Hokage emlékmű

1 / 4 oldal 1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Hokage emlékmű

Témanyitás  Kanmiru on Szer. Márc. 31 2010, 18:14

A Konoha fölötti szirtfalba faragott öt fej a falu öt legnagyobbja előtt tiszteleg.
Az emlékű alatt terek és utcák, a szirtfalra felvezető lépcsők sorakoznak.
avatar
Kanmiru
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Vándorló szerzetes ninja
Chakraszint: 310

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Usake Hiachi on Vas. Május 02 2010, 13:14

Egy átlagos napsütéses napnak indul a mai. Az emberek vásárolnak, dolgoznak vagy épp randiznak. Én az utolsó kategóriába tartozok. Természetesen Ai-ra várok aki szokás szerint késik. Azután betipeg és elnézést kér, majd rám néz azokkal a boci szemekkel és én kénytelen-kelletlen, de megbocsájtok neki. Ez mindig így van, de hát azok a csillogó szemek... ki tudna ellenállni nekik? Mivel mostanában nincs sok küldetésem, így egy fekete cső gatya, oldalán egy láncal és egy lila ing van rajtam. Hoztam magammal egy fekete zakót is, de amilyen meleg van felesleges volt. A nyakamban egy láncra akasztott kis zár van, aminek a kulcsa a zsebemben lapul és arra vár, hogy Ai kezei közé kerüljön. Magam sem tudom hogyan és miért került a nyakamba ez a zár, de nagyon megtetszett így mindig rajtam van. Ami viszont nagyon szokatlan lehet valakinek aki ismer, hogy épp egy cigaretta csücsöl a számban. Mostanában sokat voltam Mirokuval és a haverjaival inni, akik elég gyakorta... mindig dohányznak és valahogy én is rászoktam. Ami még új rajtam az a hajam. Ai pontos utasításokat adott (amiket le is írt egy papírra) és a lelkemre kötötte, hogy adjam oda a fodrásznak. Mivel azt akarta, hogy vágassam le a hajam így belementem a dologba. A terv az volt, hogy eljön velem a fodrászhoz, de végül közbe jött neki egy fotózás, így az instrukciókat leírta egy papírra. Őszintén szólva kicsit örültem is a dologak, mert biztos voltam benne, hogy ha Ai eljön akkor halálra idegesíti majd a fodrászt. Ám hála az utasításoknak a hajam nagyon jó lett és jobban is illik hozzám.


Miközben csukott szemmel várakozok a mindig pontatlan hercegnőre azon gondolkozok, hogyan fogom neki elmondani, hogy dohányzok. Már régen nyílvánvaló volt számomra, hogy nem szereti a füstöt és a cigit, így próbáltam Mirokut is megkérni, hogy ha Ai nálunk van akkor menjen ki a kertbe cigizni. Bár nem nagyon tetszett neki, hogy kizavarjuk a saját házából, de végül elfogadta. Ám nekem mindig meg kell állnom, hogy ne cigizzek ha vele vagyok, ami elég nagy feladat lesz. Ráadásul elsőre tuti szokatlan lesz neki és leüvölti a fejem. Biztos nagyon ideges lesz és már maga a gondolat is félelemmel tölt el. Tapasztalatból tudom, hogy nem szabad feldühítenem, főleg nem azután, hogy manikűrösnél volt. Bár lelki válságban szenvedek még mindig nyugott arccal és csukott szemmel várakozok. Ám mivel a nagy gondolkodásban a cigim elégett így rágyújtok mégegyszer. Előveszem a zippom és meggyújtom vele a cigim, azután vissza csúsztatom a zsebembe és tovább várakozok.


A hozzászólást Usake Hiachi összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Júl. 31 2010, 20:49-kor.
avatar
Usake Hiachi
Játékos

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 920

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Suyiko Shiai-Ne on Vas. Május 02 2010, 13:37

[Hia, Édesem. *.*]

Szedem a lábam, sietségemben még a hajam is összefogtam, hogy gyorsabban mehessek. Nem a fizika miatt, inkább, hogy ne kelljen aggódnom a totális roncsolódástól, bár amint beérünk a stúdióba, úgyis nekem esnek hárman, hogy kicsinosítsanak. Most csak Hiának szeretnék tetszeni.
Távolról meglátom, bár ha nem lenne olyan jellegzetes tartása, olyan árulkodó, félistenes, amilyenben csak ő tud huzamos ideig maradni, lehet, hogy nem ismerném fel. Színpadiasan, futás közben bontom ki a hajam és rázom meg a fejem, hogy szabadon széthulljon. Praktikus lenne odakiabálni neki, hogy "Közepes erősségű csapás várható három óra felől!", de inkább elegánsan csak a nevét kiáltom, amint elég közel értem hozzá, hogy illetéktelenek ne halljanak meg.
Szavakban nem mérhető az örömöm, az a furcsa gondolat, hogy egyszerre omlok egy vadidegen, illetve a jól ismert Férfi karjaiba. Arcom a nyakába fúrom, mélyet szippantok az illatából; még az is új egy kicsit. A bódító feromonokhoz vegyül valami különleges kombináció. Egyrészt a csillogás és a hírnév illata, a szentem máris elkezdte termelni, pedig még be sem vittem a stábba, az egoistája...
És fém illatot is érzek, nyilván abból a kemény valamiből árad, ami a nyakában függ, majd később szemügyre veszem, ha elengedtem. És... füst.
A szemem kipattan, ráeszmélek, hogy valami mégsem stimmel ebben a hallatlanul vonzó idegenben. Mégis mosolygok. Heh, azt hiszi, bolondok napja van, hogy majd elhiszem, hogy direkt cigizik, hogy bosszantson. Undoromat leküzdve kapom ki a kezéből az égő szálat, ledobom a földre és rátaposok, egy úttal csókért nyújtózkodom. Aztán mégis megállok előtte néhány centivel, úgysem érném fel csak úgy, ha nem segít nekem.
- Jó poén volt, de most csak finoman, ha kérhetem. - Mondom sugárzó arccal. Nem rajongok a gondolatért, hogy akár csak a poén kedvéért is, de az imént még egy szál méreg függött a szájában, de a csókjáért elviselem. Beletúrok a hajába, alaposan szemügyre veszem. Fájó szívvel küldtem el a fodrászhoz, illetve hagytam, hogy menjen egyedül, de jó lett az eredmény. Ezt a pasit semmi sem ronthatja el.
- Tetszel magadnak? - Nekem nagyon. Nagyon-nagyon-nagyon...
avatar
Suyiko Shiai-Ne
Játékos

Specializálódás : Glamourous.

Tartózkodási hely : Fame. Luxury. Love.


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 439

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Usake Hiachi on Vas. Május 02 2010, 16:45

Épp, hogy meggyújtottam a cigit egy barna hajzuhatagot pillantok meg a távolban. Hamarosan a nevemet hallom és ahogy tekintetem a hang irányába fordítom máris megérkezett a hercegnő. Számba veszem a cigit és elkapom a derekát. Fordulok vele egyet, majd leteszem a földre és kezembe veszem a cigarettát, ám egyik kezem még mindig derekán pihentetem. Ahogy puha bőre a nyakamhoz simul a szívem megtelik meglegséggel. Pár másodperc múlva elválunk és ahogy Ai arcára pillantok rossz előérzetem van.
~ Ajjaj... bajban vagyok ~ gondolom magamban, de arcom egy csepp aggodalmat sem mutat.
Csupán egy széles mosoly terül szét arcomon, sugárzó tekintetem pedig a lány arcát fürkészi. Ahogy mosolyog két kis gödröcske képződik szája körül és ez még jobban mosolygásra késztet. Ám csak pár pillanatig tart ez a nyugodt pillanat, mivel a lány némi haraggal fűtve kapja ki a kezemből az égő szálat, dobja a földre majd tapossa el. Eme agresszív mozzanat után csókért nyújtózik ám megáll pár centire ajkaimtól. Amikor megszólal bújkáló haragot vélek felfedezni hangjában. Lassú mozdulattal megfogom a derekát, felemelem majd enyhe csókot lehelek ajkaira. Miután ajkaink eltávolodnak leteszem Ai-t a földre.
Ahogy hosszú, kecses ujjaival beletúr a hajamba elmosolyodok, majd megfogom vékony ujjait és összekulcsolom az enyémekkel.
- Ilyen profillal ki ne tetszene magának szépségegm? - mondom vigyorogva, majd megigazítom a gallérom és megvillogtatom fehér fogsorom akár egy reklámban.
- Ami pedig az előbbit illeti...- mondom majd egy hosszú, elhúzott sóhaj után folytatom - tudom, hogy utálod a dohányzást, de egyes embereknek hála rászoktam. Sajnálom, de megpróbálom akkor csinálni amikor nem veled vagyok és nem látod - mondom könyörgő arccal, majd ha megbocsájt és nem haragszik akkor fellélegzek és új témába kezdek.
- Mit szólnál hozzá, ha engesztelésül elvinnélek a fagyizóba ahol a legjobb fagyit készítik a környéken? - kérdezem mosolyogva, majd még mindig összekulcsot ujjak indulásra késztetem a hercegnőt.
A széles utcákon haladva tekintetem a lányra emelem.
- Na és hogy halad a modell kariered? Nem fogod elhinni, de Miroku összes haverja veszi a magazinokat amiben te szerepelsz - itt egy kis szünetet tartok, majd folytatom - de nyugodj meg, MÉG mindig élnek - fejezem be mosolyogva a mondatom és mitsem foglalkozva azzal, hogy talán túl angy hangsúllyal mondta a még szócskát.
avatar
Usake Hiachi
Játékos

