A Vég völgye

4 / 6 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kinshu on Vas. 11 Jan. - 21:01

Az összecsattanó kunai kések hangja törte meg az erdő kísérteties csendjét. Ekkor értem ki az erdőből és láttam hogy milyen kísérteties ellenfelei vannak társamnak. Az igazából idegesítő tény az az, hogy ezek a tagok Otogakure hitai atéját viselik. Ez talán még szörnyű kinézetüknél is furcsább volt. Ezek a figurák vagy szagot fogtak és átlátnak valahogy az álruhánkon vagy valamiért olyan parancsot adtak nekik, hogy védjék meg ezt a helyet. Sho tudta valószínűleg pontosan jól amit én. El kell tűnnünk innen de nagyon gyorsan mert az álcánkat is felfedezhetik, illetve ha lebukunk soha nem jutunk vissza a parancsnokunkhoz akinek jelentést kell tenni. A tét hatalmas, nekünk viszont gyorsan kell döntenünk. Felugrottam, hogy Shot fedezzem és kunaiainakl összecsaptunk az ellenféllel. Festői pillanat lehetett volna egy külső szemlélőnek ahogy a kunaiok szikrát hányva pattannak le egymásról. Sho mellém érkezett vissza. 
- Gyorsan be kellene fejeznünk ezt az egészet. Valami nagyon rosszat sejtek ezekről az ördögi teremtményekről. Figyeld csak a szemüket, szerintem biztosan az edo tensei teremtményei. Viszont ha ők látnak minket akkor előbb utóbb valahogy biztosan el fogják juttatni az információt az alkotójukhoz is és akkor az álcánknak annyi. 
Közben, hogy nyeljek magunknak pár másodpercet elhajítok két shurikent ellenfeleink felé. Száguldanak a gondolatok elmémben, hogy miként is fog alakulni a következő pár perc forgatókönyve. 
- Sok mindent számításba vettem, de azt gondolom, hogy semmiképpen nem nyerhetünk ellenük, már csak azért is mert halhatatlanok. Így marad az egyetlen lehetőség amit javasolni tudok az pedig a figyelem elterelés. Talán ha sikerülne elterelni a figyelmüket akkor az egyikünk meglóghatna. 
Nem gondolkoztam sokat és szerintem Sho is érezte, hogy mire készülök. Függetlenül attól, hogy milyen hatást értem el a shurikenekkel ismét célba vettem a két ellenfelet de ezúttal egy sokkal hatásosabb fegyvert fogok alkalmazni. Kézjel sorozatba kezdek... veszek egy nagy levegőt majd jobb kezemet a szám mellé helyezem, hogy ezzel is segítsek a számban lévő tenketsu pontoknak átalakítani a chakrát tűzzé az újaimban lévő tenketsu pontokkal. "Katon Hiendan!" Mondom ki a technika nevét majd három tűzcsóvát küldök az ellenfeleink felé. Mivel ellenfeleink elég közel állnak így azt hiszem jogosan reménykedhetek találatban. Ám ez nem elég nekem... A tűz technikák után ismét kézjeleket formálok és chakrát gyűjtök össze magamban. Ezúttal azonban nem támadok ellenfeleimre hanem inkább a saját menekülésemet készítem elő ha Sho sikeresen meglépett. 
- Maendan!
A kiokádott sűrű füstből egy nagyjából húsz négyzetméteres füstgömböt hozok létre. Ha minden jól megy akkor ezt a füstöt használom, hogy én is olajra léphessek és megcélzom a haderő főparancsnokságát!
avatar
Kinshu
Játékos

Taijutsu Pontok : 43


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 505

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Hateshi on Hétf. 12 Jan. - 23:50


  Nem sikerült... amire mondjuk számítani lehetett. A támadás mégse volt eredménytelen, hiszen onnantól kezdve a csapat minden egyes tagja holtbiztos lehetett benne, hogy az elsődleges célpont az ellenség fegyvere, a furulya kell, hogy legyen.
 A furcsa idézések láttán baljós érzés kerített hatalmába. A lények nem hasonlítottak semmire, amit idáig láttam; embertelenek voltak és vérszomjasok, bár nem tűntek túl intelligensnek. Végül szerencsénk volt, hiszen a három óriást – hívjuk csak őket óriásnak – a nő nem a feltartóztatásunkra idézte meg. Ha így tett volna, és miközben át akarunk jutni a háromfős gárdán, beveti a genjutsuját, végünk van. Tudomásom szerint a Genjutsu: Kai nem hatásos a hangalapú illúziók ellen. Ugyan én még – ilyen irányú ismereteimnek hála – talán kitörtem volna belőle nagy nehezen, de társak híján nem maradt volna más, csak a menekülés. Az idézett lények nyilván nem hagyták volna, hogy megzavarjam társaim chakra-áramlását; hamarabb végeztek volna velük, mintsem odaérjek.
 No de, szerencsére nem így történt. Ez persze még nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a nő a későbbiekben nem vet be ellenünk hangalapú genjutsut. Épp ezért kellett gyorsan cselekednünk, és elvenni tőle a furulyát, vagy elpusztítani azt.  
 Az események gyorsan követték egymást: kisebb hidegzuhanyként ért a felfedezés, hogy a szemlátomást vak lényeket a furulyaszó valahogy mozgásba lendíti. Hogy ez pontosan mit jelentett, azt akkor még nem tudhattam. Legalább néhány másodpercnyi vizsgálódásra volt még szükségem ahhoz, hogy rájöjjek, pontosan milyen kapcsolat áll fenn a furulyaszó és az óriások mozgása között.
 Bár idő szűkében voltunk, tudtam: nincs győzelem megfigyelés nélkül. Az elkövetkező rövid időintervallumot így, úgy döntöttem, az ellenfél képességeinek elemzésével fogom tölteni; az esetleges csapások elől a Shunshin no Jutsut alkalmazva próbálok meg kitérni. Az óriások harcmodora akár végzetes is lehet, ha nem vagyunk elég körültekintőek. Amennyiben Kuzomi támadni akar, hát tegye, annál jobb, legalább fellebben a fátyol az ellenség valódi  potenciáljáról! Én azért mondjuk nem vagyok az az öngyilkos fajta, haladjunk csak fontolva.
 Ötletem már volt rá, hogyan iktathatnám ki az idézőt és a furulyáját, de több információra és némi időre volt még szükségem. Vagy mondjuk inkább azt: egyelőre nem mertem támadni, hiszen az ütőkártyáját nem véletlenül tartogatja mindenki a csata végére, vagy legalábbis a második felére.
avatar
Hateshi
Játékos

Taijutsu Pontok : 20 + ?


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 611

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Kedd 20 Jan. - 18:57

Hateshi & Kuzomi
Egyre csak fokozódik a helyzet azzal, hogy az ellenfél három monstrumot idézett meg. Ám Kuzomi, Hateshi és Kurume nem hátrált meg. A Chuunin, aki eddig csak a háttérben munkálkodott és teljesítette pecsételői feladatát, most felállt az eszközei mellől és feltekerte a tekercsét. Készül valamire... Ekkor érkeztek meg Kuzomi klónjai, akik természetesen körbeállták Kurumét és Hateshit, majd amint ez megtörtént Kuzomi már használta is a technikát, amely egy pillanatra megnövelte a sebességét és így, egy gyors mozdulattal a három behemót mellett termet, majd néhány ismételten gyors lépéssel - bár ez már valamivel lassabb mint a Taijutsu technika - elhaladt mellettük és a drótjaival egyenesen az ellenség Fuvoláját vette célba. Ám ez idő alatt a megkezdett dal már betöltötte az erdő ezen szakaszát és mindenki láthatta a hanggal továbbított chakra hatását. A három behemót eszeveszett módon vetette rá magát Hateshire és Kuruméra, valamint a klónokra. Hateshi a Shunshin no Jutsuval szintén egy pillanatra nagy sebességgel kitért, Kurume pedig szintén ezt tette, ám kézjelet formált.
- Bakemono Fuin no Jutsu // Szörny Pecsételő Technika!
Mondta ki a Jutsu nevét, mire a támadásban kissé megállt lények körül chakraláncok kezdtek megjelenni. Ám a Jutsu nem járt töretlen sikerrel, ugyanis csak a középső, bunkót forgató behemótot tudta elkapni a lány a technikával. A láncok leszögezték a nyílt vízfelületre a lényt, majd a fejét a víz alá nyomták... A lények nem reagáltak. Hogy miért? Azért mert Kuzomi támadásba lendült és bár az ellenfél fuvolájával mozgatta a lényeket, egy pillanat volt csak, hogy Genjutsu alá helyezze a drótját éppen használó Kuzomit, így megakasztva őt a támadásban. A lány szemei szikrákat hánytak, ahogy Kuzomira nézett és úgy tűnik, hogy dühében még a fuvolázást is abba hagyta.
- Te kis Szaros! Mégis hogy képzelted ezt!
Förmedt rá Kuzomira, majd egy pillanat alatt előtte termett és hasba rúgta a fiút, aki nem mozdult. Az izmai megfeszültek, nem tudta őket kontrollálni, de így a Taijutsuban edzett testrészek mind úgy fogták fel a rúgást, mintha valamilyen zsák lenne. Habár a fiú kellőképpen megérezte és a légzéssel is gondjai támadtak. Gyomorszájast kapott... Ez valószínűleg egy bénító Genjutsu, ami akkor is hat, hogyha a Zene nem hallatszik. Hogy hogyan lehetséges ez? Nos ezt a Genineknek kell kilogikázniuk... Ám a nő, újra elkezdte a fuvolázást, ám láthatóan a három monstrumra koncentrált, akik közül egy éppen a haláltusáját vívta volna a fulladással, hogyha nem szűnik meg a lényre vonatkozó idézés. Immáron már csak két lény maradt. A kar nélküli és a csontpengés... Nem haboztak, mindketten támadtak. A kar nélküli Hateshire, míg a karral rendelkező Kuruméra. Mindketten elugráltak a lomba ütések elől.
- Fiúk! Valahogy el kell intéznetek ezeket a szörnyeket, mielőtt aktiválom a Pecsét Technikámat!
Mondta Kurume, majd egy lassú kézjelsorozatba kezdett, ám Hateshinek és neki sincs nyugta, mivel a szörnyek lomha, de erős támadásokkal folyamatosan támadnak...

// Vessétek be ismereteiteket amit a chakráról tudhat a karakteretek. Tanácsot is adhattok egymásnak, habár Kuzomi most nem igazán, mivel a szája sem tud mozdulni.

Kuzomi:
Állapot: 80%
Chakraszint: 81%

Hateshi:
Állapot: 95%
Chakraszint: 83% - Shunshin

Kurume:
Állapot: 85%
Chakraszint: 60% //



Kinshu
Az ellenfél erősnek tűnik és az biztos, hogy sem Sho sem pedig Kinshu nem ismer olyan technikát, amivel el lehetne bánni egy Edo Tenseies ellenféllel. Igazából még azt sem tudják, hogy mire képesek... Az lenne a feladatuk, hogy kiderítsék ezt. A Shurikenek a démoni fickó egy karlegyintéssel hárította. A karja láthatóan valamilyen fémes anyagból épül fel, míg Ő csak mosolyog, ahogy a felé irányuló Katon támadás is csak kineveti, majd belefutva a tűzbe oldalasan csapódik a lángokba, majd egyenesen Kinshut vette célba. Ez idő alatt azonban Sho is megszólalt.
- Nem lehet. A feladatunk, hogy információt gyűjtsünk...
Ennyire jutott a szavakkal, ugyanis Kinshu létrehozta a füstöt, ami remek elterelés volt. Kinshu és Sho is megindultak, ám Sho végig a fiú mellett maradt.
- Vissza kell mennünk. Fel kell mérnünk a képességeit. Ismerek néhány Doton technikát. Ahogy láttam te Katont használsz. Kombinálhatnánk őket.
Mondta a fiú, miközben mindketten a Tábor felé tartottatok. Feltehetően a lény követ titeket.
- Legalább addig tartsunk ki, amíg egyszer megsebezzük. Utána mehetünk.

Állapot: 95%
Chakraszint: 51%

_________________
Visszavonultam, ha kérdésetek, kérésetek van, (vagy valami hasonló) nyugodtan zaklassatok meg Facebookon, vagy pedig Kenshiro Mirubi, Lanmao karaktereimen keresztül!
avatar
Jiraiya
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Sennin
Chakraszint: Sok...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kinshu on Szer. 21 Jan. - 14:01

Ez egy démon... Biztosan egy démonnal van dolgom. Bár tudom, hogy démonok csak a legendákban léteznek, mégis megijedtem amikor ez a lény csak úgy elütötte a shurikenjeimet és a java csak ezután következett. A Goukakyouu mondhatni telibe találta, de semmi hatása nem volt. Mintha vele lenne a legendák ereje. Tehát erre képesek az Edo tensei teremtményei. Ezek a lények nem csak engedelmesek, de ezek szerint valami még mindig nem stimmel velük. Sho erőteljesen ellenkezett velem és azt javasolta, hogy legalább próbáljuk megsebezni ezt a szörnyet. Nem tudom, hogy pontosan mire gondolt, de a doton technikák kombinálása az én katonommal jónak tűnt. A zombi elindult felénk én pedig létrehoztam a Maendant! Tökéletes elterelés és remélem ez a fickó nem rendelkezik szenzor képességekkel. 
- Rendben van Sho tehetünk egy próbát, de nekem sajnos már fogytán van a chakrám és nem biztos, hogy sok támadást végre tudok hajtani... Gondolnom kell a menekülésre is! A tervem a következő. Elterelem a fickó figyelmét két füstklónnal és megpróbálok mögé kerülni. Eközben te jössz és vagy megtámadod, vagy lebénítod valahogy a doton technikáiddal. A kettős elterelésre valószínűleg nem fog számítani és én hátulról telibe kaphatom és így talán meg tudjuk sebezni. Bár nem hiszem, hogy nagy kárt tehetek benne, de azt legalább meglátjuk, hogy valóban halhatatlan-e. Bár nem tudom láttad-e, hogy konkrétan beállt a tűztechnikám elé és még csak meg sem pörkölődött. Gyerünk nincs vesztegetni való időnk. Az időzítés nagyon fontos. Amint megtámadj a klónokat azonnal támadj rá a dotonoddal!
A tigris és sárkány kézpecsétek után létre is hozok két füst klónt akik két oldalról közelítik meg ellenfelünket aki addig valószínűleg még közelebb ért. A két füstklón úgy rohan neki ennek az ördögi teremtménynek mintha taijutsut akarnának használni. Remélhetőleg sikerül rájuk terelni a figyelmet. Ekkor ha Shonak sikerült valamilyen doton technikával lebénítania én következem. Az egyik klón mögött kicsivel indultam el a figura körül egy sokkal nagyobb körben mint a klón és a Shusin no jutsut használom így elméletileg nem vesz észre. Amennyiben minden sikerrel létrejön megközelítem hátulról és olyan 10 méteres távolságból őrült gyorsasággal kézpecsételésbe kezdek. "Katon: Hiendan!" Mire meghallja a technika nevét neki már késő lesz. Ilyen közelről az ilyen sebességű tűz technika hatalmas pusztításokra képes. Szám szerint 5 tűzgolyót engedek rá ellenfelemre nem mintha pazarolhatnám a chakrámat, de Sho egy ropogósra sült edo zombit rendelt. Hát megadom neki amire vágyott. 
Ha időközben bármi megakasztja a támadásunkat a shusin no jutsut alkalmazva térek ki!
avatar
Kinshu
Játékos

