Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Ayanokoji Takashi on Kedd. Ápr. 04 2017, 12:19

A világ megőrült, ha engem kérdeztek. A Láng szövetsége hadat üzent az Atsuinak, mintha ez olyan jó ötlet lenne. Tény, az Atsui terjeszkedik és sokkalta inkább már szövetség, mintsem egy szervezet, de akkor is. Míg mi, a Villám országa, a Tűz országa, a Víz országa és a Szél országa vagyunk érintettek, addig a Föld országa semleges maradt. Ez csak annyit jelent, hogy egyel kevesebb nagy nemzet támogat minket, míg az Atsuit sok kisebb nemzet.
- *Sóhaj* És én megragadtam a kölykök játszogatásával.
Tény, valakinek fel is kell készítenie az utánpótlást, de hogy pont nekem? Na mindegy. Egy fának nekidőlve sóhajtoztam sorsom elképzelése végett. Hogy is kerültem ide? A frontharcok után fél szemem elvesztettem, Shizune visszahozott az élők közé én pedig mire észbe kapok már ki is használja azt, hogy bejön nekem. Mint minden nő? Ehh. Chuunin mellényemet és kapucnimat megigazítva dőltem előrébb. Összekulcsoltam kezem és odaálltam a terep közepére. Az egyik genin egy Víz országi lány, egy bizonyos Hirota Yukionna. A másik egy fiú, ki a Tűz országából jön, Humira Akashi névvel. Ha ez nem lenne elég, az adatlapom és a Villám országában való hitetlenség miatt rám küldtek egy Tűz országi felügyelőt. Hurrá. Ne rinyálj már.
Dantenak igaza volt. Ezzel a kis képzéssel is előrébb viszem a ninja világot, még ha csak apró, parányi lépésekkel is. Elvégre ők lennének a jövő, nem de?



// Mint sejtitek a pvp egy alternatív univerzumban lesz lejátszva, úgy a legegyszerűbb. Az elején egy kis bemutatkozás, mini szockodás lesz megejtve, nyugodtan, kényelmesen. Amit a karaktereitek tudnak: A Tűz országa területén egy kis elrejtett erdőben lesztek kiképezve egy Villám országi chuunin által, ki megjárta a frontot, ezáltal hitelesebben bizonyára felkészítve az elkövetkezendő csatákra. A mesélőnk: Hyuuga Hinata. //
avatar
Ayanokoji Takashi
Játékos

Taijutsu Pontok : 151

Tartózkodási hely : Kérdések közt


Adatlap
Szint: A
Rang: Chuunin
Chakraszint: 593

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Hirota Yukionna on Szer. Ápr. 05 2017, 20:41

// Nem voltam túlzottan tisztában azzal, hogy ki után is kéne írnom... remélem, nem baj, hogy máris írtam^^// 

Szépen ragyog a nap. Kellemes és meleg fénye volt. Az ilyen csodás napok, pont arra szolgálnak, hogy pihenjünk. Csak úgy sétálgatunk és élvezzük a kellemes semmittevést... Henyélünk.. eszünk.. olvasunk.. na meg ilyenek.. szép az élet. Ó, a jó büdös francokat szép! Eszünk, iszunk ,vigadunk? Hát persze, hogy nem. A kellemes semmittevés helyett, már megint mennem kell valahova. Kiképzésre köteleznek.. hát hurrá...
Valami orbitális baj lehet a világgal, ha nem látják, hogy egy ilyen nap a pihenésre van... csak úgy, mint az összes többi. Semmi kedvem valami begyöpösödött fronti papóka utasításait hallgatni, s jópofát vágni az egészhez. 
Nagy szenvedések közepette keltem ki a pihe-puha ágyikómból, s vettem rá magam, hogy valami emberhez hasonló lényt alkossak magamból. Gyorsan felöltöztem, összefogtam a hajam, fogat mostam végül összepakoltam. Kikaptam egy almát a hűtőből, majd kiléptem az ajtón végül elfordítottam a kulcsot a zárban. Sóhajtottam egyet, majd elindultam.
Na, igen... ezen esemény óta már eltelt pár nap. Ugyanis a tűz országába kellett mennem... és hát, az nem a sarkon van. De ilyen hosszú idő alatt se sikerült megbékélnem a gondolattal, hogy már megint csinálnom kell valamit. Szeretem a semmittevést...
Nagy mázlimra már nem voltam messze a kijelölt kiképző területtől. Az út alatt pedig elég időm volt elgondolkodni pár dolgon. Például, hogy milyen ember lesz a chunin.. ha megjárta a frontot, akkor tuti hiányzik pár végtagja... és ha jól emlékszem, nem én leszek ott egyedül ezen a felkészítésen... a másik emberre is kíváncsi vagyok..  De.. mégis miért kell engem felkészíteni a frontra? Miért kéne nekem arra a harcmezőre menni? Körülbelül semmi kedvem sincsen a halálba rohanni, csak azért, hogy utána elmondhassák rólam „ Ő is a jövőért küzdött”. Ne igen.. jövő... a fiatalok a jövő... vagyis én. Tehát ha én meghalok... nem lesz jövő. Márpedig, jövőre szükség van. Ezért nem szeretnék öngyilkos módjára kirohanni a frontra, még akkor sem, ha megígérik, hogy szép sírkövet kapok....
Végül kis idő elteltével megérkeztem a tűz országában lévő, eldugott kis erdőbe. Sok mindent nem tudok hozzáfűzni a táj adottságaihoz... zöld... nagyon zöld...
A terep közepén egy kapucnis ember álldogált.... tehát vagy egy erdőszerető chunin, vagy ő az, aki kiképez minket. Lassan közelebb sétáltam, s reménykedtem benne, hogy nem ugrik azonnal a torkomnak...
- Hoy! – emeltem fel egyik kezem...  Ó.. a megszokás hatalma. .- ... Vagyis Jó napot! Vagy ömm... Hello? – Á.. mindegy... sikerült az első megszólalásommal elásnom magam... Legalább köszönni megtanulhatnék.
Homlokomat a kezembe temettem, s próbáltam újraértékelni az életem.
- Ön... vagyis te.. vagyis maga lenne az a villám országi chunnin akihez jönnöm kéne kiképzésre...? – ha most megszólítottam egy random embert... nekem végem.. .-  Na... megpróbálom értelmesebben kifejezni magam. Pár napja elindultam megkeresni az életkedvem, de jól elbujt az a kis szemét... nem látta véletlen? – erőltettem valami mosolyszerűséget az arcomra... hátha ezzel kicsit viccesen hatok, és elfelejti a csodás köszönésem. -  A nevem Hirota Yukionna. Néhány napja kaptam egy levelet, hogy ide kéne jönnöm kiképzésre... – magyarázkodtam.
Hamarosan észrevettem, hogy egy másik fiú is megjelent.
Igazából, még mindig semmi kedvem itt lenni egy frontról elszabadult chuninnal, aki biztos azon fog nyavalyogni, hogy pisisekkel van körülzárva... na és én mit mondjak? Emberekkel vagyok körülzárva! Emberekkel!
avatar
Hirota Yukionna
Játékos

Taijutsu Pontok : 50

Tartózkodási hely : Még nem találtam ki semmi menő szöveget...


