Hiyama Takeo

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Hiyama Takeo

Témanyitás  Hiyama Takeo on Szomb. Szept. 27 2014, 16:26

A tanulás időbeli elhelyezése: Sora sensei eltűnése előtt.
A megtanulandó technika:
Rai Kougeki (Villám Csapás)
A kenjutsu használó a technika segítségével képes arra, hogy hirtelen néhány(maximum 10) nagyon gyors csapást indítson el. Nagyon hatásos egyszerre több ellenfél ellen is és ha csak egy ellenféllel állunk szemben. Egyes shinobi-k ezzel szoktak elkezdeni és egyben lezárni harcokat. Nem muszáj felvenni semmilyen állást sem hozzá. Egyszerűen csak a kezébe koncentrálja a chakra-t, majd elindítja a villámgyors csapásait.
Besorolás: B
Típus: Támadó
Chakraszint: 240
 
// A B-szintű technika tanulására az engedély Rikudou Sennin-től van. //
 
  Egy újabb nap hősünk életében. Küldetés nélküli pár szabad nap, ilyenkor szokott a mi geninünk egyénileg edzeni. Reggel felkelt, majd elindult a kiképzőterepre a szokásos bemelegítő edzés sorozatát kezdte el, fekvőtámaszok, guggolások, felülések és persze a kihagyhatatlan fabábú püfölés. Miközben kőkeményen edzett, ott termett mögötte a nagybátyja, aki így szólt hozzá:
- Helló Takeo! Látom nyomatod az edzést. Nagyon helyes! Örülök, hogy bemelegítettél, ha végeztél, kezdhetjük is. –
- Őőő…neked is jó napot Kazuya bácsi, de mit is kezdhetünk? – kérdezte meglepődve a genin. – Hát az edzést, ma egy jutsut fogsz megtanulni. – válaszolta neki a jounin, majd folytatta a mondandóját, miközben elővett két bokkent– Tessék, fogd az egyiket, először kicsit vívni fogunk. – eközben mindketten felvették az alapállást. Shinobink, örült, hogy végre tanulhat valamit a nagybátyjától, nem is késlekedett, azonnal támadást indított a fakardjával, egy oldalsó vágást, ám Kazuya kitért ez elől és egy szúrást indított el, amit a genin blokkolt is, 1-2 percig ment a vívás mikor, a jounin elkiáltotta magát:
- Rai Kougeki! – ezt követően nagy sebességgel elindított sok vágást és szúrást, hősünk testét pedig mindenirányból sok találat érte, amitől a földre került, miután feltápászkodott a testét fájlalva, csodálkozva kérdezte, hogy:
- Mi volt ez?! Nem is láttam belőle semmit, de mégis egy csomó találatot bekaptam. –
- Ez egy kenjutsu technika volt, a Rai Kougeki. A technika lényege, hogy chakrát koncentrálsz a kezeidbe, majd hirtelen minden irányból erőteljes és veszettül gyors támadásokat hajtasz végre a kardoddal, amolyan sorozás karddal, több ellenfél ellen is kiválóan működik. Szorult helyzetekben lehet a legjobban használni. Most csak bokken volt a kezemben, és nem is adtam bele mindent, ha igazi kard lett volna nálam, akkor már nem élnél. Amúgy pedig itt az ideje, hogy elkezdjük a kenjutsu képzésedet is, anno apádnak megígértem, hogy kitanítalak a kardforgatásra. – magyarázta a nagybratyó.
- Értem. Szóval ezt a technikát fogom most megtanulni. – mondta shinobink, aki amúgy örült annak, hogy végre tanulhat valami újat.
- Ennél a jutsunál nagyon fontos a folyamatos támadás és a gyorsaság. Először a sebességedet fogjuk kifejleszteni, egyelőre chakrát nem fog kelleni használnod. Taijutsu-használóként már régóta edzel különböző testre rögzíthető súlyokkal, hogy fokozatosan növeld az ütéseid és rúgásaid sebességét. Hasonlóképpen lesz most is…- magyarázta a nagybácsi, majd elővett egy vasból készült bokkent és az unokaöccse elé dobta, ezután folytatta a beszédét – Ezzel fogsz gyakorolni, ez a bokken nagyjából négyszer nehezebb egy katanánál. A feladatod az lesz, hogy minél gyorsabban kivitelezzél szúró- és vágótechnikákat. Továbbá javaslom, hogy vedd le a súlymellényedet és a lábsúlyokat, ugyanakkor a kézsúlyok maradhatnak. – mondta neki, majd leült egy kőre, hogy szemmel tartsa Takeot.
  Shinobink, úgy tett, ahogy mondta, csak a kézsúlyokat hagyta magán, majd el is kezdte az edzést. Igyekezett olyan gyorsan szúrni és vágni a levegőbe, ahogyan csak tudott. Igen ám, de ez nem volt olyan egyszerű, a vasbokken ide-oda lötyögött a kezébe, a fegyvert megtartani és annak kilengését visszatartani volt ám kezdetben a főprobléma. ~ A fenébe! Ez sokkal nehezebb, mint gondoltam. ~ gondolta magában, miközben tovább próbálkozott. A sok csapkodás nem hozta meg a kívánt eredményt, csupán annyi történt, hogy a genin jól elfáradt és bedurrantak az alkarjai. – Nagyon kapkodsz! Hová sietsz? Fokozatosan csináld! Előbb tartsd meg fegyvert stabilan, korrigáld a kilengését, ha ez már jól megy, akkor foglalkozz a gyorsasággal. – adta neki a tanácsot a jounin. Takeo rájött, hogy bizony igaza van Kazuyának, éppen ezért először lassan kezdett el gyakorolni. Azon volt, hogy először kitapasztalja az eszköz használatát, illetve megszokja annak súlyát. Ez eltartott neki legalább egy órán át. Utána fokozatosan növelte a sebességét, igyekezett helyes ütemben lélegezni is. Ez az edzés más volt, mint a többi súlyokkal végzett edzései, ugyanis a testre rögzíthető súlyoknak mindössze a tömegét kell megszokni, nem kell megtartani magát az eszközt, hiszen azok rá vannak csatolva a testrészeire. Itt viszont, egy nehéz és hosszú eszközt kellett megtartania és mozgatnia, ráadásul itt a vasbokken súlypontjára is figyelnie kellett. Ez az edzés igencsak időigényes volt, mikor már ott tartott a srác, hogy végre neki álljon gyors csapásokat végezni, addigra már igencsak el volt fáradva. Persze a makacsság ismét előjött, a genin tudta mi az, hogy keményen edzeni, a gürizés nála egy teljesen általános és mindennapos dolog volt. Egy közel fél órás pihenő után, újból neki állt a gyakorlásnak. Sikerült elérnie több órás edzéssel azt, hogy normál tempóban tudja forgatni a nehéz bokkent. A jounin félig-meddig elégedetten bólogatott, majd közölte unokaöccsének, hogy nem volt rossz, de ez még közel sem elég.
  Másnap ugyanott, ismét elkezdte shinobink a gyakorlást. Egy órán át, igyekezett felgyorsítania a csapásait, ám nem volt elégedett magával. ~ Elbírom a fegyvert, stabilan is tudom mozgatni, nem lötyög a kezemben, de valahogy a súlypontot nem találom el olyan jól. Nem akar gyorsulni a vágásom. ~ vonta le a következtetést magában. Kis idő múlva rájött a megoldásra, nem elég a csapásokban a vállait és a csípőjét beleadni, az egész testére szüksége van, még a lábaira is. Innentől kezdve már sokkal gyorsabban ment neki. Kazuya elégedettem bólogatott. Még három napon keresztül ment ez a fajta edzés, hősünk pedig egyre gyorsabban és gyorsabban forgatta a fegyvert. A négy napos nehézkardos edzés után, az ötödik napon, a nagybácsi így szólt:
- Takeo vedd le a kézsúlyokat és tedd le a vasbokkent, majd vedd elő a saját ninjatodat. Aztán próbáld ki így. -
A srác levette a súlyokat, majd a saját kardját kivonta. Mikor kipróbálta a technikát nagyon meglepődött, mint ha nem is lett volna semmi a kezében, a kard pengéje éles hangon süvített, mikor a levegőbe vágásokat és szúrásokat kivitelezett. A jounin megjegyezte, hogy nem is olyan rossz, de persze még mindig nem a legjobb. Elvitte Takeot egy bambuszerdőbe, ott a geninnek, nagyon rövid idő alatt kellett, minél több bambuszt felaprítania. De ő csak egy másodperc alatt, mindössze két növényt vágott félbe. Ezen a napon az lett a feladata, hogy másodpercenként minél több és több bambuszt aprítson fel. Kimerítő edzés volt ez, néha sikerült egy szekundumon belül elérnie 3 vágást. Ez nem volt valami komoly eredmény. Geninünk folyamatosan próbálkozott megdönteni ezt a ”rekordot”, teljes sebességgel kaszabolta a növényeket, két napon belül el is jutott a 3 vágás/másodperc-ig.
- Jól van, szépen haladsz! Oké, most csináld úgy, hogy chakrát koncentrálsz mindkét kezedbe. – mondta neki a bácsikája. Nindzsánk így is cselekedett, a belső energiáját a karjaiba összpontosította, bizony lényegesen felgyorsultak azok a szúrások és vágások. Igen rövid idő alatt tucatjával feleződtek a bambuszok. Közel 3 órányi edzés után sikerült nagyon rövid idő alatt számos csapást kivitelezni. Az edzés végén csak ennyit mondott a jounin:
- Erről van szó! – A genin is bólintott egyet, fáradt volt már, de tudta, hogy sikerült. Ugyan nem profi szinten, de a technika el lett sajátítva. Ez volt az első igazán komoly kenjutsu edzése. A taijutsu mellett egy új harcmodor elsajátításának a kezdete.

