Az Erdei ivó

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Az Erdei ivó

Témanyitás  Namikaze Minato on Hétf. Aug. 17 2015, 14:06

Egy barátságos kis  kétszintes kocsma, valahol az erdő mélyén, Konohától majdnem fél napi járásra. Kiadó szobák, és meleg étel várja az erre érkezőket, akik a nagy utazásban megfáradtak. A tulajdonos egy öregedő férfi, akinek egyetlen alkalmazottja a saját fia, aki lustasága ellenére kiválóan főz. 
avatar
Namikaze Minato
Moderátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Yondaime Hokage
Chakraszint: Amennyi egy Hokakénak jár

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Miyagi O. Misa on Hétf. Aug. 17 2015, 14:42

//Minato//


Sikerült elérnem a kocsmáig, ahol egy öregedő bácsi várt rám. Bácsi >.> Ilyen szavakat is ritkán használok, pláne magamban. Egyébként szeretem az aranyos öregeket, és hála az égnek, most sem egy perverz ráncosodó került a szemeim elé... aranyos volt. >.<
Érdekes módon, amikor megemlítettem neki Reshi-t, azonnal tudta, hogy miről van szó és fel is küldött a szobába. Mi a fene folyik itt? Valami dráma kellős közepébe csöppentem, és mindenki más tudja rajtam kívül, hogy mibe keveredtem, még azok is, akik közvetlenül nem voltak ott? Csak én nem tudom, aki tulajdonképpen benne van ebben az egészben. Inkább csendben megköszöntem és szótfogadtam, aztán bementem a szobába, amit magamra csuktam. Tulajdonképpen fel sem kapcsoltam a lámpát, éppen elég volt a kintről beszűrődő fény, hogy azért tisztában legyek azzal, hogy mi merre van. Éhes nem voltam, de a kikészített vizet majdnem megittam teljesen, a szomjam meg nem szűnőnek tűnt.
Lehuppantam az ágyra, majd sóhajtottam egyet. Arra gondoltam, amit Reshi mondott... hogy váltságdíjat akartak kérni... kérhetnek, de kitől? Ugyanis a szüleimtől nem ment volna, ha halottak... erre gondolva egy apró könnycsepp szökött a szemembe. Azt mondták, semmit sem tudok... ha én nem, akkor ők mit tudnak rólam? Az ember maga választja a sorsát... mindenkinek volt anyja, vagy éppen van, azt pedig már ők döntötték el, hogy bűnözői életmódot választanak. Én csak segítettem magamon, ezzel nem kerültem az utcára, s a szüleim elvesztésével sem lettem rosszabb ember, nem szorultam arra, hogy lopjak, csaljak és hazudjak.
Reshi is benne volt... majd bocsánatot kért. De miért volt benne a bandában, ha aztán bocsánatot kér tőlem és inkább meggondolja magát? Ahh, olyan kiszámíthatatlan alakok vannak ebben a világban, hogy a fejem kettéáll. Nem tudom, mit gondoljak most. Inkább megvárom, aztán majd jobban el tudja mondani, amire kíváncsi vagyok. Már ha egyáltalán eljön. Mert azt sem tudom, hogy merre menjek haza. Egyáltalán merre hoztak el, és most hol vagyok, mert az tuti, hogy sose láttam még ezt a helyet, mellesleg az otthonom a Föld országában van, Nyukingou csak egy menedék a nagyszüleimnél.

Miyagi O. Misa
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 1

Tartózkodási hely : Elveszve a fűtengerben


Adatlap
Szint:
Rang: Civil D - Színésznő
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Namikaze Minato on Hétf. Aug. 17 2015, 21:45

Órák teltek el néma magányban az ivó felső emeletén lévő szobában. A fejedben kósza gondolatok próbálták megfejteni a történteket, elvégre minden gyorsan és lényegében lehetetlen módon történt. Reshi viselkedése is furcsa volt, és ez még inkább rejtélyessé tette a helyzetet. De a kérdéseidre már csak ő adhatott választ.
Lassan kúszott be a szoba ablakán a reggeli napfény, ami kósza árnyékokat vetett a falra, és megcirógatta a vázában álló jácint szirmait. Igazán festői kép lehetett, de ez eltörpült a padló hangjától, ami egy ember lépteit vízhangozta. Lassan megállt az ajtód előtt, és fémes csilingelés keretében kattant a zár, és egy meggyötört férfi nyitott ajtót. Lassan vonatottan lépett be a szobába, lassan zárva be maga mögött az ajtót. Reshi nem kérte, hogy hellyel kínáld, egyszerűen csak levetette magát az egyik székre, és elvett egy zsömlét. Nem szólt, amíg be nem fejezte az evést, de még utána is gondterheltnek tűnt. Mintha a falnak mondaná belekezdett egy röpke monológba:
-
Tudod, apám egy jóravaló ember. Nem érdemelt ilyen gyereket, mint én. Kártyajátékok, nők és még sok minden vezetett ide. Eladósodtam és most ő issza a levét. És ezeknek a patkányoknak kell hogy dolgozzam, nehogy idejöjjenek és végezzenek az öreggel.
Idegesen tördeli a kezeit, fejét felemeli, és szemeit rád szegezi.
- Bár ez téged most nem igazán érint. Sajnálom, hogy belekeveredtél, egyáltalán nem volt tervbe véve, hogy magukkal viszünk.  Nem azért mert nem csináltak még ilyet, hiszen minden alkalommal, amikor megállunk, egy-egy faluban valakit magunkkal viszünk, hogy kicsikarjunk belőle néhány ryu-t. Gustustalan de nem tehetek mást. Másokat kell bántanom, hogy megóvjam azt, aki nem tehet semmiről. Undorodom magamtól. De ezt kell tennem, elvégre az adósuk vagyok. És hogy miért nem bántottak? Elvégre mind buták akár a kő, és hallgatnak rám, mert valamennyire tanult vagyok. És én szerzem nekik a nézőket. Ezért ha már ki is fizettem a tartozásom nem engednek.
Elhallgatott, nehéz légzése beterítette a szoba csöndjét. Ült vagy egy percig várva pocskondiázásod, vagy éppen vigasztaló szavaid, majd nehezen felállt, és a válla felett hátraszólt:
- Ha éhes vagy gyere le… összeütök valamit.
avatar
Namikaze Minato
Moderátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Yondaime Hokage
Chakraszint: Amennyi egy Hokakénak jár

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Miyagi O. Misa on Hétf. Aug. 17 2015, 22:33

Aludtam. Vagyis aludtam volna, ha nem a nap eseményein kattogott volna az agyam. Habár végül három órámba telt, hogy elaludjak, de sikerült hajnal tájékán, amikor lassan már fel is kellett, hogy keljek. Addig volt még egy kis időm.
Nem voltam éhes, mert még mindig a sokk hatása alatt voltam, annál inkább szomjasabb, de amikor a korai reggeli órában meghallottam, ahogy valaki nyitja a zárat, akaratlanul is megkordult a gyomrom. Éhes vagyok... emberekre.
Végül Reshi lép be az ajtón, annyi szerencsével, hogy mindenem a helyén van és azzal, hogy nem ugrok neki hirtelen. Nem is köszönök, egyszeráen csak felülök az ágyon, amint mellémül és belekezd a meséjébe.
Azért ez eléggé megviselő lehet az apjának. Elkártyázni a pénzt, nőkre verni, aztán az apja szeme elé kerülni úgy, hogy nincs pénz, végül azoknak dolgozni, akikkel elkártyázta, csak azért, hogy az apját ne bántsák. Sóhajtok.
- Reshi... kezdjük azzal, még nem volt alkalmam elmondanom a nevem. Misa vagyok - ha már én tudom az övét, de én még csak el sem árultam, maximum úgy hívhatott magában, hogy vöröske... vagy előttem édesem, hah.
- Továbbá... egy szülőnek ha a fia gyilkos, aberrált, szellemi problémákkal küszködik, vagy bármi rendellenes problémája van, ha elkölti minden vagyonát, akkor is a gyereke marad. Édesapád biztosan nem haragszik rád, különben nem viselne el maga mellett... kitagadott volna, elküldött volna, azt mondaná, hogy a szeme elé se kerülj. Különben tartozom valamivel - amikor már felállt, akkor mentem utána, és álltam meg az ajtó előtt, hogy elálljam az útját. Egy nagy pofon csattant az arcán.
- Ezt azért, mert benne voltál - dühösen néztem rá, aztán arcomon a kifejezés megenyhült, s hogy minek következtében, magam sem tudom, de magamhoz öleltem, talán tovább is, mint terveztem, de annyira jól esett már egy ember közelsége, hogy ahh. Lehet, hogy amúgy a tudtom nélkül valamiféle szindrómában szenvedek, aminek az a lényege, hogyha nem szólok hozzá egy másik emberhez egy bizonyos időn belül, akkor megőrülök? Végül elengedem.
- Ezt pedig azért, mert megbocsájtottam - mosolygok rá, aztán oldalrabiccentek.
- Farkas éhes vagyok, és besegítek - indulok meg vele. - Egyébként... mennyivel tartozol?

