Akadémiai edzőterek

6 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Isha Dansei on Hétf. Júl. 06, 2015 10:28 pm

A sensei nem válaszol semmit, csak megvetően felhúzza a felső ajkát jelezvén, hogy nem igazán van oda a stílusodért. De ez nem kell, hogy zavarjon elvégre a legfontosabb most a feladat maga. Azzal hogy Baku szélnek eresztett te egyből a festékest céloztad, meg ami nagyon helyes. Evégre, hogyan fogja tudni megkülönböztetni a négy teljesen egyforma Kunait? A helye is megvannak, így teljesen magabiztosan trappolsz vissza az akadémia edzőterére. Még van körülbelül 10 perced, addig, amíg a Sensei megindul utánad. Ezért ügyesen alkalmazod a transzformációs technikát, és a helyeden egy ismeretlen kisfiú materializálódik. Így lépsz vissza az előbbi helyre, ahol mit látod Baku meg sem moccant. Pontosan ugyanúgy állt ott, óráját szorongatva, mint egy szobor, akinek a szeme hosszá kötődött a számlap monoton járásához. Semmit sem tesz, akárhogyan mész is hozzá, teszel bármit, akár csak a festmények, ős sem mozog, bár lehet, ha a vizsgatárgyat próbálnád meg lenyúlni, nem biztos, hogy ilyen nyugodt maradna. Mint látod, a saját kése az oldalán lóg, a nap fénye megcsillanni látszik a fekete fémen. 
- Letelt!
Kiállt fel hirtelen, mert mint mondta letelt a menekülésre szánt egy órád. Körbetekint, és ha még ott vagy akkor kedvesen magához int.
- Szia! Megteszel nekem egy szívességet, és ezt odaadod, annak a geninnek, akinek a nyakában egy Sunagakurei fejpánt lóg? Vagy felőlem el is olvashatod itt rögtön…
Ezzel eltűnik, és csak suhogást hallasz magad előtt.
Levél:
11:00...Legyél éber...

Ha már nem vagy ott, amikor a Sensei felkiált, akkor a fent említettek nem következne be elvégre nincs ott a kisfiú, akinek a levelet átnyújtsa. 

// A fehér sávban a levél tartalma van. Csak akkor olvasd el (noha a kíváncsiság ellen nem tudok mit tenni ^^) ha azt az utat választod, hogy ott maradsz. Emellett kérlek vonj le 30 Ryou-t az adatlapodról a festék miatt ^^ //

_________________
Mindenkiben ott lakozik az endoplazmatikus retikulum! 
adatlap

Multi karakterek: Imagawa Takayama; Ago
avatar
Isha Dansei
Játékos

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin // Medikus Tanonc
Chakraszint: 310

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Kawahara Tadashi on Kedd Júl. 07, 2015 6:50 am

// Isha Dansei //

Jól van, ez a terv totálisan nagy hülyeség, egy kamikaze akció, úgyis átlát az álcán, de ha már vissza akar küldeni az Akadémiára, akkor legalább szemtől-szemben tegye meg és ne egy jó kis kergetőzés után. Persze, eszemben sincs visszamenni, miért is lenne? Két éve vagyok genin, tutira nem fogok visszaülni az iskolapadba, csak mert kitolt velem egy jounin, ha kell, addig küzdök, míg bele nem… jól van, ez egy kicsit túl lett dramatizálva, de tényleg nem vagyok egy könnyen feladós fajta. Több kell nekem egy ilyen fenyegetésnél, hogy én ténylegesen bedobjam a törölközőt, van még egy-két ötletem, amivel kicsit táncolhatok az idegein. Mikor visszaérek, megjegyzem, már megint előbb, minthogy az idő letelt volna, ott találom a senseit, miközben az órájára bambul. Ez vajon végig így állt, vagy csak most merevedett szoborrá, amikor jöttem? Próbálok természetesen viselkedni, de zavar ez a szoborállás. Igazából az jár a fejemben, hogy ez valami ügyesen kitervelt csapda és én, mint egy jól nevelt legyecske, belesétáltam a ragasztós papírba. Ekkor viszont valami alattomosan magára vonja a figyelmemet és minden mást kitöröl. A kunai ott lóg a sensei övén! Nem, ilyen szerencsém tutira nincsen, csak álmodom, hogy itt az esélyem megszerezni és már kattognak is a kis fogaskerekek. Lehet, hogy most meg sem mozdul, de az már csak kivált belőle valamilyen mozgást, nem? Gondolom jól nyakon ver, vagy valami ilyesmi, de egyáltalán igazi az a kunai? Úgy értem, ahogy én meghamisítottam, akár ő is megtehette, aztán jól kitol velem. Mindegy, egy próbát megér a dolog és már indulnék meg, mikor felvisítanak a vészcsengők és azt üvöltik, hogy csapda. Kizárt, hogy hagyja elszedni, úgyhogy inkább kivárok, mi lesz itt. Nem sokkal ezután elkiáltja magát, hogy letelt, én meg automatikusan összerezzenek a hangra. Akkor kezdődik a show és a sensei meg is teszi az első lépést, magához int én meg odalépek hozzá, végülis most csak egy kissrác vagyok nem? Talán így még a kunait is sikerül elszedni tőle. Bár talán engem lep meg, amikor átad egy papírt és lelép, én meg átveszem a szoborállást tőle, mert egy pillanatig rendesen elcsodálkozom. Miután úgy, ahogy magamhoz tértem, megrázom a fejemet és elolvasom a levelet, amin mindössze ennyi áll: 11:00… Legyél éber…
- Hogy mi van?! – jól van, értelmes hozzászólás már megint, de jobb nem jut az eszembe, miközben egy pukkanás kíséretében hangot adok a nemtetszésemnek. Teljesen feleslegesnek tartom fenntartani úgy a jutsut, hogy a sensei most lépett le, csak fogyasztom a chakrámat, amit ebben a helyzetben nem kellene, mert mégiscsak bújócska lesz ebből. Még egy pár pillanatig ácsorgok ott magamban, majd az utcákra veszem az irányt, mondván ha tömegben vagyok, talán nehezebb a dolga, bár egy profi ninjának…

avatar
Kawahara Tadashi
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 160

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Isha Dansei on Kedd Júl. 07, 2015 7:44 am

A döbbenet után egy kellemes pukkanás kíséretében feloldod a Jutsut, hogy az ne szívja el értékes Chakrakészledet feleslegesen. A sensei üzenete lehet semmitmondóan hat, de hát mindenkinek kell fura hobbi. Lehet, ő a rejtélyes baromságokban látja, az élvezetet ki tudja? Mindenesetre lábaid az utcák sűrű forgatagába invitálnak téged, hogy megpróbálhass a tömegben elvegyülni, és észrevétlen maradni. Persze egy Konohai Chuunintól, elvárható, hogy könnyedén a nyomodra bukkanjon. De ha ez meg is történik, a futás és a harc is opcionális marad.
Percek mentek és jöttek, miközben te még mindig céltalanul… vagyis menekülési céllal róttad az utakat. Ahogyan ténferegsz egy körülbelül veled egykorú fiú véletlen neked megy, de ahelyett hogy bocsánatot kérne még neki áll feljebb:
- Na mivan?! Töpszli, kell a baj? Mert akkor gyere! Gyere!
A srác nem volt sokkal magasabb nálad, talán csak egy fél fejjel, de attól függetlenül… hát hogy is mondjam, az a tipikus egyén, aki ha átmegy, a tévé előtt te három epizódról lemaradsz. Semmiféle fejpántot nem látsz rajta, így nagy valószínűséggel csak egy erős csontozatú fiatal volt, aki beléd kötött. De ami igazán érdekes, hogy zsebéből egy Kunai kacsingatott ki fényesen. És ha jobban szemügyre veszed nem is akármilyen. Narancsszínű nyele pajkosan vigyorgott rád. Lehet csak véletlen van nála egy pont ugyanolyan Kunai, mint amit neked kell megszerezned, de lehet, hogy nem és a dagi maga a Sensei? Nos, lényeg a lényeg nem mindennapi egy dolog az biztos.

// Következő posztot az Utcák és Terek nevű topicba kérem ^^ //

_________________
Mindenkiben ott lakozik az endoplazmatikus retikulum! 
adatlap

Multi karakterek: Imagawa Takayama; Ago
avatar
Isha Dansei
Játékos

Taijutsu Pontok : 35


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin // Medikus Tanonc
Chakraszint: 310

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Shimura Danzou on Vas. Júl. 12, 2015 5:53 am

// Ginoo Yukizaki //

Az ifjú bábmester remek ötlettel állt elő és ehhez a legtöbb lépést biztosította is. Kihasználva a pillanatnyi zavart és társai szervezetlenségét olyan trükkhöz folyamodott, ami kifejezetten aljasnak is nevezhető, de rendkívül elmésnek is. A fiú, akire Yukizaki rámutat, egy pillanatra teljesen ledermed és hápogni kezd megdöbbenésében. Nem sok lehetősége van az igazáért harcolni, mert majd mindenki ráugrik. Így, talán ha csak rövid időre is, az egyik veszély elhárult, de nem oldódott meg a teljes probléma, illetve a harmadik csengő még nincs a bábos ifjú tulajdonában. Mi a teendő? Ez az a kérdés, amely sokak fejében foroghat itt az Akadémia edzőterein jelenleg. De Yukizaki elméje milyen zseniális ötleten dolgozik? Vagy egyelőre nincs további terve?

