Takumi no Sato

3 / 6 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Katsutomo Goukan on Csüt. Júl. 22 2010, 14:40

Bárgyú, fülig érő mosollyal az arcán várta a fejleményeket, de amint látta az őr heves bólogatását egy kisebb kő gurult le a szívéről. A probléma csak az volt, hogy még jó néhány kisebb-nagyobb darab várakozik ott, amik egy darabig biztos nem fognak lekerülni. A szerencséje csak az, hogy meg tud feledkezni róluk, így kizárva a stressz és testvérei által okozott problémákat. Sosem volt egy görcsös típus.
~Hát ha az egész város ezen a szinten van, akkor itt hihetetlen könnyű dolgunk lesz~ Bízza el magát némiképp, de egyből megváltozik a véleménye, amint a méretes várost meglátja. Nem akart számokról gondolkodni. Abban reménykedett némiképp, hogy az emberek nagy része csak utazó, aki idekeveredett és nem sokára elmegy, mivel nem tartozik a falu lakossága közé. Ezt azonban hamar elvetette az időpontra való tekintettel. Ha akad is néhány, nem lehet sok.
Akár egy lelkes kisgyerek, ha valami új dolgot lát, ő is ide-oda kapkodta a fejét széles vigyorral. A személyiség amit kijátszott tökéletes lehetőségeket adott. Így minden feltűnés nélkül szétnézhetett. Először a házakat, hogy következni tudjon a lakójuk vagyoni helyzetéről. Szívesebben gyilkolt volna meg tucatnyi gazdagot, mint szegényet, ha már ezt kell tennie, azonban az is motoszkált benne, hogy egy gazdag halálát többen akarnák megbosszulni.
~Csak menjen minden jól... csak menjen minden jól...~ Nem nevezhető teljesen imának a fohásza, mivel célszemély, akihez szánta volna nem volt. Legalábbis az ő fejében. Leginkább csak egy kétely reménnyé változása, amit útnak eresztett a nagy világban, hátha megtalálja valaki ott fent és teljesíti a kérést. Úgy gondolta minden apró szerencse jól jön ilyen helyzetben.
- Ugye milyen hatalmas Momo-san? - zárkózott fel a nő mellé, mivel eddig némiképp mögötte haladt. Az 'ámuldozás' lelassította a lépteit, illetve többször is meg-megállt megcsodálni egy-egy már hazafelé induló utcai árus utolsó eladási kísérleteit, vagy éppen egy szebb épületet. - Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy! - Tátja kerekre a száját, és a lány arcát fürkészi annak reakciója után kutatva.
~Mondjuk legalább nem egy város. Ott sokkal nehezebb lenne megtalálni mindenkit. És egyenként...~ Arcizmain hirtelen változás jelentkezett, és meg is torpant pár másodperc erejéig, majd önelégült vigyorral nyugtázta 'nagyszerűsége' újabb jelét.
~Zseni vagy Goukan, zseni vagy!~ Nehéz ilyenkor betelnie saját maga 'tökéletességével'. ~Nem gondoltam volna, hogy van jobb módja a mérgezésnek! Vagy talán ezt a mérgezés mellett kéne csinálni? Hmm... Lényegtelen. Valamivel össze kéne csődíteni a népet. Az egészet. Aztán ha nem is mindenki jön el, kevesen maradnak. Kíváncsi egy nép ez a falusi. Ha együtt vannak, falkában, nagyobb lesz a zűrzavar, sokkal kevesebb erőveszteséggel tudunk...~Még mindig nehezére esik némiképp kimondani a szót. Nem is igazán a jelentése miatt. Inkább az zargatja, hogy ezek nagyrészt ártatlanok, még ha nem is mindegyikük. Illetve neki nem ártottak semmit. Szívesebben végezne Shion Aware-val. Már ha tudna. Talán tekintetében is megjelent némi melankóliát, vagy kételyt tükröző érzelem, de próbálta gyorsan elhessegetni őket, amint ennek tudatába került. Remélve, hogy Yun nem vette észre.
Ekkor reflexei rögtön egy új, nagy erejű hangforrás felé fordították fejét. A lelke nagyon elcsodálkozott, de arca érintetlen maradt a belső viszályoktól.
~Otogakure fejpántok...~ Suhan át az agyán rögtön, és már mondaná is rögtön a megbeszélt kódnyelven, de nincs annyi ideje, mivel amint előre fordult, egy testesebb férfi zuhant rá.
- Öghh! - nyög egy nagyot a becsapódás pillanatában, aminek következtében egy darabig nem érzi, hogy hol van. De szerencséjére pár zúzódástól eltekintve nem lett komolyabb sérülése. Fájdalmas és ijedt arcot próbál vágni, amikor föltápászkodik. A részeg természetesen egyből megfenyegeti. Goukan tisztelettudóan összerakja maga előtt két tenyerét és meghajolva bocsánatot kér.
- Elnézését kérem. Legközelebb jobban figyelek. - ~Hogy még röptödben kibelezzelek te antropológiai selejt...~ Tette hozzá magában, miközben még a földet nézte, így egy esetleges arcrándulást sem láthatott a másik. Ha ezzel megelégedik a nagydarab fickó akkor a kunoichi után siet, aki ha látta az esetet, feltehetően tisztába van az a kettő kilétével, ha nem akkor beszélni kezd.
- Kicsit hangos ez a kettő így este hat óra környékén. Vagy mennyi most az idő? Már biztos több van... - töpreng el, jól játszva a szerepét. A 'hangos' szónak némi fura nyomatékot ad. Nem feltűnőt, hanem egy halványat, aminek okát tényleg csak az értheti meg, aki tájékoztatva van a kódnyelvről.
A hangosan kiáltozó ember nagyon meglepi, és hatalmas mázlijuk, hogy az új külső miatt elbizonytalanodott a jövevény. Goukan minél nagyobb csodálkozásra ösztökéli arcát. Szemeit kitágítja, és kérdően fordul az ezüst hajú felé.
- Momo-san, ismered ezt az embert? - hol rá, hol a férfira tekintve, és természetesen próbálva annak felmérni alkatát illetve minden egyéb apróságot elkönyvelni, ami termetéből, cselekedeteiből kikövetkeztethető, és tudása jól jöhet...
avatar
Katsutomo Goukan
Játékos

Specializálódás : (...)

Tartózkodási hely : (...)


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 165

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Shintaro Yun on Kedd Júl. 27 2010, 19:27


A furcsa akcentusú fickó minden további nélkül beengedi őket, s Yun valami hálás szemrebegtetéssel lép be a kapun, miközben valójában a nevetés rázza belülről. Szerencsére az esti hűvösségre is lehet fogni kis remegését, de ezek után a kunoichi nem hiszi, hogy az őr észrevenné ezt a kicsinységet.
Amint beérnek, Goukan megáll látványosan csodálkozni, mire Yun csak ugyanolyan színpadiassággal megforgatja a szemeit, de aztán megvonja a vállait.
- Látszik még, hogy kölyök. – Mormogja meglehetősen hangosan elfordulva, hogy ha valaki a közelükben sündörögne, tisztán hallhatná szavait.
Ő maga is érdeklődve pislog jobbra- balra, fel-le majd picit fintorog, mintha nem tetszene neki a falu építészeti stílusa, ami nyílván amúgy nem sokban tér el a többi fegyverkovácsoló faluétól: valószínűleg sok az egyszintes épület, sok pajtával, még több magasba törő kéménnyel, ami füstöt okád ahogyan a tüzet szítják a hatalmas kohókban. Egy igazi jó katana elkészítése sok ideig tart, mert a fémet sokszor kell felforrósítani, vízben edzeni, aprólékosan megformázni élét, homokban pihentetni és így tovább. A fegyverkészítésről nem túl sokat tud a nő, de nyitott szemmel jár a világban és ragad is rá valami a koszon kívül is.
A lakosok száma annyira nem zaklatja azért. Mivel a méreg, amit kigondolt, nagyon koncentrált, egy főre számol 1-2 grammot. Kétszer ötszáz az pedig ezer gramm, ami pontosan egy kiló: ennyi por minden további nélkül fel fog oldódni a kútban, látványos szín-, szagváltozás nélkül, így a nőnek nem kell aggódnia. Az már kicsit jobban foglalkoztatja, hogy talán ilyen nagy mértékben nem talál még Otogakure-ben sem ilyen szert.
~ Akkor maximum elárasztom a falu egy részét, vagy segítségül hívom valamelyik szövetségesem… ~ Gondol a fehér tigrisiekre, de mielőtt elmerülhetne a jövő tervezésében, a társára, aki eddig hatalmas pátosszal csodálkozott, egy férfi zuhan ki egy kocsmából. A tetejébe egy fejpánttal, amit felismer a lány.
~ Nah ez kellett csak még! ~ S míg a férfi vadul szavaival Goukan-nak esik, kihúzza magát. Hasat be, mellet ki, egy erélyes mozdulattal lejjebb rántja a felsőjét, mintha csak igazítaná, de így mellei kicsit jobban kirajzolódnak.
Utálja az ilyesmit, de néha kell élni a természet adta képességekkel is. Tehát közelebb siet, s aggódóan legyeskedik Goukan körül.
- Uram isten, nem sérültél meg ugye? Az Úr biztos megbotlott csak. – Kéjeleg egy kicsit mézes-mázos hangon ejtve ki a férfi megnevezését. Szerencsére Ren agya sem borul el, hanem tisztelettudóan meghajol, s éppen készülnének távozni, amikor az a fickó, aki kilökte az előzőt a csehóból, a kunoichinek kezd le hablatyolni.
~ Nem, nem ismer fel, nem Yun, te meg nem állsz meg, nem fordulsz meg…~ Szuggerálja magának, de a némber szóra már meg kell állnia. Addig meg sem rezzen a neve hallatára, hanem éppen Goukan buksiját paksolja önfeledten, mint egy kisfiúnak, kedvesen hangoztatva hogy „nem is fáj, ugye?”. A némberre azért meg kell már állnia, mert nem lehet túl elutasító sem.
Felnéz, s kicsit bambán oldalra dönti a fejét, azután pedig durcás arcot vág.
- Na de kérem, uram! Nem illik így illetni a nőket. Mellesleg Momo a nevem. Momo Kaguchi. – Az álnév lágyan gördül le ajkairól, de Goukan nyílván nem felejti el jegyezni a hazugságot. Társa kérdésére megrázza a fejét.
- Nem, nem ismerem az Urat. Biztosan összetéveszt csak egy gyerekkori szerelmével. – S felhúzza a szemöldökét. Várj néhány pillanatot, s ha a fickó a kocsmából nem erősködik tovább, szépen megfordul s elballag Ren-nel. De miért is van Yun-nal olyan érzése, hogy nem fog ez ilyen könnyedén menni?!

avatar
Shintaro Yun
Játékos

Tartózkodási hely : Middle of Nowhere


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 998

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Karin on Kedd Júl. 27 2010, 19:50

Goukan kicsit flegma, sőt nagyképű szavain a férfi felmérgesedik. Az arcán lévő kisebb erek lassan megduzzadnak, ahogyan a férfi fejje vörössé változik, bár ezt ti is látjátok, hála a kiszúródó fénynek. Keze ökölbe szorul, ahogyan közelebb lép a fiúhoz, akit eközben Yun pátyolgat és teszi az úgymond dolgát, hogy nehogy balhé alakuljon ki ebből, hiszen a másik férfi, aki eközben lépett ki és ismeri fel a kunoichi láthatólag, bár utána érdekesen nem biztos a dolgában, na de mindegy. A lényeg, hogy a férfi alig tud menni két lépést és ellőttetek esik össze, ahogyan nagyokat horkant a sárban és a társa csak nevetve és a fejét csóválva lép hozzátok közelebb.
- Hát ez kész!- jegyzi meg, ahogyan Yun elé lép, hogy jobban szemügyre vegye. - Biztos, hogy nem? -kérdezi a kunoichitől mosolyogva- Hát ha nem, akkor nem! -csóválja meg a fejét, ahogyan közelebbről is szemügyre vett- Kár, nagy kár...- fordult meg, ahogyan a másik részeg embert kint hagyta a porban aludni- … ha ön lett volna, már halott lenne!- jegyzi meg, ahogyan eltűnt az ajtón, de ekkor felvetődik a kunoichiben még egy kérdés, vajon honnan is ismerheti őt ez a férfi.

