Suyiko birtok

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Suyiko birtok

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Vas. Jan. 31 2016, 04:50

A Suyiko klán birtoka, a klán minden tagja itt építkezett és töltik a mindennapjukat összetartásban.
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Sasaki Haru on Vas. Jan. 31 2016, 14:24

/ Aki /


Huh. Most megkönnyebbülten kifújhatom magam, hogy nem tűnt fel neki a kis nyelvbotlásom, ami olykor már tényleg olyan, mintha szándékosan csúszott volna ki a számon. Elveszi tőlem a holmit, ami még nagyobb megkönnyebbülés, bár az út alatt nem egyedül jöttem, hanem kísérettel, a kapuknál elváltak útjaink, s onnantól magamra voltam utalva. Nem mintha nagy teher lenne, elbírok vele, máskülönben sosem edződnék meg testileg.
- Pedig nem sokat tettem érte, hogy hiányoljanak - különös. Nem töltöttem a családjánál olyan sok időt, de amikor igen, úgy tűnt, mintha kedvelnének, és ennek az okát egyáltalán nem tudom. Elgondolkoztat. Vagy... olyan hihetetlen lenne, hogy Aki társaságában egy lány van? Persze, még nem is kérdeztem, hogy egyáltalán volt e már barátnője vagy hasonló, de úgy érzem, hogy erre nem is szeretnék rátérni, még a végén szöget üt a fejébe.
- Körülbelül egy hónap, de maradhatok többet is, nincs időkorlát, tekintve, hogy rokonlátogatóban vagyok - persze az se jó, ha kettőnél tovább maradok itt, mert nagyon aggódnék a nagyapa miatt, és Yuta miatt is, aki most éppen részt vesz a háborúban.
- A nagyapa fitt és egészséges, ne kérdezd, hogy csinálja, de több erő van benne, mint benned és bennem együttvéve. Nagyon kitartó. A bátyám, Yuta pedig épp a háborúban van. Aggódom érte, de tudom, hogy nagyon erős és épségben fog hazajönni, ahogy azt mondta - a testvéremmel nagyon szoros kötelék van köztünk, már csak amiatt is, mert fiatal koromban az édesanyám elvesztettük, s egymásra lettünk utalva, persze a nagyapa társaságában, aki minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy olyan életünk legyen, amilyet más csak álmodni merne magának. Kicsit túlzok, ha ilyet mondok... inkább olyan életet akar adni, amilyen legalább neki volt gyerekkorában: felhőtlen.
Végül beérve a birtokra Aki édesanyja köszönt, ahogy az már megszokott volt tőle, s én is egy nagy mosollyal állok elé - le se tagadhatnám, hogy ez még mindig én vagyok.
Aki felém kacsint, én pedig csak szemet forgatok, nem tehetek én róla, ha az egész napját velem akarja tölteni, de úgy néz ki, a családja ezt egy kicsit sem bánja. Félek. Itt mindenki tervezget valamit, vagy mindent tudnak, amit mi nem? Jó, ez kicsit sunyi volt tőlem, mert sejtem, hogy mire gondolhatnak.
- Mostanság nem olyan furák? - suttogom Aki felé.
avatar
Sasaki Haru
Játékos

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Vas. Jan. 31 2016, 19:02

Az élet idehaza nyüzsög még akkor is, ha háború van. Noha a családfő nincs idehaza, épp valahol küldetést hajt végre, mégis az egész terület élénk. Nem is inkább az állatok, mindinkább értem ezt az emberekre. Anyám mint ahogy szokta jó háziasszony módjára a konyhában forgolódik. Valamikor ő is kunoichinek készült, de három gyerek mellett úgy döntött, inkább nekik, vagyis nekünk szenteli a mindennapjait. A családban aki mindig hősködött, az apám volt. Mindhárman tőle vettük a példát, más kérdés, hogy Ai végül úgy döntött, ez a szakma nem neki és a körmeinek való. Ellenben az öcsém már próbál engem követni, hogy legalább olyan jó legyen később, mint én. De messze van még attól, hogy olyan veszélyes küldetésekre vállalkozzon, mint amire engem néha elvezérelnek.
- Nem tudom mitől, de olyan magától értetődő a dolog, hogy ennyire megkedveltek. Bizonyára sokat számít, hogy mennyire közvetlen és jóindulatú vagy. - mondom végül neki válaszképpen. Ugyanakkor jó hallani, hogy odahaza náluk is még minden rendben. Én is azt fontolgatom, hogy ha szükséges, csatába megyek. Érzem magam annyira hazafinak, hogy tegyek az ország és az emberek jólétéért, hogy ne essünk el, különben úgy járunk, mint a falu határában csoportosuló táborlakók.  Kell ez valakinek is? Mindent elveszítenénk, azt pedig nem akarom.
- Remélem a bátyád hamar hazakerül. - mondom végül halovány mosollyal, őszintén gondolom ezt így.
Amíg anyu Harut megölelgeti, addig én lepakolom a holmijait az előtérben. Ha minden igaz, úgyis csak felvenni kell és majd mehetünk is.
- Furák? Ugyan életem, cseppet sem vagyunk furák. - anyunak semmi probléma nincs a hallásával, így tüstént meghallja Haru mit suttog. De csak sokat sejtetős mosollyal néz végig rajtunk.
- Menjetek nyugodtan fel a szobába, viszek valami frissítő innivalót, biztos megszomjaztál. - mondja még mindig kedvesen, én pedig csak bólintok. Tudom,. hogy mindezt nem parancsolgatásképpen mondta. Szóval el is indulok be a szobámba, nem is gond ha itt kicsit kifújjuk magunkat, utána mehetünk akár hozzájuk. Beérve Harut magam elé eresztem és becsukom a szobám ajtaját.
- Szóval legalább egy hónapig leszel, ennek örülök. - hatalmas mosoly ül ki az arcomra, miközben leülök az ágyamra. Megpaskolom magam mellett a helyet, ne ácsorogjon csak úgy. Anyut ismerve hamarosan be fog kopogni az italokkal.
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Sasaki Haru on Vas. Jan. 31 2016, 19:24

Közvetlen és jóindulatú. Igen, talán ez a két szó a legjobban jellemző rám még a sok jó mellett... na, meg az, hogy egoista, ha már így vélekedek saját magamról is. De ha akarnék se tudnék rosszat tenni másoknak, mondhatnám, hogy a légynek se tudnék ártani, de azzal hazudnék, mert a légy nem hasznos.
- Mire hazaérek, biztosra veszem, hogy már ő is otthon lesz - merem remélni, meg hát a bátyámat ismerve mindig megtartja az adott szavát, maximum hülyéskedik, de akkor megengedi, hogy leverjem rajta a port. Mielőtt elindult volna a háborúba, sokat gyakoroltunk együtt, meg akart győződni arról, hogy magamra hagyhat e a nagyszülőkkel, de belátta, hogy sokat fejlődtem a küldetéseknek hála.
 Aki édesanyjának nagyon jó a hallása, ez kicsit meg is döbbentett és egyszerűen csak álltam ott mereven Aki mellett, állva azt a tekintetet, amivel végignézett rajtunk. Ha nem lenne földbe gyökerezve a lábam, elbújnék Aki háta mögé.
Bólintok, hogy valóban megszomjaztam egy kicsit, és az a folyadék kicsit sem ártana, képes lennék felhörpinteni egy egész puncsostálat - no mert egy mozgó üzemanyagtartály vagyok.
Követem Akit, s leülök mellé, ahogy mutatja a szabad helyet.
- Nem lehetséges, hogy anyukád ért valamennyire a genjutsu-hoz? - magam sem értem, miért kérdezek ilyeneket, de az imént tényleg nagyon megijesztett azzal, hogy hallgatózik.
- Vagy szimplán minden annyira érdekli, hogy képes füleket növeszteni? - szó ne essen arról, hogy zavarna, mert nagyon szeretem Aki édesanyját, már olyan, mintha a sajátom is lenne. Ohó, előreszaladtam kicsit a lóval!
- Igen, és egy hónap alatt én még az agyadra is mehetek - mosolyodok el előbb, aztán felnevetek. - Amíg nem voltam, részt vettél valamilyen küldetésen? - az enyémekről majd akkor fogok beszélni, ha az édesanyja meghozta a várt italokat, s csak aztán kezdek bele, mert ha kizökkentenek, akkor elég nehezen tudok visszarázódni. Azt hiszem.
avatar
Sasaki Haru
Játékos

