Sunagakure utcái

7 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Yamato on Szer. Márc. 20 2013, 12:27

Hirtelen minden elhalkul, csak a motoszkálást hallom jobbról, míg balról egy nyögés, majd zuhanás. A csendet egy elhaló hang töri meg. Kaito az, aki igen csak leamortizált állapotba van. Úgy tűnik a támadója jól ellátta a baját.
- Igen én vagyok.
Válaszolok a gyenge hangjának. Ekkor veszem észre, hogy habzik a szája, a szeme fenn akad és a koszos földön fetreng. Megkímélve magát a szenvedéstől inkább a halált választotta. Megint az az érzés fog el, ami Ocú halálakor. Akkor megígértem, hogy soha nem hagyom meghalni a társam, amit most meg kellett szegnem. Rá kellett jönnöm, hogy jóval kevesebb az esély, hogy elvesztem egy társam, ha inkább egyedül vállalok küldetést, viszont a faluban egyedül komolyabb feladatra sosem fognak elküldeni, így a legjobb lesz, ha elhagyom a falut és Ayane és Takeshi társaságában vándorló életmódot folytatok. Nem tudom mennyi ideig szeretnék távol lenni a falutól, csak azt tudom, hogy annyit akarok fejlődni, hogy ha visszatérek a faluba és beosztanak csapatba, vagy esetleg nekem adnak egy csapatot, bár odáig még hosszú az út, akkor ne kelljen senkinek meghalnia. Már tudtam, hogy mit akarok elérni és tudtam, hogy mért, csak azt nem tudtam hogyan. Éreztem, hogy a vándorlás során megtalálom a válaszokat, de egyenlőre még csak az út elején vagyok s sokat kell tanulnom és fejlődnöm, míg elérem a célom.

_________________
Előtöri, Adatlap, Kalandok, Küldetések, pályázatok, bővítmények, Tanulások

Spoiler:

Ha kölyökként nem tudtad, hol a helyed, azt felnőttként se fogod tudni.

[scroll][size=8]multi karakterek: Akira, Katsumi Kawachi, Akari Tenshi, Tomoko
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 417

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Yamato on Pént. Márc. 29 2013, 23:34

Gaara san már várt rám, közömbösen végig mért, majd egy mappát húzott elő és abból elővett egy megbízólevelet, majd annyi magyarázatot kaptam, hogy egy raktárhelyiséget kell szanálnom. Egy pillanatra megfordult a fejembe, hogy megkérdezem tőle, hogy ha valami megtetszik és a gazdájának nem kell esetleg elvihetem, de úgy döntöttem, majd a raktár tulajdonosát megkérdezem. Elveszem a felém nyújtott papírt, majd meghajolva megköszönöm a megbízást. Kilépek az ajtón, majd megnézem az adatokat, hogy hova kell menni. Szerencsére nincs túl messze a helyszín, így gyorsan odaérek. Bemutatom a férfinak a levelet, amit Gaara adott, majd várom a reakcióját. Ha túl vagyunk a hivatalos részen felteszem neki a kérdést, amit Gaarának nem tettem fel.
- Uram, ha nem haragszik, megkérdezhetem, hogy ha valamit használhatónak vélek a kidobásra szánt tárgyak közül azt elkérhetem?
Nem tudom, hogy valóban kiakarja dobni a tárgyakat vagy csak látni szeretné a dolgait, így mégis megkérdezem, de lehet, hogy jobb lett volna, ha csak a munka elvégzése után kérdezek ilyet, de már nem vonom vissza.

_________________
Előtöri, Adatlap, Kalandok, Küldetések, pályázatok, bővítmények, Tanulások

Spoiler:

Ha kölyökként nem tudtad, hol a helyed, azt felnőttként se fogod tudni.

[scroll][size=8]multi karakterek: Akira, Katsumi Kawachi, Akari Tenshi, Tomoko
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 417

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Sai on Vas. Márc. 31 2013, 03:24


[Yamato]

Ahogy megérkeztél, a férfi rögtön "kezelésbe" vett, és elmagyarázta, hogy a raktárat lényegében ki kell üríteni, mert minden árverésre megy onnan, így az egyes tárgyakat külön kell csoportosítani. Pl: külön csoportba mennek majd a régi újságok, lehetőleg évfolyamok, azokon belül számok szerint csoportosítva és összekötözgetve, külön a könyvek, külön a bútorok, egyéb szerszámok stb. Minden volt ugyanis a raktárban, amit az ember értelmesen egy életen át felhalmozna a padlásán. Még befőttnek való üvegek, ruhák és fényképek is.
Kérdésedre a tulaj nemmel válaszolt, már csak azért is, mert minden árverésre megy, és kifejezetten szemét csak a tényleg szemét akadhat, illetve az olyan dolgok, amelyek használhatatlanra penészedtek/rozsdásodtak, s beláthatod, azoknak tényleg nem vennéd nagy hasznát.
a dolgokat viszont egyedül kell majd menedzselned, mert a tulajnak el kell intéznie még az árveréssel kapcsolatban egy csomó dolgot, viszont a szállítók már este jönnek majd a kiválogatott cuccokért, ezért is fogadott fel egy shinobi segítőt magának a férfi.

// Írj egy hosszabb, legalább 60 soros mesét arról, hogy hogyan töltöd a napod, mit hogyan válogatsz, aztán a végére fűzd bele, hogy a padló egy helyen ki volt lazulva, és véletlen rábukkansz alatta egy halom drágának tűnő ékszerre, és természetesen írd meg hozzá, hogy mihez kezdesz velük. Szólsz róluk a tulajnak vagy sem.//

Sai
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: ANBU-Root
Chakraszint: mennyit rajzoljak?

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Yamato on Vas. Márc. 31 2013, 21:21

Megérkeztem a helyszínre, egy raktárépületbe. Nem igazán értettem, hogy az emberünknek minek van szüksége egy shinobira, hogy kiválogassa a dolgokat, amik az árverésre kellenek és jók, hiszen erre bármelyik átlag ember képes. Nem ítélem el, hiszen nekem szükségem van a pénzre, neki meg valakire, aki elpakolja a dolgokat, így hát nem is teszem szóvá a dolgot. A tulaj egyből elmagyarázott mindent, hogy az épület használható tárgyai egy árverésre készülnek, így sajnos nem tarthatnék meg semmit, hacsak nincs szükségem olyan tárgyra, ami annyira használhatatlanná vált az évek során, hogy csak arra jó, hogy kidobjuk. Miután ezzel végzett még közölte, hogy minderre, hogy a dolgokat külön válasszam egy napot kapok, mert este már jönnek a szállítók és vinnék el a szétválogatott cuccokat. Körbenézve nem igazán hittem, hogy egy nap alatt végezhetek itt, de a kihívást elfogadom és megpróbálok minden tőlem telhetőt megteszek, hogy sikerüljön. Értelmes gyerek lévén gyorsan megértettem a feladatom, így egy kicsit sajnálkoztam, de aztán rájöttem, hogy nem érdemes emiatt rágódni. Meg is köszöntem a munkát, ugyanis kellett a pénz. Így hát el is kezdtem a dolgokat szanálni. Úgy döntöttem, hogy a nehezebb tárgyakat hagyom a végére, például a bútorokat, de azért átnézem őket, ha esetleg találok valamit bennük, akkor kiveszem azokat, mert az az ötletem támadt, hogy az üvegeket, amiket találok az egyik szekrény polcaira rakom, majd onnan valamit kezdek velük. Kinyitogatva a szekrényeket jó néhány értékesebb és kevésbé értékes tárgyat találtam, könyveket, újságokat, kristálypoharakat, rozsdás kardokat, néhány festményt, gyerekjátékokat és egyebeket. Körbenéztem a raktárba, majd kiválasztottam egy helyet az újságoknak, ahol szétválogathatom őket, persze nem túl messze, hogy ne kelljen sokat hurcolni őket. Arra a helyre cipeltem, majd a nagy kupacot először az újság címe szerint, utána az évfolyam szerint szétválogattam. Kerestem valami kötelet, majd elkezdtem összekötözni a kupacokat, mégsem lehet kötözés nélkül nem igazán lehet mozgatni egy kupac újságot. Először az újság rövidebbik oldalát tekertem körbe, majd a hosszabbikat és ezután a metszéspontot is egyszer, majd ebből kötöttem egy csomót, hogy ne essen szét. Az első kör meg van, most jöjjenek az értékesebb dolgok, vagyis a műtárgyak, kardok, festmények, szobrok stb. A szobában egyetlen szobor volt, így a többit e kőré csoportosítottam, hogy ne kelljen arrébb vinnem a nehéznek tűnő kőfaragványt. A következő körben valami egyszerűbbet akartam választani, így a plüssök, párnák és egyéb gyerekjátékok jöttek. Jó néhány plüssfigurát találtam, macikat, nyuszikat, egereket, békára hasonlító állatot, kígyót, sárkányt, delfint, tenisz és egyéb labdákat. Volt köztük, amit már csak a szentlélek és a por tartott össze, hiszen alig hogy hozzáértem egyből szétesett, míg voltak olyanok is, amiknek valaki letépte valamelyik részét, ezek közül néhánynak megtaláltam a hiányzó darabot, így arra jutottam, hogy esetleg kérek a megbízómtól tűt és cérnát és ha gondolja, akkor szívesen megvarrom őket. Jöhetnek a kardok és egyéb fegyverek. Körbenéztem, majd elkezdtem egy újabb helyre pakolni őket. Volt jó néhány érdekesség, ami még az én avatatlan szemeimnek is különlegesnek számított. Egy kicsit elfáradtan és a hasam is megkordult, így ha jelen van a tulaj, akkor engedélyt kérek egy kis pihenő és ebédszünet tartására, majd megköszönöm, hogy elenged és egyből a falu ramenezőjéhez megyek. Ha nincs ott, akkor egyszerűen lelépek enni. Rendelek egy adaggal, majd miközben várom észreveszek egy ismerőst. Sajnos nem beszélgethettünk sokat, hiszen nekem dolgom van, de azért néhány aktualitást sikerült kitárgyalni. Például a falu helyzetét, néhány külső történést és megtudtam, hogy a világ két részre szakadt és a háború szélére sodródott. Közben kijött az ebédem, és enni kezdtem. Először meleg volt, de aztán ahogy eltelt néhány perc egész ehetőre hűlt, így amilyen gyorsan csak tudtam megettem, közben pedig figyeltem arra amit a másik mond és én is válaszoltam. Jó volt beszélni a kevés ismerősöm közül az egyikkel és az új információ is sokat segített, hogy megmaradjak az elhatározásomnál, hogy vándorolni kezdjek. Az ebéd végeztével megköszöntem a beszélgetést, az információkat és a társaságot. Visszarohantam a raktárhoz, majd folytattam a munkám. Eddig a plüssökkel, újságokkal, az értékesebb tárgyakkal és a fegyverekkel végeztem, most jöhetnek az újabb dolgok. Nem igen tetszett néha, amit találtam, de nem az én feladatom volt, hogy ítélkezzek a tárgyak felett, nekem csak azt adták ki, hogy pakoljam szét a dolgokat. Lassan haladtam, de sokat segített, hogy találtam egy zenedobozt, ami alaphangulatot is emelte, így gyorsabban haladt a munka. Sikerült még a maradék tárgyakat éppen időre végeztem. Valaki kopogott, tehát elindultam, hogy kinyissam az ajtót, amikor megbotlottam egy meglazult padlódeszkába. Egyenlőre nem foglalkoztam vele, mert a földön feküdtem és valaki jött. Szabadott kiáltok, majd valaki belép. Szerencsére csak a korábbi ismerősöm volt és egy rövid beszélgetés után folytattam a munkám. Mivel már nagyjából kész voltam, így a deszkához mentem és megnéztem mi van alatta. Nem tudtam, hogy mit találok, de arra nem számítottam, hogy egy nagyadag drágának tűnő ékszert. Az eszembe sem jutott, hogy ne szóljak a gazdának az ékszereknek, így amint megérkezik, akkor szólok neki az ékszerekről, hiszen őrülhet neki, ha ilyen értéket talál a munkása és nem lép le vele egy nagyobb összeg reményében.

_________________
Előtöri, Adatlap, Kalandok, Küldetések, pályázatok, bővítmények, Tanulások

Spoiler:

Ha kölyökként nem tudtad, hol a helyed, azt felnőttként se fogod tudni.

[scroll][size=8]multi karakterek: Akira, Katsumi Kawachi, Akari Tenshi, Tomoko
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 417

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Sai on Kedd Ápr. 02 2013, 02:38


Keményen, és hosszan dolgoztál, igaz, beiktatva egy kis szünetet, na de kit érdekel, ha a munka kész van, amikorra kell. S esetedben ez állt fenn, ráadásul a szállítóval megérkező tulajt még egy örömhírrel is vártad. Látszott a férfin, hogy egész meg van illetődve és nagyon boldog - hogyne lenne, egy kész vagyont találtál neki.
Ezek után azért nem állt még le a munka, felpakoltatok inden nagyobbat a kocsira, s csak ekkor mehettél haza. A szolgálataidért a kage irodájában felvehetted a kiérdemelt 1500 Ryoudat a melóért, azonban egy kis meglepetés is várt rád a hivatalos béred mellett. Egy gyűrű, amelyen egy gyémánt darab volt díszként, s amelyet a kage úgy adott át, hogy a megbízód küldi a becsületes megtalálónak.
A gyűrű megér legalább vagy 7000 Ryout, és még csak le sem fognak csukni érte, ha értékesíted, így levonhattad a végtanulságot, hogy nem is olyan rossz becsületes megtalálónak lenni.

//A pénzszerzős kaland véget ért, mehetsz dolgot végeztélvel békében a rendes kalandra ^^ //

Sai
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: ANBU-Root
Chakraszint: mennyit rajzoljak?

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Yamato on Kedd Ápr. 02 2013, 15:17

A munka hosszú volt és fárasztó, de köszönhetően a pihenőnek sikerült időben végeznem is. Így vártam a tulajt, aki a szállítókkal együtt érkezett. Közöltem vele a hírt, hogy találtam egy nagy rakás ékszert, aminek nagyon örült. Még annyi feladatom volt, hogy a munkásoknak segítettem mindent a helyére rakni, hogy elszállíthassák. Ez után felvettem Gaara irodájában a megérdemelt összeget, majd meglepetésemre a munkaadóm ajándékát egy gyűrűt is kaptam. Megköszöntem a nagylelkűséget, igaz csak Gaarának tudtam. Egyenlőre nem terveztem tovább adni a gyűrűn, így még mindig mínuszba vagyok, de bármikor tudok érte pénzt szerezni. Hazaérve a szerszámkészletemmel, amit úgysem használtam, nem a bábkészítő felszerelést, visszamentem a közeli boltba eladni, majd otthon egyből lefeküdtem pihenni, hiszen az egész napos munka igen csak kifárasztott, csak később Ayane hívására, hogy kész a vacsora keltem fel.

//Köszi a gyors mesélést és az 1500 pénzt. Mivel még nem adtam el a gyűrűt, de a szerszákészletemet igen, így + 1650 ryut felírtam//

_________________
Előtöri, Adatlap, Kalandok, Küldetések, pályázatok, bővítmények, Tanulások

Spoiler:

Ha kölyökként nem tudtad, hol a helyed, azt felnőttként se fogod tudni.

[scroll][size=8]multi karakterek: Akira, Katsumi Kawachi, Akari Tenshi, Tomoko
avatar
Yamato
Játékos

Taijutsu Pontok : 35

Tartózkodási hely : Még nem tudom


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 417

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Nanja on Szer. Aug. 30 2017, 21:43