Na de ideje lenen odébbállni és ehhez a legmegfelelőbb volt a közeli szálló, mely kulturáltabb volt, mind az a másik kocsma. Ahogyan beléptek az épületbe, egy fiatal, talán Goukan-nal megegyező fiatal lány néz titeket a pult mögül, ahogyan kissé elpirulva, talán a fiú miatt, üdvözöl titeket.
- Jó... jó estét! Üdvözöljük önöket a... a Kövér diszkó... akarom mondani disznóban!- dadog a lány, ahogyan rá sem mer nézni a Goukan-ra. - Egy szobát parancsolnak? Hát persze hogy azt, de hülye vagyok, miért jönnének ide ilyen későn... - vágja fejbe magát zavarában.

//Yun! Múltad minden részletét ismered? Mert ha nem, akkor ezen shinobi majd a múltad egyik sötétebb foltja lesz //Very Happy
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Katsutomo Goukan on Szer. Júl. 28 2010, 20:31

Egy pár pillanatra az ő szeme is megakad Yun sajátos lefegyverző technikáján, de észrevéve a helyzetet észbe kap, és remélve, hogy a nő nem őt figyelte, már teljesen máshol jár tekintete. Konkrétan a már említett fickón, akitől kicsit megijedt. Nem a termetétől, erejétől, hatalmasságától, vagy akármilyen ilyesmiadott neki erre okot, mivel a külsőből nem tudott erre való következtetéseket levonni. A dolog, ami félelmet ébresztett benne, a tény, hogy ismeri a nőt. És nagyon reméli, hogy a megdöbbenés 'Momo' arcán csak egy kiváló színészi alakítás. És erről majd meg is szeretne bizonyosodni egy megfelelő alkalomkor, a megfelelő módon.
~Kaguchi Momo... Nekem is kéne a Ren mellé egy nevet választani, és tudtára adni... Vagyis, lehetek mondjuk az öccse... Igen, Kaguchi Ren. Bár nem hasonlítunk túlságosan, kivéve, hogy mind a ketten magasabbaknak számítunk, de ez lényegtelen... Inkább válasszunk egy más családnevet. Tsubahara Ren. Igen, ez jó lesz.~ Könyveli el, és párszor némán, szájmozgás nélkül gyakorolja magában, hogy biztosan eszébe jusson, mert ki az a bolond aki nem tudja megjegyezni a saját nevét? Gyanúra ad okot, és a gyanú nem jó dolog. Nem feledkezett meg a tervéről sem, habár nem hiszi, hogy a falu berkein belül lesz lehetősége erről a kunoichi véleményét kikérni. Leginkább, ha úton lesznek majd Otogakure felé, akkor tud erről nyíltan beszélni. Nem biztos benne, hogy a kódnyelv itt célravezető lenne, mivel csak 'mi' van meg, a 'hogyan' még megdolgoztatja agytekervényeit egy megoldás szülése érdekében. Nehéz dolog úgy gondolkodni, hogy közben még kismilló dologra kell figyelnie. És most sajnos ez történik. Az egyik ilyen az előbbi fickó megkeresése a tömegben, természetesen csak szemmel. Kíváncsi rá, hogy esetleg követi-e, vagy valami más dolgot csinál. Természetesen minél óvatosabban szeretné ezt kivitelezni, de ha meglátja a férfi, hogy ő mit csinál, az se lenne a világ legnagyobb tragédiája, hisz egy fiatal szolga, aki feltehetően még nem nagyon járt nagyobb városokban, vagy olyan helyeken, ahol tényleg sürög az élet, gyakran megbámul illetlenül is embereket.
Ez az oka, hogy mire visszafordul elveszti az ezüst hajfonatot, és nagy elánnal fordítja fejét jobbra-balra. Későn kapcsol, hogy most a kalap eltakarja a fejszőrzetét útitársának, így fölösleges az után kutatnia. Szerencsére az átlag fölé magasodó karcsú termet, és az errefelé nem jellemző csúcsos, rizsszedő kalap miatt könnyű kiszúrni. Futólépésben utána is siet és kicsit durcásan szidalmazza.
- Szégyelld magad, hogy ilyen felelőtlen vagy! Egyedül elcsászkálsz mellőlem. - Rázza meg a fejét a földet nézve, majd teli fogsorral vigyorogva néz a lila szemekbe. Vagyis azokba a szemekbe, amik eredetileg lilák, de hát a színes kontaktlencsék sok mindenre képesek. A korai gyerekkort leszámítva nem nagyon voltak ilyen pozitív érzelemkitörései, sőt most se az van, csak színészkedik(amit nem kicsit élvez). A lényeg az, hogy ritkán lehet így látni Goukant. És idegen is a jellemétől, pedig arcának jól áll.
~Igaz is, feltűnő lenne, ha a két esetlen szolga az éjszaka közepén kibocsájtást kérne a faluból. Sajnos, itt kell megszállnunk...~ Ettől ódzkodott, de sajnos ebben az esetben elkerülhetetlen. ~Csak okosan...~ Biztatja magát.
A korabeli 'pultos lány' feltűnő tekintetén csodálkozik, és összeráncolja a szemét. Egy darabig nem nagyon értette, hogy mi is történik valójában.
~Felismert volna? Ez badarság, Kumogakurén kívül nem ismer engem senki. Még csak nem is voltam az országon kívül ez előtt. A küldetéseink is mind a határokon belül voltak esedékesek. Talán egy kitelepült? Nem hiszem... Jó az arcmemóriám, de rá nem emlékszem~ Aztán a végén csak kezdte kapiskálni, a pirulásból, és a zavart viselkedésformákból, hogy valami más a helyzet.
~Ehh... jól állunk.~ És el is húzza a száját, ami nem biztos, hogy az a reakció, amit a vele szemben álló remélt. De hát Goukant gyakran hívták (és hívni is fogják) bunkónak, tuskónak és még számtalan hasonló jelzővel is illették már. Az érzéktelensége betudható talán annak, hogy még nem nagyon fordult vele elő olyan, hogy vágyat érzett volna egy lány iránt, habár megjegyezte magának a szemének tetsző alkatokat, 'külső felépítéseket'. De nem függött tőlük, nem szerette a külső értékek magasztalását, inkább egyenesen gyalázta őket. Nem szólalt meg, nem tudta igazából hogy kéne a helyzethez állnia, ezért úgy tett, mintha a falon nézne valamit, és karba is rakta maga előtt kezeit. Amit észre se vett, de hiába, a test igazodik a lélekhez, még ha nem is mindig akarjuk. Hagyta, hogy a nő beszéljen...
avatar
Katsutomo Goukan
Játékos

Specializálódás : (...)

Tartózkodási hely : (...)


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 165

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Shintaro Yun on Szer. Júl. 28 2010, 21:25


A szíve normális ütemben ver és a pulzusa is a szokásos, amíg a fickó közelebbről bámulja meg. nem akar még gyanúsabbnak tűnni, de így sem tudja elrejteni az orcáján megjelenő két piros karikát, de ezt a férfi betudhatja annak, hogy meglehetősen szemérmetlenül bámulja –sőt, méregeti- Yunt.
Szerencsére a másik hamar kivonja magát a forgalomból, elterülve, így elég erre a fickóra koncentrálniuk, aki felismerte őt, legalábbis megvádolja egy személyazonossággal, amit Yun könnyedén tagad le. Sikerül is neki, mert a férfi túllépve a problémáján lép vissza a kocsma lépcsőjére, s hanyagul int nekik, hogy mehetnek, de még megjegyzi hogy Yun számára halált ígér.
~ Pompás… ~ Gondolja, s közben ő maga is megfordul, s Goukan-nak legyint, mintha nem törődne ezzel az egyértelmű fenyegetéssel.
Valamiért úgy érzi, a férfi még is biztos a dolgában, csak itt nem akart jelenetet rendezni: túl könnyen engedte el őket, noha Yun nem tud legjobb tudása szerint okot szolgáltatni, miért is akarja a fickó a prédájának. Persze azon kívül, hogy elveszett kunoichi, de a férfi nem tűnt fejvadásznak.
- Gyere már, ne lazsálj annyit te lustaság! – Veti oda Ren-nek, tehetetlen dühét a fiún töltve ki, de a szerepükhöz tökéletes. Ő maga lendületesen indul meg a szálló felé, s úgy tűnik nem fordul vissza a kocsma felé ellenőrizni, elhagyja-e azt a fickó, de valójában meredten a kocsmával szemközti épületek ablakait bámulva ellenőrzi magát és a fickót is a visszatükröződésben.
~ Estére fel kell készülnöm…~ Gondolja, miközben belép a szállóba. Goukan hűségesen követi, s közben Yun magában megdicséri a fiút, amiért jelesen vizsgázott eddig minden szituációban.
A pultnak támaszkodik kicsit, s úgy mosolyog kedvesen a lányra, aki legnagyobb elképedésére azonban elvörösödik, s elkezd dadogni. Rövid gondolkodás nélkül is rá kell jönnie a kunoichinek, hogy Goukan a mogyoróbarna hajával és szép szemeivel tarol a megegyező korú lányok között. Aprót sóhajt amolyan mindent-tudó mosollyal, s megcsóválja a fejét elnézően. Már megint az anyáskodó szerepkört vette fel, mivel Goukan tüntetően bámulja inkább a falat a lány helyett.
- Igen, egy szobát két főre. – Egy pillanatig forgatja a fejében, hogy gonoszkodni fog, és franicaágyasat kér a lánytól egy szívrohamot várva, de azután inkább az angyali én mellett dönt. – Természetesen két külön ággyal. Az unokaöcsém folyton mocorog éjszaka! – Súgja halkan, pajkosan a lánynak, de kellő hangmennyiséggel, hogy Ren is tájékozódjon a rokonsági szálról.
- És ha lehet, azt a szélső, sarki szobát szeretnék, aminek olyan szép a függönye. Az utcáról láttam, tudod, amelyik az utcára néz. – Mosolyog a lányra. A függöny giccses mintáján kívül természetesen más oka is van a perszonális kérésre. – Lehetséges lenne?
avatar
Shintaro Yun
Játékos

