Szabad Játék (3)

Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

2 / 6 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Isha Dansei on Pént. Jan. 30 2015, 13:17

Ahogy az várható volt, nem kis sérüléssel nézek éppen farkasszemet. A bokája megdagadt, és be is lilult, emellett a legkisebb mozdulatra is megfeszültek az izmok, és a lány is nem tetszését fejezte ki, már, ha nem is verbálisan. Amikor elmesélte, hogy hogyan szerezte a sérülését nagy kő esett le a szívemről, hiszen nem miattam került ebbe a helyzetbe. De egy sima leeséstől, nem dagad be ennyire egy boka, kivéve, ha az illető nagyon, de nagyon ügyetlen. Kifújtam a benntartott levegőmet és előkészülte az alaposabb vizsgálathoz. Odahúztam a lány lába mellé az asztal mögötti széked és belesüppedtem. Majd mind a két tenyeremet a lány lába fölé helyeztem, és a Chacrámat a kezembe irányítottam. Kellemes zöld derengés jelent meg a kezeimen, jelezve, hogy a Jutsu működik. Végig mozgattam a kezeimet a bokája fölött, és sikerült megállapítanom a baj forrását. Megszakítottam a Jutsut és elindultam a kötszeres szekrényhez. Gézt és néhány rongyot kerestem és közben vázoltam a helyzetet Erisa-channak.
- A bokád már látott szebb napokat is. Nem vészes a sérülés, egyszerű ínszalag-szakadás. A duzzanat viszont sajnos az én hibám, amikor rád estem, úgyhogy kérlek, bocsáss meg. Amit tudnod kell, hogy nem használhatod a jobb lábad, még úgy egy hétig. Ez idő alatt, otthon kell maradnod és a lábadat felpolcolva tartani. Ha mégis dolgod van és-vagy mennél valahová, akkor ezt tessék használni. – itt a tároló szekrény mellett álló mankót mutatom fel, amit a lány mellé állítok karnyújtásnyira. – Ha megengeded, most bekötném a lábad. - Egyszerű rögzítőkötést alkalmazok, ami megtartja a bokáját eredeti helyzetében és nem engedi mozogni. Igaz nem tart olyan erősen, mint a gipsz, de nem is kell emellett, ez hagyja szellőzni a lábát. Hideg vízzel átitatom az egyik rongyot, és a duzzanatra teszem, és ezt szorosan körbetekerem az előbbi módon a gézzel. Miután ez megvan, felírom a kórlapra a diagnózisomat, és írok egy igazolást, miszerint egy hétig nem mehet küldetésre, edzésre, sőt szinte sehova ami fizikailag használná a lábát.
- Nos, ezzel megvolnánk, kérlek, ezt mutasd meg a sensei-ednek vagy add oda egy csapattársadnak, ha majd szükséges. Illetve amint letelt az egy hét kérlek, gyere vissza kivizsgálásra. – itt egy mosoly mellett átnyújtom neki a papírt, és segítek felállni neki. Odanyújtom a mankót és közben azon agyalok, ha most elmegy, neki kell állnom a papírmunkának.

_________________
Mindenkiben ott lakozik az endoplazmatikus retikulum! 
adatlap

Multi karakterek: Imagawa Takayama; Ago
avatar
Isha Dansei
Játékos

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin // Medikus Tanonc
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Kenshiro Erisa on Pént. Jan. 30 2015, 19:48

Összetört szívvel olvasom amit Dansei-kun a papírra írt. "Egy hét? Egy teljes hét? Az egy dolog hogy szerettem volna pihenni kicsit, de azért... Ez picit túlzás." Röppent át az agyamon a gondolat. Bár az sem hagyott nyugodni, hogy a fiú magát okolja a szerencsétlenségem miatt.
- Dehogyis a te hibád! Hisz én voltam olyan ügyetlen hogy neked mentem véletlenül. - Mosolygok  - Meg egyébként is ha jobban figyelek kikerülhettelek volna. - ekkor az asztalon lévő papírkupacra vetem tekintetemet - Lehet meg is érdemlem amiért össze vissza kevertem azokat a lapokat. - feltételezem legalábbis hogy eredetileg sorban voltak, vagyis valamilyen séma szerint el voltak rendezve. Ekkor eszembe jut, hogy lehet valamivel fizetnem is kellene. Belenyúlok az övtáskámba, de egy semmit sem találok benne, amivel megköszönhetném a segítségét. Megfordul a fejemben azonban hogy talán segíthetnék neki a munkában.
- Tudod... Nem nagyon hoztam magammal pénzt, de.. De mindenféleképpen szeretném meghálálni neked a segítségedet ezért arra gondoltam hogy segíthetnék elrendezni a papírokat. - Mondtam és felálltam a mankó segítségével szépen lassan. Egyre csak azon agyaltam vajon mindezek után teherként tekint-e rám amitől mihamarabb meg szeretne szabadulni, vagy csak simán sajnál amiért ennyire ügyetlen vagyok és ezért mosolyog így rám és nevet. 
- Mond csak... Nagyon sok problémát okoztam neked?... - Kérdeztem halkan, félénkebb hangon, és egyenesen Dansei-kun szemébe néztem, válaszát izgatottan várva. Rettenetesen érezem magam, hogy egy fejfájással mekkora púp tudok lenni más emberek hátán. 
avatar
Kenshiro Erisa
Játékos

Taijutsu Pontok : 20

Tartózkodási hely : Pff... Jó kérdés...


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 431

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Isha Dansei on Pént. Jan. 30 2015, 20:58

Elvigyorodtam a lány arcát látva, amikor közöltem vele, hogy egy hétig nem mehet sehová. Látszott rajta, hogy nincs igazán ínyére a dolog. De ez mit sem változtat azon, hogy így tud a leggyorsabban felépülni. Mikor a fizetséget hozta fel kissé megrémültem. Nem tudom hova tette az eszét, de ilyenért nem kérünk el pénzt. Sőt általában a shinobik egyikétől sem kérünk semmi fizetséget. Éppen elég, hogy az életüket kockáztatják a faluért. Ennyit, azért megérdemelnek. Már éppen készültem volna kiábrándítani, amikor is felajánlotta, hogy segít rendezni a papírokat, amelyeket néhány perccel ezelőtt hánytam szét. Igazán megörültem neki, hiszen így nem kell több órát válogatással töltenem, és Erisát is jobban megismerhetem. Így tehát elfogadtam a segítségét, és odakísértem az asztalhoz és a két széket is odahúztam. Egyet, amire leülhet és egy másikat, amire felteheti a lábát. Ezután a sajátomat is odavonszoltam az asztal másik végére és ketté vettem a papírhalmot.
- Először is köszönöm, hogy segítesz nekem, sok plusz munkától szabadítasz így meg. Viszont félreértés ne essék, nem vártam el tőled semmiféle fizetséget. És megnyugodhatsz nem okoztál semmi olyan problémát, amit ne lehetne helyrehozni. Itt - rámutatok a papírkupacra -  a kórházban fekvő betegek leletei vannak, annyi lenne a dolog, hogy azokat a papírokat, amelyen az adatok megegyeznek – név, születési dátum, anyja neve – azokat egybe kéne tenni, és mappákba tenni amik – itt az asztal egy másik fiókjából, egy köteg mappát veszek elő – itt vannak. Ezenfelül minden mappára ráírni az előző adatokat. És ha ez készen, van akkor mi is. – teszem hozzá egy fél mosollyal és leveszem az első papírt a kupac tetejéről.
- Ja és igen a fejfájásod, amit korábban említettél. - emeltem fel a fejemet és ránéztem – Hogy van most? Hozzak rá valamit?