Ideje pakolni, illetve felvenni az álruhát. Nanja-nak sem tetszett az ötlet, de amit muszáj azt muszáj. Saját ruházata amúgy is már vesztett varázsából. Elölről nyitott lábbelijét is átalakította kicsit, hogy legalább színben hasonlítson az Iwagakure-iékhez. Kevésbé véres illetve inkább koszos rohadarabokat válogatott össze magának, amit magára is aggasztott valahogy. Mivel fogoly volt, az arcát jobbnak tekintette eltakarni. Miután ezzel megvolt, Bo-jától is meg kellett válnia. Persze látott pár iwa ninja-t botokkal játszadozni, de még véletlenül sem akarja leleplezni magát. Vörös haját is befonta, valamint elrejtette ruhája mögé. A kis táskát vállára helyezte, közben Abuso monológját végig hallgatva már előre látta helyzetüket. Majd jött az első "pofon", majd a második és így tovább. 
~Ebből a szempontból nagyon örülök, hogy nem én lettem a fogoly u.u 


~~~~~


Otthon édes otthon.. Az ellenség keze alatt. A gyors tempót amit diktáltak elrepítette őket Sunagakure-be. Ugyan nem olyan régen jutott ki a faluból, de mégis.. Most, ahogy meglátta a falut, vegyes érzelmek törtek elő benne. Kezdve a honvágytól, egészen a dühig. Egyes hangjából is kivette ezeket az érzéseket, de mi mást várhatnak attól, akinek az otthonát íly módon elvették? 
- Abuso, bármit is mondanak, bármit is tesznek veled, vagy kényszerítenek.. A büszkeségednek ott nem lehet helye. 
Jól emlékszik még arra az esetre, mikor még a fogolytáborban kiskorában be kellett bizonyítania, hogy nem ő lesz a következő, akin a különböző kínzási módszereket fogják bemutatni. Most csupán egy dolga van. El kell játszania egy olyan szerepet, amin a Kazekage élete a tét. Sőt. Egyesé, Abuso-é, a sajátjáé és az egész falu, hacsak nem az egész országé. Nem lesz az első alkalom, hogy színészkednie kell. Bár ilyen heves érzelmek mellett, illetve a szája előtt lévő kendő nélkül, lehet nem tudná szeméből eltüntetni dühét. Túl nagy a tét, nem roppanhat össze most. Abuso-hoz szánt szavai ezért is hangzottak olyan komolysággal, amit senki sem vethetett kétségbe. Közeledve a bejárathoz, Nanja szaporodó szívverését egyenletes légzéssel nyugtatja meg. Most már tényleg itt az ideje szerepe betöltésének. Már elhaladtak pár iwai őr mellett, akik voltak annyira dinkák, hogy szó nélkül, csak egy egyszerű legyintés megtétele után hagyták a kis csapatot tovább menni. És jött a kapuőr. Egyes gyorsan lerendezte, Nanja egy szót sem szólt. Beléptek a faluba. A látvány, ami fogadta őket, megdermesztette a lány ereiben a vért. Minden, ami számára kedves, az most romokban áll, vagy az iwaiak a saját kedvük szerint alakították át. A lakosokkal való bánásmód pedig megengedhetetlen volt. Megrázta kicsit a fejét, vissza kellett rázódnia a szerepébe. Valószínűleg Abuso-nak ez nehezebben ment, így ha megpróbálni nekimenni bármelyik iwa shinobi-nak, akkor csak egyszerűen fejbe veri jó erősen. 
- Itt maradsz! 
~Bocsi, majd később visszaadod.. 
Hitelesnek kell tűnni mindennek, nem csak a ruházatnak, meg a fejpántnak, amit Nanja a homlokára tett. Sunagakure-i pántot ott kellett hagynia a sivatagban. Ha nála találják, akkor vége.. Nem tudná kimagyarázni sehogy sem, hogy miért van az nála. Most csak szívében Sunagakure shinobi-ja. Nanja nem tudott otthonának szenvedő lakóira nézni, így tekintete leginkább a földön, vagy Abuso-n volt. Viszont.. Olyan dologgal kellett most szembenézniük, amire nem is számítottak. Nagy robaj, majd nem is olyan messze két sornyi ház összeomlani látszott. De még sem! Egyszerűen csak.. Egy folyosót nyitottak meg. És azon keresztül jött is valaki. Szép kis kísérettel a háta mögött. 
~Koruga.. A kicicomázott iwai senkiházi mindenit! >.>
Szemeiből egy pislogással tüntette el dühét. Most jön csak az igazi megmérettetés. Mindenki nagy alázattal hajol meg előtte, Nanja is így tesz, a lehető legtermészetesebben. A díszkakas sorra vesz mindenkit. Abuso-nak örül, hogy így látja viszont, Egyesről gyorsan lemond, mondván, hogy korához képest nem mai csirke, viszont Nanja-t nem tudja hova tenni. Féltérdre ereszkedik, majd így szól. 
- Bocsáss meg Nagyuram! Nevem nem méltó ahhoz, hogy Méltóságod a szájára vegye. 
Nanja-nak több sem kellett a férfi analizálásához, csak végig kellett rajta néznie egy pillanat erejéig. Lehet, hogy képességei vetekednek hazája Kage-jával, de ebben a cuccban nem más, mint egy hataloméhes, önelégült, beképzelt udvari kakas! Ezek pedig szeretik a szép szavakat, főleg ha megfelelő módon tálalják. Amennyiben ez így is van, és a férfi Abuso felé tekint vissza, még pár másodperc erejéig féltérdre ereszkedve és lehajtott fejjel marad, majd magabiztosan feláll. Ne adj isten ennek a csicsás jószágnak nem tetszene, akkor gyorsan visszaereszkedik féltérdre. A továbbiakban, ha nem kell akkor nem szólal meg. Folyamatosan küzd magában az érzései ellen. Ez egy olyan szituáció, amit egy életre meg fog jegyezni, csak maradjon életben. De most már csak arra kell várniuk, hogy Abuso-t elvigyék, ők ketten pedig szabadon járkálhassanak a faluban. Remélhetőleg nem szóban akarja megtudni a részleteket, hogyan fogtuk el Abuso-t. 
avatar
Nanja
Játékos

Taijutsu Pontok : 109

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 450

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Yonmare Abuso on Csüt. Aug. 31 2017, 01:14

Abuso lehunyta szemeit. Sötétség lepte el az eddigi világot, s a sötétségben emlékfoszlányok törtek elő. A város, a lakók, Gaara-sama. Sunagakure no Sato, sőt az egész ország népe jelent meg a férfi lelki szemei előtt. Az édesapja, az édesanyja. A felesége és a fia. Miattuk kell harcolnia. Értük kell harcolnia. Ami most fog következni, azt saját becsületének eldobásával kell tűrnie és kínkeservesen szenvednie. De ha erre képes lesz, és belücsetét a szívében hordozza tovább, talán el is érheti mindazt, amiért küzd. A szabadságért. A szabad országért. A szabad népért. Sunagakure nem lehet többé fogoly.
Egyes ütései egyenest Abuso arcát célozták, majd jó néhány nagyobb pofontól, egy pillanatra úgy érezte, egyben fogja kiköpni a fogsorát. Az első három ütést még állta, a negyedik már térdre rogyasztotta. A földre köp, majd miután nehezen felegyenesedik, dagadó arcával a férfi felé néz. 
- Szerintem elég lesz. Fogok még úgyis kapni, de ha ennyi ütéssel nem sikerült kipingálnod az arcom, megmutatom, hogy kell. - vetett egy mosolyt, pontosabban egy grimaszt, köszönhetően a feldagadt és bevörösödött mimikátlan arcának. A kis csapat útnak is indult, a város nem volt messze. 
Abuso kezeire bilincset aggattak, majd lelassítva véve a tempón, hamarosan elérték a várost jelző hatalmas sziklafalat. A chunnin szemeibe könnyek csillantak meg. Lassú, fáradt léptekkel haladt előre a két sziklafal közötti vékony átjáró felé. 
- Otthon vagyunk. S hamarosan szabadok leszünk - mormogta halkan, majd elvánszorgott a kapuig, ahol az őrök azonnal megállították őket. Hála Egyes azonnali reagálásának felelnie sem kellett, s mikor meglátta az egyik őrt, ahogy feje egyre vörösödni látszott, s legszívesebben ott helyben megölte volna őt, ám ezt saját társa előzte meg. Szavaira az iwagakurei hátrébb lépett, majd dühödt tekintettel figyelte a megvert sunagakureit, ahogy tovább sétál a kapun. Abuso elmosolyodott egy pillanatra, majd annyit mondott,
- Le se tudod írni azt, hogy méltóság, te fasz - köp előre, majd az apró incidens következtében erősebb ütést érez Nanja oldaláról, s előre fordulva halad tovább az árnyékos úton. 
Ezer és ezer alkalommal sétált át a két szikla között, mégis most először érezte azt, hogy hazája már hazavárja őt. S hogy szüksége van rá. Abuso roskadt lépteivel elérte a sziklán túli térséget, a város főútját. Ahogy kiértek az árnyékos szakaszból, a vakító napsütés egy pillanatra hófehérré változtatott mindent, ám mikor szemük hozzászokott a fényhez, s képesek voltak kinyitni szemeiket, a látvány szinte lesokkolta őket. 
Abuso bármerre nézett, mindenhol Iwagakure zászlai lógtak, az utcákon shinobik és katonák tucatjai masíroztak, bántalmazva a faluban élő, szolgasorba taszított civil lakosságot. A terror uralta az utcákat. Nők, gyermekek, elszegényedett családok feküdtek kinn a poros és homokos úton. Iwagakurei katonák bántalmazták a szerencsétleneket. A chunnin szíve szerint egyesével lépett volna oda a város lakói elé, s testével védelmezte volna a bántalmazások elől. Vagy szimplán a földbe és a testébe rejtőzött bogárraját küldené, hogy falják fel a szarját is azoknak a férgeknek. Azonban nem tehette, s ezt tudta jól. Az elmúlt éveiben számtalan keserűséget kellett átélnie. S még így is, hogy rémálmai immáron valósággá váltak, s látja városát szenvedni, még nehezebb dolga volt. Ám ez volt az a tényező, ami erőt adott neki a tűrésben. Erőt adott a kitartásában. S ez az erő gátolta meg abban, hogy odaléphessen az első iwagakureihez és arcon szúrja egy kunaial. Ez az erő sugallta benne küldetésének fontosságát. Nem mentheti meg őket egyesével. Gaara azonban igen. ha ő szabad, akkor a népe is szabad lehet. A Kazekage a legfontosabb. Ő majd felszabadítja Sunagakure népét. 
Hirtelen az utcák falait alkotó házsorok megrendültek, s szélesedni kezdtek, ahogy a távolban egy nagyobb csoport jelent meg. Az elől sétáló férfi műve lehet az egész, akit egy tucatnyi shinobi kísér. A közeledő alak első kinézetre is felkeltette a figyelmet. A színes, díszekkel aggasztott ruhája aligha mutat harcos jellemre, sokkalta inkább egy önelégült, valódi faszkalapra, aki nem tudja, hogy melyik pozitúrájában fessék vászonra, amit majd nézegethet egész nap. Az arcán lévő festékek pedig teljes mértékben kiábrándította az embert. Főleg, amikor mély és komor hangján megszólította a fogva tartott chunnint. Miután Abuso volt az egyetlen, aki fejét sem biccentette, miközben az összes körülötte lévő ember letérdelt, szemtől szemben állt Korugaval. Szinte érezhető volt az a vihar, melyet a kép szempár találkozása váltott ki. Ugyan egyikük sem látta még a másikat, mind a ketten jól ismerték egymást.  
A chunnin csak állt, és hallgatta az iwagakurei tábornokot. Nem ugorhatott neki a nyakának, hiszen azzal kudarcba fulladna az egész terv. Lesz még rá alkalma, talán még e falak között. De most még várnia kell. Abuso már az útjuk elején felkészült lelkiekben, hogy egy valóságos időzített bomba szerepét kell majd betöltenie. Ugyan nem állt távol jellemétől és képességeitől sem ez a fajta elvárás, csupán a helyzet, ilyen mértékű kulcsfontossága volt, ami miatt nem volt képes teljesen ellazítania testét, és készítenie magát lelkiekben a robbanásra. Abusonak várnia kellett még. 
Mikor a piperkőc tábornok Egyesék fele fordult, s első ránézésre nem ismerte fel a sunagakureit, kételkedni kezdett kilétében. Abuso reflexszerűen szólt közbe, ezzel védve társait, s megkezdeni az önromboló jellemet. Ami most fog következni, biztosan fájni fog, ó...de még mennyire fog fájni. Azonban a küldetés kudarcánál nem fájhat semmi se jobban. A teste felépül bármilyen megpróbáltatásból, a sebei egyszer majd beforrnak, a dudorok majd egyszer kisimulnak. De a kudarcot nem élné túl. Ez az utolsó esélyük. Nem bukhatnak most el.
- Maga még be sem mutatkozott. Azt ne mondja, hogy maga Koruga. Iwagakure dicső tábornoka. - emeli fel hangját, ráadva a hangsúlyt a szarkasztikus megnyílvánulásának - Azt hittem, valami markánsabb ember fog elém állni, mint Kitsuchi*, senki sem mondta, hogy maga egy ilyen sminkelt buzi - ennek elégnek kell lennie ahhoz, hogy kiábrándítsa az előtte álló, tollászkodó férfit, és az Egyeshez intézett kérdéseit elfelejtve rögvest nekiessen. 
Úgysem fog megölni. Legalábbis nem itt és nem most. Ez a fasz túl nagyra tartja a saját elbaszott méltóságát ahhoz, hogy egyszerűen elvágja a nyakam. Gyáva ahhoz. - gondolja magában, miközben tűrné erősen az esetleges ütést, amit kaphat. Majd mikor a tábornok térdre parancsolja a kutyának nevezett chunnint, Abuso egyszerűen a földre köp, majd visszanéz a férfi szemébe.
- Egyetlen embernek hajtok fejet, és ő nem ilyen ruhát visel. - Abuso ezzel a mondatával elérheti, hogy megkapja az úgyis kiérdemelt verését, mielőtt még a börtönbe vinnék. Fogait erősen szorítaná, s akaratával tartaná testében, s a város alatt megbújó bogarainak hadát. Várniuk kell még. Várniuk kell.


//*Kitsuchival Sunagakure ostrománál találkozott, így őt már látta élőben. //
avatar
Yonmare Abuso
Játékos

Taijutsu Pontok : 71


Adatlap
Szint: B
Rang: Chunnin
Chakraszint: 445

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Ootsutsuki Kaguya on Hétf. Szept. 04 2017, 14:28

A Kazekage Megmentése

Résztvevők:
Nanja és Abuso

Nanja féltérdre áll, és ezen cselekedetét Koruga egy elégedett félmosollyal nyugtázza, bár, megszólalni sincs ideje, mert Abuso megelőzi. Koruga felvont szemöldökkel hallgatja őt, majd egy ördögi mosoly ül ki arcára. Ezután, Abuso a földre köp, Koruga mosolya pedig még szélésebbre húzódik, már majdhogynem fülig ér.

- Smink... ez? - szólal meg a tábornok nevetve.
Harsány nevetése közepette... szerintetek, felszabadítja a chakráját, de olyan, mintha hirtelen több száz kilónyi nyomás nehezedne rátok. Ahogy a tábornok testőrsége észreveszi, mit csinál, azonnal aktiválják az Iwa no Yoroi-t. A faluban hirtelen mindenki vagy térdre esik, vagy elesik. Akik portékákat cipelnek, elejtik azokat, és a földre esnek. Mintha egy földöntúli erő taszította volna le őket. Kövek, kavicsok válnak ki a földből, és haladnak az ég felé, kis idő múlva pedig mintha megállnának a levegőben. Korugát valamiféle idegen aura lengi körbe... sosem éreztetek még ekkora chakrát. A férfi ereje tényleg Gaaráéval vetekszik, talán, még nagyobb is nála. Ilyen nyomást elérni puszta chakrával...? Vagy netán van valami trükkje? Egész idő alatt, Koruga csak nevet, egyre hangosabban, egyre őrültebben.
Abusonak minden erejére szüksége van, hogy ne essen térdre. Ha egészen addig állva marad, még azután is, hogy Egyes és Nanja is féltérdre kényszerülnek, a faluban mindenkivel egyetemben, akkor miután Koruga befejezi a hahotázást, Abuso-n hihetetlen fáradtság lesz úrrá. A hatás még mindig nem múlt el, még mindig úgy érzi, mintha a világ összes terhe szó szerint a vállain pihenne, és majdhogynem összeroppanna alattuk. Hihetetlen súly nehezedik rá, már-már fájdalmassá válik még az is, hogy pusztán két lábon álljon. Egyre nehezebben vesz levegőt. Koncentrálásra nem képes. Ha meg akarná védeni magát, még az sem sikerülne.
Ha mindezek ellenére Abuso büszkesége és akaratereje felülemelkedne a hihetetlen erejű chakra-felszabadítás behatásán, akkor Koruga csettint egyet, majd ketten a testőrségéből állnak be Abuso két oldalára, és Iwa no Yoroi-val megsokszorozott erejükkel rugdossák addig mindkét sípcsontját, amíg vagy ripityára nem törik, vagy Abuso végre le nem térdel.
Akárhogyis történik, Abuso mindenképpen térdelni fog. Amíg nem teszi meg, Koruga folyamatosan folytatja, és növeli a chakra-felszabadítás hatását. Már egy fülsüketítő, búgó hang is párosul hozzá, mely majd szétveti a fejeteket. Nanjának és Egyesnek fogcsikorgatva kell tűrnie, nehogy elüvöltsék magukat.
Amint Abuso térdre esett, a hatás abbamarad, a két iwai pedig elviszi őt, miközben húzzák a földön, Koruga pedig megvető tekintettel néz utána.
- Alaposan lássátok el a baját... épphogy maradjon életben. - mondja mosolyogva, ezután Egyesre és Nanjára tekint. - Ti ketten, utánam. Magam akarom hallani a jelentéseteket.
Ezután a Koruga alatt a föld megmozdul, a férfi a kezeit háta mögé téve repül a levegőbe a kődarabbal együtt, melyet puszta chakramanipulációval kirántott a földből, és süvít egyenest a Kazekage palotája felé.
- Ez... talán még Gaara-samának is túl sok, pláne jelenlegi állapotában. Ahogy végeztünk a börtönben, azonnal el kell tűnnünk innen. Azonnal. - súgja Egyes halkan Nanja irányába, majd nagynehezen feltápászkodik.
Ha Nanja még nem tud felállni, akkor Egyes segítő kezet nyújt neki.

Nanja:


Egyessel karöltve elindultok a Kazekage palotája felé, melybe Koruga minden bizonnyal befészkelte magát. Díszes testőrsége természetesen utánatok baktat, Egyes közben gondolkozik. Nanja közben kérdezhet tőle, de sugdolóznia kell, nehogy az iwaiak bármelyike meghallja. Útközben, egy beszélgetés foszlányait hallhatjátok.

- Szerinted hova viszik azt az elmebeteget?
- Kit, Abusot? Szerintem a fémbörtönbe, hogy a bogarait még véletlenül se tudja használni.
- Úgy érted a tömlöcbe, amit fémmel vontunk be?
- Igen, a pincében. - fejeződik be a beszélgetés két iwai között.
Ez előszöris hasznos lehet, másrészről pedig... ijesztő. Ha Abuso bogarai tényleg nem tudják magukat átrágni a fémen, mint ahogy az Iwa no Yoroi-nál is láthatjátok, hogy fog kijutni? Ki tudja, mit művelhetnek a chakra-hálózatával a további sérülések, és még az előző csata utóhatásai is jelen vannak rajtatok.
Miközben te és Egyes éppen a Kazekage palotája felé tartanak, egy iwai hirtelen megállít titeket.
- Hé te ott, segíts már nekünk! - kiáltja.
- Én...? - mutat magára zavartan Egyes.
- Igen, te! Fel kéne állítani egy újabb dobogót, sok kivégzés lesz a közeljövőben!
- De engem Koruga-sama hívatott... - kezdene bele Egyes, de a háttérben levő testőrség egyik tagja félbeszakítja.
- Csak az egyikőtök kell a jelentéshez. Menj, testvér. - mondja.
Egyes fogcsikorgatva bólint, majd feléd fordul.
- Nagyon vigyázz, mit mondasz. De hiszek benne, hogy meg tudod oldani... csak ügyesen, amint tehetem, csatlakozom. Keress egy ter... - kezdene bele Egyes, de nem tudja befejezni, mert újból félbeszakítják.
- Gyere már, mindjárt ebédidő! - kiált az iwai.
Egyes egy aggodalommal teli arckifejezés kíséretében végül csatlakozik, és te egyedül indulsz útnak, egészen a Kazekage palotájába. Ahogy belépsz, láthatod, hogy Koruga alaposan átrendezte Gaara szobáját. Itt is Iwa zászlója és címere van, és a Kazekage kalapja pedig a falra van kitűzve, átszúrva egy szöggel, mint egy trófea. Koruga egy íróasztalnál ül, és dobol az asztalon.
- Hm... hol van a csapattársad? Mindegy. Na, halljam. Mi történt pontosan? Hogy kaptátok el Yonmare Abuso-t?
Ha végignézel az íróasztalon, láthatsz térképeket, tervrajzokat, könyveket, és dokumentumokat. Nem tudod őket elég sokáig nézni, hiszen akkor Koruga észrevenné. Ha el akarod lopni bármelyiküket is, nagyon ügyesnek kell lenned, közben pedig Koruga is várja a válaszod. Nagyon vigyáznod kell mit mondasz... főleg azután, hogy szembesültél azzal, milyen nála egy szimpla chakra-felszabadítás.

Abuso:


A sunai börtön felé haladva úrrá lesz rajtad a fáradtság, gondolkodni is alig tudsz. Éppen húznak a földön, miközben láthatod, ahogy a sunaiak bámulnak rád. Néhány iwai még le is köp a földön. Nagyon, nagyon gyűlölnek téged. Ez azt jelenti, hogy jól végezted a munkádat. Ami azonban lesokkolhat, az az, hogy egy sunai gyerek is belédrúg. Az új generációt már így átnevelték volna? Vagy valamiért dühös rád? Esetleg azért, mert elkaptak? Vagy mert Koruga haragját vívtad ki? Jelenleg nem tudhatod, és nincs is erőd vele foglalkozni.

Amint elértétek a börtön kapuját, a két iwai a fejedet használja kopogtatónak.
- Upsz, bocsi. - mondja az egyik gúnyosan.
