Határvidék

22 / 23 oldal Previous  1 ... 12 ... 21, 22, 23  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Shimura Danzou on Vas. Dec. 25 2016, 18:20

// Genkou //


A hangok nem éppen bizalomgerjesztőek, ennek következményeképpen felbolydult a tábor. Sikolyok szaggatják a levegőt, amelyek elég gyakran, mindenféle ritmus nélkül hangzanak el. Főleg nők sikolyai, de akad férfi hang is, amely eljut a táborig. A fenyves felől jönnek a hangok, amely körülbelül háromszáz méterre van a tábortól. A lovak nyugtalankodnak, megérezték a veszély szagát. A katonák legtöbbje már fegyvert rántott, ámde tanácstalan, elvégre nincs kire támadni. A kocsisok közül sokan próbálnak elbújni, noha erre kevés a lehetőség. Irtózatos bödülés hangja zeng végig a levegőn, valamely félisteni szörnyetegtől eredhet. Ami aggasztóbb, hogy ez már a közelből jött. Sunagakure ifjú ninjája észreveheti, hogy a katonák közül van, aki rá és Hozoinra néz. Mit várnak? Talán parancsot, vagy hogy a ninják intézzék a... a mit is? A probléma megoldását? Van olyan katona, aki felpattan a szekerek egyikére. A tűz fénye alig jut el hozzá, de mintha eltünt volna az élet a szemeiből. Mintha elsápadt volna. Vagy Genkou csak képzeli ezt a halovány fényben?
Hiába, a sivatagi ember előbb, vagy utóbb felismeri eme fenevad hangját. Noha ebben a környezetben szokatlan. Nagyon szokatlan. Igaz, a sivatagban is ritka, inkább a félsivatagos vidékeken fordul elő. Bár ez a hang különbözik azoktól, amiket a fiú eddig hallott. Olyan, mint egy oroszlánbőgés, csak... hangosabb, félelmetesebb.
Egy pillanat alatt történik az egész. A férfit, aki felmászott a szekérre, elsodorja egy bestia. Egy gigászi szörnyeteg. Még sikoltani sincs ideje, olyan gyorsan meghal. Genkounak megfagy ereiben a vér erre a látványra. Az óriási dög a tábor közepén áll, pofájában a halott férfi testével. Ez nem szimpla oroszlán, ó, nem! Ez egy gigász. Akkora, mint egy jól megpakolt szekér. Vörös sörényét és aranyló bundáját vér pettyezi... mit pettyezi, ázik a vérben!
A katonák közül sokan harcoltak már emberrel, állattal... de a természet eme fenevadja rettegést kelt a szívükben. Van ugyan egy-kettő, amely ráront, hogy bátorságból, vagy őrületből, nehéz megmondani. Genkou látja maga előtt ezt a néma képet. Ám nem tart tovább egy pillanatnál ez a néma béke. Hamarosan elszabadul a pokol, ezt érzi. Van aki áll egyhelyben, van, aki menekül és van, aki támad, bár utóbbiak vannak kisebbségben. Egy Shinobi meg tudja előzni a kardforgatókat, ha elég gyorsan reagál? Hogy hol van Hozoin? Erre most nincs idő!
Genkou minden szerénység ellenére tudhatja, hogy Ő egy olyan fegyver, amely képes megváltoztatni egy harc kimenetelét. A kérdés, hogy ez egy olyan harc-e, aminek a kimenetelén lehet változtatni, vagy sem. A másik, hogy érez-e magában erre tényleges erőt.


Genkou
- Chakra: 96%
- Állapot: 95%

// Következő poszt helye: http://narutohun.niceboard.org/t295-fenyves //

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Inaktív

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Hyuuga Shakaku on Szer. Márc. 01 2017, 11:02

[Kakashi]


A fejét oldalra biccentve hallgatja végig az indoklást, bár szerinte még mindig sokkal egyszerűbb lenne gyomirtóval belocsolni a kertet. Ha viszont a Hokage akarata az efféle eljárásra terjed ki, akkor nincs igazán lehetőség az eltérésre.
Hmmm... értem. Azt hiszem. – Fejét vakargatva ráncolja homlokát. – Na és mit kell tudni erről a rivális bandáról; milyen nyomok hagyására készülünk? A célpontról és az azt védő személyekről nincs több információ az izén... a... hogy is hívják... ja igen; az informátoron keresztül?
A végtelennek tűnő kérdések sorát viszont ebben a pillanatban nem tudja folytatni, ugyanis Trampli-nee dekoltázs-produkciója hatására zavarba jön és csak elvörösödve képes pislogni. Zavartan próbál elhajolni, máshova nézni, aminek az eredménye, hogy fejét lógatva bámulja a földet. Csüggedve nyújtja ki kezeit, melyekkel vakon tapogatózik – de reméli, hogy véletlenül se tapintana rá a lényegre. Mikor érzi apró, puha kezeiben az idegen súlyt, szemeit felemelve tekint le a tárgyra.
Ujjait végigfuttatja a markolaton, valamint a fémen, s érzi, hogy ugyan ehhez a példányhoz még nem volt szerencséje, mégis a mozdulatok ott lakoznak az ereiben, valamint a tudatának mély bugyraiban.
~ Pont hogy az hazudhat, aki látta az igazságot, hiszen az igazság nélkül hazugság sem létezhet; ha valaki nem tudja az igazságot, az nem ferdítheti el azt... ~
A tudatába villámként becsapó gondolat szapora pislogásra kényszeríti őt, de végül automatikusan próbál a fegyvernek valami helyet keresni a ruházatán; talán a szorosra kötött övébe bele tudná dugni: ~ Azt Trampli-nee úgyis nagyon szeretné... ~
Mikor meggyőződik arról, hogy nem fog kicsusszanni a helyéről (köhömm), ő maga is mozgásba lendülve követi a két felnőttet.
~ És mikor a két rivális banda egymásnak ugrik, egymást legyengítik, akkor csap le rájuk a Hokage, nem igaz? Mintha valami osztozkodós baromság rémlene... valami izé... mondás. Hokage-samának igaza van; ki kell gyomlálni a sok barmot. ~
Némileg aggódva fordul nővéréhez, mikor az rákacsintva megszólítja; nem tehet róla, minden egyes alkalommal kirázza a hideg, lelkét a rettegés, a bizonytalanság szelleme járja át. Valahogy van egy olyan érzése, hogy egy ilyen nőnek nemet mondani egyenlő a halálos ítélettel.
Hogyne, Onee-sama; kérlek, mutass! – Ha a hangja véletlenül megremegne, az csakis a mozgás, valamint a menetszél miatt van.
avatar
Hyuuga Shakaku
Játékos

Taijutsu Pontok : 178

Specializálódás : Agyfaszosztás

Tartózkodási hely : Pszichiátria


Adatlap
Szint: S
Rang: Pedoepicentrum (by Kakashi)
Chakraszint: 2000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Hatake Kakashi on Kedd Márc. 07 2017, 19:55

- Kék lagúna néven futnak. Egyedi szimbólumuk is van, pont mind egy klánnak. Mi ezt a szimbólumot fogjuk otthagyni, mintha csak egy közvetlen üzenet volna. A célpont tartalmáról nincs semmi információ, mármint ami ránk vonatkozna. Annyit mondtak, hogy információ lesz a ládában, hogy milyen formában azt mi sem tudjuk. Átlagos, de képzett őrökről beszélünk, főleg civilekről. Egy shinobiról viszont többet is tudunk, méghozzá... - Itt elővett Okami egy fényképet, majd átnyújtotta neked. - ...A kinézetét is. Satoshi Garou.



- Marcona egy fickó. Nagy darab, lassú, de abnormálisan erős és szívós. Tetsubot használ és a vele kapcsolatos technikákat. Elemi ninjutsut, genjutsut vagy különösebb taijutsut még nem láttak tőle a szemtanúk, de elképzelhető, hogy soha nem is volt szüksége rá. Ha összekerülnénk vele, csakis ellentámadásokban gondolkozhatnánk. Semmi elsődleges akció, csakis elterelés, védekezés, távolsági támadás és kitérés. Persze a képért utólag szörnyet halt az informátor. - Ezt mind az úton közölte veled a férfi, a nővéred akciója után. Ami közben MELLesleg egy kicsit félrenyúltál, de hát, ha az ember félrenéz ez bizony várható következmény. Akum természetesen csak mosolygott, amit te nem láthattál. Visszatérve az úton történtekre:
Akume kaján mosolya válaszként szolgált remegő hangodra, mintha csak élvezte volna kétségbeesésed zamatát. Bár hozzászokhatott volna, nem? Ki tudja mit élvezhetett a szituációban.
- Na ide figyelj, ha szemtől szembe kerülnél egy pasival és még nem fajultak el a dolgok akkor... - Mondata közepén elővett két közepes méretű üveggolyót és nyitott tenyerében tartotta, hogy te is jól szemlélhesd. - ...Markolj rá! - Szorította össze ökleit lágyan. - De csak finoman, hogy érezze a törődést. Nem akarhatjuk, hogy közérzeti riasztó legyen belőle, nem de? Na, de ha már elfajultak a dolgok akkor szintúgy markolj rá! - Tört össze millió darabra kezében a két kis golyó, demonstrálva a nő gyors és hatásos erejét. - Akkor már nem kell finomkodni, nehogy félreértse. - Ezután másfél órát utaztok Okami vezetésével, ami közben kérdezhetsz, ha van kanalad hozzá, de akárhogy is döntesz egy kevésbé sűrű erdős rész szélére érve megálljt parancsol a férfi.
- Itt vagyunk, van kérdés mielőtt rálátást nyernénk a helyre?
- Mikor kezdjük? - Von vállat nővéred.

_________________

Mesélések:  Ayanokoji Hinami, Ayanokoji Ikari, Ayanokoji Nozomi, Kenshiro Izuna-Kenshiro Mika
avatar
Hatake Kakashi
Mesélő

Specializálódás : Csendben maradás

Tartózkodási hely : Maszk mögött


Adatlap
Szint: S
Rang: Haraggombóc
Chakraszint: Yeah boiii

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Hakkyou Katsumi on Csüt. Márc. 09 2017, 11:30

// Aokaze Atsushi (mesélő), és Uzumaki Kushina tiszteletére.//

Ott ahol acél szívek forrongva dobognak mesterek és tanítványok mellkasa mögött. Ott ahol a sziklák, szirtek elsőre kegyetlen, borotva éles peremekkel szabdalják a változó horizontot. Kanyonok mutatják meg az ismeretlen sziklasivatagok útvesztőin keresztül azt az aprócska falut; amelyben a meleget okádó kohók, pörölyök és üllők segédkeznek a halálos alkotások elkészítésében.

Üdvözöllek Dangai Takumi no Sato erdőségén túl, a szikla szirtek fölött! De nem a faluban, hanem tőle kicsit messzebb egy kietlenebbnek tűnő helyszínen, ahol két ninja ügyködött.

- Tagawa Eikichi-dono, mondja csak.. Hisz a csodákban?

Óvakodva fogalmazta meg kérdését Katsumink a Henge no Jutsu tanárjától, miközben a rejtélyes hajlama (az exlaw) visszaszorult bensőjének bugyraiba.
Katsumi választ nem várt, sőt másra fókuszált.
Ha Eikichi-dono figyelt, észre vehette volna, hogy hősnőnk - a szétesett illúzió ellenére - az éden fekete hajvégek fehérek maradtak, amik lassan újra feketébe burkolództak. A kisugárzás, ami egy pillanatra kételyeket sugárzott, most tiszta reménységgel tölti meg Katsumi auráját.
Ugyanis a lány eszébe jutott egy emlék. Egy történet, amely az amnézia sűrű homályából került elő. Talán most hősnőnk érthetetlenül érzelgős, de az egy szem könny lecsordulása, és az apró mosoly ült ki ábrázatán.
"- Mostantól tehát minden nap gyakorolnod kell a technikát! Mára végeztünk; egyél, pihenj és holnap ugyanitt, ugyanekkor!"
Ekkor lépett elő Kazuma bácsi, a kovácsmester. Senki sem vette észre eddig. Különös mennyire el tudta rejteni a jelenlétét, viszont Tagawa Eikichi nem lepődött meg ezen. Mi minden van, amiről nem mesélt Kazuma bácsi a múltjáról?

Onika Kaburo Kazuma:

- Sajnálom barátom! Pár napig nem lesz lehetőséged a tanításra. Shigure-sama úgy gondolja, ideje bizonyítania az inasomnak. Küldetéssel lett megbízva. Körülbelül négy-öt nap múlva lehet lehetőséged a tervezett folytatására. Addig örülnék, ha megvendégelhetnélek. Megtisztelő lenne számomra. Átadom az engedélyed!

Kazuma bácsi amint átadta A borítékot, előre lépett Katsumink mellé, s együtt élvezték a tőlük nem messze eső Nemophilia tenger látványát. A lány bár bevallotta, hogy megfeledkezett az eredeti céljáról, viszont Kazuma már a vastag tekercsét dobálgatta a levegőben mondván, hogy nem kell vele foglalkozni, ő maga már gyűjtött eleget. Így útnak is indulhatnak.


#A Falu; Kazuma kovácsmester rezidencia!#

Besötétedett, amikor a ház vendégének megköszönte hasznos fáradozásait, s el is köszönt tőle kellemes álmokat kívánva. Hősnőnk ezután az asztalon talált számára szóló megbízását elolvasta a gyertya fényben.
Még most is hihetetlen számára, hogy Shigure-sama védjegyét és aláírását látta meg a lap alján. Igaz nem egy hivatalos levélnek tűnik, de a saját mesterében miért ne bízna. Tüzetesen olvasta át újra és újra, de nem gondolta volna, hogy védelem lesz a fő feladat. A levélben az áll, hogy holnapi nap három szakér indul a kereskedői útvonalon át az első pontig; a szomszéd ország határán belülre.
1# Roshi halászfalu
2# megállót egy másik védelmező tudja, ahogyan a továbbiakat is.
Bár mennyire furcsa, de jogosan vannak szétosztva az információk. Nem rossz taktika, de ha valaki szervezetten támadni akar, akkor ez nagyon kevés.
A levél még taglalja, hogy a szállítmány nyersanyagot tartalmaz, de a végső úti cél nincs meghatározva. Annyi még biztos, hogy ő számára meg kell jelennie 0530-kor, amitől nyűgösebb lett Katsumink, mert tudta, hogy az reggel fél 6-ot jelent. Nagyon utál korán kelni, de nincs mese. Feladatot kapott!
Utóiratként még oda lett biggyesztve, hogy ezt a levelet mindenképp hozza.



Kilenc óra tájéka volt, s maga már lefürdött a nehéz nap után, s fogat is mosott. Most érezte úgy, hogy ideje pihennie. Ám a levél nagy és rejtélyes súlyt helyezett a vállára, hiszen ez volt az első küldetése. Elgondolkodott... hátha valamit még nem vett észre, de a pecsétjelen kívül semmi mást nem fedezett fel. Különösnek tartotta, de semmit sem tehet, a saját chakrájára nem fog reagálni a pecsét. Úgy döntött kivárja a holnap meglepetését.
Még az este folyamán alvás előtt; Összekészítette felszerelését. Rájött, hogyha nagy távolságot fognak megtenni, bizony hidegélelemből is be kell vásárolni. A találkozó hely a kora reggeli piac szélén lesz. Így talán megoldódik ezen probléma is.


#Tűz országának határa; Roshi Halászfalu!#

~Tavaszhoz képest meleg van!~ Gondolta Katsumink miközben épp elgondolkodott. Nem tudta eldönteni magában, hogy a hakurei szentélyi mikóknak hihet-e, mert az ide tartó út során egy mesével álltak elő. Ők Inari istennő szolgálatában állnak, ruházatuk inkább hasonlítanak papnő urniformisokra, mint terepen való, strapa bíró felszerelésre. Bevallotta magának hősnőnk, hogy nem bízik meg a négy Mikó képességeiben, viszont nem hinné, hogy huszonegy éves fejjel erősebb lenne náluk.
A két iker testvér mindig egymás mellett tevékenykedtek, vezették a piciny "karavánt", hiszen ők ismerték a legjobban Tűz országát. Számukra nem volt gond a vezetés, ők az első kocsin ültek. Karakterünk ennél többet nem tud róluk, mert a nagy sietségben végül nem mutatkoztak be. A harmadik nőszemély nem mondható tinédzsernek, sőt ő a legidősebb köztük; Megumi. Egyértelműen ő a csapatuk vezetője. Az ő arcvonása és kisugárzása bolondosnak tűnik, de valójában nagyon aggódott a lányokért, a küldetésért, és a mindenki testi épségéért. Ezért pásztázta a környéket, s felügyelt mindenkire.
Ki a negyedik?
A legkisebb mind közül Suziko, aki a legkedvesebben viselkedett Katsumival és általában mindenkivel. Szorgosan gondoskodott a feladatával, ami nem más, mint az étel beszerzés és kiosztás.
Karakterem bár úgy tűnt nem igazán foglalkozik semmivel, de ő felelősséget vállalt a rakományok érintetlensége ügyében. Valamint nála volt minden hivatalos dokumentum. Ilyenek példának okaként;
"A tranzit típusú szállító levelek, az igazolások, az engedélyek, a kapuadókra szánt előlegek - amit később rendez a Fegyverkészítők Szövetsége - illetve természetesen maga a megbízást igazoló okmányok. Nem utolsó sorban mindenkit igazoló személyes adatok fényképpel ellátva."

Hősnőnknek így előre fel tudott készülni a személyzet minden tagjából, viszont meglepte a Mikók találékonysága. A szekereket kívül és belül elrejtve biztosították akadály típusú talizmánok, amik extra óvintézkedésként nagyon hasznosak. Ezért tudott Katsumi Suzikonak segíteni a bevásárlásban.
Az egész úton látszott rajta, hogy félig meddig figyel a kis Mikó szavaira, de még mindig mereng a "mesén", ami a Hakurei Szentély legendáiról szól. Azt hallásból tudta, hogy a Szentélynek a világ minden országában van kisebb-nagyobb kirendeltsége, viszont inkább mítikusnak tűnő történetek egyenesen túl szárnyalják az emberi képzeletet. Katsumi ennek ellenére elismeri, hogy biztos van igazság alapja a történeteknek.
A nagy bevásárlás és pakolás után Katsumi elővette legyezőjét, hogy túl fűtött testét hűtse. Manapság már meg se lepődik, ha ekkor pár férfi árgus szemmel figyeli, de hogy a Mikók is? Mogorvára váltott a tekintete, s a legyező összecsukása után a tengert bámulta inkább, míg meg nem hallja az iker páros parancsát.
Pár perc után, Megumi leült hősnőnk mellé. Bocsánatot ám bár kért, de érezhető volt, hogy nem volt igazán őszinte. Viszont tisztességesen elmagyarázta, hogy a legyező mintája felkeltette az érdeklődést. Illetve furcsállják a lányok, hogy az akadály nem hat Katsuminkra, mert mindenkivel terveztek a talizmán készítés során. Így éles eszével arra következtetett; talán Katsumi is tagja a Hakurei Szentélynek, ami a legyező mintája is bizonyít, de mégis hősnőszemélyünkről nem hallott egyik Mikó sem.
Ezért aggasztó Katsumi jelenléte a Mikók körében. Illetve ez az oka, hogy a testvér pár nem beszél hozzá.

" - Öt perc és indulunk!"

