Konohai Kilátó

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Konohai Kilátó

Témanyitás  Jiraiya on Kedd Ápr. 19 2016, 15:16

Egy hatalmas torony a falu kellős közepén. Persze nem az egyetlen, de ez a torony az, ahová a civilek is feljöhetnek. Egy egyszerű betonépület, aminek a teteje egy hegyes kúpban végződik és teljesen nyitott. Csupán a korlát védi az embereket a leeséstől. A torony legbelül nem kínál sok látnivalót, csak a magas körlépcsőket, így a torony teteje a lényeg. Idefent viszont nagyon szép a kilátás, a terület pedig akár harcra is alkalmas a mérete miatt.

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Hisao on Hétf. Ápr. 25 2016, 15:49

Az éjszaka kellős közepén járunk, a falu kihaltabbnak bizonyul a szokásosnál is, legalábbis az árnynak aki tetőről tetőre szállva halad célja felé. Sok minden jár az ANBU parancsnok fejében, nem elég hogy már jó ideje visszafogják vagyis inkább házi rabszolgának használják hogy megvédje a jelentéktelen pökhendi vezetők életét, kémkedjen kétes ügyleteik után vagy szimplán vakarcsok képzésével pazarolja az idejét most egy új elem is került a játékba. Pontosan tudta kicsoda Danzou, ismerte a kétes ügyleteit a múltból, noha nem túl részletesen de a Gyökér vezetőjének híre és rejtélyes tevékenységei gyakran beszédtéma volt az ANBU és a Jouninok körében is. Hisao, ahogy mostanában nevezi magát hősünk, nem kedvelte túlságosan az előző Hokagét de tudta mire számíthat tőle, volt egyfajta kölcsönös tisztelet köztük, mégha vissza is fogta Tsunade. Talán egyedül benne bízott, talán nem akarta őt is a halálba küldeni, ezt egyedül csak a nő tudja. Arra számított hogy Danzou majd hívatni fogja amit a listáján elér az ő nevéhez, ez bevett szokás volt. Valószínűleg zsarolás, fenyegetés, elrettentés és hasonló módszerekkel próbálja majd meggyőzni Hisaot ha az nem fogad neki hűséget feltétel nélkül ezért nem is lesz értelme ellenkezni az új Hokagéval, most még. Mindenesetre jobban örült volna egy napközbeni találkozónak mondjuk az ANBU bázisán vagy a Kage palotában, mint egy magas nyílt toronyban éjjel.
Az ANBU páncélját fekete kabátja alatt magára öltő Hisao  már csak egy nagy ugrásra volt az említett toronyból, Danzou két testőrével látótávolságba került. Két testőr de még több tucat lehet a szomszédos tornyokban, háztetőkön. Az érkezés után nem látja túl sok értelmét a szavaknak, a maszkja  mögól látja hogy mindhárom férfi tisztában van személyével és előre látták érkezését. Fél térde ereszkedik hősünk az illemnek megfelelően és várja az új vezér szavait, habár mindezt nem szívesen teszi.

_________________

Konoha Lángoló Pengéje
Aktív Karakterek: Hisao Mezuri Ryu
Pénz & Sárm
avatar
Hisao
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 55


Adatlap
Szint: S
Rang: ANBU Taicho + 1 sör
Chakraszint: 1077

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Jiraiya on Vas. Május 08 2016, 15:38

   Hiába, hogy Hisao nem éppen szimpatizál a vezetőséggel, attól még Ő a faluja egy nagyra becsült katonája. Persze a Kagék kezében Ő csak egy eszköz, amit bármikor el lehet dobni. Természetesen ez a mentalitás attól függ, hogy éppen mennyire ül erkölcsös Kage a vezetői székben. Ám ezúttal egy igazi árnyék az, aki elfoglalta a Hokage címet. Egy árnyék, akik mindvégig megbújt a sötétségben, várva a megfelelő pillanatra, hogy a porondra lépjen. Persze nem mintha szeretné a rivaldafényt. Ha tehetné, akkor még mindig a sötétségből irányítaná a falut, hogy a lehető legkevesebben ismerjék, ám ezúttal ez nem lehetséges. A Kage cím nem csak egy rang, hanem egy szimbólum, különösképp itt Konohában...
   De ne térjünk el a tárgytól. Hisao mindenképpen biztonságban van, ahogyan Danzou is. Az őrök valószínűleg nem az ANBU Taichou felé érzett ellenszenv, vagy bizalmatlanság miatt vannak itt, hanem úgy az általános szokások értelmében. Persze más lenne ez akkor, hogyha Yoh bármikor is adott volna okot arra, hogy a vezetőség bizalmatlan legyen vele kapcsolatban...
   A Hokage néhány pillanatig csak vár. Erős szél söpör végig a vidéken, majd amint az elnémul, Danzou az öreges, nyugodt, de határozott hangján szólal meg. Durván tárgyilagos...
- Örülök, hogy eljöttél Hisao. Egy fontos feladatom van a számodra.
Kezdett bele. Igaz, mindegyik megbízó ezt mondja, hogy "fontos" a feladat, ám ha Danzou mondja, akkor az valóban így van. Sejtheti a férfi, hogyha őt hívja, akkor ezúttal egy komoly feladattal bízza meg.
- Biztosan hallottad már a szóbeszédet, hogy a Folyó Országának földesura nyílt felhívást adott ki a területükre tévedő vadállatok megfékezésére. Biztosra veszem, hogy több bűnöző is kapva kap az alkalmon, ahogyan az alvilági szervezetek is. Kiküldtem egy három fős gyakorló csapatot a helyzet megoldására. Velük nem kell foglalkoznod. Azonban a te feladatod az lesz, hogy az árnyékok között megbújva felmérd a felhívást teljesíteni kívánó személyeket és hátráltasd őket bármilyen eszközzel. Ha Szökött, Elveszett, vagy bármilyen törvények kívüli Ninjával találod szembe magad, akkor lehetőségeid szerint végezz vele. Ha pedig szövetséges lenne, akkor úgy intézd, hogy ne tudjanak arról, hogy Konohai Ninja végzett velük.
Most tehát kibújt a szög a zsákból. Ezek szerint a Hokage számára a szövetségesek sem fontosak.
- Természetesen ha lehetséges, akkor a szövetségeseket hagyd életben, de mindenképpen nekünk kell teljesíteni a feladatot, hogy a Folyó Országa is mellénk álljon a továbbiakban. A környéken viszont két Rejtett falu is ténykedik, akik a Földesúr kegyeit keresik, így légy óvatos. A küldetésed tehát, támogatni a kiküldött csapatot a küldetés sikere érdekében és hátráltatni, kivégezni a vetélytársakat. Mindezt teljes titokban.
Fejezte be végül a Hokage, Hisao pedig tudta, hogy ha nincs kérdése, akkor meg is indulhat a küldetésre.