Ekkor ajtót nyitnak, majd be is léptek a börtön ajtaján. Gyorsan beregisztrálnak, mialatt, szerinted szándékosan, vagy negyvenszer verik bele „teljesen véletlenül” a falba a fejedet, levisznek az alagsorba, ahol láthatod, hogy... az itteni tömlöc fémmel van bevonva. Miután bedobnak a cella mögé, és a két iwai kulcsra zárta azoknak ajtaját maguk mögött, leveszik rólad a bilincset, majd várnak egy kicsit, hátha beléjük akarsz kötni. Az Iwa no Yoroi még mindig aktiválva van rajtuk, és ők voltak azok, akik a sípcsontodat rugdosták, abban az esetben, ha nem térdeltél volna le. Behámoznak a székbe, majd le is szíjaznak.
- Na szóval. Yonmare Abuso... a feladatunk az, hogy törjünk be. De előtte mondd el nekünk: milyen érzés úgy az otthonodban tartózkodik, hogy Suna most már Iwagakure kurvája? Sőt, tudod ki van itt? A drága Kazekagéd. Gaara. Ő is behódolt ám Iwának. A csicskánk lett. A kutyánk. Pont mint te. - mondja az egyik őr, miközben a földre köp eléd.
Ne felejtsd el, hogy ezek Koruga testőrségében voltak, tehát mind elit ninják. A kinézetükből nem tudsz megmondani semmit, mert maszkot viselnek. Talán ANBU-k? Nem, ők Iwában lennének, nem Sunában. Bár Suna, legnagyobb bánatodra, már lassan olyan, mint egy második Iwa.
Van időd válaszolni, utána pedig újabb őrök jelennek meg, számszerint négy, különböző eszközökkel a kezeikben, és táskákkal. Amint kinyitják azokat, megláthatod, hogy különböző kínzóeszközök vannak bennük.
- Na kéremszépen. - mondja Koruga egyik testőre, miközben elővesz egy nyúzókést. - Válaszolj nekem... hány Sunai lázadó maradt még, akiket még nem katalogizáltunk? Kik segítettek neked felszerelést találni?
Közben a többi őr leszedi rólad a páncélodat, az alkarvédődet, a maszkodat, és mindent. Nem igazán tudsz ellene tenni, már csak a ruhád maradt, és szerencsére az, takarja a bogaraidat. Bár már nagyon szeretnéd őket használni... de Egyesnél van a táskád további tartalma, így nehéz helyzetben lennél, ha most támadnál.
avatar
Ootsutsuki Kaguya
Mesélő

Specializálódás : Szadizmus

Tartózkodási hely : A Holdon Napozom


Adatlap
Szint: S
Rang: LvL99
Chakraszint: Forthehorde

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Nanja on Hétf. Szept. 04 2017, 21:01

( Okay, többet nem utalok arra, hogy mit nem szeretnék in game xd)


Remek, eddig jól csinált mindent. Abuso beszólásai is kisegítették, így nyugodtan fel is állhatott, viszont a szavak meg a különféle kifejezések amivel ezt a kakast jutalmazta, aggodalommal töltötte el. Ránézve a iwai shinobi-ra és látva azt a mosolyt, na az pláne nem volt megnyugtató. A következő másodpercben pedig olyat tapasztalt meg, amit eddig még soha. Az az irdatlan mennyiségű chakra, amit ez a tag szabadjára engedett térdre kényszerítette Nanja-t, de Egyest is, és a körülöttük lévő összes embert, aki képtelen volt megbírkózni az iwai tábornok erejével. Ez az érzés valószínűleg örökre megmarad Nanja-ban. Felfogni sem tudja, hogyan lehetséges ez. A nyomás ami rá nehezedik még félelmet is elnyomja, semmi másra sem képes, nyújtott karral tenyerel a földön.
~ Abuso.. Kérlek.. Engedj neki u.u
Minden egyes másodperc inkább egy percnek tűnik. Ha Abuso nem térdel le, és Koruga még rá tesz egy lapáttal, ami már kellemetlen búgó zúgással jár, akkor Nanja már a fülére teszi tenyerét, de a vele járó hatás a fején nem sokat segít. Csukott szemmel, már már összekuporodva hever a földön. Végre aztán abbamarad. Abuso térdre ereszkedett, akár önszántából, akár akarata ellenére. Nanja majdnem oldalra dőlt, ahogy felszabadult a nyomás alól, de egyik kezével megtámasztotta magát. Ezzel együtt pedig Abuso-t is elhurcolták. Félig nyitott szemmel, kissé homályosan látva nézett utána.
~ Tarts ki! Muszáj..
Koruga kiadta parancsba, hogy kövessék és mondják el, hogyan fogták el társukat. Pont amit a legkevésbé akart.
~ Bakker >.> ebből hogyan mászunk ki??
- Mégis mit mondjunk??
Súgta vissza Egyesnek, de választ már nem nagyon kaphatott. Előttük a Kazekage palotája felé tartó földi kakas, mögöttük pedig a kutyái. Jár az agya, mégis mit tudna mondani hiszen, ha bármi balul sül el, ott helyben vége. Viszont... Magára maradt. Egyest leszólitották, hogy menjen segíteni felállítani a kivégzésekhez kellő pódiumokat. A férfi gyorsan elhadarta amit tudott, de utolsó mondatát nem bírta befejezni. Nanja szíve nagyot dobbant. Rég lett úrrá rajta a félelem. A két tag mögöttük kissé meg is lökte, hogy haladjon tovább. Egyes aggodalommal teli arckifejezése még inkább növelte Nanja-ban a kétségbeesést. Most még jobban járt az agya.
~ Bakker, mégis mi a f@szomat tudnék ennek mondani??? Semmit nem tudok ezekről.. Hogyan kell jelentést adni, milyen szavakat használnak, mikor kell befejezni.. Ennek a seggfejnek és a Tsuchikage nevén kívül nem tudok mást.. Meg Gats.. Aki az őröm volt.. Hm.. Ezzel.. Talán ezzel tudok kezdeni valamit.. Azt simán elhinné, hogy rokonok vagyunk, kötve hiszem, hogy mindenkit személy szerint ismerne.. ( és akkor most tényleg ne, jó? xD)
Volt még egy kis ideje gondolkodni. Ahogy többre jutott, ami működhet, úgy nyugodott meg. Szíve is kezdett lassabban dobogni. Betudható az előbb megélt kellemetlen tapasztalatnak, hogy lábai is kissé remegtek, ami lassabb járásra is kényszerítette, de mire elérték a palotát, addigra már teljes mértékben ura volt testének. Lépkedve felfelé a lépcsőkön, kicsit nosztalgikus hangulatba tévedt. Az első alkalom, mikor hazáért a fogolytáborból, aztán az első küldetés végett mikor itt volt. Ezekre emlékezve elmosolyodott, amit senki sem láthatott, hiszen szája előtt ott volt a kendő. Egyúttal ismét feltámadt benne az érzés, ami küldetésünk sikeréhez volt szükséges. A hazaszeretet, az elhivatottság, némi büszkeség. Nem beszélve, hogy Abuso nem halhatatlan, nem fogja sokáig bírni a kinzásokat.
Megérkeztek hát. Belépve az irodába, mintha nem is Sunagakure-ben lennének. Nem ismert rá a helyre. Maga az épület, valamit a Kazekage átszúrt kalapja jelezte, hogy ez Gaara irodája. Az íróasztal is tele volt mindenféle papírral, könyvel. Fontosnak tűnnek. Ám ideje újból szerepet játszania. Amennyire emlékszik, amikor ezek jelentést adnak, a lehető legtiszteletteljesebben teszik.Ez leginkább abban nyilvánult meg, hogy két kezüket szorosan a testük mellett tartják, hátuk teljesen kihúzva van, és megállás nélkül beszélnek, és csak a legfontosabbat mondják el.  Mint valami robot, vagy szikladarab. Nanja is így tett. A tábornok szemébe nem néz, az nem lenne célszerű. És akkor jöjjön a mese :
- Uram, az én feladatom az volt, hogy két testvéremmel együtt csatlakozzunk a Yonmare Abuso-t követő csapathoz, és nekik elsősegély utánpótlást biztosítsunk. Talalkozásunkor ők már javában folytatták a harcot, nekünk nem lehetett beleavatkozni. Érkezésünk után sikerült nekik harcképtelenné tenni a célszemélyt, de csak egyiküknek sikerült életben maradnia. Mikor azt hittük, hogy vége a harcnak, az a mocsadék leszúrta két testvéremet, míg ők megakartak őt kötözni.
Nanja most nem hogy csak letérdelt, de olyan lendülettel huppant a földre, hogy kissé meglebegtethette az íróasztalon az iratokat. Tehát most lábain fekszik, feje lehajtva szintén a földön, karjai oldalt vezetnek a fejéhez. Egyfajta könyörgő pózban vetette le magát. Hangja is kissé megváltozott, némi dühvel, bánattal tele.
- Alázattal kérem Önt, mélyen tisztelt Koruga-sama! Ott kint, nem tudtam elégtételt venni fivéreimért. Még mielőtt kivégeznék, engedje meg, hogy részemről is vigyen valamit a sírba!
Remélhetőleg mondta olyan gyorsan a beszámolót, hogy nem untatta a díszkakast nagyon. Ha, és amennyiben véletlenül, netalántán leesett valami papír, vagy több is, akkor azt a megfelelő pillanatban és módon magához veszi. Elhalgat azon nyomban, ha parancsot kap rá. 
avatar
Nanja
Játékos

Taijutsu Pontok : 109

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 450

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Yonmare Abuso on Pént. Szept. 08 2017, 22:52

Abuso megvető arccal néz az előtte álló férfinak nem nevezhető iwagakurei kormányzóval szemben. Adrenalinszintje az egekig szökött, amióta beléptek a kapun, ám a chunnin tudta, nem szabad semmit se tennie. Nem támadhat rá egy őrre sem, főleg nem a kormányzóra. Nem ugorhatott egyikük torkának sem, nem üthette meg egyiket sem. Még nem. Még várnia kellett. S ez a tudat valami olyasmit indított el benne, melytől valóban időzített bombaként törhet majd ki. Elmúlt már az az idő, amikor Yonmare Abusot megtörhették. Mostanra egy olyasvalaki áll az ellenség előtt, aki képes volt tűrni és várni. Mindaddig azonban gyűjtötte, szinte vákuumként szívta a fájdalmakat, s a fájdalomból épített dühét egyszer kirobbanthatja majd. Az a pillanat lesz Iwagakure utolsó szép perce ebben a városban. 
Koruga aurája hihetetlen mennyiségű chakrat bocsátott ki, mely nehézkes súlyként ült ki mindenkit, térdre kényszerítve a téren álló személyek mindegyikét. Sokak estek a földre. Abuso hallotta, ahogy nők sírtak fel, cserepek törtek, fémtálcák csendültek fel csapódásuk következtében. Ez a hihetetlen erő valódi súlyként terített be mindent, a poros talajba kényszerítve a népet. Abuso lába megremegett. Vállain erős nyomást érzett. Mintha egy épületet helyeztek volna vállaira, hogy belepasszírozza a földbe. Talpa alatt megtöredezni látszott a talaj. Abuso azonban nem térdelt le. Nem adta magát ilyen egyszerűen. Előző kijelentése nem viccelődés volt, hanem felhívás egy ördögi játékra, melyről Koruga nem is sejthet semmit. Koruga nem tudhatja, mi is zajlik le a chunnin fejében, mikor egy olyannal találkozik, aki azon a bizonyos listára felkerült. Abuso először is alaposan felméri képességeit, latba vetve minden akaraterejét, hogy kibírja a legelviselhetetlenebb fájdalmakat. Majd mikor elérkezik az idő, valódi ragadozóként csap le rá az addigi fájdalmainak ezerszeresével. 
A nyomás egyre erősödött, s valamiféle zúgó hang is kíméletlenül ostromolni kezdte Abuso agyát. Abuso még mindig a férfit nézte. Koruga hamarosan jelzett két őrnek, akik hamar közel léptek, s a földdel bevont lábaikkal rúgni kezdték Abuso lábait. A chunnin várt két három rúgást, majd térdre rogyott. Nem akarta, hogy ez a két barom széttörje a lábait, csupán Koruga technikájának határait akarta megvizsgálni. Azzal nem lesz előrébb, ha mozgásképtelenné vereti magát, de észrevette, Koruganak túlságosan is nagy erőket kell ahhoz felszabadítania, hogy Abuso akaratát legyőzhesse, már ha képes akkora erőket mozgósítani. 
Abuso, miközben térdre ereszkedett, szemeit még mindig a smink mögé rejtőzött alak felé fordította, szája szélén halvány, alig látható mosoly ült ki. Ezzel nyugtázta az első körüket, melyben bebizonyíthatta, hogy erősebb az akarata a kormányzóénál. S ugyan letérdelt, nem Koruga hatalmának köszönhetően történt. 
A sunagakurei chunnint vállai alatt megragadta a két őr, majd a földön húzni kezdték, egyenesen a börtön blokkig. Koruga parancsára Abuso elmosolyodott magában, s megjegyezte ~ Ha már te nem vagy képes legyőzni~, majd engedte, hogy a két iwagakurei végighúzzák a földön. A börtönt elérve Abusot egy betonnal körbevont cellába kísérték, s ültették egy székbe. Abuso bogarai nem jutottak be a cellán belülre, hanem szétterjedve foglalták el helyüket a chunnint fogva tartó terem előtti térség falaiban. Bár valószínűsíthető, hogy a betont az iwagakureiek öntötték ide, nagy valószínűleg chakraból áll, így a bogarak képesek berágni magukat, mivel ők maguk is chakraval táplálkoznak, időigényesebb művelet, s talán szükségtelen is. Ebben a betonketrecben egy iwagakurei pont olyan hátrányban van, mint egy homokhasználó. A híres iwa no yoroi pedig csak addig fog védeni a skarabeuszok ellen, amíg Abuso azt akarja. 
Az iwagakureiek egy székbe kötözik a férfit, majd megduplázva a létszámot, immáron négyen helyezkednek el a teremben. Különböző eszközöket kezdenek el kipakolni, mindenféle csilivili, éles, félelmetes eszközöket. Hmm...micsoda nyalánkságok lesznek még itt. Abuso kezeit erősen odaszíjazzák a szék kartámlájára, majd az egyik iwai közelebb lépve, sértő szavakkal kezd nevetni Abuso helyzetén.
- Vigyázzatok, nehogy a kurva megunja és megbasszon mindannyiótokat. - válaszol röviden. Az iwai ekkor egy hosszabb és kissé ívelt pengét vesz elő, majd miután végigmérte a fegyvert, ismét Abuso felé intézi a kérdéseit. 
- Azt hiszed, ha többen lettünk volna, elkaptok? Nem, oh nem...ez volt az egyetlen szerencsétek. Ha lenne bárki, akivel harcolhatnék, vagy akiért, a nyomomba sem érthetnétek. Felszerelés...azokra a kopottas lemezekre gondolsz, amiket az előbb vettetek le rólam? Ezek neked felszerelésnek számítanak? Azzal a pengével vigyázz, mert ha megölsz, vagy használhatatlan állapotúra vágsz, a végén Koruga a te segged fogja betömni. Jut eszembe...kurvára éhes vagyok már. Azt mondják, a börtönkoszt nem éppen a legjobb, de csak jobb, mint a homok kinn a sivatagban. - Abusonak improvizálnia kellett, nem a kínzóeszközök használatát akarta csupán húzni, hanem Egyeséknek akart több időt adni ezzel. Abuso tűrőképessége hat másik emberével felér, de az örökkévalóságig nem ülhet itt és nem is fog. Egyesékkel vagy nélkülük, de ki fogja szabadítani Gaarat. Ez a betonketrec fabatkát sem számít, volt már ennél jobban védett helyen, így ha Egyesék sokat tökölnek, a maga módján fogja megoldani a dolgait. S az talán még jobban fog fájni az iwaiaknak.
avatar
Yonmare Abuso
Játékos

Taijutsu Pontok : 71


Adatlap
Szint: B
Rang: Chunnin
Chakraszint: 445

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Ootsutsuki Kaguya on Vas. Szept. 10 2017, 10:48

A Kazekage Megmentése

Résztvevők: Nanja és Abuso

Nanja:


Koruga figyelmesen hallgatja a mondandódat, majd mikor hihetetlen gyorsasággal a földre huppan, és az asztal fölső szélén, azaz a vele szemben lévő iratokat a földre fújja az áramlat, Koruga mélyen felsóhajt, majd végighúzza tenyerét az arcán. A "sminkje" azonban nem kenődik szét, pedig hozzáért.

- Testvérem. - áll fel unottan. - Nem a mocskos sunaiak előtt vagyunk... a tábornok rang pusztán formalitás, a Tsuchikagétól. Nekünk, ninjáknak, nincs szükségünk ilyesmire. Hívhatsz samának, ha akarsz, de mind bajtársak vagyunk. Látszik, hogy nem az én emberem vagy, mert tudhatnád, hogy megkövetelem a tiszteletet, de ennyire nem. Szedd össze a papírokat... és menj, fizess meg Abusonak. Egy formális jelentést várok tőletek. Legyen az asztalomon, még hozzá holnap reggelre.
Koruga kijelentése ellent mondást nem tűrő. Most először érezheted rajta, hogy tényleg egy hivatalos, magas rangú ninjaként viselkedik. Lehet több van mögötte, mint amit a szem lát, a rivalkodó ruhái ellenére is? Elvégre, katonák tisztelik, nem pedig piperkőc udvari nemesek. Ezután Koruga szépen-lassan az ablakhoz megy, majd a párkányra támaszkodik, közben megszólal. Amíg beszél, van időd átnézni a leesett papírokat. Ha szemügyre veszed őket, akkor láthatod, hogy ott van Sunagakure térképe, melyen áthúzták a Sunagakure nevet, és egy kimondhatatlanul obszcén, homoszexualitást becsmérlő kifejezéssel helyettesítetté, illetve ott van egy... tervrajz is, egy börtönről. De ez nem Sunagakure börtöne, hiszen már jártál ott. Tudhatod, hogy ez nem az. De akkor... milyen börtön ez? Úgy néz ki, mint egy erőd, mely egy toronyban csúcsosodik ki. De ez nem az. Hol van a börtön tervrajza? Itt kell lennie, és frissnek kell lennie, ugyanis, ki kellett alakítaniuk egy új szobát Gaarának, és hallhattad az iwaiak beszélgetését a fémtömlöcről, amit bevontak fémmel. Tehát, a börtön tervrajzán rajta kell lennie az új szobáknak is, főleg, ha Koruga szobájában van, hiszen neki kellett jóváhagynia, mint Suna kormányzója. Ettől még nem biztos, hogy itt van, de a remény hal meg utoljára.
- Mit is mondtál... két csapattársad volt? - kérdezget, miközben te valószínűleg az iratokat kémleled. - Kicsodák? És honnan jöttél, hm? Biztos, hogy nem én hoztalak ide, az ostrom alatt. A Tsuchikage maga is foglalkozik az itteni problémákkal?
Akár az asztalhoz is odamehetsz, hogy a többi papírt, dokumentumot, térképet és tervrajzot is szemügyre vedd, de vigyáznod kell, nehogy a tábornok észrevegyen. Látszik, hogy bízik benned, hiszen nem túl óvatos... vagy mégsem? Az asztalon csak úgy szét van szórva minden, de lehet, hogy szándékosan? Nem, most nem szabad paranoiásnak lenned, és még mindig vigyáznod kell mit mondasz. Valami pedig azt is súgja, hogy sietned kell. Tudod, hogy Egyes nem jöhet ide be csak úgy, szóval egyedül kell megoldanod a helyzetet. Na de... mit keresel?

Abuso:


Abuso bizony a kormányzó chakra-felszabadításának hatására térdelt le, bármennyire is nem akarta elismerni. Az iwaiak éppen hogy, csak odaértek, és egyet-egyet érkeztek rúgni a sípcsontjára, ő már alig tudta tartani magát, és épp letérdelt. Így, nem csak, hogy letérdelt, még a lábai is megsérültek, "hála" Iwa híres védelmének. Abuso csak azért volt képes majd hogy nem egy percig kibírni a hihetetlen nyomást, mert ösztönösen, a tudtán kívül, chakrával árasztotta el a testét, afféle védelem gyanánt, és az olyan testrészekbe, csontokba, izmokba koncentrálta, melyek szükségesek voltak a talponmaradáshoz. Ám, a büszkeségnek ára van: ez eléggé kiapasztotta a chakrakészletét, és pótlásra minden bizonnyal nem lesz lehetősége. Miután elhurcolták, és a börtönbe vitték, ellenállásra nem volt képes, aztán miután leszíjazták és felvezették a kínzását, Abuso száján ugyan kicsúsztak szavak, de... alig érthetően. A hihetetlen fáradtság, kimerültség és bágyadtság miatt alig lehetett érteni, mit beszél.

- Mi a frászt ugat? - szólalt meg az egyik iwai a háttérben.
- Nem tudom, valamit a seggbekúrásról. Lehet meg akar kefélni minket? Ja, és éhes. - mondja a férfi, akin még rajta van a páncél, és a kezében van a nyúzókés, melyet éppen élez.
Ő, biztos, hogy értette, mit mondtál.
- Micsoda egy beteg állat... az ilyen fajtalankodást mi nem tűrjük ám Iwában. - teszi hozzá még egy háttérben elő, majd le is köpi Abuso-t.
- Nem, várjatok. Nem azt mondta, hogy Koruga a mi seggünket fogja betömni? - szólal meg a negyedik, és ekkor minden jelenlévő összenéz.
Nevetni kezdenek. Hangosan, gúnyosan, majd miután befejezték a színpadiaskodást, a ninja, aki kezében fogja a kést, egy ördögi mosollyal a maszkja alatt közelít felét, majd egy lendülettel szó szerint, kivág egy darabot az arcodból. A hirtelen fájdalomtól felszisszensz, és de még tűrheted.
- Na, enni akarsz? Egyél, sunai korcs! - üvölti az iwai joviálisan, majd a szádba nyomja a levágott bőrödet.
Ha becsukod a szád, akkor az iwai no yoroi-val megerősített öklével egyenesen a fogsorodra céloz, és ki is üt négyet (a két fölső elülsőt és két alsó elülsőt) és azon keresztül tömi be a szádba a bőrdarabot. Miután megtették, mind nevetni kezdenek.
- Na jó, elég. Verjük laposra, hátha elbőgi magát, aztán megbaszatjuk valami sunaival, ha már annyira akarja, és akkor visítani is fog. - szólal meg az egyik, majd felrúgják a székedet, és hárman rugdosni kezdenek, míg az egyik egy csipesszel próbálja letépni a körmeidet, de nem nagyon vigyáz. A nyúzókéses fickó pedig rúgásai közben próbál célozni a szemedre, közben mind sértegetnek, és hahotáznak.
