Erdőszéli Város

2 / 3 oldal Previous  1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Kedd. Okt. 14 2014, 17:24

// Fuu – Egy elveszett shinobi lélek //
 
A térképvásárlásból visszafelé haladva, fel kellett tennem egy igen kényes kérdést a senseiemnek, bár nem azért tettem, mert nem bízok benne, de már az elejétől kezdve, furcsán viselkedett. Válasza hallatán megnyugodtam, nem titkol előlünk semmit, ugyanakkor egy újabb elgondolkodtató kijelentés hagyja el ajkait.
* Ha van sejtése arról hol lehet a faház, miért nem indultunk egyből  oda ahelyett, hogy megvettük volna a térképet. De lehet, hogy csak én komplikálom túl és csak most jutott eszébe az információ.
Ahogy visszatértünk az Onazaki házba, már indultunk is tovább a többiekkel, már a városban is elég gyorsan haladtunk, olyannyira hogy az emberek meg is bámultak minket. Ayame és Takeshi valószínűleg nem értette miért siet ennyire Kai sensei, nekem pedig csak egyre az járt a fejemben valamit mégiscsak tudhat, talán ez a Haruda fickó egy régi barátja. Ahogy kiértünk a városból Dél felé vettük az irányt a városfal mentén, közben még inkább gyorsított a tempónkon a sensei. Majd lekanyarodtunk az erdőbe, ahol egy kisebb folyó is húzódott, mi pedig annak a partjának a mentén haladtunk befelé az erdőbe. Rövid időn belül vízcsobogás hallatszott kicsit messzebbről, ahogy haladtunk tovább meg is érkeztünk a zaj forrásához, egy kis vízeséshez mely egy kis patakban haladt tovább. A vízeséstől nem messze két nagyjából egyforma, kőtömb állt, előttük pedig frissen ásott föld. Amivel kapcsolatban a sensei egy érdekes kijelentést tett, és már szinte mindenki tudta mi lehet az.  Ahogy közelebb értünk beigazolódott a sejtésük, sírok voltak, de még nem voltunk elég közel ahhoz, hogy lássuk kik nevei állnak rajta. A sensei oda is siet, persze mi is odamentünk, mire közelebb értünk hallottuk, ahogy a sensei zokog. Majd a nevek és a halálozási dátum is jól olvashatóvá vált, Onazaki Minako és Ushio, és alig másfél hónapja távoztak z élők soraiból. Közben az elhunytaknak mondott valamit.
* Tehát tényleg ismerte őket. * Igaz kicsit rosszul esett, hogy nem mondta el, de nem voltam képes haragudni. Elvégre a magánéletét nem köteles megosztani velünk még akkor sem, hogyha négyünk kapcsolata már nem puszta csapattársi viszony hanem, barátság. Gyorsan körbetekintettem, és megláttam pár, virágot ugyan nem sokat, de leszedtem őket, majd a két sírra helyeztem őket.  Közben a senseiem megtörölte könnyes szemét, majd tudatta velünk nincs messze a faház, és hogy Haruda biztosan ott lesz.

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 44

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 623

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Fuu on Kedd. Okt. 14 2014, 20:21

/ Aokaze Atsushi /



Tovább haladtatok, s mint mestered mondta, hamar a szemeitek előtt volt a faház, ami egészen jól rejtve volt a kíváncsi szemek elől. Látszott, hogy megfontoltan helyezték el, pont ide. Úgy tervezték, hogy ne lehessen könnyen megtalálni, s talán ti sem akadtatok volna rá, ha mestered nem tudja a hollétét.

- Nem kizárt, hogy menekülni fog.- Figyelmeztetett titeket a sensei. - Utoljára akkor beszéltem vele, amikor elhagyta Konohát, Minakoval együtt. Mindketten jó barátaim voltak, de ők sosem a háborút akarták, sokkal inkább voltak béke pártiak. Ezért is jöttek el ide. De ő mindig is kivételes tehetségű ninja volt, szükségünk van rá! - Mesélte mestered. - Szóval csak óvatosan közelítsünk. Értelme nem lenne több helyről támadni, ha menekülni akar úgyis elfog tűnni. Szóval maradjunk az ajtónál. - Fejezte de, majd elindultatok az ajtó irányába.

 Ez egyszerű fából eszkábált ajtó volt, így bejutni nem lehet nehéz, ám amikor odaértetek, s kezed a kilincsre emeled, az nyitva van. Kitárul előttetek, s szinte egyből ahogy beléptek az asztal mellett ott ül a keresett férfi, egy szál cigarettát szipákolva, melynek füstje egészen megtöltötte az teret. A ház nem volt nagy, de viszonylag tiszta volt, egyáltalán nem hasonlított az előzőre. Rend volt, s minden megfelel a normális életkörülményeknek. A férfi máris kérdést intéz hozzátok:
- Már éreztem, hogy közeledsz, de mégis mit kerestek ti itt? Ráadásul ilyen sokan, azt vártam, hogy egyedül jössz majd meglátogatni barátom. - Intézte mondatát a mestered irányába. 
- Jól tudod miért jöttem, ahogyan azt is miért hoztam ide őket. - Válaszolta mestered. - Vissza kell jönnöd!



/ A feladatod leírni, hogy mit látsz, mit gondolsz a férfiról, tehetsz fel neki kérdéseket is akár, vagy a mestered felé ha kíváncsi vagy még valamire. ^^ /
avatar
Fuu
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Kedd. Okt. 14 2014, 22:50

// Fuu – Egy elveszett shinobi lélek //
 
A síroknál töltött rövid megállónk után egyenest a faházhoz mentünk, a mester jól mondta, innen tényleg közel volt, de aligha könnyen megtalálható. Ha nem lett volna itt velünk a mester, aki tudta hova kell menni könnyen akár napokig is bolyongtunk volna a házat keresve, olyan jól el van rejtve a világ szeme elől. Mikor már a faház előtt voltunk végre mondott, pár szót a férfiról, és hogy majd mire lehet számítani. És elmondása alapján kicsit izgatott lettem, ha tényleg olyan jó, hogy négyünk elől is olyan könnyen megszökhet, ha akar. Akkor akár még értékes tapasztalatokat is szerezhetek, de ugyanakkor kissé féltem is hisz kitudja mit válthatott ki belőle családja halála. Nem ez lenne az első eset, hogy egy szelíd ember, vérengző gyilkossá válik miatta, ő pedig alapból egy képzett és elég jó shinobi a sensei elmondása alapján. De persze sok kérdés is felmerül bennem, melyeket fel is teszek Kai senseinek.
- Mire számíthatunk tőle? Milyen harcstílusban jártan Nin, Gen vagy Tai jutsu? Milyen típusú az elemi beállítottsága, esetleg több is van?
 A két érzés nem múlik a kérdésekre kapott válaszok miatt, talán még kicsit erősebbek, is mint pár perccel ezelőtt, és csak kavarognak, bennem miközben az ajtó kilincsét akarom megfogni. Mikor megfognám, fújok egyet, ettől nyugodtabb lettem, majd ahogy ráteszem a kezem, magától kinyílik. Egy kevéske füst száll ki a kinyitott ajtón.
* Tehát itt van! Vajon hogy fogad majd minket?
Belépek, majd a többiek is követnek az asztal mellett egyből megpillantjuk Harudát aki éppen cigarettáját szívja. A cigi füstje teljesen ellepte a helységet, még így is hogy már a nyitott ajtón át folyamatosan áramlik kifelé. A férfi és a sensei egyből a lényegre is tértek már társalgásuk elején. Közben én kicsit meglepődve tekintettem körbe a szobán. A házzal ellentétben minden rendben volt, semmi sem volt széthagyva a földön, minden a maga helyén, egy árva pókháló sem díszelgett valamelyik sarokban. a Férfin látszott, hogy elég fegyelmezett, és még csak nem is aggódik, és hogy biztos a képességeiben. Na, nem mintha azért jöttünk volna, hogy harcoljunk vele, csak meg akarjuk győzni, hogy jöjjön vissza.

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 44

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 623

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Fuu on Szer. Okt. 15 2014, 15:29

/ Aokaze Atsushi /



Mestered válasza még a behatolásotok előtt érkezett kérdéseidre.

- Erős a taijutsuban, de emellett természetesen vannak föld jutsui is, melyek szintén nem gyengék. Természetesen van második eleme is, ami a szél. A kettőt együtt hihetetlen ügyesen használta.

----------------
Bent immár mind az asztál ültetek, mintha csak valami nagy családi ebéd lett volna, persze a beszélgetés témája egészen másra engedett következtetni.
- Haruda, nem szívesen kérdezem meg, de mi történt? - Tért rá mestered a lényegre.
- Én is pont ugyan ezt akartam kérdezni, mégis miért kellek én megint Konohának, még most hagytam ott, alig fél éve. - Kérdezett vissza, majd folytatta. - Az én életemnek már úgysincsen értelme...Amikor a fiam végre a napvilág felé igyekezett jönni, sietve mentünk be a kórházba, ahol azonnal kezelésbe vették a feleségem, de szinte pár perc múlva komplikációk léptek fel. Minakon látszottak a hatalmas fájdalmak, melyek kínozták, s egyre gyengébb lett. De nekem semmit sem mondtak, nem tudtam mi a baj, s segíteni még úgysem. Egy órát vártam kint, de legalább egy örökkévalóságnak tűnt, amikor az orvos kilépett a szoba ajtaján, ahonnan akkor már nem lehetett hallani semmit sem. Majd közölte velem, hogy egyikük életét sem tudták megmenteni... El tudod hinni mit éreztem, barátom? Tomboltam... - Mesélte, miközben a hangja egyenletesen halk, s szomorú volt. - Ezek után ide jöttem, és mint már bizonyára láttátok, kint temettem el őket. Így békések lehetnek, ez volt a kedvenc helyünk. - Fejezte be, majd mesteredre nézett. - Na, de... mit is kerestek ti itt?

A mestered részvétét nyilvánította ki, majd elmagyarázta a helyzetet, de a fickónak láthatóan nem tetszett.

- Semmi kedvem hozzá, felőlem elpusztulhat Konoha. Már nincsen hozzá közöm.- Felelte, de mestered eléggé rámenősnek bizonyult.

- Vágta hozzá a férfi fejéhez, aki ezzel igencsak felkapta a vizet, majd rátok nézett.
- Akkor neked semmit sem érnek ott a barátaid vagy rokonaid? Mind haljanak meg azért, mert te nem vagy képes segíteni rajtuk?
- Alkut ajánlok. Látom hoztál magaddal kíséretet, szóval...velük játszadoznék egy kicsit...Még úgysem harcoltam senkivel a haláluk óta, jól fog esni.

