A Vég völgye

2 / 6 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Hikari Ayame on Szomb. Nov. 02 2013, 14:01

Madara
Koroshiya kijelentése után nemsokkal már Konoha utcáit szelem át, a lehető leggyorsabban. Nem gyakran járok a Végzet Völgyébe, de már jártam arrafelé, amikor átutazóban voltam Kumogakure no Sato-ba. A völgy Yugakure, Otagakure és a Tűz Országának közös határán van, és körülbelül fél napra innen, ha folyamatosan haladok. Ha nem állok meg gyakran, akkor hamar odaérhetek, és vissza is hozhatom a növényt minél hamarabb. Én pedig nem tervezem, hogy letáborozok útközben, vagy hasonlók. Az egyetlen dolog, ami miatt aggódom, hogy nem ütközök e ellenséges csapatokba, elvégre mégiscsak háború van. De ilyenkor biztos fokozottan védve vannak a területek, és ha látják, hogy Konohai ninja vagyok, akkor biztos nem támadnak majd rám. Meg amúgy sem hiszem, hogy máris Konohát vennék célba az ellenséges csapatok. A szövetségben vannak sokkal gyengébb falvak is, miért is támadnának az egyik legerősebbre rögtön az elején? Úgyhogy nyugtázom magamban, hogy nem lesz baj, s így megyek el a kapuig, majd mutatom fel az engedélyemet, hogy egy küldetés erejéig elhagyhatom a falut. Különben kétlem, hogy kiengednének.
 - Vigyázz magadra Ayame! - mosolyog rám a városkapunál figyelő chunin, akit még az akadémiáról ismerek, pár évvel fölém járt.
 - Az vigyázzon magára, aki belém mer kötni - mutatom fel a hüvelykujjamat, és úgy állok be, mintha én magam lennék a Hokage, majd búcsút intve a kedves nőnek, már tovább is állok.
Gyorsan szedem a lábamat, és faágról faágra ugrálva süvítek át az erdőségeken. Próbálom beosztani az erőmet, mert ha az elején túlzottan megerőltetem magamat, akkor a végére egy lépést sem fogok tudni megtenni. Kellemes, de azért mégiscsak sietős léptekkel süvítek el a falombok között. A falutól távolodva egyre kevesebb emberi hangot hallok, és egyre kevesebb kezdő genincsapatot vélek felfedezni, ahogy háziállatra vadásznak, vagy szemetet szednek, a legalapvetőbb kis küldetések véghezvivése végett.
Az erdő csendes, mégis hallani az állatok zaját, ez pedig szintén nyugtatólag hat rám. Nem szeretem a túl nagy csöndet, az hátborzongató és vészjósló egyszerre. Mikor Koroshiya-samával a vérmintákat vittük a kórházba, akkor sem sült ki semmi jó a halálcsöndes erdőből. Sőt mi több, ha nem lennék olyan baromi leleményes, mint amilyen ott voltam, akkor lehet ott döglök meg. Bár Koroshiya élete nem rajtam múlt, ő mégis csak ezerszer tapasztaltabb nálam. Még. Miközben azon gondolkozom, hogy valaha leszek e erősebb a mesteremnél, esetleg az összes ninjánál a faluban, hamar észreveszem, hogy a hasam koros az éhségtől, és mindjárt úgy kiszáradok, hogy a nyelvemet lassan körömreszelésre lehet majd használni. Itt az erdő közepén aligha találok kajáldát, de hála az égnek a mellettem csörgedező patak elég élelmet nyújt számomra. És ráadásul édesvizű, úgyhogy a szomjamat is olthatom vele. Hála az égnek, egy pillanatra kajak kezdtem azt hinni, hogy ezen a küldetésen a kajálással lesz a legnagyobb problémám.
 - Ayatsuito no Jutsu (Drót Csévélő Technika) - kapom elő a 10 méteres dróthuzalt, ami a kis poggyászomban lapul, és a chakrámat a talpamba irányítva ráugrok a tó vizére. Mintha horgásznék, de a jutsu használata kizárja azt a lehetőséget, hogy nem fogok semmit, és üres gyomorral indulok tovább. A chakrámat a drótba vezetve, a már régóta ismert jutsut használva, el is kapom a vacsorámat, és egy rántással kihúzom a vízből. Bármennyire is izeg-mozog a nagyjából alkarommal egyenlő nagyságú hal, még jobban összekötözöm a dróttal, és erősen fogom, amíg el nem hagyja az ereje, és kedvemre kivihetem a partra.
Odakint tüzet rakok - nem ám csiholok, mint az ősemberek, hanem meggyújtok egy gyufát és már is lobog a személyre szabott tábortüzem. Legalább fél órát tökölök a hal sütésével, mire csak-csak megsül normálisan - bevallom, egyszer bele is ejtem "véletlenül", mert elegem van a várakozásból. Na igen, ezért is utálok főzni meg sütni, mert hatszor olyan gyorsan nyelem be az egészet, mint amennyire idő alatt megcsinálom magamnak. Miután rendesen bekajálok iszok pár kortyot a tóból (lecsapolok legalább egy litert belőle) és mintha mi sem történt volna elindulok a Végzet Völgye felé.
 - Ayame, egy igazi túlélő vagy! - dicsérem magamat.
Órák telnek el eseménytelenül, miközben unottan száguldok a célom felé. Azonban mikor már végleg elegem lenne az egész utazásból, megpillantom a közelben a bal oldalon álló Uchiha Madara és a jobb oldalon álló Senju Hashirama hatalmas kőszobrát, miképpen egymással szemben állnak, harcra kész pozícióban.
avatar
Hikari Ayame
Játékos

Tartózkodási hely : valahol elvesztem


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 275

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Vas. Nov. 17 2013, 21:50

// Obotsu //

A Konohai ANBU fegyelmezett és érzelemmentes. Obotsu kis játéka azonban mindegyik jelenlévő elitből váltott ki némi haragot és dühöt, valamint késztetést, hogy szívesen megleckéztetnék ezt a pimasz fickót. De erre nem került sor és nem is követhették, csak a falu kapujáig, ahová már nem terjedt ki a hatáskörük. Egészen a Vég Völgyéig, nem volt senki az útjába és semmilyen izgalmas dolog nem történt vele. Talán csak céltalanul tört előre, hogy elérjen valahova, ahol majd ismét talál egy kis kalandot, vagy valamilyen izgalmas, érdekes dolgot, amivel érdekes lesz foglalkozni. Így érkezett el tehát a Tűz, Hang és a Gőz Országát elválasztó vidékre, a Vég Völgyéhez. Itt könnyített magán, meggyalázva az oly nagyra becsült ősöket és nagy harcosokat, majd indult volna tovább, amikor hirtelen, mintegy villám csapás, valami megzavarta az érzékeit. Vagyis, valamit érzett. A vízesés tetején állva, Hashirama és Madara között, Északról érkeztek az ingerek. Hang Ninják...
Három Otogakurei shinobi jelent meg a vízeséstől Északra. Vélhetően a határvidékeken őrjáratoznak és elnéztek errefelé. Mindhárom ninja maszkot viselt, amivel elfedték arcukat és csak a szemük látszott, valamint viselték a tradicionális Otogakurei Chuunin egyenruhát. Egyformák voltak, így nem lehetett megkülönböztetni őket. Még a magasságuk is egyezett. A középső pedig megszólalt.
- Ha Konohai Ninja vagy, ha Nem, utad itt most véget ér!
Hiába mondta emelt hanggal, szavait elmosta a vízesés csobogása, így csak alig halhatóan érkezett el hozzád az üzenet. Amint ezt végigmondta, már vették is elő kardjaikat, hogy végezzenek vele. Egyszerre támadtak, a szokásos bekerítő taktikával. Az egyik szemből, míg a másik kettő balról és jobbról. De természetesen a középső, 4-5 méterre tőled, felugrott a levegőbe, hogy a másik kettő, aki majd balról és jobbról intéz egy vágást, ne akadályozzák őt. Mozgásuk eddig nem mondható gyorsnak, de mögötted a vízesés, így ha nem akarsz zuhanni, akkor ki kell kerülnöd a három támadót.

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Obotsu Ryu on Kedd Nov. 19 2013, 16:00

A nagy semmittevés közepette Obotsu felfigyelt három érkező emberre, akik hamarosan útját fogják állni, még nem is sejtette, bár remélte, hogy ez szó szerint fog történni, és csata kell ahhoz, hogy továbbmehessen. A három delikvens óramű pontossággal érkezett meg utolsó útjuk helyszínére, a vízesés tetejére, észak felől, pontosan a volt Ryukai-os elé. A hang, melyett hallatott, valószínűleg a vezetőjük, vagy a fő kolompos, góré, ki tudja hogy nevezik, alig érzékelhetően szállingózott Obotsu fülébe, aki így nem sokat értett belőle, és azt is elég furcsa hangmélységnek tudhatta be, mintha gyerekek érkeztek volna.
- Nem hallom mit cincogsz öcsi. Lehetne kicsit hangosabban, vagy tegyél már valamit, hogy rájöhessek mi nyomja a szíved, mi az, mit egy idegennel kellett megosztanod. Vagy jól hallottam, megadod magad? - nevetett, és tette jól láthatóan a kezét kagyló alakban a füle köré, mutatva, egy szót sem értett az iménti nyavalygásból. Nem is kellett több az ellenséges alakulatnak, ha ezért, ha másért, de támadtak, mire a jounin rangú shinboi elmosolyodott. - Hát, miért nem ezzel kezdted drága barátom, kicsit hangosabb vagy megspórolhattad volna ezt a futkározást, odamentem volna én, hogy megöljelek, nem kell elém is fáradni, akkor hol marad az élvezet? - a mosolya egyre inkább változott, és szája széle már szinte a szeme körül mozgott, egy kis költői túlzással érve, de nem csak a kaján vigyor volt a reakciója eme cselekedetre, kihúzta hüvelyéből wakizashiját, majd felvette az alapállást. Egy normális ember ebben a helyzetben két féle képpen cselekedett volna, az egyik megfontoltan kiszámolja ellenfelei mozgásából, miképp szeretnének támadni, majd egy jól megfontolt válaszcsapással rukkol elő, ebben az esetben, talán a föld alá megy, esetleg a víz alá, és hirtelen feltűnve próbálna támadni, vagy füst/fénybombával próbálná megtéveszteni az útonállókat, majd gyorsan végezni velük, hogy zavartalanul tölthesse tovább mindennapjait. A másik eset a menekülés, ugyancsak eltereléssel párosítva, esetleg egy erős válaszcsapás, és amíg a védekezéssel foglalkoznak, addig meglép, és nem kerül bajba, nem fárad feleslegesen, mondjuk egy erős Sution, vagy Doton technikára gondolva. Így hát kíváncsian lehet várni, mit tesz Obotsu Ryu ebben a helyzetben, bár már ilyen felvezetés után lehet tudni, hogy a harmadik opciót választja, azt amit csak az őrültek, a pszichopaták, és a gyilkosok helyeznek előtértbe, a kaján vigyorral a csata közepébe való futás, elszórakozva az ellenféllel, minnél több vérző sebet alakítva ki rajta. Az S rangú shinobi is az őt bekeríteni érkező csapat elébe ment, méghozzá kispécizte a jobb oldalon, a víz közelében futó egyént, és maximum sebességre kapcsolva próbálja meglepni a Hang ninját, hiszen fogalma nincs az ellenségnek, hogy kivel is próbál most szórakoni, nem ismerik a képességeit. Ha ez sikerül, és megtudja előzni a támadásokat, azzal, hogy ezt a taktikát meglépi, akkor kardjával félreverné az előtte álló fegyverét, majd bal kézzel megragadná annak torkát, és egy rándítással próbálná eltörni a nyakát, ám itt még nem merülne ki a tudománya, mivel a felugró harmadiknak készül lecsapni, így még van egy ellenfele a földön, aki azonnal kapna az alkalmon és a megölt társát próbálná megbosszúlni, két féleképpen támadhat a kardjával ilyen helyzetben, idegesen, bosszúra szomjazva, vagy szúr, vagy magas tartásból indulva vág, mindkettő pont ideális lenne a jounin számára, ugyanis az élettelen testet maga elé helyezve, megpróbálja megállítani a kardot, természetesen ez kizökkentené a társ állapotát, látva, hogy saját barátját találta el, talán még a kifröccsenő vér is összezavarja, így Obotsu következő lépése az lenne, hogy a testet elhajtva az ő kezéből is kirántja a kardot, ám most nem elégszik meg a vértelen halállal, saját kardjával egy gyors mozdulattal megpróbálja a jobb válltól indulva kettévágni a férfi testét. Ekkor érkezne a harmadik, méghozzá a levegőből, akinél azt a taktikát vetné be, hogy hagyja, hogy a találat elérje, ám a Suika no Jutsu-val vízzé válva meg sem érezné a vágást, ami könnyedén hatol át a testén, sokkal könyebben, mint a megszokott helyzetben, így az erőtöbblet kizökkentheti a leérkezésből a shinboit, és az arcába irányított Gouwan ütéssel törné, zúzná be a csontokat, ezzel ugyancsak halálba küldve a harmadik őt támadó felet. Ez lenne a terve erre az esetre, melyre túl sok idő nem szükséges, ám ha kicsúszika a kezéből az irányítás, esetleg meglepetést okoznak az ellenségek, a Hagane mamori no Jutsu-val térne ki támadásaik elől, nem fedné fel titkát, miszerint vízzé tud válni. Mivel több az ellenfél ebben az esetben, mint amire számítani lehet, távolságot teremtve köztük, megpróbálja felmérni a képességeiket, kicsit megfigyelni, átgondolni a történteket.
avatar
Obotsu Ryu
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Démon // Jounin
Chakraszint: 1034