Az iwaiak bizonyára nem fognak leállni... és ezt nem sokáig fogod bírni. Eléggé... erős volt a kezdés. Talán célszerű lenne nem hergelni őket tovább... vagy itt az ideje, hogy ismét megmutasd Iwának, hogy téged nem törhetnek meg, és ez az egyik legjobb módszer rá? De nem teheted kockára a küldetést, nem de?


//Egy megjegyzés, mindkettőtöknek. Azért írok ekkora posztokat, hogy több esélyetek legyen a jellemjátékra, és szebben ki tudjátok játszani a szituációkat, ezért ilyen részletesek. Mesélőként kötelességemnek érzem egy élő, reaktív világ megalkotását és kijátszását, mely a legapróbb mozzanatotokra is változik, reagál, még ha néha csak elenyésző mennyiségben is. Ha valamit nem írok le, vagy nem egyértelműsítek, az vagy azért van, mert még nem lenne előnyös tisztázni, vagy mert még a karaktereitek semmiképpen sem tudhatják, de attól még kijátszhatják gyanúikat, elképzeléseiket. Azonban, amiről leírom, hogy megtörtént, azt vehetitek szentírásnak is, így kötelességetek kijátszani. Sajátságosan értelmezni lehet, de utólagosan megváltoztatni az események menetét, csak mert a karakteretek számára így előnyösebb, nem. Sokszor fogtok kerülni olyan szituációba, mely próbára teszi a karakteretek jellemét, és ez a szerepjáték része. Szóval merjetek cselekedni, de a szabályok, és a szerepjáték berkein, keretein belül. Azaz, bármit megpróbálhattok megakadályozni, de nem ignorálhatjátok.

Abuso nem játszotta ki, hogy milyen hatással volt rá Koruga chakra-felszabadítása, (amit szándékosan azért hagytam balladai homályba fedve, mert hihetetlennek hathat számotokra, hogy valaki ilyenre képes, ezzel pedig a hatást akartam átadni a karaktereitek számára, és a játék színesítésének kedvéért) ezért utólagosan korrigáltam a dolgot. A jövőben ne kelljen. Ami pedig Nanját illeti, egyik iwai sem lökte meg, hogy menjen előre. Ilyet nem írtam. A mesélői NJK-k irányításától a jövőben tekintsünk el, bár ez nagyon apró volt, vegyük úgy, hogy meg sem történt.

Állapotjelzők
(visszamenőlegesen):

Nanja


Chakra: 90% (Folyamatos Bunshin a sivatagban)

Állapot: 95% (Kisebb sérülések)

Abuso


Chakra: 40% (Koruga chakrafelszabadítása, technikahasználat a sivatagban)

Állapot: 20% (Koruga chakrafelszabadítása, verések, sérülések, kínzás)//
avatar
Ootsutsuki Kaguya
Mesélő

Specializálódás : Szadizmus

Tartózkodási hely : A Holdon Napozom


Adatlap
Szint: S
Rang: LvL99
Chakraszint: Forthehorde

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Nanja on Vas. Szept. 10 2017, 19:44

Eddig minden szép és jó. Gyanakvásnak jelét nem mutatja, ami vagy arra utal, hogy egyáltalán nincs kétsége a felől, hogy Nanja Iwagakure-i, vagy pontosan tudja, és csak belement a játékba. Személyesen nem ismeri a férfit, így fogalma sincs mi járhat a fejében. Minden esetre szerepét tovább játsza ahogy eddig. A férfi szavai még meg is nyugtatták, de attól, hogy nem kell olyan hű de nagyon formálisnak lennie, még nem azt jelenti, hogy puszipajtások lehetnek. Mind azon által némileg csalódott, pozitív értelemben. Odakint ő is, mintha szerepet játszott volna, ami a rangjához tartozik. Itt most viszont csak egy olyan Ninja mint a többi, aki sok csatát nyert vagy veszített, de tapasztalatot az biztos, hogy nyert. Persze véleménye semmit sem változott, miért is kellett volna? Ez a férfi okozta sok barátja halálát, otthona elvesztését, azt a sok kínt és megaláztatást. Míg feláll, összeszedi a papírokat. És jó alaposan szemügyre veszi. Ezt azért is tudja megtenni, mert Koruga közben odamegy az ablakhoz, ezzel pedig elvileg hátat fordított neki.
- Tiszteletem Ön után nem csak a rangja miatt van.
Mondandóját rövidre fogta, de azért megtehette a hatását. Ugyan akkor tűrni kellett ennek a papagájnak a sértő szavait. Még is csak egyfajta szerepet játszik, amit még egy darabig nem hagyhatott abba. Majd ha mindennek vége, utána. Utána majd a megfelelő pillanatban kiadhatja mindazt, amit eddig, és a következő órákban vissza kell tartania. Nade, az iratok. Sok érdekes rajzot látott, de nem ismerte fel mindegyiket. Sőt, mintha teljesen át lett volna rajzolva Sunagakure. Volt olyan, ami kifejezetten felkeltette az érdeklődését, mivel az biztos, hogy nem hazájához tartozik. Azt a papírt külön rakta, hogy memorizálhasson belőle egy keveset, közben keze járt folyamatosan, hogy megfelelő zajt keltsen a papírok rendbetételéhez. Mondjuk nem szánt rá sok időt, ennél fontosabb dolgot kellett megtalálnia. Az a TervRajza a börtönnek, ami Gaara celláját mutatta. Azt kellett valahogy kivennie a sok irat közül. Nem pepecselhetett sokat, de Koruga még mindig háttal állhatott neki, újabb kérdést feltéve. Na ezen kicsit agyalni kellett, de hamar megadta a választ.
- Gato és Goto. A családjuk örökbefogadott pár évvel ezelőtt. És igen, Tsuchikage-sama törődik az itteniekkel.
Azt nem tudhatta, hogy valóban tesz-e bármit is a Tsuchikage az itt lévő iwai ninja-kért, de az biztos, hogy valamilyen szinten foglalkozik velük. Tehát elvileg, ha Koruga gyanakodna, ezzel a kijelentésével Nanja nem sokat hazudhatott. Továbbra is kereste a megfelelő rajzot. Hiába látott sok áthuzott Sunagakure feliratot, illetve otthona nevét nem éppen szépen átírt változatát, nemtetszésének jelét nem mutatta, nem tehette. Ugyan akkor nem is tehetett rá egy lapáttal sem, az úgy már túl sok lenne, arra már lehet, hogy Koruga erősen gyanakodna, ha Nanja is elkezdené ocsmárolni Sunagakure-t. Meg lehet, hogy azt már Nanja gyomra sem bírná, akkor viszont biztos, hogy lebukna. Lassan be kell fejeznie a fontoskodást a papírokkal. Még egy utolsó próbát tesz az asztal túlsó felén. Talán ott.. Lehet, ott van az amire szüksége van. A Kazekage tartózkodási helye, ahol jelen pillanatban fogvatartják. Valami puccos hely lesz, mégiscsak a Kazekage-ről van szó. Különleges megjelölés kellhet neki. De lehet, hogy nem olyan egyértelmű. De ha meglátja, biztos tudni fogja, hogy az az. Ha csak egy pillanatra is megláthatná.. Nem muszáj ellopnia, csak egy pillantás kell. Azt pedig memorizálná, és ahogy kijutna, szerezne valamit, amivel a karjára, vagy bárhová a testére rajzolná a helyszínt. Tehát, ha megtaláltak, akkor két három másodpercig nézné, majd megszólal. 
- Ha megbocsát Uram, akkor most távoznék.
Az asztaltól ellép egyet, és ha megkapta az engedélyt, akkor meghajol, kilép az ajtón, és menne megkeresni Egyest. Ki tudja Abuso él-e még, vagy van e olyan állapotban, hogy vele együtt ki tudják szabadítani Gaara-t. Nincs sok idejük hátra. Először is, oda megy ahol szétváltak. Nem kérdez meg senkit, ki tudja milyen nevet adhatott meg ezeknek, így csak szemeivel fürkészi a helyet. Ha nincs ott, akkor azt azért megkérdezné, hol lesz a jövőben a kivégzések. Azzal kapcsolatban kellett Egyesnek segítenie, talán ott lesz. 
avatar
Nanja
Játékos

Taijutsu Pontok : 109

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 450

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Yonmare Abuso on Szer. Szept. 13 2017, 14:09

Abuso fáradt. Teste még mindig zsibbadt a kormányzó chakrahatásától. Bármit is művelt vele, alaposan megviselte őt. Most pedig össze van zárva négy idiótával, akik oly mértékben kezdtek bele a férfi megtörésébe, mint az állatok. Az egyikük megvágta Abuso arcát. Pontosabban a férfi ezt érezte, ám a fájdalom egyre jobban ütött utat magának, s éreztette, komolabb a sérülés egy egyszerű vágásnál. A hirtelen meglepettséget kihasználva az iwagakurei betömött valamit a férfi szájába. Véres volt. Ez tényleg levágta Abuso arcának egy kis részét és most megeteti vele? Abuso a tehetetlenség miatt nem tudott ellenkezni, s talán már nem is akart. Eleget tett ahhoz, hogy időt nyerhessen mindenki számára. Talán túl sok időt adott Egyeséknek.
Az őrök felrúgva a chunnint tartó széket, a földre eső férfinak rontottak, s megkezdték lábaikkal rugdosni testének minden porcikáját. Nem kímélték Abuso testét. Ő pedig tűrt és tűrt, nem tehetett mást. Egyetlen egy dolog lebegett csupán lelki szemei előtt. A szabadság. Gaara és az ország szabadsága. Ugyan a fájdalmak elviselhetetlennek hatottak, volt már ilyen helyzetben, nem is egyszer. Szinte az összes csontja volt már törve, így valamilyen szinten tapasztalta már a halál közelségét. Mégis nehéz volt elviselni.
Az iwaiak kegyetlenül kezdték ostromolni őt, miközben valamelyikük megragadva lábát, próbálta a körmeit letépni. Az érzés, mikor kitépnek a testéből egy darabot, még most is olyan szar, mint az első alkalomkor volt. Abusonak be kellett látnia, a segítség nem akar érkezni. Talán már rég lebuktak. Lehet, Koruga már rég megölte őket. Hisz velük nem akar oly mértékben eljátszani, mint ahogy Abusoval. Ő maga volt a célpont, talán Gaaranál is jobban utálta Abusot a kormányzó. S ez a mostani helyzetére igen csak nagy kihatással van. A kormányzó parancsára alig kell őt életben hagyni, s úgy tűnik, az iwaiak parancsot teljesítő katonák voltak. 
Abuso chakraja segítségével próbálná meg lazítani a kezeit elfogó béklyókat, s ugyan még nem kitörve, de megszabadulva a valódi bilincseitől, ugrásra készen lehet bármikor. Jelenlegi helyzetében nem maradhat sokáig, s ha Egyes nem lép be hamarosan az ajtón, akkor Abusonak kell kimennie innen. 
A betontermet körülvevő bogarak idő közben a folyosón tartózkodókat figyelnék a föld rejtekeiből. Ugyan nem kaptak engedélyt a terembe való behatolásra, ha úgy van, Abuso jelzésére azonnal elárasztanák a cella előtti térséget, s bejutva az ajtó résein megkezdtenék a felszabadítást. Ugyanerre a parancsra vár az a több száz skarabeusz is, kik még mindig a férfi testében pihennek. Ugyan Abuso állapota rendkívül megcsappant, a skarabeuszok eleget pihenhettek testében. Amennyiben Egyes nem adna hamar jelet, kénytelen lesz a férfi maga megoldani helyzetét, s a bogarakkal szinte némán leölni a négy őrt. Ily közelségben, s ilyen helyzetben egy váratlan csapást egyikük sem élne túl. S ez a tudat életben tartja Abusot, még ha ez nem is látszódik most. Hol van már Egyes?
avatar
Yonmare Abuso
Játékos

Taijutsu Pontok : 71


Adatlap
Szint: B
Rang: Chunnin
Chakraszint: 445

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Ootsutsuki Kaguya on Pént. Szept. 15 2017, 09:47

A Kazekage Megmentése
Résztvevők: Nanja és Abuso

//Előre is elnézést, rengeteg dolgot kell majd lereagálnotok (néhány helyen minden bizonnyal nehezen érthető is, sietősen írtam), de úgy láttam jónak, hogyha ugrunk egyet.//

Nanja:


Szemügyre veszed az asztalon levő papírokat, közben pedig válaszolsz Korugának.

- Gato, és Goto... - ízlelgeti magában a neveket a kormányzó.
Mivel nem rendelkezel fotografikus memóriával, választanod kell, hogy az erődszerű börtön tervrajzát memorizálod-e (ami biztos, hogy nem a helyi „fogda” vázlata), vagy az itteniét. Sikerül szemügyre venned két dokumentumot, az egyik, a börtön pontos mása, a másik azonban egy betonból készült tömlöcöt ábrázol. Valószínűleg ide vitték Abuso-t. De semmi sincs, ami egy szándékosan Gaarának készült helyre utalna. Ó, hát persze... miért is lenne? Hiszen Iwa még ennyire sem tartja Sunagakurét, nemhogy a vezetőjüket. Valószínűleg az eredeti börtön valamelyik hétköznapi cellájában lehet, melyet lepecsételtek. Egy hivatalos dokumentumot is megláthatsz, mely megrendelést adott le Takumi no Sato-nak egy megerősített fémből készült ajtó legyártására. Az ajtót A2-es sorozatszámmal illetik, a börtön tervrajzán látható helyszín északi rész egyik cellájára pedig utólag odabiggyesztettek egy A2-est. Annak kell Gaara cellájának lennie. A gond már csak az, hogy a betonbörtön és a fémes, pecsétes ajtó mögött levő megerősített cella között hatalmas távolság van, majdnem a fél börtön. Hogy fogjátok kimenteni Abuso-t? Ezt sikerül memorizálnod, azonban nem tudod egyszerre ezt a helyiséget, és annak minden zeg-zugát, valamint az erődszerű börtönt is teljességgel megjegyezni.
Amennyiben a helyi börtön memorizálása mellett döntesz, a búcsúzásod után lelépnél, de Koruga a kezét felemelve megállít, és odalép hozzád. Előtte azért egy pillantást vet az asztalra, és nyugtázza, hogy rendezted a papírokat, de valamennyire azért mégis csak szét vannak zilálva. A kormányzó a válladra teszi a kezét, mely legjobb esetben is egy furcsa gesztus. A keze érintése valahogy... furcsa. A válladtól a gerincoszlopodig szinte végigfutkos rajtad a hideg, de nem azért, mert olyan ijesztő volna, csak egy furcsa, leírhatatlan érzet kerít hatalmába egy pillanatra.
- Testvér, fizess meg Abuso-nak a csapattársaid haláláért. - mondja a kormányzó egy félmosollyal, majd nyomban le is veszi válladról a kezét, és visszatér az ablakhoz.
Addig te kiballagsz, és a Kazekage palotájából kiérve Egyest kezded keresni, de nem találod sehol, hiába mentél el a már felállított dobogókhoz, melyek pár perccel ezelőtt még csak félkészek voltak. Megkérdezed hol tartják a kivégzéseket, de az iwaiak csak unottan a dobogó felé mutatnak, majd elejtenek egy „mégis mit gondolsz, hol” megjegyzést.
- A haverodat keresed? Fent van a tetőn, a zászlónkat igazítja meg. - mutat az egyik iwai egy közeli háztető felé.
Ez az. Ez jó. Ott lehet időd magadra rajzolni a térképet, bár még mindig nehéz észben tartanod. Vigyáznod kell, nehogy új információtömeget tudhass meg, vagy a részletek elvesznek az elméd berkeiben.
Amennyiben felmész a közeli ház tetejére, megláthatod Egyest valamiféle fémtárgyat összeszerelni, azt a tárgyat, amit korábban magához vett a csata helyszínéről. Egyes mellett ott van Abuso hátizsákja, ő pedig a szájában egy dróttal nyugtázza a jöttödet.
- Na, látom túlélted. Abuso már nem sokáig fogja bírni. Mit tudtál meg? - kérdezi. - Ja és közben vigyázz, nehogy valami iwai feljöjjön és meglásson engem ezzel az izével babrálni, vagy mindkettőnket kicsinálnak.
Itt átadhatod Egyesnek az információkat a tervrajzokról, kérhetsz tőle egy tollat vagy valamiféle eszközt mellyel magadra tudod gravírozni a hely bizonyos részeit, de ahhoz, hogy az egészet sikerüljön, azt Egyesnek kell a hátadra rajzolnia, mert te egyedül nem vagy rá képes, azonban az túl sok időt venne igénybe, hiszen vezetned kell a kezét. Így, ha a karodra szeretnéd, akkor csak bizonyos részeket leszel képes. Bár, eszedbe jut, hogy Egyes képes volt egy miniatűr térképet is megalkotni Sunagakuréból, szóval lehet, hogy elég információ segítségével képes lehet a börtön képmásának felállítására is... bár ahhoz tán homok kell, jelenleg pedig egy szilárd, homokkőből készült ház tetején álltok.
Akárhogy is történjék, amint közölted az információid, és/vagy felrajzoltad a térképet a tested egy bizonyos pontjára, Egyes addigra összeszereli a fémtárgyat.
- Na, nézzük Takumi no Sato-nak mit sikerült összehozni. - mondja egy elégedett félmosollyal, majd egy öngyújtó segítségével meggyújtja az összetákolt gépezetből kilógó drót végét.
A gyújtás szép lassan elér a gépezetig, ami valamiféle zöld patront lő ki magából, az égbe érve pedig egy tüzijáték-szerű kisebb robbanást generál, zöld füstöt hagyva maga után, fülsüketítően búgó hangot kiadva magából. Ez egy jelzőtűz.
Na, és most ugorjunk, különben rájönnek, hogy mi voltunk. Remélem, hogy Abuso cellájában vannak ablakok, ha más nem, akkor a hangot odáig hallani kellett! - kiált Egyes, majd a háztetőkön kezd ugrálni, egyenesen a börtön irányába, végül az utolsó, börtön előtti házsor végén leugrik.
Amennyiben utánamentél, te is ott vagy, és már a börtön előtt álltok. Az iwai őrök már össze vannak zavarodva a jelzőtűz láttán, vagy sosem láttak ilyet, vagy fogalmuk sincs ki csinálta, miért történt. Egyes bead nekik valami mesét, melynek hatására annyira nem tudnak mit szólni, hogy beengednek titeket, és sikerül bejutnotok a börtönbe. Amint sietős léptekkel, Korugára hivatkozva átmentetek a titeket átvizsgálni hivatott őrökön, megálltok a cellákhoz vezető folyosó előtt.
- Váljunk szét? Azért kérdezem, mert minden bizonnyal iwaiak ellen fogunk harcolni. Bírni fogod? - kérdezi, miközben idegesen körbenéz.
Nyilván aggódik Abusoért, felelősnek érezné magát, ha a terve miatt elhalálozna.

Abuso:


Az iwaiak leálltak. Egy hangot sem adtál ki, melytől csalódottak, pedig az egyik karodról négy körmödet is levették. Végül a fickó a nyúzókéssel, aki már kivágott egy darabot az arcodból, majd a szemedre célzott (de letett róla, mert meg sem nyekkentél), a ruhádnál fogva emel fel, a székkel együtt, vigyázva rá, hogy a szövet el ne szakadjon. Dühösen megragadja az állad, majd közvetlen közelről kezd beszélni hozzád, szinte az arcodba mászva.

- Yonmare Abuso. Az elmebeteg, aki bogarakkal zabáltatta fel a testvéreinket. Nekem szó szerint. A húgomat ölted meg. Csak a darabjait találtuk meg. Onnan tudtam, hogy ő volt az, hogy az arca egyik leszakadt felét találtam meg, melyet nem rágtak szét a bogaraid. Ennyi maradt nekem belőle. Ennyi! - üvölti a férfi.
Az iwai nagy levegőt vesz, majd folytatja.
- Sőt, többen vesztettünk már el valamit miattad. Na de, megérteném, ha én is ott lettem volna az ostromnál, hogy bosszút akarsz állni rajtam... állítólag kinyírták a családodat, és ezért vagyunk a bögyödben. De miért a húgom?! Miért az a sok ártatlan, akik csak parancsot teljesítő katonák voltak?! Te nem bosszúálló vagy, hanem elmebeteg! Egy korcs! Ezért úgyis bánunk veled, féreg! - üvölti torkaszakadtából, egyenesen az arcodba, majd felegyenesedve egy hatalmas ütést mérne rád, de egy erős, búgó hang miatt megáll.
Ugyan Koruga is hasonló búgó hangot produkált, ez mégis más volt, csatlakozott hozzá... valamiféle kisülés hangja is. Talán már ismerheted is: ez egy jelzőtűz. Ugyan a betonbörtönödben nincsenek ablakok, valami azt súgja neked, hogy ez Egyes jele volt. Elenyésző mennyiségű chakra beleadásával (talán múltadnak köszönhetően már csináltad is korábban) sikerült meglazítanod a béklyóidat, egy erősebb rántás és ki is törsz belőlük. Itt az idő a támadásra.
Előtted négy katona áll, kettőn iwa no yoroi van, és ők jouninok, a másik kettő rangja ismeretlen, de nincs rajtuk páncél, ami elég lehet a gyors elintézésükre. A felszerelésed a közeli asztalon van, kivéve a robbanópecsétek, a kunai-k, a shurikenek és egyebek (melyeket ha jól emlékszem szintén egy tekercsbe pecsételtél), melyek a táskádban vannak amiket Egyes szállít neked.
A két földpáncélt viselő fickóval kicsit trükköznöd kell, de nem lesz nehezebb dolgod, mint a sivatagban, az egyetlen gond csak a jelenlegi állapotod lehet.
Amint kijutottál, választhatsz, hogy a bejárat felé mész-e, ahol valószínűleg Egyesék vannak, vagy dühödben Iwaiakat gyilkolsz. Ha a bejárat felé mész, TIZENKÉT iwaival találod szembe magad. Hirtelen támadhatsz, de a bogaraid nem férkőztek be a börtön alá, mint ahogy azt gondoltad, körülötted vannak, védelmező felhőt alkotva.
Ha azonban iwaiakat maradsz gyilkolni, akkor ha egy kis ideig vársz, meg is szólal a riadó, és a cellád utáni lépcsőn elhelyezett folyosón, mindkét oldalról négyen rontanak rád... egyelőre.

//Nanja: Legközelebb jobban térj ki arra, mit keresel, és hogy próbálod meg elvenni. Fogalmam sincs, milyen a karaktered memóriája, és te sem játszottad ki, így a fentebb olvasottak szerint oldottam meg a dolgot.