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 920

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Suyiko Shiai-Ne on Vas. Május 02 2010, 19:29

Ajjaj, bizony bajban vagy...
De előtte még lehetne azt játszani, hogy mégsem. Még ki kell élvezni, hogy együtt vagyunk, hozzád kell simulnom, meg kell halnom a karjaidban már megint. Aztán újra életre kelni, nézni még egy kicsit a szép szemeidbe, majd sóhajtani egy nagyot, fájdalmasat, amilyet maximum az anyukák tudnak, ha haragudni akarnak a fiukra, de nem tudnak.
- Szóval nem csak viccnek szántad? Hahó, Szívem, ez undorító, nem látod? Muszáj volt? - Szívesen a fejéhez vágnám, hogy olyan, mint egy rossz gyerek. Nem vigyáztam rá, ő meg szépen megtette az első fokot az önpusztítás felé, ez nagyszerű. Ráadásul már a haját is levágatta, hogy modell lehessen - pont most akarja tönkre vágni magát?
Jó, persze, nem ilyen vészes még a helyzet... de én nem akarom, hogy azt higgye, magam miatt nem állom a füstöt. Hősködni fog, leteszi, ha velem van. De mit ér vele? És ha én nem akarom elengedni, és egész nap nem tud rágyújtani és megint én leszek az önző, hogy nem engedem a közelébe és...
Pánikba esem. Úgy szorítom a kezét, hogy elfehérednek az ujjaim, dühömben.
- Bolond voltál, hogy egyáltalán elkezdted. - Egyik kezemmel elengedem, hátrálok egy lépést, nem hagyom, hogy bűnbánóan utánam jöjjön. Gyakorlatilag kibököm szép szemét a kezemmel, úgy követelem, szótlanul, hogy adja ide a dobozt.
Ha nem akarja is, ide fogja adni, nincs más választása. Aztán, csak hogy még egy lapáttal rátegyek a büntetésre, sértődött arccal engedem el a másik kezét is, hogy megmotozhassam. A zsebeit, a farzsebét, míg meg nem unom és rá nem jövök, hogy nekem ez most nem fog menni. Úgyhogy a feneketlen táskámba ejtem azt az undorító kis köteget, amit sikerült elkoboznom, majd visszatérek a farzsebeihez.
- Majd haragszom rád máskor. - Így döntöttem. Azért a fagyizást örömmel elfogadom, talán túl lelkesen is kezdenék tapsikolni: kicsit érdekes a zsebek béklyói alatt. De én megoldom, Hia majd odaképzeli a mozdulataim, a szememen úgy is látja.
- Én kérek egy epreset, meg egy áfonyásat, meg egy wasabisat! És te? - Sipákolom lelkesen, és hagyom, hogy megtegye a kezdő lépést előre. - Ó, jól haladok, már díjra is jelöltek, nemsokára lesz a kiosztó. Ha ráérsz, elkísérsz, ugye? És talán egy filmbe is megyek, magamat fogom alakítani, ha minden jól megy. - Hehe, ha nem, talán lehetnék a főszereplő... érdekes is lenne. Vajon Hia elengedhetetlen kelléke lenne egy rólam készült filmnek, vagy csak én érzem úgy, hogy nem engedhet el már sosem?
avatar
Suyiko Shiai-Ne
Játékos

Specializálódás : Glamourous.

Tartózkodási hely : Fame. Luxury. Love.


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 439

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Usake Hiachi on Vas. Május 02 2010, 20:18

Egy hatalmas, elhúzott sühajtás után megkapom a lecseszést, ami lazább, mint vártam bár belül meglepődtem ezt kívül nem mutatom. Felveszek egy bánatos arco amiről sugárzik a megbánás, majd amikor a lány elengedi a kezem és azokkal a szigorú szemekkel rám néz elgondolkodok.
~ Vajon volt már ilyen morcos bármikor.... ~ gondolkodok el magamban majd végül egy sóhajtásal a kezébe nyomom a dobozt.
- Ha elégedett vagy akkor mehetünk - mondom mosolyogva.
Ám úgy tűnik Ai nem bízik szerény személyemben és elkezd megmotozni.
- Ez nem büntetés hanem inkább ajándék - mondom vigyorogva, majd egy kis kuncogás is kitör belőlem.
Amikor a lány megunja megfogom a kezét, akár akarja akár nem és megcsókolom vékony ujjait.
- Irány a fagyizó - mondom mosolyogva, majd kézen fogva kezdem vezetni a hercegnőt az utcán.
Miután végig hallgattam a lányt elmosolyodok.
- Wasabis fagyi? Fúúúj, Ai kicsit elfajult az ízlésed. Aztán ne legyél rosszul a fotózáson - mondom vigyorogva, majd folytatom - én csak egy epreset kérek - mondom mosolyogva, majd meghallgatom a lány mondandóját a modell karrierjével kapcsolatban.
- Szóval egy díj mi? Ki nem hagynám. Ha magadat játszod és engem is beleszősz a film fonaalába csak én játszhatom magam - mondom majd elé állok és megcsókol - akár le is vadászok valaki, hogy enyém legyen a szerep - fejezem be a megkezdett mondatom, majd elvigyorodok.
Jó öt perc múlva elérjük a fagyizót. Belépünk a fehér ajtón, majd szólok Ai-nak, hogy üljön le valahova.
- Kérsz valamit inni? - kérdezem majd ha megkapom a választ és elmondtam mindent amit akarunk leülök a lány mellé és várom, hogy kihozzák, amit rendeltünk.
- Mikor kezdődik a fotózásod? Gondolom azért hívtál előtte, hogy elkísérjelek - mondom sopánkodva és kicsit elhúzom a számat, majd elvigyorodok.
avatar
Usake Hiachi
Játékos

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 920

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Suyiko Shiai-Ne on Vas. Május 02 2010, 21:10

