Sir Benjmin Darkness

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Sir Benjmin Darkness

Témanyitás  Vendég on Kedd. Márc. 08 2016, 20:23

Karakter neve:

Sir Benjamin Darkness


Ország: 
A Tűz Országa


Rang:

Genin


Szint:

D


Chakraszint:

..................


Kor:

15 év


Nem:

férfi




Felszerelések:
5 darab Kunai és 5 db. Sima Ninja Suriken


Kinézet:
Rövid, barna haj és kék szem. normál testalkat. Súlya: 40 kg. Magassága: 150 centiméter.
Ruházata: szerzetesekéhez hasonló, zöld színű csuha, melynek övén a falu fejpántja díszlik. A fején és nyakában nincs semmi, fülbevalót nem hord.
Jellem:
Csendes. Meglepően csendes. Soha nem beszél feleslegesen. Azt, hogy mi a felesleges, Ő dönti el. És türelmes. Ó, igen. Sokan azt hiszik, hogy gyenge. Pedig nem. Csak vár. Szereti megismerni a környezetet, mielőtt csakrát használ. Ha valakinek segítségre van szüksége, számíthat rá. Mesterével szemben engedelmes, társaival szemben elnéző, türelmes. Ritkán mond nemet, de neki is rosszul esik, ha valaki elutasítja.
Minden megvan benne, ami a sinobi életmódhoz kell. Illetve mégsem. Nem szeret csapatban dolgozni. Szereti a magányt, csak önmagában bízik. Ezt pedig mindenképpen meg kell változtatni, ha sikeres akar lenni.
Technikák:
Víz elem: Kéreg Lövedék, Heves vízhullám, Vízsárkány jutsu (C szintű)
Tűz elem: Tűzlabda jutsu
Föld elem: Vakond rejtőző technika