// A karaktered elég tájékozott lehet a rangja és az életkora miatt, így nagyjából tudja, hogy milyenek a viszonyok a Folyó Országában. Olvass majd utána Smile Kagerougakure és Tanigakure versengenek egymással. Ha jól emlékszem //

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Hisao on Pént. Május 20 2016, 13:36

A Jounin türelmesen hallgatta végig az új vezető mondandóját, mely vegyes érzelmek lángját ébresztette fel benne. Egyrészt örült hogy kimozdulhat a Falu és környékéről, nem bánta azt sem ha végeznie kell az ellenséges nemzetek harcosaival vagy az alvilági személyekkel, hiszen ebben már amúgy is nagy gyakorlata van. Ellenben semmi kedve nem volt Danzou kis kivégzőjének szerepét felvenni vagy szövetséges Shinobikat gyilkolni. Utóbbit mindenképpen megpróbálja majd elkerülni, még ha felelősségre vonás is lesz a következménye. Amikor a Hokage befejezte mondandóját, hősünk felemelkedett és egy bólintással jelezte hogy tudja mi a dolga, majd egy szökkenéssel már el is tűnt a torony tetejéről, hogy a házaktól házakig induljon el Konoha nyugati határa felé. Fekete dzsekije elrejtette az ANBU páncélzatot, így csak a maszkot és fejpántját kellett elrejtenie egy tekercsbe, hogy ne jöjjenek rá kilétére a küldetése során. A Folyó országa a közelben található ezért hamar eljuthat oda, ráadásul egyedül sokkal gyorsabban halad, így az említett gyakorló csapatott is könnyen beérheti, akik jobban járnak ha nem tudnak jelenlétéről. Ez zavarta is egy kicsit, így amikor már elhagyta a Konohagakure no Satót, elővett egy Kunait és óvatos nem túl mély vágást ejtett a bal mutatóujján. A vér és pár kézjel segítségével alkalmazta az Idéző Jutsut, melynek eredményeként egy kis termetű szenzor eb jelent meg előtte.
-Üdv nagyfiú.-Kezdte gúnyosan, miközben jelezte az ebnek hogy ugorjon fel a vállára.- Szeretnék elkerülni mindenkit az utamon de akarom tudni a jelenlétüket. A Konohai szagokat könnyen felismered remélem, hiszem számtalanszor jártál már faluban, viszont az ismeretlen emberi ás állati szagok jobban izgatnak, főleg ha sérültekről vagy halottakról van szó.- 
Magyarázta, remélhetőleg az eb helyeslő választ ad majd neki és együttműködik vele mint már oly sokszor. Irány a Folyó Országa!

_________________

Konoha Lángoló Pengéje
Aktív Karakterek: Hisao Mezuri Ryu
Pénz & Sárm
avatar
Hisao
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 55


Adatlap
Szint: S
Rang: ANBU Taicho + 1 sör
Chakraszint: 1077

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Jiraiya on Szer. Jún. 01 2016, 14:39

// Nem gondoltam volna, hogy írsz Very Happy  A kutyáról van valahol valami leírás? Ha nincs akkor egy nevet adj és kész//

Hisao tehát vegyes érzelmekkel hagyta ott a Kagét, bár minden formalitást betartott, majd amint elég távol került a falujától és elég közel a céljához, végre is hajtotta az idézést, mire egy kisebb termetű Eb jelent meg. 
- Megtanulhatnál már a saját "orrod" után menni nem gondolod? 
Válaszol, miközben felugrik az ANBU vállára, aki megindul. Ez természetesen azt jelentette, hogy segít neki és hát nem telt el sok idő, Hisao tempójában fél nap alatt elérték a Határt, ami nagyjából egy kilométerre volt tőlük. 
- Várj! 
Szól rá hangosan. Mire odaértek már javában világos volt, így az éjszaka egyenlőre sötétje egyenlőre nem áll a rendelkezésükre.
- Nagyjából 500 méterre előttünk több, Chakrával rendelkező személyt érzek. Nem tudom eldönteni, hogy barát vagy ellenség, de legalább hatan vannak. Kerülünk?
Mondja az ANBU-nak. Természetesen a döntés az Ő kezében van.


_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Kuriyo Iso on Szomb. Dec. 03 2016, 11:08

// Terumi Mei - Egy másféle küldetés //

 És megint késésben. Pedig már nem lehet messze, innen látni is a helyszínt, amit a sensei megjelölt, mint találkozási pont. Lábak! Vigyetek már! Már így is a háztetőkön közlekedek, hogy hamarabb odaérjek, de még mindig nem hatékony. Éppen egy kéményt kell kikerülnöm, hogy aztán egy közeli tetőre érhessek, ahonnan már csak pár tömb a cél.
 Miért kell nekem mindig késnem? Miért problémás mindig a felkelés reggel? Ezek annyira hétköznapi sirámok, de mégis aktuálisak. Mondjuk, mit is várhatunk, ha az ember késő estig anatómiát néz és tanul. Nem aznap kéne kelni, amikor aludni tértem. Nem tesz jót az elmének és a testnek sem a kevés pihenés, főleg, amikor reggel repülnöm kellene, hogy időben a helyszínre érjek. Anyát is csak röptében rohantam meg, hogy kell valami napokig jó élelmiszer. A hűtő negyedét elhoztam magammal, mivel Ashira-sensei azt mondta, lehet, hogy napokig el leszünk a faluból. Amit nem értettem, mivel mi még csak geninek vagyunk, nem nagyon mozdulunk ki a faluból. Mondjuk, amit a sensei mond, az valamiféle szent szó. Vissza az élelmiszerre. Anyám hozzám vágta, hogy " Attól, hogy nem leszel itt, az feljogosít, hogy elvidd a hűtőt?" és én meg, mivel siettem válaszoltam, hogy lehet, és gyorsan kiléptem a házból. Jobb, ha nem kerülök a közeljövőben vele egy légtérbe.
 Szóval, hamarosan a kilátónál vagyok. Még egy ugrás kell, csak a másik tető magasabban van. Hmm. Chakrakontrollal talán menni fo... És, nem tudom befejezni a  gondolatomat sem. Megcsúszok, és visszaesek. Még egyszer! Másodjára már sikerül, viszont látom, a kilátón a senseit és a többieket. És most, sprint. Dobogj! Repíts!
 - Elnézést a késésért, sensei! Kemény volt a reggel. - Hajolok előre fáradtságomban.
avatar
Kuriyo Iso
Játékos

Taijutsu Pontok : 13

Tartózkodási hely : Minden bizonnyal Konoha...


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 157

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Terumi Mei on Vas. Dec. 04 2016, 17:10

// Iso - Egy másfajta küldetés (Legyen ám Very Happy ) //


A sensei a pontos érkezés híve volt. Ha azt mondták neki, hogy jelenjen meg a kilátóban pontosan 12 óra 15 perckor 40 másodperckor, akkor ott volt, amikor pont annyit ütött az óra. De ebben az esetben ő diktálta a szabályokat, ami úgy szólt, hogy tízórai időben jelenj meg. Ő már más tészta volt, hamar beleszokott a munkájába, így az sem kérdéses, hogy talpon is van időben - neki is beüthet a gikszer, és lehet közben álmos, de ezt majd útközben letornázza, elvégre nem egy olyan útvonalon halad, amin a leghamarabb jut el ide. Lehet, hogy pont a szomszédban van a háza, de inkább tesz egy kört, hogy felfrissüljön.
Amíg te szépen botorkálsz a megbeszélt helyre, ő a tájat fürkészi szemeivel, mintha keresne valamit. Nem feléd néz, hanem egy teljesen másik irányba, néha szemellenzőnek használja a kezét, mert élesen süt a Nap.
- Hát, ha belevered a fejed, nyilván kemény - ő ezzel köszönt téged, de amikor feléd fordul, egy hatalmas vigyort látsz az arcán. Természetesen csak viccel, valahogy próbálta megfoghatóvá tenni a "kemény reggel" fogalmát.
- Tudod, mi vár rád ma? - kérdezi csillogó szemekkel, lelkesen. - Bár nem hallhattál róla, én is csak ma reggel tudtam meg, amikor a Hokage az irodájába hívatott... mindenesetre ez nem csak neked, de nekem is egy nagyon jó hír! Ma találkozhatsz az új csapattársaiddal! - teszi össze két kezét, mintha imádkozna.
- Ezzel egyidőben ma lesz életetek első küldetése... komolyabb küldetése. De nem kell félni, nem halálos - borzolja össze a hajad. Amíg a csapattársaid megérkeznek, a sensei megkérdezi, hogy reggeliztél e már, ha nemmel felelsz, akkor átad egy szendvicset és egy piros almát, ami elmondása szerint reggel a legjobb, mert felfrissít a túra előtt és persze egészséges is.


