Kumogakure Utcái

8 / 9 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Miuri Hitomi on Szomb. Ápr. 30 2016, 00:59

Bár próbáltam a lehető leghidegebben, elutasítóbban beszélni vele, Daisuke arcán mégis egy meglehetősen irritáló mosoly jelent meg. Nem tudom, hogy pontosan mi okozhatta, de legalább ő boldog. Hidekit láthatóan hozzám hasonlóan nem nagyon izgatta az egész helyzet. A sensei fél intézett kérdésemre, azonban közel sem azt a választ kaptam, mint amire számítottam. Reméltem, hogy lesz valami küldetésünk, feladatunk erre azzal jön, hogy kérdéseket tegyünk fel egymásnak. Nagy erőfeszítéseket kellett tennem, hogy ne forduljak ott helyben sarkon és hagyjam el a helyet. Nem vetett volna rám túl jó fényt, ha így teszek, azonban azt már nem tudtam megállítani, hogy megjegyzést tegyek rá.
- Kérdéseket? Ez most csak valami vicc ugye? Nekem azt mondták, hogy egy csapatba osztanak be, nem pedig csoportterápiás kezelésen kell részt vennem. Elég nekem heti egyszer terapeutához járnom.
Végül sikerül egy kicsit lenyugodnom és hagytam, hogy folytassa. Jön a bemutatkozás. Személy szerint ez lenne az a rész, amit leginkább kihagynék, de aligha van bármi beleszólásom a dologba. Inkább megpróbálom eltűrni a dolgot és minél gyorsabban túlesni rajta. Először Hideki kapta meg a szót. Láthatóan ő se túlzottan bőbeszédű, így hamar lerendezte. Igazából azon kívül nem mondott mást magáról, hogy kenjutsu használó, illetve, hogy a másik fiú az unokatestvére. Egy kis várakozás után Daisuke kapta magához a szót. A világ jobban járt volna, ha inkább meg se szólalt volna. Az elmondott történetei nagyrészt teljesen feleslegesek, vagy szimplán csak hülyeségek voltak. Egyre jobban késztetést éreztem, hogy megüssem, azonban ezt az ingert inkább visszafogtam. Nem akartam az első nap problémába keveredni, mert összeverem az egyik csapattársamat. Végül nekem is lehetőségem adódott, hogy valami bemutatkozó szöveget mondhassak. Sose voltam jó az ilyenbe, így igyekeztem valami használható dolgot összekaparni magamról.
- Nekem sincs sok mondanivalóm igazából. Nem szeretem a felesleges cseverészést, illetve az idióta embereket - néztem Daisukéra. - Fájdalmasan őszinte vagyok, ami miatt az emberek nem szeretnek a közelembe lenni, ami nem is gond, mert így legalább minimális szinten tarthatóm az szociális interakciókat.
Amit akartam azt elmondtam. Ennél többet nem hiszem, hogy hirtelen tudniuk kell rólam. Igazából shinobiként sokkal fontosabbnak tartom, hogy olyan információk tudatában legyünk inkább, hogy ki mibe jó, esetleg milyen technikákat ismer. Ránézek a senseire ezzel jelezve, hogy visszaadnám neki a szót és folytathatja ezt a meglehetősen felesleges beszélgetést.
avatar
Miuri Hitomi
Játékos

Taijutsu Pontok : 15


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 185

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Terumi Mei on Csüt. Május 19 2016, 15:21

/Várakozásért +5 chakra!/


- Terapeutához kell járnod? - néz rád nagy szemekkel Daisuke, miközben pislog a pilláival. Azt már nem kérdezi meg, hogy miért, mert Hideki nevetésben tör ki. Nem a terapeutás megjegyzéseden, hanem azért, mert csoportterápiának gondolod ezt az egészet. A sensei persze semmitmondó arccal, közönyösen nézett az irányába, hogy vagy most befejezi, vagy kap egy tockost.
Vesz egy mély lélegzetet, hogy megeméssze a hallottakat, miszerint nem szereted a társalgást, ezek szerint az emberek társaságát sem.
- Jó. Nem kell hatalmas kérdésekre számítani, csupán meg szeretném ismerni a társaságot - jegyzi meg, bár a srácokat már ismeri, ennek ellenére szeretné, ha ők is mondanának magukról valamit, éppen azért, hogy te is tudj róluk pár dolgot.
- Mennyire tudtok csapatban dolgozni? Nem muszáj most a trióra gondolni - úgy érti, nem szükséges erre a hármasra gondolni, elég, ha csak a csapatra gondoltok, mindegy, hogy kivel.
- Én biztosan! Nem lennék senki terhére, Hide is bízhat bennem! Megvédem a hátsóját - oldalba böki unokatestvérét.
- A te hátsódat kellene inkább védeni, a legutóbb is majdnem felrobbantottad magad a tűzijátékkal...
- De hát születésnapom volt! Csak egyszer van egy évben! - háborodik fel Daisuke. Hideki csak bólogat, arckifejezésében a "persze, persze" szavak lapulnak meg. A sensei Hidekire néz, hogy választ kapjon.
- Elvégzem a feladatot és megyek utamra - feleli hidegen. Különben nem olyan, mint amilyennek mutatja magát. A zord beszéd és külső igenis egy meleg szívet rejt magában, de ezzel próbálja titkolni, ami az álarc mögött van.
A sensei megvárja a te válaszod, aztán feláll.
- Remélem, készen álltok a küldetésre. Előbb egy kicsit meg akartalak ismerni, Hitomi, nekem nem elég, ha a papírok beszámolnak rólad, a saját szememmel akarom látni - mondja teljesen komolyan. A viselkedésedből már megállapította, hogy mire kell számítania, és ezek a válaszok bőven elég volt neki ahhoz, hogy tudja, hogyan álljon hozzád a későbbiekben.
- A közeli faluban egy rablóbanda portyázik. A lakosok arra panaszkodnak, hogy szinte minden értékükből kifosztják őket. A feladatunk az, hogy élve vagy holtan elfogjuk őket, de legalább egy tagjuk életben maradjon a kihallgatások miatt - ecseteli. Leporolja magát, majd megindul előre, vissza az utcákra, ahol bevár mindenkit. A fiúk most nem szólnak semmit, csak némán bólintanak. Eljött végre a kaland ideje!

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell (fagyasztott)
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Miuri Hitomi on Pént. Május 20 2016, 18:33

Hidekinek láthatóan nagyon tetszett az amit mondtam, mivel kicsit felkacagott azon a részen, mikor csoportterápiának neveztem ezt a beszélgetős marhaságot. Daisuke, pedig inkább a terapeutához való járáson akadt fent. Természetesen ez nem azért szükséges, mert őrült vagyok, ha így lenne, akkor nem lehetnék shinobi se. Mivel életem első idejét a civilizáción kívül töltöttem, így az ide való beilleszkedést segítik ezek a foglalkozások, bár elvileg nem próbálkozok elég keményen. Nem tudom, miért mondja ez? Lehet mert nem is olyan rég kivertem egy fickó fogait, mikor sértő megjegyzéseket tett rám. Mindenesetre nem volt kedvem ezt elmagyarázni nekik, semmi közük az egészhez. A sensei a papírok alapján tudja, hogy mi a helyzet velem a többi nem számít. A sensei újabb kérdést tett fel, ezúttal a csapatmunkával kapcsolatban. Ezután a két rokon kis szócsatája kezdődött. Nagyszerű, kívánni se kívánhattam volna jobbat... Végül rám kerül a sor.
- Ha szükséges tudok csapatba dolgozni. Nem ez az első csapatom és teljesítettem már komolyabb küldetést is. Azonban nem szeretem ha az utamba állnak. Meg tudom állni a harcban a helyemet, ugyanakkor nem ígérem, hogy ilyenkor képes leszek az őrült módjára közém és ellenfelem közé szaladó társamra is. Tehát jobb nem útban lenni.
Tekintetemet újra Daisukera szegezem, mivel belőle nézem ki leginkább, hogy képes lenne ilyen marhaságot csinálni. Eddig látottak alapján nem csak egy hatalmas idióta, de meggondolatlan és szeret a középpontba lenni. Lehető legrosszabb kombináció, főleg egy harc alatt. A sensei végül beavatott minket a mostani küldetés részleteibe. Érdekes, hogy kapásból ilyet adni egy genin csapatnak, aki még csak most alakult, azonban nem vitatkozom. Sőt még örülök is, hogy így alakult. Rég volt már, hogy igazából harcolhattam. Éreztem, ahogy az izgalomtól elkezdett forrni a vér az ereimbe. Akaratlanul is elmosolyodtam és megnyaltam a számat, mikor a harcra gondoltam. Alig várom, hogy megérkezzünk. Láthatóan eléggé szabad kezet kapunk, hisz mindössze egy embernek kell túlélnie az összecsapást. Tehát nyugodtan küzdhetek mindennel amim van és nem kell visszafognom magamat. Na jó, lehet egy kicsit kéne, mert magamat ismerve lehet egy kicsit elszállna velem a ló, de ezen még ráérek aggódni később.
avatar
Miuri Hitomi
Játékos

Taijutsu Pontok : 15


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 185

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Terumi Mei on Szer. Jún. 15 2016, 22:19