Előtörténet:
I. Fejezet: A Mester
Felhőbe hanyatlott a palota legmagasabb tornya, melyben nem volt egyéb egy régiesen berendezett dolgozószobánál. Mégis, itt kezdődik minden. Innen indul útjára az a hatalmas erő, ami miatt Sir Benjamin Darkness megszületett, s ami miatt elhatározta: ninja lesz belőle. 
A hold sugarai beragyogtak a toronyszoba nyitott ablakán, némi fénybe burkolva azt. Ekkor látni lehetett, hogy valami megmozdul: egy árnyék. Egy ember sziluettje rajzolódott ki, s tűnt el a megnyikorduló ajtó szárnyai mögött. A csigalépcső aljában már láthatóvá vált, kihez tartozik az árnyék, s kihez tartoztak azok a kongó léptek, melyek utolsó képviselőjének visszhangja pár másodperccel ezelőtt foszlott semmivé a levegőben: sovány arc, hosszú orr, dús, fekete haj és barna szemek. Öltözete egyszerű tóga, melynek az elejét egy aranysárga színű kézjel, a sárkány jele díszítette. Első ránézésre egy nem túl szép, hétköznapi ember látszatát keltette, aki nemrég érkezett az ókori Görögországból. Sokan hittek az álcának. Nos, ők már nem élnek... Jobb kezében egy jogart fogott. A jogar fejdíszének mintája egy kitárt szárnyú főnixet formázott, középen egy hatalmas, csillogó rubinnal. A folyosó, melyen végighaladt, üres volt, s hatalmas ablakain a holdfény csillanásán kívül semmi sem látszott. Egy perc múlva elérte célját: egy kétszárnyú tölgyfa ajtót, melyen a következő felirat állt: Kommunikációs Központ. Egy pillanatra elgondolkodott: most fogja meg a kilincset és nyissa ki az ajtót? Felesleges. Teljesen felesleges. Hiszen ott van a kezében a fegyver, mellyel térdre fogja kényszeríteni az összes országot. A jogart finoman hozzáérintette a padlóhoz, s amint a fehér márvány és az arany rúd találkozott, kettejük érintkezési pontjából egy vörös csík indult ki egyenesen az ajtó felé, s amit elérte, az kitárult. Bent egy kör alakú mélyedésen kívül semmi sem volt. Odaállt a közepére és így szólt:
- Számítógép! Értesítsd a tanítványaimat! Fél óra múlva találkozunk az eligazító helyiségben. Ismétlem: fél óra múlva az eligazító helyiségben.
Amint befejezte az utolsó szót, egy finom női hang válaszolt, mely olybá tűnt, mintha a falból szólna:
- Hangminta azonosítva. Utasítását megértettem Ucihamaru Mester. Az üzenetet továbbítottam.
***
Az eligazító helyiség ajtaja finoman megnyikordult, amikor az öt tanítvány belépett rajta. A mester háttal állt, az ablak felé fordulva, így ismét csak a sziluettje látszott.
- Itt vagyunk mester! - Szólt a legidősebb és legmagasabb fiú a teremben. Ő vörös jonin öltözéket viselt, fején fejpánt, de a lemezen nem volt jelkép. Mintha arra várt volna, hogy valaki rávéssen egyet. - Készen állunk a küldetésre.
- Igen. - Válaszolt lassan az árnyék. - Tudom, hogy készen álltok. Sok mindenen mentünk keresztül és ti soha sem hagytatok cserben. Képesek vagytok immár pusztítóbbnál pusztítóbb jutsukat alkalmazni. Mindannyian rendelkeztek egy, csak rátok jellemző képességgel. De közben képesek vagytok csapatban is harcolni. - Itt egy kis szünetet tartott, s megfordult. - De ahová most készülünk, nem olyan lesz, mint az eddigiek. Orochimaru is kudarcot vallott, pedig Ő sanin volt. A három legendás ninja egyike. 
- Nem hagyunk cserben, mester. - Szólt a legkisebb, s látszólag legfiatalabb fiú. Az ő öltözéke zöld volt, s fejpántján szintén nem volt jelzés.
- Tudom. Bízom bennetek, de ne becsüljetek alá senkit! Többet tudnak, mint amennyit megmutatnak. - Itt mélyet sóhajtott, s csendben figyelte tanítványait. Egyikük sem szólalt meg. - Itt az idő aktiválni a képességeiteket. 
Ezután kézjeleket tett. Egy hosszú, bonyolult mozdulatsort, melynek végén keze a "sárkány" jelén állt meg. 
- Ninja művészet. Szent stílus. Képesség feloldása.
Ekkor egyszerre több minden történt: a mester ruháján levő jelkép sárgán felizzott, s a szoba falai, padlója és mennyezete eltűnt, mintha a semmiben állnának. A tanítványok nyilván hozzászoktak ehhez, mert a szemük rebbenésével nem jelezték, hogy furcsállnák a rituálét. Utána rögtön megjelent mindegyik lába alatt a saját elemének jele: a víz, a szél, a tűz, a villám és a kő. Ez a jel belevésődött a nemrég még üresen álló fejpántokba. Majd a olyan hirtelen tért vissza minden a megszokott helyére, mintha mi sem történt volna.
- Mindent megtanítottam nektek, amit tudtam. Mindannyian erre a napra készültünk, eljött hát. - Szólt Ucihamaru. - Menjetek a főkapuhoz. Ott találkozunk.
A tanítványok fejet hajtottak, majd távoztak. Olyan hangtalanul, mintha nem is lábakon járnának, hanem a föld felett lebegnének.
- Meglátjuk. - Mondta a mester, immáron csak magának. - Ha eljön az idő, kiderül mennyire erősek. Ők az első tanítványaim, akik elnyerték bizalmamat...
***
II. Fejezet: A menekülés

A sinobik feje felett háború lángjai lobbannak. Most azonban nem egymással, hanem egy külső ellenféllel kell megütközni, s ez sokkal nehezebb. Ugyanis nem ismerik az összes képességét, sem hatalmas erejét. Csak végtelen hatalomvágyát, ami nem engedi, hogy bármit is kiengedjen a markából, ha egyszer megfogta.
Már lassan egy éve tartanak a harcok. A Szél Országa elesett, s Ucihamaru mester a Tűz országának szíve felé indult. Hamarosan eléri Konohagaruke faluját, ahol megírja a ninjatörténelem legújabb fejezetét.
- Anya, anya!

