Utcák és terek

21 / 22 oldal Previous  1 ... 12 ... 20, 21, 22  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Kenshiro Karu on Vas. Szept. 27, 2015 9:16 pm

A chuunin egy pillantra gyanakvóan nézett rád mintha megsejtett volna valamit a kis magánakciódból aztán egy pillanat alatt megváltozott a tekintete és ismét mosolyogva fordult felétek. Kimumaró gyorsan végig mérte mégegyszera  csapatot aztán még mielőtt elindultatok közelebb lépett hozzátok és mélyen a szemetekbe nézett.
- Bár tudtom, hogy maga a küldetés a maga C szintjével valószínűleg nem fog gondot okozni nekünk, azonban háborús idők vannak és nagyon könnyen eldurvulhatnak a dolgok még akár a konohai határokon bellül is ezért szeretnélek titeket arra kérni nyomatékosan, hogy tartsátok magatokat a megbeszélt felálláshoz és ne próbáljatok meg hősködni. lesz még rá bőven esélyetek, hogy bizonyítsatok úgy gondolom. Tehát akkor Choruki és Mokubei ti lesztek a két oldalon kicsit lemaradva. Kicsit előrébb közvetlenül mögöttem Mao a mi bájos kunoichink. - Azzal küldött feléd egy szúrós pillantást ezzel is utalva arra, hogy sejti, hogy készülsz valamire. Lehet, hogy csupán azért leszel te mögötte, hogy szemmel tudjon tartani. - Ezt a felállást csak akkor fogjuk felvenni amikor elindulunk már az erdőben. Rendben akkor vegyetek egy gyors búcsút a falutól és induljunk. 
Nagyjából fél óra telt el mire gyalogszerrel elértetek olyan mélyen az erdőbe, hogy már lehetett a fák lombkorona szintjén ugrálni. Eddig úgy tűnt, hogy a klónod észrevétlenül követett titeket és Kimut is siekrült átverned vagy egyszerűen csak nem vett róla tudomást, ezt nem tudhattad mert a megbeszélésen még érezted a hátadon is a tekintetét. Nem egy átlagos képességű shinobi lehet az biztos ha kiszúrta a kristály klónt. Ez azonban téged valószínűleg vajmi kevéssé érdekel ugyanis feltételezhetően az ikrek miatt hoztad létre titkos kísérőtöket. 
Olyan két órája lehettetek úton amikor egy füst oszlop tűnt fel a látóhatáron a főút irányából. Közvetlenül az út mellett haladtattok viszont a fákon ugrálva ezért tökéletesen láttátok, hogy ott valami bizony ég. Amint közelebb értetek látjátok, hogy egy valamikor feltételezhetően kereskedő kocsija áll lángokban. Mostanára már csak parázslik és a környéken harc nyomait látjátok. 
- Rendben akkor gyorsan beszéljük meg mi legyen. Átnézzük a környéket megnézzük tudunk-e segíteni esetleg ha megtaláljuk azt akié ez a szekér volt aztán pedig megyünk tovább értve vagyok?
Úgy látszik Kimu rád bízza hol fogsz hozzá a kutakodásnak. így szabad a pálya. 



//Következő postodat kérlek az erdőségekhez írd! //

_________________
A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Pein on Csüt. Okt. 01, 2015 1:12 pm


  Fiatal korod ellenére rendelkeztél már némi lexikális tudással, így néhány kérdésre rögtön válaszolni is tudtál. A csavaros észjárás se volt számodra idegen, felismerted a különbséget ellenség és ellenfél között. Ez dicséretes, de az ilyen kérdéseknek gyakran több buktatójuk is van. Mindig tudnunk kell, ki fogja olvasni a válaszainkat. Más fejével kell gondolkodnunk, ha úgy tetszik.
  Mikor a reggeli nap kósza sugarai kiverték a szemedből az álmot, elégedetten vehetted tudomásul, hogy bizony a féltve őrzött levél még mindig ugyanott hever. Akár folytathatod is a keresgélést. De várjunk… Mikor széthajtottad a levelet, furcsa dologra lettél figyelmes: néhány válaszod mellett egy kis, lila tintával írt pipa jelent meg.
  Két helyes válaszod volt: az első és a harmadik, a Konohával és a Hanggal kapcsolatos. Ez utóbbi persze szorult volna némi magyarázatra, de ilyesfajta mellékletet persze nem kaptál a levél mellé. A „ki az ellenség?” kérdésre adott válaszod mellé semmi se volt írva, a genjutsukkal kapcsolatos mellé pedig egy kis, alig észrevehető hiányjel.
  Amennyiben mindezek ellenére megkérdezed édesanyádat a Hangról, a következőket mondja:
  –
Ellenséges ország, ellenünk harcolnak a háborúban. Ez egészen biztos. Néhány olyan pletyka is szárnyra kapott, hogy már évek óta emberkísérleteket hajtanak végre. Velük semmiképp ne találd magad szembe, Hitomi!

_________________
Pain is the way to bring peace.
avatar
Pein
Adminisztrátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Kami
Chakraszint: Bőségesen elég Konoha elpusztításához...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Hiromi Akio on Vas. Okt. 04, 2015 9:44 pm

Anyám segítségével sikerült pár jó választ bezsebelnem a kérdőíven. Nevezhetem kérdőívnek? Igazából nem is tudom mi ez. Az "egy chakra érzékeny levél, ami valamilyen távíró jutsura reagál" elnevezés jobban illene rá azt hiszem.
Miután eleget forgattam, elemezgettem a papírt mély gondolkozásba merültem. Anyám reggeli főzése által gerjesztett sercegő hangokat és csalogató illatokat is kizártam a fejemből.
Örülök hogy aludtam egyet, így a lelkesedésem az újdonság iránt csillapodott. Tisztán kéne látnom a helyzetet, kezdjük az elejéről. Ki volt az a ninja aki oda adta a levelet? Konohai Chuunin mellény volt rajta és konohai fejpánt. Két lehetőség van, vagy idevalósi ninja, vagy pedig álcázta magát egy idevalósinak. Egy biztos, adatot gyűjt rólam. A felhasználáson van a hangsúly, milyen célra kell neki? Fontos személy nem vagyok, a kérdések se voltak bizalmasak, vagy hasznosabb tartalmúak. Ezek alapján jobban meggondolva, nem hiszem hogy idevalósinak álcázta volna magát. Lehetséges hogy ő is az ANBU-hoz tartozik? Hm, ők nem csak maszkban tevékenykedhetnek? Keveset tudok Konoháról, ahhoz képest hogy a falunk szövetségese, majd bepótolom.
Lehetséges hogy az új hokage intézkedései közé tartozik az újonnan letelepült lakosok leellenőrzése? Lehet el fel akarja térképezni a belső helyzetet. Meg kéne kérdeznem az egyik ittenit hogy vele is történt-e ilyesmi. Nem, az eléggé ostobaság lenne, nem mintha lenne akit megkérdezhetnék. Egy ismeretlen embert leszólítani hogy: " Elnézést de ön is kapott ilyen chakraérzékeny levelet kérdésekkel meg mi egymással? " nem éppen lenne elsődleges tervnek megfelelő.
Gondolkozásomat anya zavarta meg egy kisebb rázással.
- Tudom hogy nagy gondolkozásokba vagy Akio, de kész a reggeli.
- Köszönöm anya, megyek.
Leültem enni a kifejezetten kis ebédlőasztalhoz anyámmal, de a fejem még mindig a levelen járt. Elkezdtem kicsit játszani a tükörtojásokkal, mintha felállásokat gyakorolnék egy sakktáblán. A kisebb tükörtojás a nagyobb tojás mögé bújtattam, vagy inkább fordítva? Miután elértem reggelim feléhez visszamentem a levélért és tollat ragadtam.
Anyám hangra vonatkozó válaszára emlékezve arra jutottam hogy az ellenség minden bizonnyal a "Hang" lesz. Meg van! Akár helyes a válaszom, akár nem én is válaszokat akarok, megpróbálom kicsalogatni! A tollammal az ellenségre vonatkozó részre böktem, majd áthúztam a régi válaszom. Meglátjuk erre mit reagál.
Kihúzott válaszom mellé gyöngybetűkkel oda írtam a nem rég kiötlött, új válaszom:
Te.
avatar
Hiromi Akio
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Biztos valahol elmélkedik