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 239

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Himura Akashi on Csüt. Ápr. 13 2017, 16:10

A reggeli nap első sugarait legtöbbször boldogan fogadtam, nem úgy ma. Mint valami sötétben élő démon, szinte felszisszentem, ahogy az ablakomon beszűrődött a Nap bántó, ámde meleget árasztó nyalábjai. Hunyorogva támolyogtam az üvegtáblához, kitártam, hogy végre friss levegő árassza el a szobámat… talán túlságosan is hirtelen ötlet vezérelt abban a pillanatban, ahogy a résnyire elhúzott függönyt oldalra csaptam, egész fényhadak támadták meg szemem világát. Bosszúsan dörzsölgetve baktattam vissza az ágyamhoz, és magamban hadakoztam a kísértés ellen. Vissza akartam feküdni, elnyúlni a párnák között, és aludni tovább. Mit sem zavart volna a reggeli fényáradat, az utcákon ébredező élet zaja, fejemre húzott takaróval durmoltam volna magányom nyugalmában, de feladatom volt mára. A belső harcom végét jelentette, ahogy a homlokomra erősítettem Yume-sensei pántját, lusta énem sírva búcsúzott fejemben, vereségébe roskadva. Felhúztam hát ruháknak csúfolt gúnyáimat, és lemasíroztam a földszintre megtömni magam valami kis étellel. Érdekes módon Anyu már nem volt itthon, vállat vonva vettem igazából tudomásul a dolgot, biztosan elment bevásárolni.
- A francba… nincs is itthon semmi kaja. - jelentettem ki hangosan magamnak, ahogy az egész házat átkutattam egy kis alamizsna után. Szedtem hát a sátorfámat, útközben vettem magamnak egy kis rágcsát, majd a kijelölt célterület felé vettem az irányt. Tulajdonképpen, nem voltam valami hangulatos formámban, zsebre dugott kézzel baktattam előre, annak az egy ténynek örülve, hogy legalább hazai pályán vagyok, és így egész kényelmesen is elsétálhattam a célállomás felé. Különben az idő gyönyörűnek ígérkezett… ma még. Az égen komor felhők hada gyülekezett a távolban, nem csoda, hogy fájt a fejem, a front kikészít. Morogva maszíroztam meg a homlokomat, és örömmel konstatáltam, hogy nagysokára, de csak a helyszínre érkeztem… ahogy láttam, utolsóként… mire csak sóhajtottam egyet lemondóan, hogy megint sikerült hoznom a saját formámat. Reméltem, hogy nem léptem túl az elegáns késés határait, de akárhogyan is, a két várakozó felé egy biccentést intéztem.
- Reggelt… vagy micsoda is van már. Elnézést a késésért. - mosolyogtam kínomban.
- Himura Akashi vagyok… azt hiszem, jó helyen járok. - vakartam a fejemet. Az igazat megvallva, nem ez lenne az első alkalom, hogy teljesen eltévedtem, és vadidegeneknek mutatkozok be valamilyen ninja feladat teljesítésénékek szándékával. Azonban a levelemben szolgáló adatok szerint jó helyen jártam. Egy frontot megjárt, kedvetlen chuunin… pipa. Erdő… azt hiszem pipa. Sok fa, bokor, zöld talapzat, igen, erdőnek kell lennie. Egy korombeli lány, akit nem ismerek… pipa? Nem volt ilyen a levelemben… és kezdtem kétségbe esni. Döntésem végül a maradás mellett voksolt, úgy gondoltam, ha már bemutatkoztam, megvárom legalább azt, hogy elküldjenek melegebb éghajlatra ha rossz helyen járok. Kínos lenne, ha úgy lépnék le, hogy itt kéne amúgy legyek….
avatar
Himura Akashi
Játékos

Taijutsu Pontok : 15

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 146

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Hyuuga Hinata on Kedd. Ápr. 18 2017, 20:39

Az örökzöldek hűs árnyékot vetettek egy kis tisztásra a Tűz Országának rejtett rengetegében. A szél alig-alig fújdogált, csend és némaság telepedett az erdőre. Azt a nem túl kellemes hangvételű társalgást leszámítva persze, amit egy chuunin és két genin ejtettek meg. Látszólag nem örültek a rájuk osztott feladatnak, miszerint az összefogás jegyében egy képzésen kell majd részt venniük. Még ha csak erről lenne szó, na de a kínos első pillanatokat és a kötelező interakciókat nem kötötték egyikőjük orrára sem! Ha már itt tartunk, a leírás alapján még hiányzott valami...

Miközben egymást méregették és eleget tettek a bemutatkozásnak, a fák mögül tompa dobogásokat hallhattak. Mintha csak toporgott volna valaki. Nem kellett sokat várakozniuk ahhoz, hogy a takarásból lassan előbújjon egy női alak, ezzel előre megválaszolva a "Vajon mi ez a hang?" kérdéseket. Ha mind felfigyeltek rá, irulva-pirulva vette észre, hogy jelenléte lelepleződött számukra, majd lehajtott fejjel felfedte magát és odatopogott melléjük. Testalkata vékony volt, ami öltözékét illeti pedig úgy festett, mint egy átlagos konohai chuunin. Hátközépig érő haja fényhatásoktól függően az egészen sötétkék és a fekete árnyalatai között váltakozva omlott hátára. Frufruja enyhe árnyékot vetett pupilla nélküli, halvány levendulaszín szemeire. Ez ijesztően is hathatott volna, de a fenyegetés legkisebb szikráját sem keltette a jelenlétével, sőt. Görcsösen szorongatott kezében egy mappát, majd egy mély levegővétel után megszólalt vékony, remegő hangján.

- Ü-Üdvözlök mindenkit! A nevem Hyuuga Hinata és Én ügyelek a biztonságotokért. - mondta, majd lesütötte szemeit a kezében szorongatott lapokra. - Hirota Yukionna? - nézett kérdően, megerősítést várva a kék hajú kunoichitől. Ha megkapta, egy csámpás pipát ejtett remegő kezeivel a felső papíron, majd lapozott egyet s szemei átpillantottak a konohai fiúra. - Himura Akashi? - kérdezte bizonytalanul, s ugyanígy járt el, amennyiben helyeslést tapasztalt. Ezután elért az utolsó laphoz is, és tekintetét a Villám Országának chuuninjára emelte. - T-Takashi-kun? - kérdezett rá a teljesen nyilvánvalóra dadogva. Ha itt is megkapta a megerősítést, akkor egy kis csönd beálltával motyogásba kezdett. - Kérlek tegyetek úgy, mintha itt sem lennék! Nem akarok zavarni! - hajolt meg zavartan, majd hátrébb lépett hármat és aggódva szemlélte az előtte állókat.

