Zake

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Zake

Témanyitás  Zake on Kedd. Nov. 29 2016, 00:52

Segíts magadon, Isteni is…


Kora reggel volt, amikor újdonsült lakhelyem ablakán beszűrődött a reggeli nap fénye. Kellemetlen, sőt, inkább fájdalmas volt az ébredés. Nem éreztem magamban semmi lelkesedést a következő napra. Bíztam benne, ha nem kelek fel, akkor elfelejtődők, és nem kell csinálnom semmit. Persze ez egy naiv ábrándozás volt, mivel Yama már az ajtómban ált.
- Zake! Ki az ágyból! Munkám van a számodra. – vágta a fejemhez, és amilyen hirtelen megjelent, úgy el is tűnt.
~ Ilyen az én formám… csak azért mert „megmentette” az életem rendelkezhet is felette? ~ Merengtem magamban, de persze közben erőt vettem magamon, felkeltem magamhoz vettem a ruháimat majd elkezdtem készülődni. Pár perc alatt készen álltam mindenre, ami csak a csövön kifér.
- Yama! Kész vagyok, de ha nem gond még mielőtt elhalmoznál „jobbnál-jobb” feladatokkal, előtte futnék pár kört a házkörül. Nem megyek messzire csak itt a közelben, oké? Oké, köszi, hali..  – mondtam neki és már ott sem voltam. Akarva akaratlanul mindennapomat futással kellett kezdenem, mivel a testem nem elég erős, és nem vagyok képes hosszabbtávon nagyobb erőkifejtésre.
~ Gyerünk Zake! Ma három körrel többet kell futnod, mint tegnap! ~ Futás közben mindig lelkesítenem kell magam, mivel mindenegyes lefutott kör komoly fizikai fájdalmakat okozott.
~ Ezt nem hiszem el… utálom az egészet. Annyira könnyű volt minden ott*. Yama is ahelyett, hogy segíteni csak feladatokat bízz rám. Tudja nagyon jól, hogy szükségem van minden erőmre ahhoz, hogy megtaláljam a férfit, aki mindent tud a múltamról.~  Futásközben mindig a múltam járt a fejemben. Nem tudtam kiverni a fejemből azt a húsz évet, amit egy gép belsejébe töltöttem. Szerencsémre mikor ilyeneken gondolkodtam az a három plusz kör szinte lefutotta magát. Kicsit fáradtan, sajgó lábakkal mentem vissza Yamához.
- Megjöttem, mondhatod.
- Ma mennyivel futottál többet? – kérdezte egy kis pajzán mosollyal az arcán.
- Három. De azt mond, mit kell csinálnom ma! – mélyen belül reménykedtem, hogy nem megint valami monoton unalmas „tedd, ide tedd oda” munka lesz.
- Zake, ma egy kicsit komolyabb feladat vár rád. – mondta Yama, és nem csigázott tovább, mert látta a szememben a csillogást.
- Tegnap kaptam egy számomra fontos csomagot. Sajnos hiányos volt, ezért be kéne menned a faluba és beszerezni pár dolgot.- mondta majd rám nézett.
- Ne nézz így, ez egy komoly dolog. Nem, hogy örülnél neki, hogy végre nem valami gyerekes feladatot adok neked. Végül is már felnőtt vagy, vagy mi a fene…- mondta és a kezembe adott egy listát, és elegendő pénzt a listán szereplő áruk megvásárlásához.
- Akkor elmentem, sietek vissza! -  mondtam, és elindultam a faluba…

5 órával később

- Te normális vagy??? – nyitottam be Yamához.
- Na mi van, megjöttél? Nem tartott egy kicsit sokáig? – kérdezte, majd a reggeli pajzán mosoly mostanra kacagássá fakadt.
- Ahogy látom kicsit megviselt vagy. Na, mesélj… - mondta, majd kivette a kezemből a „számára fontos dolgokat.”
- Hol is kezdjem? Mondjuk ott, hogy már az odafele úton a hegyek között, ahogy mentem, elmentem egy zöldebb rész mellett, ahonnan egy rakás kutya támadt rám. Szerintem milyen érzés volt? Mondjuk szerencsémre csak egy nagyobb testű volt a többi az kisebb, na de akkor is!! Érted, alig indultam el, és.. szerintem te ezt tudtad. Sőt! – mondtam és gúnyosan rá néztem, majd folytattam a fergeteges napom részletezését.  – Úgy futottam, mint előtte még soha… vagyis az elmémben már futottam így. Többet futottam, mint reggelente szoktam, még jó, hogy folyamatosan edzem magam, a jobb kondícióért, mert ezek a kutyák elég vadnak tűntek. Futás közben szerencsére kiértem a sziklás részről, vagyis inkább beértem egy erdős részhez. Régi érzések és emlékek törtek fel belőlem, mihelyst egy kis előnyre tettem szert azonnal felmásztam egy nagy fára és keresni kezdtem egy méretes ágat, amit a saját alakomra formálva félre vezessem a kutyákat.
- Ááá igen, jutsut használtál? Mesélj, hogyan formáltad a technikát. – érdeklődött Yama és én folytattam, hiszem korántsem volt vége a történetemnek. 

