Akadémiai edzőterek

2 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Karin on Szomb. Május 15, 2010 1:26 pm

Gyorsan teremtél a fiú ellőt, ahogyan egy oldalsó suhintással megpróbáltad elkapni, de ismét sikertelenül. Elhajolt a csapásod elől, ahogyan a másik kezével megragadta a kunai-t tartó kezedet és lefelé rántva kilépett oldalra. Ez elég volt ahhoz, hogy elveszisd az egyensúlyodat és mellette a földre vágódj. Megütötted magad kissé, de jobban sérült az egód, mind a tested.
- Hát ez szánalmas volt! -fakadt ki a fiú – Nem szeretek kérkedni az erőmmel, vagy közelharcba bontakozni valakivel mert...- ásított egyet- … de ellened az lenne a fárasztó, ha más technikát kéne bevetnem! Inkább szed össze magadat és csinálj valamit, mert ameddig ilyen hévvel hadakozol, mindig is a földön fogsz kikötni!
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Hanako Ayame on Hétf. Május 17, 2010 9:14 pm

Már megint a földre kerültem, de azt hiszem nem is igazán a becsapódás fájt. ~ Na, jó. Kezded kihúzni a gyufát! ~ gondoltam, és dühösen néztem a senseire. A frontális támadás nem megy. Azt kár erőltetni. Ez már a sokadik alaklom, hogy így végzem… De ha nem lát, akkor nem tudja, hogy honnan támadok. Úgy már működhetne. Ha füstbombát használok, akkor annak a takarásából támadhatok. Esetleg megpróbálhatom bezavarni megint egy Bunshinnal. Habár ez múltkor sem jött be. De ha azt, hinné, hogy én vagyok a Bunshin akkor, nem tőlem számítana támadásra. Talán ezzel összezavarhatom. Vagyis a földre vágok egy füstbombát, és elrejtőzök a füst takarásában. Mivel múltkor Bunshinokkal támadtam meg, talán azt fogja hinni, hogy ugyanezt a taktikát alkalmazom megint. Ha még rá is játszanék arra, hogy csak egy Bunshin vagyok, akkor sikerülhet. Fölugrottam a földről, és megpróbáltam előhalászni egy füstbombát, hogy a földre vághassam. De ha kiugrana a füstből, akkor muszáj lesz Bunshinokkal megzavarnom. Akkor két Bunshint állítanék elő, még a füstben, és együtt rohannánk a sensei felé. De ha a füstben marad, akkor nem vehemensen támadnék, és semmiképpen sem fegyverrel. Egy Bunshin lassú, ezért a Shunsin no Jutsu leleplezne. De ha lassan támadok, és csak a legvégén az ütésnél gyorsítok rá, akkor meglepődhet. Így legalább az ütésem is pontosabb lehet. Még ha nem is olyan erős, mintha nagy lendülettel támadtam volna… de ha célzottan ütök akkor, az erő már nem számít annyira. De ha nem veszi be, akkor mindenképpen megpróbálnék védekezni. Mivel eddig még nem ütött meg, talán megpróbálhatnék egyszerűen csak kitérni. Mivel eddig mindig a lendületemet használta ellenem. Ha az nem lesz meg, akkor lehet, hogy most ütni fog… habár ez nem jellemző rá. A legjobb, ha a Shunsin no Jutsuval próbálnék meg távolodni, ha támadna. De az elsődleges célom a csengő, csak a legvégén vetemednék hátrálásra. Majd amint a földre érkezem, a füstbombát a földre vágnám.
avatar
Hanako Ayame
Játékos

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 140

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Karin on Szer. Május 19, 2010 1:46 pm

A terved immáron ötletes volt és ravasz. Sőt, elég gyorsan és váratlanul is cselekedtél, úgy, hogy azzal meglephetted nyugodtan a mesteredet. De minden támadásnak vannak hátrányai, és bizony lehet, hogy ez a hátrány neked fog kijönni, vagy ezúttal végre közelebb kerülsz a célodhoz? Nos meglátjuk, hiszen amint a füstbonba szétrobbant a földön és beborította a fiút, elkezdett a támadást hiszen ő nem tett semmit, nem próbált menekülni.
Neki ugorva, a füst takarásából, de zavaróan lassan támadtad a jounin-t. Beleugrottál a füstbe és erőteljes mozdulatot véve arra készültél arra, hogy az eddig kapottakat visszaadd neki. A fiú csak nézett téged, ahogyan elvette a szemét rólad oldalra nézett.
- Oldalról vagy hátúról támadsz? - kérdezte magától, ahogyan szemét körbejáratta a tájon, de nem látott semmi különöset és mire észrevette, hogy te felgyorsultál, már túl késő volt.
Előtte voltál és ököllel sújtottál az arcába, eltalálva őt. Tisztán láttad az utolsó pillanatokban az arcára kiülő megilletődöttséget, hiszen ezúttal tényleg elkaptad. Megrendült, ahogyan elvesztette az egyensúlyát is, ekkor azonban váratlan dolgo történt ismét. Újra túljárt az eszeden. A teste apró levélszirmokká bomlott megint, ahogyan földet érve azonnal körültekintettél. Fordult a helyzet. Eddig ő volt takarásban tidé volt az előny, de most már az ővé. Az egyetélen ésszerü megoldás pedig a menekülés lett volna. De túl lassú voltál ismét.
Valaki megfogta a lábbadat, ahogyan egy pillanat múlva már csak a fejed látszott ki a földből. Megbénultál, ahogyan a füst kezdett eloszlani és a fiú ellőted állt, majd lassan legugolt eléd és újra megpöckölte a homlokodat.
- Doton: Shinjou Zanshu no Jutsu // Föld Elem – Lefejezés Jutsu – közölte veled. -nem rossz terv volt, de túl átlátszó! -mondta nevetve- Mindig figyelj arra mit csinálsz, mert ha óvatlan vagy, az ellenfeled könnyen ellened fordíthatja a technikádat! - okított tovább.
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Hanako Ayame on Vas. Május 23, 2010 11:31 am

A sensei bent maradt a füsttel borított területen, miután a füstbombát a földre vágtam. Lassan közelítettem felé, hogy azt higgye, hogy csak egy sima Bunshin vagyok. Bevette a megtévesztést, és úgy reagált, mint vártam. Szerencsére még félre is fordult, így előbb gyorsulhattam föl. Végül minden erőmet beleadtam az ütésbe, hogy visszakapjon mindent. Öröm volt, látni, ahogyan kiül az arcára a meglepettség. De ez az érzés nem tartott sokáig. A sensei megint csak széthullott szirmokra. Ez egyáltalán nem volt jó, így elveszítettem az előnyömet, és most bárhonnan támadhat. Azonnal körbenéztem, hogy honnan érkezhet támadás. De mivel nem láttam semmit, a menekülés mellett döntöttem. Már majdnem nekikezdtem a Shunsin no Jutsunak, amikor elkapták a lábam, és a következő pillanatban már csak a fejem volt kinn a földből. A füst lassan eloszlott, és megláttam a senseit magam előtt. Megint leguggolt, és megpöckölte a homlokom. Végig hallgattam, amit mondott, de végig a szabaduláson járt az eszem. ~ Meg sem mozdulok. Hogyan kell innen kiszabadulni? Hát ez nem igaz… újra ugyanaz a vége. Vajon a szabaduló technikát kell itt is használni? ~ gondoltam, és láthatóan szenvedtem
- Hogy kell innen kijönni…
avatar
Hanako Ayame
Játékos

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 140

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Karin on Szer. Május 26, 2010 11:31 am

A mestered látta, hogyan ficánkolsz alatta, így pedig a kérdéseden sem lepődött meg. Sőt elmosolyodott. Végül is jogos kérdés! Ez is csak egy technika, de nem sima! Hanem Doton alapú! Ami annyit jelent, hogy a sima szabaduló technika itt kevés lesz. Na de a válaszából is kiderült, hogy ez így van.
- Hát kiáshatod magad...- nevetett fel- ...de az hosszú és fárasztó meló. Így segítek neked...- mosolygott rád, ahogyan kezét a földhöz érintve, érezted, hogy a föld megpuhult és tudott mozgatni a végtagjaidat is. - Így ni! Egy doton elemű használónak ez gyerekjáték! Jut eszembe! A te aktádban nem szerepelt, milyen elemű is vagy..- hajolt közelebb hozzád, ahogyan megcsillant a lehetőség. A sensei figyelmetlen lett és a kezedet könnyedén kitudott most rántani a föld alól, hogy elkapd a nyakában logó csengőt. Persze az csak rajtad áll, hogy megpróbálkozol-e vele. De annyi szent, hogy ez a lehető legnagyobb lehetőséged.
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Hanako Ayame on Szomb. Május 29, 2010 7:46 pm