Taijutsu Pontok : 43


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 505

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kusuki Eiko on Szer. 21 Jan. - 17:26

Az ellenség fájdalmaim közepette, alig mozgásképes állapotomban indított felém egy újabb támadást. Elmenekülni esélytelennek tűnt. Főleg fél lábbal. Kivitelezhetetlen. A támadása már csak egy karnyújtásnyira van amikor én is kézjelek formálását kezdtem el. Az ellenségben a jutsu után valószínűleg felszívódik és azt hiszi meghaltam, úgyhogy nincs mit vesztenem, ha megpróbálom.
- Tűz stílus: pusztító tűzgolyó!
Megpróbáltam akkora erővel amennyivel csak tudtam, hogy teljesen fel tudjam fogni ezt a támadást. Persze miután létrejön a technika az erőm jó része elfogy, de remélhetőleg valaki küldött ide embert, hogy megnézze milyen harc folyhatott itt... legalábbis remélem... nem lenne jó meghalni itt az erdőben hol senki nem találna rám. Mondjuk közel van a tábor és egy esetleges őr is lehet észrevenne, de ma már kit érdekelne ez? Lehet arra is gondolna, hogy csak az ellenség csapdája és hagyna itt megrohadni.
- Heh...
Azt már sajna nem tudtam kivenni, hogy sikerült e elhárítanom a technikát vagy sem. A fájdalom nagyon erős volt és nem igen bírtam már eszméletemnél maradni. Egyszóval, ha sikerült a támadásom akkor ájultan esek össze remélve, hogy nem itt fogok bevégeztetni. Pedig a Chunin vizsga óta nem látott személy is itt volt, de úgy tűnik eddig, hogy én már a földhöz ragadok és nem kelek fel róla. Pedig milyen érdekes is lenne csak úgy felpattani ezzel a kínzó fájdalommal és ha csak bicegve is, de eljutni a táborig, hogy tudassam közel a baj. Viszont most nem tudok megindulni... nem tudok eljutni oda és segíteni. Kitudja... lehet Kuzomi és a többiek is már elpatkoltak... kitudja... inkább csak pihenjük ki az eddigi kűzdelmeket, reménykedve abban, hogy valaki erre jár.

_________________
Kusuki Eiko
Kuroba Kaito

Adatlap
avatar
Kusuki Eiko
Játékos

Tartózkodási hely : A sötétség


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 405

Felhasználó profiljának megtekintése http://www.encike12.5mp.eu

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Hateshi on Vas. 25 Jan. - 12:43


Lám, lám! Néhány másodperc leforgása alatt is mennyi minden történhet. Jól tettem, hogy egyelőre nem lendültem akcióba. Nézzünk csak Kuzomira: teljesen védtelen. Nem szabadott volna ilyen hamar kockáztatnia… bár arról nem tehet, hogy az ellenség még a vártnál is erősebb. És persze a kisebb áldozata nem is felesleges, segítségével jó néhány dologról lehullt a lepel. Úgy tűnik, hogy az ellenség nem feltétlenül akar velünk végezni, és már azt is sokkal tisztábban látom, milyen a harcmodora – no meg a vérmérséklete…
  Kurume technikája nem igazán lepett meg. Ideje volt már, hogy ő is csináljon valamit, végül is a chuunin rangot nem csak úgy osztogatják, mint hadiállapotban a kenyeret. A jutsuja csak tüneti kezelésre alkalmas, a vírust magát nem pusztítja el, de azért nem rossz. Rögtön az elején elintézett egy szörnyet, ami valljuk be, nem rossz teljesítmény. Persze tudtam, hogy ezek után számolnunk kell az ellenség ilyen irányú fokozott figyelmével is – bár időközben rájöttem arra is, hogy ugyan a furulyás nő genjutsu-használóként biztosan intelligens, a vérmérséklete viszont feltűnően tüzes, ami sokszor felülírhatja a józan ész szabályait.
  No de mi lett Kuzomival? Hasonló technikát hajtottak rajta végre, mint én nemrég a pókszerű fickón, csakhogy ez annál sokkal tartósabbnak tűnt. Ebből és az ellenség harcmodorából kifolyólag valószínűleg egy bénító genjutsuról volt szó. Ez létrejöhetett egyszerű chakrakiterjesztéssel vagy akár közvetlen chakrakapcsolattal is. Következtetés: nem szabad a nő közelébe menni. Bizony, oda se. Mert hogy az se jó, ha távol vagyunk tőle, mivel ott meg szörnyek vannak. Hú, de jó. Ha minket is kiütnek így, akkor vége a játéknak.
  No meg volt még egy lehetőség. Hallottam már olyan illúziókról, melyeket szemkontaktus útján hoznak létre. A közelségből és az azonnali hatásból kiindulva, miért is ne. Méghozzá azt se felejtsük el, hogy az ellenség genjutsu-specialista!
  – Egyelőre mindenképp kerüljük a közelharcot, és ne nézzünk a szemébe! Legyünk óvatosak! – kiáltottam oda Kurumének, miközben továbbra is megpróbáltam kitérni az ellenség csapásai elől.
  A mi feladatunk volt Kuzomi kihozása a genjutsuból, erről se feledkezhettem meg. Kizártnak tartottam, hogy a nő genjutsuja ellen hatásos lenne egy egyszerű Feloldás. Két lehetőségünk volt: idegen chakrát vezetünk Kuzomi testébe, vagy külső fájdalomérzettel próbáljuk meg őt kihozni az illúzióból. Az előbbihez közelebb kellett volna kerülnünk hozzá, ami alapvetően nem tűnt megvalósíthatatlannak, de túlságosan célravezetőnek se. A biztonság kedvéért azért elmondtam Kurumének, hogy ha lehetősége nyílik rá, próbálja meg a lehetetlent, figyelve a már említett dolgokra. Én magam se zárkóztam el a dologtól, de először a másik módszert akartam kipróbálni.
  Övtáskámból előkotortam két senbont. Hogy miért nem kunait? Egyszerű. Egy senbon nagyságrendekkel kisebb sérülést okoz, mint egy kunai, de a fájdalomérzet igen hasonló. Ha egy betalált senbon nem generál elég fájdalomérzetet ahhoz, hogy kirántsa őt a genjutsuból, valószínűleg egy kunai se tudna. Újabb érv a senbon mellett, hogy sokkal precízebben irányítható, és az ellenség is kevésbé figyel fel rá.
  A megfelelő időben elhajított senbonnal Kuzomi egyik karját céloznám, kivárva a megfelelő pillanatot, nehogy rossz helyet érjen a találat. Ha elsőre mégse járnék sikerrel, a második senbonnal újabb próbálkozást teszek. 

  Következő lépés: ellentámadás. Nem értettem teljesen egyet Kurumével abban, hogy először a szörnyeket kell elintézni. Tarsolyomban volt egy távolabbról is bevethető, nem túlságosan észrevehető, de erős technika. Ezzel talán kiiktathattam volna az ellenség furulyáját. Egy pillanatra meg is fordult a fejemben, hogy szembemegyek azzal, amit a lány mond, aztán mégis megálljt parancsoltam azoknak a kósza gondolatoknak, ugyanis támadt egy olyan ötletem, amely gyakorlatilag nem igényel részemről szinte semmilyen chakrabefektetést, de a „tünetek” ellen hatásos lehet.

  Az érzékszervekből indultam ki. A két behemótnak hallania kell a furulyaszót, az idézőnek pedig látnia kell a behemótokat ahhoz, hogy a technika működhessen. Ezt a két tényezőt pedig nem is volt olyan nehéz megszüntetni, vagy legalábbis olyannyira megzavarni, hogy Kurume akcióba lendülhessen.
Kurume, jó lenne, ha újra bevetnéd az előző technikádat! – mondom a lánynak, hogy csak ő hallja, miközben elugrálok a támadások elől. – Megpróbálom pár pillanatra megszüntetni a genjutsu hatását. Fontos, hogy ne legyünk távol egymástól. És ne habozz, nincs sok időnk! Figyelj, mikor kezdem!  
  Feltételeztem, hogy Kurume egyszer még képes lesz a technika használatára, hiszen nem használt még el túl sok chakrát. Én a pillanat hevében elővettem néhány dolgot az övtáskámból: egy füstbombát, két kunait és két robbanójegyzetet.
A tervemet még azelőtt végre kívántam hajtani, hogy az ellenség felfogná, miket fogok a kezemben. Először rátekerném a robbanójegyzeteket a kunaikokra, majd a két lassan mozgó behemót irányába hajítanám őket, viszonylagos közelségből. A cél a fejük lenne, illetve a fülük feltételezett helye. A robbanójegyzet aktiválásával a hallásukat próbálnám meg károsítani, lehetőleg véglegesen. Ha ez mégse jönne be, akkor is miénk a pillanat ereje, ugyanis a robbanás hangja kisebb ideig mindenképpen elnyomja majd a zene hatását; a lények hallása annyi károsodást biztosan szenved, hogy Kurume közbeléphessen. A füstbombákat attól függően fogom eldobni, hogy mennyire összpontosít ránk a furulyás nő. Vagy közvetlenül a kunaiok előtt, vagy közvetlenül utánuk, de mindenképp úgy, hogy a robbanáskor történteket ellenségünk ne láthassa.  
  Abban szinte biztos voltam, hogy Kurume technikája sikerrel jár, ha a genjutsu hatása néhány másodpercre megszakad. Az előzőekben is a furulyaszó volt az, ami visszatartotta Kurumét a teljes sikertől.
  És hogy mit teszek, ha mégse sikerül a terv? Amennyiben Kuzomi még mindig az illúzió hatása alatt van, a másik füstbombát is bevetem, a leple alatt megindulok a társamért, és kihozom őt a genjutsuból. Rögtön ezután eltávolodom az ellenségtől.

//Az elhasznált eszközöket a következő körben levonom az adatlapomról.//
avatar
Hateshi
Játékos

Taijutsu Pontok : 20 + ?


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 611

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kagemare Kuzomi on Vas. 25 Jan. - 19:12

Mondanám, hogy jelen pillanatban - lévén egy csata közepén vagyok - nem sok lehetőségem van időt kérni a gondolkodásra, de mit ad isten, valamilyen "rejtélyes" okból kifolyólag csak a gondolkodásra vagyok alkalmas. Ugyanis nem tudok mozdulni. Ami viszont nem jó dolog. De vegyük sorra az eseményeket.
Fejlett Taijutsumnak köszönhetően kikerültem a lényeket, hogy elkaphassam áldozatom fegyverét. De mint azt már ma oly sokszor tapasztaltam ez a bizonyos fejlett Taijutsu semmit sem ér. Ami elég lehangoló, ha arra a számtalan és könyörtelen mennyiségű edzésre gondolok, amiken át kellett mennem. Na meg persze arra - amit még szintén az edzésekhez sorolok -, hogy mennyiszer is voltam boxzsák Satsumi-chan számára. Nem volt kellemes, de megedzett. Ennek ellenére újfent használhatatlannak bizonyul a Taijutsum ebben a küzdelemben. Legnagyobb erősségem vált a legnagyobb hátrányommá. A mai nap már sokadszor. És ez bosszant. Nincs az a konohai lélek, aki szívesen elviseli ha ennyire egyértelműen tudtára adja ellenfele, hogy hiába edzett szorgalmasan, hiába próbál élni képességeivel, célt nem ér vele. Az előzőekben már utaltam rá, hogy sejtésem szerint meg akar alázni az ellen, most már biztos vagyok benne. Persze lehet, hogy egyszerűen csak a halálunkat kívánja, de... Ha most nem az adrenalin és a szégyen miatt érzett harag fűtené lelkemet odabentről, akkor ez valószínűleg egy gyengébb pillanatom lenne. S ebben az esetben talán azon gondolkoznék - amit még soha nem csináltam - hogy hagyom a fenébe a taijutsut és elmegyek Korházi rabszolgának. De így még Kyoku sem alázott meg. Soha! A Győzelem, a végső ütés kapujában dermedtem le. Hiába, nem tehetek semmit - mondanám, ha igaz volna. De tudom hogy nem az.
A Taijutsum fejlett, a saját szintemnél sokkal magasabb besorolású technikákat is képes vagyok létrehozni - mégsem ér semmit. Az, amiben erős vagyok, nem elég a győzelemhez. Ezt a tapasztalatot szereztem most. Amit eddig tanultam gyakorlatilag kidobhatom az ablakon, legalábbis ami a Taijutsut illeti - ezen ellenfelek ellen biztosan, elvégre még csak közelükbe sem tudok érni, ha pedig mégis, akkor sem megyek vele semmire. Persze csak magamnak köszönhetem, hiszen kellett nekem magasabb szintűeket választanom ellenségnek - elvégre Karasu számtalanszor parancsot adott a visszavonulásra... A Parancsot már megtagadtam, az elhatározásomat nem fogom!
Tehát az események: Drótom már a kezemben van, amit előrenyújtottam és ekkor - lebénulok. A Testem nem engedelmeskedik, még a számat sem tudom mozgatni... Nem a félelem bénított le, ez az egy, amiben biztos lehetek. Kézpecséteket sem formált, így nem valószínű, hogy Ninjutsu áldozata lettem - bár rejtett ellenség lehet a közelben. Nem vágódott belém fegyver - tudomásom nincs róla - így a mérgezés kizárva. Alapvetően is feltételeztük, hogy a csaj Genjutsu használó, kézenfekvő hát a magyarázat. De... Alig volt egy, vagy két másodperce az egészre. Ez szinte hihetetlen! Ilyen erős volna? Ha lehetne, ajkam most mosolyra húzódna. Szitkozódva gyomorszájon rúg. A levegő sziszegve árad ki bénult ajkaim között. Egy rövid pillanatra elönt a fájdalom, s utána marad a mozdulatlanság. Mégis... ezek után nem törődik velem. Talán tud valami, amit én nem? Vagy csak túlzottan magabiztos? Ha van egy rejtett ellenség a közelben, akkor végem, nincs esélyem. De ha nincs... Tudván, hogy képességeim tárházából adódóan egyetlen esélyem van - minden más esetben meghalok - nagy kő esik le a szívemről. Így gyakorlatilag nincs kockázat, ha úgy is meghalok - leszámítva tervem pozitív kimenetelét - akkor mégis miért kellene aggódnom? A döntés súlya nem nyom. A Ninja igazi fegyvere a chakra, ezt jól megtanultam. És ezt fogom kihasználni. Elméletem szerint nem a fuvolával hozta létre a Genjutsut, mert nem váltott dallamot. Sokkal veszélyesebb ellenség mint feltételeztem, de nem számolt azzal, hogy nem csak neki vannak trükkök a tarsolyában - vagy ha számol is, akkor jól elrejti - de abban biztos vagyok, hogy nem számolt Konohagakure no Satou Shinobijának fanatizmusával. Nem kell sokáig bénultan állnom ahhoz, hogy felfogjam, mégis mi az egyetlen lehetőségem. Persze ehhez kell egy kis szerencse is. Elméletileg a testemet bénította le az agyamba küldött jelekkel, nem pedig a chakraáramlásomat. Mozdulatlan vagyok, így nem is lehetnék jobb pozícióban a koncentráláshoz. Amúgy is sietnem kell, elvégre bénultan levegőt venni sem tudok. Nem vagyok orvos, de azért tudom, hogy csak a halottak nem lélegeznek.