/Szóval, megint késtem, +5 Ch!/


Dai sűrűn pislogva néz rád, mert nem tudja eldönteni, hogy mi az a rossz, amit tett ebben a pillanatban. Valószínűleg nem veszi észre magát, hogy alapvetően az már egy zavaró tényező, ha csak itt tartózkodik és jelen van a beszélgetésben. Amikor rátekintesz, Hideki is ránéz ferde szemekkel, mert tudja, hogy pontosan mire gondolsz. Dai védekezően felemeli két kezét és ehhez megfelelő arcot társít, hogy ő ugyan nem lesz útban, ne gondoljanak róla ilyen lehetetleneket. Persze visszagondolva a közös és egyéni küldetésekre, nem volt még olyan pillanat, hogy ne ügyetlenkedett el volna valamit, de abból sikerült mindig jól kijönniük. Ez persze a csapattól is függ. A sensei nem tudta eldönteni ebben a helyzetben, hogy ami rátok vár, az mennyire lehet vészjósló, ha egy ilyen szedett-vetett csapat állt össze, és még nem is igazán ismeritek egymást, nem tudtok csapatban dolgozni.
De arra gondol, hogy nyilván sokkal jobban összekovácsolja az embereket egy közös küldetés, és a veszély. Hagyja, hogy sodorjon titeket az ár, s csak az utolsó pillanatban lép közbe.
- Ideje indulni! - a sensei összecsapja a kezét, s jelez, hogy kövessétek, ha eddig még nem tettétek meg.
- A falu vezetősége számít ránk, így valószínűleg már előkészítették a szállásunkat. Annyit mondhatok, hogy nem lesz egyszerű a feladatunk, még ha csak ennyit is hallotok, hogy "rablóbanda". Ugyan nem sokat mond ez a szó, s hallatán nem remegtek meg, hiszen mit tud ártani egy egyszerű rablóbanda négy felkészült shinobinak, nemde? Azonban meg kell tanulnunk, hogy sose becsüljük alá az ellenséget - amíg beszél, még lassan sétál, bevárva, hogy felvegyétek vele a tempót, majd elrugaszkodik a földtől, hogy egy gyorsabb iramot diktáljon, hogy időben megérkezzetek az említett faluba.
Hideki végig csendben maradt, Daisukén viszont azt vetted észre, hogy amikor csak tudott és nem az útra figyelt, akkor téged bámult. Ha pedig ránéztél, egyáltalán nem vette a fáradságot arra, hogy elfordítsa a tekintetét, hanem rád vigyorgott, mint egy vén perverz egy ártatlan kislányra. Szerencsére nem tartozik ezekhez a körökhöz, de ennek látványára kiráz a hideg és érzed, ahogy egy csiklandozó érzés futkos végig a gerinced vonalán. Nem, egyáltalán nem jó érzés. Ennél már csak az a rosszabb, amikor valaki úgy bámulja a hátad, hogy úgy érzed, mintha elevenen meg akarnának nyúzni.
- Sensei, miért gondolja úgy, hogy nem egy egyszerű rablóbandáról van szó? - teszi fel végül menet közben a kérdését Hideki.
- Hallottam mende mondákat, de erről majd a falu vezetősége többet mesél, hiszen ők vannak most nyakig a szarban - többet nem is mondott, csakis akkor, ha az út alatt kérdezitek őt.

/ http://narutohun.niceboard.org/t821-eszaki-falvak - Következő reagot ide kérem! Már megírhatod azt, hogy megérkeztek éjszakára, s hogy a falu legnagyobb épületébe indultok, ahol várnak titeket. Bármi egyébbel kiegészítheted./

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell (fagyasztott)
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Terumi Mei on Hétf. Aug. 22 2016, 16:34

// Részeges Teng Leng - Részegen csak tengünk, lengünk //


Randi? Ott is isznak, nem de bár, didibár? Legalábbis Leng barátunkból kitelik... jobban belegondolva, talán ez az egyetlen dolog, ami kitelik tőle, ha jól megnézzük a jelenlegi helyzetet.
A kocsmában a civilek meghunyászkodva lapulnak meg az asztalok alatt, vagy a székek mögött, rettegve, hogy a nagyember kisállatkái őket is célba veszik majd. De ez a veszély nem fenyegette őket, hiszen kecses mozdulataiddal tetted el láb alól a meglepett embereket, akik életükben nem gondolták volna, hogy egy részeges fiatal kölyök ennyire keresztbe tegyen nekik. Az ugrásod sikerült, és a fránya áramszünet is, mire az óriás ide-oda kezdett el kapálózni a kezeivel, hogy megtaláljon téged, megfogja a grabancod, és azzal a lendülettel húzzon előre, hogy elterülj a földön. De ez aligha sikerült neki, mert szándékait észrevéve ugrasz le róla, várva a következő menetet. A férfiak megmarkolják még ép fegyvereiket - na nem félreérteni! -, s vicsorítanak. Talán jobb lenne, ha mind egyszerre támadnának, gondolja ki az egyik, jelezve a többinek a pillantásával, mire mindenki megindul feléd. A kör közepén állsz, de akik körbevesznek, azok nem a jó barátaid. Ahogy egyre közelebb érnek, te az utolsó pillanatban ugrasz ki, ezzel elérve, hogy ne téged, hanem egymást támadják. Az eredményt látva végül elégedett mosolyt csal arcodra, mivel a Főnök emberei egy kicsi-a-rakás módjára hempergőznek egymáson, fejük fölött csillagok cikáznak, szemük keresztbe áll.
Persze, ha körbenézel, láthatod, hogy minden szanaszét hever a kocsmában. Törött üvegek, poharak, az asztalok és székek szanaszét, összességében nagy rendetlenséget csaptál.
A sensei büszkén figyel a távolból, majd a mellette álló főnökre pillant.
- Csak vicceltem, nem történt semmi - nevetett fel, mire a pasas elkerekedett szemekkel meredt rá, hogy sikerült őt hülyére venni.
- No, gyere tanítványom! A következő időkre pedig minden alkalommal felírhatod a számlámra az italt! - lényegében sosem volt egy izomagy a férfi, csupán bizonyítani kell neki, hogy elismerje a diákokat, ahogy egykoron őt is elismerték.

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell (fagyasztott)
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Részeges Teng Leng on Hétf. Aug. 22 2016, 19:29

\\Terumi Mei - Részegen csak tengünk, lengünk //


Igen, a részeges ismét lecsapott és sikeresen végrehajtotta támadását, s miután leugrik az ideiglenesen megvakított testőrről, már nem is igen emlékszik mit csinált. Körbenézett és látta, hogy mekkora a rendetlenség, törött asztalok és székek, üres üvegek, szilánkok, amerre a szem ellát. Teng erősen koncentrál minden pislogásnál, hogy jól lássa környezetét, nagy erőfeszítés most neki az, hogy ne forogjon a föld, de végül a fejéhez kap és sóhajt egy nagyot.
- Lázzssáátok, ezs tört...hikk...ezs tört...hikk... ezs történik, ha a Te
ngnádó végigzsöpör a kozsmábbban...böööfff. - motyogta alig érthetően Teng, miközben az ellenfelei valami furmányos dolgon törték a fejüket, majd magukhoz vették még éppen maradt fegyvereiket. Hősünk is meglátott maga előtt egy kardot és lehajolt érte, azonban ez nem várt eredménnyel járt, egy galambot engedett az ég felé, na persze nem a békebeli fajtát, de mégis pironkodva emelkedett fel immáron fegyverrel a kezében.- Hoppázska...ez történik, ha tűzbe jövök...Teng zstílus: gyomorból indított ninjapor!  Erre nem számítottatok, he?! - ordította, majd kezeivel még legyezni is kezdte bélgázát ellenfelei felé. Addig, addig bohóckodott, míg elindulnak felé és elkezdték körbe venni, amit nem tudni talán azért hagyott, mert kíváncsi volt, mit találtak ki játszótársai, vagy csupán, sokáig tartott neki kitalálni, hogy most bizony valami rossz dolog van készülőben.
- De sokan lettetek hirtelen...vagy duplát látok? Na majd edzset meghadok kikérdezni, milyen virááágot szeretnek a hölgyek. - mondta alig hallhatóan, megnyalva mutatóujját, majd végigrántotta azt szemöldökein, melyeket ezután a gusztustalan momentum után egymást váltva rángatni kezdett a leányzók irányába. A testőrök ezt már nem tűrhették tovább, nekiiramodtak a részeges suhancnak, aki vett egy nagy lendületet és a magasba ugrott. A nehézfiúk erre nem számítottak, arra pláne nem, hogy a fiú ilyen magasra tud ugrani, de késő bánat, az urak egymásnak estek, Tenget pedig a mennyezet fogta meg, ki ezután egyenesen a testőrök irányába kezdett el zuhanni.
- Jájájájájájájjjjj, ez fáááááájt! - ordított ahogy ráesett az alatta lévő testőrhegyre, ezzel megpecsételve sorsukat. Mikor végre magához tért az ütés okozta sérülésből, körbenézett és diadalittasan vette tudomásul ő nyerte a fogadást, ezzel a lányok kezét, örökös ingyen piát a kocsmában és nem neki kell állnia majd az okozott károkat, arról nem is beszélve, hogy minden testrészét egyben hazaviheti.
- Na...már csak a hikk...a főnök van hátra...Mester...hikk...én támadok balról...te meg menj csak balról...vagy hikk...hű...ketten lettek hirtelen, na nem baj, elkapjuk az egyiket....hikk...a másikat meg kikérdezzük... - magyarázta feltápászkodva és elindulva mestere irányába, ki az utcára kezdte el őt terelgetni.
- Na de a
lányok...hikk...elnyertem a kezüket...formát jogálok egy randira...naaaaaaa... - morgolódott, ahogy kiértek az utcára, s bár az örökös ingyen pia hallatára felkapta a fejét, biztos még visszajön ide, hogy felvegye nyereményeit...





//Köszönöm a szabad kezet a bohóckodásra. Smile //
avatar
Részeges Teng Leng
Játékos

Taijutsu Pontok : 11

Tartózkodási hely : Ahol inni lehet...