Mesteretek rátok nézett:

- Nem szívesen engedem meg ezt a kiegyenlítetlen harcot. De ebben nektek kell dönteni, kiálltok vele, vagy sem. 
- Nyugi nyugi, a feladat egyszerűbb mintsem, hogy le kell győzni, elég lesz mondjuk annyi...hogy sebezzetek meg. Na mi lesz???
A férfi a választ várja, de hogyan döntötök...mennyit vagytok hajlandóak kockáztatni Konoháért. 


/ A feladat,  végül a nagy döntés, harcoltok vagy sem? Persze reagálj az elhangzott fejleményekre is. /
avatar
Fuu
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Szer. Okt. 15 2014, 17:28

// Fuu – Egy elveszett shinobi lélek //
 
A faházban, körbeültük az asztalt, ami mellet Haruda cigizik, kicsit olyan volt, mint a vasárnapi ebédek szüleimmel, de ez közel sem egy ilyen kellemes időtöltés volt, hanem inkább egy tárgyalás. Melyet Kai sensei kezdett meg, azzal, hogy érdeklődött hogyan hunyt el a családja. A férfi elmondta hogyan haltak meg és miért is temette őket ide a közelbe, történetüket szomorúan elég halkan mondta végig. Tudtam, hogy ez nagyon fájhat neki, és együtt is éreztem vele, de tudtam neki még rosszabb, elképzelni sem lehet fájdalmát. Ezt a fajta fájdalmat csak az olyanok képesek megérteni, akik átestek hasonlón. Mikor befejezte a történetet, a senseire nézett, és tette fel neki kérdését, aki mielőtt megválaszolta volna, részvétét nyilvánította és persze mi is. Majd a mester elmondta, hogy s mint vannak a dolgok, de a férfit ez egy kicsit se izgatta aztán megosztotta velünk mit is gondol az egészről. Itt közbe is vágtam beszélgetésüknek.
- Gondoljon a feleségére és gyermekére, ők sem akarnák azt, hogy hátralévő életében magányosan, örök gyászban élje le életét. Ne mondom, hogy felejtse el őket, biztos nehéz és fájdalmas az élete nélkülük. De vannak olyanok, akiket megóvhat ettől a le nem írható fájdalomtól.
Utánam pedig a sensei egy újabb kérdést vágott a fejéhez, amire egy velünk kapcsolatos alkut kaptunk válaszul. Nem tagadhatom eléggé meglepődtem és valami azt súgja a többiek is.
*Hogy mi, velünk akar megküzdeni? Na, persze szívesen megpróbálkoznék vele, de Ayame és Takeshi nem biztos.
Kai sensei természetesen nekünk adta a döntés jogát. Majd Haruda elmondta, hogy mit kell tennünk a győzelemhez. Amire én habozás nélkül válaszoltam is hisz már pár pillanattal ezelőtt már eldöntöttem mit is szeretnék.
- Én benne vagyok! Ayame, Takeshi nektek nem muszáj vállalni, csak azért mert én így döntöttem. Akár egyedül is kiállok ellene, ha kell.
Bár ezt mondtam, de tudtam, hogy egyedül nem sok esélyem lenne, akár csak megkarcolni is.

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 44

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 623

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Fuu on Pént. Okt. 17 2014, 15:14

/ Aokaze Atsushi /



 A szavaid láthatóan nem hatottak a férfira, legalább is kívülről nem, de legbelül valahol mintha gondolkodóba esett volna. A kihívást csak te és Ayame fogadtátok el, harmadik társatoknak valamiért nem tetszett a dolog. De mivel ketten elfogadtátok, elkezdődhet a párbaj. Lassan kimentetek a ház elé, ahol van némi szabad terület, kicsid odébb pedig egy fásabb rész terül el, így végül is ti döntötök, melyik részen akarok megvívni a vele. A férfi nagyrészt védekezik, nem igazán támad, csak védekezik. Egyenlőre nem használ semmilyen föld védelmi technikát, így ettől nem kell tartanotok, viszont több földklónt is létrehozott, legalább úgy 20 db-ot, így kicsit keresgélnetek kell, melyik lehet az igazi. A klónokat nem nehéz összezúzni, akár kunaial, akár más technikákkal, elég egy jól irányzott vágás, s darabokra hullanak vissza a porba.

 Ha a közelükbe kerültök, azonnal védekezni kezdenek, de a klónok többnyire csak kunaial, vagy kisebb föld technikákkal próbálkoztak, viszont az igazi ellenség szívesen használja az erejét a kunai helyett. Valahányszor próbálkozol a férfi mond valamit, mely kicsit sértő lehet (pl.: Csak ennyi telik tőled?  , Gyenge kisegerek vagytok... , Ennél többre néztelek. , Támadsz is vagy csak játszadozol. ) Úgy a 3-4 próbálkozásotoknál az egyik klón elkapja hátulról a társadat, aki kissé megijedve felkiált. Majd rád néz, mintha csak arra várna, hogy megmentsd, ha elindulsz megmenteni az kockázatos lehet, de ha hagyod, akkor talán baja esik. A klón erősen tarja, s ráadásul több más klón is van a közelében, vagy talán az egyikőjük a keresett személy?



/ A feladat egyenlőre eldönteni mi legyen a lánnyal, s akár el is indulhatsz megmenteni. Persze közben kárt tehetsz a klónokban, de az igazit még ne találd meg, a végén kb. 3-4 klón maradjon csak, a többit levadászhatod. A lány még ne meneküljön meg, de kérek egy jó tervet, hogyan szabadítanád ki. Postod legyen legalább 30 sor. /
avatar
Fuu
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Szomb. Okt. 18 2014, 21:57

// Fuu – Egy elveszet shinobi lélek //
 
Hiába is próbáltunk hatni a férfira a mesterrel, külsőleg nem vehető észre változás viselkedésében, de azért él bennem a remény hogy legalább gondolkodóba esett.  A későbbiekben feltett ajánlatát Ayame és én fogattuk el, Takeshi nem kívánt részt venni benne. Bár egy fordított helyzetnek jobban rülnék, mert nem akarom, hogy a kedvesemnek bántódása essen. Kimegyünk a faházból, a gyakorló meccs színhelyére, ami igazából a házikó előtti kis tisztás és a környező erdő. Pár méterrel odébb megyek a férfitől.
- Ayame idejönnél egy pillanatra! - Odasétált hozzám és felvázoltam egy gyorsan eszkábált tervet - Kezdésként én támadok, te csak maradj mögöttem, és figyeld, hogy harcol.
- Nem, lenne jobb ha ketten csinálnánk?
- Nincs értelme, elég ha egyikünk kifárad, annak érdekében, hogy megtudjuk hogyan harcol pontosan. Így a másik frissen képes lesz, harcolni vele.
- Rendben.
- Hé, fiatalok, kezdhetjük? Szól oda hozzánk Haruda
- Persze!
Ahogy elkezdjük a meccset, a férfi létrehoz pár földklónt, ezzel áthúzva az egy-egy elleni harci tervemet. De talán így jobb is most olyan, mint egy igazi harcnál itt sem lehet megjósolni pontosan, hogyan fog harcolni ellenfelünk. Így kicsit változtatni kell a terven.
* A Goukakyuut használva a legtöbb klónt könnyen elintézhetném, de jelenleg az az egyetlen ütőkártyánk ellene, hogy nem tudja mi is az elemem. Ellentétben velünk mi pontosan tudjuk, hogy van egy másik eleme is.
- Én leszek a csali, te próbálj rájönni melyik az igazi. - Előveszek egy kunait a jobb combtokomból majd egy csatakiáltás - Áááá! - keretében ellenfelemnek és a klónjainak rontok. Már az első ellenféllel is megakadt a bajom, először megpróbálom beledöfni a mellkasába a kunait, de csak oldalra hajolt, még a lendülettel tovább futottam volna, de szerencsére valahogy sikerült megállnom mielőtt a tömeg közepére szaladta volna. Ahogy megállok bár csak egy pillanatra, mert pont a jobb oldalamnál van egy klón, felé fordulok közben, a jobb kezemben lévő kunaival próbálok egy vágást intézni felé, amit a klón ki is véd szintén egy kunaival, kunai a kunaival csap össze. - Többre nem futja? - Majd ellöki magától kunait szorító kezem, a lökést felhasználva átfordulok és a baloldalról támadok, fordulás közben lehajolok a földre mindkét kezemmel érintve a talajt és egy gánccsal próbálkozok a klón csak hátrébb ugrik. - Gyenge kisegér! - felpattanok majd újra az egyiknek rohanok, szintén oldalra hajolva hárít, majd egy kisebb ütést mér gyomromhoz. - Fejjel a falnak! - Az ütés nem volt erős, de jól irányzott így beletelt pár másodpercbe, míg összeszedtem magam. Ayame viszont már nem bírta nézni inkább odafutott segíteni. Bár csak a tömeg szélén lévő egy két klónnal kezdett harcolni. - Miért jöttél nem ez volt a terv! - Majd újra nekikezdek a támadásnak a velem szemben lévő egyik ellenfél tiszta célpont, belevezetem a talpamba a chakrám, a shushin no jutsut használva egy pillanatra, felgyorsulok és ellenfelem előtt termek, és a jobb kezemben lévő kunaival próbálom leszúrni. De most is kivédi egy kunaival, másik kezemmel egy bal egyenest próbálok bevinni, de erős markával megállítja öklöm, és el sem engedi. Elmosolyodik – Ennél jobbnak hittelek! Ilyen erővel és tudással hívod magad ninjának!? – Szerencsére az ilyen gúnyos. lenéző sértő megjegyzések rám sohasem voltak dühítő hatással, hogy őrjöngeni kezdjek amint a férfi is észrevette ezt, elmosolyodik az engem lefogó klón. – Áááá! – hallatszik Ayame sikítása a hátam mögül. Hátranézek és azt látom, hogy az egyik elkapta. – Na, ezzel most túl messzire mentél! – kiáltok fel  majd elengedem a kunait és megfogom a másik kezét  majd egy nagy lendületet véve a két lábamon, egy dupla talpalást kap az állába, a klón földé válik, majd darabokban a földre hull. De tudom, hogy a puszta düh nem lesz elég ennyi klón ellen, újra a shushin no jutsut használom és berohanok a fák közé.
* Most mit kéne csinálnom, ha csak visszarohanok semmi sem változik az előzőekhez képest, tűz technikákkal pedig hiába is próbálkozok az Endan túl kicsi így könnyen elkerüli. A Goukakyuu pedig túl nagy félő hogy Ayaménak is kárt okoznék. Várjunk a Karyuu no tamagot még nem láthatta, talán ennek van a legkisebb támadóereje, de a hatótávolsága jóval nagyobb az Endan, De még a Goukayuuénál is. Eleve ilyen helyzetekre lett kifejlesztve miért is nm gondoltam rá mindjárt a legelején és ezt még csak nem is láthatta az előtt hisz ez a saját technikám.
Kijövök a farejtekéből, de csak egy lépésnyi távolságra. Elmutogatom a tigris, kígyó, kos, sárkány kézjeleket, veszek egy mély levegőt majd egy Endan méretű tűzgolyót fújok ellenfeleimre. Aztán vissza a fa rejtekébe, ahogy a tömeg közepéhez ért, darabokra robbanva repült szerte szét, Haruda és két klón még elég távol voltak, hogy létrehozzanak egy sárfalat védekezni, és mivel mind Ayame és az őt fogó klón előtt helyezkednek el ők is sértetlen megúszták, de a többi nem.