Hiyama Takeo
Játékos

Taijutsu Pontok : 97


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 380

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hiyama Takeo

Témanyitás  Deidara on Szomb. Okt. 04 2014, 18:20

Kicsivel lehetett volna hosszabb ugyan, elvégre B szintű technikáról van szó, de minden lényeges belekerült, és logikailag is teljesen rendben volt a menete. Egy-két apróbb szöveghiba, semmi súlyos. Felírhatod a technikát, valamint +3 ajándékchakrát.
avatar
Deidara
Inaktív

Tartózkodási hely : felhők felett


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 1000 megatonna

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hiyama Takeo

Témanyitás  Hiyama Takeo on Pént. Nov. 14 2014, 10:52

A megtanulandó technika:
Hayabusa Otoshi // Vadászsólyom Zuhanás
Amint a kézitusa során a használó érzi, hogy fölénybe került, egy éles fordulattal megragadja az ellenfelét és magához szorítja a kezeivel és a lábaival egyaránt, úgy hogy ő az áldozat hátán helyezkedjen el valamint a lábait összekulcsolja. Eztán leugrik az áldozattal a föld felé és igyekszik úgy érkezni hogy annak feje a talajba csapódjon és lehetőség szerint betörje a koponyát. Könnyen elsajátítható a technika és akár ölhetünk is vele.
Besorolás: B
Chakraszint:230
 