_________________

Mesélések:  Djuka Haruka, Hyuuga Emi, Teruya Sora, Ishihara Aki, Yukari Yama
Fagyasztva: Zake, Arakawa Kenichi, Djuka Orimi, Hyuuga Ayako
avatar
Hyuuga Hinata
Mesélő

Tartózkodási hely : Valahol stalkerkedik


Adatlap
Szint: S
Rang: Krumpli
Chakraszint: T-Takashi-dono

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Ayanokoji Takashi on Vas. Ápr. 23 2017, 14:41

Az első érkező a lány az, ki nem tudja nagyon hova tenni a jelenlétem. Mindegy is, nem mintha ezért gyűlnénk össze az egyik véletlenszerű erdő jelentéktelen közepén. A köszönési/megszólítási kísérletein felhúztam a szemöldököm, majd bólintottam egyet köszönés gyanánt. Az utána való feszültségoldásra szánt szavaira fapofával válaszoltam.
- Vicces. - Az ezután következő képbe helyezési próbálkozását szintúgy szótlanul végighallgattam, majd határozottan felszólaltam. - Jó helyen jársz Yukionna-san. Megvárjuk a Tűz országi korod bélit és egy felügyelőt, aztán el is igazítalak benneteket. 
Hm, ez egész okésul sikerült. Hát, túl sok választása nincs mint hogy végighallgasson téged. Elvégre ezért küldték, nem? Összekulcsolt kézzel vártam a következő jelöltet, aki pár pillanattal később meg is érkezett. Jelenésére szintúgy bólintottam. - Jó helyen jársz Akashi-san. Nos, amíg nem érkezik meg a... - Szavam félbeszakad, hisz a Konohaból szalasztott chuunin pont megtisztel minket jelenlétével. Köszönésére felteszem kezem, amolyan statikus intés gyanánt. Végül is valahogy jelezni kell hogy leszarod, nem de? Hm. 
Ezután persze a pipáké és a névsorolvasásé a szerep, amit türelmesen végigvárok. Miért dadog? Fél valamitől? Vagy ez az első napja chuuninként? Csak nem. Amikor elér az én nevemhez gúnyosan megforgatom szemeimet.
- Na vajon? - Majd az a tény után, hogy nem akar zavarni kilazítom mellényemet és hátat fordítva elsétálok a többiektől. - Ez volt a terv. - Váó, csodálom hogy a sármodtól nem vetődött le a földre, Taka. - Mint azt tudjátok megjártam a frontot és számos halállal kecsegtető küldetésen vettem már részt. A nevem Ayanokoji Takashi. - Fordulok meg. - Feladatom, hogy híd legyek az országok közti szakadék fölött... Ám nektek kell átsétálnotok a hídon. Egy szóval... - Igazítanám meg a bandázst a kezemen. - ...Le kell szednetek a kapucnit a fejemről. Nem nyelvbotlás miatt használok többes számot, együtt kell elérnetek a célt, noha elég ha csak egyikőtök teljesíti a feladatot. Viszont figyelmeztetlek benneteket, mindent tudok rólatok és nem fogok kesztyűs kézzel bánni veletek. Nos, sok sikert! - Mondatom végén széttárom kezeim tenyérrel fölfelé, mint aki várná a támadásokat. Célom az, hogy kihozzam a komfort zónájukból a kölyköket, lásd a blöfföm hogy tudok róluk mindent. Ha vakmerően egyből nekem ugranának akkor reflexeimre hagyatkozva és kissé visszafogva magam hárítanám/kikerülném csapásaikat, majd határozott mozdulatokkal eltolnám, eldobnám őket magamtól.
avatar
Ayanokoji Takashi
Játékos

Taijutsu Pontok : 151

Tartózkodási hely : Kérdések közt


Adatlap
Szint: A
Rang: Chuunin
Chakraszint: 593

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Hirota Yukionna on Pént. Ápr. 28 2017, 17:33

Én tényleg megpróbáltam normális lenni.. sőt.. ez magamhoz képest még elég jól is sikerült. Persze, a műmosolyomon még lehetne javítani... de na.. elmegy. A viccesnek szánt mondatomra viszont, közel sem kaptam jó értékelést. Vicces? Na ne... még véletlen sem azért mondtam. Na mindegy... higgadjunk szépen le... nem azért jöttem ide, hogy felhúzzam magam... várjunk... nem is szabad akaratomból jöttem ide!
Miután nagy nehézségek közepette túltettem magam a most keletkezett sérelmemen, megérkezett egy korombéli fiú. Ahogy azt a kedvetlen chunin is elmondta, a Tűz országából való... Nem igazán vagyok oda a Konohaiakért... de hát.. mit lehet tenni? Ez van.
Legalább ő tudott köszönni.. vagyis.. valami hasonlót odaböffenteni. Ő is kapott tőlem egy elegáns „Hoy” köszöntést.
Érkezése után, a chunin újra belekezdett mondandójába.. vagy legalábbis próbálkozott. Szavába a felügyelő vágott bele. Hangja remegett... Mintha félne valamitől. Bemutatkozott, majd magyarázni kezdett. Őt is megtiszteltem a már bevett köszönési formámmal. A nő a kezében szorongatott lapokra tekintett, majd elkezdte a létszámellenőrzést. Kérdésére felemeltem a kezem.
- Jelen- sóhajtottam.
Nem elég egyértelmű.. igaz? Ha a többiek nem csigák vagy transzneműek, akkor logikusan a papíron felsorolt egyetlen lány név, az enyém lesz. Bár.. ki tudja. A nő végül zavartan húzódott hátrébb a „tömegtől”.
A másik chunin (a kedvetlen), hátat fordított, s elsétált tőlünk. Gondoltam, hogy nincs kedve az egészhez... nem mintha nekünk lenne... De az ilyen fajta közömbösségért már díjat is osztogathatnánk. Ezután jött a filozofikus szöveg, majd a feladat. Végül megállt, s tenyereit kitartotta.
Felnéztem az égre. Esik? Vagy miért tartja így a kezét? Megnézi, hogy ráesnek-e a vízcseppek?
Ahha.. tehát mindent tud rólunk... akkor hol lakom és  mire vagyok allergiás? Ezenkívül csapatban kéne, dolgozom a konohaival.. hát szuper.. én és a csapatmunka... elég röhejes lesz.  Meg, persze én ezen a területen nem mintha sokat érnék. Nincs a közelben vízforrás, én pedig ennyi folyadékot nem bírok előállítani, így a ködcsinálás ki van lőve. A néma gyilkolás tudnám használni.. csak ahhoz nem itt kéne lennem, hanem el kéne bújnom.. sőt az lenne a legjobb ha a látásviszonyokon is rontanánk. A Mizurappával megint csak nem megyek sokra.. gyakorlott shinobi, így könnyedén kikerülné vagy hárítaná azt. A szirupból, pedig ugyanezen oknál fogva, könnyedén kiszabadulna.. legalábbis azt hiszem.. hiszen, ha chunin, akkor az ilyen egyszerű jutsuk, ellen haszontalanok.. vagy túl sokat képzelek egy magasabb rangú ninjáról? Vagy épphogy túl keveset? De az biztos, hogy értelmetlen lenne csak úgy rárontani.. sőt.. egyenesen felesleges, energiapazarlás.
Kissé látványos szenvedések közepette indultam el a Konohai fiú háta mögé, majd megpöcköltem a fejét.
- Van ötleted, levél gyerek?
Lehetnék egy kicsit kedvesebb is.. de nincs kedvem hozzá. Remélem lesz valami használható technikája... ennél már csak az lehetne gázabb, ha tűz elemű lenne..  hiszen, a víz üti a tüzet...
Ha sehogy se jönne össze, akkor legalább, ha pár pillatat erejéig is, de megállásra kényszeríthetném a chunint.. bár biztos, hogy nem tartana sokáig.. de pár pillanat is számít.. nem? Így, ha a Konohainak nincs ötlete, akkor felvetem neki az én tervem.
- Én a kedvetlen mögé futok, s a Mizuame Nabara nevű technikával, megpróbálom egy kis ideig lefoglalni, míg te, levél-fiú leszeded róla a kapucnit... ha van jobb ötleted, kérlek, oszd meg velem.. ha nincs, akkor jó lesz ez első próbálkozásnak? – kérdeztem halkan. 
avatar
Hirota Yukionna
Játékos

Taijutsu Pontok : 50

Tartózkodási hely : Még nem találtam ki semmi menő szöveget...