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 44

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 623

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Fuu on Vas. Okt. 19 2014, 20:34

/ Aokaze Atsushi /



- Ez nem volt rossz kölyök, de a kis barátnőd még nálam van, vele mi lesz? - Kérdezett vissza Haruda, s szavaiból jól kivehető, volt, hogy melyikőjük az, pontosan a lányt tartó klón mellett volt. Most már tudod ki kell támadni, de a társad még nem menekült meg, melyik utat választod ? Kiszabadítod előbb, vagy inkább teljesíted a feladatot, mellyel a kiszabadítását is megoldod? Döntened kell, melyik számodra a jó választás, melyik út az, melyen a társadnak nem esik majd baja, már ha ezt szeretnéd.
 A megmaradt 2 klón szorosan   egymás mellett helyezkedik el, s az egyiknél ott van a lány, mellettük Haruda, aki mint egy őr védelmezi őt, hogy ne kaparinthasd meg. 
- Na jó, ez lehet túl kemény helyzet egy kis geninnek, de akkor is, hagyod, hogy csak így a markomban tartsalak? Nem vagy kicsit puhány? - Mondta, mellyel igyekezett feltüzelni téged.

- Haruda ! - Szólalt meg mestered. - Ez kezd sok lenni, állj le, csak gyerekek. - A hangja eléggé ideges volt.
- Puhányok, így képezted ki  őket? Szánalmas... - Mondta, míg tekintete rólad, a mesteredre terelődött. - Nézz rá, nem tudja mit tegyen. - Folytatta. Látszólag nem is figyelt most rád, de vajon így van, tényleg nem figyel? talán kaptál egy lehetőséget...jól használd ki.



/ Tervezz, mit tennél, hogyan tennéd...hogy folytatod tovább egy szorult helyzetben. A vége nyitott legyen, de nyugodtan cselekedhetsz is, csak ne zárd le Very Happy /
avatar
Fuu
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Hétf. Okt. 20 2014, 17:06

// Fuu – Egy elveszett shinobi lélek //
 
Legutóbbi támadásomért végre nem egy lenéző és sértő megnyilvánulással értékeli hanem egy dicsérettel. De ezért a dicséretért elvesztettem az aduászom, nagy valószínűséggel, bár még tartogatok neki kisebb meglepetéseket, a hátamon lévő zsákomban.
* Amíg Ayamét fogva tartja, nem támadhatok rendesen, bármikor felhasználhatja, pajzsként. Ha valahogy el tudnám terelni a figyelmét és mögé bírnák lopódzni onnan minden simán menne, de utána szükségem lesz egyből a Hono no Hayaséra.
Leveszem a hátizsákom és előkapok belőle egy tekercset, amiből megidézem az említett kardot, a tekercset visszateszem a táskába. Majd Haruda újra szónokolni kezdett, valószínűleg, azért hogy újra előrukkoljak egy legalább ilyen szintű támadással. Ezt viszont a Kai sensei sem hagyta szó nélkül, és egy pár mondatos szóváltás alakult ki köztük. Ami számomra egy kis plusz segítség is lehet, ha jól ügyeskedem.
* Ez most pont kapóra jött, köszi Kai sensei, de ez sem lesz elég, talán ha még egy klónt is létrehoznék, valamint a végén a táskát előre kihajítva, talán még jobban meg bírnám zavarni aztán lecsapok és Ayamét a senseihez viszem. Úgy is ez a harc már az elejétől csak kettőnkről szólt talán a kunyhóban tett megjegyzésem miatt, de ki tudja lehet teljesen más oka van velem harcolni.
Mielőtt még megpróbálnék, a fák közt a háta mögé kerülni létrehozok egy Bunshint, aztán tényleg elindulok. Amint befejezte a sensei és a férfi a beszélgetést a klónom előmegy a fák rejtekéből.
– Nem vagyok puhány! Kai sensei pusztán csak félt. Tudja mik a jelenlegi határaim és ezekkel én is tisztában vagyok. De azért nem bírom jelenleg feszegetni őket a harcunk során, mert egy számomra fontos személy van az egyik klónod kezében. Bár már nem sokáig.
Mire a klón a mondandója végére ért, nekem is sikerült a háta mögé, lopakodnom. Ekkor a klónom megindul a másik életben maradt klón felé, mikor már olyan közel volt, a bal kezemben lévő táskám, nekidobtam annak aki nem rég a senseiel beszélgetett, mivel valószínűleg az az igazi. Majd amint mind két elterelés nagyjából magukra vonta a figyelmet, én következhettem, újra lábamba vezettem a chakrám és a Shushin no jutsut használva az Ayamét fogva tartó mögé kerültem, a jobb kezemben lévő karddal egy vágást ejtettem rajta. Amint a földklón porként hullott a födre szabad kezemmel megragadtam Ayamét, majd egy újabb Shushin no jutsut használva a senseihez vittem.
– Kérlek, maradj itt Ayame! Sensei öntől pedig azt kérném, vigyázzon rá! - majd Harudához fordultam
- Tüntesd el a klónt és folytassuk a harcunkat csak te meg én egy az egy ellen! – csönd lett és csak a férfi döntésére vártam, hogy legyen tovább…

// Nem bírtam, nagyon elhúzni a tervezést ezért kicsit tovább is vittem hogy legyen hossza is. Remélem nem gond. //

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 44

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 623

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Fuu on Szer. Okt. 22 2014, 10:20

/ Aokaze Atsushi /

- Nyugi kölyök, az igazi feladat nem a harc volt, sokkal inkább látni akartam, hogy mit tudtok. Nem mondom, hogy semmi, de ez még mindig nem valami. De fejlődhettek. - Mondta, mely eléggé zavaros volt, de maga az embert sem lehetett igazán kiismerni. - Bár eléggé könnyed csata volt, ha komolyan veszem már nem élnétek...mégis azt hiszem ígéretes tehetséged van. Azt ajánlom maradj ilyen, és állj ki a társaidért, mert ha egyszer egyedül maradsz majd mint én itt... - A mondatot nem fejezte be, inkább gyorsan változtatott a mondandóján. - Na mindegy is, neked vannak társaid és mestered, mindig védd meg ezeket a kötelékeket, és akkor erős maradsz.
- Mond fiú, hogy is hívnak??? - Megvárja a válaszod majd, folytatja. - Meséld el nekem, mi az álmod? - Figyelt, s úgy tűnik végre igazán érdekli valami rólad.

/ Semmi gond, végül is így is jó ^^ /
avatar
Fuu
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Pént. Okt. 24 2014, 19:08

// Fuu – Egy elveszett shinobi lélek //
 
A férfi magabiztos kijelentésemre válaszként a következő mondatával nyugtatgatni szeretett volna, és zavaros megjegyzésével rámutatott egy olyan dologra, amit már az elején tudtam, sőt valószínűleg mindenki.
- Én is tudom jól, de azzal, hogy Ayamét is belekeverted a harcba, amitől én óvni szerettem volna. Ami ráadásul nem is hármunkról, hanem inkább kettőnkről szólt, egy kissé felhúztál.
Miután meghallgatta ő is a mondandómat újból belefogott ő és ellátott egy tanáccsal, de mikor a számára szomorú részhez ért volna, elharapta a mondtat végét, majd egy kis szünet után új irányba kezdte terelni a beszélgetést, majd rákérdezett a nevemre.
* Most hogy mondja még be sem mutatkoztunk neki.
- Bocsánat, hogy eddig még nem mutatkoztam be. A nevem Aokaze Atsushi, ők pedig Miyamoto Ayame, és Kumoro Takeshi.
Miután bemutatkoztam neki, és bemutattam a többieket is, így utólag az álmomról kérdezett, kissé furcsa hogy azzal kezdi az ismerkedést, hogy az álmomról kérdez, de végre mutat valamiféle érdeklődést valami iránt így örömmel válaszoltam neki.
- Valószínűleg nem túl egyedi állom, de számomra akkor is az a legfontosabb, hogy a falum és a szeretteim biztonságban éljenek, de ez nem mindig volt így. Mikor kisgyermek voltam csak azért akartam ninja lenni, mert menőek tartottam őket, de a hogy nőttem és komolyodtam ez megváltozott. De még nincs meg hozzá az erőm, hogy ezt megvalósíthassam. Ezért szeretnék erősebb lenni, tanulni és tapasztalni, hogy közelebb kerüljek az álmomhoz és elkerüljem a múltbéli hibáimat.
A mondókám végén szomorúbb hangulatra váltott hangom.
 
// Múltbéli hibák alatt a küldetéseken lévő hibás döntéseket értem. Ezen kívül semmi sötét sincs az életemben és remélem ez így is marad. Very Happy // 

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 44

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 623

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Fuu on Vas. Okt. 26 2014, 17:25

/ Aokaze Atsushi /


A férfi figyelmesen hallgatott, majd amikor az álmodról beszéltél olyan volt az arca, mintha egészen át tudná érezni a helyzetedet. Amint végigmondtad a dolgot, ő nem habozott, s beszédbe kezdett.
- Értem mit érzel, azt hiszem kicsit olyan vagy mint én. Régen számomra is ez volt a legfontosabb. - Mondta, majd felfelé tekintett, mintha elmélkedne valamin, de hamar folytatta. - Most is a társadat helyezted előtérbe, pedig ha nem akartad volna megmenteni tőlem, talán már rég sikerült volna megsebezned, s már befejeztük volna az egészet. - Tekintet rád. - Amikor még Konohában voltam, pont ilyen voltam mint te. A csapattársaimat nagyon szerettem, közülük is legjobban a hajdani feleségemet, és tudod ki volt a másik társam? - Kérdezte, majd kicsit furcsán, de mestered irányába tekintett. - Ő ott. Hárman egészen jó csapat voltunk egykor. De ennek is vége lett, s most itt vagyok, ennek az előzményeit gondolom tudod. Az értékrendem megváltozott, de remélem te nem leszel olyan mint én, ne hagyd, hogy a jövőd kicsússzon a kezeid közül. - Fejezte be, majd közelebb lépett. - A harcunknak ezennel vége, azt hiszem veletek tartok, végül is már nem köt ide semmi, ami élő lenne, őket pedig mindig meglátogathatom, itt biztonságban lesznek. Lássuk mit ajánl most nekem Konoha. 
A férfival vissza mentetek a házába, majd hamar összepakolt, elindulva a sírnál álltatok megy egy-két percre, míg elbúcsúzott, s vitt még egy-egy szál virágot. Elindultatok hát haza, Konoha vigyázó falai felé, de az út még hátra van...