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Vas. Jan. 31 2016, 22:12

Szóval mindenhol fokozódik a helyzet, mindenkinél lehet aggódni valakiért. Itthon jelenleg apámért, később még én is esélyes, hogy bajban leszek. De haza akarok jönni, mert van kihez, kikhez. Különben sem akarom a harcmezőn végezni ilyen fiatalon, azt pedig végképp nem értem, hogy miért gondolok most ilyenekre, amikor ő itt van mást nálunk. Pár hete ezt akarom már, nem? Némelyik levelemben erősen célozgattam neki, hogy akár eljöhetne erre, ha már én nem igazán mozdulnék ki innét, ki tudja mikor van rám nagy szükség.  
Kicsit felszusszanok, amikor beérünk a szobámba. Anyuból néha kicsit sok, pedig csak hatalmas a szeretete. Nem véletlenül került ő ide a családba, nem véletlenül vette el az apám. Egyszer én is legalább ennyire jó szándékú nőt szeretnék elvenni.
- Valamennyire ért hozzá. - jegyzem meg vigyorogva. - A gesztusokból már kikövetkezteti, hogy ki mit tervez sőt mondok jobbat... ránéz valakire és megmondja, hogy ő két nap múlva mit fog csinálni és miért. - jó, nem ilyen durván, de nagyon jó megérzései vannak az embereket illetően. Eldőlök a hátamon, ahogy Haru leül mellém. Most egyelőre egy kis pihi van csak.
- Neki ott is füle van, ahol nem is sejtenéd. - nevetek fel. De tényleg, borzalmasan jó emberismerő, azt is tudja mikor kell időzíteni. Már jártam úgy lánnyal, hogy pont mikor teljesen belemelegedtünk a dologba, anyu jött és benyitott. Szóval ha legközelebb lesz valaki hasonló, akkor ezt előre le kell vele tisztáznom.
- Nekem jó, ha az agyamra mész, utána úgyis megint nem látlak egy ideig. - pillantok fel rá kissé szomorkás hangon, majd a kérdésére elgondolkozok.
- Nem igazán, edzettem, gyűjtöm az energiát mert lehet szükség lesz rám.  De remélem nem fajulnak el a dolgok, mert ha igen, az azt jelenti, hogy apu is sokkal nagyobb veszélyben lesz. 
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Sasaki Haru on Vas. Jan. 31 2016, 23:21

- Sose egy hátrány. Én például szeretném látni néha, hogy mit gondolnak az emberek. Vagy hallani - előnyömre lenne. Akkor legalább harcokban is mindig tudnám előre, hogy mit akarnak ellenem alkalmazni, mire gondolnak és az ellen valami cselt kitalálni. Ha pedig nem a harcokról lenne szó, a hétköznapi életben is jól jönne, azt nagyon szeretném tudni, hogy azok az emberek, akikhez valamilyen közöm van, mit gondolnak rólam. Ebben az esetben az érdekel a legjobban, hogy Aki mit gondol rólam. Ugyan tudom, hogy elmondása alapján hiányzom neki, de mégis érdekel, hogy ezek mögött mit találhatok még.
Aki lefekszik mellettem, én pedig szimplán megtámasztom magam a kezemmel az ágyon, majd én is nevetek a megjegyzésén.
- Nem szeretném látni azokat a füleket - képzelem. A haja biztos eltakarja mindet, és mindent hall, már így azt is kinézem belőle, hogy lehet rejtett szemei vannak.
- Naa, azért lehet, mostanság egyre többet fogok átutazni, bár ez függ a háborútól is. Remélem, hamar véget ér és minden a helyére áll - legalábbis hiszem azt. Mert ha valamelyik falu vesztes lesz, annak lesznek következményei, és a hontalanokon is segíteni kell majd valahogy. Lennék önkéntes, hogy segítsem a sérülteket, s lehet, hogy az is leszek idővel.
Az, hogy Aki hátradőlt, lehetőséget ad arra, hogy elkövessek ellene egy csínyt. Nem tudom ugyan, hogy csiklandós e, mindenesetre lecsapok rá, s két kézzel kezdem el csiklandozni a hasát, bár azt se tudom, meddig megy el a végkifejlet.
És lehet, hogy egy darabig nem is fogjuk megtudni, ugyanis idővel benyit az édesanyja a frissítőkkel a kezében, semmit sem szól, csak kacsint egyet, amint lerakja azokat az asztalra, majd sokat sejtető széles vigyorral az arcán távozik. Pislogok, miután kilép az ajtón, s kiengedem a benntartott levegőt.
- Nekem voltak elég nehéz küldetéseim - kezdek bele végül, miután elmondta az övét. - Egy karaván érkezett a faluba, ahol egy éjjeli lepke kisasszonynak kellett segítenem rendezni a tartozásait. Fokoztam a helyzetet azzal, ha én nyerek, a földesúr annyi pénzt ad neki, amennyi a kocsijába elfér. Bíztam benne, hogy megnyerem, és el is értem, persze még nem ért véget itt a tudomány, ugyanis a karavánban járkált egy tolvaj, aki mindenkitől ellopta az ékszereit. Később kiderült, hogy egy fiú majma volt a tettes, de maga a fiú sem tudta ezt elhinni - tartok egy kis szünetet, hogy regenerálódjak, ezért iszom is egy kicsit.
- A következő alkalommal már majdnem halott lennék. De nem volt vészes. Egy rejtélyt kellett megoldanom. Egy nemes embernek volt két lánya, az egyikről már találkozásunkkor sejtettem, hogy nincs vele minden rendben. A nővérének a vőlegénye egyszerűen eltűnt, s meg kellett fejtenem, hogy hová. Végül kiderült, hogy a kisebbik lánya gyilkolta meg és egy gödörbe dobta. Megpróbált megölni, de nem sikerült neki, így inkább magát ölte meg - ha erre gondolok, kicsit elszomorít, de mégis felnevetek, mikor eszembe jut, hogy tényleg majdnem halott lennék.
avatar
Sasaki Haru
Játékos