A sensei meglazította a földet, mivel magamtól csak nagy nehézségek árán tudtam volna kijutni. Éreztem, hogy már könnyedén ki tudom szabadítani a kezeimet. A gondolataim még mindig a harcon jártak, hogy mi legyen a következő lépés. De a senseit jobban érdekelte, hogy milyen elemű lehetek, mint előbbi tevékenységünk. Eléggé közel hajolt hozzám, és ezzel felkínálva nekem egy remek lehetőséget a támadásra. Bár már csinált ilyet nem is olyan sokkal ezelőtt, szóval nem kapkodhattam el a dolgot. El kell hitetnem vele, hogy a költői kérdését bontom ki, és válaszolok rá semmilyen hátsószándék nélkül. Mert lehet, hogy megint csak be akar húzni a csőbe. De ha én is úgy teszek, mintha már vége lenne a harcnak, és nem is érdekel igazán, akkor lehet, hogy beveszi. Na, most megcsillogtathatom színészi képességeimet. Csak el kell hinnie, hogy nem akarok támadni, hanem csak reagálni akarok az előző mondatára. Csak semmi hirtelen mozdulat. Még a szemeim sem árulhatnak el semmit…
- Gondolom, azért nem szerepel az aktámban… - kezdem teljesen természetesen szemkontaktust tartva, miközben jobb karomat egy picit jobb helyzetbe próbálom mozgatni a gyors támadás érdekében – mert igazából… - rántom ki a kezemet, hogy a közel lévő sensei nyakából kikapjam a csengőt. A karomat olyan gyorsan próbálnám mozgatni ahogyan csak tudom. A távolság nem nagy, csak a támadásnak kell váratlannak lennie, és ha ez bejön, akkor nem marad ideje, hogy reagáljon.
avatar
Hanako Ayame
Játékos

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 140

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Karin on Vas. Május 30, 2010 2:51 pm

A sensei láthatólag nem vett észre semmit a tervedből. Csak nézett téged, ahogyan egy pillanat alatt vágódott ki a föld alól a kezed és tartott a sensei nyaka felé, hogy megragadja z ott logó kis csengőt. És ezzel behatárolóan hajolt el a jounin is, ahogyan egy mosoly ült ki az arcára! Nagyon is tudta, hogy ezt fogod csinálni, szándékosan adat meg neked ismét a helyzetet, hogy próbálkozz. A kezed éppen hogy súrolta a nyakát, ahogyan egy fél lépést hátrált csupán, ezzel biztosítva be a kívánt és az ő számára biztonságosnak vélt távolságot.
- Ez közel volt...- törölte le szimbolikusan a homlokáról az izzadságot- … de aztán minden helyzetet megragadsz mi?- kérdezte vissza, mintha nem ő akarat volna így- De nehogy azt hidd, hogyha látod a helyzetet akkor azt is jelenti hogy élni kell vele..- emelte meg a nyakláncát, hogy még egyet pöcköljön a csengőbe, de az arcára hirtelen egy széles mosoly ült, ahogyan elnevette magát- Hát igen a szerencse is a shinobi egyik ereje! Bár nem így akartam, kérdezhetsz valamit!- közölte veled, ahogyan te tisztán érezted a kezedben a csengő meleg érzését. A támadásod sikerrel járt, de az csak rajtad áll most, mit is kérdezel.
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Hanako Ayame on Vas. Május 30, 2010 5:48 pm

A kezem gyorsan mozgott, és habár hirtelenül jött, a sensei mégis számított rá. Éreztem, ahogyan a kezem megérinti a nyakát, de ugyanebben a pillanatban a fiú is hátrafelé mozdul el. A kezemet összezártam, és éreztem, hogy sikerült kitépnem a nyakából a csengőt. A sensei még egy lépést hátrált, majd felfedezte, hogy már nálam van a csengő. Hihetetlen érzés volt, bár tény hogy inkább a szerencse játszott közre, mint a tudásom. Boldogan néztem a kezemben lévő csengőre. Majd kimásztam a földből, és Shitsui felé fordítottam a tekintetem
- Azt szeretném kérdezni, hogy miért hagyta el az anyám a falut? Valószínűleg megvolt rá az indoka… talán bajba került, vagy valami más. Ezt szeretném megtudni. – mondtam, és a fiú szemeibe néztem
~ Kicsit féltem ugyan, hogy erre a kérdésemre majd nem tud válaszolni, de mégis ezt tartottam ez egyik legfontosabb információnak. Ha megtudom az indokot, akkor már lesz egy támpontom, amin elindulhatok. Lehet, hogy a sensei ekkor még túl fiatal volt, vagy csak nem ismerte a háttérben lévő eseményeket, amik miatt anyám végül a falu elhagyása mellett döntött. De reménykedtem az ellenkezőjében. Talán ez a legnyilvánvalóbb kérdés. Hogy miért tette, hogy miért volt képes engem hátrahagyni. Hogy mi kényszeríthette, hogy elhagyja a gyerekét, és a faluját. Nem hiszem, hogy Shitsui hazudna, ha ismeri a választ, akkor elmondja. Legalábbis ebben hiszek… Olyan embernek látszik, aki betartja az ígéretét. Még akkor is, ha fájdalmas a múlt. Meg kell tudnom az igazságot. ~ gondoltam
avatar
Hanako Ayame
Játékos

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 140

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Karin on Kedd Jún. 01, 2010 12:18 pm

Ahogyan te lassan, de biztosan kiástad magad a földből, Shitsui egy szót sem szólt, csak behunyta a szemeit és láthatólag gondolkodott a kérdéseden. De vajon mi lehet ennyire titokzatos a válaszában, miért kell átgondolnia? Talán titkos és nem tudja, hogy hogyan fogalmazza meg úgy, nehogy azzal törtvényt sértsen, vagy éppen elfelejtett és jelen pillanatban is próbálja előkurkászni a gondolataiból. Vagy teljesen más a helyzet? Nos nem kellett sokáig gondolkodni a helyzeten, hiszen amint letelepdtél a földre, hogy kifújt a fáradságot, mely az ásással járt, a jounin megszólalt.
- Nem tudom! -válaszolta neked, ahogyan ezzel elszúrtad a kérdésedet, de cserébe mondott néhány olyan infót, mellyel tisztában láthattad a közte és az anyád közötti helyzeted.- Sohasem mondta el nekem. - nézett rád szomorú arckifejezéssel- [color=purple]Ahogyan sejtheted, csak két évvel vagyok idősebb nálad! Mér én is kisgyerek voltam, mikor az az incidens történt! - közölte veled- Anyád pedig az egyik chuunin küldetésem része volt. Azt a feladatott kaptam, hogy hozzam őt vissza a falúba, de mikor ráleltem, ő az összes próbálkozásom átlátott, de az helyett, hogy megölt volna, meglátta azt az esélyt, hogy téged segítsen. Tanított engemet és egy pillanatra sem titkolta, hogy csak azért teszi, hogy egy nap én legyek a mestered. De az időtájt, egyszer sem engedett magához közel, sohasem tudtam rájönni, hogy miért teszi azt amit. Éppen ezért! Erre amit elmondtam neked, csak az elválásunk után jöttem rá, mikor az anyádtól tanult technikáknak hála, megkaptam a jounin rangot. Sok erőveszítésbe tellett, hogy rávegyem a Hokage-samat, hogy engedje meg nekem, hogy tanítványt fogadjak, hiszen még sohasem fordult elő a történelemben, hogy valaki olyan fiatalon kész legyen egy genin csapat vezetésére. - mesélt neked egy kicsit a múltban történt eseményekről, ahogyan az csak rajtad áll, hogy vajon, mit is szólsz hozzá.
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Hanako Ayame on Vas. Jún. 06, 2010 8:00 pm

A sensei teljesen őszintének tűnt. Egy pillanatra sem fordult meg bennem, hogy direkt eltitkolja az igazságot, vagy hazudna. Mivel sejtettem, hogy nem feltétlenül fogja tudni a választ a kérdésemre, nem is voltam annyira csalódott, amikor végül, kiderült, hogy így van. De sok mindent elmondott anyámról a plusz információkból is. Vagyis, hogy még azután is törődött velem, hogy elhagyta a falut. Sokáig nem tudtam elképzelni, hogy miért hagyhatott el. Ilyenkor az ember hajlamos magában keresni a hibát. De az a tudat, hogy mégis törődik velem megnyugtatott… talán még jobb is, hogy ez derült ki…
Bár már nagyon régóta körvonalazódott bennem egy kérdés. Azok a ninják, akik elhagyják a falut, nem éppen a jó tulajdonságaikról híresek. Általában gonoszak, és sötét szándékaik vannak. Reméltem, hogy anyám nem tartozik közéjük, és valami más miatt kellett elhagyni a falut. De még belegondolnom is borzasztó volt, hogy az anyám akár nem is olyan, mint amilyennek elképzelem. Hiszen alapvetően semmit sem tudok róla. Bárhol próbáltam utána nyomozni, mindenhol elakadtam, és semmit sem találtam. Mintha nem is létezett volna. De a sensei mégis adott egy kapaszkodót, mostmár a helyes úton járhatok…
Shitsui befejezte a mondatot. De nem voltam képes semmi értelmeset válaszolni rá. Egyszerűen csak ültem a földön, és őt néztem. ~ Örülök, hogy ő lett a senseiem ~ gondoltam, és elmosolyodtam.
avatar
Hanako Ayame
Játékos