1) Amennyiben minden rendben és a megszokott módon fel tudom szabaítani a chakrámat, akkor gyorsan reagálok. Amint újra a fuvolájával van elfoglalva, akcióba lendülök. Két fontos szempontnak kell léteznie az első verzióhoz. Az első és legfontosabb, hogy a bal kezem feje magam felé nézzen - tehát mondjuk a lábfejem felé írányul az öklöm, vagy a combom felé, de még akár az is lehetséges, hogy a csípőmhöz van szorítva ( Nem lett leírva milyen pózban vagyok, ezért feltételezéssel élek, elvégre támadás közben akasztottak meg). A Második, hogy kinyújtott jobbkezem nagyjából a nő felé írányuljon. Egyébként próbálkozhatnék a Genjutsu Kaiial, de nem valószínű, hogy hatna. A Második szempont nem a legfontosabb a terv végrehajtásához, az első azonban elengedhetetlen. Ha mindkettő optimális, akkor chakrámat a drótomba vezetem. Amikor kikerültem az akadémiáról erre még biztosan nem lettem volna képes, most azonban sikerülhet. Egyszerre három helyen fogom a chakrámat írányítani. Húzós, de a Hinowa no Jutsu elsajátításánál csináltam hasonlót. Tehát a terv, hogy jobb kezemben a drótom chakrámnak hála kilő a fuvola felé, eközben kesztyűmből a három Senbon is kireppen a nő felé. Bal kezem kesztyűjének három Senbonja pedig remélhetőleg belém áll. Ez a legjobb, amit tehetek. Ha sikerülne kiszabadulni, akkor arcomon gonosz vigyorral, ádáz tekintettel vetem magam a nőre. Remélhetőleg meg tudom mutatni neki, hogy miért ne maradjon közel egy Taijutsuhasználóhoz - pláne ha az Konohából származik.

2) Ha pechem van és bal kezem kesztyűjébe telepített Senbonokkal nem tudnám eltalálni magam, akkor kénytelen vagyok a B tervre váltani. Megpróbálkozok egy Genjutsu Kaiial.

3) Stabilizálom a lélegzetem és összeszedem a bátorságom a negyedik lépéshez. Ha sikerül lélegezni, ez akár egy percig is eltarthat.

4) Ha minden kötél szakad és egyik tervem sem ér fabatkát sem, akkor a végső megoldást kell alkalmaznom. Szívem szakad érte, hogy nekem kell azt tennem, amit a kukkolásom leleplezése után a lányok szeretnének. Bár ők egy kicsit más testrészemmel. Iszonyatosan kockázatos, de ilyen közel a halálhoz... Apró lángcsóvát fújok, azonban mivel rajtam van a maszk, az nem jut ki. Így a saját arcomat égetem meg. Remélhetőleg ez elég lesz, hogy mozgásra bírjon. Féltem a szemem, de ha idáig kellett húzni, akkor nem sok más lehetőségem van... Viszont ebben az esetben, ha kiszabadulok, valószínűleg a testem a szégyentől, megaláztatástól és haragtól feltűzelve ösztönből fog cselekedni. Nem feltétlenül a legjobb taktika, de van, amikor az ember már nem képes parancsolni magának. És ha arra kényszerítik - még ha csak közvetetten is -, hogy megégesse saját magát, akkor elpattan az a bizonyos húr. Kérdés, mit ér ez egy Konohai Ninja kezében, aki Taijutsuval operál és az ellenség ott van előtte...

_________________
Adatlap


Spoiler:
Ha este lobot vet a vérszínű hold,
Ha hallgatag árnyak sóhaja lebben,
Panaszod, nyomorod mind sírva dalold,
Baljóslatú órán szárnyaszegetten!

S ha lankad a hangod, fogyóban erőd,
És néma marad a hold, a kegyetlen,
Már tudni fogod, hogy nincs sok időd:
Én eljövök érted, kard a kezemben...
(Deqvator Morses)


Karakterek:
Kagemare Kuzomi, Korotsuki Kazeno, Shikotou Sei, Hazame Karou, Kitori Musato.
avatar
Kagemare Kuzomi
Játékos

Taijutsu Pontok : 75

Tartózkodási hely : Konohagakure no satou...


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 519

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Vas. 1 Feb. - 20:19

Eiko
   Kinshu hatalmas erőt fektetett a támadásába, és habár Eiko ügyetlenebb volt, de jóval magasabb szinten állt, mint Kinshu. Ám mit sem ér az erő, hogyha nincs meg mellé a kellő tapasztalat és ügyesség. Valószínűleg Eiko ezért maradt alul Kinshuval szemben, aki pedig mint aki jól végezte dolgát, visszavonult a támadás után és már csak egy robbanást láthatott. Ám Eiko összeszedve erejét, a földön fekve létre tudta hozni technikáját, és mivel chakrája még volt dögivel, valamint a jutsuban is jártas volt, így sikerült egy akkora tűzgolyót létrehozni, amivel könnyedén megállította Kinshu támadását, ám a két technika általi robbanás odébb taszította a lányt, megégetve annak minden további bőrfelületét. Persze nem volt ez az égés már annyira súlyos, mint ami a lábát érte, ám egy darabig fájni fog, az biztos...
   Eiko természetesen a csapódástól és a kimerültségtől elveszítette eszméletét, ám nem sokkal később egy Orvosi sátorban ébredt. Egy orvos és egy segéd állt felette, amikor elkezdett felébredni, pontosan akkor szúrtak be a súlyosan megsérült lábába egy tűt, ám minden annyira homályos és tompa volt, hogy még a fájdalmakat sem érezte. Nem tudni, hogy mennyi idő telt el, de Eiko már egy másik helyen volt. Egy újabb sátorba, ám itt már rajta kívül többen is voltak. Volta akinek a karja nem volt meg, volt akinek a feje volt bekötve, de általánosan mindegyikőjüknek valamilyen súlyosabb sérülése volt. Amikor Eiko kinyitotta a szemét, látta, ahogy fölötte ül az egyik orvos és éppen beköti neki az infúziót...

// Eiko ezután sikeresen elmotyogott annyit, hogy a társai veszélyben vannak és az ellenség a Vég Völgyében van. Természetesen erre az Orvos azonnal továbbította az üzenetet. A kaland során szerzett sérülések közül Eiko lábát ért sérülés volt a legkomolyabb. Ami a Goukák robbanásával járt csak egy két órás, nyáron történő déli napozás által okozott égési sérülések Eiko arcán és kezén. Ezek elmúlnak egy idő után, ám a lábát ért sérülés maradandó lesz: Ezt a mi világunkban már nem tudták volna meggyógyítani, ám a Naruto világában mint tudjuk az orvostudomány sokkalta előrehaladottabb a chakra által, így Eiko bőre egy idő után regenerálódik, ám amíg ez nem történik meg, addig iszonyatos fájdalmai lesznek. A Karaktereddel fél évig ki kell játszanod a sérülést! Ez annyit jelent, hogy mától fogva (2015. 02. 01.) fél éven keresztül minden olyan élményben ami ez után a kaland után játszódik és a játéktéri játékban ki kell játszanod Eiko sérülésének következményét (2015.08.01.-ig) ami a következő: Eiko bal lába teljes egészében megégett, az orvosok szerekkel és chakrával való beavatkozással el tudják érni a sejtek vagyis a bőr fejlődését. Az első két hetet Eikonak ágyban kell töltenie. Ez idő alatt egy vékonyabb bőrréteg nő a sebre, ám ez nagyon sérülékeny, így midig be kell fáslizni, miután be lett kenve az orvosok által adott kenőcsökkel. Az két hét leteltével Eiko képes lesz járni és lábra állni, ám iszonyatos fájdalmai lesznek, amik még nyugvó helyzetben is iszonyatos szenvedést okoznak. Így Eikonak felírnak minden hónapban egy erős fájdalomcsillapítót, ami 24 órás hatást biztosít a számára, ám a használatával is folyamatos fájdalmai lesznek, amik megnehezítik a mindennapjait. Nagyjából olyan folyamatos fájdalmat kell elképzelni, mintha két órát a nyári tűző napon töltöttél volna el. Ez a fájdalom tehát megnehezíti Eiko életét és amíg le nem telik a fél év, addig a lába sérülékeny. A seb az első három hónapban sötétlila színű lesz, majd egyre halványul ki, míg végül a teljes gyógyulás után eléri a halványlila színt. Így igen, Eiko lábán örökre látszódni fog ez a sebhely.
Számodra itt véget ért a játék. Az elejétől fogva aktív voltál, ám voltak kisebb gondok a viselkedéseddel is, a posztjaid minőségével és a végén már az aktivitásoddal is, amiket én mind megértek, ám így most csak +40 Chakrát kapsz tőlem a Fórumkalandért.  //


Kinshu
Sho csak bólintott egyet Kinshu tervére, jelezve, hogy megértette és együttműködik vele. Úgy tűnik, hogy a fiatal Genin, aki nagy eséllyel kerülhet be majd az Iwagakurei ANBU-ba, valóban tehetséges és rátermett, hogyha a taktikáról van szó. Elvégre úgy tűnik, hogy sikeresen kivégzett egy Konohai ANBU-t is, bár ennek a hitelessége kétséges egy ANBU maszk hiányában. De ne húzzuk tovább az időt! A fiú chakrájából füstöt hozott létre, majd azokból füstklónokat formált és megindította őket az ellenség irányába. Eközben Ő maga egy csellel, kikerülte az acélkarú ellenfelet, aki hatalmas vigyorral az arcán csapott át a füstklónokon. A dolgok nagyon gyorsan történtek, így Kinshu nem tudott kellőképpen felkészülni, ám társa Sho, máris használta a technikáját.
- Doton: Doryuu Taiga  // Föld Elem: Föld Sárkány Áradat!
Hogy egészen pontosak legyünk, még a füst klónok szétoszlása előtt létrehozta a technikát, így amikor a klónok szétfoszlottak és helyükbe csak a sűrű füst lépett, a támadás váratlanul találta be a Démoni arccal rendelkező ellenfelet. Az iszapfolyam leterítette volna őt, ám ekkor Kinshu támadása is megérkezett. Ám nem volt teljesen pontos, így Sho mellett a kettő tűzlövedék szélsebesen húzott el, ám a maradék eltalálta az ellenfelet. A testéből több darab szakadt le Sho támadása által, valamint Kinshu fel is gyújtotta őt. Egyedül a az a fémes kar nem sérül semennyire sem, ám az ellenség többi része darabokra szakadt. A darabok olyanok voltak mint a papír... Néhány másodperc múlva Sho és Kinshu az égő sárkupac felett állt, ahol az ellenfél darabjai igencsak le voltak amortizálódva...
- Úgy tűnik, hogy sikerült kivégeznünk... Habár, meg lennék lepve, hogyha, ennyivel elintéztük volna.
Mondta Sho, majd lábával megpiszkálta a maradványokat. Ám ekkor a tűz kialudt és a maradványok mozgolódni kezdtek...


Hateshi & Kuzomi
   Három képzett Shinobi áll most szemben egyetlen egy feltámasztott Edo Tenseies ellenféllel, aki úgy tűnik, hogy kifog rajtuk? Nem... Nem hinném, hiszen Kuzomi és Hateshi is képzettek, szintjük megüti a Chuunin Rangot, ám mégis... Egy Jounin szintű ellenfél ellen lenne bármi esélye három Chuuninnak? Ez már fogós kérdés és rengeteg olyan dolgot kell a megválaszolásához számításba venni, ami csak egy adott harci helyzet alapján látható be. Jelen helyzetben viszont, a csapat mindenképpen nyertes helyzetben van. Hogy miért? Azért, mert erről a három emberről van szó. És itt a hangsúly két dolgon van: "ERRŐL" és a "HÁROM" szón. Bizony, hiába van három Chuunin, ha képességeik nem érnek fel, vagy nem tudják őket megfelelően használni és hiába van egy képzett Chuunin egy ilyen ellenfél ellen, egyedül semmi esélye sem lenne...
   Hateshi remek tervet eszelt ki, amivel több esetleges zavaró hatást is ki lehet iktatni. A behemótok támadásai közben Hateshinek és Kuruménak volt esélye beszélni és néhány szót váltani a másikkal, ám közel kellett menniük egymáshoz, vagy pedig hangosan kellett beszélniük, ugyanis a fuvola hangja erősebb volt a normális beszédhangnál. De lényegében Kuruménak sikerült kivennie azokat amiket Hateshi mondott, ám lehetséges, hogy ha nem mondja, akkor is ugyanezt tette volna. Ám ne szaladjunk ennyire előre, előbb Hateshi végrehajtja kissé drasztikusnak tűnő tervét, amivel eltalálja Kuzomi bal karját. Természetesen ez nem jár a fiú számára semmilyen további negatívummal, csak a fájdalommal és a kisebb vérzéssel. Hateshi látja, hogy Kuzomi képes a mozgásra, így már figyelhet a szörnyek likvidálására. Eldobta a kunaikat és a füstbombát is, mivel az ellenfél folyamatosan irányította a behemótokat. A füstbomba és a robbanás után pedig Kurume újra használta a technikáját. Jól látható módon a láncok ki-ki csaptak a füstből, ám valami történt... Fogást, jól látható módon, nem találtak a füstön belül...
   Kuzomi csapdába esett... Taijutsuja cserben hagyta, ugyanis egy olyan magasabb fokú harcművészeti ágazattal "fegyverezték le" - elvégre egy taijutsu használónak a teste a fegyvere - ami ellen nem sokat tudott tenni. Ugyan az alapvető életfunkciói és szemének mozgása megmaradt, de ennyi. Minden más számára nem megengedetté vált, hiszen a Jutsu használója szabja a feltételeket. Ami biztos, hogy a rúgást megérezte a fiú, ám a fájdalom hatására nem szűnt meg a Genjutsu... Ez annyit jelent, hogy a Genjutsu feloldásához nem elég a fájdalomokozás, vagy nem elég ez a fokú fájdalom... Ha pedig ez nem elég, akkor mi lenne elég? Gondolhatta magában a fiú, ugyanis a fájdalom igencsak intenzív és mélyreható volt. Ám ezután Tayuya figyelmen kívül hagyta Kuzomit és újra fuvolázni kezdett. A fiú pedig már készült fel a visszavágásra. Nem volt teljesen egyértelmű, hogy eltalálná-e magát a fegyvereivel, ahogyan az sem, hogy az ellenfelét sikerülne-e eltalálnia velük. Mindkét kéz/kar állás határeset volt, így meg kellett próbálkoznia a "B" tervvel. Chakráját összpontosította, majd végre hajtva a Genjutsu Kait, megállította a testen belül keringő chakra áramlását. Erre csak az ellenfél egy féloldalas, gúnyos mosolyt ejtett. Nem figyelt Kuzomira, hanem csak irányította a szörnyeket, de innen teljesen úgy tűnt, mintha tudta volna, hogy Kuzomi mivel próbálkozik. És persze, hogy tudhatta, hiszen ha kapcsolatban áll a chakrahálózatával, akkor tudnia kell. Ám akkor miért nem szűnt meg a technika? Nem ért rá ezen töprengeni a fiú, ugyanis a következő pillanatban egy észrevétlen Senbon találta el Kuzomit, aki azonnal érzékelte, hogy kikerült a Jutsu hatása alól, így az ellenfelére vethette magát. Természetesen Kuzomi tudta, hogy társa volt az, aki eltalálta őt, ám lehet, hogy ez most cseppet sem érdekelte, ugyanis sokkal nagyobb öröm volt számára, hogy visszavághat ennek a nőnek. Természetesen a lány azonnal reagálni próbált, így már fordult volna Kuzomi felé, ám Ő sokkalta gyorsabb volt... A lány nem menekülhetett...