// A B-szintű technika tanulására az engedély Madarától van. //

  Egy napsütéses reggelen kezdődött az egész. Takeo a mi kis edzésmániás ”taijutsubolond” geninünk éppen a mesteréhez igyekezett, elvégre úgy lett megbeszélve, hogy meg fog tanulni egy új technikát. Lelkesen sietett is a kiképzőterepre, mikor odaért elkezdte a bemelegítést. Tudta jól, hogy Sora sensei szokásához híven kicsit késni fog, de őt ez nem zavarta, megszokta már amúgy is. Nagyjából a 200-ik felülést nyomhatta mikor megjelent előtte a mestere, és így szólt hozzá:
- Üdv Takeo! Látom tisztességesen, elkezdted a bemelegítést. Nagyon helyes! Viszont van egy jó és egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem? – közölte a mester miközben elővett egy szál cigit és rágyújtott.
- Chh….kezdje a rosszal. – válaszolta a tanítvány sóhajtva és persze nem túl elégedetten.
- A rossz hír az, hogy a tanulásodban nem tudok segíteni, ugyanis gyűlést tartanak a jouninok, amin nekem kötelező részt vennem. A jó hír viszont ez. – dobott oda hősünknek egy tekercset – ebben a tekercsben megtalálható az a taijutsu technika, amit szerettem volna neked megtanítani. A technika neve Hayabusha Otoshi. Ez alapján elsajátíthatod a jutsut, amúgy sem árt, ha kicsit önállósodsz. Amennyiben a gyűlés hamarabb véget ér, elképzelhető, hogy idejövök megnézni az edzésedet, meg fogom nézni, hogy meddig jutottál. Na akkor lépek is! Sok sikert! Ja és egy jó tanács, maga technika nem nehéz, de ha nem időzítesz jól, akkor te magad is megsérülhetsz. Szóval ne kapkodj! – mondta neki, majd el is ment. ~ ”Szenzációs”! Miért van mindig a senseinek pont akkor dolga, mikor én végre egy új jutsut tanulhatnék?! Na mindegy… a tekercs is több a semminél. Lássunk hozzá! ~ gondolta magában, majd figyelmesen el kezdte olvasni a technika leírását. Egy dolog azonnal feltűnt neki, ami nem egészen nyerte el a tetszését. - …. ezután leugrik az áldozattal a föld felé… - olvasta a leírást, majd elgondolkodott a dolgon. ~ Le kell ugranom az ellenfelemmel együtt? ~ vonta le a következtetést. Shinobink rájött, hogy ezt a technikát nem lehet akármilyen körülmények és szituációk között használni. Ez a jutsu akkor hatásos, ha magas helyeken, például fákon, vagy épületek tetején vív közelharcot az ellenfelével. Ugyanis itt az erőhatást maga a gravitáció idézi elő. ~ Ez a módszer nem más lényegében, mint irányított becsapódás. ~ jegyezte meg, majd el is kezdte az edzést.
  Elment az egyik elhagyatott dojo-ba, ott talált egy fabábút. Ennek a fabábúnak emberi formája volt, mozgatható és behajlítható karjai és lábai, valamint elforgatható feje, tömege 85 kg. A dojo nagyjából 4 méter magas épület volt. Felcipelte a fabábút a tetőre, majd ott elkezdett bemelegíteni, kisebb gimnasztika után lenyomott 300 fekvőtámaszt, majd ugyanennyi felülést, guggolást és törzsemelést. Az erősítő gyakorlatok után jöhetett maga a technika. Nindzsánk először megütötte párszor a bábút, majd hirtelen mögé került, elkapta a derekánál, megemelte és leugrott vele a tetőről, az esés közben igyekezett a kezeivel és a lábaival összekulcsolni a bábot. De elvétett egy hibát, fejjel lefelé kellett zuhannia, hiszen ennél a jutsunál a cél az volt, hogy az ellenfél koponyáját kell betörni. Takeo az utolsó pillanatban elengedte a bábút, így ő maga nem verte be a fejét a talajba, csupán a könyökét ütötte meg egy kicsit. ~ Hú…. ez veszélyes volt, majdnem kitörtem a saját nyakamat! ~ jegyezte meg magában, nagyot sóhajtva, szerencséje volt most. Azonnal leesett neki, hogy miért mondta neki a mestere azt, hogy ne kapkodjon és, hogy időzítsen jól. Újra felcipelte gyakorló eszközét a tetőre, majd kipróbált egy másik módszert. Lejjebb ragadta meg a bábút, chakrát áramoltatott a kezeibe és lábaiba, ezzel a kulcsolását akarta megerősíteni, majd leugrott ismét. 
// Valahogy így, mint a képen. //

Zuhanás közben igyekezett úgy helyezkedni, hogy a saját feje helyett a bábú feje csapódjon bele a földbe. Ám ilyen rövid ideig tartó zuhanás közben ez egyáltalán nem volt egyszerű. A harminc próbálkozás során, ugyan egyszer sem verte be a fejét (szerencsére), a földbe, de a fababa sem. Már önmagában az is felért egy edzéssel, hogy a 85 kilós eszközt felcipeli a tetőre. De a taijutsu gyakorlás már csak ilyen, próbálkozások sokasága. A harmincadik próbánál a báb ”arccal” esett a talajba, a genin pedig beverte az orrát, annak a hátába. Miközben vérző orrát törölgette, gondolkodott, hogy hogyan kivitelezze a becsapódást úgy, hogy ő maga ne sérüljön meg. Ekkor eszébe jutott egy ötlet, mi lenne, ha a bábot úgy tartaná meg, hogy az fejjel lefelé van. A kezeivel a lábait fogná le erősen, vagy a derekát kulcsolná át, a lábait pedig az ellenfele hóna alatt kulcsolná össze, lényegében a bordáit karolná át a lábaival. 
// Így mint a képen //

Így zuhanás közben, ha valami végett el kell engednie az ellenfelét, akkor ebben a testhelyzetben biztos, hogy nem fogja a nyakát kitörni vagy a koponyáját betörni, maximum a fenekére esik egy nagyot. Az elmélet kidolgozva jöhetett a gyakorlati megvalósítás. A gondok ott kezdődtek, hogy nem volt elég megragadni a fababát a derekánál, 180°-al el is kellett forgatni, hogy a bábú fejjel lefelé legyen. Bár ez nem olyan okozott különösebb gondot, hiszen az eszköz ember formájú volt, a valóságban is az emberek súlypontja a deréknál található. Ugyanakkor ezt egy éles közelharc során, nem lenne egyszerű kivitelezni. Ezt a genin is nagyon jól tudta, éppen ezért először csak a fejjel lefelé történő átfordításokat gyakorolta, hogy minél gyorsabban tudja végrehajtani. Ez beletelt 2 órába, ekkora tömeget nagy sebességgel nem egyszerű megmozgatni. Mikor már úgy érezte, hogy jó lesz, akkor úgy döntött, hogy tart egy kisebb pihenőt. Kapkodni nem érdemes, pláne fáradtan. Közel félórányi pihenő után, ismét elkezdte az edzést. Szemben állt a bábbal, leosztott neki egy-két ütést és rúgást majd mögé került, megragadta a derekánál és átfordította, ezt követően pedig leugrott vele. Az esés közben igyekezett arra, hogy a saját súlypontját úgy helyezze, hogy a bábú teljesen merőlegesen, fejjel csapódjon be a földbe. Na hát igen, itt is adódtak gondok. Az egyik zuhanásnál, a bábú hajlítható lába rácsapódott a genin fejére a becsapódás következtében. A másik alkalommal túlságosan lelógtak a fabábú karjai, ezért úgy érkezett hősünkkel együtt a földre, hogy nem fejjel állt bele a talajba, hanem a kezeivel. Ám a genin súlya alatt oldalra dőlés közben mindkét karja eltörött. Takeo mérgelődés közben, hozhatott fel egy másik fabábút a dojo-ból. Rengetegszer elpróbálta a technikát, jó három órán át keresztül csak esett lefelé - többször fenékre is esett, mert lecsúszott a bábról - majd ment fel vissza a tetőre. El volt fáradva jócskán, de persze a taijutsu iránti fanatizmus és a makacsság szokás szerint előjött, így nem adta fel (még fájós seggcsonttal sem). Többszöri neki kezdés után egyre jobban ment neki. Majd mikor már ráérzett a dologra, úgy érezte, hogy jöhet a végső próba, elkiáltotta magát:
- Hayabusha Otoshi! – zuhant lefelé nagy sebességgel, majd a bábú tökéletesen fejjel állt bele a földbe, kettérepedt annak a feje teljesen, és még egy picit a törzse is. A genin lihegett, fáradt volt már, de érezte, hogy most sikerült. Jött erre a megerősítés is, hősünk mögött megszólalt Sora sensei:
- Erről van szó! Szép volt, ráéreztél a technikára. Ez az utolsó becsapódás tökéletes volt, ha egy elő emberrel csináltad volna ezt meg, akkor annak nem csak a koponyája tört volna ripityára, de még a nyaka és a gerince is eltört volna. – mondta a srácnak elégedetten elmosolyodva, szájában a cigivel.
- Hát itt van sensei! Mióta? – kérdezte a genin meglepődve.
- Amióta bábút cseréltél. Gondoltam nem zavarlak, inkább hagytam, hogy magad jöjj rá a megoldásra. – válaszolta neki. Ezután mindketten hazamentek. Shinobink örömmel ment haza, hiszen – még ha mesteri szinten nem is – elsajátított egy újabb fogást.

