Yokkyuu sziget

6 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Chiyoko on Szer. Júl. 11 2012, 11:52

/ bocsi, hogy hülye voltam xD Rem. most jól gondolom , hogy én jövök, mert az eredeti sorrend szerint így van és nem is írt senki . Teljesen összekavarodott miattam a sorrend -.- gomen! /

Hatalmas puffanásokat hallottunk, de olyanokat, amiből le tudtam szűrni, hogy ezek a fegyverek senkit nem találtak el. Aztán a sensei hangját hallottam meg. Azt mondta, hogy elég sokat időztünk. Ebben van valami, talán éles helyzetekben nem lehet ennyit gondolkodni. Már megint egyetértettem vele. Egyre inkább azt gondoltam, hogy mégis megérdemli a rangját. Feloldottuk a ködöt, mert kíváncsiak voltunk, és ekkor megpillantottuk a senseit, aki teljesen sértetlen volt. Azért ennyi támadást kikerülni már valami nagyon nagy képességre vall. De vajon hogyan csinálta? Lehet, hogy csak klónokat dobáltunk és teljesen hülyére szedett minket? Aztán odaadta nekünk a kulcsot. Ez nagyon meglepett, azt hittem most valami nagyon nagy büntetést kapunk. De mindegy, összeszedtük a fegyvereinket. Ahogy szedtem a senbonokat, amiből körülbelül 3-4-et dobtam el ( mivel volt amit nem találtam meg ) azon gondolkoztam, hogy kérdőre kellett volna vonnunk a bohócot. Megint mérges lettem, hogy a döbbenettől ezt teljesen elfelejtettem. A házba beérve 3 ágyat láttam meg. Az egyikbe belevetettem magam, és ha csak addig nem történik valami el is aludtam szótlanul. Reggel aztán kicsit furcsa állapotban ébredtem, és meg akartam mosakodni, és enni is akartam, de nem bírtam kikelni az ágyból. Sóhajtozások közepette kavarodtam ki az ágyból és odanyögtem egy jóreggeltet.

/EDIT: Pont akkor írtam ezt a hsz-t mikor Rabito is, de ő előbb elküldte. Most már végképp össze vok zavarodva sorrend ügyileg XD De mivel Jiraiya többesszámba írta, hogy írjunk így remélem nem lesz baj./

Nyugi nincs gond. Smile Még Kawanak kell írnia. -JIraiya
avatar
Chiyoko
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 170

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Tottori Shinko on Szomb. Júl. 14 2012, 20:33

Nagyon gyorsan haladunk az erdő fái között, így hamar magunk mögött hagyjuk a kikötőt. Szerencsére nem tart túl sokáig és találunk egy lyukat. Alkalmas arra, hogy azok a patkányok berendezkedjenek. Amikor az üreg közelébe érünk, jelzem a társamnak, hogy álljunk meg.
- Azt hiszem megérkeztünk. - szólalok meg. - Mit gondolsz, csak úgy rontsunk be és öljük meg az összes túlméretezett rágcsálót, vagy várjuk meg míg kijönnek néhányan és támadjunk azokra? - kérdezem a kunoichi-t.
Nem vagyok valami jó vezető, legalábbis még nem vagyok benne valami tapasztalt. Lényegében ez az első küldetés amin részt veszek, tehát még nem is lehet benne tapasztalatom. Éppen ezért próbálok Kitane-vel közösen dönteni a dologban.
avatar
Tottori Shinko
Játékos

Taijutsu Pontok : 18


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 353

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Katsumi Kawachi on Szomb. Júl. 14 2012, 21:24

A tervem nem úgy jött be, ahogy gondoltam, ugyanis arra nem gondoltam, hogy a köd, amit a társaim hoztak létre, miatt az én érzékszerveim is tompulni fognak. Addig bejött, hogy megközelítem a senseit, viszont a fegyvereim senseitől nem messze, bár hatótávon kívül érkezett egy fába, így felrobbantva azt csak a faágak zuhantak le. A sensei megállította a támadás sorozatot, majd odadobta a kulcsot valakinek és megengedte, hogy mind a hárman benn aludhassunk, miután összeszedtük a fegyvereinket. ~Csodatörtént. Ezzel a két szerencsétlennel is sikerült összehozni. Mi lesz itt holnap az óriáspatkányokkal?~ Összeszedtem a fegyvereimet, amit eldobtam, amit viszont pluszba találtam, elsőre azt gondoltam, hogy megtartom, de aztán úgy gondoltam, hogy nem etikus társtól lopni, úgyhogy ami nem az enyém volt azt visszavittem nekik és letettem az asztalra, hogy lehet elvenni, amit akarnak. Én is kinéztem a maradék ágyat, bár nem volt még alhatnékom, ezért úgy döntöttem, hogy inkább felfedezem a környéket. Megágyaztam magamnak a hálózsákkal és a házban található párnával, takaróval és huzattal. Mivel a ruhám eleve nedves volt, így nem törődve azzal, hogy átöltözzek, kiléptem a házból meghagyva Baltazárnak, hogy maradjon. Első dolgom volt, hogy a tetőről körbenézzek, hogy mégis merre lenne érdemes elindulni. Miután kinéztem az irányt lemásztam a házról és elindultam a választott égtáj felé. Körülbelül 4 órát tölthettem kinn, ami nagyon tanulságos volt. Bármi történt is nem avatkoztam bele a dolgokba, mivel csak felderítőként vagyok jelen, amiről a csapatom ésa bohóc nem tud, vagyis ha igen, akkor se tőlem. Remélem tudom majd holnap hasznosítani a látottakat. Mire visszaértem valószínűleg a többiek valószínűleg alszanak, majd reggel közlöm velük, hogy mit is láttam, mivel még nekem is pontosan fel kell dolgoznom a nap információt, amiből valószínűleg nem alvás lesz, mivel egész este a fejemben fog zúgolódni a csata és a látottak, meg a délelőtti tanulás. Mielőtt lefeküdtem az ágyra gyorsan lekaptam a ruháimat, teljesen meztelenre vetkőztem, majd előkaptam egy alsógatyát és egy pólót, majd lefeküdtem az ágyba. A jóslat bejött és valóban egész este a történtek jártak a fejembe. Próbáltam rájönni, hogy mi az, amit máshogy kellett volna csinálni s mi az, amit egyáltalán nem kellett volna. Hajnali 6 körül nyomhatott el az álom, majd 2 óra múlva ébresztettek. Hiába csak a 2 óra alvás, mégis tökéletes frissen ébredtem, mindent feldolgoztam. Gyors átöltözés, társaim csodálkozása ellenére, összepakoltam a cuccaimat, felkaptam a fegyvereimet és a hátizsákom, majd. Miután elkészültem közöltem a látottakat. A taktikám kielemzésével már nem fárasztottam őket, mivel a tegnapi chakra elmélet is elég volt az agykapacitásuknak, ahogy láttam.

//Remélem nem gond, hogy kimentem felderíteni a dolgokat. Azt viszont a mesélőre bízom, hogy mik voltak a tapasztalataim.//
avatar
Katsumi Kawachi
Játékos

Taijutsu Pontok : 62

Specializálódás : Kenjutsu


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin/ oinin jelölt
Chakraszint: 664

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Jiraiya on Hétf. Júl. 16 2012, 16:00

// Cukorkacsapat //

Ahogy kikászálódtatok az ágyból, és kimásztatok a friss levegőre gyönyörű látvány tárult a szemeitek elé. Pontosan, Kelettel szemben volt a házikó kijárata, így mind a ketten láttátok ahogy a felkelő Nap, narancssárga fénye beragyogja az egész tengert. Még nem olyan erősek a sugarak, hogy ne tudjátok rajta tartani a szemeteket, de hamarosan az lesz. Kilenc óra lehetett amikor már mind a hárman készen áltatok a mai napra. Vagy is csak szerintetek... Fortunának, vagy is annak a beteges valakinek, aki irányítja a világotokat, teljesen más elképzelései vannak. Bizony a két zöldfülűbb csapattag teljesen kipihente magát, így meglátszott rajtuk az a bizonyos reggeli fáradtság. A csapat valamivel tapasztaltabb tagján viszont nem látszott meg ez az átmeneti lassúság. Azt hinné az ember, hogy teljesen kipihent, de korántsem az. Egy átvirrasztott éjszaka két órai alvással nagyon megterhelő tud lenni. De lehet, hogy ha nem is bölcsen cselekedett, de legalább kihasználta az időt és információt gyűjtött amit meg is osztott a kipihentekkel.
Amit tegnap éjszaka látott, az néhány összerágott fa, némi ürülék ököl méretű gombócokban. Bizony, leszűrtétek mind a hárman, hogy ez nem lehet más, mint a hatalmas rágcsálók nyomai. De mit is kellene csinálnotok? Hol a sensei akinek ki kellene adnia az utasításokat? Óhh, ne aggódjatok a Bohóc nagyon is jelen van. Föntről, igen, onnan a magasból a faház tetejéről, hirtelen egy jól ismert, vékony és idegesítő hangot hallotok.
- Látom szépen felkeltetek, ahogy azt várta. Ami azt illeti, tegnap egy kicsit csalódtam bennetek, ugyanis végighallgattam a terveteket. Végig, minden egyes szót. Bizony, kis cukrocskáim, járhat az agyatok, hogy miket mondtatok rólam tegnap! Nem hiába vagyok Én a mesteretek! Elvégre az ANBU címet nem a semmire kaptam nekem elhihetitek kis cukorborsók! Nálam jobb fejvadászt keresve sem találhattatok volna... Na de térjünk a tárgyra. Egy meglepetésem van számotokra. Ha végeztünk a küldetéssel, akkor mindenkinek tanítok egy személyre szabott technikát, de ezért tennetek is kell. Egy icipici gikszer ugyanis felborította az egész tervemet. A másik csapat, minden bizonnyal már végzett a rágcsálók kiirtásával, de egy patkány maradt még. Azt a kis medvecukrot, kellene megtalálnotok és kiiktatni! Egy a gond, amit elfelejtettem közölni, hogy nagyjából egy Orrszarvú méretű patkánnyal álltok szemben. A feladatotok, hogy megkeressétek...
A sensei szavaiba, sikítások és hatalmas zörgések vágtak közbe. Mind a hárman felfigyeltetek a zajra és mint egy igazi shinobihoz illik, reflexből indultatok a zaj irányába. A sensei is ugyan ezt tette. Egyszerre értetek oda mind a négyen. A kikötőből jött a zaj. A kikötő nem volt nagy, csupán akkora mint tegnap is. Egy viszonylag nagyobb stég volt és néhány hordó, valamint egy kis faház mellette. A faházban emberek voltak és fáklyával hadonásztak. Hátul, az ablakon próbált kimenekülni az egyik, de nagyon ügyesen megégette magát.
- Szörnyeteg! Szörnyeteg! Aoggghhhh...
És a vadállat ketté roppantotta a nyakát. A hatalmas vízipatkány ott állt a kis kunyhó bejárata előtt szájában a véres holttesttel. Bizony nem volt szép látvány. Valószínűleg a három genin közül, ketten nem szembesültek még a halálnak ezen formájával. A fickó feje csak lógott lefelé. Néhány bőrcafat és ínszalag tartotta csak. A szeme elfehérdett, és az arcán még mindig látni azt az iszonytató fájdalmat amit átélt. A szája még lassan mozog... Az idegek játéka, vagy talán még mindig látja a testét és titeket amint szembesültök a halállal? Ezt nem lehet tudni. A nyaka helyéről spriccelt a vére, egyenesen a patkány szemébe. Eleresztette a holteste. Ahogy "kiköpte" megvillantotta sárga fogait és vérvörös szemét. A bal szemébe fröcskölt a vér, ezért azt csukva tartotta. A másik fickó aki még mindig a házban volt, elszörnyülködve öklendezni kezdett és elájult. A sensei nem sajnálattal és nem is félelemmel nézte végig a jelenetet, csupán undor látszott az arcán. A három genin a Bohócra nézett, hogy mit is kellene tenniük.
- Mire vártok? Öljétek meg! Ha igazi shinobik vagytok, akkor most nem sokkoltok le!
Hangzott az utasítás, majd a sensei hátrább ugrott. Bizony nem könnyű ez a helyzet. Ez a sokkoló jelenet és most szálljanak szembe egy ekkora gyilkológéppel? Minden csak rajtatok múlik.