Ajándék, azt mondja a galád. Nem baj, majd leszek gonosz én is máskor. Ó, hogyne akarnám minden érintését, annak a bolondnak...
Ilyenkor nem érdemes foglalkozni a holnappal, meg a tegnappal sem, bár azt már úgysem tudnám megváltoztatni. Fölösleges erőfeszítéseket nem teszünk, ezt is megtanultam már. Bár Hiachi azért a filmszerepért megtehetné. Nem hagyhatom elbízni magát, kötelességem hevesen bólogatni a terveire, melyek szerint elteszi a konkurenciát láb alól. De ezt a félistenséget más úgysem tudná eljátszani, majd meglátja a stáb is rövidesen, és én is kitűnően meg tudom győzni őket.
Mint engedelmes kiskutya, ülök le a fagyizóban, kellemese, családias kis hely, kellemes hűvössel odabent. A velem szemben lévő falon lóg egy feltűnő, rózsaszínes kép, cukormázzal, vigyorgó muffinokkal. Nagyon ötletes.
- Köszönöm, nem kérek. Csak egy epret és áfonyát. - A wasabi maradhat. Ha netán nem bírnám megenni, Hia nem vállalná be, láttam a szemén, mikor előálltam az ötlettel. Azért a beszólással ráöltöttem a nyelvem, ez csak természetes. Akkor még cicanyelvem volt, Ai cica voltam, nem pedig engedelmes kiskutya, mint most. Ezen változtatni kell.
Mire Hia megérkezik, már térdem magam alá húzva bámulom a mosolygó kis muffint. És mire lenézek, a lelkes arcára, meg a fagyira, majd vissza a hercegemre, már vissza is tértem a valóságba. Megkönnyebbülés. Színeket látok, nem csupán pinket. Megízlelem a hideg krémet, édessége mosolyra húzza a számat. Hiát figyelem, neki hogy ízlik. Biztos, hogy neki is hiányzott - eddig nem volt melege?
Lassan hozzászokom ehhez az ismerős idegenhez, aki visszanéz rám. A haja, a szeme, a füle...
- Jéé! Fülpiercing! A múltkor nem engedtek az ügynökeim még csak gondolni sem egy lepkére a köldökömbe. Csak egy képen láttam, de elvették előlem. Azt mondják, amíg meg nem lesz az első akt sorozatom, nem szúrathatom ki magam. Pedig csak egy képet néztem meg!
Lehet, hogy most szúrósan, szigorúan fog rám nézni, én pedig el fogok olvadni, mert még azt is imádom, ha dühös, vagy féltékeny (Hehe, öregem, ez ajándék nekem, nem büntetés! =P), de én leragadok a fülénél. Elképzelem, ahogy a fagyi hidegsége helyett a karikákon haladok végig, köztük a vékony húsrétegen... egészen perverz gondolataim vannak.
- Még van negyven perc, hogy egyáltalán elinduljunk, úgy számoltam. - Igen, már időt számítani is megtanultam. - Ugye nem baj, hogy bevonszollak magammal? - Bár most, hogy említettem az aktot, lehet, hogy már csak azért is jönne felügyelni... (Ó, de édes! 0.0)
avatar
Suyiko Shiai-Ne
Játékos

Specializálódás : Glamourous.

Tartózkodási hely : Fame. Luxury. Love.


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 439

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Usake Hiachi on Hétf. Május 03 2010, 15:05

Miután leülök a összegömbölyödött hercegnő mellé mosolyogva nézem ahogy puha ajkai közé veszi a kanalat és megízleli a hideg mennyországot. Én is megkóstolom a fagyit és szerencsémre finom.
~ Elég ciki lett volna ha a fagyi nem olyan, mint amilyennek leírtam. Kis is nyírtam volna Mirokut, ha átvág.
Ránézek Ai-ra majd elvigyorodok.
- Maradt egy kis fagyi a felső ajkadon - suttogom a lány fülébe, majd egy érzéki csókot lehelek ajkaira.
- Már nincs ott - közlöm vele vidoran, majd eszek még egy kis fagyit.
A kis közjáték után Ai végigmér és hirtelen felkiált. Ránézek, majd a fülem irányába nézek (ezt, hogy is? ^^") és elvigyorodok.
- Ja, hogy ezek? Miután kijöttem a fodrászhoz és bele néztem a tükörbe hiányzott valami. Aztán elindultam haza felé és megláttam a piercingest. Szóval úgy döntöttem ez kicsit visszafogott, de mégis kelti a rossz fiús beütést - mesélem el vigyorogva a történetet, majd ráeszmélek, hogy Ai mit is mondott és kicsit elkomorodok, ám a látszat kedvéért ismét mosolygós arcot öltök.
Megropogtatom az ujjaimat, majd a lányra nézek.
- Ki is akar veled akt sorozatot csinálni? Csak, hogy tudjam kit kell elsőnek kinyírnom - mondom komoly mosollyal.
Megpróbálok egy kicsit lenyugodni, majd elhúzom a számat.
- Mikor is akartál szólni erről a bizonyos akt sorozatról? Mert szerintem te se gondoltad komolyan, hogy ezt szó nélkül fogom engedni - mondom s közben kérdő arckifejezéssel tekintek a lányra, válaszára várva.
Sóhajtok egyet, majd megeszem a fagyim végét és felállok.
- Mindjárt jövök csak kimegyek a mosdóba - mondom, majd zsebre dugom a kezem és elindulok a mosó felé.
~ Állandóan ezt csinálja. Legalább egyszer beszélné meg velem a dolgokat. De neeem, neki mindenről magának kell döntenie... és mi van ha engem zavar? - dühngök magamban.
Belépek a mosdóba, majd a zakóm zsebéből előhúzok egy fém dobozra hasonlító valamit. Kinyitom, majd előveszek belőle egy szál cigit.
~ Jó ötlet volt, ez a tartalék tartó. Bár a szagból úgyis rájön, de nem érdekel. Bosszú ~ gondolkodok el magamban.
Elteszem a dobozt a zakóm zsebébe, az ablakhoz sétálok és kinyitom azt. Alá állok, majd a zippoval meggyújtom a cigit és egy mélyet szippantok bele. Neki dőlök a hideg kőnek, felemelem a fejem és kifújom a fütsöt. Ez kicsit segít lenyugodni, majd sóhajtok egyet.
- Önző vagyok. Nem szólhatok bele a munkájába. Ez az ő dolga - mondom magamnak, majd ismét beleszívok a cigibe.
Mivel már lenyugodtam, így a csap alá tartom a cigit, ráeresztek egy kis vizet, majd a természetvédőkhöz híven kidobom az ablakon.
Megmosom a kezem azt remélve a szappan majd kicsit elnyomja a cigi szagát és a rágót segítségét és igénybe veszem. Már nyugodt kedéllyel sétálok ki a mosdóból és leülök Ai mellé. Még egy szúrós pillantást vetek rá, majd sóhajtok.
- Sajnálom, hogy így kiakadtam. Csak hirtelen jött a dolog. Mondjuk számíthattam volna rá, hiszen az én barátnőmnek van ilyen alakja. Egyszere átok és áldás - mondom vigyorogva, majd folytatom - Viszont nincs semmi jogom beleszólni a munkádba. Azt csinálsz a karriereddel amit akarsz - mondom kedves mosollyal az arcomon.
- Egyébként szerintem induljunk el most és sétáljunk egy kicsit - állok fel mosolyogva és kicsit kinyújtóztatom a tagjaimat. A pénzt leteszem az asztalra, majd a lány felé nyújtom a kezem. Ha megfogja egy kicsit húzok rajta és vigyorogva indulok el az ajtó felé, majd lépek ki a napsütétes utcára.

// Ai még postolj egyet aztán ha nincs ellene kifogásod akkor behívom Sai-t Very Happy //
avatar
Usake Hiachi
Játékos

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 920

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Suyiko Shiai-Ne on Hétf. Május 03 2010, 18:05

Mmm... nem is tudom hirtelen eldönteni, melyik Menny az édesebb, mikor egyszerre kapom a hideg fagyit és a csókját. Meg tudnám szokni ezt az életet. Ülni a fagyizóban, fogni a kezét, és hogyne, néha kiakasztani, mert az olyan vicces. (Átok és áldás, mikor dühös...)
Rossz fiús beütés, határozottan. Jót nevetek a pajkosságán.
- Jaja, visszafogott. Csak nehogy rákattanj és havonta kelljen újat lövetned. - Ezen el is gondolkodom egy picit. Révetegen birizgálom a hideg fémeket, de kicsit meg is ijedtem. Pedig nincs okom nem bízni benne, csaknem éri utol a fájdalomfüggőség, ha már annyi évet lehúzott shinobiként. - Tényleg, hogy is fogod összeegyeztetni ezt a melót azzal a másikkal? - Amit én már ki sem mondok, annyira nem szeretném, hogy visszamenjen oda? Persze, vissza fog, mert akkor is egy hős, arra született, de én mégis sokkal nyugodtabb vagyok, ha itt van velem, és foghatom a kezét és felbosszanthatom...
- De... - Persze, valószínűleg nagyon is jól tudtam, hogy fel fog menni benne a pumpa. Azért beszéltem fölöslegesen. Megkerestek már egyszer, de egyhangúlag visszautasítottuk, mind a stáb, mind én túl korainak tartottuk még a vetkőzést. Csak olyan megnyugtató látni a féltő arcát, talán még az is megnyugtató, hogy így kölcsönösen félthetjük egymást. Micsoda bugyuta elmélet!
Erre akkor jövök rá, mikor nagy vehemenciával a mosdó felé veszi az irányt. Persze, mert nem fogalmazom egyértelműen, mert ilyen üres a fejem. Most nyilván rágyújt. Jobb, mintha a falba verné a fejét. De majd én. Fáradt nyögéssel borulok az asztalra a finom kehely mellé. Érzem a hideget az arcom mellett, nem is bírom ki, hogy ne lapátoljam be a maradék epremet. Rá kell jönnöm, hogy nagy az adag, mire Hia visszajön, még mindig az áfonyámmal bajlódom.
- Sajnálom. Még nem esedékes, nem írtam alá semmit. Csak zaklatnak vele. Gondoltam, hogy kiakadnál, és még a szavakat kerestem. Még volt időm rá. Ne haragudj. - A vállára borulok, alázatos, dörgölőző kismacska lettem megint. Kár, hogy már menni kell, persze, a hősömnek ki kell járnia magából a feszültséget.
- Jól van, mehetünk. Csak segíts megküzdeni még ezzel. - Bökök a finom fagyira, amit normális esetben könnyedén letolnék, csak még nem is szokott hozzá a torkom, (hehe, még alig indult be a szezon), meg nem is ettem egész nap semmit, éhgyomorra meg nem megy sok édesség.
Valahogy csak leküzdjük a fagyit, kettecskén. És már szaladunk is ki az utcára.
avatar
Suyiko Shiai-Ne
Játékos

Specializálódás : Glamourous.