Lassan elkezdődik a Tűz országi kaland!
avatar
Hakkyou Katsumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 34


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 188

Felhasználó profiljának megtekintése https://sway.com/HECA3hFsG0hH2TSA

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Vas. Márc. 12 2017, 21:09

// Hakkyou Katsumi //
 
Alig, hogy befejezted a Henge no jutsu tanulását az öreg Kazuma, már fel is keres titeket. Pontosabban csak téged, tanárod már csak az a bizonyos harmadik kerék.  Nem sokkal azután, hogy átadta a levelet visszaindultatok hajlékába. A levél elolvasásával nem tudott meg, mindent a küldetéséről. Csak éppen annyit, amennyit elég tudnia, köszönhetően az elővigyázatosságnak. S bár hamar rájöttél, hogy nem ártana némi élelmet is csomagolni az útra. Sajnos ez az éjszaka folyamán már nem oldható meg. Nem ártott volna, ha előbb elolvasod a levelet. De ez van, változtatni már nem lehet. Másnap reggel a kijelölt találkozópontra érve találkozott, a másik négy mikóval, akik részt vesznek a kíséretben. Még mielőtt rendesen össze tudtatok volna ismerkedni felosztódtak, a feladatok. A testvérpár pedig, már ment is a karaván elejére. Így csak Megumival és Suzikoval tudtatok bemutatkozni rendesen. Az kereskedelmi út első ellenőrző pontját fél nap alatt értétek el. Az út eseménytelenül zajlott. De ez jó, tekintve hogy a feladatotok a karaván védelme.
 
A tengerparti faluba érve, a csoport pihenőre adja a fejét. De ennek a megállónak nem csak egy funkciója van. Megumi hamar össze is hív titeket mikókat.
- Kinek a megbízó levele tartalmazza a második megállónkat?
- Én rendelkezek a második ellenőrzőpont helyszínének kilétével. - Hallatszik a válasz az egyik ikertől.
- Rendben Akiko, akkor te és a testvéred gyertek velem! Megtervezzük az útvonalunkat. Suziko te, ha gondolod akár mehetsz is a beszerző körútra. Ami pedig téged illet Katsumi, ha akarsz maradsz, ha akarsz segíthetsz Suzikonak. Vagyunk itt elegen a kordék körül. Nem jöhet közénk tolvaj észrevétlenül.
Persze még így is vannak óvintézkedések, vagyis a papnők által felállított akadályok. Kapva az alkalmon, te a lánnyal is tartasz. Felvetülhet benned a kérdés miért is kell rögtön az indulás után az első megállónál vásárlással kezdeni. De mivel már vagy annyira érett, hogy könnyen rájössz a titok nyitjára magadtól is. Vannak olyan élelmiszerek, amik vagy gyorsan romlanak, vagy szimplán csak olcsóbbak. Olcsóbb alatt pedig mi másra lehet gondolni, mint a halra. A piacot járva, minden második kofa hallal kereskedik.
- Vegyenek frissen fogott tengeri süllőt, lapos halat, rombuszhalat! Nálam a legolcsóbb!
- Itt a friss nyelvhal, vajhal! Ma akciósan adom!
Kiabálják az árusok, és még sok ehhez hasonló szövegeket mások is. Míg végül, az egyikük gyorsan utatokat állja és letámad titeket árujának ajánlásával.
- Gyermekeim nem szeretnének tőkehalat venni? Friss, a halászok délben hozták, be a tengerről. Nála megtalálnak, minden ehető tengeri halat.
Suziko tanácstalan arccal rád tekint. Miközben a nő nem tágít, amíg választ nem kap. De talán még azután sem, hagyja abba a hadjáratát. Azt hogy a végén, hol és mennyit vesztek azt rád bízom.
 
Amint visszatértek a vásárolt élelmiszerekkel, még tartotok egy rövid pihenőt. Majd elindultok a következő állomásra. További három, órát utaztok mire a sötétedés miatt tábort kell vernetek. Az út mellett körbe állítjátok a kordékat.  A gyűrű közepére gyorsan tábortüzet raktok, majd a kis társaság elhelyezkedik körülötte. A Roshi halászfaluban beszerzett élelmiszerekből, pedig vacsorát készítetek. A kár csak a vásárlást úgy a vacsorát is rád bízom. A vacsorakészítés és az étkezés közben és után lehetőséged van társalgást kezdeményezni és jobban megismerkedni miko társaiddal. Végül mielőtt mindenki nyugovóra térne Megumi újra összehív titeket.
- A mai nap szerencsére minden baj nélkül zajlott le. Remélem, utazásunk továbbra is hasonlóan nyugodt lesz. De mivel sosem tudhatjuk, mi leselkedhet ránk, így éjszakai őrséget állunk. Másfél óránként váltjuk egymást! Én kezdek, Utánam Akiho jön, őt Suziko követi! A soron következő Katsumi, őt pedig végezetül Akiko váltja le!
Az éjszaka eseménytelenül zajlik. A tűz pattogásán kívül pedig nem nagyon hallhatsz semmi érdekeset. Miután hajnalban mindenki felkelt és reggeliztetek folytatjátok is az utazást. Aminek következő állomásáról sem te, sem pedig Suziko nem tudtok semmit.
 
// Mivel az utazás költségeit, a fegyverkésztők szövetsége finanszírozza, így nem vonódik le semmi a közös élelmiszer vásárlásáért. Viszont, ha valami mást is szeretnél vásárolni az már saját zsebből történik. //

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 44

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 623

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Hakkyou Katsumi on Kedd Márc. 14 2017, 17:55

// Aokaze Atsushi (mesélő)//
 
 
 
Piroska módján szikken-szökken a mindig vidám Sizuka. Néha megfordult valami bolondos arckifejezéssel egy-egy mondóka végén, ami alap esetben Katsuminkat feldühítené, de ahogy gyalogoltak ketten a kicsiny piacon, úgy nőszemélyünk szájához emelte a kezét és elkuncogott rajta. Nem emlékeztette őt semmire se a kislány, csupán egy érzés derengett számára. Egy érzés, amely azt súgta, hogy ő is ilyen volt. Bolondos, gondtalan, s mindig másokat akart megnevettetni. Teljesen más, mint mostanság önmaga. Az amnéziából bár nem épült fel, mégis a tegnapi emlékkép még él elméjében, s úgy gondolta leírja majd az est folyamán. 
 
"- Vegyenek frissen fogott tengeri süllőt, lapos halat, rombuszhalat! Nálam a legolcsóbb! 
- Itt a friss nyelvhal, vajhal! Ma akciósan adom!" 
 
Hősnőnk szeme felcsillant, de csak a hallottakra nem támaszkodhat. Kis barátos néje pedig mindegyik standot megcsodálta, ami miatt nehézkes volt a menetel, de Katsumink igazat adott neki. Azért jöttek hogy vásároljanak, nem pedig nézelődjenek csak. 
Suziko láthatta, hogy társa igen csak fintorog. El ismerheti bármelyik idegen, hogy a légkör facsarja az orrokat, mert sok hal még reggel érkezhetett, s bár hiába árnyékon sorakoztak a halak, érzésre is megállapítható, hogy hőmérséklet skálán a mai déli időpontban bizony üti a tizennégy fokot. 
 
"- Gyermekeim nem szeretnének tőkehalat venni? Friss, a halászok délben hozták, be a tengerről. Nála megtalálnak, minden ehető tengeri halat." 
 
A férfi aki ezt merte állítani, ő volt a legnagyobb füllentő. Az ő standjáról érezhető azaz áporodott szag, ami a piac negyedét betölti. 
 
Katsumi: - Suziko... menjünk! Kérlek... 
 
Azzal tovább is álltak! Bár a lányka kicsit pufogott, ami érthető volt. Lassan még fél órát bolyongtak a kis piacon, végül megálltak az egyik bódénál, ami nem éppen szokványos volt. Ott állt közel a tengerhez, s itt már a halak szagán kívül lehetett érezni a sós tenger vizet. 
 
Szép napot! Haruki vagyok! Önöket még nem láttam erre fele. Mondják miben segíthetek! 
Ne dumálj olyan sokat! Kérdezd meg kell hal vagy sem. Ha nem, jobb lesz ha tovább állnak. 
Na de, nagyapa! 
 
A kislány már rázendítene a maga stílusában, de Katsumiból hangosan kitört a nevetés. A fiatal eladónő felvont szemöldökkel bámulta a számukra idegen vásárlót, akár csak a nagy apja. Nem tudhatták, hogy az ifjú hölgyet emlékeztették a hetente Dangaiba érkezni szokott Takageru fivérekre, akiktől mestere állandóan vásárol mindenfélét. Suzikora pedig egyszerűen pedig nem tud haragudni, s nem is tartaná vissza, hiszen ő maga is egy évvel ezelőtt majdnem összeverekedett az egyik fivérrel. 
Ahogy körül nézett, végül döntött is. 
 
Katsumi: - Jiji, önöknél vásárlunk, ha nem bánja! Viszont mondja csak! Hol tudunk friss zöldségeket venni a halakhoz? Illetve algát is szeretnék. 
Jiji: - Zöldséggel, fűszerrel és algával nem szolgálhatok. Csak hal van! 15.000 ryou! 
Haruki: - Nagyapa! Még az sem mondták miből mennyit érnek! Túl magas árat mondtál... 
 
Haruki izgult, hiszen végre a helyieken kívül egy idegen is vásárol tőlük. S elismeri, hogy nagy apja modora túlnyers és sértő, viszont ez is jelzi, hogy évek óta műveli a szakmát, és találkozott mindenféle szerzettel. 
Hősnönk megkérte társát, hogy adja le a szükséges rendelést, de az árakat bízza csak rá. Jiji levette Haruki kezéből a kis cetlit. Látni lehetett, hogy mindezt finoman teszi. S az unokája felé már kellemesebben szólt, miután pillanatok alatt átolvasta rendelést. 
 
Jiji: - Unokám, készülj a filézésre! Én előkészítem a mérleget és öntök friss tenger vizet a halas kádba. - ezután vevői felé fordult. - Ez a mennyiség egy napra elegendő kilenc főnek három alkalmi étkezésre. Ez legalább kettő-két és fél kilónyi halat jelent. Jól átszámolom; hétszázötven ryou...Ha hozzávalókat akar vásárolni, akkor ajánlom a bájos Ororo üzletét. Itt van velünk szemben kicsit átlósan.  
 
Katsumi elgondolkodott, hiszen látta a többi standon az árakat, s azzal számolva csupán négyszázba kerülne. Diszkont áron viszont kétszázhetvennégy és fél ryout kérnének jobb esetben. 
Az öreg majdhogynem 500 ryou profitot akar bezsebelni! Ez azért gerinctelenségnek tűnik, de valójában látszott Haruki nagy apján, hogy egy jó vita és alkudozást vár el igazából. Szinte tűkön ül képzeletben, miközben az idősebb vevő egy cetlit, tollat, és tintát kért. Azon egy felsorolást olvashatott Suziko, s kezébe a mosolygós nőszemélyünk egy tarisznya pénzt nyomott. 
 
A kislány félve de tovább állt oda, ahova mondták neki. 
Bent egy idős hölgy fogadta vendégét, ahol már nem érezhető a halszag. Elnyomta azt a zöldségek és a gyümölcsök illata. Suziko eleinte félt, hogy Ororo olyan stílusú akár csak az ötvenes éveiben járó férfi, ezért zavarában hatalmas nagy hangon, mégis illedelmesen köszönt a vegyes kereskedés tulajdonosának, majd megszeppenten állt. Ororo viszont koránt sem mutatott ellenszenvet, sőt nagyon kedves volt. 
Még a cetlit is elkérte, hogy ő szedje össze a bájos Mikonak a felsoroltakat, s trécselt egy kicsit. 
 
Ororo: - Kishölgy kér ezen kívül bármi mást is? 
Suziko: - Nem, nem, nem... Nem! - fordult ki a lányból nagy zavarában. - csak ezekért küldtek engem. 
Ororo: - Mondja csak kedvesem. Láttam Haruki-ék bódéjától láttam idejönni. Ők ajánlották? 
Suziko: - I-igen! 
Ororo: - Értem! A vén kujon. Pár hete észre vettem, hogy nagyon tetszek neki. Azt hiszi, hogy kötélnek állok. Végül is korához képest nagyon jó képű. Nehéz lehet neki, hogy felesége meghalt féléve. Tudom mit érez. Én kicsit pár évvel vesztettem a férjem. Nem gondoltam, hogy tetszeni fogok bárkinek is... Nézd, idenézett, de meggy vörös a feje. 
 
Ororo kuncogott egy kicsit, de tagadhatatlan, hogy az ő arca is kipirosodott. Suziko nem bolond. Most már rájött, hogy Jiji igazából nagyon kedves ember lehet, s amit rendez; valójában egy show műsor. Már jó ideje folyik a hangos alkudozás. Meg is lepődött, hogy már csak alig ötven ryou-n vitatkoznak. 
Jiji azzal állt elő mindig, hogy a sós vízben tápot is raknak, ill. A vizet is hűtik folyamatosan. A halakat pedig a vevők előtt dolgozzák fel. Tény, hogy drágább a hal, de száz százalékosan friss. 
Az öregasszony látta, hogy vendégét rosszan érinti az alkudozás, ezért rávilágított Ororo a fontosságára. Elmagyarázta, hogy a piacon találhatók komoly vásárlók, ezért bontakoznak ki a Haruki standnál a kereső és kínáló között. Ororo rámutatott pár komoly vevőre, akik észre vették, hogy a jó minőségű halak kemény árából alkudozhatnak. S megéri annál a halas bódénál vásárolni. 
 
"350 ryou nem kevesebb, de" 
Különös hogy a második mondatrésznél elhalkult Jiji, nem lehet hallani a hangját messziről. Ekkor kísérte vissza Ororo saját akaratából Suzikot, hogy oda köszöntjön a többieknek. Csakhogy ebben a pillanatban Katsumi rávágta az alku "utolsó szavával" nem törődve a 300 ryou ajánlatát, azaz a maga kigondolt maximális ajánlatát. Jiji elvesztette a fonalat, hiszen végig Ororot bámulta tagadhatatlanul. S immár a komplett teste vörösben pompázott. S még izgatottabbá vált, amikor szerelme melléje állt. 
 
Ororo: - Kedvesek a vendégeid, Yoshito! Szerintem elfoghatod ezt az árat. De el kell búcsúznom, mielőtt újabb vevőm érkezik. Ha gondolod, ugorj át egy vacsorára. Készítek nekünk valami finomat! 
 
Ororo válla érintette Jiji vállát azzal a lendülettel mindenkitől elköszönt és visszatért az üzletébe. Az öreg Yoshito orra vére eleredt és engedett Katsumi ajánlatának. Így a párosunk olcsón árukkal s boldogan sétálhattak vissza kicsiny táborukhoz. Útközben felnevettek, amikor Jiji újra hangos modorával fogadta vendégeit. Az út nem tartott sokáig, alig gyalogoltak tíz áldott percet. 
 
 
~ Miért bámulnak ennyire!? ~ 
 
Az ikrek rázták is a fejüket az elnyúlt vásárlás miatt. Végül útnak indult a mini karaván a Gawakawa folyó torkolata felé. 
Nem meglepő, hogy a védelmezők ám bár figyelmesen páztáztak, a kocsikon pihentek. Ki-ki irányított, ki-ki beszélgetett a közelében lévő kocsissal, de a harmadik kocsiban Katsumi a tenger felé bámészkodott, s legyezte magát. Vele a kocsiban Megumi furakodott hátra, hogy leülhessen nőszemélyünk mellé. 
 
 
Megumi: - Ügye leülhetek melléd? 
 
Nem érkezett válasz! Így a Miko bátorkodott leülni, s látta, hogy semmilyen reakció nem érkezik felé. Tudta jól, hogy a gyerekes sértődöttséget valahogy le kell bontania, és szóra bírni a fegyverkészítők szövetségének tagját. Egyszerű! Megumi felköhögött! 
Azzal hősnőnk megvakarta a fejét, majd befejezte a legyezgetését, s hajlandó volt társalogni. A zárt lábak, és az ülő testtartás hivatalos formát öltöttek. 
 
Megumi: - Köszönöm, hogy jól bántál Suzikoval. Elmesélt mindent! Azt is, hogy az öreg felajánlotta a 280 ryou-t is, de te ragaszkodtál a háromszázhoz, nem pedig valami piszok ajánlattal kontráztál. 
Katsumi: - Az öregnek is meg kell élnie valamiből. Kicsit hasonlított a mesteremre női ügyek terén. És... Szívesen! Igaz, hogy sokszor bunkó is tudok lenni, de nem tudom kiben mennyire bízhatnék meg. Tudom, hogy késtünk, és az akció késleltetése miatt nem jutunk sokáig. Sötétedésig van ég pár óra. Ezért elnézésedet kérem. Ennek ellenére mégis pofátlanul megkérnélek valamire. Kérlek, legyél a gyakorlásom alapja! 
 
Megumi fura szemekkel bámulta a nála idősebb nőt, de rábólintott. Csak ezután jöhetett rá, hogy Katsumi nem régiben tanulhatta el a Henge no Jutsut. S az út nagy részén bizony modellt kell állnia. 
 
*   *   *
 
 
Lassan sötétedett, de a Nap még nem gondolta úgy, hogy teljesen eltűnik a horizontról. Az út melletti egyik tisztáson alkottak a kocsik egyenlő szárú háromszöget, s ott lobogott a tűz. Fölé a kondér került. S repültek is idővel az alapanyagok a sistergő edénybe. Meglepő mennyire házias Megumink töltötte be a szakács szerepet, pedig eredetileg Katsumi szeretette volna megfőzni a különlegességét, amit mestere; Kazuma bácsi olyan serényen falna. 
Semmi probléma nem támadt vele, ellenben enyhe szél igen. A három kocsis borozgatott, de a lányok alig várták az ételt. Gondolkodtak mit is csináljanak. Akiko és Akiho nem kezdeményezett, sőt irigykedtek, hiszen Suziko el volt foglalva az "idegennel". Észre vették, hogy vezetőjük is elejt pár mosolyt. Ekkor Akiho ránézett testvérére "Dinka" üzenő szemmel, majd így szólt: 
Akiho: Ismerek egy történetet... - Suziko már ujjongott is, alig lehetett leállítani. - Katsumi... ha jól emlékszem a nevedre. Elkérhetném a legyeződet? 
 
A kérdés nagyon merész! Hiszen hősnőnk miért adná oda a legyezőjét? Elég különös! Mindenesetre odaadta, de ha történik vele valami! Akkor Katsumi megismerteti vele mennyire erős a bosszúja. Ezután derült ki, hogy a történetet tradicionális tánccal vezeti le. 
 
A FKSZ beli társukon csak ekkor láttak megdöbbent kifejezést. A két legyező mintája, színei nagyon hasonlók voltak, de mire szóvá tehette, a legenda elkezdtek megelevenedni a képzeletekben. 
 
//A mese maradjon egyelőre titok. Ha a Hakurei Szentély elfogadásra talál, de ezt majd Katsumi C szintjén szeretném kifejteni.// 
 
A történet befejeztével besötétedett. A kondérból finom illatok lengtek az éhezők körében. Mindenki kivárta a maga adagját, s Katsumi visszakapta, amit kölcsönadott. De ezzel nem ért véget! A Mikok kíváncsiságtól égtek; Katsuminak ideje bemutatkoznia. 
Katsumi: - A nevem Hakkyou Katsumi! Dangai Takumi no Satoban élek nevelőmmel  aki egyben a mesterem. Ő mellette inaskodom, és készítünk a nemzeteknek mindenféle eszközöket... Látom többet szeretnétek tudni, de az amnéziám nem múlt el. Az orvosok szerint komolyabb, mint gondolták. A műkaromról és a maradandó zúzódásaimról nem tudok semmit. Egyedül mostanában egy emlék szabadult fel, pont erről a legyezőről. Emlékszem édesanyám énekelt, miközben a legyezővel játszott. Mindig felnevettem rá! 
Ez az aprócska emlék jutott eszembe, s emiatt tudom, hogy igen is volt családom... Ne értsétek félre! A mesterem amennyire szigorú, annyira rendes velem. Ezért hálás is vagyok. Mellette nagyon sok mindent tanultam. A falubeliek pedig olyanok, mint a család nevem; őrültek.  
 