_________________
Mindenkiben ott lakozik az endoplazmatikus retikulum! 
adatlap

Multi karakterek: Imagawa Takayama; Ago
avatar
Isha Dansei
Játékos

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin // Medikus Tanonc
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Kenshiro Erisa on Pént. Jan. 30 2015, 21:20

Rettentően megörültem, mikor elfogadta a segítségemet, így legalább meg tudom neki hálálni a fáradságait. A munka nem volt túl bonyolult. Neki is kezdtem miután tudattam Dansei-kunnal hogy a fejfájásom tovaszállt egy ideje. Ezek után szinte biztos voltam benne hogy nem teherként tekint rám, amitől egy picit megjött a kedvem. Meg hát nem árt néha más emberekkel is beszélgetni. Miközben szépen rakosgattam a lapokat, eszembe jutott, hogy ez egy remek alkalom lenne egy új barátra lelni. Ez pedig ismerkedéssel kezdődik mindig ugyebár. Gondolkodtam egy picit rajta, mi lehetne az a kérdés amivel közelebb kerülnék a fiúhoz, mégsem lenne tolakodó, vagy olyan kérdés, amivel megbánthatom.
- Egyébként, merre laksz? - hú pedig igyekeztem elkerülni a tolakodó kérdéseket, de mindjárt sikerült nyitni egy ilyennel. - Vagyis... A szüleiddel laksz? Vagy egyedül? - na jó, ez így nem fog menni. inkább hagyom hogy a továbbiakban ő tegye fel a kérdéseket. Szerencsétlenségem határtalan. Nem elég hogy egy csomó munkát okoztam egy kedves fiúnak, még normálisan beszélni sem tudok vele. Röhej vagyok. 
avatar
Kenshiro Erisa
Játékos

Taijutsu Pontok : 20

Tartózkodási hely : Pff... Jó kérdés...


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 431

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Isha Dansei on Pént. Jan. 30 2015, 21:53

A rendelőben egy ideig csak a papírok zörgése törte meg a csöndet. Szemben velem Erisa kötelességének érezte, hogy a papírokat tökéletesen az utasításaimnak megfelelően rendezze el. Viszont amikor Erisa a szüleimről kezdett kérdezni a lap félúton megállt a kezemben. Szürke felhők jelentek meg a fejem felett, és a fejemet leszegve próbáltam folytatni a monoton munkát. Mindeközben emlékképek kezdtek beúszni a szemem elé. Egy hatalmas tágas mezőről, amin virágok százai nőttek, egy aprócska faház az erdő szélén, és egy hófehér kezű ember a tűz fényében. Megpróbáltam elhessegetni ezeket az emlékeket, de nem ment egy-könnyen. Szóval, hogy tereljem a gondolataimat, elkezdtem válaszolni Erisának.
- Egyedül élek itt nem messze, valahol a kórház és az akadémia között. Örülök, hogy elmúlt a fejfájásod, és remélem, hamar fel fogsz épülni a sérülésedből. – próbáltam terelni a kérdést. Nem nagyon volt ínyemre erről a témáról társalogni, ezért lehet, hogy az eddigi kedves mosolygós arcom helyett a komorabbikat láthatta. Így tehát visszafordultam a papírokhoz és próbáltam elhelyezni a kupacban az éppen kezemben tartottat a mappák egyikében.
- És látom, hogy te is genin vagy… vagyis – itt érdeklődve felpillantottam rá – genin vagy ugye? Nem valami Kakashi féle szuperninja? 

_________________
Mindenkiben ott lakozik az endoplazmatikus retikulum! 
adatlap

Multi karakterek: Imagawa Takayama; Ago
avatar
Isha Dansei
Játékos

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin // Medikus Tanonc
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Kenshiro Erisa on Szomb. Jan. 31 2015, 16:37

Sajnos nem kérdeztem valami jól. Amint a kérdés elhagyta a számat, Dansei-kun máris lehangoltabb lett, és nem is mosolya is elhagyta arcát. Amikor kimondta hogy egyedül él, nem volt nehéz kitalálni hogy valami történt a szüleivel. Nagyon elterelhettem a gondolatait, mivel még a lapok rendezésében is megállt egy pillanatra. Nem mertem jobban belekérdezni, de tudtam, hogy ha csak áttérek egy másik témára, attól még nem lesz jobb hangulata, ennélfogva úgy döntöttem, hogy talán egy bocsánatkérés legalább enyhíthetne a feszült helyzetén.
- Sajnálom hogy megkérdeztem. Lehet nem ezzel a kérdéssel kellett volna kezdenem. - mondtam, majd ezzel lezártnak tartottam a témát, bár érzem azt hogy ezzel nem oldódott sokat a feszültség. Kérdésére már vidámabban tudtam válaszolni 
- Igen, genin vagyok még. - mondom mosolyogva - Kakashi szintjétől elég messze. - teszem hozzá félig nevetve. nem volt benne semmi vicces, de reméltem ezzel talán valamennyire jobb kedvre deríthetem, bár nem nagyon értek az ilyesmikhez. Azon gondolkoztam, hogy  feltegyek-e neki még egy kérdést, hisz az előző és teljes kudarc volt. Úgy döntöttem végülis hogy megvárom hogy ő kérdezzen, én pedig addig teljes koncentrációval fókuszálok a munkámra. Így hogy elfeleztük a kupacot, hamar kész leszünk, már a lapok többsége a helyén van. 
avatar
Kenshiro Erisa
Játékos

Taijutsu Pontok : 20

Tartózkodási hely : Pff... Jó kérdés...


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 431

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Isha Dansei on Szomb. Jan. 31 2015, 16:59

Eirisa nagyon jól átlátta a helyzetemet, mivel egyből visszakozni kezdett amint meglátta a reakciómat. Megpróbáltam megnyugtatni, mikor elkezdett bocsánatot kérni.
- Semmi baj, nem tudhattad. – örültem neki, hogy nem feszegette tovább a témát, így léphettünk is tovább, amitől a jó hangulatom is lassacskán kezdett visszatérni. Megmosolyogtam a válaszát miszerint, nincs Kakashi szintjén. Ezután ismét néma csöndbe burkolództunk mind a ketten és a papírokra koncentráltunk. Már a felezett kupac fele el is fogyott, aminek szintén nagyon örültem. Kedves volt tőle, hogy segít nekem. Bár láttam rajta, hogy bántja az előbbi kérdése még mindig, de már nem akartam ezzel foglalkozni. Nem is azért, hogy megbántsam, hanem, hogy ne kelljen még több emlékképpel hadakoznom. Így tehát inkább megpróbáltam tovább vinni a beszélgetés folyamatát.
- És mit gondolsz, ki fogod bírni ezt az egy hét kényszerpihenőt? Láttam rajtad, hogy nem igazán repestél az örömtől, amikor közöltem veled.  De legalább nem kell majd napi szinten halálos edzéseken részt venned. – itt rámosolyogtam jelezvén, hogy már semmi baj sincsen.