- Megyek már, megyek! - Egy magas nő lépett ki a konyhából, kezében egy tál levessel. - De türelmetlen vagy!
- Éhes vagyok! - Mondta durcásan egy barna hajú, ötéves forma kisfiú. Szeme csillogott a mohó izgalomtól, mikor a tál után nyúlt. - Ide vele!
- Hogyan kell szépen kérni? - Kérdezte a nő, s elkapta kisfia kinyújtott keze elől a tányért.
- Hát jó. Kérem szépen.
- Így már más. - S hamarosan a tál a kisfiú előtt, tartalma a kisfiú gyomrában végezte, aki elégedetten nyalta meg mind a tíz ujját.
- Nagyon finom volt. Máskor is... - Hogy mi lesz máskor is, nem tudhatja senki, mert ekkor egy hangos kiáltás zengte be a házsort, s hamarosan meg is jelent a hang gazdája: a kisfiú apja.
- Akari! Jönnek! Itt vannak! El kell mennünk! - Lihegte a férfi, nekidőlve az ajtófélfának. - Gyere!
- Nem, Akihiko! - Válaszolta Akari. - Te rejtőzz el, s vidd magaddal Itaru-t is! Én megvédem a falut!
- Ne butáskodj! - Kiáltotta kétségbe esve Akihiko. - Egyetlen esélyünk, ha felszállunk egy hajóra, ami a háborús övezettől messze visz. Én...
- Nem! - Vágott Akihiko szavába felesége. - Én ninja vagyok. Kötelességem megvédeni a falut. - Azzal megigazította fejpántját és mélyen férje szemébe nézett. - És meg is fogom. Fogd a fiunkat és menj el! Itt hamarosan semmi nem marad a helyén.
Ekkor egy másik ninja jelent meg az ajtóban.
- Akari! A Hokage összehívja az összes Jonint. Gyere Te is!
- Mennem kell. - Fordult férje felé Akari, s kezébe adta Itaru-t. - Viszlát kicsim. Hamarosan újra találkozunk. 
Így látta Itaru utoljára az édesanyját: izzó tekintettel, faluja védelmére sietve. Az anya az ajtóból még egyszer visszanézett, majd végleg eltűnt.
Apja karjaiban egyre távolodott otthonától. Akihiko kezében egy bőrönd volt, abban minden értékük: néhány ruhadarab, a családi fénykép és egy régi talizmán, amit még feleségétől kapott. Éppen elérték a kikötő szélét, amikor egy hatalmas robbanás rázta meg a környéket, s a távolban egy hatalmas porfelhő szállt az égbe.
- Mi volt ez? - Kérdezte Akihiko ijedten, s magához ölelte a fiát. - Remélem Akarinak nem esett baja. - Ezt a mondatot csak gondolatban tette hozzá. Nem akarta fiát felzaklatni.
***
- Ninja művészet! Tűz stílus! Pusztító meteor jutsu! - Az égből meteorok serege hullt alá, hatalmas por- és koromfelhőt hagyva maguk után, szinte lehetetlenné téve a tájékozódást.
- Sinobi Idézés! - Hallatszott egyhelyütt: valaki megidézett egy lényt. A hangjából ítélve egy medvét. 
- Genjutsu! Paralízis! - Kiáltotta valaki, de a felfordulás akkora volt, hogy a porfelhő nélkül sem lehetett tisztán látni.
Ekkor egy tűzcsóva szelte át a kormot és port, melynek nyomán mindkettő eltűnt. Láthatóvá vált egy félig lerombolt falu, öt, színes Jonin ruhába öltözött fiatal, egy sereg konohagarukei ninja és egy fehér tógás férfi, akin nemhogy karcolás nem volt, egy porszem nem tapadt a ruhájára.
- Tanítványaim! Mögöttem gyülekező! - Adta ki a parancsot, s mikor mindenki mögé állt, kézjeleket tett.