Megumi: - A mai nap szerencsére minden baj nélkül zajlott le. Remélem, utazásunk továbbra is hasonlóan nyugodt lesz. De mivel sosem tudhatjuk, mi leselkedhet ránk, így éjszakai őrséget állunk. Másfél óránként váltjuk egymást! Én kezdek, Utánam Akiho jön, őt Suziko követi! A soron következő Katsumi, őt pedig végezetül Akiko váltja le! 
  
 
Kilenc óra tájéka volt, amikor mindannyiuk aludt az őrt kivéve. Teltek az órák az ég csillagjait kémlelhette az éjjeli őr. Ezzel együtt még azt is jelentette, hogy bizony hideg az éjszaka. Emiatt vette elő köpenyét hősnőnk. Az éjszakával nem volt gondja, mert legalább 5 órát sikeresen aludt egyhuzamban. A két és fél óra kötelező fennléten túl már meg sem kottyant neki. 
Ekkor készített ízbombákat Katsu; egyszerű maki stílusú Sushit! 
 
 
A hozzávalók amiket Katsumi pluszba kért: 
+ Szójaszósz (0,5 literes üvegben - 50 Ryou) 
+ friss Gyömbér (3 szem – 20 Ryou) 
+ Rizs (2 kg – 30 Ryou) 
+ 15x10 cm/ darab Nori lap (4 darab – 40 Ryou) 
Összesen: 140 Ryou
avatar
Hakkyou Katsumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 34


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 188

Felhasználó profiljának megtekintése https://sway.com/HECA3hFsG0hH2TSA

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Vas. Márc. 19 2017, 23:03

// Hakkyou Katsumi: Veszélyben a szállítmány? //
 
A küldetés első napja hamar elment. És szerencsére valamint, néhány Roshi falubeli piaci árusnak köszönhetően még vidáman is telt a neked és Suzikonak. Bár míg titeket szórakoztatott a beszerzés közbeni társalgás és alkudozás. Addig a többiek a szekereknél várva unatkoztak. Nem sokkal a továbbindulásotok után, Megumi felkeres téged, és társalgásba kezdtek, ami a végére gyakorlásba megy át. Miközben próbálod, a henge no jutsuval felvenni a melletted lévő nő alakját, az egyik próbálkozás közben megzavarnak.
- Megumi-san las… - megakad Akikoban a szó, amint észreveszi, hogy vezetőjéből ketten vannak a kocsin. Csak azután folytatja miután, te visszaváltozol eredeti alakodba.
- Lassan lemegy a nap keresnünk kéne egy táborhelyet.
A nő kihajol hátul a szekérből, és végignéz az úton, majd egyik kezével felhagyva a kapaszkodással előre mutat.
- Ott az a tisztás megfelelő lesz!
Lengedi távolba mutató kezét, majd egy könnyed mozdulattal, leugrik a mozgó kordéról.
- Örültem, hogy engem választottál modellnek a gyakorláshoz, de most már mennem kell.
 
A táborhely, kialakítása után, megindult a főzés és beindult az élet. Az eddig nem beszélők, társalgásba kezdtek. Kik iszogattak, kik pedig tábortűz melletti tánccal bemutatott történetet hallhattak és láttak. A meleg vacsora után, viszont lassan nyugovóra tértek az emberek. Egy mikot kivéve, aki a többiek álmát őrizte egészen a váltásig. Végül aztán, mikor rád került a sor, te az unalmas őrködést feldobtad egy kis főzőcskével. A sushi feltekerése, szerencsére egy gyakorlott szakácsnak nem nehéz még akkor sem, ha nem a legmegfelelőbb fényviszonyok mellett csinálja. Lassan jött a váltás idő. Ezután már a hajnali napfény első sugaraira ébredsz, amik galád módon egyenesen szemedbe világítanak. Mintha csak azt akarnák mondani, ez egy szép nap, vétek lenne alvásra pazarolni.  Amint mindeni, felébredt az esti halászléből maradékét felmelegítettétek, és elfogyasztottátok reggeli gyanánt. Elvégre egy ilyen utazáson, nem szabad pazarolni az ételt. Kitudja mikor értek el megint egy településre, ahol feltölthetitek készleteiteket. A reggeli elfogyasztása után lassan pakolni kezdtek. A munkafolyamat nem tart sokáig, elvégre csak a legszükségesebb dolgokat pakoltátok szét.
 
A kis karaván indulásakor már mindenki a helyén volt. Az út lassan és unalmasan telik, mivel nem lehet gyorsan haladni az áruval. Csak néha egy-egy rövidebb beszélgetés, hoz némi izgalmat az utazás alatt. Nagyjából egy órát utaztok, mikor előtettek a messzeségben fák sokaságát lehet megpillantani. Melyek innen még egy bokor nagyságát sem érik el. Az út pedig ezt az erdőt szeli ketté, egy vékony vonallal, ami a ti távolságotokból még nem látható. Az erdőbe érve, a fák lombaji közt a napsugarak már nehezen tudnak elérni hozzátok. Ez pedig a hőmérsékleten is érezhető. Néhány fokkal hidegebb lett ez kinek jó, kinek nem. Minden csak gusztus kérdése. Másfél órán át utaztok az erdőben, az út itt jóval több gödröt, tartogat az utazóknak, mint egy tisztáson. Néha egy-egy fának a gyökere ránő az útra. Amiket a szekerek vezetői próbálnak kikerülni, de nem mindig sikerül. Ilyenkor, pedig az utasok és az áru is felpattan pár centire, a padlóról. Egyesek éppen felesleges ruhadarabjaikat teszik ülepük alá, hogy tompítsanak valamit a visszaérkezés fájdalmából. Éppen ezért, kisebb felüdülés mikor végre kiértek az erdőből és a hepehupák száma drasztikusan csökken. Valamint, megejtitek a nap első pihenőjét és ezzel együtt, az ebédszünetet is. Lepakoljátok, a bográcsot és a hozzá tartozó háromlábas vasállványt. Közben akik nem a leszedésben és összeállításban segédkeznek, azok az erdő széléből szednek össze tűzifát.
 
Az ebéd elfogyasztása után, vártok még negyed órát, hogy a finom és jó eső lakoma később, majd nehogy megülje a gyomrotokat. Ismét felpakoltok és felkerekedtek. A további utazásotok egészen sötétedésig fog, tartani. Mindössze csak öt perces pihenőket tartotok, néhány óránként, hogy az igáslovak tudjanak pihenni. A nap lassan a végéhez közeledik, így újra tábort kell vernetek.
- Ott, a hegy lábánál tábort verünk! Ha minden jól megy, holnap, délután elérjük a következő települést, ami a hegy másik oldalán helyezkedik el.
A hegyhez érve egy onnan lecsordogáló, patak mellé vertek tábort. Az egyik kocsis, gyorsan megnézi iható-e a víz.
- Tiszta, fogyasztásra alkalmas!
Mondja mosolyogva, majd kifogja a lovakat, a hámból és, a vízhez vezeti őket. A patak iható vizéből, feltöltitek, készleteiteket, majd felhasználjátok azt a főzéshez és mosogatáshoz is. Az este nem különbözik semmiben az előzőtől, kisebb társalgó csoportok gyűlnek össze egészen takarodóig. Ekkor Megumi újra összehív benneteket.
- Lányok, ma a tegnapihoz hasonlóan ismét őrséget fogunk állni. A sorrend változatlan mindössze annyi változik, hogy csúsztatunk egyet. Ma Akiho fog kezdeni! Tehát a sorrend a következő Akiho, Suziko, Katsumi, Akiko és végül én fogok őrt állni. Jó éjszakát mindenkinek!
Mondandója befejeztével, keresett magának egy fekhelyet, nem túl mesze a tűztől, majd magára húzta pokrócát és lehunyta szemét. A többi miko is hasonlóan tett. Kivéve Akihot, aki pokrócát, hátára vette, jól összefogta elől, majd nekidőlt az egyik szekér kerekének. Az este eseménytelenül zajlik, majd nagyjából az őrségi időd felénél járva furcsa hangokat hallasz a távolból. A hang, amit hallasz halk léptek nyoma a fűben.
 

// Az vásárlásért levonandó összeg részemről maradhat. De lehet, hogy az ellenőrző staff tag át fogja írni. //

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 44

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 623

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Hyuuga Shakaku on Hétf. Márc. 20 2017, 22:38

[Kakashi – plusz 5 ch a késésemért... na jó, nem; Gundan2000 elvégre a cél Very Happy]



A fiatal lány fejét oldalra biccentve hallgatja a Kék Lagúna jelének elhelyezésének tervét, bár lehet, lassan a feje ebben a szögben fog maradni. A feje körül szinte láthatóvá váló kérdőjelek lassan már nem is férnek egymástól, de ezzel azonos érzelmi töltetű kifejezés ül ki fiatal(os) arcára: ~ Hogyis-mondod-tessék-kérlek-MI-A-FRANC?! ~ Persze torkát megköszörülve próbálja leplezni a véleményét, valójában abszolút sikertelenséggel. Konkrétan a férfi közösülési aktusról is magyarázhatna neki, azt is körülbelül pont ennyire értené.
Ha te mondod... – Von vállat, miközben látszik rajta, hogy elengedte, olyannyira, hogy: – Ajjj, de cuki mókus! Jajj, ne fuss... Trampli-nee, elüldözted! – Pirít rá nővérére, bár egy pillanatra megfordul a fejében a kérdés, hogy a mókus vajon igazi volt-e vagy csak a fantáziájának szüleménye.
Viszont azáltal, hogy visszafordult a beszélgetéshez, képes egy alapos pillantást vetni a prezentált képre: – Satoshi Garou... – Próbálgatja a nevét lassan, igyekezve megjegyezni azt, elmenteni az utókorra; nincs fontosabb dolog egy névnél. Ő ezt jól tudja; tisztában van az egyediségével, a jelentőségével. – Egészen biztos, hogy Satoshi Gintama lassú? Mármint... egy ekkora bunkósbotot forgatni, meg ilyen fémbádogban riszálni nehéz lehet. És ha tényleg ilyen kemény az öreg, akkor gyorsan kell változtatni a tánclépéseket ahhoz, hogy ne essen ki a ritmusból, ne nyisszantsanak el valamit, amit éppen megtartana. Szóval ahhoz, hogy túlélje ezeket a hipszter időket, nagyot és gyorsan kell csapnia az asztalra, nem? – Próbál úgy tenni, mintha értené, miről beszél, de valójában az arcát összerántó fintor, ami arra hasonlít, mikor valaki ürüléket szagol és ízlel, mindent elárul: ~ Ki a franc használja a számat és miért?! ~ Aztán persze a nagy bölcs elillan, mikor: – Jé, megint láttam!
A tudatában viszont megjelenik a férfi képe; a méretes alak jókora helyet elfoglal szűkös emlékkastélyából, viszont itt képes közelebb sétálni hozzá – a mozdulat mégsem önszántából történik. Szinte érzi a vállán heverő kezet, ami ugyan előre tessékeli, mégis hátrapillantáskor nincs ott.
~ Ekkora hústömeg és fémraktár biztos döngve lép; legalább hallani fogjuk, kivéve mondjuk, ha nem akarja, hogy meghalljuk – de ahhoz előbb azt kell tudnia, hogy ott vagyunk. ~ A kéz eresztése hatására elkezdi körbejárni a mentális képet, szemeit futtatva az egész felületen. ~ Elég strapabírónak tűnnek ezek a páncéllemezek... bár mi mások lennének; ha ez az ember egy törvényenkívüli, akkor ezek tartják életben. Van ugyan a lemezek között rés, de... ~ Mentális avatárjának kezében megjelenik az a fegyver, amit a nővérétől kapott használatra. ~ Elég egy hirtelen mozdulat és a lemezek mozgása megakasztja a pengét és el is törhetik azt... Ami után megkapom a bunkósbot szeretetreméltó végét a pofikámba. Báááár mondjuk, ha minden kötél szakad és tényleg beakadna, akkor még mindig megbillogozhatom ezt a disznót... ~ A mentális kard vöröses aranysárgán felvillan a kezében. ~ Közel kerülni hozzá kész életveszélynek tűnik; azzal az izével gyorsan palacsintát csinál belőlem... Bár ha nem változott azóta a páncélzat, akkor a combja szabadon van, ahogyan a hónalj is; ezek eléggé lágyak... ~ A mentális avatárja a saját hónalját kezdi el bökdösni és szagolni. ~ Meg mondjuk talán még a vádli és a térdhajlat is szóba jöhet... Persze minden függ attól, hogy éppen hogy támad: két kézzel lendítve, vagy pedig egy kézzel; az egyszerűen kizártnak tűnik, hogy egy ekkora monstrum egy ilyen valamit ne tudjon egy kézzel meglegyinteni. Ha nem elég a lendülete, akkor még rásegíthet chakrával, mert úgy tűnik, az a világban létező összes problémára adandó válasz. ~
A mentális kastélyában tesz pár lépést, amivel eltávolodhat a vizsgált alaktól. ~ Ha a legyintéshez lendület kell, akkor a támadások többsége olyan... mi is a kifejezés... momentum? Neeem, nem momentum. Hmm... ó, igen, tudom: mandátum! Mandátumot kihasználó támadások, amiken keresztül egyikből a másikba tudja átvinni a mandátumot. Ha csak tisztán közelharci, akkor valóban halálos ítélet lehet suhintástávolságba kerülni; szabad terepen viszont könnyű kilőni... ha nem tud meglepetés trükköket. Valahogy van egy olyan érzésem, kész szeretetcsomag ez a faszi. ~
A tudatában elképzel egy dobozt, amit maguk köré vetítve egy szobává alakít. ~ Na igen; négy fal között tutira olyan, mint egy megállíthatatlan sziklaomlás... Maximum a gyors kitérés mentheti meg cuki kis életemet, meg az, hogy ilyen... nem-magas vagyok. Meeeg talán a plafon, ha az nincs túl alacsonyan és nincs távolságija, mert ha van, akkor röptében lelőtt embermadár leszek... És a durva, hogy szerintem kajakra meg is sütne és meg is enne! Szóval inkább feltételezzük azt, hogy minden ághoz ért, mert inkább lepjen meg egy zsák kiscica, mint ez a... valami... ~
A mentális világból lassan kilépve pillant a nővérére, arcán az abszolút terror jeleivel:
De... de mégis hogy kerülnék én olyan szituációba, ahol... ahol... ahol egy férfi nadrágjára kellene rámarkolnom? És miért hordanának üveggolyót a nadrágjukban? És miért akarnám én azokat fogdosni, meg összetörni?! – Szegénynek konkrétan fogalma sincs róla, hogy a nő szexuális utalásra mire irányul(na). Kérdő tekintettel fordul Okami irányába: – A Hokage-sama írta elő számunkra az üveggolyózást? Neked is van egy speciális üveggolyó-törő mozdulatod? És... még valami; kezdenek visszatérni az emlékeim, legalábbis arra vonatkozóan, hogy... öhm... mire vagyok képes. – Egyik apró bicepszét megfeszítve felmutatja, az izmot a szabad kezével elkezdi pöckölgetni. A befeszített karjának ujjaival a szeme felé mutogat. – Használhatom ezeket, vagy az üveggolyókra koncentráljak?
Elvégre amilyen szerencséje mostanában van, mindenre szüksége lehet. ~ Arról nem is beszélve, hogy ha a többi őr átlagos, főleg civil, és „csak ez az egy” nagykutya van a kennelben, akkor miért minket küldtek? Valahogy van egy olyan érzésem, hogy ha valóban így lenne, bőven elég lett volna Trampli-nee is; sőt, valahogy ő mindenhova túlzásnak tűnik... Erre itt vagyunk hárman. ~
A mentális síkon érzi, hogy egy kéz a hajában túr; húzogatja a tincseit, masszírozza a fejbőrét, körmével karmolászva tarkóját.

_________________



avatar
Hyuuga Shakaku
Játékos

Taijutsu Pontok : 178

Specializálódás : Agyfaszosztás

Tartózkodási hely : Pszichiátria


Adatlap
Szint: S
Rang: Pedoepicentrum (by Kakashi)
Chakraszint: 2000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Hakkyou Katsumi on Szomb. Márc. 25 2017, 17:57

// Aokaze Atsushi: Veszélyben a szállítmány? //  
 
 
  
A reggelizés közben a vörös ruhásunk elfelejtette felajánlani a sushikat társainak. A tegnapi vacsorából még maradt bőséggel, ezért abból falatoztak egy keveset indulás előtt, ami persze érthető, hiszen ne romoljon meg, ha már megfőzték. Kicsit bánta Katsumi, hogy a három sofőr sem evett valami sokat a tegnapi nap, de ebben a korai órákban ők teli pakolták bendőiket. Az egyikőjük furcsállta, hogy védelmezőik viszont az ellenkezőjét tették. Csak annyit ettek, amennyi szükséges a naphoz. 
Újra az úton! Egy újabb nap! Katsu a kocsin üldögélve -bár nem mutatta ki - igazából neki ez az unalmasnak tűnő küldetés is élvezetes volt. Most először nem kell neki takarítania, reggelit és ebédet készítenie, nem kell sürögni-forogni a műhelyben, hogy minden a helyén legyen a megfelelő állapotában. De, igen van egy hatalmas nagy DE! 
Olykor becsapta az érzékei, mert néha hallotta az izzó vas koppanását, mestere tempó diktálását. Érezte bőrén a kohó okádta meleget. Bevallotta magának; annak ellenére, hogy két napja távolabb és távolabb kerül Dangaitól, annál inkább hiányzik neki szeretett otthona. Már legyezni sem mert, mivel az arcába érkező - némi hanggal párosult - szellő a kohó pumpáját juttatta eszébe. 
Mosolyogva nézett fel Katsumink, s felismerte a tényt. Egyre jobban távolodnak a tengertől. Már nem is érzi a sós tengeri levegőt, de csupán a horizont távlatában látott némi növényzetet s azon túl az alig látszó hegyet, ami inkább dombnak tűnt abban a pillanatban. Ekkor gondolkodott el, hogy mióta is tart az utazás. Még a délelőtt órák végét súrolják.  
A Nap lassan eléri a legmagasabb pontját! 
Nem sokára dél! 
 