Abuso: Vezesd le magadnak a harcot a négy celládban található iwai (amiből kettőn iwa no yoroi van, tehát a bogaraid nem tudnak azonnal áthatolni rajta, ráadásul az egyik kezében egy nyúzókés van, a másikéban, aki nem hord páncélt, egy fogó), aztán vagy a tizenkét iwai vagy a négy-négy két oldalról támadó katona közt. A posztodat ott fejezd be, hogy vagy kijutsz a bejárathoz és találkozol Egyesékkel (amennyiben a tucat iwai-t választod), vagy a folyosón maradsz, és várod a többi iwai-t (amennyiben a nyolcas csapatot választod). Sem a 12, sem a 8 nem használhat iwa no yoroi-t, a bogaraid nem furakodtak be a börtön falaiba (nincs annyi, és annyi chakrád sincs hogy annyit mozgass), valamint: ne ess túlzásokba. Sok sikert.

Még valami: a béklyós chakratöltés annyira elenyésző mennyiségű chakrát vett igénybe, hogy nem vonok le érte százalékot, tehát ebben a körben nem történt változás, vegyétek alapul az előzőben leírtakat.

Ha bármi kérdésetek lenne, ott a PM vagy facebook.//
avatar
Ootsutsuki Kaguya
Mesélő

Specializálódás : Szadizmus

Tartózkodási hely : A Holdon Napozom


Adatlap
Szint: S
Rang: LvL99
Chakraszint: Forthehorde

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Nanja on Pént. Szept. 15 2017, 20:06

Nem, sehol sincs egy árva jel arról, hogy hol lehet Gaara fogva tartva. Mit is képzelt.. Talán nagy piros X jelet, mellette pedig ITT TARTJUK FOGVA A KAZEKAGE-T?! Ugyan, badarság. De azt megtalálta hol tartják Abuso-t fogva. Aztán két dolog is szemet szúrt neki. Az egyik egy megrendelés Takumi no sato-nak, valami ajtóra, pontosabban fém ajtóra. Magán az iraton szerepel egy sorozatszám, A2. A börtön tervrajzán pedig szintén szerepel ez az A2. Ez lesz az! Még is csak talált valami hasznosat!
~ Oké tehát, A2, Takumi no sato-ból rendelt erős fém ajtó, amit pedig.. Lássuk csak. Aha, ez az északi része a börtönnek. Ott, abban a cellában kell lennie Gaara-sama-nak. Viszont Abuso-tól nagyon messze van, ki tudja mennyi őrön keresztül kell majd átverekednünk magunkat..
Megvan a legfontosabb, amiről tudnia kell, a másik tervrajzról már tudomást sem vesz. Lehet, hogy fontos lenne, de most semmi esetre sem terhelheti le az agyát ennyi mindennel. Így is már szinte zsibbad. Egy olyan személyt kell eljátszania, ami teljesen ellentéte önmagának. Ugyan nem ez az első eset, de most túl sok érzelem kering benne. Jópofiznia kell az ellenségeivel, olyan szavak hagyják el a száját, amik szinte darabokat tépnek ki a szívéből. Meg kell őrizni hidegvérét egy olyan személlyel szemben, aki egy pillanat alatt ki tudja nyírni ott helyben. Közben tudja, hogy társát éppen laposra verik, Egyes ki tudja mit csinál. Résen kell lennie, nem fecseghet sokat, de főképp nem marhaságokat. Megadott két nevet. Sajátját nem. De így is nagy valószínűséggel Koruga utána fog járni, hogy az a két név valós e. Biztos, hogy fog, háború van és e miatt sem fog kockáztatni, Koruga tudja, hogy bármi áron, de ki akarják szabadítani a Kazekage-t. Talán ezzel a két megadott névvel adott maguknak időt, de ha kiderül az igazság, és még mindig itt vannak, Gaara pedig a cellában, akkor végük. Akkor már nem lesz az a hazugság, ami ki tudná őket segíteni a csávából.
Ideje menni. Elköszön, de a férfi még akár valamit. Közeledik Nanja-hoz, aki nem mozdul. Nem menekülhet, mert akkor vége. Nem állithatja meg, mert ki tudja hogyan reagálna rá. Nanja szíve kezd gyorsabban verni, de ijedtségét nem mutatja ki. Igazság szerint ezzel sosem volt problémája. Most valahogy a súly, ami a vállán fekszik még nehezebb mint eddig. Koruga két lépésnyire van Nanja-tól, aki kénytelen minden erejét összeszedi, hogy még véletlenül se adja jelét félelmének. Végül a férfi odaér hozzá és vállaira teszi mind két kezét. Valami.. valami nagyon nagyon furcsa. A hideg végig fut a hátán, de nem féltében. Ez más, teljesen más. És marhára nem tetszik neki. Végül a férfi elengedi, és biztató szavakkal bocsátja útjára, hogy megbosszúlhassa testvéreit. Akik persze nem léteznek, de ezt csak Nanja tudja. Remélhetőleg.
- Köszönöm Koruga-sama.
Meghajol a tisztelet kifejezése képpen, majd kilép az ajtón, becsukja maga mögött. Bizonyos esetben ott most megállna,hogy vegyen egy nagy sóhajt, kiengedve magából a gőzt. De nem nem, sietnie kell, majd út közben magában letudja a dolgot.
~ A2, fém ajtó, Takumi no sato, északi rész, Abuso messze van... A2, fém ajtó, Takumi no sato, északi rész, Abuso messze van...
Ismételgette magában ezeket a szavakat mindaddig, amíg arra a helyre nem ért, ahol Egyestől el kellett szakadni, de nem látja sehol. Alaposan körbenéz, de kénytelen megkérdezni az egyik dinka iwait, de az szinte le sem sz@rja. Végül egy normálisabb fajta rámutat az egyik házra mondván, hogy ott tevékenykedik. Sietve ugrál fel a ház tetejére, talpaiba chakra-t áramoltat, hogy könnyedén el is érje célját. Mielőtt Egyes bármit is mondani tudna, Nanja megelőzi.
- Gyorsan, egy tollat vagy bármit amivel rajzolni tudok a bőrömre!
Ahogy megkapja, máris munkához lát - na. Ugyan is az a baj, hogy nem olyan könnyű ám tervrajzot rajzolni a karjaira. Az idő fogy, a tervrajz emléke halványodik. Karjai nem elegek, még ha részletekben is kellene felvezetnie a cellák és folyosók elhelyezkedését, nem tudná okosan megoldani rövid idő alatt. Combjai viszont megfelelőek lehetnek. Felhajtja tehát a szoknya részét és neki is lát. Elsőre az A2-s cella körüli helyet a jobb combjának kívül eső részére. A belső részre nem rajzol semmit hiszen ahogy combjai összeérnek, úgy maszatolódna el minden. Ahogy elfogy a hely jobb combján, áttér a balra. Ugyan úgy a külső részről halad a belső felé, de már nem tudja pontosan hogyan néz ki a bejárati rész.
- Bakker! >.< nem emlékszem a többi részre u.u Franc egye meg! DE mielőtt ezeket is elfelejteném.. A2, fém ajtó, Takumi no sato, Abuso messze van.. Tehát a lényeg, hogy itt kell lennie Gaara-sama-nak. Láttam egy iratot, ahol egy igen erős fém ajtót akarnak megrendelni, és ez az A2 szerepel az iraton, valamint a börtön tervrajzán is. És. És.. Ez még északon van. Mármint a börtön északi részén. Oda kell eljutnunk. Viszont Abuso betoncellája és Gaara saama cellája közti távolság igen nagy. Amúgy meg mi a fenét csinálsz? Oo
Lényegében nem is hallotta Egyes kérdését, de végül is megválaszolta. Mikor az "itt" - re utal, akkor rámutat combjára, ahol azt lerajzolta. Eléggé elsiette, de a lényeget Nanja érti. Izgatottságában elfelejtett suttogni, de mondókája közepén visszafogta hangját. Aztán csak észrevette, hogy Egyes ügyködik valamin. Olyasmi szerkezet amit a sivatagban használt, legalábbis a kütyü maga ugyan azon az elven alapulhat. Amire képes viszont más. Ezt hamar meg is láthatja. Egyes meggyújtja a szerkezetet, majd az kilő valamit, ami aztán az égbe érve zöld füstöt, kis robbanás zaját, majd egy igencsak idegesítő fülsértő hangot ad ki. Jelzőtűz. De kinek? Minek? Vannak itt mások? Nem tudja megkérdezni, hiszen le kell lépniük mielőtt meglátják őket a kütyüvel.
~ Ez az ember tele van meglepetésekkel..
Gondolja magában míg követi őt a házak tetején ugrálva. Egyenesen a börtön irányába. Még időben leugranak a földre, és onnan érnek végre céljuk kezdeti szakaszához. Az őrök jól láthatóan azt sem tudják most mi van. Még sosem láttak ilyet? Azt gondolják, hogy tenniük kellene valamit, de nem tudják mit? Ez most pont kapóra jön Nanja-éknak. Egyes mond valamit nekik, de nem hallja mert kicsit később éri utol. Gond nélkül bejutnak, majd csak szimplán az udvari kakasra kell hivatkozniuk, és folytathatják útjukat. Egyes megtorpan.
- Koruga-tól úgy jöttem el, hogy elvileg bosszút állhatok Abuso-n amiért megölte a társaimat. Tehát én simán bejuthatok. Viszont ha megtalálnánk a bogarait, akkor be tudnék juttatni párat. Tudom, az ő testében is vannak, de minden erősítés jól jön. Meg ugye nálad vannak a cuccai. Azt is bejuthathatom. Ki tudja milyen állapotban van szerencsétlen.. Nincs valamid, ami javíthatna az állapotán, ha úgy adódik? Rá is szükségünk van!
Nanja is nagyon aggódik Abuso-ért, és talán ő az egyetlen, aki segíthet neki kijutni élve az iwai ninja-k karmai közül. 
avatar
Nanja
Játékos

Taijutsu Pontok : 109

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 450

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Yonmare Abuso on Hétf. Szept. 18 2017, 01:12

Miután az iwagakurei a székkel együtt ragadta meg, és emelte fel a sunagakurei férfit, arcába lógva vágta neki a múltban ért személyes sérelmeit. A férfi túlságosan is közel volt ahhoz, hogy Abuso ne láthassa a megtört tekintetét, a szemeiben égő keserűséget és szomorúságot, melynek halvány lángja hamarosan megtorló tűzviharrá váltak. Abuso remeg tikkelni kezdett. Miután vagy háromszor megremegett jobb szeme, a férfi arcában maradva válaszolna.
- Te legalább rátaláltál a lányodra. Miután a ház fala berobbant és a törmelékek magukkal sodorták a fiam és a feleségem, nem maradt semmi, amit még egyszer, utoljára megérinthettem volna. Ott állt tőlem, alig pár méterre. Ott állt a fiam. Hallottam a robbanójegyzetek sistergő hangját, mikor az ártatlan arca rám tekintett. Majd darabokra szakadt a törmelékektől. - Abuso meglepően nyugodt hangvétellel ecseteli személyes válaszát az iwagakurei felé. Ugyan állapotáról egy szakképzett orvos sem állapítaná meg, hogy a férfi képes e még egyáltalán érezni valamit, vagy már átlépett a kapun, mely a túlvilágba vezeti őt. Abuso azonban élt. De még mennyire élt. Ezek a halálközeli állapotok emlékeztetik őt igazán arra, hogy él, és hogy van miért élnie.
Sunagakure híres Skarabeuszát sokan ismerik. Hallották történetét, érezték fájdalmait, s tudják, hogy a férfival bármiről elcseverészhet, az élet bármely furcsaságát megoszthatja a figyelmes és gondoskodó Abusoval. Három témát kivéve. Iwagakure. Háború. Család. Aki ismeri a férfit, az tudja, mi követi eme három szót, főleg ha valaki olyannal kell megosztania, aki épp most a nyakánál szorongatja. 
Abuso elmosolyodott. Véres és megtört arcára mosoly görbült, amikor az általa ismert, búgó és sistergő hang felharsant. Az iwagakurei épp emelte volna az öklét, mikor megdermedt az ismeretlen hang hallatán. Nem értette. Abuso viszont tisztán tudta, mit is jelentett. A csuklóit leszorító köteléken épp elegendőt tudott lazítani, amíg a férfi a levegőben tartotta, hogy képes lehessen kiszabadítani kezeit a fogságból. Mikor a férfi megláthatta Abuso mosolyát, a férfi az előzőtől eltérően, félelmet keltően elégedett arcvonása bajt éreztetett. Valahogy a hang megnyugvást okozott a számára, s talán most fog robbanni az a bizonyos bomba, mely oly régóta várja már a kitörést.
- Én megmondtam te fasz. Egyszer megunom, és akkor megbaszlak titeket. - Abuso ekkor kiszabadítva két kezét, megragadta egyikkel a karfát, míg a másikat maga elé emelve, lökött egy minimálisat, hogy kellő helyet teremthessen. A másik kezében tartott fémszékkel pedig lendületből csapott le, egyenesen a megdöbbent férfi fejére. A szék kerete, Abuso sérülései ellenére is kegyetlenül csapódtak a férfi koponyájába, s törték fel. A vér szétfröccsent, ahogy az első férfi szinte repülni kezdett a cella betonfalának, a székkel együtt. Abuso a Shoushuuha segítségével, miután elkapta a férfi kezéből kieső pengét, a fonallal vezetett fegyverrel Abuso lendületben maradva közelebb ugrott a legközelebbi iwagakureihez. Az egyetlenhez, aki nem aktiválta még az iwa no yoroit. A fonallal vezetett pengét egyenesen a férfi fejének célozta, miközben saját testét összehúzva, a találattal egy időben fellökte a shinobit. A fickó a földre zuhant, s a lökéstől kapott akkora lendületet, hogy a pengével az arcában a földre csapódjon, s a penge teljesen átszúrja a fejét. Felüvölteni nem volt ideje a hirtelen jött támadástól, s a penge hihetetlen gyors döfésétől.
A két iwagakurei már felöltötték a védelmüket, úgy tűnt, nem féltek a férfitól. Abuso megvert és meggyötört teste mit sem érhet jelenleg ellenük. Ezt mind a hárman tudták. Azonban a sunagakureinek még korántsem fogyott ki a trükkzsákja. Sok fájdalmat kell még kiadnia magából, s ez okot adott a további ölésre és vérontásra. A skarabeusz megérezte a halál szagát. S még éhesebbé vált. 
Az első iwagakurei rárontott Abuso gyengének tűnő testére, s dereka alatt összefonva, a magasba emelte, s megpróbálta a sziklapáncéllal együttesen összeroppantani a férfi derekát, s eltörve a gerincét ölné meg. Abuso azonban nem rontott rá kezeivel a páncélba zárt őrre. Esélye sem lett volna csapást mérni rá, elgyengült kezei beletörnének Iwagakure védelmébe. Helyette inkább ösztönből cselekedett. 
- Lássuk, a beleid is bevontad földdel? - Abuso ekkor két kezével rákapaszkodik a férfi fogsoraira, majd szétnyitva száját, a testébe rejtett bogarait egyszerre juttatná be a férfi száján át a testébe. A férfi elejtené Abusot, miközben kezeivel próbálná kihasználni azt a több tucatnyi skarabeuszt, melyek épp most hatoltak be a nyelőcsövén át a testébe és a fejébe. A férfi rángatózva kezd őrült táncba, ahogy testének minden porcikáját elérik a félelmetes bogarak. Szájából vér ömlik, mikor hangja kiáltana, míg végül halottként zuhanna a földre. Teste még egyszer megremegne, majd a bőréből kitörő bogarak ellepik egész testét, s megkezdik a lakmározást. 
A teremben maradt utolsó iwagakurei az ajtó mellett állna. Bátorsága elillant, mikor látta harmadik társának is végzetes sorsát. Tudta, hogy ő következik. Egyetlen esélye maradt, mégpedig a folyosó. Riadóztatnia kellett a börtönt, Yonmare Abuso szökéséről. Mikor azonban remegő kezei a kilincset elforgatták, hogy szabad utat nyithasson maga előtt, s lendületével előre lépett, különös érzés fogta el. Letekintve talápra látta, ahogy a föld védelmével bevont csizmája alatt néhány nagyobb, fekete bogár hevert. Ha jobban megnézte, az ajtón túl a falon közel egy méteres sávban fekete bogarak százai, talán ezrei törtek elő, s lepték el a kilépő férfit. Az iwagakurei nem volt képes még egyet előre lépni. A fekete sereg ellepte őt, s ugyan a páncélja képes volt némi időt húzni, ennyi bogarat nem volt képes lesöpörni magáról, mielőtt még kiszívták volna a páncélból a chakrat, s darabokra törve, bele nem hatoltak a testébe. Abuso határozottan, meggyötörtségének ellenére is egyenes háttal lépett ki a cellából. A bogarainak egy része visszahúzódott a testébe, míg a többi a lábai körül folytatták gazdatestük társaságában az utat. A bogarak közül kiemelkedett a tekercs, mely a fontosabb eszközeit rejtegették, ezzel kibővíthette azon felszerelését, amelyet a cellában szedhetett össze. Így Abuso szinte teljes felszerelésével együtt indult kifelé a folyosókon. Idő közben elrejtett néhány robbanójegyzetet a sarkakban, vagy egy-egy tárgy mellett. Mivel a cellában történt események igen csak gyorsan történtek, nem igazán szűrődhetett ki hang, így a sunagakurei a nullánál pár százalékkal nagyobb biztonságban indulhatott a kijárat felé. Az első folyosón befordulva, máris szembe találta magát két iwagakureivel, akik épp most fordultak volna be a kanyarban. Testük összeütközött, ám hármójuk közül csak az egyikük tudta, bárkibe botlik, az ellenség lehet. Így Abuso gondolkodás nélkül adta ki a parancsot a két iwagakurei, földről való megközelítésére és támadására. A sunagakurei a kezében tartott nyúzókéssel vágta el a közelebbi torkát, miután másik kezét erősen rászorította a szájára. A másik férfi ekkorra már halott volt. A fiúnak csendben kellett lennie, ugyanis alig pár méterrel előrébb újabb két iwagakurei távolodott, a lehető legnagyobb biztonságban. Legalábbis ezt hitték. Az egyikük előre bukott, mikor hátába beleállt egy kunai. Társa előbb szemlélte meg a földre zuhant társát, mintsem a támadás irányába fordult volna. Mikor szemei a folyosó vége felé tekintettek, már csak egy árnyat látott, amint az tőrrel a kezében nekiugrik, s testét több, mint tízszer megszúrta. A bogarak előre indultak, amíg Abuso megbizonyosodott a férfi állapotáról. Meghalt.
 A bogarak siettek, ugyanis a földre hulló férfi mögött egy újabb iwagakurei állt. Épp a falnak támaszkodott, mikor felfigyelt a társának földre hullásának hangjára. Szemei meglátták a térdre rogyó férfit. Feje gyorsan fordult át a nyakán, mikor száját üvöltésre tátotta.
- Ria... - hangja azonban elhalt, mielőtt még túlságosan is végigzenghette volna a folyosó további rendszerét. Bogarak másztak elő a férfi szájából, vérből álló vízeséssel sodródtak a földre, majd tűntek el ismét a homokköves alagút falában. Abuso már közel járt az újabb kanyarhoz. A földre süllyedt, vérző szájú iwagakurei holttestére vetett egy pillantást. Szemei végigmérték az élettelenül összecsuklott testet.
- Méltóság...ezeknek? Meg a faszomat... - A chunnin eddig ugyan szinte megállás nélkül mehetett a saját tempójában, tudta, hogy ez a stratégia nem mehet az örökkévalóságig. Ugyan pihenhetett az eddigi szakaszokon, s a bogaraknál lévő kis dobozt elővéve kinyitotta, s két körömnyi méretű bogyót vett a szájába, majd nyelt le. Az energiatabletták ideje elérkezett. Itt az idő, hogy visszaállítsa kissé állapotát, s ha nem is teljes erejének fényében, de azért méltóságteljesen állva mehessen tovább. Most azonban elért a börtön folyosójának egy olyan szakaszára, amelynél egyszerűen képtelen átsétálni. Az összecsukló férfi ugyan nem volt képes teljes erejéből üvölteni, a száját elhagyó hangok megütötték a folyosó fordulójában állomásozó három őr fülét, akik szinte azonnal a hang felé indultak. Nagy ívben rontottak be, kezeikben fegyvereket rántva elő, ám a látványtól a földbe gyökerezett a lábuk. 
A hosszas alagútban három holttest hevert, s a szűkös alagút falait vér borította be. A legszélső nem csodálhatta a látványt túlságosan sokáig, ugyanis a sarokban megbúvó chunnin felegyenesedett, s a kezében szorongatott tantojával nyakon szúrta az iwagakureit. A fiú felköhögött, s még több vért köpött a folyosóra. Abuso, talpával megtámasztotta a halott shinobi derekát, s letolva rövid pengéjéről, a mellette lévőnek rúgta a testét. A shinobit fel is borította a hulla, így csak egy maradt talpon. A férfi azonban nem érezhette túlságosan biztonságban magát, ugyanis lábait, mintha ezer és ezer fájdalom érné egyszerre. Fekete bogarak lepték el a bokáját, s megfogták annyira a testét, hogy az ne tudjon ellépni. Abuso pedig egyenesen nekirontott, méghozzá a shunshinnál alkalmazott módszerrel, s a két kezébe fogott tantojával a férfit a falnak szegezte. Abuso elengedte a fegyvert, majd elfordult, ugyanis a folyosón újabb őrök jelentek meg. A földön fekvő egyén sem tehetett sok mindent egy, a testével megegyező súlyú tömeg taszítja a földnek, miközben bogarak tucatjai tevékenykednek előtte. Az iwagakurei saját társának halott testével próbálta védeni a sajátját a fékezhetetlen horda elől.
Abuso ellépett, mikor az első kisebb szikladarab felé szállt. A szikla még egyet ütött a falba szúrt férfiból kiálló tanton. 