Tartózkodási hely : Middle of Nowhere


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 998

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Karin on Csüt. Júl. 29 2010, 15:10

Lesszált az éj és muszáj volt ott aludnotok. A kiválasztott szálló is kulturált volt, bár a recepciós kis hölgy viselkedése miatt, nos Gokuan kissé flegmán és semmitmondóan cselekedett, ahogyan Yun előlépve végre valahára közölte a helyzetet, és helyszínt is, vagyis ahol megakartak szálin szobát. A lány kisebb keresgélés után mosolyogva közölte a nővel, de a tekintettét érdekes módon mindig a fiatal shinobi fiún tartotta.
- A 21-es szóba igaz? -kérdezte a nőtóöl, mintha annak tudnia kellene, hogy melyik is az a szoba- Az éppen szabad, de sajnos egyágyas...- pirult el, ahogyan a fiúra nézett és láthatólag féltékeny volt a nőre- De ha ez gond, akkor odaadom a átvételi ívet és a számlát! A bérben bent van a reggeli is! -közölte mosolyogva veletek, ahogyan ha igent mondtok neki, akkor, megkapjátok a lapot, melyen a név mellett egyéb személyes adatokat is megkellet adni, de csak ennek fejében kaphattátok meg a kulcsot. Na meg persze a pénzösszeg átadásával, ami 1500 Ryu-t nyomott. (A pénz elméletben kifizetitek, de a nálatok lévő pénzből nem kell levontok).

És ha felkerültettek a szobába végre valahára, ami a második emeleten, jobbra az első ajtó volt, a szoba igencsak giccses és keményen 5 csillagos volt, nemhiába kelet annyit fizetni érte. De hogy mit csináltok ott, az már rajtatok áll.
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Katsutomo Goukan on Csüt. Júl. 29 2010, 16:21

Miközben úgy tett, mintha valami érdekességet fedezett volna fel a falon, és szemével, illetve egész testével látványosan követte azt, néha azért vissza-vissza sandított a lányra, de aztán rögtön elkapta a tekintetét, mivel az szinte folyamatosan őt bámulta.
~Hogy lehet valami ennyire idegesítő!~ Borul ki magában, és talán egy kicsit furává válnak az arcvonásai is, de hamar megembereli magát. Sose nézték még őt ennyire feltűnően és ez zavarba hozta a fiút, nem tudta igazából mi lenne a normális viselkedési forma.
~Most Yun biztos egy jót nevet rajtam~ Ez is bosszantja egy kicsit. Nem kifejezetten az érdekli, hogy mi a kunoichi véleménye róla, hanem, hogy ez a cselekedete olyan benyomást kelthet, aminek következtében 'anyáskodva' kicsit lekezelve fog vele beszélni. Habár nagyon reménykedik, hogy ez nem fog bekövetkezni.
~Mi olyan jó a sarokszobában? Ezt a döntését nem teljesen értem... Akárki bemászhat nagyon könnyen. Persze, szemmel tarthatjuk az utcát, de valamiért én mégis úgy gondolom, hogy biztonságosabb lenne egy belső szoba, aminek az ablaka egy kihaltabb helyre nyílik, ahol könnyen kimászhatunk ha veszély van. Nem úgy néz ki, hogy ő harcolni akar. Perpillanat én is inkább ragaszkodnék egy békésebb megoldáshoz... Afrancba...~ Próbálja elterelni figyelmét a már-már irritáló lányról, de valamiért, valahogy mindig azt veszi észre, hogy visszanéz, még mindig bámulják-e. Kénytelen bevallani, de jót tesz hiúságának ez a pár perc várakozás és a nézegetés közben, többször ki is húzza magát pár pillanat erejéig. Ami talán csak kegyetlenkedés, hogy ezzel is fájdítsa a női szívet, de mint már kiderült nem az a fajta ember, aki függ mások érzéseitől.
Ekkor hirtelen megakad a tekintete, és szerencse, hogy épp hátrafelé állt a többieknek.
~Micsoda! Egyágyas?~ Nem akart osztozkodni, egyrészt mert a nőnek volt már egy kijelentése amiből következtetni lehetett, hogy van valakije, másrészt meg önző, és szeretne kényelmesen végigfeküdni (legalább feküdni, ha már nem aludni) az éjszakának azt a részét, mikor nem ő őrködik, mivel számít arra, hogy ilyesmi lesz. Azonban immáron teljesen hidegvérrel fordul meg, és kapja ki a kulcsot a lány kezéből, egy pár pillanatra mélyen annak szemébe nézve, de rögtön elfordul, mert furcsa mód neki is nehezére esik állni a tekintetet. A két nőnek háttal nagyon határozott, de nyugodt hangnemmel közli szándékát:
- Majd én alszok a földön Momo-san. Intézd az anyagi dolgokat.... - itt abbahagyja valami eszébe jutott.
~Ettől a lánytól tudnánk információkhoz jutni... Hmm... Sajnos most semmi olyan nem jut eszembe, amit fontos lenne tudni. Majd kódnyelven rákérdezek, hogy neki van-e valami ötlete...~ Céloz ideiglenes társára, akinek ha nincsen semmi ellenvetése, és elrendezte a dolgokat felbaktat a másodikra, majd ellépdel a keresett szobáig. Aztán kikulcsolva az ajtót egy darabig gondolkozik. Egészen addig amíg ide nem ér a mögötte baktató nő. Aztán abbahagyja az ajtóban való toporgást és kelletlen félreáll, kinyitva, és megtartva a befelé(!) nyíló ajtót.
Édesanyja mindig a nőkkel való udvariasságra biztatta és tanította, ezért hozzá nőttek az effajta gesztusok.
avatar
Katsutomo Goukan
Játékos

Specializálódás : (...)

Tartózkodási hely : (...)


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 165

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Shintaro Yun on Csüt. Júl. 29 2010, 20:23


Átveszi a kitölteni való papírokat a lánytól egy elragadó mosollyal, míg Goukan a szobakulcsot marja el magának egy kicsit dühös-sértődött pillantással, majd el is robog a fiú az emeltre vezető lépcsők felé, míg Yun szépen ráérősen kitölti a lapokat.
Névhez beírja a most használt álnevüket, a születési helyhez mindkettőjüknek a Fű országát, korra pedig hasra ütve bevés egy dátumot, főleg, miután Ren korát csak megtippelni tudja.
A kitöltött lapot a lány elé tolja, majd a zsebeiben kezd el kutatni kicsit gondterhelt arcot vágva, majd leszámolja a pénzt, szinté kicsit fanyalogva. Néhány bankót még morzsol is a kezében, nem-e ragadt össze véletlen néhány belőle, láthatóan drágálja a szoba árát, de végül a leszámolt költséget a lány elé teszi a pultra, hogy az is átszámolja, ha szeretné.
- Köszönjük. Ébresztést reggel nem kérünk, sem szobapincért! – mosolyog még, majd valami búcsúfélét int és ő maga is a lépcsők felé indul meg.
A fiúnak lehetett elég ideje körbenézni, de meglepetésére Goukan udvariasan nyit számára ajtót. Yun hálásan biccent egyet, de nem is néz szét, hanem a szobában rögtön a szemközti ablak mellé simul, s meg sem libbentve az amúgy ritka giccses függönyt kémlel ki az utcára. Ha mindent megfelelőnek talál, megismétli a másik ablaknál is a műveletét. Valójában a kocsmás fickó még mindig zavarja egy kicsit a gondolatait, mert a fickó túl könnyedén elengedte őket, pedig a vérbosszú nem kis dolog.
Nah igen, a nő hiába is erőlteti meg agyacskáját, ami nem is mondható olyan kicsinek, nem tud rájönni, a fickó miért akarja holtan látni. Kézen fekvő lenne, hogy azért, mert elveszett ninja, és a fickó minden ilyet utál, de ilyenből ritka akad, meg a fanatikusok amúgy sem egy fegyverkészítő falu kocsmájában lebzselnének, hanem sikátorok mélyén lopódznának bingo-könyvvel a kezükben.
Ha nem lát semmi furcsát az ablakokból, akkor végigvezeti tekintetét a falakon, majd az asztalhoz lép, s írótömböt, valamint egy tollat keres rajta. Az írótömbből letép egy lapot, s azt az asztalra helyezve lendületesen kezd el írni, miközben a szája jár.
- Olyan szép ez a városka! Hangulatos nagyon. De ez a szoba még szebb… a függönyök! – Ömleng egy kicsit a függöny ritka és egyedi mintázatáról, majd amikor befejezi az írást, elhallgat egy sóhajjal, s a lapot a fiú orra alá tolja.

„Alszol 2ig, utána te őrködsz. 8kor felkeltesz. Az ablakok és ajtó problémáját megoldom. Nem nyithatsz ajtót, ha kopognak. Ébressz fel, ha a legkisebb dolog is furcsa. Lehet, hogy vadászat van.”