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Hétf. Nov. 25 2013, 19:47

A legérdekesebb hely ezen a vidéken. Sok ninja megfordul erre mostanában és a legtöbbször itt Otogakurei és Konohai ninják csatároznak. Azonban, ők már megtanulták azt, amit Obotsu még nem... Voltaképpen azok akik nem tudnak Otogakure Titkos Technikájáról és arról, hogy itt használják azt leginkább, azok nem számíthatnak ilyen fordulatokra és az ilyesfajta ellenfelekre... Így Obtosu sem. Tökéletes, gyakorlott mozdulatokkal és a pszichopatákra olyannyira jellemző, meggondolatlan bátorsággal vetette bele magát a harcba, azzal a címszóval, hogy a legjobb védekezés a támadás. Ez jelen esetben így is volt. Könnyedén ártalmatlanította a jobb szélen tengődő ellenfelét egy fájdalmasan reccsenő nyaktöréssel, majd kettévágta a bal szélsőt a saját kardjával. Nem volt túlságosan hálás kivégzési módszer és a legkevésbé sem tiszta, amit Obotsu ruhájának egy része is megérzett. Még az arcába is jutott pár csepp a spriccelő vérből, ami egy szempillantás alatt vörösre festette a vízesés egy részét... Most pedig következik a másik ellenfél, aki előtt felfedte talán a legtitokzatosabb és a legsokoldalúbb technikáját a Suika no Jutsut. Természetesen nem jelent veszélyt sem Obotsura sem pedig senki másra most már, hogy tudja ezt a titkot, ugyanis az ütés, amivel betalált a férfi, tökéletesen szétzúzta ellenfele koponyáját. Egészen pontosan több métert repült és útközben vált le néhány csontocska az ellenfele fejéből... A szadista gyilkos, elégedett lehet magával, hiszen három pimasz Otogakureit is elintézett... Már kezdett volna teljesen lenyugodni és kizökkenni a harcból, amikor hirtelen mozgásra lett figyelmes. A hulla amit Obotsu az imént kiütött, a vízpart szélére vetődött és fennakadt. Azonban valami furcsa dolog kezdett történni. A koponya és a testének darabja elkezdtek elporladni, majd a porból, papírszerű cetlikké összeállni. Megindultak a holttest felé, ahol csatlakoztak hozzá és tökéletes pontossággal kitöltötték a fej sérüléseit... A hulla feje újra a helyén, ám ez még nem minden. Mozgolódni kezdett és lassan feltápászkodott. Kezeit a helyére tette, majd megmozgatta a karjait. Látszott, hogy kissé meglepve mérlegeli saját testét. A következő pillanatban pedig észbe kap és újra hozzád intéz néhány szót.
- Furcsa érzés újra meghalni...
Mondta, majd ahogy az utolsó szót elharapva kiköpte a száján, kezeit feléd emelte.
- Kasseiken // Chakra Feltámadás Kardja!
Üvöltötte a Jutsu nevét, mire a két tenyeréből, megjelent egy sötétlila anyag, ami kezdetben olyan volt mint egy árnyék és vízszintes irányban terjed. Széltében körülbelül 4 méter hosszú, hosszában körülbelül 10 centi vastag. Olyasmi mint egy szélpenge és nagyon gyorsan terjed.

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Hikari Ayame on Szomb. Nov. 30 2013, 20:15

Madara
A Vég Völgye csodálatos hely. Nekem legalábbis baromira tetszik, mert valahogy mindig is kedveltem a vizet. Bár bevallom őszintén eleinte nem örültem a víz elemnek, amikor az első elem feloldása érdekében megtartott képzésen voltam, de felejtsük is el az egészet, mert mikor rájöttem, hogy milyen technikákat sajátíthatok el, akkor azzal együtt az is tudatosult bennem, hogy a hasznomra fog válni ez az elem. Hiszen víz az minden fontos helyen van. Példának vegyük most a Vég Völgyét, és most jelenleg ez az egyetlen hely, amit példaként felhozhatok, de ez bőven elég ahhoz, hogy menőzzek, meg nyugtassam magamat, hogy a víz a legjobb elem az öt közül.
Mindenesetre mind a vizet, mind a víz körülötti sziklákat üresen találom, és nagyban könnyíti ez a dolgomat. Egy kicsit aggódtam, hogy mi van ha összefutok valami ellenséggel, akik esetleg ugyanarra a növényre pályáznak mint én, de ezek szerint erre nem kerül sor. Vagy csak én vagyok a figyelmetlen fruska, aki még nem vett észre semmit. De valahogy olyan normális a környezetem, hogy nem gondolok semmi rosszra. Egyszerűen nekivágok a keresésnek. Nyitva tartom a fülemet és a szememet egyaránt.
 - Annyira nem lehet nehéz megtalálni. Mégiscsak valami extra-különleges cucc, ami nem nő minden bokorban - sétálgatok szaporán a sziklák tetején, és a végtelen zöldséget bámulom. Tele van fűvel-fával, és természetesen olyan virágokkal, amikre nekem semmi szükségem. Látok egy-két gyümölcsre emlékeztető termést, de nem merek belekóstolni. Kicsit túl bátor dolognak tartom, hogy a "Vég" völgyében telezabáljam magamat olyan gyümölcsökkel, amiket életemben nem láttam és... és hát amik lehet hogy valójában egészen messze állnak a gyümölcsöktől.
Már majdhogynem unom a keresést, amikor emlékeztetem magamat, hogy csak akkor válhatok erősebbé... sőt nem is erősebbé, hanem az egyik legerősebb shinobivá, hogyha megtalálom ezt a növényt, és továbbléphetek ezen a küldetésen. Akkor talán Koroshiya tanít nekem valami új jutsu-t. Majd még egy újabbat, és még egy újabbat. Bár tisztában vagyok vele, hogy a megtanult jutsu-k száma nem tesz erősebbé, de akkor is vonz, hogy minél többet tudjak és minél erősebb legyek másoknál. Mondjuk azoknál, akik azt hiszik, hogy képtelen vagyok rá. Mert őket egész egyszerűen gyűlölöm. Nem tudok mást mondani... Utálom őket, mert hitetlenek. És a hitetleneknek nem kéne ugatniuk. Mi közük hozzám?
Valamiért sikerül teljesen felbosszantanom magamat, olyan szinten hogy legszívesebben megütnék valakit. Lehet, hogy le sem tudnám magamat nyugtatni egy pár perc virágtépkedés, meg közmunkának elkönyvelhető fűnyirbálás nélkül, de akkor megpillantom a lélegzetelállító növényt. Az okot, amiért itt vagyok az isten háta mögött. Hirtelen elszáll minden felesleges és értelmetlen haragom. Odaszaladok a növényzethez, és annyi példányt letépek, amennyit csak tudok. Ha nem lennék annyira sem szégyenlős, mint amennyire egy picit vagyok, akkor a gatyámba is rejtenék. De nem kell, ehelyett a fogammal is fogok egy kettőt. És bár fogalmam sincsen ezt hogyan fogom elvinni hazáig, de a lényeg, hogy hirtelen sokkal inkább emlékeztetem az embereket egy növénnyel körbenőtt madárijesztőre, mint mondjuk csak egy átlagos madárijesztőre.
avatar
Hikari Ayame
Játékos

Tartózkodási hely : valahol elvesztem


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 275

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Obotsu Ryu on Szomb. Nov. 30 2013, 21:46

Mindenkit megölt, egy szempillantás alatt, az elsőt a másodikat, és a hamradikat is, akinél érezte, amint keze töri a csontokat, tudta, hogy most egy isteneset kevert le, a táv, melyet berepült az ürge is erről adott tanúbizonyságot, de mégis felkelt és beszélt. ~Újra meghalni, mekkora nyomorék lehet ez a csávó, ha ilyen könnyen, és már sokszor megölték, az, hogy miként éledt föl, ki tudja? Mondhatnám, hogy furcsa, furcsa, furcsa. Meg is van, ez egy Genjutsu, de mikor kapott el vele, áá nem érdekel, hatástalanítom. Azért figyelhetne a világ, hogy rájöttem, kész zseni vagyok.~
- Kai! - mondta ki a varázsszót, de a férfi nem tűnt el, semmi más sem változott. - Na most vagy nagyon ügyes vagyok, és megszüntettem egy genjutsu-t, ami valamire hatott, vagy elrontottam valamit, te meg valami zombi vagy, válassz öcsém, 'A', vagy 'B'.. - mondta ellenfelének, de ő nem óhajtott válaszolni, rögtön egy erős támadást kezdeményezett a jounin rangú shinobi ellen. Valamilyen fekete árnyék közeledett felé, vízszintes irányban, nem tudta mi az, de tapasztalatból ítélve, ami fekete, az nem gyógyítani akar, így hát a kikerülése mellett voksolt, méghozzá a föld alatt egy támadás keretében. Nem tudta, hogy mi van a testtel, nem tudta, hogy ez valami technika-e, vagy a fickó tényleg meghalt, és egy technikával élesztették föl, a kulcs a technika volt, melynek nem volt birtokában, és ez aggasztotta, így kézjeleket mutatott.
- Donton: Shinjou Zanshu no Jutsu! - a föld alatt gyorsan megközelíti a technikát végző férfit, remélve, hogy így nem éri el az ő csapása, és ki tudja kerülni, majd megpróbálja fejig lehúzni a tagot, ezzel ártalmatlanítva, lefogva. Így se nem kapálózik, se nem porból, papírként regenerálódik, könnyedén elhárítja a veszélyt, ám ha sikerül ez neki, nem fejezi be, és még itt sem hagyja.
- Figyu srác, két kérdésem lenne hozzád, látva, hogy most mire voltál képes, az egyik, hogy mégis mire voltál képes, mi ez a technika, vagy te valami papírklón vagy, vagy por klón, vagy mi a franc. Nem láttam még olyan embert, akinek bezúztam az arcát, aztán még rám támadott, ez mindenképpen dícséret, ne szomorkodj annyira. - kezdett neki, ám még volt egy hozzáfűznivalója. - És egy kérdés ugyebár még jön nekem, szóval nincs kedved velem tartani? Egy olyan edzőpartner mint te tökéletes lenne számomra, te lennél az én kis harcibábum. Akárhogy ütlek, akármit csinálok, tovább élsz, mégis reális hatást vélek felfedezni majd, így könnyen fejleszthetek ki fájdalmas, nagszabású dolgokat is, mert te feléledsz és elmondod, hogy milyen érzés volt, meg ilyenek. Te lennél a patkány, én meg a professzor, na hogy tetszene a felállás? - kérdezte őt a jounin megint, sajnos a munkalehtőség felkínálása tökéletes, elfogadható formában, nem szerepelt a profiljában, így nem érezte megalázónak a kifejezéseket, sőt csodálattal beszélt az illetőről, hiszen nem bolhát, vagy hangyát említett, hanem patkányt. Nem is értette, hogy miként került ilyen extázis szerű állapotba, talán az ismeretlen erő miatt. Ha viszont nem sikerült a csapdába ejtés, akkor nem hagy fel a védekezéssel, ugyanazt tervezi, mint előbb.
avatar
Obotsu Ryu
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Démon // Jounin
Chakraszint: 1034

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Uchiha Madara on Vas. Dec. 01 2013, 14:00

A Vég völgye, csodálatos hely. Ha az ember csak kirándulni tér ide, és feljut a vízesés tetejére, a tó mellé, beláthatja szinte az egész országot. A két férfi szobra még most is ott áll, az alapító és annak testvéreként szeretett riválisa, a Senju és az Uchiha klán valaha élt legnagyobb személyének szobra farkasszemet néz egymással. Talán nevük még a szobroknál is nagyobb, sokan hallottak kettejük harcáról, a Vég völgyének kialakulásáról. Ám mit jelent számodra ez a két név? Két legenda, akikre büszke minden Konohai? Két hős, kiknek a sors más utat szánt? Vagy csupán két személy, akik egy faluból származnak? 
A völgy egy elfeledett részén, mely csak kevesek számára ismert, egy kis menedékként szolgáló terület, ezt a helyet pontosan a vízesés mögött találod. Épp a hegy oldalán sétálsz, mikor észreveszed, a domb oldala a vízesés mögött befelé dől. Megközelíted a mélyedés, ekkor veheted észre, hogy az üreg, amelyet a sodrásban lévő víz takar, rejti a növényt, amelyért ide rendeltek téged. 
Megtömöd zsebeid, kezeid, mindent, amit csak lehet a növénnyel, a feladatot sikeresen elvégezted, elindulhatsz vissza a kórházba.

Az úton nem találkozol semmiféle rossz arcú személlyel, akik virágokkal megtömött lányokkal szeretnének kikezdeni, így mondhatni olajozottan haladsz a kórházba, Koroshiya már vár rád a teremben.
- Szép munka volt Ayame - jelenti ki, mikor az utolsó szálat is egy nagy asztalra tetted. - Lenne még egy feladatod. Behoztak két személyt, egy friss beteget délelőtt, kérlek, vigyél be neki vizet és ebből a gyógyszerből kettőt - nyújt át egy dobozt. - Valamint egy fiút is hoztak ma hajnalban, több bordája el volt törve, azóta rendbe hoztuk őt, de még pihennie kell. neki is vigyél be kérlek vizet, valamint fájdalomcsillapítót.

Az első személy, akihez bemész egy idősebb férfi, aki erősen köhög, fél szemére vak. Ezt leszámítva egy kedves, idős férfi, aki szeret beszélgetni, mesélni a múltjáról, "mikor én még chunnin voltam" kezdetű meséit. Beszélgethetsz vele egy pár percet.

A második személy pedig egy fekete hajú, konohai fiú, kinek be van fáslizva az oldala, valamint jobb karja be van gipszelve. A fiút hamar felismered, ő Hiroto. Itt az idő, hogy válts vele néhány szót.