// A következő kört Kuzomi kezdje. Írd le, hogy miképpen ártalmatlanítottad az ellenfelet. Ez akkor történt, amikor Hateshi eldobta a füstbombát és a robbanó kunaikat. Taijutsuval próbálkozhatsz első sorban, mivel azzal tudsz a leggyorsabban reagálni. A lány jelenleg nem erősebb nálad, így könnyedén magad alá gyűröd, még akkor is, amikor ellenáll egy-egy védekezéssel. A fuvoláját pedig el tudod venni, vagy meg tudod semmisíteni. Ezt a jelentet már Hateshi is látja, Kurume pedig biztosít mindenkit afelől, hogy a behemótok eltűntek. Nem tudjátok még, hogy miért, de vélhetően a robbanójegyzetes kunaik hatására. Együtt dönthettek arról, hogy Tayuyával mi legyen. Természetesen még így a fuvola nélkül is veszélyes lehet, de egyenlőre a ti körötökben még biztosan nem próbálkozik semmivel... //



_________________
Visszavonultam, ha kérdésetek, kérésetek van, (vagy valami hasonló) nyugodtan zaklassatok meg Facebookon, vagy pedig Kenshiro Mirubi, Lanmao karaktereimen keresztül!
avatar
Jiraiya
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Sennin
Chakraszint: Sok...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kinshu on Hétf. 2 Feb. - 14:49

A lendület kicsit komolyabb tényező volt mint amire számítottam és a katon technikám majdnem eltalálta Shout aki közben mintha csak olvasott volna a mozdulataimban megidézte doton jutsuját aminek segítségével teljesen összezavarta ellenfelünket. A démon szerű lény aki talán fénykorában ember lehetett, csak kapálózott a füst klónok után, de nem volt semmi esélye kettőnk közös támadása ellen. A doton technikát megérezte, de a katon technika mondhatni teljesen szét szakította a testét, ám belsőségek helyett ilyen furcsa papír foszlányokra oszlott szét. Odasétáltunk a tetemhez én pedig kezdtem volna teljesen tárgyilagosan az elemzést Shonak levezetni, mintha csak valami tanórán lennék, amikor a hulla maradványai mozgolódni kezdtek. 
Az egész annyira abszurd volt, hogy nehéz rá szavakat találni. Mintha a papír szerű maradványokat dróton rángatták volna és elkezdték volna újra összeragasztani. Eközben a semmiből ellenfelünk teste mondhatni újra materializálódott. Egy pillanatra még a lélegzetem is elakadt, de aztán úgy tűnt, hogy ellenfelünk fémes szerű karja is életre kel így kénytelen voltam chakrát áramoltatni a lábamba és egy elnyújtott ugrással hátravetődtem. 
- Nem tudom, hogy mennyit akartál látni, de szerintem ennyi elég volt... Legalábbis nekem bőven elég lesz...
Tudtam, hogy Shonak is ha van egy kis esze akkor ebben a pillanatban menekülőre fogja. Nem nagyon van esélyünk egy sebezhetetlen szörny ellen aki ráadásul a feltételezett szövetségesünk irányítása alatt áll mégis ránk támadt amikor álruha van rajtunk és otogakureieknek nézünk ki. Ez az egész valahogy nem akar összeállni, de most valami nagyon mélyről feltörő ösztön azt súgja, hogy rohanjak meneküljek amíg még tudok ha élni akarok. Egész testem szinte teljesen megfeszült és ugrásra készen álltam és a másodperc egy tört részéig Shora bámultam üres tekintettel. Talán csak az agyam kereste a megfelelő szavakat, vagy próbáltam értelmezni az egész helyzetet, de nem nagyon sikerült. Egész lényem lázadt az élet ilyen szintű megrontása ellen. Most már tudtam pontosan jól, hogy miért pletykálják erről az Edo Tenseiről, hogy egy rettenetes tiltott jutsu és olyan erőt képvisel ami páratlan. Vajon miért is van szüksége az otokagenak egyáltalán emberekre ha ilyen zombikból akár egy halhatatlan hadsereget meg tud idézni? Kérdések százai tódultak agyamba, de csak pár szó hagyta el számat. 
- Tűnés innen! 
Bár már éreztem, hogy chakra készletem vége felé járok, de valamicskét még tartogattam a menekülésre, és milyen jól tettem. Kézjeleket formáltam és létrehoztam egy fatönk felhasználásával egy Kawarimit amely klónom mondhatni azonnal megjelent mögöttem és én ezzel egyidejűleg használtam a shusin no jutsut, hogy a csere lehetőleg észrevehetetlen legyen. Másolatom egyszerűen csak szembe fordult az éppen újra materializálódó testtel és farkas szemet nézve próbálta meg feltartani ellenfelemet amíg csak lehetett. Itt most a másodperceken is az életem múlhat. Jelentést kell tennem mert az információ amivel rendelkezem akár életek millióit is megmentheti, de elsősorban Iwagakurénak létfontosságú lehet a későbbiekben. A shusin no jutsut kétszer is alkalmaztam, hogy kellő távolságba kerüljek ettől a démontól. Remélem Sho is követi a példámat és megpróbál olajra lépni. 
Miután már látó és halló távolságon kívülre kerültem a feltételezett csatamező felé fordulok és maximális sebességre kapcsolok. 
avatar
Kinshu
Játékos

Taijutsu Pontok : 43


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 505

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kagemare Kuzomi on Szer. 11 Feb. - 19:52

// Bocsi a késésért - Ha jól értelmezem, akkor némileg szabadkezet kaptam. //

Noha általánosságban higgadt szoktam lenni s erre büszke is vagyok... Azonban ezek azok a pillanatok, amikor lelkemben pulzáló indulat, tehetetlenség miatt fokozódó düh és a megaláztatottságból fakadó bosszúvágy gyülemlik. Tekintetem szinte lángol a haragtól, eme nő íránt érzett izzó gyűlöletem talán még engem is meglep. Hogy pontosan kinek szól ez, azt nem tudom. Csak a nőnek? Vagy magamnak, amiért eddigi életem második legnagyobb kihívásán nem bizonyultam elég erősnek? Maszkom alatt arcom vörös színben játszik. Sajnos kezeim nem állnak olyan szögben, hogy "A" tervemet biztos sikerrel végigvihessem. Ezért erősen koncentrálva fékeznem kell indulataimat, vagy legalábbis a háttérbe tolni azokat, hogy figyelmem teljes egészében a következő fázisra terelődhessen. Genjutsu Kai! Nem történik semmi. Ha tudnám, őrült grimaszba torzítanám arcomat. Mélyet sóhajtok és beletörődőn elkezdek felkészülni, arra, amit a legszívesebben elkerülnék. Meg kell égetnem magam, hogy kiszabaduljak... Eltervezni könnyebb volt, mint felkészülni rá. Ekkor éles, szúró fájdalom hasít a balkaromba. Csak egy Senbon okozhat ilyen összpontosított szúrást. Felszisszenek! Eltelik egy ólomsúllyú másodperctöredék, mialatt felfedezem: tudok mozogni! Eszeveszett haragom elszántsággá alakul, szemem összehúzódik. Nem tudom pontosan, honnan jött a fegyver mely kiszabadított, de majdnem biztos, hogy valamelyik társam segített. Kinyújtott kezeim ökölbe szorulnak, talpam csosszan egyet a talajon. Izmaim megfeszülnek, miközben chakrámat felszabadítom a testemen belül. 
Taijutsum és adottságaim határait feszegető sebességgel szinte kirobbanok onnan, ahol eddig álltam. Legegyszerűbb volna talán egy az egyben belerohanni, hogy tömegem és sebességem eltiporja. Mégsem ezt teszem. Nem holmi barbár vagyok, hanem Konohagakure no Satou shinobija. Az Aoi Shogeki első fele erőteljesebb, mint szokott lenni, mert az áldozat közel volt ezért a sebesség erősen az én malmomra hajtja a vizet. Lábam kisöpri az Ő lábait. Nem érzek semmit. Már megint nem. Mozdulatlanságra kárhoztatva utat engedtem az érzelmeknek, de most, hogy cselekedhetek minden ézésem a gyilkos céltudatosság alárendeltjévé vált. Elvégre Shinobi vagyok...
Nem tudom társaim hogy állnak a harccal, s azt sem felejtettem el, hogy mi az elsőszámú prioritás. Miután az Aoi Shogeki második részével a földbe paszíroztam ellenségem, átlendülök felette és kiragadom kezéből a fuvolát. Testét megviselte a Taijutsum, mégis felpattani készül. A fuvolát hátsó zsebembe csúsztatom, miközben észrevétlenül egy robbanójegyzetet csúsztatok a kezembe. Megvárom, amíg ellenfelem félig felemelkedik, majd az előző sebességgel meglódulok. Bal kezemmel ütést indítok felé, hátratántorodik, meglepetésszerű rúgásomat azonban hárítja. Megpördülök a tengelyem körül, úgy hogy srégán az oldalához kerüljek. Balommal elterelésképpen ütök egyet, miközben összecsukott jobbommal a hátára ragasztom a Robbanó Jegyzetet. Ezután már nincs más hátra, mint egy újabb Konoha Reppu, egy "Kurume!" felkiáltás, hátraugrás. Jobb kezemmel a Tigris pecsét felét formálom meg, arcomhoz emelem. Jibaku Fuda: Kassei!

_________________
Adatlap


Spoiler:
Ha este lobot vet a vérszínű hold,
Ha hallgatag árnyak sóhaja lebben,
Panaszod, nyomorod mind sírva dalold,
Baljóslatú órán szárnyaszegetten!

S ha lankad a hangod, fogyóban erőd,
És néma marad a hold, a kegyetlen,
Már tudni fogod, hogy nincs sok időd:
Én eljövök érted, kard a kezemben...
(Deqvator Morses)


Karakterek:
Kagemare Kuzomi, Korotsuki Kazeno, Shikotou Sei, Hazame Karou, Kitori Musato.
avatar
Kagemare Kuzomi
Játékos

Taijutsu Pontok : 75

Tartózkodási hely : Konohagakure no satou...


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 519

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Hateshi on Vas. 15 Feb. - 20:51

Első lépés – pipa. Második lépés – pipa. Ezt már szeretem. Nem teljesen tiszta, mi történt a behemótokkal, de nem is ez a lényeg. A lényeg az érzés… a tudat… hogy… sikerült! Az ellenség sokkal erősebb volt nálunk, mi mégis lépéselőnyben voltunk, hála némi csapatmunkának és gondolkodásnak. Testemet az endorfin és az adrenalin furcsa egyvelege járta át – ez éltetett, a közelgő siker keltette bódulat, még ha egyelőre nem is lehettem benne biztos, hogy végül tényleg mi győzedelmeskedünk.
 Aztán Kuzomi is bebizonyította, hogy nem véletlenül küzdünk most váll-vállvetve. Nem teketóriázott. Amint kikerült a genjutsuból, máris ártalmatlanította az ellenfelet. Kellett is neked, vörös ribanc, látod, ezt teszi az arrogancia. Teljesen harcképtelenné kellett volna tennie Kuzomit, vagy kellő távolságra távolodnia tőle… no, nem mintha baj lenne, hogy a dolgok így alakultak. Sőt.
  A testemben szétáramló megannyi, bizsergető érzést adó hormonnak még egy löketet adott, mikor a távolból láttam, ahogy a furulyás céda a levegőben magatehetetlenül pördül meg. Még a tenyeremet is összedörzsöltem, mikor Kuzomi a hátára ragasztotta a robbanójegyzetet. Helyes. Győzni jöttünk ide, méghozzá minél gyorsabban.
Gyerünk, Kurume! – erősítem meg a távolból érkező Kuzomi kiáltását. – Tegyünk pontot ennek a harcnak a végére.
Csak remélni merem, hogy innen már nincs visszaút. Mindenesetre azért követem Kurumét, és ha az akciónk kudarcba fullad, célba veszem a furulyát – nem engedem, hogy a feltételezett győzelem mámora túl hamar elsötétítse az elmém. Ha az ellenséget nem tudjuk lepecsételni, remélhetőleg Kuzomi hozzájárulásával, a furulyát elővigyázatosságból meg kell semmisíteni. 
avatar
Hateshi
Játékos

Taijutsu Pontok : 20 + ?


