nem érzitek a kisugárzásán, habár Gonza ifjúságából kifolyólag lehet, hogy nem hallgat a megérzéseire és védekezni próbál.
- Ezt a technikát, úgy hívják hogy Rai Mai. Avagy villámtánc. A lényege, hogy belső energiáitokat szétoszlatjátok a testetekben ezáltal növelve annak teljesítőképességét. Bevallom nekem mint Shinobinak könnyebb dolgom van, hiszen nagyobb hangsúlyt fektetek a Chakrakontrollomra, de Ti is képesek lehettek ezt elsajátítani. Figyelni fogom a próbálkozásaitokat, de azt hiszem nem kell számotokra sok tanáccsal szolgálnom. Bízalmam ezáltal a tiétek. Természetesen ha mégis szükségetek lenne további segítségre én válaszolok...



// Amennyiben kérdésetek van, tegyétek fel nyugodtan( Akár felém intézve Pm-ben is!), illetve lehet tovább elmélkedni. Azért nem mondattam többet Zarakival, mert kiváncsi vagyok hogyan játszátok ki így kevés információval a dolgot, de természetesen ha ez nehéznek bizonyul akkor ne erőltessétek és kérdezzetek. A mennyiséget rátok bízom, akár azt is csinálhatjátok hogy két körre osztjátok szét a tanulást. //

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Inaktív

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Gonza Sasano on Pént. Ápr. 04 2014, 13:16

Hősünk figyelmesen hallgatta végig Zaraki mester beszédét, majd miután a sensei bemutatta villámgyors mozgását, a villámtáncot, ezt követően elkezdte magyarázni, hogy ezt a technikát úgy kell végre hajtani, hogy a chakrát az egész testben áramoltatni kell.
- Hmm… szóval a chakránkat kell szét oszlatni a testünkben úgy, hogy az a mozgásunkat fel tudja gyorsítani. Én már tudok egy olyan technikát, ami nagyon hasonló elven működik, csak annál a technikánál más a cél. – jegyezte meg a ronin, majd kissé félre vonult és neki is látott az új technika tanulásának. A Kiri Kyokumen nevű technikából indult ki, hiszen ez is egy olyan jutsu ahol az egész testben kell mozgásra bírni a chakrát, ez a része ment is neki, viszont nem tudta, hogy hogyan érje el azt, hogy a chakraáramlás betöltse a kívánt funkciót, azaz a gyors mozgást.
~ A gyors mozgás lényege a jó lábmunka. Először a lábamba koncentrálok némi chakrát, aztán kipróbálom a dolgot. Meglátjuk mi sül ki belőle. ~ töprengett magában, majd úgy is tett, ahogyan kigondolta. A lábaiba sűrített belső energia meghozta a kívánt hatást, Gonza rohangált össze-vissza, nem is olyan lassan, sőt túlságosan gyorsan is, ugyanis mikor egy fa elé érkezett, nem tudott időben megállni, így annak neki ütközött.
- Áúú! A fenébe! – mondta nem túl elégedetten, hiszen tudta ő jól, hogy az időzítése nem volt megfelelő. Miután felkelt újból megpróbálta, a gyors mozgás össze is jött neki, ám annak kontrolálása nem ment túl könnyen. Szamurájunk ismert egy másik technikát is, ami szintén hasonlított erre a technikára, ez pedig a Hirameki volt. Viszont ott csak egyenesen kellett előre mozogni, majd hirtelen leütni az ellenfelet a kard markolatával. Ez a Rai Mai technika, viszont olyan, hogy itt folyamatosan kell nagyon gyorsan mozogni, akár többször is irányt váltva. Vagyis a chakrát folyamatosan kell áramoltatni a testben a mozgás alatt, és pont ez okozta a nehézséget a roninnak. Többször is megpróbálta a gyakorlatot, először úgy hogy fokozatosan adagolta a chakráját, ezzel a módszerrel biztonságosabban mozgott ugyan, de a mozgása darabos volt, hol felgyorsult, hol belassult. Ezt a módszert megpróbálta többször is, de az eredmény nem igazán jött össze. Ezután egy másik módszert próbált ki, először egy nagyobb chakralökettel indította meg a mozgást, majd folyamatosan egy szinten kezdte el adagolni a chakrát, mindig ugyanazt a mennyiséget a mozgása alatt. Ez a kísérlet már ígéretesebb volt, mint az előző, a probléma az volt vele, hogy a mozgás eleje, az elindulás az iszonyat gyorsra sikeredett, de az elindulás utáni folyamatos mozgás ugyan gyors volt, de mégis belassult egy kicsit, a kiindulási sebességhez viszonyítva. Ezt a módszert is elismételte többször, de mindig ugyanazt az eredményt kapta. Ezt követően leült egy picit pihenni, és eközben azon törte a fejét, hogy hogyan küszöbölje ki a problémákat. Tudta azt, hogy már közel jár a megoldáshoz, éppen ezért nem akarta feladni, ha már idáig eljutott. A rövidke pihenő után, ismét neki leselkedett a feladatnak. A pihenő ideje alatt visszaemlékezett a Hirameki technika tanulására, ott is az időzítés és a chakraadagolás okozott nehézséget. A helyzet lényegében itt is hasonló volt, csak itt a mozgásforma az, ami eltér. Gonza egy harmadik módszert is kipróbált, ugyanazt a chakramennyiséget adagolta folyamatosan a mozgás ideje alatt, oda figyelt az időzítésre, különösen az irányváltásokkor. A harmadik módszert 2 órán keresztül próbálta begyakorolni. A végén úgy érezte, hogy meglett az eredménye, a folyamatos mozgás közben kitapasztalta a technikát. Gyorsan mozgott ide-oda a chakrája segítségével.
- Ez lesz az! – mondta mosolyogva.  