A kalandnak vége, a virágot sikeresen elhoztad mesterednek, felírhatsz + 10 chakrat a még most is töretlen minőségű hozzászólásaid után. Következő köröd jöhet ide.
avatar
Uchiha Madara
Mesélő

Specializálódás : Fegyverek || Ninjuu kódex


Adatlap
Szint: S
Rang: Legend
Chakraszint: Az öt Kage erejénél is nagyobb

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Kedd Dec. 10 2013, 16:54

// Obotsu //


Miután a férfi elindította Obotsu felé azt a támadást, Ő gyorsan és könnyedén reagált rá. Ugyan a támadás gyorsan jött, szinte a semmiből és gyorsan is mozgott, Obotsu az utolsó pillanatban mégis ki tudott térni előle és pár pillanat múlva, már a férfi alatt volt. A következő pislogásnál pedig, az ellenfele fölött az pedig a földben. Csak a feje látszott ki, a teste pedig nem mozdult. Hiába, ez a találékonyság. Mocorogva hallgatta Obotsu-t, majd miután végigmondta csöppet sem kedves beszédét, sóhajtott egyet és elkezdte.
- Ez a technika Kabuto-sama adománya! Örök életet adott nekem a szolgálataimért!
Mondta el szűken az igazságot. Ekkor remegni kezdett a talaj, a férfi pedig mozgolódott. Robbanás szerűen repedt föl a föld alattuk, körülbelül 2-3 méteres körzetben. A repedéseken keresztül pedig, egy ugyanolyan lilás anyag tört fel, mint amit támadás gyanánt indított Obotsu felé az Otogakurei. A repedések fellazították a talajt így kiugrott a szorításból, majd támadó pozíciót vett fel. Ám ekkor valami történt. Az ellenfél ledermedt és térdre ereszkedett. Ekkor Obotsu ekkor figyelt fel a kettő chakraforrásra, ami csupán néhány méterre az erdőből indult. Pontosabban Kelet felől, a Gőz Országának irányából. Mindkét Chakraforráson érezhető volt némi különösség. Az egyik ismerős volt számára régről, még a múltból. A másik semmit nem mondott neki, csupán annyit érzett, hogy nagy gonoszság, vagy is negatívum árad belőle. Pár pillanat múltán, megérkezett a két test is, amely a chakrát tartalmazta. A fák közül léptek ki Obotsu elé. Érdekes módon, mindketten egyforma ruhát viseltek. Egy sötétszürke, kimonó szerű köpenyt, ami össze van kapcsozva elöl. A ruházat részen a mellkasnál, egy lefelé fordított háromszög van, benne egy szemmel. Ugyanígy a két vállon is ez a szimbólum található meg. Lábbelijük a szokványos ninjaszandál. Fejfedőjük pedig nincs. A szájuk elé ér el a garbórész, ami eltakarja azt. A bal oldali alak a magasabb a jobb oldali a kisebb. A magasabb felől érezhető az az ismerős chakra, a kisebb felől pedig a gonoszabb és a töményebb... Amint meglátta a bal oldali férfit, azonnal tudta, hogy honnan volt ismerős. Raion volt az, vagy is A Santan Ryu. Sárgás-barna szemeivel nézett téged, haja pedig copfba fogva ágaskodik hátrafelé. A jobb oldali alak, egy gyerek. Kinézetileg olyan 15 éves lehet. A szeme szinte világít a kékségtől.
- Hát újra találkozunk... Obotsu.
Kezdte meg a beszédet Raion.

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Obotsu Ryu on Kedd Dec. 10 2013, 23:00

Furcsa események követték egymást, ez egy furcsa nap volt, annyi bizonyos, először ugyebár megtámadták Obotus-t csak úgy, kedvtelésből, pedig ilyet legtöbbször ő szokott csinálni, majd újra rátámadott az, akit már egyszer megölt, és miután elfogta egy ismerős nevet nyőgött ki, és a halhatatlanságról beszélt. Kabuto-ról hallott már a fiatal gyilkos, de tudta, hogy ilyen erő nincs, egyszer mindenkinek meg kell halnia, és ő is meg fog, ha egyszer találkozik valakivel aki nála erősebb, bár ilyen ember nincs, így ő már maga halhatatlan volt. Ezt követte egy gyors bénulásos varázslat, amit az ellenfelére szórtak, és egy ismerős chakra feltűnése a hatósugarában, és egy ismeretlen, ám annál romlottabb, és negatívabb. Nem tetszett neki, hogy valaki így akarja megfélemlíteni, hogy a chakráját kiengedi, így ő is eképpen tett, és mindent, amit rejtegetett, hogy nehogy az érzékelők kiszúrják, mindent, amit leárnyékolt, hogy az állatok ne érezzék meg a gyilkos szándékot, a vérszomjat, kieresztett, és a két jövevény felé irányított, de nem támadott, egyszerűen megmutatta, hogy ki ő, akárcsak az állatoknál az alfahím, megmutatta vele nem érdemes harcolni, de az ismerős chakra feltüzelte kíváncsiságát, így közben a felé sétálók felé sétált ő maga is, milyen vicces kis találkozás lehet ebből. A fekete ruhás ellenfelei között ott volt egykori társa, Santan Ryu, és ő köszöntötte is a shinobit.
- Cöh...Santan Ryu. - mondtan olyan undorral, és utálattal, ahogy kifért a száján, nem gondolta volna, hogy máris a nyomába ered a Ryukai, de egyszer észre kellett vennie a kis csapatnak, hogy megölte azt a férfit, az öreget, mely az összeköttetés volt a falu és a Ryukai között. - Mond meg Kin-nek, hogy eszembe se jutott visszamenni, és bevallom őszintén, nincs kedvem egy régi társ seggét szétrúgni, így távozz, ha jót akarsz, nem érdekelnek a kontaklencséid sem. - utalt a dojutsu-ra, ami miatt a szemébe sem nézett, csak a kisebb társát figyelte. - Ő került a helyemre, és mond csak neked mi a neved, Kobito(Törpe) Ryu? Téged szívesen kivégezlek, ha gondolod, csak tegyél egy kellően meggondolatlan lépést, és a fejed a földön landol. Ah, Santan, nincs kedvem találgatni, miért jöttetek, és miért avatkoztál bele a harcomba, épp egy halhatatlant próbáltam megölni, már sokadjára. - idegeskedett a fehér csuklyás, pontosabban fehér színű, ám véráztatta, csuklyás férfi.
avatar
Obotsu Ryu
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Démon // Jounin
Chakraszint: 1034

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Szer. Jan. 01 2014, 15:56

// Még egyszer elnézést a késésért! //

A legerősebb élőlény ezen a környéken, minden kétséget kizárólag Obotsu volt... Chakráját szabadjára engedte, így adta tudtára felsőbbrendűségét. Képzett volt, így chakráját el tudta rejteni, nem úgy, mint az a kisebbik köpenyes, akinek ártó chakrája olyannyira megcsapta a Mészárost. Nem tudhatta, hogy a fiúnak ez még új, és csak azért nem képes elrejteni a chakrát... Habár, ez most jól jött neki, hiszen így legalább érezhette annak a fickónak az erejét, akit felkerestek. Elmosolyodott, de ez nem volt látható a köpenytől, melynek garbó része eltakarta az arcát... Amint Obotsu végzett ellenfele, aki magát hallhatatlannak vallja, elkezdett elporladni és végül, néhány másodperc alatt végleg eltűnni. Az elporladt testből, egy újabb tetem került elő, ami egy fiatal, körülbelül 12 éves kislány holteste volt. Mindhárman végignéztétek a történteket, majd Raion reagálta le hajdani társa szavait.
- Úgy tűnik, hogy nem mi avatkoztunk közbe. Ez Kabuto újdonsült technikája. Találkoztam már vele. A neve Edo Tensei. Annyit tudok róla, hogy egy bonyolult, kombinált technika, amivel a holtakat hozza vissza vele az életbe. Viszont, ahogy látom, kell neki egy test, vagy egy áldozat. Nyilván egy volt Genin...
Nézett végig a lányon újra. A kislány egy szőke, zöld szemű kislány volt. Gyermeteg arca teljesen fakó és elhalt volt. Nem valami szép látvány, de sem Raiont, sem pedig a társát nem hatotta meg, ahogy valószínűleg Obotsut sem. Raion, szemeit ismét Obotsura szegezte, majd folytatta amit elkezdett.
- De nem azért kerestünk fel, hogy ezt elmondjuk. Már nem vagyok Santan Ryu. Ahogy Te, úgy Én is ott hagytam a szervezetet. A Ryukai-nak már leáldozott. Ugyan erős, de érdektelen a számomra... Így nem azért jöttünk el hozzád, hogy levadásszunk. Tisztában vagyok a képességeiddel és az erőddel, ezért kerestünk fel téged ezzel a kölyökkel.
Ekkor tartott egy kis hatásszünetet. Ezt tőle már valószínűleg Obotsu is megszokta, ugyanis Raionnak elég régies a stílusa és ez a beszédén is igencsak érződik.
- Azt szeretnénk, hogy csatlakozz hozzánk! Ez a kölyök egy olyan szervezetet alapított meg, amely nem csak hasznára válik annak aki benne van, hanem egy olyan célt szolgál, amely talán a magadfajta gyilkosok szívéhez a legközelebb áll. Ha megengeded, hogy megmutassam azt, amit kínál neked, akkor nézz a szemembe. Ígérem, nem okozok kárt benned.
Raion és Mirubi is úgy gondolta, hogy Obotsu óvatos lesz és nem engedi, hogy a Dojutsu hatása alá kerüljön, de azért megér egy próbát, hátha nem kell órákig tartó beszédet tartaniuk.

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Obotsu Ryu on Szomb. Jan. 04 2014, 03:39

A test elporladt, amint szabadjára engedte Obotsu is az erejét, majd Raion néhány szóval búcsúztatta a foszlányokat, megemlítve egy Kabuto nevű alakot, és titkos hulla-feltámasztós kísérleteit, konstatálva, hogy egy élő test is kell a művelethez, pontosabban azt még nem tudták, hogy élő. Ha egy okosabb jounin állt volna itt, akkor elkezdene gondolkodni, hogy ha mindezt Kabuto művelte, akkor kipróbálta a technikáját, vagy csak információt akart szerezni, hiszen miután mind a hárman felfedték magukat, azután tűnt el a test, tudván, hogy esélye sincs, feladatát elvégezte, visszatérhet a sírkő alá, ám sajnálatos módon nem egy ilyen alakot fogott ki az a kettő.
- Gőzöm sincs ki az a Kabuto, de ez a "halhatatlan" féreg pusztán a teljes erőm lökéseitől elporladt. - sétált oda a maradék tetemhez, amit lábával megvizsgált, pontosabban egy hatalmasat rúgott az élettelen lányba. - Hupsz, ez tényleg halott. Azért nem tudtam, hogy képes vagyok lánnyá változtatni valakit...áh, biztos nem én voltam, akkor már többször is előfordult volna, ez esetben valaki más is beleavatkozott a király küzdelmembe, hm..de kár, hogy ezt a Kabuto gyereket is meg kell keresnem és ki kell nyírnom. A tisztelet fontos dolog, de nem annyira, mint tisztelni egy harcot, és, hogy ki akarja megölni az ellenfelet - mikor még a fejében volt a gondolat, sokkal bölcsebbnek és alkalomhoz illőnek hangzott, de miután kimondta, ő is furcsán fordította a fejét, saját "okossága" hallatán. Ám után közelebb sétált két újdonsült ellenfeléhez, és meghallgatta az utolsó kívánságukat. ~Hm...Nem Ryukai-os, sejthetem volna, hiányoznak a gyűrűk a kezükről, talán jobban is figyelhetnék legközelebb ilyen részletekre, ám az, hogy egy új szervezetbe akar meghívni, az kicsit furcsa volt.~ Nem voltak a legnagyobb cimborák régen sem, de igazából soha nem is kerültek egymás útjába, és az, hogy egymás után hízelegnek neki, mint, hogy a képességeit említik, vagy, hogy ő egy gyilkos, és így tovább, igenis megindítottak benne valamit, ami hosszú útja utána száján távozott...böfögés formájában.
- Szervezet...hm...nem is tudom, most....hát...sokat kell ölni? És sok a pénz? - ekkor hallja az ötletet, hogy nézzen bele Raion szemébe, és ő majd megmutatja neki a dolgokat, így hát nem gondolkodott tovább, hiszen megmutatják neki a képeket, a kész kiforrott érveket, miért agyaljon ő azokon. Csuklyáját szép lassan leemelte fejéről, majd belenézett régi/új társa szemébe, bár a második még kiderül...
avatar
Obotsu Ryu
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Démon // Jounin
Chakraszint: 1034

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Hétf. Jan. 06 2014, 15:17

// Csak hogy haladjunk //


Mirubi elmosolyodott Obotsu öntelt, istenkomplexusos viselkedésén. Mulatságosnak és egyben veszélyesnek tartotta ezt a fajta viselkedést és éppen ezért tetszett neki. Azt már most látta, hogy ezt a fickót, nem tudja majd kedve szerint manipulálni és irányítani. Neki kézzel fogható dolgok kellenek, amit csak a szervezettel érhet el. Ez a dolog pedig, ahogy Raion is mondta annak idején Mirubinak, nem más mint a pénz. A másik dolog pedig a szórakozás, amit neki a gyilkolás nyújt. Ebből pedig lesz bőven, az egyszer biztos. A dolgok pedig úgy tűnik, jól alakulnak. Obotsu megengedte Raionnak, hogy megmutassa a terveiket és a szervezet teljes szisztémáját. Obotsu levette a csuklyáját, majd belenézett Raion szemébe, aki aktiválta a Tenseigant és behatol a férfi elméjébe. Megmutat neki mindent. Mindazt, amit Mirubi elmondott eddig Itanashinak, Raionnak, Karunak...