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 140

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Karin on Hétf. Jún. 07, 2010 4:14 pm

Shitsui is elmosolyodott rajtad, ahogyan kezét a fejedre rakta, majd megpaskolt, mintha egy kiskutya lennél, aki előtte okosan, parancsszóra leült a földre. Bár elég érdekes helyzet is volt, tudtad elsőre, hogy ezt azt jelenti, hogy büszke rád. Lassan elvette a kezét a fejedről, ahogyan körbenézett egyszer, majd a tekintette visszatért rád. Arcára még mindig mosoly ült ki, ahogyan intett a fejével, hogy állj fel.
- Na gyere, mára elég lesz ennyi! - mondta nyugodt hangon, ahogyan engedelmeskedtél a kérésnek és elindultatok szépen haza. Na de itt nem ér véget a történet, hiszen akkor mi értelme lenne mesélni! Ahogyan kiléptettek az akadémia épületén kívülre, egy magas, ezüstőshajú férfi lépett elétek. Kora alig lehetett idősebb a mesterednél, de ahogyan ott állt előtted, egyértelműen láttad a különbséget. Shitsui egy alacsony, vékony és kicsit érdekes személyiség volt, aki első ránézésre jobban szeretett pihenni, mind dolgozni. Míg ez a másik! Magas, jó kiállású, erős testalkatú, egy igazán férfias alak, akibe minden lány elsőre belezúg. Ez a férfi állított meg titeket, ahogyan mosolyogva intett már előre a jouninak, hogy álljon meg. Majd mikor odaért, nevetve közölte a mondandóját vele.
- Na végre hogy megtaláltalak! -kezdett bele nagy lendülettel, ahogyan téged észre sem vett- Az imént hallottam, hogy Kakashi csapatát újra küldetésre küldték! Hogy lehet ekkora mázliuk, hogy állandóan ők kapják a legmenőbb feladatokat! -panaszkodott Shitsui -nak, aki csak mosolygott egyet rajta.
- Ugyan! Ők a jelenlegi legerősebb csapat Konohában! Ha őket küldik valahova, akkor tényleg komoly a helyzet és örülők, hogy nem én vagyok ott! - vakarta meg a fejét, ahogyan az ismeretlen még mindig nem vett észre.
- Te megörültél! Már azt beszélik a falúban, hogy te vagy a jövő legígéretesebb jouninja! Egyesek szerint még Kakashi-nál is jobb vagy!
- Na azért ne túlozunk! Nekem éppen elég, ha taníthatok valakit és nem kell fárasztó feladatokat végeznem! - rakta a kezét a válladra, ahogyan a férfi lenézett rád, majd kicsit értetlenség után egyből leesett neki, hogy mi is a helyzet és ki is vagy te.
- Áhh... bocsi! Biztos te vagy Ayame! -mosolygott rád, ahogyan végre valahára bemutatkozott neked- A nevem Nezumi ! Örülők, hogy találkoztunk! - nézett rád, ahogyan vissza kiegyesedet és végre eljött az idő, hogyha akarsz, közbeszólhatsz.
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Hanako Ayame on Hétf. Jún. 07, 2010 11:30 pm

Shitsui a fejemre tette a kezét. Sokkal közvetlenebb volt, mint amilyen általában az első napon egy sensei szokott lenni a tanítványához. Kicsit olyan érzés volt, mintha legalább már egy hónapja ismerném, pedig ma reggel láttam először. Fölálltam, majd elindultunk a kijárat felé. Kicsit fáradt voltam már, hiszen sokat beleadtam, hogy megszerezzem a csengőt. Úgy éreztem magam, mint egy élőhalott. Szótlanul mentem mellette, és a fejemben sem kavargott egyetlen gondolat sem. Egyszerűen csak a földet bámultam. Majd egy ezüstös hajú férfi állította meg Shitsuit. Én is megálltam, és a másik fiút – aki nem sokkal volt idősebb a senseinél – kezdtem el szemügyre venni.
Kicsit bosszantó volt, hogy még csak észre sem veszi, hogy én is jelen vagyok, de úgy voltam vele, hogy bunkókkal nem kommunikálok. Összekulcsoltam a kezeimet magam előtt, és vártam, hogy végre tovább induljunk. Nem nagyon figyeltem oda, hogy mit mond, el voltam azzal foglalva, hogy bosszankodjam. De arra egy pillanatra felkaptam a fejem, hogy a sensei erősebb lenne Kakashi-nál is. Nem gondoltam volna, hogy ilyen fiatalon már ilyen erős legyen. Hiszen csak két év van közöttünk. Persze erre azonnal beugrott, hogy csak akkor húzhatom ki belőle a szükséges információkat, anyámról, ha legyőzöm. ~ Sokkal nehezebb dolgom lesz, mint gondoltam. Ha most megnézzük, hogy mekkora erőkülönbség van közöttünk… jó sok mindent kell bepótolnom. ~ gondoltam, majd a sensei a vállamra tette a kezét, és ezzel félbeszakítottam gondolatmenetemet. A másik fickó végre észrevett, és bemutatkozott. Csak az volt furcsa, hogy miért ismer. Talán Shitsui beszélt rólam már neki?
- Igen a nevem Ayame – mondtam, de nem nagyon foglalkoztam a férfival, inkább a hallott információval – Tényleg ilyen erős vagy sensei? Akkor egy csomó király Jutsut fogsz tanítani nekem! – mosolyogtam rá, és újra élet költözött belém, az előző levert hangulatomhoz képest.
avatar
Hanako Ayame
Játékos

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 140

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Karin on Kedd Jún. 08, 2010 2:55 pm

Shitsui csak mosolygott egyet a kérdéseden, ahogyan még Nezumi is kiegyenesedett és a kezeit a derekára rakva büszkén nézet titeket, ahogyan egy váratlan pillanatban egy hatalmasat csapott a mesetered hátára, ahogyan felnevetett.
- Hát még szép! Ez a kis ficsúr történelmet írt! Még jó hogy erős jutsukat fog tanítani neked, hogy büszke legyen rád! - dicsekedett barátja helyett is, ahogyan a jounin csak kissé fájdalmas arckifejezéssel nézett barátjára, ahogyan lágyan sóhajtott csak egyet.
- Azért ne vidd túlzásba a dicsérésemet! - intette óva barátját- Kakashi már hatéves korában chuunin volt, és ennyi idősen már egy ANBU különítmény parancsnoka volt! Az én erőm az övéhez sehol sincsen!- közölte a tényeket, ahogyan első ránézésre, egyből rájöhettél, hogy Nezumi semmit sem tud barátja és az anyád közötti kapcsolatról.- Na ideje mennünk! Vigyáz magadra! -köszönt el barátjától, ahogyan elvont téged mellőle és otthagytátok őt, ahogyan még valamit utánatok kiabált, de egyikőtök sem törődött vele.
Lassan szeltétek át a területet, ahogyan az egyik jól ismert saroknál megáltatok. Pont az volt, ahonnét már látni lehetett a házatokat. És a mestered egészen idáig kísért.
- Mára ennyi lesz! Pihend ki magad! Holnap belevágunk az első küldetésünkbe! Ráérsz 10 körül lenni a Ninja emlékműveknél! Na vigyáz magadra! - köszönt el egy legyintéssel, ahogyan egy kisebb pukkanás közepette eltűnt a szemed elöl. Te pedig hazamehettél és dicsekedhettél vagy magadban tarthattad a dolgokat.

// köv. post a Ninja emlékműhöz! Holnap van és a jounin megint késik!//
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Takeuchi Sachiko on Szer. Dec. 18, 2013 6:47 pm

*Hinata*

A kaputól a Hokage rezidenciába, onnan pedig az Akadémiai edzőterepekre mentem. A feladatom szerint le kellett ellenőriznem, hogy minden rendben van-e, illetve segíteni a tanulóknak, amennyiben szükségeltetik. Egyszerű, bár nem egészen mindennapi küldetés. Általában az akadémiai tanárok szoktak ilyesmit csinálni, de néha nekik is elkelhet a segítség, ha valaki megbetegszik, megsérül vagy bármi hasonló történik. Ki tudja, talán azért adtak ilyen feladatot, hátha belőlem is egyszer valami tanárféle buggyan elő, és megint az akadémián kötnék ki. Pff, az igazán furcsa lenne. Nem, bizonyosan nem nekem való pálya. De sensei még éppen lehetek, a tapasztaltabb shinobik szinte mindannyian csapatokat vezetnek. El is képzeltem, ahogy dirigálok három kis megszeppent törpicúrnak. No nem mintha vaskezű lennék, de aki shinobi akar lenni, az kösse már fel a gatyáját, vagy amije van éppen.
Kolibrijeim helyeslően csiviteltek gondolataimra. Körbetekintettem, mennyien és milyen alakok is vannak az edzőterepeken, illetve változott-e valami, amióta legutóbb itt jártam. A genin vizsgámra is itt került sor, ez volt a legutóbbi alkalom, hogy erre a fűre tettem lábaim, így csupa kellemes emlék tört elő belőlem. Nem akartam azonban menőzni itt magamnak a vizsga újrajátszásával. Egyszer már meg tudtam csinálni, újabb akadályok elé kell néznem, nem a régieket ismételni, hisz az nem igazi edzés. Így aztán kinéztem magamnak egy nagyobb fát valahol a terület szélei környékén, majd nagy levegővel nekifutottam.
- Odafent találkozunk. - közöltem a két madárkával, majd talpam a törzsre helyeztem. Nem használtam chakrát vagy kunait, csupán lendületem és végtagjaim, hogy tempósan feljebb és feljebb jussak a nagyra nőtt, vaskos növényen. Néhány lendítés és húzódzkodás után végül a lombkorona legtetején helyeztem "kényelembe" magam, és onnan szemléltem az edzőterep eseményeit, vagy ha ilyesmi nem volt, akkor csak élveztem a levegőt.
avatar
Takeuchi Sachiko
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 115