Hiyama Takeo
Játékos

Taijutsu Pontok : 97


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 380

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hiyama Takeo

Témanyitás  Shimura Danzou on Pént. Nov. 14 2014, 11:16

Élvezetes lehet órákon keresztül a halálba ugrani ^^ Rendben van, Elfogadom! ( Ez nem a legbonyolultabb Taijutsu, de a következző lehet majd valamivel hosszabb) Élő ellenség ellen a gyakorlati kivitelezés még okozhat kellemetlen élményt, de egyébíránt Takeo a Bábúkat nagyszerűen képes leamortizálni eme jutsuval.

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Inaktív

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hiyama Takeo

Témanyitás  Hiyama Takeo on Kedd Márc. 03 2015, 20:51

Oroszlán kombó // Shishi Rendan
A levegőben történő ütések és rúgások sorozata után, egy pörgéssel a földhöz taszítja ellenfelét és a végén egy kalapács rúgással a földbe döngöli, ilyet láthattunk Sasuke-tól és Rock Lee-től.
Chakraszint: 240
Besorolás: B
 

  Egy újabb tudás elsajátítása geninünk életében. A szokásos módon indult a napja, a gyors reggeli után elment a kiképzőterepre, ahol el is kezdte a bemelegítést. Erősítőgyakorlatokkal kezdett, 300 felülés, szintén 300 fekvőtámasz, utána ugyanennyi guggolás, törzshajlítás és húzódzkodás.  Bemelegítésre és erősítő gyakorlatokra mindig szükség van. A taijutsu technikák használa, mindig is folyamatos edzést igényelnek. karban kell tartania a használónak a testét. Ami megkülönbözteti a taijutsu használó nindzsát az átlagos - többnyire ninjutsukat használó - shinobitól, az az, hogy a taijutsu használat az nem csak egyfajta harcmodor kiaknázása, hanem a sok testedzésnek köszönhetően ez életforma/életstílus is. Ezt a genin is nagyon jól tudta, sőt ő már egy ideje ebben élt. Miután az erősítésekkel végzett, pont időben megérkezett a mestere is. Sora sensei elégedetten bólogatott, hiszen a tanítványa rendesen elvégezte a bemelegítést.
- Takeo jól figyelj most, mutatni fogok valamit! – mondta shinobinknak, majd felrúgta az egyik gyakorlásra használt fabábút, majd fölé ugrott, és villámgyors ütés ás rúgások sorozatát mérte nagy erővel a bábúra, majd a végén egy szaltóból kivitelezett sarokrúgás következett, amely olyan volt, mint egy lesújtó kalapács, majd a végén a fabábú nagy erővel belecsapódott a talajba. Az egész esemény egész gyorsan lejátszódott, nindzsánkat lenyűgözte a látottak. Sora mester folytatta a magyarázást:
- Amit most láttál, az a Shishi Rendan (Oroszlán Kombó) nevű taijutsu technika. A lényege, hogy valami módon feljuttatjuk az ellenfelünket a levegőbe, majd mi is felugrunk, vagy éppen ráugrunk, és elkezdjük sorozni az ellenfelet ütésekkel és rúgásokkal, majd a végén egy kalapácsrúgással, teljes erőből beledöngöljük a talajba. Chakrát is kell használnod, főleg a végső kalapácsrúgásnál. Olyankor a sarkadba kell koncentrálnod a chakrádat. Látszólag nem tűnik nehéz technikának, de valójában igen is nehéz. Főleg az időzítéssel lesznek gondjaid, az lesz a legnehezebb. Na ennyit a jutsu elméletéről, most pedig láss neki a tanulásnak! – mondta neki a mestere.
  Shinobink el is kezdte az edzést. A bábút felrúgta a magasba, ez nem volt neki nehéz, hiszen amikor a Haragos Nyelv Kombinációja technikát tanulta ott is fel kellett rúgni a magasba az ellenfelet. A gyakorló eszköz felkerült a levegőbe, majd Takeo azonnal fel is ugrott, a levegőbe majd zuhanás közben el kezdte ököllel püfölni a fabábút, igen ám de alig-alig tudta elérni, sajnos az történt, amit a gravitáció akart. A fabáb leesett a földre még mielőtt geninünk normálisan megüthette volna. Shinobink már itt sejtette, hogy ez nem lesz egyszerű dolog. Na de melyik technika is egyszerű? Hősünk sajnos nem egy őstehetség. A következő próbálkozásnál igyekezett sokkal gyorsabban kivitelezni az ütéseket, de csak egy ütése talált be normálisan.
~ Ez a jutsu sokkal összetettebb, mint a Haragos Nyelv Kombináció. Itt a zuhanás közben több dolgot kell végrehajtanom a levegőbe. Nem elég gyorsabbnak lennem, jól kell tudnom időzítenem is. Mikor a bábú felemelkedik én akkor utána, ugrok. Vagyis később emelkedek a levegőbe, mint a bábú. És éppen ezért a bábú előbb is kezd el zuhanni, mint én. Na most, nekem korrigálnom kell a bábú felemelkedése és az én felugrásom közötti időt, és a báb zuhanása és az én zuhanásom közötti időt. Eközben ezt a kis időt be kell osztanom úgy, hogy kivitelezem az ütéseket és a rúgásokat is. Tök jó, hogy erre rájöttem, de ettől még nem lett könnyebb a dolgom. ~ analizálta a helyzetét hősünk. Ezt követően újból neki kezdett a gyakorlásnak, több chakrát koncentrált a lábába a bábú felrúgása után, így hamarabb is a bábú fölé tudott emelkedni. Igen ám csak sajnos túlságosan fölé, így nem érte el azt. Amikor pedig kicsit csökkentette a beleadott chakra mennyiségét, akkor pedig egy magasságban volt a bábúval, ami szintén nem tette lehetővé, hogy normálisan végig vigye a mozdulatsort. A következő próbálkozása során kicsivel kevesebb chakrát használt, de ez sem hozott igazán jó eredményt, épphogy egyszer-kétszer eltalálta az eszközt.