Miyagi O. Misa
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 1

Tartózkodási hely : Elveszve a fűtengerben


Adatlap
Szint:
Rang: Civil D - Színésznő
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Namikaze Minato on Szer. Aug. 19 2015, 12:55

Reshi hallgatott. Nem szólt semmit azzal kapcsolatban, amit az apjával kapcsolatban mondtál, inkább csak még jobban magába zuhant. Bizonyára az apja pont úgy reagált a történtekre, ahogyan te leírtad, és emiatt Reshi még rosszabbul érezte magát.
Viszont a pofon gyorsan kizökkentette réveteg letargikus állapotából. Lassan felemelte saját kezét, és megérintette az egyre vörösödő bőrt. Döbbenetében el is felejtette, hogy akkor ő most szomorú, valahogy nem tudta hova tenni a dolgokat. De mikor lehordtad, ismét látszódott rajta, hogy nincs tisztában az érzések rejtegetésével. Gyorsan lesütötte a szemét és valamiféle bocsánatfélét motyogott.
Mosolyodra és ölelésedre viszont felkapta a fejét, és nagyon gyorsan ismét visszatért az az élettel teli ábrázata.Egy pillanatig döbbenten állt kezeivel nem tudott mit kezdeni, de lassan és bizonytalanul visszaölelt, majd visszavigyorgott rád, és egy biccentés kíséretében kisétált a szobából.

Lent a fogadó üres volt, elvégre ezen, korai órákban mindenki húzza még a lóbőrt. Reshi mint aki otthon érzi magát, bevágódott a konyhába, ahonnan edénycsörömpölések, és egyéb hangok töltötték meg a néma ivót.
- Szereted a Curry-t?
Szól ki a konyhaajtón, fejét kidugva. Megvárja válaszod, majd nekiáll főzni. Rövid időn belül édes illatok szállnak kifelé a helységből, és egy durván fél órán belül maga Reshi is kilép onnan két kezében két gőzölgő tányérral. Az egyiket eléd a másikat maga elé teszi, úgy ül le melléd.
- Kérdezted mennyivel tartozom… Nos, sajnos többel, mint amennyink összesen van apámmal. De ha be kéne lőnöm egy árat, akkor durván 70.000 ryu-val. Bár igaz ebből már sokat visszafizettem, de a kamat az kamat, és nem tudok vele mit csinálni. És még csak fel sem tudom jelenteni őket, elvégre túl sokan vannak, és van nekik olyan emberük, akiket nem ismerek, és ha ezek sittre kerülnének, akkor sem lennénk biztonságban.
Lassan nekiállt a forró ételnek, majd néhány kanál után ismét megállt.
- Remélem jól aludtál. Apám lehet, összetörne, ha a saját készítésű ágyain valaki nem tudna kényelmesen aludni.
Kuncogott majd folytatta az evést néma csöndben.


A hozzászólást Namikaze Minato összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Aug. 24 2015, 11:47-kor.
avatar
Namikaze Minato
Moderátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Yondaime Hokage
Chakraszint: Amennyi egy Hokakénak jár

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Miyagi O. Misa on Szer. Aug. 19 2015, 13:49

Bizonyára nagyon bánhatja, hogy ezt tette, elvégre látom rajta, hogy még a nyugtatásom ellenére is szenved. Kisétálok vele a konyha részlegbe.
- Teljesen mindegy, torkossün vagyok, mindent megeszek - szó szerint mindent, de főleg édességeket, de a csípős kajákat is elég jól bírom. Na azért vannak határok, mindent már nem ennék össze.
Miközben ügyködik, próbálom tartani a frontot, még ki is szolgálom magam, mert szomjas vagyok... nagyon. Aztán leülünk az asztalhoz. Nem vagyok szégyellős, ha arra kerül sor, hogy mások előtt egyek, még ha nem is ismerem. A pénzösszeg hallatán majdnem félrenyeltem.
- 70.000 ryu? Reshi... a nők drágák. Ha már annyira nőzni akarsz... akartál, akkor miért nem kerestél olyat, akiért nem kell fizetned, és megbecsül téged? Sosem értettem a kártya iránti szenvedélyeteket sem - bólogattam, miközben próbáltam kiüríteni a tál tartalmát. Be kell vallanom, nem ettem még ilyen finomat, ez meg is mutatkozott az arcomon, szó nélkül dicsértem Reshit a mimikámmal.
- Szó sincs arról, hogy ne aludtam volna jól. Inkább a gondolataim nem hagytak. Az, hogy miért raboltál el, ha utána kiszabadítottál. Mi vitt rá, hogy segíts? - nem fogom megérteni sosem a férfiak logikáját. Miközben étkeztem, eszembe jutott valami, hirtelen meggyulladt a lámpa a fejem fölött.
- Reshi! Édesapádé ez a kocsma... s te ilyen jól főzöl. Mi lenne, ha idecsalogatnánk a vendégeket, s idővel összegyűlne a pénzösszeg? Én is segítenék! Mondjuk a negyedét biztos ki tudom neked fizetni, és én nem kérem vissza, baráti szívesség. Hmmm, ingyen szaké! - végül az lenne a megállapodás. - Vagy a magánszakácsom leszel - egy halk hahota hagyja el ajkaimat.
- Nem, csak viccelek a magánszakáccsal kapcsolatban. De tényleg tudok segíteni. Csak kérj haladékot tőlük, valahogy mond meg nekik, hogy rövid időn belül meglesz a pénz, de nem tudsz addig velük lenni. A többit elintézem - segíteni akarok neki.
- Ha pedig ezt sikerült velük megbeszélned, este iszunk a győzelmünkre! - hát mikor lettem én ilyen? Győzelmi tósztot tartok áldozataim teteme felett, mwuhaha!
- Ha fogom bírni... - kétes.

Miyagi O. Misa
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 1

Tartózkodási hely : Elveszve a fűtengerben


Adatlap
Szint:
Rang: Civil D - Színésznő
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Namikaze Minato on Hétf. Aug. 24 2015, 11:46

Reshi zavartalanul folytatta az evést, miközben kérdésekkel és egyéb, tanácsokkal tömted a fejét. Persze mindig hagyott időt magának, hogy válaszoljon neked, de látszólag ő maga is éhesen jött ide, ezért is szentel egyre több figyelmet az evésnek.
- Nos igazából nem is annyira a nők vittek adósságba. Inkább a kártya. De tudod, amikor az ember bordélyokban üti el az időt, és van egy nyerő szériája, van, hogy nem tud ellenállni. Emellett kevesen akarnak olyan ember mellett élni, aki egész nap a konyhában van, és utána meg eltűnik a megkeresett pénzével kártyázni.
Mikor arról kérdezted, hogy miért is rabolt el, egy pillanatra megállt a kanál a kezében, majd letette azt, hogy tudjon szólni hozzád.
- Nos, amiatt kellett, mert az egyik barom elszólta magát. Sajnos buták, mint egy hegyi troll, aki Down kórral született, emiatt ha netán elcsesznek valamit, az inkognitóik miatt minden szem és fültanút elrabolnak. És az, hogy miért szabadítottalak ki? Nem vitt rá a lélek, hogy ezek közt az emberek közt lássalak. Nem akarom részletezni, de szerintem el tudod képzelni, hogy mit tettek volna, ha nem hozlak ki onnan. Ha nem tettem volna meg, egy örök életre tönkre tettem volna a lelkiismeretem, és lehet ebbe pusztultam volna bele.
Egy pillanatra elveszett a tekintete az ürességben, majd nagy nehezen ismét rávette magát az evésre.
- Nem, nem! Nem kérhetlek arra, hogy adj nekem pénzt! Ez az én keresztem, nekem kell ellene tennem valamit.
A magánszakácsos résznél, egy pillanatra félrenyelt, és köhögnie kellett, mire ismét képes volt szalonképes állapotban feléd fordulni.
- Kevesen fordulnak meg itt az ivóban, és még kevesebben ismerik a pontos helyét. Ha naponta van két vagy három vendégünk, akkor már sikeresnek mondhatjuk magunkat. Az étel nagy részét mi magunk termesztjük és esszük, egyedül az italt, meg a húst vesszük a faluktól. Viszont ha sikerülne, egy vagy két hét alatt, napi szinten 70-80 embert ellátni, akár csak egy pohár szakéval, máris meg lennénk mentve. De ahhoz reklám kell, és nekem még arra sincs pénzem, hogy a helyi lapban egy 5 szót betehessek.
Csörömpölve hullott a kanala a megüresedett tányérba, ő maga pedig rákönyökölt az asztal lapjára, és úgy tekintett rád.
- Nem kell megbeszélnem velük semmit. Minden fellépés után egy hétig szabad vagyok. Szóval – itt elment a söntéshez és leemelt a polcról egy üveg bontatlan szeszt. – ihatunk már most is. 