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 611

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Csüt. 19 Feb. - 13:43

// Csak, hogy ne maradjatok válaszok nélkül... A Doki két dolog miatt tűnt el: Robbanás és Tayuya koncentrációjának megszakítása. Mivel a füst miatt a lány nem látta a kunait és a robbanás helyét, így a zenéjével nem tudhatta, hogy milyen parancsot kell kiadnia. Egyetlen mód az lett volna a bábok kimenekítésére, hogyha kiugrassza őket, de erre nem volt elég ideje, mivel a robbanás is gyors volt és azonnal érzékelte a Bénító Genjutsu megszakadását. Amikor Tayuya egy szemvillanás alatt lebénította Kuzomit, azt a hangnak köszönhette, mivel a hang minden irányba terjed. Ezért sem használta ellenetek a vízesésnél a hang alapú technikáit (mert lássuk be előbb célt ért volna mint Kidomaru) mivel a vízesés erős hangja megzavarta volna a chakrahullámok továbbítását, mivel voltaképpen a hangon keresztül történt volna a chakraáramoltatást. Miután tönkretették a vízesést, utána  nem volt ez gond. Kuzomi tehát a hang által esett Genjutsuba, ami lebénította a testét. Amikor Tayuya megütötte Kuzomit, akkor a fájdalom érzet (habár nem volt elegendően nagy) nem hatott a Genjutsu ellen, azonban akkor már nem is zenélt. Ő ekkor a Kuzomi testébe juttatott chakrát használta a folyamatos koncentrációra, így amikor nem hallotta Kuzomi a zenét, akkor képes lehetett volna a Genjutsu Kai-val feloldani a jutsut. Így azonban ezután Tayuya újra zenélni kezdett, így folyamatosan érkeztek a Chakralöketek, így Kuzomi Kai-a hiába volt sikeres, nem ért el vele semmit. Azonban a fájdalomérzet már hatásos volt a Genjutsu ellen. //


Robbanás rázta meg a környéket, a lány pedig hatalmas, kikerekedett szemekkel vette tudomásul létének végét. Habár, valószínűleg ezek csak a sima, emberi reakciók voltak, hiszen sem fájdalommal, se hátránnyal nem járt az, hogy több száz darabra robbant a nő teste. A test papírszerű anyagokból állt össze. Voltaképpen semmilyen emberit nem tartalmazott ez a test, minden chakrával alkotott rész volt. Persze, azt a csapat nem sejthette, hogy a testen belül egy másik személy teste ad otthont ennek az Edo Tenseies lénynek... Amint a robbanás véget ért, mindkét Genin Kurumét biztatta. A lány is tudta, hogy mi lesz a dolga, azonban neki más tervei voltak. Hiába, hogy Kuzomi és Hateshi szóltak hozzá, Ő csak állt és nézte az égő darabokat. Hamarosan ezek a darabok azonban újra elkezdtek összeállni, csakúgy, ahogy azt a harctéren is láttátok. Habár, Kuzomi testközelből figyelhette meg ezt a látványt, Hateshi pedig csak odafentről, de mind tudtátok, hogy a test halhatatlan és összeállni készül.
- Ne aggódjatok. Van egy tervem.
Mondta Kurume, miközben Tayuya teste elkezd összeállni. A felsőtest és a karok, már teljes egészében megjelentek.
- Ha szólok, akkor vágjátok le mindkét lábát és mindkét karját!
Mondta a rangidős Chuunin, habár, eddig nem igazán tűnt parancsnoknak, de most, úgy tűnik, hogy mégiscsak megtalálta a helyét. A kérdés, hogy Kuzomi és Hateshi követik-e. Persze ebben az esetben nincs sok választásuk, ugyanis bízniuk kell Kuruméban, aki kézjeleket kezdett formálni. Ha Kuzomi és Hateshi nem teszik azt amit Kurume mond, akkor valószínűleg Tayuya újjáéled. Hogyha azt teszik amit mond, akkor meg lesz csonkítva, de szintén újjáéled. Ám mivel Hateshi birtokolja a fuvolát és nem lesznek végtagjai, így valószínűleg Kurume tervez valamit, ami csak előnyükre válik. Így, amint az élet újra a lányba szállt és kinyitotta, vagyis inkább kipattintotta villámokat szóró szemeit, Hateshi és Kuzomi elintézték a felépülő és viszonylag könnyen átvágható végtagokat. Akár egy kunait is használhattak... Ekkor pedig Kurume lecsapta kezét a földre, majd kimondta a jutsu nevét.
- Fuinjutsu: Shishi Heiko // Pecsét Technika: Oroszlán Befogás!
A technika nevének kimondása után, négyzet alakban, több ismeretlen jel kezdett Tayuya körül összekapcsolódni. A Végén egy szabályos négyzet alakban kapcsolódtak az ellenfél körül, a pecsét közepén - Tayuya alatt - pedig az "Elzár" Kanji jelent meg... Amint a jutsu beteljesedett, Tayuya teste megállt a mozgásban. Mivel csak egy fej és egy törzs, néhány csonkkal, így a földön feküdt tehetetlenül. A teste darabkái pedig nem kezdtek újra összeállni. Tayuya ekkor kifakadt.
- Mit csináltál velem te Szuka?!! Ezt még megbánod!!!
Kurume csak egy elégedett vigyort ejtett társai felé.
- Ez a technika a pecsét területén gátolja a chakrahasználatod egy kiválasztott testen. Amíg a pecsét területén van, addig nem képes használni a chakráját. Nem gondoltam, hogy működni fog, de jobb kipróbálni. Úgy tűnik, hogy a test a feltámasztott chakráját használja fel ahhoz, hogy újjáépüljön...
Mondta Kurume. Ezt voltaképpen nem Kuzominak és Hateshinek mondta, hanem magának jegyezte meg hangosan, mintha csak gondolkodna, de a két Genin tökéletesen hallotta...

_________________
Visszavonultam, ha kérdésetek, kérésetek van, (vagy valami hasonló) nyugodtan zaklassatok meg Facebookon, vagy pedig Kenshiro Mirubi, Lanmao karaktereimen keresztül!
avatar
Jiraiya
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Sennin
Chakraszint: Sok...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Csüt. 19 Feb. - 17:35

// Kinshu - Azért ennyi, hogy haladjunk //

Sho helyeslően reagált Kinshu szavaira, ugyanis megtudtatok mindent, amire szükségetek volt. Kikövetkeztethető volt, hogy az ellenfél újjáéled majd, viszont az nem, hogy mennyi idő alatt. Így Kinshu nem tudhatta, hogy óvintézkedéseinek nem volt semmi értelme, mert miután a szörnye felépült sebeiből, több perc is eltelt. De jobb félni, mint megijedni. Hamarosan Sho és Kinshu újra megtalálták egymást, majd útjuk a harctér irányába vezetett.
- Ennyi elég volt az információ gyűjtésből. Valószínűleg, többet megtudtunk ebből a harcból és a látottakból, mint amennyit a Fronton tudhattunk volna meg. Otogakure megtalálta Uchiha Madara koporsóját...
Mondta Sho, majd gyorsítottatok a tempón. Hamarosan pedig megérkeztetek az Iwagakurei táborba. Persze, megkerültétek az Otoi tábort, így teljesen titokban értetek vissza. A parancsnok már ott várt titeket...

_________________
Visszavonultam, ha kérdésetek, kérésetek van, (vagy valami hasonló) nyugodtan zaklassatok meg Facebookon, vagy pedig Kenshiro Mirubi, Lanmao karaktereimen keresztül!
avatar
Jiraiya
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Sennin
Chakraszint: Sok...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kinshu on Szomb. 21 Feb. - 11:43

Sho igazat adott nekem és ez talán megmentette az életünket is. Nem lett volna esélyünk az ellen a démon ellen. Ráadásul én még meglehetősen el is vagyok fáradva. A konohai chuunin elleni harc eléggé megviselt és lassan már chakra tartalékaim végén jártam. Azonban Sho úgy tűnik meglehetősen jól bírta a dolgot... látszott rajta, hogy nem ma kezdte a dolgot ezt egyből leszűrtem, viszont azt nem hittem volna, hogy még csak meg sem izzad. Már pedig nem mutatkoztak rajt a fáradtság jelei, vagy csak jól rejtegette őket. Mint egy tökéletes shinobi aki megtestesíti az élő fegyvert. Nem kérdez sokat csak megy és teszi a dolgát. Igen talán ilyennek kellene lennünk, ám én azt hiszem, hogy nem véletlenül kaptuk az eszünket így azt nem kihasználni vétek lenne, vagy inkább egy meggyalázása teremtőnknek. Mindenki úgy fogja fel ahogy akarja a a lényeg az, hogy azért van az eszünk, hogy használjuk. Jelen helyzetben pedig nem csak a józan ész de testem minden sejtje azt diktálta, hogy tűnjek el, mert ha ott maradok viszonylag rövid lesz a pályafutásom shinobiként. Bár úgy látszik, hogy az óvintézkedések amiket tettem feleslegesek voltak, de én mégis úgy éreztem, hogy nem volt hiába való. Hátha esetleg más is kifigyelte a harcunkat aki esetleg követni akarna minket. Őszintén szólva elég elég furcsán hathat, hogy a hang egyenruhájában nekitámadunk az egyik edo zombinak. 
Sho megállapítása engem mondhatni egy kicsit sokkolt. Bár már hallottam legendákat az Uchiha klánról, konoha egyik legrettegettebb klánjáról, de sosem hittem volna, hogy miattuk akár háborúk is kirobbanhatnak. Már pedig ez az egész most nagyon úgy néz ki, hogy ezért a koporsóért vagyunk egyáltalán itt. Ezt csupán a logika diktálja! Miért akarna Kabuto egy olyan terepen vívni ami mondhatni konohának hazai terep. Ha az edo zombik halhatatlanságára akarna építeni akkor egyszerűen csak kicsalná őket nyitott területre és ott összezúzhatná a konohai haderőt, mert bár kisebb az otogakurei haderő, de nehéz legyőzni egy olyan hadsereget melynek katonái elpusztíthatatlanok. 
- Bár nem tudom pontosan, hogy ki az az Uchiha Madara akiről beszélsz de úgy gondolom, hogy fontos ember lehetett ha ekkora felfordulást kellett csinálni csupán a koporsója megszerzéséhez. Nyilván az Edo Tenseit akarják használni rajta is gondolom. Legalábbis ha ez a technika tényleg feltámasztja a halottakat... Jelentenünk kell...
Elkerültük a frontot és Shonak abban is igaza lehet, hogy így hasznosabb információkat gyűjtöttünk valószínűleg mintha az ütközetben veszünk részt. Semmi garancia nincs, hogy onnan egyáltalán visszatértünk volna. Az úton visszafelé inkább nem szóltam egy szót sem egyszerűen csak hallgatásba burkolóztam. Megtanultam már, hogy mikor szabad beszélnem és mikor nem. 
Amint visszaértünk a parancsnoki sátorba átöltöztünk gyorsan és szinte azonnal farkasszemet néztünk parancsnokunkkal, ám volt ott valaki más is. A sátor másik felében állt így arcát még félhomály fedte, mert már erősen esteledett. Nem is tudtam pontosan, hogy mennyi lehet az idő...
- Taicho! 
Köszöntöttem parancsnokomat majd illedelmesen átengedtem a szót Shonak akiről azt gondolom nem csak rangban van felettem de a besorolása is magasabb az enyémnél. Amint szóhoz jutottam elmeséltem a parancsnoknak mindent onnantól kezdve, hogy mit láttunk a vég völgyében, a konohai kunoichit akiről nem tudom pontosan, hogy végül életét vesztette-e párharcunkban, vagy a véletlen folytán sikerült-e valahogy túlélnie. Aztán pedig az a rész következett amely a legfrissebb emlék... harcunk az edo zombival aki inkább volt démon mint ember. Szépen elmeséltem mindent a parancsnoknak a lény regenerációs képességétől kezdve egészen a halálos támadásig amit bevittünk neki Shoval, majd miután kifogytam a mondandómból ismét mély hallgatásba burkolóztam és figyeltem feljebb való reakcióját.
avatar
Kinshu
Játékos

Taijutsu Pontok : 43


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 505

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Kedd 3 Márc. - 15:03

// A Többiektől várom a posztot! //

Miközben mentetek, Sho még úgy érezte, hogy válaszolnia kell Kinshunak.
- Uchiha Madara egy azok közül a Ninják Közül, akik a Shinobi Történelmet alkották. Ez alatt azt értem, hogy Uchiha Madara a Shinobi Történelem egyik legmeghatározóbb alakja. Senju Hashiramával az Első Hokagéval - akit a legerősebb Shinobiként tartanak számon - vívott meg, majd bukott el. Az Ő Szobrát láthattad. A bal oldali volt, ahol az Otogakurei ninják álltak...
Mondta Sho, majd nem szólalt meg addig, amíg a táborba nem értek. Amint megérkeztek, Óvintézkedés gyanánt máris átöltöztek. A Táborban látható volt az igyekezet. Mindenki csomagolt és folyamatos őrjáratok voltak. Mintha a vereségre készülnének... Amint megvolt az átöltözés, Kinshu és Sho megjelentek a Parancsnoki sátorban, ahol már várták őket. Sho szólalt meg először, rögtön a dolgok közepébe vágva, semmiféle bevezetés nélkül.
- Kitsuchi-taicho. Ellentmondva a parancsnak, nem a harctérre mentünk, hanem észrevettünk négy alakot, akik kiváltak a seregből és öltözékükben is eltértek tőlünk. Útjuk a Vég Völgyébe vezetett, ahol látszólag összecsaptak egy Konohai ANBU különítménnyel. Sajnos nem tudtuk végig megfigyelni a terepet, mert minket is megtámadtak. Abból következtetve, hogy végig rajtunk volt az Otogakurei öltözék és Ők is Otogakurei képviseletben voltak, úgy gondolom, hogy nem akartak tanúkat hagyni. Ám azt még sikerült meglátnom, hogy Uchiha Madara koporsójával távoztak...
Ezután Kinshu is elmesélte a történetét. Először egyikre sem jött válasz, majd előlépett a háttérben lévő, vékony alak.
- Átkozott Kabuto... Most tudja, hogy nem bíztunk meg a Haderőben.
- Nem kell aggódnod Kurotsuchi, hiszen úgy tűnik, hogy a megfigyeléseink nem volt hiábavalóak. A Tsuchikage nem hagyja mindezt szó nélkül. Sőt... Ahogy Őt ismerem, azonnal le akarja majd rohanni Otogakurét.
- De Apa! Most kell tennünk az ügy érdekében! Állítsuk meg a csapatot!

Kelt ki magából a lány. Úgy tűnik, hogy igen szoros rokoni kapcsolat van a két személy között.
- Nem. Erre csak a Tsuchikage adhat parancsot. Most azonnal el kell mennünk innen! Add ki a visszavonulási parancsot!
- Rendben!
A lány először kissé dühössé vált, majd bólintott és kirobogott a sátorból. Menet közben végignézett a két felderítőn és mély barna szemeivel egy pillanatra, Kinshu szemei is találkoztak... Ám ez nem tartott sokáig, ugyanis azonnali visszavonulót kellett fújnia... Ezután a parancsnok elkérte Sho jegyzeteit az Edo Tenseiről, majd kiadta nekik is a visszavonulási parancsot...