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Terumi Mei on Pént. Aug. 26 2016, 00:46

// Az is kell néha Very Happy //


- A főnök nem nézné jó szemmel, ha rátennéd a kezed bármelyik lányára is. Sőt, megmondom neked őszintén, Leng, kukacod sem maradna, annak pedig nem örülnél. Jut eszembe, ha randizni akarsz valamelyik lánnyal, józanon talán könnyebb esélyed lenne. Tudod te, mi mindent ront el az alkohol? Tegyük fel, leszárad a tököd... fonnyadásnak ered, majd unottan mond csütörtököt... mondom én neked! - számol be a tudásáról Kakaru sensei, aki talán tapasztalhat is ilyeneket, mert úgy néz ki, mintha azok az izmok rajta nem is természetes úton kerültek volna rá, hanem különböző szereken élne - mint például szterodikon. Bár jelét nem látod szomorúságának, és eddig nem is mutatta, hogy bármelyik nő is érdekelné, inkább a harcoknak él, ezért is ismerik nevét olyan sokan.
A séta alatt bevár téged, hogyha nagyon lassan közlekednél, majd átnyújt egy palack vizet.
- Jobb lesz most, ha józanodsz egy kicsit, ugyanis fontos dolgokról fogunk ma tanulni - zsebre dugja a kezét, majd úgy halad tovább.
- A kocsmában jól teljesítettél, kíváncsi voltam a képességeidre - kicsit erősebben veregeti meg a vállad, s ha eközben iszol, akkor egy jó nagy adag vizet ki is köpsz, majd újra remegve húznád meg a vizespalack tartalmát; már amennyiben az előző felajánlásánál elfogadod, amennyiben nem iszol, szimplán éppen meg tudsz állni a két lábadon, hogy ne bukdácsolj előre.
- Viszont most jön a neheze. Először is szeretném, ha mesélnél magadról. Mindent, amit érdemlegesnek találsz. Ez ahhoz szükséges, hogy felmérjelek, aztán jöhet a nagyobb neheze. Mesélj mindarról, mit tanultál eddigi életed alatt. Mit tudsz a chakraelméletről? És hallani akarom a céljaidat is, mit szeretnél elérni, mit akarsz megtanulni. Nincs olyan, hogy semmit! Különben a lányok nem hajlonganak majd a kegyeid előtt - kacsint feléd, miközben egyre vészjóslóbban teljesedik ki előtted a kiképzőterep képe.


//Azért nem írunk a Kiképzőterepre, mert az most foglalt ^^ Jó ez itt nekünk, boldogan elszökdécselünk Very Happy //

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell (fagyasztott)
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Részeges Teng Leng on Vas. Aug. 28 2016, 17:44

Ahogy Teng és mestere kiléptek a szabadba, a fiatal részegest kicsit megviselte a hirtelen időjárás változás, a beszorult levegő után jól esett neki a levegő, de gyomrában is megmozdultak a kevert pancsok és italok, őrületes hullámokban keringőztek lassan gejzírt okozva, mely kitörni látszott.
Ujjával mestere felé mutatott, miközben az éppen az alkohol férfiasságra utaló negatív hatásairól beszélt. Ez az ujjfelmutatás szünetkésére jogosította fel Leng-et, amit ki is használt egy jókora róka szabadon engedésére a kocsma melletti bokrok között. Miközben a mester tovább folytatta saját magára értett dicséreteit, Teng úgy engedte magából kifelé az alkoholt, mintha kézzel kaparná azt kifelé.
-  Mester…az alkohol csak a jobb profilomat célzott bemutatni…azáltal csak…huh…ellenállhatatlanabb vagyoooooouuuuuaaaa. – fejezte be mondatát egy jókora kígyó elengedésével, sugárban engedte ki magából az aznapi ételek és italok keveredését.
-  Jól vagyok mostmár…asszem kiürültem…huh…kevert pancsok miatt van… - közölte Teng mesterével nemes egyszerűséggel, majd kivette annak kezéből a vizet és meghúzta a tartalmát.
Azonban ahogy az legurult a torkán, vissza is köpte még a szájában maradt italt, majd köpködni kezdett.
-  Ez mi? Víz? Meg akar mérgezni főnök? – kérdezte megrökönyödve az ifjú, majd visszaadta a jó szándékkal adott üveget Kakaru sensei-nek.
Nyugodtan sétált tovább a kiképzőtér irányába, miközben hallgatta mestere szavait, később kérdéseit, melyekre halántékát masszírozva reagált.
- Teng Leng vagyok, a jelenlegi legifjabb, bár mindenképpen a legígéretesebb tehetsége vagyok az akadémiának, ahol nemrég végeztem. A ninjutsukat utálom, csak akkor alkalmazom, ha nagyon muszáj, vagy, ha egy poén alapjait szolgálja, így fejlesztettem ki saját, nagyon ötletes és sok esetben nagy segítséget jelentő jutsumat. – magyarázta büszkén kihúzva magát, célozva ezzel a kocsmákban és akadémián hírhedté vált „Úgyis lehánylak No Jutsu használatára”.
-  A Taijutsuban élem ki leginkább magam, az izmot és lelket megterhelő kemény edzéseken érzem jól magam, az ehhez hasonlatos bunyók a mindenem, nem is kétség, én leszek a legjobb bunyós e kerek világon. – emelte magasra öklét, miközben dédelgetett álmáról regélt sensei-ének.
- Mit fogunk tanulni sensei? – kérdezte végül egyre stabilabban járva az úton. Úgy néz ki víz nélkül is  gyorsan józanodik, másnaposságnak a fáradtságon és fejfájáson kívül nincs jele, nem hiába, ez a Leng féle ivászat erőssége…a májuk regeneráló képessége.
avatar
Részeges Teng Leng
Játékos

Taijutsu Pontok : 11

Tartózkodási hely : Ahol inni lehet...


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Terumi Mei on Szomb. Szept. 03 2016, 22:29

- Persze, Leng... ez is bizonyítja, hogy beléd már csak hányni jár a lélek. Mindent adj bele! - a sensei még biztat is, hogy végül minden kijöjjön belőled, persze azért örülne neki, hogyha a beleid, a veséd és a májad a helyén maradnának.
Kevert pancsok... a sensei értetlenül rázza meg a fejét emlékeztetve magát arra, hogy ezért nem iszik össze-vissza mindenből, csakis egy fajtát! De abból is egy keveset. Nyilván neki már megártott volna, ha ő se edzi magát rá az alkoholra, mint ahogy te teszed, hiszen ez a részeges stílus titka.
- Iiiigen, minden pillanatban valami ilyesmi jár az eszemben: vajon hogyan tudnám megmérgezni Lenget? Ne legyél hülye, hülyegyerek! - bőszül fel Kakaru, majd egy barackot ad a fejedre, miután már sikerült kijózanodnod. Ezt persze be is látja, hogy nem látott még embert ennyi ital után azonnal kijózanodni. Másnaposság? Nuku? Csoda, hogy a szervezeted nem termel alkoholt, az elég kínos lenne... minden cukorfogyasztásnál átalakulna etillé, az rányomná a bélyeget az életed hátralévő részére. Nem egy vicces betegség, az tény.
- Márpedig a legtöbb alkalommal a ninjutsu az, ami megmentheti az életed, nem holmi ugrabugrálás - bár a sensei is eléggé jól teljesít a taijutsu terén, ez meg is látszik rajta, ugyanakkor rendkívüli esetekben a ninjutsu volt az, ami megmentette a haláltól... vagy éppen egy társa, amit sosem vallana be a büszkesége miatt.
- Az jó, ha már van egy álmod. Indulj is el ezen az úton és ne hagyd, hogy bárki félrevezessen - sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy az álmaik szerint éljenek. Sokan csak álmodják az életüket, mert sajnos olyan családban nőttek fel, amelyek megvetik az önmegvalósulást és a hagyományaik szerint kell élni, vagy egyszerűen csak olyan helyzetbe csöppentek bele, ami miatt megint nem tudják megvalósítani a céljaik elérését.
- Úgy hiszem, ha megtanulnád kontrollálni a chakrádat, a részeges stílusod ötvözni tudnád vele. Arra gondolok, ha megtanulnál a fán járni és a vizen is egyaránt, akkor nem lenne okom... okod az aggodalomra. Persze azon kívül is szükség lenne rá. Mit szólsz? - próbálja felvázolni, hogy ő mit tanítana most, viszont tőled is szeretné hallani, hogy mi az, ami téged érdekel.

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell (fagyasztott)
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Részeges Teng Leng on Hétf. Szept. 05 2016, 21:27

A baráti barackra Leng kicsit megszédül, de talpon marad, sőt ennek eredményéül egy közeli üres fából eszkábált ládába adja ki gyomra minden maradékát. A vége felé már csak öklendezik, s megnyugodva igyekszik a mestere után, remélve hogy a bolt tulajdonosa nem csípi nyakon, még kicsit öklendezve tipeg Kakaru sensei felé.
 - Igyekezzünk mester, azt hiszem volt portéka abban a bodégában. - előzte meg az idősebb jounin-t majd remélve, hogy az követi hosszú lépteit folytatta a beszédet.
 - A ninjutsu az szemfényvesztés, a bennünk lévő energia elpazarlása. Ha edzem az izomzataimat meg se kottyannak az ütések, reflexeim annyira kiélesednek hogy simán elkerülöm még a shurikeneket is, meglásd mester egyszer félelemmel telt arcok fogják jelezni, ha a Félelmetes Teng Leng megérkezik a csatatérre. - magyarázta kezeit felemelve az ég felé, elméjében szinte már el is képzelve a nagyszerű látképet, ahogy repülnek körülötte az emberek, pofonjaitól megremeg az ég is és minél több chakrát visz bele egy-egy pofonba, annál nagyobb szakadék keletkezik közte és ellenfelei között.
- Nem hagyom mester, a bátyám és az apám is a részeges Taijutsu mesterei és ha elég képzett leszek, végre meg tudom magam is a Tengek régen őrzött titkos Taijutsuját, mely összekapcsolja az ismert részeges technikákat a Taijutsuk ismeretével. -
mondta büszkén, remélve hogy Kakarunak ettől leesik az álla, bár enélkül is tudta, hatalmas technikáról lehet szó, de apja azt mondta, addig nem beszélhet róla, míg nem látja érdemesnek őt erre.