Konokul elnéz, most ő fixírozza a falat szemben, hagyva néhány pillanatot a fiúnak, hogy kérdezzen, ha akar. Nyílván írásban fogja megtenni a srác is ezt, így ha a tollat a kezébe veszi, Yun elkezdi az út fáradalmait ecsetelni és hogy mennyire fáradt és mennyire kell neki egy meleg fürdő és hogy mennyire más minden és hogy mennyire blablabla. Ha a fiúnak van kérdése, azt megválaszolja még írásban, ha nincs, akkor leül a földre, és előveszi a shurikentartóját és abból speciális jegyzeteket keres elő.
- Kyoumen Shuuja no Jutsu – mormogja el, s a becsukott ajtóra tesz egyet, hogy ha kinyitják, az feltépődjön. Az ablakokra is hasonló helyzetbe kerül egy-egy ilyen cetli: már csak ha betörik az ablakot, akkor nem aktiválódhat a dolog, de az meg elég hangos…

avatar
Shintaro Yun
Játékos

Tartózkodási hely : Middle of Nowhere


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 998

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Juurin Kensei on Pént. Júl. 30 2010, 12:06

A férfivel nem sok dolog történt az elmúlt időben, leszámítva talán azt, hogy nem tudott idejében megjelenni a találkán, amit Yun-al beszéltek meg. Az elveszett ninják élete telis tele veszélyel, és ugyebár Kensei-t is körözik, nem kis bűncselekményekkel. legalább 20-30 szoros gyilkosság, lopás, zsarolás... Az emberrablás még nincs rajta a számláján, szerencsére. De ki tudja, Kensei-nek néha olyan dolgok jutnak az eszébe, nem nagyon törődik másokkal, ha a bosszúról van szó. Végülis nem meglepő, hisz mindenki így viselkedik ilyenkor, legalábbis eddig az volt a normális, márha egyáltalán nevezhető még normálisnak Kensei. Lerázta nagyjából azokat, kik követék, remélhetőleg, mert már igazán kezdett elege lenni, hisz hány éve is megy már ez? 6 év minimum... Ezúttal egy még meg nem látogatott országot választott, hogy körülnézen, meg egyáltalán egyen valamit... Yun-t már biztos, hogy nem találná a találka helyen, és bizony a Yusu híján sehogy se tudná megtalálni. Megérkezik, szokásosan utazónak álcázva magát, a vándorokra talán nem gyanakodnak, vagy ha mégis, hát... Fogalmazzunk úgy, hogy meg tudja oldani a férfi. Megjelenése a szokásos, egy Bamboo, és egy köpeny, ám ezúttal nem a sárkánymintás van rajta, csak nem divatot váltott? Bár ki tudja, hogy mivan az alatt a szakadtas, régi fekete köpeny alatt. Arcának szája részét a köpeny gallérja mögé rejti, csupán egy kikandikáló pipát látni a résen, persze nincs meggyújtva a pipa, Kensei nem igazán dohányos, de ha ez a szerep eljátszásához kell, akkor még rá is gyújt szépen. Halad befelé az utcába egy kis fogadót vagy valamit keresve, már nagyon régen jutott egy-két finom falathoz. Persze reméli, hogy nem kelt még így se nagyon feltűnést...
avatar
Juurin Kensei
Játékos

Tartózkodási hely : N/A


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 900

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Karin on Pént. Júl. 30 2010, 15:32

//Na folytatódjon a kaland! Némi kis akcióval végre valahára! Goukan jelezte, hogy inaktív lesz! Vele mi legyen?! Ui.: ebben a körben utolsó mindenképp, így Yun te, majd Kensei ír! //

Bezárkóztatok a szobába, ahogyan végre valahára úgy tervezetétek, hogy egy kisebb nyugodt éjszaka után, elkezditek a feladat végrehajtását! De ez az éjszaka sok mindent tartogat még nektek. Hiszen alig múlott el éjfél, vagyis még mindig Yun őrködött, ahogyan furcsa zajokra, jól ismert zajokra lett figyelmes. Pontosan olyan zajokra, ahogyan egy kulcs tökéletesen beleillik a zárba, ahogyan elfordul benne és ahogyan az ajtó résnyire kinyílik. Na jó, ezt már te is láttad, ahogyan a folyosóról fényszórót be. A z ajtóra helyezett jegyzett pedig elszakadt, ahogyan az ajtó kinyílt és a recepciós lány állt ott. Kezében egy konyhakést szorongatott, ahogyan teljesen olyan tekintett volt, mind akit kikapcsoltak. A pupillái kitágultak, ahogyan belépett a szobába és a Kyoumen Shuuja no Jutsu aktiválódót. A szőnyegből egy tökéletes hasonmás jelent meg, ahogyan a következő pillanatban a lány szívébe állította a kést. Halk huppanás volt csak halható, ahogyan a másolat is megszűnt és a vértócsa egyre közelebb ért Yun-hoz, aki nem állította le a helyzetet! De valami zavarta, ennek így nem volt értelme, és ahogyan az ajtóban egy újabb árny jelent meg, minden érthető volt.
Egy Otogakaure fejpánt és egy jól ismert arc volt, ahogyan az ismeretlen alakot, még mindig nem tudtad hova rakni a múltadban, főleg úgy, hogy ő ismert téged. A férfi lassan átlépett a holtesten, ahogyan boldog volt.
- Tudtam, hogy te vagy az Shintaro Yun! - Közölte veled, ahogyan a nevetett is mondta.

//A lány, genjutsu hatása alatt állt és arra használta fel, hogyha valamilyen csapdát állítottál fel, ő sétáljon bele először és sikerült is neki! //

Eközben késő este érkezett meg csak Kensei a várósba, ahogyan Yun-t kereste, vagyis többek közt remélte, hogy itt találja. Azonban váratlan események érték már a bejáratnál. Egy nagydarab kigyúrt őr állta útját, ahogyan már ismerős lehet egyeseknek, de furcsa akcentussal kérdezte az álcázott shinobit.
- Jó estet! Melyen okbol jon ejen későn és mi jo dolga van ett? -kérdezte tőled érdeklődve, ahogyan a kezében egy nagyobb Yari-t lobált.
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Shintaro Yun on Pént. Júl. 30 2010, 17:08


Telik az idő, a fiú alszik, Yun pedig türelmetlenül ül a természetesen sötét szobában: nem engedheti meg azt a luxust, hogy villanyfény tartsa ébren és még csak kávéja sincsen, így elég gyakran ásítozik, de úgy könyököl az asztal szélén, hogy ha a feje teljes súlyát a tenyerébe helyezné, a keze leesne, és ő így folyamatosan felébred.
Nem is virraszt feleslegesen: az éjszaka közepén, maikor minden normális ember alszik, valami szöszmötölés zaja üti meg a fülét. Chakrát elegyít érzékeszerveibe, hogy azok élesebbek legyenek, főleg fülébe és szemébe. Az álmossága persze rögtön eltűnik, s lassan feláll, s odaoson az ágyhoz, hogy egy erélyes vállrázással felébressze a fiút: ekkor fordul a kulcs a zárban, s az ajtó kinyílik.
A speciális jegyzet aktiválódik és a pultoslány jelenik meg a szobában immáron duplázott kiadásban, a tetejébe konyhakéssel felszerelve.
~ uramisten, ez nincs magánál! ~ Jön rá az első pillantásnál, de nincs ideje megszakítania saját technikáját és a tükörkép végez könnyedén a lánnyal.
~ A fenébe.~ De nincs ideje a vértócsán siránkoznia, ami egyre csak terjed a földön, lassan az egész szoba padlóját befedi: a tükörkép valami ütőeret találhatott el, mert a vér gyors ütemben folyik ki, lüktetve. A tükörkép megsemmisülése előtt a kést kirántotta a lány testéből, így a vér szabadon lüktet ki: ha a hátára esett volna a pultoslány, biztosan szívverési ütemre spriccelne ki a vér.
A tócsácsába placcsan egy bakancs is, s a férfi lép be, majd át a holttesten, s boldogan, valami félőrült mosollyal az ajkain közli Yun-nal, hogy tudja, kicsoda is ő.
A fehér hajú nem válaszol azonban, hanem rögtön kézjelekbe kezd.
- Kanashibari!(paralizáció) – A kézpecsétek után kihasználja az eset adta lehetőségeket, mivel sejti, hogy érintés nélkül (de még így is valószínűleg) csak kevés ideig tudná fenntartani a kapcsolatot, így a lány vérét használja fel közvetítőnek. Elég lenne, ha néhány másodpercig megdermedne a férfi, csak annyira, hogy Yun használhassa a következő technikáját.
- Chakra Kyuuin! (Chakraelszívás!) – a közöttük lévő kis területet villanásnyi idő alatt lehet áthidalni, és ha a férfi a paralizáció fogja, akkor könnyedén érhetne hozzá, hogy elszívja a chakráját.
~ Kicsi a hely... sok jutsum nem jó itt... bár ki a fene foglalkozik a szálló állapotával? Minél nagyobb a pusztítás, annál jobb. Bár nyilván ez keresztbe tenne a mérgezésnek, mert fokoznák az őrséget... ~
Yun azonban számít arra, hogy ez nem az igazi fickó lesz, hanem csak egy klón. Az, hogy milyen klón, nem tudja, de a chakraelszívás használatával rögtön kiderülne: az árnyékklónon kívül mindegyik rögtön megszűnne.
A kunoichi most kicsit átkozza magát, hogy kettő ablakos szobát választott, mert onnan vár még meglepetést, így azokra is figyel valamennyire.
Plusz, ott van még Goukan is, aki nyílván felébredt a történtekre.

avatar
Shintaro Yun
Játékos

Tartózkodási hely : Middle of Nowhere


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 998

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Juurin Kensei on Pént. Júl. 30 2010, 17:31

Hát a feltűnést sikerült nagyjából elkerülnie, persze bármikor szívózhat vele egy tag, és ha behergelné Kensei-t. De hát már gyakorolta a nyugtató légzés technikáját, csak nem pöccen be olyan könnyen. Este van már egy kicsit hűvösebb az idő, de az utcák még nem teljesen kihaltak, igazából elég kellemes idővan. A férfi megigazítja kicsit köpenyét, nehogy meglássák az alatta megbúvó kardot, mert hát akkor már rögtön rákérdeznének, hogy "na és az mire is van?" Na ebből nem kér különösebben, hogy nem bajt jött ide keresni. Haladna tovább, ám megszólítják, méghozzá az egyik őr. Mi mást is kérdezhetne, mi járatban van erre felé. Hát végülis most hazudna azzal, ha azt mondaná, hogy meg akar csak szálni a fogadóban, és egy jót szeretne kajolni? Tehát nincs rá szüksége... Biccent egyet az őr felé üdvözlés képpen, s finom mély hangon válaszol.
- Csupán csak megszeretnék szállni a fogadóban, nagyon hosszú út áll mögöttem, és igen csak lejártam a lábaimat már. Na meg persze azt se titkolom, hogy végre egy jót akarok falni... - kuncogja el magát egy kicsit Kensei. Meg kell hagyni, hogy nagyon jó szinész, ezért már oszkár járna, dehát tény, ami tény, van tapasztalata ebbe. Szájából kiveszi a pipát, s az őr felé nyújtja.
- Véletlenül nincs egy kis tüze? - ha az őr meggyújtja a pipáját, akkor a férfi csak jó mélyeket szív belőle, és pöfékel, mint a gyárkémény. Remélhetőleg tovább engedik, hisz nincs miért kintartania az őrnek, hacsak nem ismerte fel, hogy ő bizony Juurin Kensei. Ha tovább engedik, csak halad tovább egy fogadó felé, ha pedig marasztalják kussol, s kérdőn tekint az őrre, persze védekezni se ártana, ha rájöttek, hogy ki ő valójában, így akkor a derekán lévő kunai tartó felé nyúl, ami a köpeny takarásában van.
avatar
Juurin Kensei
Játékos

Tartózkodási hely : N/A


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 900

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Karin on Szomb. Júl. 31 2010, 15:38