// Az öleléses részt fentebb pótoltam >< Elnézést de elsiklottam felette ._.  //
avatar
Namikaze Minato
Moderátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Yondaime Hokage
Chakraszint: Amennyi egy Hokakénak jár

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Miyagi O. Misa on Hétf. Aug. 24 2015, 14:41

- Akkor végülis a nők. Mert ha jól jössz ki egy kártyában és folyamatosan nyerő szériád van, a nők tapadnak rád, te pedig úgy gondolod, kötelességed még többet vinni a kártyázásba, csakhogy lenyűgözd őket - na, hát így beszél egy nő! Persze jogosan, mert melyik férfi állna meg a kártyázásban, ha látja, hogy a nők amiatt tapadnak rá, mert rengeteg pénzt öl bele... vagy szimplán sok pénze van rá. Na ugye, hogy egyik sem állna meg. Hülye lenne.
- Nos, ha még csak egész nap a konyhában vagy, az megoldható, ha mellette nem tűnsz el kártyázni - nevetek fel. Isten mentsen, hogy valamit itt rábeszéljek.
- Jól tetted. Hálás vagyok érte - bele sem tudok gondolni, hogy mi történt volna akkor, ha ott maradok. Lehet, az egyik éjszaka már nem bírták volna tovább és én lettem volna a játékszer. Brrr. Nem, nem kérek ebből. Túl jó vagyok egy olyan társaságnak... és nem egoista, de most kell, hogy tudjam magamról, mennyit érek velük szemben.
Kíváncsi tekintettel vizslatom Reshi-t, enyhén oldalrabiccentett fejjel, amikor azt mondja, hogy nem kér a pénzből, mert a saját sara. Legalább van benne önbecsület, hogyha már maga okozta, akkor maga is tesz ellene. Simogatni kezdem az állam, mintha egy láthatatlan szakáll lenne ott, amikor említi, hogy így is örülhetnek, ha napi három vendég bejön.
- Szerinted miért vagyok itt? A sorsod most jóra fog fordulni, Reshi. Színésznő vagyok, elvégre akkor van valami tekintélyem, hallgatnak rám az emberek a túlzott közvetlenségem miatt is, a bácsikám itt él a Tűz országában, biztos vagyok benne, hogy el tudom neked intézni, hogy bekerülj a lapokba. Aztán... kicsit feldobjuk a helyet, mind külsőleg-belsőleg, és a lapokban is kicsit megspékeljük valami extrával - nem hazudunk, nem azt mondtam. Hanem ha már valami pluszt írunk abba a lapba, akkor valószínű, úgy is lesz. Mint színésznő, meg civil, egész jól értek a díszítéshez, ahhoz, hogy feldobjak egy lepukkant helyet - nem, ez nem lepukkant, csak szüksége van egy kis finomításra -, ezért megoldható... sima.
Közben én is végzek az evéssel, amikor Reshi feláll és megjegyzi, hogy már akár most is ihatunk, ettől nekem is köhöghetnékem van.
- De hát még fényes nappal van! - pislogok rá sűrűn - Na jó, de le ne igyál a sárga földig - besegítek neki az itteni munkálatokban, szóval leemelem a két üres tányért, hogy a mosatlanokhoz vigyem.
- Amint hazamegyek, első dolgom lesz elintézni ezt neked... Addig is játszunk! Mondok valamit, amit nem tettem meg, és ha te megtetted, akkor iszol. Aztán te jössz, mondasz valamit, amit nem tettél meg, de ha én igen, akkor én iszok. Mondjuk... engem sosem látott vendégül az elrablóm - na jó, ez röhejes, biztos őt se. - Bár erre te se fogsz inni, mert biztos hogy nem - mellesleg csak eddig nem látott vendégül, most már igen. Figyelek rá, hogy elfogadja e. Ez a játék arra is jó, hogy valamennyire megismerjük a másikat, csak egy a bökkenő vele, hogy hamar megrészegülsz.

Miyagi O. Misa
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 1

Tartózkodási hely : Elveszve a fűtengerben


Adatlap
Szint:
Rang: Civil D - Színésznő
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Namikaze Minato on Pént. Aug. 28 2015, 19:17

Reshi mondhatni nagyon megörült az ötletáradatodnak, de ezt persze nem igazán mutatta ki, de jól észrevehető volt. Főleg abból, hogy sokat bólogatott, és néha elhomályosodott a pillantása, vagy csak szimplán nekiment magában motyogva gondolkozott.
- Ha ezt megteszed nekünk, akkor egy életre az adósod leszek. Nem tudnám elégszer megköszönni, ha tényleg sikerülne.
- Attól hogy most jött föl a nap, még lehet megalapozni a reggelt, nem?

Kérdezi mosolyogva Reshi, miközben egy bontatlan üveg szakét emel le a polcról, hogy ki is töltse az első kupica italt. Helyet foglalt veled szemben, és átnyújtotta neked a poharad, ami félig volt töltve a finom itallal.  
- Nem szoktam ilyesfajta játékot játszani, de tegyünk akkor egy próbát. És kérlek, csak hogy belejöjjek, kezd te.
Kérdésed megvárja, majd a szabályok szerint cselekszik, és ezután ő kérdez.
- Hmmm… soha nem  jártam a Tűz országának határain túl.


// Mivel ivós játékot játszunk, ezért lehet rövid posztdobálás fog jönni ^^ //
avatar
Namikaze Minato
Moderátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Yondaime Hokage
Chakraszint: Amennyi egy Hokakénak jár

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Miyagi O. Misa on Vas. Aug. 30 2015, 20:44

//Nem muszáj Very Happy//


- Szerintem kvittek vagyunk - bár még én sem értem, miért mondhattam. Elrabolt. Aztán persze ő volt az, akinek megesett rajtam a szíve, szóval mégiscsak segített, így már az a legkevesebb, ha én is teszek érte valamit.
Hát akkor alapozzuk meg a reggelt, apám már biztosan lekevert volna egy nagy pofont, hogy kora reggel már hulla vagyok a piától, nagyapám viszont tolerálná, megkérdezné, honnan van, aztán jönne utánam, mint a kisbirka.
Reshi azonnal mond egy mondatot, miközben elémtol egy fél kupica szakét, amivel egy darabig szemezgetek, mert tudom, hogy direkt kitalál valami olyat, amire biztos inni fogok.
- Tényleg nem? - ez meglepő, elvégre ha ezekkel a bűnözőkkel utazgat, akkor furcsa, hogy nem járt még a Tűz országának határán túl. - Reshi, ezt most direkt csináltad! - próbálok nem fintorogni, miközben gyorsan felhajtom azt a kis szakét, de így az első eléggé durva, és csoda, hogy bírom. Bár nagyapó tényleg megedzett rá valamelyest, mert amikor vele vagyok, akkor muszáj inni az egészségünkre.
- Most jön egy a feladónak. Még soha nem kártyáztam pénzben - haha, Reshi, most erre innod kell. Van egy olyan érzésem, hogy direkt olyanokat fogunk mondani, aminek következtében ez lesz a végeredmény, hogy inni kell.