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Inaktív

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Ginoo Yukizaki on Vas. Júl. 12, 2015 8:51 am

Ginoo terve bevált. A szíve majd ki ugrik az idegességtől, de most nincs ideje ilyesmivel foglalkozni. Van még egy csengő amit meg kéne szereznie. Ehhez pedig két módszert talál. Az első, hogy az összeverődött tömegben próbálja megtalálni a hiányzó csengőt és kihasználva a jelenlegi zavart megpróbálja észrevétlenül elcsenni. A másik ötlet, hogy a Láthatatlanság Köpenye technikával elrejtőzik és kivár. Végül az első ötletet próbálja megvalósítani. De gyorsnak is kell lennie még mielőtt kiderül, hogy hazudott.
avatar
Ginoo Yukizaki
Játékos

Taijutsu Pontok : 25

Tartózkodási hely : Konohakagure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Kawahara Tadashi on Pént. Júl. 31, 2015 12:31 am

// Isha Dansei, Shenjino Arisa és Shunsui //

Ember, jóformán mindenem fáj, szóval nem tudom, hogyan várja el tőlem a világ, hogy én most kimásszak az ágyból, de elég merész ilyet óhajtani tőlem. A sensei tegnap lehetett volna egy fokkal kíméletesebb, bár nem tudom, akkor hogyan tudott volna levizsgáztatni, de na… ha olyan izmod is fáj, aminek konkrétan a létezéséről sem tudtál, ott aztán van baj. Mondjuk lehet, hogy csak szimplán én vagyok az, aki kijött a gyakorlatból és elpuhult. Hatalmasat sóhajtok, majd nagyon lassan (hát már amennyire az ilyet lehet) ülő helyzetbe tornázom magam és ásítok egy hatalmasat. Tegnap este (délután) csak annyira volt érkezésem, hogy némileg lekezeljem a szerzett sérüléseimet (amikből azért nem volt sok, minden másra meg ott a ragtapasz meg a fásli, így lehet szép múmiát csinálni) és lefürödjek, majd egy laza mozdulattal beboruljak az ágyba. És most van az a pont, hogy ki kéne onnan mászni és elmenni reggelizni, mert itt helyben fogok éhen dögleni. Ha már a sensei azért is lecseszett, hogy tegnap korán érkeztem, akkor azért mit fogok kapni, ha esetleg éhen halok? Azt aztán nem teszem zsebre, az biztos. Hogy őszinte legyek, reggeli közben képtelen voltam a kajára figyelni, végig a csapat járt az eszemben. Nem tudom, mennyire gyakori, vagy esetleg ritka az, ha egy genint új csapatba osztják be, bár a jelenlegi sunagakurei helyzet most elég sok dolgot felborított. A régi senseiemről nem tudunk semmit, az új meg… hát, első benyomásra érdekes fazon volt. A csapattársak meg, na róluk fogalmam sincs. Nem mondom, hogy nem tudok beilleszkedni szinte bárhová, de ha konohaiakkal kerülök egybe, ők már tutira ismerik egymást, szóval nem lesz könnyű dolgom.
Reggeli után el is indultam az akadémiai kiképzőterepekre, ahol találkoznunk kellene és ha őszinte akarok lenni, volt bennem egy kis félsz. Új hely és új emberek, azért kissé megborítják az embert, akár tetszik, akár nem, és ez most egy ilyen helyzet. Ugyanakkor kíváncsi vagyok. Persze, elsőként érek oda, ez nálam már lassan természetes, de merem remélni, hogy nem kell sokat várnom. Leülök az egyik bábú tövébe és várom a többieket.

avatar
Kawahara Tadashi
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 160

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Shimura Danzou on Pént. Júl. 31, 2015 1:51 am

A sikerhez ritkán könnyű az út. Yukizaki sem hozta volna össze, ha nincsennek ragyogó ötletei, melyekkel képességeit bontakoztatta ki úgy, hogy nagyon sok hátráltató tényező adódott. Mégis, az ifjú bűbhasználó álta a sarat és sikerrel vette a próbákat. Elméjét használva kicselezte ellenfeleit és saját maguk ellen fordította őket. Bár sokszor kerül necces, vagy kifejezetten kellemetlen helyzetbe, nem tántorodott meg és tudta, hogy mit akar cselekedni. Legjobb képességei szerint meg is tette azt, vagy legalább megpróbálta megtenni azt, amit eltervezett.

Így volt ez most is. A hiányzó csengő ott fityegett egyik ismerőse nadrágján. Yukizakinak nem kellett megerőltetnie magát, hogy a félig összevert fiútól elvegye a csengőt. Ezután már csak a Kakuremino no jutsut kellett használnia, hogy elrejtőzhessen, amíg véget nem ér az egész. A győzteseket maga Danzou dicsérte meg néhány szóval, majd belekezdett valami egészen másba:
- Nem véletlenül kaptátok a köppenyeket. Néhányótokat beosztunk egy Genin-csapatba, hogy gyorsabban fejlődjetek. Ezt ki kell érdemelni és van, aki ki is érdemelte. Ne feledkezzetek meg arról, hogy mi a kötelességetek. Most pedig menjetek. Az érintettek a holnapi nap folyamán kapnak pontosabb utasításokat!
Ezek után a Hokage néhány ANBU kiséretében távozik. Iruka elkiséri a kórházba azokat, akik mesérültek, a többiek mehetnek, amerre akarnak.




// A szép ötletekért és jó megoldásokért + 20 chakrával jutalmazlak. Te azok közé tartozol, akiket beosztanak néhány Genin mellé. Erről Jiraiya fog veled beszélni. Hamarosan felveszi veled a kapcsolatot. Ide kérnék majd még egy záróposztot és köszönöm a játékot. //

_________________


"A fagylalt császára, az egyetlen császár! "

Mesélések:
- Senshi, Rengar, Karasu - Kalózok kincse!
- Rabada Genkou - A sivatag szíve felé...
- Futeki Shiroi - Egy mese vízről, füstről és levélről...
- Rengar - Unagi, a börtöngálya







avatar
Shimura Danzou
Inaktív

Tartózkodási hely : A sebezhetetlenség küszöbén túl!


Adatlap
Szint: S
Rang: Hokage
Chakraszint: Több, mint elég.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Ginoo Yukizaki on Szomb. Aug. 01, 2015 11:03 pm

El sem tudja hinni, hogy sikerült megszereznie az utolsó csengőt és elrejtőznie. Azt hitte már az elején is, hogy nincs semmi esélye, de sikerült. Mikor végre vége akkor megkönnyebbülten lihegve piheni ki a nehéz feladatokat. És legnagyobb meglepetésére maga a hokage tényleg megdicséri a győzteseket. Soha nem volt még ennyire büszke. Majd amit hall az teljesen meglepi. Lehet, hogy talán ő is be fog kerülni egy genin csapatba. Ez egyszerre ijesztő és izgalmas hír. De valahogy nem is tudja mire gondoljon. Élményekkel telten jut haza. Találkozott a hokagéva, megdicsérte őt a hokage, lehet, hogy bekerül egy genin csapatba. Nem is tudja nagyon felfogni mi történik körülötte.
avatar
Ginoo Yukizaki
Játékos

Taijutsu Pontok : 25

Tartózkodási hely : Konohakagure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 330

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Shenjino Arisa on Hétf. Aug. 03, 2015 2:58 am

//Isha Dansei, Shunsui,  Kawahara Tadashi //


Ennyi hiba lenne abban, amit csinálok? Vagy csak direkt bele akart mindenembe kötni a sensei? Mindenesetre, a legszívesebben felképeltem volna azt a seggfejt! Persze, adni kell neki a kedves, alázatos, seggnyaló kis ifjoncot, de hol nem? Most csak le kell nyelni mindent, még is egy valamit nem értek: Egy ilyen ember várja, hogy megbízzak benne? Szinte érzem a kést a hátamban, mikor csak meglátom, hiába, el kell mondani, hogy életemben egyszer találkoztam vele és nem illik egy alkalom után ítélni. De mit tegyek, ha zsigerből félek tőle? Főleg azzal az eszeveszett bárddal  a hátán, vagy tudom is, mi a szent isten az!
Eleget morgolódtam, úgy érzem, ideje lenne felkelni az ágyból és bekötni a térdemet, amit nagyon ügyesen lehorzsoltam. Persze, ez is amiatt a fickó miatt van! Tudtam én, hogy utálják is a sunagakureieket és direkt ilyen ember alá adtak! Hiányzik a régi senseim...

- Meooow! - Amit csak félőálomban megérzek magamon, az nem is más, mint Miyu rakoncátlan mancsai az arcomon, hogyan erőteljesen azon van, hogy kirázzon az ágyból, mint a legtöbbször. - Csak még egy kisit drágám... - mormogom és illedelmesen hátat fordítok a kis élőlénynek, aki nem hagyja ám annyiban a küldetését. Az anyjára ütött a kis édes, még abban is, hogy fogja magát és beleharap az ujjamba. - HÉÉÉ! - Nem is kell több, egyből ülésben termek, de persze, hogy a macska már rohan is el tőlem, mielőtt kikapna. - Ez nem volt fair. - Nem tudnék rá soha haragudni, és ez a szemét dög ezt ki is használja, mint látom, de nem baj. Egy kis mosollyal csak feltápászkodom, bekötözöm az ujjamat és térdemet szintén és elindulok a találka helyre. Az meg csak természetes, hogy a kis fekete-fehér állatka ott lohol a nyomomban, vagy esetleg néha a lábamtól kezdve felmászik egészen a vállamig és kötelez rá, hogy kézben hordozzam.  Ezt a lustaságos urat!
- Mit gondolsz, szeretni fognak minket? - Egy halk sóhaj hagyja el az ajkaimat és a két felkaromon elhelyezkedő fejpántra gondolok. Jobb oldalon  konohai, a bal oldalon pedig a hazám jele terpeszkedik, így valószínűleg egyszerű lesz felismerni, hogy közöm van Sunagakuréhez. - Ki az a srác? - De ki se tudom deríteni, Miyu má egyből is rohan hozzá felmérni magának a fiút.
avatar
Shenjino Arisa
Játékos

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 154

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Shunsui on Hétf. Aug. 03, 2015 4:34 am