// Szépen megfogalmazott leírást kérek a gondolataitokról és a karakteretek érzelmeiről. Milyen hatást fejt ki és mit cselekedtek. Éljétek át a karaktereteket és a szituációt. Érzést is vigyetek bele. A sorrend mindegy //

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Katsumi Kawachi on Szer. Júl. 18 2012, 17:21

Reggel, hiába 2 óra alvás, frissen keltem, viszont a két társamon látszott, hogy túl sokat aludtak. Magamban nevetek rajtuk, de nincs sok kedvem hangosan, ugyanis közölnöm kell a társaimmal, hogy mit is láttam tegnap este. Mindenfelé összerágott faágak, rengeteg és hatalmas ürülék kupac, vagyis biztos, hogy óriás patkányok járnak vagy jártak a közelben. Tapasztalataimat közöltem a társaimmal is. ~Meg ölöm a senseit, mert nem közölte, hogy ilyen óriás rágcsálókkal kell harcolni. Ez legalább izgalmas tud lenni. Viszont hol van a bohóc?~ Éppen csak átgondoltam, a bohóc irritálóan vékony és magas hangját hallottuk a tetőről. ~ Csalódott bennünk? Nem izgat.~ Nagyon dühösen ordítottam a senseire, mivel ő ötlete volt, hogy vele harcoljunk és ne a patkányokkal.
- Bohóckám, nem érdekel, hogy mit hallott és mit nem, de jó lett volna, ha közli velünk, hogy nem egyszerű házi patkányokat kell kiiktatni, hanem akár ember méretű monstrumokat. - Egy pillanatnyi levegő szünet, hogy ne fulladjak meg az anbu és fejvadász szók hallatán, majd folytattam. - Egy orrszarvú méretű patkány? Ugye csak viccelt?
Az utolsó két mondatot már inkább csodálkozva, mint mérgelődve mondtam. Lehet, hogy most úszott el a lehetőség, hogy orvosi jutsut tanuljak, de nem vagyok a megalkuvó típus, aki csak azért elrejti érzelmeit, mert akar valamit. Ezt én úgy hívom, hogy gyengeség és árulás, önmagad elárulása. Igaz, hogy néha jobb nem kimondani dolgokat, de van amikor ki kell. Nem tudok, hogy a többiek reagáltak-e, de nem sok esélyt látok, mert hirtelen hangos ordítást hallunk. Mind a hárman reflexből indultunk a hang irányába és gyakorlatilag egyszerre is értünk oda. A kikötő mérete tegnap óta nem változott. A zaj a faházból jött, ahol emberek egy fáklyával hadonászva próbálták elüldözni a korábban említett szörnyet. Egyikük az ablakon próbált kimenekülni, de csak megégette magát és a patkány elkapva leharapta a fejét. Nem nagyon láttam még hullát egy óriás rágcsáló szájában, de mivel már hozzászoktam a halál gondolatához, nem nagyon volt rám hatással. Az arcán még látszott az utolsó fájdalom, amit átélt, viszont a szeme teljesen kifehéredett, szája még járt. Akkor testéből, ki tudja mi okból, telán utolsó bosszúként, vér fröccsent ki egyenesen a testet tartó száj tulajdonosának szemébe, aki elengedte a testet, miközben megvillantotta vérvörös szemét és sárga fogát. Közben a másik fickó öklendezni kezdett, majd elájult. Ekkor senseire néztem, aki kiadta a parancsot, hogy öljük meg, majd hátraugrott. Gyorsan felmértem a helyzetet. majd a társaimra néztem. Remélem megértik a tervem és nem rontják el, mert most akár meg is halhatunk. Elővettem a dobókéseimet, amiből összesen 3 van a tulajdonomba, majd egyesével eldobtam. Egyet a lábába dobtam, ha erre megfordul, akkor a következőt a szívére célzom, majd megpróbálom fejbe dobni. Remélem ez a két szerencsétlen is csinál valamit, de elvileg ennek is bőven elégnek kell lennie, de arra biztos, hogy megvakítsa és a fájdalom feldühítse. Ha elindul felénk, akkor a két társamnak ki adtam parancsot, hogy oldalról támadják, én pedig elővettem az egyik ninjatot és a lény felé futva szemből megpróbálom hasba szúrni, lehetőleg úgy, hogy létfontosságú szervet találjak. Ha ezzel megvagyok, akkor jobbra hátra ugrok, hogy a két társam befejezze a támadást és végezzen a feladattal.



A használt fegyverek pontos számát is kérem! Köszönöm. Jiraiya
avatar
Katsumi Kawachi
Játékos

Taijutsu Pontok : 62

Specializálódás : Kenjutsu


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin/ oinin jelölt
Chakraszint: 664

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Chiyoko on Vas. Júl. 22 2012, 11:46

Ahogy kikeltem a "puha ágyból" és kimentem a levegőre, pont elkaptam még a napkelte gyönyörű látványát. Néha otthon is meg szoktam nézni , de innen egészen más volt, egy új naplemente. Nemsokára Kawachi elmondta, hogy mit látott az éjszaka. Ez azért eléggé meglepő. Azt tudtam, hogy a sensei egy bohóc de hogy még ekkora hazug is! Pont amíg azon gondolkoztam, hogyan fogom leordítani a fejét meghallottam a tengerimalac hangot. Ez nem lehetett más, csak ő. Azt mondta, hogy csalódott bennünk, de mit vár tőlünk ha nem is mondja el nekünk az igazat? Hallotta miket mondtunk róla, és ezért elkezdte sorolni a rangjait. Nem nagyon érdekelt, hogy mit mond de amikor a patkányos részhez ért, kicsit megijedtem. Orrszarvú méretű patkány? De nem sok időm volt reagálni a dologra mert sikolyok és hatalmas zörgések törték meg a gondolatmenetemet. Azonnal elindultunk a hang irányába mind a négyen. Az emberek fáklyákkal hadonásztak mindenfelé és nagy volt a pánik mindenütt. Az egyik szerencsétlen próbált kimászni a faházból az ablakonkeresztül de csak sikeresen elégette magát. A patkány pedig elkapta. Elroppantotta a nyakát, és a a szájában szorította a fejet. A másik férfi rosszul lett a házban és elájult. A látvány leírhatatlan volt. Megrémültem, mert nem tudtam mit tegyek. Az agyamba villantak a rémképek anyámról. Teljesen bepánikoltam. Az üres arc ami a férfi fején volt olyan volt akár anyám arca, fájdalmas és üres : a halál nézett rám , ahogy a férfira pillantottam. A sensei kiadta az utasítást. A lábaim remegni kezdtek, és nem mertem moccanni sem.A lábaim nem mozdultak, pedig mozdítani akartam őket: a földbegyökereztek. A félelem teljesen eluralkodott rajtam. Egyre csak anyám szavai csengtek a fejemben, és az ígéretem amit magamnak tettem: megbosszulom őt. Erőtvéve magamon, bár még sokkos állapotban haraggal teli nekilódultam az óriási szörnyetegnek. Láttam, hogy Kawa elkezdte dobálni a fenevadat dobókéssel, ami jelentősen elterelte a figyelmét. Ezúttal nem gondolkoztam, csak a harag irányított: Úgy éreztem , ha ezt a mocskot megölöm akkor egyben megölöm azt a 2 rohadékot is, akik tönkretették az életemet. Elővettem egy Kunait, és szemtől szembe rohantam a patkánnyal: csak a testem vitt, nem is gondolkoztam. Oldalról megpóbáltam beleszúrni a kunait a bordáiba, míg Kawa kései elterelték a figyelmét, és az volt a célom, hogy a az oldalán keresztül próbálom kilyukasztani a tüdejét. Nem érdekelt, hogy ez milyen veszélyes, szinte ösztönlényként viselkedtem. A szavak amiket a többi ember kiáltozott körülöttem teljesen eltompultak, és nem hallottam egyet sem közülük, csak anyám szenvedéssel teli mondatai csengtek a fülembe, és a vágy, hogy megöljem ezt a lényt.
avatar
Chiyoko
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 170

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Shaku Rabito on Vas. Júl. 22 2012, 17:46

Ahogy lassan kimásztam az ágyból, egy jó alvás után még fáradt voltam és rossz érzésem volt. Olyannak nevezném az érzést mintha, tudnám, hogy ma kivégeznek. De ennek ellenére felkaptam a fegyvereimet, felszerelésemet és a többiek után kimentem a ház elé. Még ki se láttam rendesen, de Kawa és a sensei már szóváltásban voltak. De azonnal kinyílt a szemem ahogy meghallottam egy bűvös szót:ANBU. A sensei állítólag AMBU ügynök. Akkor hogyan lehet ilyen bohóc? Nagyon felkavaró pillanat volt. Nem tudtam mit higgyek. Nagyon meg voltam lepve. Nem akartam elhinni, mert eddig pont ennek az ellenkezőjét mutatta. Ezután láttam csak meg a természetet mellettem. Kupacokban állt az ürülék. Nem gondoltam, hogy patkányé, de tévedtem. A sensei azt mondta, hogy egy orrszarvú méretű patkány még van. Ettől félelem támadt bennem. Sajnos nem volt időm gondolkodni, mert ordítás hallatszott a kikötő felől. Az egész csapat odament. Én olyat láttam amire azt hittem vicc. Egy óriás patkány. Ez már nem is patkány hanem szörnyeteg. Az emberek fáklyákkal hadonáztak felé egy házból. Egy ember ki akat ugrani az ablakon, de megégette magát a patkány pedig elkapta. Unorító látvány volt. Az emberből ömlött a vér, látszott az utolsó rémület az arcán. A szeme kifehéredett és fröcskölt belőle a vér. A patkány szemébe is jutott belőle majd elengedte áldozatát. Ettől teljesen megrémültem, alig bítam megmozdulni. Ránéztem társaimra. Kawán szokás szerint nem volt érzelem és már támadásba is lendült. Dobókésekkel támadta a patkányt. Chiyokon látszott a rémültség, a félelem. De hirtelen harag ült az arcára és egy kunaival futott a patkány felé. Nem akartam gondolkodni sokat úgyhogy a másik oldalról akartam megtámadni a patkányt. az egyik oldalon Chiyoko van. A másikon ha én támadom az jobb lesz. Elővettem két kunait és rákötöttem két robbanó vetlit. Úgy gondoltam felrobbantom a patkányt. A dinamikus akciót használva a patkány fölött teremtem és megpróbáltam beleszúrni a hátába a két kunait. Majd ha megvan lepróbálok ugorni a hátáról és magammal rántom Chiyokot, hogy ne érje a robbanás.( ezt a bordánszúrás után terveztem) De közben még ráordítok Kawára, hogy mennyen ő is távolabb.
avatar
Shaku Rabito
Játékos