Alig haladnak a szekerek, s lassan egy tisztáson fognak keresztül vágni. Itt tartották az első pihenőt, mert az ikreknek ingerük támadt pisilni. Ami azt illeti az egyik sofőr és Suziko is ebből a célból örült meg a kis pihenőnek. Nem is kellett sok, a lányok lepattantak a megállás pillanatában, s találtak is néhány bokrot. A sofőr arra kis időre tiltakozás ellenére is Katsumi kísérte el, s így Megumira bízhatta az ellenőrzést és felügyeletet.  
A férfi vígan dudorászott oly hamissággal, hogy hősnőnk képtelen volt normálisan viselkednie vele. Megjegyezte a ritmust, és ő maga is próbálkozott vele. Valljuk be a "na..na és a lá..láá" tőle katasztrofálisan hamis. Katsu nem fog éneklésből megélni a későbbiekben, de alapjaiban fülekre se fog találni soha. Meg is jegyezte ezt a szemüveges vén kujon, miközben testőrét kéjesen tetőtől talpig szemlélte. Talán bók formájában akarta közölni a dolgot, de a tapintatlanság miatt nagy árat fizetett ürítés után. 
Ravasz nőszemélyünk hazugságával meggyőzte az öreget, hogy képes chakrát használni, s a "nagyszerű bók" miatt megtanítja egy jutsura. Az öreget pedig megkérte, hogy utánozza a kézjeleket. Természetesen a vénség nem hitte le, de kíváncsi volt mi sül ki belőle. 
" I-Saru-Ne-Mi-Hitsuji "  Hallani lehetett Katsuminktól, miközben lassan elmutogatta a: Vadkan-Majom- Egér-Kígyó-Kos kézjeleket. Segített öreg kujon-sannak begyakorolni. Utána már csak a gyorsaságot kellett fejleszteniük, de ott a tanuló kezdett belezavarodni, ezért kérte meg tanítóját, hogy hadd lássa újra, de a végkimenetel nem tetszett neki! 
Katsumi lehető leggyorsabban formálta a kézjeleket, amin "öreg kujon-san" nagyon meglepődött. ~Leengedte a védelmét!~ Majd Katsumi, a testőr a kézjelek után azonnal a jobb kezét a bal könyök hajlatba rakta s a finom fafaragású műkarjával a következő műveleteket hajtotta végre viszonylag egyszerre: 
1 # Férfi tökét megragadni, 
2 # Húzni, 
3 # Óramutató járásával megegyezően csavarni, 
4 # Óramutató járásával ellenkezőleg csavarni, 
5 # Az erős előre tolás után elengedni. 
Ne aggódj olvasó! Ez nem taijutsu, csupán sunyi bosszúra való kreáció chakra használat nélkül. Ennek ellenére Katsumi elnevezte a kis "Tréfát"; Alattomos Művészet - Öt Ágú Zárom Pöcsét néven. 
 
Szerintem nagyon nem is kell mondanom, hogy szegény öregember ezek után nagyon-nagyon-nagyon nehezen tudott felszállni a szekérre, viszont egyenesen felugrott, amikor mögötte ravasz testőrünk kedvesen, mosolyogva felajánlotta segítségét. Ezek után Katsu felszállt a másik, megszokott szekérre, s csak várakozott kárörvendően az út végéig. 
 
* * *
 
Megálltak a szekerek! Lassan alkonyodik, ezért az egyik sofőr éppen beszélgetésbe elegyedett az öreg kujon-sannal, aki a sztori hallatán megdöbbentség és röhögő görcs rohamozta meg. Főleg akkor kezdett hangosabban nevetni, amikor barátja éppen folytatta a mesélést a göröngyös út átkairól, illetve akkor őt megsajnáló alig tizenöt éves Suziko kézharapásáról. 
Kézharapás?? Gondolom ezt a kérdést már fel is vetetted magadban, de hozzáteszem jogos volt a cselekedet. Mivel az öreg kujon-san – Katsumi esetében is a következő lépése - megfogdosta nagyon intim helyen Suzikót. A köszönet nyilvánítás hibás formája Suziko belső combjának megfogása. Az egyenesen szexuális zaklatás. 
Number1 Sofőr: "Akara bácsi, ne is csodálkozzon, hogy ezek történtek. Mi lesz ha feljelented őket bántalmazásért, vagy ők megírják a jelentésükben és figyelmeztetőt kapsz? Ha családodban megtudják, akkor feleséged és négy lányod elintézi, hogy rövid idő alatt temessenek el téged. Nem vagy teljesen normális." 
 
* * *
 
 
A lányok gyorsan tanácskoztak ez idő alatt. Katsumi ért oda legkésőbb. Suziko és taichoja (Megumi) már készítették elő a lábakat, míg Akiko és Akiho hősnőnkre várt. A pár napban megszokott érzelem nélküli arcok most élettel telibben néztek ki, s kedvességet sugalltak. Katsumi bár tartva tőlük, mégis velük tartottak tűzi fáért. Bent az erdőben, hol még látták a többieket, mégis őket a fatörzsek elrejtve egy beszélgetés bontakozott ki. 
+ Akiho! - szólt a "húg" az ikertestvérének. - Láttad a vén perverz arcát? Majdhogy sírásba fakadt, amint kinevette a barátja. Kicsit sajnáltam, de nagyon is megérdemelte a magáét. 
Ekkor a két iker egyértelműen a tűzifa-gyűjtő csapat harmadik tagjára pillantottak és önmagukra, s nevetésbe torkollott Katsumi számára kínos beszélgetés kezdeményezés. 
+ Hakkyou-sama, az ön cseles trükkje volt mindenki közt a leghatékonyabb. Amikor velünk próbálkozott, mi nem tettünk nagyon semmit, csupán ott hagytuk. Amikor Suziko elmesélte nekünk másodkézből az önnel és mindenki mással történteket. Jól tudjuk, hogy a ninja alapokat sajátítod el mostanság? 
+ I-igen! - zavarban volt Katsunk a magázási stílustól. - De nyugodtan tegezzetek. Én még csak huszonegy vagyok. Nyugodtan tegezzetek. Nincs köztünk hatalmas kor különbség. 
+ Rendben! - Megszólalt a másik testvér; Akiho – Mondd csak el nekünk, hol tartasz a tanulmányaiddal? 
 
Ekkor hősnőnk kicsit furán érezte magát, de végül elmondta, hogy még bőven van mit tanulnia. A Henge no Jutsut az előző nap is gyakorolta, de csak három napja sajátította el, de még nem megy számára teljes természetességében, viszont nagyon jól halad. Ekkor ajánlották fel az ikrek, hogy szívesen megtanítják Katsuminak a Bunshin no Jutsut, közben nyugodtan gyakorolhatja a transzformációs technikát. Jóval nehezebb dolga lesz hős nőszemélyünk számára, de gyakorlásnak magasabb szinten tökéletes. Ám bár kikötés mégis született. Ezzel csak holnap fognak foglalkozni. Most tenniük kell a dolgukat. 
 
"- Lányok, ma a tegnapihoz hasonlóan ismét őrséget fogunk állni. A sorrend változatlan mindössze annyi változik, hogy csúsztatunk egyet. Ma Akiho fog kezdeni! Tehát a sorrend a következő Akiho, Suziko, Katsumi, Akiko és végül én fogok őrt állni. Jó éjszakát mindenkinek!" 
 
Az elhangzottak alapján Suzikot fogja váltani Katsu, ebből az okból kifolyólag maradt még öt teljes órája a túlkoros dangai-i ninja kezdeménynek, így hát ki is töltötte azt. A pataktól nem messze néhányszáz méteren keletre egy kisebb vízesés található, ahol a lefekvés után egy órával sötét vörös, finom szövésű, vastag kimonójában fürdött óvatosan. 
Persze a vén kujon, öreg Akara éppen a bokrok között kukkolta hősnőnket. Reményeiben áldozata még sokáig fog fürödni a csodaszép Hold fényében, és gyönyörködhet a látványban.   
 
 
 
Ezután történt, hogy egy füst bomba robbant az öreg alatt. S mire észbe kapott, bizony csalódnia kellett. A szépség már nem mosakszik, sőt ahogy hátra lendítette a fejét, s felnézett, úgy a vizes kimonót érezett az arcán. Valami puha érzés miatt úgy érezte, hogy a fellegekben jár. Na de nem csak érezhette, mert Katsumink megadta a lehetőséget egy nagy erejű rúgással. 
 
Pontosan ez a kellemetlen eset miatt zsörtölődött magában abban az éjszakai-hajnali időben, amikor már ő állt őrt. A csillagos ég, és a Hold csodálatos látványa a hideget hurcolta magával a mai éjszakával. Ebből az okból húzta magára Katsumi a köpönyegét. S az alatt felszerelése lapult titokban. 
Zirren-Zörren! Zirren-Zörren! Zirren-Zörren! 
Valami vagy valaki a közelben ólálkodik. Ez egyértelmű! A hangok és a chakra érzékelés szerény próbálkozása alapján próbálta megsaccolni a valós helyzetet. A kocsik által alkotott körben maradt, s átkozta a túl sok holt pontot. Szépen hátrált, majd Megumit kicsit megrázta, hogy esetlegesen a Mikó akár becsatlakozhatna, ha harc törne ki.

 
 
Felszerelés: 
+ 1 db övtáska 
++ 8 db füstbomba => 7 db füstbomba 
++ sárga tekercs (konyha tekercs) 
++ piros tekercs (váltóruha, áluházat) 
++ fekete tekercs (fegyver tekercs) 
+ Wakazashi 
+ 1 db hosszú Bokken 
+ a családi Harci Legyező
avatar
Hakkyou Katsumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 34


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 188

Felhasználó profiljának megtekintése https://sway.com/HECA3hFsG0hH2TSA

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Csüt. Márc. 30 2017, 15:09

// Hakkyou Katsumi: Veszélyben a szállítmány?  + Tanulás(Bunsin no Jutsu)  //
 
Az utazás közben ma minden bizonnyal a kocsisnak volt a legrosszabb. Nem elég, hogy Katsumi majd kicsavarta férfiúi büszkeségét helyéről. De még Suziko is megharapta a vén, rámenős szoknyabolondot. Csak az ikrek elutasítása volt fájdalom mentes. De ezzel még nem ért véget a napja. Miközben az esti pihenő alkalmával sebeit nyalogatja, barátja még belerúg párat. Lelki sebeket társítva a testi mellé. Miután mindenki elvégezte, a maga részét a táborhely felállításában az elkészült vacsora elfogyasztása után mindenki eltette magát holnapra. Vagyis egy páran még nem.  Akiko őrködött, miközben te egy kisebb felfedezőút megtételével, egy vízesést találtál a hegy lábánál. Meg is mártózol, a tiszta vízben, megpróbálva lemosni magadról az elmúlt napok fáradalmait. De a kupec még ide is követett. Ennek egy újabb, fájdalmas testi érintkezés lett a vége. S ezzel a férfi abba is hagyta a próbálkozásokat. De vajon végleg vagy csak a mai napra? Az eset után megszárítkozol, majd lefekszel, hogy még pár órát te is pihenj.
 
Álmodból nem meglepő módon a fiatal Suziko ébreszt fel, hogy átadja neked az esti őrséget. Eléggé unalmas munka, amit az előző nap még nem igazán volt alkalmad megtapasztalni. Hála a késő esti főzőcskének. Mindössze csak a tűz pakolása, hogy némi fényt a munkába és az éjsötétjébe. Majd már mikor közeledik a váltás ideje, furcsa hangok hallatszanak távolabbról. Könnyű rájönni, hogy nem vagytok egyedül a réten. Óvatosságból pedig Megumit riasztod, hogy ne egyedül kelljen szembenézned az ismeretlennel. A nő fölkel, kényelmesnek nem mondható fekhelyéről, és kezébe veszi botját. Majd a hang irányába indul veled a két szekér között. Nagyjából öt méterre mentek el a szekerektől, hogy ne menjetek ki a tábortűz adta fény hatótávolságából. És hogy halljátok az is ha valami esetleg, hátulról közelítené meg a tábort. Míg szemetekkel a sötétben mozgó testek kirajzolódást keresitek, addig a fűben lépkedő hang továbbra is hallható. Sajnos a látási viszonyok nem elég jók, mivel a Holdat, felhők takarják le.
- Aaaahhh! - Hallatszik a miko vezető ásítása. Erre hirtelen, egy zöld szempár villan fel, tőletek 50 méterre. Az állat ahogy rátok pillant, az állat megijed tőletek, és az erdő felé kezd futni. Ekkor már mivel tudjátok, hol kell keresni, valamelyest kirajzolódik előttetek az alakja. Nagyjából olyan nagy, mint egy közepes méretű kutya csak a farka hosszabb. Ebből már könnyen kikövetkeztethető, hogy egy vacsorát kereső róka tréfált meg téged.
- Hahaha! – Hallatszik Megumi halk kuncogása. - Ne haragudj, ezért. Csak vicces hogy egy ijedős róka képes ennyi embert mozgósítani. De persze jól tetted, hogy szóltál. Elvégre nem lehetett tudni, hogy a kis vörös ólálkodik a közelünkben.
Hamar vissza is ment és megpróbált visszaaludni. Szerencsére már neked sem kellet sokáig várnod, hogy lefeküdhess a pihe-puha, még véletlenül sem kemény és göröngyös földre.
 
Reggel az ébresztő után, ahogy tegnap is, úgy a mai napot is azzal kezditek, hogy a vacsora maradékát bekebelezzétek. Majd felpakoltatok és nekikezdtetek a hegy megmászásának. Bár most nem utazhattatok, a szekéren, hogy az állatoknak ne keljen még több súlyt maguk után húzni emelkedőnek fölfelé. Viszont, alig hogy elindultatok, fél óra múlva már esőfelhőz kezdtek összegyűlni fölöttetek. Ezután alig haladtatok valamit, mire eleredt az eső. Így még mielőtt, a sár teljesen járhatatlanná tette volna az utat megáltatok az első nagyjából vízszintes helyen. Sajnos hegyoldalban nehéz ilyen helyet találni főleg úgy, hogy még elég nagy is legyen ahhoz, hogy elférjen együtt három kocsi. Így azokat most nem a szokásos, gyűrű formába raktátok őket, hanem ahol volt elég hely nekik a fák között. A kocsisok, összegyűjtötték a lovakat egy helyre, majd egy ponyvát erősítettek fejük fölé a fákat használva sátoroszlopnak, hogy a jószágok se ázzanak el. Valamint egy-egy pokrócot is dobtak a hátukra, hogy ne hüljenek le. Fedelet a fejetek fölé ti is úgy csináltok, mint a kocsisok a lovak fölé.  De nincs elég hely, hogy mindenki elférjen egy alatt. Így hármat csináltok. Te és az ikrek vagytok az egyik alatt, a másiknál a mikok maradéka és az a kocsis, aki kiröhögte Akara-t. A harmadik alatt pedig a kocsisok maradéka. Mindhárom sátor alatt, hamar gyúlt is egy kis tűz, hogy meleget árasszon magából. Mivel az eső miatt nem lehet, tovább haladni így valamivel el kell ütni az időt. És ha már a testvér mikokkal vagy összezárva mi is lehetne más, mint a megbeszélt tanulás.
- Akkor nyélbe üthetjük azt a tanulást, amiről tegnap beszéltünk? - Teszi is fel neked a kérdést Akiho.

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 44

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 623

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Hakkyou Katsumi on Kedd Ápr. 04 2017, 10:55

// Aokaze Atsuhi: Veszélyben a szállítmány?  + Tanulás(Bunsin no Jutsu)  // 
 
Eső! 
Cseppek hullottak Katsumink arcára! Hiába próbálták az esőcseppek elrejteni hősnőnk érzelmeit, igazából szégyen ragadt a szép arcra. Nem annyira magabiztos, mint aminek sokszor látszik, s pont ilyen pillanatba ütközött, amikor a hegyen való fölfele haladás már nagyon nehézkes, s a lovak néhol meg is csúsztak a hegyi úton. Hősnőnk haja, ruházata és bandázsai kezdték megszívni magukat vízzel, ezért szerencse, hogy útközben találtak egy elfogadhatónak mondható terepet, s ezzel véget ér a húsz perces kocsi tolás is. 
Sűrögtek forogtak az emberek. A ponyvákból sátrat fabrikáltak. A tüzek pedig melegítették küldetés tagjainkat, s most rá kényszerültek a passzív pihenésre. Katsumit továbbra sem a száradó felszerelése súlya zavarta, hanem a lelkiismerete nyomta a szívét. Nem érzi azt, hogy bárkit is meg tudna védeni a jelenlegi erejével. S a tegnap est megmutatta, hogy igen is ő fél. Kétségek mardosták, mégis próbált a jelenre koncentrálni, míg végül az ikrek egymásra néztek, majd felszóltak. 
+ Akkor kezdhetjük a tanulást? Ki tudja meddig maradunk itt... 
+ ...addig kihasználjuk az alkalmat. 
Katsumi magában merengett, de a kérdés kiragadta őt, s martalékából visszatért a jelenbe. Egy nagy bólintással és mosollyal jelezte, hogy következzék a tanulás. Az előbbi érzelmei nyitották fel a szemét, hogy minden lehetőséget meg kell ragadnia! 
Átgondolta mit is tud a tegnap említett technikáról; Bunshin no Jutsuról. Fellapozta emlékeiben élő tudást, melyet még Kazuma bácsi adott könyvből megtanult egy évvel ezelőtt. Bár foltozás hasznos lenne számára, de a technika teljes egésze eszébe jut gyakorlat közben. 
 
Akár csak a henge no jutsu esetében tisztában kell lennie teste minden részletéről, amit nem megváltoztat, hanem a környezetébe vetít ki. A másolat különleges, hiszen fizikálisan megjelenő illúziónak is mondhatnánk, mivel a létrehozott Bunshin nem rendelkezik árnyékkal, nem képes jutsut alkalmazni, gondolkodni főleg nem tud. Ahhoz, hogy mozgatni tudd, még a technika alkalmazása előtt ki kell gondolni. Igazából semmi más oka nem lehet a technikának, mint gyors figyelem elterelés. Bármilyen fizikai, szellemi támadás eltávolíthatja. A klónnak nincs testtömege, sem illata, és hirtelen nem tud reagálni semmire, főleg nem szavakkal. Mi maga a Bunshin no Jutsu értelme? A gyors figyelem elterelés. Viszont csínjával kell bánni vele. Hiszen nem tér vissza a Chakra a felhasználóba. 
 
Miután megosztotta gondolatait az ikrekkel a tanítvány, a tanárok máris pár dologban megcáfolták Katsumit. 
Elárulta Akiho és Akiko, hogy a Bunshin egy fizikai adottságokkal rendelkező test. A művelet miatt legtöbb ninjutsu alapja, ezért nem véletlenül sorolják be az alapok közé. Megtanít arra, hogy a testedben koncentrált chakrát  a kigondolt módon megformáld, s létrejöjjön a technika fizikai síkon. Tegyük fel, hogy egy fegyver irányát manipulálod miután a tárgyat eldobtad. Manipulálod a köpésed, hogy érkezéskor kő kemény legyen. Vagy akár egy fogpiszkálót állítasz bele a tőled húsz méterre levő fába pusztán a szádból való kiköpéssel. Az elemi ninjutsuk is erre alapoznak mellette annak irányításával. Minél bonyolultabb egy technika, annál inkább szükségesek más chakra irányítási műveletek is természetesen. 
Ezután az ikrek elmondták azt is, hogy későbbiekben, ha otthon vannak szabad percek, tükör előtt a legkönnyebb gyakorolni. Egy ninja akkor válik profivá, ha minél többet gyakorolja technikáit. Még az idősebb Jöninok is gyakorolnak, hogy képességeik ne kopjanak. Az alapok szükségesek, de nem tanulhatsz meg mindent. Ez egy örök szabály! Hiszen a technikák több, mint egy évszázad véres eseményei gyorsították fel a Ninjutsu fejlődését. 
 
Katsunk elgondolkodott ezen okulásokon és intelmeken. Lassan megfogalmazódott benne, hogy nagyon fontos a tudás, de alkalmazásának művelése még fontosabb. Mégis, hol tudna ennyit gyakorolni... Most már nem csodálkozik, hogy e világ legjobb ninjái falvakba tömörültek. 
Ő számára ez az lehetőség nem adott, viszont a kovácsmesterség más perspektívában mutatja meg az ő útját. Később, ha hazaért, Erről hosszadalmasan elbeszélget mesterével, mert ekkor jött rá valamire. 
 