- Főnök, a földön alig tudok járni, nem hogy fán meg vízen. -
bökte oda a fiú még mindig csuklás közepette, s ha tetszett neki, ha nem elkérte a vizes palackot, hogy megszüntesse az előbb említett gyomor összehúzódást, mely az üres gyomor és az ital kihányása miatt keletkezett.

Ha a mester odaadja neki, meghúzza azt, öblöget párat vele, majd köp egy nagyot.
- Feejjjj, de rossz íze van ennek. -
káromkodott, majd megköszönte a férfinak az itókát és folytatta útját a Kakaru által kijelölt hely felé.

- Mester, ha szabad kérdeznem, neked mi a specializálódásod? Mármint melyik a használt elemed? Nekem azt mondogatják, hogy a víz, mert kreáltam egy saját jutsut, amit erőszeretettel használok és apám szerint víz elemű felhasználása van. - tűnödött el a fiatal részeges, majd kérdőn a Jouninra pillantott.
avatar
Részeges Teng Leng
Játékos

Taijutsu Pontok : 11

Tartózkodási hely : Ahol inni lehet...


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Terumi Mei on Csüt. Szept. 15 2016, 23:50

Mestered felvont szemöldökkel leste végig az akciódat, amint elé settenkedtél, majd még értetlenebb tekintettel hallgatta végig a ninjutsuval kapcsolatos, boszorkánysággal összekapcsolható álmodozásod, miszerint annyira hatalmas és dicsőséges harcos leszel, ki puszta kézzel hegyekbe váj alagutat és tapsának hangjától a morajló égbolt is elszégyelli magát.
- Az, hogy a hülye fejed szerint miért és mennyire szemfényvesztés a ninjutsu, arra majd visszatérünk, ha végre megékeztünk a kiképzőterepre. A családod hagyatéka meg teljes mértékben a te dolgod, neked kell kiérdemelned, nem nekem, de majd segítelek, hogy elérd ezt az álmod – Válaszolt képzelgődésedre mogorván a férfi. Némi motivációt azért sikerült felfedezned szavaiban.
- Most, hogy mondod, a járásodból ítélve a fára menet vagy betörnéd a fejed, a vízbe pedig nagy valószínűséggel belefulladnál. Valljuk be, most irtózatosan életképtelen vagy, és ennek idővel véget is vetünk – Mért végig hátulról, bár még a legprofibb nyomkövetőket is összezavartad volna, olyan követhetetlen járással masíroztál a gyakorlóterep felé, köpködve és köszöngetve az életedet mentő italt.
Még pár percig sétáltatok a házak között fel s alá, majd végül elértétek a kiképzőterepet. A gyakorló bábuk nagy része fából, míg néhány darab kőből készült, a keményebb tanoncoknak vélhetőleg.
- Szabad kérdezned Leng, de inkább bemutatom, mi az én specializációm - Hántotta le magáról gondosan a köpenyét, míg eléd nem került az izmoktól dagadó felsőteste. A jounin félelmetesnek tűnt az itt ott fellelhető hegekkel együtt, ahogy ökölbe szorította mindkét kezét. Egy halkabb erőlködés után az egész testét körbeszaladták a chakrájából keletkezett villám nyalábok. Szúrós tekintettel pillantott hátra rád mestered, majd egy szempillantás alatt eltűnt előled. Mire kótyagos szemeiddel megtaláltad, hol is tartózkodik a férfi, már visszafelé sétált hozzád, háta mögött pedig a kőből készült bábok mindegyike fej nélkül díszelgett tovább a poros pálya közepén.
- Nos ez lesz, ha kombinálod a szemfényvesztős ninjutsud a taijutsuddal. És mint láthattad, villám elemű a specializációm. De inkább foglalj helyet. Fogd ezt és próbálj figyelni - Dobta hozzád a vizes flaskát utalva arra, hogy jobb lesz, ha józanon estek át ezen a részén a tanulásnak, nem úgy tűnt, mintha lenne kedve kétszer elmagyarázni.
- Shinobik vagyunk, így a testünk minden egyes sejtjében feltalálható és kivonható azokból a chakra. Testi és lelki gyakorlatok árán, képes lehetsz a testedben rejlő chakrát felszabadítani, és a feloldott energiát szabadon felhasználni. Mivel a bunyó a fontos a számodra, a testeden kívüli chakra irányításra és mozgatásra nagyon nem lesz szükséged a közeljövőben - Recsegtette meg izmos nyakát, s tördelte meg ujjait, miután helyet foglalt veled szemben. Úgy tűnt, érti a dolgát és teljes mértékben képben van mindennel, ami a chakrával, vagy mással kapcsolatos, de még mielőtt elkalandozhattál volna, újra belekezdett.
- A taijutsu és annak fejlesztése szimplán testi gyakorlattal előidézhető. A testedben rejlő chakra automatikusan oda fog csoportosulni, ahol a felhasználás helye lesz, így megerősít, és új lenyűgöző dolgokat tesz majd lehetővé, melyeket a testeddel véghezvihetsz. Képes leszel bármilyen chakrát befogadni, és harmonizálni. Sérülékeny leszel a kezdetekben Leng, de ha olyan akarsz lenni, mint az acél, melyet senki sem győzhet le, képzeleteid hősévé válásához ez lesz a tökéletes út, mely a családodban fellelhető örökséghez is el fog vezetni! - Nyújtotta feléd öklét már-már barátságosan a sensei, várva, hogy belecsapjatok a lecsóba. Természetesen, ha további kérdéseid vannak, vagy valami zavaros volt a pityókás fejednek, tedd fel őket bátran.

_________________
Hentesáru:
Amori Shuu - Élet, de milyen áron?
Nishikawa Karasu - Régmúlt idők
Engyounogou Hakuryuuin - Fából vaskarika
Ginoo Yukizaki - Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld
Komimushi Zanami - Egyenesen járni tudni kell (fagyasztott)
Kuriyo Iso - Egy másfajta küldetés (fagyasztott)
Fujikage Kizashi - Zápor, zivatar (fagyasztott)
Hateshi - Ami az arcok mögött lapul (fagyasztott)



avatar
Terumi Mei
Adminisztrátor

Specializálódás : Kdeves Mizukga

Tartózkodási hely : Mindenhol


Adatlap
Szint: S
Rang: Mizukage
Chakraszint: Pálinka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Hasegawa Zauki on Pént. Okt. 21 2016, 03:27

/Kenshiro Karu/

Két hét telt el, azóta, hogy kidolgoztam, majd elsajátítottam első saját technikámat. Sajnos azonban időm még nem volt kipróbálni éles helyzetben, de valami azt súgta, a mai nap lesz rá az alkalom.
Kis lakrészemen folytattam szokásos reggeli rutinom. Korán fent voltam már. Szokásomhoz híven nem aludtam túlságosan sokat. Csupán üres szobám falának támasztva hátam, ültem, s vártam a reggelt. Vállamra döntött botba ágyazott pengém társaságában, lassan, türelmesen. Majd mikor megláttam a nap első fényeit feltápászkodtam, összeszedtem felszerelésem. Shirsaya-katanamat derekamra kötöttem, shurikeneimet, kunaiaimat eltettem.
-Öt kunai, öt shuriken... egész arzenál...- Jegyeztem meg magamnak, elkeseredten kissé.
Megindulva az ajtó felé még egy utolsó pillantást vetettem lakomra, meggyőződtem arról, hogy semmit sem hagyok ott. Vizsgálatom után bezártam ajtóm. Szokás szerint a zárat is leellenőriztem, hogy biztosan bevan-e zárva. Nem mintha azt a rozoga ajtót nem tudná még egy hatéves is berúgni. Ahogy megfordultam, azonban egy ismerős arc nézett vissza rám. Ugyanaz a férfi volt, ki minden áldott alkalommal megkeres, ha van valami meló. Unott arca nem árult el érzéseket, csupán a kage irodája felé irányított. Az épület előtt kell megkapnom eligazításom a továbbiakról. Nem tehettem mást, így elindultam megszokott útvonalamon, a piacon át. Fáradt arccal hatoltam bele, a reggeli tömegbe, mely arcait már-már ismerősnek tartottam. A fickó aki minden szombaton vesz négy zsák rizst, a nő aki gyümölcsöket nézeget, ám ritkán vesz bármit, s az öregúr aki mindent megfogdos aztán üres kézzel lép le... látszólag. Ugyanis ügyesen cseni tele zsebét a kisebb ehető dolgokkal. Jobboldalt ugyanaz a koldus ült, mint minden nap, s ismét csak szomorú arccal tekintett maga elé. Olvasható volt róla a fájdalom, az elkeseredés. Talán egy veterán, vagy építőmunkás aki kiöregedett s többé már sehol sem szerez munkát. Vagy magának okozta volna ezt a helyzetet? Gyakran gondolkozom el a hasonló dolgokon, és mindig arra jutok, hogy én sem vagyok sokkal másabb helyzetben jelenleg. Talán még rosszabban is... Ő legalább... szabad. A kifőzdés lány standjához vettem az irányt. Reggelenként szoktam nála venni ellátmányt, így napi egyszer valamicskét enni is tudok. Nem elég ahhoz hogy jól lakjak, de több a semminél. Ha meg küldetésre megyünk, valószínűleg falun kívülre, ott meg tudok fogni valamit. Aranyélet a javából az ilyen alkalom. Éppen vettem volna elő pénzemet, mikor balszemem sarkából olyan látvány fogadott, mely egyből felrázott bágyadt, fáradt állapotomból.
-Yakura?!- Kaptam oda fejem.
Egy fiú volt az, akiben egy régi akadémiás társamat véltem felfedezni. Két évvel járt alattam, így nem igazán ismertem túl jól, csupán néha váltottunk pár szót. Ahogy ránéztem egyből felismertem. Bárhonnan felismertem volna egy régi, hazámból való ismerőst. Egyből megindultam felé, ám a tömeg közepén való tartózkodás nem gyorsított fel. Kerülgettem az embereket, kik hol eltakarták előlem a fiút, hol megmutatták. Már egészen közel jártam hozzá, pár ember lehetett köztünk, mikor visszapillantott rám. Ekkor teljesen biztos lettem benne. Ő volt az! Tekintete hideg volt, és szúrós. Én továbbra is hevesen próbáltam a közelébe jutni, azonban ahogy ismét szem elől tévesztettem, többet már nem is láthattam viszont.
~Mi volt ez?! Mit keres itt Yakura? Talán... hírt kaptak rólam? Ki akarnának szabadítani? Vagy... likvidálni? Elvégre a kumoiaknak dolgozom... nem saját választásból ugyan, de... talán Kirigakure... meg akarna ölni...?~ Kavarogtak fejemben az egymásra épülő kérdések hegyei, melyekre csak akkor kaphatok választ, ha az előzőre is. Értetlenül álltam meg. Kis idő múlva úgy döntöttem, hogy inkább elindulok a parancsok szerint, ám minden eshetőségre felkészülve.
~Vagy megőrültem, vagy tényleg Yagurát láttam. És inkább az utóbbi. Ebben az esetben viszont... valami nagyon nem stimmel itt.~ Csúsztattam kezem derekamon keresztbe fekvő pengémre.
avatar
Hasegawa Zauki
Játékos