Tartózkodási hely : Kirigakure no Sato


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 190

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Jiraiya on Kedd Júl. 24 2012, 14:52

// Cukorka Csapat //

A csapatösszhang megvolt. Volt akit kevésbé érintett mélyen egy haldokló látványa és volt akit igenis befolyásolt. Bizony bizony. Az emberi érzelmek nagyon furcsák. Akár egy pohár látványa is előidézhet haragot, vagy éppen boldogságot. Lehet, hogy a három genin tanult valamit a tegnapi napból és talán hatással voltak rájuk a sensei szavai is, aki egyébként teljes elégedettséggel nézte, ahogy próbáljátok legyűrni a patkányt.
Kawachi három dobókése célt ért, de nem teljesen ott ahol eltervezte. Mivel rendelkezik a kellő tapasztalattal, így könnyedén eldobta Chiyoko mellett a késeket. Amik a patkány ujjába, egyet a mellkasába ami sajnos egyből lepattant, hiszen a szőr és az óriás patkány csontozata kellően felfogja a támadást, de egy kis sebet azért sikerült ejtenie rajta. Amit pedig a fejére célzott, az a száját találta el, ott is a fogát. Bizony egy patkánynak sincs ínyére ha a fogait dobálják és átszúrják a lábujját, de még is csak egy oktalan állat. Az őrjöngő leányzó vakmerően rohant a patkány felé aki már csapott is volna le rá, ha Rabito nem tereli el a figyelmét. Ugyan belekerült némi időbe a robbanócetlik felkötése, így is csak az egyik fegyverére tudta rákötni, mivel látta, hogy társa a halálba rohan. Gyorsan a Dinamikus Akciót // Dainamikku Akushont használva a rágcsáló MELLÉ került, mivel a levegőben nem tud mozogni csupán a lendület megmaradással pedig nem sokra megy. A patkány mellett felugrott rá és beleszúrta a hátába. A gerincoszlop nem igazán engedte át a kunait, így csak fél centire szúródott bele. Ott lifegett a patkány hátán, de nem csúszott ki. Chiyoko beleszúrta az állat bordája közé a kunaiát, ami az eddigi legmélyebb sebet ejtette rajta. Rabito ekkor ért oda mellé de nem úszhatták meg megtorlás nélkül. A patkány felágaskodott és a gyenge mellső lábával ellökte az egymásba kapaszkodó két genint, akik egyenesen a kunyhónak csapódtak 2 méterre a patkánytól. Kawachi is cselekedni kezdett eközben, és a Ninjatot használva a rágcsáló szíve felé szúrt. Ahogy viszont mozog az állat, csupán a bordáit tudta eltalálni. A kard viszont a kordák között feszül, így ott kellett hagynia és fedezékbe kellett húzódnia. A szörnyeteg figyelme most rá szegeződik és szerencsére nem a földön fekvő kiszolgáltatott geninekre. Jobban teszik ha felállnak és csinálnak valamit. Nem sokáig bírja már patkány ezt Ti is látjátok.

Kawachi
Testi állapot: 60% - Az átvirrasztott éjszaka és az elmúlt fárasztó napok hatásait elkezded érezni.
Chakraszint: 99%

Chiyoko
Testi állapot: 89% - Zúzódások a válladon a kemény érkezés miatt.
Chakraszint: 99%

Rabito
Testi állapot: 85% - Szintén sajgó és lehorzsolt térd, mivel próbáltad védeni Chiyokot, így téged ért a nagyobb csapás.
Chakraszint: 90%

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Katsumi Kawachi on Pént. Júl. 27 2012, 12:33

Késeim célt értek, de mégse ott, ahol terveztem. A lába felé dobott az ujjába állt, a mellkasát eltaláltam, de arra nem számítottam, hogy túl kemény lesz a szőrzete és a csont, sebet viszont ejtett rajta, végül is bőr is van szerencsétlen állaton. A fejre célzást viszont benéztem, mivel a fogát találtam el. Közben Chiyoko is támadásba lendült, de még Rabito is. A lánynak egyetlen szerencséje az volt, hogy Rabito elvonta a patkány figyelmét, így kisebb sérülésekkel megúszta a dolgot. Miután a társaimat ellökte, előkaptam az egyik ninjatot és én is megtámadtam a patkányt, viszont arra nem számítottam, hogy a fegyver az állat bordái közé szorul, így hátraugorva védekező állásba helyezkedtem, miközben előkaptam a másik ninjatot is, majd előkaptam két senbont is. Érezni kezdtem, hogy a kihagyott éjszaka nem tett jót a szervezetemnek, érezni kezdtem a fáradtságot. Rá kellett jönnöm, hogy nekem már csak távolról veszik hasznomat. Az egyiket az állat nyakára céloztam, ami ha betalál, akkor az állat fuldokolni kezd, mivel így nem kap levegőt, majd ha kinyitja a száját, akkora a másikkal pedig úgy célzok, hogy a támadás egyenesen az agyába fúródjon a szájpadlásán keresztül. Ha ez nem sikerül, akkor elsőként a társaimra és az esetleg még ott álló emberkékre ordítok, hogy húzódjanak hátrébb, majd a hátizsákomból előveszem a fuuma shurikent, persze figyelve a patkány reeakciójára, és ha támadni kezd, akkor elugrom előle, és kihajtogatva azt a patkány felé dobom. Ha ez nem sikerül, akkor még rászólok a társaimra, hogy csináljanak valamit, mert én már nem bírom sokáig, így a harc rájuk van bízva, majd még hátrébb ugrottam, lehetőleg egy asztal m,ögé, ha támadni szeretne az állat az lelassítsa a mozgását és könnyebb legyen kikerülni a hatósugarából.

//Eddig elhasználtam: 1 ninjato, 3 dobókés. Most használt: 1 fuuma shuriken, 2 senbon. Jobb kezemben egy ninjato//
avatar
Katsumi Kawachi
Játékos

Taijutsu Pontok : 62

Specializálódás : Kenjutsu


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin/ oinin jelölt
Chakraszint: 664

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Chiyoko on Kedd Júl. 31 2012, 12:05

Természetesen a magánakcióm nem járt büntetlenül. A hatalmas patkány felágaskodott, és Rabitoval együtt elrepített. Csodálkoztam, hogy a társam ilyen bátor, és megvéd. Megköszöntem volna, ha nem lett volna az a helyzet ami volt. Arra gondoltam, majd utána megköszönöm. Az a rohadt dög éppen Kawa felé tartott, és ami új volt számomra rajta, hogy egy ninjato lógott ki a bordáiból. Eszembe jutott valami. Azt gondoltam, ha tudnánk használni a Kirigakure no jutsut, akkor lehet hogy nem látna ez a dög semmit, és kissé összezavarodna, és akkor a néma gyilkolás technikájával elég közel tudnánk kerülni a ninjatohoz, és ráhelyezhetnénk pár robbanócetlit. Azt biztosan nem élné túl. De ekkor eszembe jutott, hogy a pánikoló emberek mindenfelé futkosnának, és talán az egyik szerencsétlen a patkány markaiba szaladna, aki persze ilyen zavartan azonnal széttépné, nem mintha alapból nem lenne elég zabos. A tervem persze nagyrészt megosztottam a társaimmal - nem meglepő módon nem higgadtan, hanem ordibálva, hogy jól hallják-, és arra vártam, hogy valaki tüntesse már el innen ezt a sok embert.
- Sensei, nem tudná eltakarítani ezeket az embereket innen? - kérdeztem kissé ingerülten, kiabálva a senseinek. Mindeközben senbonokat dobáltam a dög felé, hogy addig is elterelődjön a figyelme. Nem céloztam sehová, csak úgy nagyjából a feje felé: hátha amíg kawa felé fordítja a figyelmét egy-egy belemegy azokba az undorító szemeibe. Körülbelül 3-4 sebont dobtam el.
avatar
Chiyoko
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 170

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Shaku Rabito on Kedd Júl. 31 2012, 16:21

A tervünk nagy részben bevállt, de azt az a orbitális nagy állatot nem sikerült kinyírni. De legalább Chiyokot shikerült megóvnom, mivel a patkány felágaskodott és megrugott engem, így Chiyokoval együtt repültem el. Eléggé fájt mindenem, mivel egy óriási patkánytól kapott rúgás eléggé fáj, mert zúzódásokat okoz, de még Chiyoko is rámesett. De ez nem érdekelt mert mégis ő egy lány, ezért nekem kell megvédeni. Előbb felkelt mint én és már támadni is akart. A terve nem tudom mi lehetett, de nem állt le, egy kis ideig sem. Én sem voltam rest, felálltam és kivettem a shuriken tartómból 3 shurikent. Nem tudtam pontosan hova kéne dobni a shurikeneket, így hát a patkány oldalába próbáltam vágni. Láttam, hogy Chiyoko is támadja, csak ő a fejét célozza és senbonokat dobál. Ezután pattant ki egy ötlet a fejemből. A tervem az volt, hogy a két ninjatomat a patkány oldalába szúrjam. Mert ennek már le kell lassítania, hiszen már több fegyver is volt benne és egy ninjato is állt ki a bordái közé. Úgy hogy még kettőtől talán meghal, de minimum lelassul, legyengül. Két kezemmel előhúztam a két ninjatot és a Dinamikus akciót alkalmazva a patkány mellett teremtem és megpróbáltam a hasába szúrni a két ninjatot.
avatar
Shaku Rabito
Játékos

Tartózkodási hely : Kirigakure no Sato


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 190

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Jiraiya on Kedd Júl. 31 2012, 17:37

// Cukorka csapat. //


Hát, szép kis vérfürdőt rendeztek itt az emberek. A félig megégett férfi a nagy zűrzavarban lelépett és a sensei mellé kuporodott, aki mosolyogva nézte, ahogy a három Genin küzd azzal a hatalmas patkánnyal.
- Ez az! Ezek az Én Tanítványaim! Gyerünk kicsit cukrocskáim!
Hát ez most mi volt? Fel lehet fogni dicséretnek de amellett égő volt. Kicsi cukrocskáim... Hát, ez a Ti drága jó senseietek. Kawachi támadása célt ért. A senbon félig belefúródott a patkány torkába. Persze ez csak a sok vér miatt járt némi kellemetlenséggel de azt gond nélkül lenyelte. Viszont az, ami a szája helyett az orrába fúródott az eléggé megzavarta és már indult volna a fiú felé, akinek a végtagjai olyannyira nehezek voltak, hogy minden egyes mozdulat kétszer annyi erőbefektetésbe került. Nah de ott tartottunk, hogy indult volna Kawachi felé, amikor is Chiyoko és Rabito megdobálták őt. Az egyik senbon amit a leányzó dobott egyenesen elszállt a patkány felett a másik három pedig a fejébe és a nyakába állt. Rabito kardjai is betaláltak pontosan a patkány hasába. Persze oldalról. Ekkor dobta Kawa a Fuuma Shurikent, ami immáron a furcsa, süvöltő hangot adó patkány szájába talált végleg elhallgattatva azt. Ahogy futott a rágcsáló, elterült a földön és csúszott még egy pár métert. Láttátok, hogy lélegzik de a szemei csukva vannak. Mindegyik sebéből folyt ki a vér. Nem sűrűn kell fel onnan. A sensei a sétapálcájára támaszkodva lassan de biztosan elhaladt Kawa mellett miközben tapsolt. És a másik fiú és az egy szem leányzó mellett is elsétált, akik Kawa felé vették az irányt. Amint mindenki elhelyezkedett a sensei felemelte a sétapálcáját, ami Kawa tegnap megvágott, majd egy hirtelen mozdulattal kihúzott belőle egy pengét. Egy rejtett penge! Tehát a Shirasaya-Katana miatt nem tudta szétvágni tegnap a botját! De nem is ez volt a legnagyobb dolog ebben az egészben, hanem az, hogy a sensei beleszúrta azt a kardot a patkányba. De ennyi nem volt elég! Annyit láttatok, hogy az egész patkány teste remeg és a belé szúrt senbonokból és kardokból csapnak kifelé a plazmanyalábok. Tehát villámot vagy is elektromosságot vezetett bele és mint tudjuk, ezek a fémtárgyak remekül vezetik az elektromosságot. A rágcsáló füstölögve múlt ki végleg. A sensei eltette a kardot majd rátámaszkodott a botra.
- Remek volt ez a kis kaland Cukorborsók! Szerintem, a dupláját fogjuk kapni ezért a Mizukegétól! Bizonyítottatok, így holnap tanítok nektek egy technikát. - És kacsintott egyet, majd odadobott nektek egy-egy rózsaszín cukrot. Ez már be volt csomagolva - Szedjétek össze a fegyvereiteket és indulunk is. Nincs is jobb a véres, harcedzett fegyvereknél! A hajónál várok rátok! A Cuccaitokat ne felejtsétek!
Azzal a sensei eltűnt. Most már csak össze kell szednetek a fegyvereket és a cuccotokat, majd indulhattok is.