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Hétf. Feb. 01 2016, 00:42

Csak tovább nevetek a megjegyzésén és egészen morbid füleket elképzelek én is. Na igen, édesanyámat sokféleképpen tudom elképzelni, de pont úgy hogy házsártos mindenben kotnyeleskedő házisárkány, úgy nem. Hát ez van. Ahogy elfekszek, ő is elnyújtózik mellettem csak rá pillantok egy kis mosoly kíséretében.
- Na és minek köszönhető lesz a sok látogatás? - kérdezem szórakozottan, de elgondolkodok a mondandója második felén is. - Remélem én is, nem szeretnék semmiféle hiányt szenvedni, sem a család végett, sem más végett.
Egy pillanatra elkomorul ennek hatására az arcom, de tényleg csak egy pillanatra. Az pedig, hogy nem figyelek oda, Haru már ki is használja és betámad. Akaratlanul is összerándul a hasam, ahogy csikizni kezd, én pedig felnevetek.
- Ne, Haru, nem szeretem. - próbálom magyarázni érthetőbben, de a nevetéstől igen csak szaggatottá válik ez a kijelentésem. De akkor már inkább teszek róla, hogy abbahagyja. Elkapom a kezeit, amire csak annyira szorítok rá, hogy ne tudja kihúzni és fellesek a szemeibe.
- Megvagy. - mondom diadalittasan, de végül csak egészen elmerengek a szemeiben. Nem is igazán figyeltem még meg annyira a lélektükreit, most pedig úgy érzem, hogy egy pillanatra elveszek benne. Honnét jön ez a földöntúli csillogás? Olyannyira belefeledkezek, hogy igazából észre sem veszem, hogy a tenyerem az arcára simítom.
Anyu érkezése zökkent ki ebből az elmélázásból és zavartan kapom el a kezem, kis pír ül ki az arcomra és fel is ülök.
- Köszi anyu. - most mondja meg valaki, hát nem zseniálisan tud időzíteni? És még itt kacsintgat nekünk, én meg le merem fogadni, hogy már lángol az arcom. Enyhe zavaromban csak odanyújtom Harunak az egyik poharat, a másikat pedig meghúzom alaposan. Jól esik most ez.
Örülök, hogy Haru végül megteszi helyettem a témaváltást, inkább figyelek a mondanivalójára most, mint azokra a gondolatokra, amik a fejemben járnak ördögi táncot. Hess!
- Tök érdekes feladatokat kaptál. - mondom végül mosolyogva. Igazából nem csalódtam benne, tudtam eddig is hogy ő egy eszes lány.
- Nem féltelek az ilyen feladatoktól, mert tudom, hogy meg tudod oldani. Ellenben attól alighanem féltenélek, ha valaki erősebb bántani akarna téged. - mondom ezt is minden kertelés nélkül.
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Sasaki Haru on Hétf. Feb. 01 2016, 01:01

- Találd ki magadtól - nem is mondanám, hogy a legnagyobb ok az ő. Tessék, a háború kellős közepén is csak erre tudok gondolni, hogy nekem jó legyen! De, ha más szemszögből nézzük, végtére neki is jó, és az már félsiker, mert nem csak nekem öröm, hanem neki is, én pedig boldog vagyok, ha valakit boldoggá tehetek. És Aki azok közé tartozik, akiket nagyon is boldoggá akarok tenni.
Tudom jól, hogy nem szereti ezeket, de mégis csinálom, mert szórakozott vagyok mostanság, és ezzel a helyzetet is oldom. Végül elkapja a kezem, s mélyen a szemembe néz, ami ebben a szituációban még rosszabb, mint amikor az anyukája meghallotta, amit sutyorogtam. Nem negatív értelemben, hanem szimplán azért, mert vörösebb lettem, mint a paprika, s még sokkal zavaróbb dolgokra is számítottam, hála az égnek, olyanra már nem került sor, ami végigfutott zavarodott elmémben, mert az édesanyja közbevágott. Köszönöm! Pont a legjobbkor. Gyorsan jön is a témaváltás, nem akarok az iméntivel foglalkozni. Azért elég érdekes, hogy sikerült ebbe a helyzetbe kerülnünk, ha arra gondolok, hogyan is ismerkedtünk meg.
- És örülök is neki, hogy érdekes feladatokat kapok, nem igazán szeretem, ha valami túl unalmas. De lehet, feltalálnám magam és abban is találnék valamit - mosolyodom el. A küldetések alatt persze az is megtörtént, amit a legkevésbé szeretnék látni, mégpedig a társadalmi rétegződések. Nem értem, hogy azok az emberek, akik már túlontúl gazdagok, és már nem tudják a pénzüket mire költeni, miért nem adnak a szegényeknek.
- Nem is kell féltened. Egy erősebbtől sem. Logikában biztos agyonnyomnám - nevetek fel. Tényleg, kíváncsi vagyok, hogy vajon Aki mennyit fejlődött, amíg távol voltam.
- No, mehetünk? A bácsikám már biztos otthon van. Akkor lepakolnék, ott maradhatnánk még egy kicsit és mehetnénk is az utunkra. Egyébként kíváncsi vagyok, mennyit fejlődtél. Arra képes lennél, hogy egy edzés kedvéért megüss? Ha nagyon kell, én megagyabugyállak - most tényleg nagyon szórakozott vagyok. 
Amint igent mond, már fogom is magam, hogy elinduljunk.
avatar
Sasaki Haru
Játékos

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Hétf. Feb. 01 2016, 01:54

Tényleg jót tesz nekünk az, hogy lapoztunk, már nem érzem magam annyira zavarban és azt hiszem ő is eléggé zavarba jött anyutól. Ilyenkor felvillan a vészriadó, mit csinálsz Aki? Mert igazából annyira a zsigereimben éreztem azt a késztetést, meg kellett simítanom az arcát, a tekintete pedig csak úgy beszipolyozott. És most is el tudnék merengeni bennük, de akkor alighanem használhatatlan lennék a beszélgetéshez.
- Azt én sem szeretem, ha valami unalmas, de igazából mindenben van kihívás, legyen az valami ésszerű feladat vagy egy valamire való vigyázás, egy összecsapás valakivel szemben. Minden esetben gondolkoznod kell és az eszességedre hagyatkozhatsz csak. - mondom elgondolkozva a feladatok mibenlétét illetően. Oké, egy szemétszedés biztos nem nagy dolog, de nem is az ilyen kisstílű dolgokra gondoltam. Sőt hogy őszinte legyek, ha dolgozni akarnék, akkor nem ilyeneket vállalnék el, hanem mondjuk olyan dolgokat, amiben jók a jártasságaim.
- Egy harcban nem minden a logika, ha nem tudod a másikat valamivel megfúrni. - mosolyodok el az elképzelésére, még nem látott annyi mindent mint én, biztosan csak azért mondja. De nekem ez is tetszik, ez a még talán gyermeki naivitása, ami belőlem már kezd eltűnni sikeresen. Szeretném már egyszer azt mondani, hogy kész férfi vagyok, még ha tudom, hogy valójában annyira nem, bőven van mit fejlődnöm és ez csak abból látszik, ahogy apám viselkedik velem. Rengeteg mindent tanított már nekem, de még több mindent kell még elsajátítanom.
- Menjünk. - mosolyodok el, tetszik ez, hogy gyorsan lepakolunk és már mehetünk is, leteszem a poharat és a részemről már mehetünk is le. Amíg nagyban szedem össze a holmijait, addig a kijelentésén gondolkozok.
- Miért akarod, hogy megüsselek? - kérdem széles vigyorral. Talán csak próbára akarja tenni magát? Igazából nem szívesen ütném meg.
- De nem foglak megütni, mert nem akarlak. Ártani fog a szép pofidnak. - jegyzem meg még mindig pimaszul, de már aztán köszönök is el és kilépek a házból. Viszonylag hamar odaérünk a nagybátyjához, tudom merre lakik hisz már Haru bemutatott neki. Egy ékes példája annak, hogy két ország között mennyire is erős a szövetség, hogy egy másik országból jött ember letelepül nálunk és családot alapít. Szép jövőkép vagy életút.
  Haru nagybátyja jófej ember, engem már kezdettől fogva bírt. De ez fordítva sincs másképp. Talán nem menne ilyen zökkenőmentesen az ismertségünk, ha nem tudnánk kicsoda a másik a faluban. De már megesett, hogy átjöttem valamiben segíteni és ezt nem is rest megemlíteni. Bizony a kutat én segítettem neki némi zsebpénzért amit persze nem fogadtam el megépíteni.
De végül szabadulhatunk is, hogy teletömjük a bendőnket alaposan.
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Sasaki Haru on Hétf. Feb. 01 2016, 11:03