Hamarosan egyszerre érkezik meg a két új arc: vagy azért, mert már ismerik egymást, vagy azért, mert ők hamarabb tudtak a hírről, így inkább együtt érkeztek, mintsem külön.
- Elnézést a megvárakoztatásért, sensei - feleli az egyik, a fiú, aki idősebbnek néz ki, mint amennyi valójában, így nehezen hiszed el, hogy ő a csapattársad, hiszen már chuunin is lehetne. A hátán egy kard függ, amiből rögtön leszűrheted, hogy kenjutsu az egyik specialitása. Sötétszőke a haja, és barna szemei hidegen bámulnak előre, míg ezzel szemben a mellette álló lány valósággal ragyog, ahogy az a vidám mosoly is az arcán.
- Ne haragudj, sensei. Az igazság az, hogy nem is olyan régen tudtuk meg, hogy küldetésen veszünk részt - vakarja meg a tarkóját, aztán tekintetét rád szegezi.
- Áh, biztosan te vagy a harmadik tag! A nevem Matsuyama Kiko, ő pedig az unokatestvérem, Matsuyama Huyu. Kicsit csendes... - hátba üti rokonát, aki erre csak megmordul egyet.
- Mit mondjak? Nincs kedvem... - unott arcot vág, mintha egy kicsit dölyfös is lenne, és nem szeretne itt lenni. De biztosan hamar beleszokik majd.
- Talán lehetnél egy kicsit kedvesebb - sóhajt a lány. - Kicsit nehezen barátkozik, de ha kap egy löketet, akkor nem lehet lelőni. A sensei most biztosan azt szeretné, hogy meséljünk magunkról valamit. Én a szél elemben vagyok jártas, és ismerek már pár technikát, a családomban pedig sokan medikus ninják, így az orvosi jutsukból is tudok párat. Hmmm... Huyu pedig inkább kenjutsuban mester, de a villám az elsődleges eleme. Egy napon szeretnék az ANBU tagja lenni! - lelkendezik. A rokonára néz, hogy ő is szólhatna pár szót a maga érdekében.
- Egy szép napon majd erős leszek... és megnyerek minden háborút - mondja nemes egyszerűséggel. Kiko elneveti magát, hiszen tudja, hogy Huyu minden vágya az, hogy véget vessen a háborúskodásnak, és megvédje a faluját, de ha így mondja, az úgy hangzik, mintha azt mondaná, hogy ő maga az egyszemélyes hadsereg.
- Nemes célok, mindketten segíteni másokon. De most rajtad a sor, Iso, mesélj magadról nekik! - javasolja a sensei.


// A neveken a képek linkjei Very Happy //

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Kuriyo Iso on Kedd Dec. 06 2016, 19:25

// Egy másfajta küldetés //

 Csak a sensei. Nem kell semmit sem magyaráznom. Mindig is ilyen volt, mióta megismertem, már így tartom számon. Az izgága és energikus természete ellenére egy nagyon komoly, és intelligens nő. És ráadásul, most ő vezeti majd ezt az új csapatot. Erre kíváncsi vagyok. Főleg, mikor hangoztatja, hogy egy komolyabb megbízásról van szó. Tudtam eddig is, hogy valami nagyobb leheletű dologról lesz szó, de ha a sensei is azt mondja már, akkor tényleg forog itt valami. Nem lehet tudni, ilyenkor csak várni lehet.
- Végre!... Mármint, igenis! - Próbálok felnőttesen reagálni a küldetés előtt, és aztán megjelenneka  többiek. Úristen! Nem is geninek! Fix, hogy nem geninek. Azért ennyire nem lehet komoly ez a küldetés. Fehér arcomra rettegés ül ki. Mint két chunin, nagy tudással és jól fejlesztett tehetséggel. Ennyit nem edzettem még összesen, hogy csak a felüket lepipáljam. És most be is mutatkoznak. Ez a Kiko rokonszenves. És tud gyógyító technikákat is? Overpowered! A másikukra meg rá sem merek nézni. Egy kenjutsu szakértő, mi? Az túl halálos. Hátratekintek a hátamon pihenő wakizashimra. Mondjuk, azért én is eléggé fegyver központú vagyok, ha már így harcmodorról van szó.
 Kicsit flegmának tűnik a fickó, de integetek nekik, mert másra jelenleg nincs kapacitásom a sápadt valómmal. De a sensei bíztat, hogy én is osszak meg magamról valamit. Sensei! Miért? Jaj ne! Most mindenki engem figyel. Mit tehetnék? Mondjam az elememet? Vagy a célomat? Vagy azt, hogy nem értek még semmihez? Ahh!
 Közben a többiek nem láthatnak rajtam semmit, csak azt, hogy egy csepp izzadtság simul végig arcomon. Na de! Itt a szó:
- Izé! Én víz elemet használok, és ööööm.... hááát... ennyi nagyjából. Meg lehet, hogy én is orvosi shinobi akarok majd lenni. - Hmm. Ez kezdésnek nem rossz. Kéne még valami a kenjutsuról, hogy megfogjam a másik csávót. Inkább hagyjuk. A sensei felé fordulok.
- Sensei, kérem ismertesse a küldetést inkább!
avatar
Kuriyo Iso
Játékos

Taijutsu Pontok : 13

Tartózkodási hely : Minden bizonnyal Konoha...


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 157

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Terumi Mei on Pént. Dec. 09 2016, 23:16

Miután újdonsült csapattársaid bemutatkoztak, te is veszed a fáradtságot, bár nem mondasz többet annál, mint ami lényeges. Huyu furcsa arckifejezése arról árulkodik, hogy nincs lenyűgözve.
- Hát ebből igazán sokat tudtunk meg. Víz elem, és szeretnél Kiko nyomdokaiba lépni - a kezével egyfajta intést végez, mintha a világot akarná bemutatni maga előtt. A megjegyzésére Kiko egy nagyot üt a fejére, melyre egy "aucs" hangzik el, majd a fejéhez kap, hogy megsimogassa a hirtelen kapott fájdalom helyét.
- Én meg lehet, hogy segíteni fogok ebben neki! Nincs abban semmi rossz, ha a csapatban van még egy medikus. Mondjuk ha éppen lesérülsz, de én nem vagyok hajlandó rajtad segíteni, akkor ki fog? - Kiko kissé temperamentumos, ha arról van szó, hogy Huyu bunkózik másokkal, de a sensei csak megmosolyogja a történteket, sőt még fel is nevet.
- Azt hiszem, ezt élvezni fogom - jegyzi meg a sensei egy hatalmas vigyorral az arcán. Kissé összetett a csapat, és mindenkinek megvannak a maga jellemvonásai. A forrófejű, a flegma és a... Isora mi is illene a leginkább? Ha már van két F-es, akkor legyen még egy! 
- Megvan! Mi vagyunk az F csapat! A Forrófejű, a Flegma és a Fanatikus - mutogat rátok sorrend szerint; először Kikora, Huyura, majd rád. De akkor a sensei micsoda?
- Én pedig Fenomenális! - nyomja ki a melleit, majd megint elneveti magát, biztos az egészet csak poénra veszi, hiszen ha komolyan gondolná, akkor nem nevetne ennyit.
Persze gyorsan magára húzza a komoly arckifejezését, s mielőtt még bizarrabb beszélgetésbe és nevetgélésbe torkollana a küldetés, ami még el sem kezdődött, köhint egyet.
- Egy fontos embert, pontosabban egy diplomatát kell elkísérnünk a határig, ahonnan egy másik csapat veszi át a küldetést. Ez nem mond sokat, de épségben kell eljuttatnunk őt, hiszen a tudása miatt sokan fenik rá a fogukat. Háborús titkok, s egyéb információk vannak a birtokában, ami nem lenne jó, ha az ellenség kezébe jutna - mondatát itt fejezi be, s ha van kérdés, mindegyikre válaszol. Ha nincs, akkor elindultok a Hokage rezidenciához, ahol az említett diplomata vár benneteket.
- Yamaguchi Saburo Úr, a kísérete megérkezett - köszönti a sensei, majd rátok néz. Kiko kedves mosollyal üdvözli a férfit, míg Huyu csak bólint egyet.
- Áh, micsoda fiatalság! Tudjátok, nagyon finom itt a ramen! - az öreg úgy tűnik egészen jó kedvében van, és hála az égnek, ti is fellélegezhettek, hogy nem egy megfásult, mogorva öregembert kell végigkísérnetek. 