Összesen négy iwagakurei jelent meg a kiszélesült teremben, melyből kettő közeledni kezdett. Ők lőtték az első sziklákat. Abuso a visszaszerzett felszereléseiből ekkor a füstbombák felé nyúlt. Kettőt hajított át a folyosón, ebből az egyiket eltalálta egy kisebb szikla, s azonnal aktiválódott. A füstöt kihasználva azonban a férfi bátran tört előre. A föld alatt nyüzsgő bogarak megérzik a chakrat, s ezt a fiúval is megosztják. Abuso tudja, merre kell mennie. A nála lévő shurikeneket szinte egyszerre megfogva eldobja, s az Emelkedő penge technikát alkalmazva ismét ezúttal egy hosszas, közel két méteres kötélként kötötte össze a shurikeneket, majd mikor a fiú meglendítette, s erejével előre suhintott, a tüskés shurikenekből álló chakrakötél magával sodorta az iwagakureit, tüskéi pedig belefúródtak a testébe. Abuso nem ünnepelhetett, ugyanis a megtörő szikla hangja még a füstön kerezstül is jól kivehető. Csupán az időzítés. A füst hirtelen megtört, ahogy a szikladarab átsuhant rajta, s belecsapódott az Abuso előtt feltornyosuló bogárfalba (Mesélői narrációban elhangzott lehetőség). Abuso sebesen kerülte meg a falat, s a szikla érkezési irányába indulva a chakrakorbácsként alkalmazott Emelkedő penge újra lendült, s a második iwagakureinek fúródik bele a rátekeredő kötél. A zárt térben a füst megállt, s ugyan veszített már sűrűségéből, jelenleg még mindig zavaró tényező a benn tartózkodó három személynek. S ugyan egyikük sem volt szenzor, volt valaki, aki chakrara éhes, éles érzékekkel megáldott, titkos bogártechnikát alkalmazott a füstben való tájékozódásra. 
Abuso végül a skarabeuszok segítségével felülkerekedett a megmaradt két őrön, s győzedelmeskedett. A bogarak alig hagytak belőlük felismerhető részt. Csontot, emberi húst, ilyeneket... . Végül Abuso elérkezett a börtön bejáratáig, ahol Egyes és Nanja álltak. Ugyan Abuso nem volt még most sem valami kicsappanó testi erejében, készletét, s némiképp az állapotát talán a két energiatabletta képes volt kiegyensúlyozni a feladathoz képest. 
- Már azt hittem, egyedül viszem ki Gaarat. Induljunk. - lép ki a folyosóról amegtépázott, s véres testű chunnin.
avatar
Yonmare Abuso
Játékos

Taijutsu Pontok : 71


Adatlap
Szint: B
Rang: Chunnin
Chakraszint: 445

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Ootsutsuki Kaguya on Szer. Szept. 20 2017, 03:57

//Abuso: Bevallom... a posztodat nagyon nehezen sikerült csak értelmeznem. Rengeteg volt a hiba, és furcsaság, nem fogom mindet kiemelni,de példának okáért kettő: emelkedő pengéből nem lehet korbácsot csinálni, a tanto-d nem lehet nálad, mert az Egyesnél van, az csak a nyúzókés lehetett, stb. Ismét nem figyeltél oda, néhány helyen túlzásokba is estél, sőt, nem is teljesítetted amit kértem. Azonban, látom az igyekezetet, és látom a belefektetett munkát, ennek fényében, és legfőképp a haladás érdekében, most eltekintek ettől. Azonban: másodszorra követsz el olyan hibát, melyet nekem kell orvosolnom, és már másodszorra kell figyelmeztesselek. Harmadszor nem foglak. Figyelj jobban, és fogalmazz érthetőbben, ha pedig valami nem világos számodra, nyugodtan kérdezz meg engem.

Nanja: Egy dolgot kifelejtettél: hogy rejted el az újdonsült tetoválásaidat? Legközelebb írd, hogy lehúzod a ruhád szárát, vagy valami, mert másképp az iwaiak megláthatták volna. Tudom, sok dologra kellett reagálnod, de azért ez egy eléggé kritikus tényező.

Végezetül, egy megjegyzés: hatalmasat fogunk most ugrani, ne haragudjatok, hogy két kör óta ennyire lineáris a dolog, ez lesz az utolsó, de a határidő végett szükséges. Ezzel pedig a célegyenesben leszünk, 2-3 kör és vége.//



A Kazekage Megmentése
Résztvevők: Nanja és Abuso

Nanja:
Először egy vésőt kapnál Egyestől, aztán rájön, hogy a bőrödre akarsz rajzolni, így egy filcet ad, mellyel fel tudod magadra rajzolni a térkép azon részeit, melyeket memorizáltál. Ez főképp Abuso celláját és a börtön északi részét érinti. Miután teledekoráltad magad, és lefolytattatok egy dialógust Egyessel, el is indultok a börtönbe, be is juttok, majd megálltok a cellákhoz vezető ajtónál. A kérdésedre Egyes válaszol.

- A helyzet az, hogy nincs. Ki kellett ürítenem a táskám tartalmát. - mondja.
Hamarosan megtudod, mire értette.

Abuso:
Sikerült leszámolnod az iwaiakkal. Ezután megérkezel a börtön bejáratához, a többiekhez, ahol találkozik a tekintetetek. Több sebből vérzel, alig állsz a lábadon, csak a két energiatablettának köszönhetően vagy talpon. Az iwaiaknak több kárt sikerült okozniuk benned, mint gondoltad volna. 

Nanja és Abuso:


Amint Abuso megszólal, és indulna előre, a maradék iwaiakkal találkozik szembe, akiket nem intézett el. Ettől a pillanattól fogva, már mindenfajta lopakodás feleslegessé válik. Egyes átnyújtja a táskáját Abuso-nak, melyben további felszerelései vannak //referrálj a megfelelő posztra, még a Végtelen Sivatag topicban volt//, harcolni azonban nincs idő, sőt, az iwaiak már közben riadóztattak is, és szinte nyüzsögni kezdenek előttetek. Felszólítják Abuso-t a megadásra, és nem értik, hogy Nanja és Egyes, akik iwaianak álcázzák magukat, miért nem teszik ugyanezt. Ekkor azonban Egyes felfedi, miért kellett kiürítenie a táskája tartalmát. Homok van benne. Valószínűleg a faluból gyűjtötte, amíg egyedül volt, minden bizonnyal ezt csinálta, amíg Nanja Korugával beszélt, Abuso pedig a börtönben volt. Egyes egy technika segítségével egy afféle homokgömböt formál körétek, majd az körbezárva titeket, hihetetlen gyorsasággal haladni kezd előre, mint egy hatalmas szikladarab, mely előregurul, azonban Egyes chakrával mozgatja azt.

A hatalmas méretű homokgolyó, melyben jócskán elfértek hárman, néhány helyen azonban hiányos. Itt Nanja és Abuso és kinyúlhatnak, hogy végezni tudjanak a környező iwaiakkal, ám ha Egyes technikájának hatókörét elhagyják, ott ragadnak.
- Nanja, mondd, merre van az a rohadt fémajtó?! - üvölti Egyes, miközben két kézzel fogva a homokgömb mindkét oldalát, tartja fent a technikát.
Amint Nanja közölte az irányt, átszáguldotok a fél börtönön, és megannyi köpni-nyelni nem tudó iwain, viszont a cella előtt bajban lesztek, hiszen mind üldöznek titeket, hiába haladtok olyan sebességgel, akár a szélvész. Miután megérkeztetek a cellaajtó elé, melyben reményeitek szerint Gaarát őrzik, meg is láthatjátok a hatalmas pecsétet az ajtó közepén. Egyes megszünteti a homokgömb technikát, és abban a pillanatban ahogy megtette, egy kőoszlop csapódik bele az ajtóba, egyenesen előttetek, szélesre tárva a fogda ajtaját. Ezek szerint... a pecsét csak dísz volt? Ekkor az hirtelen kinyílik... és üresen találjátok. Egyes elképedve nézi, hogy a cella üres, majd fújtatva, lihegve fordul hátra, a nevető iwaiak felé, akik teljesen bekerítettek titeket. Több százan vannak... ezt nem élhetitek túl.
Egyes szemügyre veszi a mögöttetek levő börtöncella falait, majd mindkettőtöket beránt magával, és fedezékbe húzódtok. Az iwaiak szórakozottan, ráérősen formálják kézjeleiket, és technikáikat, tudják, hogy csapdába estetek, és bármikor végezhetnek veletek.
- Ti idióták! A Kazekagétok már rég nincs itt! Éppen most szállítják Koruga erődjébe, a szekéren! - üvölti az egyik iwai.
- Szekér...? - mondja halkan Egyes. - Abuso, az üres hintó! Volt egy másik, nem emlékszel?! //az előző kalandod, Tobirama mesélése alatt*// Először azt hittem, hogy elterelő hadművelet, és csak átvágnak minket, de ezek szerint igaz volt! Akkor hát van remény!
Egyes szemei ismét felcsillannak, majd a mögöttetek lévő falból, hosszas koncentrálás után (mivel homokkőből épült), kiragadja a homokot. Épp időben, hiszen az iwaiak már majdnem beértek a börtönbe. Természetesen megpróbálhatjátok őket ez idő alatt feltartani (egész eddig is volt rá alkalmatok). Miután Egyes elegendő homokot nyert ki a falból, azt egy dárdává formálva nekidobja a cella falának, egy hatalmas lyukat ütve rajta, ezután kifújja magát. Nyilván rengeteg chakrát és hatalmas koncentrációt vett igénybe két anyag ilyesfajta elkülönítése.
- Gyerünk, futás! - üvölti, majd ki is ugrik a börtön falán okozott lyukon.
Célszerű azonnal utánamennetek, és nem hátra maradni. Chakrát tölthettek a talpatokba, hogy tompítsátok az úgy 10-20 méteres esést, és így kutya bajotok sem lesz, másképp azonban a lábatok törik, az a minimum.
- Remélem még nem értek el az erődig, akármi is legyen az. - jegyzi meg Egyes, majd miközben rohan előre, hiszen az iwaiakról elképzelhető, hogy jönnek utánatok, egy újabb megjegyzést tesz. - Ugyanazon az úton kellett elhaladnia, amin a másik, üresen talált hintónak, csak visszafelé!
Még egy kör után Egyes egy újabb homokgömbjében (a sivatagban könnyebb volt összehoznia), meg is láttok a távolban egy fedett szekeret (vagy hintót, csak ezt nem lovak húzzák, hanem emberek), mely tele van pecsétekkel. Igen, ez lesz az. Valahol mélyen, a lelketekben, érezhetitek, hogy ebben tartják Gaarát.
Az iwaiak a börtönből nem jöttek utánatok, vagy lehagytátok őket. Egyes most már minden eddiginél jobban liheg, nyilván rengeteg chakrát használt el. A távolban, úgy 100 méterre, láthattok egy kisebb konvojt haladni a sivatagban. Összesen tizenkét iwai őrzi, egy hasonló csapat, mint az, amelyik a Sunagakuréba való visszajutás előtt a sivatagban ütött rajtatok. Átlagos felszerelésük van, de az egyenruhájukból ítélve mind jouninok. Abuso látott már korábban egy ilyesféle konvojt, ám akkor, a hintó tartalma üres volt. Ez viszont, az igazi, erre mérget vehettek. Gaara itt lesz. Már csak egy tervet kell kieszelnetek arra, hogyan számoljatok le az iwaiakkal, még hozzá gyorsan, ha az iwaiak elindultak utánatok, akkor hamarosan itt lesznek, és mivel az egyikük köpött a hintóról, biztosak lehettek benne, hogy tudni fogják, merre indultatok. Elvégre ők, tudják az útvonalat. Egyes is csak azért tudta kiszámítani, mert valamilyen csoda folytán, még emlékezett az üres hintó útvonalára.
A tizenkét iwai még nem vett titeket észre. Bővebben róluk: legelöl, a hintó előtt halad négy, a hintó bal oldalán kettő, és a jobb oldalán kettő, a hintó mögött még négy. Hogyan tovább?

//Állapotok:

Nanja:

Chakra: 90% (a talpadba töltött chakra legalább annyira elenyésző volt, és ez a mozdulat annyira papírforma, mint Abuso szíj-lazítása, így nem voltam le érte százalékot)
Állapot: 95%

Abuso:

Chakra: 50% (Két energiatablettától +30%, azonban a folyamatos technikahasználat miatt -10%)
Állapot: 80% (Két energiatablettától +60%, ettől még a sérüléseid nem gyógyulnak be)

*: A poszt az üres szekérről/hintóról: http://narutohun.niceboard.org/t120p100-a-vegtelen-sivatag#57732

Következő posztokat ide kérném: http://narutohun.niceboard.org/t120-a-vegtelen-sivatag //
avatar
Ootsutsuki Kaguya
Mesélő

Specializálódás : Szadizmus

Tartózkodási hely : A Holdon Napozom


Adatlap
Szint: S
Rang: LvL99
Chakraszint: Forthehorde

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Yonmare Abuso on Kedd Szept. 26 2017, 13:04

A Kazekage megmentése - Zárópost


A sunagakurei chunnin még mindig ott fekszik a homokban. Ugyan legszívesebben most azonnal felkelne, hogy saját kezűleg végezhessen a két iwagakureivel, mikor azok lassan felülkerekedtek a két társán. Azonban nem tehette. Tudta jól, hogy csak a tablettáknak köszönhető a jelenlegi állapota, s hamar kifáradhat. Valamint mi sem végzetesebb, mint az általa legtöbbet alkalmazott módszer, a lesből való támadás. Abuso nem mozdult, ellenben a sivatag porszemei között több száz bogár haladt. A skarabeuszok megállíthatatlanul fúrták át magukat a parányi szemek között. Most ők voltak a férfi megtestesítői. Ők voltak Abuso lábai, mely egyre közelebb juttatták az ellenségéhez. A szemei, melyek felmérhették az iwagakureieket. S a szája, mely igét hirdetve marta bele magát az ellenség bőrén át a testébe. Abuso átokszerűen szállta meg bogaraival az első, sziklaöklös férfit, s hamar okoztak belső szerveiben végzetes károkat. A férfi kellőképp megsérült, Egyes pedig egy csapással rontott a helyzetén, így az iwagakurei hamar a homokból feltörő skarabeuszok martalékává vált. A shinobinak nem volt esélye. Másik társa, miután alaposan elintézte Nanjat, társa felé indult, ám egy pillanatban megbotlott, s ezzel megpecsételte saját sorsát. Ballépésének ára volt. Az aranyló homok elfeketedett, majd megmozdult. A bogarak kezdték ellepni a lábszárait. Ugyan a férfi képes volt az első hullámokat hátráltatni, ahogy egyre többen jelentek meg, s valódi futóhomokként nyelték el, a másik iwagakurei is feladta a harcot.
Abuso Egyes parancsára ugrik ki rejtekéből, s siet Nanja megsegítésére. Abuso megpróbálná ellátni először is a lány halántékán keletkezett sebet, fertőtleníteni egy kis vízzel, s saját ruhájának darabjával bekötözni. Ami a lány törött lábát illeti, a visszaszerzett Bo-t kettétörve használná sínként, s a nála lévő drótokkal kötné szorosan össze azokat a lába köré, miután kimosta és letörölte, valamint befedte a homok elől a lány sebét. 
Végül a vállára emelné keresztbe, vagy csak megsegítené oldalról, s a szekérhez közelebb vinné őt. Egyes ekkorra sikeresen deaktiválta a pecsétet, s mikor kinyitja az ajtót, egy hosszú hajú, szakállas férfit látnának meg. Vöröses haja, s zöld szemei valamint az a jel a homlokán lévő tetoválás minden kétséget kizár a chunnin lelkéből. A megtört Kazekage nagy nehezen de felkel, s kimászik a kocsiból. 
Gaara. - mondja Abuso tátott szájjal, majd fejet hajtana - Kazekagem, hát élsz. Mégis van reménye szeretett hazánknak. A dicső vezetőnk visszatérhet.
Abuso elmondhatatlan megnyugvást érzett belül, oly rég óta most ismét elégedettség töltötte el. Állapota ellenére rég érezte magát ily erősnek. Nem fizikálisan, sokkal inkább spirituálisan, lelke ismét megnyugodhatott, legalábbis egy időre. 
Hirtelen megremegett a föld, s egy hatalmas sziklaóriás jelent meg a dűnék között. A homokon végigzengő hangját felismerte a chunnin is. Koruga volt az. Látva a hatalmas gólemet, Abuso tudta, ebben a harcban ők nem nyerhetnek, mégsem fogja tárt karokkal várni a halált. Most már nem. Megmentik a Kazekaget, az életük árán is.
Azonban Gaara nem tántorított. A Korugaval való beszéde alapján az egész mentőakció a kormányzó terveit követték, pontosabban, számított arra, hogy valaki meg akarja majd szöktetni Gaarat. Valószínűleg a két iwagakurei sem volt a férfi elitjeinek legerősebb tagjai. 
- Csapdába csalt mindenkit a buzi. - jegyezte meg leginkább úgy, hogy a kis csapat hallhassa. Gaara és Koruga heves csatározását követve a kormányzó egy nagyobb darab sziklát zúdított a kis csapat felé. Abuso próbálta volna homokkal és bogarakkal körbevenni a sunagakurei négyest, ám nem lett volna képes megóvni őket. 
A szikla azonban mégsem találta el őket. Abuso kinyitotta szemeit, s látta, hogy a hatalmas kő homokkal van körbeölelve. Gaara visszatért végleg. Talán a remény sugara adott neki ismét erőt. Akaratot. S azt a megóvást, amelyet megismertek tőle, mióta Kazekagevá választották. 
Abuso emlékezett még, mikor Gaara kicsi volt. Zavart, rémült és dühös. A konohai ostrom alatt is fegyverként használta fel saját országa. Azóta sok idő telt el, s most ez a fiú az ország első számú védelmezője. Az őrangyala. A vezetője. Sabaku no Gaara, Sunagakure Kazekageja. 
S ahogy a vörös hajú férfi minden haragja újból erőt adott neki ahhoz, hogy visszaszerezze népét és országát, egy hatalmas hatalmas lándzsát alkotott a homokból. Az éles dárda egyenesen a homokba szorult gólem felé fordult. Majd Sunagakure minden fájdalmának erejével ellőtte, s telibe találta a gólemet. A sziklamonstrum darabokra hullott, Korugat pedig az égig repítette. 
Gaara megfordult, s megköszönte a hármas segítségét, s közösen elindultak a legközelebbi menekülttáborba. Abuso végig segítené Nanjat, amennyiben szükségesnek érzi a lány, vagy ha állapota nem hagyna más lehetőséget. Az út előtt adna mind a három sunagakureinek egy-egy energiatablettát, hogy kibírhassák az utat a táborig. Végül elérték az egyik menekülttábort. Az őrök meglátva a szakállas Kazekaget, s a másik sunagakurei megvert, megfáradt, mégis büszke tekintetét, azonnal eléjük sietnek. Sátrakba helyezik el őket, hogy megkezdhessék sérüléseik begyógyítását. Mind a négyen megszenvedték az akciót, de végül mégis csak sikeresen tértek vissza. Sunagakure városának népére újra rásüthetett a remény sugara. Hatalmas ünnepséget tartottak a táborban.
...
Ahogy teltek a napok, úgy váltották egymást a hetek, mikor is a Kazekage szabadságának híre eljutott a többi táborba is, a három sunagakurei neve és tette pedig vírusként söpört végig a Szél országának lakosai között. Közel két hónapon belül mindenki tudott a hírről, mindenki tudta, hogy Sabaku no Gaara, az ötödik Kazekage visszatért, s most petíciót adott be, hogy visszaszerezhesse városát és polgárait. A kérvénye sikerrel zárult, a Föld országának földesura pedig kivontatta Iwagakure haderejét a falakon belülről. Katonák százai, talán ezrei hagyták el a majdnem két évig fennálló erődjüket. A méhkas úgy tűnt, végleg kiürült. Gaara vezetésével pedig a lakosok visszatérhettek a falakon belülre. Mikor Abuso a sor elején próbált haladni a szűkös sziklafolyosón, mely Sunagakureo no Sato bejáratát alkotta, teljesen másképp hatott, mint két hónapja. A félelem helyett az öröm árasztotta el lelkét, s mikor kilépve a folyosón túlra, szeme visszanyerte a Napnak köszönhető másodpercnyi vakság után a látását, könnyek szaladtak végig arcán. Az alig két hónapja még iwagakureiktől nyüzsgő utcák üresen álltak. A zászlók még mindig ott voltak, ám ahogy a Szél országának népe visszatért, mindenki letépte, s összegyűjtve elégette Iwagakurei minden itt maradt jelét. Az utolsó zászlóig kitakarították a várost, majd megkezdték az épületek és az utcák rendbehozását. Hosszú munka állt előttük, de végre újra szabadon élhetnek hazájukban. 
Abuso néhány szót tudott csupán váltani Tanzaemonnal, vagyis Egyessel, ki a mentőakció után visszaszerezhette becsületes nevét, mielőtt elment volna. Ezután a férfi a másik sunagakureit, Nanjat keresné fel, hogy válthasson vele néhány szót.
Amíg ilyen lelkes, elszánt, és halált nem félő generáció tanul ebben az országban, addig a város állni fog. Hihetetlen, hogy ilyen fiatalon túlélted ezt mind és segítettél a kiszabadításban. Ez most mind neked is köszönhető, Nanja. Ha bármikor kérdésed lenne, vagy netalán edzeni szeretnél, meg fogsz találni. A Skarabeusz ismét letelepszik a városban, visszatérek a sivatag kopár tájáról. Újból van reményünk, újból van városunk. A falakon belül maradok, hogy segíthessen a fiatalabb és az idősebb generációkat. Hogy segítsem a városunk újjáépítését. Köszönöm neked Nanja, becsületre méltó az elszántságod
Abuso, miután elmondta ezeket a lánynak, fejet hajt, miközben ökleit összeteszi mellkasa felett. Tisztelettudóan hajol meg a lány előtt, majd felegyenesedik és elindul, hogy felkeresse azt az embert, aki ismét egy nemzetté kovácsolja majd Sunagakurei népét. 




Köszönöm szépen a kalandot. A továbbiakat privátban leírnám akkor, ha vállalod a karakterem.
Edit: Cím pótlása//


A hozzászólást Yonmare Abuso összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Szept. 27 2017, 23:59-kor.
avatar