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 345

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Pein on Kedd Okt. 13, 2015 11:24 pm


  Akármi is volt a feladat valós célja, az biztos, hogy gondolkodásra ösztönzött. Az ötletek és asszociációk csak úgy záporoztak a fejedben – így is volt ez rendjén. Egy shinobi számára legalább annyira fontos, hogy vágjon az esze, mint hogy mennyi és milyen minőségű technikát ismer.
  Na de térjünk csak vissza a feladathoz! Bármilyen meglepő, miután leírtad a tömör és sokatmondó, de mégiscsak rövidke szót a papírlapra, semmi se történt. A lap semmit se reagált. Hogy miért, azon volt némi időd gondolkodni, hiszen a nap ilyen szempontból teljesen eseménytelenül telt. Aztán az est beálltával ismerős kopácsolásra lehettél figyelmes. Ha kinyitottad az ajtót, ugyanaz a chuunin mellényes, magából tudást és nyugalmat sugárzó férfi állt előtted, mint tegnap. A képbe jócskán belerondító, kissé arrogáns hanglejtését se hagyta otthon:  
  – No, lássuk, mire jutottál! – szólt ridegen. – Add át!
  Miután teljesítetted az óhaját, a férfi rezzenéstelen arccal olvasni kezdte a megoldásaidat. Mikor a levél végére ért, felhúzta a szemöldökét, majd végigmért téged.
  – Rendben. Végül is… nem rossz. Tetszik – mondta, majd széttépte a papirost, nem törődve vele, hogy a fecnik lakásotok padlójára hullnak le. – A feladat célja az volt, hogy megbizonyosodjak róla, valóban méltó vagy Konohát szolgálni. Szövetségesekből lesznek a legádázabb ellenségek – erre a történelem már szolgáltatott jó pár példát. Az egyik kérdésre adott első válaszod adott okot némi kételyre, és igazából valamelyest a második is… de összességében megvagyunk. – Ekkor kis szünet következett. – Rendben. Mivel átmentél a teszten, mostantól az én beosztottam leszel. Az egyik elődöd szerette magát mentoráltnak nevezni – gondolhatsz magadra így is. A senseied viszont nem vagyok, és a közeljövőben nem is leszek. Egy ilyen egyszerű feladat teljesítésével nem nyer meg magának senki, még akkor se, ha a Hokage arra ad parancsot. Viszont – emelte fel mutatóujját –, minden egyes sikerrel vett akadály után kérhetsz, illetve kérdezhetsz tőlem valamit. Most érkezett el az első ilyen alkalom.

_________________
Pain is the way to bring peace.
avatar
Pein
Adminisztrátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Kami
Chakraszint: Bőségesen elég Konoha elpusztításához...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Kenta Koizumo on Szer. Okt. 14, 2015 9:22 pm

// Osuminak //

Osumi kilépett házuk ajtaján, és a Hokage-sama irodája felé vette az irányt. Úgy tűnik, ő maga jelzésértékűnek találta az álmot, holott akár az is megtörténhet, hogy merő véletlenből álmodta ezt éppen most. Bár ki tudja? Az álom állítólag az ember tudatalattijának a szabadsága, titkos emóciók, félelmek képi megjelenése, mely a gondolatnál is sebesebben tölti meg az álmodó elméjét végeláthatatlan mennyiségű tévképzettel, félreértések, alaptalan félelmek marcangoló erejével, teljes súlyával zuhanva az elme építette gátnak, mely elválasztja a kétes alapú fata morganákat a realitástól. Van azonban, hogy mégis csak valós, megváltást hozó jel egy ember számára. Az álom fogalmának megannyi mítoszokban való megjelenése igazolja, hogy az éjszaka sötét meséi nem kevés esetben gyakorolnak befolyást a világ történéseire.
A kérdés az, milyen kihatással lesz ez az éjszaka Osumi életére. A Hokagéhez igyekvő fiú csakhamar képzeletének veszedelmes szüleményével találta szembe magát.

Nem messze Konoha urának, Danzounak a palotájától az egyik sarokról egy alak fordult be Osumi elé. Egy számmal nagyobb fehér pólója, fekete nadrágja és haja, sápadt bőre, a szeme alatt húzódó sötét karikák, és a megvető tekintet enyhén szólva tájidegen volt Konoha valóságában - feltéve ha ez nem csak egy újabb álom, mélyen benne az álomban. Ha megcsípnéd magad, fájna, de ki tudja, ezúttal mennyire valóságos a fájdalom, hiszen az imént is annak tűnt. Az alak egyre csak közeledett, míg végül szinte egymáshoz nem simultak a testeitek. Azonban nem tett semmit. Ha arrébb álltál volna, arra sem lett volna más reakciója, csak egy ijesztő mosoly
.
- A Hokage-sama hívat. Késni nem divat. Küldetéssel állt elő, az egyetlen, tisztes ő. - mondta neked. Első gondolatod bizonyára kapcsolatos a fiú kifejezésmódjával, rímelő beszédével. Ráadásul van egy olyan érzésed, hogy már tudod a nevét. Mindenesetre meglep, hogy úti célod megegyezik a sors által számodra kirendelt céllal.
avatar
Kenta Koizumo
Játékos

Taijutsu Pontok : 54

Tartózkodási hely : Szerdán


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 516

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Hiroto Osumi on Csüt. Okt. 15, 2015 12:01 am

Álom-szülte torz képzetek
Szövik be elmém, kezem megremeg.

Akármilyen fájdalmas is beismerni, hajlamos vagyok egy-egy egyszerűbb jelenségnek nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mégha nincs is nekik. Az álmok gyakran tükrözik lelkiállapotunkat, talán az egész egy rózsaszín-ködös, vagy épp vértől csöpögő elhomályosult reflektálódása lelki ömagunknak. Mutatja a belső változásokat. Segíthet eldönteni, hogy mit is szeretnék, de ha csak rá hagyatkozunk könnyen tévútra vezethet. Csak kiegészítésként szolgálhat érzelmeink kavalkádjának egy pillanatra való rendezéséhez való törekvésben.
Ahogy a Hokage felé vettem az irányt, az álomkép kezdett elhalványulni. Megszokott ez az álmoknál, az apróbb részletek lassan elvesztek, már nem emlékeztem a fájdalom égető érzésére, a szavakra, amik elhagyták ajkaimat. Nem emlékeztem a szagokra, a hanglejtésekre, de ösztönösen felkaptam a kezem, mikor a ruhámra gondoltam, hogy megnézzem, sértetlen-e. Már nem volt lényeges az sem, hogy hogy nézett ki pontosan, aki vele szemben állt, csak az hogy mit csinált.
Ennek ellenére nem hagyhattam figyelmen kívül. A Hokage palotájához forduló utca sarkán egy, itt mindenképpen szokatlan viseletű fiú indult el felém. Arca sem árulkodott épp egy konohai bajtárs üdvözlő barátságáról, inkább számomra hideg és elutasító volt, mintha kerülné lénye az enyémet. Furcsa látvány volt ez a sokaságban, de én sem lehetek túl meggyőző, ami a konhaiságot illeti. Felé sétálva nem veszem le róla a tekintetem, válaszolok megvető pillantására, az útjából sem térek ki. Elindított bennem valamit, amit nem szeretné, hogy nála alább valónak tekintsen. Neki sem lehettek ellentétes szándékai, hiszen egymáshoz közeledve testünk szinte ütközik. Hirtelen eszembe jut egy név, nem vagyok biztos benne, hogy hol láthattam, de az álombeli figura nevét csatolom hozzá. Furcsa nyelvjárással szól hozzám, mintha tényleg külföldi lenne, vagy csak szeret másképp beszélni. Talán csak a Hokage iránti tiszteletének jele, elvégre a vers gyönyörködtet.
Első baljóslatú sejtelmeimet félredobva meghajolok a jövevény előtt, aki nem úgy tűnik, mint a Hokage egy személyes kézbesítője.
- Köszönöm szépen. "Makoto." Ez utóbbit csak gondolatban teszem hozzá.
Mivel további utasítást nem kapok, folytatom utam a falu központját jelentő épület felé, ahova beérve, a Hokage irodájában meghajolok, ezúttal komoly széndéktól vezérelve a gesztust.
- Hívatott, Hokage-sama.
avatar
Hiroto Osumi
Játékos Mesélő