Be kell vallanom, hogy nagyon jól esett az érintése, s egy időre ki is hagyott a szívem - ilyenkor azt kívánom, hogy bár megtörténne még egyszer. Mióta annyit beszélgettünk írásos formában, sokkal inkább érzem azt, hogy valamilyen más módon kezdek közeledni felé, leginkább a szívem.
Nocsak, nem is tudtam, hogy Aki ilyen bölcs lett! Első találkozásunkkor sem volt már gyerek, de most már még nagyobbat nőtt, s remélhetőleg nem csak az én szememben. Pedig tényleg csak két hónap, de ennyi idő alatt sok minden történt, ha így megváltozott.
- Egy izompacák mégsem tudott legyűrni a puszta erejével - nevetek fel. Igen, ha visszagondolok rá, mire lomhán felém tudta nyújtani a kezét, addig hatszor körbeugráltam. Az volt akkor a cél, hogy kifárasztom, bár az is igaz, hogy én is kifáradtam közben, de végül a halántékán könnyedén elértem, s elterült a földön. Szóval igen, azt hiszem, azt az alakot megfúrtam. Ha Aki így érti a megfúrást, másra nem tudnék gondolni... szó szerint értelmezve pedig olyan logikátlan lenne.
Végül összecuccolunk, s elindulunk a bácsikámhoz, aki már ismerheti őt, mert ahogy a bácsikám leveleiben olvastam, végig dicsérgette Akit, hogy mennyire segítőkész... ha itt tartunk, írt mást is, olyasmiről, hogy szívesen látná közelebb a családban. Hát, Aki, nem tudom, hogy mit csináltál, de ezt inkább nem mondanám el, ha magamban is tarthatom. De útközben azért eléggé elgondolkoztat, hogy mégis mire érthette a bácsikám, és bele is pirulok, ha mélyebb értelmet adok neki.
Odaérve lepakolok, s talán egy fél órát is elbeszélgetünk a nagybácsimmal, ahol megint emlegeti Aki segítőkészségét, hogy amíg én távol voltam, ez a fiú milyen rendes volt, hogy szó nélkül eljött őt meglátogatni és ha munkába fogta, akkor nem kellett kétszer mondania. Erre csak elismerően megböktem a vállát, örülök neki, hogy ilyen jól kijön a családommal.
De annak is eljött az ideje, hogy meglátogassuk az egyik ételbárt, a bácsikám nem bánta, ha kettesben töltenénk inkább az időt, mondván, hogy úgyis van időm a nap hátralévő részében vele is lenni.
- A nagyapám is szívesen megismerne téged. Meséltem már neki rólad, hogy valójában nem csak a bácsikám miatt jövök, hanem miattad is. Aztán feltette a kérdést, hogy mégis ki lehet olyan fontos, hogy kitegyem miatta a lábam egy nem is olyan közeli faluba? Ugyan, mondjam már el, szeretné megismerni azt az illetőt, akiért megteszek ennyi távolságot - teljes mértékkel elfogadhatatlan. Miket nem hordok össze! Már jó, hogy azt nem mondom el neki, hogy a nagyapó látott, vagy érzett valamit a levegőben, amire csak szélesen rám mosolygott, és megemlítette, hogy végre felnőttem, reméli, hamarosan dédunokája is lesz. Mondanom sem kell, hogy kerek szemekkel néztem rá, már házasítana!
avatar
Sasaki Haru
Játékos

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Hétf. Feb. 01 2016, 11:51

Csak szolidan mosolygok a dicsérgetésnél, nem azért jöttem el akkor sokszor, hogy Haru előtt fényezzen, de attól függetlenül jól esik. Kéretlen reklámnak hívnám, de anélkül is megvagyunk. Ha valamit akarok, azt úgyis én harcolom ki magamnak, minden téren igazi küzdő vagyok és ez mindig is így volt. Erre tanítottak, valószínűleg erre fogom én is tanítani a gyerekeimet, ha egyszer lesznek, hogy  legyenek minél önállóak, ha valamit el akarnak érni, azért dolgozzanak meg. A szüleink már kezdetektől fogva erre nevelnek minket és nem is vagyok egy tesze-tosza kölyök, ha kell valami, akkor nem a szám sír érte, hanem cselekszem. 
De jól estek a szavak, hogy őszinte legyek. Hamar tovább is állunk enni, hisz eredetileg ez volt a cél, valamerre lelépni, ahol se szülők, se más rokonok nem szólnak közbe. Itt csak mi beszélgetünk és arról amiről csak akarunk. Gyakrabban is eljöhetne, mi tagadás. De a leveleit is úgy vártam, mint a keresztények a Messiást. 
Gyorsan kérünk valamit, csak hogy azért az ételt is összedobják időre, de már minden figyelmemmel Harura összpontosítok. Igazából még mindig nehezen hiszem el, hogy itt van végre, nem is szólt arról, hogy jönni fog látogatóba. Le merem fogadni meglepni akart vele, de ez sikerült is, ami azt illeti. Az ételt közben kihozzák, aminek rögvest neki is kezdek. Én már pokoli éhes vagyok és azért vártam ezt is, nem tagadom. De Haru szavai meglepnek. Majdnem félre is nyelem az ételt de csak rá pislogok. 
- Miért? Nem bántom az unokáját. - kerekednek el még jobban a szemeim és csak megütközve nézek rá. De el is gondolkozok azon, amit mondott. Vagy nagyon erős a barátságunk, hogy megtegye ezt, de hát itt vannak a rokonai is nem? Vagy pedig... nem, még nem is mutatta igazán semmi jelét, hacsak nem azokaz a csillogó szép szemeket nézem. 
- Nagyapád meg akar ismerni... azt nem mondta, hogy mi szándéka van vele? 
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Sasaki Haru on Szomb. Feb. 06 2016, 17:39