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Mitsuya Akane on Pént. Aug. 08, 2014 5:11 pm

//Gato, Junpei

Jouninosztás. Már megint. Amolyan enyhén duzzogó ábrázattal ültem. Legutóbb nem jutott nekem társ illetve sensei, mert nem úgy jöttek ki a számok, illetve valljuk be, elég megbízhatatlan voltam. Ezutóbbi sokat azóta sem változott, de úgy tűnt, ezúttal jut nekem tanító. Aztán ahogy fogytak a jelenlévők, egyre inkább csak nőtt bennem a gyanú. Végül ketten maradtunk csak geninek a teremben, majd egy kisebb incidens után végül útba igazítottak bennünket. Úgy tűnt, mégiscsak kapunk egy senseit. Furcsa mód majdnem tiltakozni kezdtem ez ellen, legalábbis belül. Volt már senseiem, mondtam volna, de hamar rájöttem, hogy valójában csak egy fiatal jouninról volt szó, ki szabadidejében foglalkozott velem. Nem igazi sensei, aki küldetésekre vitt volna. És társaim se voltak még, pedig a csapatmunka fontos dolog. Nem feltétlen nekem való, de fontos.
Ilyesfajta gondolatokkal ültem a beosztáson, majd útnak szalasztottak minket a kiképzőterepekre, hogy ott találkozzunk a mesterrel. Tizenöt percet kaptunk, valamint képet, nevet és papírokat. Különösebb figyelmet nem szenteltem rájuk, hamarosan úgyis találkozunk élőben a fickóval. Mondjuk első benyomásra nem tűnt túl szimpatikusnak. Helyette inkább a társamat vettem szemügyre. Ha jól értettem, Hyuuga nevet mondtak. Az pedig egy igen híres és erős konohai klán, gyakorlatilag mindenki, még én is ismerem a nevüket és valamennyire képességeik. Rögvest meg is vizsgáltam a fiú szemét, no nem túl feltűnően. Valóban hyuugának nézett ki.
- Akane – mutatkoztam be, ha nem csípte volna el a nevem, majd az órára néztem. – Jobb, ha indulunk.
Sietve, amolyan bemelegítésnek szánt tempóval indultunk el a kiképzőterepekre. Út közben fura gondolatok zakatoltak a fejemben. Egyáltalán nem voltam még hozzászokva a csapatban való tevékenykedéshez, vagy az utasítások követéséhez. Lehet, hogy évekig ezzel a sráccal kell vállvetve harcolnom? Vagy legalábbis küldetésekre járnom? És mi van a senseiel? Az ő fogd-megjei leszünk örökké? Ami azonban ennél is közelebbinek és így szemet szúróbbnak tűnt, az kis csapatunk létszámhiánya volt. Mikor megérkeztünk a megadott helyszínre, szóvá is tettem társamnak.
- Szerinted nem is lesz harmadik csapattagunk?
avatar
Mitsuya Akane
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 220

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Kuroba Kaito on Pént. Aug. 08, 2014 6:20 pm

Visszatértem egy újabb küldetésről a Hokagehoz, de ezúttal csak egy sima D osztályút vállaltam be magamnak, ami nem számított éppenséggel leterhelőnek. Bementem jelenteni, de mielőtt távozhattam volna utánam szólt és a kezembe nyomott egy papirost.
- Itt az újabb küldetésed. Ez talán már kicsit jobban meg fog izzasztani, de tudom rólad, hogy társaság kedvelő vagy így biztosan tetszeni fog.
Nem értettem egyenlőre semmit. A papíron csak annyi állt, hogy mennyek az Akadémia mögötti erdőségbe, mert segítenem kell egy újonc csapatnak. Le volt írva a csapattagoknak a neve és mellé, hogy ki lesz a senseiük. Mit ne mondjak kicsit elképedtem és meg is rémültem. Mindenesetre érdekesen hangzott és visszautasítani meg nem tudtam. Hamar megérkeztem a kitűzött helyre, de akkor még nem járt arra senki.
- Na mi van? Talán téves helyet adtak meg? - kezdtem el aggódni már az egyik fa tetejéről.
Sokat nem kellett várnom, hogy hangokat halljak, de ezek a suli elejéről hallatszottak és egyre csak távolabb mentek. *Hol vannak már?* Türelmes szoktam lenni, de a senseiük végett kíváncsi voltam milyen csapattal hozott össze a "bal" sors. Mondjuk... Lehet jó fejek lesznek. Lassan úgy is kiderül. Várok csak és legnagyobb örömömre a semmiből lépéseket hallok majd egy lány hangját a földről. Lenéztem és habár nem voltam benne biztos, hogy ő és a mellette álló fiúk lesznek azok, akik mellé küldtek, de egy próbát csak megért a dolog, tehát leugrottam.
- Üdv nektek! Véletlenül nem Mitsuya Akane és Hyuuga Junpei-hez van szerencsém? - tettem fel rögvest a kérdést. További dolgokat nem mondtam, amíg nem bizonyosodok meg róla.
avatar
Kuroba Kaito
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 165

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Hyuuga Junpei on Hétf. Aug. 11, 2014 8:16 pm

Néha-néha elejtettem egy kisebb ásítást, melyet persze ügyesen leplezni próbáltam. Korai időpontban hívtak össze minket, ami végül is nem volt túlzottan vészes, mert a reggeli gyakorlatokat is ilyentájt szoktam elkezdeni és kisebb nagyobb megszakításokkal estig folytatok. Talán pontosan ezért is kerülgetett az ásítás kényszere, az öregek akik az edzésemet és fejlődésemet felügyelik, a tegnapi napon a szokásosnál is jobban meghajtottak, melyet az enyhe izomláz is megerősít a combjaimnál.
- Tehát végre elértem azt a szintet is az öregek szemében, hogy csapatba oszthassanak?!
Jegyeztem meg magamnak, habár nem voltam nagyon meglepett ezen, hisz nagyon makacs és maximalisták a tanítók, elvégre a Hyuuga klán szemében egy újabb "erődemonstráció" vagyok csak.

Egyik csapat áll fel a másik után sorban melynek köszönhetően a friss geninek szépen lassacskán fogyatkoznak, ahogyan az elérhető Senseiek is. Nagyon fúrta a kíváncsiságomat, hogy vajon milyenek lesznek a társaim akikkel majd vállvetve kellesz harcolnom és küldetéseket végrehajtanom. A jelenlévők lassacskán eltűntek és végül csak ketten maradtunk geninek a teremben arra várva, hogy útbaigazítást kapjunk. Fejemet a tőlem nem messze ülő lány felé fordítottam, hogy kicsit jobban szemügyre vegyem, hisz ha minden igaz, akkor ő lesz a csapatom egyik tagja. Idősebb volt nálam, ezt egyből észrevettem, ahogyan azt is, hogy habár unott fejjel ült, ő maga is kicsit megzavarodott a jelenleg kialakult helyzeten, ahogyan én is.
A férfi aki osztotta a csapatokat, távozni készült anélkül hogy besorolt volna minket, amire már felkaptam a fejem, de még nem tettem szóvá. Vártam és ha tényleg itt hagy minket, tehát az ajtóhoz lép, utána kiáltok, azonban erre nem volt szükség, egy újabb személy jelent meg aki végül megoldotta a helyzetet. A lány és én valóban egy csapatba kerültük és a Senseiünk pedig csak ránk várt az akadémia terepén. Én indultam meg elsőként, hogy kimenjek a teremből, azonban mielőtt megtettem volna, félre húztam az ajtót és előre engedtem újdonsült társamat. A találkozási pont nem volt túlzottan messze, csupán az épületből kellett kimennünk, majd megkerülve azt, a hátsó területen vár ránk a tanítónk.
* Tehát Akane. Érdekes személynek tűnik, remélem azért sikerült majd kijönnöm vele valahogy.*

- Hyuuga Junpei, örvendek! Mondtam, ahogyan kissé megdöntöttem törzsemet menet közben. Ami pedig a kérdését illeti, bennem is felmerült, bár biztos választ én sem tudtam mondani neki. - Rendbontó lenne az ha csak ketten lennénk egy csapatban, csakis speciális esetben hoznak ilyen döntést a fejesek. Én nem érzem magamat túlzottan speciálisnak, sem rendhagyónak, hogy amiatt csak kétfős csapatot alakítsanak ki. Minden esetre majd megtudjuk a Senseitől. Mondatom befejeztével már a terep közepén álltunk ahová a találkozási pontot adták meg nekünk.