Tartózkodási hely : Fame. Luxury. Love.


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 439

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Sai on Szomb. Május 08 2010, 09:13


A nap már is megszépül, ha azzal tölthetjük, akit szeretünk, s ha ez a valaki az, akit mindennél jobban szeretünk, néha még magunknál is jobban, akkor a világ maga a megtestesült tündérkert, az Aranykor, amikor minden tökéletes és szép. Aztán jönnek a barátok, munkatársak, vagy csupán a szembejövő vadidegenek, és belerondítanak a képbe.
A törvényszerűséget ti sem kerülhetitek el, főleg úgy nem, hogy elébe mentek a "veszélynek", Ai munkahelyére tartva. S lám, a villám be is csap.
- Ai, drágaságom, már azt hittem, meg sem érkezel! Gyere gyorsan, ki kell hangsúlyoznunk angyali arcod szépségét! - orozza el a hősszerelmestől hercegnőjét egy másik férfi, akitől talán nem kell mégsem féltenie szíve választottját, mert már ránézve is kérdéses volt nemi identitása, hát még amikor megszólalt... Mégis, a nagy egóval rendelkező ifjúnak meg kell küzdenie a feleslegesség érzésével, ugyanis miután elvesztette hercegnőjét, a figyelem erőteljesen elkerülte szerény személyét, s maximum olyan mondatokban nyilvánul meg a nagy felfordulásban mint: "Félreállna?" "Utat, utat!" "Maga mit keres itt? Tönkreteszi a díszletet!" stb. Az élet nem habos torta...

Sai
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: ANBU-Root
Chakraszint: mennyit rajzoljak?

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Suyiko Shiai-Ne on Vas. Május 09 2010, 20:35

[Hia kérésére írok most előbb.]

Hogy még magamnál is jobban szeretem, az egy enyhe túlzás, de tényleg csak enyhe, mert néha valóban vannak olyan pillanataim, hogy nem tudom eldönteni, mennyire imádom, csak azt tudom, hogy nagyon, és...
És tulajdonképpen mindegy, mert tényleg imádom. És bearanyozza a napom, meg az életem, még a munkámat is, most, hogy itt van, még ha rögtön el is szakítottak tőle, persze, Meleg Márk rögtön megtalált. Azért csak angyali mosollyal megyek, amerre taszigálnak, a vakító fényekkel körülvett tükörhöz, ahol a sminkes meg a fodrász már ugrásra készen várnak. Ha egyszer fél perc alatt kéne végezniük, az is menne nekik, amilyen hévvel dolgoznak. (Persze, az alapanyag is kitűnő, de most nem ez a lényeg. Pedig jó lenne fél perccel megúszni a fájdalmas üldögélést.) Azért amint odaér egy éppen semmittevő gyakornok, megkérem, hogy hívja oda Hiát, akkor meg úgyis megjelenik Márk is, magamban csak így hívom, és jól szemügyre veszi a "szerzeményem".
- Ne haragudj, hogy ott hagytalak. - Mondom, mikor fölém ér. Épp a szememet festik, így nem láthatom, de a mosolyom elárulja, hogy illik megszokni, itt ez a tempó. Bezzeg amikor fényképezni kéne, amikor az igazi munka folyik, már meditálnak, hogy az ujjaim milyen messze legyenek egymástól...
- Mindjárt befut a muki és megmondja, milyen csodálatos vagy. Lesz, ahol beléd köt, nem kell foglalkozni vele. - Azért szép esés lenne, ha kiderülne, hogy Meleg Márk áll fölöttem és nem Hia, ebben a fülledt szobában még az illata sem olyan erős, de a hallásomban azért még bízom, tudom, hogy járt a menedzser és hogy a hercegem. Szegény, most az életben először kicsit bizonytalanul. "Csak ne hagyd, hogy rád mozduljon." - teszem hozzá gyorsan magamban, mielőtt berobog a menedzserek gyöngye, el is nevetem magam és a szememet festő lány fel is szisszen, de megnyugtatom, hogy biztos sikerül korrigálnia, már ha egyáltalán hibázott.
- Róla beszéltem. Nem tudom, mennyire fotogén, de alkatilag nagyon passzol a mostani kollekciókhoz. - Vagy kinevet a szentem mindjárt, hogy túl merészeket álmodom és következik utána egy hosszú elemzés Hiáról, bár erre nem látok olyan nagy esélyt, vagy nevetés nélkül kapjuk a nyakunkba az előnyöket és a hibákat. Azért egy sorozatot biztos ki fogok könyörögni kettőnkről, ha máshogy nem, a fotósnál a szép mosolyommal - amit mellesleg épp dúsítanak egy fél tubus szájfénnyel. (Én sem csókolózom már a következő két órában... (xD))
avatar
Suyiko Shiai-Ne
Játékos

Specializálódás : Glamourous.

Tartózkodási hely : Fame. Luxury. Love.


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 439

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Usake Hiachi on Vas. Május 09 2010, 21:00

Gyorsan megérkezünk Ai munkahelyére. Ahogy belépek a hatalmas helyiségbe és körbenézek olyan érzést kelt bennem a látvány, mintha egy élettel teli hangyaboly kellős közepébe csöppentem volna. Az emberek hiperaktív módra rohangálnak fel és alá és egy pillanatra se állnak meg. Néhányan majdnem fellöknek a nagy sietségben és egy másodpercen múlik, hogy nem szólom le az ismeretlen alakot. Ám mikor kinyitnám a szám eszembe jut, hogy hol is vagyok. Nem akarm kellemetlen helyzetbe hozni Ai-t szóval inkább elmormogok magamban, hogy a pokol tűzei égessék el aztán nem foglalkozok vele tovább. Egy perc sem telik bele és egy kétes kinézetű alak lép színre. Amint megszólal majdnem elröhögök magam. SÍpoló magas hangon szólítja meg a hercegnőt és elrángatja messze tőlem. Elhúzom a számam majd sóhajtok egyet. Az unalom és az írtózatos meleg majdnem az őrületbe kerget.
- Basszus, miért nincs itt egy rohadt légkondicionáló? Elképesztő, hogy mennyi emberre és cuccra van pénzünk, de arra, hogy biztosítsák az életfeltételeket idebent na arra nem. Ugyan már kit zavar az, hogy ropogósra sül az ember? Senkit - sopánkodok magamban.
Igazából a meleg nem is zavar annyira csak a tény, hogy Ai nincs itt kicsit idegesít, tekintve, hogy egy cápákkal teli tenger közepén landoltam egy lakatlan szigeten.
Ám hamarosan egy hatalmas hajó tűnik fel a színen a megmentő legénységgel egy gyakornok formájában, akit valószínűleg Ai kért meg rá, hogy szóljon nekem merre időzik a hercegnő. Megköszönöm a segítséget, majd a sminkes asztal mellé állok és figyelem, hogyan dolgozik a lány.
- De igen is haragszom - mondom kicsit morcos hangon, majd sóhajtok egyet - Ugye te se gondoltad komolyan, hogy én ezt eltudom viselni? Inkább vessenek 100 ninja közé, mint, hogy itt töltsek egy napot - fejezem be a mondatot.
Amikor a lány elmondja, hogy a "muki" hamarosan befut és elemezni fog elvigyorodok, bár ő ezt még nem láthaja.
- Ugyan kérlek. Ilyen profilba, hogy lehet belekötni? - kérdezem vigyorogva.
Éppen az utolsó szavaimra lesz szabad Ai szeme, mivel a lány áttér az arca más részeire. Mire kinyitja a szemeit már csak egy lágy mosoly ül az arcomom.
- Hidd el annyira nem izgulok, mint gondolod. A küldetések nagyobb adrenalin lökettel töltenek el - mondom vigyorogva.
Hamarosan egy számomra ismeretlen alak siet gyors léptekkel az éppen a szépből, még szebbé váló Ai felé, aki nem is köszönve neki mutat be. Egyik kezem kiveszem a zsebemből és intek egyet. Közben egy csábos mosolyt próbálok az arcomra varázsolni és így üdbözlöm a "kritikust", majd várom a reakciót.
avatar
Usake Hiachi
Játékos