//Isha Dansei, Shenjino Arisa, Kawahara Tadashi //
Tegnapi nap elég húzós volt a számomra. Este fáradtan és egyben kíváncsian dőltem be az ágyba. Baku-Sensei feladata nagyobb próba volt a számomra, mint azt előre hittem volna. Fizikailag nem, inkább szellemileg terhelte meg annyira az agyamat, mint még soha. Jó, talán egyszer. Mikor az Akadémia utolsó év utolsó napjai voltak csak hátra, a vizsga közeledte és maga a vizsga volt az az esemény, mi miatt éreztem hasonlót. Aznap még Gensai Mester edzésétől sem éreztem fáradságot, mint azt szoktam. Izgatott voltam, majdnem annyira, mint amikor végeztem az Akadémián s beraktak a csapatba. A mostani helyzet hasonló, ám valamiben eltért. Most már van némi tapasztalatom és már tudom milyen mikor egy tapasztaltabb ninja alatt végezek el egy feladatott a csapattal. Az izgatottságom ellenében meglehetősen nyugodtan aludtam. Reggel időben kelletem, s elvégeetem a szokásos rutinomat. Csak ezt követően vettem az irányt az Akadémia edzőterepe felé. Majdnem egy órával hamarabb értem oda. Mivel időm volt bőven, elmentem sétálni egyet. Nosztalgiázni kezdtem. Mennyit gyakoroltunk itt Kai-al, Ibuki-val és Yuu-val. Volt, hogy annyira belemerültünk a célba dobásba, hogy lekéstünk a vacsorát. Én nem csak azt, hanem az edzésemről is késtem. Az Akadémiai osztállyal közösen is sok időt töltöttünk itt. Emlékszek hány osztálytársamat páholtam el, mikor Taijutsu edzés volt. Én voltam a legjobb az osztályban, nem hiába, rengeteg időt töltöttem azzal, hogy fejlesszem ezt a képességemet. Néhány kör után felugrottam egy fára, s az egyik ágára leültem. A fának dőlve néztem az eget.
- Most nem mondhatja, hogy késtem Sensei. – mondtam – Vajon milyenek lesznek az új csapattársaim? Jó lenne, ha lenne köztük egy bögyös csaj! Az sem baj ha kettő! – nevettem. Az idő csak telt és a jó levegőnek köszönhetően elszunyókáltam. Nem aludhattam sokat, talán csak percekig, mikor felzavart egy hang. – Oh ne, még a végén elkések! – leugrottam és keresni kezdtem a Senseit. Öt nem láttam, csak egy fiút és egy lányt.
~ Talán ők lennének az újdonsült csapattársaim? ~ feléjük vettem az irányt. Majd kiderül, hogy ők azok vagy sem.
avatar
Shunsui
Játékos

Taijutsu Pontok : 97

Tartózkodási hely : Tűz Országa


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 427

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Kawahara Tadashi on Kedd Aug. 04, 2015 3:12 am

Kevesebbet kell várnom, mint gondoltam, a nagy elmélkedésem közepette egy macska jön oda hozzám, felméri a terepet, meg engem is. Jobban szeretem ezeket az állatkákat, mint a kutyákat, azok összenyálaznak mindent, ráadásul még harapnak is. Ez utóbbi személyes tapasztalatom, mert rögtön az első küldetésemen bokán harapott egy lábtörlő romboló, akinek nem tetszett a modorom, vagy az a törekvésem, ahogy megpróbáltam kivakarni a kuka mögül. Mindegy is, mert ez itt előttem egy macska és nem egy kutya. Végigsimítok a fején, majd észreveszem a gazdáját, aki… na most sunagakurei, vagy konohai, döntsük már el. Gondolom onnan jöhetett, mint én, mert a konohaiak nem nagyon kapnak csak úgy sunagakurei fejpántot, márpedig neki ott van a karján, mint nekem a nyakamban, szóval egy helyről jöttünk. Éljen, legalább nem én leszek az egyetlen. Ez is valami, ha úgy nézzük.
- Hali! – intek neki oda, majd még mielőtt még egyszer megszólalhatnék, befut egy komplett hegyomlás, nekem meg egy pillanatra kigúvadnak a szemeim. Hogy a francba lehet valaki ilyen cseszett magas?! Gyorsan megrázom a fejem, felállok a bábú tövéből és leporolom magam. Itt az ideje bemutatkozni és új pajtikat szerezni, szóval szockodjunk. – Kawahara Tadashi vagyok, amint azt látni lehet… - itt a nyakamban lógó sunai fejpántra bökök. – Sunagakureból. – csak hogy ha eddig ezt esetleg valaki nem vette volna észre, amiben kételkedem, de mindegy. Kissé berozsdásodott a csapatmegismerő szövegem, nem baj, majd most újítok kicsit rajta. – Ha itt vagytok, akkor gondolom Baku-senseire vártok. – legalábbis merem remélni, hogy ők is szadisenseire várnak és nem csak én nyertem meg hosszabb távra az ipsét, mert az komoly lesz. Azt nem mondom, hogy elsőre unszi volt a csóka, de aki ilyen batár bökővel rohangál, az tutira nem gyere be. – Vagy csak azért gyűltünk ma itt össze, hogy ne legyünk szanaszét? – gratulálok Tadashi, gáz vagy…

 

//Elnézést a gáz reagért xD //
avatar
Kawahara Tadashi
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 160

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Shenjino Arisa on Csüt. Aug. 06, 2015 2:17 am

Fura ez a kis rác, az már teljesen biztos. Messziről se tűnt túl épeszűnek, ráadásul még nálam is alacsonyabb, ami eléggé viccesen veszi ki magát ebben helyzetben.
- Ne menj idegenekhez. - Sóhajtok csak fel és a kezembe veszem a négylábú állatot, aki csak egy nyávogással jelzi nemtetszését az akcióra.
- Shenino Arisa vagyok. - Hangom igazából csak teljes unottságot tükröz. Nem tudom, a többiek hogy vannak ezzel, de én nem ültem tűkön, hogy vajon kikkel is osztanak be, így is úgy is velük kell lennem, nemde? Kijönni meg csak ki fogunk, azaz muszáj is. - Szintén Sunagakuréből. - Én már nem veszem a fáradságot, hogy megmutassam a fejpántomat, ha érdekli őket, úgy is észreveszik. Na nem mintha nem láttak volna még olyat.
Ekkor jelenik meg előttünk egy... hát minden tekintetben jóval terebélyesebb személy, szinte el se hiszem, hogy velem egy idős, vagy akörül jár. De hogy többet nyom, mint én és ez a másik gyerek mellettem, az szinte teljesen biztos. Innentől már megszólalni se annyira merek, mert ha valami rosszat mondok, a végén egy ütéssel elintéz.
- Izé... én is Baku-senseit várom. - Szinte hallani lehet, ahogy egy hatalmasat nyelek és inkább egy lépéssel eltávolodom picit tőlük. Komolyan végiggondoltam én ezt az egészet? Igaz, most már nem mondhatom, hogy „Kész, passz, viszlát lúzerek, én lelépek!”, mert már elkezdtem.
- Akkor, mind együtt vagyunk, nem? Ki mi felé orientálódik? - Őszintén szólva, nem igazán tudok miről velük beszélgetni, bár ez lehet azért van, mert feszélyezve érzem magamat idegenek előtt. Eléggé különbözőnek tűnünk, vajon a képességeinket összhangba tudjuk hozni? Félek, hogy én leszek az, akinek a végén semmi hasznát nem veszik, csak töltelékként van bent.
- Én főként bábozom, mint a legtöbb sunakagurei, illetve a genjutsuk érdekelnek. - Miért beszélek ilyen hülye dolgokról? Egyszerűen csak ki nem állhatom a kínos csöndeket, amik vélhetően mindjárt be is fognak állni. Ezt jól elintézted Arisa, kit érdekel, hogy te mit csinálsz? Ahhh.- Mikor jön a sensei? Nektek nem mondott időpontot?
avatar
Shenjino Arisa
Játékos

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 154

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Shunsui on Csüt. Aug. 06, 2015 8:35 am

//Isha Dansei, Shenjino Arisa, Kawahara Tadashi //

~ Ez már haladás! Előző csapatomban nem volt egyetlen egy nő nemű tag, lehet, hogy most lesz egy. ~ gondoltam, miközben lépkedtem közelebb. Első dolgom az volt, miszerint alaposan végigmérem a lehetséges csapattársaimat. Illetlenség lett volna ezt akkor csinálnom, mikor már ott állok előttük. Két közös dolog volt mindkettőjükben. Az egyik, hogy mindkettőjük Sunagakureböl származik. A lányon elsőre kiszúrtam a bal karján lévő Sunagakurei fejpántott, így könnyű volt megállapítani. A fiúról csak a bemutatkozása után tudtam meg, hogy nem Konohai és nem is a Tűz országában született, hanem ott, ahol a lány.
~ Na ezt jól kifogtam, erre álmomban sem számítottam! Mindenre gondoltam, csak arra nem, hogy egy más falu ninjáival kerülök össze, és elsőre kettővel is. Ez lehet, hogy így bajos lesz… egy kicsit. Majd meglátjuk! Na de elkalandoztam. A másik közös kettőjükben, hogy majdnem ugyanakkora magasak. Talán csak néhány centi lehet a különbség kettőjük között. Ekkor végigpillantottam magamon. Nálam már más a helyzet, a különbség… hát szemmel láthatóan elég nagy. Nem meglepő, ritka az olyan magas ember, mint én és még ritkább az olyan korú. Ritka, mint a fehér holló. Ez a közmondás tökéletesen illik rám. Na de hagyjuk, már megint elkalandoztam. A fiú mutatkozott be elsőnek, a neve Kawahara Tadashi és ö is Baku-Senseijre vár.
~ Akkor ők lesznek az új csapattársaim, ez már biztos! ~ nyugtáztam magamban a tényt, mikor a lány is Baku-Sensei nevét emlegette. A lány úgyszintén bemutatkozott, öt Shejino Arisa-nak. Nem épp az esetem a lány, én sokkal jobban kedvelem a, hogy is mondjam…uhmm… az elöl méretesebb idomokkal megáldott hölgyeket.
- Igen őrá várok. - válaszoltam én is Tadashi kérdésére. – Engem Shunsuinak hívnak és mint láthatjátok Konohai ninja vagyok! – folytattam tovább, immár a bemutatkozással. Ha már mindenki elmondta ki-kicsoda, akkor én sem maradhatok ki a sorból. – Az kérded, mi felé orientálódok? – ismételtem meg Arisa kérdését. Jó kérdést tett fel. – Még nem gondolkoztam azon mi felé orientálódjak, így sajnos nem tudok válaszolni a kérdésedre Arisa! Azonban Taijutsuban elég jó vagyok, az osztályomban én voltam a legjobb és az előző Senseiem azt mondta jó vagyok benne. Arisa rátapintott a lényegre, nem ártana, ha elgondolkoznék a kérdésén. Habár lehet, hogy korai még, mert még nincs akkora tapasztalatom a különféle Ninjutsuk terén, amivel eldönthetném a dolgot. Azt tudom, miszerint a Taijutsu képességemet még tovább akarom fejleszteni.
avatar
Shunsui
Játékos

Taijutsu Pontok : 97

Tartózkodási hely : Tűz Országa


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 427

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Kawahara Tadashi on Pént. Aug. 07, 2015 2:15 am