Már korábban is észrevettem a bácsikám leveleiből, hogy jól megvannak együtt, de most tűnik csak fel, hogy mégis mennyire. Mintha két testvért látnék, ahol a fiatalabbik valahogy jobban tiszteli az idősebbet, mint az lenni szokott, de ez mégis csak szükséges, hogy meg tudjuk különböztetni őket az igazi testvérektől. Örömmel tölt el, hogy látom, Aki mennyire jóban van a családommal, s elgondolkodtat, hogy az édesanyám is biztos nagyon szerette volna őt. Így elég lesz az is, ha azt mondom, a nagyapó nagyon megszeretné, ha találkozna vele, hiszen elég csak önmagát adnia. 
Amikor megismertem, már akkor láttam benne valamit, ami arra késztetett, hogy közelebbről akarjam őt megismerni, s tessék, amint megtörtént, s közelebb kerültem hozzá, úgy érzem, mintha még hiányozna valami, mintha több kellene. Tudom nagyon jól, hogy Aki egy jó ember és egyszer még sokra viheti, mert van hozzá akarata és rátermettsége, de sosem elég neki. Észrevettem rajta, hogy nagyot akar nőni az édesapja szemében, ezért mindig sokat edz, hogy felülmúlja őt, hogy büszke legyen rá. Ez engem is épp olyan büszkeséggel tölt el, mint a szüleit.
Már kikérjük az ételt is, amire kihozzák, úgyis van elég időnk egymással foglalkozni. Úgysem ennyit terveztem be a mai napra, valahogy nem fárasztott le még az a hosszú út sem, talán épp azért nem, mert azt vártam, hogy a nap hátralévő részét majd vele töltöm el. Szóval lehetőséget adok neki arra is, hogy kifárasszon.
Kijelentésére felnevetek, még hogy bántani engem! Kicsit alig tudom abbahagyni a nevetést, végül erőt veszek magamon, hogy megválaszoljam a kérdését.
- Ha elmondanám, azzal nagyon zavarba hoznám magam - hát... már ezzel elég volt, úgy elvörösödtem megint, hogy a tengerparton a rák is megirigyelné egy kiadós napozás után. Gratulálok, Haru, hogy így zavarba tudtad hozni magad!
- Különben nincs abba semmi rossz, ha meg akar ismerni, nem? Nem az a szándéka vele, hogy jól elkalapáljon azért, mert őszerinte "elrángat téged az a gyerek jó messzire úgy, hogy még csak akarnia sem kell, bezzeg ha én akarok valamit, már egy percet várnom kell érte", szimplán tudni akarja, hogy ki vagy. Meséltem már neki rólad, talán kicsit furcsállta, hogy ilyen sok jót mondok - és lelkes is vagyok mellé, tenném hozzá, de az már rosszul hozná ki magát. Közben én is hozzálátok az ételhez, nem szoktam beszélni, miközben eszek.
avatar
Sasaki Haru
Játékos

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Vas. Feb. 07 2016, 00:45

Hirtelen meglep mindaz, amit mond. Akarom én tudni igazából mindazt a mögöttes tartalmat vagy csak én spilázom túl a dolgot és nincs ezeknek a szavaknak semmiféle kétes értelme? Mindenesetre erősen meglep mindaz, amit a nagyapjáról mond. Azt hiszem az öreg látatlanban is már véleményt formál rólam, kérdés, hogy csíp engem és meg akar igazán ismerni, vagy egyfajta bitorlót lát bennem? Vagyis... fogalmam sincs miért gondolok erre. Én mint bitorló? Ugyan. Mit bitorolnék, vagyis kit, az unokáját? Hát... nem tudom... most hogy így jobban belegondolok, talán. De hát jó barátok vagyunk, nem?
 - Így is eléggé zavarba hoztad magad. - kezdem egy kis vigyorral, jaj Aki ez annyira idiótán hangzik. Nem hogy inkább mást mondanék, még szembesítem is azzal, hogy zavarba jött. Megköszörülöm a torkom és igyekszem korrigálni magam.
- Szóval... vagyis nem, nincs semmi gond. Azt hiszem, hogy én is meg akarom ismerni a nagyapádat, ha nem elnáspángolni akar, amiért elcsábítottalak ide, mert látni akarsz.. Vagyis... részben ezért jöttél nem igaz? - tessék, közben én magam is egy kissé megzavarodok attól, ahogy a szavaim jelentőségébe gondolok bele. De végül csak egy kissé összekapom magam, befalatozom azt a néhány falatot még gyorsan és addig is csillapítom a gondolataimat. Aztán csak felé fordulok kíváncsi tekintettel.

- Válaszolj őszintén, tényleg miattam vagy itt, mint minden más miatt? 
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Sasaki Haru on Vas. Feb. 07 2016, 01:43

Tessék! Még tegye ő is szóvá, hogy mennyire zavarba jöttem! Legszívesebben belebújnék a levesbe, de azzal pedig nevetségessé tenném magam. Inkább legyek nevetséges, mint szóvá tegyék, hogy zavarba jöttem. Hiába próbál javítani a helyzeten, ezt már nem tudja jobbá tenni, igenis jó fülem van és nem vagyok hülye, tudom jól, hogy mire célzott. Ahelyett, hogy ezzel még jobban lentebb haladnék a süllyesztőbe, inkább gyorsan betermelem a maradék ételt, és megpróbálok nem is figyelni a kérdésére. Csak hümmögök, igen, úgy van, részben azért jöttem, hogy lássam, legyél már boldog ezzel a válasszal! De nem, még mindig tovább feszélyezi a helyzetet, és őszinte választ vár.
Félve nézek rá, mintha egy kínvallatáson lennék, aztán sóhajtok egyet.
- Aki, mindig őszinte vagyok veled. A választ pedig tudod nagyon jól... - rá akarom terelni arra, hogy ő gondolja ki szépen, amit szeretne, de sajnos nem tudom vele ezt megtenni, hogy válasz nélkül hagyjam.
- Ajj, Aki, ne nézz így rám. Tudom, hogy direkt csinálod, hogy kicsikard belőlem azt, amit hallani akarsz. Igen, miattad vagyok itt legalább kilencven százalékban, csak kellett valami alibi, hogy eljöhessek - egy kissé fájdalmas arcot vágtam, de nem azt a rossz fajtát, hanem azt, amikor muszáj bevallani az igazságot. Most komolyan, nem lehetett volna egy kicsit szüneteltetni és elringatni őt a kegyes hazugságban, hogy valójában nem miatta jöttem? De az meg lelombozó lehet számára, ha azt mondom, valójában a rokonok miatt jöttem, de ha már itt van ő is, akkor meglátogatom. Nem tennék ilyet vele.


A napból még sok volt hátra, így lehetőségünk volt még arra, hogy együtt lehessünk és szépen kifárasszam magam. Azaz nem is magamat kellett, elég volt annyi, hogy megkérjem Akit szépen, hogy az út ellenére nem vagyok fáradt, legyen olyan szíves mostantól minden nap, amikor együtt vagyunk, kellőképp lefárasztani, hogy aztán jól tudjak aludni. Szimplán jól esett a közös séta, és a verseny egy tónál, hogy ki tud jobban kacsázni. A nap végére persze szépen sikerült elfáradnom.
- Akii, viszel a hátadon? - reménykedtem benne, hogy van még benne annyi erő, hogy hazaszállingózzon velem.
avatar
Sasaki Haru
Játékos

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Vas. Feb. 07 2016, 03:52

Nem tudom igazából higgyek-e annak a sugallatnak, miszerint főképp miattam jött vissza. De a szavai, a reakciója, meg hogy zavarba jött és tulajdonképpen nagyon nem akarja kimondani, mégis megteszi, mindez felerősíti bennem a gyanút, hogy valóban így van. Ez a dolog számomra akármennyire is benne volt a paklinak mégis annyira újdonság, hogy egy kissé talán szembe is csap. Egyébként is én eddig meggyőződéssel éltem, miszerint mi csak barátok voltunk szimplán. Vagy neki a barátság ezt jelenti? Mindent a másikért?
Az ebéd után sokáig foglalkozok még ezekkel a gondolatokkal, ott lapulnak minden egyes szavam mögött, minden egyes cselekedetem mögött, amit a nap folyamán  megteszek. Mint valami alattomos szörny, ami bármelyik pillanatban ugrásra kész rejtekéből. A mosolyomban is ott bujkál, a kövek között is, még akkor is ha egyáltalán nem látszik rajtam. Mert teljesen feldobja a kedvem, hogy itt van, elfelejtődik sokáig mindaz, ami ott a kajáldában történt velünk. Mint ha csak valami álomban történt volna meg.