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 239

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Himura Akashi on Kedd. Máj. 16 2017, 18:12

Csendben bólintottam, ahogy a nevemet mondták, mi több, biccenteni is hajlandó voltam, és közben végigmértem a többieket. A listát szorongatót kevésbé, Ő kijelentette köddé válhatnékát, így őt majdhogynem figyelmen kívül terveztem hagyni. A másik kettő közül is inkább a lány, mintsem a srác érdekelt. Nem, nem kéne félre értelmezni, a helyzet az volt, hogy a srácról ránézésre meg tudtam mondani, hogy számomra roppant unalmas. Yukionna… hmm, Kirigakure faluból. Nyilvánvaló volt, hogy amennyiben nem alakít valami emlékezeteset, valószínűleg a nevére sem fogok emlékezni… talán a nap végére sem, a stílusa viszont kellően furcsa volt ahhoz, hogy ellenkező reményeket tápláljak.
Igen, a srác stílusa annyira nem fogott meg, a bemutatkozása alapján egyfajta ellenszenv alakult ki bennem irányába. Hiába hallgattam meg a feladatot, és játszottam magamban vissza a hallottakat, nem értettem a dolgot.
- Héé, hidas srác! Mielőtt nagyon belelendülnénk, lenne pár kérdésem. Öhmm, első, nem vennéd le magadtól? - grimaszoltam, egyértelműen kifejezve lustaságomat. Semmi kedvem sem volt ilyen agyatlan kihívásokat teljesíteni.
- És… ha már nyilván nem, akkor legalább azt mondd el, miért kell együtt működnöm vele? - mutattam a lányra.
- Bocsi, ködös csajszi. - vontam meg a vállam felé pislogva, és egyszerre lereagálva a “levél gyerek” jelzőt. Többnyire tisztában voltam a válaszokkal, de addig is húzni tudtam az időt, amíg válaszolt… feltéve, ha válaszolt. Időre volt szükségem, hogy kitaláljak valamit, ezért közben vakarózást színlelve körbekémleltem a terepet. Erdő… sok rejtek, egész jó lehetőségek… csupán az érzékei a srácnak minden bizonnyal… enyhén is szintekkel felettünk van. A számat húzom a másik csacsogása okán, de igyekszem a saját gondolataimban maradni. Hiába, meghallottam a leány ötletét, és nem igazán találtam… használhatónak.
A pöckölés okán a kezem a csuklójára fonódott, és elszűkültek a szemeim.
- Vigyázz a stílusoddal, kirigakurei. A tervezést meg jobb lenne nem az ellenfeled előtt lediskurálni. Most légy olyan jó, és állj félre. - tessékeltem arrébb. Tény, a modorom talán borzalmasabb volt, mint az előttem álló, kapucnisnak, és ezért legbelül borzalmasan éreztem magam… jó mélyen, de tényleg. Azonban az apró, mégis lekezelő gesztusai kiváltották a vállalhatatlannak is mondható stílusomat, így csak egy legyező mozdulattal, de intettem neki, hogy “hess”. Ha arrébb állt, ha nem, kézjeleket formáltam. Reméltem, hogy van annyi szerencsém, hogy a “társam” eloldalog, és úgy tudom útjára engedni az Endan nevű alap Katon technikát. A cél a következő volt, és reméltem, képes vagyok a kivitelezésére; a kapucnis elé, a földbe robbantani, ezzel elegendő port felkavarva, hogy nyomtalanul el tudjunk tűnni a tereptárgyak egyike mögött. Ahogy hallottam a robbanást, kézen ragadtam a lányt, és igyekeztem minél gyorsabban az egyik távolabb bokor mögé rángatni. Mit ne mondjak, elég kellemetlenül hangzik, de muszáj volt elég távol kerülni az ellenféltől, hiszen jóval nagyobb területre terjedhettek ki az érzékei. 
- Nos kiris lány, mostmár lehet ötletelni.
avatar
Himura Akashi
Játékos

Taijutsu Pontok : 15

Tartózkodási hely : Konoha


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 146

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Ayanokoji Takashi on Szomb. Máj. 20 2017, 14:09

// Terjedelmeset és jót írtok, még a végén el fogom szégyellni magam. Addig is, megyünk még egy kört. Hinata jön és ítéletet hoz. //

Neki is felvágták a nyelvét. Ez tetszik. A fiú szavait hallgatva rezzenéstelen arcom mögött egy apró kedvszikra gyulladt be, ami ha elég táplálékot kap akár lánggá is alakulhat. Még a végén kiderül, hogy ebbe az egészbe lesz valami tényleges értelem számomra is. Kérdésére lazán válaszoltam.
- A háborúban nem pajtások és gyerekkori szerelmek közül válogatunk társakat. Arra kell támaszkodni akire tudsz, ha nem akarsz meghalni. - Itt egy kis szünetet tartottam, majd tekintetét elkapva egy reflexmosoly társaságában folytattam. - Vagy talán megakarsz?
Figyelve a két genin mozdulatait elgondolkodtam. Mintha csak magamat látnám kiskoromban. Őőő, nem. Én jól emlékszem milyen volt amikor beosztottak minket egy csapatba és az naaagyon kis részben hasonlított erre. Amikor megszólaltál, akkor is csak gorombán. Ők legalább diskurálnak egymással, ha nyersen is. Te? Te egy fancsaliképű gyászgombóc voltál. Még szerencse hogy a kapucni takarta a pofád, háh! Egy nem is elég lett volna.
Ahogy arrébb tessékelte a fiú a lányt egyértelmű volt hogy készül valamire. Showtimeee! A kézjeleiből csak sejtettem, de amit láttam az arcát egyből megbizonyosodtam hogy tűztechnikára használja a chakráját a genin. Hátraszökkentem, mire azt tapasztaltam hogy nem is engem célzott. Endan? Azt hiszem a stílusából ítélve következtethettem volna hogy tűz affinitású. A pornak hála eltűntek előlem jelöltjeim. Elterelés, plusz egy kis időnyerés. Okos kezdés, elvégre tudják hogy erősebb ellenféllel van dolguk. Hm.
- Tényleg? - Néztem rá a Hinata nevezetű hölgyre. - Még csak most kezdtük, de már inkább lelécelnek? - Mondataim csak arra szolgáltak hogy befolyásoljam a nőt. Mivel aggódó típusnak tűnt, gondoltam a nyomás hatására megkereshetné őket a byakuganjával és elárulhatná a pozíciójukat. Elvégre egy Hyuugaról beszélünk, nem de? Ha ez nem jön össze akkor kiterjesztem chakrámat és elkezdek kutakodni utánuk. Figyelnék a morajokra, a sóhajokra és minden olyan dologra ami elárulhatja őket. Akárhogyan is sikerülne megtudnom a pozíciójukat, a sikeres találat után egy jól irányzott raiton shunshinnal és egy kellően hangos "BUUU"-val törnék rájuk. Ha nem jön össze a keresés akkor figyelmesen várok ökleimet és tagjaimat melegítve.