// Ezennel lezárom a küldetésedet. Jól játszottál, volt egy-egy jutsu amit helytelenül akartál használni, valamint néhány körülményt nem vettél figyelembe, de ezek csak figyelmetlenségek voltak. Mivel később csatlakoztál be, de aktív voltál, így megkapod a +45 Chakrát. Ha az elejétől játszottál volna, akkor természetesen több jár.
Otogakure, vagyis a Hang négyeséből Ukon azért támadott meg titeket, mivel a harctéren lévők közül mindenkivel kapcsolatban volt az Edo Tensei miatt Kabuto, a Hang Négyesét pedig irányítani is tudta. (Mivel rájuk több figyelmet szentelt) Így amikor a Hang négyese észlelt titeket, Kabuto azonnal keresni kezdett, de nem tudott veletek kapcsolatba lépni, így csak ellenséges ninják lehettetek, mivel nem küldött a Frontra a Szinteteknek megfelelő Otogakurei Ninjákat. Ezért támadtak meg titeket is. Smile Csak hogy minden tiszta legyen. //

_________________
Visszavonultam, ha kérdésetek, kérésetek van, (vagy valami hasonló) nyugodtan zaklassatok meg Facebookon, vagy pedig Kenshiro Mirubi, Lanmao karaktereimen keresztül!
avatar
Jiraiya
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Sennin
Chakraszint: Sok...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Hateshi on Kedd 3 Márc. - 21:05


   A szívem a torkomban kalapált. Mi lesz már? Győztünk? Elkaptuk? A kérdések csak úgy záporoztak a fejemben. Már egy pillanatra el is hittem, én kis naiv, hogy nem lesz több csavar, és vége van, mikor úgy tűnt, ezúttal Kurume makacsolta meg magát… hagyta, hogy az ellenség teste újra összeálljon, majd valami tervről hadovált valamit. Hülye ribanc, gondoltam a pillanat hevében.
   – Jó.
   Csupán ennyit mondtam, és engedelmeskedtem. Nem volt időm vitatkozni, vagy ellenkezni, azt pedig csak remélni tudtam, hogy nem csinál semmi hülyeséget. Szerencsére nem is csinált. Ha az ellenség nem is „halt” meg, legalább harcképtelenné vált… győztünk! Kurume ekkor még motyogott magának valamit, amit éppenséggel mi is hallottunk. Kedves kis lány volt, nem tűnt butának, de valahogy későn kezdett el gondolkozni. Innovatív lehetett volna idáig is… Mert bizony a mostani nem volt egy rossz ötlet. Valószínűsíthető volt, hogy nincs több ellenség a környéken és az is, hogy nem fognak visszajönni egy egyszerű zombiért, aki méghozzá valószínűleg nem is a legerősebbek közül való. A nő pedig számunkra „élve” sokkal hasznosabb volt, mint lepecsételve. Így vagy úgy, de némi információt ki lehet majd belőle szedni, ez világos volt. Méghozzá az Edo Tensei működésének egy újabb részletéről is lehullt a lepel – és azt se zártam ki, hogy ha a vörös hajú nőt megvizsgálják, még több dologról le fog.
   Mert bizony meg fogják vizsgálni, csak idő kérdése! Csapattársunk már jó ideje elindult a tábor felé. Úgy gondoltam, hamarosan ide kell érnie az erősítésnek. Az üzenet, amit vitt, fontosabb volt bárminél, így feltételeztem, hogy ha élete árán is, de célba juttatta.
Miután már kevésbé vettem szaporán a levegőt, és az adrenalin szintem is jócskán lecsökkent, a többiek felé fordultam:
   – Az erősítés hamarosan megérkezik. Legalábbis reméljük. Viszont Karasunak egészen biztosan segítségre van szüksége, úgyhogy én most azonnal indulok. Kurume, te gondolom itt maradsz a „foglyunkkal”, igaz? Ha érkezne valaki, mindenképp küldd utánunk!  
   Ha a helyzet nem diktált mást, mindenképp megindultam, természetesen a legnagyobb óvatossággal. Gyorsan, de lopakodva.
avatar
Hateshi
Játékos

Taijutsu Pontok : 20 + ?


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 611

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kagemare Kuzomi on Pént. 6 Márc. - 13:00

// Bocsi a késésért, inaktivitásom érezhető, de megvan rá az okom. Előléptettek, így Márc. 22-ig még hasonló lesz a tempóm, akkor vizsgázom a betanult munkaköri anyagból. Azután már újra Konoha túlzottan is aktív shinobija leszek - na meg ugye a sok mesélés sem gyógyír az időhiányra... ^^ Megértéseteket köszönöm. //

A helyzet vagány és lenyűgöző befejezéssel, egy stílusos bummal ért... volna véget, ha Kurume nem szakítja félbe örömünket azzal, hogy láthatólag teljes lelki nyugalommal várja a vörös hajú nőszemély testének újjáépülését. Megőrült? A kérdés logikus, elvégre más magyarázattal nem igazán tudnék előállni. Ez köszönhető annak többek között, hogy nem ismerem a lányt és kevés az információm a pecsétekről. A Jövőben javítani kell a helyzeten, ezt mindenképpen feljegyzem a képzeletbeli noteszomba. A Fuvola átkerül Hateshihoz, amit túlzottan nem is bánok, jobb ha nála van. Ellenségünk pedig megalázottan, végtagok nélkül fekszik egy pecsét közepén. Látszólag képtelen a mozgásra ami kifejezetten pozitív esemény, legalábbis a közelmúlt ismeretében.
Az már maga a helyzetkomikum, amikor Kurume megjegyzi, hogy nem volt biztos a sikerben. Itt icipicit azért megorrolok rá, mert nem volt egyszerű elintézni a nőszemélyt és ezen tény ismeretében elég sokat kockáztatott - főleg az én és Hateshi testi épségét, elvégre Kurume konkrétan nem sokat harcolt - egy lehetőség miatt. Még ha ebből bármi újjat is sikerült megtudni, mert sikerült... Azonban továbbra is hangsúlyoznom kell, hogy nem értek a pecsétekhez, ezért nem következtethetek ki ebből az egész túl fontos információkat.
Viszont a következő események nem tetszenek. Hateshi Karasu után akar menni, ez logikus, elvégre én magam is ezt szeretném, de... Nem feltétlenül a legjobb ötlet Kurumét itt hagyni, egymagában. A Pecsétekhez jól ért, de a vörös hajú nőszemély egyértelműen harcképtelen, így Őt inkább a külső segítségtől kell elszakítani. Márpedig az bebizonyosodott, hogy Kurume társakkal kiegészülve hasznos, egymagában nem egy terminátor.
- Nehéz helyzet, de én maradok őrizni a foglyot. Kurume rád szükség van Karasu mellett, mindeközben sokkal hatásosabb vagyok a közelharcban, így ha a fogoly őrzője egyedül marad, arra egyértelműen én vagyok a legalkalmasabb - nem örülök ennek a helyzetnek, szívesebben mennék Karasunak segíteni, de a logika azt diktálja, hogy a vörös hajú nőszemélyt tartsuk fogságban.
Amennyiben Kurume használható érvet hoz fel amellett, hogy miért maradna, akkor abba bele tudok nyugodni, ha nem, akkor mindenképpen én maradok. Oboro bunshinjaim a pecsétet takargatva lézengenek a közelben én pedig egy közeli, de csinos kis rejtekhelyet keresek. És várok. 

_________________
Adatlap


Spoiler:
Ha este lobot vet a vérszínű hold,
Ha hallgatag árnyak sóhaja lebben,
Panaszod, nyomorod mind sírva dalold,
Baljóslatú órán szárnyaszegetten!

S ha lankad a hangod, fogyóban erőd,
És néma marad a hold, a kegyetlen,
Már tudni fogod, hogy nincs sok időd:
Én eljövök érted, kard a kezemben...
(Deqvator Morses)


Karakterek:
Kagemare Kuzomi, Korotsuki Kazeno, Shikotou Sei, Hazame Karou, Kitori Musato.
avatar
Kagemare Kuzomi
Játékos

Taijutsu Pontok : 75

Tartózkodási hely : Konohagakure no satou...


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 519

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Hétf. 9 Márc. - 15:26

Kurume nem reagált az ellenfél beszédére, aki folyamatosan ontotta szájából a durvábbnál durvább szavakat. A lány sokkal inkább a társaira figyelt, majd amint mindketten előálltak két különböző ötlettel, Kurume hátra nyúlt az övtáskájába és négy, nagyjából 10 centis fehér rudat halászott elő, amiken jól láthatóan furcsa jelek voltak.
- Nem lesz gond. Őrizetlenül is itt tudjuk hagyni, hogyha bezárom ezekkel.
Mutatta a kezében lévő eszközöket, majd kezdett volna neki a technika végrehajtásának, amikor Tayuya szava elakadt és a teste hirtelen elporladt, a hamvakból pedig egy fiatal lány esett ki. Teljesen máshogy nézett ki mint az ellenfél és a ruházata is egy civiléhez hasonlít.
- A francba! Ezt csak az művelhette, aki létrehozta az Edo Tenseit. A technikám nem képes, csak egy chakrát blokkolni és ha kívülről csatlakoznak a blokkolt személyhez, akkor az megszüntetheti a technika hatását. De legalább tudjuk, hogy kívülről is képes hatást gyakorolni a testre és ahogy elnézem, a technikához egy holttestre is szükség lehet.
Mondta a lány. Igaz, hogy a harcokban nem sokat járult hozzá a sikerhez, de ismer jó trükköket és jól fel tudja mérni a helyzetet. Hiába, hogy az ellenfél eltűnt, vagyis inkább megsemmisült, Kurume a pecsét és a maradványok körül egy négyszög alakban a földbe szúrta a rudakat, majd furcsa, ismeretlen kézjelekbe kezdett. Ezek a kézjelek nem is igazán hasonlítottak azokhoz, amiket a két Genin ismerhet. Ezek sokkal inkább amolyan karmozdulatok voltak kecses, lassú és hirtelen, gyors mozdulatokkal...
- Mika // Kancsó; Houkei // Négyzet; Gou // Alak; Fuu // Lezár!
Mondta ki a mozdulatok neveit, mire a négy rúd, sárgás chakrával zárta körbe Tayuya maradványait egy négyzet alapú, fölül, alul és az oldalakon is bezárt alakban. Egy teljesen tökéletes chakravédelem, amit csak egy hatalmas erejű technika, vagy egy a pecsétekben jártas személy tud feltörni...
- Induljunk, mindenkire szükség lesz!
Mondta a lány, majd a csapat megindult előre. Természetesen Kuzomi és Hateshi volt az, akik legelöl haladtak, Kurume pedig leghátul, a kezébe készítve a tintáját és ecsetét...


- Most véged!
- Gangekiii!!! // Térdrúgás!
Hangzottak a már-már démoni kiáltások, amiket két hatalmas durranás és puffanás követett... Karasu kimerülten esett a földre. Mellkasát átszúrta az egyik hihetetlen sebességű nyílvessző, ami könyörtelen hatolt át a testén, majd a földbe csapódva egy kisebb krátert hagyott... Ezután érkezett a nagydarab fickó térdrúgása, aki egy erőteljes ütést mérve a sebre, leterítette a fájdalmaktól lebénult Karasut, aki nagyobb mennyiségű vért köhögött fel. Természetesen a két hang ninja elbízta már magát. Habár, ilyen helyzetbe ki ne tenné? A Koporsó a földön a két hangninja mögött, míg a koporsó tetején az alacsony, fehér hajú fickó trónol. Szinte kánonban nevetnek fel.
- Hehehe! Nah? Feladod már végre?!
- Mindegy is Jirobo. Menjünk. Ennek már annyi.
Mondta a sokkarú fickó, majd a jelek mindkét harcos testén visszahúzódtak, testük pedig visszaalakult az eredeti formájába. Hátat fordítottak a földön térdelő ANBU-nak. Nagy hiba volt... Karasu villámgyorsan kézjeleket formált, majd két tenyerét a földre csapta.
- Kage Jigoku: Kurosake Rantouba! // Árnyék Pokol: Kurosake Temetője!
Mondta ki a technika nevét, mire a két ninja visszafordult és máris terjesztették ki testükre a mintákat, vagyis inkább aktiválták pecsétjüket, ám ekkor már késő volt... A környék minden árnyékost területén, körülbelül 500 méter sugarú körben, pókháló mintákban törtek fel a szúrós árnyékok és mindennek az epicentruma Karasu volt...

Ahogy a kis csapat a lehető legnagyobb gyorsasággal a fák ágain igyekezett beérni a menekülőket és Karasut, furcsa dologra lettek figyelmesek. Kuzomi vette észre először a változást, hiszen képességei a Taijutsu tudása végett igencsak fejlettek, így az észlelése is kifinomultabb mint társaié. Ám Hateshi is pár másodperccel később észrevette a változást, ahogy Kurume is. A csapat előtt a fák elkezdtek recsegni-ropogni, majd kidőltek. Ez a hatást egy pillanat alatt elérte őket is, így az alattuk lévő fa megbillent, ők pedig a földre esetek. De itt még nem ért véget a veszély! Az esés közben észlelték, hogy a fák és bokrok árnyékai szabályszerűen és természetellenesen mozognak és rendeződnek "háló" formában, majd hegyes tüskéket formálva merednek az égnek. Természetesen vannak lyukak, így mind a hárman találtak biztos pontot. A leérkezésük után láthatták, hogy az árnyékok mentén vastag, nagyjából másfél méter hosszú tüskék merednek az égnek és nem akarnak eltűnni. AZ árnyékok úgy maradnak...