//Gato, az előző postodban, a belinkelt kép nem jeleníthető meg ^^'' így sajnos a kinézet alapján való megtalálásra nem támaszkodhatunk Smile //
avatar
Hyuuga Junpei
Játékos

Taijutsu Pontok : 13


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 175

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Gato on Szer. Aug. 13, 2014 7:10 pm

A két genin és a fiatal Chuunin, megérkezett az akadémiai kiképzőterepre, ahol azonban még senkit sem találtak ott. Kicsit távolabb, geninek csoportja és egy Jounin már elkezdtek valamiféle foglalkozást. Ők hárman, azonban még mindig várakoztak arra, hogy megjelenjen az a férfi, aki a vezetőjük lesz. Az a férfi, akinek az lesz a dolga, hogy a Rejtett Levél, továbbra is megőrizze hírnevét vagy éppen öregbítse azt. Lassan eltelik az az idő is, amit kiadtak nekik, hogy a helyszínre érkezzenek és a sensei még mindig sehol sem volt látható. A kis hármas valamelyikének fejében talán-talán már kezdett megszületni a gondolat, hogy talán, csak egy akadémiai tréfa volt az egész és nem is lesz mesterük, amikor a távolban három shinobi bukkant föl. A kis hármastól nem is olyan messze állnak meg és beszélgetnek még egy keveset, amikor is az egyikük elbúcsúzik a másik kettőtől és elindul a hármas felé. Nem telik bele sok idő, amikor az öltönyös, ezüstös hajú férfi odaérkezik és bemutatkozik. 
- Sziasztok, a nevem Matasaki Kenjirou ! Ha minden igaz, akkor én leszek a mesteretek. Hallottam már rólatok, tudomásom szerint van köztetek egy Chuunin is. Ugyanakkor, újdonság lesz számotokra, hogy egy negyedik taggal is bővülni fog a csapat. Ez egy speciális csapat, amely az első Intenzív Tréning Program keretén belül alakult. A programról, elég annyit tudnotok, hogy frontszolgálatra képzünk ki benneteket. Nem mintha a többi shinobi növendékkel, nem ez lenne a cél, de a ti csapatotok különleges képzési feladatokkal és intenzív tanulási tempóval fog dolgozni. Ezért vállaltam én ezt a feladatot és tértem haza a fontról, hogy belőletek olyan shinobit faragjak, akiket az ellenség félve fog emlegetni. Nem fogok az eredményeimmel kérkedni, nem mintha olyan sok lenne belőle. Nem várok el sok mindent, csak pontosságot, fegyelmet, tiszteletet és nem utolsó sorban a parancsaim végrehajtását.
A férfi hagy némi időt a kis triónak, hogy feldolgozzák a hallottakat. Eközben öltönye zsebébe nyúl és előveszi a fejpántját. Jól látható, hogy Konohagakure jelét viseli, de ezen kívül egy negyvenöt fokos vágásnyom is található rajta. Valószínűleg egy támadás nyoma. Azonban a sensei nem sztorizni kezd, hogy miképpen született a vágásnyom a homlokpántján, hanem beszélni kezd.
- Eme fejpánt, nem csak azt a célt szolgálja, hogy jelezze a kívülállónak, hogy a viselője egy képzett shinobi. Mit jelent még, eme fejpánt? Hyuuga Junpei, mi a válaszod erre a kérdésre?
Miután a Hyuuga klán üdvöskéje választ adott a kérdésre, sorra tekint végig a többieken és kíváncsi a másik kettő válaszára is. Amikor pedig befut a negyedik tag is, a kérdést ugyan úgy felteszi neki is. Nyilván ez a Jouninok kedvenc módszere arra, hogy elkezdje feltérképezni a csapatának tagjait. A férfi hangjában azonban van valami különös, ami azt sugallja a csapat tagjainak, hogy a férfi sokkal megértőbb és barátságosabb, mint azt mutatja. Lehet, hogy csak a front változtatja meg az embereket? Erre a kérdésre még bőven lesz lehetőségük a csapat tagjainak megtalálni a választ. 


/ A válaszadások után fognak elkezdődni a kiképzési feladatok. A mesélői poszt, a negyedik tag válasza után fog érkezni. ( Arakashi Yuusuke ) /      
avatar
Gato
Inaktív

Specializálódás : Van


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Mitsuya Akane on Hétf. Aug. 18, 2014 2:50 pm

Az edzőterepen egy furcsának tűnő, melírozott hajú fiú lépett oda hozzánk, majd nem sokkal később a sensei is megjelent, a már képen is látott, öltönyös fószer. Mint kiderült, egy speciális, négyfős csapatba osztottak minket, melyben egy chuunin is helyet kapott. Valamiért a mi társaságunkat szemelték ki, hogy frontra képezzék, amolyan élharcosnak, vagy sürgős utánpótlásnak. Kissé megdöbbentett ez a kijelentés, persze külsőleg ezt nem mutattam. Tegnap még a hát neki nem jutott társ meg sensei kategória címvivőjeként ténykedhettem, ma pedig közlik velem, hogy jönnek a kemény kiképzések, rekordmagas létszámú csapatban. Lehet, hogy ebben is rejtélyes Jounin-hódolóm keze volt? Vagy csak valakinek nem állt jól a szénája a frontokon… Eszembe jutott az is, hogy hogyan is fogom végezni a fogadóbeli munkát, ha annyira megdolgoztatnak napközben, de végülis most hogy már pénzt kerestem ninjaként, anyu se fogott annyira.
A sensei persze elméleti kérdéssel kezdett. Mi mással? Sőt, valami kifejezetten trükkösebb, pszichológiai talánnyal. A Hyuuga fiúnak kellett először válaszolnia, kit természetesen végighallgattam, de úgy véltem, az én válaszomat nem befolyásolhatja az övé, így igyekeztem magamtól megoldani a feladat. Ritka esemény volt az ilyen, csak remélni tudtam, hogy ez a bagázs megbecsüli. Sose voltam az a sokat fecsegő leányzó, még kiskoromban sem.
Mit jelent a fejpánt, ez volt nagyjából a kérdés. Számomra sajnos nem túl sokat, ritkán is hordtam magamon. Igazából annyit jelzett, hogy sikerült letenni a Genin vizsgát, tehát a viselő shinobi voltát, valamint hovatartozását igazolta.
- Ez egy igazolvány – jelentettem ki végül. – Egy elég kényelmetlen igazolvány. Jelzi, hogy Konohából származó shinobik vagyunk. Pénzt kereshetünk vele megbízások elvállalásával. Védi a kobakunkat. Ennyi.
avatar
Mitsuya Akane
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 220

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Hyuuga Junpei on Csüt. Aug. 21, 2014 8:52 am

A terepen kissé megvárakoztattak minket habár ezt talán be lehet tudni annak is, hogy a kijelölt idő előtt értünk oda, ugyanis csak pár száz métert kellett sétálni az akadémiáról, a háta mögötti terepig. A rövidke út csendesen telt el, egyikünk se ismerte nagyon a másikat és ebből az okból kifolyólag inkább csak felmértük egymást mintsem h beszélgetésbe keveredjünk, vagy legalábbis én így voltam vele. Szemeimet egyenlőre nem használtam, ha tényleg egy csapat leszünk, akkor az edzések alatt fel tudom térképezni ő magukat és a chakrájukat is.
- Azt hiszem itt kellene találkoznunk, de nem látom a képen szereplő fickót. Mondtam, hogy ha csak egy kicsit is, de megtörjem a csendet. Rögvest a kijelentésem után, egy hármas tűnt fel a közelben, majd abból leválva az egyik felénk indult meg. Amikor közelebb ért, már lehetett látni, hogy ő lesz a beosztott tanítónk. Megérkezése után bemutatkozott nekünk, majd elkezdte taglalni, hogy mi is az ami ránk fog várni.
* Tehát frontharcosokat akarnak kiképezni belőlünk? Ez az elképzelés egyszerre felelőtlen és nevetséges. Még csak geninek vagyunk akik nemrég végeztek az akadémián. Maga a kiképzés, hogy egyáltalán a frontra kerülhessünk, több évbe telne, ha csak nem azt akarnák, hogy az első sorban vonuló feláldozható egyedek legyünk. Ha pedig a Shinobi történelmet vesszük a háborúk sosem húzódtak el túlságosan sokáig... Minden esetre kíváncsi leszek, hogy milyen edzést tud nekem mutatni, elvégre a Hyuuga öregjei már minden eszközt bevetettek, hogy megéljem a poklok poklát az edzéseim alatt.*
Gondolatom kissé elkalandozott és már csak akkor figyeltem fel, amikor a kérdést nekünk szegezte Kenjirou. Gyorsan megráztam a fejem, hogy kiverjem belőle előző gondolataimat, majd összeszedve magam válaszoltam a kérdésére.
- A fejpántnak egyfajta jelző értéke van mind a társunk mind az ellenfelünk számára, mely az sugallja, hogy a hordozója megkapta kellő kiképzést és elfogadta mindazt amivel a shinobi lét jár. Képes akár a végletekig elmenni faluja érdekében, legyen az akár az élethalál harc. Másrészt pedig a fejpánt egyben védi az adott testrészünket és egyben eltakar. Elfedi azt amit a kívülálló szemeknek nem kell látnia - Mutatok a homlokomra, habár én a karomon hordom a sajátomat, de biztosra veszem, hogy a Sensei érteni fogja, hogy mire is célzok pontosan.
avatar
Hyuuga Junpei
Játékos

