Togan Hiroshi

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Togan Hiroshi

Témanyitás  Togan Hiroshi on Szomb. Márc. 15 2014, 12:18

Név: Togan Hiroshi
Ország: Tűz országa
Rang: Genin
Kor: 15
Nem: Férfi
Felszerelések: Jobb oldalamon övtáskát viselek, amiben van 5db kunai, 3db shuriken 2db füstbomba 1db elsősegélykészlet, 1db 5m-es dróthuzal és 1db szerszámkészlet. Valamint a bal lábamra fel van csatolva egy Shurikentartó. Amiben további 5 shuriken foglal helyet.
Kinézet: Hosszú szürkéskék hajamat legtöbbször kontyba fogva hordom, de van, amikor kiengedve kényelmesebb. 170 centiméteremmel viszonylag átlagos magasságúnak mondható vagyok. Testalkatom átlagos és az izmos között van félúton. Ruházatom egyszerű; leginkább a fehér felsőt és fekete nadrágot hordok. Szemem színe szürke.
Jellem: Alapvetően optimista ember vagyok. Hiszem, hogy a világ nem csupán fehér és fekete. Vannak árnyalatok. Így minden ember különbözik és személyiségében egyedi.
Az állatok társaságát gyakran jobban szeretem, mint az emberekét.
A problémákat mindig higgadtan próbálom megoldani és nem rohanok fejjel a falnak.
Előtörténet:
„Aznap mikor megszülettem hullócsillag gyúlt az égen.”

   15 éve születtem március havában. Anyám, apám és a testvéreim nagy izgalommal várták, hogy az egynapos vajúdás után végre valahára megszülessek. Nagyon sírós kisbaba voltam. Anyám is csak nagy nehezen tudott megnyugtatni, amikor rázendítettem. Apámnak és a testvéreimnek esélye se volt ez ügyben.
Egyszer 4 éves koromban a bátyámra bíztak, mert anyám a kórházban dolgozott apám küldetésen volt, a nőverem pedig éppen az akadémián tanult.
   Gyönyörű márciusi nap volt. Így hát a bátyám elvitt Konoha nyugati erdejébe sétálni. Annyira besétáltunk az erdőbe, hogy a fák lombjai már alig engedték át a tavaszi nap melegítő sugarait.
- Milyen messzire megyünk még tesó? – Kérdeztem kétségbeesetten. Hiszen az egyre sűrűsödő és sötét erdő kissé megijesztett.
- Már nincs messze. Meglátod olyan szép lesz, hogy a lélegzeted is eláll majd. – Felelte a bátyám. És mire felfogtam mit is mondott a sötéterdő hirtelen virágzó tisztássá változott át. A hatalmas kör alakú tisztást minden oldalról erdő borította. Közepén pedig egy patak csörgedezett. A tisztás túl oldalán gyönyörű szarvasok ittak a patak hűs vízéből.
- Nézd bátyó szarvasok! – Mutattam a patak felé mosolyogva és elkezdtem futni feléjük. De a bátyám elém ugrott és megállított.
- Ne olyan gyorsan öcsi. Ezek a Nara klán szarvasai és nem szeretik, ha idegenek zargatják őket vagy a területüket. Úgyhogy ne menj át a patak túl oldalára. – Figyelmeztetett a bátyám.
- Pedig olyan szépek! Úgy megsimogatnám őket! – Mondtam a szarvasok után sóvárogva.
- Majd beszélek apával, hogy szóljon Shikakunak, hogy egyszer megnézhesd őket közelebbről is. – Vígasztalt a bátyám.
Kissé szomorúan sétáltam tovább a szarvasok felé megtartva azt a távolságot, amelyet a bátyám mondott. Egyszer csak hangos vijjogásokat hallottam a magasból. Felnéztem az égre és a látványtól földbegyökeredzett a lábam. Képtelen voltam levenni a szememet ezekről a mesés teremtményekről. Hatalmas és kecses madarak keringtek a fejem felett.
- Bátyó ezek milyen madarak? – Kérdeztem tátott szájjal.
- Gondoltam, hogy tetszeni fognak. Éppen miattuk hoztalak el ide. Ezek a madarak fajába tartozó legfelségesebb állatok a sólymok. Büszke teremtmények. A szabadság tudatuk nagyon nagy. Így csak azoknak engedelmeskednek, akik megbecsülik, tisztelik és megértik őket. –Felelte a bátyám miközben a hátizsákjából elővett egy kesztyűt, amit felhúzott a jobb kezére, majd kinyújtotta azt. Pár pillanat múlva a magasból egy sólyom közelített felénk óriási sebességgel. Majd a bátyám kezén landolt.
- Aszta! – Mondtam tátott szájjal. – Megsimogathatom? Légyszi, légyszi. – Kérleltem a bátyámat.
- Persze, de csak óvatosan, mert még nem ismer. – Felelte a bátyám.
Lassan felé nyújtottam a kezem.  Már párcentire voltam tőle, amikor a madár lassan a kezem alá tette a fejét.
– Bátyó lehetséges, hogy egyszer nekem is legyen egy sólymom? – Kérdeztem tőle miközben simogattam a sólymát.
- Hát persze. A legfontosabb dolog, hogy tanuld meg tisztelni őket és akkor egy életre hű társad marad. –Felelte a bátyám.

„Utáltam nagyon az iskolát.”