Nem is tudom, mennyi lehet már az idő, vagy mennyi telt el azóta, hogy nekikezdtünk a játéknak, és már azt sem tudnám megmondani, hogy mennyire látom tisztán Reshi arcát, vagy hogy ő mennyire bírja még szusszal. Annyit tudok csak mondani, hogy én már kiterültem az asztalon, két karom fent, az arcom pedig az asztal lapján, mint aki belefejelt.
- Reshi.... tudtad, hogy a csillagok fele tudja csak, hogy mi látjuk őket? - szerintem nem tudom, miről beszélek, nagy valószínűséggel én azokat látok. Felemelem a tekintetem - mellesleg még így becsiccsentve is aranyos vagyok, egoista egy cseppet sem -, hogy jó nagyokat pislogjak. Reshi felé kezdek el mutogatni.
- Neked... nagyon férfias arcod van - szerintem erre jobb lesz, ha másnap nem fogok emlékezni. De jobb lesz, ha egy órán belül kiverem a fejemből. - Nagyon jól esne most egy pihepuha fürdő - akarom mondani meleg, nem? Keverem az ágyat a fürdővel.

Miyagi O. Misa
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 1

Tartózkodási hely : Elveszve a fűtengerben


Adatlap
Szint:
Rang: Civil D - Színésznő
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Namikaze Minato on Szer. Szept. 02 2015, 14:22

Az időérzék gyorsan romlásnak indul, ha valaki alkoholt vesz magához. Persze ez személyenként eltérő lehet, de nálatok a pár óra akár pár percnek is tűnhetett, noha több mint három óra telt már el. A kocsma tulajdonosa, az öreg már rég felkelt, és a konyhában serénykedett, és mosogatott, majd kiment a házból, hogy a kertet gondozza. Nem foglalkozott a fiatalokkal, csak szimplán jól mulatott a bajsza alatt.
Pár pohárka ital után megtudtad, hogy Reshi, még életében nem járt más országban, nem képes énekelni, szakács akart lenni, és hogy valójában baromira lusta. Ja és hogy nem bírja az alkoholt. Ez akkor derült ki, amikor a harmadik pohár után, már nem tudta hány ujját tarja fel, és képtelen volt megérinteni az orrát a mutatóujjával. Érdekes, de mindenesetre viccesnek hathatott.
- Nem tudtam… De ha tudják, hogy látjuk őket… akkor nem szégyellik el magukat?... Elvégre pucérak nem?
Fejét az asztallapnak szorította úgy beszélt, és próbálta magát nem olyan helyzetbe hozni, amikor is meg kell mozdulni, mert elképzelhető, hogy a gyomra nem bírná. Az öreg közben visszatért a kertből, földes kötényét felakasztja a fogasra, és végigtekint rajtatok. Szája a füléig szalad, és jóízűen kacagni kezd.
- Öreg… neeeeeee! Fáj a fejem, a hasam, a hangod meg akár… akár… tudod.
- Rég nem mulattam a fiatalságon ilyen jót! Hagyd már az öreged egy kicsit élvezkedni.
Ismét jóízűen felkacag, majd mikor a pihepuha fürdőt említed, előkap egy kulcsot a zsebéből, és leteszi eléd.
- A fürdő itt van a konyha mellett, nyugodtan használja kishölgyem egészséggel, amíg csak jól esik. Én addig feltakarítom ezt a bájgúnárt az asztalról és megpróbálom szalonképessé varázsolni.

A fürdőszoba nem volt, nagy viszont a benne lévő kád körülbelül kétszemélyes. Hideg és meleg vízcsap külön volt, hogy könnyedén lehessen szabályozni a vizet. Egy sámlin egy törülköző és egy szappan várakozott. Az ajtóra egy fürdőköpeny volt akasztva, és egy bambuszkosár figyelt a koszos ruháknak. Ki volt készítve, egy finom anyagú, vörös színű egyberuha, kicsit talán nagyobb volt a méretednél, de legalább tiszta volt. 
avatar
Namikaze Minato
Moderátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Yondaime Hokage
Chakraszint: Amennyi egy Hokakénak jár

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Miyagi O. Misa on Pént. Szept. 04 2015, 20:43

Felnevettem. Nem tudtam, hogy még Reshi is nehezebben bírja a piát nálam, márpedig ránézésre olyan embernek tűnik, akit eléggé megedzett a bűnözőkkel töltött élet és mindennapossá vált az alkohol fogyasztása, de ezek szerint tévedtem. Az én gyomrom jobban bírná?
- Nem tudom... lehet, csak azért ragyognak, hogy elrejtsék, hogy pucérak - mikről nem beszélgetünk!
Aztán megjelent az édesapja, aki szépen kinevetett minket, de én csak vele együtt nevettem... bár az inkább csak mosolygás volt, mintsem nevetés, szerintem megszólalni nem bírtam most. Van egy olyan problémám az itallal, hogyha józan állapotomban boldog vagyok, akkor még boldogabb leszek tőle, de ha szomorú voltam, akkor még szomorúbb. Attól függ persze, hogy mit iszok. Van, amin nem lehet segíteni és olyan keserű pofát vágok, hogy tíz bohóc sem tudna megnevettetni.
- Áh, köszönöm szépen! - nem kellett kétszer mondani, gyorsan, szó szerint rohantam a fürdőbe, hogy megmártózzak egy kád forró vízbe. Na jó, annyira forróba azért mégse, mert összeszikkadnék.
Egy kis időbe telt, mire megengedtem magamnak a vizet, majd megszabadultam a koszos ruháimtól - mellesleg szerintem meg sem kell említenem, mennyire utálok két napig ugyanabban lenni, főleg ha el is raboltak és hozzámértek -, rövidesen pedig már ellazultam a kád meleg vízben.
Nem akartam megvárakoztatni a népséget, mert utálom, ha rám kell várnia valakinek, ezért nem időztem sokáig, éppen csak addig, amikor már éreztem, hogy az alkohol kiszállingózott lassan a fejemből.
Magamra vettem a vörös ruhát, ami mellesleg nem éppen a kedvenc színem - igen, az a zöld! meg a kék! -, és be kell valljam, kicsit nagy volt rám deréktájt. De hát nő vagyok, mindent megoldok, ezt is. A hajamban volt egy szalag, eléggé hosszú volt ahhoz, hogy a derekam köré kössem, ezzel pedig felfogjam annak az esélyét, hogy lecsússzon rólam a ruha. Mondjuk felül egyébként is van, ami megtartsa... khm.
Visszatértem a többiek... hát igen, "többiek" közé.
- Sikerült Reshi-t összekapargatni? - bár az én arcom még piros, biztos azért van, mert a gőz megfújt egy kissé. Leengedett hajjal pedig melegem van, de úgyis hamarosan hazamegyek, hogy beszéljek a bácsikámmal.

Miyagi O. Misa
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 1

Tartózkodási hely : Elveszve a fűtengerben


Adatlap
Szint:
Rang: Civil D - Színésznő
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Namikaze Minato on Pént. Szept. 04 2015, 23:15

A fürdőből kilépve, az öreg fogadott, amint épp a söntés mögött tett-vett. Noha lehet a fürdő a ajtaja az étkezőbe nyílt de legalább a sörpult mögött, így nem volt probléma a szemérmes vendégekkel sem. Mikor meglátott az öreg egy pillanatig elidőzött a szeme a ruhádon.
- Látom nem lőttem nagyon mellé ezzel a darabbal. Igazán jól áll magának kisasszony.
Kacsint feléd, majd leemel egy nagyobb poharat, és tölt bele egy adag hideg vizet.
- Reshinek ez szokott segíteni, ha netalán túl sok ital csordult le a torkán. A tökkelütöttje tudja magáról, hogy egy pohár szaké után már jó esetben a saját hányásában fetreng, de ez valahogy soha nem tántorítja el egy újabb pohárkától.
Nevetve csóválja a fejét, majd a lépcső felé biccent.
- Felvittem a szobájába, ha netán meg akarná látogatni. Az öné mellett van. Meglepődtem, de lehet, kisasszony sokat jelent Reshniek. Pedig ilyen még nem nagyon fordult elő, ebben a kis házikóban. Még a végén a kölyök rájön, hogy a nő nem csak… khm… nos, remélem érti.  De nem szólom el magam, ha akar valamit, megteszi azt a kölyök.
Igazán megeredt az öreg nyelve nem tagadás. De mielőtt felmehettél volna, vagy a nagy őszinteségtől nyúlcipőt húznál, Reshi botladozik le a lépcsőn, noha jobb állapotban, mint amiben vélhetőleg elhagyta a termet. Ruházatán egy kicsit változtatott, farmert húzott, és mellé egy kék hajszálcsíkos inget.
- Jó reggelt!
Köszönt, mint aki nem emlékszik, hogy valóban reggel van már egy ideje, és egy efféle beszélgetés már lejátszódott. Az öreg tölt neki egy nagy pohár vizet, melynek a felét Reshi egyből le is húzza.
- Ahhj ez jól esett… Te hogy vagy?
Kérdezi egyre normálisabb (azaz nem alkohol ittas) hangnemben.
- Én végre kezdek magamhoz térni. Nem bírom az italt. De egy ilyen szép lánnyal inni külön öröm számomra, szóval nem hagyhattam ki. Tényleg mit szólnál hozzá, ha megmutatnám a környéket? Vannak itt igazán érdekes dolgok.
Mondta, majd szinte választ se várva felállt, és az ajtóhoz lépett. 
avatar
Namikaze Minato
Moderátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Yondaime Hokage
Chakraszint: Amennyi egy Hokakénak jár