Tartózkodási hely : Konohagakure


Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 920

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Sai on Hétf. Május 10 2010, 01:30


Ai, ismerős lévén a terepen, feltalálta magát, hogy hercegét visszakalauzolja saját maga közelébe, hogy aztán önkezűleg adja a sárkány (ismertebb nevén a "Menedzser") kezébe. Vajon a találkozás itt is tündérmesei fordulattal zárul, vagy most kivételesen a herceg jár majd pórul, és a sárkányé lesz a lány?
Az érkező igen elfoglaltnak tűnt már első ránézésre is, hiszen érkeztében is telefonált, s Hiachi intésével nem sokat törődve nyomta ki a telefont.



Még ezután sem nézte meg jobban, előtte Aira vetette tekintetét: - Kicsit visszafogottabb színeket használjatok a szeménél, ez így már kurvás - szól bele az előkészületekbe. Végül, mintegy kihangsúlyozva a jelen levő férfi jelentéktelenségét, csak ekkor emelte rá átható tekintetét.



Hosszú pillanatokig egy szót sem szólt, míg fejében ryouk milliárdjai fordultak meg különböző eltervezett tranzakciók formájában.
- Alkatilag passzol - felelt végül Ainak, pedig már senki nem gondolta volna, hogy valóban meg is hallotta, amit a szépség mondott. - De a többi nem: túl keskeny, pisze orra van, és az álla sem elég karakteres, nem elég férfias. A piercingje meg inkább gáz, mint valóban menő, igaz azon pár ízlésesebb darabbal lehetne segíteni, a stílusa meg... kár szavakat pazarolni rá. Csupán a haja és a tekintete tetszenek - azzal megragadja Hiachi kezét, és végigmustrálja azt is. - Igazán rendbe tetethette volna a körömágyát, fiatalember.
Az ember azt gondolná, ennyi, esélye sincs, a férfi mégis csettint, mire több ember is körbeveszi: - Csináljatok belőle valami elfogadhatót! Kajimura! Ha elkészültek a fiúk, csinálj róla pár próbaképet - azzal ismét előveszi mobilját, és már tárcsáz is, esélyt sem adva a kibontakozásra.

//Igen, eljuthattok odáig, hogy beálltok a próbaképhez, Hiát természetesen leszedik a 10 körméről ^^ Lehet részletezni a szenvedést Razz//

Sai
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: ANBU-Root
Chakraszint: mennyit rajzoljak?

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Suyiko Shiai-Ne on Kedd Május 11 2010, 19:35

Nem, valóban nem gondoltam, hogy ki fogja bírni ezt a hajtást. De reménykedtem benne. És bármennyire is le fogják szólni, ő ide passzol, mellém. (Ha a kútba ugranék is oda passzolna, mert akkor meg ott lennénk együtt, de ezt biztos értitek, Hölgyeim.)
Nem, az a hölgy, aki a szememmel babrál, nem nagyon, kezdem azt hinni, hogy kihasználja a világtalanságom, amíg a fél kiló szemfestéket felteszik rám, hogy végignézhessen a hercegen, ezért is ronthatja el egy mozdulattal az egész művet, de milyen kár, én még a segédekhez is értek, avagy a női lelket kifejezetten meg tudom fejteni, úgyhogy sikerül visszaráznom a leányzót:
- Az én pasim. Nem stíröli, dolgozik. - Igen, ez egy kicsit hevesre sikerült. Bocsi, csajok, díva vagyok. Ekkor tér át a szegény kis delikvens a szájfényezéshez. Szemügyre veszem a festést. Tetszik, bár nem viselném akárhol. (Tán, mert Mandzsi bácsi meg is mondja, hogy k*rvás?)
Bizony, gyorsan ideér, hogy oszthassa azt a hatalmas, mindent megrengető eszét.
- Igazad van, Szívem, lehet, hogy lassan komolyan reklamálni kéne egy privát öltözőért. Általában jó szobákat kapok, ha utazunk, csak, gondolom, most, hogy itthon vagyunk, spórolnak, mert úgyis otthon vár a jóó, meleg ágy. - Remélem, átjön hozzám meló után, jut is eszembe. Csak mondani nincs idő, mert berobog az intézkedők gyöngye. Azért még gyorsan a tudtára adom, hogy...
- Én viszont sokkal jobban örülök, ha itt vagy a reflektorok előtt, mintha száz éhes ninja közül próbálsz kikeveredni. Remélem, megérted. - Talán túlságosan is kacér lett a mosolyom, amit a tükör felé küldtem, hogy aztán minden pozitív energiájával együtt visszaverődjön a hátam mögé, a fess fiatalemberre. Nem, nem a telefonálóra.
- Csak az adrenalin teng benne túl, nemsokára még neked is tetszeni fog. - nyugtatom meg a valószínűleg megnyugtathatatlan fazont, akitől bizony én is jól meg fogom kapni a magamét, ha nem tetszik neki, a mai munkánk. De, ami azt illeti, én is kezdek feldobódni. Már készítik a terepet, a fényeket próbálgatják mögöttünk, és egyre nagyobb a kísértés, hogy mehessek már. Nem örülök, mikor rászól a lányokra, hogy vegyenek vissza a sminkemből, de azért kinevetem magamban a zöldfülűt. Szegény, sajnálom. De az új lányokkal mindig ez történik, emlékszem, az első fotózásomon ama lolinak öltöztettek és túl nagy cipőt adtak rám. Aztán nem cserélték ki nekem. (Hú, de megkapta!)
Na jó, nem hajt a tatár, nyugisan kijavítják a hibákat, hogy a Főművész ízlését is kiszolgálja, aztán toporgunk egy sort a gardrób előtt, miután végre beállhatok a fények elé. Először egyedül, aztán Hiával. Előtte biztos kirakatbábut csinálnak belőle is. Azért mikor a haját dicsérte, örültem. Nem annak, hogy én találtam el - hanem, hogy magának is tetszik benne.
De igen, hajt a tatár. Fut egy gyakornok, liheg a fülembe, azt mondja, a Művésznőnek mennie kell. Hát hadd menjen, érdekel is engem...
Aztán leesik. A művésznő én vagyok. Hú, de idegesen állok fel, hogy mehessek egy kört a stúdióban és hisztizhessem! Tanácstalanul fordulok a Sárkány felé, neki kell megoldania a problémáimat, arra tartom, vagy mifene...
Nem, Hia oldja meg. Elrángatja a Művésznőt a Hokage irodájáig, annak minden sipákolása ellenére.

[Köszi, Sai! ^^
Játék vége, a Hokage irodájában folytatjuk.]
avatar
Suyiko Shiai-Ne
Játékos

Specializálódás : Glamourous.

Tartózkodási hely : Fame. Luxury. Love.


Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 439

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Makenshi on Szer. Jan. 18 2012, 12:24

// Karin //

Megdöbbentem... Az események olyan gyorsan történtek, hogy alig volt időm felfogni. Először a sensei beszél nekünk aztán felbukkan egy ANBU olyan gyorsasággal amit még életemben nem láttam és közli hogy a Hokage utasítására el kell vinnie engem! Ez azért egy kicsit sok volt aztán a tag megragad és minden elsötétül. Miféle jutsu ez? És a következő pillanatban már a Hokagék hegyén ülök egy lépcső soron.
De szép a kilátás konohára... az otthonomra... El tudnék itt tölteni egy délutánt is akár. Úgy érzem most nem akarok sehova sem menni csak megnézni a naplementét, bár az égen még magasan jár a nap nekem nem akaródzik megfordulni. Ekkor észreveszem, hogy nem vagyok egyedül mellettem áll az ANBU tag is aki elhozott Kouta senseitől. Rengeteg kérdés rohanja meg az elmémet, de tisztelet tudóan csöndbe maradok. Megvárom amíg az anbu felteszi a kérdését. Érdekes, hogy egy 'arc nélküli' emberrel beszélek aki ráadásul beletartozik abba az elitbe amiből konoha ANBU-ja áll. Hallottam már ezekről a shinobikról. Közvetlen a hokagetól kaphatják a parancsot, vagy van nála magasabb rangú shinobi is a faluban? Áh az képtelenség.
- Igazából van egy ötletem, hogy miért hoztál ide. Fejlemények vannak a régi csapatom ügyében?
A válaszból igazából egy kérdést gyártottam és ezzel az egy válasszal minden kérdésemet meg válaszolhatja ez az ismeretlen ninja.
avatar
Makenshi
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Karin on Vas. Jan. 22 2012, 10:54

A kérdésed helytálló volt, sőt annyira eltaláltad, hogy ezzel az egy tetteddel, mintha egyszerűen kivívtad volna az ANBU elismersését is. Hiszen a válaszod, vagyis neki válasz, neked kérdés volt, de a lényeg nem ez, hanem az az egyszerű kis mozdulat volt, melyet tett. Tapsolt. Egyszerűen megtapsolta a válaszodat és ezzel az éleslátásodat is. De a teste a tapssal együtt megindult és egy fél lépést tett feléd, majd még egyet.
- Pontosan. - sétált feléd lassú mozgással- Nemrégiben egy olyan feltevés látott napvilágot, mely elég erős volt ahhoz, hogy ez mind létrejöhessen. Az ANBU vezető, sőt még a Hokage-sama is beleegyezett abba ami történni fog.- hangja nem volt furcsa, nem volt fenyegető, azzal egyetemben amit mondott- Nem fog fájni fizikálisan, csupán mentálisan. - állt meg ellőtted, ahogyan nem értettél semmit abból amint mód, ezért is, na meg az arcodra kiülő értetlen nézésed miatt váratlan dolog történt. A fehér köpenyes ANBU levette a maszkját és tisztán láttad végre az arcát.
Hosszú fekete haja félig eltakarta az arcát, vékony, de barátságos zöld szemei nyugalmat és magabiztosságot árasztották, még ha az arca a szavai és a kinézette ellenére, komoly és megingathatatlan jellemre is vallott. A maszkot egy ügyes mozdulattal akasztotta a kabát övére, ahogyan elmosolyodott.
- Ne nézz már így. Nem lesz semmi gond. -hajolt le eléd- A parancsomban az szerepel, hogy ellenőrizzem le a történteket a te szemszögölből is. Mivel csak te maradtál életben, ez nem lehet véletlen. Akinori sensei-nek már a kezdetek óta volt egy kis titkos küldetése, ezért is kerültél alá geneinként.- arca komor volt, ahogyan először beláthattál a függöny mögé- Azt a feladatott kapta, hogy találja meg az apádat és az a tény hogy mára halott, túlságosan félreérthetetlen. Tudod, nem úgy ismertem meg őt, hogy akármit is feleslegesen tesz vagy tett volna. Biztos vagyok benne, hogy megpróbált maga mögött hagyni apró kis nyomokat, jeleket. - állt fel és a kezét lassan a fejedre helyezte- Mindig rólad beszélt, hogy mennyi reményt fűz hozzád. Az emlékeid között lehet a kulcs a miértekre. Ha megbocsájtasz betekinted a múltadra. A saját szememmel akarom látni, hogy mit is hagyott rád Akinori sensei.- mosolyodott el- Ha hagyod magad, sokkal könnyebb lesz. Csukd be a szemed és éld át te magad is a múltad,

(Rendben! Itt maradunk! A köv postba írd bele erre a postra a reagot, illetve, hogy hogyan is találkoztál először a sensei-el, illetve a csapatársaiddal. A post odáig tartson, hogy a sensei megjelenik...)
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Makenshi on Kedd Jan. 24 2012, 14:06

Meglepődtem az ANBU-s shinobi reakcióján. Aztán amikor mondta, hogy mi a megbízatása egy kicsit megijedtem. Aztán amikor közeledett egy pillanatra az egyik kezem mintha magam elé akarnám emelni védekezés gyanánt... Igyekszem ráparancsolni a testemre, hogy ne mozogjon... Végül mégis csak fölemeltem a kezem.
- Hogy engem akárki is kiválasszon, vagy kedveljen ez soha nem fordult meg bennem. Egyetlen egy ember van aki ebben a faluban kedvel engem az az anyám. Bele egyezzem a dologba a 'faluért', de remélem valamit én is profitálok a dolgon.
Mondtam az ismeretlen shinobinak. Amikor elkezdődött az egész beavatkozás úgy éreztem mintha valami széthasadna a fejem egy pillanatra. Aztán egy szúró fájdalmat éreztem egy villanás egy régebbi emlék, vagy talán újabb? Egy férfi egy barna hajú férfi üvölt... KATON!... Az emlék tova kúszott és íme az a pillanat amikor először találkoztunk Akinori senseiel. Én éppen örülök annak, hogy a legjobb barátommal együtt egy csapatba kerülünk és sétálunk egy füves tér felé. A kis mezőn ott áll Akinori sensei aki int nekünk és a harmadik csapat társunk még sehol...
avatar
Makenshi
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Karin on Vas. Jan. 29 2012, 15:34

(A hiányzás jelzés ellenére, mivel neked megígértem, itt a heti második postom. Nem nagy, de sajnos így csak ennyire futotta... na de folytatódjon a múltbeli kalandozás!)

Régi emlék volt. A legjobb barátos és a fiatal jounin, akit akkor láttál először. Rövid barna haj és a Konohagakurei sima ruházat, fekete nadrág, hosszú ujjú felsővel és chuunin mellvért. Egyedül a derekára kötött hosszú fehér kendő volt különleges rajta, mely a combjáig ért és félig eltakarta a jobbját a férfinak. És ami rajta volt. A hét kanji megfelelője. Furcsa és mégis kellemes dolog így visszagondolni rá. A kedves és mellesleg mosolyára és a tanító viselkedésére, mely már akkor megmutatkozott mikor odaértettek hozzá.
- Oh, hát itt vagytok...- mosolygott rátok- Még ép időben. Ahogyan tegnap megbeszéltük. - nézett körbe, majd újra az órájára, miközben megcsóválta a fejét- De a kis hölgy késik. Ez nem jó jel...- azonban a váratlan kiabálás és egy rohanó vékony lány alakja, mely feltűnt váratlanul mögületek végül is jó kezdésnek bizonyult így visszagondolva.
- Bocsánat!- lihegett az, ahogyan odaért elétek. - Elaludtam...- kért sűrűn bocsánatot.
- Semmi gond! -nézett rátok a jounin. - De ideje elkezdeni a tesztet. Mind tegnap mondtam már, ma egy egyszerű harci tesztel fogom ellenőrizni a felkészültségeteket. - fordult meg és sétált hátra- Bár az egyszerű kifejezés nem éppen helytálló. Ez egy vizsga, melynél a bukási arány 90%! [/color]
- Mi? - kiáltott fel a kunoichi értetlenül. - Milyen bukási irány, hiszen letettük a záróvizsgát.
- Igen. A záróvizsgán kiszűrtük, hogy kikből lehetnek esetleg geninek. De az már rajtunk, jouninok múlik, hogy ezt igazoljuk is. A végzett 20 csapatból, jó ha 5 genin csapat marad. Szóval szedjétek össze magatokat.
- És mi lesz a vizsga pontosan? - kérdezte komoran a melletted álló legjobb barátod.
- Mind mondtam egy harci teszt. -mosolygott, ahogyan zsebre tette a kezét- Csakis az egy tanítványom lehet. Az aki közületek a legtehetségesebb. - nyeleteket egy nagyot, hogy mire is célóz. - Vagyis nem nehéz kitalálni, hogy most, meg kell küzdenetek egymással. Hogy hogyan teszitek, az rajtatok áll. - mosolyodott el még jobban. - de csak egy maradhat a végére.