- Gyorsabbnak kellene lenned, és folyamatosabban is kellene mennie az ütéseknek. Túl darabosan csinálod. Fontos az időzítés persze, de ne várj annyit a tökéletes pozícióra fent a levegőben, mert mire elhelyezkedsz, és elkezded az ütéseket addigra te is, és a bábú is lent van. – adta a tanácsot Sora sensei, miközben egy fa alatt heverve kényelmesen pöfékelte ki cigarettája füstjét. A genin persze soha sem tudta azt megérteni, hogy egy láncdohányos ember hogyan lehet taijutsuspecialista, hiszen a jó taijutsu használathoz nagyon jó állóképesség kell, a jó állóképességhez pedig tüdőkapacitás. Arról pedig nem is beszélve, hogy hősünk soha sem látta még a mesterét edzeni. A sensei általában mindig kevés tanácsot szokott adni Takeonak, pont azért, mert minden eddigi tanulásnál is az volt a célja, hogy a tanítványa is használja a fejét, legyen kicsit önállóbb, és saját maga jöjjön rá az adott problémák megoldására. A mester úgy feküdt a fa alatt, mint aki éppen a szabadságát töltve relaxál egyet. De persze ez csak a látszat, nagyon is figyelte tanítványa edzését, bár ő ezt mindig is érdekesen mutatta ki. Takeo elgondolkodott a mester mondanivalóján és bizony, rájött arra, hogy neki van igaza. Tényleg túl sokat tökölt a levegőben. Ekkor azonban a tanácsot megfogadván, újra neki látott a feladatnak. Most már leesett neki, hogy folyamatos és képlékeny mozdulatsort kell majd kiviteleznie. A gyakorlat közben folyamatosan kezdett ráérezni a ritmusra. Persze még mindig nem ment neki elsőre, de nem is ez volt a lényeg, hanem az, hogy fokozatosan haladjon minél jobban. A levegőben már képes volt több ütést és rúgást is bevinni. Bár a sok ütés közül volt, egy-kettő ami elcsúszott, szóval még messze nem volt tökéletes a kivitelezés. De egy vérbeli taijutsu-fanatikusnál ez nem volt ok arra, hogy egyszerűen tovább lépjen a technika másik fázisára, ha kellett – és kellett – addig ismételte a dolgot, amíg tökéletes nem lett. Egy jó 3-4 órába beletelt, míg zökkenőmentesen sikerült neki a levegőben a bábút ütni és rúgni sorozatosan, ám a végső földbe döngölő kalapácsrúgást még nem tudta kivitelezni. A végső rúgás bevitelével több gond is volt. Egyrészt a folyamatos zuhanásnak köszönhetően nem volt rá idő, így lekésett róla. Másrészt, amennyiben el is jutott odáig, hogy bevigye a rúgást, akkor pedig arra nem volt idő, hogy kellő erőt fejtsen ki a rúgáshoz. Zuhanás közben meglehetősen nehéz végre hajtani egy több mozdulatsorból álló komplex technikát. Próbálkozások tömkelegét hajtotta végre, ám ő sem gép, ő is elfáradhat.
  Tartott egy közel egy órás pihenőt, ezt meditálással töltötte. Többször is átfuttatta az agyán a technika pontos menetét, ugyanakkor megoldásokon is törte a fejét. Hamar letelt az az egy óra, így újra neki látott a jutsu elsajátításának. Minden szépen ment sorban, felrúgta a bábút, ott fenn megsorozta, ám a kalapácsrúgása elcsúszott, jól be is verte a nagylábujját.
- Hogy a rohadt életbe! – mérgelődött már lent a földön, miközben a lábujját fogva egy lábon ugrált kínjában. Sora alig tudta visszafogni a röhögését. A kisebb ”kínszenvedés” után, shinobink úgy döntött, hogy most már csak azért akkorát fog belerúgni abba a fabábúba, hogy az még le sem fog esni a földre, már a levegőben ripityára lesz törve. Persze csak a méreg beszélt belőle. Mikor lenyugodott újból komolyra vette a figurát, és folyamatosan próbálkozott. Ám az a fránya kalapácsrúgás nem igazán akart összejönni, koncentrált ugyan chakrát a sarkába, na de a levegőben zuhanás közben tökéletesen eltalálni egy szintén zuhanó tárgyat, nem olyan egyszerű. Holott itt meglehetősen pontosan kellett célozni. Sokszor csak letalpalni tudta a fabábút, máskor pedig a bokáját verte be a bábúba. De olyan is volt, hogy a levegőben ide-oda forgó, szaltózó bábú pont úgy forgott, az ütés és rúgás sorozatok után, hogy nem is sarokkal, hanem vádlival találta el a tárgyat. 
~ Na ne már! ~ bosszankodott gyakorlás közben Takeo, de persze még mindig nem adta fel. Próbálkozások sokasága ment folyamatosan, de az idő is ment, és bár shinobink állóképessége egészen jó, a sok edzésnek köszönhetően, azonban ő is el tud fáradni. Bár inkább mentálisan volt fáradt, mert igyekezett koncentrálni és jól időzíteni. A sok hibázásnak köszönhetően, egyre többet és többet tapasztalt, így lassacskán ugyan, de kezdett összeállni a kép a fejében. Kezdett rájönni a megoldásra. Nem hiába...mindig a hibákból tanul az ember. Egyre pontosabban találta el a sarkával, a fababát. Mikor már egymás után többször is képes volt erre, akkor a végén egy az eddigieknél jóval nagyobb adag chakrát koncentrált a sarkába, majd elkiáltotta magát:
- Shishi Rendan! – és a bábú nagy erővel belecsapódott a földbe, egy pici kráter is keletkezett, meg egy adag porfelhő is. Ebbe a rúgásba most mindent beleadott, még a lelkét is, és meg is lett az eredménye.
- Ez az! Szép volt! Bár még azért be kell majd gyakorolnod többször, de alapszinten már elsajátítottad a jutsut. – erősítette meg a technika sikeres kivitelezését Sora sensei, miközben elégedetten bólintott egyet. Ez után a genin még ötször elismételte egymás után, és mindegyik sikeres volt. Hősünk végre örülhetett, hiszen még egy technikával gyarapodott a taijutsus tudása. Az edzés végeztével, a sensei még ellátta pár hasznos tanáccsal. Ezután viszont, hazament pihenni, hiszen ráfért, egy ilyen nap után. Az öklein a bütykei amúgy is véresek voltak a sok püföléstől, szóval egy kisebb ápolás is elkelt neki. De ő ezt már megszokta. Kopott öklök és sípcsontok, bőrkeményedés a tenyereken, horzsolások és zúzódások, na meg a gyakori izomláz. Ilyen egy elkötelezett taijutsuhasználó. Aztán este Takeo jó kedvűen kellemesen elfáradva feküdt le aludni, neki minden egyes megtanult technika, egy kisebb diadalnak számított. Az álmáról még mindig nem mondott le, taijutsu specialista akar lenni továbbra is.