- Rengeteg ember létezik a világon. A legtöbbjük kapzsi, gonosz és csak a saját önös érdekeik vezérelik őket. Elfelejtették már az Őseik hitét és azokat a felsőbb erőket amik irányítják a Világunkat. Ők azok a patkányok akiknek semmi keresnivalójuk a Földön! Csak a romlást és a fájdalmat hozzák a Világra! A másik embertípus ennek az ellenkezője. Aki rendet, békét, megértést és szeretetet akar. Kapcsolatban van a felsőbb hatalmakkal és azok törvényei, utasításai szerint cselekszik... De elvakítja őket a "jóság" és nem veszik észre, hogy azok a szabályok amiket saját maguknak állítottak fel, hamisak! Végül, vannak akik csak azért léteznek, hogy a helyet foglalják. Nem tesznek hozzá semmit a világ rendjéhez és nem tesznek semmi negatívat vagy pozitívat. A létezésükre, pusztán a teljesség látszatának fenntartása érdekében van szüksége az emberiségnek. Ugyanis ha ezek az emberek nem lennének, az emberiség rádöbbenne, hogy miféle világban is él és így megpróbálna ellene tenni. Ezt pedig senki nem akarja. Az erkölcsi fertő megállítása csak egy úton lehetséges. Azzá kell válni mint a többi elvakult, erkölcstelen, vallásos érdektelen ember. A három embertípust kell megértened és felvenned tulajdonságaikat, hogy végül ne állhasson senki utadba! Legyél erkölcstelen, gonosz, aki követi az Ősi tanításokat, de ne értelmezd félre a parancsokat! Legyél érdektelen senki aki nem kelt gyanút és nincs köze semmihez, majd Végezz mindenkivel aki megérdemli a halált! Ezt jelenti az Én hitem. De ezt szinte nincs ember aki megértené. A gyilkosság és a gonoszság nem bűn ha egy bizonyos cél érdekében teszed. Ez az Istenek szava. De ezt mások nem érthetik. Ha te szólsz Istenhez, imádkozol. Ha Isten szól hozzád, skizofrén vagy... Ez a fajta felfogás viszi lassan de biztosan a halál szélére az egész emberiséget a teljes környezetével együtt! Ezt kell megállítani azzal, hogy az emberiséget eltüntetjük a Föld színéről és csak olyanokat hagyunk életben, akik osztoznak a céljainkon.
- A Világ hamarosan Káoszba Borul! A pöffeszkedő férgek és a jelentéktelen, önző, élettelen szégyenfoltjai ennek a Világnak el fognak tűnni.  Alapítsuk meg együtt a Pusztulás, a Vér és a Megújulás Szervezetét, az Ame no Ekibiogamit! Ez a szimbólum fogja megadni nekünk a kezdőlökést - Rajzolta közbe a hóba lábával Mirubi a lefelé fordított Háromszöget, valamint a benne lévő szemet, így már Obotsu is látja, hogy mi is ez a jel - Ez szimbolizálja a démoni hatalmakat, a gonoszt és a sötét erőket amik segítségével elérhetjük azt, hogy az összes olyan embert eltakarítsuk a Föld színéről, akik nem méltóak az életre. De ehhez kellesz nekem és még sokan mások. Mit válaszolsz barátom!? Segítesz, vagy áldozatul esel a sötétségnek?!
- A szervezet maga már megalakult, de persze ahhoz, hogy eredményes legyen, kellenek emberek is, akik segítenek nekem naggyá tenni és segítenek megvalósítani azt, amiért Én az életemet tettem fel. Az pedig a Világ jobbá tétele azáltal, hogy az összes zsarnok, igazságtalan, szánalmas, pöffeszkedő nagyurat letaszítjuk a trónjáról! Azokat, akik nem érdemlik meg az életet, eltüntetjük a föld színéről! Egyetlen egy kis olyan porszem sem fog maradni, aki nem érdemli meg az életet. Az emberiség túlságosan is megromlott. Egyre több az olyan ember, család, klán, falu, nemzet, akik átgázolnak a gyengéken és az ártatlanokon azért, hogy a saját önös érdekeiket szolgálják ez által. Persze az ártatlanok sem jobbak... Mind férgek! Gyengék és ha hatalmat kapnának azzá válnának, amit gyűlölnek! Sajnos az emberek a szép szóból nem értenek, így meg kell velük kóstoltatnunk a nyomorúságot és a szenvedést. Persze csak azok ízlelhetik ezt meg, akik megérdemlik. Akik már annyira romlottak, hogy esély sincs a megváltásukra, vagy akik annyi bűnt követtek, el azoknak lehetőséget sem szabad adnunk arra, hogy esetleg megváltozzanak, mert nem képesek rá! Túl sok a romlott, csúszómászó ember ezen a világon… Csökkenteni kell a létszámukat! A gyógyír az emberiség számára már nem létezik, így nincs értelme egészségről beszélni egy alapjaiban, beteg társadalomban. Csak a Katartikus Káosz, a Szenvedés és a Megújulást hozó, Pusztító Eső segíthet visszaállítani a Világot az eredeti állapotába. Gondolj csak bele… Ettől talán a Világ sokkot kap,  de aztán már nem marad más, mint a megújulás.  Élvezetből ölni? Igen, lehet, hogy lesznek ilyenek is a szervezetbe...
- Az emberiség napjai meg vannak számlálva. Előbb vagy utóbb, úgy is véget ér ez a játék és akkor majd az emberek a saját mocskukba fulladnak meg! Én csak fel akarom gyorsítani ezt a folyamatot, hogy a Világot ne rántsák magukkal. Hány olyan hatalmas úr van a Világon? Hány olyan semmit nem érő söpredék van ezen a Földön, akik csak a szenvedést és a fájdalmat érdemlik? Akár férfi, nő, vagy gyermek!?! A csecsemők sem ártatlanok... Óh nem! Egyszer majd vétkeznek! Nincs olyan tiszta szívű ember ezen az elcseszett Földön, aki érdemes lenne az életre. Én sem vagyok az...


Ezek után Raion megmutatta Obotsunak a pillanatokat, amikor Mirubi felrobbantotta az embereket, házakat és szinte a fél falut. Amikor könyörtelenül kivégezte ellenfeleit és amikor először találkozott a leendő társaival. Megmutatta neki Karut, Itanashit és Tenshit is. Obotsu most már tudta, hogy mi a szervezet célja. Talán nem igazán egyezik az Ő elképzelésével, de sokat nyerhet azzal, ha belemegyek Mirubi ajánlatába. Miután végeztek, Raion térdre rogyott. Rengeteg adatot közölt Obotsuval, így kissé elfáradt. Mirubi nem segített neki, csak nézte Obotsut. Várta a reakcióját és most először szólalt meg.
- Pénz, Hatalom, Gyilkosságok... Mind megtalálhatod itt. Most már ismered a céljaimat Obotsu Ryu. Nem azt kérem, hogy vesd alá magad valakinek, hanem, hogy segíts az erőddel nekünk. A tagok közül nem vitás, hogy Te lennél az, aki a legnagyobb erővel rendelkezik. Az Ame no Ekibiogamival pedig még nagyobb hatalomra tehetsz szert. Így is hírhedt vagy, de nem lenne jobb mondjuk egy ország élén állni? Nem lenne jobb az Amegami élvonalán uralkodni? Pontosan azért vagyok itt, hogy olyan embereknek szerezzek hatalmat, akik megérdemlik és tudnának bánni vele. Az emberiség pedig... Nos hát ők a kezeid alatt, talán egy életre megtanulnák, hogy mi az a szenvedés és mi az a jóság... Mit mondasz? Csatlakozol hozzánk?
A fiúnak komoly, de gyermeteg hangja volt, így kérdéses, hogy Obotsu mennyire veszi komolyan...


_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Obotsu Ryu on Hétf. Jan. 06 2014, 23:42

Amint régi társa szemébe nézett egy teljesen másik világban találta magát, mégis szabadon mozgott, csak eltűntek a fák, a fű, és a halott gyermek, majd hirtelen emlékek kezdtek peregni Obotsu szeme előtt, legalábbis ő nem tudta, hogy azok, így meglepődött, hogy miért így beszél vele a törpe, miért nem személyesen, mi értelme van annak, hogy ilyen formában közli a mondanivalóját? Ám aztán feltűnt neki, hogy más személyek is szerepelnek a képben, egy fehér maszkos, egy ezüst hajú, egy nő, ennél a résznél kicsit ki is akadt, és ha igazán gonosz lenne, meg is említené, hogy mit keres egy nő a gyilkos, hatalom éhes emberek szervezetében, hogy tovább fárassza Raion-t...de igen, gonosz is volt, így már nyitotta is a száját, hogy kimondja gondolatait, amikor elérkezett a beszéd a "az ártatlanok férgek" részhez, ami érdekelte a férfit, tekintve, ő még annak sem nevezné őket, aki gyenge ahhoz, hogy megvédje önmagát, az nem jogosult az életre, legalábbis gondolatai szerint, és a fiú is ezt támasztotta alá. Ezután képek következtek, amint az ifjú gyilkos cetlit használva írt ki fél falunyi embert, és mit sem érez emiatt, majd még jobban megismerte az előző emlékben szereplő személyeket, mármint a kinézetüket, és azokat a cselekedeteiket, amiket Mirubi látott, így tudta, hogy az Itanashi nevű maszkos személy Doton elemmel rendelkezik, illetve van egy Kenshiro Karu nevű szépfiú, és egy nagymellű szenzor, Tenshi. (Ha valami olyat írtam ide, amit igazából nem tudott meg, akkor szólj, és kiszedem.) Majd a világ visszatért a régi kerékvágásba, Raion szenvedett, pontosabban lihegett, mert kifárasztotta a jutsu, de ezt a kegyetlen shinobi szenvedésnek titulálta, ám meglepődésére a fiú, mármint a másik, aki így Mirubi lehet, megszólalt. Beszéde a pénzről, a hatalomról, és az országokról, meg annak irányításáról nem érdekelte túlságosan a jounint, pontosabban egy-két része megfogta a férfit, ami gondolkodóba is ejtette, de kevesebb, mint 50%-ka. ~Raion erősebb, mint volt, ez már biztos, még soha nem láttam ezt a technikáját, egy genjutsu lehet, mely adatátvitelre képes, már csak azt kéne valahogy megtudni, hogy mennyire fekszik egy síkon a normál világgal, az idő hogyan telik benne, csak sajnos nincs órám. Vigyáznom kell vele, még mindig, de bánatára én is gazdagodtam néhány trükkel.~
- Cöh, először is Mirubi, kár volt megmutattatnod a gyilkolásodat, mármint a falu kiirtását, aki csak cetlikkel képes ölni, és nem puszta kézzel, az ne nevezze magát gyilkosnak. Mármint annak nevezheti magát, csak nem profinak. Bár jobban belegondolva, így te nem piszkoltad össze a ruhádat vérrel, inkább fogalmazzunk úgy, hogy ne nevezd magad olyan személynek, aki szeret ölni, és az a végzete, hogy gyilkoljon. Vagy hát....na, mindegy! - zavarodik bele saját mondandójába, hol ott a lényeg az lett volna, hogy gyengének tartja azt, aki nem tud csak puszta kézzel ennyi embert megölni. - Biztosan értetted, amit mondani akarok, emellett meggyőztél. Félre értés ne essék, nem a gondolkodásmódoddal, néhány pontban egyetértek veled, ez igaz, de nem mindenben, például a gyengékről én is így vélekedek, emellett tetszett a prezentáció a hatalomról, és a pénzről. Tudod a Ryukai egy olyan elit gyilkosokból álló csapat volt, ahol erről szólt minden, legalábbis az elején, aztán telepeseket kellett játszani, és alapítottunk egy saját falut, letelepedtünk, szabályokat hoztunk, tanítványaink lettek, és kereskedtünk, szövetségeket kötöttünk...ez nekem nem kell! Emellett engem nem kell felemelned, nem kell nekem a hatalom, amit te szereznél, egy férfi megszerzi azt saját magának. - ekkor egy hatalmas ütést mér egy közeli fa törzsére, ami hangos reccsenéssel adja meg magát a hirtelen érkezett erőnek, és hatalmas puffanással dől el északi irányba. - Erős vagyok, és teszem, amit szeretnék, ám...a pénz, és a hírnév érdekel, és ezt könnyebb egy szervezetben megkeresni, ugyanis több oldalról jöhetnek a lehetőségek, több lábon állni jobb, mint kevesebben, nem igaz. Nem akarok uralkodni, de nem fogadom el, ha valaki parancsokat osztogat, nem ismerem el, ha valaki erősebb nálam, bár nincs ilyen személyem, az ismeretségi körömben, ami nem túl nagy, mert 90% már halott. - nevet fel hangosan. - Nem fogadok tanítványt, nem védek meg senkit, én csak élek, ahogy akarok, szabályok és korlátok nélkül, egy Isten ezt teszi. És meggyőztél, segítem az erőmmel az ügyedet, és a gondolataidat, mert tetszik a téma, tetszik, hogy vannak közös elveink, és tetszik, hogy vannak még olyan emberek, akik szeretnek ölni, ez jó dolog. Olyan, mint a drog, könnyen rá lehet kapni, csak ez ellentétben a károsító szerekkel, nem okoz semmilyen betegséget, vagy sérülést, jó mi. - fejezi be a mondókáját ő maga is. - Egy szó, mint száz...Elfogadom a meghívásotokat, vagy miteket...és belépek!
avatar
Obotsu Ryu
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Démon // Jounin
Chakraszint: 1034