Taijutsu Pontok : 13


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 175

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Kuroba Kaito on Pént. Aug. 22, 2014 11:48 am

Sajna nem volt lehetőségem megismerni az új csapattársaimat, de a Hyuuga kölök szerintem észre se vett vagy nem tudom... Megjelent Kenjirou és bemutatkozása után el is árulta, hogy mi egy speciális 4 fős csapat leszünk majd, akiket a frontra képeznek majd ki erősítés gyanánt.
- Üdv Kenjirou-san! - köszöntem a két fiatal mögül és közelebb léptem, hogy én is halljam a részleteket. Különösebb dolgokat nem várt el tőlünk csak az alapokat, ami szerintem minden Jouninnak kijár. Ezt befejezőileg a Hyuuga felé szegezett egy nagyon egyszerű kérdést, amiből én kimaradtam inkább. Nem lepett meg Kenjirou jelleme, ugyan az a... Nos... Mindig is ijesztő egy pofája volt a számomra, de ugyanakkor tiszteletet is érdemel, amiért friss genineknek a képzést vállalta be, illetve az én képzésem is. Nem mondom azt, hogy jó shinobi vagyok, de a tapasztalatok megvannak azért, hiába vagyok Chunin és vettem részt nem egy küldetésen attól még ugyanúgy oda kell figyelnem. Ez is egy alap szabály. Információ gyűjtés a csapatról és csapatmunka kialakítás, mert egyedül valószínűbb a bukás esélye. Miután megkapta Kenjirou a válaszokat az ifjoncoktól és maga is kifejtette a saját momentumát, hozzá fűzni valóját, saját elgondolását és hogy jót mondtak e én is felszólaltam.
- Kenjirou-san! Milyen lesz pontosan ez a képzés, amit nekünk szántak? Semmi információval nem láttak el engemet csak annyival, hogy egy csapat újoncnak kell a segítségem. Ha kérhetem elmondaná, amit még tud?
Szegeztem rá tekintetemet és vártam, hogy mi is lesz majd feljebbvalómnak a válasza nekem.
avatar
Kuroba Kaito
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 165

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Sado Kenji on Csüt. Aug. 28, 2014 12:11 pm

//Gato, Akane, Junpei és Kaito, remélem jól fogunk szórakozni és köszönöm, hogy megvártatok Smile //

Gyűlölöm az ilyet...Gyűlölöm, ha az utolsó percekben mondják el, hogy mi-merre-hány méter. A Konohai Ninja Akadémián vártam a csapatomat, de mint kiderült nem egy teljesen átlagos csapatba raktak, hanem valamilyen speciális "osztagba" és emiatt nekünk máshol van a gyülekező. Mit is akar egyáltalán ez a "speciális" osztag jelenteni? Lehetséges, hogy nekem sikerült a legrosszabbul véghezvinni a Genin Vizsgát és emiatt valami agyatlanok társaságába raknak? Na még csak az kéne...
Gyors és határozott futottam végig az akadémia folyosóin, egyelőre nem akartam a Shunshin no Jutsu-t használni, féltem hogy még nekimennék valakinek egy nagyobb lendülettel. 
Hamarosan kiértem az épületből és egy pillanatra megvakítottak a meleg nap sugarai. A Kikékpzőterepen mint máskor, most is tele volt Shinobikkal és Kunoichikkel, akik órák hosszat gyakoroltak egy technikát, edzettek vagy csak szimplán meditáltak. 
Szerencsére a recepción sikerült kapnom egy képet a Senseiemről, így könnyen meg is találtam a bagázst, mely körbefogta őt. Ahogy közeledtem a csapatom felé, észrevettem, hogy a személyek száma nem egyezik meg az általános Genin csapatokéval.
-Eme fejpánt, nem csak azt a célt szolgálja, hogy jelezze a kívülállónak, hogy a viselője egy képzett shinobi. Mit jelent még, eme fejpánt?- szólalt meg a sensei és körbenézett az ott lévő embereken.

Úgy gondoltam ez a megfelelő alkalom rá, hogy használjam a fürge test technikát egy kis hatásvadász pillanathoz, hátha be tudok vágódni valamelyik tagnál. Elmutogattam a kézjeleket, majd éreztem a szél meglendül, körülöttem mint egy elfolyt festmény, elmosódnak a dolgok és már ott is vagyok a többiek mellett, egyik lábamon térdelve. Lassan kiegyenesedem, majd leporolom a rohanás közbe szerzett koszt a nadrágomról és a Sensei felé tekintek.
-Fegyver is lehet...Egy igazi Shinobi kezében bármilyen tárgynak halálos fegyvernek kell lennie, ha beüt a káosz.- mondtam és mélyen belenéztem az szürke hajú férfi szemébe, már amennyi látszódott belőlük.- Matasaki Kenjirou-sensei, ha nem tévedek. Elnézést a késésért, későn szóltak nekem. - hajoltam meg illedelmesen egy mosoly keretében.- Sado Kenji vagyok, örvendek!- mutatkoztam be, majd a többi csapattag felé is tettem egy kisebb meghajlást.
A meghajlásom alatt résnyire nyitva tartottam a szemem és pillanatok alatt végigmérte a többieket a megszerezhető információkért. Volt először is a Hyuuga srác: be sem kellett neki mutatkozni, honnan jött és nem is a szeméről tudtam megmondani hovatartozását. Egyszerűen olyan aurájuk, kisugárzásuk van, ami tiszteletet akarna parancsolni a többi jelenlévő személyre. Aztán jöjjön a fekete hajú lány: nem tűnik úgy, mint valami híres klán sarja, viszont a szemeiben látom, hogy ő is átélt egy-s-mást. Elvesztett valakit. Bár ez a mai világban nem nagy dolognak számít, főleg távolról nézve, pedig igenis az. Mellesleg korához képest eléggé...fejlett. Egy apró mosolyt intéztem felé.
Végül a harmadik személy: vörös haj, kicsit tapasztaltabb arca van és Chuunin ruházat. Mást róla így nem tudtam elmondani, de legalább tudom nem én vagyok a kakukktojás.
Röviden-tömören három Genin, egy Chunnin és egy Jounin: mit akar ezzel összehozni az akadémia? Jobb ha meg is tudakolom...
-Kenjirou-sensei, elmagyarázná nekem, miért vagyunk négyen a megszokott három fős Genin csapatok helyet? Gondolom már elmagyarázta a többieknek, de én sem szeretnék kimaradni a sorból.-
avatar
Sado Kenji
Játékos

Tartózkodási hely : Misa szíve csücskén


Adatlap
Szint: D
Rang: Kardforgató Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Gato on Csüt. Aug. 28, 2014 5:08 pm