Yonmare Abuso
Játékos

Taijutsu Pontok : 71


Adatlap
Szint: B
Rang: Chunnin
Chakraszint: 445

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Nanja on Kedd Szept. 26 2017, 20:31

Kazekage megmentése - záró poszt 




Vajon mi járhat ezeknek a fejében? Mi az, amitől ennyire nyugodtak és mi az, ami miatt ilyen harcmodorra készteti őket? Koruga nagyon is tett arról, hogy ninja-it oly módon képezze ki, hogy azok semmilyen úton módon se tagadják meg a parancsait. Úgy viselkednek ahogy ő akarja, azt teszik amit ő akar, hogy megtegyék. Nanja nekik semmit sem jelent, csak egy kis hangya, aki az útjukban áll, és likvidálni kell. Hiába próbált minden támadást hárítani, vagy kitérni előlük, rövid időn belül megfosztotta egyetlen fegyverétől a kezében, és mielőtt még lehetősége lett volna táskájából kivenni a másik kunai-t, az iwakagure-i shinobi egyszer csak felgyorsult, és egy pillanat alatt olyan csapást mért Nanja sípcsontjára, hogy az szilánkosra tört. Ideje sem volt felfogni a fájdalom mértékét ami átjárta nem csak az egész lábát, de az egész testét is és már jött is a következő ütés mihelyst féltérdre rogyott, egyenesen a tarkojára, amitől a homokba zuhant egész testével. A vér csak úgy folyt ki a szájából, arca előtt a homok vörösebb lett, mint a haja. Épp hogy csak tudatánál volt, de  képtelen volt felfogni a történteket. Az a fájdalom ami egész testét átjárta, az valami borzalmasan erős volt. Mozogni nem volt képes, viszont minden egyes porcikája remegett. Ennyire még senki nem látta el a baját. Kapott sok pofont, hasbarúgást, és hasonlókat, de ilyen mértékű ütéseket még elképzelni sem tudta volna, hogyan élné túl. Minden homályos volt előtte. A sokkos állapot miatt arra sem volt lehetősége, hogy a kisujját magától megmozdítsa. Arról nem is beszélve, hogy ellenfele még ott van,de ennek a tényét nem tudta, mintha megfeledkezett volna mindenről, ami eddig történt. Az iwai ninja viszont nem támadott tovább. Megfordult, és társa felé sietett. Ebből Nanja csak annyit érzékelt, hogy valami mozog előtte. Még mindig homályos a látása, nem vette ki a körvonalakat, hogy ki kicsoda. Ahogy feküdt a homokban és teltek a másodpercek, lassan kezdett emlékezni. Nagyokat pislogva próbált javítani látásán, de semmi haszna nem volt. Tehát ennyi volt? Nagyon úgy tűnik. Egyes most kettőt kell legyűrnie, Abuso-nak pedig ideje lenne már támadni. Ez meg is történt, mind a két Iwagakure-i shinobi fel lett falva Abuso bogarainak hála. De ezt nem látta, vagy hallotta. Eszméleténél volt, de semmire sem tudott reagálni. Percekkel később ment oda Abuso, és próbált Nanja-nak segíteni, amivel csak tudott. A fején lévő komolyabb sebbel kezdte. Kis vízzel kimosta a homokot ami rátapadt, majd bekötözte. Majd törött lábát tette sínbe. Ennek hatására szinte felébredt előző állapotából, most már érezve azt a fájdalmat ami eddig csak tompa kellemetlen érzés volt a sokkhatás miatt. Már nem folyik vér a szájából, szemei is élesebben látnak. Amint a fájdalom újfent úrrá lett rajta, alig tudja visszafogni könnyeit és éppen hogy nem üvölti el magát. Nagyot nyel, ekkor megérzi vére ízét. Teste még remeg, alig tudja kontrollálni magát. Ahogy Abuso felvenné őt a hátára,az a pozíció egyáltalán nem kellemes, de ahogy tud, küzd a fájdalom ellen. Körbenéz amint lehetőség van rá, majd meglátja Egyest, amint meredten néz előre. Elvileg Abuso is odalép a már pecsétmentes szekérhez, és ekkor ők is megláthatták, amitől Egyes úgy megdermedt. Gaara volt odabent. Ha nem ismernék őt személyesen, akkor nem is tudták volna, hogy Ő az. Szinte csont sovány, előtte sem az izmairól volt híres. Haja jó hosszúra megnőtt, szakálla is lett. Zöld szemei csak úgy fénylettek a napsütésben, amint kilépett a fényre. 
~ Gaara-sama... 
Így elsőre nehéz lenne megmondani, ki van rosszabb formában. Egyes letérdelve köszönti Gaara-t, kijelentve, hogy ők lennének azok, akik jöttek kiszabadítani. Abuso is kifejezi örömét valamilyen formában. Nanja nem tudja levenni a szemét Gaara-ról. Egyszerre örül, megkönnyebbült, sajnálkozó és dühös. A Kazekage hangja megdobbantja a lány szívét. Olyan rég óta nem láthatta és hallhatta, most pedig itt van közvetlen előtte. Örömkönnyek kúsztak le az arcán, egy halovány mosoly kíséretében. Ott állnak négyen a sivatagban meggyötört testtel és lélekkel. Volt még hátra egy feladat. Sunagakure visszaszerzése. De sajnos akadt egy kis gond. Már megint. Igaza volt még a harc közbeni megérzésével kapcsolatban, Koruga eljött értük. Nem is akármilyen belépővel. Először csak mély dobogó hangot hallottak, majd rövidesen meglátták a hang forrását is. Koruga egy hatalmas kő golemet irányított, valahonnan a belsejéből. Az a chakra ami áradt ki belőle ugyan olyan félelmet keltő, mint amit a faluban éreztetett velük. Mély hangja Gaara-t szólította, aki habozás nélkül nézett szembe vele. Hangja és határozott kijelentései mindannyiukban felidézte, milyen ember is Gaara. 
- Ez az udvari kakas csak nem tud minket békén hagyni >.>
~ De ez így nem lesz jó.. Mindannyian szenvedünk vagy sérüléstől vagy kimerültségtől.. Így nincs esélyünk u.u
Elképzelhetetlennek tartotta, hogy ezt most élve megússzák. De rosszul gondolata. Egyes valamit ügyködött, ezt Koruga meglátta és máris támadott. Nanja kikerekedett szemekkel nézte, ahogy az a nagy szikladarab amit az előbb emelt ki a homok alól, repül feléjük. Most Gaara következett. Semmiféleképpen sem hagyta volna, hogy a három kimerült Ninja, akik az életüket kockáztatva szabadították ki, most itt érje a vég. A harc Gaara és Koruga közt hamar eldölt. A Kazekage egy olyan homokból készült lándzsát készített, ami elég erős volt ahhoz, hogy nem csak a golemet törte ripityára, de Koruga is visszarepült vele az erődig. Most már tényleg vége. Nanja nagy levegőt vett, majd Gaara szavai hallatán, hogy igen is vissza fogják szerezni a falut,  boldogság töltötte a szívét. És csak eztán jött a java! Nanja lekerült Abuso-ról, hogy a tisztelet jele képpen meg tudjon hajolni. 
- Mi köszönjük, hogy itt van nekünk újra, Kazekage-sama! ^.^
Gaara pedig odalépett Nanja-hoz, és a saját hátán vitte tovább. Mondani sem kell, hogy mennyire el volt pirulva, sosem gondolta volna, hogy ilyen is megtörténhet vele. Annak ellenére, hogy mennyire le volt soványodva Gaara, habozás nélkül tette meg ezt a gesztust. Nanja szemében még nagyobbra nőtt a személye, és nagyon örül annak, hogy részese lehetett a kimentésében. 
Elérve a tábort, az ott lévő shinobik nagy örvendve fogadják őket, majd Gaara parancsba adja a hármas csapat azonnali ellátását, Ő pedig elvonul. Nanja sérülései komolyabb intézkedést követeltek, de megmaradhat ninja-nak. Oly sok hónap után végre egy alapos fürdőt is vehetett, persze kellett neki némi segítség ehhez. A következő napokban a Kazekage kijelentett, hogy hamarosan újra hazatérhetnek. Végül megtudták Egyes nevét is. Várva a hivatalos bejelentésre Nanja szépen felépült, és röpke két hónapon belül ismét Sunagakure-ben voltak. De most nem kellett semmi álca, vagy egy bizonyos szerep eljátszása. Sungakure-i shinobi-ként térhetett haza. Az az öröm, a megkönnyebülé a sok kín és megaláztatás után szinte leírhatatlan volt. Egy darab iwai sem volt ott. Csak a zászlók, de azokat hamar lekapkodták és elégették. Ahogy teltek a napok, Gaara megismertette Abuso, Nanja és Egyes, azaz Aoki Tanzaemon nevét az egész faluval, akik nagyon hálásak voltak nekik.
A következő hetek a falu állapotának javításáról, az elvesztett shinobik, polgárok bejelntéséről és még megannyi dologról szólt. De a tudat, hogy Sabaku no Gaara ismét Kazekage lehet saját otthonában, újabb reménnyel töltötte el mindenki szívét. Sokan megfogadták, hogy még keményebben fognak dolgozni azért, hogy hazájuk soha többé ne kerüljön az ellenség keze közé. Közben megtudták, hogy Koruga büntetést kapott, de elszökött és ki tudja merre jár. Sejthető, hogy várna a megfelelő pillanatra, hogy Gaara-n bosszút álljon. De amíg egy sunagakurei ninja is lélegzik, addig az esélye rá igen csekély. Senki sem fogja hagyni, hogy még egyszer térdre kényszerítsék szeretett vezérüket.
Aztán egy nap Abuso felkereste Nanja-t, és megköszönte mind azt, amit Gaara kiszabadításáért tett.
- Ezt együtt csináltuk. Közösen, szeretett hazánk és az itt élők érdekében. A Te kitartásod és akaraterőd Koruga-val szemben lenyűgöző volt. Nem is tudom, mit tettem volna a helyedben. Hálás köszönetem, amiért együtt harcolhattunk Gaara-sama-ért!
Nanja is meghajolt Abuso előtt és ő is ment a dolgára. Hazament, pici kis házába, amit pár héttel ezelőtt fejeztek be. Kezdett esteledni, ő pedig még mindig érzi sajgó lábait, a fejéről nem is beszélve. Ágya mellett pihen Bo-ja, amit visszakapott miután megtalálta a fegyvertárban. Lassan, de annál magabiztosabban áll helyre az élet Sunagakure-ben. Nanja pedig elhatározta, hogy elsajátítja a Bojutsu minden féle módját, kerül amibe kerül. Többször nem fog olyan könnyedén áldozatául esni senkinek.










( Ezer hálám a kalandért, nagyon élveztem  Very Happy remélem a közeljövőben is lesznek közös kalandjaink így hármasban :v  Very Happy
avatar
Nanja
Játékos

Taijutsu Pontok : 109

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 450

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Ootsutsuki Kaguya on Vas. Okt. 01 2017, 10:51

//Hiromi Akio//

2 hónappal azután, hogy visszatértél a csatamezőkről, már ismét Sunagakure kapujában állsz, ahol megint csak Gaara a Kazekage, nem pedig egy Iwa kirendelt kormányzó. Miután a konohai felmentősereg a Tűz Országába vitt vissza, a háború végével nem engedhettek ki a Sunai menekülttáborból, ezért a semmittevéssel kellett töltened az időd. Még csak meg sem kérdezték, hogy szeretnél-e Konoha ninjája lenni, vagy szeretnél-e dolgozni, egyszerűen csak kaptál egy "köszönöm"-öt, és kész. Hát ezt érdemli egy háborús hős, aki megannyi ártatlant megmentett? Legalább, akiket kiszabadítottál, azok hálásak voltak. Lehetett volna rosszabb is... hiszen kimentettek. Legalább adnak enni, még ha az csak egy naponta háromszori ráció is, melyben választék nincs, és legalább van hol aludni, még ha az egy koszos pokróc is a földön.

Sunagakureiek közt voltál, menekültek között, kiknek társaságában hallhattál pletykákat. Már Konohában is az a hír járta, hogy a Kazekagét kiszabadították, és petíciót nyújtott be a Szél daimyo-nak, azért, hogy visszakaphassa a Sunagakurét. Vér és további áldozatok nélkül akarja visszanyerni hazátokat. De vajon sikerülhet? A háborúnak tényleg vége van? Ugyan. Egy-két héttel később azonban, az a hír járta, hogy sikerült. Sunagakure ismét a Sunagakureieké.
Neked se kellett több. Talán a semmittevést nem bírtad tovább, vagy útra kellett kelned, hogy lásd a saját két szemeddel, vagy szimplán honvágyad volt, de akár hogy is, útra keltél. A menekülttábor hamarosan ígyis-úgyis megszűnik létezni. Két hónapnyi semmittevés és várakozás után végre csináltál, csinálhattál valamit. Talán rá kellett szedned magad, talán könnyen ment, de az utad a Szél Országába, azon belül is Sunagakuréba vezetett.

És most itt vagy. Amennyiben valahol rajtad van a fejpánt, mely otthonodat jelzi, visszatértedet a helyiek egy mosollyal nyugtázzák. Iwai zászlókat égetnek a kapun kívül, a kapukon belül pedig barkácsolnak. A Kazekage palotájából, a tetőn keresztül, pedig maga Gaara néz le a népére. Mintha egy napot sem öregedett volna, alig fellelhető mosolya még mindig büszke, és szívélyes. Tehát tényleg igaz. A Kazekage újra a Kazekage. Sunagakure már nincs többé ellenséges kézen. Olyan, mintha az iwagakureiek itt sem lettek volna. Bár a háború sebhelyei még látszanak (például a börtön falán egy hatalmas lyuk tátong, melyet még a falun kívülről is láthattál), néhányan végtagokat vesztettek, vagy arcukban láthatod, hogy még mindig családtagjaikat, barátaikat gyászolják, de mindannyiukban ott van a remény, egy szebb holnap felé.
Ki gondolta volna, hogy a háborúnak valaha vége lesz? És ki gondolta volna, hogy Hiromi Akio, egy nap, visszatérhet Sunagakuréba, mely már nincs ellenséges kéz alatt? Ismét van otthonod. Bár, biztos, hogy ez olyan érzésekkel tölt el, mint amilyenekkel kellene?
- Hé, te. - jön oda hozzád egy férfi, akin szintén sunagakurei fejpánt lóg, az egyenruhájából ítélve vélhetőleg egy jounin. - Te nem Hiromi Akio vagy?
Felismert. Minden valószínűség szerint benne vagy a nyilvántartásban.
- A konohai menekülttáborból jöttél? Már odáig is eljutott a hír? - kérdezi mosolyogva.
Szívélyes fogadtatás. Először a helyiek mosolya, aztán pedig ez a férfi sem úgy jön oda hozzád, mintha szellemet látott volna, hanem tárt karokkal üdvözöl. Hogyan válaszolsz? Mit érzel egészen pontosan... és mihez akarsz kezdeni?

//Az elmúlt 2 hónapból annyit írsz le, amennyit akarsz. Teljes szabadságot adok neked, persze észszerű határokon belül. Csak ügyesen! Very Happy//
avatar
Ootsutsuki Kaguya
Mesélő

Specializálódás : Szadizmus

Tartózkodási hely : A Holdon Napozom


Adatlap
Szint: S
Rang: LvL99
Chakraszint: Forthehorde

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Hiromi Akio on Szer. Okt. 11 2017, 00:10

// Kaguya //

Hajam sűrűsége szememet borítja, ez van ha nem törődünk vele kellően, meg persze a hátra hajtott fej sem segít. Egy ideje már próbálom aktívan nyugtatni az elmémet, elvégre a nyomasztó álmok és napszaktól függetlenül bevillanó képek nem éppen vannak ínyemre. Mielőtt egyből rosszra asszociálna akárki is, nem, nem rémálmokról van szó. Igazából elég nehéz elmagyarázni, csak kényelmetlen az egész.
- Ki és be. - Légzésemet kontrolláltam szokásos metódusokkal. Anyám persze, ha így látott egyből csókot lehelt homlokomra, ezáltal is segítve a procedúrát. Nagyjából ennyiből álltak a napjaim, mióta hazaértem a börtönből. Ennyiből és persze megannyi gondolatból és kérdésből. Természetesen segítettem anyámnak, amikor csak tudtam, ezzel is lefoglalva magamat. Apró dolgok megelőzése érdekében cselekedtem főleg, mint hogy ne nyúljak kunai tőrért, ha madarak tovaszállását hallom, meg persze ha mások figyelmét élvezem, akkor ne legyen kényelmetlen érzésem.
Amióta csak visszaértem rehabilitálódok, mintha az idő vasfoga már nem is kattogna rendesen és bőven olajozásra volna szüksége. Hol gyorsabb napokat élek, hol iszonyat lassúakat. Persze a helyzet maradt ugyanaz. Édesanyám látványa a harcok után tisztázta velem, hogy ő az egyetlen boldogság életemben, hogy ő volt az, aki igazán erőt adott, amikor én nem tudtam meríteni saját magamból. A menekült státusz is maradt úgy ahogy volt. Egy virtuális vállba veregetést kaptam életem kockáztatásáért és... Ennyi. Az apró lakás amivel anno megszántak üresebb lett, elvették ágyainkat, révén a sérülteknek nagyobb szükségük van rá. Nehéz ilyen tényekkel veszekedni, főleg, ha egy medikus ninja az anyukád. Egy pokrócon aludtunk a földön, néha összebújva az esti hidegek ellen védekezve. Ne ítélkezzen senki, én ilyenkor már aludtam, amikor anyám karjaiba zárt. Mellesleg kinek van szíve ellökni az anyját magától? Mindegy is, tudtam, hogy nem fog sokáig tartani a helyzet. Legalábbis ezt gondoltam, ám 3 hét után már kezdtem akarva-akaratlanul is felvonni lelki szemöldökeimet.
- Alszol? - Kérdezte édesanyám egy éjjel.
- Már nem.
- Oh, jó, jó. - Kis szünet. - Meséltél arról a lányról a hajón... Gondolsz még rá?
- Hajnali kettő óra van, anya.
- Csak hát beszélsz álmodba és mindig róla motyogsz. - Szavaira nem tudtam felelni, nem csak azért mert váratlanul ért, hanem magam sem értettem az egészet. Így hát egy taktikus témaváltásra adtam a fejem az álomvilágom mihamarabbi elérése érdekében.
- Tudod, elengedhetsz. Már három hete csak szorongatsz álmomban.
- Csak... hiányoztál. Nem akartalak elveszíteni. Most sem akarlak.
- Ha kinyomod belőlem a szuszt az nem segít. - Éreztem szorításának enyhülését, majd idővel pár könnycseppet a hátamon. Nagyot sóhajtottam, kívül-belül. Nem esett jól, ahogy bizonyára anyámnak se érzéseinek felismerése.
- Te is hiányoztál nekem. Most már itt vagyok és egyáltalán nem tervezek mellőled tágítani. - Éreztem egy kis enyhülést a szívében, miután is mindkettőnket elnyomott az álom. A napokban természetesen enyhültek a negatív érzéseink, mint ahogy félelmeink is. Egy nap eljutottam arra a pontra, hogy többé-kevésbé elfogadtam a velem történteket és magamévá tettem a tapasztalatot. Eldöntöttem, hogy elhatárolódok a shinobiságtól, mint fogalom, hisz nem éreztem magam annak mióta visszatértem. Főfegyveremet kevésbé ártalmasra cseréltem, így a kunaik és egyéb szúrófegyverek helyett egy bo kapott helyet az arzenálomban. Egy konohai árustól vettem a megtakarított pénzemből. Anyám szemében mintha láttam is volna a helyeslést. Lehet ő is túl sokat látott már? Miket beszélek, egy orvos sokkal többet lát, mint a legtöbb ninja. Biztos vagyok benne, hogy támogatta a kevésbé halálos fegyverválasztásomat. Még egy nap viccelődött is, hogy jó lesz majd sétabotnak a sivatagban, ha hazaérünk. Természetesen ez mosolyogtató távoli kép volt, míg nem egy hónapnyi bo stílus és érzék tanulás után elérkezett a jó hír hozzánk is. Hazamehettünk. Még aznap bepakoltunk és indultunk is, nem kellettek plusz szavak, vagy visszavágyó beszédek, azt az odaútra tartogattuk. Amit mellesleg 3 és fél nap alatt tudtunk le, eddigi leggyorsabbként betudva.
Odaérve és a homokot megérintve, tudtam, jó helyen vagyok. Nem feltétlen helyileg, sokkalta inkább lelki úton. Szülőfalum bársonyos ölelése az itteniek mosolyában, a levegő illatában és a föntről letekintő kazekage büszke kisugárzásában kapott színteret, megannyi dolog mellett. Akarva-akaratlanul is összenéztünk anyámmal, majd mosolyogva emeltem intésre kezemet egyenesen Gaara személye felé. Ő is börtönben sínylődött, mint én és ő is pont ugyanolyan bajtárs, mint akiket menteni próbáltam... Beszélnem kellett vele, tudtam jól.
Ekkor szólítottak meg felkaromon található fejpántomat megtekintve. Szóra nyitom számat, mire anyám közbevág.
- Ez a kis krapek? Igen ő a híres Sunagakurei géniusz, aki összemossa a színes alsóneműt a fehérrel. Háhá! - Borzolta össze hajamat vadul védőangyalom és egyben főállású leégetőm. 
- Igen, én volnék. - Felelnék egy fél mosollyal. - Ő pedig a bájos édesanyám, Kenichi Keiko. Ha én benne vagyok a nyilvántartásban, akkor ez a bany... - Milyen szép a homok. Mondjuk ilyen közelről nem akartam látni. 
- Hehehe. Szóval igen, jó újra itthon lenni, mintha mi sem változott volna. - Kis szünet, körbenézés és a fejem elengedése után folytatta. - Noha, jobb lenne más körülmények között. - Hangsúlya fájdalmas, de érezhető a boldogság benne. A szívélyes fogadtatás jól esett mindkettőnknek, hisz olyan érzés volt, mintha mind egy nagy család lennénk. Talán azok is vagyunk.
- Kazekage-samaval szeretnék beszélni, ha lehetséges. - Pillanatnyi szünet és anyám felé fordulás. - Anyám nélkül. - Ő értetlenül néz, de nem szólal meg, ahhoz túl jól ismer, túlságosan is belém lát. Ha sikeresen a faluvezető elé járulok, akkor egy mély meghajlással köszönök és az első adandó alkalommal belekezdek mondanivalómba (természetesen már kiegyenesedve).