Na de térjünk vissza a klón technikára, amit az ikrek már szorgalmaztak is. Kérésükre Katsumit megkérték, hogy gondoljon fejben önmagára. Az a teste tulajdonságaira, a ruhának szabására, színére, és a további felszerelésére. Ha ez megvan, ne felejtse el. Először elegendő a felszerelés nélkül, mert a technikánál fontos, hogy csak a külsőleg látható dolgokat kell elképzelni. Ez Katsunak menni fog, mert a transzformációs technikánál szükséges ugyanúgy elképzelni, mégis milyen alakot vegyünk fel és mely testfelületünk hogyan változzon.  
Második lépésben! 
Ha már a kép megszületett a fejben, akkor gyűjtheti a Chakrát. Kell egy bizonyos mennyiség, ami mindenkinél egyedi, ezért nagyon csekély az esélye a technika azonnali sikerére. Igaz láttak már őstehetségeket, viszont Katsumi soha nem látott ilyen technikákat. 
Harmadik lépésben: A kivetítés! 
Nem elég a chakra mennyiségének kontrollja, hanem a területet is meg kell céloznunk. A használó a körülményeket is ellenőrzi, hogy hova telepíti a klónt. Ha már ez sikerül, mehet a következő lépés. 
 
Mindennek immár tudatában, hősnőnk mellett van elég hely, ezért úgy gondolta, hogy a gyakorlás a sátor alatt tökéletes. Így neki is kezdett! A kos jelét megformálva a testben összpontosult energiáit sűrítette, ügyelt; az nehogy kicsapongjon. Gyakorolta a kontrollt! 
Képzelete már szárnyalt is! S fejben összeszedte minden részletet önmagáról, végül megszületett a klón... Egy nagyon pici klón, ami tökéletesen megegyezett Katsuminkkal, de alig volt harminc centiméter. 
A két lány felsikoltott, de nem ijedtségükben, hanem örömteli meglepettségükben. A "...de cuki..." Mondat hallatán Katsumi inkább bukásnak érezte a dolgot. S amint uralmát elhagyta a klón fölött, az kipukkadt. 
Az ikrek nem szóltak, inkább egymásra néztek, s felvették a komolyabb személyiség maszkot, majd várták a következő eredményt. Belül gyermetegi énjük már tűkön ült, hiszen az előbbi mutatvány is milyen "rohamot" váltott ki belőlük. Előbbit Suziko is meghallotta, s mire átment már négy ilyen mini klónt pillanthatott meg, s amiatt babaszemekkel próbált helyet szorítani az ikrek között. 
A következő lépés már nem volt ilyen cuki. Katsumi mostmár koncentrálhatott a magasságra, s arra, hogy a klón törökülésben.... mit ne mondjak... ilyen fakult bőrű, majdnem halottnak vehető csapni való másolattól a kislány felsikított félelmében. 
 
Na de! A mai nappal sikerült a klón? Nem! A nap végére mindenki aludt. S kora reggel Katsunk újra próbálkozott. A másnapi harmadik próbálkozás meghozta az eredményét! Létrejött önön másolata! Viszont amikor Megumink arra járt, az eredetinek köszönt. Tanácsként felvetette, hogy ha egy shinobit hosszú ideig akarja megtéveszteni, akkor közel ugyanannyi chakra mennyiséggel kell rendelkeznie a klónnak, vagy legalábbis látszatra. Meg kell tanulnia emellett a technika mellett elrejteni a chakrájának bizonyos részét, hogy ne lehessen felismerni a "sok Katsumiból" ki is az eredeti. 
Nagyon sok gyakorlás vár hősnőnkre, ezt Katsumink is elismerte. A technikákat tökéletesítenie kell, illetve hosszú gyakorlások várják a chakra kontrollban.
avatar
Hakkyou Katsumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 34


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 188

Felhasználó profiljának megtekintése https://sway.com/HECA3hFsG0hH2TSA

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Pént. Ápr. 07 2017, 22:44

// Hakkyou Katsumi: Veszélyben a szállítmány?  //
 
Az eső eleredése után, helyet kerestek a kényszerpihenőnek, ahol ponyvákból sátrat rögtönöztök. Ahogy elkezdődik a tanulás, először te osztod meg oktatóiddal mit tudsz a jutsuról. Tudásod hiányosságait saját tudásukkal próbálják kiegészíteni, foltozni. Majd jöhetett a nehezebb része a képzésnek, vagyis a gyakorlat. Vizualizációval kezdesz, majd amit megrajzolódik magadról fejedben a kép jöhet a megalkotása. Elkezded elmutogatni a technikáhot szükséges kézjeleket chakrádat kivezeted a testedből, majd alakkal ruházod fel. A végeredmény meghazudtolhatatlanul a te képmásodra lett létrehozva. Csak a méret lett eltévesztve. A túl kevés chakra használat, végeredménye egy miniatűr baba nagyságú Katsumi. Ami a lányokat elbűvöli ugyan, de harcközben egy elterelésre használni nem lehetne. Kisebb hangzavart is okoztak, ami mindenki figyelmét felkeltette, de csak a kis Suziko kíváncsisága volt elég erős ahhoz, hogy kicsalogassa az esőre. A sikertelen első próbálkozás nem tör meg. Csak megmutatta neked nagyjából hányszor nagyobb chakra mennyiséget kell kel beleölnöd a jutsuba. Amit figyelembe is veszel a következő klónalkotás folyamatánál. Jóval több chakrát halmoztál, mint előző alkalommal. Ám ezt nem egy nagy, hanem több kis klónként öltött testet. Ezzel egy cukiság bombát robbantva a három lányban. Következő alakalommal, már jobban koncentráltál a létrehozni kívánt klónra, aminek egy majdnem életnagyságú élőholt Katsumi lett az eredménye. Ezzel pedig bezártad a cukiságok körét is. Odakint az esőzés lassan kezdett abbamaradni. De a talaj a csapadéktól annyira saras lett, hogy nem lehetett továbbhaladni rajta. Így tanulás szempontjából jól jártál, mert nem kellett felfüggesztenetek a gyakorlást. De hiába kaptál sok időt a jutsu elsajátítására a nap végére nem tudhattad magadénak a Bunshin no jutsut.
 
Reggel még mielőtt bárki is fölkelne, te bőszen folytatod a gyakorlást. Mikor végre sikerült létrehoznod magadról egy tökéletes kópiát megjelenik Megumi, aki éppen egy reggeli körsétát tesz. Csak egy pillantást vet rátok mégis egyből kiszűr téged.
- Jó reggelt Katsuim! Látom sikerült befejezned a Bunshin no jutsu gyakorlását. (Valószínűleg Suziko mesélt neki róla.) Nem tudom mennyit mondtak el tegnap a lányok a jutsuról ezért, ha nem baj én is adok pár tanácsot a használatához.  Azt gondolom elmondták, hogy a klónnak nincs se súlya, sem fizikális teste. Ez csak egy kivetülés a világba. Az öt érzékszervünkből pedig csak a látásra hat. Tapasztalt vén rókák ellen inkább ne használd. Több dologból is könnyű rájönni csak ránézésből, hogy kettőtök közül az igazi. Elég, ha csak letekintesz a lábatokra. A te súlyod lenyomja a lábad alatt a füvet, áll Katsumi erre viszont nem képes erre. Valamint, ha már emlegettem az öt érzékszervet, akkor nem hagyhatom ki azt sem, hogy nincs szaga sem. Ezért az állathasználók ellen sem ajánlott a használata. Képes vagy egy pillanat erejéig meglepni vele az ilyen ellenfelet, de hamar rájönne a turpisságra. És végezetül, a chakra is képes elárulni ki az igazi. Szenzor ninják és dojutsu használók igen jól tudják érzékelni vagy látni a chakrát. Így ők is könnyedén ki tudnak szúrni klónjaid közül.
Lassan a többiek is felkelnek és a tábor ismét élettel teli lesz, valamint vidám beszélgetéstől hangos. A reggeli után, még nem indultok el egyből. Akara és egy másik kocsis elindulnak megnézni, feljebb milyen az út. Negyed órával később vissza is érnek.
- Sajnos, még jó néhány órát várnunk kell, hogy a földút valamelyest járhatóvá száradjon.
Ezzel kaptál még némi időt arra, hogy gyakorold a jutsut. Ahogy a Nap egyre magasabban járt az égen, úgy a sugarai is nagyobb melegséget árasztottak. Hála a felhőtlen tiszta égboltnak, a talaj kora délutánra megszáradt annyira, hogy a kocsikat, fel lehessen vinni a hegytetőre. Összehajtottátok a ponyvákat, a kocsisok pedig befogták a lovakat. Szegény jószágok, már alig várták, hogy mozoghassanak a sok egyhelyben állás után. Erejük teljében is nehéz volt a kocsi és a rajta található rakomány. De amint kiértetek a csúcsra, már könnyebb volt a helyzetetek. Ti mikok is újra utazhattatok a kocsikon. Napnyugtára, oda is értetek Kumamori faluba, ami a következő ellenőrzőpont is. A település a nevét egy medvealakú szikladarabról kapta, ami a falu főterén található. A falu ugyan nem akkora, mint egy város, de még így is nagy területet foglal el. Mivel egy kereskedelmi vonalra épült. Ebből kifolyólag saját rendfenntartóik is vannak. Akik már a bejárat előtt megálljt parancsolnak.
- Állj! Mi járatban errefelé? Bár a hogy elnézem kereskedők lehetnek. Mutassák a karaván papírjait!
Mivel ezekért az okmányokért te felelsz Megumi pedig értetek elkísér téged az őrökhöz, ha valamiben szükség lenne a segítségére. A két férfi nem talált semmi kivetnivalót a papírjaitok közt, így némi vámfizetés után beengedtek a településre. Ahol már az ivókon és fogadókon kívül minden zárva. Odabent van egy elkülönített rész külön kereskedelmi utazóknak. Egy elég nagy füves terület, ahová le lehet rakni akár 20 szekeret is. De most rajtatok kívül csak 5 található itt. Tábort vertek a kocsiknál, de most aki akar az saját költségre választhatja valamelyik fogadót is. A biztonságért nem kell aggódni mivel a vámban benne van a tulajdon védelme is. Őrök masíroznak a tisztáson, tolvajok után kutatva. A mikókat és az egyik kocsist kivéve a többiek a fogadót választják. Bár az öreg Akara valószínűleg inkább egy koedukált fürdőt keres magának mintsem fekhelyet. Te hogy döntesz, maradsz vagy mész? A legolcsóbb egyágyas szoba a faluban 200, a legdrágább pedig 1000 ryou.  
 
// Leellenőriztessem a tanulást most, vagy jó lesz a kaland zárásakor?  //

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 44

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 623

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Hatake Kakashi on Hétf. Ápr. 10 2017, 11:49

// Hyuuga Shakaku --- +10 Ch a késésért //


Szavaidra társaid főként csak mosolyogni tudtak, vagy ha szólni is tudtak volna, azt inkább visszafojtották. Egészen az üveggolyós megszólalásig, hisz akkor testvérednek muszáj volt szóra nyitni a száját.
- Na, hát figyelj. Minden férfinak vannak üveggolyói. Okami, gyere csak ide megmutatom a...
- Nem-nem-nem. Küldetés. Elől. Itt. Ott. - Jött kissé zavarba a férfi, annyi plusszal, hogy maga elé mutatott, pontosabban alá, hisz tökéletes lelátóponton voltatok a küldetésetek célpontjára. Az erdős rész szélén, kisebb sziklák álltak ki a földből, ott helyezkedett el a férfi és ott is mutogatta a lényeget, ugyanis megérkeztetek. Ha közelebb mész te is látod ahogy egy mesterséges völgyszerűség közepén helyezkednek el rozoga és kevésbé rozoga épületek, sátrak és hasonló állapotú őrtornyok. Ahonnan ti néztétek, pont egy őrtorony volt veletek szembe, csak persze sokkal alacsonyabban.



(T=Torony S=Sátrak H=Házak B=Barakk F=Főépület)


Amit láttatok az egy közepesen felfegyverkezett hétköznapjaikat élő banditacsoport. No, persze ezt csak a toronyban állomásozókról tudtátok elmondani, hisz az egész létesítményszerűség nincs valami közel, ha további információkat akarnál összeszedni azt már byakuganod segítségével kéne tenned. A négy égtájon elhelyezkedő tornyok között sánc húzódott, egy-egy kapuval ellátva néhol. A főépület volt legmesszebb tőletek, az is egy kis toronnyal volt ellátva, ami kiszúrhatja a betolakodókat. Mielőtt gondolkodni kezdhettél volna Okami felvázolta a lehetőségeket.
- A tornyokat ki kéne kerülni. Hiába tudjuk biztos forrásból, hogy a főépületet leszámítva az összes toronyban naplopók vannak, akkor is. A barakk egyértelműen kerülendő, mivel harangokkal vannak ellátva és ott vannak a legtöbben. A sátrak könnyű célpontok, mind kiiktatásra, mind elkerülésre. A házak közötti őrködés változó, nem tudtuk megállapítani a rendszerét, bizonyára úgy alakul ki, ahogy kedvük van hozzá. Azonban... - Húz elő egy mini térképet zsebéből, melyet szét is terít. - Van egy csatornahálózat ami a főépülethez vezet, pontosabban bele a közepébe. Ennek a bejárata viszont a velünk szemben lévő torony alatt helyezkedik el. - Mély levegőt vesz, majd rákérdez. - Ötletek? Hogyan járjunk el? - Okami nem zsarnok, mint kiderült, jó csapatjátékos. Érdemes lehet vele megosztani minden gondolatot, előrébb viheti az egységeteket.

_________________

Mesélések:  Ayanokoji Hinami, Ayanokoji Ikari, Ayanokoji Nozomi, Kenshiro Izuna-Kenshiro Mika
avatar
Hatake Kakashi
Mesélő

Specializálódás : Csendben maradás

Tartózkodási hely : Maszk mögött


Adatlap
Szint: S
Rang: Haraggombóc
Chakraszint: Yeah boiii

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Hakkyou Katsumi on Szomb. Ápr. 15 2017, 10:57

//Aokaze Atsushi: Veszélyben a szállítmány?// 
 
Felhős, ám napsütéses reggelre ébredt a csapat, miközben a csapat egyik tagja valójában korábban kelt fel. Katsumink egy kis tréfán gondolkodott, mert még nem képes tökéletesen létrehozni egy klónt. Eddig nagyon jó chakra kontrollnak tett tanúbizonyságot, de tudta, hogy ez még nem elég. Még nagyon sokat kell koncentrálnia egy klón fenntartásához. Ennek szentelte a délelőtt első részét. Megumi is megmondta, hogy még van mit maga után kívánnia a technika tökéletesítésének és elmondta a technika hátrányait. 
Mindenki másnak eléggé nehézkes volt a reggel. Hiába aludt sokat a társaság. Egyedül Megumi szeme alatt látszottak meg igazán a karikák. Sokáig fent lehetett! Egyértelmű, hogy ő őrködött mások álma fölött. A második helyezést ebben a versenyben Akiho vitte. Egymást váltották valószínű. Most már biztos, hogy ők vágynak a legjobban a pihe puha ágyra. 
 
Nem mondom, hiszen így is lett! 
Megumi még nem haladt be, hanem inkább elbeszélgetett Katsuminkkal. Nagyon is csábította a fogadóba, de újdon sült barátnője nem tért be. Viszont azonnal nem is tért vissza a kocsikhoz, ahol társa őrködött az áru felett szó szerint a fán. Suziko imádta a csillagos eget bámulni. A fa lombkoronája adott számára egy jó lehetőséget a csillag tenger kémlelésére, és tökéletesen látta a kocsikat. 
 
Arata leadva a kötelességét maga megindult a falu egyetlen meleg vizes forrására épített fürdője felé.  S imádkozott, hogy a falu legszebb lányai is bent fognak tobzódni. …a való élet kegyetlenebb, nem áztatta magát senki se közölük. Csupán Katsumink és Megumink tértek be Arata előtt Yericho Fürdőjében. 
Különös nem? Az öreg mégse annyira bátor, mivel a fürdő sziklái mögött próbált rejtve maradni. Csalódás nem érte, amikor a lányok törülközőbe bugyolálva élvezték a forrás gyógyító hatásait, de koránt sem egy átlagos lazulást produkáltak. Megumi társát figyelte, és olykor beszélt hozzá, míg a műkezes nőszemélyünk éppen a legsekélyebb részen japán ülésben tűri a forróságot. A kezei egymás tenyerében nyugodtak a víz alatt, s hüvelykujjai végükön egymást érintették. Ami szabad szemmel nem látható, hogy a Chakra szabályosan áramlott megmaradva a chakra hálózatban. Néha látszódott Katsu körül némi sodrás, ahogy egyszer-egyszer kicsapongott az energia. 
Arata nem élvezte a chakra kontroll gyakorlatot, viszont arca nem a fürdő hatásaitól vörösödött el. A víz és a hold együttes alkotta kellemes csillogás erotikusabbá tette a keblek a szabad váll és a nyak felszínét. Az öreg gondolatairól nem mesélnék //abból 18+ karika lenne//, de egyértelműen a mély lélegzetek és a leszálló vér érdekes hatással bírtak. 
"Ohhh" halkan, szinte észrevehetetlenül hallatszott a kisebb nyögésszerűség, amikor a Mikónk törülközője a kavarodó víz miatt leesik. Ami már az öreg perverz számára nem tetszett, hogy egy szörnyűséges klón leste őt azon szikla tetején, amely mögött bújt, s mellette A klónnal megegyező Katsumink döntötte be nyakát. Az "Ohhh"-t hangos nőies sikoly váltotta fel, miután az őt fenyegető élőhalott kinézetű nőszemélyünk megszólalt; 
+ Agyadat, meg fogom enni az agyadat! 
 
Az öreg elmenekült? Nem! Inkább elájult a vízben. Ez jelezte, hogy a Henge no Jutsu tökéletesen vette fel a klón küllemét. Megumi odasietett, hogy az öreget kimentse, s a vízparon mesterségesen lélegeztesse. Valamint látta a mellkas nyomások közepette, hogy barátnője nagyon aggódik. Katsumi az öreg kezét fogta enyhén megszorítta. 
Az öreg ekkor nyitotta fel a szemét! Az ugrándozó.... magyarán a látvány beindította őt, s amikor elnézett a másik oldalára Katsumi már a műkezének ökölbe szorítása figyelmeztette, hogy ha nem lesz vízszintes a törülköző az ágyék körül, utol fogja érni a halál. 
Az öregünk elmosolyodott! "Tentemari" Ez a nevet említette, amikor a csillagos eget bámulta. Látszott rajta a család hiánya. Magyarázatnak eléggé kellemetlen lett volna, ha elmondja: a feleségével amint teheti, szerelmét állandóan kiteljesítené. Nem véletlenül van hat gyermeke tőle. A többiek pedig úgy se hinnék el, hogy a lányokat nem az ágyba akarja vinni, csupán csillapítani akarja vágyait, hogy feleségének; Tentemarinak megadja a "jussát". 
Ezért kiadós köszönet nyilvánítással engesztelte ki a két lányt - főleg, hogy nem hagyták a vízben megfulladni – majd inkább nyugovóra tért. A férfi kisugárzását immáron nem a perverz gondolatok, hanem a mély hála itatta át, ezért hagyhatta el a fürdőt élve. 
Megumi és Katsumi bár nem tudtak nem törődni az eseményekkel, de végül minden koncentrációjukat bevetették a gyakorlatba. A víz enyhén kavargott! Katsu újra ugyanott japán ülésben ült. A kezeken és a komplett testen újra áramlott a belső energia. Ahogyan haladunk percről percre, Klónok jelentek meg mindenütt. Hol az egyik tűnt el, hol a másik. Olykor egy, olykor három klón is megjelent és/vagy megszűnt.  Ez a heves, terhelő gyakorlat nagyon sokat segíthet Katsuminknak, de nem kaotikus igazából; 
A periódus: 
Az első és egyetlen klónt a periódus végéig kell fenttartani. A következő kettőt a fürdő két végében két másodpercre. A következő klónokat pedig minimálisan huzamosabb ideig. Ez az első egy perc! 
A második percben ezeknek a klónoknak mozgást kell adni vagy különböző pózokban kell megjeleníteni.  
A következő percben a mozgásban lévő Megumi köré kell három klónt teremteni, amik két másodpercre követik. A következő, a negyedik klón pedig a két klón vállán kell állnia. 
Ez egy teljes periódus! Egy periódus is megterhelő, nem hogy kettő vagy három. Ennek oka, hogy pihenést iktatnak a gyakorlatok között. 
 