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 282

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Hiromi Akio on Hétf. Okt. 19, 2015 9:48 pm

// Pein //


Estefele jelent meg nálunk a chuunin, úgy néz ki szeret az éj leple alatt kopogtatni. Beszédét befejezve egy széttépett levéllel és egy szabadon választható kérdéssel/kéréssel gazdagodtam. Mit tudok kérni egy ismeretlen Konohai chuunintól? Hát mivel a mentorom lesz vagy mi szösz, kérdezhetnék róla egy s mást, de elnézve a hangtónusát és stílusát, nem igazán tudnék meg többet róla. Esetleg kérdezhetnék a háborúról vagy az új Hokageről, a tudás hatalom nem de bár? Kérni most hirtelen nem tudnék semmit, egy izgalmasabb küldetést leszámítva mindenem meg van... Habár!
Még nem voltam a Konohai könyvtárba, akármennyire is szerettem volna. Csapjunk két legyet egy csapásra! Kérek tőle egy filozófiai könyvet, esetleg egy verses kötetet, a reakciójából pedig egy kicsit jobban megismerhetem. Úgy érzem ez a legjobb esélyem hogy közelebb kerüljek ahhoz, hogy tudjam kivel állok szemben. Feladatok ide vagy oda, nem árt ha ismerem a kiötlőt is.
Elmélkedésem 5-10 másodpercig tarthatott amit lehunyt szemmel hajtottam végre.
- Rendben. - Feleltem. Majd egy tőlem szokatlan széles mosollyal és kicsit eldöntött fejjel fojtattam. - Kérnék egy filozófia könyvet, vagy verseskötetet!
Anyám eközben a háttérben jobb tenyerébe mélyesztette arcát nem tetszésének kinyilvánítása érdekében.
- Akio...
Amint válaszra kerül a sor, kinyitom a szemem és elemzem feltűnésmentesen a reakcióját.
avatar
Hiromi Akio
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Biztos valahol elmélkedik


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 345

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Kenta Koizumo on Szer. Okt. 21, 2015 7:58 pm

// Osuminak, elnézést a késésért! //


A Hokage palotája felé vezető út csöndben telt, Makoto olykor felpattant egy kerítésre, és azon két karját maga mellé oldalra kitartva egyensúlyozva egy-egy erőltetetten rímelő sorokból álló versszakot dúdolgatott halkan. Megérkeztetek a létesítményhez, ahol Makoto ócska versbe szedve elmondta, hogy vele vagy, mire a kaput őrző ANBU ügynökök szó nélkül félre álltak, és beengedtek. Odabent meghajolsz a falu (talán egy fokkal merészebb megfogalmazásban a falud) vezetője előtt. Shimura Danzou, a Rokudaime megfordult székével, és elszakadva az ablakon keresztül a palota jó fekvése nyújtotta falura néző kilátástól, figyelmét egy kis időre neked szentelte, majd kotorászni kezdett íróasztalának egyik fiókjában. 
- Valóban - recsegte - Egy egyszerű küldetésről lenne szó, egy gazdag, anonim kereskedő levelét kéne elvinni a Hullámok országába. Az akta tartalmazza a részleteket, és a levelet is. Kapsz magad mellé egy társat, Makoto - fordul a melletted álló fiú felé, akinek érdekes módon valóban az a neve - Ő hol van?
- Halasztást nem tűr érkezése, a ne... - Makoto talán újra rímbe szedve próbált válaszolni, de a Hokage egy éles pillantással belé fojtotta a szót. A lényeget elvégre elmondta már a fiú, a Hatodik pedig nem volt kíváncsi ennél többre. 
Egyszer csak egy ANBU ügynök "nőtt" ki a földből, és kinyitotta az ablakot, melyen egy feltehetőleg nem napon barnult hölgyemény repült be nagy lendülettel. Menetszele magával sodort pár aktát az asztalról, de Danzou furcsa módon egy dühös szóra sem méltatta az eseményt.
- Igaz, mesternek sokkal inkább lenne alkalmas, mint társnak. - dörmögte orra alatt.
- Szevasz Mako-kun! - adott barackot a verselő fiú fejére az újonnan érkező, mire a fiú elhúzódott, és elnevette magát. Ők ketten úgy tűnik, régóta ismerik egymást. - Te pedig bizonyára Osumi-kun vagy, üdv, Warui a nevem Én vezetem a küldetést. - a csaj igazi energiabomba volt, de veled kábé egy magas, figyelemre méltóan jó testtel (kicsit hasonlít Fuura, a Jinchuurikire), és dögös, kék top-övgatya kombóval. 

// Reagáld le a történteket Very Happy //
avatar
Kenta Koizumo
Játékos

Taijutsu Pontok : 54

Tartózkodási hely : Szerdán


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 516

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Hiroto Osumi on Szer. Okt. 21, 2015 11:44 pm

Nem számítottam rám, hogy a fiú egészen a Hokage palotájáig fog kísérni, de úgy tűnik, ő felel azért, hogy épségben megérkezzek. Ennyire nem bíznak bennem? Az odaúton semmi érdekes nem történt, a fiú ugrott fel néha a kerítésre az utat kémlelni, az emberek szürke sokasága éppúgy kavargott, mint eddig. Dögunalooom. De a srác érdekes. Nem úgy tűnik, mint aki bármi rosszat is szeretne valakinek.
Az elkövetkezendő napok szenvedéseiről vagy az árnyakat megvilágító nyugtató semmittevésről döntő ítélet színhelyére érve a falu vezetője átadja nekem a küldetés leírását tartalmazó aktát és az ahhoz tartozó kellékeket. Csendben elveszem tőle, de a kibontást megtartom későbbre. Ez lesz a második kiruccanásom külföldre, ezúttal valahogy jobban lelkesítve, mint előző alkalommal.
Amint megemlíti a mellettem álló fiú nevét, önkéntelenül is rásandítok. Igyekszem nyitva tartani a szemem, nem adni jelét meglepődöttségemnek. Csak a megfelelő képesítéssel rendelkező megfigyelők vehetik észre pupillám remegését szemhéjam súlya alatt. A Hokage újabb szavára -mely egy újabb társ csatlakozását sejteti- visszafordulok, de továbbra sem szólalok meg, várom a fejleményeket.
Egy ANBU, úgy tűnik, az itteni körökben szokásostól nem eltérő megjelenése zökkent ki gondolatmenetemből a fiúval kapcsolatban, aki az ablakot kinyitva utat enged egy sebes lány süvítésének, így tönkretéve a Hokage asztalán lévő rendetlenséget. Micsoda kár. Úgy tűnik, a Hokagét nem érinti mélyen a lány érkezése, aki üde frissességével feldobja az iroda komor hangulatát.
Barna bőre enyhe kontrasztot képez lenge öltözetének színeivel, vonalai azonban magukkal ragadják szemem. Pupillám kitágul, ádámcsutkám megemelkedik az azt ért nyomástól. Rég nem volt már hogy egy lány ilyen reakciót váltott ki belőlem vagyis.. Nem volt olyan rég. Gondolataimon végigfut mi történhetne.. Ha harcba kerülnénk a Hullámok Országában. Teljesen elfogadható biológiai reakció amit egy lány válthat ki egy fiúból.
- Öröm lesz veled dolgozni - válaszolom mosolyogva. A lány energiája engem is jobb kedvre derít.
- Útra kelni legyünk merészek, ne késlekedjünk egy percet se - emelem fel hirtelen a hangom, Makotora pillantva. Remélem, nem értelmezik rosszul méltatlan utánzását az eredeti verszsinenk. Mielőtt kilépnék az ajtón, még visszafordulok a lányhoz.
- Van még időnk, mielőtt elindulnánk?
avatar
Hiroto Osumi
Játékos Mesélő