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Hétf. Jan. 20 2014, 18:46

Mirubi érdeklődve hallgatja végig Obotsu beszédét. Keresi minden egyes mondatában azt a szót, amely elárulja a férfi gyengéjét, és bizony úgy tűnik, hogy nem is kell sokat várni erre, hiszen saját maga fogalmazza meg. Ez a ninja megveti a gyengéket és saját magát mindenkinél felsőbbrendűnek tartja... Ami pedig a legfontosabb az az, hogy Őt nem irányíthatja senki és nem adhat neki utasítást senki. Amit el akar érni azt el is éri és amit el akar venni, azt el is veszi... Veszélyes tagja lesz az Amegaminak, az nem vitás és ezt Mirubi is ugyanúgy tudja... Miután Obotsu kimondta a szót, amire Mirubi mindvégig várt, elmosolyodott a gyermek. Szemein is látszott az elégedettség, mindenképpen elárulta magát Obotsu előtt, hiszen fiatal még és nincs annyi tapasztalat mögötte, mint az újdonsült társa mögött...
- Rendben van... - Mondta elkomolyodva - Akkor hát, üdvözöllek az Ame no Ekibiogamiban! Raion, ha megkérhetlek...
Kezdte el a mondatot, amikor Raion végre összeszedte magát és köpenye belsejéből, elővett egy papírcsomagot, amit Obotsu felé dobott.
- Köszönöm. - Megvárta, míg a csomag eljut Obotsuhoz, majd folytatta - Tudom, még csak most lettél tag, de máris szeretnék kérni tőled valamit, persze nem ingyen... Ebben a csomagban megtalálsz két Amegami köpenyt, amit szeretnénk, ha viselnél. Ezzel is növeled a Szervezet hírnevét. Gondolom nem vagy egy csendes ember... A köpenyek közül az egyik a tiéd, remélem a méret megfelel. Raion leírásai alapján készítettük. A másik köpenyt el kell juttatnod valakinek. Láttad az emlékeimben Itanashit, azt a maszkos fiút. Őt kell megkeresned a Fű Országában! Mond meg neki, hogy Én küldtelek és azt is, hogy az Amegami újdonsült tagja vagy. Szereti felmérni az újak képességeit... Ne bánj vele kesztyűs kézzel. A másik amire megkérnélek: Mond meg Itanashinak, hogy gyűjtsön követőket, akik csatlósként segítik majd a Szervezet munkáját. A borítékban természetesen megtalálsz némi pénzt is a szolgálataidért, de nem fogok minden feladatért fizetni. Ez csak amolyan kezdési összeg... Ha majd sikerül a tervünk, akkor viszont fürödhet mindenki az aranyban.
Fejezte be kissé tárgyilagos mondandóját. Látszik, hogy még nem tanult bele a vezető szerepébe, de Obotsunak nem is mer nagyon parancsokat osztogatni, hiszen mindketten jól tudják, hogy melyikük az erősebb... Miután Obtosu válaszolt, Mirubi és Raion is megindul abba az irányba, ahonnan jöttek.


Ha Obotsu kinyitja a csomagot, akkor talál benne kettő Amegami köpenyt, valamint 100.000 ryot, amit Mirubi fizetett. (levontam) Obotsu ruhájába hajtogatva pedig egy levél és egy térkép volt, amiről Mirubi "elfelejtett" beszélni. A levél tartalma az volt, hogy miután végeztek a Fű Országában, gyűjtsék össze a tagokat és napra pontosan három hónap múlva, jelenjenek meg a térképen jelölt helyen, amely a Füst Országának egy pontján helyezkedik el. (Jigokutari // A Pokol alárendeljtei)

// Köszönöm a türelmet, az Amegami tagja vagy és gazdagodtál +100.000 ryoval // 

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Obotsu Ryu on Szer. Jan. 22 2014, 10:39

Látja, hogy megkönnyebbül a shinobi, aki vele szemben áll, a válasza hallatán, ami tovább növelte a jounin ego-ját. Megtudta, hogy félnek tőle, hogy a szervezet vezére tart tőle, és sz erejétől, bár ezt még nem akarta kihasználni, majd talán máskor. Átveszi a köpenyt, a levelet, és a pénzt, majd meghallgatja a feladatot, amit kiadnak neki.
- Tehát, annyi lenne, hogy találkozzak egy taggal, verjem el, hogy rájöjjön mekkora az erőm, és aztán adjam oda neki ezeket, majd adjam parancsba, hogy szerezzen magának embereket. Rendben! - fogadja el a feladatot. Utána elfordult, és eltűnt a helyszínről, a határ felé vette az irányt, tekintve, hogy nem kérdezte, és fogalma sincs, merre is van a fickó, így megpróbálja azt a helyet megkeresni, amit Raion és Mirubi emlékeiben látott...

// Köszönöm a pénzt (nem kellett volna Smile Embarassed ), és a mesélést! //
avatar
Obotsu Ryu
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Démon // Jounin
Chakraszint: 1034

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Hateshi on Szomb. Szept. 27 2014, 11:23

A Vég völgye. Annyi mesét, mendemondát hallottam már a helyről... Mindig is el akartam ide jönni: érezni akartam azt a misztikumot, amely a völgyet körüllengi; látni szerettem volna Uchiha Madara és Senju Hashirama szobrát; át akartam élni, ahogy a múlt szellemei átjárják a testemet és a fülembe súgják: „Hát megérkeztél, Hateshi!”
    De csalódnom kellett. Amint megérkeztünk, mindent éreztem, csak azt a régmúlt varázst nem, amire számítottam. Kopár, kihalt vidék állt előttünk két hatalmas, talán túlságosan is nagyra méretezett szoborral. Harmonikus hely volt, ezt nem vitatom, de nem volt benne semmi különleges… vagy mégis? A sírbeli csend először megszokottnak, a nyugodt légkör megnyugtatónak tűnt, de ahogy teltek a percek, úgy vált mindkettő egyre gyanúsabbá, már-már hátborzongatóvá. Úgy éreztem, mintha valami készülődne, valami nagyon rossz, valami, amire nem számítunk, pedig azt hisszük, mindenre fel vagyunk készülve. Karasu szavai és az utasítása is e irányba terelték a gondolataimat. Mire a szobortetőhöz értünk, egyre biztosabb voltam benne: a Vég völgye nem a múltnak állít emléket, és nem az ősapák szellemi lengik körbe, inkább a jelen lidércei, melyek csapdát állítanak, és magukhoz csalogatják az olyan álmodozókat, mint amilyen én is vagyok.
    Átfutott a hátamon a hideg. Alig érkeztünk meg, a szél furcsamód süvíteni kezdett, és hirtelen négy csuklyás alak jelent meg előttünk. Kérdés se volt: barátok vagy ellenségek, csak ez utóbbiak lehettek. Egyszerűen érezni lehetett, ahogy sötét aurájuk körbelengi a helyet. A négy alakot vérvörös köpeny fedte, ez valamiféle egyenruha lehetett. Hogy miért pont vörös? Lett volna néhány ötletem, de inkább nem találgattam. Számukból kiindulva egyértelműnek tűnt, hogy elit shinobikkal nézünk szembe, de az is, hogy vörös rejtekük alatt talán mindegyik valamifajta titkot hordoz. Meg kellett tudnunk, kik ők, és mit terveznek, de kérdezem én: képesek leszünk rá? Felvettük a harci alakzatot, pecsételésre készen állunk, de még csak nem is vehetjük biztosra, hogy edo tenseies shinobik az ellenségeink. Még akkor se, ha ez lenne evidens. Méghozzá négyen vannak. Mi öten, de ez nem jelent semmit. Egyelőre nem tehettünk mást, mint hogy megfigyeljük, hogyan reagálnak a jelenlétünkre. Minden meggondolatlan lépés végzetes lehet, remélem, ezzel mindenki tisztában van. Addig nincs helye semmilyen magánakciónak, egyéni gondolatmenetnek – melynek nyoma is van –, amíg nem gyűjtöttünk róluk legalább néhány morzsányi információt. Figyelj oda, Karasu, mert itt egyelőre tiéd a főszerep! Nem hibázhatsz.
avatar
Hateshi
Játékos

Taijutsu Pontok : 20 + ?


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 611

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kagemare Kuzomi on Vas. Szept. 28 2014, 11:42

Senju Hashirama és Uchiha Madara szobrai. Ki ne hallott volna már ezekről? Van, aki azért jön ide, mert valamiféle szent helynek tartja... Ez a gondolat már évek óta izgat. Valóban szent hely lenne? Most járok itt előszőr, eddig még sosem láttam eme kőmontsrumokat. Szívesen látnék magamról is egy hasonló szobrot... Képzeletben legyintek egyet: fölösleges hiúság. De azért a gondolat megmarad, nem vész el, hiszen még akár valósággá is formálódhat. Majd az idő eldönti és persze Én. Az ANBU vezető beszélni kezd.
Feltételezésére még csak nem is reagálok, ezzel talán azt jelzem, hogy téved, vagy talán azt, hogy beletrafált. Fölösleges ezen gondolkozni, úgy is maga dönti majd el, hogy miképpen értelmezi a reakció hiányát. Mindenesetre szerintem a logikus következtetést fogja levonni az ANBU és ennyi, egyelőre bőven elég. Ismerteti a tervét is, ami ellen nincs túl sok kifogásom.
Kényelmetlen és kellemetlen rohanás után feljutunk a Hashimara-szobor tetejére, ahol Karasu már vár bennünket. Nem mintha ez túl meglepő volna, de azért elgondolkodtató. Ha ilyen könnyen feljutott, akkor miért kellett kerülnünk, hiszen odafentről könnyedén fedezhetett volna bennünket. Így csak az időnket vesztegettük, de most már nem számít.
A Szél furán kavarogni kezd, majd a Madara szobor tetején megjenik négy vörös csuklyás-köpenyes alak. Nem sokat tudok az Illúziókról, de annyit igen, hogy előszeretettel használnak valami figyelemelterelő jelenséget, mielőtt - vagy miközben - az áldozat éppen beleesik a Genjutsuba. Megformálom a Tigris jelét és megpróbálkozok egy Genjutsu Kaiial, biztos, ami biztos alapon. Persze nem ez a legjobb módszer az illúzió elleni védekezésre, de jobb és fájdalommentesebb jelenleg nincs a tarsolyomban. Márpedig az a széllökés, amely furán kavargott, nos könnyen lehetett elterelés, hogy a Genjutsu áldozatai lehessünk. Akármi történjék is, ostobaság volna egyedül támadnom, ezért inkább várom az ellenség, vagy Karasu reakcióját.

_________________
Adatlap


Spoiler:
Ha este lobot vet a vérszínű hold,
Ha hallgatag árnyak sóhaja lebben,
Panaszod, nyomorod mind sírva dalold,
Baljóslatú órán szárnyaszegetten!

S ha lankad a hangod, fogyóban erőd,
És néma marad a hold, a kegyetlen,
Már tudni fogod, hogy nincs sok időd:
Én eljövök érted, kard a kezemben...
(Deqvator Morses)


Karakterek:
Kagemare Kuzomi, Korotsuki Kazeno, Shikotou Sei, Hazame Karou, Kitori Musato.
avatar
Kagemare Kuzomi
Játékos

Taijutsu Pontok : 75

Tartózkodási hely : Konohagakure no satou...


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 519

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kusuki Eiko on Vas. Szept. 28 2014, 11:52

Kuzomi kissé meglepett az indulás pillanata után.
*Ei-chan? Mostanáig össze-vissza szidtam... Még ha sokszor ki se mondtam, aztán meg így szólít? Mondjuk inkább minthogy egymásnak essünk egy háború kellős közepén. Habár szeretném ha az ilyen öntelt majmok meghalnának, de haza is szeretnék jutni, akkor meg jobb most összedolgozni velük.
Volt gondolatmenetemben és a válaszomon merengtem el egy csöppet.
- Hm. Szerintem ilyen ellenfél mellett mindkettőre van kilátás, de valószínűsítsük azt, hogy élve. Akkor a falu emberei megtudják, hogy mit értünk el, de ha meghalunk akkor csak elfeledett emlékek leszünk. Én nekem meg van egy célom, pontosabban... valaki a célom, aki nagyon erős és tudom nem vesz el a csatában így nekem se szabad.
Hamarosan a Vég Völgyébe értünk és első pillantásra a hely egy nyugodt hely volt. Az Anbu is megemlítette, hogy bizonyára vaklárma volt az egész. Különös módon szavai után a szél erősen feltámadt. Jobban körbenéztem, hátha látok valakit vagy valamit, de egyenlőre semmi. Egyik pillanatban megjelent pár vörös csuklyás fazon a másik szobor tetején, mire harci pozíciót vettünk fel. Mögöttem állt Kurume bizonyára erre szükség is volt. Kézpecséteket formáltam, hogy ha szükséges a tűzlabdáimmal indítsam az előtámadást. Biztosra mehettünk, hogy ellenséggel állunk szembe, hiszen ha nem így lenne akkor csak Otogakurei kémek lehetnének, de kételkedem abban, hogy az Anbuknál lenne vörös köpeny, inkább fekete vagy vaj színű. Kissé ijesztők, de legalább nem fogunk unatkozni, bár az is lehet, hogy a mi képességeinket alaposan meg fogják haladni. Lássuk be. Nem lenne könnyű dolog 4 a 3 ellen, hogy azért valaki Kurume védelmét is szolgálja. Nincs egyenlőre róluk semmi adatunk, de amíg nem támadnak nem is lesz. Talán jobb volna most lelépni, hogy ne öljenek meg minket, de ugyanakkor, ha ők kerülnek ki minket akkor a többieknek okoznak majd veszélyt. Ha most megpróbálunk végezni velük akkor talán még van esély arra, hogy győztesen végezzük itt. Sok feltételezés. Meglátjuk melyik fog valóra válni most majd.