//Nem szükséges lezárni, elég lesz a végén. Addig gyakoroltatom!//
avatar
Hakkyou Katsumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 34


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 188

Felhasználó profiljának megtekintése https://sway.com/HECA3hFsG0hH2TSA

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Kawajiri Satoshi on Hétf. Ápr. 17 2017, 15:45

//Jaiba Mineo//


Miután útnak indultatok a Tea Országából, legnagyobb meglepetésedre a követ, mely Minamo családjának címerét mutatta fel, egyszerűen csak felkísért a hajóra, majd továbblépett. A kisebb hadtest, mely elkísérni látszott, mint kiderült, matrózok voltak. Képzettségednek és tapasztalatodnak köszönhetően sikerült megállapítanod, hogy a hatalmas túlerő pusztán szemfényvesztés volt, és csak egy újabb trükk, hogy az apósod a beleegyezésre kényszerítsen. Hogyan nem vetted ezt észre előbb...? Talán, mert ha a családodról van szó, mindig is elhamarkodott döntéseket hoztál. Most talán még megtehetnéd azt, hogy mindenkivel végzel a hajón, mielőtt az útnak indulna, és tovább élheted életed a családoddal... azonban talán, egy részed úgy érzi, hogy a menekülésből elég volt. Vagy esetleg a kötelességtudat, a hazaszeretet beszélne belőled? Ezt csak te tudhatod.
A hosszú hajóút során a legénység nem igazán elegyedik veled szóba, még ha hozzájuk is szólsz. Ha megkérdezed hova tartotok, csak annyit mondanak, hogy a Tűz Országába, és majd ott mindent elmondanak. Hatalmas kerülőutat tesztek átszelve a tengereket, mire végre az Eső Országából gyalog indulsz útnak egy kisebb kísérettel, akik ahogy elértétek a Tűz Országának határvidékét, elindulnak előre, neked pedig megálljt parancsolnak. Nem érted mire ez a titkolózás, és miért nem jött veled valaki, aki meggyőződhetne arról, hogy teljesíted a feladatod, de talán az, aki a háttérben mozgatja szálakat tudja, hogy mindenképpen elvállaltad volna ezt a küldetést, és nem fogsz menekülni.
Az ellenőrzőponton látod, hogy a kíséreted egy pár szót vált a határőrökkel, de nem tudod kivenni, hogy egészen pontosan miről van szó. A vámosok biccentenek feléd, és jelzik, hogy átmehetsz. A kíséreted egy tagja, akiről még mindig nem tudod, hogy matróz, ninja, zsoldos, vagy bérenc, de igazából nem is számít - odajön hozzád, majd megszólal.
- Amint átléptél az ellenőrzőponton, már a Tűzben vagy. Találj egy félreeső helyet, de ne túl messze a határtól, és hívd fel magadra a figyelmet. Azért ne okozz természeti katasztrófát, de jó, ha használsz valami erős jutsu-t. Így azok, akik várnak téged, tudni fogják, hogy ott vagy. Másképp nem fogják felfedni magukat, szóval ne is próbálkozz. - mondja halkan, majd vállba vereget, és közvetlenül eléd mutat.
Amennyiben kérdezel nem válaszol, csak tovább mutat előre. Arcra teljesen átlagosnak néz ki, az is lehet, hogy ninja, és Hengét használ. De, egy biztos: amennyiben kérdéseid lennének, nem fogod tudni szóra bírni.
Amint átlépsz az ellenőrzőponton, és hivatalosan is megérkezel a Tűz Országába, a feladatod tehát adott: fel kell hívnod magadra a figyelmet, hogy azok, akikkel találkoznod kell, megtalálhassanak. Azonban fogalmad sincs, hogy miért vagy itt, ki bérelt fel, és mire ez a titkolózás. Biztos, hogy Konoha szolgálatába fogsz állni? Hiszen bárki is bérelt fel, hatalmában állt az, hogy egy két ellenséges nemzet közti határvonalon átmehess, és még csak nem is ellenőrizték az okmányaidat. Ráadásul háborús időkben.

//Amit itt leginkább elvárnék, az a jellemjáték. Szeretném, ha teljes egészében ráhangolódnál a karakteredre, kijátszanád mi jár a fejében, illetve mit gondol a helyzetről, amibe belecsöppent. A feladatot pedig, hogy keltsd fel magadra megbízóid figyelmét, bárhogy elvégezheted. Továbbá, a saját karaktereden kívül senki mást nem mozgathatsz. Sok sikert, és ügyesen. Smile //
avatar
Kawajiri Satoshi
Játékos

Taijutsu Pontok : 58

Specializálódás : Keiko :'(


Adatlap
Szint: B
Rang: Vándor Ninja
Chakraszint: 405

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Jaiba Mineo on Csüt. Ápr. 20 2017, 10:19

//Satoshi Kawajiri//

Miután elindultunk az erdőből, feltűnt, hogy az értem küldött csapat nem túl ütőképes. Úgy tűnik, hogy az apósom nagyon elbizakodott. Ennél sokkal nagyobb haderőt is fel tudna vonultatni. Pár matróz, meg egy követ. Semmi veszélyt nem jelentenek rám. Viszont azt is tudja, hogy kénytelen vagyok követni, mert ha most nemet mondok, úgy is megtalál. Meg ki tudja, milyen egységek rejtőznek az erdő mélyén. Az is lehet, hogy ez a kis haderő csak egy teszt, hogy mennyire vagyok hajlandó követni kényszer nélkül az utasításokat? Ki tudja, de elhatároztam, hogy megteszem, amit kér. Nem kockáztathatok, a kezében vagyok, és ha a Tűz Országának érdekét szolgálja a küldetésem, az Minamo érdekét is szolgálja, így az életemet is hajlandó lennék feláldozni egy ilyen küldetésért.
Az erdőből egy kikötőbe vezetett az utunk, ahol egy hajó várt ránk. A követ gyorsan eltűnt a hajó mélyén, én pedig próbáltam valamit kiszedni a matrózokból, nem sok sikerrel. Mivel nem nagyon foglalkoztak velem, így úgy döntöttem, hogy élvezem az utazást. Úgy tettem, mintha senki nem lenne a hajón rajtam kívül, ha útban voltam, megvárattam a matrózokat. Ugyan mit tennének, csúnyán néznek rám?
A napkeltét már a hajón csodáltam meg, mindig gyönyörű látvány a tengeren. Új nap új reményekkel. Egy pillanatra eltűnődtem, hogy Minamo vajon felébredt-e már, mi lehet vele és Tsukival, de gyorsan kivertem a fejemből. Egyrészt, mert fájdalmat okoz, másrészt, amíg küldetésen vagyok, el kell őket felejtenem, amennyire csak tudom. Nem évődhetek a múlton, a szebb jövőért koncentrálnom kell. Az emlékük csak visszatart.
A kikötés után (a Folyó Országán keresztül?) az Eső Országába vezetett az utunk. Fura volt az útválasztás, de talán így kevesebb ellenőrzéssel tudtam eljutni a határig, mintha átvágtunk volna a Tűz Országán.
A határnál bármi ellenőrzés és akadály nélkül jutottunk át. Értem én, hogy az apósomnak nagy hatalma van, de azért ez mégis csak felelőtlenség. Bárki bejöhet ide egy főúr engedélyével? Mi van, ha a főúr áruló? Nem hinném, hogy Konoha tudna a jöttömről. Mindegy, ez nem az én problémám jelenleg. Gondolatmenetemből a küldöttség egyik tagja zökkentett ki. Odalépett hozzám, és tájékoztatott a feladatomról:
- Amint átléptél az ellenőrzőponton, már a Tűzben vagy. Találj egy félreeső helyet, de ne túl messze a határtól, és hívd fel magadra a figyelmet. Azért ne okozz természeti katasztrófát, de jó, ha használsz valami erős jutsu-t. Így azok, akik várnak téged, tudni fogják, hogy ott vagy. Másképp nem fogják felfedni magukat, szóval ne is próbálkozz.
Mondandója befejeztével szótlanul mutatott előre. Nem igazán értettem, miért teszi ezt, így picit próbáltam puhatolózni, mit is kellene tennem.
- Mi számít természeti katasztrófának? – kérdeztem vissza. Válasz nem jött, csak mutatott tovább előre. Legalább most már azt tudom, mi a teendőm nagyjából. – Rendben, értettem szobor úr. Remélem, ha a legközelebbi falut lemészárolom, az nem számít természeti katasztrófának. – vetettem oda, tesztelve, hogy erre reagál-e.
Otthagytam a kíséretemet, és elindultam abba az irányba, amit kijelöltek nekem. Amint megfelelő távolságba érkeztem, leültem egy kicsit gondolkozni. Kellene valamilyen reprezentatív jutsu, ami nem pusztító, de még is engem jellemez. Ez csak is egy lehet…
- Kuchiyose no Jutsu.
Ekkor egy hatalmas hárpia jelent meg előttem.
- Ugye nem megint valami lányt szedtél össze? – jegyezte meg gúnyosan a madár mindenféle köszönés nélkül, miközben szétnézett, hogy van-e valaki más is a környéken.
- Nem Senshi, most egész más a helyzet. – felmásztam a hátára, és a magasba emelkedtünk.
Ha egy 3 és fél méter hosszú és 7 és fél méter szárnyfesztávolságú madár nem kelti fel a figyelmet, akkor semmi. Ha esetleg semmi sem történne, megkérném Senshit, hogy a Fuuton: Kazekiri technikát alkalmazva döntsön ki pár fát, felhívva a figyelmet, hogy az én időm is véges, és nem szeretnék az örökkévalóságig várni.
avatar
Jaiba Mineo
Játékos

Taijutsu Pontok : 30

Tartózkodási hely : Tea Országa


Adatlap
Szint: A
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 584

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Csüt. Ápr. 20 2017, 20:29

// Hakkyou Katsumi: Veszélyben a szállítmány?  //
 
A városba érkezés után mindenki ment amerre akart. Te Megumi társaságában a fürdőt veszitek célba. Nem sejtve, hogy az öreg Akara is oda sietett. A férfinek ez viszont majdnem az utolsó ”élmény”fürdőzése volt. Mivel, ha nem vagytok ott, akkor belefulladt volna saját mocskának vizébe. Bár a sors fintora az is, hogy ezen állapotot ti okoztátok. A férfi távozásával, gyakorolni kezdtek, vagyis csak te. Mivel a Bunshin no jutsut az idősebb papnő már rég a magáénak tudja. Így ő csak felügyeli a folyamatot. A gyakorlás 3 fő részből áll, amik kisebb lépésekre vannak osztva. Az első létrehozott klón a fürdő ajtaja mellett jelent meg. A következő kettő a létrehozásuk után elindulnak a két legtávolabbi sarokba, a víz mellett. Majd amint célba értek eltűntek, mint a kámfor. Majd további 5 klónt hozol létre egyesével, különböző pozíciókban. Ezek, ahogy tervezted nem maradnak sokáig. Megjelennek és amint megmutatták magukat, úgy el is tűnnek. Csak az eltűnésük utáni füst mutatja hol jelentek meg. De az is csak pár pillanat erejéig. Ezzel vége az első résznek. Így a legelsőnek létrehozott hasonmásod is eltűnik. A folyamat nem tartott mindössze 2 percig. (Ha te tovább gondoltad, azt is lehet. De a klón csak ennyi időt bír, utána eltűnik.) Tartotok egy rövid pihenőt, amit trécseléssel üttök el. Majd jöhet a gyakorlás harmadik része, ami megegyezik az elsővel, akárcsak a harmadik. Gyakorlásotoknak a záróra vet véget. Így ezután aludni tértek. Te, ahogy az előző postban is úgy most is mehetsz fogadóba. Megumi pedig visszatér a szekerekhez.
 
Másnap reggel a csapat újra összeáll. Egy gyors ellenőrzés után összeírjátok, mire van szükség. Vagyis mi van erősen fogyatkozóban. Majd Suziko elmegy egy bevásárlóútra, hogy pótolja a listán szereplő tételeket. Amint visszatér és elpakoljátok a vett holmikat útnak is indultok. A város másik bejáratánál, ahogy tegnap este úgy ma is kérik a papírjaitokat. A települést elhagyva további két napig követitek az utat, amiről letérni lehetetlen. Mivel nincs egyetlen útelágazása sem. Ez idő alatt nincs semmi probléma, ami miatt huzamosabb időre meg kellene állnotok. Az betervezett pihenők természetesen kivételek. A második nap végére, meglátok a távolban egy oszlopot, amin két irányba mutatnak táblák. Egy útelágazás található előttetek. Ami téged nem kell, hogy izgasson, mivel másoknak tartozik a feladatkörébe a helyes útirány ismerése és a kocsisok útbaigazítása. Viszont a két út közötti területen 2 ember alakja rajzolódik ki a lemenő nap narancssárga fényében. Ami viszont már téged is kell, hogy érintsen. Vajon banditák, vagy utazók hozzátok hasonlóan. Ez csak akkor derül ki, ha odaértek. De bárkik is legyenek a kocsisok közt aggodalmat idéztek elő. Mikó társaidon viszont ilyesmi nem mutatkozik meg. Megumi továbbra is a legnyugodtabb a társaságban. Talán a számbeli fölény miatt nem zavartatja magát a papnő. Talán a Konohai ninják akikről szó volt. De akkor miért csak ketten vannak? Elvégre világszerte köztudott tény, hogy a shinobik legtöbbször 4 fős csapatokban járnak.

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 44

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 623

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Kawajiri Satoshi on Vas. Ápr. 23 2017, 11:16

//Jaiba Mineo//


Mikor egy közeli falu lemészárlását említetted meg a férfinak, aki közölte veled, mit kell tenned, legnagyobb meglepetésedre, még a szeme se rebbent. Vagy számított hasonló megjegyzésre, vagy tudta, esetleg csak sejtette, hogy nem tennéd meg. Talán, biztos is volt benne. De vajon miért?
Szótlanul indulsz el az irányba, melyre a férfi mutatott, majd amint megfelelő távolságba értél, sikeresen megidézed az egyik hárpiádat, azonban, semmi sem történik. A madarak csicsergésén, és az erdőségekre jellemző hangok jól megszokott, talán számodra nosztalgikus szerenádjain kívül, semmit sem hallasz. Utasítod idézett állatod, hogy döntsön ki egy pár fát, ami hatalmas zajt csap, és meglehetősen nagy pusztítást eredményez, főleg hogy, majd hogy nem sikerül egy egész sornyi fát kidöntened. Hála ennek azonban, nem csak, hogy sikerült felhívni magadra a figyelmet, hanem tisztán látsz közeledni magad felé egy alakot, szemből.
A hárpiáddal leszálltok a földre, hogy jobban szemügyre vehesd a férfit, azonban a bestia melletted marad, hiszen még nem küldted el. Le is szállsz a ninjuu hátáról, hiszen az illem megköveteli, hogy két ember egyenlő felekként tárgyaljon egymással, nem pedig szó szerint magasabban, mint beszélgetőpartnere, ha csak nem egy feljebbvalója az illető. Mivel pedig apósodnak köze van ehhez a küldetéshez, fogalmad sincs, hogy sértésnek, vagy esetleg ellenséges cselekedetnek venné-e az érkező, hogy egy idézett állat hátáról, vagy a levegőből beszélsz hozzá, tehát fő az elővigyázatosság, elvégre, egy jó ideje nem jártál a Tűzben.

Amennyiben szemügyre veszed a jövevényt: fekete haori-t, és hakamát hord, fején egy fekete pánt, csak pár árnyalattal sötétebb, mint rövidre szabott hajkoronája.
Az egyszínű, jelöletlen fejpánt inkább egy szamurájról árulkodik, mintsem shinobiról. A férfi első ránézésre középkorú lehet, bizonyára idősebb, mint te, tekintete szigorú, szemei üresek. Az oldalán egy kard, melynek markolatán tartja jobbját, a bal kezét pedig szabadon tartja. Biztos, lassú léptekkel közeledik feléd, és egy szót sem szól hozzád, amíg nem ért elég közel hozzád. Úgy három méterre állhattok egymástól. A férfi tartása, kisugárzása, és megjelenése egy tapasztalt harcoséra emlékeztethet. Ha esetleg találkoztál már szamurájjal, biztos lehetsz benne, hogy a jövevény közéjük tartozik. Az is bizonyos lehet számodra, hogy bizonyára ő az, aki azért jött, hogy végre közölje veled, mit is keresel a Tűz Országában. Azonban, nem szólal meg, ha kérdezel, akkor sem válaszol, mintha nem is hallaná, mit mondasz.
A férfi végigmér téged, majd egy pillanatra lehunyja a szemét, és szép lassan előveszi kardját. A hárpiád látványától meg sem lepődik.
- Semmi személyes. - szólal meg, majd kardjának élét feléd tartja, annak markolatát pedig két kézzel fogja közre.
Hangja mély, tekintélyt parancsoló, és szinte érzelemtelen, pont, mint az arckifejezése. Szinte lehetetlen rájönnöd, mi jár a fejében, azonban egy bizonyos: újdonsült ellenfeled szinte csalogatóan, kérkedően invitál arra, hogy megtámadd. Egy újabb teszt lenne vajon, vagy tényleg bajban vagy?
Egy harci beállást vesz fel, mely számodra ismerős lehet, amennyiben jártas vagy a kenjutsuban, vagy a kardok művészetében. Van pár másodperced reagálni mielőtt történhetne bármi is, azonban amennyiben nem támadod meg, a férfi hihetetlen sebességgel rohanni kezd feléd, majd suhint.
avatar
Kawajiri Satoshi
Játékos

Taijutsu Pontok : 58

Specializálódás : Keiko :'(


Adatlap
Szint: B
Rang: Vándor Ninja
Chakraszint: 405

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Hakkyou Katsumi on Kedd Ápr. 25 2017, 18:43

// Aokaze Atsushi: Veszélyben a szállítmány?  //





- Azt hittem sosem jutunk át a kapun!
-  De Akiho! - szólt a csapat parancsnoka. - Végül átjutottunk az ellenőrzésen.


Tegnapi éjszaka valamit elloptak az egyik szekérről. Szerencse, hogy nem a hőseink szekeréről. A szállítmány teljes mértékben épp. Sem többlettől sem hiánytól nem szenved a szállítmány, egyedül egy vörös farkú tanuki a potya vendégünk immár három órája. Suziko vette észre az egyik sofőr táskájában.
Katsumi végre nyugodtan fellélegezhetett, hiszen az egyetlen markáns arcú, anyajegyes kapuőr alaptalan gyanakvásának áldozatául esett. Le akarta szereltetni a műkart, hátha abba rejtettek el valamit. Addig meg se akarta nézni a szállító levelet, az ajánlást.
Sőt a hatóságokkal fenyegette Katsuminkat a botor, míg egy magasabb rangú személy meg nem látta a Fegyverkészítők Szövetségének pecsétjét. A Mikók csupán ekkor vehették elő legyezőiket, melyen a szent címer megfelelő bánás módot követelt.











A paritás típusú transzport levél egyértelművé tette, hogy régóta egymás közt bizniszelő üzleti partnerek újabb ügye a szállítmány. A papíron feltűntetett szakkifejezésekről Katsumi sem tudott, mivel a FKSZ törzsgyökeres családjainak magasabb szintű képyéseket biztosítanak, de hősnőnk nem tartozik ebbe a csoportba, viszont vannak bizonyíték, hogy kívülálló is tanulhat azon képzéseken.