_________________
Mindenkiben ott lakozik az endoplazmatikus retikulum! 
adatlap

Multi karakterek: Imagawa Takayama; Ago
avatar
Isha Dansei
Játékos

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin // Medikus Tanonc
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Kenshiro Erisa on Szomb. Jan. 31 2015, 17:17

A hosszú, és kínos csöndet Dansei-kun hangja törte meg. Rettentően megnyugodtam, hogy nem bántottam meg annyira, mint amennyire gondoltam, amitől fel is sóhajtottam, és éreztem hogy feloldódott a feszültség a levegőben. Kedves és őszinte mosolya is már nagyon hiányzott nekem. "Nagyon hiányzott a mosolya... Miért hiányzott vajon nekem ennyire, egy számomra szinte még idegen fiú mosolya?" Kérdeztem magamban, és egy számomra ismeretlen és leírhatatlan érzés fogott el mikor érdeklődni kezdett arról hogy hogyan fogom érezni magam a következő egy hétben. Rajta kívül még csak egy embert érdekeltem valamennyire is, de ő most jelenleg elég távol van tőlem.
- Köszi hogy megkérdezted! - villantok vidám mosolyt, hisz ez sokat jelent nekem - Hát azt hiszem megleszek, bár nem a kemény edzések a legnagyobb problémák, inkább az hogy cserbenhagyom a csapatomat. Nem sok emberrel van kapcsolatom, de nekik semmiképpen nem akarok csalódást okozni. Mondjuk az sincs ínyemre hogy egy teljes hétig nézhetem a szobám falát egyedül. - mondom, majd belegondolok hogy bizony egy teljes hétig nem csak hogy haszontalan leszek mindenki számára, de még meg is fogom unni az életemet. Az is bebizonyosodik, hogy Dansei-kun mérföldkövekkel lehagy engem a társalgás "művészetében". Egy sima kérdéssel sikerült remek hangulatba hoznia. Bezzeg én mit értem el mikor kinyitottam a számat?... 
avatar
Kenshiro Erisa
Játékos

Taijutsu Pontok : 20

Tartózkodási hely : Pff... Jó kérdés...


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 431

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Isha Dansei on Szomb. Jan. 31 2015, 18:36

Szinte érezni lehetett, ahogyan a feszültség oldódni kezdett a levegőben. A papírok zörgését már kérdések és válaszok felemelő hangja zavarta meg. Erisán látszódott, hogy nagy kő esett le a szívéről, és emiatt én is könnyebbnek éreztem magamat. Mosolyogva hallgatom, amíg azt ecseteli, hogy mit is fog tenni a pihenőidejében. Látom nem nagyon vette a lelkére, hogy le kell mondania a kemény edzésről egy hétre. Bár, az hogy nem akarja cserbenhagyni a bajtársait, erős és hűséges jellemre utal. Örültem, hogy nem egy mindent fél várról vevő embert sodort be a sors a rendelőmbe. A monológja végén kicsit kuncogni kezdtem magamban.
- Hát igen az senkinek sem nagy öröm, amikor azt kell néznie hogyan nőnek a virágok. De ez idő alatt olvashatsz vagy rajzolhatsz akár. Sőt ha nagyon unatkozol, az ablakon át dobálhatsz macskákat is. – teszem hozzá nevetve és a rendelő ajtaja feletti órára pillantok. Már több mint 2 óra telt el azóta, hogy beléptünk a rendelő ajtaján. Igen gyorsan telik az idő, ha jó a társaság, állapítom meg magamban. A papírok már majdnem el is fogytak, csak egy-néhány lap volt mindkettőnk előtt. Kissé nehézkesen tuszkolok bele egy újabb leletet egy már felcímkézett borítékba, ami a procedúra végeztével a többi mappán landol.
- És hogy vitt rá a lélek, hogy ninjává válj? Mármint én világ életemben tudtam, hogy medikus akarok lenni, de hogy-hogy úgy döntöttél, hogy ezt az utat választod?

_________________
Mindenkiben ott lakozik az endoplazmatikus retikulum! 
adatlap

Multi karakterek: Imagawa Takayama; Ago
avatar
Isha Dansei
Játékos

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin // Medikus Tanonc
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Kenshiro Erisa on Szomb. Jan. 31 2015, 18:58

Dansei-kun mondandója után, a kicsiny szobát a nevetésem hangja telítette be. "Macskákat dobálni az ablakon át! Lehet mégsem fogok unatkozni az egy hét alatt!". Vicces hogy pont a virágokat hozta fel, mert egyébként tele van a lakásom virágokkal, nem csak azért mert szépek, hanem azért is mert az elsődleges támadó jutsum fő forrásai a levágott virágfejek.
- Persze Persze. Egyébként sem kedvelem annyira a macskákat. - Mondom, félig nevetve - De egyébként nem sok érdekes könyv van otthon. - Ekkor egy pillanatra rágondolok arra a könyvre ami a régi klánomról szól, de hamar el is a gondolattól, elvégre már azt is vagy ötször áttanulmányoztam - A rajzoláshoz pedig nincs sok tehetségem. - Fejezem be, majd egy pillanatra elgondolkozok mit is mondjak a kérdésére. Ez idő alatt helyére teszem a kezemben lévő utolsó papírlapot is. 
- Az igazság az, hogy elég erős akarok lenni, hogy megvédjem azokat, akik kedvesek a számomra. - Azt hogy miért, már nem tettem hozzá, nem kívánom elmondani mi történt a régi faluban, ahonnan jöttem, és azt sem, hogy mi történt a klánommal. Beugrik néhány negatív emlékkép, ami picit megtöri a mosolyt az arcomon, de nem hagyom hogy elvesszen ez a remek hangulat, úgyhogy hamar félre is teszem a gondolataim legmélyére, és meggyőződök róla, hogy teljesen kész vagyok a munkával, és egyenesen Dansei szemébe nézek. Felmerül bennem néhány kérdés, de úgy vélem, nem lehet elégszer végiggondolni azt amit ki akarsz mondani, úgyhogy ismételten megvárom hogy a fiú kezdeményezzen.
avatar
Kenshiro Erisa
Játékos

Taijutsu Pontok : 20

Tartózkodási hely : Pff... Jó kérdés...


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 431

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Isha Dansei on Szomb. Jan. 31 2015, 19:29

Amint az utolsó lap is a helyére került mind a kettőnk kupacából, a felcímkézett borítékokat összestócoltam és az asztal közepére helyeztem. Ugyanis a felettesem kért meg rá, hogy hagyjam, őket itt majd ő elviszi, ahová kell. Eris válaszára, hogy őszinte legyek számítottam. Sokan emiatt választják ezt az utat, de mindűk számára ez elsődleges prioritással bír. Engem is ez a cél vezérelt, habár volt benne egy kis csavar, miszerint nem csak életeket akarok menteni, és híres orvossá válni, hanem elkapni azt is, aki miatt ezt az utat kellett, hogy válasszam.  
- Nos, azt hiszem ezzel végeztünk is. – megeresztek egy mosolyt a felpolcolt lábú Erisa felé. – Köszönöm, hogy itt maradtál és segítettél nekem. Nem is tudom mikorra fejeztem volna be nélküled. – elnevetem magamat. – Hát az igazat megvallva lehet, hogy hamarabb, mivel ha akkor nem botlom meg benned… De ne érezd magad rosszul, én ezt egy mondhatni „szerencsés balesetnek” élem meg. Bár lehet, hogy te erről másképp vélekedsz. – itt jelentőségteljesen a bokájára pillantok. – És azt hiszem, hogy ideje indulnunk. Öhhmm… mármint… neked hazafele, nekem meg jelenteni. – habogtam összezavarodva. – Haza tudsz menni egyedül? Vagy kéne segítség? – teszem fel a kérdés miközben az órát nézem és ismét a tarkómat kezdem vakargatni. – Ó igen és majd elfelejtettem. Amíg a duzzanat el nem tűnik, kérlek, minden nap borogasd. –teszem hozzá egy zavarodott mosoly közben.