// Egy kicsi irányítás is belekerült, de csak hogy ne vesszen kárba a kör. //
avatar
Ayanokoji Takashi
Játékos

Taijutsu Pontok : 151

Tartózkodási hely : Kérdések közt


Adatlap
Szint: A
Rang: Chuunin
Chakraszint: 593

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Hyuuga Hinata on Szomb. Máj. 27 2017, 16:47

A két genin megfontolt lépéssel hozakodott elő. Nagyon jól tudják, hogy az ellenfelük szintben fölöttük áll. Bár nagyon nincs ínyükre a dolog, semmi esélyük nincs, ha egyenként rohanják le a kumogakurei chuunint. A siker érdekében csapatmunkára és összhangra lesz szükség. Ehhez pedig mi kell? Egy terv, amivel ezt elérhetik. Noha a probléma már ott kezdődött, hogy egyikőjük sem akart túlságosan együttműködni a másikkal Sőt, mi több, egyáltalán nem akartak részt venni ezen a képzésen. Egy rövid szócsatározás után Akashi egy jól begyakorolt tűztechnikával felkavarta a port, magával rántotta a lányt, ezzel lehetőséget nyújtva az észrevétlen elrejtőzésre. Takashi szavaira a Hyuuga klán egyenesági leszármazottja aggódva kapta fel és forgatta a fejét a környéket pásztázva aggódó, levendulaszín szemeivel.



- Yukionna-san! Akashi-kun! H-hol vagytok? -
dadogta pánikolva. - Takashi-kun ez nem az, amire gondolsz! - gyűrögette idegesen ruhája ujját, majd a halántékán kirajzolódtak az erek és kutatásba kezdett. Egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el a száját. - Ott vannak a bokor mö... M-mármint nem! - kapott szájához és még jobban bepánikolt. - Vigyázzatok! - figyelmezteti elkeseredett hangon a két kis védencét a felügyelő remélve, hogy időben eléri őket a szava. Mindhiába, túl késő volt.

Több sem kellett a kapucnis Ayanokojinak, érzékeit kiélezve könnyen rátalált másodpercek alatt a bokor mögött rejtőző ifjú kunoichire és shinobira, majd egy ijesztést megejtve próbálja ráhozni a frászt két kis ellenfelére. A kérdés már csak az, hogy mennyire ijedős típusok. Egy biztos, ötletelésre nem volt túl sok idejük, ameddig oda nem ért hozzájuk Takashi. Az egyetlen reményük az, hogy addigra kieszeltek valami használhatót, vagy ha egy rögtönzött, egyidejű támadással rohamozzák a támadót. Vagy tovább menekülnek, hogy megbeszélhessenek egy részletes tervet. Vagy halottnak tettetik magukat.


Állapotjelzők:

Takashi:

Állapot: 100%
Chakra: 100%


Yukionna:

Állapot: 100%

Chakra: 100%


Akashi:

Állapot: 100%
Chakra: 90%

_________________

Mesélések:  Djuka Haruka, Hyuuga Emi, Teruya Sora, Ishihara Aki, Yukari Yama
Fagyasztva: Zake, Arakawa Kenichi, Djuka Orimi, Hyuuga Ayako
avatar
Hyuuga Hinata
Mesélő

Tartózkodási hely : Valahol stalkerkedik


Adatlap
Szint: S
Rang: Krumpli
Chakraszint: T-Takashi-dono

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Hirota Yukionna on Pént. Jún. 02 2017, 18:35

Mennyi idő is, mire innen hazajutok? Azt hiszem olyan hat-hét nap... hu.. szuper...  ezennel lőttek is a hétvégének, vagy épp a szépen megtervezett pihenésemnek. Mert ugyebár, ahelyett, hogy otthon lennék, és szobanövényesdit játszanék, most itt kell vacakolnom egy chuninnal és egy konohaival... boldogság.
Levélke, mintha csak az időt akarná húzni, hozzászólt a chuninhoz. Hablatyolt valamit, majd jött a kérdés, amire mindenki gondolt... miért is kéne nekünk együtt dolgoznunk?
Úgy látszik, nem tetszik neki a levél gyerek jelző. Megnyugodhat.. mostantól nem fogom így hívni. Azért megpróbált valamit reagálni rá, hátha ezzel megsért. Háát... nem jött össze. „Ködös csajszi”... végül is.. ez nem is hangzik olyan rosszul. Annyi féle képpen szoktak hívni.. talán eddig ez az egyik legnormálisabb megszólítás, amit hallottam.
A chunin szépen lereagálta a fiú mondatát. Végül is igaza volt.. bár.. engem ez kicsit sem izgat... csak legyünk már túl rajta, és engedjenek haza. Még a Konohaival is képes lennék együtt dolgozni... várjunk.. gondoljuk ezt a mondatot újra. Kezdjük ott, hogy ki nem állhatom Konohát. Folytassuk ott, hogy ez a fiú is marha antipatikus... és fejezzük be ott, hogy rémes csapatjátékos vagyok.... hümp... ez így sehogy se jön ki jól...
Megpöcköltem „ideiglenes társam” fejét, aminek látszólag nem örült. Megragadta a csuklóm, s összeszűkült szemmel motyogott valamit. Pislogtam egyet tágra nyílt szemekkel, majd számra tapasztottam a kezem. Majd azzal a lendülettel el is röhögtem magam. Próbálta visszatartani, és befogni a szám, hogy ne legyen olyan hangos.. de na... olyan vicces, amikor valaki, próbál rémisztőnek és kioktatónak tűnni, amikor nem az. Jobban megrémültem a chunintól, mert róla tudom, hogy nem kevéssel erősebb nálam, így tőle van okom tartani. Na de a fiútól? Egy kismacska rémisztőbb hatást nyújtott mint ő az előbb... tőle nem veszem magamra a bunkózást, mivel inkább tartom viccesnek, mint modortalannak. Ezek után, még intett is nekem, hogy áljak arrébb. Kissé összegörnyedve, egyik kezemmel a hasamat fogva, másikat ökölbe szorítva, hüvelykujjamat feltartva, próbáltam megszólalni.
- Jól van Levélke! Csak ügyesen! – próbáltam abbahagyni a nevetést.
Ahogy az meglátszott, ő se valami nagy csapatjátékos. Én megpróbáltam normális lenni.. de tényleg. De ezek után... ne számítson tőlem sok jóra. Ennek okán, nem hátrébbmentem, hanem egyenesen az erdő felé pattogtam. A legkisebb molylepke-fingig se érdekel, hogy mit akar csinálni.
Gondolataimból, egy apróbb moraj zökkentett ki. A megszokásoknak engedelmeskedve hátrakaptam a fejem. Tűz elemű technika volt... huh.. hát szuper. Szívem szerint, most odarohannék egy könnyed Mizurappa- val el is oltanám azt a lángot. De jó érzés is volna kitolni vele... de nem.. nem szabad, mert akkor csak még később juthatok haza... és, ugyebár azt nem akarom.
Egy kisebb adag por szállt fel, az ég felé. Majd a fiú egyenesen felém futott. Megfogta a karom és vontatni kezdett. Jól van, normális leszek, és kivételesen nem kezdek el vele üvöltözni..
Messzire futott, én pedig, mint egy jól megépített, engedelmes papírsárkány, lobogtam utána. Végül egy cserje mögött kötöttünk ki.
- A k... Nem Yuki.. béke van.. nyugalom.. nem káromkodik.. – suttogtam - Még egy ilyen, Levélke, és kiharapok egy darabot a kezedből – mosolyogtam.
Kitéptem kezéből a csuklóm, majd leültem.
- Ha látásviszony- rontás volt a célod.. hát... ez nem a legjobb megoldás rá... de végül is a célnak megfelelt, tehát nem mondok semmit. Legközelebb szólj nyugodtan, én tudok normális ködöt is generálni... de ez mellékes... – na.. most kifejezetten kedvesnek érzem magam.., még egy mosolyt is erőltettem az arcomra...  -  Na de Levélke, van bármi más használható technikád, ötleted,  amiből gazdálkodhatunk, vagy kifogytál mint a vizes palack? – mondtam olyan halkan, hogy az előttem lévő fiú éppen, hogy meghallja. Pontosan jól tudom, hogy a chunin érzékei fejlettebbek a miénknél, ezért nem tanácsos semmi hirtelen, vagy zajt kavaró mozdulatot tenni. Megvártam, amíg válaszol, majd folytattam.
Amennyiben a konohai előáll valami használható és értelmes tervvel, nem kívánok ellenkezni, mivel a cél, nem az, hogy én legyen a nagykirály, hanem az, hogy minél gyorsabban végezzünk. Így, ha nem is túl nagy kedvvel, de ha normális ötlete van, akkor kissé látványos szenvedések közepette, de beadom a derekam, és együttdolgozok vele... mert.. ugye felesleges egy konohaival veszekedni... ő nem enged... én meg nem akarom húzni az időt... huh...
Nem sok időnk volt, mivel hirtelen, a semmiből megjelent a chunin, és egy erőteljes ijesztést hajtott végre. Én egy ici picit, halálosan megrémültem. Paranoiás és hirtelen haragú... jó párosítás. Ezen felindulásból, gondolkodás nélkül azonnal fel is pattantam.
- Na, tudod kit ijesztgess!
Majd azzal a lendülettel le is kevertem önmagamnak egy kisebb taslit, s suttogva le is idiótáztam magam.
A mennyiben a fiú ez idő alatt előállt egy használható tervvel, a már elmondott indokaim (s rémes lustaságom) miatt, nem kívánok ellenkezni, mert abból csak rosszul jönnék ki.
Amennyiben semmi terve, kisebb hirtelen felindulásból, megpróbálom a Mizurappa nevű technikámmal arcon köpni a chunint. Reményeim szerint, annyi idő alatt, amíg elázik, sikerülhet elfutni.. és ha hatalmas mázlim lenne, a hullám még a kapucniját is lesodorná... bár utóbbiban kevésbé hiszek...
 