Jól érzem magam, hosszan beszélgetünk séta alatt még küldetésekről, vagy hogy tüzetesebben kivel mi történt ez időszak alatt, amíg nem találkoztunk. Megkér végül, hogy vigyem a hátamon, mert elfárad. Látom a szemeiben, hogy tényleg így van, nem is válik számomra megkérdőjelezhetővé a dolog. Csak hátat fordítok, kissé berogyasztom a térdeimet, hogy könnyebben fel tudjon pattanni rám, majd ahogy a lábait szorosan és stabilan tartom, már el is indulok vele. Annyira nem vagyunk messze, különben is elég ciki lenne, ha most nem bírnám el megannyi edzés után, amiért majdnem hogy vért izzadtam.
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Sasaki Haru on Vas. Feb. 07 2016, 04:10

Azért észreveszem rajta, hogy valamennyire megbélyegezte az, amit mondtam. A lehetőség megvolt hozzá, adott is volt, hogy ezek után másképp bánjon velem, de nem tette, és ezért hálás is voltam, mert nem kellett azt éreznem, hogy valami változott. A séta alatt jól éreztem magam, néha elég csak az, ha a közeli barátaival beszélgethet az ember olykor hirtelen jött dolgokról, és Aki ezt tökéletesen át tudja adni. A nap ezen részét szinte végigmosolyogtam, talán több mint a felét végig is nevettem. A háborúra gondolni se tudtam, mert volt valaki, aki el tudta terelni a sok szörnyűségről a gondolataimat, arról, hogy vannak emberek, akik nem lehetnek ilyen szerencsések, mint én. Tudom persze, hogy előbb-utóbb engem is elér majd ez a szellő, s akkor ott akarok lenni az első sorban, hogy megmentsem az emberi életeket.
Aki tartja nekem a hátát, s én felpattanok. Olyan jól esik most a közelsége. Az ölelése óta hiányzik is, hogy ilyen közel legyek hozzá, s ebben az esti órában nem érzem azt, hogy hidegebb lenne körülöttem, mert van velem valami, vagyis inkább valaki, aki nem hagy kihűlni. Még valamit motyogok félkómásan, azért meg is látszott rajtam, hogy eléggé csámpásan mászkáltam már, így hálát adok ennek a hátnak, a karoknak és az izmoknak, amik engem cipelnek. Nem kellett hozzá sok idő, hogy be is aludjak, olyan jó volt, hogy egy ilyen szerető kar kellemesen álomba ringat, miközben tudom jól, hogy már nem kell sokat várnom ahhoz, hogy hazaérjek. De így valószínű az is, hogy Akinak nem lesz szíve felébreszteni, szóval számíthatok arra, hogy tovább visz a küszöbnél.
- Nyomm... - motyogok félálomban, végtére is, fogalmam nincs, mit akarok ezzel mondani, szerintem nem is akar ez egy teljes szó lenni, egyszerű... nyamnyogás. Érezheti, hogy elaludtam, mert így talán kicsivel súlyosabb is vagyok.
- Aki, mmm - azt hiszem, már sikerült jobban belemerülnöm az álmomba, és nem kellene még mélyebbre süllyednem benne.
- Szeeetlek - aucs. Ez egy vallomás akar lenni. Kissé kiegészítetlen, tekintve, hogy nem tudok teljes szavakat gyártani altamban, de a súlyom alatt azt is érezheti, hogy szorosabban ölelem a vállát, s talán egy ujjal még az arcát is megérintem, hogy aztán az élettelenül visszahulljon eredeti helyére.
avatar
Sasaki Haru
Játékos

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Vas. Feb. 07 2016, 04:27

Nem sokkal az után, hogy felveszem a hátamra nem sokkal érzem, hogy mint ha jobban eleresztene. Vagyis van az az állapot, amikor az ember elalszik, kissé megfeledkezik magáról és noha igyekszik ugyanabban a  pozícióban maradni, mégis egészen elernyed. Igen, azt hiszem ez a legjobb szó erre. Mindenesetre stabilan tartom és haladok az eredeti célunk felé. Nem nagy ügy csak cipelni, elvégre egy lányt illő is lenne  nem elejteni. Útközben egyik-másik embernek odaköszönök, hisz én gyakorlatilag a fél falut ismerem. Mégis most inkább a gondolataimba mélyedek. Örülök, hogy tudom a járást feléjük, különben ennyire elveszve még simán el is tévedhetnék.
Hallom, ahogy nyüsszen egyet, amire elmosolyodok. Biztos álmodik valamit, az szokott ennyire intenzív reakciót kiváltani az emberekből. Mégis megmosolyogtat, hogy álmában beszél. Annyira aranyos, elképzelni is el tudom, még csak ránéznem sem kell.
De végül haladok tovább. Talán automatikus reakció, hogy amikor a nevemet hallom, egy pillanatra oldalt fordítom a fejem, rá sandítok.
- Hümm? - kérdezem egyszerűen szinte azonnal, de rá kell jönnöm, hogy álmában beszél rólam. Beszél rólam? Álmában? Most akkor velem álmodik? Egy pillanatra elpirulok, de arra, amit utána mond, még inkább. Még jobb is, hogy alszik. Teljességgel zavarba jövök és pont elég is az az út arra, hogy mire a nagybátyja házához érek, már eltűnik minden zavarodottságom. A kérdések ismét kiszabadulnak elzárt mélységükből, hozzájuk pedig társul ez is. Haru... ezek szerint szerelmes belém?  Zseniális nyomozó lehetnék bizisten, hogy erre most rájövök. Megtorpanok a bejáratnál, összeszedem magam, csak utána kopogok be hozzá.

Gyors szóváltás után irány a szoba, ahova már egyszer lepakoltam a cuccait és óvatosan lefektetem az ágyára. Hosszasan nézem, lopva az ajtóra pillantok, majd odahajolok, hogy adjak egy puszit a homlokára. Olyan édesen alszik. A legnagyobb óvatossággal cselekszek, nehogy felébredjen, végül elindulok ki a szobából. ki tudja, mikor fog felébredni.
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Sasaki Haru on Vas. Feb. 07 2016, 04:38

Érzek valamit, mintha valami puha lenne alattam, és meleg, kellemes, szóval amint megérzem, rögtön nyúlok is, hogy keressek valamit, amit megölelhetek. Szerencsémre pont a kezembe került egy párna, amiről persze én jóhiszemű még azt hittem, hogy Aki - köhm -, s úgy aludtam el abban a tudatban, hogy még mindig a hátán cipel, mint egy zsákot. Persze nem érezhettem, hogy már rég elváltunk, s csak egyedül vagyok egy magányos szobában szenderegve.