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 282

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Pein on Szomb. Okt. 24, 2015 5:48 pm

Nocsak – mondta a férfi meglepetten. – Nem vagy túl nagyravágyó. Vagy épphogy te vagy az igazán nagyravágyó?
Bólintott egyet, végigmért téged, majd kimért hangon folytatta.
Rendben. Azonban megkérlek rá, hogy pontosítsd a kérést. Nem szeretnék csalódást okozni. Van valamilyen konkrét elképzelésed a könyvről? Elég, ha egy kulcsszót mondasz. Holnap reggel találkozunk a hokage rezidenciája előtt, ott megkapod a jutalmad.
Bármit is felelsz, újdonsült mentorod ezután faképnél hagy. Nem közöl több információt a holnapról, csupán annyit tesz hozzá, hogy pontban 8-kor vár.

//Üzenetben várom, hogy változott-e a cél: továbbra is jutsut szeretnél-e tanulni. Chakrát a tanulás után adok majd. Smile
A posztodat még írhatod ide, de én már a megjelölt helyszínen fogok reagálni rá. //

_________________
Pain is the way to bring peace.
avatar
Pein
Adminisztrátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Kami
Chakraszint: Bőségesen elég Konoha elpusztításához...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Hiromi Akio on Hétf. Okt. 26, 2015 7:22 pm

Látva a férfi meglepődését kiderült hogy képes az érzelmek kinyilvánítására, ráadásul még a szavát se vonja vissza. Én nagyravágyó? Hm, erre nem is gondoltam még. A végén kiderül hogy ő jobb megfigyelő mint én. Kicsit nyersebb modor ellenére kezdésnek nem is rossz. Miután befejezte mondanivalóját újdonsült mentorom egy pillanatra elgondolkodtam. Magam elé raktam kezem, majd forgattam szépen lassan mintha akkor láttam volna először. Ebben a kézben milyen könyv mutatna jól? Vajon ki találta fel a könyveket? Vajon ki találta ki a fákat amiből a papír készült? Ki teremtette a fákat nem is, inkább a világot! Meg van! Eszembe jutott az akadémiai éveim során felszedett gondolataim egy része ami egy legenda körül mozgott. Kisebb koromban mindig is kíváncsi voltam az ilyesmire, milyen lehet istennek lenni, hogy lehetséges ez. Tekintetemet a férfira szegeztem majd egy fél mosollyal válaszoltam neki.
- Rikudou Sennin.
Ezután a chuunin hátat fordított, hátra hagyva maga után jó pár kusza, de hasznos gondolatot. 
Egyre jobban kezdek kíváncsi lenni mi vár rám. Holnap reggel nyolc órakor találkozunk a Hokage palotája előtt, lehet a hokage bíz meg valami fontossal, esetleg ki akarnak faggatni azokkal a tesztekkel?
- *Sóhaj* Késő este van, nincs értelme még ezzel foglalkozni.
- Akkor holnap este várjalak, igaz?
- Úgy néz ki anya. Addig ne törj össze semmit!
- Te meg ne törd össze semmidet...
A történtekről nem nagyon beszélve még falatoztam egy kis maradékot majd nyugovóra tértem anyámmal egyetemben. Nem sokat tudtam aludni, a képzeletem fent tartott egész éjjel. Másnap már hét órakor felkeltem, ráadásul óra nélkül. Megreggeliztem(a has az első), letusoltam, bepakoltam majd anyámtól elköszönve utamra indultam. Nem volt nehéz megtalálni a Hokage rezidenciáját elvégre nem egy kis kertes házról beszélünk. Amint odaértem megkérdeztem egy járókelőt hogy mennyi az idő majd neki dőltem a palota falának.
- *Sóhaj* Háromnegyed nyolc, korán ideértem.
avatar
Hiromi Akio
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Biztos valahol elmélkedik


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 345

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Kenta Koizumo on Kedd Okt. 27, 2015 10:12 am

// Bosszantott a beszólogatásod, úgyhogy most már csakazért is kapsz posztot... //

- Még van időd hazamenni a felszerelésedért, és megebédelhetsz. Kettőkor találkozunk a kapunál. - ismertette a terveket Warui. Makoto közben szóvirágodra egy egyszerű félmosollyal reagált. A Hokage arca továbbra is fásult nyugalmat tükrözött. 
Ezek szerint még van időd készülődni. A borítékot senki sem akarja elvenni tőled, magaddal viheted. Az ANBU becsukta a korábban kinyitott ablakot, csapattársad úgy tűnik ezúttal nem a szokásostól eltérő utat fog választani a távozásra. A dekoratív hölgyemény ki is nyitotta az ajtót, út közben ismét megsimogatva Makoto fejét.
- Pápá Mako-kun! - vigyorgott, majd kilépett az ajtón, otthagyva Osumit a irodában.
- Elmehetsz - recsegte Danzou. A délelőttje tehát teljesen szabad volt a ninjának. Bizonyára Osumi is úgy érzi, sok dolga van, mielőtt elindul. Warui nyitva hagyta az ajtót, amin társa távozhat, így szabad volt az út.

// Mehetsz felkészülni, a következő posztot Konoha Kapujához kérem. //
avatar
Kenta Koizumo
Játékos

Taijutsu Pontok : 54

Tartózkodási hely : Szerdán


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 516

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Pein on Szer. Nov. 04, 2015 5:49 pm


  Korán értél a kijelölt helyszínre, de a falu lángja már ekkor is bőszen lobogott. Bevásárolni siető anyák sürögtek-forogtak itt-ott, néhányan az Akadémiára kísérték gyermekeiket, míg mások – leginkább az idősebbek – egyszerűen csak sétáltak egyet a reggeli napsütésben. Konoha egészen kellemes képet mutatott. Leszámítva persze azt, hogy úton-útfélen strázsáló ANBU-kba botlott mindenki – de hát szükség törvényt bont, mint mondani szokás.
  Újdonsült mentorod pontban nyolckor jelent meg, akkor viszont a semmiből tűnt fel. A Hokage rezidenciája előtti kapualjban álltatok. Innen akkor se tudtál volna továbbmenni, ha szerettél volna, ugyanis a palotát – nyilvánvalóan – magas rangú ANBU-k őrizték.
  – Túl hamar érkeztél – köszöntött mentorod köszönőszó nélkül, majd a kezedbe nyomott egy vörös borítós, ütött-kopott mesekönyvet. – Fogd, ez a jutalmad. Jobbal sajnos nem tudok szolgálni. Rikudou-sennin akkora legenda, hogy még a könyvekben se nagyon említik. Kivéve persze a meséket. Azokban felbukkan pár helyen, ha nem is sokszor.
  Várt a reakciódra, majd folytatta:
  – Most pedig indulunk a Kiképzőterepre. Gyalog megyünk, nem sietünk, elbeszélgetünk. Az a feladatom, hogy erősebb shinobit faragjak belőled, de kötve hiszem, hogy kezdőként a frontra kellene kivinnem téged. Ma megtanulunk egy nagyon alapvető technikát. Természetesen én választom ki, hogy mi lesz az.
Miután megindultatok, befejezte a félbehagyott gondolatot:
  – Hallgatlak. Mit tudsz a chakra és a genjutsuk kapcsolatáról? Mindenre kíváncsi vagyok.