- Ninja művészet! Tűz stílus! Tűzfolyam jutsu!
A tenyeréből egy tűzfal bontakozott ki, s indult egyenesen előre, mindent porig égetve. 
- Ninja művészet! Víz stílus! Vízernyő jutsu! - Kiáltotta egy női hang, s amint a tűzfal elérte a vízkupolát, mely hirtelen előtűnt, mind a kettő semmivé lett.
- No lám! - Vonta fel a szemöldökét Ucihamaru. - Eszembe nem jutott, hogy rajtam kívül más is ismeri ezt a technikát. Csak nem a Hokagéhoz van szerencsém?
- Nem. - Mondta a nő, s előlépett a sorból. - Akari vagyok, s először rajtam kell keresztül jutnod, ha el akarod foglalni a falut.
- Kérlek. - Mosolyodott el a mester. - Ha úgy kívánod. Ninja művészet! Föld stílus! Feneketlen mocsár!
Erre egy kis pocsolya jelent meg a nő lábai alatt, amely egy nagy mocsárrá duzzadt. 
- Ezzel a kis csellel akarsz megijeszteni? - Kérdezte a nő, s hirtelen eltűnt a mocsár közepéből.
- Egy klón! Hihetetlen. Nem érzékeltem semmi különbséget. - Gondolta a mester, majd így szólt. - Nevetséges álca! ...
***
A kisfiú egy hajóról nézte a távolodó kontinenst, de nem sírt. Biztos olt benne, hogy anyja legyőzi az ellenséget. az ő szemében a legerősebb ninja nem a Hokage, hanem saját édesanyja volt.
***
Öt óra múlva még mindig nem dőlt el a harc. Több tucat ninja halt meg, a mester több tanítványa is megsérült, s mind Ucihamaru, mind Akari rettenetesen fáradt volt. A lemenő nap a város közepén találta őket. Akari a földön térdelt, míg Ucihamaru a botjára támaszkodva állt.
- Nem mondom - lihegte - soha nem hittem volna, hogy egy ninja ilyen sokáig kibírja velem szemben. Az én erőm azonban mélyebbről fakad. És nem veszítek.
- De bizony, veszíteni fogsz. - Mondta erőtlenül Akari. - Még ha az utolsó cselekedetem által is. - Azzal kézjeleket mutatott.
- Mit akarsz? Lehet, hogy fáradt vagyok, de erősebb, mint gondolnád. Ha leigáztam a falut, megkeresem a medált, és annak az ereje is engem szolgál majd.
- Villámgömb! - Akari utolsó szavaival (minden csepp életerejét ennek a jutsunak szánta), egy villámló gömböt indított el, egyenesen Ucihamaru felé.
- Szépnek szép. Kár, hogy mellém lőtted. Nem hittem... - De ekkor a mester arcára fagyott a mosoly. Egy finom reccsenést hallott, s ijedten pillantott oldalra. Félelme nem volt alaptalan: a Főnix Pálcájánk rubinja megrepedt, majd eltört. Amint a darabok földet értek, a pálca sikoltott egyet, ezzel egyidőben a botból több ezer lélek szelleme távozott. Ucihamaru tógájáról eltűnt a jel, a tanítványok ruhája megfakult, homlokpántjaik újra üresek voltak. A tűzkör - amit a mester idézett meg, hogy csak Akarira koncentrálhasson, s más ne avatkozhasson közbe - eltűnt. 
- Rendben. Visszavonulunk. - Szólt tanítványainak. - Ezt a kört ők nyerték. De megkeressük a talizmánt és helyrehozzuk a pálcát. Visszaszerzem az ellopott lelkek chakráját és újra én leszek a legnagyobb. Azzal néhány néma kézjellel eltűntek mind a hatan...
***
III. Fejezet: Tíz év múlva