/ A postod addig elmehet, hogy elindultok és úgy az út feléig elértek ^^ Bocsi, kicsit csúsztam az írással /
avatar
Fuu
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Hétf. Okt. 27 2014, 16:30

// Fuu – Egy elveszett shinobi lélek //
 
A férfi készségesen végighallgatott, mikor pedig az álmom került szóba, arcán láttam hogy érzett már hasonlót, amint befejeztem a mondandóm ő egyből rá is kezdett, és elmondja ő is ilyen volt. Majd az égre tekint, mintha merengene a régi emlékek közt, aztán folytatta a beszédet a harcközben megfigyelt észrevételeinek elmondásával, majd rám tekint és a múltjáról kezdett mesélni nekem, megosztotta velem hogy felesége volt a csapattársa és egy kérdést is intézett felém.
* Ki lehetett, ha megkérdezte tőlem biztos ismerem. Akkor csak egy valaki jöhet szóba Kai sensei.
- Csak nem… - mondom halkan, kicsit megszeppenve. Közben a férfi tekintete a mesterre szegeződött, erre én is hátrakaptam a fejem és megerősítette iménti gondolatom, ekkor Ayame és Takeshi arcán is látszódott a meglepettség akár csak az enyémen.
* Mi mintha csak az én csapatomról beszélne, el sem hiszem teljesen ugyan az a felállás. Vajon Kai senseiben ez előhozta valaha is azt a bizonyos deja vu érzést?
Majd a férfi közelebb lépett, bejelentette a harc végét, és hogy visszajön velünk a faluba aztán bementünk a házba és elkezdett összepakolt.
– Segíthetünk valamiben? - Tesszük fel, udvariasságból a kérdést pedig tudjuk mi lesz rá a válasza.
- Köszönöm, de nem?
Megvártuk, míg összepakol, majd útnak indultunk, az úton természetesen megálltunk a vízesésnél lévő síroknál, itt eltöltöttünk pár percet, némán. Közben a férfi egy-egy szál virágot helyezett, a sírokra az általam odahelyezettek közé. Mikor a férfi kellőképpen elbúcsúzott a családjától útnak is indultunk, végig a folyó mentén ki a városfalig onnan, északnak haladva tovább egészen a városkapuig majd az erdőn át vezető úton indultunk Konoha felé, az erdő olyan volt mint reggel, csendes és nyugodt, könnyen áthaladtunk rajta.

// Ugyan már ezt én nem nevezném csúszásnak. Remélem nem történt semmi komoly a lábaddal. De tudod ami nem öl meg az megerősít. Jobbulást //

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 44

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 623

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Fuu on Kedd. Okt. 28 2014, 17:24

/ Aokaze Atsushi /



Az utatok hazafelé csendben zajlott, s viszonylag gyorsan. A férfit egészen a falu vezetősége elé kísértétek, ahol visszakapta fejpántját, s jouunnin rangban visszatért a falu ninjái közzé. De mielőtt útjaitok végleg szétváltak volna a férfi még egyszer odalépett hozzád, s megszólított.
- Hát kölyök...van valami, amit azt hiszem kiérdemeltél. - Szólalt meg, s egy érdekes mintájú tőrt húzott elő a táskája mélyebb zugaiból. A pengéje fényes volt, a markolata pedig néhol vöröses színnel volt borítva. A penge végén , éppen ahol a markolat kezdődött, egy vöröses színű minta volt a pengébe vésve, s a formája is igencsak érdekesen hajlított volt. / Penge hossza 15 cm, markolat hossza 15 cm, penge hossza átlósan 7 cm, penge vastagsága 1 cm. Különleges késessége nincs. Nem chakra érzékeny. / - Ezt neked szánom, még régen magam készítettem, a fiamnak akartam adni, majd ha felnő, s ő is shinobi lesz, de láthatjuk erre már nincsen lehetőség. Így úgy látom, nálad jobb szolgálatot fog tenni. - Mondta, majd hátat fordított, s eltűnt. A mestered megdicsért titeket, főleg téged, mivel megoldottad az ügyet, s valahogy mégiscsak rávetted a férfit, hogy visszatérjen.

- Szép munka volt fiatalok, tőled tőled. - Fordította feléd a tekintetét. - Elmegyek, beszámolok az útról a vezetőségnek. Holnapig pihenjétek ki magatokat, ha bármi fejlemény történik majd értesítelek titeket. Rátok fér a pihenés! - Fejezte mondandóját majd távozott. 


/ Ügyi voltál, szerintem egészen hosszúra nyúlt, szóval a megbeszélt fegyvert kapod jutalomként, valamint + 15 Ch-t! Azt, hogy a képet kiteszed-e a fegyver mellé rajtad áll ^^ /



Egy nappal később:

- Atsushi! - Hallasz eléggé hangos kiabálást az ajtód előtt, szinte kora reggel. Amint kiérsz, s kinyitod a mestered van ott, kezében egy irattal, s maga mögött társaiddal.  A papíron, az írás állt, egy képpel, melyen egy fiatal nő volt. Fején Konohai fejpánttal. 
Társaiddal együtt, mestered is belép hozzád, s igyekszik elmagyarázni a dolgot.
- Újabb feladatunk van! Nemrég három genin kilépett a falu területéről, ismeretlen okokból eljutottak a Kihalt erdőig, de csak ketten tértek vissza, egyikük ott maradt. A visszatért két kölyök képtelen értelmesen elmagyarázni mi történt, így nekünk kellene megtalálni az elveszett kis báránykát. Jelenleg, még ha egy genin is, nem veszíthetjük el, ő is a falunk részét képezi. - Mondta mestered, majd arra kért szedd össze magad, s mihamarabb induljatok felderíteni a helyzetet. Később, út közben még több információt is megoszt veletek, miszerint a két kölyök, akik vissza tértek, annyit tudtak elmondani, hogy a lány egyszer csak levált tőlük, s egy térképen képesek voltak megjelölni a területet amit bejártak. Úgyhogy majd ezen a terepen kell szimatolnotok. De többet nem tudtak mondani, rémültek voltak. A mester körbeadja a lány képét. - A neve Endo Satomi, 15 éves genin. Nem tudok róla sokat, azt hiszem még nincsen elemi beállítottsága, de jelentős a taijutsu tudása. De sajnos ennyit tudunk róla.




/ Addig írd, hogy elindultatok, s a mestered ismertette az információkat. Kövi postodat majd a Kihalt erdőhöz kérném. http://narutohun.niceboard.org/t2329p30-kihalt-erdo /
avatar
Fuu
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Unazaki Ashura on Kedd. Márc. 17 2015, 23:29

A nap kezdett felkelni a horizonton, ámbár ez még nem világította át teljesen az erdőben elnyúló tisztást ahol a kezdeti találka volt megbeszélve. Tökéletes időpont és helyszín, már ha nem akarja valaki, hogy bárki is megláthassa őt és az esetleg vele lézengőket. Pirkadatkor alapból rosszak a látási viszonyok, és az emberek zöme még nincs ébren. Ámbár ezen emberek körébe éppen nem tartozott bele a három "küldött", az Unazaki család önjelölt vészmadarai. Névlegesen Unazaki Kibusha, Nakashima a "vándor ninja", és persze történetünk és a jövendőbeli tárgyalás koronázatlan főhőse, Unazaki Ashura. Kivételesnek számított, hogy álruha nélkül álldogált a tisztás közepén és ez meglepő magabiztossággal töltötte el őt. Már valóban nagyon fáradt volt attól a sok bujkálástól, és hogy nem volt képes egy sétát tenni bármely városban anélkül, hogy attól kellett volna féljen, hogy fejvadászok csapnak le rá. Csak hogy minél "hivatalosabb" legyen a helyzet, ikonikus ruházatában, bíborvörös hosszúkabátjában várta Konoha küldöttségét, vagy legalábbis előfutárait. Ezüst haja szabadon lógott válla fölött, bár már ez is zavarta, ideje volt már egy hajnyírásnak is. Katanája szimbolikus módon a földbe volt döfve, karjait egymásba fonta mellkasa előtt.

Nem volt értelme bármin is gondolkodnia vagy akár átismételnie magában, hogy miről fog beszélni pontosan, mint máskor is most is improvizációs képességére és az alapötletekre fog támaszkodni. Csöndben maradt, nem mozgott különösebben, csak néha nézett rá társaira miközben várták a követeket. Bár nem adott neki hangot, már igazán érdekelte, hogy hol lehetnek... Az nem kérdéses, hogy már figyelik őket, vagy hogy körbevették az egész területet elővigyázatosságból, de ha Ashurán múlik, ez a tárgyalás vérmentesen fog lezajlani. Már ideje lenne.

_________________
Egyéb karakterek: Shinjigami Kurai | Yurasuhina Kaiki


Nem olyan nehéz meghalni egy barátért, mint amilyen találni egy barátot akiért érdemes.
- Homérosz

avatar
Unazaki Ashura
Játékos

Tartózkodási hely : Nehéz megmondani...