_________________
Mindenkiben ott lakozik az endoplazmatikus retikulum! 
adatlap

Multi karakterek: Imagawa Takayama; Ago
avatar
Isha Dansei
Játékos

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin // Medikus Tanonc
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Kenshiro Erisa on Szomb. Jan. 31 2015, 19:52

Úgy tűnt vége a beszélgetésünknek. Dansei-kun gúnyolódását poénnak vettem, végül is örültem hogy ennyivel elintéztük a dolgot, és nem szidott le hogy újra kellett válogatni a lapokat. Csak kuncogtam rajta, és már készültem volna elfogadni a segítségét, de mikor rápillantott az órájára, rádöbbentem hogy ezzel csak még nagyobb galibát okoznék.
- Hálásan köszönöm, hogy ennyit tettél értem. Azt hiszem haza tudok jutni egyedül is valahogy. - Állok fel a mankóval, és elindulok a kijárat fele szépen lassan. - És még egyszer bocsánat ezért az egészért. - fordítom vissza a fejem egy pillanatra, éppen csak annyira hogy egy búcsú mosolyt megejtsek a fiúnak, akire már barátként tekintek, majd kisétálok a kórházból és még visszatekintek egyszer az épületre. Hirtelen olyan magányosan éreztem magam. Azon kaptam magam, hogy milyen jó érzés volt valakivel beszélgetni. Most pedig egy hétig nem lesz semmi. Általában elvagyok egyedül, de most úgy éreztem, sokkal jobb lenne valakivel együtt lenni. Bár ezt nem én határozom meg, Danseinek is bizonyára rengeteg munkája van még, nem kérhetem tőle, hogy mindezeket félretegye miattam. 

Megteszem az első lépéseket hazafelé a mankómmal, és arra gondolok, mit fogok csinálni ha hazaértem. Általában ilyenkor meg szokták látogatni az embert a barátai, vagy valami hasonló. De nem nagyon számítok rá, hogy akár Sayuri, vagy akár Yuu a lakásomba tévedne. Hogy pontosabb legyek, ha Yuu mégiscsak beugrana, én magam zavarnám el. Már ha lenne hozzá bátorságom.
avatar
Kenshiro Erisa
Játékos

Taijutsu Pontok : 20

Tartózkodási hely : Pff... Jó kérdés...


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 431

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Aokaze Atsushi on Vas. Feb. 22 2015, 22:25

Jakotsu

Egy kellemes reggel veszi kezdetét, melyet nem is lehetne jobban kezdeni egy kellemes edzésnél, de ez most elmarad. Az egyik akadémiai tanárom megkért, hogy mennyek be ma és meséljek, az osztályának arról milyen is a geninek élete miután elvégzik az akadémiát. A megtisztelő felkérést természetesen örömmel elfogadtam.  Mikor az óra a nappaliban hetet ütött el is indultam az akadémiára, hogy még az előadás előtt beszéljek a tanár úrral. Ahogy haladok az intézmény látom a mostani tanulókat, akik még társaikat várják egy-egy sarkon, vagy ajtóban hogy együtt mehessenek. Öröm látni milyen odaadóak ezen a téren, legalább is a többség, elvégre biztos vannak olyanok is akik nem szeretnek tanulni. Az akadémia kapuján átérve eszembe jut jó pár régi emlék melyek ezen az udvaron történtek, majd a bejárati ajtót átlépve a régi légkör hangulatát érzem, eszembe jut milyen volt először átlépni ezt az ajtót és végigmenni a folyosón. A tanári hoz érve bekopogok hogy találkozzak a tanárral és átbeszéljem velem hogyan is fog majd bemutatni a gyerkőcöknek. Amint ezt megbeszéltük a kérdéses terem elé mentem, majd csöngetésig az ablakon bámultam kifelé az udvarra.  Mikor megérkezett az oktató bement a terembe én pedig várakoztam a hívószavamra. 
- Jó reggelt! A mai egy különleges nap lesz elhívta egy régi tanítványom, hogy meséljen nektek milyen is az élet az akadémiai évek után. Nem is szaporítom tovább a szót, gyere be!
A végszó hallatán kicsit ideges lettem, és a tolóajtót megfogva egy pillanatra megtorpanok, egy újabb régi emlék és érzés tört fel, akkorról mikor átiratkoztam. Az érzést gyorsan leküzdöm és beléped a terembe és oda sétálok a tanár mellé.
- Sziasztok! A nevem Aokaze Atsushi 18 éves vagyok ebből kifolyólag már 4 éve genin mivel pár éve nincs chuunin vizsga.  Először is köszönöm a tanár úrnak hogy engem kért meg arra, hogy meséljek nektek arról milyen is innen a falak közül kilépve az élet. Na, mivel nem szeretném, hogy bárki is únja az előadást ezért mi lenne, ha ti kérdeznétek meg azokat a dolgokat, amik érdekelnek titeket. Utána pedig, ha marad idő, mesélek még pár dolgot vagy bemutatok egy két jutsut. Akkor kezdjük is ki lesz az első? Jaj, még valami szeretném, ha a kérdező is bemutatkozna!

_________________

2016. Január- A hónap legjobbja

Mulitkarik: Aokaze Atsushi, Aihara Arata
avatar
Aokaze Atsushi
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 60

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 663

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Chiyoko Tsuki on Szomb. Márc. 14 2015, 19:33

// Zemonnak

 Lassan lépkedtem Konoha piacterén. Minden árut alaposan szemügyre vettem áruk és minőségük alapján. Pazarolni semmiképpen nem akartam. Néha megakadt a szemem egy-egy mutatós portékán, de aztán összeráztam a pénztárcámban lapuló aprót, csörgésükkel emlékeztetve magam a jelenlegi helyzetemre. Nagyot sóhajtottam, amikor egy árusnál megpillantottam pár üvegnyi mézet. A mézről sok minden jutott eszembe. Selymes, finom ízének emléke mellett más dolgokat is felelevenített az aranyló nedű látványa.

Az emlékeimben:
 A hátsó kertben ültem a szeretett ( bár öreg és kopott ) hintámon és bújtam a tekercseket, mint ahogy az már megszokható volt tőlem. Éppen a chakra testen kívüli irányítása volt a lecke. Nagyon elmerültem benne. A külvilágot kizárva már semmiféle zaj nem zökkenthetett volna ki, ezért hát amikor egy gyengéd kéz megcirógatta fejem búbját, testem összerezzent. A pillanatnyi ijedtségből feleszmélve kérdően emeltem tekintetem az ég felé kutatva a remegő, puha kéz tulajdonosát. Széles mosoly húzódott cseppnyi számra, amikor megláttam a nagymamámat. Örömömben oly hirtelen ugrottam ki a hintából, hogy a tekercs a földre zuhant és a még feltekert része kibontotta önmagát a talajon gurulva. Szorosan átöleltem a vénlányt. Mindig így hívták, úgyhogy én is átvettem ezt a nem túl kedves becenevet szüleimtől. Ő sosem bánta. A kunoichi létre való felkészülésen kívül azt hiszem ő volt a legnagyobb menedékem, ahová elbújhattam a világ elől...
 Magamba szívtam illatát, mely 100 virágos rét aromájával vetekedett. Pedig nem volt benne semmi különleges. Akkoriban mégis így éreztem. Ő nem viszonozta ölelésemet, csak egy kézzel, mert másik kezében méz lapult. Mindig hozott egy-egy üveggel, ha eljött hozzánk látogatóba. Közösen szoktuk elkészíteni a mézes finomságait. 