Fura... Katsumi eddig is rádöbbent a jövő lehetőségeire, de még csak most kóstolta meg a dolog igazi súlyát. Nagyon sok elképzelés gyötörte az út alatt, de mindig is motoszkálni fog a fejében a chakra használat gondolata, a tudás iránti vágy eszméje. Tudja jól,. Hogy amit Kazuma bácsi nyújtani tud, azt Katsumi nem a szíve szerint választaná. Ám bár nincs fogalma arról, mégis hogyan válthatná valóra e kicsiny álmot a maga módján.
Egyenlőre ezen gondolkodott, most vissza kellett zuhanni a valóságba!

Miért is?

Suziko karjára feltekeredett a tanuki. Vicsorgott abba az irányba, ahol éppenséggel két ember felügyelte az utat, mely csak egyetlen egy irányba vezet. Katsunk megérintette Megumi vállát, majd a kocsi hátuljába igyekezett. Nem mozdult, de minden eshetőségre felkészült. Remélte, hogy barátok fogják fogadni őket.
avatar
Hakkyou Katsumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 34


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 188

Felhasználó profiljának megtekintése https://sway.com/HECA3hFsG0hH2TSA

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Pént. Ápr. 28 2017, 22:14

// Hakkyou Katsumi: Veszélyben a szállítmány?  //
 
Kumamoriból a kiutatok nem volt olyan egyszerű, mint a becsekkolásnál. Viszont ahogy az őrök szállítmányt kezdték vizsgálni megpillantották a megbízók címerét. Aminek hála rólatok elterelődött a tolvajlás gyanúja és folytathattátok az utatokat. Innentől egyszerű dolgotok volt. Még akkor is, ha szert tettetek egy potyautasra. A kis mosómedve kinézetű nyestkutya kellemes társaságnak bizonyult Suziko számára. A kis állat egy pihenő alatt csapódott hozzátok, miközben az bátran élelmet keresett. Ha hajlandó addig a lánnyal maradni talán még a Hakurei szentély kabalájává is válhat.
 
Második napotok vége felé járva a messzeségben emberek alakja rajzolódik ki. Lehet, hogy csak utazók, mint ti. De lehetnek akár útonállók is. papnő társaid nem ijednek meg túlzottan a látványtól valószínűleg az emberfölény miatt. De jobb félni, mint megijedni, így te inkább a karaván hátuljába mész, hogy ott se legyen védtelen a formáció.
 
Pár perccel később a hogy közelebb értek, úgy látjátok őket egyre jobban. A figyelemmel kísérhető emberek száma pedig meg is duplázódik. Kettő takarásban volt, az előttük állóknak köszönhetően. Kezdetben ezért is nem láthattátok őket. Miközben tovább csökken köztetek a távolság úgy láttok belőlük egyre több részletet. Homlokukon található fémlapkájukról a lemenő nap vöröses sugarai csillogva verődnek vissza. Ebből már bizonyos, hogy nem ellenfelek, hanem a konohai ninja csapat. Akik a papnőtársaidat fogják, majd váltani a kíséretben.
- Üdv nektek! A nevem Matsutake Hiroto! Korábbra vártunk titeket. Netán történt valami az úton? Kérdezi aggodalmasan a harmincas éveinek közepén járó férfi. Hiszen, ha támadás érte a karavánt az nagy baj.
Szerencsére semmi komoly probléma nem történt. Mindössze csak annyi, hogy három nappal ezelőtt egy nagyobb esőzés megállóra kényszerített minket.
Válaszol készséggel a mikok vezetője a férfi kérdésére.
- Örülök, hogy semmi komoly nem történt. Csak már kezdtünk aggódni miattatok. Nem lett volna jó, ha banditák támadásában odavesztetek volna a szállítmánnyal.
- Ja, ahogy mondod sensei! A papnők nem képesek harcolni.
- Elég Kai! Ne légy tiszteletlen. Az a szentély, ahol ők élnek, nem csak az istentiszteletet, hanem a chakra használatot is megtanítja. Valamint megedzik az egyén testét és lelkét is. - Rója meg a mester a tanítványát. - Nagyon sajnálom a tiszteletlenségét. Kérlek, bocsássátok meg neki.
A férfi tisztelettudóan fejet hajtva, próbálja jóvátenni alárendeltje hibáját. Majd megragadja a fiú fejét és lenyomja az ő fejét is.
- Sajnálom! Nem tudtam, hogy a Hakurei szentély olyan, mint nálunk a Tűz temploma.
A kiengesztelés után, a shinobik vezetője következő kérdésével ismét visszakanyarodott a küldetés felé. Egy a csapat szempontjából igen fontos kérdésre.
- Mond csak ki lesz az a papnő, aki folytatja velünk az utat?
- Ő lesz az, Katusmi!
Mutat rád Megumi, amitől hirtelen nyolc szempárral több mered rád, mint eddig. Ha csak egy kicsit is szégyenlős vagy ez biztos kellemetlenül érint. De ha nem akkor nyugodtan sütkérezhetsz a figyelemben, mint egy híresség.
 
Az éjszakát még együtt töltöttétek. Ismerkedtetek egy kicsit. Már akivel lehetett. Mivel az egyik chunin egy könyvet bújt szinte végig. A lány akit Hitominak hívnak, Kai és Hiroto viszont folyamatosan kérdezgettek titeket és ők is válaszoltak kérdéseitekre. Az este vége felé a jounin elkérte a mikóktól a megbízóleveleikből azokat a lapokat, amelyek az útirányt és a célállomásokat adják meg. Reggel pedig elváltatok. A mikók elindultak vissza haza. Amíg ti folytattátok a karaván útját.


nevek balról jobbra: Kai, Kazuyama, Hitomi, Hiroto

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 44

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 623

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Jaiba Mineo on Szomb. Ápr. 29 2017, 00:47

//Satoshi Kawajiri//
 
Senshi egy kicsit túllőtt a célon, a pár fa helyett sikerült egy sávban elsöpörnie mindent. De ennek következtében sikerült észrevennem, hogy valaki közeledik. Azt hiszem, jól sikerült a figyelemfelkeltés…
Már távolról látszódott az idegen ruháján, hogy az illető nem a Tűz Országából származik. Nem igazán akartam volna leszállni Senshi hátáról, ezzel is jelezve sértődöttségemet, illetve, hogy még nem döntöttem arról, hogy követem-e az utasításokat, de talán nem így kellene bemutatkoznom valakinek, aki nem tehet semmiről, és valószínűleg csak parancsot követ. Ezért megkértem Senshit, hogy landoljunk. Közben azért odasúgtam neki:
- Figyelj a fickóra, nem bízom benne.
Földetérés után megálltam Senshi mellett, és vártam, hogy mi fog történni. A férfi higgadtan és magabiztosan lépkedett felém, nem túl gyorsan, így volt egy kis időm szétnézni, hogy van-e valaki még a közelben, hogy később esetleg ne érjen meglepetés, illetve, szemügyre tudtam venni az érkezőt. Amikor közelebb ért, már gyanús volt, hogy szamuráj, az öltözete alapján legalább is erre következtettem. Látszott a mozgásán, hogy harcedzett, kisebb nyomok is látszódtak korábbi csatáiból. Remélem a segítségemre küldték, olyan embernek tűnik, akit jobban szeret az ember a szövetségesnek mondani, mint az ellenfelének. De jobb mindenre felkészülni. Úgy tűnik, hogy nem nagyon foglalkozik Senshi látványával, és engem sem vett nagyon szemügyre, szóval borítékolható, hogy pontosan tudja, ki vagyok, milyen elemeket ismerek és talán, hogy mire lehetek képes nagyjából. Szerencsére kerültem mostanában a nyilvánosságot, így pontos adatokat nem ismerhetnek rólam, az ütőkártyámat meg sosem használtam még, így arra számíthatok, ha nagyon nagy a baj.
Úgy tűnik, ő az, akire várok, de ha akar valamit, úgy is közli, felesleges kérdezősködnöm, ezt az ideút alatt már megtanultam. Tőlem nem messze áll meg a férfi, majd végigmér, lehunyja a szemét és elővette a kardját. Gondolom, most bizonyosodott meg róla, hogy én vagyok az, akire várt, bár talán ez a hárpia miatt már egyértelmű volt.
Ha apósom meg akarna öletni, valószínűleg már nem élnék, így ettől nem kell félnem. Csak ezért nem rángatna el ide, bár ki tudja, mi jár a fejében. Remélem, csak azt szeretné megtudni, hogy milyen formában vagyok. Sajnos nem vagyok most a csúcson, de azért próbáltam karbantartani magam. Mindenesetre nem szeretnék semmilyen meglepetést, és a komolyabb harcot is kerülnöm kellene, még is csak egy elveszett ninja vagyok a Tűz Országában, ha vészesre fordulna a dolog, el kell tűnnöm, ezért is marad velem a hárpiám. Ha a halálomat szeretnék, akkor a családom már úgy is bajban van, értük hiába aggódom. De a kedves köszöntést illik viszonozni, és jelezni, hogy nem feltartott kézzel jöttem ide. A dacom nem feltétlen jó tulajdonság, talán ezért is vagyok elveszett ninja.
- Semmi személyes – szólalt meg az idegen, miközben felém szegezte a kardját. Nem tudom, mi lehet a célja. Érzem a hurkot a nyakam körül már amióta elindultunk, és pontosan tudom, hogy a rendszerben jelenleg egy feláldozható porszem vagyok csak, és ez talán kicsit paranoiássá is tett. Senshire tekintek, és már tudja, hogy mi a dolga. Rég óta ismerjük egymást, pontosan ismeri a gondolataimat, mi a feladata, ha szükséges. Már pedig rövidesen az lett. Az idegen egy fura beállást vesz fel, erre Senshire nézek, és bólintok egyet. Ennek hatására a magasba emelkedik, olyan légörvényt generálva, ami ha nem is állítja meg a támadómat, legalább lelassítja valamelyest, és a mozgását is megnehezíti talán. Én hátra ugrom eközben, majd kézjelek megformálása után elsuttogom a jutsum nevét.
- Katon: Karyuu Endan.
Egy hatalmas lángcsóva hagyja el a számat, amire Senshi szele még rá is erősít valamennyire. A jutsu használata után pedig felkészülök a Raiton: Hiraishin használatára, ha valaki a közelembe próbálna kerülni, és előveszek két kunai-t is.
avatar
Jaiba Mineo
Játékos

Taijutsu Pontok : 30

Tartózkodási hely : Tea Országa


Adatlap
Szint: A
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 584

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Kawajiri Satoshi on Szer. Május 03 2017, 22:35

//Jaiba Mineo//

Az idegen kivont karddal rád rontott, te pedig teljes erőbedobással, talán némi túlkapással is, válaszoltál. Hárpiád a magasba emelkedik, és egy légörvényt kreál, melynek hatására támadód azonnal megáll, szabadon levő karját pedig az arca elé helyezi, de azért figyel téged. Hátraugrasz, és kézjelezni kezdesz. A szamuráj szemei elkerekednek, és abban a pillanatban, visszakézből a levegőbe dobja a kardját, és sikerül gyomron találnia Senshi-t, mely a föld felé kezd esni. Te azonban ezt nem látod, így használod a Karyuu Endant, ami legnagyobb balszerencsédre, pont Senshi-t találja el. Szinte talán reflex, de a Hiraishint is aktiválod ahogy látsz magad elé esni valamit, egy pillanatra azt hiszed, hogy az ellenfeled, hiszen kijöttél a gyakorlatból, de meglepetésedre, az elektromos kisüléssel is sikerül Senshi-t eltalálnod. Ő, egy jó ninjuuhoz méltóan nem hal meg, hanem eltűnik, mielőtt végzetes sebet szerezne, bár gondolod, hogy ezért lesz még ne mulass.
Igazából, egyik mozdulatod sem sült fel, csak rossz embert találtak el. Így légérvényed eltűnt, egy Endan-t és egy Hiraishint már elhasználtál, és két kunai-t elővéve ugrottál hátra. Az idegen azonnal felkapja a kardját a földről, mely nem tűnt el a ninjuu-val együtt, hanem kiesett belőle (talán az Endan vagy a Hiraishin miatt), majd kardját, vízszintes alakban maga elé tartva rohan neked. Amennyiben megpróbálod nekidobni a kunai-jadat, a kardját elmozdítva hárítja azokat. Amennyiben megpróbálsz nekirohanni, úgy szintén hárít, és összeérnek pengéitek. Ha azonban úgy döntesz, védekezel, sikerül felfognod kardja erejét a kunai-jaiddal, azonban hátrálnod kell, ellenfeled nehogy lenyisszantsa a fejed, így egy közeli fának szorít. Amennyiben ez megtörtént, vagy összeértek pengéitek, az idegen megszólal.
- Jaiba Mineo, ha nem tévedek. Kicsit kapkodsz... de azt hiszem sikerült felmérnem az erődet. Hacsak nem akarod folytatni, közölném is veled a feladatod. A madaradért pedig elnézésedet kérem... de amennyire ismerem a ninjuu-kat, semmi baja sincs.
Amennyiben nem folytatod, és elteszed a fegyvereid, vagy felszólítod az idegent, hogy ő tegye meg, mert te addig ugyan nem mozdulsz, úgy is lesz.
- A nevem Tohru. Engem küldtek ki azért, hogy begyűjtselek az ellenőrzőpontról, és felmérjem a képességeid. Azonban, gyorsnak kell lennünk, háborús időkben túlságosan figyelik a határokat, és azért a korrupciónak is van határa. - mondja mély, kimért hangján.
- Egy közös barátunk bérelt fel téged, és engem is... egy meglepően nagystílű küldetésre. Sokan vágynak a daimyo címére... egy lehetséges jelölttel pedig végeznünk kell. Hogy miért? Szerintem ezt te is össze tudod rakni, de ha nem: veszélyezteti barátunk pozícióját. A trónfosztás megszokott dolog, háborús időkben pedig senki sem venné észre, azonban, ilyenkor számítanak rá a legjobban azok, akiknek van mit veszteniük. A küldetést már elvállaltad, amennyire tudom... de tudod-e, hogy van egy apró bökkenő? Még pedig az, hogy: magadra kell vállalnod a tettet.
A férfi egy pillanatra megáll, és vár egy kicsit, hogy emészthesd a dolgokat, majd folytatja.

- Én pedig azért vagyok itt, ha esetleg a mélyen tisztelt hivatalnoknak kicsit nagyobb hadereje lenne, mint számítottunk volna rá. Például gazdátlan shinobik, vagy rosszabbak: roninok. Mondjon akárki akármit, de egy szamurájt tízszer rosszabb ellenfélnek tartok, mint egy ninját. - fejezi be.
Tehát, apósod felbérelt arra, hogy elintézd egy ellenlábasát. De miért pont téged? És ami ennél is fontosabb: miért kell magadra vállalnod a cselekedetet? Ezzel egészen biztos, hogy kiűzetsz a Tűz Országából, és lehet, hogy még azon kívülre is utánad mennének. Ami pedig apósodat illeti: még mindig nem fogadott volna el? Tán ennyire gyűlölne?


//Nyugodtan beszéltetheted Senshi-t az eltűnése előtt, hiszen a te ninjuu-d, azonban amit leírtam már megtörtént. Állapotokat nem írtam ki, mert a harcnak vége szakadt. Emellett, szeretném, ha a jövőben jobban figyelnél két dologra:
1. Próbálj feltételes módban cselekedni, amennyiben harcra kerülne sor, hiszen nem tudhatod ellenfeled mire, hogyan fog reagálni, vagy hogy mi sikerül, és mi nem.
2. Amennyiben a karaktered jelleméből adódik, játszd ki miért (másképp nem lehetek vele tisztában, így számomra csak az volt bizonyos, hogy túlkaptad a dolgot), de amennyiben nem, ne nagyon dobálj ilyen erős technikákat olyan ellenfélre, aki nem is biztos, hogy veszélyt jelent rád, mert gyorsan lemerülhetsz, és nagyobb veszélybe kerülhetsz, mint gondoltad volna.

Nem büntetésnek szántam a hárpiád eltüntetését, hanem figyelmeztetésnek, hiszen egyrészt nem halt meg, másrészt később még visszajöhet, és majd részt vehet a kalandban, de egyelőre még nem (majd pár kör múlva).//


A hozzászólást Satoshi Kawajiri összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Jún. 02 2017, 13:45-kor.
avatar
Kawajiri Satoshi
Játékos

Taijutsu Pontok : 58

Specializálódás : Keiko :'(


Adatlap
Szint: B
Rang: Vándor Ninja
Chakraszint: 405

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Hakkyou Katsumi on Csüt. Május 04 2017, 11:18

// Aokaze Atsushi: Veszélyben a szállítmány?  // 
 
~Nem bízom bennük!~ 
 
Ez a gondolat járt természetesen a Fegyverkészítők Szövetsége drágalátos inasában, miközben az egyik kocsi oldalára dőlt, s hallgatta Hiroto aggodalommal áztatott bemutatkozását és kételyeit. Csupán ekkor lépett előrébb Katsumi a mikók sorába. Megumi magához híven megnyugtatta az előtte álló csapatot, majd a többi Mikóval ügyet sem vetettek a kisebb shinobi rágalmazására. Suzikotól várta az iker pár, hogy aggresszív veszekedés alakul ki a tiszteletlen Kai-jal, de Hiroto megelőző lépéssel elfolytotta a két gyermek leendő harcát. 
Katsumi csodálkozott rajta! Mintha két testvért látott volna bennük. 
 
"- Sajnálom! Nem tudtam, hogy a Hakurei szentély olyan, mint nálunk a Tűz temploma." 
 
E mondat elhangzása után Megumi mosolygott. Eszébe jutatta otthona melegét eddig belevetett idejét, energiáját. A többi mikóhoz képest ő jóval többet tesz, hiszen ő maga a a vezető uonkája. Sokkal nagyobb felelősség nyomja vállát, viszont már megszokta. Csak mosolygott! 
Nem csoda, hogy a Hakurei Szentély chakra használatáról, technikáiról és tevékenységeiről elvétve halhatnak, mert Shinobi küldetéseken nagyon ritkán vesznek részt. Egyedül szentély és tagjaikkal kapcsolatos küldetéseken vesznek részt. 
Amikor a küldetés folytatásáról esett szó, Megumi kivülálló nőszemélyünkre vonta a figyelmet. Az a rövid idő amely alatt megismerte, kérdései továbbra is zaklatták elméjét. 
A többi mikó s az Ő tudtával a Hakkyou nem családnév, hanem egy títulus; mely az elvándorolni készülő - inkognitót megtartó - jelzés. Katsumi számukra kész rejtély, viszont azt nem sejthették, hogy maga hősnőnk sem tud a múltjáról semmit, mint például hova tartozásáról, kik a szülei stb. Ki tudja, hogy a feledés homálya mögött mikor buggyan ki az igazságokból egy kis részlet. 
Az amnézia nagyon komoly dolog, de az elrettentő múlt feledése miatt képes Katsumi normális emberként élni. Ezzel csupán pár ember van tisztában. Ilyen személy mestere Kazuma bácsi, Onari a szentélyvezető. Ki lehet még? 
 
Hakkyou Sakura: Katsumi eltitkolt nővére, aki a FKSZ egyik legjobb pénzügyi tanácsadója. Jujetsu. 
 
II. Asakura Renji: a hangországi rejtek és a daimyou közti összekötő nemesi vérvonala és édasanyja miatt. Aki a családban első szülőtt, mégis mostoha báty szerepet tölt be. 
 
Ho Kazushiro: az új Asakurák nevű "démonölő" szamuráj klán vezetője. Ki személyes okokból és a hatalma megszilárdítása érdekében végezni akar a régi család összes tagjával. 
 