A férfi annak hála, hogy belelépett a tócsába és mivel te is összeköttetésbe tudtál ezáltal vele lépni, semmi sem akadályozta meg a Kanashibari technika sikerességét. A férfi azonnal lebénult, ahogyan te előtte teremtél egy gyors lépéssel az arcába csapva a kezedet elkezdet szívni a chakráját, mely azonban két dolgot is eredményezett. Először is, ez a technika nem egy pillanat alatt képes elszívni a chakrát, és mivel a férfi nem tűnt el, az is kiderült, hogy nem éppen egy klón és te bizony nem erre számítottál. Másik okot nézve azonban arra is rákellet döbbenned, hogy azzal hogy a chakrát keztél el szívni a testéből, hogy a chakráját elég megbolygattad ezzel, így a Kanashibari is megszűnt, így pedig ha nem vagy valami jó taijutsuban, a férfi került előnybe. És bizony ez is történt az első pillanatban, ahogyan visszanyerte a irányítást a teste felett, úgy jelent meg a kezében egy kunai kés és azzal egyetemben vágta volna beléd, de a másik kezed ezt megakadályozta. Ekkor azonban ő volt már teljesen helyzeti előnyben. Neked mind a két kezed, neki azonban csak az egyik volt lekötve, így könnyedén térdelhetett hasba és üthetett arcon, melynek hatására egyenes bezuhantál az ablak alá, összetörve az ott lévő üvegasztalt. Erre ébredt csak fel Goukan, ahogyan tisztán érezted, a férfi chakrájának a felét sikerült elszívnod így is! De abban a pillanatban, hogy félig feltápászkodtál, a férfi kézjeleivel találkoztál szembe.
- Fuuton: Kaze Kufu // Szél elem: Szél Terror- ordította el magát, ahogyan hiába támadtál valószinüleg azonnal, a következő pillanatban minden elsötétedett előtted és a szoba szó szerint szétrobbant. A hatalmas szélroham lebontotta a falat, ahogyan téged a szemközti ház tetejére száműzött. Mindened sajgott, de komolyabb sérülést nem szereztél, egyedül a combodba állt egy nagyobb fadarab, de artériát nem sértett.

//Goukan! A törmelék alatt van! Ha postott írsz, akkor azt írd, hogy onan másztál elő! //

Kensei eközben teljesen meggyőzte az öröket, hogy nem veszélyed, de ekkor ők is meghallották, sőt látták, hogy a szálloda fél oldala kirobban. A két őr ettől a pillanattól fogva nem is törődve veled a helyszínre rohant, ahogyan te egyből leszűrted a helyzetet. Két shinobi harcát láttad azt biztos! De hogy közelebb mész-e vagy nem érdekel-e a dolog az rajtad áll!
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Shintaro Yun on Szomb. Júl. 31 2010, 20:36


A vértócsán keresztülfut a chakrája, s hamarosan a markában érezheti a férfit, aki kővé dermedve sem tudja leplezni meglepődöttségét. Yun gyorsan áthidalja a köztük lévő távolság,t megfogja egyik kezével a férfi arcát, hogy felszívja a chakráját, de ő maga sem gondolt előre, hogy ezzel a paralizációt is feloldja, mert megbolygatja a chakrapontok működését, amiket eddig blokkolva tartott ő maga a saját technikájával.
Mire észbe kap, a férfi egy kunait vág felé, de azt még tudja blokkolni a másik szabad kezével, az alkar csukófelőli részével üt a férfi csuklója felé, hogy a végzetes csapás elkerülje, de mivel neki sincs száz keze és végképp nem tud ennyi mindenre figyelni, a férfi lába könnyedén talál utat a gyomrához, s ahogyan Yun görnyed kicsit, a férfi még az arcába is csap egyet öklével.
Hátratántorodik, közben térdéig felcsap a vértócsa, de ez a legkisebb baja perpillanat: ideje sincs valamiféle reakcióra, amikor a férfi egy nagyon erős szél elemű jutsuval szépen a falhoz csapja teljesen az üvegasztal romjai közül, de itt sem áll meg a kunoichi: a fal is repül vele együtt, a szabadba.
Egy háztetőn sikerül landolnia, s rögtönzött jelentést készít magáról, milye tört el, milye vérzik és sajnos meg kell állapítania, hogy nincs olyan pont a testén, ami nem fájna. A combjába beleállt egy lécdarab, valószínűleg vagy az asztalból, vagy a falból, de a design alapján találgatni később is rá fog érni még, amikor gyógyulgat.
Számít a porra, amit a fal kirobbantása okozott, de nem kezdi el a sebét gyógyítgatni, sőt a fadarabot is hagyja benne. Ha kihúzza, akkor több vér folyik ki, a fa zárja a sebet most, és nincs ideje a Miszitkus Kezek technikát alkalmaznia, előbb a támadóját kell kiiktatnia.
~ Genjutsu kizárva, abban jó lehet. Taijutsuban sem lehet rossz. Az egyik eleme fuuton… pompás~ Vonja le, s közben már kézjeleket is mutogat, hogy megfelelő ellentámadásba lendülhessen.
Goukan-nal most nem foglalkozik. Ha a srácnak van esze, egy darabig még a törmelékek alatt marad, és hagyja hogy a felnőttek játszanak egy picikét.
~ Maximum majd meggyógyítom! ~ Gondolja, s már aktiválja is legerősebb fuuton jutsuját.
- - Fuuton: Atsugai (Szél elem: Nyomás Sérülés)!- kiáltja, s ha minden igaz, egy hatalmas szélrobbanás söpör a szálloda felé. A nő próbál úgy célozni (már amennyire egy ilyennel célozni lehet), hogy a pasi felé menjen inkább, mint Goukan feltételezett helye irányába, de hát, sosem lehet tudni.
A lába, amiben a fadarab áll már remeg és forró vér folyik le a lábán, de Yun canon-reflexei most kizárják a fájdalmat és energiákat mozgósítanak. A chakraelszívással jóvál visszanyerte minden paralizációra elfecserélt erejét és az ellenfelét is legyengítette, ezért esélyesebbnek tartja magát.
Kézjeleket mutogat újra, chakrájával talajvizet keres: sejti, hogy nem is kis mennyiséget fog találni, hála a közeli kútnak.
- Suiton: Suitenhoufutsu (Víz elem: Ég és Víz Konvergencia)! – Mondja ki a technika nevét, aminek célja most nem is annyira a férfi bebörtönzése, mint a víznyerés. De persze, ha röptében látja a férfit, akkor már az összeszedett vízzel megpróbálja bebörtönözni a fickót.
De ha ezek nem sikerülnének valamiért, és a férfi támadna, arra is van egy jó ötlete. A kézjelek után a tető bádogjához érne, s a Shinranbanshou Douka no Jutsu (Mindent Asszimiláló Technika)-val felvenné annak álagát, ami nyílván kicsit meglepheti a férfit, de legalább feltartóztathatja. (persze, ha katon támadás érné a kunoichit, inkább egy egyszerű kawamiri-vel próbálkozna)

//bocsánat, kcisit szét vgayok csúszva magánügyek miatt//
avatar
Shintaro Yun
Játékos

Tartózkodási hely : Middle of Nowhere


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 998

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Juurin Kensei on Vas. Aug. 01 2010, 04:54

Úgy tűnik, hogy a férfinek sikere van, az őr beveszi a dolgot, ám már sajnos a fickó nem gyújtja meg Kensei szép pipáját. Nagy robbanás hallatszik, a fél szálloda romokban... A férfi is rögötn arra szegezi tekintetét.

~A fenébe is azt hittem, hogy ez egy nyugodt hely, erre leszámolások vannak itt...?~ figyeli a két harcoló shinobit, de ilyen mesziről nem tudja kivenni, hogy kik is lehetnek. Pipáját gyorsan elrakja a köpeny belső zsebébe. Talán jobb lenne, ha nem avatkozna bele, és inkább sarkonfordulna. Ha belekerülne ebbe a kis harcba már biztos, hogy felfedné a kilétét, s lehet sajnos hogy itt is vannak olyan shinobik, kik rá vadásznak. Esetleg még a vérdíjra is hajtanak... Hátrál picit az őröktől, azok úgyis odafognak futni. Megpróbál kicsit közelebb menni, hogy legalább láthassa, hogy kik is harcolnak... Egyáltalán nem kell közbeavatkoznia... Felugrik az egyik háztetőre, s megpróbál onnan osonni. Az éj ezúttal most segíthet neki, hisz úgyis feketében van.

~Na jó, van egy olyan érzésem, hogy ez a falu nem fog a kedvenc üdülőhelyeim közé tartozni, az már biztos.~ gondolja, ahogyan érzi, hogy valami trutymóba lépett a tetőn. Néhol miféle emberek vannak. Tovább fürkészik, ám ezúttal már ki tudja venni, hogy az egyik fél nő, ráadásul nagyon ismerősnek tűnik.

~Na nem az nem lehet, biztos csak a szemem káprázik már a sok sötét miatt, vagy már csak az érzéseim miatt is mindenhol őt látom? De nem, csak nem lehet Yun...~ agya zakatol, s szép lassan megpróbál lemászni, persze feltűnés nélkül. Hogyha netán mégis jól gondolta, és valóban Yun-t látta, nagy veszély esetén tudjon segíteni neki.
avatar
Juurin Kensei
Játékos

Tartózkodási hely : N/A


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 900

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Katsutomo Goukan on Vas. Aug. 01 2010, 19:13

//én is megérkeztem//

Megértette a lány írásos üzenetét ezért úgy gondolta nem vár tovább, és el is helyezkedik egy ideális helyen, amiről rálát mind a két ablakra, illetve az ajtóra is. Nem fekszik, hátát a falnak támasztja és pár pillanat mocorgás után már le is hunyta a szemét és egyenletes szuszogásban kezdett. Néha egy-egy csámcsogással kiegészítve azt. Talán szavakat is mormolt, szokásai közé tartozik. A gyors elalvást nem a fáradtság, hanem egy nagyon jó szokása biztosította. Hozzászoktatta testét, hogy ha 5 perce van, akkor 5 percet tölt a REM fázisban. Hálás egy szokás tud lenni ez olykor-olykor.