Gonza Sasano
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Ronin
Chakraszint: 335

Felhasználó profiljának megtekintése http://taurion.hungarianforum.com/

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Miyamoto Musashi on Kedd Ápr. 08 2014, 23:31

Zaraki-san szokatlanul gyorsan érkezett. Először nem értettem. Amikor viszont elmagyarázta hogy a chakrával gyorsította magát akkor minden világos lett. Ezek szerint nem csak a kardban lehet chakra. A chakra az a tűz ami bennem ég. Ezzel lehet magamon gyorsítani. Hmm. Érdekes. Sokszor érztem hogy ha sokat dolgozok vagy mozgok akkor felmelegszik a testem. Azt viszont sosem gondoltam hogy ez a chakrától is lehet. Az ifjú harcostársam azonnal elkezdett ugrálni. Kapásból felkenődött egy fára. Feltehetőleg nem ez a technika célja. Ahogy ültem a fa tövében Gondolkodóba estem. Eltettem a Wakizashimat és a két tenyeremet egymásnak feszítettem. A gyűrűs és a kisujjamat összekulcsoltam és lehunytam a szemem. A nyelvemet a szájpadlásomra illesztettem ahogy azt még Nanashin sensei tanította régen. A chakra központja a hasban van. A chakra a bennem lévő tűz. A tűz akkor lesz erős ha fújják. Mély levegőt vettem és közben felemeltem az összekulcsolt kezemet. Amikor teljesen nyújtva volt a fejem felett szétnyitottam és két oldalt nyújtva a földig vittem egy nagy kört írva magam köré. Közben kifújtam a levegőt. A földről ismét felemeltem a kezemet és beszívtam a levegőt. Amikor az előbbi pozícióba ért a kezem már érezhetően felmelegedett a hasam. Folytattam hát a mozdulatot és még egy kört rajzoltam és nagy levegőt vettem. A tűz szépen pislákolt. Újabb kör és újabb levegő. A lángok felcsapnak és az energia elönti a testemet. Szépen egyenletesen eloszlattam az energiát. Az egész testem felhevült. Újabb kör és nagy levegő. A hasamban égő tűz már nem kontrollálatlanul lobog hanem egyenletesen melegít mindenhol. Újabb kör és újabb levegő. A lábujjamtól a fejem búbjáig mindenhol áttüzesedtem. Az energia olyan erősen áramlik hogy ha akarom sem tudom a nyelvemet elválasztani a szájpadlásomtól. Amikor a kezem újra összeér középen Lángra lobban a testem. A két ujjam vége izzik az energiától. Minden porcikám fel van tüzelve. Mi a célom? Gyors akarok lenni. Gyorsabb mint Zaraki. Az izmok mozgatnak. Ha az izom gyorsan mozog akkor én is gyorsabb leszek. Az eddig egyenletesen elterülő energiát mind a combomba és a vádlimba áramoltattam. Nem tudom mi olyan forró mint most a két lábam. Nem tudok hasonlatot. Képzeld el a legforróbb dolgot és annál forróbb. Nézzük mit tud ez a sok chakra. A lótuszülésben alul lévő jobb lábam maradt a helyén de megemeltem vele a testemet és kinyújtottam. Elszakadtam a földtől és egy fosszú elnyújtott lépést repültem. Amikor a másik lábam földet ért ismét hatalmas lendületet szereztem. Ugrás közben előrántottam a katanámat hogy legalább azzal tudjak tájékozódni valamelyest. Ilyen sebességhez nem vagyok hozzászokva. Szerencsére