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Kuriyo Iso on Szer. Dec. 14 2016, 17:28

// Egy másféle küldetés //

 Nem annyira zűrösek, mint amilyennek tűnnek. Csak a srác. Vele lehetnek még problémák. Mondjuk, elég vicces hatást keltenek együtt. Akinek van arca, és aki nem hagyja, hogy a másiknak legyen. Én meg csak állok, és figyelek. Csak fejben, de megadom az igazat Kikonak.
 Még a sensei arcán is mosoly van. Hova kerültem? A helyzet kezd ismét kínossá válni. F csapat.
- Sensei, melyikek vagyunk ? - Nem várom el, hogy válaszoljon, talán jobb is, ha nem mond semmit erre az egyértelmű dologra. A közben kialakuló helyzet viszont megváltozik, mikor a "Fenomenális" bevezeti a küldetést. Igaza van. Annyira elfelejtettem, hogy háborús helyzet áll fenn. Elég zavaró a feledékenység. Ha például az ember a csatamező közepére téved, az nem lehet kellemes.
 A küldetés elég komolynak látszik. Biztos jó helyen vagyok? Ez egyre durvább. De előlép a személy. Hogyan kéne bemutatkozni egy fontos személynek? Kicsit arrébb lépek, megbiccentem a fejemet és:
- Uram! - Ez üdvözlésnek jelenleg megteszi. Viszont, azért nem lehet kellemes célpontnak lenni, így azért még próbálok javítani egy kicsit a csapat és a személy viszonyán. - Igen, Uram, tudjuk. Sensei! - Fenomenálishoz fordulok. - Egyéb fontos információ a küldetésről? Vagy induljunk máris?
avatar
Kuriyo Iso
Játékos

Taijutsu Pontok : 13

Tartózkodási hely : Minden bizonnyal Konoha...


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 157

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Terumi Mei on Szer. Dec. 28 2016, 13:53

//Elnézést a késedelmekért, a karácsony kicsit húzós volt. Felírok +5 chakrát!//


A sensei már nem felel semmit, csak mosolyog, hiszen az előbb, amikor a neveket említette, közben végigmutatott mindegyikőtökön, hogy megtudjátok, kit illet meg a név. Kiko a forrófejű, Huyu a flegma, és te pedig a fanatikus... ő meg a fenomenális, ahogy mondja.
A helyszínre érkezve a férfit meglátva hirtelen nem tudod, hogyan állj hozzá, biztosan azért, mert nem volt még alkalmad arra, hogy egy olyan emberrel találkozz, aki fontos lehet, mellesleg a küldetés része, és egész úton vele kell lennetek. Bár nem tudod, hogy mire számíts, hiszen sokféle öregember létezik... azok, akik idegesítőek, azok, akik kedvesek és aranyosak, és mindenkit úgy kezelnek, mintha az unokájuk lenne, vannak, akik csak a puszta jelenlétükkel és az öregedő szagukkal elnyomnak minden más érzelmet... vannak, akik perverzek, és vannak, akiket tisztába kell tenni. Abban reménykedsz leginkább, hogy az utolsó kettő: a perverz és akit tisztába kell tenni, nem fognak párosulni... az kegyetlenség lenne. Főleg, ha minden egyes alkalommal csak szándékosan rottyantana be egyet, hogy aztán bekövetkezzen a várva várt pelenkázás. De ha ránézel a férfira, nem látsz rajta olyan jeleket, ami arra utalna, hogy rossz lenne a mellette tartó út, hiszen kedvesen mosolyog... mellesleg diplomata, a diplomaták pedig nem kakkantanak be szándékosan!
- Nem, nincs semmilyen információ. Saburo urat elkísérjük a határig, átadjuk a következő csapatnak, és onnan sínen vagyunk - mutatja fel hüvelykujját a sensei, Saburo pedig bólogat mellette.
- Akkor azt hiszem, itt az ideje az indulásnak. Ne várakoztassuk meg a másik csapatot sokáig - feláll az asztaltól, majd megigazítja a ruháját. Talán a hatvan éves kort is megjárta már, ennek ellenére nem veszed észre rajta, hogy nagyon házsártos lenne és csoszogna, hiszen ugyanúgy megy, mint bármely más középkorú férfi, semmilyen betegség jele nem látszódik rajta.
- Igen, az lesz a legjobb. Így is két nap, mire a kijelölt helyre érünk, úgyhogy éjszakára tábort kell vernünk - jegyzi meg Kino sensei.
- Hohó, akkor a gyerekek minden bizonnyal szeretnének meghallgatni majd pár beszámolót az utazásaimról! - lelkesedik az öreg, mire Kino sensei elmosolyodik.
- Abban biztos vagyok, hogy szeretik a meséket - bólint felétek. - No, akkor készen álltok elhagyni Konohát? - persze, hogy készen álltok, hiszen ez a küldetés, ti voltatok szabadok, most már nincs visszaút. Az öreg felkapja a hátizsákját, a ti hátatokon is minden bizonnyal ott fityeg saját zsákotok, ahogy a sensei hátán is. Felajánlja a segítségét Saburo úrnak, de az kedvesen visszautasítja azzal, hogy bizony elbánik még ezzel a kis teherrel, a sok utazás megedzette arra is, hogy a tevét ő vigye a sivatagban és nem fordítva.