Nem egy szokványos csapat, az már tuti. Úgy értem már az sem egy általános dolog, hogy két külön faluból raknak egybe embereket, teljesen más előképzettséggel… melyik tök álmodta meg ezt? Ráadásul ez a magasságkülönbség… most engem direkt szívatnak?! Menjen a fenébe az a poéngyáros, aki ezt összehozta, de most komolyan. Mindenesetre egyik sem tűnik rossz arcnak, nem hinném, hogy annyira nagy antiszockodás lenne itt. Ne is legyen, mert azt utálom. Szóval az új csapattársaim Shenjino Arisa és Shunsui és persze bazibökős sensei. Ez utóbbit nagyon nem tudom, hová tenni, de végülis az első senseiemet sem nagyon tudtam, de hát most mit csináljak? A velem cirka egy korúakat kicsit jobban tudom kiismerni, mint a felnőtt méretűeket. Mikor a specializációra terelődik a szó, egy kissé fura fejet vágok. Olyat, mint amikor az ember puszta véletlenségből arccal veszi le a villanyoszlopot, mert rohadtul nem azt figyeli, merre is megy. Szóval érzékeny pontomra tapintott a kedves falutársam, de erről mondjuk ő nem tudhatott.
- Nem vagyok valami specializált ninja, maximum annyi különlegességem van, hogy az elsődleges elemem a Suiton. – vonom meg a vállam. – Ja, max ennyi a dolog, mondjuk a sensei ellen elég hasznos volt, szóval túlzottan nem panaszkodom miatta. – vonom meg a vállam, majd felveszek egy tőlem szokásos vigyort. – Egyébként szeretek beszélni és rosszabb vagyok, mint egy retardált mókus, hogy ne csak a képességeinkkel villogjunk. – nem mintha ezzel lehetne villogni, de tényleg. – Jó kis csapat. Van egy bábosunk, valahogy én tutira nem lennék képes megtanulni azokkal a vacakokkal harcolni és egy taijutsusunk. Meg én, aki adom a hangulatot és rinyálok, ha nincs víz. – már megint sokat pofázok, de nem baj, legalább egy kicsit megpróbálom oldani a légkört, ami nem valami buli most. Komolyan sráááácok, csak én érzem a távolságtartást? Relaaaaax! – Engem tegnap azért cseszett le, mert előbb értem ide, szóval passz. Nem semmi a fazon, van egy stílusa… - jah, körülbelül ez az, amit eddig leszűrtem róla. – Amúgy mindenkit egy kunaios marhasággal tesztelt? Engem rendesen megszívatott vele, főleg a „Visszaküldelek az Akadémiára” szöveggel. Bár a csóka meg is tette volna, láttam az ellenpéldát. – tényleg sokat pofázok. Kezdem magam jól érezni, szóval csak zsebre vágom a kezeimet és nyomom tovább a szöveget. Fogadjunk furának néznek a hajam és a dumám miatt. – Neketek is mondott valami időt a végén?
avatar
Kawahara Tadashi
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 160

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Shenjino Arisa on Szomb. Aug. 08, 2015 1:12 am

Nem igazán szeretem, ha valaki túlságosan sokat jártatja a száját, ez tény. Ezért, mielőtt beflegmáznék neki, csak veszek egy nagy levegőt és lenyelem magamban az egészet.
Sunakagurében te mégis mit csinálnál? - kacagok fel azokra, amit mond. - Ott a víznél fontosabb dolog aligha van, és abból sincs valami sok. - Ez most tényleg jókedvre derített, ahogyan elképzeltem, mennyit szerencsétlenkedhet az ott. Sokkal szerencsésebb lett volna a szél elemmel, bár mindig is irigykedtem a vizet használókra. A hátrányok ellenére is mit nem adnék, hogy én is tudjam irányítani, de hát ez van, ezt kell szeretni, a bábok mindenhol megállják a helyüket, ameddig valaki nem akarja felperzselni őket. Sajnos túl jól ég a fa, bár mostanában gondolkozom egy fémen is. Ahhh, munkát kéne vállalnom! Vagy menjünk küldetésre, vagy tudom is én, vágjanak hozzám még több pénzzel teli borítékot, csak úgy. Igen, az lenne a legmegfelelőbb.
– „Az idő… 16:12… szép volt ifjú genin. Holnap pontban 10:00-kor találkozunk az akadémiai edzőtereken. Ne késs el. Hiszen holnap megismerkedhetsz a csapattársaiddal. A vizsgádat is ott fogom majd értékelni.” - Ismétlem el szó szerint azt, amit Baku sensei mondott. Jó az emlékezőm, úgyhogy remélem elég kimerítő választ adtam a kérdésére. - Szóval engem nem igazán véleményezett, ma fogom kapni a kiosztást. Bár, a feladat közben is bombázott ezekkel. - Azt már nem mondom, hogy ki tudtam rúgni alóla a talajt, mert dicsekvésnek vennék, holott csak örülök annak, hogy néha napján ilyenre is képes vagyok. Sok bátorság kellett nekem ehhez.
- Én tegnap pont, hogy késtem. - jegyzem meg egy apró bólintással. - Bár nem értem, hogy ilyen helyzetben miért olyan rossz, ha korábban ér oda az illető. Legfeljebb vár egy kicsit és ennyi. - Azzal csak vonok vállat és a cicámmal kezdek el játszani leguggolva, persze azért figyelek rájuk.
- Nem az én stílusom a pasas, az egyszer már biztos. - vonom meg a vállamat, de közben egy vékony kis ágacskát húzok a cica előtt földön, mit az nagy élvezettel kerget. - Egy ekkora bálnaölővel nem tudom mit akar velem. - Ez tényleg elgondolkodtató. - Én még egy tantoval vagy valami ilyen kis izével viszonylag jól elvagyok, de... több ilyen fegyverből nem kérek. De ki tudja, hozhat még meglepetéseket. Nem tűnik olyannak, mint akit első pillantásra ki lehet ismerni. - Ellentétben mondjuk Tadashival. De persze én ezt nem fogom csak úgy kibökni.
- Bal oldalán sebezhetőbb. - Persze, kinek nincsenek gyenge pontjai? - És kicsit el van szállva magától. - kacagok fel jóízűen, hisz végül is igaza van a fiúnak, van egy stílusa. - Hosszú lesz egymáshoz szoknunk. - Úr istenem, hogy lehetek most ennyire kimért? Mint valami öreganyó... De sajnálom, ha nem szeretem az idegeneket.
avatar
Shenjino Arisa
Játékos

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 154

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Shunsui on Szomb. Aug. 08, 2015 3:51 am

//Isha Dansei, Shenjino Arisa, Kawahara Tadashi //

Ahogy beindult a beszélgetés nyugtázhattam magamban, hogy van rá esély, miszerint egy jó csapatot állítottak össze. Néhány mondatból és ahogy magát jellemezte Tadashi, kiderült, hogy valószínűleg ö lesz a csapat folyton dumáló egyénnek. Alapból nem lehetne ezt kideríteni ilyen hamar, mikor még csak alig pár perce találkoztunk. Tadashi viszont már a kezdetekkor elég bőbeszédű volt, ami arra enged következtetni, hogy igazam lesz. Azért meglepő, hogy egyből ezzel jellemezte magát.
~ A csapat móka mestere lesz Tadashi valami azt súgja. ~ mosolyodtam el egy kicsit. Ahogy meghallottam a szájából, hogy ö ismeri az elsődleges elemét, kicsit elfogott az irigység. Régebben meg akartam kérni az előző Senseiem, hogy segítsen kideríteni mi az elsődleges elemem, ám sajnálatomra nem jutottam el addig, míg megkérhettem. Pont azután a küldetés után szerettem volna megtenni, azonban a sors azt akarta, hogy ne tudjam megkérni.
~ Vajon milyen elemmel rendelkezek az öt közül? Talán Suiton, mint Tadashi vagy Raiton, esetleg Fuuton. ~ elmélkedtem. Amikor meghallottam, hogy Tadashit azért hordta le, mert hamarabb érkezett egyet kellett értettem Arisaval.
- Én is késtem egy vagy két percet és lehordott miatta. Jómagam sem értem, miért baj, ha valaki hamarabb érkezik meg a kijelölt időpont előtt! – mondtam miközben elgondolkoztam Valami miatt mondta a Sensei, mert csak úgy nem mondta volna. A beszélgetés közben az is kiderült, hogy mindhármunknak ugyanazt a feladatot adta, a narancssárgára színezet nyelű kunai megszerzése a Senseitöl vagy a sajátunk megtartása.
~ Vajon nekik is olyan nehéz dolguk volt, mint nekem? Áhh kétlem, csak nekem van akkora balszerencsém, hogy véletlenül összefussak azzal kinek a Henge no Jutsuval felvettem az alakját.
- Hát az időre már nem emlékszem amit mondott, azonban a többi megegyezik azzal, amit nekem mondott! Hirtelenjében nem jutott eszembe a pontos idő, csak annyi, hogy tízen valahány volt. Tadashi volt olyan bátor és elmondta, miszerint nem volt könnyű dolga Baku-Senseiel. Nekem sem volt könnyű dolgom, ám én azért nem szeretném ezt a többiek tudomására hozni. Ha már csapatban leszünk, akkor lesz elég alkalmunk látni, ahogy a másik nehéz helyzetben lesz.
- Az igaz a Senseinek van egy stílusa, na de ez nem nagy gond. Ez még nem annyira rossz nekünk, lehetne rosszabb. Az a fő, hogy jó kiképzést kapjunk és megálljuk a helyünket egy valódi csatában! – magyarázatom végén elkezdtem megropogtatni a vállaim, majd a nyakam. – Az a fegyver mutatja a hátán, hogy mennyire képzett harcos Baku-Sensei. Mint tudjátok a legtöbb ninja tantoval és kunaival küzd vagy az előzőekhez hasonló méretű és súlyú fegyverrel. Vajon miért? – tartottam egy kis szünetet, hogy elgondolkozzanak – Azért mert egy akkora fegyverrel nehéz harcolni! Súlya miatt a forgatása nehezebb, ugyanakkor lassítja is a forgatóját. Nem csak elég képzett kardforgató lehet, de a fizikuma sem elhanyagolható. Ezeket már akkor leszűrtem a rangban felettem álló shinobirol. Gensai Mestert elég sokszor láttam fegyverekkel gyakorolni és sokat is mesélt róluk, így tudom miről beszélek.
- Hát én kétlem, hogy a bal oldala lenne a gyengéje! – fordultam a csapat egyetlen lány tagja felé – Kétlem, hogy egy olyan szinten lévő ninjárol, mint a Sensei meg tudnád állapítani a te szinteden vagy, hogy egyáltalán hagyná. Valószínűleg csak megjátszotta, hogy az. Fogalmam sincs miért mondtam ezt. – De kitudja, lehet igazad van.
~ Szép már az első alkalommal okoskodni kezdek! -
- Ne vegyétek rossz néven, amit mondtam, csak nem akarom, hogy alábecsüljétek öt! Nem mint ha én ismerném, így nem igazán van jogom ezt mondani! –mondtam nevetve.
avatar
Shunsui
Játékos