// ha összeszeditek a fegyvereiteket akkor nem kell levonni az adatlapon szereplők közül. Következő postot a Kikötő városba. A postban szerepeljen, hogy felszálltatok a hajóra. Az út eseménytelenül telt és megérkeztetek //

Chiyoko
+ 20 ch a szép játékért.

Rabito
+ 20 ch a szép játékért

Kawachi
+ 20 ch a szép játékért



_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Satsukitane on Szer. Aug. 01 2012, 11:29

Tottori Shinko írta: Nagyon gyorsan haladunk az erdő fái között, így hamar magunk mögött hagyjuk a kikötőt. Szerencsére nem tart túl sokáig és találunk egy lyukat. Alkalmas arra, hogy azok a patkányok berendezkedjenek. Amikor az üreg közelébe érünk, jelzem a társamnak, hogy álljunk meg.
- Azt hiszem megérkeztünk. - szólalok meg. - Mit gondolsz, csak úgy rontsunk be és öljük meg az összes túlméretezett rágcsálót, vagy várjuk meg míg kijönnek néhányan és támadjunk azokra? - kérdezem a kunoichi-t.
Nem vagyok valami jó vezető, legalábbis még nem vagyok benne valami tapasztalt. Lényegében ez az első küldetés amin részt veszek, tehát még nem is lehet benne tapasztalatom. Éppen ezért próbálok Kitane-vel közösen dönteni a dologban.

- Nekem mindegy. Végül is a feladat, hogy írtuk ki a rágcsálókat. Tehát én be megyek ha akarsz kin maradhatsz.
Le ugrom a fáról és az egyik nagy üreg mellett landolok. Most vizet kérek használd azt a jutsut, hogy klont tudjak csinálni.
Amint Shin vizet varázsol én létre hozom a klont aki jó pár méterrel előttem sétálva elindul az üregbe én pedig mögötte lépdelek lehető legkisebb zaj keltést is elkerülve. Csak haladok előre, és fegyvereimen tartom a kezem.
- Jól tudom egy központi üreget kelene meg keresni és az egészet be robbantani lehető legtöbb járatot lezárni, hogy majd a rémült vagy épp meg vadult rágcsálok egy irányba induljanak ahol mi majd várjuk őket éles pengékkel.
avatar
Satsukitane
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Jiraiya on Pént. Aug. 03 2012, 11:30

// A Cukorka csapat tagjainak a Kikötővárosba kell írniuk! Előző postomban benne volt. //


// Kitane, Shinko //


Shinko tette amire a leányzó kérte. Elvégre is Kitane az idősebb és Ő a "fegyver". Ugyan a sensei elmondta, hogy három üreg van az egész szigeten, amiből kettőt Ő elintéz. Egy maradt rátok, de ebben az üregben akár több kicsi patkány is lehet. Kitane vízklónja néhány méterrel előttetek ment. De amint mind a hárman beértetek volna, a lány észlelte, hogy a vízklón gyorsan eltűnt. Persze ez nem meglepő, hiszen az egész járat elkezdett remegni, és valamilyen szörnyű hang is szűrődött kifelé. Az alagút egyenes volt és meredek. Hirtelen, valami mozgóra lettetek figyelmesek ami egyenesen felétek tart kifelé a csőből. Ha nem cselekedtek, akkor igencsak veszélybe kerültök a szűk járatban. A kijárat nincs messze.

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Tottori Shinko on Kedd Aug. 07 2012, 11:09

Kitane kérésére megalkotom a szükséges kézpecséteket, majd jó adag vizet lehelek ki, amiből simán összehoz egy vízklónt. Ezután elindulunk befelé, kezemben erősen szorongatom a kardomat. Nagyon izgulok, ez lesz az első küldetésem, ráadásul egyből a harci tudásomat kell használni. Na igen, ki másra bízhatnának egy ilyen feladatot, mint a Hihetetlen, az Egyszerűen Nagyszerű Tottori Shinkora?
Hamarosan viszont megrázkódik a barlang. Valami elindult felénk és ahogy hallom, egészen hatalmas. Hamar elkap a felismerés, ez a dög sokkal nagyobb, mint amire számítottam. Ráadásul ezen a szűk helyen esélyünk sincs ellene. Így hát megragadom Kitane karját és elkezdem magammal húzni a kijárat felé.
- Gyere, menjünk ki. Ez a bestia sokkal nagyobb, mint amit vártunk! Kint könnyebben el tudjuk intézni!
Amint kiérünk alaposan szemügyre veszem a terepet, majd próbálok egy tervet összeácsolni. Szerencsére nagyon hamar sikerül összehozni valamit.
- Kitane! Álljunk a barlang szájának két oldalára, így nem tud egyszerre mindkettőnkkel foglalkozni. Majd én támadok először! Elterelem a figyelmét, te pedig helyezz el rajta robbanó címkéket! Ha neked nincs, akkor tudok neked adni, csak szólj! - mondom.
Ha kér tőlem robbanó cetliket, akkor adok, nekem 10db van belőlük. Ha nem kér, akkor természetesen nem erőszakolom rá. Majd próbálok lelkileg felkészülni a rágcsálóra. Amint kiér az üregből, azonnal a korábban elsajátított Suiton technikával megcélzom a fejét. Ezzel valószínűleg magamra terelem a figyelmét. Ha felém fordul, akkor Shunshinnal azonnal a fejére mászok, majd kardomat egyszer bele döföm, utána pedig vissza ugrok a korábbi helyem irányába. Mindenképpen megpróbálom Kitane-tól távol tartani, amíg ő elhelyezi a címkéket.
avatar
Tottori Shinko
Játékos

Taijutsu Pontok : 18


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 353

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Satsukitane on Kedd Aug. 07 2012, 19:51

- Ne..Ne NE!!!!
Épp időben ragadott magával Shinko a vad biztos, hogy magával sodort volna. Satsu épp harcot ízlelt érezte a vér édes illatát már most. Én pedig új fent halottam a suttogást egy elkeseredett de gyilkos hangot ami szolit valahonnan a feneketlen mélységből. Ahova soha nem mertem még be merészkedni eddig életemben.
- Egy nagy ***** fogok engedelmeskedni egy férfinak!
A nyakláncom teljesen más helyzetben állt. Most Satsu volt porondon akit most meg ismerhet a világ. De talán ez a jelem ez a skizofrén elme szülte tudat talán lehet valami még rosszabbnak a hírnöke akit épp ö tart kordában.
Csak tovább morogtam magamban, de azt már Shin nem halhatta az elő törő vad miatt. Persze vártam vagy is inkább kihasználtam, hogy Sin magára tereli a figyelmet. Nem tudta nekem nem kellenek címkék mi vagyok én valami gyáva kukac? Nem is címkézgetek ahogy a lény már ha csak egy jön egyszerre remélhetőleg. Amint az izé felbukkan gyors helyváltoztatás technikával becsúszok a lény alá kinek gyomrába mélyesztem Katanám teljes erőmből és közben üvöltök. A lágy szövet nem tud elenálni az élesre fent pengének és mélyen szervekbe hasit remélhetőleg lehető legnagyobb sebet ejtve.
avatar
Satsukitane
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Jiraiya on Csüt. Aug. 09 2012, 12:04

// Kitane, Shinko. - Ha lezártuk ezt a kalandot és úgy gondoljátok, akkor tovább mehetünk egy másikkal, ahol viszont durvább dolgok lesznek //


A távolban csak kiáltásokat lehet hallani és hatalmas villámokat. Az eső szüntelen csak esik. De nem csak kicsi, finoman hűs esőcseppek, hanem szinte dió méretű, jéghideg víz hull alá. Kint már tiszta sár minden. Alig bírtok a lábatokon megmaradni a csúszás miatt. Előnye itt most egyikőtöknek sincs. A hatalmas, sötét üregből, vészjósló hangokat hallotok keveredni az eső, igencsak rémisztő hangjával. De ez, van akinek nagyon is az ínyére van. Bizonyos dolog éppen ezeket a szeszélyes dolgokat szeretik az életben. Mind ketten figyelitek a barlang száját, amiből érdekes módon visszafelé, tehát kifelé kezd ömleni a víz. Ez bizony nem jelent jót. A következő pillanatban egy hatalmas vízhullám hagyja el a járatot és vele együtt, egy nagy és kövér patkány vetődik ki az üregből. Kétszer akkora mint egy jól megtermett vezérbika! A vörös szemeivel jól látja mind a két Genint. De nincs ideje gondolkodásra. Már amennyire egy ekkora nagy behemót, primitív élőlény tud gondolkodni. Shinko már "támad" is a technikájával ami tényleg csak az elterelésre volt jó, hiszen a már amúgy is vizes rágcsálón nem nagyon tud kárt tenni egy ilyen szintű technika. De nem is ez volt a cél... A gyilkológép figyelme, most Shinkora irányul, de abban a pillanatban Kitane, vagy Satsu is színre lép. A hatalmas sártenger közepette, becsúszott a patkány alá és gyomron szúrta. Persze most mind a ketten veszélyben vannak, mivel Shinko, időközben a rágcsáló fején van, a rágcsáló pedig felágaskodott. A fiúnak, sikerült eltalálnia a Patkány orrát, de a nagy zűrzavarban, csak ekkora sebet tudott rajta ejteni. A következő pillanatban a Patkány megindult Shinkoval a hátán. Persze ez a hatalmas Gyilkológép nem vette figyelembe az alatta táborozó leányzót, így sikeresen végigkarmolta a lábát és magával rántotta a fegyverét is. A karmolás, nem ejtett mély sebet, hanem inkább csak nagyot. A hatalmas sárban a patkánynak viszont nehéz volt közlekednie így elcsúszott. Shinko pedig leugrott róla. Jobb lesz cselekedni, ugyanis a patkány még bírja.


Kitane
Chakra: 95%
Testi Állapot: 90% - Egy hosszú karmolás a combodon ami nem mély, csak nagy.


Shinko

Chakra: 95%
Testi Állapot: 95% - Horzsolások a tenyereden.