(A post elejére kérnél egy kis leírást a csapatársaidról, milyenek voltak viselkedésben, hogyan is áltak egymáshoz és hozzád és miben voltak jók. Na meg mellé linkelt képeket is kérek róluk. )
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Makenshi on Kedd Jan. 31 2012, 23:23

Natsuméra emlékszem elég tisztán. Ő volt már az akadémián az egyik legjobb barátom. Alig valamivel volt alacsonyabb nálam és kicsit világosabb haja volt és barna szeme. Mindig megértettük egymást és sokszor kiállt mellettem ha gond adódott. Amit soha nem fogok elfelejteni azok a közös viccelődések. Az emlékeim között könnyen felismerhető addigi legjobb barátom arcképe: http://www.anime98.eoldal.hu/img/original/558/anime-boy.jpg
Másrészről Kunoichi iránti gondolataimat inkább szerettem volna elrejteni a betolakodó elől. Hiszen nem is volt időm úgy igazán megismerni. Nekünk mint csapatnak sohasem adódott az alkalom, hogy kicsit mélyebben megismerjük egymást. Végtére kimondhatjuk a lány tetszett nekem. Kunoichinek barna rövid haja volt és átható barna szemei. Itt nehezemre esett visszatartani egy könnycseppet. Ki tudja talán a valóságban valóban sírnék?
Kunoichi és Makenshi: http://kumarhemant.com/wp-content/uploads/2011/11/a007.jpg
Amikor a sensei megemlítette, hogy harcolnunk kell egy pillanatra össze szorult a szívem hiszen ez a lány olyan ártatlannak tűnik, a legjobb barátomat mégsem fogom bántani. Akkor majd hagyom magam. Most, hogy így visszagondolok Natsume és Kunoichi elég jól elvoltak, de sosem láttam Natsumen azt az érdeklődést a lány iránt amit én éreztem.
- Sensei én nem küzdök meg egyikőjükkel sem! Nem szeretném bántani a csapat társaimat. Egyfelől Natsume a legjobb barátom. Az ifjú hölgyet meg akkor sem bántanám ha kínoznának érte!
Nem tudom honnan jött ez, de az első reakcióm ellent mondani a senseinek? Ilyen is voltam én még akkoriban. Ami a szívemen az a számon.
Hirtelen belém hasított a felismerés. Az életemet oda adnám azért, hogy Kunoichi ismét életben lehessen. Olyan fájdalom hasított a lelkembe, hogy azt hittem összeroppanok. A szám keserű lett és kezdtem rádöbbenni, hogy valami nincs rendjén!
avatar
Makenshi
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Kagemare Kuzomi on Pént. Feb. 03 2012, 15:16

Szerencsémre a harmadik gyerek, akihez odamentem az elvállalta a dolgot.
Beértem az erdőbe és egy kisebb csoportot láttam akik botokkal piszkálták a macskát, amit keresek. Nem mintha megsajnáltam volna a macskát, de éreztem, hogy most sietnem kell vagy különben a pénzem elúszik a macska életével együtt, persze ez egyáltalán nem biztos, de számolnom kell ezzel is.
Kaito vajon megkapta már az üzenetet? Talán igen, talán nem... ezt nem most fogom megtudni.
Ezek körübelül olyan idősek, mint én, szóval lehet, hogy shinobik. Nem hiszem, hogy veszélyes lenne hiszen mind konohaiak vagyunk... elméletben.
Megpróbáltam elrejtőzni és lassan a közelükbe osonni. Szerencsére egy erdőben vagyok így könnyebb a dolog. Abban az esetben, ha sikerül észrevétlenül odaosonnom, akkor kilépek az árnyékból és a drótommal a kezemben az Ayatsuito no jutsut használva az egyik magasabb fa ágán átlendülök, majd a már említett technikával megpróbálom elkapni a macskát. Reményeim szerint ez sikerül olyan gyorsan, hogy ne nagyon jöjjenek rá mi is történt valójában. A megkötözött macskát felkapom és kiugrok a kör közepéből az egyik fára, majd a fákon ugrálva elindulok visszafelé az erdő szélére.

Ha osonás közben észrevesznek akkor köszönök nekik és elmagyarázom, hogy az a macska a küldetésem tárgya, ezért adják át. Természetesen ebben az esetben biztosítom őket, hogy nem vagyok ellenfél, ezt a jobb karomon található fejpánttal teszem. Ha a macska menekülési lehetőséget próbálna kihasználni, akkor az Ayatsuito no jutsut használom, hogy elkapjam.



_________________
Adatlap


Spoiler:
Ha este lobot vet a vérszínű hold,
Ha hallgatag árnyak sóhaja lebben,
Panaszod, nyomorod mind sírva dalold,
Baljóslatú órán szárnyaszegetten!

S ha lankad a hangod, fogyóban erőd,
És néma marad a hold, a kegyetlen,
Már tudni fogod, hogy nincs sok időd:
Én eljövök érted, kard a kezemben...
(Deqvator Morses)


Karakterek:
Kagemare Kuzomi, Korotsuki Kazeno, Shikotou Sei, Hazame Karou, Kitori Musato.
avatar
Kagemare Kuzomi
Játékos

Taijutsu Pontok : 75

Tartózkodási hely : Konohagakure no satou...


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 519

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Taidana Kaito on Pént. Feb. 03 2012, 17:02

Útközben nem történt semmi így hamar az erdőhöz értem. Nem láttam Kuzomit, de mintha macska nyávogást hallottam volna. A klónokat mellőztem és inkább egy fára másztam fel és fáról fára haladtam óvatosan hogy ne legyen semmi nesz. Mikkor a nyávogás hangja fel erősödött meg álltam és láttam hogy egy banda állja körül a macskát és botokkal kínozzák, a szemetek. Kezemet ökölbe szorítottam szememet behunytam nagy levegőt vettem aztán kifújtam, meg nyugodtam. Végig gondoltam a helyzetet. Kuzomit nem látom pedig előbb ideért mint én, szóval mindenképp hallania kellet a nyávogást, szóval ő is itt rejtőzhet a közelben. Nem várt rám az jó, akkor már valószínű hogy van egy terve. Nem akartam Kuzomi elképzelését felborítani, biztos számít rám, de ő a legrosszabb helyzettel számolt tehát egyedül fog improvizálni. A tagok lehet hogy shinobik, bár az ilyen taknyosok ezzel a viselkedési formával valószínűleg hordanák a fejpántot, vagy csak én nem látom. A lényeg a lényeg hogy én most itt erősítés leszek. 3 Karasu Bhusint csinálok úgy hogy ne vegye senki észre, ezekkel a kölyköket jól össze lehet zavarni ha kell. Egy fán várom Kuzomit, hogy ha nem jön akkor egyedül cselekszem, hogy ha veszélyesre fordul a helyzet.

Ha Kuzomi előbb cselekszik mint én és a tagok veszélyesek akkor shurikennel és kunai-val tudom támogatni őt fentről. Ha pedig Kuzomi mind annyiuk figyelmét eltereli és eltávolodnak a macskától, akkor én el lopom a macskát, és valahogy jeleznék a társamnak hogy olajra léphetünk.

Ha nekem kell cselekednem akkor varjastul be ugrok, amíg a felszálló varjak össze zavarják őket addig én megpróbálom el csenni a macskát.

_________________
"Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos."
Albert Einstein


"The word suffers a lot, not because of the violence of bad people but because of the silence of good people ."
Bonaparte Napóleon



Karaktereim: Taidana Kaito Umi Michishio
avatar
Taidana Kaito
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 275

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Karin on Vas. Feb. 05 2012, 11:51

:: Makenshi::

Végül Makenshi úgy döntött, hogy egy olyan utat választ, amit helyesnek tart. A jounin pedig csak elmosolyodott a genin szavain, nem bántja a legjobb barátját, és egy lányt, vagyis nem bántja lényegében a csapattársait. De míg ő így gondolta, addig más nem. A kunoichi csak elmosolyodott, ahogyan szembefordult a két fiúval.
- Engem nem érdekel, hogy te mit gondolsz... de én nem fogok visszamenni az akadémiára. - kiabálta idegesen. - Megvan a saját célom, hogy miért is kell geniné válnom és most nem bukhatok el. - nézett fel a mesterre, aki csak megvonta a vállát.
- Hát tőlem kezdhetitek. Az idő már ketyeg.- mosolyodott el barátságosan- Már csak huszonkilenc percetek maradt. - és ezekre a szavakra a kunoichi felkapta a fejét.
Fel sem fogtad, hogy mi történik, mikor egy ütést éreztél a hasadon, majd hátrarepültél. A kunoichi gyorsan termett előtted és vágott könyökkel hasba. Natsume is meglepettem állt előtted, ahogyan a látásod egy pillanatra elhomályosult, de tisztán láttad, hogy a barátos könnyedén védte a lány, oldalról indítót rúgását.
- Mit csinálsz! Csapattársak vagyunk, nem küzdhetünk meg egymással...- védte a lány vad támadásait Natsume, ahogyan egyre jobban hátrébb szorult.
- Nem érdekel ez. - kiabálta a lány idegesen. - Geninné kell váljak bármi áron. Ha a rajtatok keresztül vezet oda az utam, akkor megteszek bármit. - az újabb rúgását védte a lánynak, de hiába. Olan erőt vitt bele, hogy Natsume padlót fogót tőle és a következő pillanatban már tisztán láttad, hogy a kunoichi a magasba ugorva, egy sarokrúgással akarja beleépíteni a földbe a barátod. De te ezt nem hagytad. De mit is csináltál? Az már rajtad áll.