Taijutsu Pontok : 97

Tartózkodási hely : Tűz Országa


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 427

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Kawahara Tadashi on Szomb. Aug. 08, 2015 6:33 am

- Szanaszét ordítoztam a fél falut, hogy ez hogyan fordul elő és miért pont én, aztán az előző mesterem jól nyakon vágott. Mondván, hogy tudom-e mégis hány embernek van Suiton eleme és hogy ez milyen hasznos cucc. – mondom vigyorogva, majd csak nemes egyszerűséggel megvonom a vállam és tovább beszélek. – Amúgy tényleg hasznos cucc, a sensei ellen is hasznos volt, majd ha lesz rá módom, tanulok belőle pár technikát és pöpec leszek. – a végén még talán ki is húztam magam, nem tudom. Jól van, lehet hogy most azt hiszik milyen nagyképű vagyok, pedig nem, csak egyszerűen ilyen a jellemem. Nem nagyon akarok változtatni rajta, én ilyennek szeretem magam.
- Aha, nekem is mondott valamit… De mit is? – nagy elgondolkodásom közepette mind a két kezemmel lesimítom a hajamat hátul, amitől úgy nézek ki, mint egy szopott gombóc. Majd eszembe jut a dolog, elengedem a sérómat és csettintek egyet. - Megvan! Valami 15:40… vagy 48? Nem, tutira 48 volt. Értékelni nem értékelt, azt mondta, majd itt, hát erre kíváncsi vagyok.

Mondjuk ki ne lenne az? Ha magamat akarom önértékelni, akkor azt mondom, hogy egészen jól helytálltam egy nálam képzettebb ninja ellene, szóval nincs okom szégyenkezni. Mindenesetre a sensei klón jutsujára kíváncsi lennék, mert nem volt semmi, sokkal szívósabbnak tűnt, mint az én Mizu Bunshinom. Majd ha erre találja dugni a képét, akkor megkérdezem.
- Nekem valami miatt az volt a tippem, hogy az esetleg elemi chakra érzékeny fegyver, hallottam már hasonlókról, talán a mi boltunkban is volt olyan, bár erre nem mernék megesküdni. – mondom, majd fújtatok egyet. Azzal a batár nagy vacakkal majdnem kettőt csinált belőlem, naná, hogy megnéztem azt a fegyvert. - Azt sejtettem, hogy képzett, gondolom jounin, legalábbis a taktikai mellényből ezt gondolom. A fizikuma meg… mikor mellkason rúgott, meg pofán vágott, éreztem. Csodálatos érzés volt. – morgom, majd egy kicsit elhallgatok, mikor a sensei gyengepontjáról kezdenek beszélni. Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor én nem figyeltem, melyik oldala az, majd hirtelen eszembe jut valami és felröhögök. Jó ég, ez most vajon hogyan sikerült? - Bocsi, csak ez a gyenge pont eszembe juttatott valamit. Dehogy becsülöm én le, csak a klónját sikerült olyan művészien tökön boxolnom, hogy azt jobb helyeken tanítják. – és még csodálkozik bárki is, hogy még mindig vihogok? Kéééész. - Nem hinném, hogy annyira hosszú lesz. Csak el kell magunkat engedni, önmagunk lenni és jónapot. Én már most ezt csinálom és tessék, máris tudjátok, hogy egy retardált mókus vagyok.
avatar
Kawahara Tadashi
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 160

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Shenjino Arisa on Szomb. Aug. 08, 2015 11:04 pm

- Más alábecsülni és más próbálni kisilabizálni valakit. - mosolyodom el, s a kezembe kapom végre a cicámat. - Ettől függetlenül, én félek tőle. Bár már most érzem, hogy lesznek hullámvölgyeink. Nem vagyok az a szende, popsikinyalós típus. - Ezt jó bevallni? Még a végén kihasználhatják mások. - Nem tudom, mennyire látni rajtam de erősen távol harci beállítottságú vagyok, azzal a bitang nagy lódarálóval engem a világból ki lehet üldözni. Igazából, az elején nem hittem volna, hogy beveti ellenem. Mert mi van, ha nem tudok előle kitérni és felnyársal. Hát, nagyot tévedtem. - bólintok egyet komoran. Istenem, tényleg mi lenne akkor, ha balul sül el valami?
- Nektek van háziállatotok? - Ez egy sokkal vidámabb téma. - Ő itt Miyu. - Mutatom feléjük hatalmas nagy vigyorral a kiscicát. Most komolyan Arisa! Ennél komolytalanabb drágám nem is lehetnél. Miért pont egy macskát kell mutogatni? Az olyan bálnaölőket kéne ilyen büszkén közszemlére tenni, mint ami Baku mesternek van. Ch...
- Én mindig is meg akartam tanulni a fegyverforgatást. - gondolkozom el. - Nyilván, nem az olyasfélét, int mondjuk ami a senseinek van. De milyen menő lenne már... - Csak az a vicc, hogy a a kard nálam is magasabb volt. Áhh! - Bár én szívesen születtem volna klántagnak is. - Egy Hyuugának! Király lett volna!
- Bár szerintem, nem lehet azt mondani, hogy a kunainál és a tantoknál jobb lenne az, ami a senseinél van. - Egy véleményen vagyok azért Tadashival, hogy komoly erő kell ahhoz, hogy azt használni tudják. - Mindkettőnek meg van a maga előnye és a hátránya. Egy jól képzett ember kezében egy kunai is lehet annyira halálos, mint az az izé. - Izé. Jól van gyermekem, te is tudsz aztán beszélni.
- Azt hiszem, most mi fogjuk lebaszni Baku-samát a késésért. - kuncogok fel. Jaj de édes is a bosszú! - Azaz.... - Csak zavartan köhintek egyet, mert nem szeretek mások előtt csúnyán beszélni, nem erre tanítottak. - Szépen őt is le kell hordani, ha már mindenkinél megtette.
avatar
Shenjino Arisa
Játékos

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 154

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Shunsui on Kedd Aug. 11, 2015 1:03 am

- A sivatagban tényleg hasznos, ha az ember Suiton elemi beállítottságú. – kezdtem bele – Legalább nem kell félnie attól, hogy elfogy a vize és szomjan hal. Ameddig egy shinobinak van chakrája és rendelkezik a Víz elemmel, addig nem kell ettől félnie. Ennek ellenére a víz nem csak étető, hanem pusztító erő is egyben. – mondtam el a véleményem kicsit viccesen.
- Az is lehet Tadashi, mert ha Jonin akkor megvan a képessége az elemi chakrára érzékeny fegyverek forgatására. Erre nem is gondoltam tegnap. Nem vettem számításba ezt a tényezőt, mikor felmértem a Senseit. Ha közelharc alakult volna ki kettőnk között és beveti a fegyver különleges képességeit, akkor lehet, annyira meglepődök, hogy nem tudom elkerülni vagy kivédeni. Ezért igaz a mondás, miszerint sose becsüld alá az ellenfeled és mindig légy résen, mert kitudja mire képes. Már is kezdtem megkedvelni Tadashit, annak ellenére, hogy egy „retardált mókus”, ahogy magát jellemezte. A csapatból ö lesz az a személy aki, ha bajba kerülünk, akkor ő fog kibeszélni belőle. Ahogy azt látom, én fogom betölteni az erőt a mi kis triumvirátusunkban. Közelharcban én leszek a meghatározó ember. Arisa a bábirányító képességével távolról fog segíteni nekünk Tadashival. Legalább is azok alapján gondolom ezt, amit elárultak a képességeikről. Mikor Tadashi ecseteli, hogy volt szerencséje érezni Baku-Sensei fizikai képességeit, mikor mellkason rúgta és arcon vágta, csak bólogattam közben.
- Átérzem mit érezhettél akkor, nekem is volt szerencsém megtapasztalni izmainak erejét. Mondhatom nem volt épp kellemes érzés. Már megszoktam, hogy kékre és zöldre püfölnek, hála Gensai Mesternek, azonban azért nem vagyok mazochista. Egyből Tadashi felé nézek, mikor hirtelen nevetni kezd. Szemöldökeim feljebb vándorolnak, miközben kérdőn nézek a fiúra, vajon miért nevethet, mi juthatott az eszébe? Mikor elmondja mi az, akkor megértettem miért kezdett el hirtelen nevetni. Én is elkezdtek nevetni.
- Ez jó, ez nagyon jó! – alig bírtam abbahagyni a röhögést. Elképzeltem magamban, mi lett volna, ha nem a klónját vágja érzékeny ponton, hanem az igazit. Tökéletes bemutatkozás lett volna Tadashi számára. – Egyre jobban kedvellek Tadashi! – mondtam, miközben egymás után töröltem ki a szemeimből a könnyet, annyira jól szórakoztam a hallottakon és az elképzelt képen.
- Szerintem egyikünk sem az Arisa! – feleltem. Én legalább is nem voltam az és szerintem Tadashi sem.
~ Még milyen szépen fogalmazott „popsi kinyalós”. Ezt megjegyzem, hátha valamikor a távoli jövőben, egy messzi-messzi gala… Nem ez valami más.
Jól gondoltam Arisa távolsági harcos, ezt a saját szavaival is elmondta.
- Hát, ha ellenem előhúzta volna, akkor azt hiszem én megköszöntem volna, miképp megmutatta, hogy ne csak a hátáról lássam, hanem közelebbről és rögtön elindultam volna az ellenkező irányba… gyorsan. Nem lettem volna olyan hülye, hogy egy kunaival próbáljam megállítani azt a fegyvert. Eszem ágában sem lett volna leállni vele közelharcot vívni, inkább elfutottam volna. Igaz szégyen a futás, de hasznos. És mennyire lett volna az!
- Nem, nincs háziállatom. Nem lenne időm foglalkozni vele, mert egy állattal aztán foglalkozni kell. – válaszoltam csapatunk lány tagjának kérdésére, miszerint van-e háziállatom. Közben bemutatta a kezében lévő macskát, akit Miyunak hívnak. Lehajoltam és megpróbáltam megsimogatni a fejét. – Szép neve van.
Újabb érdekes téma került terítékre Arisa-nak köszönhetően. Azt mondta ö szívesen született volna egy klánba, mondjuk a Hyuuga-k közé. Elmerengtem.
- Oda jómagam is szívesen születtem volna. Mennyivel könnyebben lehetne kukkolni, ha rendelkeznék a klán képességükkel. Ha átlátnák a falakon mennyire megkönnyítené a dolgom! – mondtam ki hangosan. Ahogy az arcukra néztem, csak akkor eset le a dolog. – Csak nem hangosan mondtam volna? – kérdeztem.
avatar
Shunsui
Játékos