semmi nem volt előttem így biztonságban értem földet. Abban a pillanatban megszakítottam minden áramlást és térdre estem. Mindenhol folyt rólam a víz. A kimonóm teljesen átázott és remegtem a fáradtságról. Eltettem a kardomat és négykézláb a folyóig vonszoltam magamat. minden mozdulatra égetett minden izmom. Ilyen amikor elfogy a chakrám? Lehet hogy ebbe minden chakrámat beleadtam és elhasználtam az összes erőmet? A visszafele út váratlanul hosszúra sikerült. Állva talán húsz lépéssel tudtam volna megtenni amit chakrával turbózva kettő volt. A másik ami furcsa volt hogy levágott gallyak akadtak a kezem ügyébe ahogy vonszoltam magam. Amikor előrántottam a katanámat ezek szerint levágtam egykét ágat. Észre sem vettem az ellenállásukat a nagy sebesség miatt. Veszélyes technika mindenesetre. A gondolataimat gyorsan elhessegette a végtagjaimban égő tűz. A patak partjához érve csak behajlítottam a kezemet és fáradtan beleborultam a hideg vízbe. A hátamon fekve pont kaptam levegőt. A hideg víz hűsítette a testemet én meg elllazítottam az izmaimat. Pár perc fekvés után felültem és a híd alatti csobogóhoz kúsztam. Hátamat egy sziklának vetettem és lótuszülésbe helyezkedtem. A patak átfolyt a vállamon végig a testemen. Az egyensúly fontos. Ha túl sok a tűz azt el kell oltani. Összeérintettem a kezemet. Nyelvem a szájpadlásomon. Nagy levegő nagy kör. Nagy levegő nagy kör. Nagy levegő nagy kör.
/*Boccs a késésért*/
avatar
Miyamoto Musashi
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha mellett délre a viskóban


Adatlap
Szint: D
Rang: Civil Samurai
Chakraszint: 205

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Shimura Danzou on Vas. Ápr. 13 2014, 09:34

Érezhetően más felfogással kezdtetek neki a technika lényegének a megismeréséhez... Mint különböző generációkból és országokból származó egyénektől az el is várható. Az ifjú Gonza sokkal gyakorlatiasabban, próbát próba után hajtott végre. Kitaírtása, koncentrálása meghozta gyümölcsét. Míg az idős, de nem vén Musashi sokkal inkább a belső hatalmát szította fel, szétárasztotta testében, majd uralma alá vonta és felhasználta, hogy javítsa képességeit. Különböző de nem hibás módszerek. S ugyan még rengeteget kell gyakorolnotok, mert fél esetleg egy óra alatt nem lehet elsajátítani egy jutsut sem, vagy legalábbis tökéletesen nem. A tapasztalat, melyet hosszú használat vagy edzés adhat, ez hiányzik még. De a jutsu lényegét átérzitek, megfogtátok a magatok módján. Zaraki is csak rátok mosolyog, kisugárzása kedélyessé válik. Tisztelete jeléül kirántja kardját, s a múló pillanat akár egy kép elmétekben megmarad.

// Musashi: Szerintem nem hibásan használtad a szót, tehát érted, sőt tisztában vagy azzal amit most mondani fogok, de biztosra megyek ezért elmondom: ha az energiádra értetted azt hogy hevült (nem lángolt!!) akkor jó. De nincs tűz elemi chakrád ^^ Egyébként az eddigi játékért + 10 chakrával jutalmazlak. A technikát felírhatod.