Elindultatok hát, ki Konoha nagy kapuján. Kiko végig lelkesen mosolyog, mintha már meg se lepné, hogy maga mögött hagyja a falut, Huyu pedig... mint mindig, most is olyan komoly, hogy a szomorú fűz hozzá képest vigyorog. A sensei téged figyel, hogy milyen hatással lehet rád Konoha elhagyása... persze csak a küldetés erejéig.
- Saburo úr, ha szabad kérdeznem, pontosan mire terjed ki a szakterülete? - teszi fel rögtön első kérdését Kiko. Nyilván beszélgetésbe akar elegyedni, hiszen hosszú út áll előttetek. Nem ninja tempóban haladtok, hanem egy hatvan éves ember tempójában... ami egy átlagos sétával vetekszik.
- Persze, kedveském. Mondhatjuk úgy, hogy nemzetközi kapcsolatokat építek ki nemesek, üzletemberek és befolyásosabb emberek között. Az átköttető szerepe az enyém, így biztosítom őket arról, hogy nincsenek egyedül, hanem máshonnan is kérhetnek segítséget. Ezeken a vonalakon pedig kereskedhetnek egymással, üzenhetnek. A vonalak között kialakultak nagyobb gócpontok, ahol pedig összeülhetnek tárgyalásokra. Egyszóval igen... kapcsolatokat építek ki, így nekem is vannak ismeretségeim, akik a segítségemre sietnek a nehéz időkben - meséli. Úgy tűnik, hogy nagyon szeret beszélni a munkájáról, Kiko pedig nagyon érdeklődik.
- Nehéz idők? - teszi fel rögtön másik kérdését.
- Igen, vannak. Egy diplomata élete sem a legkönnyebb és nem is veszélytelen. Mivel nekünk nem a nyers erő, hanem a nyelvünk a fegyverünk, így néha többet elérhetünk vele, mint az értelmetlen vérontással. Szavakkal és egy kis sumáksággal hamarabb megveszed az embereket, mint fenyegetőzéssel és késrázással, hiszen a ravasz ész már kitalált valamit arra, hogy megelőzze a vérontást, ami így tárgytalan lesz. A másik oldalon viszont... tegyük fel, van egy király. Vannak hűséges emberei, a lovagok. Más valaki is vágyik a hatalmára, egy másik király, aki el akarja távolítani az uralkodói pozícióból. Ha a hűséges embereket kéri meg, hogyan tegye? - tart egy kis szünetet, hátha Kiko magától válaszol, vagy bárki más, de ha nem teszitek, akkor ő maga válaszol.
- Fizess nekik eleget, többet, mint amit a felesküdött király fizet - ilyen szempontból igaz a mondás, miszerint pénz beszél, kutya ugat, ezt is csak alátámasztotta. Attól függ persze, mennyire köt valakit a hűsége.
- És vannak más veszélyei is a munkának, de erről majd később, egy másik időben... - ha persze kérdezni akarsz tőle, válaszol rá.

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Kuriyo Iso on Szomb. Márc. 25 2017, 20:53

//Egy másfajta küldetés//

Az úriember közeledik. Elég kétesnek tűnik, legalábbis nekem. Kicsit olyan a külseje, mint az egyik orvos a kórházból, furcsa és idős. Lehet, hogy tisztelendő, de így hirtelen képtelen vagyok rá. A mosoly minden esetre javít a tényálláson. Saburo úr. A sensei pedig világossá teszi a tényállást a küldetéssel kapcsolatban. Csak megvédjük, és jövünk is.
- Igaz, uram. Induljunk! - De még az indulás előtt egy valószínűnek vélt tény érkezik. Gondoltam, hogy ez egy ilyen küldetés lesz, ezért is készültem jól előre. Mondjuk remélhetőleg elég is lesz minden. Szóvá kéne tennem vajon, hogy kellhet még pár dolog? Vagy az olyan gyerekesnek tűnhet? Borzasztó belső viszály. Inkább csak megállok itt még, mire elindulunk. Majd a mesélés kerül szóba.
- Miért is ne? Hosszúnak ígérkezik az út. - És most a sensei kérdez rá a várva várt sorral: " No, akkor készen álltok elhagyni Konohát?" Erre a szívem majd kiugrik helyéről az örömben. Végre egy éles küldetés, amiben bizonyíthat.... egy pillanat. Hmm. Nem biztos, hogy képes vagyok még erre. Főleg ez a két új gyerek. Kicsit még zavar, hogy nem ismerem őket, na de majd!
- Indulhatunk, sensei!

Átlépünk a kapun, és már úton is vagyunk. Lehet, hogy újdonságot kellene éreznem, hiszen nem gyakran mentem még ennél messzebbre, sőt. Megállok, mintha egy hangot hallanék Konoha felől, de mikor megfordulok, semmi. Huyu előtt sétálok egy kicsivel, remélem nem veszi észre, hogy megtorpantam ebben a kínos pillanatban. Ez most többről szól, mint én. Hátat fordítok a falu kapujának és büszkén továbbhaladva vissza sem nézek. Becsatlakozok inkább a beszélgetésbe, ami kialakult Saburo úr és Kiko között. Csak hallgatom, ahogy elmeséli a munkáját, ami valóban érdekesnek adódhat, hiszen az elméjét és képességeit használja mindehhez. Mi meg shinobik vagyunk, a test és a lélek harcosai. Lehet lenne mit tanulnunk tőlük. És hasonló gondolatokkal sétálgatok kicsit, majd egy müzliszelletet kapok elő, úgysincs most más dolgunk, miközben az úton haladunk.
 Saburo úr egy érdekesnek induló kérdést tesz fel. Erre persze felkapom a fejemet. Hm... Ha most motivációról van szó, akkor mire is lehetne szüksége a királynak? Mi lehet erősebb hívószó, mint a becsület?
- A pénz erejével, uram? Van, hogy erősebb, mint a szó. - Remélem jól tippeltem. Úgyis csak időtöltésnek van a sztori, így hát kérdezek is, mert annyira ráérünk.
- Önt várja valaki haza, uram?
avatar
Kuriyo Iso
Játékos

Taijutsu Pontok : 13

Tartózkodási hely : Minden bizonnyal Konoha...


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 157

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Terumi Mei on Szer. Márc. 29 2017, 17:04

- A pénz, igen! Ezért veszélyes a munkám. Sokszor nem a szavaink fogják eldönteni a lehetséges kimenetelt, hanem az, hogy ki mennyire vesztegethető meg. Én persze mindig a munkámnak éltem, a pénz csakis mellékes dolog, amit akkor fogadok el, ha sikeres volt a tárgyalás, de sosem előtte, hogy valaki más javára fordítsam a végkimenetelt - vakargatja meg a szakállát. Kiko nagyon közvetlenül viselkedik vele, elvégre míg Kino sensei elöl vezeti a csapatot, ezzel is védve titeket az esetleges támadásoktól, addig Kiko mögötte halad Saburo úrral, mögötte pedig Huyu hátvédként. Hogy te azóta, mióta elhagytad szíved lakhelyét, Konohát, merre jársz, az a te dolgod.
Kiko talán azért is ilyen, mivel már volt része medikus képzésben, és szükségesnek érzi, hogy közel legyen az emberekhez, segítsen rajtuk, amikor betegek. Bár Saburo úr nem tűnt betegnek, mégis fennállt annak a veszélye, hogy könnyen beleeshet egy influenzás, lázas megbetegedésbe, hiszen öreg volt, a szervezete pedig gyengébb, mint egy fiatalé.