- Ébredj, fiam! El ne késs! A mai napon kapod meg a diplomádat az Akadémián! Genin lettél.
- Jaj, Izuho bácsi. Még öt percet!
- Nem! - Azzal az öregember lerántotta a fiúról a takarót. - Itaru! Azonnal kelj fel!
- A nevem nem Itaru. - Mondta komoran a fiú. - Én már Sir Benjamin Darkness vagyok.
- Tudom. Én adtam neked a neved, hogy elrejtselek Ucihamaru és kémjei elől. De nekem Te még mindig a kis Itaru maradsz. Indulj hát, s jöjj haza Geninként.
Ezzel Itaru (bocsánat: Sir Benjamin Darkness) elindult, zsebében egy smaragdzöld medállal, amely anyja öröksége volt.

Így lett Itaruból Sir Benjamin Darkness.
Kitüntetéssel végzett az akadémián, szorgalmasan gyakorolt, hogy egyszer anyja nyomdokaiba lépjen...


IV. Fejezet: Prológus

A Mester palotája áldozati termében állt. Felkészült a rituáléra, bár nem szívesen vette tudomásul, hogy el kell végeznie. Soha sem hitte volna, hogy még egyszer be kell zárnia képességeit, hogy gyorsabban regenerálódjon. A tanítványai nem sérültek meg súlyosan, aki pedig mégis szenvedett pár karcolást, Ucihamaru mester néhány mozdulatától meggyógyult.
Az áldozati terem levegője túltelített volt a gyertyák színes, illatos füstjétől. A terem közepére rajzolt kör közepén állva kézjeleket tett, s hozzá idegen nyelven mormolt valamit. Az utolsó kézjel után (a kos jele) kinyilvánította az akaratát.
- Ninja művészet. Szent stílus. Képességkioldó pecsét lezár!
Látszólag semmi sem történt, de bizonyára sikerült a művelet, mert a mester elégedetten bólintott.
- Most ugyan a képességeim egy része oda van. De nem örökre. Még így is erősebb vagyok bármely halandónál. Ha szükséges, felnyitom a pecsétet, de addig még meg kell találnom a medált, mely zölden csillog, akár a smaragd.

 




Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down

Re: Sir Benjmin Darkness

Témanyitás  Namikaze Minato on Szer. Márc. 09 2016, 21:23

Szia és Üdvözöllek az oldalon! ^^

Nagyon szépen írsz, és látom hogy a művészi vénád igen erős viszont van egynéhány probléma a történettel. Szeretném most a leglényegesebbeket kiemelni, amikre a leginkább oda kell figyelned: ^^

- A fórum maga a Japán anime világában játszódik, így értelemszerűen, Japános hangzású neveket preferálunk. Persze mint láttam korábban a karakternek nem ez volt a neve, viszont alapos indok nélkül nem szoktunk ilyen neveket engedélyezni. Elvégre hogy nz már ki egy angol lord a sok Japán ninja közt? Very Happy 
- Jutsuk: Kezdésképp minden karakter birtokolja az alap E szintű ninjutsukat, ezen felül pedig a Staff az ellenőrzés végeztével ajándék Technikával bocsájthat utadra. (Plusz azért három elem használata kicsit erős ._." )
- Itt a Gundanon van egy alternatív történetszál, mely némileg elrugaszkodik a Manga eseményeitől. Ezt minden topicban megtalálod kiemelten azon a néven: Hogy a "Gundan történelme - itt járunk most!" ajánlom elolvasni. ^^
- A fentihez csatolva így tehát, nem engedélyezhetjük, hogy egy a Tűz országát mért támadással indulj, ami nem felel meg a Gundan történelmének. Ugye te itt egy alternatív történetszálat kreáltál, amit ha elfogadnánk, akkor az befolyásolná a fórum életét, és több karakter lenne irreleváns azonnal. 
- A karakteredről semmi nem derül ki. Értem ezt úgy, hogy neki nem szántál elég szöveget, csak le lett tudva annyival, hogy létezik, és hogy genin. Ezt kérlek bővítsd. 

Akkor összegezve: Az előtörténetet ebben a formában elutasítom, de ha átírod és kijavítod a hibákat akkor majd írj rám, és ismét ellenőrzöm. Ajánlom figyelmedbe a Szabályzat topicot olvasgatásra, illetve a már elfogadott előtörténeteinket. Ha kérdésed van ezekkel kapcsolatban nyugodtan keress meg vagy engem vagy bármely Stafftagot. 

Várom válaszod: ^^
~ Minato

UI: Az adatlapod kérlek - amíg nincs elfogadott előtörténeted - töröld. Szintén a szabályzatban leírtak miatt. ^^ 

avatar
Namikaze Minato
Moderátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Yondaime Hokage
Chakraszint: Amennyi egy Hokakénak jár

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.