_________________
Pain is the way to bring peace.
avatar
Pein
Adminisztrátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Kami
Chakraszint: Bőségesen elég Konoha elpusztításához...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Hiromi Akio on Vas. Nov. 08, 2015 10:27 pm

Miután meg lett állapítva hogy túl korán érkeztem, kérésemnek eleget téve egy mesekönyvvel lettem gazdagabb újdonsült mentorom által. Említette hogy Rikudou Sennin nem mindennapi könyvtéma, így ne várjak sokat.
- Igen, azt hiszem erre gondolhattam volna, azért köszönöm szépen.
Kicsit csalódottan erőltettem egy mosolyt az arcomra. Nem azért voltam csalódott mert nem egy szuper titkos könyvet kaptam kézhez, hanem mert nem gondoltam át teljesen a kérésemet, körültekinthetőbb is lehettem volna. Kezemet végigsimítottam a könyv borítóján majd az arcomhoz közel emelve megszagoltam. Furcsa egy szokásom hogy megszagolom a könyveimet, mindig is érdekelt hogy a lapok illata milyen. A papír más és más illatban pompázik legyen az új vagy régi, azt hiszem erre még kiskoromba jöhettem rá.
Ezután instrukciókkal látott el a chuunin, miszerint a kiképzőterepre megyünk hogy erősebb shinobit faragjon belőlem. Újabb fajta teszteket szagoltam a levegőben, de inkább nem bonyolódtam bele az ezzel kapcsolatos gondolataimba. Miután szép lassan elindultunk már is megkaptam az első kérdést.
Hümmögtem kettőt majd magam elé nézve gyors gondolkodásba kezdtem. Nem kellett csak pár másodperc és már képzeletben fel is lapoztam az akadémia tanulmányaim és olvasmányaim tudásának összességét.
- Lássuk csak... Először is a genjutsu a chakra kiterjesztésének segítségével végrehajtott manipulációs technika. Az ellenfél chakraáramlásának befolyásolásával zavarja meg az érzékszerveket. Minél több érzékszervet kíván megzavarni, megtéveszteni a használó, annál nagyobb szintű összpontosításra és tudásra van szüksége. A genjutsu fenntartásához folyamatos chakrakapcsolat szükséges, ha ez megszakad vége a jutsunak, ami mondanom sem kell igen kellemetlen.
Miután befejeztem rövid mondókámat kicsit zavarba jövök, félve hogy esetleg valami nagy ostobaságot mondtam. Tanulás ide vagy oda, ritkán kérdezik vissza a tudásomat.
avatar
Hiromi Akio
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Biztos valahol elmélkedik


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 345

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Pein on Szomb. Nov. 28, 2015 7:02 pm

  – Nos, igen – feleli mentorod, miközben egyre csak közeledtek úti célotokhoz. – A legfontosabb éppen ez: a chakrakapcsolat folyamatos fenntartása. A genjutsut beindító egyén átveszi az irányítást az elszenvedő tenketsu pontjai, majd chakrahálózata felett. Mindezt észrevétlenül teszi, így indul be az illúzió. Abban a pillanatban azonban, ahogy ez a folyamatos chakrakapcsolat megszakad… nos, vége az illúziónak. A mi célunk pedig most épp ez lesz: kiszabadulni egy genjutsuból. Az e célból alkalmazható, egyébként igen egyszerű technika a genjutsu: kai, azaz feloldás nevet viseli.
  Itt a férfi legalább 10 másodperces szünetet tart, hogy ülepedjenek benned az információk, majd befordul a következő utcán jobbra. A Kiképzőterep már csupán 300-400 méterre lehet tőletek.
  – Ahogy már remélem, kitaláltad, a technika egy ügyes trükkre épül. Az illúziónak csak akkor lesz vége, ha megszűnik a chakrakapcsolat. Mit tehet hát az elszenvedő? Az ellenfél chakrájával leginkább semmit, a sajátjával viszont annál több mindent. Ha ugyanis tudatosan megakasztja a saját chakraáramlását akár csak egy pillanat erejéig is, az arra nehezedő genjutsu tovavész. Egyszerű: az elszenvedő fél chakrafolyama maga a közvetítő anyag, így ha annak mozgása megszűnik, a chakrakapcsolat is megszakad.
  Miután megérkeztek a szépen füvesített, a korai időzítés és a háború miatt üres terepre, mentorod kézpecséteket formál, majd sejtelmesen felszívódik, mintha csak a szél fújta volna szét, összevissza repülő levelek formájában. A következő pillanatban egy kúszónövény tör fel a talajból, mely testedre csavarodik, és az idő teltével egyre erősebben kezd szorítani.
  – Ez egy olyan technika – hangzik a távolból –, amelyet kifejezetten éles helyzetben lehet megtanulni. Lazítsd el magad, koncentrálj a bensődre, fedezd fel a chakrádat, próbáld irányítani! Arra azért felhívom a figyelmed, hogy annyiban mindenképp egyszerű a dolgod, hogy a genjutsukat éles helyzetben nem lesz ilyen könnyű felismerni. Épp ez a technika egyik gyengepontja. Mindenesetre igyekezz, az inda ugyanis minden harmadik percben szorít rajtad egyet, a harmadik szorítás pedig már egyáltalán nem lesz kellemes.

  //Minimum 30 sort kérek. A technika maga nem túl bonyolult, de szeretném látni, ahogy a karaktered rájön, hogy tudja ilyen módon irányítani a chakráját, illetve ahogy magáévá teszi az illúziókról hallott tudást, esetleg kérdéseket fogalmaz meg magában. Az első két próbálkozás sikertelen, onnantól rád bízom. A posztot már a kijelölt helyre kérem. Smile //

_________________
Pain is the way to bring peace.
avatar
Pein
Adminisztrátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Kami
Chakraszint: Bőségesen elég Konoha elpusztításához...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Sasaki Haru on Szomb. Jan. 09, 2016 11:32 am

/Hidan - egyelőre Very Happy  - Bemesélés Konohába/


Hosszas út vezetett el eddig, de nem bántam meg, mert számomra megéri. A háborúban most nem vehettem, vagy épp nem vehetek részt, szegény nagyapára akkor ki vigyázna, ha hirtelen eltűnnék a Föld színéről? Azt sem tudom pontosan megmondani, hogy mikor voltam utoljára a Tűz országában, szóval ideje volt már meglátogatnom a nagybátyám. Mellesleg nem csak azért utazok a Tűz országába, hogy látogatást tegyek, de mindig is szerettem volna megismerni más országok szokásait és kultúráját, meglátogatni azokat a helyeket, amelyek nálunk nincsenek, és néha kell is az éghajlati változatosság.
Továbbá, a legfontosabb tényező, amiért itt vagyok, az egy nem is olyan rég megismert - vagy már régebben történt? - fiú, Aki, még Kumogakuréban találkoztam vele, ahol a sensei-ével átutazóban voltak. Hát nem is mondhatnám, hogy átutazó, mert sokáig maradt ott, hogy erősebbé váljon a kiképzéseknek köszönhetően, de ezt követően csak levelezni tudtam vele, és bevallom őszintén, hogy már hiányzik.
Az, hogy most Konohába jöttem, számára egy meglepetés, ugyanis nem jeleztem egyik levelemben sem, hogy érkezni fogok a közeljövőben... legalábbis jeleztem, hogy majd egyszer ellátogatok, de hogy mikor, fedje homály.
avatar
Sasaki Haru
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Hidan on Hétf. Jan. 11, 2016 8:09 am