 Annyira elmerültem gondolataim tengerében, hogy nem vettem észre a mögöttem állókat. Egyikőjük megelégelte az egy helyben álldogálásomat. Félrelökött útjából, én pedig egyenesen az egyik útszélen álldogáló szekérkeréknek estem, mely pont a méz mellett volt. Megpróbáltam feltápászkodni abba kapaszkodva, de bár ne tettem volna. A kerék odébb gurult egy kicsit, majd egyenesen a mézesüvegekre esett, apró darabokra törve azokat. A nedv lassan folydogált szét, tele üvegszilánkokkal. A fejem olyan vörös lett, akárcsak a ráké. 
- E-elnézést kérek, nem tudom hogy lehetek ilyen baka... - vakartam meg zavaromban a fejem - ne haragudj, itt van minden pénzem, talán fedezi a kárt.. - rebegtem a fiú felé nyújtva az erszényemben lapuló pár érmét. Az volt minden, ami nálam volt. Nem gondoltam komolyan, hogy valóban csupán akkora értéke lett volna az árúnak. 

_________________
avatar
Chiyoko Tsuki
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 145

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Törölt felhasználó on Vas. Márc. 15 2015, 11:52

//Chiyoko

A Tűz ország hatalmas területét szeltem át, cél a rejtett faluja volt. Rengeteg kisebb-nagyobb városon és falun keltem át, ahol luxuscikkeimet kínáltam az embereknek. Hatalmas sikernek örvendeztem nem gondoltam, hogy ekkora sikere lesz és, mindenkinek erre fáj a foga. Az utam során különös személyiségekkel találkoztam. Információkat is gyűjtöttem bőven, bár ezekből pontosan nem tudom mit vegyek ténynek, pletykának. Egy valami biztos volt, hogy egy háborús területre érkeztem, amiben minden nemzet helyet foglalt, még a biztonságomat is megkérdőjeleztem, de már nem fordulhatok vissza. Néhány helyen ki kell mondanom, féltem, az erdő közepébe vágott utakon sétálva különös hangokat halva a hatalmas lombkoronákba folytak események, bár azt nem tudom mi lehetett az. Én sétáltam tovább hátizsákomat szorongatva, a mézem volt ideiglenes minden támasztékom, de csak volt.

A méhek által átalakított nektárak üvegének kocogását hallgatva már valószínűsíthettem magamban, hogy Konohagakure hatalmas falait látom, amik körbe veszik a falut, védve azt, ezt egy nénike mondta nekem.
Az üvegeket ütközését hallva, fel elevenedett bennem mennyi munka is van ezekben a termékekben, az emberek pedig olyan könnyen és gyorsan felhabzsolják az egészet. A fáradhatatlan dolgozók rövid életüket azzal töltik, hogy járják a virágokat majd vissza repülnek a kaptárba, s majd újra ez, körforgásban, viszont közben testükben átalakítják azokat, eleget téve ezzel királynőjüknek és nekünk is. Viszont az utóbbinak akkor is kénytelenek teljesíteni, ha akarják, ha nem, igazából mi csak kihasználjuk családjukat.
Még gyorsan átgondolva, hogy mennyi áru van nálam tértem be Konoha kapuin, ahol nemes egyszerűséggel át akartam sétálni, nem is figyeltem a ninjákat, akik engem szerettek volna kérdőre vonni érkezésem, kilétem felől.
~ Még összesen 2 db Akác, 2 db Hárs és 2 db Vegyes Méz, valamint 4 db fenyő harmatméz. ~

Harmatméz, a kincs, aminek értéke jóval felül múlja a nemes egyszerű mézeket, hisz ezeket nem a méhek, hanem a levél és pajzstetvek állítják elő általában a fenyőkön élősködőkből könnyű a legtöbb használható harmat cseppet begyűjteni. Ehhez rengeteg türelem kell és kitartás, mire egy üvegnyi összejön belőlük.

A ninja rejtekbe sikerült bejutnom elég nehezen mondjuk, alig lehetett elhitetni az őrökkel, hogy csak egy egyszerű kereskedő szándékaival érkeztem ide. A mindenfelé elágazó utcákat szelve, egy piacteret fedeztem fel, amit tökéletesnek gondoltam az árusításra. Egy szekér mellé pakoltam le a piacközpont szívében, leterítettem egy plédszerűséget, arra pedig gondosan kipakolva az üvegeket fajtájuk szerint elrendezve, azonnal érkeztek az érdeklődők. Egy lány következett a rövidke sorban, ami kialakult mögötte egy komor fiatalember állt, aki a bambuló a hölgyet félre lökve tört utat magának. A lány kristályozó kék szemeiben látszott az ijedelem. Gyönyörű mintákban játszadozó ruhájával borult a poros földre, hátát a kerékszekér fogta meg, amibe kapaszkodva próbált feltápászkodni, de ez nem volt jó döntés. A kerék megmozdult majd heves gurulásba kezdett egyenesen a drága mézeim felé, amiken sorra gázolt át. Az üvegek szilánkai között csordogáló kincseken a napsugarai csillantak meg.
Minden ott álló az események tömegekén leblokkoltan csodálta a fényjátékot a mézen. A lány kétségbe esve pár darab gyorsan elő kapott pénz érméjét előttem rebegtetve kérte bocsánatom.
Egyszerűen nem tudtam, hogyan lereagálni történteket, csak a ragacsos csordogáló mézbe nyúlva nézegettem azt tovább ujjaimon, és tenyeremen tovább folyva.
- Ugyan semmi gond. - figyeltem tovább a kézfejemre, a lányra szemet se vetve  és azon gondolkoztam, hogy most már tényleg keresnem kell egy falut, ahova befogadnak, nem pedig vándorolgatok addig míg méz készletem és a pénztárcám engedi. Tartottam a beilleszkedéstől.
A plédet összehajtogattam, kezemet megtöröltem táskámat lezártam már vettem fel a hátamra.
A hideg kék szemekbe nézve még utoljára, fordítottam hátat a ninjának, hisz ruha darabjain ott foglalt helyet a Rejtett Levél falu emblémája is, amiről olvastam. Indulásba kezdtem.
- Nem tudod milyen értéke van ezeknek... – jegyeztem meg még utoljára, sóhajtva.

Törölt felhasználó
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang:
Chakraszint: 100

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Chiyoko Tsuki on Vas. Márc. 15 2015, 19:44