Gonza: Nálad is rendben voltak a dolgok, viszont nem tudok annyi chakrát adni számodra, mint Musashinak. Nem a játékod miatt, nemes egyszerűséggel később kapcsolódtál be ide. Ha küldesz egy linket, hogy hol kezdődött az ideérkezésed előtti játék, ami még jutalmazatlan akkor korrigálom a döntésemet. Addig is + 5 chakra és írd fel Te is a jutsut!

Közös: Nos, Gonza már megkért rá, de ha gondoljátok - és ez elsősorban Musashinak szól, mert az Ő terveit nem ismerem - akkor mehet egy küldetés. //

Ha mind a ketten beleegyeztek a küldetésbe:
A pillanat elhalt. Zaraki lassan, már-már mozdulatlanságnak álcázva, elővesz egy tekercset. Majd emberi sebességre visszaváltva felétek dobja, valószínűleg az ifjú harcos fogja elkapni, tekintve, hogy egy üzenet van benne, amit Musashi nem igazán tudna elolvasni. Ezután Zaraki eltűnik mint az árnyék, suhan, sebessége lenyűgöző, mégis alig érzékelitek.
" Gonza Sasano, Miyamoto Musashi!



Holnap Konohagakure no Satou mellett egy híres szamuráj fog megjelenni. Ashano Todoruwa. Bárki kihívását szívesen fogadja, ráadásul az öccse - aki szintén remek kardvívó - Ashano Kotetsu is jelen lesz. Aki bármelyiküket legyőzi pénzjutalomban részesül. Természetesen van némi nevezési díj is. Azt hiszem jó képességfelmérő lesz számotokra ez a párbaj. 

                                                                                                                        Zaraki"





// Ez esetben a második kiképzőterepre menjen a poszt //

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Inaktív

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Gonza Sasano on Kedd Feb. 21 2017, 15:20

// Terumi Mei //

Szamurájunk ezen a napon sikeresen el tudott adni pár hordónyi szakét, egy kocsmának. Így igen csak örülhetett. Az utóbbi napokban sokat dolgozott, így ideje volt neki egy kicsit lazítania. Mindig ezen a helyen szokott meditálni, talán ez a hely a falu legnyugodtabb helye, ide még a madár is ritkán jár. Gonza itt szokott meditálni és gyakorolni is. Most sem volt másképp, nem vitt magával mást, mint az egyik katanaját, és az egyik wakizashiját. Lótuszülésbe leült egy fa alá, becsukta a szemeit, és átadta magát a nyugalomnak és a csendnek. Légzése is nyugodt volt és egyenletes. A harcos ilyenkor nem gondol semmire, épp ellenkezőleg kiüríti az elméjét. Átadja magát az ürességnek. A falu bár háborúban áll, még is nyugodtan zajlik az élet, hogy ez meddig lesz így az jó kérdés. De amíg nyugi van, addig ő békésen elfőzögeti a szakéját és éldegél ahogyan tud. Ha majd közvetlenül veszélyben lesz a falu, akkor pedig odébb áll, és újra vándor életet fog élni. Na de ne rohanjunk ennyire előre.
A ronin a meditálással a szellemét edzi, ez legalább ugyanennyire fontos, mint a test edzettsége. 

A csendes kis kertben a pompás színű virágok, a kis koi-halas s tó vízeséssel a lehető legjobb hely szamurájunknak. Jó, hogy van egy kis hely ebben a nagy nyüzsgő shinobifaluban. A madár csicsergés és a kis vízcsobogáson kívül, semmi más nem hallható itt. Vagy tán még is? A ronin lassú lépéseket hall a közelben.