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Miyagi O. Misa on Pént. Szept. 04 2015, 23:49

- Köszönöm szépen! - mosolygok kedvesen. Reshi édesapja igazán kedves egy ember, különben biztos nem gondolt volna rám. Legalább feldobjuk a napját azzal, hogy van egy egésznapos vendége, aki különben elmenne, hogyha lenne rá lehetősége, csak valami mindig közbejön. Ez a valaki én vagyok, igen. Következő megjegyzésén csak nevetek, tényleg félreismertem, azt hittem, hogyha már ennyire nagy szerencsejátékos, akkor az italt is legalább annyira bírja, legközelebb emlékeztetem magam, hogy nem szabad látszat alapján mindenkire azt hinnem, hogy alkoholista.
Ami most jön, körülbelül arra késztet, hogy egy jó nagyot huppanjak a hátsó felemre, de ehelyett csak sűrűn pislogok, mint egy jámbor őzike, akit seggbelőtt az ármány közben. Nem tudom, mit tehettem, szóval tehetetlenül ácsingóztam és negatívan bólogattam, hogy inkább most nem mennék fel, ha Reshi így gondolkodik, mert ki tudja, a következő pillanatban hogy jövök le. Meg kell hagyni, azért van szemem, Reshi pedig szemrevaló, és... köhöööm, valami belement a szemembe, biztosra veszem, így megtörölgetem, hogy fedezzem zavaromat az édesapja előtt.
Még akkor is eléggé zavarban vagyok, amikor Reshi lesétál és úgy köszön, mintha a mai napon még csak most találkoznánk először.
- Ühüm - köszönök vissza. - Jól, azt hiszem - még csak most hörpintem fel én is egy szuszra a pohár vizet, amitől tényleg sokkal jobban érzem magam.
- Környék. Érdekes dolgok. Rendben - mintha egy varázscsapásra megváltoztam volna, csakmert az imént említett dolgok villámként csaptak a fejembe. Most elmegyek sétálni... Reshivel... aki mellesleg úgy néz ki, mintha kiöltözött volna.
- Reshi... te mindig így nézel ki? - huh, hát ez egy nagyon elcsépelt kérdés. - Úgy értem...jól... ööö... készülsz valahová? - hát ez meg mi volt?!
- De igen, megyek - követem őt, mint kislány az apukáját, aztán hátranézek a vállam mögött az apjára amolyan segélykiáltást leadva a tekintetemmel. Na most mentsen meg.

Miyagi O. Misa
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 1

Tartózkodási hely : Elveszve a fűtengerben


Adatlap
Szint:
Rang: Civil D - Színésznő
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Namikaze Minato on Szomb. Szept. 05 2015, 20:47

- Hmm? Nem, nem készülök sehová… szimplán csak szép az időnk gondoltam sétálhatnánk egyet.
Mondta Reshi miközben kilépett az ivó ajtaján. Dél környékén járhatott az idő, és ez volt a legnaposabb szakasza a napnak. Így már kívülről is láthattad az rönkfákból összerakott kétszintes házat, melyben eddig voltatok. Reshi először a hátsókertbe kalauzolt el téged, ami nem meglepő módon a ház mögött volt. Egy körülbelül negyven négyzetméteres terület volt bevetve szépen mindenféle zöldséggel, vagy gyümölcsössel.
- Ez itt a kis kertünk, ahogy mondtam itt termesztjük a hozzávalóink nagyját… tessék.
Leszakít egy körtét és odaadja neked, majd szed egyet magának is. Majd sétál tovább, át a kerten be a fák közé. Mivel egy erdőben vagyok, nem meglepő, hogy ha elindulsz, hamar a fenyvesben találod magad, de Reshi még nógat is hogy tedd oda be a lábad. Persze nem kell sokat az aljnövényzet és a cserjeszinten található bokrokkal viaskodni elvégre néhány lépés után ismét egy fűvel benőtt tisztáson találod magad. Érdekes egy hely, elvégre az egész kör alakú fűvel benőtt földön egyetlen öreg fa ácsorgott, rajta egy gyerekeknek készített hintával, amin már Reshi ücsörgött.
- Ez a tisztás a ház épültekor jött létre, innen hozták az anyagot. De ezt a fát nem hagytam kivágni lehettem öt éves? Szóval minden mást eltakarítottak innen kivéve ezt.
- Nagyon jól áll neked ez a ruha… igazán szép vagy benne.
avatar
Namikaze Minato
Moderátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Yondaime Hokage
Chakraszint: Amennyi egy Hokakénak jár

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Miyagi O. Misa on Szomb. Szept. 05 2015, 21:02

Éééés lássunk csodát, az idő tényleg szép volt, hétágra sütött a nap, és el sem hiszem, hogy mi már megalapoztuk a reggelt. Ilyen korán még soha az életben nem ittam és biztos nem vesznek rá még egyszer!
Reshi megmutatja a kertet, aztán a kezembe nyom egy körtét. Imádom a körtét! Ha belegondolok, akkor végülis minden gyümölcsöt, de a körte mégiscsak körte.
Nem tudom, miért unszol az erdő felé, mintha megint el akarna rabolni vagy ilyesmi, de bízom benne eléggé ahhoz, hogy erről a gondolatról letegyek. Vagy lehet mást akar? Jézusom, lehet menekülőre kéne fognom! Az édesapja olyasmit mondott nekem, amitől talán kicsit van okom arra, hogy rettegjek, főleg, hogy nem ismerem úgy Reshit, nem tudom, mik a szándékai, vagy hogyan... mit, merre, mikor, miként. Azt se tudom, mire gondoljak, mert teljesen felesleges gondolataim vannak, amit valahogyan ki kellene űznöm a fejemből.
Egy tisztásra érünk, ahol egy hinta ácsorog, de még előtte körbenézek, hogy hol is vagyok pontosan. Ezt a részét még sosem láttam az erdőnek. Most, hogy gondolok rá, nem is tudom, pontosan milyen messze lehetek a falutól.
Amikor visszanézek, Reshi már a hintán ücsörög, szóval követem példáját, és leülök mellé. Egy kis kikapcsolódás sosem árt, de olykor a jóból is megárt a sok, lassan azért el kellene néznem a bácsikámhoz is, hogy segítséget kérjek. Amit Reshi mond, nagyon meglep. Zavartan végignézek magamon, még nem volt rajtam ilyen ruha, nem szokásom.
- Öhm... köszönöm? - igen, ez a köszönöm egy kérdésre sikeredett. Udvarolni próbál?
- Reshi, most józan vagy, vagy még alkohol hatása alatt állsz? - nem tudom hova tenni őt.