A reggel annak a súlya alatt pattant ki a szemem, hogy tudtam arról, a szobában vagyok. Azt viszont már nem tudtam, hogy kerültem ide. S a leginkább arról nem tudtam, hogy tegnap álmomban milyen titkokat mondhattam el. Áhá, rémlik, hogy Akival erre indultunk, szóval ő lehetett az, aki lefektetett aludni. A gondolat megmosolyogtat. Kár, hogy eltűnt utána. Bár... itt sem maradhatott, mindenki pletykálna. Kiszállingóztam a szobából gyorsan, a konyhában már a bácsikám fogadott.
- Az este kicsit későn értél haza - kezdi az üdvözlést.
- Tudom, ne haragudj, Akival... - befejezném, ha tudnám.
- Tudom-tudom, hogy vele voltál. Nem is féltelek tőle. Aki jó gyerek. Amíg vele vagy, nincs semmi probléma - mosolyodik el szélesen, a válaszom erre nekem is egy mosoly. Olyan jófej rokonaim vannak! Gyorsan megfürdöm és átöltözöm, valamint még megreggelizek, hogy teljes legyen a kép. Remélem, hogy Aki ilyenkor már fent van, én igazán korai gyerek vagyok... úgy értem, hogy szeretek korán kelni, mert akkor tudom, hogy szinte mindenre van időm.
- Máris mész? - teszi fel a kérdését a bácsikám, persze még mindig ott lapul az a sunyi mosoly. Kíváncsi vagyok... vajon sejt valamit, amiért így néz rám az érkezésem óta? 
- Nem leszek sokáig. Nem tudom garantálni, persze, de igyekszem - nevetek fel. A fiatalok már csak ilyenek. Hagyni kell őket érvényesülni, egyébként sem vagyok már olyan, akit nevelni kell és félteni, mert tudják nagyon jól, hogy rosszat úgysem teszek.
Elindulok Akiék irányába, hátha idő előtt még találkozom vele, bár azt se bánom, ha náluk találom meg.
avatar
Sasaki Haru
Játékos

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Vas. Feb. 07 2016, 12:54

Hosszúra nyúlt az éjszakám, sokáig elgondolkozva az eseményeken forgolódtam. Vajon tényleg ez a helyzet, hogy Haru szerelmes belém? Miért nem mondta akkor, vagy miért nem láttam jelét? Talán ennyire vaksi voltam? Hosszasan töprengtem ennél több, ezer, milliónyi kérdésen, amíg álomba nem merültem volna.
Sokáig alszok, nem is igazán tudom mennyit, de arra ébredek, hogy kopogtatnak, majd valahonnét messziről hallom, hogy anyám beszól.
- Ébredj kicsim, Haru itt van. - ez az a néhány szó amit nem szeretnék egy mondatban hallani. Lustán húzom a fejemre a párnát, majd percekkel később ülök csak fel. Hogy képes anyám így szólongatni néha? Komolyan mint ha még mindig egy öt éves szintjén ragadtam volna. de azt hiszem, hogy ez már mindig is így marad nála. Ő az anyukám, neki nem tudok haragudni érte, annyira aranyosan mondja sokszor.

De teljesen felébreszt a tudat, hogy Haru itt van. Egészen hamar fel is ülök és már készülődök is. Azt hiszem hogy lesz mit megbeszélnünk. Lesietek végül a lépcsőn, hogy üdvözöljem a lányt, természetesen egy szoros öleléssel, majd nagy mosollyal  invitálom is beljebb.
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Sasaki Haru on Vas. Feb. 07 2016, 20:46

Valahogy sejtettem, hogy Aki még alszik, elvégre nem várhatom el tőle, hogy a nap minden egyes percében talpon legyen és igazodjon hozzám. Nekem van egy olyan szokásom, hogyha hajnalban feküdnék le aludni, akkor is felkelnék hatkor, hogy legyen időm minden másra, amire szeretném.
Az édesanyja persze felébreszti nekem, amiért kicsit rosszul érzem magam, hogy már ilyen korán itt nyűstölöm, mert nem akartam én felzavarni... de arról sem tehetek, hogy minél hamarabb látni akarom.
Nem is kell olyan sokat várnom rá, egy hatalmas öleléssel üdvözöl, amire a szemeim elkerekednek, mert nem szokott ilyet, és bevallom, váratlanul is ért. Amint elenged, eszembe jut, hogy egy csomagot szorongatok már egy jó ideje.
- Oh, ezt majdnem elfelejtettem! A bácsikám küldi - aprósütemények vannak benne, házilag készítette még a tegnapi nap folyamán, amikor én távol voltam Akival. Azt is sajnálom, hogy most nem tudtam én hozni valami saját készítésűt, sokkal hatásosabb lenne.
- Bocsáss meg, hogy ilyen korán felkeltettelek, de már nem tudtam mit csinálni - persze, elég volt felkelnem, még hozzá se láttam semmihez, már nem volt mit tennem? Pedig annyi mindent tudnék csinálni. Mondjuk segíteni a takarításban, meglocsolni a virágokat a kertben... de az a baj, hogy a bácsikám olyan igényes, hogy ő mindent már előre megcsinál. 
No meg az is igaz, hogy Aki tegnap olyan hirtelen tűnt el, hogy már hiányzott. Persze azt az én hibámból is. Nem kellett volna olyan hamar elaludnom... persze a végkimenetel ugyanaz lenne, hogy elváltunk volna egymástól.
avatar
Sasaki Haru
Játékos

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Vas. Feb. 07 2016, 23:44

Kissé álmos kezdetű napom mindjárt aktívabba és pörgősebbe vált, ahogy tudatosul bennem, hogy Haru itt van. Igazából sok mindent meg kell beszélnem vele, de arról fogalmam sincs, hogyan is kezdjem el. Felhánytorgassam én ezt a témát neki egyáltalán? Vagy... áhh jobb ha tisztán és őszintén beszélek vele a tegnapi álmáról.
Hosszan ölelem, közben nyerek is magamnak időt teljesen magamhoz térni és még ízlelgetni ezt a felhozom dolgot. De egyre biztosabbnak érzem magam ebben.
Lepillantok a sütire, amit Haru felemel, egy kis mosoly kíséretében és nagyban megköszönve már át is veszem. Mindig ad valamit az az ember, hihetetlen. Ennyi ideje van mindenre? Bár... úgy hogy nincs gyereke nem nehéz, mással nem is igazán kell foglalkozni.
- Nem gond, igazából úgyis fel kellett volna már kelnem. - füllentem, persze tudja, hogy nincs így. Szóval csak karon ragadom, anyunak meghagyom, hogy ne zavarjon minket, aztán már megyek is ki vele az udvarra. odakint egy remek hintaágy van. Az idő szép, pont megfelelő arra, hogy kicsit kiüljünk. Meg is bontom a sütit és megkínálom vele Harut.