// Akashi, nem tudom, hogy mennyire veszed magadra a történéseket (és a Levélke megszólítást) , de a biztonság kedvéért, ezen megszólalások nem ellened irányulnak, hanem a karakter személyiségéből adódnak^^ //


Hinatának tett ígéret :
[size=39]én megmondtam, hogy írni fogom, hol tartok Very Happy (nem tudom mennyire emlékszel, arra, hogy a lelkemre kötöttél egy sorozatot) de, eddig sikerült az első részen átrágnom magam Very Happy [/size]
avatar
Hirota Yukionna
Játékos

Taijutsu Pontok : 50

Tartózkodási hely : Még nem találtam ki semmi menő szöveget...


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 239

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Hyuuga Hinata on Vas. Jún. 11 2017, 17:38

// Köszönöm a türelmeteket! Sajnálatos hírt hoztam, ugyanis Akashi befejezi a közreműködést a kis pvp-nkben. Én fogom átvenni Levélke irányítását NJK-ként, a jellemsúrlódásokért elnézéseteket kérem. ^^" //

- Ahhoz el is kell kapnod a kezem, és ha lehet a próbálkozásaid tartogasd későbbre, mert most egy tervvel kell előállnunk. - mondja lekezelően Akashi a lány harapásos fenyegetőzésére. Megforgatja a szemét, ahogy a lány lecsücsül a földre. - Kár, hogy nem ment a szemedbe. - motyogja - Ez viszont nem is olyan rossz ötlet, Ködös Csajszi. Azért remélem képes vagy a saját ködödben tájékozódni. Vegyük úgy, hogy igen. Ha elvesszük a látását, azzal előnyt nyerhetünk és amíg én elterelem zajokkal a figyelmét, addig te odaosonsz és lelopod a kapucniját. - fejti ki szándékát egyértelműen. - Hát ezt nem hiszem el! - bosszankodik a konohai fiú és szorul ökölbe a keze, ahogy a füléhez jut a nő hangja, amint éppen a lebuktatásukban mesterkedik. - Van egy B tervem is, amit ha elkezdek, meg fogod érteni egyből, nem vagy te annyira hülye. A felügyelő elég befolyásolhatónak tűnik. Majd előadom a színjátékot és... - suttogja egykedvűen, mikor beléfagy a szó és megrezzen egy pillanatra az ijesztés hatására. Reflexszerűen hátrébb ugrik.

Megrázza a fejét és komor ábrázatot erőltet arcára, mintha le akarná tagadni a tényt, hogy az imént megijedt. Yukionna is hasonlóképp tesz, ami a megrémülést illeti. Bár Ő már elég látványos módon küzd meg... saját magával? Mindegy is. A lényeg, hogy éppen tervezgetés közben rontott rájuk Takashi, aminek hatására döntés elé kényszerült a két genin. Akashi komoly tekintetével ideiglenes társa szemeit fürkészte, majd bólintott egyet jelzésképpen. A kérdés már csak az, hogy Yuki hajlandó lesz-e a terv végrehajtására, vagy a saját útját járja inkább? Ha együttműködik, vajon a köd elegendő lesz a chuunin fejlettebb érzékeinek összezavarására? Rövidesen kiderül. Ha Yuki úgy dönt, hogy segédkezik Akashinak, akkor a Kirigakure no Jutsuja bevetésével elködösíti a területet, míg Akashi pozícióját változtatgatva igyekszik minden irányból így vagy úgy felhívni magára hangokkal a figyelmet. Nem, nem állathangot utánoz. Sokkal inkább dübörög a lábával a földön, vagy beleüt egy fába, ha éppen azt ér. Vagy nekimegy valaminek, mert semmit nem lát Yuki ködjében...

// Remélem nem gond, hogy picit előrehaladtam. Előbb Yukitól szeretnék posztot, mert Takashinak nyilván a támadásra kell reagálnia. Kérem leírni annak pontos menetét, már ha belemész. (Meg azt is, hogy hol tartasz az animében. *-*) //

_________________

Mesélések:  Djuka Haruka, Hyuuga Emi, Teruya Sora, Ishihara Aki, Yukari Yama
Fagyasztva: Zake, Arakawa Kenichi, Djuka Orimi, Hyuuga Ayako
avatar
Hyuuga Hinata
Mesélő

Tartózkodási hely : Valahol stalkerkedik


Adatlap
Szint: S
Rang: Krumpli
Chakraszint: T-Takashi-dono

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Hirota Yukionna on Kedd. Jún. 20 2017, 21:21