Miyagi O. Misa
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 1

Tartózkodási hely : Elveszve a fűtengerben


Adatlap
Szint:
Rang: Civil D - Színésznő
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Namikaze Minato on Szomb. Szept. 05 2015, 22:45

- Nem tagadom van bennem egy kevés a reggeliből… de bizonyára józanabb vagyok, mint korábban.
Mondta Reshi kuncogva. Egy percig néma csendben szemlélte a tisztást, elmélázva valamin. Az erdő ezen, része nagyon is csendes volt elvégre nem sokan ismerik ezt a helyet. Halk madárcsiripelés és a szél zúgása az egyetlen külső hang melyet hallhattatok.
- Tudod meséltem már neked a problémás ügyeimről, a nőkről és a pénzről. Akkor ezek a dolgok igazából egyfajta kielégülést hoztak nekem, nem volt valódi értékük.
Szólalt meg hirtelen Reshi, majd fejét feléd fordítva beszélt tovább:
- De most… valami változott, noha félreértés ne essék nem az előbb említett dolgokkal. Eddig a napjaim abból álltak, hogy retteghettem mikor kell ismét útra kelnem, és hogy netán apámmal baj lesz, velem történik-e valami. Az elmúlt napban pedig… boldog voltam. Örültem, hogy segíthettem neked, és te… te segítenél nekünk, ez több, mint amit álmomban is reméltem. Én… én azt hiszem rájöttem mi is az az érték… nem is, hanem mi az a valódi vonzalom amit… amit egy ember, egy férfi érezhet, és ezt neked köszönhetem Misa.
Hebegett arca gyorsan felvette a vér színét, és a mondat végére már a cipőjét kezdte bámulni. Várta lesújtó, vagy éppen viditó válaszod, erre a lehetetlenül megfogalmazott vallomásra, de ha nem szólsz semmit, akkor egy perc néma csend után feláll, és lassan megindul vissza a ház irányába.
- Csak szerettem volna, ha tudod. Évekig rágódtam volna a dolgon, ha nem mondom ki. Én most… visszamegyek, a házba rendbe szedem magam ismét. Apa biztos csinált valamit ebédre…
avatar
Namikaze Minato
Moderátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Yondaime Hokage
Chakraszint: Amennyi egy Hokakénak jár

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Miyagi O. Misa on Szomb. Szept. 05 2015, 23:05

Nem szóltam semmit sem, mert nem tudtam, hogy ebben a szituációban mit mondhatnék. Nem voltam feszélyezett, egyszerűen csak tudtam, hogy most nincs ideje és helye sem a beszédnek részemről.
Öhöhöh... most veszem észre, hogy azért lassacskán sül a fejem, s inkább eltekintek Reshi felől, mert most esik le, hogy körülbelül egy vallomást tett, amire nem voltam felkészülve. Ha nem kapaszkodom meg a hintát tartó kötélben, a napszúrás vagy ki tudja mi más következtében borulnék egy jó nagyot. Mókusképpel tekintettem előre, de tényleg ilyen nagy szemeim voltak, mint egy őznek. Érdekes, még csak tegnap ismertem meg és máris ilyen gondolatai vannak rólam. Komolyan én tanítok meg mindenkit, hogyan kell jobb emberré lenni, segíteni másoknak, s ha tulajdonképpen segítesz, akkor közel vagy a boldogság felé vezető úthoz? 
Kellett hozzá azért egy bizonyos magabiztosság, és egy nagyobb löket bátorság, hogy ezt el tudja mondani.
- Aranyos vagy - nyögtem ki végül, legalábbis csak ennyit tudtam. Nem tudtam, hogyan álljak hozzá az egészhez. Ebben persze benne volt az is, hogy nem néztem le az érzései miatt, vagy nem szedtem le a fejét, persze lehet, hogy ez nem is vidítja fel egykönnyen. Amikor megindult, még egy picit maradtam, hogy valamelyest eltűnjön a távolban, aztán követtem a példáját. Futottam bár, hogy utolérjem, s mellé tudjak állni, mint aki tényleg csak most ocsúdott fel a gondolkodásból.
- Hányszor szeded magad rendbe, Reshi? Leánykérésre készülsz? - a helyében biztosan az orromba szökne a vér, hogy ilyen kérdéseket tesznek fel nekem. - Mára már túl jól nézel ki, a kevéske alkohol ellenére is - oucs. Már én is kezdem? Azt hiszem, szépen lassan elballagok.
- Öhm... nem láttál, én itt sem voltam... - zavarba ejtő saját magamnak is, de tényleg valahogy megpróbáltam eltűnni. Mondjuk azt hiszem lehetetlen.

Miyagi O. Misa
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 1

Tartózkodási hely : Elveszve a fűtengerben


Adatlap
Szint:
Rang: Civil D - Színésznő
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Namikaze Minato on Vas. Szept. 06 2015, 00:18

- Öhmm… ja nem, csak tudod, melegem van, és akkor egy ló is megirigyelne… tudod.
Hebegte Reshi mikor utolérted. Arcán enyhe zavart mosoly látszott, ami nem vesztett paprikapiros színéből egy árnyalatnyit se.
- Köszönöm… te is elbűvölő vagy… vagyis már mondtam.
Próbál biztatóan mosolyogni, de ez nem sikerült, helyette valami elfuserált mosolyba hajazó grimasz futott át az arcán, ami miatt könnyen down szindrómásnak nézhette volna az ember.
Amikor beértetek a házba Reshi gyorsan be is célozta a fürdőt, nem nézve hátra, már be is csukta az ajtót. Az öreg ekkor tekintett ki a konyhából, így nem láthatta fia arcát, és távozásának szaporaságát.
- Ó hát megjöttél? Gondolom éhes vagy, csináltam finom levest.
Szólt az öreg hozzád, és egy tányért vett le a polcról. A fürdőből halk szitkozódás jött kifele, illetve egy koppanáshang majd ismét fojtott szidalmak. Az öreget ne foglalkoztatta a dolog, letette eléd a levest, jó étvágyat kívánt, majd visszavonult a konyhába tenni a dolgát. 
avatar
Namikaze Minato
Moderátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Yondaime Hokage
Chakraszint: Amennyi egy Hokakénak jár

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Miyagi O. Misa on Szomb. Feb. 06 2016, 23:51

// Jáj, hát ez jól elúszott... vagyis nem, höhö Very Happy //



Hát, az előző nap kicsit túl jól sikerült, ha elmondhatom ezt. Finoman utalgatva... Végül azt sem tudom, hogy sikerült úgy kijönni a forró vízből - ami később már kihűlt -, hogy Reshi édesapja ne vegyen észre, aztán a nap további részét sikerült a szobában eltölteni, s reggel sikeresen az ágyban kelni.
Szóval ahogy felébredek, egy hatalmas nyújtózás kíséretében ásítom egyet, amikoris észreveszem, hogy meztelen vagyok, Reshi mellettem van és ő is ludas ebben. Szemeim elkerekednek, miközben az előttem lévő ajtót bámulom, arra gondolva, hogy ez nem csak egy álom volt. Atyaég! Képes lennék ilyeneket álmodni?!
Nem akarom felébreszteni őt, mert ezzel biztos egy álma vált valóra, és akkor hű de nagy ünneprontó lennék, ha továbbra sem hagynám őt álmodozni. Úgyhogy gyorsan felöltöztem, s azon gondolkodtam, hogy ideje lenne hozzálátni a tevékenységeimhez, amivel előrébb segíthetem őt is, és az édesapját is. Leszaladtam a lépcsőn a konyhába, ahol már láttam is az apját tevékenykedni. Nem akartam igazán beszámolni arról, ami történt, ha Reshi úgy gondolja jónak, akár el is mondhatja. Mindenesetre annyit mondhattam, hogy elterveztem, a továbbiakban segítek és fellendítem ezt a helyet. A legelső dolgom az volt, hogy saját kezűleg készítek reggelit, hogy most ezzel is kíméljem az apját, aki egész életét itt tölti már valószínűleg. Igazi lelkes megszállottja vagyok a sütésnek-főzésnek, így az sem olyan különös és meglepő, ha mindent szinte úgy végzek el, mintha hat kezem lenne. Egyszerre csináltam a főzést a takarítás mellett, eltervezve, hogy mire Reshi felkel, itt minden csillogni fog. Eltűnik lassan a porfelhő, a koszos bútorok tiszták, a padló is csillog, a falakon egy pókháló nincs, az edények tiszták és minden asztalon a vázákban friss virágok, amik illata belepi ezt a már nem is annyira lepukkant helységet.
A főzés mellett egy papírra rajzolgatok és szlogeneket találok ki, hogy mégis mi illene ehhez a helyhez, ami felkeltené az emberek érdeklődését. Mindenképpen véghezviszem azt, amit megígértem, nem fogom őket cserbenhagyni. 