***

Álmában álruhában jár egy semleges faluban. Egy kocsmában sikeresen le is leplezték a kilétét, de akik ismerték a 'Katsutomo Goukan' nevet azok nem a vérdíjra áhítozva rohantak neki, hanem elsurranni próbáltak a legnagyobb csendben. A félelem hatalma... Gyönyörű egy érzés lehet, mikor az embert békén hagyják. Szerencséje, hogy nem vette észre a friss jövevény. Az már kevésbé írható Fortuna pozitív számlájára, hogy nem ébredt fel. Természetesen hátrányai is vannak ennek a gyors álomba zuhanásnak. A fölébredés kicsit nehézkes. Habár valószínű, hogy akkor se tett volna különben, ha éber lett volna. Egy nem sokkal mellette zajló csörömpölés azonban 'visszahozta' őt, és egy kicsit meg is változtatta testhelyzetét, de rögtön úgy is maradt meglátva a vert helyzetben lévő kunoichit. Nem mozgatta semmijét, valószínűleg valaki miatt alakult ki ez a helyzet, és ez a valaki rá nézve is veszélyes. Szeme sarkából kereste a másik alakot, és a halvány fényben sikerült is kitalálnia, hogy már találkoztak egyszer.
~Francba... francba... FRANCBA!~ Szívesen ordibált volna egyet, de úgy gondolta azt megteheti az után is, mikor vége ennek. Már ha úgy fejeződik be, ahogy gondolja. A kézjelek lesokkolják egy kicsit, és már semmivel sem törődve fekszik gyorsan a talajra és szorítja magát ahhoz, hátha így megúszhatja. Fogjuk rá, hogy úgy-ahogy sikerült, habár mindenképpen valami kevésbé fájdalmasra számított. A technika hatására próbababaként szállt a törmelékekkel egy darabig, de a levegőben sikerült úgy 'egyensúlyoznia' illetve megfordulnia, hogy a lehető legkevesebb probléma érje, mégis csak fájdalmas dolog a földúton koppanni, pláne, ha egy fél asztal követ és zuhan egyenesen a hasadra. A súlya nem olyan, hogy ne lehessen leemelni, csak a lendület amivel jött az okozott fájdalmat. Ez azonban talán az életét mentette meg, mivel a ház falának darabjai irányt változtattak a két lábon, illetve nem közvetlenül belé álltak bele az élesebb törmelékek. A baleset után rögtönzött ellenőrzésbe is kezd. Megmozgatja minden végtagját, anélkül, hogy felemelkedne, mivel fekvő helyzetben van. Törés nem érte, habár egy fél percig legalább küszködött a levegőért, de az is utat talál a tüdejébe. Néhány horzsolás, és ezek keletkezésekor a megsérült felületi hajszálerekből folyó vér jellemzi helyzetét. Na jó, nem folyik az a vér, csak észrevétlenül pirosassá festi néhány helyen a bőrét.
~Basszus...~ könyveli el állapotát, ami a helyzethez képest tökéletes. ~Most óvatosan felülünk...~ És néhány beazonosítatlan tárgyat ledobálva magáról először kinéz, hogy mégis ki-merre-hol-miként? De nem telik bele sok pillanat és nagy lendülettel csapódik vissza eredeti helyére és néhány dolgot testére is húz, hogy 'pajzsként' működjenek. Erre okot az adott, hogy Yun hangját hallotta, amint a 'fuuton' szót kiáltja. Nem szeretne a nő útjában állni, főleg ha nem egy ilyen elsöprő erejű technikát használ, mert az eredménye tényleg magáért beszél.
~Ennyit a mérgezésről...~ Könyveli el unottan és nagyon óvatosan a hátára fordul. Tudja merről merre tartott a támadás ezért már ki is rajzolódott fejében egy kép a térről és a benne elhelyezkedő személyekről. Minél észrevétlenebbül próbál fókamászásban kikecmeregni egy olyan helyre, ahol nem feltételez ellenfélt, és abban csak reménykedik, hogy nem többen vannak a támadófelek.
~Gondolkozz már! Te hülye! Mind a kettőn otogakure fejpánt volt! Ilyen nincsen... Habár... A kisebbik rossz...~ Fintorodik el, mivel belátja, hogy mind két választási lehetőségnek (kimenés, benn maradás) vannak előnyei, hátrányai. Reméli, hogy jól dönt mikor kifelé mászik, és amint egy olyan helyre ér, ahol szabadabban tud mozogni rögtön a harcolók után kutat és a helyzettől függően kezd védekezésbe, vagy próbál egy ház mögött megbújni és onnan lesni az eseményeket. Nem hiszi, hogy segíteni tudna perpillanat. Az érzékszerveit természetesen chakrával javítja a biztonság kedvéért.
avatar
Katsutomo Goukan
Játékos

Specializálódás : (...)

Tartózkodási hely : (...)


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 165

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Karin on Hétf. Aug. 02 2010, 20:27

A Yun által létrehozott szélroham még jobban lerombolta a helyszínt! Újabb falakat döntött le, ahogyan a porban eddig és utána sem láttad teljes mértékben, hogy hol is van az ellenfeled. Csak remélted, hogy te kihasználva képes leszel telibe kapni őt, de hogy sikerrel is jártál volna? Nos az a következő percben derült ki, hiszen ahogyan na tető leszakadt a szoba maradványára, mai hát a fuuton technikád hatása volt, a keletkező nagyobb porfelhő megtört, ami egyben jelentette azt is, hogy ott van ni.
Szinte -től könnyű dolgod volt. A férfi mozgása lassú volt, láthatólag a technikát vagy telibe kapta, vagy annyira kimerült, hogy az már látszott rajta. Ki tudja, bár lesz időd kideríteni! A Suiton: Suitenhoufutsu (Víz elem: Ég és Víz Konvergencia -nak hála a keletkező víz szó szerint börtönözte be a férfi-t, ahogyan az nem tűnt el! Elkaptad! A férfi hiába próbált menekülni, nem tudott, ahogyan jól láttad, hogy összeszorítja a kezeit.
- Bosszút fogok állni rajtad!- kiabálta neked, amennyire tudta, de az csak rajtad áll immáron, mi is lesz ennek a csatának a végső fejezett.

Eközben Goukan kimászott a törmelék alól, ahogyan jobbnak látta nem beleavatkozni a harcba. De ebben a pillanatban
egy férfi huppant le melléd a tetőről, ahogyan Kensei a technikák láttán biztos lehetett, hogy Yun-t látja harcolni. A kér shinobi összenézett, ahogyan az örök, akik előbb indultak el és később értek ide,m bár klónozták magukat, hisze a kettőből tíz lett. Ott volt a felmentősereg. És ahogyan Goukan-t észrevették, szinte azonnal elkiáltotta magát a nagydarabb jól ismert ajtónálló
- T van a tarsa! Ot van ni...
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Shintaro Yun on Hétf. Aug. 02 2010, 21:28


Az Atsugai megtette a hatását, újabb éktelen recsegés- ropogás és egy sor köhögés után a nő már csak azt látja, hogy a férfi lelassulva mozog, majd a vízbörtön áldozatává válik.
Elvigyorodik a sikerén, de rögtön megfordul a fejében, hogy talán el kellene engednie a férfit… elvégre is, talán megmagyarázhatja a dolgot a férfinek: neki ugyanis szent meggyőződése, hogy semmi okot nem szolgáltatott, hogy bosszút akarjon a fickó állni.
Azonban az utca felől egyre nagyobb a zaj. A fali lakói is kiáltozva próbálnak rájönni, mi történt, és a tetejébe az őrök is megjelennek lassan egy tíz fős klóhadsereggel meg magukkal, ezt Yun érzékeli a szeme sarkából.
~ Azt hiszem ennyit a mérgezésről! Most kell mindent elintézni nem a méreggel szenvedni… ~ És bosszúsan hozzáfűz még egy olyan káromkodást, amit egy hölgy a száján sosem ejt ki, de most dühös magára, amiért hagyta, hogy ez az egész ennyire látványos legyen. Bár, a férfi kezdte.
A vízbörtönre emeli a szemét, és kezét feltartja. Nem fordítja el a fejét, nehogy meglepetés érje, de a férfit továbbra is a börtön foglyaként tartja: azt akarja, hogy a férfi megfulladjon. Az átkozódással nem foglalkozik, pedig mélyen belül sérti és meg is félemlíti egyben a dolog. Majd sót szór a házuk köré, hogy elkerüljék a gonosz szellemek azt.
Figyelme kis részét már is az őrökre veti, és már tudja is, mi lesz a következő technikája, amit használni fog.
Mindenesetre, ha ellenfele a megfulladás jeleit mutatja, fenntartja még a vízbörtönt majdnem 2 percig, hogy biztosra menjen. A férfinek jutsu nélkül nem lehetséges 5 percnél tovább bírnia… (Shizu azt mondta, elvileg a fickó jutsuval csak akkor tud kijönni, ha a technikához nem kellenek kézjelek)
Ha a férfit holtnak ítéli, megszünteti azt a jutsut, s már az őrök felé fordul: nem akar tovább vacakolni. A chakrájának nagy része még meg lehet, mivel elszívta a fickó chakráját is.
A talajvizet, amit felhívott, tovább duzzasztja, hogy a falu nagy részét ellepje. Ez az egyszerű mozzanat is elég sok chakrát felemészthet, mivel nagyon sok mennyiségű vízről van szó, de Yun reménykedik abban, hogy Goukan majd azért elviszi, ha netán elájulni a chakratúlhasználás miatt. Szóval, még mindig nem a sérülésével foglalkozik, hanem tekintetével megkeresi Goukan-t.
Felsikkant, amikor meglátja a férfit mellette, és megfordul körülötte a világ.
~ Kensei!!! ~ Boldog mámor és nyugalom önti el a testét, aminek köszönhetően rögtön megfájdul a sebe is, amint a feszültsége csökken Kensei jelenlétére.
~ Nem, nem múlt még el a veszély! ~ Gondolja, hisz a fickónak volt társa is, és most még az őrök is itt vannak.
Szóval, a felduzzasztott vízzel kezd neki egy másik erőteljes jutsunak: a Suiton: Daibakuryuu no Jutsu (Víz elem: Nagy robbanó Áramlat)-t alkalmazza, ami elméletileg az összes, az áradásban küszködő embert lehúzna a mélybe: az egyszerű emberek alapból csak úszni tudnának, de a vízfelszínen járó ninják gyengébbik részét is elintézné ez bőven. Tehát ezzel próbálkozik.
Azért nem felejtkezik meg arról, hogy továbbra is ellenséges területen van, és hogy itt többen akarják holtan látni, mint élve, ezért figyelmének kis részével folyamatosan ellenőrzi a környezetét, készen bármikor egy kawamiri-re.
Ha a Suiton: Daibakuryuu no Jutsu (Víz elem: Nagy robbanó Áramlat) sikerülne, a tetőn lévő két ninjához kiáltana oda.
- Pusztítsatok el mindent! – Adja ki a parancsot, és határozott fellépése biztosíthatja a hirtelen semmiből előkerülő Kensei-t is, hogy fontos dologról lehet szó.
Közben furcsa ötlet fogalmazódik meg benne, de nem meri megkérni egyik társát sem, hogy adjanak már neki egy kis chakrát a chakraelszívással.
Ha nem fenyegeti közvetlen veszély, és még van elegendő chakrája, akkor kihúzza a fadarabot a lábából, és gyorsa alkalmazza a misztikus kéz technikát, hogy legalább valamennyire elállítsa a vérzést. Ha még arra is van ideje, akkor egy fáslit köt pluszban a sebre, hogy ha véletlen az újra felszakadna, legyen rajta amolyan nyomó-kötés féleség.

//egy amolyan chakra-százalékot kaphatnék, hogy állok köbö? Jó lenne tudni, mennyit használhatok még… vagy nekem kelleen érezni és egyszer majd csak jön a meglepi?Razz//

avatar
Shintaro Yun
Játékos

Tartózkodási hely : Middle of Nowhere


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 998

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Juurin Kensei on Kedd Aug. 03 2010, 11:03

Ahogy a férfi próbált közelebb kerülni a harcoló pároshoz, hirtelen egy kölyök mellé ugrot. Nem számított rá, hogy ott lesz, így villámgyorsan kivonta a kardját a tokjából, s az illető felé szegezte. Nem lenne jó, ha ez a valaki valamiféle orvvadász... Megvárja, míg a két tag kifárasztja aztán ő közbelép. Nanem... Az ilyesmit utálja...