- Vár e valaki? Van egy macskafarmom, mondhatjuk azt is, elvégre a kis huncutok mindenhol ott vannak. Amikor távol vagyok, a húgom gondoskodik róluk, Kaede nagyi. A feleségem elvitte a betegség, a gyerekeim a Hó országában élnek. A nagyobbik lányom visszavonult a shinobi élettől és egy ékszerüzlet tulajdonosa, a középső lányom Jounin és egyben akadémiai tanár, a legkisebb fiam pedig szintén Jounin és egy olyan csapatot vezet, mint ti vagytok. A két lányomnak már gyereke is van, így öt unokám, a fiam viszont nem vállalt gyerekeket mondván, hogy veszélyes korszakot élünk és elég neki a csapat, amit vezet - meséli. Szépen telik az idő, miközben Saburo úr meséit hallgatjátok.
- És ti gyerekek? Mik az álmaitok? Mindig is shinobik akartatok lenni? Hiszen ez egy igen veszélyes munka ám - néz végig rajtatok.
- Én igen! Mindig is az volt az álmom, hogy segítsek az embereknek. Én nem elvenni akarom az életeket, hanem megmenteni azokat - jelentkezik Kiko elsőnek. Hangjában azonban valami furcsát hallasz, és nem csak ott, de látod is rajta, hogy szomorúan lebiggyeszti ajkait, és a föld felé fordítja arcát. Huyu egy sóhajtással mellésétál, majd megsimogatja a hátát. Elgondolkozol, mi történhetett, vagy hogyan jött fel ez a téma. Teljesen biztos vagy abban, hogy valami történt Kiko életében, amiről most nem igazán szeretne beszélni. Mindenkinek vannak a múltjában ilyen apró, sötét foltok.
- Én csak a legjobb kardforgató akarok lenni, és véget vetni a háborúskodásnak - Huyu végül elengedi Kikot, aki látszólag megnyugodott. Erős lány ő, nem kell félteni. Bár nem mutatja, hogy belül valami fáj, most már tudsz róla, viszont ezt egész jól titkolja, hiszen már az elején úgy ismerhetted meg, hogy mindig vidám.
- És te? Mindig erről álmodtál? - fordul feléd az öreg. A beszélgetés megnyugtatja a csapatot, amíg egyenesen haladtok át az ösvényen az erdő mellett. Szerencsére eddig jele nincs veszélynek.

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Kuriyo Iso on Vas. Ápr. 02 2017, 16:40

// Egy másfajta küldetés //

 Hm. A pénz. Túl sok mindent irányít ebben a világban. Lehet, hogy romlottnak tűnhet emiatt, de sok embert meg is segíthet. A szegénység egy rossz példa a segítésre. Hm. Nem kéne ennyit gondolkodnom, inkább felzárkózni, mert már lassan közelebb sodródom Huyu-hoz, mint Kiko-hoz és Saburo úrhoz. Fejemet felkapva sietek előre, hogy visszacsatlakozhassak a beszélgetésbe, amiből ugyanis nem akarok kimaradni. Ez túl kellemes állapot egy küldetéshez képest. Kellemes, zöldellő természet, séta, beszélgetés. Valami nem stimmel. Mondjuk ki vagyok én, hogy ítélkezzek a sors fölött? Inkább hallgatózok még egy kicsit.
- Részvétem miatta. - Lehet, hogy nem kellett volna feltenni a kérdést, habár egyéb érdekes tények is kiderülnek. A macskákat mondjuk utálom, de kinek mi. - A macskák... - Lehervad a tekintetem. Rémítőek. Viszont, jó tudni, hogy a család attól még nagy. 
- Ezt jó hallani. Mármint, hogy vannak még mások is tevékenykednek. - Aztán magamba is súgok egy ilyesmit. - És persze nem mind genin, mint én. - Remélem senki sem hallja.
Közben persze telik az idő, az a baj, hogy csönd van. Ezek a csöndes intervallumok mindig zavaróak, mert ki tudja mi következik. Lehet akár egy vészjósló csatacsönd, vagy a humort és megnyugvást kísérő hangszegénység. De aztán elszabadul még egy kérdés. Kiko? Annyira keserű a hangja. Kicsit messzebb állok, mivel a komornak tűnő srác lép előre. Gondolom, nem éppen a legjobb alkalom, hogy én is hozzátegyek valamit. Hm... De ez annyira kíváncsiságot keltő dolog. Vajon... az egyik szülője vagy testvére... Jaj elme! Hagyd már a gondolkozást és inkább figyelj!
 Az államat vakarva figyelem, ahogy Huyu is hozzátesz valamit a beszélgetéshez. Annyira menő! A lelkem könnyezni kezd, ahányszor megszólal. Lehet, hogy a segítségét kéne kérnem, hogy engem is emeljen fel ilyen szintre. Aztán Saburo...
- Én? - Mindenki figyel. Habár nem mutatják ki, mindenki figyel. Az őszinteség a legegyenesebb válasz. - Erős akarok lenni, mint az édesanyám. Konoha egyik orvosa, aki sokkal többet segített már az embereknek, mint én valaha is fogok. - A tekintetem lekókadni látszik. - De megpróbálom. - Felkapom egyből. - Végül is ez az élet. - És közben figyelem, hogy az idő hogyan telik, hogyan haladunk az úttal.
avatar
Kuriyo Iso
Játékos

Taijutsu Pontok : 13

Tartózkodási hely : Minden bizonnyal Konoha...


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 157

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Terumi Mei on Szer. Ápr. 05 2017, 17:00

- Mi a bajod a macskákkal? - néz rád hátra Kiko, és ez még ha nem lenne elég, durcás arccal sétál melléd és folytatja onnan az útját tovább. - Amikor szomorú vagyok, csak az ölembe kapok egy kiscicát, és addig simogatom, míg meg nem nyugszok. Az emberek nem tudnak sajnos dorombolni - pislog rád nagy szemekkel. Ezen a kijelentésén Kino sensei röhögni kezd.
- Hacsak a henge no jutsuval nem változol át macskává - jegyzi meg hátra a lánynak. Több sem kellett, Kiko úgy nézett rád, mintha az angyala jelent volna meg előtte.
- Tényleeeg? Megtennééééd? - csillogó szemekkel bámul rád. Huyu erre egy hatalmasat csap saját homlokára.
- Sensei, talán nem kellene ennyire bátorítani, a hülyeség ragadós - folytatja Huyu, erre már nem csak a sensei, de Saburo Úr is nevetni kezd. A társaság egyre jobban kezd feloldódni, már nyoma sincs az előbbi szomorúságnak, amit Kiko produkált.
A társaság hirtelen megáll, legalábbis te megállni kényszerülsz, amikor Kiko megragadja két kezével az arcod, megcsipkedi, mint ahogy a nagymamák szokták az unokájuknak, a saját arcát pedig a tiédhez dörgöli.
- Pedig nézz rá, Huyu, milyen cuki kiscica lenne belőle! Egyébként is ritka a heterokrómiás macska - kijelentésére a sensei zavartan néz hátra.
- Mi a fene az a heterokrómia?
- Jaj, sensei, hát nem tudod? Heterokrómia az, amikor valakinek az egyik szeme ilyen színű, a másik amolyan. Ne érts félre, Iso, gyönyörűek a szemeid! - csodálja őket, miután végre elenged és tovább haladtok.
- Nem én tanultam medikusnak! - vág vissza a sensei, aztán persze elmosolyodik, s örül annak, hogy a csapata ilyen szavakat ismer, és fejlettebbek agyilag, mint amilyennek látszanak. 
- Fel a fejjel, mi is geninek vagyunk, csak a szüleink hamar elkezdték az oktatásunkat - Huyu próbál téged felvidítani. Talán mégsem olyan hideg, mint amilyennek tűnik, csak egyszerűen lusta, hogy kimutasson más érzelmeket is.