Miyagi O. Misa
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 1

Tartózkodási hely : Elveszve a fűtengerben


Adatlap
Szint:
Rang: Civil D - Színésznő
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Namikaze Minato on Vas. Feb. 07 2016, 12:18

Reggel a kis ivóban szorgos kezek hangja hallatszik, miközben lemászol a lépcsőkön, a vendégtérbe. Az öreg éppen söpörget, és rendezi a poharakat, italokat a hátsó polcokon. Érkezésedkor kedvesen mosolyogva üdvözöl, majd visszafordul a konyhába, hogy reggelit készítsen neked. Mikor felajánlottad, hogy segítesz neki, szeme elkerekedett, majd hangos kacagásban tört ki.
-
Régóta nem segített senki nekem a reggeliben. Reshi is csak, havonta ha egyszer. Szóval köszönöm kishölgy, igazán megtisztelsz. Akkor én megyek és behozom az árut a raktárból.
Ezzel elindult egy sok lakattal lezárt helység irányába, ahonnan zsáknyi krumplit, répát, és egyéb zöldséget bányászott elő, amiket behordott a konyhába.
- Régóta nem volt ilyen nyüzsgés nálunk. Emlékszem a legnagyobb vendéglétszám két hónapja volt, amikor egy Ninja meg a genincsapata betértek egy küldetés után enni. Azt mondták nem ettek soha ilyen jót, és majd biztos visszatérnek. Hát azóta is vagy a küldetésen vannak, vagy nem volt idejük meglátogatni.
Eközben nekiállt, megszerelni az egyik szék lábát, ami már egy ideje mozgott.
- Most legalább erre is van időm. Bár mire nincs? Hehe. Mondjuk, ma számítok egy karavánnyi kereskedőre, elvégre ebben a hónapban erre visz az útjuk, és remélem, betérnek faltatozni. Képzeld sikerült kihajtatnom a paradicsomot, meg a citrompalántát. Ritka eset, hogy citrom nő errefele, de csak gondoskodás kérdése az egész.
- Meséljen magáról egy kicsit drága. Jó érzés más hangot is hallani itt, mint a kopott asztalok nyikorgását, és annak a tökkelütöttnek a morgását reggelente.


Egy jó óra elteltével hangos nyöszörgésre lesztek figyelmesek, és egy meglehetősen vigyorgó állapotú Reshi vánszorog lefele a lépcsőn. Tiszta ruhában, fess frizurával, és finom parfüm illatot árasztott magából.
- Na mivan kölyök? Jól telt az este?
Kacsint oda az öreg a fiának.
- Jobban nem is telhetett volna.
Vigyorog bele Reshi az elé letett bögre teába, miközben pajkosan rád néz.
- Ma jön az a karaván?
- Igen, legalábbis erre fele fognak jönni. Szóval mit szólnál hozzá, ha összekapnád magad és nekiállnál főzni? A lányka már csinált reggelit, és még segített a takarításban is. Igazi úriemberhez méltóan most rajtad a sor, hogy lenyűgözd a vendégünket.
- Rajta vagyok öreg.
Felállt, és megindult a konyha irányába, majd az ajtóból visszafordulva rád kacsintott.
avatar
Namikaze Minato
Moderátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Yondaime Hokage
Chakraszint: Amennyi egy Hokakénak jár

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Miyagi O. Misa on Szer. Feb. 10 2016, 21:17

Micsoda? Reshi havonta egyszer segít be? Hát menten megütöm ezt az észlényt! Pedig hatalmas tudása van, ha az ételekről van szó, de különben egy nagy lustaság. Meg kell nevelni.
- Ha fontosabb küldetés, akkor távol lehetnek két hónapig. De az is lehetséges, hogy azóta kaptak egy újabbat - attól, hogy civil vagyok, van valamiféle hozzáértésem ehhez, már csak így másoktól is hallva az utcán, és azért rengeteg ismerőse van az embernek, akik nem feltétlenül ugyanúgy civilek. Meglepően sokat beszél Reshi édesapja, de nem bánom, mint azt említettem, szeretem az idősebb embereket, ha nem perverzek mellé. A legtöbbjük pedig olyan kis édes... mint mondjuk Reshi édesapja. Ahogy beszél, muszáj szélesen elmosolyodnom.
- Azért nőttek ki a palánták, mert jó ember gondozta őket - dicsérem meg, máskülönben ez nem csak a termőföldtől függ. Tökkelütött! Ez megnevettet. De legalább nem ócsárolva mondja mindezt, hanem szeretően, ami arra enged következtetni, hogy igenis szereti a fiát, máskülönben rég kitagadta volna.
- Nem igazán tudok sokat mesélni magamról. Egy nővérem van, aki zenész, én pedig a színészi pályát követtem, de ugyanúgy értek a zenéhez is. Az édesapám katona, az anyám pedig kunoichi... volt mindaddig, amíg el nem hunyt. Ennek ellenére nem éltem nehéz életet, most mindenem meg van, ami kell és kétkezi munkával sikerült elérnem - nem tudom, mit mondhatnék még, de nem is kell sokat mondanom, mert a mesém után meg is jelenik Reshi, frissen. Elkerekedett a szemem, ami azt illeti, meglepődtem, mert tegnap még nem volt ennyire... dögös? Azt hiszem, ez a legjobb szó rá. Az örege esetleg tud valamit, hogy így kommunikál vele? Istenem, most menten elpirulok, amikor még Reshi is így néz rám, szóval jobban belebújok a tervezgetésbe.
- Azt hiszem, már lenyűgözött... - motyogok magamnak, amikor eszembe jut, hogy mást is kellene tennem.
- Ha nem lenne gond, bemennék a faluba pár dolgot elintézni, ahogy azt ígértem. És ígérem azt is, hogy hamarosan visszatérek! - mosolyodom el, s nem is hagyom, hogy még visszatartsanak, Reshitől sem köszönök el, hanem máris indulok. Ha utánam jönne, akkor utánam jön, ha nem, akkor nem. De muszáj átöltöznöm, és elintéznem azokat, amiket említettem. Egyrészt, hogy belekerüljenek az újságokba, vagy engedélyt kaphassak a plakátokra, szóljak pár segítőkész embernek, s persze rendbe szedjem az üzletet. Ahhoz pedig nem ártana egy nagyobb brigád, hogy kívülről is kipofozzuk.

Miyagi O. Misa
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 1

Tartózkodási hely : Elveszve a fűtengerben


Adatlap
Szint:
Rang: Civil D - Színésznő
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Namikaze Minato on Szomb. Feb. 13 2016, 23:31

Az öreg törődő mosollyal hallgatja, amit mondasz, miközben ügyesen tesz-vesz az ivóban.
- Sajnálom anyukádat, bizonyra jó ember volt, ha ilyen lányt nevelt fel. Az én feleségem hat éve hunyt el szívelégtelenségben. Noha nem mindig jöttünk ki egymással, mindig is szerettük egymást, és a kölyköt is.

Ahogyan Reshi a konyhában rendezkedett a nagymennyiségű ételek elkészítésén, az öreg pedig, lassan elkezdte felpakolni az asztalokra a poharakat, evőeszközöket, asztaldíszeket, alaptányérokat.  Perceken belül egy kisebb étterem lett a kocsma helyén.
- Drágaságom most jut eszembe, hogy milyen faragatlan vagyok még be sem mutatkoztam. A nevem Kurosawa Tomako, vagy Tom, ahogyan szoktak nevezni. Még egyszer elnézést az illetlenségemért.
Mondta majd elindult bekukkantani a fiához, hogy mégis miféle ételt próbál mg sikeresen odaégetni.
- Nem maradsz ebédre? – Kérdi Tom, amikor közlöd, hogy menned kell, de a mondat vége sikeresen az ajtófélfának csapódik. Az öreg vigyorogva fordul vissza a tűzhelynél talpaló fiához, majd beszáll mellé a munkába. 

// Elnézést a rövidségért, de ez amolyan összekötő poszt Very Happy A következő mehet ahova szeretnéd, városba, faluba, medvék gyomrába Very Happy Az odaút zökkenőmentesen alakul, és egy jó óra míg odaérsz ^^ Persze csak ha mész Very Happy //
avatar
Namikaze Minato
Moderátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Yondaime Hokage
Chakraszint: Amennyi egy Hokakénak jár

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Hidan on Pént. Júl. 29 2016, 16:35

//Kenshiro Karu//

Közel két hét telt el a Vég Völgyében történt fiaskó és Chizune elviharzása óta. Ennek az időnek a túlnyomó része a lábadozás jegyében telt Kenshiro Karu számára. Szembenézni saját démonaival - melyek közül talán nem is a Nibi a legriasztóbb... - nem csak lelkileg volt kimerítő megpróbáltatás a shinobi számára... Bőrének szinte egész felülete súlyosan megégett, testének legérzékenyebb pontjain is kínzó, viszkető kelések jelentkeztek. Egy szál mosolykában talajgyakorlatokat végezni leányálom lehet ahhoz képest, amit neki kellett átélnie az ominózus délután követő időszakban. A bijuuval való szimbiózisának azonban nem csupán árnyoldalai vannak: a férfi azt vette észre magán, hogy az őt gyötrő sebek némileg gyorsabban regenerálódnak, mint azokban az időkben, amikor még nem osztozott a testén az ősi lénnyel. A gyógyulás folyamata persze még így is nehézkes, kellemetlen időszak volt számára, de az elmúlt pár napban szinte már úgy érezte magát, mint akit kicseréltek. Csupán halvány bőrpír jelzi immár a völgyben történteket. Szövetségre lépésük óta nem adott magáról hírt a Démonmacska, persze ez nem jelenti azt, hogy a jincuuriki ne érezné a jelenlétét... Olyan benyomása van időnként, mint amikor megérzi a hátába fúródó tekinteteket. A belépecsételt bestia csendesen, ámbár éberen figyel minden történésre a ninja környezetében.