- Nem nagyon emlékszem a pontos részletekre, szinte ösztönből jött az egész. Megragadtam a „fát”, és a chakrám segítségével a saját alakomra formáltam. Ez idő alatt a kutyák beértek és a fa tövében ugattak. Az hamisítvány, miután elkészült elterelte a kutyák figyelmét így volt esélyem elmenekülni, vagyis inkább hagytam a kutyákat, nem volt szívem őket bántani. Na, de félre a tréfát, még közel sem vagyok a végén. Ezután beértem a faluba és rögtön a listán szereplő dolgok beszerzésén agyaltam. Amúgy nem tudom, hogy a rizs mióta fontos „dolog”. Oké, ha éhes az ember egy marék rizs életet ment, na de ne már. Simán kibírtad volna nélküle is. Mindegy. Betértem az első boltba és szinte mindent megkaptam, ami a listán volt. Szinte mindent, érted majdnem mindent, de neked friss hal kell, ja, nem várjál, tőled idézek:…frissen fogott… Nem mindegy neked, hogy mikor fogták azt a halat. Na de folytatom. A faluból egészen a kikötőig egy idegesítő öreget kellett hallgatnom, aki szintén arra fele ment. De nem baj, túléltem. Nagyon hosszú és monoton séta volt, de legalább nem akart ártani nekem senki. Lassan de biztosan leértünk a kikötőbe, és amint lehetőséget láttam rá otthagytam a bolond öreget. Elkezdtem keresni egy halászt, akitől vehetek neked frissen fogott halat. Találtam egy férfit, aki nagyon segítőkész volt, és azt mondta, ha segítek neki az újabb adag hal kimerésében, akkor ad nekem annyit amennyi elég lesz. Hát, nem volt mit tennem, már fáradt voltam és már nem vágytam másra, csak arra, hogy hazaérjek, és jól arcon csapjalak a FRISSEN FOGOTT haladdal. Kihajóztam vele, és szerencsémre hamar elértük a hálót jelző bóját. A férfi a kezembe adott egy kampós végű botot, ami elég hosszú volt ahhoz, hogy a hajó orrából kihajolva elértem vele a bóját, és így be tudtuk húzni, és szerencsénkre volt hal a hálóban bőven, szóval bőséggel jutott nekem is. Miután kikötöttünk és megköszöntem a halásznak a halat siettem vissza, hogy még időben hazaérjek. Megmondom őszintén, nem vettem észre az idő múlását. Azt észrevettem, hogy úgy nézek ki, mint akit megrágott egy falka kutya, majd ízléses cafatokban egy mesterember egymásmellé pakolgatta a darabokat, ahogy éppen jónak látta. De ettől eltekintve, megvolt minden a listáról, a pénzel is jól takarékoskodtam, főleg úgy, hogy a halért még meg is dolgoztam. De remélem megérte, és valami finomat főzöl. – mondtam Yamának, és vártam, hogyan reagál a mai kis napomra.
- Azért ez nem sok minden, amit elmeséltél. Amúgy nem főzni fogok. Nem tudod rólam, de egy különleges kenőcsőt kell használnom a lábamra. Azok a dolgok, amiket hoztál, és azok, amik a tegnapi csomagban voltak egy konohai barátomtól érkeztek. Tőle tanultam a receptet, amit majd egyszer neked is megtanítok. Amúgy pedig köszönöm.

- Hát igazán nincs mit, de ide figyelj a rizs is a kenőcsődhöz kell?
Ja, az nem. Az lesz a vacsora.
- Yama te szemét! – böktem oda neki, majd ahelyett, hogy hallgatnám a fecsegését, meg a levegőbebeszélését, inkább kimentem és újra futni kezdtem.
Mindenegyes lépés maga a pokol volt, de a cél szentesíti az eszközt. Folyamatosan az volt a fejemben, hogy egyszer elérem azt a szintet itt, amit elértem a mesterségesen generált világban.
~ Zake képes lehetsz bármire, csak sok kemény munka kell hozzá. Hidd el magadról, hogy bármit elérhetsz. Tudod, hogy ezeket a dolgokat fejben már tudod? Készítsd fel rá a tested… ~ Merengtem futás közben, míg nem annyira besötétedett, hogy abba kellett hagynom a futást, és vissza kellett mennem.
Vacsora!!! – kiáltott Yama.
  - Na, pont jókor.
 
                            
 

*Utalás az előtörténetből kiderült múltra, mivel Zake születésétől kezdve egy mesterséges világban élt, ahol nem voltak ilyen szintű fizikai korlátai   
avatar
Zake
Játékos

Taijutsu Pontok : 29


Adatlap
Szint: C
Rang: Civil
Chakraszint: 187

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Zake

Témanyitás  Hatake Kakashi on Vas. Dec. 04 2016, 14:11

Egy kis eseményszösszenet se több, se kevesebb. Nekem tetszett, kíváncsi vagyok idővel mi sül ki a karakterből.

+ 5 Ch és +1 Tjp (Ezt az értéket fogod a legnehezebben kapni, ugye nyilvánvaló okokból) hull a vacsora mellé.

Csak így tovább!

_________________

Mesélések:  Ayanokoji Hinami, Ayanokoji Ikari, Sharo Lu, Hyuuga Shakaku, Kenshiro Izuna-Kenshiro Mika + Előre katonááák
avatar
Hatake Kakashi
Mesélő

Specializálódás : Csendben maradás

Tartózkodási hely : Maszk mögött


Adatlap
Szint: S
Rang: Haraggombóc
Chakraszint: Yeah boiii

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.