Taijutsu Pontok : 95


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 500

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Kenshiro Karu on Szomb. Okt. 22 2016, 00:00

A reggek ismét szokás szerint szürke volt és olyan mint az összes többi. Azonban most úgy vágtál neki a napnak, hogy érezted, ma valami különleges fog történni. Kezdődtek a történések azzal, hogy a piacon felfedezni véltél egy régi ismerőst, aki valahogy a ködös múltból mégis megmaradt és arcképe az emlékezetedbe égett. Azonban amikor odaértél volna a tömegen keresztül, akkor mintha ott sem lett volna. Vajon felszívódott, vagy csak ez elméd játszott veled. kezed önkéntelenül is a fegyveredre csúszott, de aztán végül egy pár perc várakozás után végül úgy döntöttél, hogy inkább tovább állsz és megtudakolod, most éppen milyen küldetésre kell menned. 
Amint odaértél a vezető rezidenciája elé már láttad is, hogy valaki a kapu előtt várakozik "véletlenül sem engednének be az épületben ez annyira jellemző még mindig nem bíznak benned" gondolhattad magadban miközben a férfi magához intett. 
- Zauki örülök neki, hogy sikerült elsajátítanod a víz klón technikát. A vezetés örömmel veszi, hogy sikeresen fejlődsz itt nálunk. Azonban most valami olyan hírrel tudok neked szolgálni amely talán érdekelni fog. A családod nyomára bukkantunk. - Közben a férfi még közelebb hajolt hozzád és a füledbe súgta. - Ahol a föld találkozik az éggel és fényárban úszik a horizont. - Ebben a pillanatban megdermedtél és úgy érezted mintha nem te irányítanád a saját testedet. - Menj erre a címre Zauki és ott többet meg fogsz tudni. Találni fogsz egy embert ott akit ki kell vallatnod és ha sikerrel jársz talán még a családod tartózkodási helyét is ki tudod szedni belőle. Indulj Zauki tedd a dolgod. 
A tested magától cselekedett és mintha a háttérbe szorultál volna a saját elmédben. Mindent láttál, de nem te irányítottad a történéseket. A férfi szavait nem hallhattad már, mert hallótávolságon kívülre kerültél amikor újra megszólalt.
- Váltsd be a hozzád fűzött reményeket fiú, már kevesen maradtatok és túl sokba fájtatok ennek a falunak, hogy mindannyian elbukjatok, vagy összetörjetek szellemileg...
Eközben te már közeledtél a lepusztult házhoz sőt mi több szaladtál. Nagyjából tíz perc rohanás után egy lepukkant elhagyott épületbe nyitottál be a külvárosban és ott találtál egy férfit az egyik belső szobában. A tag egy székhez volt kötözve és látszott rajta, hogy valaki előtted már rendesen megdolgozta, valószínűleg akkor sem jutna messzire, ha nem lenne gúzsba kötve keze. Te viszont érezted, hogy most előbb meg fogod kínozni aztán megölni... rabja vagy a saját testednek, de vajon hogy lehet ez? Talán a piacon sem véletlenül láttad azt az árnyékot a múltból?

_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 117


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1302

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Hasegawa Zauki on Csüt. Okt. 27 2016, 10:40

!18+! Kínzás, erőszakos cselekedetek szerepelnek a posztban.


A parancsot megfogadva, folytattam utamat a Kage háza felé, a furcsa történések ellenére is. Agyam csak a történtek körül forgott. Próbáltam felfogni a történteket, azt hogy hogyan és mit is láthattam pontosan. Zavart voltam továbbra is. Érdekes lett volna ha nem. Ám ez figyelmem éberségén is meglátszott. Azon kaptam magam, hogy egyáltalán nem figyeltem a körülöttem történő dolgokat. Ez nagyon nem vall rám, így ez még pluszban idegesített is. A rezidencia előtt aztán egy ismerős férfi fogadott. Talán közönynek vehettem volna, hogy ismét nem engednek be az épületbe, ám ahogy említettem, ismét nem engednek be és nem először. Féléve vagyok itt ilyen helyzetben... hozzászoktam a dolgok alakulásához. Pár álszent, üres dicséret után azonban olyat hallottam tőle, minek hatására ledermedtem. Nem tudtam mást tenni, mint magam elé bámulni.
~A családom... nyomára? Ez két dolgot jelenthet...~ Markoltam meg önkéntelenül kardomat. ~Vagy halottak és én következem... vagy tartották a szavuk.~
A férfi, mondandója végeztével aztán közelebb hajolt hozzám, néhány szót suttogott a fülembe. Furcsa, értelmetlen zagyvaságnak tűnt, majd egy parancs is elhangzott. Kezem elengedte pengémet, holott én egyáltalán nem terveztem ilyesmit. Hirtelen nem értettem az egészet. Aztán megfordultam. Azaz... a testem. Magától. Elindult a parancsnak megfelelően, míg én csupán szó szerint néztem ki a fejemből. A szemeimet sem tudtam mozdítani, minden egyes izmom magától cselekedett. Rövidesen egy rozoga kunyhóban találtam magam, de nem egyedül. Szemem előtt egy megkínzott, saját vérében ázó szerencsétlen, lekötözött alak képe díszelgett. Rossz előérzetem támadt. Nagyon rossz. Minden erőmmel próbáltam visszavenni az irányítást. Mikor táskámba nyúltam egy pillanatra lesokkoltam. Tudtam mi fog következni. Háttérbe szorulva saját testemben, gondolataimban ordítva néztem végig a következőket.
-NE! ÁLLJ! NEEE!- Próbáltam szóra nyitni szám, ám sikertelenül.
Táskámból két kunai került elő, melyeket precíz mozdulattal vájtam bele áldozatom sípcsontját takaró bőrébe, egy darabban lehántva azokat. Majd kiegyenesedtem és egy erősebb rúgással hátradöntöttem a székkel, melyhez kötve volt. Egy-egy karjába beledöftem a két kunai-t olyan pontra, hogy egyhamar ne vérezzen el, ám átlyukasztva a fapadlóhoz szögezze. Egy harmadikat elővettem, s azzal átmetszettem ruháját a kötelekkel együtt. Mellkasán egymás után ejtettem a fokozatosan mélyülő vágásokat. A szerencsétlen párának már ordítani sem volt ereje. Húsz vágás után, melyből a legmélyebb nagyjából félcentis lehetett a jobb kulcscsontjához illesztettem a kést, amit aztán lassan mozdítottam a szegycsont felé, majd tükröztem a mozdulatot. Az így kapott "V" alakot egy, az alhasi tájékfelé való vágással koronáztam. Belenyúltam a sebbe, majd oldalra hajtottam a bőrt. Először a májába szúrtam, majd ki is metszettem azt. Ennek következtében a férfi eszméletét vesztette. Gondolom nem bírta már a fájdalmakat. Csoda hogy eddig bírta. Ezt követően egy határozott mozdulattal, a bordák alatt döftem át szívét. Véres kezeimet saját chakrámból létrehozott vízzel mostam le, ahogy eszközeimet is. Végezve a higiéniai utómunkálatokkal egyszerűen a padlóra ültem. A vér elfolyt a repedéseken, s szinte tökéletesen körbezárt. Belül ekkor már csendben voltam. Nem tudtam, de nem is akartam megszólalni. Egyszerűen csak megfogadtam, hogy azok ugyan ezt fogják elszenvedni, akik erre kényszerítettek. Memorizáltam és újra és újra lejátszottam az egészet a fejemben... hogy majd a megfelelő emberen ugyan ezt az eljárást alkalmazzam.
avatar
Hasegawa Zauki
Játékos

Taijutsu Pontok : 95


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 500

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Kenshiro Karu on Pént. Nov. 04 2016, 20:54