Konohagakure no Satoba utazni manapság nem éppen sétagalopp. Az országhatár átlépése óta számtalan felderítőcsapat tartotta fel és igazoltatta a felhő kunoichit, nem is beszélve a kapunál tartott, túlontúl tüzetes és nem kevésbé kellemetlen regisztrációs procedúráról. A Shinobi Világháború elhintette a bizalmatlanság magvait a népek között. A félelem öntözte csírák hamar szárba szökkentek, több pedig nem is kellett a rejtekfalvak idegenpolitikájának drasztikus változásához. A település szélén burjánzó menekülttáborok és előőrsök ugyan barátságtalan képet nyújtanak, a falak mögött azonban nagyobb a nyüzsgés, mint valaha. Konoha azon kevés falvak közé tartozik, melyek népessége nőtt a háború kitörése óta. Az utcák szinte vibrálnak az őket zsúfolásig megtöltő embertömegtől. A vándorárusok tolható kordéikkal valóságos blokádot alkotnak a régi, téglából emelt boltok előtt, hogy az ő portékáikat vegyék meg a járókelők. A levélben megszokott cikkek mellett számtalan homokfalusi egzotikum is képviselteti magát az áruk között: bábalkatrészek, a legújabb divat szerinti turbánok és kaftánok, sunagakurei zafírok és egyéb csecsebecsék. Az egymás hegyén-hátán található kifőzdék kipárolgásai valóságos illatorgiává állnak össze, egészen azt a benyomást keltve, mintha egy világvárosban, nem pedig egy militarista faluban lenne az ember.
Persze az emelt számú őrjáratok segítenek nem elfeledni Konoha igazi mivoltát, még a napnak ebben a szakában is. Az arcok sokféle kavalkádjában állatfejeket formázó porcelánmaszkok villannak fel időnként, már-már kényelmetlen gyakorisággal. Bár a rend néma őrei próbálnak inkább díszletnek, semmint a karhatalom kopóinak tűnni, az álarcok alól árgusan fürkésző szemek egy pillanat kétséget sem hagynak afelől, milyen minősítésben is vannak itt.
Ahogy Haru nagybátyja háza felé veszi az irányt, a tömegben egyszer csak egy koszos kiskölyök vág elé, nem lehet több tízévesnél. Rongyos, homokszínű felöltőt visel. Kék szemei, akár két oázis nap cserzette bőrének krémbarna sivatagában. Bár gyermeki arcára máris barázdákat szántottak a menekültlét viszontagságai, arcán mégis kedves mosoly ragyog, ahogy a rózsaszín hajú lányra néz. Se szó, se beszéd a köpenye alá nyúl, majd egy gyors mozdulattal apró játékpillangót kap elő. Fából van faragva, a szárnyak kézzel festve a szivárvány minden árnyalatában. Mintha csak bűvésztrükkhöz készülne, a bábut a markába zárja, majd ráfúj hármat összezárt ökleire. Amikor teátrális mozdulattal szétnyitja azokat, a bábállat elnagyolt, töredezett mozgással csapkodni kezd. Felszáll a gyermek tenyeréből, s miután tett pár kört a leány feje körül, hajának választékán landol, s valami rejtett csat által ott is marad. Bár a kis koldus eszméletlenül koncentrált, hogy a legkevésbé legyen látható, de mégsem lehetett nem észrevenni ujjainak mozgását. Minden bizonnyal bábmestertanonc volt Sunagakure akadémiáján, s otthona elestével zátonyra futott shinobikarrierjének szegényes hagyatékát próbálta felhasználni, hogy egy kis kenyérre valót keressen. Bár nem szól semmit, reményteljes arca kétséget sem hagy felőle: valamiféle jutalomra számít a kis előadásáért.

_________________
Áldozatok:
Okisha Aiza
Takeyanagi Tomoko
Unazaki Ashura
Kenshiro Mirubi
Ago
Hana Fujishima
Miuru Hitomi
Hamacho Yoshitaro


"Egy ivászattal töltött éjszaka után nem tudok rosszabbat elképzelni, mint arra ébredni, hogy fekszik melletted valaki, akinek nem emlékszel a nevére, hogy hol találkoztatok, és hogy mitől halt meg."
avatar
Hidan
Mesélő


Adatlap
Szint: S
Rang: Akatsuki
Chakraszint: wat?

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Sasaki Haru on Pént. Jan. 22, 2016 11:33 pm

//Szóri, hogy én is kések Very Happy//


Valóban nehézkes volt előrejutni legalább két métert, avagy annyit, hogy átengedhessenek a kapun, és időbe is telt - azon csodálkozom, hogy egyáltalán beengednek valakit, nyilván nyomós okok kellenek, hogy betehesd a lábad, mondjuk nagy eséllyel nem fogják megvonni azt, hogy meglátogathasd az egyik itt élő rokonod -, szerencsére türelmes vagyok, s egyébként sem gyorsítanék a tempón a jelenlegi helyzetet nézve. A látvány kissé elszomorít, mert mindeddig azon voltam, hogy próbáljak biztosabb körülményeket adni a rászorulóknak, sajnos nem mondhatom magamra azt, hogy kőgazdag vagyok, olykor a szegényebbek sokkal gazdagabbak azzal, hogy élnek hozzátartozóik. Így hát nem csak pénzügyileg mondhatom magam szegényesnek - ezzel még eléldegélek -, de család híján vesztesnek nevezem magam, amiért fiatal koromban elvesztettem az édesanyám, de hála az égnek nem vagyok teljes csőd, ha magam mellett tudhatom szeretett nagyapám és bátyám. No meg itt van még Aki, akit szeretnék meglepni a közeljövőben jelenlétemmel.
A nagybátyám háza felé sétálva már majdnem továbblépek, amikor muszáj megtorpannom egy elém kerülő kisgyerek miatt. Meglep, hogy helyzete ellenére mosolyt látok az arcán, ami engem is felvillanyoz, hogy mégis képes úgy élni, mintha mi sem történt volna, a háború csak egy marcipános máz lenne a torta tetején. Egy "pillangó" repül a hajamba, amit annak érkeztével megsimítok az ujjammal, majd látva rajta, hogy valami jutalomra vár, a zsebembe nyúlok, hogy pár ryu-t nyújtsak át neki.

- Ügyes vagy - amint megkapja, már boldogabban kuszálom össze a már így is kócos haját, hogy így tovább indulhassak nagybátyám házához. Érdekes, hogy mennyire fel tudja dobni az ember napját egy ilyen kis interakció. Néha ilyen kis dolgokra van szükségünk ahhoz, hogy bennünk valami nagy változás menjen végbe. Legalábbis nekem a szomorú arctól a mosolygásig már minden köztes nagy változás.
A nagybátyám már biztosan türelmetlenül vár rám, az is elképzelhető, hogy egy forró csésze tea mellett meleg étellel, de nem kell nekem más, mint a társasága, a szerető ölelése, s aztán egy még kellemesebb társaság.
avatar
Sasaki Haru
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Hidan on Szomb. Jan. 30, 2016 5:14 am

- Köszönöm néni!
Hálálkodik ragyogó arccal a gyermek, ahogy kézhez kapja a jól megérdemelt alamizsnát. Szerencsére szorult belé annyi illem, hogy csak akkor harapjon rá az érmékre, amikor azt hiszi, a lány már nem figyeli. A közömbösen hömpölygő emberáradatban az utca széléig oldalazik, épphogy csak nem tapossák agyon a dolgukra igyekvő, szemellenzős népek. Egy hordóhoz sétál, majd halkan beszélni kezd hozzá. Egy pillanattal később egy félénk, csetlőbotló kisfiú bukkan elő a rakás mögül, talán négyéves sincsen. Szinte szakasztott kicsinyített mása a bábmester srácnak, talán egy kissé pufókabb, de minden bizonnyal fivérek. A gyermek gondterhelt arca azonnal felderül, amint bátyja - miután lopva körültekintett - megmutatja neki a pénzt, amit a mutatványáért zsebelt be. Öccse apró kacsóját a kezei közé kapja, s már szaladnak is a legközelebbi édességes bódé felé. Bár karikás szemein és cingár végtagjain látszik, hogy nem éppen jól táplált, mégis ínyencségeket vesz kistestvérének. Hiába... A sorstalanok sorsa, hogy idejekorán felnőtté legyenek.
Haru egy megható élménnyel és talán egy tanulsággal gazdagabban folytatja útját nagybátyja háza felé. Az utat szegélyező standoknál álló kereskedők szemében mohó becsvágy csillan minden elhaladó láttán. Az arcukon ülő keserű gyűlöletet elnézve, amikor valaki csak nézelődik náluk, de nem vesz semmit, akarva-akaratlanul is elgondolkozik az ember: ki a gazdagabb? A dagadó erszényű, sóvár kalmárok, vagy a fiú, akinek minden vagyona valaki más, akiért élhet..?
Rövid séta után a lány megérkezik rokona lakcíméhez, azonban a kopogásra senki sem felel. A nagybácsi minden bizonnyal elment ügyes-bajos dolgait intézni a faluban. Ha a kunoichi nem akarja, hogy feleméssze az unalom, talán jobb lenne elfoglalnia magát valahogy, amíg haza nem tér. Még szerencse, hogy él errefelé egy rég nem látott barátja...