- Ki vagy? - suttogja a kérdést, ahogyan visszapillant picit a harcoló párosra. Semmi kétség, az ott Yun. Megmerevedik, s nem tud egy ideig a külvilágra koncentrálni. Szíve újra elkezd hevesen verni, de visszarázza az őr ordítása a háttérben, aki a mellette lévő gyerekre mutat.
~Jaj ne már, már csak ez hiányzott...~ sóhajt egyet magában Kensei. Most mit is tegyen? Itt van ez a személy melette, kiről azt se tudja ki, valamint az őrök is elkezdtek felé rohanni, arról nem is beszélve, hogy Yun-nak lehet, hogy segítség kéne. Töpreng-töpreng, de nem tudja, hogy mit csináljon, míg meg nem hallja szerelme kiáltását. ~Elpusztítani mindent? Ez tetszik...~ egy kis ördögi vigyor jelenik meg arcán. Mutató, s középujját mind a két kezén kinyújtja, majd együtt keresztbe rakja őket.

- Kage Bunshin no Jutsu (Árnyékklón Jutsu) - ebben a pillanatban megjelenik 6 Kensei. Az egyik még mindig a mellete levő kölyökre szegezi kardját, egyelőre nem bízik a fiúban, míg egy másik elkezd Yun felé rohanni. A másik 4 hasonmás pedig az őröket vette célba. Nos nem tudja miről van szó, de megpróbál mindenben segíteni. Természetesen az igazi Kensei a kunoichi felé kezdett rohanni, ott talán sokkal nagyobb szükség lehet rá. No persze azért védekezni se ártana, épp ezért kivonja már előre kardját...
avatar
Juurin Kensei
Játékos

Tartózkodási hely : N/A


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 900

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Katsutomo Goukan on Kedd Aug. 03 2010, 12:12

Kicsit sokallja már a kikecmergést, minden egyes beszűrődő fénynél azt hiszi ott a vége, de minduntalan téved. Pont egy ilyen 'ez úgyse az lesz még' gondolatnál viszont megtalálta a kiutat.
- Végre. - mormogja halkan és egyből felméri a helyzetet. A chakrával feljavított érzékszervei nagy hasznára vannak, így elég hamar sikerül észrevennie a felé száguldó sokszorosított őrt. - Pont te?! - kiáltja el magát eléggé magabiztosan, és egy gúnyos vigyort is küld az ellenfelek felé. ~Azért ne bízd el magad... azért ne...~ Nyugtatja magát és minden külső jel ellenére nagyon is figyel a következő mozdulatokra. Talán túlzottan is. De ez a túlzottság teszi lehetővé, hogy egy árnyként surranó jövevényt észrevegyen, és rögtön ugrik is egy nagyot. A rá szegezett kard láttára némiképp megijedt.
- Hányan vagytok még? - kiált az őrökre, és némileg kétségbeesetten szemez mindkettővel. Egy belső megérzése azt súgja, hogy a később jövő a veszélyesebb. És erre alapozhat valós tényekkel is, mivel a gyorsasága szembetűnő, és Goukan még így is csak az utolsó pillanatok egyikében vette észre.
~Gondolkozz! Gondolkozz!~ Sarkallja magát, növelve az adrenalin szintjét, fokozva teljesítő képességét is ezzel. Egy darabig, csak kétkedve, áll támadóállásban, majd hirtelen nyugodt arccal kiegyenesedik, egy nagyobb levegővétel segítségével helyreállítja belső háztartását, de amint megszólalna, egy ismerős hang üti meg a fejét. Egy ismerős, de zilált hang. Valószínűleg mindenki reflexszerűen abba az irányba néz, így az őrök és klónjaik is. Ez egy remek alkalom a támadásra, de elbizonytalanodik.
~Yun többes számba beszélt...~ Gyorsan szétnéz, de nem talál a helyzetéből senki mást akire vonatkozna a második személy... ~Csak nem?~ Kicsit meghökkent ezen, de örült is neki valahol mélyen, legbelül.
~Talán ő is abból a szervezetből van? Esetleg... a raiton-mester akire célzott?~ Szaladt túl a képzelete, de úgy néz ki feltételezése helyt álló volt, mivel a férfi árnyékklónjai elkezdték a pusztítást.
- Én is Yunnal vagyok - veti oda félvállról, majd fejét el nem fordítva az ellenfelek felé biccent. - Ők az enyémek. - kicsit nagyképűen sikeredett, de igazából saját imázsának kiépítése mellett nem szívesen vájkált volna kunai-t civilek testébe. Ezeknek a hülyesége, pedig amúgy is bosszantotta már. Szinte be se fejezte a mondatot, már ugrott egyet és kiválasztotta azt a pontot, ahol legnagyobb tömegben álltak a klónok. Így éjszaka, árnyék és chakra érzékelési képesség nélkül elég nehéz kideríteni, hogy vajon melyik az igazi, ezért a legősibb módot választotta, mindegyiknek egy ütés, és amelyik pukkanás helyett felszisszen annak mehet a többi. Ezt az elvet követve próbál minél több találatot bevinni, keresve az igazit. Természetesen nem szabad kézzel verekszik, hanem ügyesebbik végtagjában egy kunai-t fog, amit útközben leszúr a földbe és egy újabbat vesz elő, közben figyelve a védekezésre. Ha olyan szerencséje van, hogy sikerült megtalálnia a valós személyt akkor a távolságtól függően felé hajítja azt ami a kezében volt és a levegőben helyet cserél vele. Vagy ha éppen úgy helyezkedett el, hogy a leszúrt elég közel van hozzá, akkor természetesen azzal kawarimizik próbálva meglepetést okozni ellenfelének és a lehető legnagyobb, legfájdalmasabb találatot belevinni.
avatar
Katsutomo Goukan
Játékos

Specializálódás : (...)

Tartózkodási hely : (...)


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 165

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Karin on Pént. Aug. 06 2010, 16:35

// Bocs a késésért, de nézzük az offokat és az észrevételeket! Yun! Egyenlőre nem lesz chakra szín, mivel mindjárt vége ennek, nem akartam úgysem hosszabb ideig húzni ezt a részt! Na de tovább! Goukan! A klón részt ne vedd szó szerint! A klónt úgy értettem, hogy több őrrel jelent meg! Máskülönben egy kunai-al nem cserélhetsz helyet! //

A harc szinte pillanatok alatt véget ért a harcoló felek közt. A férfit váratlanul érte a két ellentámadásod is, ahogyan abban a pillanatban alig volt levegője mikor csapdába esett. Na de nem is kellett az örökkel sem foglalkoznod, azt megette Goukan,ahogyan a férfi egy perc alatt elvesztette az eszméletét, és onnan már nem volt sok hátra. Bár azért a a maradék két technika használata elégé lehúzta a szintedet. A várost elöntötte a víz, ahogyan olyan volt az egész, mind egy áradás. Az emberek hiába menekültek, amint a víztározóban lévő víz is előkerült nem volt menedék. Halott emberek, gyerekek úsztak a vízen, ahogyan a túlélők akik a vízben voltak az örvény martalékává váltak, akik pedig a tetőkre menekültek, Kensei áldozatai lettek. Az egész nem tellett öt percbe és több mind 300 ember feküdt holtan a vízzel árasztott városban. Yun pedig annyira kimerült ,hogy csak leült a tetőre és némán nézte a helyzetet. Annyi chakrája sem maradt, hogy meggyógyítsa magát, ezért a kötszer elegendő volt. Bár így í gyógyulás lassabb is lesz.

Goukan is végzett a munkájával! Az öröknek nem sok idejük, sőt inkább mondjuk úgy, hogy erejük, esélyük volt. Két perc múlva az összes holtan feküdt a földön, pontosabban úszott a víz felszínén, ahogyan az utolsó pillanatokban, csak lekellet őket szúrni, ahogyan próbáltak a felszínen maradni.

Kensei pedig tette a lány szavait szó szerint. Mindenkit legyilkolt aki elé került. (eldöntheted, hogy gyerekeket és nőket is öltél-e? Ha írsz egy szép postott, akkor ajándékban is részesítelek!)

De abban a pillanatban érdekes dolog történt, ahogyan mind a három ninja látta, ahogyan megtörtén az, amit Yun szemtől szembe látott. A kunoichi ott ült a tetőn, ahogyan lihegett és teljesen kimerült. Azonban a víz megmoccant előtte, ahogyan egy alig ötéves kislány bukkant fel alóla és az ereszbe kapaszkodva kérően nézett rád. Láthatólag alig maradt elég ereje ahhoz, hogy a felszínen maradjon, de nem adta fel! Életben akart maradni minden áron. Azonban ekkor felemelkedett a vízből. Na nem magától, hiszen valaki felemelte és az nem Yun volt. Egy más ember, olyan, aki az egészet szótlanul nézte végig. Az a bő, aki megbízta ezzel a mészárlással Yun-t. Aware.
A semmiből tűnt fel fel, ahogyan megragadva a lány kezét, felemelte, de még mielőtt akármit is tehetettek volna, vagy szólhattatok volna, a kunoichi egyszerűen keresztül döfte a gyerek hasát a kardjával, majd mind egy hús cafatott dobta bele a vízbe, ahogyan pillanatok alatt ellepték a habok, a még élő lányt. És nem is foglalkozott vele tovább. Megfordult, ahogyan nem vette a maszkját.
- Egy kimaradt! - közölte a lánnyal.
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Shintaro Yun on Pént. Aug. 06 2010, 19:18