Magadon is meglepődtél, hogy milyen sebészi pontossággal ejted a bemetszéseket. Bár néha úgy érzed mintha egy filmet néznél, saját tested foglyaként próbálsz behatással lenni a fizikai világra, de sajnos sehogy sem megy. Miután a férfit sikeresen megkínoztad, még azt sem tudtad eldönteni, hogy mibe halt belem. A fájdalom, a sebek vagy a vérveszteség vitte el. Azonban amin még jobban meglepődtél, hogy miként lehetsz képes ilyen szörnyűségekre. Amikor leültél földre, csupán csak annyit vettél észre, hogy a környezet egy pillanatra mintha eltűnt volna és a semmi közepén ülnél. Aztán egy hang szólított, először csak lágyan. Eközben a vér körbevett téged és lassan már a ruhádat kezdte el ostromolni. Egyre hangosabban hallottad, hogy valaki a nevedet ismételgeti és közben tompa dörömbölést hallhattál a háttérből. Vajon ki lehet az? Akarod, hogy egyáltalán valaki ilyenkor a közeledben legyen, amikor ilyen dolgokat művelsz? 
A hangok egyre erősödtek, te pedig hirtelen felriadtál. Úgy tűnik, hogy az egész egy rossz álom volt csupán. Ablakodat egy ismerős alak verte. Egy férfi aki amolyan közös képviselő funkciót tölt be abban az épületben ahol szállást biztosít neked a falu. Miután felkeltél az ágyadból és megpróbáltál odabotorkálni az ajtóhoz, az álom még mindig nem engedett. Bár magadhoz tértél, de féllábbal még mindig a vérfürdőben voltál amit te magad okoztál, aztán az idegen hang felerősödött amint kinyitod az ajtót és kiveri az álmot a szemedből.
- Áh Zauki san jó reggelt kívánok. Maga mindig olyan sokáig alszik. Nem is csodálom, hogy éjjelente sokáig el van. Nézze csak ez a levél magának érkezett.
Amikor megpillantod a levelet megfagy benned a vér. Ez egy ugyan olyan boríték mint az álmodban! Mi folyik itt? A férfi elköszön, majd odébb áll és ott hagy magadra a gondolataiddal az ajtóban. Itt az ideje elkezdeni a napot...

_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 117


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1302

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Hasegawa Zauki on Kedd Dec. 27 2016, 07:02

A padlón ültem, mozdulatlanul. Testem felett még most sem volt uralmam, bár tevékenységem, valószínűleg azzal sem változott volna túl sokat. Rövidesen gondolkozni kezdtem.
~Mi, vagy ki késztetett erre? Hogy veszthettem el az uralmam, saját testem felett?~
Miközben én válaszokért kutattam emlékeim közt, egy hang törte meg a síri csendet. Egész halk volt. Éppen csak hallani lehetett, ám fokozatosan kezdett erősödni. Az egész nagyon távolinak hatott, ezért nem igazán tudtam kivenni, ki is az és mit mond... azonban egy másik hangra is rövidesen figyelmes lettem. Egy tompa hang volt, mintha dörömbölnének, valamit ütögetnének. Ami viszont aggodalomra bírt, hogy közeledni kezdtek. Egyre közelebbről és közelebbről hallottam már őket. Féltem, hogy mi fog történni. Ilyen állapotban ki tudja mit teszek még, amit nem tudok megfékezni? Belülről ismét ordibálni kezdtem, ám természetesen hasztalanul.
-Menj innen! Ne gyere erre!-
Tény, hogy valószínűleg kumoi az illető, ki közeledik, de ellenségeimnek sem kívánok ilyen véget. Még csak azt sem tudom eldönteni mibe halt bele... Nem bírta már a fájdalmat? Túl sok vért vesztett? Ki tudja? A hangok forrása mindenesetre tovább közeledett folyamatosan. Már felkészültem rá, hogy megtörténhet ismét az előbbi. Hogy egy ártatlan ismét a kezeim közt... nem is! Kezeim ÁLTAL hal meg, kínok közt. Természetesen próbáltam továbbra is visszanyerni testem felett az uralmat.
-Csak a jobb kezemet... Na! Gyerünk! Mi lesz már?!- Próbáltam mozgásra bírni tagomat, hogy legalább másik karom meg tudjam fogni, vagy eldobni valamit, hogy jelezzek.
~Már majdnem itt van... az ajtóban lehet!~ Küzdöttem magammal, miközben észleltem a hangok közelségét.
Fejem az ajtó felé fordult.
-Nem! Neee!- Próbáltam kiadni testemnek a parancsot.
Egy láb bukkant fel az ajtóban, lassan lépett be, s jött is volna már az egész test... Ekkor ébredtem fel. Pontosabban inkább felriadtam.
~Egy álom...? Na ne... Ez.. ez túl valós volt.~ Elemeztem az új helyzetet, miközben próbáltam kiverni szememből az álmot.
Az ablakra tekintettem, ahol egy férfi. A szállásom tulaja dörömbölt.
~Hát ez volt az...akkor?~ Jegyeztem meg magamban, majd megindultam az ajtó felé.
Ahogy ajtót nyitottam, a férfinak egyből megeredt a nyelve.
- Áh Zauki san jó reggelt kívánok. Maga mindig olyan sokáig alszik. Nem is csodálom, hogy éjjelente sokáig el van. Nézze csak ez a levél magának érkezett.
-Én? Sokáig? Általában nem is...- Válaszoltam volna, miközben a borítékot nézem, melyet átadott, ám ekkor a férfi már tovább állt, valamint valami nem stimmelt. A boríték ugyanolyan volt, mint akkor, ott.
Testem lezsibbadt, tekintetem üvegessé vált, a boríték a földre hullott. Az ajtófélfának dőlve roskadtam le annak tövébe, s perceken át csak borítékomat néztem. Mint a véres rongyra, úgy tekintettem rá, majd egy jó tízperc múlva elszántam magam. Kezeimet felé nyújtom, majd lassan magamhoz emelem.
~Nézzük... mit tartogatsz most?~ Nyelek nagyot, miközben remegő kezekkel próbálom felbontani.
avatar
Hasegawa Zauki
Játékos

Taijutsu Pontok : 95


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 500

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Kenshiro Karu on Pént. Dec. 30 2016, 11:28

A rémálom szerű jelenés teljesen kitakarította a lelkedet és sajnos nem a jó értelemben. Kevésszer tapasztaltál még életedben ilyen intenzív álmot, sőt mintha emlékeznél a történtekre. Olyan az egész mintha álmodban álmodtál volna, még normális magyarázattal sem tudsz szolgálni magadnak. Valaki közeledett a bejárat felé akár csak "álmodban". Tudtad magadtól, hogy most nem lenne ajánlatos a közeledben tartózkodni. Gondolataidban üvöltöttél akár egy bebörtönzött fenevad. Elképzelhetős, hogy ezt a fenevadat engedték szabadjára? Kumogakure valahogy beférkőzött a tudatodba és tisztára mosták azt, hogy belőled egy érzéketlen gyilkológépet csináljanak? Akkor vajon ki lehet az akiben megbízhatsz. Yakura a múltad egy része? Még az egész olyan zavaros és össze vissza volt. Később ezt lehet át kéne gondolnod mielőtt ismét bármilyen küldetésre indulnál Kumogakure színeiben.
- Zauki san annyira zavartnak látszol történt valami? - Kérdezte kedvesen a tulaj és fölemelte a levelet amelyet kiejtettél a kezedből, majd kinyitotta és a kezedbe nyomta. 
A levélben ez állt:


Hasegawa Zauki, tekintettel gyors és eredményes fejlődésére szeretnénk megkérni, hogy a mai nap folyamán jelenjen meg a 3. kiképzőterepen és találkozzon Ayama Akino chuuninnal aki személyesen vállalta az ön képzését. Amennyiben nem megfelelő önnek az időpont kérjük keresse fel a Kage palotát további egyeztetés céljából. Amint végzett a felkészüléssel egy újabb küldetésre szeretnénk önt küldeni!


Az utolsó mondat egy kissé nyugtalanított. Bár a fejlődés lehetőségét sosem vetetted meg, de abban nem lehetsz biztos, hogy Kumogakure mit akar veled. Egy dolog, hogy manipulálnak téged, de az, hogy olyan szinteken is megteszik, hogy az életedbe is beleszólnak, nem csak a szolgálatod kell nekik de a lelked is?! Egy dolog biztos. Amint visszaértél a képzésről egy kicsit utána kell nézned a múltadnak. Akár igaz volt az álmod akár nem, most már hajt a kíváncsiság is, hogy felfedezd a múltadat és kiderítsd azokat a titkokat amelyeket kumogakure visszatart tőled. A múltadat és annak részleteit azonban jogodban áll ismerni és család ide vagy oda, egy olyan ember akinek még az identitása sem tiszta vajon jogosan nevezi magát embernek? 
A tulajdonos még gyorsan elköszönt aztán inkább jónak látta ha lelép. Talán jól is döntött. "Álmodban" egy szörnyeteg voltál és ki tudja, hogy vajon képes lennél-e erre a "való életben" is. A szaktudásod megvan hozzá... A szörnyeteget nem szabad még elengedned, előbb válaszokat kell kapnod a legégetőbb kérdésekre. Ayama Akino, lehet, hogy személyében akár egy kumogakurei szövetségesre is szert tehetsz?

// A kalandot átmenetileg fagyasztom és a megbeszéltek szerint Hattori Aratának adom át egy villám tanulás idejére! A jutalmat javaslatot a kaland végeztével fogom megírni majd. A novemberi inaktivitásomért késésemért pedig egy +10 chakrát szeretnék kérni Zaukinak. //

Ellenőrizve, felírva! ~ Obito

_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 117


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1302

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Hasegawa Zauki on Vas. Jan. 15 2017, 13:16

/Kenshiro Karu/

Egy hét telt el azóta a nap óta, mely valószínűleg örökre beleégett emlékezetembe. Most ugyanott vagyok, szálásomon. Reggeli órák lehetnek már lassan. Látni ahogy kezd előbújni a nap. Alvásra azonban nem tudtam gondolni sem azóta. Az estét át virrasztva, fejemben ugyanazon gondolatok jártak újra és újra. Ugyanazok a kérdések törtek rám a legváratlanabb pillanatokban is, s nem tudtam szabadulni tőlük. Egyre feszültebb lettem, ám nem kirobbanó fajtából, hanem az alap hangulatom kezdett megváltozni. Sokkal óvatosabb lettem, s mindenre jobban kezdtem figyelni. Pedig alapból sem vagyok rossz, ha a helyzet feltérképezése jön szóba... Jelenleg lakhelyemen vagyok, s kardomon végeztem el a megfelelő karbantartási műveleteket. A pengét kezelő olajjal kentem át, s fenőkövemet is megdolgoztattam vele. Jelenleg vállamra van támasztva, a szobaközepén, ahol némán várom a napfelkeltét. Valami azt súgja, hogy érdekes nap áll előttem. Ismét... Közben egy kisebb naplóba írom észrevételeim, melyet ma szereztem. Leírtam bele az eddigtörténteket, s elhatároztam, naponta fogom vezetni. Tartalmát ködösen írom, hogyha esetleg valaki megkaparintja se tudjanak semmit rám bizonyítani a konkrétumok megnevezésének hiányában, azonban én attól pontosan tudom, mit is jegyeztem fel magamnak így.