// Zemonnak


 A fiú nem olyan dühösen reagált, mint ahogyan én arra számítottam. Csak bámulta a csordogáló mézet, rám pedig nem is nagyon tekintett. Mélységesen szégyelltem magam. Vajon mekkora kárt okozhattam neki? Talán a megélhetését is megnehezítettem ezzel. De mégsem volt bősz. Ez abszolút nem jellemző a Konohaiakra, főleg nem most, a háború időszakában. Mindenki félti azt a kevés pénzét, ami van. Az ő helyzetében én biztosan nem tudtam volna ennyire nyugodt maradni. 
- Semmi gond? Dehát most tettem tönkre az áruidat. Ez a sok finom méz odaveszett. - susmogtam tekintetemmel a földet lesve. Bár elnyelt volna... Esetlegesen nem is hallhatta amit mondtam, mert a gyalázattól csupán valami nyikhaj zaj hagyta el számat. Nem minden nap kerültem ilyen megalázó helyzetbe, az biztos. 
 Ahogy szedte rendbe a káoszt, amit okoztam, a lábaim földbe gyökereztek. Tudtam, hogy legalább a pakolásban segítenem kéne, de mintha legalábbis megbénultam volna. A fejem még mindig vörösen izzott, és csak bámultam, ahogy a rend újra helyreáll, néha meg-megremegve a felelősségérzettől. 
 Mikor végzett, csak egy mondatott bökött oda nekem. És tényleg nem. Fogalmam sem volt, hogy mennyit érhetett ez a sok nektár, hogy mennyire volt fontos neki a bevétel, és mire. Egyszerűen nem hagyhattam, hogy csak úgy elmenjen. Hiszen még azt a kevéske pénzt sem fogadta el, pedig az aztán voltaképpen valószínűleg még csak két üveg ára sem volt. Megragadtam a kezét. Nem túl erőteljesen, de eléggé ahhoz, hogy megtorpanjon. Legalábbis ez volt a célom.
- Kérlek, hadd fizessem meg a kárt. Legalább had hívjalak meg valamit enni - kérleltem. Ezúttal határozottabb volt a hangom. Szándékosan, nem akartam, hogy azt higgye nem gondolom komolyan. 
- Tudom, hogy az sem elegendő, de később visszafizetem az egész károdat! Egyenlőre csak ennyit tudok tenni, úgyhogy kérlek fogadd el a meghívást. Ismerek egy jó ramenest a közelben ... - mosolyogtam rá egy kissé gyöngédre sikeredett vigyorral. Reméltem, hogy nem csak azt érem el, hogy még jobban felhúzom.

_________________
avatar
Chiyoko Tsuki
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 145

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Törölt felhasználó on Vas. Márc. 22 2015, 10:23

/Chiyoko
(Bocsi rövid, de a következőre ráhúzok)
Szemet sem vetve fordultam hátat a lánynak, nézni sem néztem vissza. Egyszerűen szörnyű volt belegondolni a pár pillanat alatt lejátszódó balesetre, viszont dühöt nem éreztem. Még haragot sem afelé, aki romba döntötte a munkám. Inkább valami megkönnyebbülés járt át, megszabadultam attól, ami egy egész életen átkísért már, ez valami fellélegzés lehetett.
Kezeimet magam mellett tartottam, de hirtelen bársonyos tapintást éreztem és egy kis visszatartást abban, megtorpantam. Határozott beszéd lepte el füleimet, ez a lányé volt, érződött rajta komoly szándéka, és sajnálata. Biztos voltam benne, hogy ő sokkal rosszabbul érezheti magát mint én, ez látszott rajta.
Egy ajánlattal ált elő, miszerint kártérítés kép meghív egy finom ramenre. Félve vártam válaszom, nem tudhatta miképp fogok reagálni. Kék szemeivel tekintett rám, ez valahogy meggátolta az ellent mondást és egy kis társaság sem ártott volna nekem, a lány pedig nem is tűnik olyan mogorvának mint más emberek. Meg kell jegyezni a gyomrom is az ürességgel küszködött.
- Legyen! Köszönöm a meghívást! – válaszoltam a lány kérdésére, kísérve egy mosollyal, viszonozva az övét, ami gyöngécskére sikeredett. Hatalmas örömöt láttam kiteljesedni…


Törölt felhasználó
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang:
Chakraszint: 100

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Chiyoko Tsuki on Szomb. Márc. 28 2015, 16:22

// Zemonnak


 Végül aztán válaszolt. Elfogadta a meghívásomat, aminek nagyon örültem. Így legalább valamelyest enyhíthettem a bűntudatomon. 
- Ugyan! Hálás vagyok, hogy elfogadtad a meghívást! - hajoltam meg illedelmesen.
- Gyere, errefelé van a ramenes - mutattam balra, majd elindultam. Körülbelül 10 perces séta következett úgyhogy gondoltam addig valamelyest megismerhetnénk egymást. Sosem láttam még ezt a fiút itt a piacon, és máshol sem ugrott be, hogy megpillantottam volna. 
♦ Esetleg nemrég jött Konohába? Vagy csupán mindig elkerültük egymást. Mindegy.
- Olyan illetlen vagyok, a nevem Chiyoko Tsuki. - mosolyogtam rá miközben a fülem mögé tűrtem a hajam jobb oldalon. Már idegesített, hogy az enyhe szellő szétfújogatta a tincseim. Vártam a reakciójára, majd újabb kérdés jutott eszembe. Végtére is nem hagyhattam, hogy unatkozzon útközben. Nem tudtam, hogy esetleg irritálóak-e a kérdéseim, de jobb, mint a kínos csend. 
♦ Ki tudja, a végén akár még barátok is lehetnénk.
- És Konohai vagy? Még nem láttalak errefelé. Pedig biztos összekapargattam volna a pénzt egy üveg mézre. Nagyon finomnak tűntek. Tényleg sajnálom, hogy ekkora kárt okoztam. Azon leszek, hogy visszafizessem. - próbáltam egy kicsit puncsolni neki, mert még mindig szörnyen éreztem magam az előbbi tettem miatt.

_________________
avatar
Chiyoko Tsuki
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 145

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Kenshiro Erisa on Csüt. Júl. 02 2015, 18:35

// Ago - Helyszín: Random erdő a Tűz Országában //


Kellemes sóhajtás hagyja el a számat. Elég nyomott ma a levegő, és kicsit melegebb is mint általában. Tudtam hogy nem ma kellett volna elsétálnom ebbe az erdőbe. De hát reggel még olyan kellemesen hűvös volt, és alig vártam már hogy elinduljak. Ez a virágfajta különleges, és nagyon ritka, a Tűz Országában csak ebben az erdőben található meg. Táskámban ott is lapul a kis könyvecském, amiben az új  és érdekes virágokról írok, és oda is rajzolom le őket. Külön először magát az egész virágot, majd külön rajzba a virágfejének az alakját, a levelének az alakját, és úgy egyébként a kis részleteket, majd egy rövid ismertetőt is írok a rajzok mellé. 
Bár már egy ideje keresgélem a kiszemelt sárga szirmú virágomat, egyszerűen sehol sincs. Mintha direkt bujkálna előlem a kis huncut. Persze még így is remek élmény itt sétálni a szabadban, bár való igaz, mint már említettem meleg van, de az erdő illata mindig is kellemes érzéssel töltött el. De persze az állatok, a különböző növények, és a madarak hangja is közrejátszik, ezen kellemes érzés keltésében. 
Maga az erdő másfél órányi gyalog útra van Konohagakure no sato-tól,  és igazából egyszer sem álltam meg pihenőre, úgyhogy most már úgy érzem ennek is eljött az ideje. Keresek egy kényelmesebbnek tűnő kidőlt farönköt a földön, majd lehuppanok rá, előkeresem a táskámból a vizes üvegemet, majd egy nagy kortyot veszek belőle. Amint elveszem a számtól az üveget, és előre tekintek, hirtelen meglátom, ahogy egy ártatlan virág sárga szirma kilóg az őt takaró kövér fűszál mögül. Felpattanok, majd szinte futva elindulok a virág irányába, és amint odaértem letérdelek elé, és szemügyre veszem. Igen, ez lesz az. Visszaszaladok a táskámhoz, előkapom a könyvet, a tollat, és a színes ceruzákat, majd egy kényelmes pozíciót keresek a virágocska előtt, és el is kezdem rajzolni.
avatar
Kenshiro Erisa
Játékos

Taijutsu Pontok : 20

Tartózkodási hely : Pff... Jó kérdés...