- Nem akarom pazarolni az idejét kazekage-sama, tudom, bőven van dolga. - Mély levegőt vennék, majd határozottan szólnék. - A frontról visszatérve rengeteget elmélkedtem és rá kellett jönnöm, hogy mélységeset csalódtam a shinobi létben. Egyenlően méltatlan és hirtelen halál részesei lettek ellenségeim és azok az emberek akiket menteni próbáltam. Láttam a halál közeli arcát, tény, de nem ez rémített meg igazán. Sokkalta inkább a történések miértje... Így hát döntöttem. Vándorútra akarok menni, hogy új értelmet nyerhessek létezésemnek és talán új hitet találjak a ninjak igazi céljai mögött. - Már ha egyáltalán vannak. Persze ezt nem mondhatom a kage szemébe, nem akarok árulónak tűnni. Mindenesetre biztos észrevenné fancsali hangsúlyomat a shinobi és a ninja szóknál. Nem tehetek róla, így éreznék ezek irányába. Megvetéssel és mély hitetlenséggel.

// A bo árát természetesen levonnám magamtól. Tudtommal 5000 ryo, de ezt te határozod meg. //
avatar
Hiromi Akio
Játékos

Taijutsu Pontok : 55

Tartózkodási hely : Biztos valahol elmélkedik


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 445

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Ootsutsuki Kaguya on Csüt. Okt. 12 2017, 14:04

//Hiromi Akio//

Édesanyád leégetésedre tett kísérletét az ellőtted álló sunai jounin csak egy mézes-mázas mosollyal nyugtázza, elvégre, mindenkinek van anyja. Ezután közlöd, hogy a Kazekagéval szeretnél beszélni, a férfi pedig bólint, majd útba is igazít. Mivel édesanyáddal egy pillantásból megértettétek egymást, őt a férfi tovább kíséri, hozzád pedig két új fazon jön be, vélhetőleg azért, hogy meg ne próbálj semmit. Elvégre, első az elővigyázatosság, hiszen Sunagakure messze a legrosszabbul járt az összes háborúban résztvevő nemzet közül. Bár azért nyíltan nem mondják ki, hogy rád jöttek vigyázni, azt kiolvashatod a sokat látott ninják arcából, hogy szeretnének bízni benned. Túl sok jutott a háború szörnyűségeiből ennek a falunak, bár most, erősebbnek néz ki, mint bármikor, a sokatmondó tekintetekből kiolvashatod, hogy a helyiek arckifejezése nem sokban különbözik a menekülttáborban látott emberekétől. Ahogy végigvezetnek a falu főterén, még mindig láthatod a pusztítás nyomait. A legszembetűnőbb a börtön állapota, amely szinte romokban van. Még emlékezhetsz az épület hátsó részén tátongó lyukra mely már a falun kívülről is látszódott. A legtöbb házat renoválni kell, vagy teljesen lebontani és újjáépíteni, elvégre egy doton-elemű ninjának, a homokkő manipulálása sem okozhat gondot, ha eléggé képzett.

Vajon mi történhetett itt Iwa és Suna között? Senki sem jutott ki Sunából egy idő után, így rendkívül kevés beszámolót hallhattál az itt zajlottakról, annyi azonban megvan, hogy egy Koruga nevű S-rangú iwai shinobi volt Sunagakure kirendelt kormányzója, és ő volt az, aki ahelyett, hogy kivégezte volna Gaarát, rabigába taszította a népet azzal, hogy meggyengítette, és béklyókba zárta magasztosságának szimbólumát. Rémtörténeteket is hallhattál arról, hogyan bánnak az itteniekkel az iwagakurei shinobik. Fogalmad sincs, mi váltott ki ilyesfajta gyűlöletet a két nép között, és egyáltalán honnan indult ez az egész. De mint már tudhatod, és tapasztalhattad is, a hatalom megrészegít... szóval lehet, hogy csak erről szólt az egész. Erőfitogtatásról, és a vesztes fél megalázásáról. Annyi azonban bizonyos, hogy Sunagakurét egy katonai bázissá akarták alakítani. Az idevezető úton a sivatagban, a távolban láthattál is egy erődöt, magasra tűzött, büszke iwai zászlókkal, melyek azonban már rég megkoptak, és veszítettek fényűző mivoltukból. Már nem a győztes, domináns feleket képviselik, hanem egy olyan nemzetet, amit a legtöbben megvetnek, és cselekedeteik miatt elítélnek.
Sunagakure lobogói azonban büszkén süvítenek a szélben, ez a legjobban pedig a Kazekage palotája előtt tűnhet szembe számodra. Amint odaértek, a két shinobi máris megálljt parancsol, és gyorsan át is kutatnak. Ezt eddig vajon miért nem tették meg a kapunál...? Ó. Hát azért, mert ha eddig megpróbáltál volna bármit, szó nélkül végeztek volna veled. Hallhattál történteket arról is, hogy néhány sunai, a jobb élet reményében, vagy a családjuk miatt, átálltak Iwához. Te is lehettél egy közülük. Végülis, megbocsáthatod nekik, hogy nem tudhatták. Legalább nem hurcoltak meg, és közéjük valónak kezeltek, nem csak azért, mert minden sunaira szükség van, hanem mert a Homok népe egyszerűen ilyen. Főleg Gaara vezetése alatt. Jóban, és rosszban is összetartanak... de ez nem mindig volt így.
Kétségkívül, Gaara az az ember, aki képes volt összetartani Sunagakurét, még annak ellenére is, hogy a börtönben senyvedett, és ő kovácsolt belőlük egy olyan összetartó népet, mint amilyen most. Bár a háborúnak is szerepe volt abban, hogy a népet összetartásra és egymás megbecsülésére sarkallja, talán jobban is, mint bármikor, így talán azt is el lehet mondani, hogy végső soron, Sunagakure jött ki a legjobban, és a legrosszabbul a háborúból. Vajon te hogyan hagyhatod magad mögött életed ezen szakaszát?
Miután a shinobik átkutattak, mutatják neked az utat befelé. Akarva-akaratlanul is nagy levegőt veszel. Fejben már lejátszottad, mit akarsz mondani Gaarának, útközben pedig láthattad, hogy már levonult a tetőről, és visszatért az irodájába. Ahogy belépsz, és felmész a lépcsőkön, láthatod, hogy ez az épület is megsínylette a háborút, de inkább... spirituális, mintsem szabad szemmel látható szempontból. Ugyanakkor, Sunagakure szíve ez a hely, és tesz is azért, hogy a tied is a helyén legyen. Kisebb egyeztetés után bebocsátást nyersz Gaara irodájába, ahol amint belépsz, egy rendezett íróasztalt láthatsz, melyen a Kazekage kalapja van, mögötte pedig magát Gaarát láthatod, amint az ablakán tekint kifelé, és kémleli a tájat. Megfordul, és mély, zöld szemeivel egyenesen a tieidbe pillant. Sokkalta... másabbnak néz ki, mint volt. Nagyon le se lehet írni azt az érzést, ami most végigmegy benned, ahogy találkozol a Kagéddal. Mit is gondoltál róla...? Egyáltalán változott a szemléleted? Csendben vár. Mintha olvasna benned. Valószínűleg helyénvaló lenne valamiféle gesztussal üdvözölni, aztán bele is kezdhetsz a mondandódba. A fejedben már begyakoroltad, de kétszer is át kell gondolnod, mit akarsz mondani, meg kell fogalmaznod a fejedben, és hangot adnod az érzéseidnek.


//Ha a bo 5000 ryo-nak van felírva, akkor annyi. Az egy hónap alatt lehetett alkalmad megvenni, így írd fel az adatlapodra, és vond le a megfelelő összeget. Azonban, mivel csak egy hónapja használod, és magadat oktattad, még bőven csak egy kezdő szintjén állsz, és ne felejtsd el lejelenteni a fegyverforgatók besorolása topicban, azaz itt. Ezen felül, következő poszt ide: http://narutohun.niceboard.org/t29-a-kazekage-irodaja //
avatar
Ootsutsuki Kaguya
Mesélő

Specializálódás : Szadizmus

Tartózkodási hely : A Holdon Napozom


Adatlap
Szint: S
Rang: LvL99
Chakraszint: Forthehorde

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Jiraiya on Kedd Nov. 14 2017, 17:00

// Yonmare Abuso - Homokszív //


Két hónap telt el a háború végének bejelentése óta, a helyzet mégsem változott túl sokat... 
Sunagakure no Sato elkezdhette a helyreállító munkálatokat: Mielőtt a civileket visszatelepítették volna a faluba, az önkéntesek és a megmaradt Haderő eltakarította a falut fájó emlékekként beszóró törmelékeket és hullákat; A víztározót is helyreállították, valamint rendszerezték a dokumentumokat. A titkosított információk egy része feltörésre került és Iwagakure komoly tudás birtokába juthatott, ám a rejtett tárolók és a szinte feltörhetetlen, bonyolult Akadálypecsétek rendkívüli védelemként szolgáltak ezekre az időkre is, így sem a Kazekage, sem pedig a Jouninok Tanácsa nem talált arra utaló jelet, hogy a falu legfontosabb féltve őrzött titkai kiszivárogtak volna. Rövidesen Sunagakure felvette régi alakját, a civilek pedig elkezdtek visszaáramolni a faluba. Konohából és a Medvék Országából érkeztek, valamint a Szél Templomából. Konohából vizet, növényeket és néhány haszonállatot hoztak, melyek bár nem élhettek meg a sivatagi körülmények között, de levágásuk késleltetése friss húst eredményezett. A Szél Templomától vajmi kevés adomány érkezett, lévén maga a templom is adományokból élt, ám segítő kezet tőlük szerzett a falu leginkább. A Szerzetesek kemény munkákat vállaltak a falu renoválását illetően. A Medvék Országából élelem és felszerelés érkezett, amit a falu természetesen fogadott, a Kazekage pedig eldöntötte, hogy a segélyeket mind egy szálig vissza fogja fizetni és sosem felejti el a két nemzet jó szándékát. 
A főbb épületek, védművek és az ipari területek már teljesen újjá lettek építve, ám a lakóházak még mindig szörnyű állapotban voltak. Az elmúlt két hétben ezen épületek újjáépítésén fáradozott a falu. A Civileket nagyobb gyárakban, csarnokokban és egyéb közösségi területeken helyezték el, a Ninják pedig a város védműveiben kaptak helyet. Egyesek Sunagakure börtönében szálltak meg, hiszen már csak ott volt hely, de a legtöbb, szörnyűségeket megélt Ninja inkább aludt a szabad ég alatt, mintsem azokban a cellákban, ahol egyesek szerint még most is lehetett hallani társaik fájdalmas üvöltését... Abuso is járt ezen falak mögött, látott egy szárnyat, melynek cellái és falai, padlója és plafonja vérrel volt átitatva. A hullákat már eltüntették, de itt komoly mészárlás folyt. Ami azt illeti ez a terület, a nyugati szárny volt az egyetlen ilyen rész, ahol a múlt vizuálisan is megkísértette az embert, minden más terület már csak az emlékek fájdalmától váltak kísértetiessé és hátborzongatóvá. 
Egy nappal ezelőtt járt itt Abuso, s most lehet, hogy a rémálom, mely megkísértette őt és felriasztotta álmából pont amiatt a hely miatt keletkezett.
A fegyvertárolók iroda és pihenőrészlegén kapott szállást több másik társával. Ő egy pihenőszobában volt, ahonnan a kanapékat és székeket mind elvitték, csak futonok maradhattak. A három másik társa akikkel egy helyen teljesítettek általában szolgálatot, vagyis egy helyre rendelték ki őket a helyreállító munkálatokhoz, most mélyen aludtak. Abuso-t viszont szörnyűséges rémálma riasztotta fel. Csak ő tudhatja, hogy mit álmodott, de szíve majd kiugrott a helyéről. Dühös volt, mérhetetlen haragot érzett, melyet nem tudott hova tenni. Jobb keze remegett, szeme rángatózott. Testéről izzadtság folyt, s irtózatosan kiszáradt...
Egyetlen ablak volt a pihenőszobában, melyen keresztül a Hold ezüstfénye szivárgott be. Még javában éjszaka volt.


// Helyszínleírás: Abuso az első emeleten van, a szomszéd szobába egy ajtó vezet át, az a Teakonyha, ahol egy fatüzelésű tűzhely helyezkedik el, valamint egy polcon 1l-es kulacsokban 5 palack víz. A konyhában minden megtalálható ami a teakészítéshez szükséges. Kilépve a folyosóra lefelé vezet egy lépcső, mely az alsó szinteken lévő fegyverraktárakba vezet, itt van az épület kijárata is. Még lejjebb menve a pincébe szintén fegyverraktárak találhatóak, ám ezen raktárak pecséttel zártak. Ha nem megy le, hanem balra indul, akkor ott egy nagyobb erkélyt lát, melynek ajtaja résnyire nyitva van és kellemesen hűsítő, friss, sivatagi szellő fúj be rajta.
A várakozásért +15 Chakrát írok jóvá neked és +10 TJP-t. //

_________________
° Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
° Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
° Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
° Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
° Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
° Akira --> "Tartozni valahová..."
° Saigo --> Egy "B" szintű küldetés
° Abuso --> Homokszív
° Kawachi --> ???
° Datara --> Nawabare no Jutsu
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Yonmare Abuso on Pént. Dec. 08 2017, 00:52

Homok, Jiraiya szív


Abuso fáradtan törli meg homlokát. A poros és vizes arcán újabb csíkot húz kezével, lassan az egész fejét beteríti a saras massza. Míg ő két kezével, felhasználva a homokot, az épület támpontjait építi, addig a skarabeuszokat az idevont homokköveket pakolnák fel, s formáznák meg a falait. A shinobi által felhúzott homokot egybevonná, s megszilárdítaná az egészet, ezzel még egy réteggel megerősíthené a sérült épületrészt. Fárasztó munka volt, de Abuso élvezte. Remélte, hogy saját kérésre az Akadémiához közeli épületekhez rendeljék ki hogy minél hamarabb tudjanak a kisebbek ismét iskolába járni. A Nanjaval való találkozása ráébresztette a fiatalabbak fontossága. Ugyan saját gyermekét elveszítette a háborúban, mégsem tudott lemondani a gyerekekről. A fiatalok képzéséről. Edzésük fontosságáról. Ennyi év után...már a háború kitörésekkor örök remetének bélyegezve magát száműzött lett saját hazájában. A sivatagban nevelkedett férfi nem lelhetett hazára a végtelen dűnék között, ha nem ragyogott a város a szívében. Most pedig itt van. S két kezével és minden erejével azon van, hogy ismét lakhatóvá tehessék a visszafoglalt városukat, s végre, annyi idő után, Sunagakure ismét az otthonuk lehessen. A város már szabad, de Koruga rémtettei erősen rányomták a bélyeget a falura. A város kellő megsegítést kap a szomszédos szövetségesektől, legfőképp a Tűz és a Medvék országának hozzájárulása elegendő volt ahhoz, hogy a falunak minden lakója, ha vért is izzadva, de rendbe rakhassa és visszaépíthesse otthonát. 
Sötétedett már, mire befejezték az utca nagy részét. Fáradtan indult vissza az ideiglenesen kialakított szállásra. Abuso megállt a börtön kapuja előtt, majd felnézett a magasba. Ugyan nem egyszer esett már meg, hogy a Skarabeuszt elfogták, vagy épp feladta magát, hogy időt húzva bejuttathasson néhány társát, s várva a megfelelő pillanatot, magára hívott minden figyelmet és törődést. Abuso erős ember volt, megedzették az évek. Azonban a tudat, hogy saját hazájában kínozták meg oly mértékben, mely jóformán az életébe került. Az összes börtön közül ez fájt számára a legjobban. Nem a fizikai bántások, hanem a tudat, hogy Iwagakure egyszer elfoglalta a várost. S hogy az a buzi még mindig életben van, és lapít valahol. 
Abuso összeszorítva öklét, emelte vissza az ajtóra tekintetét, majd indult meg előre. Benyitott, majd a folyosókon végighaladva, a lehető leggyorsabban elérné a lakosztályát. A véres falak látványa csak az első napokban sokkolták, emlékei mindig visszatérnek, mennyi átkozott földtúró volt itt, ám valamilyen szinten nyugtatta a tudat, a felfestett vér nagy része az iwai kutyáké. Tudja, mert javarészt ő mázolta fel a kioltott belekkel. 
A fáradt shinobi belépne rezidenciájának nem éppen otthonias térségébe, majd enne néhány falatot a földön, s lekuporogna az egyik még szabad, s el nem vitt futonon. Abuso évekig aludt a hideg esti homokban, s kelt a perzselő szemek égetésére. Órákon át feküdt a dűnékben, miközben csak várt és várt. Számára a párna és a szivacs luxus, így örült is valamelyest a szállásnak. Elfeledte már az otthon melegét. A család környezetét. Túl sokszor vesztett már, s ezért inkább választotta a magányt. Gaara kiszabadításkakor azonban új remény csillant fel, s tette ismét az érzés iránti vágyakozás rabjává a shinobit. Abuso félt, de érezte, talán még sohasem volt ennyire otthon, mint most. Az új otthonukban, melyet az ő idején építettek fel. 
A skarabeuszt hamar elnyomta az álom, miután megmosva testét és arcát, aludni tért. 
***Ezt saját felelősségre, illetve csak ha az én lehetőségem az álom megírása***
Abuso kipihenten ébredt fel. Egy jóleső nyújtózkodással kiropogtatná elgémberedett derekát és karjait, majd egy jóleső ásítással nyugtázná az akrobatikus mozdulatsorozatot. Robbanást hall az ajtó felől. Abuso kipattan ágyából, majd az ajtóhoz rohanna. Miután kinéz a folyosón talán egy tucatnyi katonát lát meg iwagakurei ruházatban. Mind a skarabeusz szobáját célozná meg, majd heves rohamban indulnának meg. Abuso magára zárja az ajtót, majd az asztalhoz siet. Felöltené ruházatát, és fegyvereit, majd a bogarakat is felkészítve várná a rohamot. Az ajtó hamar feladja a sziklák csapásait, s tokostul törne ki a falból. A szobát vagy négy tucat shinobi rohanja le, Abusot pedig alig fél perc alatt térdre kényszerítik. Erősen megrugdossák, mielőtt két kezét eltörve, a földön húzott lábakkal vonszolnák ki a folyosóra, majd onnan abba a cellába, ahol Koruga emberei megkínozták őt. Abuso tehetetlen volt, beszélni nem tudott, arca felduzzadt, vér tömítette el a száját, törött kezeinél fogva vonszolták egészen a celláig. Mikor beértek Abusot a földre dobták. Mikor nagy nehezen fel tudta emelni a vérrel áztatott poros arcát, kitágult a szeme. Alig öt méterre Koruga épp hátulról erőszakolta a Homok vezetői karját, köztük éppen Abuso érkezésekkor, a Kazekaget, Sabaku no Gaarat. A vörös hajú Kazekage, a kegyetlen közepette sírt és üvöltött. Koruga sminkes pofája látszólag nagyon élvezte a szexuális vágyainak kiteljesedését. Őrült nevetése elnyomta Gaara sírását. A magatehetetlen, megbéklyózott vezéri kar nehezen tűrte a megpróbáltatást. Szenvedtek, sírtak, haldokoltak. 
- Látod, te kutya. Megmondtam, hogy meg fogom baszni az országodat. És téged is meg foglak. - üvöltötte hangosan, sátáni nevetés kíséretében a kisminkelt kormányzó. 
***
Abuso riadtan ülne fel az ágyán. Heves szívverését még hevesebb lihegés zaja nyomná el. Izzadt és remegett. 
- Ah...a kurva anyád! - Az ágy szélére ült, miután tudatosult benne, hogy az egészet csupán álmodta. Azonban az emlékek még elég frissek voltak, hogy ne elevenedhessen fel Iwagakure rémtettei. Abuso két kezébe akarta borítaná arcát, ám jobb keze önakaratosan remegett, míg szemei sarkai egyre többször rándultak meg. Felkelt, majd kisétált. Levegőre van szüksége. Meg egy cigire. És egy teára. Teát talál egy szobával arrébb. Cigit pedig a kabátzsebében*. Miután a chunnin felöltene némi ruhát magára, a Teakonyhába sétálna. Az első csészét elejtené, míg a másodikat túlcukrozná a remegő kezével. Végül arra a döntésre jutott, hogy bal kezével fogja összetenni az egészet, s mindaddig a bal kezében lesz a csésze, amíg ki nem ér az erkélyre. 
A fekete ég csillagjaira feltekintve Abuso helyet foglalna, majd rágyújtana, s beleszürcsölne a meleg teába egy kortyot. 
- El kell fognom azt a buzit. Nem nyugszom, amíg ki nem tépem a nyakát annak a ribancnak!
Abuso mérges volt, ám tudta jól, Koruga egy ideig kivonta magát a forgalomból, s valahova mélyre elrejtőzött. Nem fog rátalálni egykönnyen, és ha rá is találna, egyedül, a jelenlegi állapotát tekintve alig ha ellenfele lehet, így Abusonak is türelmesen kell várnia, és tanulnia mindaddig, amíg az a buzi elő nem tolja ismét a seggét. Akkor pedig levadássza és megeteti a skarabeuszokat. 


*Cigaretta, az elmúlt időszakban vásárolta meg a boltban, szeretném állandó tárgyként felírni az adatlapra, árat a mesélőre bízom. 
avatar
Yonmare Abuso
Játékos

Taijutsu Pontok : 71


Adatlap
Szint: B
Rang: Chunnin
Chakraszint: 445

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Sunagakure utcái

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

7 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.