Mikor a pusztító technikáinak hatását látja, a remegő combja és térdei végképp feladják, Yun megsemmisülten, összeroppanva zuttyan a tetőre. Néhány percig megigézetten bámulja a falu lakosainak habokon hánykolódó hullákat, s az agya szürkén leblokkol. Hangokat nem hall, csak a saját szívének dobogását a fülében, míg a combja újra lekezd lüktetni.
~ Szakítsd el a tekinteted, gyerünk. Lépj ki belőle, gyerünk… ~ parancsolja magának, de ahogyan a tekintetét továbbvinné egy fennakadt szemű fiatal nő teteméről, újabb hullákat lát meg… akik megfulladtak, még az árral haladnak, nem mind süllyedtek le, hogy aztán, amikor a víz elfogy, az utcákon maradjanak.
Tovább néz, és meglátja Kensei-t, aki felé siet. Szeretne odakiáltani neki egy „jól vagyok!”-ot, de az ajkai nem engedelmeskednek. Helyette gépies mozdulatokkal beköti a sebét, és Goukan után néz, aki szintén kisebb horzsolásokkal megúszta.
Ekkor kapaszkodik Yun tetőjéhez egy kislány, s a fehér hajú nő már nyújtaná is kezét a kislánynak: befogadja ő, eltitkolja Shion elől, de legalább ez az élni akaró kiskölyök maradna meg! De az említett nő megjelenik, és minden lelkizés nélkül megöli a kislányt, a hulláját visszadobja a hömpölygő folyamba.
Shion látványa azonban Yun-ban is katalizátorokat mozgat meg, és a kunoichi összeszedve a maradék erejét újra két lábra áll, s megpróbálja kihúzni magát.
- Megtettem, amit kértél. A falu kiirtva. – Mondja, de közben rájön, hogy immáron semmit sem tud Shio-ntól kérni: Kensei felbukkant, pedig az Aware- lánytól róla kért volna információkat.
~ A semmiért öltem… ~ Bukkan fel agyában a szörnyű gondolat, de az érzelmeinek víztükre meglepően fodrozatlan marad. Nem érinti meg a dolog, még fel sem tudja fogni, mit tett.
- Mégis ki maradt volna ki? – Vág kicsit nagyképű arcot, magától nagyon is nem megszokottan: a mészárlás mégis valamit azért elindított benne, s most azzal próbál védekezni a lelkizés ellen, hogy a magabiztosat adja.

avatar
Shintaro Yun
Játékos

Tartózkodási hely : Middle of Nowhere


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 998

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Juurin Kensei on Pént. Aug. 06 2010, 20:08

Kensei megindult, s bizony a mellette lévő gyerek se vette le a célzását, hogy maradjon a fenekén. Ezért majd később biztosan számolnak... Viszont egyelőre megvolt a feladat, még pedig hogy el kell pusztítani mindent. Milyen rég kapott már ilyen feladatot, konkrétan még egy teljes falut sose kellett lemészárolnia, de banditákat, és például azoknak a családjait sokszor kapta küldetésül. Nem lesz itt gond, már hozzá van szokva... Kézjeleket formál, majd kimondja a technika nevét.

- Ikazuchi Hakai (Villám pusztítás) - támadása egy nagyobb házsort vesz célpontba. Próbál minél több chakrát belekoncentrálni, S szinten sokkal hatásosabb lehet ez a technika. Így ha minden jól megy neki, mert hát miért is ne menne, akkor azoknak a házaknak a nagyrésze a földel lesz egyenlő, egy nagyobb krátert hagyva. Majd folytatja a munkát a maradék házak jönnek, ahhoz már nem kell több ninjutsu, csak betör mindenhová, és emberek után kutat. Ő neki már teljesen mindegy, hogy kit öl... Hisz neki is vannak céljai, mint mindenkinek. Minden ninja csak a gyilkolásért él, hisz mi másért? Nem számít, ha az ember a falujáért teszi, vagy éppen önös célból. A gyilkosság az gyilkosság, a ninja nemzetek se a békét örzik, hanem csak a háborút hozzák létre. Ezért utálta Kensei, ha elitélték ilyen dolgokért... Neki ne mondja senki se, hogy gonosz elvetemült, csak azért mert próbálja elérni saját céljait. Főleg ha az illető már ugyancsak ölt.
Háról házra halad, minden gond nélkül megy, amíg... Egyik házban nem lát meg egy anyát, aki gyermekét tartja a kezében. Hirtelen borzalmas emlékek jönnek elő a fejében, kezét halántékára teszi, és elkezdi maszírozni. Egszerűen fáj a feje tőle, egyenesen szétszakad, gyűlöli ezeket az emlékeket, mindig próbált tőlük megszabadulni. Legyen ennek gyorsan vége... Ezzel elő is kapja a kardját, nem is kell odanéznie, igazából nem is akar. Lecsapja a nő fejét, nem szenvedett. A kicsi kiesik a nő karjaiból, s a földre esik... felsír...
~ Gyerünk Kensei, megtudod tenni... Ez csak egy csecsemő... ~ nem tud a karddal lesujtani. Szemeibe ezúttal könnyek gyülnek, nem érti, hogy mivan, máskor ez könnyen ment. Ám eszébe jut Yun, tudja hogy ő elvesztett egy kicsit, csak emiatt lehet, képtelen megtenni. Kimegy a házból, s újra kézjelekbe kezd... ~ Bocsáss meg kérlek... ~

- Ikazuchi Hakai (Villám Pusztítás) - nem vitte ezúttal túlzásba, de a villám így is sokat eltüntetett az épületből. Ám neki a célja inkább a felgyújtás volt... Saját kezével képtelen lett volna befejezni. Nem is mer többet már odanézni, csak megy tovább, és folytatja a feladatát. Minden jól megy, kis idő után sikerül az egész lakossággal végezni. Végezetül a férfi csak sóhajt egy nagyot, majd tekintetével elkezdi keresni YUn-t. Meg is találja az egyik épület tetején. Összeszorult a szíve, muszáj lenne megszólítania, ám ebben a pillanatban feltűnik valaki. Konkrétan egy nő, ki teljes könnyedséggel öl... Rendülés nélkül döfte bele a kislányba a tőrt, és hajította el őt. Ez a kunoichi valószínűleg még a kibelezését is élvezte volna... Kensei tényleg ennyire elpuhult volna? Nagyon nem jó ez így, ha ezt pár bosszúálló esetleg megtudná, neki vége. De erősnek kell maradnia, és folytatnia amit eddig elkezdett. Közelebb kerül a két hölgyhöz...
~ Ki lehet ez? Talán aki feladta ezt a küldetést? ~ néz végig az idegenen. ~ Na és mi a jutalom? Remélem valami hasznosat kaptunk, hamár ilyesmit kellett végrehajtani... ~ összeszorul a gyomra. ~Ez nem én vagyok, mi van velem... Sajnálom azokat az embereket? ~ kezét a gyomrához teszi, majd sóhajt egyet, és megszólal.
- Te ki vagy? -
avatar
Juurin Kensei
Játékos

Tartózkodási hely : N/A


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 900

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Katsutomo Goukan on Szer. Aug. 11 2010, 12:09

Szerencsére az adrenalin szintje feledtette vele, hogy éppen emberi húsba döfi a kunai-t, ezzel leállítva a 10 őr szívverését. Nem törődött még a következményekkel, de majd később biztos át fogja érezni a súlyát első gyilkolásainak. Persze majd biztos felhozza azt a mentséget, hogy tulajdonképpen csak megszabadította a világot pár csökönyös, retardált embertől, ezáltal elvágva pár szálat az evolúcióban, hogy ne az ilyen korlátozott elméjű emberek szaporodjanak el. Végülis összeegyeztethető az ő logikájával.
Na de még nem járunk ott. Ellenfélről ellenfélre veti magát, szerencsére nincsenek olyan szinten, hogy túl nagy gondot okozzanak neki. Egyetlen egyszer esik ki a ritmusból, mikor egy ütőér pattan el pengéje alatt és arcába, illetve ruhájára tódul egy adag vörös testnedv.
- ROHADT ÉLET! - nem ordított teljes tüdőből, csak egy hangosabb káromkodás volt, mivel a szeme is kapott bőven ezáltal romlott a látása. Szerencsére tudta, hogy nagyjából merre lehetnek megmaradt támadói, ezért az ellentétes irányba ugrált párat, hogy míg ki nem tisztul a kép addig ne érhesse probléma. Szerencsére pár pislogás illetve 'ablaktörlés' tökéletesen elég volt, hogy egy normál szem szintjére verekedje vissza magát, mivel chakrája folyamatosan koncentrálva volt a látóidegbe. De még így is csak egy pillanaton múlott, hogy nem maradt ott.
Elég könnyedén sikerült győznie, de nem elégedett meg azzal, hogy ott fekszenek a földön. Jól tudta, hogy vannak olyanok akik még élnek, ezért az akció adta lendületből mit sem vesztve torkát szegte az összesnek.
~Nem kellett ártatlanokat ölnöm... ezek meg megérdemelték...~ könyvelte el magában. Persze biztos, hogy változni fog a véleménye majd, a lelkiismerete sajnos elég aktív, agyában akármit is gondol.
- Basszus... - a lélegzete is elállt amikor egy hatalmas villámlás söpört végig a falun. - Ez ki volt? Ez nem az égből jött, tehát biztos nem természeti erő okozta. - suttogta halkan, majd azt látta, hogy a feltételezett irányból egy férfi szökken Yun és a harmadik személy mellé.
- A megbízó... hogy is hívták? Shion... Awake, Aware? Valamelyik a kettő közül... - most megtehette hogy nem tartja magában a gondolatait, különben is szerette, ha hallja is azt ami magában kering, úgy jobban észreveszi gondolatmenete hibáit.
A látás javítására fenntartott chakra mennyiség hamar eltűnt, és egy újabb góc alakult ki a halló-, és egyensúlyozó idegen, nem tehetett róla, hogy ez a kettő egybe volt. Nem szándékozott közbeavatkozni a 'nagyok' beszédébe, ezért próbált a legközelebb férkőzni hozzájuk, úgy, hogy a látóspektrumokon kívül maradjon, és lehetőleg hallani sem hallják meg. Szerencsére Yun vize ahhoz tökéletesen elég volt, hogy elevickéljen egy biztos távba ahonnan fülelni tud...[/i]
avatar
Katsutomo Goukan
Játékos

Specializálódás : (...)

Tartózkodási hely : (...)


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 165

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Karin on Szer. Aug. 11 2010, 23:55

//Kensei! Kapsz +500 RYu-t a postért! //

A falú teljes mértékben kiirtva! Az a néhány személy akik a házak között botorkáltak, vagy éppen még életben volt, nem számított. Aware-nak nem. Bár Yun kérdése a lányt szó szerint nem lepte meg! Jól érezte, hogy valójában nem arra a kisgyerekre gondolt az imént, hiszen azzal ő végzett és a hanglejtése, és a női megérzés szó szerint BINGO főnyereményt játszott. A kunoichi elmosolyodott, még ha ezt a maszk miatt nem is láttad.
- Azt hittem rájöttél!- válaszolta Yun-nak- Az a kölyök ott nem elég érett, erős ahhoz, hogy te vagy az én segítségemre legyen, de ahhoz túl sokat tud, hogy életben is hagyd! Azt hittem, erre magadtól jössz rá!- felelte neki, ahogyan Goukan-ra nézet, de az időközben feltűnt Kensei kissé megváltoztatta a helyzetet, mind Yun, mind Kense és talán Goukan szemszögéből is. De Kensei kérdésére a Goukan likvidáláshoz való kitérő egy kicsit még váratott magára- Oh a nevem Shion Aware! Örülök a találkozásnak! - köszönti Kensei-t, ahogyan a hangja ugyanolyan gyerekes és csengő volt, mind amikor Yun és Goukan elöször találkoztak vele- Nagyszerűen harcoltál, megvagyok, sőt levagyok gyügözve...- közölte vele- … nem akarnál nekem dolgozni esetleg?!- kérdezte tőle.
avatar
Karin
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Takumi no Sato

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

3 / 6 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.