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 431

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Ago on Csüt. Júl. 02 2015, 19:51

A Tűz országának erdeje nem volt valami nagy hatással Agora, aki lassú kimért léptekkel haladt az egyik poros úton. Köpenye homokfelleget kavart maga után, ahogy komótosan súrolta a földutat. Ago már régóta járta az országot, munkát keresvén, és persze menekülvén a régi szervezete gyilkosai elől. Ha egy helyben maradt volna huzamosabb ideig, akkor nagyobb az esély rá, hogy meglelik. Így nem töltött egy helyen, egy fél napnál többet. Aludt, amikor akart, felkelt, amikor akart. Igazán jól esett neki, de persze a nyomaitól mindig megszabadult. Az Orvgyilkos soha ott sem volt. Ezt az egyszerű törvényt még mind a mai napig tartotta, hiszen ez az életben maradásának kulcsa. Kipről már egy ideje megint nem hallott, pedig jó lett volna már, ha valamivel le tudhatná kötni az ujjait. Állkapcsa helye fájt, mint ahogy minden nap szokott, legalább egyszer, és olyankor mindig meg kellett igazítani azt. Nem szerette az új száját, de ez is jobb volt, mint ha a nyelve kilógna egy hatalmas üregből.
Görnyedten megállt, hogy körbetekintsen az úton. Hátát megropogtatta, ahogy kihúzta magát, és megszemlélte az előtte lévő terepet. Csuklóját dörzsölte a rejtett tőr, szóval azt is megigazította, megvakargatta az alatta levő bőrt, és ment tovább. Egyszer csak neszezésre lett figyelmes, ami az úttól nem mesze a fák közül jött. Leginkább futásra hasonlított a zaj, ezért Ago gyorsan felugrott az egyik közeli fára. Nem tudhatta, hogy ki az, de biztos volt benne, hogy nem a Murénától jött. Azok nem csapnak ekkora zajt. De lehet egy katona, aki felderít? Nem sok az esély rá, még azok is tudják, hogy belterületen sem csapunk zajt. Ago nem félt, hogy belebotlik valakibe, hiszen köpenyét nem biztos, hogy felismerik, és ha netán egy Ninjával összefutna az úton, az nézheti őt vándornak, menekültnek Sunagakuréból, vagy csak egyszerű vándornak. Ha a fákon közlekedett volna, vagy folyton rejtekekben bújna, valaki tuti észreveszi, és az sokkal gyanúsabb, mint egy bekötött fejű egyén az úton. Így tehát a percnyi riadalom helyét átvette a megvetés, amiért egy ilyen kis semmiség miatt máris a fán kötött ki. Lassan előrébb lopakodott a fák rejtekében, ahogy azt már régóta csinálta, ügyelvén arra, hogy annyi zajt keltsen, mint egy ágra szálló madár. Miután meglátta a hang forrását, megvetően horkantott egyet, nem érdekelvén, hogy az illető észreveszi-e vagy se, majd megfordult a faágon és megpróbált visszatérni az útra. 

_________________
8 Saller..még kettő és viszlát kisujj...

Előtörténet;Adatlap

Karakterek: Isha Dansei; Imagawa Takayama
avatar
Ago
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 55

Tartózkodási hely : 8 Salleren túl...


Adatlap
Szint: B
Rang: Bérgyilkos
Chakraszint: 368

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Kenshiro Erisa on Csüt. Júl. 02 2015, 20:13

Már szinte teljesen kész voltam az ismertetővel a rajzok mellé. Az utolsó mondatokat írtam le, amikor is egy különös érzés fogott el. A meleg levegő hirtelen mintha lehűlt volna, ráadásul a madarak is elcsöndesültek egy pillanatra. Levéstem az utolsó mondatot, majd körbenéztem. Sehol senki. Majd ekkor megláttam ahogy egy falevél lefele esik a levegőben, a közel-távolban. Óvatosan felnéztem a fák ágaira, majd kis keresés után már meg is láttam egy kifejezetten gyanús alakot, ahogy visszafele sétál-ugrál az út felé. Biztos vagyok benne hogy meglátott, de nem támadt rám, vagyis bizonyára nem az az öldöklő alak, remélhetőleg, vagyis legalábbis nem gondolom hogy akármilyen ámokfutásba kezdene. De meglehetősen rossz érzés fogott el ahogy ránéztem. Nem tudom miért, kivételesen veszélyesnek találtam az alakot. Pedig csak a lopakodási képességeit mutatta meg nekem. Legalábbis elsőre nem vettem észre. Ha olyan céllal közeledett volna felém, amely a megölésemet célozta volna, nyilván már nem ízlelhetném az erdő illatát. 
Úgy terveztem ugyan hogy miután megtaláltam a virágot, elindulok rögtön haza, de úgy látszik változik a terv. Rettenetes lelkiismeret furdalásom lenne ha engedném elsétálni. Nem mintha bármi okom lenne rosszat feltételezni, de valahogy mégis... Ha mégis rosszakaró lenne, nem szabad engednem hogy a Tűz Országának területén lófráljon.
Megvárom még eltávolodik tőlem, majd gyorsan összepakolom a cuccaimat, elrejtem egy fa törzsébe, és felfutva egy fára az ágakon elkezdem követni az alakot. Igyekszem minél zajmentesebben követni, legalábbis annyira amennyire csak tudom. Ugyanakkor sietségemben lehet ez nem mindig jön össze, és meg-meg reccsen egy ág alattam, mert túl vékony és nem bírja el a pehelysúlyomat. 
Percek alatt behozom a lemaradásom, és körülbelül 15-20 méterről követem az alakot. Néhány óráig terveztem követni igazából, csak hogy bebizonyosodjak hogy rosszul feltételeztem, és valójában tényleg nem jelent veszélyt. Még igazából szemügyre sem tudtam venni az arcát, eddig mindig takarásban volt, úgyhogy még a szeme állásából sem tudnék következtetni. De az biztos hogy valami nagyon furcsa a szája állásában. Ezt még a háta mögül is látom.
avatar
Kenshiro Erisa
Játékos

Taijutsu Pontok : 20

Tartózkodási hely : Pff... Jó kérdés...


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 431

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Ago on Csüt. Júl. 02 2015, 20:47

~ Követ… de miért is? Ha meg akarna halni, akkor inkább robbantsa fel magát… de így… lehet, be kell mocskolnom a kezeimet…~gondolta magában Ago, aki miután ismét kilépett az útra, hallani vélte az előbbi kislány osonásának zaját. Ago már elég régóta űzi ezt a sportot, így ha egy kezdővel találkozik, nem kell neki sok idő, hogy leleplezze. De mégis, még nem akart zűrt. Elsőre elég lett volna, ha hagyja, hogy a lány kövesse, és ő úgy tesz, mint akinek fel se tűnt, a bokrokban csörtető vaddisznó. De feltűnt neki, és ez felettébb ingerülté tette.  Tíz perc után már minden idegszála küzdött a nyugton maradásért, az agya már a különböző csonkolási módszereken kattogott, de a teste nem árult el semmit. Az nyugodt volt akár a nyári szellő, és ugyanazzal a mozgással lépdelt előre, mint amikor először hallotta meg a zajt.
Egy öt perccel később egy elágazáshoz ért, ahol fordult egy út jobbra és egy balra. Mivel csak a jobbjával látott ezért azt az irányt választotta, szinte úgy hogy meg sem állt töprengeni. Próbálta a céltudatos vándort játszani, hátha lesz ideje, ez kicsit meglépni. De nem ennél sokkal jobb ötlete támadt. Létrehozott egy Füstklónt, amikor befordult, és gyorsan felugrott egy fára. A klónnak azt a parancsot adta, hogy menjen tovább ugyanúgy, mint ahogy Ago eredetileg is ment. Ha a lány nem veszi észre a cserét… nos az Ő érdekében jobban jár, ha mihamarabb elfut.