A csapat negyedik tagja pont befut, amikor sorra válaszolnak a geninek. A Chuunin valami miatt úgy dönt, hogy nem válaszol a feltett kérdésre, helyette önállósítja magát és kérdez a mestertől. Mind a négyen tanúi lehetnek annak a gyilkos mosolynak, amellyel megajándékozza a Kaitot. S bár a férfi, semmilyen ellenséges mozdulatot vagy gesztust nem tesz, a négy fiatal shinobi hátán, futkosni kezd a hideg a mosoly láttán. Halkan és nyugodtan szólal meg, úgy tűnik, hogy a férfit nem lehet egykönnyen kihozni a sodrából, bár határozottan érzékeltetni tudja, hogy cseppet sem boldog. Cseppet sem boldog, hiszen mind a négytől várta a választ. Azt senki sem mondta, hogy a Chuuninak nem kell megfelelnie a kérdésre. 
-
Intenzív. S minél több hibát vét a csapatom, annál komolyabb és komolyabb próbák elé állítalak benneteket. Az első kérdésre jól válaszoltatok. Jöjjön tehát a következő kérdés, amelyre szeretném, ha mindenki válaszolna. Te is, Kuroba Kaito. Hány ember viseli a felelősséget, ha egy négyfős csapatban, valaki hibát vét?
Türelmesen végig hallgatja a válaszokat, majd anélkül, hogy elcitálná az eredményt, hogy ki válaszolt rosszul és ki nem, benyúl az öltönye másik zsebébe. Amit elővesz az nem más, mint egy frissen lepecsételt küldetés tekercs. A Hokage pecsétje frissen díszeleg rajta, ami azt jelenti, hogy a küldetés készen áll, már csak el kell indulni a csapatnak. Azonban, ügyesen úgy van összetekerve, hogy ne lehessen rajta látni, a részleteket. Példának okáért, hogy milyen besorolású küldetést tartalmaz.Miután meglobogtatta a küldetés tekercset ismét megszólal.
-
A második kérdésen is túl vagytok, most érkezzen az utolsó próbatétel. Gondolom sejtitek, hogy megvizsgáltam az aktáitokat. Akane, neked lesz a legkönnyebb dolgod. Kaito, mint Chuunintól, tőled elvárom a társaid segítését. Hyuuga Junpei, szép reményeket fűzök hozzád. Úgy vélem, sikerrel fogsz járni. Sado Kenji, a szemeimet rajtad tartom, te vagy a legjobban lemaradva a többiekhez képest. De nem húzom tovább az időtöket. Mielőtt elindulnánk a küldetésre, szeretnék megbizonyosodni arról, hogy kiváló alapanyagai lesztek az Intenzív Tréning Programnak. Mit takar pontosan az ITP? Mivel kérdeztétek, elmondom. Mint az kiderült a háború eddigi történéseiből, vannak Geninek, akik kiváló minősítésben szolgáltak, annak ellenére, hogy nem rég viselik a fejpántot. A fejesek kitalálták, hogy létrehoznak egy olyan programot, amelytől azt várják, hogy a Geninjeink még jobban teljesítenek. Ez nem azt jelenti, hogy mentek egyből a frontra. De ... eltértem kicsit a tervezett programtól. Szóval, itt van nálam ez a küldetés tekercs, csak azok jönnek velem és vesznek részt továbbra is a Programban, akik maradéktalanul teljesítik a próbát.
A következő pillanatban a csapat számára, kiderülhet Kenjirou beállítottsága. Ugyanis kézjeleket követően, egy föld típusú ninjutsut mutat be.
- Doton: Chidokaku!
Mind az öten, méterekkel a talajszint alá kerülnek. Pontosabban lesüllyed velük a kiképzőtér egy darabja. Fentről süt befelé a Nap és jól látható, hogy soha az életbe nem tudnak könnyedén kimászni. A négy fal, igen masszív, nem lehet beleszúrni tárgyakat és különben is ki az a marha, aki rálépne a kardjára? Valahogy, azonban mégis ki lehet jutni, de mégis hogyan? Nos, ezt fogja elmondani Kenjirou.
- Jól figyeljetek, mert csak egyszer mutatom meg! Jelenleg dél van, ez azt jelenti, hogy van hat órátok, hogy végrehajtsátok a feladatot. Aki addigra nem jut ki a gödörből, azt sajnálatos módon haza kell küldenem. Koncentráljátok a lábatokba a chakrátokat, ügyeljetek a pontos mennyiségre! Könnyen, eltudtok fáradni a gyakorlás során. A chakrát a talpatokon, egyenletes mennyiségben terítsétek és ...
Azzal a szükséges kézjel elmutatása után, Kenjirou lábai körül felszáll a por, jelezvén, hogy a chakráját a talpaiba koncentrálta és nyugodtan elindul kifelé a gödörből, annak kilencvenfokos, tükörsima falán. Közben még lehet hallani a hangját, ahogyan beszél a kiúton.
- Emlékezzetek a kérdésre: hány ember viseli a felelősséget, ha valaki hibázik a csapatban?
Kérdezi, majd a jó tizenöt méter megtétele után, nyugodtan leheveredik a nyílás széléhez és meglengeti a küldetés tekercset. A próba egyértelmű, meg kell tanulnia a csapatnak függőleges felületen haladni, különben mehetnek haza. Kérdésükre pedig választ is kaptak, hogy miként kell értelmezni a tréning intenzitását. Kenjinek és Akanénak, még csak-csak elnézik a kudarcot, ha bedobja a törülközőt ezen a próbán, de Hyuuga Junpei és az ifjú Chuunin vajon mire számíthat, ha vesztesen kerül ki a próbatételből? Nos, a kudarc elkerülése érdekében, csapatban kell dolgozniuk. S erre, összesen hat órájuk van.

/ Mindegyikőtöktől, egy 50 soros posztot szeretnék kérni, amelybe foglaljátok bele a próbálkozások kudarcait és félsikereit is. Az utolsó próbálkozást, siker koronázza, de vigyázat! A csapatmunka elhanyagolása, valamelyikőtök hibáját jelenti.. és tudjátok hány ember viseli a felelősséget, ha valaki hibázik egy csapatban? Tehát beszéljétek meg a dolgot, az se baj, ha valaki bevállalja a gyengén teljesítő szerepet és a többiek segítségével tudja végül megoldani a feladatot. A hangsúly, a csapatmunkán van. /
avatar
Gato
Inaktív

Specializálódás : Van


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Mitsuya Akane on Csüt. Aug. 28, 2014 9:21 pm

Új senseiünkkel ácsorogtunk, ki hirtelen valamivel keményebb fából faragottnak tűnt, mint amilyen első benyomást keltett, amikor megérkezett csapatunk negyedik tagja. A fiú valószínűleg igyekezett hatásos belépőt választani, szinte a legmegfelelőbb pillanatban került elő, a shunshin segítségével jelenve meg közelünkben. Hatásvadász próbálkozás volt, azt meg kellett hagyni, de legalább megmutatta, hogy nem egy tehetségtelen, az Akadémián éppen csak átjutott sráccal van dolgunk. Öltözködése és testtartása is némi önbizalmat sugárzott. Talán valami előkelőbb klánból származott, netán komoly képzésben volt része egy shinobi családtag alatt. Egyelőre nem tudtam egészen pontosan hova tenni, de kezdtem úgy érezni, hogy négyesünk valóban képes lesz alkotni valamit küldetések tekintetében. Arra azonban nem számítottam, hogy azok oly hamar elérkeznének.
A sensei nagyjából elégedett volt válaszainkkal, így reméltem, hogy munkához láthatunk, ám újabb kérdés következett. A manciba is vele! Nem mondták neki, hogy én az ilyenekben nem vagyok jó? Az új fejtörő valahogy így hangzott: Hány ember viseli a felelősséget, ha egy négyfős csapatban valaki hibát vét? Persze ez olyan kérdés volt, melyről mindenki sejtette, hogy négy a jó válasz, ugyanakkor nem teljesen értettem egyet a mögöttes logikával.
- Azt szeretné hallani, hogy mind a négyen. De ez nem igaz. – A társaimra néztem, hisz ezúttal egyértelműen őket is érintette a kérdés, és a válasz. – Ha egyikőnk elrontja, valóban mind a négyen szívunk. De a hibázónak kell együtt élnie a ténnyel, hogy ő okozta a kudarcot. Őt terheli a felelősség, mert a többiek miatta buktak el.
Úgy véltem, őszinteségem nem okozott gondot, a sensei legalábbis nem szidott le, akár jó választ is adhattam. Egy tekercset vett viszont elő, és egy lehetséges küldetést említett meg. Furcsának éreztem, hogy ennyire hamar, egy nem túl összeszokott csapatot feladattal bíztak meg, de végülis egyedül is teljesítettem már néhány egyszerűbb megbízást, így négyen nyilván elbírunk majd egy kicsivel nehezebbel. Ami különösen meglepett, hogy azt állította, nekem lesz a legkönnyebb dolgom. Nagyon kíváncsi lettem volna, hogy vajon honnan vette ezt, hiszen egy Hyuuga és egy chuunin is akadt a csapatban. Talán valami nőknek előnyösebb feladatról volt szó. Vagy a tűz elemű chakrám miatt? Netán csak több teljesített küldetés szerepelt az aktámban, mint társaimnak. Jobban átgondolva erre igen jó esélyek voltak, hisz régebben végeztem az Akadémiát.
A kiszabott küldetést egy érdekes próba előzte meg. A sensei egy föld technikát alkalmazott, és mindannyiunkat méterekkel a talajszint alá liftezett. Kevés jutsut láttam a valóságban az Akadémiai felhozatalon kívül, ráadásul a föld elem nem is volt oly gyakori Konohában, így valószínűleg nyitva maradt a szám egy picit az ámulattól. De hát egy frontokon szolgáló shinobitól ez a minimumszint, amit el lehet várni.
A dolog ott vált érdekessé, hogy ki kellett jutnunk a gödörből. Ehhez pedig egy új chakrairányítási módszert kellett elsajátítanunk, mellyel függőlegesen kisétálhattunk a veremből. Hasonlót már láttam, tudtam, hogy nem kér lehetetlent a férfi, ez pedig kellő ösztönzést adott. Néhány héttel ezelőtt sajátítottam el a vízfelületen való járkálást, köszönhetően egy jounin ismerősömnek. Ez sem tűnt nehezebbnek annál. Akkor a víz felszínén kellett megmaradnom, taszítanom kellett a chakrám, hogy ne süllyedjek el. Ezúttal, ha logikám helyes, vonzanom kell a felületet, megtapadni, nehogy leessek. Gyakorlatilag az ellentétét, de ugyanúgy a talpam tenketsu pontjait használva, mint akkor.
Elszántan tekintettem a távolodó sensei után. Milyen jó volna, ha én érnék fel elsőként. Olyan jól esne magam mögött hagyni három srácot, és odafentről tekinteni rájuk. De ez nem verseny volt, hanem csapatmunka, mindannyiunk fejlődése a cél, mert a csapat csak úgy tudott erősödni, ha az összes tag és azok közös munkája is csiszoltabbá válik. Így aztán csak figyeltem a többieket, miközben a felszínen és a fal tövében kísérleteztem egyik lábammal. Nem tartottam magam ugyan nagy stratégának, de a férfiaknak néha nem ártott egy kis női noszogatás, hogy kellően beinduljanak, így felvetettem, ami ötlet eszembe ötlött.
- Négyen vagyunk, szerintem rendeződjünk párokba a gyakorláshoz. Ha valaki leesne, el tudjuk kapni. Semmiképpen sem sérülhetünk meg idelenn. Nem fogjuk tudni kivinni, aki lábát töri, vagy ilyesmi.
Elgondolkodtam az összeállításon ugyan, de meghagytam a srácoknak a döntés jogát. Melyikőjüknek engedném, hogy megtaperoljon? Végül optimistán úgy döntöttem, nem számít, mert nem fogok lezuttyanni, így elkapni sem kell majd. A valóság hamar rácáfolt erre a teóriára. Nem kellett azonban túl sok idő, hogy ráérezzek. A kezdeti lelkesedés után szükségem is volt néhány huppanásra. A falon nem nekifutással próbálkoztam, hisz az túl gyors lett volna. Hiába visz fel valameddig a lendület, olyan tempó kell, amelyben bírok koncentrálni és chakrát áramoltatni. Egy lassabb séta.
- Mindenki, aki utánam ér fel, meghív egy sütire. – jelentettem ki.
avatar
Mitsuya Akane
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 220