Taijutsu Pontok : 97

Tartózkodási hely : Tűz Országa


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 427

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Kawahara Tadashi on Kedd Aug. 11, 2015 5:15 am

- Körülbelül olyan érzés volt, mikor az emberen átgyalogol a tömeg. – jellemzem Baku ütését bólogatva. Alapjáraton nem szoktam kék-zöld lenni mostanság, a régi senseiemmel sem nagyon fordult elő, valahogy a taijutsuzgatás nálunk szépen elsikkadt, nem tudom miért, talán mert a sensei sem volt túl profi benne. Ő mindig azt mondogatta, hogy neki a közelharc nem megy olyan profin, pedig akkora füleseket osztogatott, hogy az ellen rendre összecsuklott tőle. Tudod, mint a napozóágy alattad. Mikor elsütöm a „tökön boxoltam a leendő senseiemet” poént, Shunsui elkezd nevetni. Ez jó jel, legalább a colos nem egy karót nyelt srác, mondom én, hogy nem lesz itt probléma a csapattal. – Köszi! – mondom, majd villantok egy fogvillogtatós vigyort. Naná, összekapom én ezt a bandát pillanatok alatt, nem lesz itt gáz. Úgy látszik, Shunsui igen gyorsan be tud illeszkedni, Arisáról majd kiderül, de mintha kettejük közül ő lenne a zárkózottabb. Vagy csak megilletődött, hogy egy colos meg egy törpe lesz a csapattársa. Mondom én, hogy őrült, aki beosztott minket, de mondjuk nem választott rosszul szóval pacsi neki.
– Én aztán pláne nem. Kifejezetten utálom, ha arra kényszerítenek, hogy nyaljak valakinek, nem az én stílusom. – bólogatok. De ez a popsi kinyalós szöveg tetszetős. Megkedveltem a két új csapattársamat, méghozzá igen gyorsan, ami mondjuk nálam nem nagy durranás, mert elég gyorsan hozzászokom másokhoz. A kérdés az, hogy a többieknek mennyi idő megszokni a néha kissé túlpörgött stílusomat. – Ahogy azt sem szeretem, ha valaki nekem nyalizik. Ha valakinek valami nem tetszik, inkább vágja a képembe, én is azt csinálom, felesleges jópofizni. Ki nem állhatom az ilyet. Szokták is rám mondani, hogy mindent kimondok, amit gondolok. De hát mit csináljak, ha van véleményem? – ühüm, tudom, mit szoktak mondani a véleményről. Általában azt, hogy mindenkinek van, csak senkit sem érdekel, kábé mint a… na mindegy. Szóval az.
– Akkor csak engem tisztelt meg azzal a hentesbárddal?! Felháborodtam… – fonta keresztbe a mellkasom előtt a karjaimat. Mondjuk javarészt csak a kukaén kapott belőle, de akkor is, ez milyen szenya diszkrimináció már? A kisebből csináljunk még kisebbet? Hát nagyon köszönöm szépen, sensei, ezt majd még megkapod. Valahogy. Mert az oposszum bosszú hosszú. Hol hallottam én ezt? – A húgom számít? De amúgy nem, nincs háziállatom, nálam még a növények sem élnek meg, nem hogy egy állat. – egyszer volt egy sivatagi kaktuszom… és kiszáradt… szerintem ez mindent elmond a növénytartási szokásaimról.
- Konoha nőnemű egyedei keresztbe tehetik a kezüket, lábukat, hogy nem Hyuugának születtél. – nevetek fel Shunsui megjegyzésén. Akkor ezek szerint ő lesz a csapatban az, akit rövid pórázon kell fogni a meleg vizes fürdőknél, jó, már ezt is tudjuk. – Nem tudom, én inkább úgy akarok nagyot alkotni, hogy nem a klánom miatt ismernek meg, szóval értitek. Mondjuk feltalálok egy menő jutsut, vagy valami…
Mekkora lenne, ha ez tényleg bekövetkezne, vagy akár egy saját stílust.



//nokérem, egy kis közvélemény kutatás... meddig óhajtsunk még szockodni? Very Happy Nem azért, mert nem élvezem, csak kérdezem, mert ezzel még sokáig el lehet molyolni. //
avatar
Kawahara Tadashi
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 160

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Shenjino Arisa on Kedd Aug. 11, 2015 6:41 am

- Nyugalom, nem csak téged tisztelt meg a fegyvere ízével. - Az ajkam csak egy gúnyos vigyorra húzódik, ahogy ismét felelevenedik bennem a kép, ahogy hadonászik azzal a sárkányölővel. Mintha valami leölésre váró sertés lettem volna, akit egy suhintással ketté akar vágni. - Azt az ágyékon rúgást megérdemelte! - Igen, egyből jobb kedvre derülök ezek hallatán, és nem, senki ne próbálja meg a kárörvendő címkét rám aggatni, mert hiába van így, ezt mások ne jegyezzék meg. Én egy kedves, aranyos, ártatlan kislány vagyok, aki néha szarkasztikus titokban. - Én azon lepődtem meg, hogy hiába volt az a hentesbárd a kezébe, még úgy is nekimentem. - Igen, első és utolsó, egyedüli tett volt. - Nem akartam megbukni, és végül is, megölni biztos nem ölt meg volna. Ha látja, hogy nem tudom kikerülni, akkor szimplán elhúzza a fegyvert, legalábbis az én logikám szerint. Igaz, így és szereztem egy-két horzsolást. De kíváncsi lettem volna, hogy meg bírom-e tartani tizenkét órán keresztül, mert nagyon rákényszerített arra, hogy elvegyem tőle azt a flancos kunait. Inkább rohangáltam volna a városban végig, de ez van. - Igen, főleg védekező típus vagyok, de mindig akadnak meglepetések ugyebár.Miyu először természetesen megszagolja a szumóbirkózónk mancsait, mielőtt ellapított fejjel hagyná, hogy szőrére simuljon.
- Hasonlóképpen vagyok, Tada. - Lehet egyáltalán becézni? Mert van, aki nem szereti ezt. - De a sensei egyből kedvesebb volt, amint elővettem a jópofimat. Remélem, csak rám akart ijeszteni, bár sok értelmét nem látom ennek. - Megvonom vállamat és inkább lehuppanok egy farönkre a téren.
- Akkor azt hiszem, szerencsésnek mondhatom magamat, hogy nem lettél Hyuuga. - Egy gúnyos vigyorral jutalmazom a felszólalását.- És hogy mostantól, ha küldetésre megyünk, vigyázni fogok magamra. - Ki szeretné azt, ha kukkolják? Na neeem!
- Ha kitalálhatnék egy saját kekkei genkait, én isten úgyse hálát adnék az Istennek. - Egy határozott bólintás. - Úgy még én is szívesen alkotnék. Bár, meg kell mondani, ilyen téren nem vagyok valami ötletes. Fogalmam sincs, milyen jutsut akarnék csinálni, ha egyszer rávenném magamat. Bár az is igaz, hogy ehhez még rengeteget kell tanulni, hogy megismerhessük igazán az összes stílust. - Csak úgy lehet használható és jó jutsut alkotni, nem?
- Tényleg, Tada. Te hogy jöttél rá, hogy víz elemű vagy? - Őszintén szólva, sok véleményem nincs a fiúkról. Nekem idő kell ahhoz, hogy megbarátkozzam valakivel, vagy hogy megbízzak benne, de erre való a csapat, hogy összekovácsolódjunk, bár azt látni, hogy a másik kettő szimpatikus egymásnak. Csak nehogy az legyen, hogy a végén én lógok majd ki a sorból, a felesleges harmadik. Talán ettől félek a legjobban. Valahogy változtatni kéne a mentalitsomon?
- Eddzés után nincs kedvetek átjönni hozzám? Süthetek valami sütit is esetleg! - Tényleg, ez jó ötlet! Bár, nem szóltam "otthon" senkinek és ki tudja, mi lesz ott a fogadtatás. Sose hoztam még idegeneket haza.
avatar
Shenjino Arisa
Játékos

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 154

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Shunsui on Pént. Aug. 14, 2015 1:11 am