A hozzászólást Hiyama Takeo összesen 5 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Márc. 26 2015, 21:55-kor.

Hiyama Takeo
Játékos

Taijutsu Pontok : 97


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 380

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hiyama Takeo

Témanyitás  Shimura Danzou on Vas. Márc. 08 2015, 14:04

Ez egy elég komoly technika, így szeretném ha kicsit bővítenéd elsősorban a tanulás részt, de a színesítő egyéb részeket is. Az előzőekben már felhívtam a figyelmed a rövidségre, azonban egy B szintű Taijutsunál ez már nem elnézhető.

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Inaktív

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hiyama Takeo

Témanyitás  Hiyama Takeo on Csüt. Márc. 26 2015, 22:02

Bővítettem az irományt.

Hiyama Takeo
Játékos

Taijutsu Pontok : 97


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 380

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hiyama Takeo

Témanyitás  Shimura Danzou on Csüt. Ápr. 02 2015, 19:03

Köszönöm, hogy kibővítetted! Elfogadva, + 2 chakra.

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Inaktív

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hiyama Takeo

Témanyitás  Hiyama Takeo on Szer. Jún. 24 2015, 18:54

A tanulás időbeli elhelyezése: A küldetés megkezdése előtt.

Kakedori Kuzushi // A Szálló Galamb Elpusztítása
Egy rendkívül elegáns Taijutsu technika a használó egy rúgássorozattal megbénítja majd a magasba repíti az ellenfelét, aztán megvárja míg az elkezd fejjel lefelé zuhanni. Kivárja a földet érés előtti utolsó pillanatot, és ekkor visz be egy ütést két kézzel a kézfej hegyével a mellkasra. A találat végzetes is lehet.
Besorolás: A                                         
Chakraszint: 250
 