Különös nem de? Asakura Katsumi, a Vasország régi Asakura család lánya, és a klán hercegnője... Mi történne, ha ez kiderülne? Ezen hír hallatán apja kitörne börtönéből, s meglátogatná véres ösvényt hagyva maga után. S még mi minden történne? 
Ennek oka, hogy Katsumi a szentély háttérben maradó védelme alatt a Hakkyou nevet kapta. 
Mindezzel hősnőnk nincs tisztában, sőt ő mai napig biztos benne, hogy a títulus valójában a családneve. Viszont ha képben lenne a mögötte zajló rendezőkről, akkor sem ismerné el, hogy ő a Hakurei Szentély tagja. Kicsit meg is lepődött, amikor "Mond csak ki lesz az a papnő, aki folytatja velünk az utat?" érdeklődésre az összes szempár rászegeződik. Igen még Poka, Suziko újdonsült nyestkutyájának szemei is. 
Az ilyen helyzeteket utálja Katsumi, mert nem szeret a figyelem központjában állni. A rivalda fény zavarba hozza, s ilyenkor akár agresszívabb, s könnyebb kihozni a sodrából. Most viszont türtőztetnie kell magát. Ezért lépett előre s Hirotoval kezet fogott, majd bemutatkozott: 
+ A nevem Hakkyou Katsumi! Én felelek teljes egészében a szállítmányért és a küldetésért a Fegyverkészítők Szövetsége felé. 
 
Ez a tárgyilagos, száraz, nem létező tekintélyt sugalló viselkedés komolyabbra fordította a küldetés fontosságát. Annak lerombolója, és s a Fura c. táblát akasztó további viselkedés űrt hagyott mindenkiben. Katsumi robotos mozgással teljesen dettó módon mutatkozott be a konohai ninjáknak, még a fiatal Kainak is...  
Le sem tagadhatta volna Katsu, hogy ő igen zavarban van! 
 
Mondanom se kell, hogy ezután a Mikókon kívül senki sem merte megszólítani őt. Valjuk be! Ez érthető! De csodák csodájára ez csupán estig tartott. A közelben levő folyó partján állomásoztak, ahol tábortűz körül mindenki mesélt az útról. Suziko volt a leghangosabb! 
Mit mondott? A legendát Hakureiről! 

 
"Egyszer, valamikor, több mint száz éve démonok csatáztak Amoshuu falu melletti hegyen. Egy vándor járt arra, s kérdezgette a falu lakókat, mi ez a földrengés, mi ez az erős szél, mik ezek az üvöltések? 
A falu népe csak ennyit tudott mondani: Szégyelljük magunkat! Dühünkből és haragunkból született démonok csatáznak odafent. 
A vándor megkérdezte, hogy miért dühödtetek fel? Miért gyúltatok haragra? 
Erre csupán az a válasz jutott, hogy a kapzsi nemes adókkal súlyjta a falut, cserébe nem ad semmit s nem hagy a falunak semmit. 
 
Így folytatódott az a történet, amikor Uchiha Inari felvette gúnynevét; Hakkyout azaz az őrült s csatlakozott a Hakurei-hegyen Moshimoto a békítő pap mellé. Az akkori Komainuk és rókák egymással harcoltak, veszekedtek az eddig érintetlen terület használati jogán. Ám a szellemek, a túlvilági lények hadakoztak tovább, míg Moshimoto a Komainukkal, Inari a fehér Tsunékkel beszélt. Ők mutatták meg az ős ellenségeknek, hogy igen is élhetnek egymás mellett békében is, mert osztozkodni jó dolog. 
Inari segített a papnak a szentély állításban. Egy szentély, mely a békét hivatott jelképezni. 
 
A falusiak megörültek! Démonok nem robajkodnak, ezért felmerészkedtek, de démonokat nem láttak, csupán egy kicsiny szentélyt, Moshimotot a papot, és a "Vándort" a mikót. A falusiak köszönetet mondtak, s cserébe a hegyen építettek nekik egy házat. 
Akkoriban a hegy lábánál szárazság gyötörte a falusiak földjeit. Lassan újabb adó beszedés fenyegette létüket. Ezt elpanaszolták a papnak, aki csak annyit mondott. 
 

A szentély csengőjét húzd meg háromszor. Mondd el kívánságod hangosan. Ládába dobj egy érmét fizetségként! S lásd kívánságod meghallgattatik. S ha az istenek is úgy akarják, teljesül!

 
 
Inari tudta, hogy istenekre bízni a természetfeletti feladatot nem szerencsés. Sokat tanácskozott a "szellemekkel" s végül düllőre jutottak. A falusiak csak a házuk ablakában merték figyelni ahogy róka farkak szántották fel a falu körül a földeket. Nagy oroszlánok körvonalát láttak, amik a földet dübörögtetve felnyitották azt sok helyen. Mindenki azt hitte, hogy számukra elérkezett a vég. De a finálé csupán most érkezett el! 
A hegyről egy óriási tűzgolyó perzselte meg az eget, amely esőfelhőket idézett, és három napon át csak esett és esett. A szántó földek megáztak, a környéken mesterséges öntöző csatornák táplálták a földeket. 
A falusiak boldogok voltak! Mindenki felment a hegyre hálát adni, s az ottani pap mondta el, hogy köszönjék meg a szentély előtt imádkozva Inari istennőnek; a mezőgazdaság istennőjének. 
Ez volt az igaz kezdet kezdete!" 

 
Mindez tánc, sajátos rímelés, és mesélés technika keretében lenyűgözte a négy shinobit, s Katsumit továbbra is így másodszorra hallva. Természetesen Kai-t érdekelte, hogy Iranival mi történt, viszont meglepő, hogy Kazuyama szóban is érdeklődött a mikók chakra használatáról. 
Nem is kell mondanom, hogy Katsut is izgatta a teljes történet, viszont Suziko el kellett szomorítania. Az bizony a Hakurei Szentély titka! Megumi elmagyarázta, hogy titkaikat az esküje miatt meg kell őriznie, de azt elmesélte, hogy ebben a világban boldog, boldogtalanon segítenek, s nagy ritkán ütik az orrukat a shinobik dolgaiba. Otthon szegényt és gazdagot is tanítják a hakurei-hegyi papok. Ilyen például a matematika, biológia, kémia, földrajz, hittan és mi minden mást. Viszont a chakráról és használatáról kizárólag a helyi papnőknek tanítanak. 
 
Ekkor mutatott az egyik irányba a papnő, s lehetett látni a távolban egy hegy csúcsát; a Hakurei-hegy csúcsát. 
 
+ Szívesen elmennék legalább körülnézni, hogy mi lehet ott.... - szólta el magát Katsumi. 
 
A többi shinobi is így érzett, s a közös nevezőn helyezve magukat már kezdődtek a trécselések. Viszont az egyik chuunin egy könyvet olvasgatott, s csak akkor csukta be az keményborítós irományt, amikor a négy Mikó búcsúzásként teljesítették Kazu kérését. 
 
Suziko mellett lebegő papír polip kúszott előre. S megfogta Kai homlokát. Nem is kell mondjam, hogy hatalmas meglepetést okozott, amikor Kai másolata mindenkire rámosolygott. Alig lehetett megmondani melyik az igazi. Egyedül a klón polipszerű árnyéka árulta el valódi kilétét. A taps után feltápászkorott és idézőjéhez sietett.


 
 
 
 


Akiko és Akiho is felbátorodtak, ők sem voltak restek. Egy-egy talizmánt a kezükbe helyeztek, amjd majom kézpecsétbe zárva Chakrát vezettek. A sejtelmes mosoly egyértelművé tette Katsumi számára, hogy egy bemutató fog szemük előtt lezajlani. 
A két iker egyszerre engedte fel a kézpecsétet, majd egy-egy madár formájú chakra sűrítmény repült a levegőben.

 
Megumi kost formálva a kezével - két ujja közt tartva egy talizmánt - végül így szólt teljes áhitatossággal. 
+ Amatsumara no Shikigami! (Kovácsisten Megbízottja!) Fusazei Katasuke! (Segédige Bevégzés) 
 
A földre helyezett papírról pecsét jelek futottak a földön, majd miután megálltak a papír kinyúlt és bekanalazotthatvan kiló földet. Igen ám! Ezután tápászkodott fel a különös megbízott. Párszor még mutogatta is hogy mennyire erős lehet akárcsak a magukat mutogató testépítők. Katsumi mégsem arra lett figyelmes. Ahogy a shikigami felvette Megumi alakját megjegyezte, hogy Megumi test méretei nagyjából megegyeznek az övéivel. Talán... ezt nem kellett volna nagy csodálkozással a hangszállain kimondania. Csak ezután gondolt bele mit is mondott. Arca teljesen elvörösödött, inkább próbálta különös arckifejezésekkel takarni zavarodottságát, de annál inkább látszott, hogy bizony kellemetlenül érzi magát.

 
 
Megtörtént a nagy finálé! 
 
Kai klónja volt a madarak célpontja. Ez már biztos! Mindenki kigubbadt szemekkel figyelte ahogy az egyik madár a "Konomi" segédige hallatán egyik szárnyát megfordította és elkezdett shurikenként forogni a klón felé. A klón már huzamosabb ideig van fent tartva. Senki se értette, hogy Suziko hogyan tudja irányítani a polipját. Most már egyértelmű, hogy a megbízottak bizony nem csak alakjukban különlegesek. 
Suziko ahogy félre ugrott, úgy Kai másolat is. Ekkor történt, hogy az idéző kislány új lényt vet be. Egy nyulat, aminek a bevégzése inkább hasonlított megrohamozásra. Akiho tudta, hogy mi lesz belőle, ezért hívott segítségül még két madarat! S a három madár háromszögelve energia (chakra) pajzsot vontak maguk közé. A nyúl mire becsapódott, felrobbant.  
+ Robbanó jegyzet! Az tuti! 
Valakitől hallani lehetett! Katsut lefoglalta a bemutató, s nem tudta eldönteni ki lehetett a bekiabáló. Viszont a döbbenetet tovább fokozta, amikor Suziko, Megumi, és annak shikigamija a másolatot körbe zárva védték. 
Akiho és Akiko fején dudorodtak az erek, s a testvérpár tíz madarat idézett... 
 

Hirtelen Hatástörés!

 
 
A mikók nem mutathattak többet. Lassan beesteledik, s nekik is még haza kell érniük. Megumi már máris nyújtotta át a maradék papírjait mosolyogva, viszont kezet fogni a megbízott tette. Hirotot egyenesen kirázhatta a hideg, viszont el kellett ismernie, hogy harcban ezt a technikát alkalmazva akár egy második fizikai síkon létező társat létrehozhat. 
A kérdések akkor is maradnak! S tudta mindenki jól, hogy a Hakurei Szentély Jukkei stílusát a mikók nem fogják teljes egészében bemutatni. 
 
Poka, a nyestkutya végig ugrált az emberek vállán s elköszönésként megszimatolta legalább az egyik fülcimpát. A legtöbbet azonban Katsuminál töltött, mert őt szorongatta a viszontlátásban reménykedő Suziko.
avatar
Hakkyou Katsumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 34


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 188

Felhasználó profiljának megtekintése https://sway.com/HECA3hFsG0hH2TSA

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Szomb. Május 06 2017, 18:09

// Hakkyou Katsumi: Veszélyben a szállítmány?  //
 
Találkozásotok a konohaiakkaal nem volt éppen mesébe illő. Részedről ott volt a gyanakvás, részükről pedig Kai. Aki tudatlanságában lenézett titeket. Ám mielőtt ebből még nagyobb viszály születhetett volna Hiroto bocsánatotokért esedezett, tanítványa megrovása után. Bár viszály nem alakult ki estig a két tábor mégis elkülönült egymástól. Csak a vezetők beszélgettek egymással. A tábortűz varázsa viszont meghozta a kedvet az ismerkedésre. Suziko pedig még egy újabb előadás keretében elmesélte a konohaiaknak is a Hakurei szentély megalakulásának történetét. Amit már előttetek egyszer letudott pár nappal ezelőtt. Az este zárásaként a mikok bemutatták saját harcmodorukat. Bár a shikigami használat igazi titkait nem adták ki. Ám még így is lélegzetelállító dolog volt. Talán az adta a bemutató igazi varázsát, hogy nem tudták a nézők hogyan is csinálták. Mint a bűvészműsoroknál, amikor tudod, hogy egy trükköt látsz, de nem tudsz rájönni a nyitjára. És ezért még órákkal később is leköt, mivel azon gondolkodik az ember mi volt a trükk.
 
Másnap már korán reggel keltetek Megumi átadta a mikóktól begyűjtött papírokat. Egyedül csak a nálad lévőket nem kérte el, érthető módon. Nem sokkal később ezután el is váltak tőletek. Elhagyva a táborhelyet visszaindultak az eddig megtett úton.  Ti viszont még maradtatok. Hiroto elővette saját papírjait, amit a Fegyverkészítők szövetségétől kapott megbízólevelében. Nézegette egy rövid ideig, majd a Megumitól kapott papírosokat vizsgálgatta. Amint végzett odament az egyik szekér hátuljához ás letette a papírokat annak fából készült padlójára.
- Srácok gyertek ide! – a férfi tanítványai egyből indultak is mesterük hívó szavára, ezt látva a férfi újra szólt – Katsumi, ha van kedved gyere te is nyugodtan. Szeretnék mutatni valamit, talán új ismeret lesz neked is. Ha nem, hát az sem baj. Amúgy is meg akarom, majd beszélni a feladatbeosztásokat.
 Szólít meg a férfi, udvariasan. Ha akarsz mész. ha akarsz nem.
 Hiroto megvárta, amíg mindenki, aki menni akart odaérjen. Majd odafordult a szekérhez. Bal kezével, rámutatott saját lapjára, annak is a bal alsó sarkába. A következő állt ott: Megumi: 1,5; 6,2; 3,2; 6,4; 13,5; 2,2; 6,4; 8,1; 5,3; Suziko: 3,2; 5,9; 3,2; 1,2; 7,4; 8,1; 4,6; 8,1; 5,9; 8,1;
- Ez egy titkosírás, a név azt jelenti kinek a papírján kell keresnünk a betűket. Minden számpár egy szót és annak egy betűjét jelöli. Amiket, ha összeolvasunk kijön, amit üzenni akartak. Jelen esetünkben ez település neveket takar. Remélem tudtam nektek valami újat mutatni.
Jobb kezével mutatja a Megumi papírját. Ami ha a kikeresitek és összerakjátok a betűket a Torishima név jön ki. Suziko papírját még nem mutatja meg nektek. Mert, ha már most mindenki tudná, mi a végállomás helye nem lett volna szükség a titkosírásra. Vagyis nem azért nem mutatja meg, mert nem bízna bennetek. Miután megmutatta, amit meg akart jöhetett az igazi megbeszélés.
- Katsumi a vezetőtök mondta, hogy eddig te voltál a szállítólevelekért a biztos. Valamint a karaván, hátuljának biztonságáért feleltél. Szeretnél esetleg valami új feladatkört vagy ez továbbra is megfelel neked?
Úgy tűnik Hiroto sem az a fajta vezető, aki nem törődik, mit akarnak az emberek. Hogy csak az a jó és úgy, ahogyan azt ő elgondolta. Hanem inkább olyan, akit érdekel mit akar a többi és megpróbál úgy dönteni, hogy mindenkinek jól legyen.

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 44

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 623

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Hakkyou Katsumi on Hétf. Május 15 2017, 09:36

// Aokaze Atsushi: Veszélyben a szállítmány?  // 
 
~ Fura ez a küldetés! A tagok csak úgy váltják egymást. Ekkora titkosítás kell egy nyersanyag szállítmány végrehajtásához? Na meg az előkészületek! Az eddigi történtek hatalmas szervezésről  árulkodnak. Vigyázni kell, mert ha valaki igen is figyel minket az elejétől kezdve, immár bizonyosságot nyer a küldetés fontossága a külső szemnek. 
Azon is elmélkedtem a kocsikon fekve, hogy igazából az áru más útvonalon, más emberekkel halad a célterületig. Miért gondolom így? Egyszerű! 
A fogadóban egy térképet pásztáztam rövid idő erejéig. S arra jutottam, hogy otthonomtól kiindulva kompon a legbiztonságosabb szállítani az árut. A Gawagawa folyón a megfelelő időszakban talán fel is hajózható a titokzatos ládák. 
Remélem nem mozgolódik senki a háttérben a feltehető ellen sorai között. Erre is rájöhetett, s egész eddig csupán kémkednie kellett a megbízott ninják inkognitójáról és aktuális meghatározott helyzetükről. Mindent kideríthettek a ninja csapatról, ami miatt hatalmas hátránnyal néznénk szemben. 
Nem is kell tovább fokoznom, hogy a Mikók nélkül az akadály talizmán papírok nem működnek feltétlen. Egy idő után elveszthetik hatásukat, de ha nem is történik meg mindez. Hanem automataszerűen van kialakítva, még van esélyünk. Mégis ha távol vagyunk a nyersanyagtól, semmilyen jelzést nem kapunk a tétel biztonságáról. 
Komoly hátrányok! 
A csapatról pedig nem tudok sok mindent. A személyiségükkel nincs is gond. De nem ismerem a harci képességeiket. Csak rögtönözve tudnék kombinálni támadásokat, mint Testudare technikánál, amikor a kovácsolás közepette alkímiával javítunk az anyagokon és azok hatásaikon...~
 
 
- (by Hiroto) Katsumi a vezetőtök mondta, hogy eddig te voltál a szállítólevelekért a biztos. Valamint a karaván, hátuljának biztonságáért feleltél. Szeretnél esetleg valami új feladatkört vagy ez továbbra is megfelel neked? 
 
Hiroto váratlan kérdése megtörte Katsumi gondolat menetelét, mérlegelését. Jó ötletnek tartja az egyénileg szabványosított feladat kiosztást, viszont mindenki egy azon szinten lenne? Különös! 
Talán köztük jóval több van, mint az aktualizált képesség szintek és bizalom. Az estén elgondolkodva bizonyossá vált, hogy ők nem feltétlen mint barátok, hanem egyenesen már-már családként gondolkodnak. Ez pedig nagyobb erő! Még nagyobb erőfeszítésekre és teljesítményekre sarkaltatja a társaságot, de ennek van árny oldala is. Ki a leggyengébb köztük? Ostoba kérdés! Katsumink nem hagyhatja ki önmagát sem, sőt biztos ő a leggyengébb jelen pillanatban. Kétség kívül! 
A fontos dokumentumok jobb ha máshoz kerülnek. Ezért talált ki egy egyedi megoldást! 
 
- Hiroto-kun, más pozícióban is szívesen részt veszek. Valamint egy óvintézkedést is tennék ha nem gond. Kettő tekercsre lenne szükségem! A tekercsekben egy meghatalmazást írok, de nem személyenként, hanem tagkijelöléssel. Az ujj lenyomatom, a vérem, és a chakrám egyéni lenyomatával előnyöket élvezhetünk. Ezzel javítva a helyzetünken! Az eredeti szállító levél nálam marad némi módosítással. A másolatok a tiétek, így ti is képesek lesztek akár igazoltatni magatokat másokkal szemben. A Chakra nem mindenki számára érzékelhető, viszont ujj lenyomatot csak képesek valamennyire összehasonlítani. Emellett még lehetnek előnyeink más-más helyzetekre. 
Persze, ha megfelel! 

avatar
Hakkyou Katsumi
Játékos

Taijutsu Pontok : 34


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 188

Felhasználó profiljának megtekintése https://sway.com/HECA3hFsG0hH2TSA

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

22 / 23 oldal Previous  1 ... 12 ... 21, 22, 23  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.