Adatlap
Szint: A
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 750

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Hyuuga Shakaku on Vas. Márc. 22 2015, 20:45

[Danzou, Ashura, Kibusha]


A fiatal nőből szinte majdnem kibuggyan a nevetés, amikor elképzeli, hogy vajon milyen képet is festhetnek, amint állnak, mint egy bizonyos fajfenntartó intézmény, ugyanis valljuk be őszintén, ez a szituáció egyikükhöz sem illik igazán.
Az őrült kacaja viszont biztonságos kordonok közé van terelve a pókerarca mögött, s legfeljebb csak a szemei árulkodnak szórakozottságáról – de azokat csak azok tudják értelmezve olvasni, akik már jó ismerik. De tulajdonképpen csak az a két férfi sorolható ebbe a kategóriába, akik között elfoglalta állását.
Könnyelmű és könnyed tempót diktáltak, így nem csoda, hogy volt ideje befonni a vérvörös haját, valamint átöltözni alkalomhoz illő ruházatba: a gyöngéd selyem és szatén lekerült róla, helyébe egy szokásos, végtelenül egyszerű és mindennapi öltözék lépett, ami ugyan nem Konoha egyenruha, bár közel áll hozzá – számára mégis olyan idegen, mint a Havasi vidékek jeges vizei. 'De ezt persze senkinek sem kell tudnia...' Mindazonáltal úgy volt vele, hogy ezzel az öltözettel talán enyhítheti az irányába kifejezett esetleges feszültséget, de persze ott van a zsebében a boríték, amit az előző Hokagétől kapott... 'De pont ez a baj, hogy az előzőtől van...'
Testtartása ugyan kontraposzt, mégis mintha márványból faragták volna. Jól tudja ugyanis, hogy itt csak két végkifejlet áll előttük: élet vagy halál. Na nem mintha ez nem így lett volna eddig is, de jelen pillanatban a kocka egy olyan élen táncol, ahol a legkisebb és a legnagyobb számok sorsa dőlhet el.
Mert bár együtt a legerősebbek, együttállásukkor veszíthet az Unazaki klán a legtöbbet.
S talán éppen ezért tartja élesítve érzékeit, valamint aktiválva képességét – az ő feladata ugyanis jelen pillanatban az, hogy lásson akár egy kilátástalan helyzetben is.
avatar
Hyuuga Shakaku
Játékos

Taijutsu Pontok : 178

Specializálódás : Agyfaszosztás

Tartózkodási hely : Pszichiátria


Adatlap
Szint: S
Rang: Pedoepicentrum (by Kakashi)
Chakraszint: 2000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Shimura Danzou on Csüt. Ápr. 02 2015, 19:27

// Unazaki Kontingens //

A város csendes. Ósdi házait az idő vasfoga már kikezdte, noha majd' mindegyik gondos ápoltságról tanúskodik. A poros, de virágokkal teli téren várakozik a kis csapat. Itt-ott emberek ténferegnek. Egy kocsma előtt valami részeg kornyikál, noha még egészen korán van. Egy süteményes stand előtt kislányok örömködnek, vígan majszolva a ki tudja honnan szerzett pénzből vett finom falatokat. Egy szamuráj a Daimiyo jelével ellátott egyenruhában, karddal az oldalán nézelődik. A részeget vizslatja, elsősorban. Hogy mit keres itt? Ki tudja, talán rendfenntartó...
Persze ebben a színes, de mellékes "kavalkádban" ott sétálgat ez a hármas is. Ennyi látszik ebből a kis térből. Ez az elméleti valóság. Nem látni azt a tucatnyi ANBU-t, akik különböző módokon elrejtőzve, de itt vannak a közelben. Egy csapatnyi könyörtelen gyilkos, Konoha jele mögé bújva. És mind az Unazakikat figyeli, felkészülve a legrosszabbra... Persze Naka, Kibusha, vagy akár Ashura sem érzékeli őket konkrétan, egyszerűen csak tudják, hogy ott vannak. Nem csak azért, mert így kell lennie, mert ez az ANBU stílusa... Ó, nem! Megérzés, ninja rutin. Többé-kevésbé legalábbis....
Az öregasszony szürke és jelentéktelen jelenség, mégis Ő az egyetlen, aki útját állja az Unazakik sétájának. Ráncos, aszott arca alapján nyolcvan körül járhat, de pillantásából meglepő mértékű életenergia sugárzik. Szürke kimonoja régen valószínűleg fekete volt, Obi-ja kékje is élesebb lehetett, egykor. Haja kontyba fogva. Alacsony, százhatvan centi körül lehet. De nem cukorkát osztogatni, vagy pénzt kunyerálni akar. Teljesen más okból lép be a kis csapat elé.
- Miért is vagytok Ti itt pontosan? - a kérdés nem éppen illedelmes, gyorsan javítást is kap - Mármint, az emberben feltevésre kerül a kérdés, hogy mit is akar három S szintű bünöző álca nélkül, egy ilyen helyen. Persze, találkozót beszéltünk meg különböző informátorokon keresztül, mégis szétvet a kiváncsiság. A háború közepén egyszerűen megjelenik az Unazaki klán színe-java. Csak nem értem, hogy vérfürdőt akartok, vagy tényeg van valami célotok. Tudjátok nincs bajom az aberrált gyilkosokkal, csak meglep, hogy akarnak tőlünk valamit!
A provokáció egyértelmű. Bár vannak bizonyos kérdések. Hogy mégis milyen jellegű. Külön nektek csomagolt, előre elkészített, vagy egyszerűen a nő nyelve ennyire csípős. Igaz, lehetséges, hogy teljesen jelentéktelen a dolog, azonban közel sem kizárt, hogy nem az. Az utcán lézengők nem igazán figyelnek rátok, miért is tennék? Nincs mindenkinek BINGO könyve.

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Adminisztrátor

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Hyuuga Shakaku on Szomb. Máj. 23 2015, 16:18

[Danzou]


A fiatal nő deaktivált, ezüstösen villanó seszínű szemei felmérik az eléje táruló látványt, s bár érdektelenséget illene színlelnie, erre mégsem képes, hiszen ismeri a vidéket – igaz, sok másikat is, de a Tűz Országa mindig is különbözni fog a többitől, ahogyan azok is egymástól. Sunagakure nappal elképesztően meleg volt, a hőség kibírhatatlan, a száraz, forró és homokszemcsékkel tarkított szél pedig ellehetetlenített mindent; csak este kezdődött el a civilek élete. Kirigakure párás, s bár nem meglepő, mégis igencsak ködös, nyomasztó; falai között a rémszerű emlékek sikolya még mindig visszhangzott, a megbarnult vérnyomok még mindig nem koptak le a falakról. Kumogakure épületei árnyékában pedig mindenki, s velük együtt minden személyes probléma árnyékba vetült. Konoha után Kumo-t élvezte a legjobban; az emberek teljesen mások voltak, de hasonló volt a feszültséggel teli könnyedségük. Bármennyire is paradox, mégis ezzel tudja leírni a két nagyhatalmat. S bár a kisebb nemzeteknek is átélhette a varázsát, valahogy egyik sem fogta meg a fantáziáját igazán, Iwagakurétől pedig mindig sikerült távol maradnia.
S most mégis itt áll, hiába tartván magát világutazónak. A tervek – melyek csak részben származnak tőle – most egészen más vizekre terelik; harcolhatna ellenük, foggal és körömmel tiltakozhatna még most is, úszhatna az árral szemben, de mégsem teszi: a titokzatos Lidérccel való találkozása ugyanis ismét feltámasztotta benne az eltökéltség mézédes, mégis pengeéles szellemiségét. Eleget időzött a pártatlanság mezején, azon a hajszálvékony peremszélen egyensúlyozva, miközben minden oldalról hurrikánok ostromolták elszántságának fellegvárát; el akarták téríteni, s talán még a kételyes sötétség végeláthatatlan mélységének tárt karjaiba lökni is – sikertelenül.
Helyzetének szilárdságát viszont nem saját személyiségének köszönheti, sokkal inkább a körülötte megforduló szituációs elemeknek; a kismillió sorsutak közül egyikről lépett a másikra, többször átszökellve másokat, de mindezt vaktában, cél nélkül, nem törődve azzal, hogy hány íratlan szabályt szegett meg, s hogy kiknek a sorsát változtatta meg, húzta keresztbe, esetleg vágta el teljesen.
~ És csak két Unazaki kellett ahhoz, hogy ez változzon...~
Alapvetően nem sorolja magát a kiszámítható személyek kategóriájába, sőt kifejezetten dicsőséget érez minden egyes alkalommal, mikor mások számításait keresztbe húzhatja, nem számít, hogy mekkora mértékben. Jól tudja ugyanis, hogy a kiszámíthatatlanság igencsak előnyös fegyvertényező lehet egy shinobi arzenáljában, ami az élet megmentésére is teljes mértékben alkalmas.
Azt is tudja viszont, hogy most ezzel a lehetőséggel nem élhet: így is célpontok, méghozzá eléggé látványosan, s az első rossz pillantásnál támadások tucatját zúdíthatják rájuk, elvonva a figyelmüket a hátuk mögé osonó asszaszinok jelenlétéről.
Különleges és bonyolult fonatrendszerbe foglalt vörös haján megcsillannak a napsugarak, de szellő nem gyakorol rá fizikai hatást, mikor a fejét egy leheletnyivel megdönti balra; kíváncsisága viszont további formát nem ölt. Az előttük megjelenő alak végtelenül érdekes számára.
Nem gondolta volna ugyanis, hogy egy nő lesz az, akivel a hivatalos forma kezdetét veszi; a meglepődöttség viszont pozitív csalódás. Ő maga ugyanis némileg feminista (sőt!), mindez viszont nem elég, hogy nyugalomba ringassa – a nők ugyanis egy veszélyes fajta, ravasz rókák és megátalkodott kígyók, édes szavakkal, melyek észrevétlenül mérgezik az ellent, barátot. Ezt jól tudja, hiszen ő maga is egy nő. Egy nőt pedig még egy valami tud igazán kegyetlenné és veszélyessé tenni: a hűség, legyen az a szerettei, ideáljai, önmaga, vagy éppen a hazája iránt. Egy nő továbbá sosem lehet öreg, csupán érnek, ahogy a mámorító bor, s csiszolódnak, mint a folyamatosan edzett acél. Egy olyan társadalomban pedig, mint amilyen az övék is, az erő és a befolyás a meghatározó – az pedig, hogy egy nő mindezeket képviseli, ahogyan a nemzetét is ilyen minőségben, egyben figyelemre méltó és veszélyharangokat kongató.
Persze az is lehet, hogy az egész csupán illúzió – bár őszintén reméli, hogy korántsem erről lenne szó.
~ Óóó, rég találkoztam már olyannal, aki ennyire készségesen illeti saját magát is az „aberrált gyilkos” jelzővel akár akarva, akár akaratlanul... hiszen itt mind azok vagyunk, nemzet vagy sem, közvetlenül vagy közvetve... ~
Az Unazaki klán szövetségének felajánlását jöttem közvetíteni, továbbá a boríték tartalmának kereteiben felajánlani aberrált szolgáltatásaimat Konohagakure no sato részére... – szavai komoly szilárdsággal csengenek az egyébként feszült légkörben, kezében pedig rezdületlenül kerül kinyújtásra a megnevezett objektum. Arca ugyan pókerarc, mégsem márványszerű; szemeiben érdeklődés fénye csillan, kisugárzása pedig nyugalmat közvetít – a legapróbb nefárius szándék ugyanis a szituáció katarzisához vezethet. S jelen pillanatban szeretné ezt elkerülni.
Némileg talán szűkszavúnak tűnhet, de tisztában van vele, hogy ilyen szituációkban a kevesebb több, s igencsak megfontolva kell egyik gondolatmenetről a másikba átváltania, mindeközben végig figyelve a környezetét, különösképpen a tárgyaló félt; annak minden mozdulatát, ráncainak változását, még a legapróbb levegővételét is.
avatar
Hyuuga Shakaku
Játékos