- Hogy aludtál? - kérdezem kezdésképpen egy könnyebbel. Még bőven lesz időnk belezuhanni a mélyebb témákba.
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Sasaki Haru on Hétf. Feb. 08 2016, 00:23

Persze, ezt csak úgy mondja. Meg is mosolyogtat. Még hogy fel kell kelnie! Ilyenkor, ilyen korán? Nem úgy ismerem őt, mint aki bármiért is felkelne, szóval hagyom, hogy maradjon abban a tévhitben, ezt elhittem neki.
Kiinvitál a hátsó udvarra, én pedig követem, ahol leülünk egy hintára. Most egyébként is kellemes idekint az idő, és szeretem a hintákat, mert egyedül is el tudok bennük mélázgatni, és olvasni az élet nagy rejtelmeiről, nagy kalandokról, olykor csak arra is jó, hogy elfantáziálgassak. Elveszem a sütit és majszolgatni kezdem. A bácsikám nem tudom, mikor lett ilyen profi a sütésben, és azt sem értem, miért nem talált még magának egy normális nőt. Vagyis, de... tudom. Az a baj, hogy túl szemrevaló és a nők jönnek, mennek, aztán végül nem jut el addig, hogy valaki meg is maradjon nála.
- Túl jól - felelem. - A reggel persze elgondolkodtam, hogy hogy kerültem a helyemre, és azon is, hogy mikor aludtam el és hogyan - szerencse, hogy csak ezeken gondolkodtam el, az már végképp nem jutott eszembe, hogy valamit ki is kotyogtam. Ha Aki tudomására jutna, jaj a fejemnek!
- Neked sikerült aludnod? Már így, hogy felkeltettelek sikeresen kora reggel - mosolygok rá.
avatar
Sasaki Haru
Játékos

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Hétf. Feb. 08 2016, 00:39

Csupán formaiságok érdeklődni a másik hogylétéről, mégis olykor tényleg érdekli az adott személyt, hogy aludt, álmodott-e valamit, hogy érezte magát. Nekem is fontos minden apróság ami Haruval történik, legyen az eseménydúsabb, vagy épp eseménytelenebb. Igazából akkor is érdekelne, ha nem hallottam volna mindazt tegnap. Mert eddig is fontos volt, eddig is érdekelt mi van vele, viszont rá kellett jönnöm arra is, hogy számomra mégis mennyire fontos ő. Szemre való lány, megmozgatja a fantáziámat. De abból kifolyólag, hogy eleve nagyon messze élünk egymástól és nem igazán adódott alkalmunk sokat találkozni, eleve dugába döntött bármiféle elképzelést vele kapcsolatban. Most mégis itt van, a nagy távolság ellenére is, csak miattam, csak hogy lásson és ez sokat jelent számomra. Talán többet is mint kéne.
- Jól telt az éjszaka, azt nem mondhatnám, hogy sokat aludtam. De téged valamikor éjfél környékén fektettelek ágyba talán. - mélázok el egy pillanatra, majd egy időre elhallgatok. Veszek a sütiből, rágcsálni kezdem, mindez pusztán időhúzás. Nem tudom igazából hogy kezdhetném. Végül egy picit lendítek a hintaágyon és hátradőlök, mint ha csak egy hétköznapi témába kezdenék.

- Haru... te szeretsz engem? - kérdezek végül rá tárgyilagosan, komolyan rásandítva. Nem akarok zsákbamacskát árulni, sem pedig csak kerülgetni a témát. Érzem magam annyira tökös gyereknek, hogy ne hanyagoljam a tegnapiakat és úgy tegyek mint ha mi sem történt volna. Attól tartok csak nyomasztana és végül levélben írnám meg neki, ha már nem lenne itt. Nincs itt most senki, nem zavar minket senki és semmi. Csak mi vagyunk itt, magunk.
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Sasaki Haru on Hétf. Feb. 08 2016, 00:58

A reggeli beszélgetés kicsit lökés nélkül indul meg, szóval úgy érzem, majd adok neki elég teret arra, hogy kellően felébredjen, elvégre nem lehetek itt vele reggeltől estig, és valóban szüksége van rám a bácsikámnak is. Nem akarom, hogy azt higgye, ezért vagyok itt, hogy Akit boldogítsam csak.
- Atyaég! Jó sokáig voltunk kint, fel se tűnt - na igen, gyorsan megy az idő, és szinte észre sem veszed, ha a megfelelő emberrel vagy. Nem tudom pontosan, hogy miért nem tudott aludni, lehet, sok gondolat motoszkált a fejében és nem is tévedtem nagyot.
A kérdése olyan volt, mintha egy hatalmas tűt döftek volna a szívembe, a szemeim kiugrottak és meglepetten néztem rá, majd zavartan magam elé az ölembe.
- Aki, te ezt... - honnan a fenéből jött rá? Vagy ő is erre gondolt már egy ideje, csak kell neki egy biztos pont, hogy tényleg így van e? Aztán eszembe jut, hogy az éjszaka, amikor a hátán vitt hazafelé, voltam olyan marha, hogy álmomban kikotyogjam, hogy mit érzek. Azt hiszem, nem palástolhatom tovább, de ez most olyan villámcsapásként ért, és félek attól, amit mondani fog. A kezem egy kicsit megremeg, és nyelek egyet, az alsó ajkamba harapok, hogy könnyebb legyen majd a későbbi választ elviselni.
- Igen... egy ideje... - válaszolom végül halkan, de elég hallhatóan Aki számára. Valójában már pontosan tudtam akkor, hogy mit érzek, amikor sűrűbben kezdtünk el levelezni. Ez volt velem mindig a gond, hogy tudtam, mit akarok. Lehet, hogy kicsit kemény fába vágtam a fejszémet.
avatar
Sasaki Haru
Játékos

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Suyiko Kirinai-Aki on Hétf. Feb. 08 2016, 01:27

Meglépem azt, amin egészen addig a pillanatig egyfajtaképp paráztam. Igen, egy kissé összeugrott a gyomrom, amit nem értek, de valahol mégis. Ki érti ezt? De abban a pillanatban, ahogy a kérdést felteszem, mint ha megszűnne minden addigi nyomasztás, kétely, csak figyelem őt. Már a gondolataim, az ezernyi kérdésem sem csaponganak hangosan, mint ha néma csönd állna be, mint valami filmben, mikor történik valami és a fűszál sem susog. Úgy érzem ezt most én is, pedig szinte biztos vagyok benne, hogy ezernyi hang szólal meg körülöttünk, még olyan is amit emberi fül meg sem hall. Engem pillanatnyilag semmi sem érdekel, csak a válasza. Érzem a lüktetést a fülemben, mint ha már emelkedne a vérnyomásom, mint ha picit izgulnék. Összeszorítom az ujjaimat, annyira feszültté válok. Végül hallva a válaszát nagyot dobban a szívem. De olyat, hogy még én is meglepődök. Végtelen megkönnyebbülés lesz úrrá rajtam, a tenyerem görcsös ökölbe szorítása is felenged és csak lassan a kézfejére teszem a kezem. Hosszan kifújom az orrom a levegőt, egy pillanatig tétovázok. Nem igazán vagyok tisztában azzal, hogy miképp érzek az irányába, de egyre több jel utal arra, hogy nem tisztán barátság a miénk. Ha az utóbbi időszakot figyelembe veszem, nem is nagyon akartam barátnőt keríteni, megvoltam a magam feladataival. Pedig nem vagyok egy nagy mániákus, hogy a fejlődés mindenekfelett. Mégis így tettem. Mindazonáltal a családom viselkedése is furcsa volt az irányomba. Ennyire látták azt rajtam, amit még én sem? 

Némi hezitálás után melyet azzal töltök el hogy a kezünket nézek, csak felpillantok rá. Elhatározom magam, szabad kezemmel finoman felemelem az állát és közelebb hajolok hozzá. A szívem hirtelen kezd el dübörögni, mint ami majd' kiugrik a helyéről, de fittyet hányva mindenre csak lehunyom a szemem és megcsókolom.
avatar
Suyiko Kirinai-Aki
Játékos

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 240

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Suyiko birtok

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.