Nem messze a határmenti Vég Völgyétől, de még így is fenyegetően közel a Levél árnyékához talál egy apró fogadót, épp elég jelentéktelennek tűnik ahhoz, hogy egy körözött shinobi megihasson egy italt anélkül, hogy valami nagyreményű szerencsevadász máris a fogát fenné rá. Persze még így is épp elég veszélyes a helyzet, sosem életbiztosítás egyedül ellenséges országokban mászkálni, különösen ezekben az időkben nem. Legnagyobb szerencséjére az ivó nincs tömve, a személyzeten kívül csak három lát az ivóban, fegyvert csupán az egyikük visel, a másik kettő pedig egy idős pár. A csaplárral váltott szavaik alapján vagy a tolakodóan bizalmaskodó nyugdíjasok, vagy pedig a tulaj jó barátai lehetnek. A pult mögött álló öregedő, pirospozsgás férfi már akkor köszönti Karut, amikor az betoppan az ajtón és barátságos mosollyal várja, hogy a shinobi leadja a rendelését:
- Adjon Isten vándor! Miben lehetek a szolgálatodra?
A csapszék mögött félig nyitott ajtón keresztül kiszállingozó szagok alapján éppen ebédidőben érkezhetett a Kenshiro, valamint az ősz pár asztalára letett tiszta tányérok is ezt látják megerősíteni.
- Hogy szakét? Neked még a zacskóstejet se adnám ki személyi nélkül fiam!
Mondja szemrehányó baritonnal az öreg, de kisvártatva öblös nevetésben tör ki saját szellemességén, és a pult fölött áthajolva barátságosan meglapogatja az albínó harcos vállát. Kisvártatva már hallja is a szakésüveg dugójának cuppanását, a vénember pedig méltányos adagnyi szeszt önt a pultra kirakott pohárba.
- Oszt mi szél hozott erre, ahol a madár se jár, ha nem bánod a kérdésem barátom?

_________________
Áldozatok:
Okisha Aiza
Itanashi, Kenshiro Karu
Aokaze Atsushi
Takeyanagi Tomoko
Unazaki Ashura
Shunsui
Hirano Reina
Kenshiro Mirubi
Ago

"Egy ivászattal töltött éjszaka után nem tudok rosszabbat elképzelni, mint arra ébredni, hogy fekszik melletted valaki, akinek nem emlékszel a nevére, hogy hol találkoztatok, és hogy mitől halt meg."
avatar
Hidan
Mesélő


Adatlap
Szint: S
Rang: Akatsuki
Chakraszint: wat?

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Kenshiro Karu on Szomb. Júl. 30 2016, 15:54

Az utóbbi két hét eseménydúsan telt és amellett, hogy regenerálódtam a Végzet Völgyében történtek után, elég sok érdekes dolog történt velem, de ez egy másik történet... Bár a sérüléseim komolyak voltak, észre vettem magamon, hogy a sebeim és a bőröm gyorsabban regenerálódik mint előtte. Eszembe jutott a kislány aki egy exlawot hordott a szíve alatt. Bár még mindig nem regenerálódik olyan gyorsan a testem mint az övé, de szerintem a Nibi és az én kapcsolatomból sokkal több is kihozható. Egy bijuu sokkal nemesebb az én szememben mint egy exlaw hiszen azok a lények a chakra egy elkorcsosult fajtáját használják és talán annak segítségével kísértenek még mindig ezen a világon. 
A fogadó szinte kongott az ürességtől. Alig páran voltak itt egy idős pár és egy másik tag aki fegyvert visel, azonban számomra nem hiszem, hogy fenyegetést jelent. A csapos jókedvűen szólít meg aztán a maga furcsa modorán közli, hogy engem nem szolgál ki ha valahogy nem igazolom a korom. Egy pillanatra kérdően nézek a férfire amíg az egyszer csak megmarkolja vaskos mancsával a vállam a pultból és elvigyorodik. Elmosolyodok én is a viccen mert egy pillanatra tényleg majd nem elhittem, hogy komolyan gondolja. Aztán kiszolgált az öreg és tekintélyes adagot töltött ki nekem az alkoholos italból, majd meg is kérdezte mi járatban vagyok. Őszintén szólva most eléggé gondban voltam ezzel hiszen az igazat semmi képen nem mondhatom, de valamit mondanom kell. Ha nem mondok semmit akkor az tűnik fel, ha valami túlságosan cifrát mondok akkor az marad meg az emlékezetében és nekem egyikre sincs szükségem. Valóban fedősztorin egyáltalán nem gondolkoztam az utóbbi időben amióta a vadonban élek. Talán nem is volt rá nagyon szükségem. Viszont a háború talán kapóra is jöhet. Amúgy sem tudok semmit sem a dolgok jelen állásáról annak ellenére, hogy több mint egy éve a saját bőröm árán védtem meg a fű országát és klánomat a teljes pusztulástól és Iwagakure ellenében. Lehet, hogy most egy háborús hősként ünnepelnének ha maradtam volna, akkor azonban ő nem lenne a részem és őszintén szólva azt már nem is tudom elképzelni milyen lehet az élet egyedül. A Nibi furcsán csöndben volt, de éreztem parázsló tekintetét amint szemeimen keresztül figyeli a világot. Aztán meghúzom a sakés üveget és a tömény ital végig marja a nyelőcsövemet. Régen éreztem már ezt a kellemes maró érzést. 
- Hát tudja a háború elől próbálok elmenekülni és mivel igazából eddig nem nagyon találtam meg a helyem, ezért vándorlok a kontinensen, amíg nem találok egy olyan békés helyet ahol letelepedhetek. Eddig a fű országában éltem ám az iwagakurei offenzíva miatt el kellett hagynom az otthonom, de aztán már hiába nyert Kusagakure úgy gondoltam, hogy nem éri meg visszamenni és mindent elölről kezdeni, ezért inkább szedtem a sátorfámat, eladtam minden ingóságomat és úgy döntöttem új életet kezdek valahol messze a háborútól. - Ez talán elmegy egy átlagos háborús menekült történetének...
Valóban a háborúról már nem is nagyon tudok semmit. Lehet, hogy nem ártana egy kicsit utána kérdezni, de ezek mellett azért nem árt óvatosnak lennem, ha túl sokat kérdezősködök az is feltűnő lehet. Azt hiszem kezdek egy kicsit paranoiás lenni, de ennek oka van, jobb félni mint megijedni.
- Igazság szerint én is szeretnék kérdezni két dolgot, ha megenged. Az egyik az lenne, hogy tudnak-e esetleg valamit a háború alakulásáról? Tudja már elég rég óta úton vagyok és az ilyen információk mindig jól jönnek ha az utamat szeretném megtervezni. 
Hagyok a férfinek egy kis időt, hogy válaszoljon, aztán felteszem a második kérdésemet is. 
- A másik pedig az lenne, hogy nem látott-e esetleg egy hamu szürke hajú lányt esetleg mostanában a környéken? Szintén egy utazó akivel mostanában találkoztam, de nem volt alkalmam rendesen megismerni és szeretném egy kicsit jobban megismerni ha érti mire gondolok? - Mosolygok rá a férfira és biztosra veszem, hogy teljességgel félre értelmezi amire gondolok, de nekem ez így tökéletesen megfelel. - A lány nagyjából ekkora lehet és egy katanat visel a hátán és smaragd színű szemei vannak. - Mutatom a férfinek. 
Megvárom amíg válaszol aztán lehúzom a saket kifizetem a férfit még talán váltok vele pár szót, majd célba veszem az egyik félre eső sarkot.   

_________________
A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Az Erdei ivó

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.