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Tottori Shinko on Vas. Aug. 12 2012, 21:54

Mire kiérünk a barlangból, már hevesen esik az eső. Szinte mindent elmosott. Ráadásul ha ez nem lenne elég, még a barlangból is komolyabb mennyiségű víz zúdul ránk. Majd megjelenik a hatalmas bestia.
- Gyere, te túlméretezett rágcsáló! - kiáltom neki, majd megalkotom a suiton technikámat.
Amit akartam sikeresen elértem. A patkány rám figyel, viszont Kitane nem azt csinálja, amit mondtam. Kissé aggódni kezdek, nem elég hogy az időjárás belerondított a tervembe, a társam sem csinálja, amit szerettem volna. Miután a dög fejére ugrok, kétségbe esetten elindítok egy támadást, így sikerül az orrát megvágnom. Közben már egy új terven töröm a fejem, úgy néz ki, most magamra számíthatok.
- Lásd, hogy harcol egy igazi isten! - üvöltöm, majd a rágcsáló megindul velem az egyik irányba.
Minden erőmre szükségem van, hogy meg tudjak maradni. Mást nem is csinálok, csak kapaszkodok az állat bundájába, hogy ne essek le és sodorjon maga alá. Végül megcsúszik, ami ad egy kis esélyt valami újra.
Leugrok gyorsan a bestiáról, majd hogy az esés erejét csökkentsem, gurulok egyet a földön. Ezután felállok és koncentrálni kezdem a chakrámat. Egy nagyon jó terv ugrott be így hirtelen.
- Kirigakure no Jutsu! - aktiválom a technikámat, majd sűrű ködbe borítom a környéket.
Ezután teljesen elhalkulok, csak a környezet zajára, illetve a patkányra figyelek(Muon Satsujin használata). Amint meghallom a dögöt, elindulok felé, néma csendben, miközben elő veszem a robbanó jegyzeteket.
Ha a patkány közelébe értem, akkor Shunshin segítségével felugrok a testére, majd a nyaka tájékán elhelyezek egy címkét. Ezután tovább szökkenek, hogy az egyik hátsó lábára is tegyek egyet. Ezután pedig elugrok a közeléből, majd megalkotom a fél tigris kézpecsétet.
- Kai! - mondom, mire felrobbannak a robbanó cetlik.

//Ha a köd nem jön össze, akkor is hasonló módon próbálom elhelyezni a testén a cetliket. Én benne vagyok egy komolyabb küldetésben Razz //
avatar
Tottori Shinko
Játékos

Taijutsu Pontok : 18


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 353

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Satsukitane on Hétf. Aug. 13 2012, 12:01

Egy nagy karmolás az én tökéletes bőrömön. Nem zavar a heg és a fájdalom is csak másodlagos sőt még élvezem is hisz Satsu már csak ilyen. Egy szadista kicsit morbid és negyedrészt mazochista kislány. Inkább csak hihetetlen gonosz módon felnevetek amikor felállok és izzó kegyetlen tekintettel a lényre nézek. Elmém most nagyon közel áll a sötét feneketlen mélységhez, hogy lezuhanjon. és valami új törjön a felszínre valami veszedelmes szó szoros értelmében valami gyilkos szándék kigyoza be azt a valamit. Az ellenfelemre rontanák de kénytelen vagyok mozdulatlanul állni. Shinko elválasztót engem és a prédám egymástól. Mindent magának akar..... Hát legyen akkor végig nézem miként boldogul ebben támadásban egymaga, már ha látnák is valamit belőle. Meg várom a míg a köd eloszlik.

**
Ha az élőlény még él de a földön fekszik, de él oda sétálok és egyszerűen átvágom a tokát majd kéjes tekintetel és örömmel meg nyalom a véres pengét. Pont mint akkor abban a házban.

**
Ha még él három Kunaira erősített robano jegyzetet dobok a feje felé. Amint azok becsapódnak már fel is robbantom öket.
avatar
Satsukitane
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Jiraiya on Kedd Aug. 14 2012, 16:29

A köd létrejött és Shinko sikerrel kivitelezte a robbanójegyzetek feltapasztását is. Chakrája segítségével egész könnyen megmaradt az állat szúrós szőrzetén. Mondanom sem kell, hogy nem igazán volt helyes cselekedet a köd létrehozása. Ugyan az állat valamicskét lenyugodott, de ha Satsu nem kapcsol, akkor egyenesen a patkányba rohan. De természetesen ott van a csapatmunka is, ami az egyik legnagyobb fegyverük, így a lány nem futott bele sem a robbanásba sem pedig a patkányba. Igen, a robbanás sikeresen létrejött. Szerencsére nem tett akkora kárt a patkányban, hogy annak bizonyos szervei és cafatjai szerterepüljenek és izgató hatással legyenek egyesekre. Amint a köd elült, mivel a fiú feloldotta a technikát reménykedve terve sikerességében, megláttátok a szenvedő állatot. Ugyan Shinko az állat folytonos mozgása miatt csak a nyakára tudott tapasztani egy címkét, de az is éppen elég volt. A hatalmas patkány fekve is akkora volt mint Ti. A fejét már csak néhány izomszövet és a nyelőcső tartotta össze. Bugyborékolt a vér a nyaka többi részéből, ahogy próbált levegőt venni már csak a szervezete puszta kényszerműködése által is. Rázkódott az egész állat. Satsu viszont közeledett. Csak Ő tudta, hogy mit akar. Elvágta a maradék tartóidegeket és egyéb dolgot a patkány nyakánál. A vér spriccelt mindenhova, de érdekes módon a lányt, mint ha elkerülte volna. Éppen nyalta volna meg a kést, amikor valaki hirtelen megjelent mellette és megfogta a kezét. Kidoru-sensei volt az. Satsu érezte bőre melegét. Szinte tüzelt, de még is kellemes érzés volt.
- Nem szabad Kitane. - Mondta mosolyogva, majd a másik kezével lassan kicsúsztatta kezedből a fegyvert, majd beletörölte a ruhájába - Tessék! Szép tiszta.
Adta vissza, majd Shinko felé sétált. Ahogy közeledett érezte a melegséget amit Kitane már nem. Körülötte a víz, mint ha felszáradna olyannyira forró volt. Az eső is elállt és furcsa, olyan mint Shinko által létrehozott köd jelent meg. De ez most természetes volt. Érezni lehetett a levegőben a fojtogató párát. Nem sokan szeretik ezt az érzést. Kidoru-sensei egészen közel ért a fiúhoz, majd egy forró csókot nyomott az arcára. Szinte égető volt a forróság amit érzett a fiú. Egy szép piros folt is maradt a homlokán, ami valószínűleg pár órán belül eltűnik. Mikor elhajolt tőle szépen lassan, még odasúgott valamit amit csak a fiú hallhatott.
- Marad mellette és vigyázz rá!
Ez után pedig, kiegyenesedett, és mosolyogva közölte a tényeket.
- Nos, minden egyes üreget beomlasztottam és megöltem a patkányt. Sajnos csak egyet találtam az üregébe, így az valahol a szigeten kóborol. Majd a másik csapat elintézi azt a példányt. Mind a ketten ügyesek voltatok, és ennek meg lesz az eredménye is. Nos, indulás haza! A hajó már itt van!

Utasított, majd elindult a kikötő irányába.



// Következő postot már a Kage palotába kérném. Tehát a Mizukage Palotájához. Ne húzzuk az időt nemsokára minden megváltozik... Jutalmatok a szép és élvezetes játékért +20 ch. A hazaút eseménytelenül telt nem volt semmi érdekes. //

_________________
°Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
°Kenshiro Hanae --> Újra elveszve... 
°Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
°Koreko Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
°Hamacho Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
°Akira --> "Tartozni valahová..."
avatar
Jiraiya
Mesélő

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Nishikawa Karasu on Csüt. Júl. 20 2017, 17:34

//Kdeves Mizukga// 




[A faluban]
A jelentés után Karasu rögtön új küldetést kap. Persze nem gondolta, hogy lesz ideje pihenni, elvégre háború van, de ennek a küldetésnek nincs köze a jelenleg is zajló ostromhoz. Ez kicsit meglepi a fiút.
~Szükség van minden képzett shinobira, ezek szerint én nem vagyok az. Még jó...
A tekercs olvasása közben egyre idegesebb lesz. Amikor tudatosul benne, hogy egy szökött jounin az ellenség, elsápad. Eszébe jut a legutóbbi harca a konohai nővel, aki egy fél erdőt borított lángba, és kettő az egy ellen vette fel a harcot vele, és Iwarai-al. Most pedig neki egyedül kéne egy szökött jounint likvidálnia. Merthogy nyilvánvalóan ettől a Dango-tól kell majd megvédenie a családot. Egyedül....
 ~Mi az isten, ez nem az oinin-ok feladata lenne?~


 Volt idő amikor ő is szeretett volna csatlakozni a falu elit egységéhez, azonban ez túlzásnak tűnik így elsőre. Meg másodikra is. Karasu megszédül, és kénytelen megkapaszkodni. Fejét egy házfalnak vetve áll, és mélyeket lélegezve próbál megnyugodni. 
~Ilyen nincs. Persze a képzettekre szükség van a fronton, de én még csak genin vagyok. Ráadásul se a társaim se a mesterem nem tud most segíteni. Meghalhattam volna a szigeten, nem sokon múlt. Erre hazajövök, és ez fogad. Először egy A szintű küldetés, most meg ez. Valaki ott fönt nagyon túlbecsül. Vagy csak ki akar nyírni.
Újból elolvassa a tekercset, és csak most képes összerakni a leírtakat. 
~Ez az ember...az ellensége. Nem ért egyet a nézeteivel, és még mindig a múltban él. Az ilyenek veszélyesek, és csak hátráltatják a falut. Csapatot toborzott. Ha egyedül  állnék ki vele, még akkor sem tudnám legyőzni. Talán nem kéne elfogadnom...
Karasut kételyek fogják el. Mi értelme lenne ennek a küldetésnek? A halálba megy ahelyett, hogy a fronton harcolna. Ahol szintén meghalna előbb utóbb, efelől nincs sok kétsége. Azonban ha nem vállalja a küldetést, akkor a frontra küldik. Nagyon úgy néz ki tehát, hogy két választása van. Illetve három. Azonban a harmadik szóba sem jöhet. 