- Nem rossz hasonlat, tényleg olyan, mintha egy csomó ember haladt volna át! – visszagondoltam az érzésre, mit akkor éreztem. Még estére sem múlt el teljesen, mikor megfogtam az ütés helyét, még érzékeny volt. Belese merek gondolni milyen érzés lehet, ha valakit teljes erőből megüt vagy megrúg Baku-Sensei. Ha egy átlagos embert vagy egy én szintemen lévő ninjat érné a csapás, akkor az is lehet, hogy még belehalna. Egy képzettem talán túlélné, de nem kis fájdalmai lennének. Beleborzongok a tudatba. Nem a félelem miatt, hanem a tudatba, hogy egyszer én is lehetek ilyen erős vagy még erősebb. Akaratlanul is mosolyra húzódik a szám.
~ Túl fogom szárnyalni a Senseit testi erőben, ezt előre leszögezem! ~ mondtam magamban és figyeltem tovább a beszélgetést. Az eddigi beszélgetésből azt kezdtem gyanítani, hogy Tadashi és Arisa harcoltak a Senseiel, nem úgy, mint én. Kicsit kínosan éreztem magam, azért ami velem történt akkor. Gensai Mester szerint nincs miért kínosan éreznem magam, nem tettem semmi olyat, amiért úgy kellene éreznem magam. Ami történt, az megtörtént. Egy egyszerű véletlen az egész, egy olyan dolog, ami bárki mással is megtörténhet akármikor, nem csak velem. Egyszerűen csak nem voltam szerencsés és rosszkor voltam rossz helyen, s időben. Hiába volt igazság abban, amit mondót, azonban abban is volt, amit Baku-Sensei mondott. Újból kikerekedett a szemem, mikor meg halottam Arisa szájából, hogy kíváncsi lett volna tizenkét órán át magánál tudta-e volna tartani a színezett nyelű fegyvert. Ökölbe szorult a kezeim.
~ Ezek szerint sikerült elvennie a Sensei kuniat! ~ dühöt éreztem, dühös voltam magamra, hogy egy lány, aki kisebb és gyengébb nálam sikerül megszereznie Baku-Senseitöl a kést. Szerencsére képes voltam annyira kontrollálni magamat, hogy ne mutassam ki az érzéseimet. Már bele sem merek gondolni abba, miszerint vajon Tadashi megszerezte-e vagy kitartott, míg lejárt a kiszabott idő. ~ Nem becsülhetem alá Arisát, mert egy lány, sem pedig Tadashit, mert alacsony! Ha megtenném, akkor hamar lehagynának és azt nagyon nem akarom.
- Nem kell félned Arisa, te nem érdekelsz! – mondtam és csak másodpercekkel később kapcsoltam, hogy a szavaimat akár sértésnek is veheti. – Nem akartalak megsérteni a szavaimmal, csak te nem vagy az esetem! – kezdtem bele a magyarázkodásba – Én jobban kedvelem a… miképp is mondjam, hogy ne sértselek meg… hmm… az ilyen idomokkal megáldott hölgyeket! – mutattam közben, miszerint a nagy mellek a gyengéim. Persze vannak kivételek, mikor a kisebb idomok is felkeltik az érdeklődésem, ám máshogy nem tudtam volna elmagyarázni. Hát igen, eddig még nem kellet egy lánynak ecsetelnem mi tetszik bennük, így azt sem tudom, hogy vajon megsérthettem Arisa-t. Remélem nem.
- Tényleg, hogy tudtad meg? Hiába akartam tudni mi az elsődleges elemem, még egyszer sem néztem utána miképp derítik ki. Mikor Arisa száját elhagyta a süti szó egyből elfordítottam felsőtestem a csapatom másik fiú tagjáról és csillogó szemekkel néztem a lányra.
- Sütit mondtál? Már hogyne lenne, ki nem hagynám! Az egyik gyenge pontomra tapintott Arisa, imádom a süteményeket.
avatar
Shunsui
Játékos

Taijutsu Pontok : 97

Tartózkodási hely : Tűz Országa


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 427

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Namikaze Minato on Hétf. Aug. 17, 2015 3:56 am

//Arisa; Tadashi; Sunsui - A 24-es csapat//

- Hozhatsz nekem is!

Harsant egy hang valahonnan az edzőtérről. Erős volt, és életteli, de bujkált benne valamiféle gyermekes pajkosság. Baku előlépett az egyik bábu mögül, melyen a gyerekek szoktak shuriken dobást gyakorolni. Ruhatárán némileg változtatott, elvégre elhagyta a nagykabátját és mellényét, helyette könnyű pulóverben, és tréningnadrágban jelent meg előttetek. Persze hatalmas kardja ettől függetlenül a hátára szíjazva várta, hogy mikor kerülhet bevetésre. Ha eddig bárkinek kételyei voltak Baku korával kapcsolatban, akkor azok most gyorsan elillantak, elvégre úgy festett, mint egy ápolatlan tizenéves. Meglepő átalakuláson ment keresztül, de ettől még ugyanaz a Sensei állt meg előttetek, hogy aztán törökülésben helyet foglaljon a homokos talajon.
- 10:15 – mondta anélkül, hogy akár csak elővette volna az óráját, melynek teteje kikandikált a nadrágja zsebéből.
- Remélem megismerkedtetek kellően, elvégre ez az alapja a csapatmunkának. Mind a hárman az én tanítványaim lesztek, velem keltek, velem alszotok és velem fogtok álmodni. Ott leszek mindenütt, mint egy levakarhatatlan rozsdafolt a kardon.
Gonosz vigyort engedett meg magának, miközben alaposan végigmért benneteket. Nem tudni hogy most csak ironizált-e vagy sem. 
- Ahogy ígértem most kiértékelem a tegnapi teljesítményeiteket. De egy fontos dolog előtte… - itt előhalássza azt a kardinális narancsszínű Kunait, mely a feladatotokat képezte az előző nap. – remélem magatokkal hoztátok a sajátotokat.
Megvárja, amíg előveszitek, vagy ha nincs nálatok, akkor odadobja azt, ami nála van.
- Arisa: Veled kezdem, elvégre az illem úgy kívánja, hogy a hölgyeket vegyük előre. – ismét kis vigyort enged, meg magának majd folytatja – Úgy gondoltad egész idő alatt, hogy ez egy játék. Nem vetted komolyan egyik figyelmeztetésem sem, és hagytad, hogy bármikor elkaphassalak. Úgy jártál fel s alá mintha már előre tudtad volna, hogy átmész. Min már mondtam neked ott helyben nagyon sok esetben a kisujjam megmozdítása nélkül is képes lettem volna elvenni tőled a Kunai-t. Ha ez egy éles megmérettetés lett volna, akkor te lettél volna az első, akit megölnek.
Szórakozottan elkezdi tépkedni a fűszálakat, de szemeit nem, veszi le rólad.
- A harc alatt megpróbáltad elterelni a figyelmem, vagy egy olyan dolgot ajánlani, ami ha elfogadok, akkor sebesülés nélkül megúszhatod a történetet. Most gondolj bele: Mi lett volna, ha egy Iwagakurei Shinobival kerülsz szembe? Ugyanígy reagáltál volna? Nem hiszem. Egyszerűen csak túl gőgös voltál, és úgy gondoltad, neked bármi bejöhet.
Baku nyers szavai bánthatták Arisa önérzetét, és erre még a tudat is rájátszhat: A sensei nem véletlen várt a kiértékeléssel, amíg mind összegyűltetek. Ezt nyilvános megalázásnak szánta.
- De persze bejött a dolog elvégre megszerezted a Kunait. De most lelövöm a poént. Egyáltalán nem a harci erőtökre voltam kíváncsi. Hanem arra, hogy egy esetleges problémát mégis miként tudtok megoldani egy ismereten, helyen. Ez Shunsuira nem vonatkozik elvégre ő konohai, de ti ketten nem.
Mutat Tadashira és Arisára.
- Mint már akkor is mondtam elbuktál ezen, de sikerrel teljesítetted a feladatot, elvégre láttam benned, hogy ha akarnál, akkor tudnál jobban is teljesíteni. Ezt el is várom tőled, mert onnantól kezdve, hogy teljes jogú genninnek nyilvánítalak, az életed veszélyben lesz, akár minden más shinobinak.
Megvárja, hátha akarsz mondani valamit, válaszol rá, ha úgy látja, jónak megéri válaszolni a kérdésre.
- Shunsui. Te voltál az első, aki végzett a vizsgával, természetesen buktával. Az álcázásoddal nem volt gond, elvégre egészen addig nem keltettél feltűnést, amíg össze nem találkoztál a felvett alakod eredetijével. – Szinte látszott az arcán, hogy majd megpukkad a nevetéstől, amit próbál elfojtani.
- De a hiba nem itt volt, hiszen mire én odaértem addigra a vizsgád véget ért.  Tudod, a fiatalok szeretnek inni, és ez alól én sem vagyok kivétel. Szóval elugrottam a munkaadódhoz egy üveg szakéért. És mit ad isten, nem szakét kaptam, hanem egy jól bebugyolált narancsszínű Kunait. Ha jól tudom, akkor mondtam, hogy ne egyértelmű helyre rejtsd a kést. Hát ez nem sikerült.  Ettől függetlenül jól használtad ki a feladat nyújtotta lehetőségeket, csak akkora szarvashibát vétettél, hogy kilométerekről bőgött. De te is egy formálható genin vagy, akár még egy normális Shinobi is lehet belőled, ha odafigyelsz.
Baku nagyot sóhajt, majd szintén tart egy kis szünetet, hogy elmondhasd a véleményed.
Végül Tadashihoz fordul, és egy jó fél percig elidőz a tekintete rajta.
- Miért pont tökön?
Nos, az eddigi csesztetések után meglehetősen meglepő kérdéssel indíthatott, talán nem erre várt Tadashi de mégis ezt kapta. Bár mielőtt válaszolhattál volna rá, Baku belekezdett a mondókájába:
- Attól függetlenül, hogy egy igazán effektív, de alattomos húzásod volt, talán veled vagyok a leginkább megelégedve. – és ismét egy gúnyos mosoly jelent meg az ajkán.
- Jól rejtőzködtél kihasználva a törpenövésed, és igazán jól kiálltál a geninhulladékaim ellen. Ó igen, aki nem tudná, Tadashi összefutott a buktatott geninjemmel. Ők az élő példái annak, hogy nem tesz jót a szervezetnek, ha valakit visszaküldök az akadémiára. Ellenük és ellenem is képes voltál felvenni a harcot, anélkül, hogy súlyos sérülésekkel kellett volna kórházba szállítanom a szétszabdalt hátsó fertályod.
Ismét elhallgatott várva a válaszod, már ha van.
Vesz egy mély levegőt, és kifújja, majd feláll, és ismét szétnéz rajtatok.
- Mind a hárman átmentetek, és teljes jogú Geninné váltatok. Gratulálok, innentől kezdve mi vagyunk a 24-es Konohai csapat. Ó és majd elfelejtettem. A Kunaiok, vezessetek bele chakrát.
Furcsa kérés, de az eredmény még furcsábbnak hat. Amint a kés chakrát érzékel a narancsszínű festés, egy ponton elkezdett halványodni, és két kanji* jelent meg: „精度 // pontosság.
- A pontosságot, nem csak az időben kell értelmezni, bár úgy sem árt. Ez az összetartást jelképezi, és azt hogy egy küldetés alkalmával, vagy akár az élet apró problémáival hogyan kell megküzdenünk. Pontosan kell tudnunk, hogy mivel állunk szemben, fontos, hogy ismerjétek az ellenfeletek pontos gyengéit, vagy erősségeit. Sok dogot tanít az az egy szó, és némelyikre csak akkor fogtok rájönni, amikor annak eljön az ideje.
Karba fonja a kezeit, és ismét rátok mered, hátha van valami, amit kérdeznétek. 