A hozzászólást Ago összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Júl. 02 2015, 21:35-kor.

_________________
8 Saller..még kettő és viszlát kisujj...

Előtörténet;Adatlap

Karakterek: Isha Dansei; Imagawa Takayama
avatar
Ago
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 55

Tartózkodási hely : 8 Salleren túl...


Adatlap
Szint: B
Rang: Bérgyilkos
Chakraszint: 368

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Kenshiro Erisa on Csüt. Júl. 02 2015, 21:21

Továbbra is követem az ismeretlen idegent. Látszólag nem vette észre hogy követem, pedig saját magam is megjegyeztem mikor és hogyan adtam ki zajt. Azt már leszűrtem az előbb hogy nagyon ért a lopakodáshoz az illető, ebből azt gondolom hogy az utána lopózók leleplezésében is jártas lehet. Persze lehet hogy véletlen volt hogy nem vettem észre azonnal, de nem lehet a véletlenre hagyatkozni. Ágról-ágra követem az ösvényke útját. Lassan egy elágazáshoz ér a kis utacska, a fura alak pedig gondolkodás nélkül befordul a jobb oldali útra. Céltudatosnak tűnik. Tehát vagy vándor, vagy csak simán pontosan tudja hol kell felfordulást csinálni. Azon az úton jöttem én is, úgyhogy tudom hogy az az út egyenesen Konohába vezet. Sóhajtok egyet a levegőbe, kifejezetten kezd idegesíteni ez a meleg időjárás. Kezdem úgy érezni hogy időpocsékolás az amit csinálok. Na jó, még egy tizenöt percig követem és kész vége. Mondjuk így belegondolva ez kicsit sem megvalósítható, mert egyébként is arra kellene mennem. "Tehát még 15 perc és visszafordulok a táskámért. Igen, ez lesz a terv."
Gondoltam magamban, majd egy erőteljesebb ugrással átvetettem magam az út jobb oldalán elhelyezkedő fa ágára, majd a tervem szerint jártam el, és követtem.
avatar
Kenshiro Erisa
Játékos

Taijutsu Pontok : 20

Tartózkodási hely : Pff... Jó kérdés...


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 431

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Ago on Csüt. Júl. 02 2015, 21:38

Ago terve látszólag sikeresnek bizonyult, a lány nem vette észre a cserét, és így sikeresen elhitette vele, hogy még mindig az előbbi embert követi. A kis naiv. De ha már a terv megindult nem lehetett megállítani. Ago fentről figyelte, ahogyan a kislány arra a fára ugrik, amin ő maga is guggolt, noha pont egy vagy két ággal alatta. Állkapocs nélküli arca mosolyra húzódik, és egy groteszk ábrázat jelenik meg a gyolcs alatt. ~ Túl könnyű... túúúúl könnyű~ gondolja magában, majd akcióba lép. Egy halk ugrással, a lány mögött terem. Persze az érkezést, és a ruha csapkodását már meghallhatta, Ago nem riadt vissza, hogy meg kell ölnie ezt a lányt. És már, hogy észre is vehette, nem hagy más választást. Előpattintja rejtett pengéjét a jobb keze alatt, és egyből a lánynak szegezi, de úgy próbálja meg hátráltatni, hogy az lehetőleg a fa törzsének szoruljon. Jobb szemével pajkosan belenéz a lány szemeibe, és utána a baljával néhány egykezes szót mutat, nem vétve szem elől a lány minden mozdulatát:


Miért; Követés; Én; Te; Baj; -ban/-ben; Vagy;

Mivel csak egy kézzel mutogat, így a szavakból nem szűrődik avagy áll össze egy egybefüggő ragozott mondat. De ha a lány érti a jelbeszédet, akkor megérti, hogy mit is üzent neki Ago, de ha nem akkor lehet, elhagyja a buksiját.

_________________
8 Saller..még kettő és viszlát kisujj...

Előtörténet;Adatlap

Karakterek: Isha Dansei; Imagawa Takayama
avatar
Ago
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 55

Tartózkodási hely : 8 Salleren túl...


Adatlap
Szint: B
Rang: Bérgyilkos
Chakraszint: 368

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Kenshiro Erisa on Pént. Júl. 03 2015, 20:54

Lehet tényleg inkább hagynom kellene a dolgot. Miért is kellene beleütnöm az orrom más dolgába? Megy így belegondolva nincs is sok kedvem most ehhez.. Mégis ki akar ilyen kánikulában faágakon ugrálni?..
Már épp visszafele akartam indulni, amikor hirtelen megfagyott bennem a vér. Hallottam ahogy a hátam mögött egy különös kabátszerű dolog ütközik a széllel, ami különösen hangos suhogást. Hirtelen leesett minden. Szemem sarkából egy utolsó pillantást vettem az úton sétáló klónra. Lelassult az idő, ahogy megfordítottam a fejem. Hirtelen magam előtt látom teljes valójában az ördögöt. A még meleg levegő hirtelen szinte mínuszba ereszkedik. Lefagy a testem a látványtól. Egy szörny. Vadállat. Bestia. Démon. Nem tudom milyen szóval illessem a személyt. Fél szemével látott csak, a másik le volt takarva, de ez még talán nem is váltott ki bennem akkora félelmet, hisz az ilyen látvány mindennapos, elég csak Sayurira vagy Yuura néznem. De ez most más...
Felém szegezte a rejtett kését. Még sosem láttam ehhez fogható fegyvert. A testem ösztönösen hátrált, mígnem a fa törzse meg nem fogta a hátam. Szinte megállt az idő. A félelemtől fáztam. Olyan ez az szörny előttem, mintha az ember természetes ellensége lenne. Legalábbis ehhez tudnám hasonlítani az általa keltett félelmet. 
"Mozogj. Ugorj el. Támadj. Csinálj valamit!" körvonalazódtak agyamban az utasítások a testemnek, de valahogy egyik parancs sem ért el a végtagjaimig. Mintha megszakadt volna az összeköttetés. 
Bal kezét felemelve kézjeleket formált. Ekkor már tényleg azt hittem hogy itt a vége, bár már ekkor is gyanús volt hogy egykezes kézjeleket formált. Nehezen esett le. Pedig nem kell sok ész hogy felismerje az ember az ilyet, de teljesen le voltam blokkolva. A szája nem éppen természetes állapotban van, szóval valószínű hogy nem tud beszélni. Szóval akkor ez jelbeszéd. Igazából néhány napja olvastam egy, a jelbeszédről szóló könyvet. Az ábrákat nem igazán jegyeztem meg, de egyet kiszúrtam az előttem álló ember által mutogatott jelek közül. "Baj". Kedves tőle, hogy ha esetleg nem tűnt volna fel nekem, még emlékeztet is rá. Talán... Felismerném a többit is... Csak még egyszer... Látnom kellene...
- K.. Kérlek.. Nem ismertem fel egyből az ö-öszes jelet... Légyszíves.. Elmutogatnád újra? - Kérdeztem remegő hanggal az ismeretlentől.
avatar
Kenshiro Erisa
Játékos

Taijutsu Pontok : 20

Tartózkodási hely : Pff... Jó kérdés...


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 431

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szabad Játék (3)

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 6 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

Új téma nyitása   Hozzászólás a témához
 
Permissions in this forum:
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.