~Én nem leszek dezertőr. Régen volt már, hogy féltem a haláltól, és ijedten néztem egy-egy utcai verekedést. Kötelességeim vannak. Ezt a küldetést Ő is átadhatta volna személyesen. Talán akkor nem hezitálnék ennyit.~
 Elrakja a tekercset, majd egyenesen a kikötő felé indul. 
~A francba veled Mei, a kutyád vagyok akit láncon tartasz. Pedig a szabadságom mindennél fontosabb nekem. Legalábbis...idáig ezt hittem...~


A kikötőbe érkezve Karasu Iwarai felől érdeklődik. A szanitécek furcsa módon mind mást mondanak: Van aki látta amint a frontra igyekszik, mások szerint kórházba szállították, sőt olyan is van aki egy halotti lepel alatt pillantotta meg. A fiú csak a fejét rázza ezek hallatán. Nekiiramodik, és keres egy megfelelő embert, aki átvinné a tekercsben leírt szigetre. Néhány percbe telik mire talál egyet. Egy lepukkant, valószínűleg iszákos férfi. Haj már csak elvétve található a fején, szakálla azonban hosszú, és be van fonva. Bár színe az nincs, hacsak rá nem mondjuk, hogy hamuszürke. 
Karasu elmondja hova szeretne eljutni, és azt is, hogy erre mennyi pénzt hajlandó áldozni. 
A férfi méregeti a fiút egy darabig, majd nekitámaszkodik egy oszlopnak, és karba teszi a kezét. 
-Mi dolgod ott? Ilyenkor, mikor a falut ostromolják he? Te shinobi vagy, húzzá' a frontra harcolni! Dezertőröket nem szállítok. Megdöglünk mert te nem harcolsz mi? 
Karasu lehunyja a szemét, majd mellkason könyökli a férfit, aki ettől nekiütődik az oszlopnak, és beveri a fejét. A lendülettől előre bukó iszákos orra, Karasu bal kezével találja szemben magát. Ekkor a fiú előveszi a tekercset, és megmutatja a fickónak, aki már a földön ül. 
-Az egyiket azért kaptad mert tiszteletlen voltál egy shinobival. A másikat azért mert meg akartad mondani mit tegyek. Azt senki sem..mondhatja meg. 
~Ch, ugyan kit akarsz áltatni?
A fickó ezután a vérző orrához nyúl mindkét kezével, majd olvasni kezdi a tekercset. 
-Bo-bocsánat. De miért nem ezzel kezdted? 
-Mert egy civilnek ehhez nincs köze. Már így is szabályt szegtem azzal, hogy ezt megmutattam. A második ütést elengedtem volna ha tényleg nem szállítanál dezertőröket sehova. Erről viszont nem győztél meg. Mindegy, maximum hatvan ryot adok azért, hogy átvigyél. 
-Rendben. Nem bánom. Erre gyere, itt a csónak. - mondja, majd feláll, és megindul még mindig az orrát fogva.
-Kibírja a szigetig? 
-Ha nem támadnak meg, akkor igen. Sajnos a  hajó drágább. 
-Értem. Mi a neved? 
-Takashi. 
~A tutaj biztosan nem bírná ki. A hajót pedig kiszúrnák a partról, nagyon feltűnő. Azt hiszem ez a legjobb megoldás. Csak aztán szét ne essen félúton.
Karasu az eget kémleli útközben, de nem lát viharfelhőket. A nap most jóval bátrabban süt mint ahogy azt a falubeliek megszokták. Mintha az ostrom miatt bújt volna elő...


Az út csendben telik, egyik fél sem kezdeményez beszélgetést. Karasu hátradől a csónakban, és igyekszik felkészülni az előtte álló feladatra. Már ha fel lehet erre készülni egyáltalán. Apja sokat hajtogatta régebben, hogy bárkit meg lehet ölni egy kunaitőrrel. Még egy jounint is. Más kérdés, hogy ez mennyire nehéz feladat. 
[A szigeten]


A szigetre érve Karasu hatvanöt ryot ad át a férfinak. Azt, hogy a visszautat mivel teszi meg, még nem tudja. Ez azonban nem releváns most. A szigetet főleg földművesek lakják, a táj a fiú kedvére való. Az emberek viszont kissé mintha furcsák lennének. Az első földműves akit Karasu megkérdez, kis híján elküldi őt melegebb éghajlatra, és semmit sem hajlandó mondani neki. A második már készségesebbnek mutatkozik, ő elmondja, hogy a szigeten egy nemesi család is lakik rajtuk kívül. De, hogy mi a család neve, hol vannak, azt már nem árulja el.
~Mi a fene van ezekkel, mindenki olyan mintha karót nyelt volna. Őket is Takashinak hívják?
Bár a falusiak nem valami készségesek, Karasunak vannak módszerei arra, hogy jobb belátásra bírjon embereket. Ahol a pénz nem oldja meg a nyelveket, ott az ököl, vagy a kard majd megteszi. Apja katanája most is ott pihen a jobb oldalán, bár a bokáig érő dzseki miatt ezt csak a szemfülesek szúrhatják ki. Ilyen időben nem épp kényelmes viselet, azonban a fene se gondolta volna, hogy pont a mai nap dönt úgy a természet, hogy száműzi a legtöbb felhőt az égről.
A fiú talál végül egy földművest akit nem kell sem lefizetnie, sem péppé vernie ahhoz, hogy elmondja amit tudni akar. Még szerencse, ugyanis az illető egy hölgy, hölgyet pedig nem bánt egyetlen valamirevaló férfi sem. Kivéve ha azt külön kéri, de ez már fétis kategória. A nő elmondja, hogy a Higashi család él a szigeten, akik elég zárkózottak. Állítólag valami titkuk van, amiről senki sem tud biztosat. Nagy titok lenne, ha bárki tudna róla biztosat... A nő, a genin további kérdéseit illetően is segítőkésznek mutatkozik. Útbaigazítja Karasut, és minden kérdésére válaszol: Mióta él itt a család? Hányan vannak? Történt e velük kapcsolatban bármi említésre méltó? 
Végül egy utolsó kérdés: 
-Téged nem Takashinak hívnak ugye? 
A nő csak pislog a nála tíz centivel magasabb fiúra, majd meglepetten válaszol: 
-Nem, én Yumi vagyok.
-Akkor azért nem vagy bunkó. Köszönöm. Most már boldogulok. 
Azzal elbúcsúzik, és elindul a nő által leírt úton. 


Nagyjából tíz perces út után rátalál a birtokra. Az elkerített udvar arról árulkodik, hogy nem látják szívesen az idegeneket. A fiú csak áll a kapu előtt, és a birtokot szemléli. Kis idő múlva megszólítja két idegen kislány, akik arra sétálnak. Láthatóan jól öltözöttek, talán nemesi családból származnak. 
-Hé, te meg mit nézelődsz itt? Nem tűnsz idevalósinak. Szólok apunak!
-Kinek? Várj, ti itt laktok ugye? Segíteni jöttem. 
Mielőtt a kislány elkezdene sikítani, ordítani, vagy epét hányni, Karasu egy sunshint alkalmazva ugrik elé, és befogja a száját. Erre a másik kezd el üvöltözni... 
-Sssssh, elég, segíteni jöttem. 
Hiába nyugtatgatja őket, a sarok felől már fut is a család többi tagja. Valószínűleg sétáltak valamerre, ez a két liba meg előreszaladt. 
Szerencsére a szülőknek szemet szúrt a ninja fejpánt. Még jó, hogy hordja...
A félreértés tisztázása, és a küldetés ismertetése után (amiben szerepel a tekercs felmutatása is, mintegy bizonyítékként), a családfő, akit Kenji-nek hívnak, beinvitálja Karasut a házba.  A fiú végigméri a család többi tagját is, mikor azok egyenként bemutatkoznak neki: 


Nanami a feleség, Aneko az idősebb, és Kana a fiatalabb lány. A házban két szolga is lébecol, mindkettő férfi. Az ő nevüket viszont örök homály fedi, Karasu ugyanis inkább a hatalmas házra koncentrált amikor a nevek szóba kerültek. Máshol volt akkor is amikor az illemről tanultak, de ez lényegtelen. 

Kenji leülteti a fiút egy asztalhoz, a lányokat felküldi a szobájukba, így hármasban maradnak ha a szolgákat nem számoljuk. De számoljuk csak, ugyanis Karasu is szolga, mégpedig a Mizukage szolgája. Úgyhogy öten vannak a szobában. Öten? Ja öten. 


Kenji, miközben teát tölt a vendégüknek, elmondja, hogy hallottak Dango-ról, és van okuk félni, ugyanis ők is rendelkeznek Kekkei Genkai-al. Karasu ezt olyan higgadtsággal veszi tudomásul, hogy még a maszkját is elfelejti levenni, és azon keresztül próbál meg teát inni. Persze aztán észbe kap, és igyekszik nem máshol járni gondolatban. 
-Nem tudjátok mennyire erős ez a Dango? Ölt már meg bárkit, aki Kekkei Genkai-al rendelkezett? Illetve érdekelne, hogy körülbelül mennyi embert toborzott mostanáig, és hol bujkálnak? A toborzott emberek is shinobik, vagy egyszerű harcosok? Találkoztatok már vele? Voltak fenyegetések esetleg? 
Kenji szemébe félelem költözik, az asszonyon is látható, hogy nyugtalan. Ezek az emberek félnek, ami furcsa, mert bár az ellenség számbeli fölényben van, mégis...egy kekkei genkai képesség általában nagyon erős. Mégis mi lelhette őket? Karasu nem tudja hová tenni ezt a viselkedést. Egyre inkább eluralkodik rajta a tudat, hogy itt valami nem stimmel. Ezzel együtt pedig azt is fejébe veszi, hogy itt fog megdögleni... 


//Bocsi a végére kicsit elfáradtam agyilag, azért a sok gagyi poén.// 
avatar
Nishikawa Karasu
Játékos

Taijutsu Pontok : 53

Tartózkodási hely : Mei-sama oldalán


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 327

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Terumi Mei on Csüt. Aug. 03 2017, 17:25

// Álnézést a késelésért. //


Nem tudod pontosan, hogy melyiket hidd el a sok közül: Iwarai meghalt? Kórházban van? Még harcol? Bármelyik is legyen, nem láttál eleget ahhoz a képességeiből, hogy tudd, életben van e még, vagy az is lehet, hogy pont eleget láttál ahhoz, hogy magadban eltemesd. Nem mintha izgatna. Egy révészhez sétálsz, vagy legalábbis mindegy, csak legyen a közelben egy hajós, aki ebben a vészterhes időben hajlandó arra, hogy átvigyen a szigetre. Sikerül is találnod egyet, bár az aligha akar engedelmeskedni, csak akkor, miután már nem csak görbe bottal, hanem görbe orral kell tovább folytatnia majd élete hátralévő részét... hacsak nem hal meg a háborúban.
A szigetre érve egy lánykát találsz, akitől sikerül útbaigazítást kérni, és itt vált számodra bizonyossá, hogy a Takashi nevezetű emberekkel nem szabad szóba elegyedni, mert mindegyik bunkó. Persze lehet, hogy nem minden Takashi... az is lehet bunkó, aki nem Takashi. Szerencsére Yumiból nem ököllel kellett kiszedni az információt, s ő valamivel vidámabbnak is tűnt a többi embernél. Lehetséges, hogy csak a háború teszi próbára az idegeiket, míg ez a nő akkor is a földeken dolgozik, ha törik, ha szakad. Végtére is ki az, aki a háború alatt úgy tud dolgozni, mintha nem történne semmi?
- Négyen vannak, ha a családfő nem dobta fel a talpát azóta, plusz a szolgálóik... azok is kevesen maradtak, mert félelmükben elmentek. Akik maradtak, azok csakis a pénzért teszik, bár ha jól tudom, eléggé megsínylették a háborús időben. Belekeveredtek valami bandaügybe, akiknek szintén védelmi pénzt kell fizetniük. Ha keveslik, akkor elvisznek valakit. Azt hiszem, az idősebbik lányukat fogva tartják - ennyit tudott csak mondani. A hallottakon kicsit elgondolkodol: mégis miért kéne védelmi pénzt fizetni a háborúban? Hiszen az egyetlen gondjuk csak a háború lehet, azért nem kell senkinek sem fizetni, mert attól senki sem védhet meg. A másik persze az említett dezertőr, akinél az idősebbik lány is lehet.
Nem sok információ, mindenesetre tovább indulsz az említett helyre, hátha ott többet tudsz meg... elvégre ki tudna többet, ha nem maga a Higashi család.