Gonza Sasano
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Ronin
Chakraszint: 335

Felhasználó profiljának megtekintése http://taurion.hungarianforum.com/

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Terumi Mei on Szer. Feb. 22 2017, 13:52

//Gonza Sasano//


Az embernek szüksége van a meditációra, lelke tisztán tartására, de még inkább gondolatai tisztán tartására. Főleg, ha ez az ember egy ronin, hiszen tudjuk jól, hogy nem harcolhat fej nélkül, csak ha az jóóól a nyakára van erősítve és helyén van az esze.
Amíg kint csiripeltek a fák és zöldültek a madarak... bár hősünk aligha foglalkozik most ezzel, de mégis belélegzi minden egyes pollenjét a természet nyújtotta világnak. Azonban valami megzavarja a nyugodt meditálását, mégpedig léptek zaja, amik egyre közelednek. Már nem csak a lépteket hallja, de a beszélgetést is a két idegen között.
- Mondom neked, Samon, azért nem lehetsz tanár, mert nincs érzéked a tanításhoz. Egy békát sem tudsz megtanítani a brekegésre, nemhogy egy szamurájt a kardja használatára! - a vitatkozás egyre közelebb kerül hozzád, amiért egy kis ideig még nem nyitod ki a szemed, úgy teszel, mintha meg se hallanád reménykedve abban, hogy a két alak rövidesen elsuhan mögötted és továbbállnak.
- Méééghogy egy békát megtanítani a blekegészle! De a béka mál tud blekegni, Kulodo - most tűnik csak fel, hogy a másik férfi mintha pösze lenne.. nem hogy csak pösze, de még ki se tudja mondani az "r" betűt. Mindenkinek alanyi joga, hogy hülye legyen, sajnos sokan élnek is vele. De a férfi lehet, hogy nem alanyi jogon bolond, szimplán így hozta a gólya.
- Az Kurodo, már ezerszer megmondtam - javítja ki a másik.
- Kúúúlod...óóóó - már nem bírod tovább, muszáj kinyitnod a szemed, hogy mégis megnézd, mi folyik szinte a hátad mögött. Ahogy hátrafordulsz, a Kurodo nevű férfi arcát nem látod tisztán, mivel éppen eltakarja azt teljes tenyerével egy halk "istenem"-et ejtve ki a száján. Igen... a facepalm ereje.
- Fogadjunk, Kulodo, hogy képesz vagyok bááálkit megtanítani. Ha nyelek, akkol befizetsz abba a jó kisz szépszégszalonba, amilől mindenki beszél. Aszt mondják, van iszapmaszkpakolász, szolálium meg minden - csillogó szemekkel néz társára, aki majd megpukkad a nevetéstől, de próbálja visszatartani.
- Legyen. Képes vagy megtanítani annak az ifjúnak egy technikát, Samon? - mutat végül rád.
- Mindenle képesz vagyok, különben ne legyen a nevem Samon, a főállászú lettenet! - felgyűri ujjain a ruhát, majd feléd fordul.
- Hé, te! Hajlandó vagy megtanulni egy technikát? Mindegy isz különben, melt akkol isz moszt megtanítok neked egyet, idefigyeljél. Szóval, a mufti aszt hiszi, hogy nem vagyok képesz nolmáliszan elmagyalázni a technikákat, eszélt nem tanulják meg. De én asztat mondom, idefigyeljél, hogy aszélt van esz, melt bolondok, ész melt éldemtelenek. Készen állsz? - megáll előtted, kiegyenesíti a derekát, s várja a válaszod. Rajtad áll, hogy igent mondasz e az idegennek, vagy sem, végtére is nincs vesztenivalód. Vagy lesz egy technikád... vagy sem.

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell (fagyasztott)
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Gonza Sasano on Pént. Feb. 24 2017, 16:55

// Terumi Mei //

A lépéseket hang is kísérte. Két férfi beszélgetett egymással, ám az egyikük annyira pösze volt, hogy kardforgatónk alig tudta visszafogni a röhögését, szemét még ekkor nem nyitotta ki, talán jól is tette. Ám a két fickó csak lökte a dumát, ha kellett ha nem. Ez már azért kissé zavaró volt a ronin számára. Nem szerette azt amikor megzavarják a meditációjában. Ő a meditálást mindig is komoly szellemi edzésnek vette. Ennek pedig ugye alapfeltétele a nyugalom és a csend, többek között. Miután hősünknek nem sikerült elérni a meditatív állapotot, így kénytelen volt kinyitni a szemét, hogy megnézze, mégis miféle ember lehet, ez a pösze félnótás. A gyufát a gyenge elméjű tag ott húzta ki amikor megszólította szamurájunkat. A ronin felhúzta a szemöldökét és nem túl kedves arccal megszólalt:
- Mi az, hogy "Te"??! Megzavartad a meditációmat, te félnótás! Még is mit akarnál te nekem tanítani? -kérdezte mérgesen, ám utána elmosolyodott és már nyugodtabb, de kissé gúnyosabb hangnemben folytatta a mondanivalóját - Gondolom beszédtechnika tanár lehetsz, vagy logopédus, vagy még esetleg valamiféle hírszerző osztagban tölthetsz be kommunikációs tisztséget. Kíváncsian várom, hogy mire tudnál te engemet megtanítani. - mondta a pösze férfinak nevetve. Kardforgatónk valóban kíváncsi volt, már csak azért is mert szokatlan volt neki ez a helyzet. Ez a tag vagy dilis, vagy csak játssza az ostobát. De majd hamarosan úgy is ki fog derülni.