_________________
Kusuki Eiko
Kuroba Kaito

Adatlap
avatar
Kusuki Eiko
Játékos

Tartózkodási hely : A sötétség


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 405

Felhasználó profiljának megtekintése http://www.encike12.5mp.eu

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Vas. Okt. 05 2014, 15:00

// Mind tudjátok ez egy komoly fórum kaland. Genin rangban vagytok, de már mindhárman Chuunin szinten. A karaktereitek sorsáról ti döntötök, de nagyon körültekintőek legyetek, mert nem lesz kegyelem azoknak akik hibáznak //

   A Vízesés mellett szokatlanul párás volt a levegő, amit már az erdőben is érezni lehetett. Fentről pedig egyenesen vizesek lettek a Hashirama szobor tetején álló ninják, ugyanis a vízcseppek egészen nagy adagokban szálltak felfelé. A Hang Országának sík vidéke felől viszont a friss és üdítő szél fújt, így egészen furcsa környezeti sajátosságot kölcsönzött ennek a helynek. Amint a négy alak megérkezett a csapat felvette a védelmi pozíciót. Ezidáig óvatosak voltak és még a Szobor tetejéig is egymást fedezve jutottak fel, de most nem kétséges, hogy szemtől-szemben állnak az ellenséggel. Ezekben a pillanatokban talán mindenki szívverése egy kissé felgyorsul és gondolatban teljes mértékben itt járnak. Kurume tudta a dolgát, elvégre a pecsételő technikák nem csak Edo Tenseies ninjákon működnek, így bátran készítette elő eszközeit és kezdte felrajzolni a jeleket a lehető legnagyobb gyorsasággal.
   Karasu állt elől. Az az ANBU aki most ezért az Osztagért felel, ahol nem csak Konohai, de Takigakurei ninják is vannak. Nagy rajta a nyomás. Bizony nehéz döntések előtt áll, hiszen a csapat voltaképpen három Geninből és egy Chuuninból áll rajta kívül, akiknek a feladata a környék felderítése volt. Sajnos az elméletük csak arra terjedt ki, hogy egy nagyobb Csapat, vagy inkább egy kisebb sereg akar majd erre felé átvonulni, így azok nagyobb feltűnést keltettek volna. Ezért jöttek a magaslatra, hogy minél előbb lássák az ellenséget. Ha pedig észreveszik őket, akkor azon nyomban visszatérnek jelenteni. De nem így lett. Az ellenség úgy tűnik, hogy ténylegesen be akar szivárogni az Országba és nem le akarja rohanni. Igen... Ez valahogy jobban illene Otogakure no Satohoz. Ha nincs hatalmas haderő, akkor csinálnak egy elterelést amivel elvonják a figyelmet a határ más részeiről és így az Aduászok beszivároghatnak az Ország belsejébe. Onnantól fogva pedig már nyílt a terep számukra.
   Karasu tágra nyílt szemekkel figyeli az arcukat és egész testüket eltakaró alakokat. Érzi a belőlük áradó gonoszt, de nem tudja hova tenni ezt az érzést. Hirtelen végig fut az agyán, hogy mi van ha Jounin szintű ellenfelekkel állnak szemben? Akkor minél előbb ki kell menekítenie a Genineket, így nem húzhatja az időt. Eközben Kuzomi helyesen megpróbálkozik egy Genjutsu Kai-val, de nem érzékel semmilyen külső behatást, ami Genjutsu lehetne, így talán valamicskét megkönnyebbülhetne, viszont ez most nem az a helyzet. Karasu gyorsan elemzi a helyzetet, majd így szól:
- Ezek magas szinten állnak és valószínűleg azért jöttek, hogy itt beszivárogjanak az Országba. Sajnálom, de tévedtem és ezzel bajba sodortalak titeket. Viszont, ez a négy fickó nem hagy minket elszökni egykönnyen nekünk pedig el kell juttatni az információkat a Haderőhöz. Ami pedig azt jelenti, hogy egyikünknek fel kell áldoznia magát, hogy feltartsa ezt a négyet. Az pedig nem kérdés, hogy Én leszek az, mivel Én vagyok a csapatvezető és én sodortalak titeket ilyen helyzetbe, továbbá nekem vannak meg a képességeim, hogy elég ideig feltartsam őket. Nem kérek kommentárt, amikor jelt adok, azonnal induljatok meg és rohanjatok ahogy csak bírtok a Bázisra. Ott keressétek meg az Orvosi Osztag vezetőjét, akinek mondjatok el mindent. Ő majd kiküld néhány szanitéc ninját az üzenettel a Parancsnoknak! Maradjatok együtt és ha jelt adok akkor nyomás!
Adta ki a parancsot Karasu, majd figyelme újra a négy alak felé terelődött. Ha a Geninek mondanak is neki valamit, azt nem hallja meg, ugyanis nem tűr ellentmondást. A legfontosabb most az üzenet továbbítása.
   Eközben a négy alak csak vár és figyel. Nyilván kommunikálnak egymással, de messze vannak és a víz csobogásától amúgy sem lehetne hallani amit mondanak. Hirtelen mozgolódni kezdenek. Mindenki harci készültségben áll, majd Karasu kézjeleket kezd el formálni, ekkor pedig hirtelen megjelent körülötte a semmiből néhány pukkanással két tucat fekete holló.
- Induljatok!
Adta ki a parancsot, majd előre szegezte a kezét, mire a hollók egyenesen a négy alak felé száguldottak.
- Bakuha // Robbanás!
Mondta ki a szót, amivel a huszonnégy hollót egymás után robbantotta rá az ellenségre hatalmas robbanást és port kavarva köréjük!


// Döntsetek, hogy mentek, vagy maradtok, esetleg mást terveztek. A csapattól független is dönthettek. Kurume megindul ha a csapat nagy része megindul, ha nem, akkor marad. Itt most dönthettek akár élet és halál között. Minden döntés és az azt követő fejlemények csak rajtatok múlnak! //

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kusuki Eiko on Kedd Okt. 07 2014, 03:26

Készen álltam volna arra, hogy megkűzdjek velük, de az anbu átgondta a helyzetünket ès arra a következtetèsre jutott, hogy mennünk kell, amig lehetséges. Ő majd véd minket, hogy lefoglalja egy kicsit az ellenfelet. Egy meglepetés szerű támadás jol festett volna, de ha van köztük èrzèkelős ninja azonnal tudná hol vagyunk. Milyen idegölő... szívesen harcoltam volna velük annak ellenére is, hogy lebet megölnek aztán se vissza se tovább, a Végzet völgye elnyeri a nevét és itt leljük halálunkat. Vagy futunk ameddig el nem érjük a kijelölt pontot, hogy értesìtsük a tőbbieket. Sok lehetőségem nincsen. Vagy itt halok meg, vagy nem, de eljuttatom a kìvánt informàciókat az Orvossi osztagnak, hogy azok tovább tudják küldeni. Végül ez mellett döntöttem. Leengedtem a kezemet és egyenesen elindultam. Kezdetben csak lassan.
- Akkor induljunk. Nem hagyhatjuk cserben. Muszáj leszállítanunk az informáciot. Azok a shinobik előttünk magasabb szinten vannak. Menjünk amíg lehet.
Végül futásra vettem a dolgomat. Egyre csak gyorsitottam ennek köszönhetöen előjött az alap taijutsu technika, ami növelte a sebességem. Majd ha elértem a kitűzött helyet ott pihenek egy kicsit... talán. Az is lehet, hogy követnek majd, de ha az anbu ügyes akkor talán lefoglalja őt annyi ideig. A társaimról nem is beszélve. Mondjuk két ilyen fiú mellett muszàj voltam elindult, mert ha ők maradnak akkor nekem, egyedül kell jelentenem a fejleményeket. Ha meg meghalnak... kettővel kevesebb gond nekem. Ennek ellenére egyszer-egyszer magam mögé néztem nem e követ akár barát, akár ellenség. Harcra is készen lettem volna, de egy társ lehet most csak lelassított volna engemet. Mindenesetre próbáltam minél hamarabb eljuttatni az informácioinkat az Orvosiaknak.

_________________
Kusuki Eiko
Kuroba Kaito

Adatlap
avatar
Kusuki Eiko
Játékos

Tartózkodási hely : A sötétség


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 405

Felhasználó profiljának megtekintése http://www.encike12.5mp.eu

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kagemare Kuzomi on Kedd Okt. 07 2014, 14:29

A Genjutsu Kai alkalmazása után nem érzékeltem válzotást, ami vagy azt jelenti, hogy ténylegesen nem vagyok illúzióba zárva, vagy pedig azt, hogy túl erős az idegen akarat és technika, így nem tudok belőle - ezzel a módszerrel - kitörni. Nos, elég nehéz megállapítani, hogy melyik az igazság, ezért nem lehetek sokkal magabiztosabb ebben a tekintetben. Mindenesetre annyi elmondható, hogy legalább az alapvető óvintézkedés adhat némi biztonságérzetet ilyen szempontból, csak ez akkor nagy probléma, ha az a bizonyos biztonságérzet hamis. Márpedig hogy az-e, azt nem igazán tudom kideríteni, csak olyan módszerrel, ami viszont alaposan meggyengítene. Az pedig most nem kedvező lehetőség. Ennek fényében kijelenthető, hogy nem volt teljesen haszontalan a Genjutsu Kai, bizonyosságot mégsem adhat, leszámítva azt, hogy ha Genjutsuba is vagyok zárva, akkor az nem valami amatőr illúzió.
Nem vagyok lenyűgözve a fölém helyezett elöljáróimtól. Előszőr egy Takigakurei, akit ugyan kezdtem megkedvelni, de enyhén öngyilkos jellemnek tűnt, most meg ez a Karasu, aki ténylegesen öngyilkos jellem, vagy pedig áruló. Valamelyik a kettő közül. Mert ugyan megható, sőt bátor dolog, amit tesz, vagy tenni akar, de azért mégis. Miért hagynánk itt? Őt, az erőset... Ha valakit fel kell áldozni, akkor az legyen a gyengébb, de nem vagyok híve, hogy itt feláldozódjak, ezért nem is tartom jó ötletnek ezt az "áldozzunk fel valakit"-tervet. Konohagakure eszméi nem éppen ezt hírdetik. De kezdjük a tényállás elemzésével. Az ANBU ismeri a Kage Bunshin no jutsu-t, amiről túl sokat ugyan nem tudok, de annyit igen, hogy gyakorlatilag az egyik legerősebb klón-típus, ergo: elég lenne, ha egy klónt küldene az üzenettel. Persze, a klónt le lehet győzni, de mennyi esélye van annak, hogy ha Karasu klónját legyőzik az esetlegesen a közelben lévő rejtőző ellenségek, akkor mi négyen továbbjutunk rajtuk? Nos, persze nézőpont kérdése, de hülyeségnek tartom. Ami viszont meglep, hogy Eiko megindul a parancs teljesítésének érdekében. Elfut a harc elől? Vagy olyan szempontokat vett figyelembe, amik nekem nem jutottak eszembe? Igen, ha a kezemre nézek, akkor láthatom, hogy remeg, így én magam is félek, vagy izgulok. Nehéz megmondani, hogy melyik a kettő közül. Egy döntés áll előttem, amit viszont már meghoztam. Tüdőmbe szívom a levegőt. Nem tudom, hogy dönt a fiatalabbik ANBU, a maszk nélküli, azt sem, hogy Kurume hogyan reagál a szavaimra. Eiko viszi az üzenetet, a lány megára vállalta ezt a feladatot, hát rendben. Hátrébb ugrok Kuruméhez és megfogom a kezét:
- Kurume, képes vagy lepecsételni kettejüket? - kérdem és az ellenség felé nézek - Taktikai előnyben vagyunk és szándékomban áll, hogy megszegjem a parancsot. Az ANBU-vezetőnk nincs a helyzet magaslatán, az előbb ismerte el hogy hibázott, ez valószínűleg elbizonytalanította. Ráadásul elfelejtette, hogy ha Őt itt egyedül legyőzik, akkor utánunk erednek és minket is levadásznak. Márpedig, ha az ellenség tényleg olyan erős, mint amilyen baljóslatú chakra árad felőllük, akkor Karasu nélkül egymagunkban nincs esélyünk. Viszont, ha tényleg csak négyen vannak, akkor taktikai előnyben vagyunk! Át kell jönniük ide ahhoz hogy támadjanak, legalábbis... remélem. Miközben átjönnek, esélyed lesz, hogy lepecsételd az egyiket. Hiszen akkor sokkal védtelenebb lesz én pedig Taijutsuval, vagy Ninjutsuval meg tudom zavarni. Azután sokkal nehezebb dolgunk lesz. Képes vagy rá, Kurume? - az egész beszédet elég hangosan hadarom ahhoz, hogy mind a négyen halljuk, bár valószínűleg Karasu nem figyel rá - Kurume, mond, milyen állapotba kell kerülniük ahhoz, hogy a legkönnyebben le tudd őket pecsételni. Gyorsan, szorít az idő!!
Mindeközben előkészítettem és szétnyitottam a két Fuuma Shurikenemet. Sokat gyakoroltam velük és ha közelharcban használom őket, akkor Taijutsu közben sokkal nagyobb sebzést tudok ezekkel kifejteni, mint az öklömmel, illetve védekezésekre is alkalmasak. Nem hinném, hogy van bárki más, aki akár hasonlóképpen használná a Fuuma Shurikeneket, mint én. Mindig is szerettem váratlant húzni és a lehetőségeimből a legtöbbet kihozni. Viszont a kérdés, hogy az a sok edzés elég volt-e, vagy sem. Nem tudom milyen szinten állnak ellenfeleim, de eddig ezt a módszert csak nálamnál gyengébbek ellen használtam, azt is gyakorlásként. Ám most kulcstényező lehet.
Ha Kurume pozitív választ ad, és a fiatalabbik ANBU nem fut el, akkor van esélyünk. Viszont a helyzet necces...



// Nos, bocsi, az első poszt amit ide írtam, az sokkal jobb lett, jobban sikerült bemutatni Kuzomi gondolatait, érzelmeit, érveit szembeállítani egymással, de az a ***************************************************** ( Na, jó ennyi csillag azért túlzás xD) böngészőm volt kedves lefagyni....