Taijutsu Pontok : 178

Specializálódás : Agyfaszosztás

Tartózkodási hely : Pszichiátria


Adatlap
Szint: S
Rang: Pedoepicentrum (by Kakashi)
Chakraszint: 2000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Shimura Danzou on Hétf. Jún. 01 2015, 13:15

// Aikan //

A vénasszony fiatalos szeme Nakashima tekintetét keresi, szinte már megszállottan. Talán ez is provokáció, talán egyszerűen csak megszokás, vagy az is lehet, hogy a szándék komolyságát akarja így kideríteni. Mindenesetre frusztráló lehet egy idő után, vagy éppen élvezetes kihívás. Minden attól függ, hogy Hyuuga Aikan miképpen ítéli meg a dolgot.
A felé nyújtott borítékot figyelmen kivül hagyja, s talán mintha egy aljas, kéjes, kárörvendő mosoly rejtőzne az aszott ajkak mimikájában. Öreg arca nem sokat rezdül, még csak ellenszenv sem látszódik. De érezhető és érthető, hogy a vénasszony következő kérdése nem csak a vasat üti tovább, hanem őszinte is, érdeklődő.
- Miből gondolod, hogy Konohagakure no Satounak olyanokra van szüksége szövetségesül, mint az Unazakik? 
Nem mondhatni, hogy ez a kérdés teljesen légből kapott, vagy váratlan lenne. Elvégre minden oka meglehet ennek a vénasszonynak, hogy kételkedjen az üzlet szükségességében. S hogy az öreg nő agresszív magatartása itt véget ért volna? Ó, közel sem!
Közelebb hajol Aikanhoz. A Hyuuga érezheti parfümjének émelyítő illatát. Mintha cukrozott levendulában fürdött volna, olyan szagot áraszt. Kellemetlen, közelről legalábbis.
- S itt ez a remek lehetőség, hogy visszaszerezzük, ami elveszett. Továbbá megszabadulhatnánk néhány S szintű problémától. Mégis, mennyire volna ehhez mérhető egy kétes értékű, komolyabb haszon nélküli szövetség? - Továbbra is Naka szemeibe fúrja tekintetét.
Az öregasszony kopaszodik, ezt ilyen közelről szinte már a vak is láthatná. Fejbőre mintha sebes lenne, arcizmai sem fiatalosak már, olyan, mintha két oldalt lógna valami a fején, jóllehet, így is van. Mindössze a lélektükrök azok, melyek olyan életenergiát, vagy talán veszélyes inteligenciát sugároznak. Ezt leszámítva egy szürke öregasszonyról van szó, akivel talán szóba sem állna egy olyan személyiség, mint Aikan. Azonban ez valamiért veszélyessé teszi az öregasszonyt, mint azt Nakashima már megállapította. De Konohagakure tényleg csak azért egyezett volna bele ebbe a találkozóba, hogy lemészárolja az Unazaki-vezetőket? Vagy ez még mindig szimpla provokáció?

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Adminisztrátor

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Hyuuga Shakaku on Hétf. Jún. 01 2015, 15:54

[Danzou]


A fiatal nő ezüstös tekintete, bármennyire is keresi azt párbeszéd másik oldala, az idős asszony alsó szemhéjánál marad, s az alsó szempillák tövénél nem is kóborol feljebb – persze lehet, az idősebb nő mindössze deklaratív típusú szemkontaktust igyekszik felvenni, ő viszont kerüli ezt, méghozzá nemes egyszerűséggel abból kifolyólag, hogy ismeri az illúziók művészetét, még ha ő maga nem is beavatott abba, s nem akar a legelső pillanatban áldozattá válni. Ugyanakkor viszont a nő veheti ezt hamis szándék jelének, de úgy tartja, nem a nő jelenlegi véleménye vezet el egyenes jelleggel a végjátékhoz, noha minden bizonnyal az első körön túli áthaladásnak a feltétele.
Ahogyan Ön is mondta, háború közepén állunk; a közepén, tehát a legvéresebb és legkimerítőbb része, a végjáték, még odébb van... – a nő illata, amely ilyen közelről valóban inkább szagként titulálható, valóban émelyítő, de nem tartana itt az életben, ha mindez meggátolná haladásában; ez viszont nem jelenti azt, hogy ne hiányozna neki máris a tűz füstjének illata. A szaglását, s ennek következtében ízlelését is némileg kizárva koncentrál a hallására, a bőrének érzékleteire, a levegő és a lábai alatt heverő talaj rezgéseire. A szervezetében felszabaduló adrenalin viszont tagadhatatlan erővel söpör végig rajta és frissíti fel tudatát, mint nyári zivatar a szikkadt mezőt – s elméje legmélyén tudatosul az a megfoghatatlan érzés, mely szerint egy vihar közeleg; mennydörgéssel és villámözönnel, jégesővel és tornádókkal.
A kérdés már csak az, hogy kinek a képében érkezik: a sajátjukén, vagy magának Konoháén, illetve átformálja-e a vidéket, vagy áthalad a fejük fölött.
De vajon hány emberét veszítette már el Konoha a háborúban, hány harcol így is a frontokon, életükért küzdve talán épp ebben a pillanatban is. Hányan fognak még meghalni? – a hangja elveszíti játékos csengését; egyszerre pengeéles és lágy, hullámzó, akárcsak az óceán fodrai, melyek egyik pillanatról a másikra képesek változni: hol ringatva a halászhajókat, hol pedig szilánkosra zúzva azokat. – Mert bár egy háború valóban ilyen, ez pedig nélkülözhetetlen velejárója, de valójában mindegyiket okkal harcolják, valamilyen cél elérése érdekében. A szemükben mi lehet, hogy nem vagyunk többek aberrált gyilkosoknál, mégis harci kapacitásunkat ajánljuk fel eme cél elérése érdekében, hiszen van, hogy pont ilyen aberrált gyilkosok döntik el, melyik oldalára fordul a kocka. Elvégre mi vadállatok vagyunk a csatamezőn: széttépjük ellenfeleinket, vérükkel vörösre festve a természet ártatlan zöldjét, mivel a háborút vérben úszva lehet csak megnyerni: az emelkedik ki diadalittasan, aki először fojtja bele az ellenfelét a kiontott vérből álló óceánba, álljon a sajátjából vagy az ellenfeléből. Ha viszont a mi vérünk gazdagítja az óceánt, akkor az nem okoz figyelemelterelő gyászt, nem töri meg a harci morált, mert mi névtelenek vagyunk az árnyak flottájában; sem nevünk, sem életünk, sem pedig halálunk nem jelent semmit. Csakis az, amit a csatatéren tenni tudunk.
A fiatal nő nyelvének legszélső és leghátsó szekciójába harap; a vágások legapróbbika enyhén vért szivárog, pont annyit, ami elég az idegen szagtömeg ízlésére gyakorolt hatásának eltávolítására. A fémes íz pedig rideg nyugodtságot és objektivitást hoz elméjére, távol tartva a nemkívánatos emlékfoszlányokat.
Valóban kiiktathatnának bennünket, megszabadulhatnának egy problémától; viszont mégis itt vagyunk, felajánlva Konohának egy vérontás nélküli megoldást, mellyel közösen szabadulunk meg a problémától, méghozzá egy olyan húzással, ami az ellenfelek számára kiszámíthatatlanul meglepő. Így megszűnik a problematikus státusz Konoha irányába, mégis sokszorosára nőne az ellenfeleink számára. A rájuk váró veszély továbbá nem csak aktív katonai tevékenységben merülne ki, hanem információszolgáltatásban, technikai tudás továbbadásában a következő generáció részére és kapcsolati tőke kiaknázásában is. Az alvilágot ugyanis annak elemi könnyedséggel járják és derítik fel, ellentétben azokkal, akik távolról szemlélik és épülnének be, majd pedig buknak el a kísérlet során... Sokan úgy tartják – hangja tovább halkul, már szinte az északi szél suttogása, mely a fűszálakat gyöngéden, mégis némi ridegséggel simogatja –, hogy a chakra hatalom. De az információ is az. Mi az elsővel segítünk a háborút megnyerni, míg a másodikkal az azt követő időszakot dominálni. A harcokat követő helyreállítás ugyanis nem csak az idővel folytatott verseny lesz, hanem a többi nemzet ellen is. Elvégre az újjáépítéshez emberekre van szükség; emberekre, akik meghalnak a harcok folyamán. Emberekre, akiknek életét a közrehatásunk megmentheti...
Egy fél lépést hátrál a jobbjával, majd pedig baljára feszített nehezéket támasztva guggol le, jobb lábfejét tizenöt fokos szögben jobbra elfordítva. A mélyen elhelyezett súlypont ellentételezni szándékozik azt az eshetőséget, melyben a nő (és kísérete) hirtelen (de aligha váratlanul) támadást indítana ellenük; így ugyanis könnyen és gyorsan el tudna ugrani az esetleges agresszió elől. Viszont az alávetettséget is könnyedén jelző pozíciónak ezen felüli oka van: a kezében tartott tekercset nem szorongatja tovább, hanem a kettejük közötti távolság felénél helyezi el, közeledési szándékát szimbolikusan jelezve. Felegyenesedését követően hátrálva teszi meg a két férfi közötti elhelyezkedésig terjedő távolságot, nem fordítva hátat – az egyszerre lenne sértés is, valamint stratégiai hiba.
Sandaime-samának is felajánlottam efféle szolgálataimat, de ő tartott attól, hogy a jelenlétem az Uchiha Fiaskóhoz hasonló állapotot generálna. Godaime-sama pedig úgy vélte, informátorként tudná kihasználni a potenciális kapacitásomat. Így hát eljöttem ismét, Rokudaime-sama hatalmának idején, immáron viszont nem egyedül.
avatar
Hyuuga Shakaku
Játékos

Taijutsu Pontok : 178

Specializálódás : Agyfaszosztás

Tartózkodási hely : Pszichiátria


Adatlap
Szint: S
Rang: Pedoepicentrum (by Kakashi)
Chakraszint: 2000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Shimura Danzou on Kedd. Jún. 09 2015, 18:56