Gonza Sasano
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Ronin
Chakraszint: 335

Felhasználó profiljának megtekintése http://taurion.hungarianforum.com/

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Terumi Mei on Vas. Feb. 26 2017, 19:39

//Gonza Sasano//


Az alak kicsit sem ijedt meg a hanglejtésedtől, szimplán elmosolyodott. Úgy tűnik, mégiscsak elhatározta magát, hogy most megtanít valakit azért a szépségszalonos belépőért.
- Nyugodjunk meg - csitítgat két kezét előretéve, majd tenyérrel a föld felé legyezve.
- Amit megtanítok neked, asz a Gamadosuzan - vár egy kicsit, hogy megemészd a nevet, vagy hogy reagálj arról, hallottál e róla valaha. Mindegy is, ha nem, mert újra beszédre nyitja a száját, hogy elmagyarázza a technika mibenlétét.
- Egy lántász, egy vágász. A technika alla lett kitalálva, hogy a legvégszőkig kitaltsz, hiszen esz lesz asz ütőkáltyád. Nem pont a tiéd, de valakinek bisztoszan. Ha valaki túl köszel kelül hozzád, ész aszt kikelülöd, akkol a legjobb pillanatban fogod ész leszújtasz lá - olyan lelkesen mesélte, hogy már nem csak ő hitte el, hogy valaha képes megtanítani valakit egy technikára, hanem társa is, aki épp leült az egyik közeli kőre, hogy onnan figyelje. Egy darabig mindenki csak áll és néz, hogy most mit is kellene csinálni, aztán persze Samon szólal meg.
- Mile válsz még, Kulodo? Csinálj nekem klónokat, te hülye! Aszélt mégszem vagdoszhatom szét az enyéimet, nemdebál? - Kurodo hirtelen állt fel a helyéről, hogy két klónt hozzon létre demonstrációképp, ha már Samon volt olyan kedves, hogy megkérje őt. A két tökéletes klón megállt Samonnal szemben, aki támadó pozíciót vett fel. Amikor a klónok elindultak felé, kirántotta kardját hüvelyéből, s felvette a küzdelmet a Kurodo-klónokkal. Addig persze nem sütötte el a végső fegyvert, amíg nem látta megfelelőnek a pillanatot. Eltette kardját hüvelyébe, mivel a klónok is egy kis időre leálltak. Amikor az egyik végül lesújtott volna rá, elhajolt és olyan gyorsan vette elő és hasította ketté a klónt, hogy alig volt észrevehető. Úgy tűnik, hogy a pösze f*szinak nem csak a szája nagy, hanem tényleg tud valamit. A következő klónnal is hasonlóképp járt el, de már ő támadt. A kardját még nem húzta elő, szimplán úgy verekedett, hogy a hüvelyében volt, de amikor felrúgta a klónt, ugyanaz történt, mint az előbb. Volt klón, nincs klón.
- No, fiatalember, moszt te jössz. Mutaszd meg nekem, hogy vannak még itt valamile való embelek! - bólintott, majd öt klónt hozott létre saját képmására, hogy azokkal gyakorolj. Már ha egyáltalán elfogadod a kihívást és hajlandó vagy megtanulni a technikát.


//Mivel egy gyors tanulásról van szó, ezért szeretnék egy hosszabb reagot, amiben kifejted a tanulás menetét. Rajtad áll, hogy hogy akarod ezt kivitelezni, de legyen eszedben, hogy elsőre semmi sem sikerül. ^^ // 

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell (fagyasztott)
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A meditáció kertje

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.