// Reagáljátok le a történteket. Voltaképpen most háló alakban, körbevesz titeket Karasu technikája. (Egy pókhálót képzeljetek el a fonalak mentén van az árnyék és nagyjából fél méterenként emelkedik ki egy-egy tüske. Tehát elfértek mellette. Ti a lyukakban vagytok)
Megjegyzés: Kurosake itt a Gundanon egy Hatalmas Kétfejű Kiméra Varjú, akit Démonnak hisz a világ. // 


_________________
Visszavonultam, ha kérdésetek, kérésetek van, (vagy valami hasonló) nyugodtan zaklassatok meg Facebookon, vagy pedig Kenshiro Mirubi, Lanmao karaktereimen keresztül!
avatar
Jiraiya
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Sennin
Chakraszint: Sok...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Hateshi on Szomb. 28 Márc. - 20:42

//Elnézést kérek a késésért, közben írtam egy TDK-t... Most már a kaland végéig egészen biztosan aktív leszek. Very Happy//

  Olyan gyorsan haladtam, ahogy csak tudtam. Hogy pontosan mi történt az edo tenseies alakkal? Nem igazán érdekelt. Megtudtunk valami újat, ez igaz, de nem ezért voltunk ott ahol; nem ez volt a küldetésünk célja. Ez az apró felfedezés nem hozta és hozná különösebben közelebb a Tűz Szövetségét a győzelemhez. Igaz, a küldetésünk sikeres teljesítése se, hiszen eleve hátrányos helyzetből indultunk. Preventív módon kellett fellépnünk. Egyértelmű volt: ha nem járunk sikerrel, akár az egész háború erőviszonyai is felborulhatnak – sajnos nem épp a mi javunkra.
  Valahogy amióta Konohában voltam, optimistább lett az észjárásom. Könnyebben megláttam a jót a rosszban; még a legnagyobb slamasztikában is hittem, hogy ha nem is egy isteni csoda, de valami hatalmas, épp időben megfogant ötlet segítségével felülkerekedhetek az ellenfelemen. Ezt a pozitív megújulásomat azonban ott és akkor nemes egyszerűséggel a kukába dobtam. Féltettem Karasut, és bár tisztában voltam a képességeivel, egyszerűen tudtam, hogy egyedül nincs esélye. Talán egyedül erősebb volt, mint az összes ellenfele együtt – csakhogy halhatatlan zombikkal állt szemben, akiket ráadásul egy meglehetősen eszes elme irányít, ha szükségesnek ítéli. Épp ezért kellett sietnünk, mert együtt, és Kurume pecsételő technikáinak a segítségével már bőven volt esélyünk győzni. Sajnos rengeteg időt pazaroltunk el egyetlen furulyás kislány legyőzésére… de ilyen az élet.
  Próbáltam hatalmas iramot diktálni, és úgy tűnt, sikerült is. Éreztem, hogy közel vagyunk már. Aztán valami egészen furcsa dologra lettem figyelmes. A fa, amelyen éppen álltunk, egyszer csak kidőlt, majd azon kaptuk magunkat, hogy hatalmas árnyékok törnek ki a földből, hogy aztán az ég felé meredjenek. Szerencsére találtam magamnak biztos pontot, ahol nem érintkezem az árnyakkal. Nem akartam kipróbálni, hogy mi lehet ez az egész. Az mindenesetre megerősítést nyert, hogy Karasu itt van a közelben. A technika hatalmas kiterjedése viszont sajnos arra engedett következtetni, hogy az ANBU ütőkártyájáról van szó. Ha ezzel legyőzte az ellenfeleket, az persze jó, csakhogy egy tapasztalt ember mindig a küzdelem végére hagyja ütőkártyájának a bevetését – ha pedig ez se jön be, vége van.
  –
Nem tudom, pontosan mi történik, ha érintkezünk az árnyakkal. Lehet, hogy csak jelzést küldenek a használó felé, de szerintem inkább ne kísérletezgessünk a saját testünkkel… Persze, ha tudunk, mindenképp haladjunk tovább, hiszen a technika csak Karasué lehet. Ha az ellenség rá is jön, hogyan térjen ki előle, jelenleg akkor is helyzeti előnyben vagyunk. Fontos az óvatosság, hogy lehetőleg ne vegyék észre a közeledésünket, de valószínűleg most nem mi leszünk a legnagyobb problémájuk. Talán nem is kéne igazán harcolunk, csak pecsételni és/vagy megszerezni a koporsót.
  Ha nem is jövünk rá, pontosan milyen technikáról van szó, kerülni fogok az árnyakkal való minden közvetlen vagy közvetett érintkezést. Egyszerűen nem éri meg kísérletezgetni. Ha az események felgyorsulnának, esetleg megpillantanánk az ellenfeleket, a meglepetés erejét használva a koporsót próbálnám megszerezni – vagy elpusztítani. Persze a tudatában vagyok: a kialakult szituáció ellenére fő a türelem és az óvatosság.
avatar
Hateshi
Játékos

Taijutsu Pontok : 20 + ?


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 611

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kagemare Kuzomi on Csüt. 2 Ápr. - 18:47

// Elméletileg most már én is pörgősebb leszek! //

Mint kiderült mégsem kell maradnom, s ráadásul ezen felismerés közben másik kettő is kialakult: Kurume tarsolyában tényleg vannak hasznos technikák, kivülről is képesek befolyásolni az Edo Tenseiesek testi adottságait, vagy létezését.
Mindenesetre, most, hogy semmi nem tart vissza, meg is indulok előre, elvégre Karsunak - noha ereje nyílvánvalóan meghaladja a miénket - szöksége lehet segítségre, ráadásul a koporsót mindenképpen vissza kell szerezni, ami pedig azt jelenti: sietnünk kell! Igen, mert nem tudjuk, én legalábbis semmiképpen sem, hogy milyen helyzet alakult ki Karasu és üldözöttjei - na meg üldözője - között. Helyzetünk nem csak egyszerűen kellemetlen, hanem kifejezetten kínos. És ezen változtatnom kell!
Gyorsan reagálok a semmiből előtörő árnyékokra. A távolról már elhallattszott hozzám a csata zaja. Tehát Karasu utolérte őket. Ez jó, így nekük is nagyobb esélyün van segíteni őt a továbbiakban. A Jutsu, amit használt nagy kiterjedésű és rengeteg chakrába kerülhetett, de biztos vagyok benne, hogy Karasué. Két okból: egyértelműen Nara technika. És ha még lenne is másik Nara a közelben, mennyi az esélye, hogy van olyan szintű, mint amilyen Karasu? Mert egy ilyen technikához valószínűleg rengeteg chakra kell és ezt nem cssupán a kiterjedése miatt mondom - ami elég nagy lehet, ha még minket is elért, mert azért még elég messze vagyunk a hangok alapján ítélve.
Amennyiben van rá lehetőségem az árnyékok között, kerülve azokat, stabil sebességgel haladnék tovább. Remélhetőleg ezt a tempót képesek lesznek tartani a többiek is. Kicsit zavar, hogy nem tudom pontosan ki hol van - értsd: Karasu, Ellenség - de ha leállok ezen rágódni, akkor nem jutok előrébb. Ellenségeinket meg kell állítani, ezért nincs más hátra, mint előre - legyen az bármilyen kockázatos is.
Nem számítottam rá, hogy vezetőnknek van egy ilyen technika a tarsolyában. Látványos, az ziher. De hogy mennyire hatásos, az már más kérdés, elvégre mi is ki tudtuk kerülni. Amennyiben nem elfogja, hanem "csak" felszeleteli az ellenséget - inkább nem kisérletezgetnék most - akkor az  Edo Tenseiesek ellen nem sokat ér - eddigi ismereteim és tapasztalataim alapján. Tehát ebben az esetben Karasu vagy elterelésnek, vagy pedig időhúzásnak szánta. És ez azt jelenti, hogy helyzete nem lehet éppen fényes elvégre miért húzná az időt, ha nyerésre áll? Főleg úgy, hogy nem száíthat biztosan erősítésre, mert minket elküldött.
Mindenesetre létrehozok vagy húsz Oboro Bunshint, akik a szélrózsa minden írányában elkezdenek szállingózni. Még hasznos lehet, ha az ellen felfedi magát egy-egy támadással. Mert ha nagy zajt kelt, azzal felfedi magát...

_________________
Adatlap


Spoiler:
Ha este lobot vet a vérszínű hold,
Ha hallgatag árnyak sóhaja lebben,
Panaszod, nyomorod mind sírva dalold,
Baljóslatú órán szárnyaszegetten!

S ha lankad a hangod, fogyóban erőd,
És néma marad a hold, a kegyetlen,
Már tudni fogod, hogy nincs sok időd:
Én eljövök érted, kard a kezemben...
(Deqvator Morses)


Karakterek:
Kagemare Kuzomi, Korotsuki Kazeno, Shikotou Sei, Hazame Karou, Kitori Musato.
avatar
Kagemare Kuzomi
Játékos

Taijutsu Pontok : 75

Tartózkodási hely : Konohagakure no satou...


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 519

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Jiraiya on Csüt. 9 Ápr. - 15:47

   Mindkét Genin meglepődött a hirtelen jött támadástól és ami azt illeti, Kurume-t is igencsak meglepetésként érte Karasu technikája. Mindhárman egy-egy kisebb területen tudtak megállni, amit az árnyékháló fogott közre. Nem sokat tehettek, cselekedniük kellett, mivel nem csak a csapattársuk élete a tét, hanem talán az egész háborúé...
   Kuzomu létrehozta ködklónjait és bár a mennyiség a szintjéhez képest soknak tűnt, ám a technika könnyű, így sikeresen és viszonylag kevés chakraveszteséggel létre is hozta a klónokat, amik mozogni kezdtek. Ám ezek a klónok, nem képesek a gyorsabb, vagy a bonyolultabb mozgásokra, hanem csak a talajon haladva zavarhatják meg az ellenfelet. Ebből következik, hogy az összes klón közepes tempóval haladva, megindult a tüskéken és árnyékokon keresztül. Ekkor amikor a klónok szinte már-már egyszerre érintkeztek a hálóval, abból azonnal tüskék nyúltak ki és nem kímélve a Bunshinokat, kegyetlenül átszúrták őket. Ez történt az összessel, ám ez a technika jellegéből adódóan nem ártott a másolatoknak. Talán pont ez volt Kuzomi terve? Nem lehet tudni, de ami biztos, hogy mostanra már tisztában lehettek a technika funkciójával: Ami hozzáér az árnyékhoz, az felnyársalódik.
   Ebben a tudatban a csapat megindulhatott, kerülve az árnyékokkal való érintkezést, valamint a kidőlt, felmorzsolódott fákon képesek voltak, viszonylag gyorsan elérni a helyet, ahol Karasu tartózkodott? És hogy honnan tudták, hogy merre kell menni? Nagyjából 200 méter után a pókhálók elkezdtek sűrűsödni, majd 20 méterre Karasutól már szinte teljesen kivédhetetlen sűrűséggel voltak elhelyezkedve a pókháló formában összekapcsolódó árnyékok, amiknek talán már szinte semmi közük nincs a valódi árnyék kifejezéshez...
   Tehát a csapat meglátta a földön térdelő, súlyosan megsebesült Karasut, ám kénytelenek voltak megállni, mivel gyakorlatilag a technika egy 500 méter sugarú körben a teljes erdőt kipusztította és ez a technika még mindig aktív. Ám a következő pillanatban Karasu eldől, a pókháló mintás árnyékok pedig elhalványodnak... Ezt az éppen érkező klónok is jelzik, akiken a pengék eddig csak könnyedén áthaladtak, így mindegyik épségben ideért. - Tehát a csapat néhány percig tétlenül ácsorgott és nézte Karasut - Miután az árnyékok eltűntek, a csapat közelebb mehetett. Látható volt a darabokra szakadt Otogakurei csapat minden tagjának darabja, valamint az átszúrt koporsó... Kurume azonnal tudta a dolgát. Elővette a tekercsét és az ecseteit, majd létrehozta a vákuumot, ami beszippantotta az Otogakure csapat minden darabját. A koporsó ugyan szét volt törve, viszont annyira egyben volt, hogy a fedele nyitható legyen. A tüskék eltűnésével azonban már nem tartotta semmi, így eldőlt. Hateshi és Kuzomi már mozdultak volna, ki Karasuhoz, ki pedig a koporsóhoz, amikor nagy erők jelenlétét érezték. Érzékeik nem csapták be őket, a törmelékek tetején pár másodpercen belül egy négyfős ANBU egység jelent meg, akik körbefogták őket. Mindegyik mellett egy-egy Orvosi ninja volt.
- Állj!
Üvölt az egyik.
- Ne nyúljatok a koporsóhoz!
Mondta a másik, majd az Orvosi Ninják átverekedték magukat a törmelékeken és a sérült Karasuhoz rohantak. Együttesen mérték fel az állapotát, majd azonnal neki kezdtek a gyógyításának. Jelenleg nem volt szállítható állapotban. Ez idő alatt az ANBU-k körbeállták a koporsót. Pontosabban szólva a tagok közül csak kettő, a maradék egy helyre terelte a két Genint és Kurumét, majd eléjük állva bólintottak, jelt adva a koporsó kinyitására. A két ANBU kissé félve, lassan megemelte az átszúrt fedelet, ami nyikorogva nyílt ki, majd a roncsolódás miatt, elengedte magát és leesett a földre. Az ANBU-k a nyitott koporsó fölé magasodtak, majd együttesen nyúlva bele emelték ki a szinte már-már mesteri faszobrot, Uchiha Madara alakjában...