"... Az ügyről: Semmit sem tudtam kideríteni, ami új információval szolgálna. A sötétben tapogatózok, de a végére fogok járni!"
avatar
Hasegawa Zauki
Játékos

Taijutsu Pontok : 95


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 500

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Kenshiro Karu on Vas. Jan. 22 2017, 10:51

Ködös volt a hajnal Kumogakure felett aznap. Tudtad pontosan, hogy valami nem stimmel, emiatt nem, hogy aludni nem tudtál de a gondolat, hogy valami nem stimmel, nem hagyott nyugodni egy fél percre sem. Furdalt a kíváncsiság és egy kicsit talán a félelem is az ismeretlentől. Mi lesz veled ha kiderül, hogy egy szívtelen gyilkológép vagy? Egy eszköz amit szabadon programoznak és a tudat alattid erre akart figyelmeztetni azzal a furcsa álommal. Kumogakure nem mutatta különösebb jelé az érdeklődésnek miattad az elmúlt 24 órában, de ezen a tényen nem segített, hogy minden sarokban ellenségeket láttál. A paranoiád viszont most jól jött, hogy megfigyeld a környéket. A környezetedben mindenkit szemmel tartottál már amennyire tudtál, de azért kezdted érezni, hogy ez az egy nap alvás nélkül kezdi éreztetni hatásait. Tompább gondolkodás lassuló reflexek és a többi nyalánkság. Nem, lesz ez így jó, valahogy meg kell oldanod, hogy tudjál pihenni, mert ha szellemileg annyira nem is visel meg fizikailag érzed, hogy nem stimmelnek a dolgok. 
Miután fegyveredet kellő képpen karban tartottad, a nap már a horizont fölé emelkedett és kísérteties színeket kölcsönzött a körülötted fekvő éppen ébredező falunak. Furcsa egyvelege ez a képzelet és a valóságnak. Ha egy picit is jobban kinézel az ablakon úgy érezheted álom világban vagy. Hirtelen azonban valaki tűnt fel az ajtóban és indulatosan kopogott rajta. 
- Zauki engedj be, beszélnünk kell. Öcsi ne tétovázz engedj már be!
Egyre hangosabban kopogott az illető. A hangja ismerős volt neked, de hirtelen nem tudtad hova tenni honnan is. Ez a jelenet nem úgy kezdődik mint az álmod. De vajon akarod, hogy Kumogakure egy chuuninja hajnalok hajnalán bejöjjön a lakásodra. Az én házam az én váram, tartja a mondás, de vajon mennyire a te várad ez a lakás, vagy ez az élet amit jelenleg. Akino lehet ellenség, de lehet akár szövetséges is belőle. A döntés rajtad áll, hogy megpróbálsz szövetségest gyűjteni, vagy nem engeded be és akkor a kutatás nagy részét egyedül kell megoldanod. A másik oldalon azonban egy olyan érv áll ami talán mindennél erősebb. Ha megelőlegezed a bizalmat Akinonak akkor akár társra is lelhetsz benne és nem lennél egyedül ebben az egészben...
- Zauki ne butáskodj engedj be én vagyok az Akino...


A játékos kérésére a játékot lezártam, továbbá szintén az ő kérésére, mesélését átvettem - Uchiha Kagami

_________________
"A képzelőerőnket kárpótlásért kaptuk, azért amik nem lehettünk!"
"Monsters are real. They live inside us and sometimes they win."




Karakterek: Ayokama Makoto, Kinshu

"~Ha rendes kiképzést kapott volna az évek alatt, már Jounin is lehetne akár. Az biztos, hogy tehetséges a Suiton elem használatában és elég kitartó!~"


2014 Szeptember - A hónap játékosa

Adatlap

Nibi adatlap
avatar
Kenshiro Karu
Játékos

Taijutsu Pontok : 117


Adatlap
Szint: S
Rang: Jinchuuriki
Chakraszint: 1302

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Nosaru Kyoya on Hétf. Feb. 20 2017, 04:00

/Uchiha Kagami/

Szerencsére a ramenes fickó elég elkeseredett volt szóval sikerült egy kicsit több pénzt kicsikarnom, ami azt illeti nem is keveset plusz, így már háromezer ryo és egy ebéd volt a jutalom a kis fusi kém melóért Persze kicsit megsajnáltam az emberünket, hiszen elégé kilehet, ha képes volt ezer ryoval megemelni a béremet, de hát sajnálattal nem lehet fizetni a boltban, ha jól tudom.

- Ez már mindjárt jobban hangzik, örömmel vállalom a melót, csak árulja, el kit keressek, és már indulok is.

Mondtam neki széles vigyorral a képemen, mire ő hátra sétált valószínűleg a raktárba vagy valami hasonló helyre és egy fényképpel a kezében tért vissza, a képen egy vörös hajú nő volt látható, aki ugyan már nem volt fiatal még mindig elégé csinos volt. Őt kellet követnem és kideríteni, hogy csinál-e valami olyat, ami nem tetszene az urának szóval semmi extra. Az aggódó férj azt mondta holnap délben menjek vissza hozzá, mert addig nem lesz itthon, szóval egy napom volt a feladat elvégzésre. Nem akartam elfecsérelni az időt, szóval gyorsan elköszöntem és már indultam is kémkedni.

Vagyis tulajdonképpen csak elindultam a vakvilágba, mert voltam annyira ostoba, hogy elfelejtsem megkérdezni merre, találom a hűtlen asszonyt. Jobb ötlet híján elkezdtem fel alá mászkálni a faluban, de nem jártam túl nagy sikerrel, mert csak azt tudtam meg, hogy a vörös haj nem is olyan ritka, mint amennyire eddig hittem, vagy legalábbis elég sokkal találkoztam. Csakhogy egyik se a képen látható nő volt.

Már úgy voltam vele, hogy az egészet a fenébe, végül is nem egy hivatalos küldetésről volt szó, csak keresnem kell, egy másik helyet ahol ehetek és elfelejthetem a dolgot.

Azonban végre egyszer szerencsém volt, megláttam még egy vörös hajú nőt messze volt ahoz ,hogy biztosra mondjam,de elégé hasonlított  arra, akit kerestem épp befordult az egyik sarkon,szóval sietnem kellett ,ha meg akartam bizonyosodni a dologról.
avatar
Nosaru Kyoya
Játékos

Taijutsu Pontok : 17

Tartózkodási hely : Kumogakure utcái


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 187

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Uchiha Kagami on Szomb. Feb. 25 2017, 00:10

/Kyoya/


Való igaz, a ramenes férfi elég szép összeget ajánlott fel neked, ráadásul egy ingyen ebédet is; bár azt a mondást ismerted, hogy ingyen ebéd márpedig nincs, de hát... mégis most álltál neki megdolgozni érte. Azt pedig senki sem vethette a szemedre, hogy nem alkudtál volna jól felfele, hiszen sikerült plusz egy ezrest kicsikarnod belőle, ámbátor még előtted volt a feladat teljesítése is. Egy néven és egy képen kívül nem sokat kaptál, hát nekiálltál bóklászni Kumogakure utcáin, hátha horogra akad valami, akár egy kis információmorzsa is, mivel az öreg nem volt éppen túlzottan bőbeszédű ebben a témában... vagy csak te felejtetted el éppen megkérdezni, hogy merre is kéne keresned. Hiába, a pénz valószínűleg elvakíthatott téged, mert hát nem minden nap hullott az öledbe egy ilyen jól fizető munka. Nekikerekedtél és akkor, amikor már feladtad volna a dolgot, megláttál egy nőt, aki hasonló volt a képen látotthoz; ő lett volna Keiko? Sietned kellett, hogyha meg akartad nézni, hogy tényleg ő az, hiszen befordult egy sarkon. Amikor utolérted, láthattad is, hogy tényleg ő az, bár óvatosan kellett eljárnod, nehogy észrevegye, hogy követed őt. Nemsokára egy férfi is csatlakozott hozzá, magas, szálkás testalkatú, továbbá Kumogakure chuunin taktikai mellényét viselte magán a fejpánttal együtt. Ez egyértelművé tehette számodra, hogy a Keiko nevű hölgy egy shinobival andalgott a szabadidejében, ami rögtön egy kicsit... hát, megnehezítette a feladatodat, hiszen nem egy egyszerű civil szeretőről volt szó, hanem egy nálad láthatóan erősebb és rangban is magasabb shinobiról.