//*Kanji = Japán irásjel
 Szeretnék kérni tőletek eg belső monológot, egyfajta bővítményt arról, hogy Baku szavai hogyan érintik a karaktert, és hogy milyen párhuzamot von a vizsga és a kritika közt, azaz elfogadja-e a véleményt, vagy nem ért vele egyet. A sorrend: Arisa; Shunsui; Tadashi. //
avatar
Namikaze Minato
Moderátor


Adatlap
Szint: S
Rang: Yondaime Hokage
Chakraszint: Amennyi egy Hokakénak jár

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Shenjino Arisa on Hétf. Aug. 17, 2015 6:31 am

Mint mondtam, nem vagyok az a seggkinyalós típus. Jó, ezt nyilván ennél ezerszer szebben fogalmaztam meg a srácok előtt, de a buksimban nem kell finomkodni. Úgy se hallja senki... khm, remélhetőleg legalábbis. Szóval, ott tartottam, hogy nem vagyok popsikinyalós, de ez nem azt jelenti, hogy egyből más torkának esnék, akin látszódik, hogy ha akármit is mernék mondani, teljesen belekötne, így meg semmi értelme. Na meg, azt elfelejtette megemlíteni, hogy én meg a lábát rúgtam ki alóla, de tudod mit, teljesen lényegtelen. Persze, hogy megsértődtem, de ennek próbálom a legkisebb nyomát mutatni, mert a végén még valami duzzogó kislánynak fog tartani. Tény, hogy ez a második találkozásunk se úgy tűnik, hogy a legjobb élményeim közé fog tartozni, ez is teljesen biztos. Viszont egy valamit nagyon nem értek. Ilyen viselkedéssel, hogy akar a senseink lenni? Elvileg, egy csapatnak össze kell tartani, és a legfontosabb az egymás közti bizalom, nem? Hogy leszünk erős csapat, ha ez nem lesz meg? Egyáltalán, hogy fogjuk túlélni a küldetéseket? És még ő beszél a gyengeségekről, meg hogy én haltam volna meg legelőször. Nem, a csapat bukott volna meg legelőször, és nem miattam. Szinte érzem, hogy kipécézett magának és minden egyes lépésemet, vagy szavamat csak ki fogja forgatni, ízekre cincálni és a nyálas maradványait visszaköpködni felém. Gusztusosan hangzik, nem igaz? Mit ártottam én ennek fickónak valaha? Azt karja talán elérni, hogy adjam fel? Vagy csak szimplán pokollá akarja tenni az életemet, hogy annyira felbasszon, hogy visszamenjek Sunagakurébe. Talán... ezért pécézett ki? Mert nem ebbe az országba tartozom?
Innentől fogva, talán az lesz a legjobb, ha meg se szólalok, nem igaz? Abból lehet a legkisebb gond. És ezt nem azért, mert esetleg a szívemre vettem komolyabban, amit mondott, hanem mert a lehető legminimálisabbra akarom venni a megalázást, amire valószínűleg minden pillanatot meg akarna ragadni nálam.
Még is, miért érzem, hogy én lettem a legrosszabb eredményekkel rendelkező a csapatban? Bezzeg Tadashi mégse kapott semmilyen szidást se, ez hogy megy? Lehetetlen, hogy ne hibázott volna, vagy mégsem? Két dolog lehetséges: Vagy engem pécézett akkor ki magának Baku-sensei, vagy pedig tényleg annyira „tökéletes” a srác. De ezzel az a teóriám is megdőlt, hogy a származásom miatt utál. Remek, komolyan.
Így ne várja, hogy kedvesen álljak a személyéhez, könyörgöm.
Eddzésekre sose pakolgatom át naponta a fegyvereimet, így tökéletesen azok vannak nálam, amik tegnap is, és ebbe beletartozik a narancssárga kuni is. Azaz, mind a négy nálam van – ugye a két másolat, és a két eredeti -, azzal kikeresem azt, amit adott – mivelhogy a másolatok megkülönböztetéséhez hagytam rajtuk egy kis jelet -, s elvégzem a feladatot. Mire jó ez? Ahhh, most meg persze jön az „öreg bölcseleteivel”. Ilyeneket én is ki tudok találni. Nem nehéz úgy előadni, hogy olyannak tűnjön, mint aminek minden másodpercben fejünkben kell visszhangoznia. Ahogy viszont elnémul, s bekövetkezik az általa gerjesztett „kis” hatásszünet, egy chakrafonállal összekötöm a narancssárga kunaimat, s eldobva jó pár méterrel arrébb egy fa törzsébe fúródik. Átlyukasztott egy sötétkék pillangót. Tudni illik, gyűjtöm őket, mintegy hobbiként. Van aki a fegyvereket, van aki a bélyegeket, vagy akármi mást, én pedig a pillangókat. Otthon kiszárítom őket, s egy tűvel egy nagy színes szivacsra tűzgélem fel őket egyenként. Most is következő dolgom az, hogy vissza rántva a fegyvert óvatosan lefejtsem róla a pillangót, hogy egybe maradjon és berakom az egyik kis táskámba a derekamnál.
Tennék megjegyzést azért a monológjának, de úgy döntöttem, sokkal jobb, ha csendben maradok. Szerintem még maga a Hokage se képes erre. Senki se gondolatolvasó, hogy egy ránézésre bejárhassa az egész életútját. Persze, ezt a képességet fejleszteni csakugyan lehet, de olyan szintre eljutni, amiről beszélt, úgy gondolom, lehetetlen. Még ő se lehet képes rá.
avatar
Shenjino Arisa
Játékos

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 154

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Shunsui on Szer. Aug. 19, 2015 1:12 am

Ahogy Baku-Sensei megérkezett el is kezdte a tegnapi vizsga értékelését. Arisa-val kezdte, aki nem igazán kapott fényes értékelést. Csapatunk lány tagja után én következtem és Arisa-hoz hasonlóan, nekem sem lett jobb az értékelésem. Ahogy hallgattam végig elmerengtem közben. Fél füllel figyeltem, hogy mint mond, közben meg a hallottakat dolgoztam fel magamban. Amikor kérdezte, hogy elhoztunk a tegnap adott kunai-t belenyúltam az övtáskámba, s elővettem az emlegetett fegyvert. Ahogy tegnap hazaértem rögtön leraktam a szobámba és mostanáig hozzá sem nyúltam a tartalmához.
A Sensei szavai olyanok voltak, mint egy jól kiélezett kés, megállíthatatlanul döfődtek belém. Bármennyire is nem tetszett amit mondott, el kellett fogadnom. Kicsit idegesített, mikor kinevetett azon, hogy szerencsétlenségemre összetalálkoztam azzal a fiúval, ám nem szóltam, tűrtem a viselkedését. Hiába háborodtam volna fel, hogy nem az én hibámból buktam le, csak nem volt szerencsém és pont összefutottam azzal, kinek az alakját felvettem. Tegnap elmondta, miszerint meg kellet volna bizonyosodnom afelől, hogy nem fogok összetalálkozni az alak eredeti gazdájával. Az se tetszett, hogy felhántorgatja azt, hogy mondta, ne a legegyértelműbb helyre rakjam. Ez az ember gondolkodásától függ, mi lehet az. Normális esetben az a hely a lakás hol lakik, ez lenne az ember első gondolata. Nekem itt van egy csavar, mert mondhatom azt, hogy két otthonom is van. Első, ahol gyermekéveimet töltöttem, a mostoha szüleimnél, ahova nem szívesen megyek vissza. A másik Gensai Mester háza, ahol edzek és a mindennapjaimat töltöm. Csak ezután jönne Shu-san háza és egyben a műhelye. Ha már Shu-sanál tarunk ö is ellenem játszott, hogy pont asztat kellett elvennie a sokk közül, ami nem szaké. A szerencse nem állt mellettem, mindenhol keresztülhúzta a terveseimet. Legszívesebben Baku-Sensei arcába vágnám, hogy nem az én hibám az egész, csak nem voltam szerencsés és emiatt kerültem azokba a helyzetekbe. Szerencse. Ezt a szót jól megjegyzem és számításba fogom venni, ha az elkövetkező időkben tervezni fogok valamit. Megtanultam leckét afelől, hogy mennyire számít is az, milyen könnyen dőlhet össze egy jó kigondolt terv. Hol is hagytam abba? Az, hogy szerencsétlen voltam az nem kifogás igazából, ezzel tisztában voltam már. Ha élet és halál között állnék, hiába mondanám nem segítene. Ha így vélekednék, akkor a rám kiszabott feladat is kudarcba fulladna, ami akár más emberek életébe is kerülhetne. Hiába mondtam tegnap, miszerint komolyan veszem a dolgot, mégis ellazsáltam, komolytalan voltam. Ez többé nem történhet meg, nem kockáztathatom a rám bízott személy vagy személyek életét, vagy a társaimét. Ezt nem árt ha többször elismételem.
- Köszönöm az értékelést! – hajoltam meg kissé. Leszűrtem a tanulságot a feladatból és tanultam belőle. Annak ellenére, hogy lelkem mélyén azért valamennyire nem értettem egyet az értékelésemmel, ezt nem akartam nyilvánossá tenni.
Komolyan elgondolkoztam azon, amit mondott és emiatt már azon sem lepődtem meg, hogy Tadashi nem kapott olyan komoly megjegyzéseket, mint én és Arisa. Mikor végzett Tadashi-val bejelentette, hogy most már teljes jogú Geninek vagyunk. Ez nekem kicsit hülyén hangzott, mert akkor eddig mi voltam? Fél Genin? Mindegy is. A Sensei utasítására chakrát vezettem a kezemben tartott fegyverbe. Eleinte nem értettem, ám mikor észrevette, ahogy halványulni kezdett a festék és előbukkan két kanji, már tudtam miért kellett. A festék alatt a „pontosság szó” állt. A szó jelentését, amit takart elmagyarázta. Ez a szó tökéletesen illett a vizsgámra, arra, amit figyelembe kellett volna vennem. Aprókat belógatva jeleztem, hogy megértettem a szó jelentését.
avatar
Shunsui
Játékos

Taijutsu Pontok : 97

Tartózkodási hely : Tűz Országa


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 427

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

6 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.