// Aikan //

Az öregasszonynak szeme sem rebben, de türelmesen hallgat. Figyel Nakashima minden egyes szavára és jól látszik rajta, hogy bizony alaposan megrágja azokat. Elméjében nagy erővel kattoghatnak a fogaskerekek, Naka szavai kemények, még ha hangja néhol másra is próbál hajazni. Aikan figyelmét nem kerüli el, hogy a vénasszony kezével a ruhaujját birizgálja. Talán ideges, vagy megfogva érzi magát? A fiatal Hyuuga valóban komoly és nyomós érveket hozott fel, melyekkel nehéz vitatkozni, úgy meg pláne, hogy ez ellenérvekben továbbra is reális és jogos provokáció képviseltesse magát. Ekkor tűnik fel valami olyasmi, aminek már hamarabb is fel kellett volna tűnnie. Eltűntek! Nincs senki az utcákon, sem a parkban. Akár a kámfor, úgy szívódott fel mindenki. Nakashimának leesik, hogy mellette a két Unazaki is észrevette a dolgot és idegesen toporognak. A függönyök mögül nincs kandikáló tekintet, az ablakok sötétek az üveg mögött nincs fény. A nap még perzselő sugaraival világít, a por szomjúságot okoz. De a felismerés tudatában egy újfajta érzés költözik a lányba. Izgalom. A vére már szinte pezsegni kezd. S a vénasszony... szóra nyitja száját:
- Úgy látom, hogy... - de hiába, itt megszakad, bár nem önszántából.
Egy erősebb, határozottabb és érzelemmentesebb hang szól a sötétből. Első pillanatra fel sem tűnik, hogy honnan jön.
- A Sandaime halott, a Godaime gyenge volt! Én nem hatódtam meg a nagy szavaktól. Konoha bizalma üdvös, de képes vagy-e fizetni az árát?
Amikor kilép egy oszlop mögül, elsőre csak mint valami árnyék, olyan. Azután, ahogy kilép a nap fényére, jobban felismerhetővé válik. Arca felét és egész jobb oldalát fásli borítja. Tekintetében nincs semmi. Mosolytalan arca szigorú, ezt állán a sebhely mégjobban hangsúlyozza. A bot, melyre támaszkodik, hangtalanul koppan a kemény homokban, szandálos lába újabb lépést tesz. A vénasszony nem mozdul, csak összecsukja az ajkait. Körös-körül, a tetőkön fekete ruhás, maszkos ANBU-k jelennek meg. Ők a halál hirnökei. Shimura Danzou még közelebb lép. A Rokudaime Hokage egyáltalán nem törődik az Unazakikkal, teljes figyelmét Nakashimára koncentrálja. A lány felteheti a kérdést. Ez most akkor jó, vagy rossz?

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Adminisztrátor

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Hyuuga Shakaku on Pént. Jún. 12 2015, 21:15

[Danzou]

~Danzou...~
Gondolata először a leghaloványabb suttogásként söpör végig tudatán, önkéntelenül is visszhangozva az emlékek, stratégiák és érzelmek kaotikus egyvelege közötti aprócska lyukakon átszűrődve, megállíthatatlanul átslisszanva.
~Hokage...~
A jelentéstartalom sokszínű és sokrétű, egyszerű ember számára elsőre talán felfoghatatlannak tűnik – mígnem elringatja magát az értelem állhatatos, mégis görcsösen csalóka élményében. Tévesen. Hisz' mikor átéled azt, amit az ujjbegyeid hegyén táncoltat, s csábít mézédes szavaival, hogy az már tiéd; akkor rántja el, egyre távolabbra hurcolva azt, mígnem szemed elől téveszted azt, valamint önmagad egyaránt. Mert valójában a Kage jelentést csakis egy Kage értheti meg, mindenki más csak távolról figyelheti. És ő már figyeli egy ideje...
~Diktátor...~
Tudja jól, hogy mindenki máshogyan gyakorolja a hatalmát, s hiába állítja önmagáról, hogy valami, miközben teljesen más, a tények önmagukért beszélnek: minden egyszemélyi vezető diktátor, nem számít, hogy az általa vezetett közösség autonómiáért harcol, kompromisszumokat kötve annak apró részleteit magáévá tudva. Csak illúzió. A civilek és klánok vezetői nyugodtan játszhatnak tanácsosdit, a lényeges kérdésekben sosem kaphatnak véleményezési jogot. Főleg háború idejében nem. Ezt sokan tudják, mégis negatív jelzőként használják ezt a tényszerű kifejezést; önmagáért beszél viszont, ha összehasonlításba helyezik az előző Hokagék munkásságát az övével.
~Vezető... Áldozat...~
A férfi karizmája kiemelkedő – ebben hasonlít a Harmadikra –, viszont acélos és pengeéles, ezt könnyű megfigyelni. Míg mások esetében a kor talán degradáló faktor lehet, ezen a napon máris két személlyel találkozik, akik ezt erősen aláaknázzák; a kor ugyanis élettapasztalat, kapcsolati tőke, és a hatalom egyéb megnyilvánulási formáival egyenlő, de legalábbis velejárója.
Vezetőnek lenni viszont egy ilyen időszakban...? Véleménye szerint abban semmi dicsőség nincs – gyermekkatonákat a halálba küldeni, fiakat, testvéreket, apákat a nyílt tűzbe lökni adott esetben azért, hogy egy másik misszióról eltereljék a figyelmet. S még ha ő maga egy csepp vért sem ont, mégis ő az, aki leginkább úszik abban.
A háború pedig megkeseríti az embert, megsanyargatja lelkét, letöri optimizmusát, elégeti hitét és összezúzza a bizalmát, mígnem egy rideg, számító héj marad üres kongással.
De nem csak elvesz dolgokat, nem csak megfosztja az embert a belső tüzétől – egy új lángot is fellobbant; Danzou pedig abban a pozícióban van, melyben tehet érte. Ez az új láng legegyszerűbben nevezve a béke, de a hiú szónál sokkal összetettebb jelentéstartalommal bír, mint sokan hiszik. Mert a béke relatív és átmeneti. Az igazi vezető pedig az, aki ezt a törékeny, relatív, átmeneti dolgot biztosítani tudja követői számára. Ez pedig sok dologra buzdíthatja az embert; szörnyű, magányos dolgokra.
Mert vezetőnek lenni szörnyű és magányos dolog – egyszerre tömeggyilkos és áldozat is. Ő az első, akire mutogatni lehet, ha valami rosszul sül el, s ő az utolsó áldozati bárány, akit a béke oltárán vágnak le.
~Szövetséges...?~
Mindenki valakinek a valakije, mindenki valaki; nincs az luxus, hogy valaki egyszerűen senki legyen. Valójában azonban mindenki azért küzd, hogy legyen valaki, s mikor végre ezt elérik, rádöbbennek, hogy mégis inkább senkik akarnának maradni – ahhoz viszont már túl késő.
Viszont önként szerepeket felmutatni másoknak? Azt csak az ostobák teszik... ők mégis itt vannak, körülvéve. A szituáció maga az ostobaságuk jele, viszont a nagyobb víziók megvalósításához szükséges némi őrültség. Ez viszont átlépi azt a határt. Vagy talán mégsem?
Tökéletesen tisztában van vele, hogy a szövetség alapvető koncepciója hazugságra épül, amely mégis egy adott pillanatban valósággá fordul át. A pillanatnyi szükség pedig, szükség révén, nagy úr.
~Egy szövetség törékeny dolog, mely csak addig van életben, míg az egyik tagja meg nem erősödik. Abban a pillanatban ugyanis elvágják a torkát... Érdekek és kompromisszumok. Hazugságok, mosolyog és hajlongások. Áldozatok és árulások... a legveszélyesebb tánc, ahol a táncparkettet ezrek életéből rakták ki, s a Shinigamik húzzák a nótát. Minél erősebbek a szövetségesek, s ezek minél tovább vannak szövetségben, annál nagyobb az esélye annak, hogy árulás történik. Ugyanis valljuk be őszintén, az elemi falvakhoz hasonló hatalmas játékosok csakis emiatt szövetkeznek... nem csak az ellenfeleiket győzik le, hanem a bajtársaikat is...~
Bár Danzou valószínűleg ezt nem tudhatja, s talán tapasztalatiból adódóan nem is feltételezi, de annak ellenére, hogy ők igenis bűnözők, aberrált gyilkosok, mégis tisztább lapokkal jöttek játszani, mint a Tűz jelenlegi szövetségesei. Továbbá Szél kiesettnek tekinthető egyelőre, de igazán érdekelné, mennyire van tisztában a Hokage a kisebb egységek, csoportok esetleges mozgolódásával; a háború ugyanis senkit nem hagyhat érintetlenül, jelenlétük mégis a végjátékra lehet befolyással.
Rokudaime Hokage-sama... – hangja mély, ahogyan a derékból történő meghajlása is. – Az Unazaki klán hálás azért, hogy fogadja tagjait, főleg ilyen feszült időkben. Az Unazaki klán nevében eljárva feltártam szolgálataink lehetséges tartalmát, mely ezen tárgyalás által feltártakra nézve rugalmassággal bír.
Felegyenesedve az arca ugyan érzelemmentes, ezüst szemeiben viszont kifinomultan kontrollált láng gyúl; ahogyan az ereiben és a lelke legmélyében is. Rezzenéstelenül konstatálja, hogy a tárgyaló felek és azok kíséretén kívül nincs más élő a környezetben – szeretné azt gondolni, ez annak a jele, hogy Danzou-t még érdekli valamennyire, hogy az emberei, illetve az ártatlanok még élnek, avagy sem.
Tisztelettel felkérném Rokudaime Hokage-samát, hogy ismertesse az elfogadás feltételeit...
Lehet, hogy talán túlságosan is lényegre törőnek vélhetik, viszont Danzou nem olyasfajta férfinak tűnik, aki tolerálja az időpazarlást. Az a globális szituáció, amiben vannak, önmagában elengedhetetlenné teszi az értékes pillanatok teljes kihasználtságát. És valljuk be őszintén, ő maga is már végtelenül kíváncsi arra, mit gondolhat a Hokage az ajánlattal kapcsolatban, illetve milyen ellenajánlatot fog tenni.
~Az életünkön kívül már volt, hogy mindentől megfosztottak bennünket, úgyhogy kösd fel a gatyád, Hokage!~
A gondolat ugyan nem éppen tisztelettudó, mégis valahogy felemeli válláról azt a hatalmas súlyt – még ha nem is teljesen –, melyet a mellette álló két férfi rótt ki rá.
avatar
Hyuuga Shakaku
Játékos

Taijutsu Pontok : 178

Specializálódás : Agyfaszosztás

Tartózkodási hely : Pszichiátria


Adatlap
Szint: S
Rang: Pedoepicentrum (by Kakashi)
Chakraszint: 2000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Misage on Szomb. Jún. 20 2015, 00:05