 
  Egy újabb nap köszöntött be, hősünk életében. Gyönyörű szép napsütéses reggel volt. Takeo is éppen ébredezett, az ágyából felkelve hatalmasat ásított, miközben nyújtózkodott. Felöltözött majd az ebédlő felé vette az irányt, az anyja már várta a reggelivel. Nyugodtan evett nem kellett sietnie, hiszen nem osztották be küldetésre. Ám geninünk a szabadnapjain sem pihent. Ezeken, a napokon is keményen edzett. Ez a nap sem volt másképp, reggeli után felvette a 20 kg-os súlymellényét, az egyenként 5-5 kilós kézsúlyokat, és a 7,5-7,5 kilós lábsúlyokat. Így összesen 45 kg-os terhelés alatt kezdte el az edzését.
  Először 10 kör futás a falu körül, mikor ezzel végzett a kiképzőterep felé vette az irányt. Ott elkezdte a saját egyénileg összeállított edzéstervét. Először 350 fekvőtámasz, 350 felülés, majd ugyanennyi guggolás, törzshajlítás és húzódzkodás.
- 346, 347, 348 …. – számolta a genin mikor már éppen befejezni készült az erősítéssel.
- Nagyszerű Takeo! Látom jó formában vagy. Elég keményen erősítesz, nagyon helyes! – szólalt meg shinobik mögött Sora sensei, miközben füstkarikákat pöfékelt ki.
Hősünk befejezte becsületesen a 350 húzódzkodást, majd így szólt:
- Üdv sensei! Éppen erre járt? -
- Nem egészen, téged kerestelek. –
- Hogy-hogy? – kérdezte kíváncsian a genin.
- Mutatok valamit, jól figyelj! – mondta a mester, aki odasétált az egyik gyakorlásra szánt 90 kilós ember formájú fabábúhoz, eléállt majd felvett egy támadó alapállást, ezután megindult – Kakedori …. – ekkor villámgyorsan egy rúgássorozatot mért a bábúra, majd felrúgta azt – Kuzushi! – kiáltotta miközben, az éppen leeső bábúra egy csapást mért mindkét kézfeje hegyével. A bábu hatalmasat csapódott a talajba, a föld is megrepedezett a környékén. A fababa ”mellkasánál” vastag és mély repedések keletkeztek.
- Azta….. – mondta geninünk száját tátva.
- Ez lesz az a technika amit meg fogsz tanulni. A jutsu neve Kakedori Kuzushi, ez egy elég erős taijutsu technika. A lényege, hogy az ellenfelet egy erős rúgássorozattal megbénítjuk, majd felrúgjuk a magasba, miközben ő zuhan lefele a becsapódás előtt, a mellkasára egy nagyon erős dupla ütést mérünk a kézfejünk hegyével, azaz az ujjainkkal. Ez a technika halálos is lehet. Szeretnéd megpróbálni? – kérdezte Sora mester a tanítványát, a jutsu ismertetése után.
- Naná! – válaszolt Takeo, aki nagyon fellelkesedett a demonstráció láttán. Egy másik bábún próbálta ki a technikát, sikeresen felrúgta a gyakorlóeszközt, ám a végén a kivitelezett ütés, nem igazán úgy jött össze, ahogy azt a mi kis geninünk eltervezte.
- Ááááááá! Hogy az a rohadt életbe!!!! – ordított fájdalmában, miközben az ujjait fogta. A sensei pedig csak nevetett.
- Na még egyszer! Tudom ám mi a titka a dolognak. Chakrát kell koncentrálni az ujjakba. – jött rá nindzsánk a megoldásra, majd újból megpróbálta. Ugyanaz lett az eredménye, mint az előbb, csak most annyira nem fájt neki.
- Hogyhogy még így sem jó?!! – kérdezte a genin, kissé mérgelődve, az ujjait fájlalva.
- Takeo, valóban kell az ujjaidba chakrát vezetni, ez igaz. Ez jó meglátás volt. Viszont! Önmagában nem elég a chakrával feltöltött ököl, sípcsont, könyök és más támadó felület a testünkön. Ezeket a felületeket, fel kell ám keményíteni. Te már régóta keményíted a támadásra használt testrészeidet a fabábún, meg is látszik az öklödön a kopott bütykeiden, és a horzsolásokkal teli sípcsontodon. De az ujjaidat eddig még nem edzetted fel. Jól mondom? – magyarázta a mester.
- Háát… igen. – jött a válasz hősünktől, aki valóban nem sokat – sőt, szinte semmit sem – foglalkozott az ujjai felerősítésével. Takeo belátta, hogy itt most nagyon is igaza volt a mesterének.
- Szemléltetem, hogy miért fontos ez. – mondta majd letett pár téglát, abból csinált két oszlopot, hidalásként az oszlopra helyezett 3 cserepet, majd így folytatta a mondandóját – Chakra használat nélkül ilyen egy ujjakkal kivitelezett ütés. – majd három ujjal (mutató-középső- és gyűrűsujj összezárva)  széttörte mind a három cserepet.
- Ilyen mikor chakrát is használunk. – folytatta tovább, de most cserepek helyett betonlapokat használt, négyet tett fel. Majd chakrát koncentrált az ujjaiba, és egy ütéssel széttörte a beton lapokat.
- Az igen! – mondta geninünk száját tátva.
- Na akkor ennyi volt a demonstrációból. Gondolom, most már kezded érteni a dolgot. El is kezdjük az ujj felkeményítő edzés sorozatot. – jelentette ki a sensei.
  Ezután következtek a gyakorlatok. Első gyakorlat a fekvőtámasz volt, igen ám de a három ujjas változat. Takeo el is kezdte nyomatni őket, de már az első háromnál megfájdultak az ujjai. Persze ő azért nem adta fel ilyen könnyen, ez nem is vallott volna rá. Összeszorított fogakkal bőszen nyomta a fekvőtámaszokat, és bár többször is megállt, mert nem bírták az ujjai, ennek ellenére folytatta tovább és tovább. Shinobink legnagyobb erőssége a kitartás volt. A több órás edzés végén a genin ujjai olyanok voltak, mint a virsli, annyira fel voltak dagadva. Kisebb pihenő után következett egy második edzésmódszer. Húzódzkodás, de természetesen itt sem a szokásos formában. A vasrudat - amin húzódzkodott – nem a szokásos módon fogta, hanem csak két ujjal, amit kampóként akasztott a rúdra. Így lényegesen nehezebb volt a gyakorlat. Megterhelő volt ez a feladat is, na de szoknia kellett a terhelést az ujjaknak. Az egész napos felkeményítő edzés, igen csak kimerítő volt shinobink számára, annak ellenére, hogy már régóta edzett ehhez hasonló módon. Ez a fajta edzés, egy teljes hétig tartott. Az ötödik és hatodik napon már egészen jól ment neki a gyakorlat. De még messze nem volt vége az edzéstervnek, sőt a java még csak most jött.
  Következett a második hét, itt is kétféle módszert ismertetett meg a sensei a tanítványával. Az egyik edzésmódszer a klasszikusnak nevezhető fabábú püfölés volt, csak most nem ököllel, hanem ujjheggyel. Kapásból 200 ütést kellett hősünknek e módon végrehajtania. Először lassan kezdet, majd fokozatosan erősített, vagy is csak erősítette volna az ütéseit, ha nem fájt volna az első tíz ütés neki. Ujjheggyel kemény felületet ütni, enyhén szólva is fájdalmas volt. Na de persze a genin makacssága és a taijutsu iránti fanatizmusa ismét előtört belőle. Olyan nincs, hogy ő nem bírja ki az edzést. Keményen és kitartóan nyomatta, itt-ott más vöröslöttek az ujjai, és néhol a körömágy is be volt törve, de ez persze hozzá tartozott az edzéshez. A 200 ütés után kisebb pihenő következett, utána viszont ugyanez, csak most 300 ütés. Az gyakorlás közben Takeo már úgy vicsorgott fájdalmában, hogy csikorogtak a fogai is. Mikor ezzel a gyakorlattal is végzett, következett egy meglepően furcsa másik edzés. Sora sensei két diót adott a genin kezébe, aki nem értette, hogy mit is kell csinálnia. Ekkor a mester a két ujja közé vett egy diót, majd egyszerűen kettétörte azt. Diótörés ujjal, már csak ez ”hiányzott” hősünknek. Mindkét kezébe vett egy-egy diót, majd mindegyiket a hüvelykujja és a mutatóujja közé fogta és elkezdte azokat erősen szorítani. Hát ő szorította, ahogyan csak tudta, már olyan vörös volt a feje, hogy úgy nézett ki, hogy ott fog elpatkolni agyvérzésben. Mindkét kézfeje és alkarja keményen befeszítve, és csak szorított. Már remegtek a kezei, hörgött, nyögött és káromkodott is nem keveset. A sensei pedig a fa alatt ülve alig bírta visszatartani a röhögést. Félórányi folyamatos próbálkozás után, egy roppanás hallatszott, megrepedtek a diók héjai. Még Sora is elégedetten bólintott egyet, és shinobink is kicsit fellélegezett. De csak egy kicsit! Mert még messze nem volt elég ennyi. Újabb negyedórányi erőlködés után sikerült összeroppantani a diót.