A birtok fala erősnek és masszívnak tűnt, és mintha nem is olyan régen lett volna megerősítve. Azonban ez a shinobikat aligha tudja távol tartani, így nem is érted, mire ez a védelem, ha már úgyis mindegy. A lányok talán megijedhettek, ami nem csoda, hiszen alig voltak öt-hat évesek, még egy felnőtt nő is megijedne, ha meglátna téged közeledni. Azonban mielőtt "megerőszakolósdis" sikolyba torkollna a dolog, megjelenik az apa és az anya, majd amikor tisztázódik a helyzet, beinvitálnak. A lányokat a szobájukba küldik, hiszen most olyan dolgokról lesz szó, amiről talán jobb, ha nem tudnak.
- Dangóval közvetlenül sosem találkozni. A nagyfőnököknél ez úgy szokás, hogy vezetik a csapatokat, de csakis a háttérből. Kiadja a feladatot, megjelenik pár embere és elvégzik. Mondhatjuk azt is, hogy az árnyakban megbújik és ott szövögeti a hálóját. Régebben jófiú volt, de valamiért bekattant. Úgy hallottam, a családja is rendelkezett Kekkei Genkai-jal, amit viszont nem viselt jól, történt valami, ami pedig ahhoz vezette, hogy lemészárolta őket, végül mindenkit, aki rendelkezik ilyen képességekkel. Számokat nem tudok mondani. Azt sem tudom, hányan lehetnek, mindig mások jelennek meg. Régebben a nagyobbik lányom és Dango... nos, találkoztak, akkor még persze Dango nem tudott arról, hogy kik voltak a felmenőink. Hai, a nagyobbik lányunk miatt Dango védelmet ajánlott, de amikor megtudta, hogy kik vagyunk, elrabolta őt. A katonái mai napig visszajárnak a védelmi pénzért. Elmondják, hogy csak azért nem vagyunk még halottak, mert Hai a markaiban tartja Dangót, amennyire csak tudja. De szeretnénk visszakapni a lányunkat... - Kenji beszámolója után a felesége belekapaszkodik a karjaiba, ő pedig simogatásokkal nyugtatgatja.
- Nem tudjuk, meddig tud még hatni az elméjére, él e még egyáltalán. Az egész környék fél tőle és az embereitől, hiszen nem csak mi vagyunk ebben a helyzetben, mindenki életével fenyegetőzik, ha nem kapja meg, amit akar. És nem tudjuk, mit akar... - úgy tűnik, hogy Dango nem tette szóvá követeléseit, és ezt sajnos az itteniek is megsínylik. De biztosan valami olyat akar, ami a Higashi család birtokában van, amiről persze ők semmit sem tudnak.
- Valahol a hegyekben van a búvóhelyük, mélyen a hegy belsejében... - teszi még hozzá, majd biccent az egyik szolgának. Ha már nincs több kérdésed, akkora szolga felvezet a szobádba, ahol elmélkedhetsz azon, hogy mi legyen a következő lépésed. Kutakodsz esetleg a házban, amikor mindenki alszik, hátha találsz valamit? Vagy elindulsz egymagad a hegy felé, hogy felmérd a helyzetet? 

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Nishikawa Karasu on Pént. Aug. 04 2017, 19:52

//Kdeves Mizukga, nincsen semmi baj, amíg van sör!//

Nos, Yumi másról beszélt mint Kenji, de ez érthető. Akik nincsenek benne, nem tudhatják. Ettől függetlenül Karasu mindkét verziót megjegyzi, hátha valami összefüggést, vagy épp gyanús dolgot fedez fel. 
-Egyetlen kérdésem volna még...ha nem vagyok túl indiszkrét. Mi az Önök képessége? 
A válasz után a fiú még megissza a teát, majd hagyja, hogy felkísérjék a szobájába. A ház nem tetszik neki, nem igazán szereti az effajta dolgokat. Elkölteni egy rakat pénzt azért, hogy  hirdessük gazdagságunkat, miközben a földeken nekünk dolgoznak az emberek. Legalább egy kicsit szétoszthatnának köztük. Na meg persze felesleges is. Függetlenül mindentől, Karasu elég...előítéletes a gazdagokkal szemben. Ezek az emberek felsőbbrendűnek képzelik magukat csak azért mert gazdagok. Ez hihetetlen, és dühítő számára, nem is igazán van ínyére a helyzet. Azonban tudja, hogy kinek az érdekeit szolgálja ezzel a küldetéssel, úgyhogy nem áll neki nyafogni. Pedig ha rákezdene... Nem tudja őket megérteni, a negatív tapasztalatok pedig csak hozzájárultak ahhoz, hogy a fiú eltávolodjon tőlük. A kényes hölgyek akik kinevetik mert még csak genin: "Biztos azért maradt a faluban mert olyan gyenge, hogy még a frontra sem küldhetik ki. Ott pedig mindenkire szükség van. Még jó, hogy nem ő véd meg minket." 
Vagy: "Ugyan már, normális lány?  Maximum sikátorokban keresgélhet a patkányok közt. Kinek kéne egy ilyen halálmadár?" 


Karasut nem érintették mélyen ezek a sérelmek, azonban tisztes távolságot tart az ilyen emberektől. Nem biztos, hogy segítene egy gazdag bajba jutott hölgyön. Aztán hallgathatná a negédes szavait, és áradozásait. Jönne a "nem is gondoltam volna, hogy ilyen udvarias/segítőkész/jó modorú/kedves/aranyos stb vagy (hisz még pénzed sincs)." Na látod, épp ez itt a baj. 
A szobája...hát nagyobb mint otthon az biztos. Ismét hatalmába keríti az érzés, hogy mindez felesleges. Mégis kinek kell ekkora szoba? Miért? Hiába a nagy tükör, amiben a ronda fejét látja, hiába a hatalmas ablak, ami az erkélyre néz, és hiába az ágy amin rajta kívül elfér egy egész hárem.
Mondjuk ez nem hátrány


Miért lenne szüksége erre bárkinek is? Aludni, wc-zni, és enni lehet úgy is, hogy nem magadat látod közben egy tükörben, nem egy hatalmas ágyon fekszel, és nincs erkélyed ahonnan lesz.rhatsz.
 Vagy az nem arra van? 
A nap hátralévő részét Karasu elmélkedéssel tölti. Az egyik szolga egy alkalommal bejön, hogy megtudja: -Kér e valamit az ifiúr?
Az ifiúr az ágyon fekszik, kezei a feje alatt összekulcsolva, és a plafont bámulja. A szolgáló nem lepi meg, hallotta a lépteit. Nem csoda, úgy kopognak azok a cipők a padlón mintha bebocsátást akarnának nyerni a pokolba. 
~Vajon mit tesz ha nem válaszolok? Vagy ha nekirontok egy tőrrel, és azt mondom, nem kérek semmit? Vagy ha..áh lényegtelen. Várj mi?~
-Hogy mondod? Ifiúr? 
Erre felül, és tágra nyílt szemekkel néz a szolgálóra. 
-Bo-bocsásson meg, én...nem tudom a rangját.
-A rangom? 
A férfi mély meghajlás közepette kér ismét elnézést.
-Hát...talán a halálmadár lenne a legmegfelelőbb. Legutóbb így hívott egy előkelő asszonyság. 
Karasu a fejét vakarja kínjában. 
-Hát ha tudnál adni pár ezer ryo-t azt megköszönném. Amúgy nincs szükségem semmire. 
-De...nem is vacsorázott....a...
-A halálmadár nem eszik ételt. Csak lelkeket nem tudta? Ételt csak a gazdagok esznek. A szegényeknek jó a rizs meg a krumpli amit megtermelnek. Szigorúan kis adagokban, nehogy túlegyék magukat.
A szolgáló láthatóan bolondnak nézi a fiút, ezen tevékenysége után azonban meghajol, és szó nélkül elmegy. 
-Megijedt, hogy megeszem a lelkét. Mondjuk éhes vagyok az biztos. 


Vacsora után a család hamarosan lefekszik, elvégre jó dolgukban mást nem tudnak csinálni. Karasu egész délután azon agyalt, hogy vajon mi lehet a háttérben, mit akar Dango? Most jut eszébe először, hogy egyedük van. Senkire sem számíthat magán kívül, és mindent neki kell megoldania. Bár később rájön, hogy ez az érzés ismerős számára. Úgy dönt nem bízik meg a megbízójában, és kutatásba kezd a ház körül. Elvégre őrök nincsenek, csak a két szolga, és a családtagok buktathatják le. Ekkora házban hat embernek kéne megtalálnia egyetlen egyet, aki ráadásul shinobi. Nem is akármilyen. 
-Muon Satsujin no jutsu! 
Végre otthonos terepen mozog, épp ezért úgy dönt ideje mindent beleadni. Nem mintha az előző küldetésben nem ezt tette volna, azonban az más helyzet volt. Itt szinte már élvezi amit csinál. Kémkedni a megbízója után...
Ám, mindenek előtt lemegy a konyhába, és megvacsorázik. Reméli, hogy ezen a téren sem kell csalódnia a gazdagokban. A vacsorát azért igyekszik úgy elfogyasztani, hogy senki se vegye észre, nem szeretne félig alvó emberek mellett kotorászni. Számára az a jó ha mindenki mélyen alszik a rákba.
Először a földszinten néz körül, ugyanis ott csak két embert tud felkelteni egy esetleges zajongással. Na meg persze mert ott vacsorázott meg. A szolgák kissé gyanúsak neki. Rendben van, hogy kell a pénz, de ez még az életüknél is fontosabb? Kérdi ezt egy shinobi aki szó nélkül vágná fel a hasát ha a Mizukage ezt mondaná neki. És még pénzt se kapna érte. Lapozzunk. 


A lehető legóvatosabban jár el, minden tudását beveti, főleg akkor amikor a második emeletet kutatja át. Igyekszik mindenhova benézni ami nem jár zajjal, a lélegzetét is visszatartja, egészen addig míg meg nem fullad. Utána már nem lesz rá szükség, mivel nem fog lélegezni. Ha észreveszik, akkor csak annyit mond, hogy eltévedt ebben a nagy házban, ugyanis azt, hogy a mosdó merre van, senki sem mutatta meg neki. Mondjuk a fiókban nem valószínű, hogy megtalálja, de hé, sose lehet tudni!
Lebukás után azonban abbahagyja a keresést, és ha sikeresen visszatalál a szobájába, akkor hagy egy üzenetet, miszerint elindult megkeresni Dangot. 