// Danzou //

Megérzésemre hagyatkozva egyenesen sétáltam tovább. Nem is kellett sokáig mennem, míg megérzésem helytállónak bizonyult. Gyors süvítés után gyenge fájdalom érződött a karomban, mellettem pedig egy nyílvessző nyársalta fel a föld levelekkel takart bőrét. Térdeimet behajlítottam, ninjatomat nagyjából gyomormagasságba emeltem, testemet pedig 45 fokban elfordítottam, hogy kisebb találati felületet nyújtsak, miközben kerestem a támadómat. Első pillantásom a nyílra esett, amelynek a becsapódási szögéből próbáltam visszakeresni az íjász pozícióját. Nem lett meg olyan gyorsan, mint szerettem volna és mire megtaláltam támadómat, ő már a következő lövéshez készülődött. Ebben a pillanatban egy kurasi-gamával megáldott ember is előkerült valahonnan a földön lévő növények közül.
~ Egyáltalán nem áll jól a szénám. Ebben a felállásban ha a fickó elengedi a húrt, akkor könnyedén szíven üthet az igazság egy nyílvessző formájában. Ráadásul ott van még az a másik is. Ha legalább csak egy sima kama lenne nála, de nem, neki persze, hogy a láncos verziót kellett választania. De persze az ilyet rendkívül nehéz használni, ezért kénytelen vagyok arra a feltételezésre alapozni, hogy csak épp ez akadt a kezébe, vagy hogy esetleg egy sima kamával jól bánik, de ehhez nem ért olyan jól. De elsőnek az az íjász. - a gondolatok egy másodperc tört része alatt száguldottak végig az agyamon. Mivel a földön álló harcos úgysem jön közelebb, amíg az íjász nem támad, nehogy ő maga is lővonalba kerüljön, ezért a nyíllal kellett elsőnek szembeszállnom. Egy magasabb szintű ninja képes lett volna puszta kézzel megfogni egy kilőtt nyilat, de nekem egyelőre nem volt kedvem ilyen mutatványok kipróbálásához. Annak ellenére, hogy Shikogonak is elárultam, nem tartom fontosnak az életemet, még nem akartam feleslegesen eldobni, mikor annyi ember várt még rám, hogy megölhessem őket. Így hát a tervezgetés végére érve, kihasználva, hogy alapállásomból könnyedén tudok mozdulni bármerre, egy szép szökkenéssel jobb oldalra ugrottam, el a nyílvessző elől. Ha sikeresen elugrok előle, akkor gurulással tompítva érek földet vigyázva, nehogy felnyársaljam magam saját fegyveremmel és mihamarabb egy vastag törzsű fa menedékébe húzódok. Ha ez is sikerül, akkor első dolgom szólni a Chuninnak. Ugyan nem szándékozom a segítségét kérni, de meghagyta, hogy szóljak neki. A parancsmegtagadást pedig csúnyán büntetik.
- Sikogo-san! Találtam kettőt. A fától egyenesen. - szól a rövid jelentésem ebben az esetben. Hangom halk, szinte suttogás.
~ Na, most már egy fokkal jobb helyzetbe kerültem. Akkor kezdjünk neki terveket szőni. Mit tennék szívem szerint? Kimennék és levágnám mind a kettőt a ninjatommal. Kár, hogy nem kivitelezhető. Minden esetre az biztos, hogy az íjászt kell előbb leszedni. A fenti pozícióját kihasználva jobban átlátja a terepet, így felém irányíthatja a társát még akkor is, ha a földi harcos elnézne valamit. A második probléma pedig az íja, ami elég szemét megoldása egy problémának. Gondolkozz! Mit tenne a nevelőapád? Őt ismerve kage bunshinokat használva kicselezné az ellenfelet és hátulról elvágná a torkukat. Kár, hogy én nem tudok kage bunshint használni. De a bunshin használata elterelés gyanánt még jól jöhet. Ráadásul nem is eszik annyi chakrát, hogy túlzottan kifáradjak tőle.  
A tervem a következő volt: Létrehozok egy bunshint, amit futva elindítok abba az irányba, ahonnan elugrottam az előbb. Arra azért figyelek, hogy futás közben oldalra pillantson, mintha az íjászt nézné meg, hogy ott van-e még. Ez után a klón beugrik egy fa mögé és eltűnik. Amíg a lenti fickó és az íjász is a klónomra figyel, addig én kiugrok a fa mögül és egyik fuuma shurikenemet elhajítom az íjász felé gyomorszáj magasságban, ami remélhetőleg súlyos sebet okoz neki, vagy legalább használhatatlanná teszi a fegyverét. Ez után ninjatommal megpróbálom hátbaszúrni a kusari-gamást. Ha nem jönne össze, akkor improvizálok a következő dolgokat szem előtt tartva: próbálok az íjász holtterében maradni, ahol a faágak miatt nem tud eltalálni, a földön tébláboló harcost nem közelítem meg két méternél jobban, kivéve ha támadok, de azt csakis hátulról teszem, illetve ha bármi probléma történne, akkor a Dainamikku Akushon segítségével felhúzom a nyúlcipőt.
Ha még a dolog elején nem sikerül elrejtőznöm egy fa mögött, akkor is tartom magam ehhez a tervhez kisebb változtatásokkal, ugyanis akkor három bunshint csinálok a fuuma shuriken eldobása után és a kusari-gamás fickó körül futkosva próbálom elérni, hogy amíg egy klónomra figyel, addig én hátba támadhassam. Ebben az esetben nem szólok Shikogonak. Nem azért, mert engedetlenkedni akarok, szimplán csak mert nincs időm.
avatar
Misage
Játékos

Taijutsu Pontok : 39


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 265

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Shimura Danzou on Vas. Júl. 05 2015, 16:28

// Hyuuga Aikan - Elnézést a megvárakoztatásért //

Rokudaime Hokage. Szúrós tekintete, mely el nem takart szeméből árad nem csak fenyegető, de zavaró is. Ha a szem a lélek tükre, akkor Danzou egy fenevad. Könyörtelen, támadószellemű rém, amely nem ismer el más akaratot a sajátján kívül. Mosolytalan arca rezzenetlen, állán a sebhely nem gyűrődik össze. A vénasszony nem mozdul. A tárgyaló felek között áll, de szinte megszürkült, kifakult a világból, hirtelen jelentéktelenné aszalódott. Nyílván ért hozzá, hogy ezt láttassa. Bár nem takarja el a Hokagét, az azért érződik, hogy úgy áll előtte, mint valami élő páncél. Lüktető vérrel teli pajzs, melynek külseje talán már megkopott, de tud egyet és mást a régi világ trükkjeiről. S figyelemmel kisérte ezt az újat is. S a Hokage? Azt mondják, hogy egy Kage a legerősebb a falujában. Talán ez manapság már nem igaz, de annak idején még jellemző lehetett a legenda szerint. Hogy Danzou milyen erővel rendelkezik, azt csak találgatni lehet. Mindenestre kevés pletyka szól róla, hőstettekről nem regélnek. Inkább csak azt mesélik, hogy eszes és kegyetlen. És hogy sokáig Ő volt Konoha második embere. De vajon tényleg ennyi lenne a Hokage? Tekintély és ész, amiből hiányzik az erő? Az erő mely a ninját S szintre emeli?
- A feltételem, hogy biztosítsátok hűségeteket. 
Igéző tekintete mellett ezek a szavak szinte... szinte komolytalanok! Elvégre mit várhat? Esküt? Szerződést? Ugyan, a szó elszáll a szélben, a papír és a tinta pedig hamuvá lesz. De sejthette és bizony jól sejthette Aikan, hogy ennyiben nem merül ki a dolog. De nem ám. Danzou folytatja.
- Hűségeteket pecsétekkel biztosítjuk, melyek elpusztítják testeteket, ha árulásra vetemedtek. Ezek az én feltételeim. De más követelés is van felétek. Honna mond el nekik!
A vénasszony újra itt van a térben, újra élettel teli, amint megszólal újra fenyegető és veszélyes. Visszaszált a játékba.
- A Hyuuga klán követelése, hogy elhelyezzük rajtad a mellékág pecsétjét. A Byakugan nem kerülhet rossz kezekbe.
Csend. Még a szél sem piszmog. Ez nem csak egy egyszerű ajánlat volt. Ez AZ ajánlat volt. És nagy különbség van a kettő között. Talán a háztetőkön álló ANBU-k fenyegető jelenléte is ezt akarja bizonyítani?

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Adminisztrátor

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Shimura Danzou on Vas. Júl. 05 2015, 17:14

// Miszage - Tőled is elnézést kérek a késésért //

Miszage eléggé szorult helyzetbe került, de úgy tűnik, hogy talpraesett és nem fél cselekedni. Ez mindenképpen csak becsületére válhat Konohagakure no Satou fiának. Egy íjász és egy Kusari-Gamát forgató férfi ellen kell harcolnia, hacsak nem akar elmenekülni. A felé reppenő nyílvesszőt kikerüli és már gyorsan ki is agyal egy tervet. Sajnos mert az íjász r endkívül füörge kezű, ezért Shikogot értesíteni ezekben a pillanatokan Miszage tervei alapján nincs idő. Létrehoz a fiú egy Bunshint elterelésképpen, miközben Ő beugrik egy fa mögé. És itt tér el az eredeti tervtől, mert most, a fa védelmében értesíti Shikogot a helyzetről, aki gyorsan reagál és egy "tarts ki, megyek" üzenettel válaszol.
Természetesen Miszage nem tervezi, hogy egy helyben fog ácsorogni, miközben a megmentőre vár - már ha egyáltalán szüksége van megmentőre. Létrehoz három bunshint, akik kirohannak a fa mögül, hogy alapsan meglepjék az ellenséget. Miszage hallja is, amint egy nyílvessző belecsapódik valamibe, talán egy fa lehetett az. Nyílván az egyik Bunshint lett megsemmisítve és a nyílvessző tövábbszállt, vagy egyszerűen célt tévesztett. Ekkor Miszage is kilép a fa mögül, kezében a Fuuma Shurikennel, amit nem is rest használni. A Fuuma Shuriken pedig, a halál eme könyörtelen fegyvere nem kegyelmez, repül, süvít a levegőben és Miszage jól célzott. Lenyesi az íjász egy lábát, miközbe sok kisebb ágtól is megszabadítja a fát. Majd beleáll egy vastagabb ágba, gyakorlatilag a fa törzsébe pár méter magasan. Az íjász felüvölt, elveszíti az egyensúlyát és zuhanni kezd. A Kusari-Gamás férfit azonban nem tartották fel sokáig a Bunshinok, veszélyes tempóban, döngő léptekkel, fegyverét pörgetve iparkodik Ninjánk írányába.

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Adminisztrátor

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Erdőszéli Város

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 3 oldal Previous  1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.