Az út egyelőre gondtalanul telik, már úton lehettek úgy fél napja, amikor a sensei megállít titeket. Látod Huyun is, hogy azonnal a kard markolatára helyezi a kezét, és Saburo úr egyik oldalára siet, míg Kiko a másikra, a sensei pedig elöl áll. Érzed, hogy valami nem stimmel. Ha ők is megálljt parancsoltak és ilyen a felállás, akkor valami történni fog. Az a valami pedig nem kecsegtető. 
A bokrokból hirtelen három maszkos alak ugrik elő, teljes fekete felszerelésben, mindegyiknek valami másfajta fegyver az oldalán. Az egyik katanával, a másik nunchakuval, a harmadik pedig egy *chigirikivel.
- Rendben, csapat! Tudjátok, mi a dolgotok - jelez a sensei. Persze, hogy tudjátok: megvédeni Saburo urat, akit minden bizonnyal ez a banda el akar fogni, vagy pedig csak szimplán rosszkor voltatok rossz helyen.
Egy ideig nem tudod, kit támadj először, de Huyu, Kiko és a sensei már támadásba is lendültek. A sensei látszólag a legerősebbet foglalta le, aki a chigirikivel támadt rátok, Huyu a katanással küzd, míg Kiko a nunchakussal. Segítesz valakinek, vagy addig őrzöd Saburo urat?




*chigiriki: láncos buzogány. Egy kb. 1-1,5 méter hosszú fa (bambusz) bothoz erősített kb. 1-1,5 méteres lánc, a végén egy fém súllyal, ami gyakran szögekkel volt kiverve.

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Kuriyo Iso on Pént. Ápr. 14 2017, 16:48

// Egy másfajta küldetés //

- Semmi, semmi... - Próbálom egyengetni a dolgot, melyre a kezeimmel is rásegítek, mivel valahogy ezek az állatok sosem feküdtek számomra. Mindig rémekhez kötöttem őket a nagy, rémítően egyenes pupillájukkal és fájósra-kaparós karmaikkal. De Kiko más véleményen van. És rám néz... Aucs. Rossz előérzet. - Ja... Bár szerintem... jópáran tudnak, ha érted mire gondolok. - Utalgatok én itt.
 A sensei pedig még rá is kezd. Imádom meg minden, de mindannyiunknak megvannak a pillanatai. Lelkemben kiáltozok, hogy "sensei, miért?", de kívülről nem merek mást csak mosolyogni, mielőtt még megtalál valamelyikük. Gyorsan tarkómat kezdem vakargatni.
- Majd talán ha tábort vertünk... - Próbálom terelni a szót. - Milyen szép időnk van, nem? - De Huyu nem hagyja. Most legbelül azt kiabálom, hogy "Huyu, miért?". Ennek egyenes következménye lesz, azt biztosra veszem. Túl közel sétálok Kikohoz, hogy semmit ne reagáljon erre a csípős megjegyzésre... És megtörténik... Megragadja arcomat, én meg csak mint erőtlen báb követem a mozgással. Legbelül biztos meghaltam már, vagy valami és ez az örök büntetésem.
- Igen, sensei! - Arrébb ugrok gyorsan,a mint fogása lazábbá válik. - Annak az a neve. - A sajgó pontokat simogathatom, de egy ideig még megmaradnak. És közben Huyuról is kiderülnek dolgok.
- Kösz! Ja... lesz mit tanulnom tőletek... - be kell ismerni, amit be kell ismerni. Még közel sem állok magasan sem fényesen, így minden pont, amibe kapaszkodhatok, a kiút az alagútból.

 Legalább az idő telik. És nyugodt a nap, semmiféle izgalom nem képes felzavarni ezt a lágy vízfelszínt. Vagy mégis? Egy vihar közeleg, amikor meglátom, hogy mindenki harci állát vesz fel. Rosszul indul. Gyorsan egy kunaiért nyúlok, közben nem tudom mi történhet, a csapatot nézem. Mindenki olyan magabiztosan tudja a dolgát, hogy az már rémítő. Három feketébe burkolózott alakot látok. Jaj nemár! Miért az első küldetésen történnek ilyenek? Azt hittem egy meghitt séta lesz... Jó. Ezt még én sem hiszem el már. Erre a pillanatra vártam titokban, itt az idő, hogy bizonyítsak magamnak. A sensei szólt, én meg bólintok. Egy terv vetül fel, ami még mindig jobb, mint a többi eshetőség. Saburo urat kell biztonságba helyezni. Pár pillanat alatt felmérem az utat és a környezetet. A legfontosabb tényező itt a sűrű növényzet, ami miatt mi is alig vettük észre az ellenfelet. Itt az esély. Saburo úr mellé ugrok, egy kunaival a kezemben, és valahogy így:
- Uram, kérem kövessen! - Majd egy füstbombát dobok a földre, amiből egy hatalmas füstfelhő keletkezik, mely az utat eltakarja. Megragadom a  bácsi karját és a támadóktól nem nagyon messzire, osonkodva a bokrokhoz terelem, ha engedi. Nehéz látnom az utat, és felmérnem a terepet, de ahogy beugrunk a  bokor alá már tisztább a kép.
- Használja az ágakat, hogy eltakarja magát! Így kevésbé leszünk láthatóak. -A környezet a felettünk elterülő hatalmas bokorból, és egy előttünk álló fából áll, ami még pont elfedi a mi földszinti fejmagasságunkat. Félek, hogy lehet egy negyedik személy , akár ötödik, így folyton figyelek. De közben meg a társaim harcolnak. Tennem kell valamit! Heuréka! Huyunak és a senseinek tudok, hiszen ők vannak közelebb. Chakrát gyűjtök, kézjeleket formálok.
- Bunshin no jutsu! - halkan idézem meg a technikát, melyből egy illúziós másolatom születik meg a fa mögött. A foszladozó füstfelhőn keresztül a Huyuval harcoló ellenfél felé kezd rohanni, és egy rúgást próbál intézni. Nem akarom megsebezni az ellenfelet, nem is tudom, de legalább elvonhatom a figyelmét. Várom, mi történik.
avatar
Kuriyo Iso
Játékos

Taijutsu Pontok : 13

Tartózkodási hely : Minden bizonnyal Konoha...


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 157

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Terumi Mei on Kedd Ápr. 25 2017, 11:41

// Elnézést kérek a késésért //


A bokorból kiugró ninjákra gyorsan kellett reagálnod. Szinte másodpercek töredéke alatt gondoltad végig a következő terved, miszerint jó lesz megbújni a bokrok tövében, ahol Saburo úrnak nem eshet bántódása. Marha nagy mázlid volt, hogy az ellenség oda se bagózott rád, de biztos, ami fix, szükség volt a füstbombára, hogy eltakarja a menekülésetek nyomát. Saburo úr mintha meg sem rokkant volna, legalábbis arcán nem igazán véltél felfedezni rémültséget, inkább meglepettséget, de készségesen követett ezzel az arckifejezésével. Szót fogadott neked - hát micsoda alpáriság, hogy egy fiatal gyerek parancsoljon az idősebbnek! *mondaná a nagyszülő, aki rövidesen rájönne, hogy a hétszázát, igaza van a kölyöknek, elvégre tapasztaltabb, s ha nem lenne, kinek főznék húslevest?* -, eltakarta magát az ágakkal, s úgy nézett ki, mint aki farsangra bokornak öltözött. Csendben lapított, mint predátor az áldozatára várva, csakhogy most ő volt a préda. Kérdőn nézett rád, hogy mégis miért támadnak rá védtelen emberekre a semmiből? Ebben a megfogalmazásban mellesleg hazugság lenne az egész, elvégre nem voltatok védtelenek, s ha egy csapatból egy tag már védtelen, akkor nem jelenti azt, hogy mindenki más az.
Amikor egy klónod ugrott ki a bokorból épp a közel harcoló kakasok mellett - ergo, a sensei és Huyu mellett -, az illető úgy megugrott, hogy egy pillanatra azt hitted, hogy a pocsolya, ami alattuk terült el, az az ő műve, és mondani sem kell, hogy nem éppen jutsu által odakerült víz. Jó, hogy nem, a természet szülte oda!
- Mi a...?! - hallod is a visszajelzést a maszkos férfitól. Bár az egyszerű bunshin no jutsu könnyedén köddé vált, mégis elég volt arra, hogy úgy meglepődjön, hogy Huyu egy végzetes csapást mérjen rá. Eközben a sensei is végzett az ellenfelével, majd Kiko egy akkorát ütött a férfiba, hogy az abba a bokorba repült pont, ahol te tartózkodtál Saburo úrral. A legyőzött férfi meghökkenten nézett rád, majd előrántott egy kést, melynek éle megcsillant a fényben.
Cselekedned kellett minél gyorsabban, mivel nincs időd, hogy megvárd, míg a többiek lépnek helyetted. Döntened kell: megölöd a férfit, vagy életben hagyod? De az utóbbival talán végzetes árat fizetsz. Mennyire könnyű elvenni egy emberi életet akkor, amikor arra teszed fel a léted, hogy megmentsd azokat?