//A jó szívedért 1 chakrát kapsz Very Happy De a pénzt vond le, és ne legyél szűkmarkú Razz //

_________________
Áldozatok:
Okisha Aiza
Takeyanagi Tomoko
Unazaki Ashura
Kenshiro Mirubi
Ago
Hana Fujishima
Miuru Hitomi
Hamacho Yoshitaro


"Egy ivászattal töltött éjszaka után nem tudok rosszabbat elképzelni, mint arra ébredni, hogy fekszik melletted valaki, akinek nem emlékszel a nevére, hogy hol találkoztatok, és hogy mitől halt meg."
avatar
Hidan
Mesélő


Adatlap
Szint: S
Rang: Akatsuki
Chakraszint: wat?

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Sasaki Haru on Szomb. Jan. 30, 2016 2:40 pm

// Ej, Hidan Very Happy - Suyiko Kirinai-Aki//


Néni? Persze ez nem háborít fel, teljesen normális, ha egy ilyen fiatal gyerek lenéniz. Egyszer még biztosan az leszek. Zavaró, hogy nem tudok többet tenni, pedig minden vagyonomat odaadnám, ha nekem nem lenne rá szükségem. Viszont szükségem van rá, már csak abból a szempontból is, hogy a családi vagyonomat tovább tudjam gyarapítani, aztán több embernek tudjak segíteni, ha ilyen helyzetbe kerülnék újra. A baj az, hogy sosem leszek annyira gazdag, hogy mindenkin segíteni tudjak, elvégre nekem is életben kell maradnom, így nekem is kell, hogy maradjon belőle.
A nagybátyámhoz érve, ahogy bekopogok, kiderül, hogy nincs is itthon. Sóhajtok egyet, elvégre mégiscsak a mai napra várt, így fogalmam sincs, hogy hol lehet, és a cuccaimat is jó lenne valahol elraktározni. Komolyan... milyen sürgős dolga akadt közben, ha tudta, hogy jövök? De a család már csak ilyen... inkább elmennek bevásárolni, hogy legyen étel az asztalon, ha már egy fontos vendéget várnak, mintsem otthon üljenek üres kézzel a családtagot várva.
Egy ötletem maradt csak, még szerencse, hogy annak idején könnyedén tudtam barátokat szerezni, s az sem volt hátrányomra, hogy aznap éjszaka pont egy konohaival futottam össze és jó barátok lettünk. Talán az én szememben több is, mint barát.
Mit volt mit tenni, mivel a bácsikámhoz már nem tudtam bemenni és nem akartam betörni sem, ezért úgy gondoltam, hogy Aki felé megyek, azt mondta, ha erre járnék, szívesen látnak bármikor, a nap bármelyik szakaszában. Azért mégsem olyan jó ötlet csak úgy váratlanul betoppanni, de jelezni már nem tudok, hogy jövök. Kíváncsi vagyok az arcára, amikor észreveszi, hogy igenis valódi vagyok és nem csak a képzelete játszik vele.
Útközben nem is gondolhattam, hogy ő is úton van felém - nyilván tesz egy sétát -, ugyanis ahogy egyre közelebb jutottam a birtokhoz, messziről egy ismerős alakot véltem felfedezni. Közelebb érve már egyre tisztábbá vált, hogy aki velem szembe jön, az ő. Egy hatalmas vigyor ült ki az arcomra, szinte ledobtam minden holmimat, hogy futhassak felé.
avatar
Sasaki Haru
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Szomb. Jan. 30, 2016 10:15 pm

Piszkosul lustálkodós kedvem lett mára, hogy nyugtat a tudat, itthon most jobb szelek fújnak. Tudom, hogy a háború lassan minden ninja nemzetet felemészt, némelyikkel már meg is tette, máskülönben nem lennének menekülttáborok a falvak határában. Csak remélni merem, hogy mi sosem jutunk ilyen helyzetbe, akkor ugyanis nem csak hogy fogalmunk sem lenne, hogyan tovább még ezt a hatalmas családot is össze kellene szedni. Rengetegen vagyunk a birtokon, néha én is úgy érzem, hogy elvágyódok. Nem messze, csupán másik házba, még abba is benne lennék, hogy valahol itt a birtokon. A családunk méltán híres az összetartásról, nem én fogom elkezdeni bomlasztani ezt a hagyományt.
Hosszas délutáni henyélés után, na meg anyám folyamatosan felhangzó szavai után - "Aki igazán kimozdulhatnál egy kis friss levegőt szívni" - végül ráveszem magam, hogy felöltözzek. Hosszas készülődés következik a fürdőben, egy kiadós zuhany, egy alapos fogmosás, a hajamat pedig hosszasan turkálom, de túl makacs az a pár elfekvőben lévő hajszál, amely önállóan másfelé szeretne állni, mint azt én elképzeltem. Mindegy, nincs erre időm. Fogom a maradék cuccomat és ha már kimozdulok, akkor hasznosan fogom eltölteni az időt. Irány a sensei, tekercseket fogok nála olvasni. Vagyis csak tervezem, ugyanis nem sokkal hogy elhagyom a birtokot, ismerős haj és hozzá társuló arc kerül a látóterembe. Haru az... nem, ilyen nincs. Pedig tényleg ő az, te jó ég, mit keres itt? Alig hogy a kérdés felvetül a fejemben, én már gyorsított léptekkel el is indulok felé, amíg ide nem ér nagy szaladás közepette. A derekánál fogva kapom fel és forgatom meg örömömben.
- Te jó ég, Haru, mit csinálsz itt ilyen időszakban? - teszem fel az első kérdést, ami az eszembe jut, de végül csal elmosolyodva pillantok a szemeibe.
- Jó ismét látni. 


A hozzászólást Suyiko Kirinai-Aki összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jan. 30, 2016 10:59 pm-kor.
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Sasaki Haru on Szomb. Jan. 30, 2016 10:33 pm

Futás közben már látom is, ahogy Aki is felém fut, s a találkozásnál megemel. Alig hiszem el, hogy végre láthatom és ölelhetem - na, pedig nem is vagyunk úgy! -, főleg ebben az időszakban, amikor minden olyan nehéz. De nem lehetek most szomorú, elvégre közel két hónap után itt vannak velem a fontos személyek. Gondolkodom azon, hogy a nagyapámat átköltöztetem ide, de az öregem azt mondja, ő ott született, ott is fog meghalni, valamint a bátyámra akkor ki vigyázna, ha nem ő? Nehéz belátni, de az öregben több az erő, mint bennünk fiatalokban, valószínű, hogy egy három fős csapatot simán legyepálna.
Ahogy elenged, én még a kezem mindig a vállán tartom, hogy közel maradhassak hozzá, s egy hatalmas mosollyal kezdek bele a beszédembe.
- Egyrészt úgy döntöttem, meglátogatom a bácsikámat, másrészt viszont vannak még itt fontos emberek számomra - ránézek, hogy legyen sejtése arról, hogy kiről is van szó. Végül elengedem, örüljön a kicsi lelke, hogy szabad lehet és kaphat levegőt.
- Útközben szomorú események szemtanúja voltam. Rosszabb a helyzet, mint azt gondoltam. A háború szele is erre sodort, de nem is az én helyzetem, ami aggaszt, hanem azoké az embereké, akik nem tehetnek mást, csak várják, hogy jobb legyen a helyzet. Az imént egy kisfiú egy bábtechnikát mutatott be, amiért megjutalmaztam, nagyon örült neki - elmosolyodok. Még a remény nem szállt el, bízom benne, hogy egyszer minden sokkal jobb lesz, és én is be tudom teljesíteni, amit akarok.
- Naa, most mond azt, hogy nem gondoltál rám egy kicsit se, amíg távol voltam - bököm meg a mellkasát incselkedve. Néha olyan jó lenne az emberek fejébe látni, persze azt is tudom, ha nem várt volna, akkor nem örülne ennyire.
avatar
Sasaki Haru
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Szomb. Jan. 30, 2016 10:58 pm