- Na végre!!!! A fenébe is! – mondta nindzsánk, akinek végre sikerült diót roppantani.
- Hmm… szép volt. De méééég van páár dió ….. – mondta a mester és mutatott rá egy nagy kosárra, ami természetesen rogyásig volt dióval.
- Neeeeee…… - mondta a tanítvány kikerekedett szemekkel és zéró lelkesedéssel.
- Deeeee ….. – jött a válasz nagy bólogatás és még nagyobb vigyorgás kíséretében a jounintól. Nem volt mit tenni, folytatódott az edzés. Több órányi nyögvenyelős, izzadós és bosszankodós edzés vette kezdetét. Feszültek az ujjak, vörösödött a fej, izzadt a homlok, és roppantak a diók. Már a sokadik diót törte össze, mikor a mester mondta, hogy elég lesz erre a napra. Bár a nagy kosár diónak csak az egy ötöde fogyott le.
- Látod Takeo, amit megtörtél diót, azt most megesszük! Kis nassolás edzés után. Tessék, jó étvágyat! – mondta vigyorogva miközben adta át a dióbéllel teli tálat a geninnek. De a srácnak nagyon nem kellett a dió, megfogta a tálat, feldobta a levegőbe és akkorát rúgott bele, hogy a tálnyi dióbél, azóta is repül valahol. Sora persze hatalmasat nevetett ezen. Egy valami biztos, Takeo pár évig nem fog diót enni. Eddig sem igazán szerette, most pedig már biztos, hogy megutálta. Viszont még hat napon keresztül nem szabadult meg a dióktól, ugyan is egész héten nem csinált mást, mint ujjakkal fabábút ütött, majd pedig diókat roppantgatott. Az ujjai a hét befejeztével, nagyon kisebesedtek, karcolásokkal volt tele, amit a széttört dióhéjdarabok okoztak, és a körömágyai alatt is véraláfutások voltak. Az alkarjai és be voltak durranva a sok erőlködéstől.
   Következett a harmadik hét, ami azt is jelentette, hogy újabb edzésmódszer következik. A mester figyelmeztette shinobinkat, hogy ez lesz az utolsó ujjfelkeményítő edzés, viszont ez lesz a legdurvább, legkeményebb és legfájdalmasabb is. Először egy babzsákot kellett ütnie. Ezen hősünk kicsit meg is lepődött, mert a diótörés után ez ránézésre nem nézett ki nehéznek. De valójában nagyon is az volt, rendkívül nehéz. A babzsák ugyanis vasreszelékkel volt töltve. El is kezdte ujjakkal ütögetni a genin, kezdetben nem is tűnt nehéznek, de ahogy egyre többször és többször megütötte a zsákot, a benne lévő vasreszelék egyre jobban elkezdett összetömörödni, sűrűsödni. A kétszázadik ütés után már annyira összetömörödött, hogy shinobinknak olyan volt, mint aki tömör vasat ütne. Voltaképpen azt is ütött. Már valamennyire meg voltak edződve az ujjai, de ez még így is igen fájdalmas volt. Mire végzett az 1000 ütéssel (500 az egyik kézzel, 500 a másikkal), addigra az ujjbegyei eléggé belilultak. Ezután 3 órányi szünet következett. A pihenő után a legdurvább edzés következett, Sora sensei elkísérte őt egy nagyméretű bronzüsthöz, ami alatt tűz égett. Mintha főztek volna benne valamit. Hát bizony tele is volt az üst, de nem levessel, hanem homokkal és apró kavicsokkal. Ezt kellett ütnie Takeonak. Mikor először beleütött a homokba kicsit fájt neki, de csak az első ujjpercei süllyedtek bele az edény tartalmába, amely ugye bár nem volt hideg. Nindzsánk ordítva szedte ki a kezét onnan, majd nem győzte fújkálni az ujjait, mert bizony forró volt az a homok és benne a kavicsok. A sensei ismét tartott egy kis demonstrációt, villámgyors ütéssorozatot kivitelezett az üst belsejébe, ráadásul az ujjal kivitelezett ütései elég mélyre hatoltak a forró kavicsos homokba, nem csak az első ujjpercei, hanem az egész kézfeje belemerült. Ez ösztönzően hatott a geninre, aki be akarta bizonyítani, hogy neki is fog menni. No persze ez kicsit sem volt egyszerű, de ahogy teltek a napok, egyre mélyebben és mélyebben hatolt át ujjakkal a homokon. A vasreszelékes babzsákos edzés, valamint a forró kavicsos-homokos edzés, szintén egy héten keresztül tartott. Nagyon kemény hét volt ez, minden edzés végén, hideg vízben áztatta az ujjait, amik meg voltak égve, le voltak horzsolva, bőr is alig volt az ujjbegyein, nem győzte az összes ujját befáslizni, persze a kötést naponta kétszer-háromszor is cserélnie kellett.
  A rendkívül kemény három hetes ujj felerősítő edzéssorozat után, 5 napos pihenő következett, még a kórházban is ellátták a szanitéc shinobik Takeo ujjait. Mikor leteltek a pihenő napok, a mester és tanítványa újra kimentek a kiképzőterepre.
- Na Takeo, túlélted a kemény három hetet. Az ujjaid erősödtek valamit. Most már igazából el kezdhetjük a jutsu megtanulását. Ha ezt elsajátítod, egy erős taijutsu technika lesz a fegyvertáradban. – mondta a sensei.
- Értettem! – válaszolta a genin, aki ugyan befáslizott ujjakkal, de elszántan állt a gyakorló bábú előtt. Felvette az alapállást, majd meg is indult. Gyors rúgássorozatot mért a fababára, majd felrúgta azt a levegőbe, amíg az, zuhant igyekezett jól helyezkedni. Még a földet érés előtt próbálta azt eltalálni az ütésével, ám rosszul időzített, így a bábú előbb földet ért, mint mielőtt ő megüthette volna. De semmi gond ez még csak az első próbálkozás volt. Következett a második próbálkozás, a rúgássorozat után ismét ütést akart mérni a leérkező bábúra, most ugyan eltalálta azt, de az ujjai lecsúsztak róla. Viszont már nem fájtak az ujjai az ütés után. Egymás után többször is megpróbálta, de hol csak az egyik kezével találta el, hol lecsúsztak az ütések, de volt, hogy az egyik keze jól betalált, míg a másik lecsúszott és így tovább. Ennek az ütésnek pontosnak kellett lennie, és bizony, volt párszor olyan is, hogy a genin nem a bábú ”mellkasát” találta el, hanem annak ”hasát” vagy a ”vállát”. Időzítés, precizitás és a gyorsaság volt a kulcsa a dolognak. Mint ahogy általában az összes taijutsu technikának. Persze a srác, már tapasztalt taijutsu-használónak számított, de ahogy egyre több és egyre nehezebb technikákat tanul meg, azok nehézségei is folyton nőnek, amiket neki le kell küzdenie. Fél óra telt el, és az ütések egyre pontosabbak és erőteljesebbek lettek. Már a mester is elégedetten bólogatott a háttérben, ő is érezte, hogy lassan meglesz. A sok gyötrelmes edzéseknek meg van a gyümölcse. Jött az utolsó próba, shinobink chakrát vezetett az ujjaiba, majd a leérkező gyakorlóbábút jó helyen, jókor, megütötte. A bábú nagy erővel becsapódott a földbe, és itt-ott meg is repedt. A jutsu sikeresen lett kivitelezve.
- Szép volt! Sikerült! – mondta Sora elégedetten. Takeo is fellélegezhetett, elsajátította a technikát. Eddig ez volt élete legnehezebb edzése. Nem beszélve a 3 hetes felkészülésről. Megtanult egy erős technikát, na de persze aki taijutsu-specialista akar lenni, annak még ennél is többet és keményebben kell majd edzenie. Hősünknek még mindig van mit tanulnia. De, már jó úton jár.

Hiyama Takeo
Játékos

Taijutsu Pontok : 97


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 380

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hiyama Takeo

Témanyitás  Hidan on Vas. Jún. 28 2015, 01:49

Izomlázam lett mire végigolvastam, de megérte, nagyon tetszett. Elfogadom, felírhatod. Ajándékod +3 chakra és egy ajándék kézápolás az FRPG topsites jóvoltából Smile

_________________
Áldozatok:
Okisha Aiza
Takeyanagi Tomoko
Unazaki Ashura
Kenshiro Mirubi
Ago
Hana Fujishima
Miuru Hitomi
Hamacho Yoshitaro


"Egy ivászattal töltött éjszaka után nem tudok rosszabbat elképzelni, mint arra ébredni, hogy fekszik melletted valaki, akinek nem emlékszel a nevére, hogy hol találkoztatok, és hogy mitől halt meg."
avatar
Hidan
Mesélő


Adatlap
Szint: S
Rang: Akatsuki
Chakraszint: wat?

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hiyama Takeo

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.