Függetlenül attól, hogy talál bármi gyanúsat, elindul, hogy feltérképezze Dango búvóhelyét, és ha kell, kifaggassa a vezért arról, hogy mégis mi a rákra van szüksége. Neki nincsenek szolgálói akik megkérdezik. Mi van ha szolgálóra van szüksége? Á, és irigykedik a Higashi családra a szolgálók miatt. 
Természetesen a feltérképezés közben, ha lehet még óvatosabb. Ráér, de azért a napfelkeltét nem szeretné megvárni. Ha Dango emberei észreveszik, igyekszik kereket oldani, vagy ha a helyzet úgy hozza, harcba száll. 
avatar
Nishikawa Karasu
Játékos

Taijutsu Pontok : 53

Tartózkodási hely : Mei-sama oldalán


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 327

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Terumi Mei on Hétf. Aug. 14 2017, 16:10

- A családunkban évtizedek óta nem bukkant fel vérvonalképesség, de felmenőink a Forrás kekkei genkai-jal rendelkeztek - válaszolta. Ha az emlékeid nem csalnak, és kémiában is jó vagy, akkor biztosan tudod, hogy a Forráshoz a víz és tűz elem szükségeltetik... amiről eddig talán azt hitted, hogy e kettő kombinációja még csak nem is jöhet szóba, elvégre egymás ellentétei. Nos, ha a muksó azt mondja, hogy ők nem tapasztaltak maguknál ilyet, akkor nincs mit tenni, de úgy tűnik, hogy Dango akkor is ragaszkodik az elveihez, miszerint minden Kekkei Genkai-jal rendelkezőt lemészárol, vagy bárkit, akinek köze van hozzá. A család csak leszármazottja lehet valakinek, még csak nem is tudnak arról, hogy valaha lett volna ilyen képességük az utóbbi években, teljesen ártatlanok, mégis célkeresztté váltak.
Közben sérelmeidre gondolsz, amit senki sem lát, s mint tudjuk, néma gyereknek anyja sem érti a szavát, ezért mivel nem tudnak azokról, és talán soha nem is fognak tudni, azok ott maradnak bent... hacsak egyszer nem gondolsz arra, hogy valakivel szívesen megosztanád, de aligha találnál értelmes embert, plusz mindenkinek megvannak a maga gondjai, ezért csak azt hallgatnád, hogy "de én, de én".
Az inast készségesen utasítod el, hogy márpedig te nem vagy éhes - de különben érzed, hogy az éhséged most olyan nagy, hogy legszívesebben magát az inast is felfalnád, de oda még nem jutott el a halálmadár, hogy dögkeselyűhöz méltó életet éljen, amúgy is furcsa lehet az emberhús, és nem vagy kannibál. Még. Remélhetőleg soha nem is leszel az.
A nemesség és gazdagok iránti ellenszenved most már egyértelművé vált, de ha belegondolsz, biztosan te magad is örülnél annak, ha ilyen pompában nőttél volna fel. Vagy mi a helyzet azokkal, akik ebben nőttek fel, de soha az életben nem kívántak mást egy ágynál és asztalnál, azonban mégsem menekülhetnek a sorsuk elől? Léteznek hát a szellemi és fizikai gazdagok; azok, akik így is boldogok, vagy akiket nem boldogít a pénz; azok, akik annak születtek, és azok, akik verejtékkel keresték meg, amijük most van; akik csak azért lettek gazdagok, hogy jól éljenek, s akik azért, hogy másikat segítsenek. Nincs ebben semmi baj. Nem mi választjuk a pénzt, a pénz választ minket. Sajnos a jó embereknek sosem jut ki belőle, mert a pénz a rossz embereket választja. Márpedig az is igaz, hogy a gazdag emberek gyermekei idegesítő arcokká és elkényeztetett seggfejekké nőtték ki magukat, akik sosem fogják megtanulni, milyen küzdeni valamiért, milyen lehet a sikerélmény, nincsenek céljaid. De úgy tartják, csak a magányosok akarnak gazdagok lenni, elvégre egy magányos ember boldogtalan. Aki családos ember, szeretetet kap, az már régen gazdag és bőven elég neki ennyi.
A hűtőt sikeresen megdézsmáltad anélkül, hogy bárki is észrevett volna - hát persze, hiszen az inasok nem shinobik és éjjel biztos nem is a hűtőt fogják őrizni, ha egyáltalán őriznek valamit, a család maga pedig úgy említette, hogy nem rendelkeznek különleges képességekkel. Azonban a kislányokról semmit sem tudsz! Ahogy a felnőttről sem, aki most éppen Dango társaságát élvezi valahol a hegyekben a barlangjukban. A fiókokban sajnos semmit sem találsz, már ha a tekercsekben található teareceptek semminek mondhatóak, az is lehet, rossz helyen kerestél. De úgy döntöttél, ideje bevetned magad. A halálmadár vadászik. A halálmadár rejteke a sötét, a hegyekben otthonodra lelhetsz, a halálmadarak ott tanyáznak, szóval talán könnyebb lehet ott mozogni.
[xxx]


A hegyekbe vezető ösvény már kitaposott, csak a lépcsőket kell követned. Ki gondolná, hogy Dango rejtekhelyéhez lépcsők vezetnek? Nyilván ő maga is gondolt arra, hogy valahol le kell majd jönnie, és a hülye embereinek pedig szüksége van egy biztos pontra, ahol megrekeszthetik a lábukat a könnyebb utazás érdekében. Ahogy felérsz, nem is olyan magasra, már meg is látod a barlang bejáratát, amit azonban sűrű növényzet takar el a kíváncsi szemek elől, no meg biztosan a hegyi szelektől is véd, de inkább az volt a célja a fránya növényzetnek, hogy aki erre jár, az ne kapjon tiszta belátást a barlang szájába. Agytekervényeid pörögnek, hogy mégis mit kellene tenned, hiszen nem tudod, hányan tanyáznak odabent. Információid szerint, legalábbis a család információja szerint mindig más járőrözik a falvakban és mindig más mennyiségben, de ha nagyon saccolnod kéne, akkor maximum tíz főre teszed a számukat, hiszen legalább ennyi emberre lehet szükségük, ha rettentőek akarnak lenni. Főleg, ha egy kekkei genkai-os fickóval van dolguk. Ami pedig szintén azt jelenti, hogy odabent mindig lehetnek bent stabilan legalább tízen. A családfő azt mondta, hogy legtöbbjük shinobi, de jelen lehetnek civilek is, ez azt jelenti, hogy 50-50 százalék az esély arra, hogy értenek a harcokhoz. Ez azt is jelenti, hogy C szinttől B, esetleg A szintig terjedhet az emberek erőssége, de ha jól akarjuk behatárolni, mindig a főnök, a vezér a legerősebb, hogy megtartsa a tekintélyét. Aki nála erősebb, az sosem éli túl a másnapot. Nem tudod eldönteni, hogy ez kedvező e vagy sem. Ki számára?
Mindenesetre amikor megiramodnál, hogy te most itt bemész és mindenkit lemészárolsz álmában, egy kéz ragadja meg a kabátod szélét, és megrántja azt kétszer.
- A bácsi miért nem alszik? - nagy meglepetésedre az egyik kislány az, a kisebbik, Aneko, aki még a késő délután folyamán sikongatott, amikor meglátott és betörőnek hitt, most pedig eddig követett volna téged csak azért, hogy megkérdezze, mégis miért nem vagy a helyeden? Biztos nem az volt a szándéka, azonban csipás szemekkel néz rád, megtörölgeti azt, majd újabb kérdésre nyitja száját.
- A nővéremért tetszik jönni a bácsi? Mert akkor én is megyek! - hoppá, az nem volt a tervben, hogy egy kislány bébiszittere is leszel, bár úgy tűnik, akármit mondanál neki, nem hajlandó visszavonni felajánlását, miszerint veled tart. Ugyanis azt sem tudhatod, mire lehet képes ez a kislány, bár nem sokat mutatott neked a képességeiből. Az is lehet, hogy csak egy egyszerű leány, aki másra sem jó, csak hogy idegesítse a szüleit egy újabb baba megvásárlása miatt.
Veszekedhetsz vele, mondhatod neki, hogy tűnjön el, hajthatatlan marad, és egyébként sincs sok időd, elvégre máris látod, ahogy a barlangból egy ürge lép elő. Megáll nektek háttal és a területet kémleli. Itt az idő akcióba lendülni. Hogy végzel e vele, az a te döntésed, hogy információkat húzol ki, az is.

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Nishikawa Karasu on Szomb. Aug. 19 2017, 15:53

//Kdeves Mizukga//


A rejtekhely felé vezető út elég hosszú, így Karasunak van ideje elmélkedni. Eszébe jut, hogy a forrás elemet Mei is képes használni. Ez mindenképpen érdekes, épp ezért  úgy dönt, hogy rákérdez a családfőnél, hátha van valamiféle kapcsolat. Még mindig az az érzése, hogy sötétben tapogatózik, és úgy hiszi a család nem mondott el mindent. Míg ezen rágódik, eljut a rejtekhelyhez. Roppant mód, szinte már nevetségesen óvatos. A barlang szájától nagyjából tizenöt méterre áll meg, és rejtőzik egy szikla mögé. A szikla elég nagy ahhoz, hogy két embert is kitakarjon, még akkor is ha azok felállnak. Leül, ellenőrzi felszerelését, majd összefogja a haját, és megindul, hogy megkezdje az akciót. Azonban megtorpan. Érzi, hogy valaki van mögötte. Mielőtt megfordulhatna, az a valaki megrántja a ruháját. Karasu azonnal reagál, aminek a vége az, hogy majdnem eltöri a kislány kezét. Szerencsére időben érzékeli, hogy a kar amit fog, nem elég vastag ahhoz, hogy felnőtt emberé legyen. Amikor megpillantja a kislányt, ledöbben. Aneko hajthatatlannak tűnik, és roppant mód idegesíti Karasut. Már most. 
-A rohadt...életbe.  
A fiú először altatófogáson gondolkodik, az viszont túl sokáig tart, és nem könnyű kivitelezni. Ráadásul egy ilyen fiatal kislánynál megtalálni a nyaki verőér megfelelő pontját, nem egy leányálom. Főleg nem a kislánynak. 
Aztán a leütés jut eszébe, azonban ha ez a kis hisztikirálynő elmeséli a szüleinek a dolgot, abból baj lesz. Ráadásul komoly sérülést sem akar okozni, így elveti a dolgot.
Lépteket hall. Hátratekint, miközben befogja a kislány száját, nehogy epét kezdjen okádni így hirtelen. 
Egy -vélhetően- őr jön ki a barlangból, és tökéletes pozíciót vesz fel ahhoz, hogy megorvgyilkoltassa magát. Karasunak azonban más terve van. A kislányt csendre inti, illetve jelzi, hogy maradjon a helyén. Nyomatékosításra a kardját használja, amit egy fél pillanatra kihúz a hüvelyéből úgy, hogy a holdfénynél Aneko tisztán láthassa benne a csipás arcát. A már jól bevált Muon Satsujin no jutsut használja, hogy közel férkőzzön a fickóhoz. Út közben egy kunaitőrt húz elő, amire chakrafonalat rögzít. Ez a Soushuuha, amit még az első küldetése előtt tanult. Nagyjából öt méterre van az illetőtől, annak háta mögött. Egy fél pillantást vet Aneko-ra, majd a kunaitőrt a fickó felé mozgatja. A fonál a bal kezének mutatóujján helyezkedik el, jobb kezében egy másik tőr van, amit akkor vet be ha bárki megzavarja, vagy a fickó hirtelen megfordulna. Ez esetben egy sunshin no jutsut alkalmazva, ellenfele elé ugrik és hasonló mód hallgattatja el, mint Aneko-t. Azaz befogja a száját. A különbség itt annyi, hogy közben a tőrt is a nyakának szegezi.
Ha a fickó nem fordul meg, akkor a kunaitőrt úgy mozgatja, hogy az minél közelebb legyen a férfi nyakához, ergo ne láthassa meg. Terve az, hogy a chakrafonalat az illető nyaka köré tekerje, majd a tőrt gyakorlatilag saját maga felé irányítva húzza meg azt. A férfi ettől remélhetőleg fuldokolni kezd, majd elájul. Most nem cél a gyilkolás, sokkal inkább kivallatná az ipsét, elvégre értékes információi lehetnek. Ha sikerül a terve, a fickót a kő mögé vonszolja, és megpróbálja kihallgatni. Ugyanazzal a chakrafonállal próbálja meg mozgásképtelenné tenni a férfit úgy, hogy lekötözi. Persze semmi bonyolultra nem kell gondolni. Érdekli az ellenség száma, Dango kiléte, és célja, valamint a bent lévők erőssége, és az esetleges csapdák is. Valamint érdeklődik a lány, és annak családja felől. 
avatar
Nishikawa Karasu
Játékos

Taijutsu Pontok : 53

Tartózkodási hely : Mei-sama oldalán


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 327

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Yokkyuu sziget

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

6 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.