(Megj.: a másik két geninnek. Nem tudom, hogy ki mondta, hogy ide írjatok és nem is nézem meg, de megjegyezném, hogy szívesen elbeszélgetnék vele. Én mindig odafigyelek arra, hogy oda vezessem a játékot, ahol még már nem folyik aktív játék, hogy szegény Jk-knak ne keljen keresgélniük a mesélők postját és ne legyen összekeverve két kaland. Éppen ezért még plusz helyszíneket is létre lehet hozni ha szükséges és ha veszik ár a fáradságot. ezt csak megjegyeztem, de elég csalódottan...)
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Makenshi on Vas. Feb. 05 2012, 22:20

A meglepődésem nagyobb volt mint ahogy azt a fejemben turkáló jounin képzelte! Erre már nem is emlékszem olyan tisztán, hogy Kunoichit ilyen hév hajtotta volna... Már be is ugrott hiszen itt kellett fellépnem először komolyabban. Amint láttam, hogy Kunoichi a földre küldte Natsut... az egész egy század másodperc alatt futott át az agyamon! Meg kell állítanom úgy hogy ne okozzak semmilyen kárt! Mégis, hogy nézne ki ha az első nap lezúznám azt a lányt aki tetszik nekem? Hirtelen felindulásból belenyúltam az övtáskámba és pont egy dróthuzalt találtam. Elkaptam mindkét kezemmel és amikor Kunoichi felugrott oldalról utána ugrottam a levegőben Ayatsuito no Jutsu! Igyekszem úgy megkötözni, hogy ne fájjon neki mégse tudja mozgatni egyik tagját sem. Esés közben átölelem őt és igyekszem a hátammal és vállammal tompítani az esést!
avatar
Makenshi
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Shikamaru(Inaktív) on Szer. Feb. 08 2012, 05:51

//Kaito - Kuzomi//

Kuzomit nem vették észre, nagyon jól szórakozott a csapat a macska kínzásával, így minden további nélkül el tudta dobni a drótjait, hogy behálózza az állatot. A drótnak az egyik tüsi hajú srác mellett kellett elhaladnia, aki bár háttal állt Kuzominak, mégis valahogy észrevette a drótot, hirtelen kinyújtotta a karját, így az rátekeredett. Féloldalasan a genin felé fordult, eddig nevetésre álló arca elkomolyodott, majd Kuzomi érzékelte, ahogy chakrát vezetett a drótba, ami sebesen elindult felé. Szerencsére idejében kapcsolt, és gyorsan elengedte a drótot így nem sikerült, akármit is tervezett az ismeretlen shinobi.
- Ki vagy te, és mit akarsz itt? - szólalt meg végül a srác, miközben magához húzta a drótit, és bravúros ügyességgel megforgatta maga körül, ezzel egyértelművé téve, hogy ő is ismer egy-két drót technikát. Ráadásul közben teljesen Kuzomi felé fordult, aki így észrevehette, hogy egy fejpánt fém védőrésze bele van építve a mellkasán a ruhájába, azaz egy konohai shinobival volt dolga, akinek a rangja egyelőre nem volt előtte tiszta.
Mindenesetre ahogy látta, hogy terve nem jött össze, a diplomácia eszközéhez fordult, azaz megpróbálta elmagyarázni, hogy a macska megmentése a küldetésük része, ezért adják át neki. A srác, aki egyébként körülbelül egy idős lehetett Kuzomival erre elmosolyodott és a társai felé fordult, akik cinkosan visszamosolyogtak rá.
- Nos rendben, átadjuk neked... - kezdte gyanúsan negédes hangon, miközben utat engedtek a megrémült állathoz. Viszont, ahogy Kuzomi elindult a macska felé, ismét megszólalt.
- Egy feltétellel: meg kell küzdened velem.
Arcáról eltűnt a mosoly, tisztán látszott, hogy komolyan gondolja, nem fogja átadni a macskát, hacsak meg nem harcol érte Kuzomi. A geninnek döntenie kell. Nem tudta, hogy Kaito közben megérkezett és felülről figyelte az eseményeket, így nehéz helyzetben van. Megpróbálhat elrohanni a macskával, vagy akár el is fogadhatja a kihívást.


//Beszéljétek meg, hogy mit szeretnétek, és attól függően várom az írási sorrendet. Azaz, ha Kaito előlép, akkor ő írjon először, ha nem, akkor rátok bízom. Smile//
avatar
Shikamaru(Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: A
Rang: Jounin
Chakraszint: Nem fontos

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Kagemare Kuzomi on Szer. Feb. 08 2012, 18:47

Ez a mai nem az én napom, mert csak félsikereket tudok elérni...
A drótot eldobtam, ám az egyik észrevette és belevezette a chakráját én ezt úgy védtem ki, hogy elengedtem. A srác megfordult én meg bevetettem a diplomáciát és megtudtam, hogy le kell győznöm, hogy megkapjam.
Nos, nézzük csak. Biztos, hogy nem jounin, mert akkor mindenképpen észrevett volna és nem töltené ilyen badarságokkal az idejét, valamint ahhoz túl fiatal. Nincs rajta taktikai mellény, de ez nem zárja ki azt, hogy a srác egy chunnin. Most mit kellene lépnem?
Felmértem a terepet. Erdő. Taijutsura nincs elég hely, csak ezen a kisebb tisztáson. Eddig még nem harcoltam komolyan erdőben. Ilyen terepen eddig még csak edzettem.
Viszont ezzel a harccal tapasztalatot szereznék az ilyesfajta viszonyok közötti csatáról és ugye nem sietek...
- Rendben van! Harcolok veled, mert ugye edzésnek sem rossz a dolog, viszont az a feltételem, hogy az eredménytől függetlenül megkapom a macskát. - mondtam kicsit lassan.
Haboztam egy-két pillanatot, majd felkaptam a drótomat és elraktam.
- Hát... hajrá! - mondtam.
Az a mosoly túl gyanús volt... Még az is lehet, hogy nem is konohai!

Előkaptam a katanámat, majd a Dainamikku Akushont bevetve előtte termettem és egy szúrással megcéloztam a gyomrát. A szúrásba nem csak erőt adtam, hanem a jutsu lendületét is. Ezek után, ha sikerült, akkor egy konoha repput próbáltam elvégezni.

Abban az esetben, ha az előzőekre nem lenne helyem vagy időm, akkor a kardommal támadok rá és megpróbálom sarokba szorítani. Valamint ebben az esetben a kezeit próbálom megsebesíteni, hogy ne nagyon tudjon kézpecsétezni.


( Megbeszéltük! Én cselekszem először, Kaito csak utána lép akcióba...)


_________________
Adatlap


Spoiler:
Ha este lobot vet a vérszínű hold,
Ha hallgatag árnyak sóhaja lebben,
Panaszod, nyomorod mind sírva dalold,
Baljóslatú órán szárnyaszegetten!

S ha lankad a hangod, fogyóban erőd,
És néma marad a hold, a kegyetlen,
Már tudni fogod, hogy nincs sok időd:
Én eljövök érted, kard a kezemben...
(Deqvator Morses)


Karakterek:
Kagemare Kuzomi, Korotsuki Kazeno, Shikotou Sei, Hazame Karou, Kitori Musato.
avatar
Kagemare Kuzomi
Játékos

Taijutsu Pontok : 75

Tartózkodási hely : Konohagakure no satou...


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 519

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hokage emlékmű

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 4 oldal 1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.