// Gratulálok! A majdnem egy évig tartó Küldetésetek véget ért! A feladat jellege megváltozott, ám sikerrel teljesítettétek minden buktatóját. Persze, hogyha nem úgy cselekedtetek volna ahogy, lehetséges, hogy most Ti lennétek Karasu helyén... De ahogy mondtam, ügyesek voltatok. Nem jellemzem most a játékotokat, mindkettőtöknek megvan a maga stílusa. Nem húzom tovább az időt, Jutalmatok: +80 Chakra!
Pénzt nem kaptok, mivel ez háború, nem fizetnek érte Very Happy Viszont, ha nektek is jó, akkor viszlek titeket tovább. Ha benne vagytok, akkor írjatok a Kihalt Erdőbe. Visszatértetek az ANBU és az Orvosi Csapattal. Elhozták a Mokuton Bunshint és a bizonytalan állapotú Karasut, akit azonnal elláttak helyben. Mire visszatértek, már a csata elcsendesedni látszik, ám a csapatok még a Fronton vannak. Egy csendes Orvosi sátorba kísértek titeket, majd leültettek egy-egy székbe. Nemsokára jön a vizsgálat. Hárman vagytok ugye, mivel Kurume is itt van ellátva.  //


_________________
Visszavonultam, ha kérdésetek, kérésetek van, (vagy valami hasonló) nyugodtan zaklassatok meg Facebookon, vagy pedig Kenshiro Mirubi, Lanmao karaktereimen keresztül!
avatar
Jiraiya
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Sennin
Chakraszint: Sok...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kenshiro Karu on Kedd 23 Feb. - 21:27

Hidan - Tanulás


Hetek teltek el mióta legyőztem azt az ocsmányságot a mocsárban és mióta elváltam Chizunétól a fű országának határvidékén... Azóta sok minden történt nekem viszont már most is nagyon hiányoznak a smaragd szemek átható pillantása. Tudom, hogy a lány visszatért a faluba és pihen. A megbeszéltek szerint meg kell keresnem Itanashit és miután valamilyen módon viszonoztam neki a szívességet, utána ismét találkozunk Chizunéval és valahogy kitaláljuk miként tudnék a Nibi tombolásának gátat szabni. Egyenlőre csak annyit sikerült megtanulnom, hogy miként lékeljem meg a Nibit elzáró pecsétet olyan formában, hogy felhasználhatóvá tegyem számomra is a chakrát, illetve, hogy a bijuu ne tudjon kijutni és ne hatalmasodjon el rajtam. Viszont ahhoz, hogy felhasználhatóvá tudjam tenni számomra meg kell tanulnom kezelni a Nibi chakráját. Most már a felszabadítással nincs gond inkább a chakra kezelésével, eddig úgy próbáltam megoldani, hogya  saját chakrámmal kevertem azonban ez egy harcban túl hosszú idő és egyszerűen kivégeznek mire oda eljutok, hogy fel tudjam használni előnyként a bijuut. Mivel a legutóbbi beszélgetésünk óta nem nagyon beszéltem a Nibivel és nem olyan viszonyban váltunk el, hogy a bijuu bármikor a közeljövőben együttműködő lenne velem. Nekem viszont valahogy hasznosítanom kell ezt az állapotot, mert mint legutóbb ismét a tudtomra adták többen is ha bárki eltávolítja belőlem a Nibit akkor meghalok. A történelem folyamán nagyon kevés olyan jinchuuriki volt akinek sikerült volna túlélnie, hogy eltávolították belőle a bijuut, legalábbis amiről írnak könyvek, az akatsuki összes áldozata elhuznyt. Kíváncsi vagyok, hogy az én nyomomban mikor erednek. Egy képzettebb szenzor is csak valószínűleg akkor tudna észrevenni ha felszabadítanám a Nibi erejét. Ehhez azonban legelőször meg kell tanulni használni azt. Úgy tudom nem olyan régen a vég völgyében illetve annak környékén egy kegyetlen összecsapás volt a hang és a tűz országa között. Talán a tűzzel játszom, de minél közelebba  vész annál távolabb a baj. Eddig sikerült megúsznom határőrök zargatása nélkül. Párszor éreztem, hogy a sarkamban van valaki, de hamar leráztam. (Bár Karu magától nem szenzor de ismer egy nagyon hatásos szenzor technikát.)
Amikor meghallottam a mindent érzékszervet eltompító robajt tudtam, hogy már jó helyen járok. Aztán nem sokkal később a lombok közül kirajzolódott a két gigászi titán szobra. Lélegzet elállító látvány volt, a szobrászok remek munkát végeztek. Soha nem láttam még ezt a helyet közelről csak hallottam róla. Állítólag a klánom legelső ismert őse járt itt utoljára ha a kirigakurei gyökereket tekintjük, most egy kicsit a nyomdokaimba érzem magam. Kenshiro Harunak hívták és állítólag ő is képes volt a sav elem használatára. Ez örökké egy sötét folt lesz az életemben. Fájdalmasan fogtam meg jobb vállamat. Most már csak azért is bosszút állok Kirigakurén akárki akármit mond. Most már érzem magamban az erőt, hogy megtehessem. Feltehetőleg sokkal nagyobb erő van a birtokomban jelen pillanatban mint bármelyik Kenshironak előttem és hiába volt Haru egy legenda a maga idejében a víz országában én úgy érzem mi most a világ történelmét fogjuk írni és nem tudom még mindig melyik oldalra fogok állni. Itanashinak igaza van valahova előbb utóbb állni kell, nem lehet örökké a fény és setét határvonalán egyensúlyozni! 

_________________
A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Hidan on Kedd 1 Márc. - 8:15

A tajtékzó vízesés csontig hatoló morajlása messzire megelőzi az elárasztott völgy fenséges látképét. A zuhatagot emberöltők óta rendületlenül őrző, eleven sziklából faragott kőóriások mellett parány törpének érezheti magát bárki. Ha a mendemondáknak hinni lehet, a két legendás shinobi eposzi harca formálta a valaha sík, erdős területet mai arculatára. Bár sokan dajkamesének tartják a történelem homályába vesző esetet, mintha az akkor felszabadított, pusztító erőt még ma is érezni lehetne a levegőben, a kövekben és a kristályosan tiszta vízben. Ezt valószínűleg nem csak Karu, hanem a lényében rabláncra vert Nibi is nagyon jól érzékeli - a démonmacska nyugtalanul fészkelődik a hús börtönében, a festői látkép ellenére is. Bár tény, hogy a Vég Völgye félreeső terület, a Tűz és a Hang mezsgyéjén, a jinchuuriki mégis súlyos kockázatot vállalt azzal, hogy ellenséges területen kezd bele vakmerő vállalkozásába, mielőtt régi adósságát törlesztené. Persze a régi mondás úgy tartja:"Ha el akarsz rejteni valamit, tartsd szem előtt!" Hangzatos idézet ugyan, de sovány zálog erre alapozni, ha a fél Shinobi Világ mohón ácsingózik valamire, amit csak az áldozat élete árán tudnak kirángatni belőle...
Az ifjú Kenshiro, mielőtt bármibe belekezdene, a prédaösztöntől vezérelve szokás szerint aktiválja a Tengai Houjint. Jobbkor nem is lehetett volna, mert bőven az érzékelésének maximális határán belül embertelen sebességgel közeledő személyt észlel. Ilyen hamar kiszúrták volna..? Egy dolog biztos, hogy már alig pár másodperce maradt, mielőtt az idegen elérné az ő helyzetét. Menekülni esélye sem lenne, ha akarna sem. Pont, amikor Karu már kezd felkészülni a lehető legrosszabb lehetőségre, egy ismerős alak bontakozik ki alig egy kőhajításnyira tőle. A férfi legnagyobb meglepetésére és rökönyödésére Chizune az - bár alig alig pár hét telt el utolsó találkozásuk óta, mintha évek lennének... A lány csípőre tett kézzel áll meg kedvesétől pár lépésnyire. Hanyagul feltűzött haja hószín keretbe foglalja huncut mosolytól ragyogó arcát. Egyik szemöldökét pajkosan megvonja a shinobi felé és azt kérdi:
- Ugye nem hitted hogy ilyen könnyen megszabadulsz tőlem?

_________________
Áldozatok:
Okisha Aiza
Takeyanagi Tomoko
Unazaki Ashura
Kenshiro Mirubi
Ago
Hana Fujishima
Miuru Hitomi
Hamacho Yoshitaro


"Egy ivászattal töltött éjszaka után nem tudok rosszabbat elképzelni, mint arra ébredni, hogy fekszik melletted valaki, akinek nem emlékszel a nevére, hogy hol találkoztatok, és hogy mitől halt meg."
avatar
Hidan
Mesélő


Adatlap
Szint: S
Rang: Akatsuki
Chakraszint: wat?

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Kenshiro Karu on Kedd 1 Márc. - 19:12

Tudtam, hogy valaki követ, egyszerűen éreztem a csontjaimban. Ez elég nevetséges, hogy mostanában egyre inkább úgy viselkedek mint az űzött vad pedig még azt sem tudom igazából mi elől menekülök. Bizonyosságot nyertem amikor szokás szerint aktiváltam a Tengai Houjint, és ráadásul a meglepetés az volt, hogy az aki követ nagyjából pont annyira van tőlem, hogy a megérkezésére fel tudjak készülni. Észvesztő sebességet diktált és másodperceken belül itt lesz. Nem is nagyon tudtam mit kezdeni a helyzettel olyan gyorsan történt minden. Aztán egy pillanat múlva megpillantom őt. Chizune volt a smaragd szemű szépség volt az aki segített nekem a fű országának határvidékénél és akiből mostanra talán mondhatjuk, hogy a társamból a szeretőm lett. A megjelenése azonban teljesen váratlanul ért hiszen úgy volt, hogy majd csak hetekkel később fogunk találkozni miután sikerült Itanashinak letörlesztenem az adósságomat. Mindez azonban a múlt és talán jobbkor nem is érkezhetett volna. 
Chizune először meglepődést, majd szerelmet láthat csillogni a szememben. Aztán egy fél pillanattal később odaugrok hozzá és megcsókolom. Ebben a csókban benne van az utóbbi hetek megpróbáltatásai és a hiány, hogy nélküle kellett felkelnem. Nem szeretném, hogy ennek a pillanatnak vége legyen, azonban sajnos muszáj véget vetnünk neki hiszen annyi kérdés cikázik a fejemben. 
- Te meg, hogy kerülsz ide? És hogy találtál meg amikor...? 
Hátrébb lépek és hagyok a lánynak egy kis teret mert tudom, hogy milyen kellemetlen az amikor az embernek nem szállnak ki az aurájából. Aztán végig mérem megint Chizunét és észreveszem, hogy a díszes kimonot ismét felváltotta vándor öltözékére. 
- Nagyon örülök neked, mert valami olyan dolgot készültem éppen gyakorolni amihez nagyon jól fog jönni a segítséged. Tudod az ő erejének megszelídítésével foglalkozom és úgy gondolom, hogy eljutottam egy olyan szintre, ahol már talán egyedül nem vagyok elég amikor a tűzzel játszom. Bár éreztem, hogy a Nibi mocorgott a ketrecében, de nem tulajdonítok neki nagy jelentőséget. Mostanában nagyon keveset beszélünk és lehet ez jól is van így. Legutóbb amikor beszéltünk akkor a Nibi anynira dühös volt, hogy majdnem sikerült áttörnie a pecséten. Ez feltehetően köszönhető az én lelki állapotomnak is de amióta bennem van a démon macska azóta gyakorlatilag úgy érzem mintha két részre szakadt volna a személyiségem. Vannak olyan dolgok amikre sokkal jobban ugrok és sokkal lobbanékonyabb vagyok azt vettem észre magamon. Persze Chizune így ismert meg ezért nem tűnhet fel nekia  változás de én észlelem magamon. Aztán ott van az is amikor a Nibi átadta a chakrája egy kis részét amikor bent ragadtunk abban a genjutusban. Erről még nem beszéltem senkinek, lehet, hogy itt lenne az ideje...
- Szóval arra gondoltam, hogy megpróbálom hasznossá tenni a bijuu erejét és ennek a gyakorlását gondoltam itt. Pontosan azért mert hatalmas chakra mennyiségről beszélünk de itt talán nem tűnne fel senkinek hiszen a hely ereje is akkora, hogy majd hogy nem chakrát lélegzünk be. - Lehet, hogy el kéne mondanom Chizunénak mi volt a genjutsuban... Remélem nem ült ki az arcomra... mindig észreveszi ha valamit nem mondok el.

_________________
A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 107


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1267

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Hidan on Pént. 11 Márc. - 2:35

Chizune alabástrom arcán sejtelmes félmosollyal hagyja, hogy a shinobi forró ölelésbe zárja látszólag törékeny testét. Vékony ajkai mohón tapadnak Karuéira, hogy hosszan elnyújtott csókot lophasson róluk. Gyengéd, mégis erőt sugároz. A viszontlátás öröme azonban pillanatról pillanatra adja át magának egy másik, kimondhatatlan mélységekből fakadó érzésnek, mely súlyos árnyékot vet az idilli momentumra... Az undornak. Fura, felemás érzés, szeretve gyűlölés. Bár a két fiatal között történteket figyelembe véve ennek az iszonynak még csak létjogosultsága sem kellene hogy legyen, mégis egyre inkább erőt vesz Kenshiron. Egy röpke másodperc erejéig hitványnak és kisszerűsége ellenére is veszélyesnek látja a lányt. Mintha nem is az ő érzései lennének... Igen, minden bizonnyal a lényében kényelmetlenül mocorgó Nibi hangulatingadozásai kerítették hatalmukba. De akármennyire is tisztában van a férfi, hogy a fortyogó utálat személyétől független kútból fakad, rémisztően valósnak és sajátjának élte meg. A démonmacska testébe zárásával talán többet veszített, mint legvadabb álmaiban hinni merészelte volna... Hangulatvilágának szuverenitása egy volna ezek közül?
A kunoichi - bár tekintetében mintha a kétely fénye vetne lobot - olybá tűnik nem tűnt fel igazán a jinchuuriki belsőjében kavargó ellentétes érzések násza. Egy hanyag mozdulattal ingujjába törli száját, majd először hamiskásan ajkába harap, s incselkedő hangon válaszol:
- Minden lánynak megvannak a maga titkai... Maradjunk annyiban, hogy női praktikák. És azért jöttem, mert ismerlek téged Karu. Legalábbis annyira, hogy tudjam, hogy feszegetni fogod a határaid az erő utáni hajszádban annyira, hogy az...
Mintha szándékosan nem ő-t mondana, amikor a Nibit említi... A tárgyiasító megjegyzés hallatán mintha csak bukfencet hányna a nukenin gyomra és egy pillanat erejéig minden eddiginél erősebb harag lángol fel szívében.
- ... Elszemtelenedjen annyira, hogy megpróbálja átvenni feletted uralmat. És nem hiszem, hogy a cirmos valami eszményi szerető lenne, még akkor sem ha a tested birtokolja... Van ötleted, hogy szeretnél hozzákezdeni..?
Bár a nő láthatóan próbálja könnyed humorral palástolni érzéseit, egyértelmű, hogy ittlétének valódi oka a szerelméért érzett aggodalom. Lassú léptekkel sétál a szirt pereméhez, s a szédítő mélységbe bámulva gyönyörködik a völgy látképében. A helyszínválasztás indoklására helyeslően bólint, de gondolatban mintha egészen máshol lenne. Ahogy ismét a még beszélő Karu felé fordul, halvány szemöldökei szemrehányó ráncokba szaladnak. Gyanakvóan hunyorog társára. Mintha nem tudná bizonyítékokkal alátámasztani kényelmetlen érzését, csak egy baljós női megérzés kerítené hatalmába, s szeretne meggyőződni annak valóságtartalmáról.
- Neked mégis mi bajod van már megint?!
Csattan fel, mintha még maga sem gondolta volna át egészen kitörését. Hangja egyszerre csöpög vádtól, félelemtől, aggodalomtól és haragtól. Talán mégse kerülte volna el a figyelmét a csókba vegyült habozás? Vagy az oly hosszan kimondatlan igazságok miatt lenne ilyen ingerlékeny..?


A hozzászólást Hidan összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd 22 Márc. - 7:38-kor.

_________________
Áldozatok:
Okisha Aiza
Takeyanagi Tomoko
Unazaki Ashura
Kenshiro Mirubi
Ago
Hana Fujishima
Miuru Hitomi
Hamacho Yoshitaro


"Egy ivászattal töltött éjszaka után nem tudok rosszabbat elképzelni, mint arra ébredni, hogy fekszik melletted valaki, akinek nem emlékszel a nevére, hogy hol találkoztatok, és hogy mitől halt meg."
avatar
Hidan
Mesélő


Adatlap
Szint: S
Rang: Akatsuki
Chakraszint: wat?

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Vég völgye

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

4 / 6 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.