Noha annyira nem kezdek futni, hisz nekem kell majd fékeznem, ha ide ér, de rendesen felgyorsítom azokat a lépteket. Rengeteg csomaggal jött, ahogy látom és ezt csak abban a  pillanatban szúrom ki, amikor magamhoz ölelem és nem csak az jár a fejemben, hogy megjött és itt van, hanem a kilátásom sem csak rá fókuszálódik. Ez alapján levonhatom, hogy nem rövid időre jött bizony, rendesen hosszabbra. De vajon hozzánk, vagy hova? Korábban mesélte, hogy szeretne ide jönni egy rövidebb időre a Villám országa-beli nagykövet gárdájához gyakornokoskodni. De rövidesen ez a félig feltett kérdésem megválaszolódik, miért is jött.
- Akkor nem gyakornoknak? - kérdezem végül, de szélesen elmosolyodok ahogy rájövök, hogy tulajdonképpen rám célzott. Nagy sokára engedem csak el illetve rakom le, de aztán ő is megteszi ezt. Még mindig nehezen hiszem el, hogy itt van, egyedül csupán a vállaimra tett kezei adnak erről tényleges tanúbizonyságot.
- Igen, sajnos egyre rosszabb a helyzet. Hosszú utad volt? Volt valahol veszélyhelyzet, vagy sikerült biztonságos útvonalat választanod? - elvégre a két ország szövetséges, de sosem lehet tudni a határokon kik tevékenykednek a rend megbontása érdekében. Belegondolva, hogy ilyen időben indult útnak, kissé beleborzongok. Aggódok érte, ezt le sem akarnám tagadni.
- De, gondoltam rád. - kaján vigyor ül ki az arcomra, majd lepillantok az ujjaira is, végül egy újabb böködés helyett elkapom a kezét és csak huncut mosollyal rá nézek. Majd eszembe jut, hogy jó meg szép ez az egész, de akár be is invitálhatnám.
- Nagybátyád nincs otthon igaz? Behozom addig a holmidat. - mondom végül, eleresztem a kezét és már megyek is oda mindazért amit csak úgy otthagyott maga mögött. A birtokot már látta, volt nálunk, nem lesz az olyan idegen neki.
- Nem fáradtál el az úton? Vagy nem kérsz valamit inni vagy enni? 
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Sasaki Haru on Szomb. Jan. 30, 2016 11:23 pm

- Gyakornoknak? Úgy kevesebbet tudnék veled találkozni - mosolygok ismét, nem is próbálom leplezni, hogy azért találtam ki ezt a kis kiruccanást, hogy többet lehessek vele, ami részemről szemétség a rokonokra nézve. Azt hinnék, hogy csak miattuk jövök, mert milyen régen is láttam őket, közben meg palástolom, hogy az igazi indok az, hogy más miatt vagyok itt. Vagyis, mindez akkor lenne nagy árulás, ha tényleg így lenne... különben egész rég láttam a bácsikámat, s örülnék neki, ha a nap felét legalább vele tudnám eltölteni.
- Nem kell aggódnod, visszatérek ahhoz, ami az enyém - ááá, ez félreérthető, gyorsan javítsuk ki. - A bácsikámhoz - talán még nem kapcsol időben az agya remélhetőleg, és különben is... hogy gondolhattam én ilyet? Még csak most érkeztem, és máris ilyenekkel terhelem le a gondolatait.
Meglep, amikor megfogja a kezem, a hirtelen közeledés, mert egyáltalán nem szokott ilyet... vagy eddig még nem volt rá alkalma. Tulajdonképpen nem is lehettünk sokat egymás társaságában, de amikor igen, akkor tényleg rengeteget, s a távollétünk alatt is mindig írtunk egymásnak. Zavar, hogy nem tudhatom, mire gondol. Egy kis pír jelenik meg az arcomon, de azonnal elmúlik, ahogy felteszi kérdését és elengedi a kezem.
- Nem. Úgy volt, hogy megvár, de lehetséges, hogy elment bevásárolni. Az a fajta ember, aki nem szereti üres kézzel várni a vendégeit, ez sokszor pedig hátrány, mintsem előny, mert ha nem is megy el, akkor is van otthon mit enni. Én pedig nem vagyok nagy igényű - értem ezt az ételek terén. Inkább több folyadékot fogyasztok, mint ételt, ez már bevett szokás.
- Köszönöm, de nem maradok tovább egy óránál, elvégre a bácsikám is bármikor hazaérhet. Mit szólnál akkor, ha eljönnél utána? Aztán pedig... el is mehetünk valahová - no, már én hívom el, holott ezt neki kellett volna megtennie. Mindenesetre, hamarabb jött az én számra és szorított az idő. Miféle idő? Nem vagyunk ahhoz kötve.
avatar
Sasaki Haru
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Vas. Jan. 31, 2016 1:26 am

Szóval ahogy a "mellékelt ábra" is mutatja, miattam nem gyakornokoskodik? Nahát... ez az apró információ elgondolkoztat egy pillanatra. Kissé belegondolok, hogy erre utaló jel hol lehetett, de legutóbb mikor még beszéltük, annyira biztos volt abban, hogy gyakornok lesz. Viszont akkor igen csak véges határidőig fog itt maradni a faluban, ami egy picit elszomorít. De az, hogy itt van arra sarkall, hogy akkor most kell vele foglalkozni és nem akkor, amikor már hazament a Villám országába.
Először elgondolkozok azon, hogy miért is mondta azt, hogy ahhoz ami az övé, mármint a családjára gondol? Minden bizonnyal, ahogy megerősíti. De már közben szedem is össze a cuccait és kapom a vállamra. Nem igazán kottyan meg nekem már számtalan edzés után, egy kis apróság, kedvesség, egy gesztus csupán. Mégsem hagyhatom, hogy ő cipekedjen, ha én erősebb vagyok és igazán vihetem helyette ezen a rövid távon. Ki tudja hány napot tett meg idefelé.
- Mindenesetre egy kis pihenés nem árt. Meg valami különös oknál fogva a családom már hiányol téged, mindig kérdezgetik mi van veled. - jegyzem meg szórakozottan. Bizony bizony az ősök már valamit látnak, vagy éreznek a levegőben, hogy ezt így biztosra állíthassák. Én elhiszem nekik, lehet látnak olyat az egészben amit én még nem. Elvégre nem igazán barátkozok a lányokkal, de Haru kivétel, őt inkább hiányolom, ha nem tudunk hosszasan semmilyen formában kommunikálni, legyen az írásos forma vagy személyesen.
- Rendben, ez remek ötlet. Mennyi ideig maradsz itt, hogy csak rokonlátogatóba jöttél? - ha gyakornoknak jön minden bizonnyal tovább marad, így ki tudja meddig nélkülözik odahaza.
- Minden rendben van a családoddal? - kérdezem végül érdeklődve, ahogy lassan befordulok az udvarunkra. Az egyik háznál lévő kutya máris lelkes csaholásba kezd és farokcsóválva hozzánk szalad, alaposan megszaglászva Harut. Már azt is látom, hogy anyukám kiint nekünk az ablakon, hamarosan pedig már a házban is fogad minket hatalmas mosollyal üdvözli a vendéget és a puszi sem marad el. Néha ezekből a gesztusokból azt látom, hogy őt már most családtaggá fogadták. Pedig nem is értem... vagy mégis? 
- Anya, Haru pár napig itt lesz a faluban, szóval alighanem keveset fogtok itt látni. - és mondandóm végén harura kacsintok cinkosan.
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és terek

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

21 / 22 oldal Previous  1 ... 12 ... 20, 21, 22  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.