   Lassan elérkezett a választás ideje. El kellett döntenem, hogy mivel akarok foglalkozni, ha felnőttem. Legjobban a shinobi pálya vonzott. Szerettem volna olyan ember lenni, aki nem tűnik el a történelem süllyesztőjében, hanem maradandót alkot. Így hát azt gondoltam erre a legalkalmasabb mód, az ha shinobi leszek.
   Viszonylag későn – 8 éves koromban – íratott be az apám az akadémiára. Sajnos csak kevés dolog érdekelt az életben és a tanulás nem nagyon volt közöttük. Kivéve a történelem. Az volt a kedvencem. A többi elméleti órát nagyon utáltam. A másik kedvencem az volt az akadémián, amikor a környező erdőkben sétáltunk. Egyszer osztálykirándulás alatt a Nara klán engedélyével meglátogathattuk a szarvasaikat. Engem akkor már nem érdekeltek annyira a szarvasok, mint előtte. Amíg mindenki a szarvasokkal foglalkozott én a magasban keringő sólymokat figyeltem. És újfent, mint minden alkalommal megcsodáltam őket.
   A jegyeim nem voltak valami fényesek, de mindenből kihoztam az elégséges szintet. Sok dologban sokan jobbak voltak nálam, de történelemből és harctéri taktikákból nem tudtak legyőzni az évfolyamon.

„A nagy nap.”

   A Genin vizsgámat 12 éves koromban tettem le. Én még vártam volna vele, de apám azt, mondta, hogy próbáljam meg. Veszíteni nem veszíthetek vele. Ha nem sikerül, akkor jövőre újra próbálkozhatok. Így hát belevágtam.
   A vizsga előtti egy héten nem mentem iskolába. Apámmal, bátyámmal és a nővéremmel edzettem felváltva egész héten. Reggelente az elméleti tananyagot vettem át a nővéremmel, majd délutánonként a bátyámmal és az apámmal készültem. Minden este kék, zöld foltokkal és fájó végtagokkal dőltem ágynak. Az alvással különösebb gondom nem volt, hiszen úgy kimerültem, hogy örültem, hogy végre vízszintesbe kerülhettem.
   Elérkezett a vizsga napja. Az írásbeli rész a nővéremmel való felkészülés ellenére elég siralmas lett. Olyan matematikai példával találkoztam, amit nem hogy a napokban, de az elmúlt években nem láttam még. De az a lényeg, hogy sikerült.
   A gyakorlati rész már sokkal jobban ment. Tétel, amit húztam egy csapda felállítása és sikeres alkalmazása volt két újonc Genin ellen. Az elején egy kicsit megijedtem, hogy hogyan fogok én egyszerre két Genint csapdába csalni, de sikerült.
Bunshin no jutsu(Klón technika) alkalmazásával létrehoztam nagy nehezen 1 klónt, aki a felálított botló drót csapda felé menekülve a csapdához csalogatta az ellenségeket. A két Genin belelépett a botló drótba, aminek hatására füstbombák működésbe léptek. Miközben a két Genin kiutat keresett a füstből én előbújtam a rejtekhelyemről és hátulról leütöttem őket.

A jutalom

   Amikor hazaértem és elmeséltem a családnak a sikeres vizsgát hatalmas üdvrivalgás tört ki körülöttem. Mindenki gratulált és örvendezett. Legbüszkébben apám nézett rám. Anyám pedig sírt örömében, hogy most már a legkisebb gyermeke is „felnőtt”.
Másnap korán reggel a bátyám ébresztett, hogy mutatni akar valamit. Felöltöztem és követtem őt a házon át egészen a kert végében lévő madárházba. Beléptünk és a bátyám sólyma mellett ott vijjogott egy 3 hónapos kis sólyom fióka. Újfent tátott szájjal néztem rá és nem hittem a szememnek.
- Ő az enyém? – Kérdeztem remegő hangon.
- Igen. – Felelte a bátyám hatalmas mosollyal az arcán. – Ugye emlékszel még mit tanítottam neked a sólymokról? – Tette fel a kérdést.
- Igen. Tisztelni és becsülni kell őket. – Feleltem komolyan.
- Na és mi lesz a neve? – Kérdezte a bátyám.
- Hm… Legyen Kasi. – Feleltem mosolyogva.
- Kasi. Igazán érdekes választás. – Állapította meg a bátyám.

Az elkövetkezendő 3 év

   Az elkövetkezendő három évben számos küldetésen vettem részt, amelyekben nagy segítség voltak a csapattársaim, a senseiem és persze az én csodálatos sólymom. Küldetéseim során gyakran kísértünk a csapatommal kisebb urakat távoli vidékekre üzleti ügyekben. Így hát számos szép és csodálatos vidéket láttam, de számomra még mindig az a tisztás marad a legszebb, ahol anno megpillantottam a köröző sólymokat.


A hozzászólást Togan Hiroshi összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Márc. 15 2014, 21:13-kor.
avatar
Togan Hiroshi
Játékos

Tartózkodási hely : Sólymok fészke


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 197

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Togan Hiroshi

Témanyitás  Deidara on Szomb. Márc. 15 2014, 21:06

Üdv nálunk! Kissé rövid, de elég jó az előtörténet egyetlen dologgal viszont gond van. Úgy érzem az utolsó sorokból, hogy a sólymod ninja állat, hiszen neve van, beszélni tud, stb. Ninja állattal pedig nem tudsz kezdeni, erre majd egy elfogadott előtörténet és lehetőleg némi játék után tudsz engedélyt szerezni, majd megtanulni a hozzá tartozó idéző technikát. Ha viszont normál sólyomról van szó, akkor az lehetséges, de akkor az nem tud beszélni, illetve jutsukat használni. Ez alapján akkor írd át egyértelműre az előtörténet végét.

Szerk.: Így már rendben vagyunk. Az előtörténet elfogadva, lehet adatlapot írni


105 chakra
2600 ryo
avatar
Deidara
Inaktív

Tartózkodási hely : felhők felett


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 1000 megatonna

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.