Illetve Riku, a harcmodor, amit használni tervezek, az még tényleg kiforratlan, ezért is könnyen hátrányom származhat belőle, de most, hogy komolyabb helyen is próbálom majd bevetni, idejét érzem megalkotni egy saját stílus formájában. Tehát hamarosan írok majd a Jutsu Ötletelőbe ennek okán. Bár nyílván itt még nem beszélhetünk stílusról, ezért nem lesz precíz, összehangolt a mozgás, csak amit a karakterem Taijutsus képességei indokolnak. Tehát mondhatni, úgy kell kezelni, mint egy még el nem sajátított Taijutsut. Gyakorlatilag úgy terveztem, hogy itt fogan meg benne az ötlet, hogy kifejlesszen egy ilyet. Persze, ahhoz túl kell élni a harcot, meg minden Very Happy Összegezve ezt csak azért mondom, hogy... hát, nos... mert jónak láttam közölni ^^ //

_________________
Adatlap


Spoiler:
Ha este lobot vet a vérszínű hold,
Ha hallgatag árnyak sóhaja lebben,
Panaszod, nyomorod mind sírva dalold,
Baljóslatú órán szárnyaszegetten!

S ha lankad a hangod, fogyóban erőd,
És néma marad a hold, a kegyetlen,
Már tudni fogod, hogy nincs sok időd:
Én eljövök érted, kard a kezemben...
(Deqvator Morses)


Karakterek:
Kagemare Kuzomi, Korotsuki Kazeno, Shikotou Sei, Hazame Karou, Kitori Musato.
avatar
Kagemare Kuzomi
Játékos

Taijutsu Pontok : 75

Tartózkodási hely : Konohagakure no satou...


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 519

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Hateshi on Kedd Okt. 07 2014, 21:07

//Részletes lesz, talán túlságosan is. Sajnálom tényleg, lehet, néhol unalmas, de ez kellett ahhoz, hogy teljesen átlássam a szituációt. A két, egymással ellentétes döntéssel feladtátok nekem a leckét! Very Happy //

Nehéz helyzet volt, meg kell hagyni. Karasu tévedett, és hirtelen önjelölt hullává léptette elő magát; két csapattársam mindent csinált, de véletlenül se ugyanazt; a pecsételő csaj csak bámult maga elé; édes-drága Hateshi pedig ott állt, és nézte, ahogyan széthullik az a cseppnyi kohézió is, amely eddig összetartotta a brigádot. Jaj nekem – morfondíroztam magamban –, sose voltam az a nagy csapatjátékos. Miért pont most kell elkezdenem? Méghozzá pont egy ilyen röptében összeverbuvált csapattal? Nem, nincs bajom senkivel, sőt, mindenkit szeretek, de az isten szerelmére, egyedül Karasut ismerem valamennyire! Márpedig nincs sikeres csapat valamilyen minimális baráti összetartás és egyetértés nélkül. Főképp vezető nélkül! Pedig mi éppen most készülünk fej-nélküli csapattá avanzsálódni.  Ejj… – ostorozó gondolatot másik ilyen követte, miközben úgy éreztem, ha a dolgok így mennek tovább, mindegyikünk első osztályú jeggyel utazik majd a shinobi mennyországba.  
   De tegyünk is valamit! Gondolkozzunk!
   A csapatban én voltam az egyetlen, aki már ismerte Karasut. Ezt nem felejthettem el. Nem volt sok időm, de először az ő viselkedését és döntését kellett analizálnom, csak ez után érdekelhetett a többiek véleménye. Lássuk:
   Karasu eddig nem hibázott. Az előző kalandunk során bravúros ötletei voltak, és az ereje is lehengerlő. Volt már rá példa, hogy nem volt teljesen elővigyázatos, de mindezt inkább csak a tapasztalat és az erő tette vele, nem a figyelme lankadt. Most tévedett, de ez nem igazán róható fel neki. Az adott helyzetből így is kihozta a maximumot, a következtetései pedig nem voltak teljesen hibásak. Ezt nyilvánvalóan ő is látta, ahogy persze azt is, hogy ő sodort minket bajba. Mégse tűnt annyira maximalista-depresszív jellemnek, hogy egy kis hiba is elbátorítsa, és teljesen elvegye az eszét. Nem, Karasu nagyon is észnél volt. Talán megzavarodott kissé, talán ideges is volt, és az is lehet, hogy nem hozott túl jó döntést, de a legrosszabbat se, annyi biztos.
   Persze elkezdhettem volna őt kritizálni. Odakiálthattam volna neki, hogy „Hé, Karasu, mi a fészkes fenéért nem hoztál létre néhány klónt, és küldted el őket az információval, amikor még volt rá lehetőséged?” De mi értelme lett volna? E nélkül is kezdte őt felemészteni a stressz és adrenalin furcsa egyvelege, és ha esztelen nem is, ideges mindenképp volt.
  Nagyobb kutyaszorítóban volt, mint mi. Ennél jobban már csak az hátráltatta volna, ha csoportosan megtagadjuk a parancsát, ebben biztos voltam. Hogy miért? Először is: a shinobi engedelmeskedjen a felettesének – vagy legalább mutasson rá hajlandóságot. Másodszor: a döntését jogosan kérdőjelezhetjük meg, de nem ilyen nyíltan. Karasu nehéz helyzetbe került, sokkal nehezebbe, mint mi. Ilyenkor az ember nincs tárgyalóképes kedvében, nem tűr ellenvetést. Ha azt mondja, hogy menjünk, és maradunk, az az idegállapota és a lehetséges esetlenségünk miatt hátráltatni fogja őt, és teljesen tönkretehet mindent. Márpedig az ő ereje – talán nem túlzok – volt akkora, mint a miénk együttvéve. Karasu ilyen módon való felbőszítésének nem lett volna értelme. A négy alak vagy ott, vagy menekülés közben végzett volna a teljesen szétzilált csapatunkkal.
    Tehát vakon kellene követnem a parancsot? – adódott a kérdés.
   Ez is problémás. Genintársam valami hatalmas optimizmussal beszélt erről, bár ilyen zűrös szituációban nem igazán tudtam hinni az ötletelésében – persze, lehet, a depresszív, eső falusi származásom volt a baj. De kérdem én: miért lenne taktikai előnyünk? Eiko elment, és nem igazán nézett úgy ki, mint aki vissza akar fordulni. Az ellenség biztosan erősebb volt nálunk. Pecsételés? Igen, ez jogos – és lehet, hogy megint túlságosan pesszimista vagyok –, de nem nézem ki abból a lányból, hogy egynél több tagot le tudjon zárni. Kizárt, hogy ismerne A vagy S szintű pecséteket, egy Jouning-rangú egyén pedig – hiszen valószínűleg ilyesmikkel állunk szemben – nem fogja hagyni magát és a társait csak úgy lepecsételni.
  Semmire se apellálhatunk! Az is lehet, hogy rendelkeznek olyan támadással, ami ilyen távolról is kiiktathat minket… Nincs viszonyítási alapunk. Karasu mind a három shinobi művészetben jártas, ő sokoldalú, neki lehet esélye. Erre biztosan gondolt ő is. Lehet, hogy összességében mi is sok mindent tudunk, de nem gondolkozunk és mozgunk még igazi csapatként – mi se bizonyítja ezt jobban annál, hogy Eiko fut, Kuzomi harcol, Hateshi meg magában vívódik.
  És akkor mi van Eikóval? Ő jól döntött? Talán. Talán Kuzomi is. Ez majd kiderül. De szerintem nem. Kuzominak nagyon is igaza van abban, hogy Karasunak segítségre van szüksége, és hogy ha őt kiiktatják, nekünk is végünk.
   Ki kellett volna valahogy békítenem a két nézőpontot, de erre már nemigen volt lehetőségem. Eikóval nem tudtam mit kezdeni. Épp annyira butaságnak tartottam az egyedüli futár szerepét, mint a parancsmegtagadást. 
   És mégis mire gondolok én, mit kellene szerintem tennünk, ha elfelejtek minden zavaró tényezőt? A válasz épp annyira bonyolult, mint amennyire az egész elemzésem.
   El kellene terelnünk az ellenség figyelmét, és hagynunk kellene, hogy Karasu felmérje a képességeiket helyettünk, hiszen őt biztosan nem iktatják ki néhány pillanat alatt – ha meg mégis, akkor úgyis végünk. Ha megindulnánk mindannyian Konoha irányába, az túlságosan gyanús lenne, ehhez kétség se fér. Miért nem indulunk meg inkább más merre? Mi lenne, ha Karasu támadása leple alatt vagy akár teljesen közvetlenül, ad hoc egyszer csak elindulnánk északra? Ha észrevennék, nem követnének minket... Ennek ellenkezőjére vajmi kicsi az esély. Nem foglalkoznának vele, mit akarunk arrafelé, hiszen ők nem azért jöttek, hogy holmi konohai geninekkel játszadozzanak, akik méghozzá el is tűnnek az útjukból. De még ha utánunk is jönnének, valószínűleg Karasu is jönne, ezzel pedig Eiko hatalmas előnyre tenne szert. Szétválni pedig nem fognak, mert nem véletlenül vonulnak így négyen együtt. De ha mégis megtennék, Eikón kívül nem lennénk egymástól olyan távol, hogy ne egyesülhessünk, ha baj van.
  Őrült tervnek hangozhat, de miután rá kellett jönnöm, hogy Eiko és Kuzomi álláspontja nem kibékíthető, végül úgy döntöttem, hogy én egy harmadik utat választok, és észak felé megyek, a Hang országa irányába. Lehetőleg úgy teszem mindezt, hogy Karasu ne vegye észre, de még ha fel is tűnik neki, még mindig inkább az fog az eszébe jutni, hogy ügyes, kerülő útirányon viszem az üzenetet, hogy ne hívjam fel magamra az ellenség figyelmét, mintsem a valódi szándékaim. Persze az én fejemben egészen más forog majd. Én csupán addig akarok passzív szemlélő maradni, amíg a magasabb jó úgy kívánja. Tisztes távolságból, elrejtőzve akartam megfigyelni, hogy ki az a négy rejtélyes alak, hogy aztán később a meglepetés erejével segíthessek Karasunak (persze lehetett közöttük szenzor, de ez maximum a meglepetés-támadásom ötletét zárná ki, a többit nem). Ha pedig felesleges lenne segítenem, információkkal gazdagodva gondolom majd ki a következő lépést. 
  Vegyük tehát most számra a dolgokat! Van egy Eikónk, aki elment, valószínűleg nem jön vissza, és viszi az üzenetet a behatolókról. Van egy Karasunk, akihez pillanatnyilag nem lehet szólni, és mindenre elszántan megpróbálja feltartóztatni az ellenséget. Hogy a helyzetet bonyolítsuk, van természetesen egy Kuzomink is, aki mindenáron maradni akar. Utolsó gondolkodó emberként pedig ott van a mi kis Hateshink, aki ugyancsak maradni akar, de „kísérletezgetni” nem igazán. Konklúzió? Hateshinak Kuzomival kell megegyezésre jutnia, vagy legalábbis elmondania neki, mit tervez. Eltökéltnek látszik, de talán hajlik a megegyezésre.
  – Ha itt maradunk, hátráltatni fogjuk Karasut az ellenség erejének feltérképezésében, és persze a feltartóztatásában is. Mi lenne, ha tisztes távolságból, északról megfigyelnénk, hogy alakul a csata? Eiko már úgyis úton, te maradni akarsz, az egységünk pedig már úgy is felmorzsolódott. Azért gondoltam északra, mert ha nincs köztük szenzor, akár arra is van esélyünk, hogy a robbanás vagy később néhány füstbomba leple alatt teljesen titkon itt maradjunk, és megfigyeljük az eseményeket. Na, meg, ha észrevesznek: annál jobb. Talán még össze is zavarjuk őket. Végül pedig, ha szorul a hurok, még mindig Eiko nyomába eredhetünk – és úgy már az ellenség képességeiről és kilétéről és lehetnek információink – súgom oda Kuzominak és Kurumének. Ha hajlandóak az együttműködésre, felkínálom annak a lehetőségét, hogy bunshinokat használva látszólag két irányba induljunk el: Konoha felé és északra.
  Gondolkodtam volna még tovább, de nem volt több időm. A tervem még kiforratlan volt, és volt benne néhány buktató, de ami biztos: voltak benne lehetőségek is. Az eddig felvázolt két kiút vagy működik, vagy nem alapon vetődött fel, de hittem, és tudni véltem, hogy az én tervembe csempészett némi kreativitás lehetséges kimenetelek tucatjait nyitná meg előttünk – veszélyesek és kevésbé veszélyesek egyvelegét.
avatar
Hateshi
Játékos

Taijutsu Pontok : 20 + ?


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 611

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Kedd Okt. 07 2014, 23:13

   Hatalmas helyzet alakult a Vég Völgyében, hiszen egy felderítő csapat került össze négy ismeretlen képességű ellenséges ninjával. A Csapat vezetője egy ANBU, aki egész idáig téves teóriára alapozta a csapat taktikáját, minek meg is kell innia a levét, ugyanis Ő fele az itt lévő három Geninért és a magasabb rangban lévő Kuruméért. Valószínűleg éppen ezért vélte úgy, hogy ha ez a négy alak támad, akkor menekülés közben nem lenne egyikőjüknek sem esélye védekezni, ha pedig klónt vagy klónokat küldene, akkor azok kisebb eséllyel juttatják el az üzenetet, mint egy eleven ember. Persze a klón képzettsége jóval nagyobb mint Eikoé, viszont itt az lett volna a lényeg, hogy a veszélybe sodort Geninek épségben kijussanak a veszélyzónából és pluszban eljuttassák az igencsak lényeges üzeneteket. Bizony nem könnyű egy csapatvezető sorsa, hiszen tőle függ társai élete. Valószínűleg ezt előtérbe helyezve döntött úgy Karasu, hogy megpróbálja feltartani a négy alakot, hogy a csapat többi tagja elmenekülhessen. Talán ennyire bízik a képességeiben? Minden bizonnyal igen, hiszen feleslegesen hősködni nem akarna, elvégre egy ANBU-ról van szó...
   A Robbanássorozat hatalmas füstöt hagyott maga után a négy alak körül, így Eiko nagy gyorsasággal le tudott ugrani a Szobor tetejéről és meg tudott indulni az Erdő felé teljesen észrevétlenül. Eközben pedig Kuzomi elővette fegyvereit, Kurume pedig már indult volna Eiko után, amikor Kuzomi megragadta kezét. A lány egy pillanatra ledöbbent és megfagyott benne a vér. Azon tűnődött, hoyg a fiú, vajon észrevette-e, hogy el akar menni, vagy csak azért fogta meg, hogy figyeljen rá. Ezt már nem tudja meg, viszont figyelmesen hallgatta Kuzomit és felelt is neki amilyen gyorsan csak tudott.
- Legalább egy pár másodpercre mozdulatlannak kell lenniük és az sem hátrány, ha ki vannak fáradva. Ha túl erősek, akkor nem működik a pecsét, amíg nincsenek kifárasztva!