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Kuriyo Iso on Szomb. Ápr. 29 2017, 14:50

// Semmiség ^^ //

 A klónom akciója teljes sikerrel zárul, annak ellenére, hogy nem minden éppen úgy történik, ahogy megterveztem. Érthető, hogy egy valódi csatában még nincsen olyan sok hasznom, mint egy ilyen elterelésszerű rajtaütésnél, mint amit most kiviteleztem. Mondjuk, mikor Huyu levágja ellenfelét, és a sensei-nek már nincs szüksége arra, hogy távolról aszisztáljak neki, úgy gondolom, talán elővehetek egy senbon-t és talán megpróbálhatom kiiktatni a harmadikat, amelyikkel Kiko még küzd. Éppen szemmagasságba emelem a fegyvert, mikor egy hatalmas ívvel a bokorban landol mellettem és Saburo úr mellett. A szerencse, hogy itt vagyok én, az viszont nem, hogy a vedendő személy is jelen bújkál. Egy pillanatban remegni kezd a senbont tartó kezem, és gyors izzadtság vetül el az arcomon, mikor farkasszemet nézek az ellenféllel.
 És már egy kése is kéznél van! Majdhogynem elvakít a villanás, de tudom már, hogy döntenem kell. Ha egy az egy ellen küzdelem lenne, valószínűleg meg sem próbálnám teljesen hatástalanítani. De most más a helyzet, itt van egy személy, akinek az épsége mindennél fontosabb jelenleg. Attól én megszegem a hivatásom tanulását, hogy megpróbálok megölni egy emberi lényt? Egy dolog biztos, nem akarásnak nyögés a vége. A bal kezemben remegő senbon már nem ringatózik tovább, és jobb kezembe veszem hátamról a  wakizashit, melyet nyakmagasságba emelek.
- Saburo úr! Kérem vigyázzon! - Próbálok utalni neki rá, hogy meneküljön a sensei-hez, és a többiekhez, akik meg tudják védeni. Majd rátámadok a fekete ruhásra. Úgy csapok a tőrrel, hogy ki kelljen védenie késével. Mindketten erőt fejtünk ki, a pengék tolják egymást, folyamatosan remegnek. Ha képes vagyok rá, bal kezemmel megragadom az alak csuklóját és jól megszorítva, engedek a pengék szorító kötélhúzásából, és a wakizashit felkarjába szúrom. Ha elejti kését az remek, de ha nem, még az is használható alkalom, mivel gondolom, az izmokba szorult tőr elég elterelést nyújt ahhoz, hogy megkerülve őt a második és a harmadik nyaki csigolya közé szúrhassam a másik kezemben lévő senbont. Ha sikerrel járok, az idegek megszúrásából keletkező fájdalom éppen elég, hogy hatástalanítsa a fickót. Akkora fájdalommal nem hogy harcolni, de lehet mozogni sem tud egy ideig majd. Persze, csak ha sikerrel járok.
 Viszont ha sikerrel járok, ha nem, kiugroka  bokorból és azt kiáltom:
- Sensei! A harmadik a bokorban van!
avatar
Kuriyo Iso
Játékos

Taijutsu Pontok : 13

Tartózkodási hely : Minden bizonnyal Konoha...


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 157

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Terumi Mei on Csüt. Jún. 01 2017, 20:37

/Elnézést kérek a késésért. +10 chakra a jutalmad! /


Saburo úr meglapul kiáltásodra, hogy még véletlenül se kerüljön bele a pengék vad csatájába... vadnak nem nevezhető, de eléggé hatásosnak bizonyult, amikor a fickó a nyakához kapott, hogy kihúzza a bénulást okozó senbont. Avagy kihúzná, ha tudná, hogy merre van, ugyanis a bénulás következtében úgy nézett ki, mint egy csökevényes kezű t-rex, ami próbálja bevetni az ágyat. Lehetséges, hogy a senbontól már nem érzékelte a távolságot sem, vagy szimplán nem tudta annyira kinyújtani a kezét, hogy el is érjen vele valamit, vagy ha sikerült is volna kihúzni azt a tűt, már késő lenne, ugyanis a fájdalom használt. Nem neki, valószínűleg inkább neked, akinek volt ideje arra, hogy odaszóljon a senseinek, aki hallva segélykiáltásodat, máris beugrott a bokrokba, és hason szúrta a pasast. Amikor végre Saburo úr is kimászott a bokrok takarásából, mindenki rád szegezte a tekintetét.
- Sensei, nem kellett volna kikérdezni? - teszi fel kérdését rögtön Kiko, mintha meg se kottyant volna neki az, hogy egy embert meg kellett ölnie. Lehetséges, hogy nem ez az első alkalom egyikőjüknek sem, hogy ilyen helyzettel kell szembenézniük. 
- Felesleges lett volna, mivel tudjuk, mit akart. Szóval... mit is akart? - a sensei összecsapta a kezét, majd megdörzsölte, mintha csak megakadt volna közte a kosz és le akarná porolni. Saburo úr megilletődötten nézett, majd megtörölte a homlokát.
- Ez egy olyan dolog, amit majd talán akkor vitatunk meg, ha tábort vertünk, nyugodt körülmények között. Bár nem mondom azt, hogy a fáknak nincs fülük - feleli a férfi egy kis idegességgel vegyülve a hangjában. Mintha a sensei rájött volna valami olyasmire, amire nem kellett volna. Hiszen nem lehet semmi sem olyan könnyű, hogy el kell kísérni egy férfit a határig, majd átadni egy másik csapatnak... itt valami sokkal mélyebb dologról van szó.


A csapat végül letáborozott egy tisztáson. A sensei elő akarta készíteni a tábort, míg Kiko tűzifát gyűjteni, Huyu pedig őrszemet állni, hogy őrizze a többieket, amíg mindennel elkészülnek. Kérdés az, hogy te kihez csatlakozol?


// Négy lehetőséged van: csatlakozni Kino-senseihez, aki a tábor körül tevékenykedik; Kikohoz, aki tűzifát gyűjt; Huyuhoz, aki őrszemet áll és veszélymentessé teszi a tábor környékét; Saburo úrhoz, aki csak ül és csodára vár. Akárhogy is választasz, lehetőséged van beszélgetni bármelyikükkel. Levezetheted te is, hogy mit kapsz válaszul, de várhatsz rám is, és egybe válaszolok minden kérdésedre, amennyiben vannak. Lehet egy ötödik lehetőséged is, amely nem kapcsolódik egyikhez sem. //

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Konohai Kilátó

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.