// Juj, de sokáig sikerült húznom O.o bocsánat.... // 

Úgy látszott, levélke nem igazán volt elragadtatva az ötlettől, hogy a kezéből hiányozzon egy darabka... végül is, az ő baja, ha nem akar egy ilyen dizájnt magára. Ezután... még mindig nem hiszem el, hogy megtörtént... de a Konohai értelmes tervvel állt elő... tényleg mindjárt a földig esik az állam. Na, de kifejezetten örülök neki, akármilyen lekezelő stílusban is fejezi ki magát... mert... úgy, egy bunkót egy másik bunkó nem tud megbántani... legalább is, azt hiszem... bár.. ebben nem vagyok biztos... hümp.. majd meglátjuk...
Na, de visszatérve. Levélke ötletét, elfogadhatónak és használhatónak véltem. Bár, lehet, hogy az én részemről ez csak kifogás, hogy ne kelljen gondolkodnom... és, sokkal egyszerűbb rábólintani valamire, mint kitalálni valamit... lustaság fél egészség.. az én esetemben pedig egy egész lételem. Mert, a lustaság jó... segít... pihentet, és biztosan nem fáradok el benne... hát ez nem lehet igaz.. hogy én nem tudok, két másodpercnél tovább egy dologra figyelni?! Összpontosííííts! Nem terelődhetnek el folyton a gondolata... ó... de szép az a felhő... olyan mint egy nyuszi... vagy kacsa... vagy teknős? Talán.. ha azt követem, hamarabb hazaérek... ó.. igen.. otthon lenni.. olyan csodás... pihe- puha ágyikó... finom kaják... hmp.. éhes lettem...
Újra visszakanyarodva, levélke keze hirtelen szorult ökölbe, mikor a nő lebuktatási kísérlete elérte fülét. Majd egykedvűen susmogni kezdett nekem valamit. Aztán megrezzent és hátraugrott. Megrázta fejét, s le akarta tagadni, hogy megijedt.. heh... nyápic...
ó, igen? Mondom ezt én, aki kis híján még le is ütötte magát, a hirtelenharagúságának hála? De hát kell nekem folyton mindenért kinyitni a számat? És a legrosszabb, hogy legtöbbször még idiótaságokat is beszélek.. hát.. imádom magam.. erre nem tudok többet mondani.
A Konohai, egy ideig keresgélt, végül megtalálta tekintetem. Nagyra nyitottam szemeimet, s úgy bámultam, ahogy bólint. A jelzésre, enyhén elmosolyodtam. Félreértés ne essék, nem azért mert tetszik a terv, vagy mert bármi idegi bajom van.. csak egyszerűen eszembe jutott, hogyha vége ennek az egésznek, milyen finomakat ehetek majd otthon...
Rövidest el is ugrottam a chunintól, minél hátrébb, s megpróbáltam messzebb kerülni tőle. A Shunsin no jutsuval, kicsit gyorsabban, mint eredetileg terveztem, megpróbálok egy elegendőnek vélt távolságot felvenni tőle. Se túl közel ahhoz, hogy tökéletesen pontosan megjegyezhesse, hogy hol vagyok, se olyan messze, hogy mire elérem, a fejét feloldódjon a köd. Ha ez sikerül, a Kirigakure no jutsu segítségével, egyik kezemet feltartva, chakrámat beleadva, megpróbálom minél gyorsabban elködösíteni a területet. Koncentrálnom kell.. nem terelheti el semmi a gondolataimat.. figyelmem teljes... ritka az ilyen...
Mikor a köd elég sűrű lesz, s elég sok zajt hallottam már a Konohai jóvoltából, kezemet lassan leengedve, s a lehető leghangtalanabbul indulok meg a chunin felé. Ahogy abbamarad a koncentrációm, a köd folyamatosan tisztulni fog, míg végül teljesen eltűnik. Addig kell cselekednem, amíg még kellően rontja a látási viszonyokat. Megpróbálom minél halkabban megközelíteni a chunint, és lehetőleg nem eltévedni. Reményeim szerint, hátulról támadnék, s úgy próbálnám meg, egy hirtelen mozdulattal lehúzni a kapucniját. Persze, egész végig figyelnék arra, hogy ne tegyek semmi túl észrevehetőt, s olyat, ami nagyobb zajt keltene. 


//Jelentem: Végignéztem o/ *-* //
avatar
Hirota Yukionna
Játékos

Taijutsu Pontok : 50

Tartózkodási hely : Még nem találtam ki semmi menő szöveget...


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 239

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Ayanokoji Takashi on Szomb. Jún. 24 2017, 14:50

Természetesen sikeresen megijesztettem a kölyköket. Kezdésnek megteszi. Lehet ettől csak még jobban leakarnak majd csapni. Az csak pozitívum lenne. Mindketten hátrálásra kényszerültek, főleg a lány tartotta a távolságot. Úgy tűnik kiterveltek valamit, ez elég gyors volt. Eközben a fiú is eltűnt a szemem elől és ahogy hallásom jelezte folyamatos helyváltoztatással operált. Nem reagáltam semmit, egy ideig a figyelésre szenteltem az időmet. Vagy mindketten nekem rontanak ezzel növelve az esélyeiket, vagy inkább biztosra mennek és valaki csalinak áll. Lehet inkább alólam támadnának? Nem, az a legvalószínűtlenebb. A fiú tűz elemmel rendelkezik, a lány pedig nagy eséllyel vízzel. 
Ekkor különböző hangokra lettem figyelmes, meg persze arra, hogy sűrű köd emelkedik a semmiből. Tényleg suiton. Megfigyeléseimet remélhetőleg kamatoztatni fogom, a kérdés az, hogy meddig leszek képes. Mivel nem láttam sehol a fiút, ezért egyből arra asszociálok, hogy ő kelti a hangokat. Lehet tud klónokat kreálni? Mindenesetre a fába való ütést be tudnám azonosítani. Éveim során rengeteget edzettem farönkön, szinte ösztönszerű a hang felismerése. Innentől minden bizonnyal könnyebb lenne dűlőre jutni, hogy ő csinálja-e szándékosan a hangokat elterelésképp, elvégre senki nem üt bele többször egy fába véletlenszerűen... Ha meg igen, akkor nem geninnek való. Ő lesz a csali. 
Gyorsan kreálnék két tintaklónt melyek körbevennének engem, mindegyik egy-egy oldalt fedezne, míg én középen helyezkednék el. Megcserélhetném a helyemet, arra alapozva, hogy jogosan azt hiszik középen helyezkedik el az igazi énem, de nem megyek el ilyen messzire, révén a sűrű ködben bizonyára csak az egyikőjük tud tájékozódni és ő ugyanúgy megijedt tőlem, mint a másik. Yukionna, igaz? Chakrámat az orromba vezetném és összpontosítanék, hogy szag alapján könnyedén beazonosíthassam a felém közeledő/legközelebb álló genint/genineket. Ha valaki megijed erősebben kezd izzadni, ezzel is nekem segítve a keresésben. Ha sikeresen megtalálnám őket, akkor a támadófelet/feleket a klónjaimmal hatástalanítanám(persze, ha úgy alakul, akkor én is közbelépek egy gyengébb rúgással, vagy taszítással), míg én gyors léptekkel és ugrásokkal igyekeznék kikerülni a ködből.
avatar
Ayanokoji Takashi
Játékos

Taijutsu Pontok : 151

Tartózkodási hely : Kérdések közt


Adatlap
Szint: A
Rang: Chuunin
Chakraszint: 593

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Hyuuga Hinata on Szer. Júl. 05 2017, 20:23

// Yuki, a következő poszt a tiéd. ^^ //

A két genin az ijesztés ellenére erőt vesz magán és nekilát a terv megvalósításának. Minden elég bizalomgerjesztően alakul, pont a megbeszéltek szerint. A lány egy röpke shunshint követően egy kellőképpen sűrű ködöt idéz elő, miközben a fiú igyekezett minél nagyobb lármát csapni, hogy magára vonja a chuunin figyelmét. Ez javarészt sikerült is, de Takashi tapasztalt shinobiként hamar átlátott a trükkön és tudta, hogy mindez csak figyelemelterelés, és akivel valóban vigyázni kell, az a lány lesz. Yukionna a Néma Gyilkolás technikáját bevetve, puha és hangtalan léptekkel közelített a célpont felé, hogy végre véget vethessen ennek az egésznek mindössze egy gyors mozdulattal.