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Kuroba Kaito on Pént. Aug. 29, 2014 1:57 pm

Egyértelműen zabos lett rám Kenjirou amiért az első kérdése elől kibújtam és a másodikra se szándékoztam egyből válaszolni. Elvárta a feladat előtt, hogy segítsem a társaimat és erre amúgy is szükségük lenne főleg, mert friss Genin valamely. Még a szerintem egoista Hyuuganak is be kell látnia, hogy itt bizony másról van szó, mint egy egyszerű edzés. Itt már a chakrát kell szinten tartani, hogy ne essen le az ember a falról, amit a Kenjirou süllyesztett a talajba, hogy onnan másszunk ki. Be is mutatta a Jounin a technikát és ahogy az várható volt könnyen kijutott a gödörből. Én csak nyugodtan álltam lent és a gondolataim szövögettem. Közben Akane már láthatólag kitalált valamit, hogy ki tudjon jutni a gödörből, de persze voltak sikertelen próbálkozásai.
- Hány ember viseli a felelősséget, ha egy négyfős csapatban, valaki hibát vét? - ismételtem meg a kérdést. - Az egész küldetés bukását is jelentheti. Ha egyikünk elesik és a többiek otthagyják a francba akkor hiába lesz sikeres egy küldetés, de elvesztettünk egy shinobit. A ninjak azért mennek csapatban küldetésekre, mert ezzel is növelve van a küldetés sikere másrészt, pedig a csapatmunka kialakulása is esélyesebb. Ha az egyikük tapasztaltabb és a többieket hátrahagyja, de tegyük fel sikerül befejeznie a küldetés akkor lehet többé vagy nem lesz rá szükség vagy pedig nem osztják be csapatba többet és a következő küldetésén egyedül akár meg is halhat, ha olyant kap. Minden ninjanak meg kell tanulnia, hogy figyelnie kell a társaira és ha kell megmenteni őket ha baj van. Anno a Chunin vizsgán a sötétben kellett tapogatóznunk... volt olyan aki a csapatból elhagyott egy tagot és tessék máris el bukták a feladatot hiába jutottak ki a labirintusból. Ráadásul a sötétbe harcok is folytak le, noha nekünk volt szerencsénk, hogy nem akadtunk össze ilyenekkel, de egy küldetés... egészen mást.
Fejeztem ki a válaszomat. Én így gondoltam el ezt a dolgot.
- Figyelek a társaimra és nem hagyom őket a bajban. Ha 4-en vagyunk akkor... Akkor mind a 4-en teljesítjük a küldetést.
Lettem elszánt és komoly. Én is kézjeleket formáltam majd ugyanúgy mint Kenjirou a talpamba koncentráltam a chakrát. Mondhatni ismételtem az anyagot. Akane már haladt lassan, de biztosan felfelé. Én is utána mentem majd, ahogy beértem kifutottam a falon és a tanár szemébe nézve egy pillanatig visszaugrottam a lyukba.
- Egyszer koncentráljátok a chakrátokat a talpatokba és próbáljatok meg felfutni. Természetesen nem fog elsőre sikerülni, de így már tudni fogjátok azt, hogy kb. mennyire kell stabilizálni a chakrát, ha túl kevés chakrával próbálkoztok akkor nem tapadtok meg és visszaestek.
Nem tudom, hogy érdekli majd e őket egyáltalán a tanácsom, de mindenesetre, amíg nemsikerül mindegyiknek kijutnia addig én lent maradok. Nem teszek különösebbet mint hogy társaim fejlődését és próbálkozásait nézem. Közben azon gondolkodva, hogy vajon ezután mi következik. Kötve hiszem, hogy egyből küldenének minket ki a frontra. Biztosan van még valami, amit Kenjirou meg fog tanítani, amire esetlegesen szükség lesz. Lássuk be háború van és ha azt vesszük akkor könnyedén elsöpörhetné őket bárki anélkül, hogy bármit tehetnénk. Erre kell hát ez a felkészítő ... hát ha nem is küldetés, de egy kitűzött feladat, hogy mindenki teljesíteni tudja. Az első feladat már meg foglya izzasztani egy csöppet őket, de ha egyszer ráéreznek akkor könnyen tudják már hasznosítani. Ha azt vesszük akkor a jutsuk fejlesztésében is előnyösebb, ha már a szinten tartást megtanulják. Nagy reményeket fűz a mester most a kölkökhöz és én is kezdek már reménykedni abban, hogy sikerül nekik főleg, hogy Akane ilyen jól ráérzett a dologra. Mondjuk talán lassan halad felfelé, mert még nem olyan jó a chakra kontrollja, de tény, hogy ügyesen csinálja. A fiúknak is remélhetőleg legalább ilyen jól fog menni főleg, hogy még tanácsot is kaptak. Majd eszembe jut, amit a lány mondott, hogy jövünk neki majd egy sütivel, ha lent maradunk szóval utána eredtem és mellette haladtam.
- Két süti elég lesz a kisasszonynak. 3 már sok lenne - mosolyogtam rá. - Mondjuk van egy olyan sejtésem, hogy simán befalnád. Ügyesen haladsz felfelé. Ne veszítsd el a célt.
Fogtam rövidre majd megálltam a falon, de közben a szememet rajta tartottam. megfordultam és a fiúk irányába szegeztem a tekintetemet, hogy ők vajon hogyan haladnak. Talán mégiscsak érdekes lesz a feladat és ha mindenkinek sikerül akkor maga a küldetés is talán jobb lesz. Érdekesnek tűnik a feladat. Egy felvágós ninja, egy aki nem veszi észre a másikat és egy lány, aki képes átlátni a helyzeteket, de elvei eléggé passzívak a csapatok iránt. Érthető mondjuk, hogy hiába a monológom talán a kérdésre még meg sem feleltem, de az most itt a legkisebb. Nem fogom hagyni, hogy elbukjanak mindenben segíteni fogok nekik, hogy fejlesszék a képességeiket és ahogy tudom támogatom őket.
- Gyerünk fiúk! Biztosan nektek is sikerülni fog. Csak jöjjetek rá mi a nyitja ennek és máris menni fog.
Próbáltam biztatást nyújtani, de lehet nem is szükséges. Eltökéltnek tűntek. Legalábbis az elején főleg Kenji. Az érkezése is eléggé meglepett, de eléggé hamar érezhető volt a chakrája, hogy tudni lehessen nem szándékozik támadást indítani. Most lett az ideje, hogy bizonyítson tényleg olyan rátermett e mint ahogy azt az előbbi attrakcióval próbálta bizonyítani. Én csak kíváncsian figyeltem lévén a feladatot sikerrel teljesítettem.
avatar
Kuroba Kaito
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 165

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Akadémiai edzőterek

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.