Mondta a lány, majd Hateshi szólt. Mindketten hallgatták amit a fiú mond. A lány úgy tűnt, hogy nem tudja, hogy mit csináljon, de nem is volt ideje reagálni, ugyanis Karasu és a négy ellenfél között komolyan felpörögtek a dolgok. Karasu a füstbe burkolódzó ellenfelet figyelte, majd kézjeleket formált, végül pedig a Patkány kézjelet hagyta meg, ugyan a technikájához leginkább arra van szükség.
- Kage Enmaku no Jutsu // Árnyék Füstfátyol Technika!
Mondta ki a technika nevét, mire Karasu árnyéka elkezdett megnyúlni, majd a kétdimenziós alakjából kinyúlva a Hashirama szobron elkezdett felemelkedni majd átívelni a szakadékon, majd ott villámgyorsan körbetekerte a füstöt. A fekete árnyék szinte teljesen körbekerítette a négy alakot és a füstöt, ám valami nem stimmelt. Karasu erőlködött, hiszen a karjai és a lába remegett. Valami nem stimmel: Az árnyék elkezdett halványodni, majd a következő pillanatban a gömb formára összefogott füst és árnyék egy szempillantás alatt szétrobbant. Szikladarabok repkedtek minden felé, a füstnek pedig már nyoma sem volt. A négy alak ott állt talpig elfedve és teljesen sértetlenül a Madara szobor tetején. Karasu ekkor dühösen hátrafodult.
- Nem megmondtam, hogy menjetek!?
Ekkor pedig a négy alak mozgolódni kezdett. Mind a négyen kikapcsolták a köpenyt összefogó csatokat és gombokat, majd elengedték a négy köpenyt, amit a szél a vízesés felé terelt és végül mind a folyóban landoltak, majd pár másodperc múlva eltűntek a vízesés hatalmas mélységében. Így már látható volt a négy alak: ITT
Nem vártak semmire, miután megmutatták magukat a Világnak, ketten le is váltak a csapatból. A Nagydarab Kopaszodó és a Kicsi Szürke hajú leugrott a Szobor tetejéről. Ekkor Karasu sem tétlenkedett, egyből megformálta a Kage Bunshin kézjelét, amivel létre is hozott egy klónt, ami azonnal útnak indult és elállta az utat, amin Eiko elindult. Erre semmi szükség nem volt ugyanis a két Ninja ügyet sem vetett az Erdőre, hanem a vízesés előtt megállt. Fentről is jól látható volt, hogy a Nagydarab fickó a tenyereit a vízre helyezte, a másik pedig szemmel tartotta Karasut. Lent egyenlőre ennyi történt. Fönt azonban megmaradt a két ellenfél. Látszatra mind annyi idősek mint az ott maradt két Genin és Kurume, viszont az erejük nem kétséges. Karasu kombinált támadását is egy egyszerű föld technikával visszaverték és sértetlenül megúszták azt. A fent maradó két alak egy furcsának tűnő lány és egy hat karú fickó... A helyzet újra változott.
- Ezek lehetséges, hogy Edo Tenseies ninják. Innen nem tudom megállapítani. Ne rohanjatok Eiko után, ugyanis az már több mint feltűnő. Örülhetünk, ha a klónom miatt nem esik le nekik. Nem tudom, hogy mi a céljuk, de ez a kettő mindenképpen harcolni maradt itt. Így viszont egyenlőre mi vagyunk nyertes helyzetben, viszont bármelyik pillanatban csatlakozhat a másik kettő is. Akkor viszont jó eséllyel vesztes helyzetbe kerülhetünk. Egyenlőre ne tegyünk semmit. Ha jelt adok, akkor viszont hátráljatok be az Erdőbe amilyen gyorsan csak tudtok! Addig pedig figyeljétek az ellenfél reakcióját és ha támad, akkor segítetek nekem! Más most nem igen tehetünk.
Adta ki a parancsot Karasu. Látszólag megkönnyebbült, hogy az ellenfél létszáma lecsökkent, de tudja, hogy az a másik kettő nem véletlenül van odalent. Valamit terveznek és éppen ezért van ott a klón is...


// Reagáljátok le történteket és írjatok aszerint. Eiko te ebből a körből most kimaradsz, ugyanis folyamatosan útban vagy a Bázis felé //

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kinshu on Pént. Okt. 10 2014, 00:48

Óvatosan követtük a négy csuklyás shinobit. Tudtuk, hogy nagyon veszélyes a küldetés amire most vállalkoztunk, igazából ha azt vesszük konkrétan megszegtük a parancsot bizonyos szemszögből nézve. Más nézőpontból viszont talán még hasznosabbá tehetjük magunkat mint a csatamezőn. Egy picit haladtunk a lombhullató erdő sűrűjében... Egyre nagyobbra nőttek a fák. Éppen eléggé le voltunk maradva ahhoz, hogy ne vegyenek észre azok akiket követünk. Nem is kellett kis távolságot tartani köszönhetően a társam szenzor képességének. 
Egyszer csak a gondolataimat megzavarta egy tompa morajlás. Minél inkább haladtunk előre az erdő sűrűjébe annál hangosabb lett. Először csak kicsit hallottam és azt hittem csak a fülem csenge, aztán egyre hangosabban és hangosabban. 
- Te is hallod ezt? Vajon mi a fene lehet ez, hol vagyunk? Még mindig mozgásban vannak?
Partnerem lehet, hogy csak nem akart válaszolni, de az is lehet, hogy annyira koncentrált, hogy egyszerűen nem hallotta meg amit mondok. Az viszont kizárt, hogy ő se hallja ezt a tompa morajlást ami már kezd az agyamra menni. Aztán egyszer csak hirtelen a társam lelassult. Ezek szerint megálltak, vagy csak elvesztette a jelet?
- Na mi történt megálltak, vagy elvesztetted a jelet?
Milyen hülyeségeket beszélek, de nem tudom másképp elképzelni őket, mint hogy chakra érzékelők. Lényegében most kéne információt gyűjteni. Aztán egyszer csak világossá vált, hogy miért lassult le... Egy vízesést pillantottam meg aminek a két oldalán két legendás konohai harcos állt egymással szemben. Egykori csatájuk jelképeként hozták létre ezt az emlékművet. Azt tudom, hogy az egyikük egy hajdani, talán az első Hokage. A másik fickóról viszont nem tudok semmit... Aztán hirtelen megpillantottam a célpontjainkat. Szemben egy másik csapattal feltehetőleg konohaiakkal. Itt most valami durva leszámolás lesz. Remélem, hogy Edo zombikkal van dolgunk, mert úgy most sikerülhet kellő mennyiségű információt szerezni róluk. 
- Azt hiszem itt az ideje egy kis megfigyelésnek. Azok ott nemsokára szét fogják tépni egymást. Szerintem nekünk úgy lesz a legjobb ha nem avatkozunk bele a csatába. Valószínűleg esélyünk sem lenne nagyon, de nem akarnám megkockáztatni. 
Tehát akkor szépen maradunk a fenekünkön és kivárjuk, hogy mi fog történni.
avatar
Kinshu
Játékos

Taijutsu Pontok : 43


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 505

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kagemare Kuzomi on Csüt. Okt. 16 2014, 12:40

Hát, a lány válasza nem volt valami bíztató, bár olyan nagyon lehangoló sem, tekintve, hogy lövésem sincs vajon milyen szinten is állhatnak az ellenfelek. Viszont felfedeztem egy ellentmondást a szavaiban, amire ha most nem is, a későbbiekben - amennyiben megérjük - rákérdezek. Mégpedig, hogy ha az Edo Tenseies zombiknál elég az, hogy a testük pár másodpercre lebénuljon, akkor más ellenfeleknél ez miért nem elég? Hiszen a kifáradás, elméletileg - legalábbis engem így tájékoztattak - lehetetlen egy Edo Tenseies számára.... Persze, két válasz jut így eszembe: Kurume a szintje miatt korlátozott ennyire, vagy pedig... nos... a másikba jobb bele sem gondolni...
Na mármost! Ha az ellenfeleink Edo Tenseies zombik - amire kábé ötven százalék az esély, tekintve, hogy eddig még csak nem is láttuk őket - akkor nem vagyunk sokkal rosszabb helyzetben, mint ha élő emberek volnának. Sőt előbbi esetben "könnyebb" őket lebénítani. Persze fölösleges ezen vacillálni, amíg semmi hasznos és érdemleges információt nem tudunk az ellenségről. A fiatalabbik ANBU, Hateshi odafordult hozzánk és egy rövidebb prédikációba fogott bele. Maszkom alatt ugyan nem láthatták, de arcomon fintorgó grimasz jelent meg. Ennek ellenére van igazság a szavaiban, bár véleményem szerint a tervével nem lépnénk előre. Csak az időnket pocsékolnánk... kivéve persze, ha alapvetően az lenne a cél, hogy kerüljünk az ellenség hátába. Nincs sok idő a beszédre, de azért kipréselek magamból néhány mondatot:
- Négy ellenfele van, hogy hátráltatnánk? Van hely bőven, s csak terhet veszünk le a hátáról azzal, hogy az ellenség figyelmét helyette némileg magunkra vonjuk. Ráadásul nem tudjuk milyen szinten van az ellenség, ha gyengék, a távolról való megfigyelés felesleges időpocsékolás, ha pedig erősek, ami valószínű... nos akkor amíg mi oda-vissza rohangálunk, addig Karasu kimerül és legyőzik, azután pedig már nem sokra megyünk az információinkkal ha minket is le akarnak vadászni. Viszont abban igazad van, hogy ha elindulunk több írányba, akkor szétválaszthatjuk őket és ilyen szempontból nézve Karasu számára nagyobb előnyt tudunk kovácsolni. Ha különválnak. Viszont ha továbbra is Karasura összpontosítanak, akkor mi gyengülünk meg. Igazából egyik terv sem tetszik, sem az enyém, sem a tiéd. Csak hát, jobb egyelőre nincsen...
Újabb feltételezésáradat, illetve helyzetelemzés. Sajnos ennyi tellett, több nem. Attól tartok, ha tovább folytatjuk a legmegfelelőbb megoldás keresését, akkor maghalunk, mielőtt eldöntenénk, hogy mégis mit fogunk csinálni. Szerencsére úgy tűnik, hogy Karasu visszanyerte a lélekjelenlétét és egy megfelelő megoldást ajánlott... mármint parancsolt. Igen, ha mind vissza tudnánk húzódni az erdőbe... Az sokkal alkalmasabb terep, az ziher. Van fedezék, ráadásul könnyebb csapdába csalni az ellenséget. Erre pedig azért van szükség, mert feltételezhetően az ellenség erősebb mint mi. Karasu látszólag tart tőlük, márpedig több tapasztalata van az ellenség erejének felmérésében, mint nekem. Legalábbis így kellene, hogy legyen, elvégre mégiscsak Ő az ANBU kapitány. Hátrébb húzódok, készen rá, hogy besegítsek Karasunak a védekezésben, vagy a megfelelő jelre az erdőbe való visszavonulásban. Persze remélem, hogy nem megint valami öngyilkos akciót tervez és Ő is jön az erdőbe, egyébíránt nem sok értelme volna a dolognak.
- Kurume - súgom neki - az erdőben könnyebben csapdába lehet őket csalni, kulcsfontosságú vagy ezért neked kell majd elsőnek visszavonulnod.
Hateshire nézek és biccentek felé. Habár az előbb mind a ketten megszegtük a parancsot és nem tudtuk eldönteni, hogy akkor pontosan mi is legyen, azért nem elhanyagolható a helyzetfelismerése. Igaz, terve nem csak megoldást, hanem további kétségeket is felvetett, ráadásul nem is értettem vele teljesen egyet, legalább annyit megtudtam, hogy örülök, amiért Ő a csapatunk tagja. Szükség lesz rá.
Körbepillantok. Várom Karasu jelét, vagy az ellenség támadását, közben reménykedem, hogy a hátunk mögött nincs további ellenség. Egyrészt, mert a halálunkat jelentené, másrészt, mert akkor Eiko nem biztos, hogy célhoz ér.

_________________
Adatlap


Spoiler:
Ha este lobot vet a vérszínű hold,
Ha hallgatag árnyak sóhaja lebben,
Panaszod, nyomorod mind sírva dalold,
Baljóslatú órán szárnyaszegetten!

S ha lankad a hangod, fogyóban erőd,
És néma marad a hold, a kegyetlen,
Már tudni fogod, hogy nincs sok időd:
Én eljövök érted, kard a kezemben...
(Deqvator Morses)


Karakterek:
Kagemare Kuzomi, Korotsuki Kazeno, Shikotou Sei, Hazame Karou, Kitori Musato.
avatar
Kagemare Kuzomi
Játékos

Taijutsu Pontok : 75

Tartózkodási hely : Konohagakure no satou...


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 519

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 6 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.