Azonban akármennyire jól ment gondolatban Akashi fejében az akció, a gyakorlatban ez már másként alakult. Miközben pogózott a fák között, egyenesen Takashiba csapódott, majd ijedtségében reflexszerűen kézitusába kezdett. Na persze szegény azt sem látta, hogy mit üt. Míg Takashi egyik klónja a konohaival foglalatoskodott, addig Yuki egyre közelebb lopózott. Már érezte, hogy nagyon közel jár. Azonban meglepetésére akadályba ütközött, mert amint nyúlt volna a kapucniért, egy ütést mértek az oldalára. A tintaklón tette a dolgát és jó szokásához híven lefoglalta a lányt, amíg Takashi el tudott slisszolni a ködlepte területről. Ismét kupaktanácsba kellene bocsátkoznia a két geninnek, ha valami hatásosat is szeretnének tenni a nyereség érdekében.

Ehhez viszont előbb a két tintaklón hatástalanításán kell túlesniük. Mintha Akashi említett volna egy olyat az előző beszélgetésükkor, hogy van egy terve. Lehet az lenne a legjobb megoldás ha a köd megszűnne és menekülőre fognák? Vagy egy nagyobb hatósugarú köd megidézése és ismét egy rajtaütés? Ezek csak opciók, a végkimenetel azonban csak az ellenfél felkészültségén függ. Na meg azon, hogy most mihez kezd a két kölyök...

Állapotjelzők:

Takashi:

Állapot: 100%
Chakra: 95%
(Tintaklónok)

Yukionna:

Állapot: 95%
(Tintaklónnal csihipuhi)
Chakra: 90%
(Kirigakure no Jutsu, fenntartása minden körben további 3%-ot vesz le)

Akashi:

Állapot: 92%(Tintaklónnal csihipuhi és pogózás)
Chakra: 90%

_________________

Mesélések:  Djuka Haruka, Hyuuga Emi, Teruya Sora, Ishihara Aki, Yukari Yama
Fagyasztva: Zake, Arakawa Kenichi, Djuka Orimi, Hyuuga Ayako
avatar
Hyuuga Hinata
Mesélő

Tartózkodási hely : Valahol stalkerkedik


Adatlap
Szint: S
Rang: Krumpli
Chakraszint: T-Takashi-dono

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Hirota Yukionna on Kedd. Júl. 18 2017, 21:50

//Ezer bocs, és még néhány száz medve, hogy már megint ennyit késtem. Tényleg sajnálom, és megpróbálok gyorsabb lenni^^ // 

Oké... a köd megvan... levélke is nekiállt a zajongásnak. Tehát a terv első részét kipipálhatjuk. Látásrontás majd hangokkal való elterelés... marha kreatív. De, ha működik, akkor a sablon is jó. Lévén, nekem teljesen mindegy, hogy a jól bevált módszerekhez folyamodunk, vagy újítunk és egy macskaarcú zsákot húzunk a fejére... csak az a lényeg, hogy végezzünk. Mert ha végzünk, hazamehetek. Ha hazamehetek, otthon leszek. Ha otthon leszek, pihenhetek. Ha pihenhetek aludhatok. Ami, azért olyan fenomenális, mert már kiállításra mehetnék a táskákkal a szemem alatt. Pedig aludtam... tehát álmos nem vagyok... csak rettentően lusta. De, én legalább beismerem. Semmilyen kifogással nem állok elő, hogy leplezzem igazi valómat... nyíltan ki merem jelenteni, hogy én egy kanapéember... vagyis egy lusta dög vagyok....
Na, de már megint sikerült elkalandoznom. Egyem a zúzám a sok hülyeségem miatt. Mikor a köd, végre elég sűrűvé vált, kezemet leengedve, a Néma Gyilkolás technikát bevetve, a lehető leghangtalanabbul, puha léptekkel indultam meg a chunin felé. Mert én legalább tudok tájékozódni a ködben ~ördögi kacaj~. S reményeim szerint, egy gyorsabb mozdulattal végre véget vethetek ennek a csihi- puhinak sem nevezhető... izének...
Nyugodt, halk lélegzet. Többet ő már nem ijeszt meg.. vagy ha megpróbálja kap egy marha nagy tockost. Már nem jártam messze... közel a cél... itt a vége... na végre.  Éppen nyúltam volna azért a fránya kapucniért, s már bele is kezdtem volna a hangos  „Há-há” kiáltozásba... mikor meglepetésemre, egy nem is olyan apró akadályba ütköztem. Egy kedves kis kellemesnek nem mondható ütést mértek az oldalamra. Mivel a koncentrációm végleg megszakadt, a köd is nagy valószínűséggel hamar fel fog oldódni. Na Levélke, ennek is lőttek! Pedig már épp kezdtem tervezgetni, hogy hazafelé hol fogok megállni enni egy jót... lehet megkérdezem a Konohait, hogy nem tud- e egy jó helyet... nem, nem, nem! Nincs most időm kajálásra gondolni.. mert ha ezzel nem végzek, akkor holnapután se fogok ebédelni.
Mi a fenének támadt rám? Le akarna foglalni? Vagy harcolni akar? Egy geninnel? ez nem lenne fair küzdelem. Pár pillanat, és úgy kettéroppantana, hogy a csigolyáim a fülemen menekülnének el. Azt is erősen kétlem, hogy direkt visszafogná magát. Értem én, hogy ez rémesen unalmas, elhiheti nekem, mi se akarjuk ezt. De, hogy visszafogja magát... azért annyira talán még ő se unja magát, hogy leálljon harcolni... velem. Lehet, hogy valamiféle elterelő? Klón? De egy egyszerű klón nem tud csak úgy oldalba vágni. Akkor ez annál spécibb cucc. De, ha mégis a klónok valamilyen ágazatáról, továbbfejlesztéséről beszélünk, akkor azt némileg könnyebben ki lehet iktatni, mint a chunint. Ajj, ennyi gondolkodástól lassan a fejem is kettéhasad. Nem agyalok többet rajta... inkább megpróbálom kideríteni. aztán, ha ez mégis klón, és csak elterelésnek volt itt, akkor nagy valószínűséggel a kapucnis már rég elosont.... és ha ez így van, akkor tényleg teljesen fel kell oldani a ködöt, vagy legalábbis lejjebb venni.. és meg kell keresnem Levélkét, hogy gyorsan letrécseljük a tervváltoztatást. Vaa... mennyi gond van a világban.
Elsősorban, előveszek egy kunai-t, s megpróbálom azzal megsebezni, megvágni több helyen, vagy végső esetben a rugdosódáshoz folyamodva, lábbal leütni. Mert ha ez tényleg csak egy hasonmás, akkor pár jól végzett ütéstől fel kéne oldódnia. Legalábbis nagyon remélem, hogy így van. Ha sikerrel járok, azonnal megpróbálom megkeresni a Konohait, hogy lebeszélhessük az újdonsült tervváltoztatást. Nem szívesen futnék a chunin után... lévén igazán fájna, ha gyomorszájon rúgna... szívesebben rendeztem volna le ezt az egészet sunyiban.. észrevétlenül...
avatar
Hirota Yukionna
Játékos

Taijutsu Pontok : 50

Tartózkodási hely : Még nem találtam ki semmi menő szöveget...


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 239

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hirota Yukionna, Himura Akashi vs Ayanokoji Takashi

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.