Hogyha ez nem szegte a kedvedet a feladattól és a továbbiakban is követted őket, akkor láthattad, hogy sokszor változtattak irányt, mintha megsejtették volna, hogy valaki utánuk megy, vagy csak... elővigyázatosságból tehették. Sok ilyen jobbra-balra kacskaringózás után egy kis épülethez értek, egyszerű, kétszintes kis házikóhoz. Az ajtó kinyílt és a két alak gyorsan be is ment az épületbe; ha elég közel voltál, akkor hallhattad, amint kattant is a zár az ajtón. Kívülről szemlélve egyszerű, faépítéses házikó volt, semmi különös díszítés nem volt rajta, ami megkülönböztette volna a többitől. Az ablakok el voltak függönyözve, hangokat pedig nem igazán hallottál bentről; valószínűleg jó volt a szigetelése, vagy csak még semmilyen hangnak nem kellett kiszűrődnie onnan. Ha jobban körülnéztél, akkor az emeletén láthattad, hogy az egyik ablak résnyire nyitva állt. A kérdés már csak az volt, hogy mit fogsz tenni? Lejelented a helyet az öregnek holnap, miszerint a - tábla alapján - Gömbvillám utca hetes szám alatt egy férfihoz járkál a nő, vagy kideríted, hogy mégis mit tesznek? A dolog csakis rajtad állt.


//A következő posztban fejtsd ki, hogy Kyoya mit kíván tenni mégis ebben a helyzetben ^^//

_________________
Shinobinak lenni annyit jelent, mint feláldozni mindent a bajtársaidért.


Állandó mesélések (5/5)
- Djuka Orimi
        - Jelenlegi kaland: ElektrOP vol 2.0
-Tsuuzoku Tomoe
        - Jelenlegi kaland: A Téboly Mezsgyéin
- Kowarii Zion

        - Jelenlegi kaland: Cirque du Freak
- Hasegawa Zauki
        - Jelenlegi kaland: Üdvözöllek és búcsúzok
- Isha Dansei
        - A nagy szívű nővérkék tárt karokkal várnak

Ideiglenes mesélések (1/1)
- Hyuuga Shakaku (Köss csomót a szájára!)

Csapatmesélések (1/1)
- Csapat összemesélésre vár (Hasegawa Zauki, RandomNJK, Isha Dansei)

avatar
Uchiha Kagami
Mesélő

Specializálódás : Több éves posztok előkutatása

Tartózkodási hely : Elfeledett fóliánsok között


Adatlap
Szint: S
Rang: A Gundan Könyvtárosa
Chakraszint: Vodka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Nosaru Kyoya on Vas. Feb. 26 2017, 19:39

Nem kellet sok idő még utolértem a vörös hajú nőt és így már semmi kétségem nem maradt, ő volt a ramenes felesége Keiko. A nő már megvolt ezután már csak azt kellett megtudnom kivel csalja a férjét már, ha egyáltalán megteszi.

Tehát folytattam az asszony követését, megint szerencsém volt, mert nem tettünk meg hosszú utat és egy férfi csatlakozott a célpontomhoz.

Ezzel a szerencsém ki is fújt ugyanis, nem egy egyszerű pék vagy hasonló volt az illető, hanem egy shinobi ráadásul chuunin, legalábbis a ruhájából erre következtettem. Biztos lehettem benne, hogy ha feldühítem, könnyedén elintézhet engem.

Még ha le tudnám győzni, akkor se lenne szerencsés harcba bonyolódni egy shinobival a saját falumból.
Az lett volna a legegyszerűbb, ha fogom magamat és hazamegyek, nem ez lett volna az első dolog, amit feladok, sőt már ezt a küldetést is fel akartam adni. Amúgy is nem ismertem a fickót, lehet valami nagy háborús hős volt, lehet kijárt neki egy kis szórakozás két csata között, még akkor is, ha egy házas nővel akarja elütni az időt.
De annak is meg volt az esélye, hogy a fickó egy igazi szemétláda. Többet akartam megtudni, mielőtt döntök, ezért azt tettem, amit eddig is követtem őket.

Nem volt könnyű dolgom velük, folyamatosan változtatták az irányt, mintha le akarnának rázni, vagy csak paranoiás volt a shinobi barátunk fogalmam se volt, de próbáltam még óvatosabb lenni.
Sikeresen elkerültem a lebukást, legalábbis nem volt okom az ellenkezőjére gondolni, mert a sok séta után végre megálltak. Egy egyszerű kétszintes ház volt a végállomás, gyorsan be is mentek és magukra zárták az ajtót és elhúzták a függönyöket.

Fogalmam se volt mi tévő legyek, ennyi információ nem volt elég és kintről nem is tudtam meg többet. Két lehetőségem volt vagy megvárom, míg végeznek vagy megpróbálok bejutni és körülnézni. Az első lehetőséget hamar elvetettem, valószínűleg ugyanúgy sétáltak volna ki a házból akkor is, ha sakkoznak és akkor is, ha együtt hálnak. Sőt ha az utóbbi történik, akkor valószínű ki sem mozdulnak a házból reggelig, szóval be kellett jutnom valahogy a házba. 
Nem volt tapasztalatom a betörésben. Az esélyeimet pedig rontotta a shinobi szerető, hiszen valószínű percek alatt kettévágott volna bármilyen behatolót, különösen, ha móka időben zavarják. Úgy döntöttem egyszerűen csak bekopogtatok, nem, mint egy kumogakurei genin, hanem valaki más képében.

A közelben láttam egy koldust gondoltam felveszem az ő alakját a Henge no jutsu segítségével és egyszerűen csak bekopogok és kérek egy kis alamizsnát, aztán ha ajtót nyitnak, körülnézek a házban az ajtóból hátha így megtudom mi a helyzet…
avatar
Nosaru Kyoya
Játékos

Taijutsu Pontok : 17

Tartózkodási hely : Kumogakure utcái


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 187

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Uchiha Kagami on Szomb. Márc. 04 2017, 17:07

/Kyoya/


//Elnézést a pár napos megkésésért, volt néhány halaszthatatlan dolog IRL, de itt vagyok ^^//

Megláttad hát a nőt, Keiko-t, a ramenes feleségét. Követted őt és a hozzá társult shinobit a kanyargó utcákon, de szerencsére nem adták semmilyen jelét annak, hogy felfedeztek volna téged; csak egymással voltak elfoglalva. Persze kavarogtak a gondolataid, hogy mégis mit kéne tenned ez esetben, hiszen a másik férfi egy faludbeli chuunin volt, aki - ahogy arra következtettél magadban - ugyanúgy lehetett háborús hős, mint egy utolsó szemétláda, bár igaz, ezt ebből a távolságból nem tudtad megállapítani. Azt azonban tudtad, hogy nem lenne érdemes harcba bocsátkozni vele, már csak azért sem, mert chuunin, és azért sem, mert éppenséggel nem ellenséges országból származott, hanem innen, Kumogakure no Satóból. Mindenesetre még az is felötlött benned, hogy otthagyod az egészet, de rájöttél, hogy többet kell tudnod ahhoz, hogy bármit is érdemben dönthessél. Az információhiány bizony rossz dolog volt, tehát rá kellett jönnöd, hogy mi is folyt itt valójában. Tényleg pásztorórákat tartanának, netán csak elütik az időt egy kis beszélgetéssel? Ezt ki kellett derítened és magadban is erre juthattál, hiszen már az is furcsa volt, hogy össze-vissza cikáztak, annak ellenére is, hogy nem adták bármi jelét annak, hogy látták volna azt, hogy követted őket.

Miután bementek a házba, döntened kellett, hogy mitévő legyél és nemsokára meg is tetted. Ahelyett, hogy vártál volna arra, hogy végezzenek, arra jutottál, hogy be kell jutnod a házba, tehát sikeresen fel tudtad venni a közeli koldusnak az alakját. Tervedet elkezdted kivitelezni, amennyiben bekopogtál és megpróbáltál alamizsnát kérni. Jó tervnek tűnt számodra, hiszen nem egy kumogakurei genin alakjában mentél oda, hanem máséban. Amikor bekopogtál, akkor a chuunin nyitotta ki résnyire az ajtót és nézett rád szúrós szemekkel. - Nobu, hányszor mondjam, hogy nincs cigarettám? - szólt neked, ami egyértelművé tehette számodra azt, hogy a koldust, akinek felvette az alakját, nos... ismerte. Az ajtó becsukódott, de szinte még abban a pillanatban ki is vágódott, majd csak azt vetted észre, hogy egy kéz nyúlt ki érted és rántott be a házba. Pillanatokon belül már összekötözött kezekkel feküdtél a földön, a traumától még a Henge no Jutsu is feloldódott. - Két perced van, hogy elmondd, mit is keresel itt, vagy nem fogok jótállni magamért. Ennél rosszabb álcával nem is próbálkozhattál volna
- közölte veled a chuunin.

Ha körülnéztél, akkor egy szépen elrendezett lakás alsó szintjét láthattad magad előtt. Egy kis asztalkánál ott ült a nő, Keiko és épp sakét kortyolgatott; vele szemben egy félig tele lévő poharat láthattál, valószínűleg az volt a chuuniné. - Beszélj, madárka, vagy esküszöm, hogy a frontig foglak repíteni! - szólt rád emelt hangon a férfi, de a nő leintette őt. - Biztosan a férjem küldte. Így van, fiú? Az én drága, folyamatosan csak az üzlettel törődő férjem küldött utánam. Mennyit ajánlott neked? - tette fel az egyértelmű kérdést és karba tett kézzel várta a válaszodat. Ezek ketten... olybá tűnt neked, mintha végig tudtak volna arról, hogy valaki utánuk fog menni, csak épp a személyében nem voltak biztosak. A chuunin férfi még jobban megrántotta a köteleidet, amely fájdalmas érzést hagyott a csuklódon, majd felemelte a fejedet, de nem túl erőszakosan. - Jobban teszed, ha válaszolsz a hölgynek.

_________________
Shinobinak lenni annyit jelent, mint feláldozni mindent a bajtársaidért.


Állandó mesélések (5/5)
- Djuka Orimi
        - Jelenlegi kaland: ElektrOP vol 2.0
-Tsuuzoku Tomoe
        - Jelenlegi kaland: A Téboly Mezsgyéin
- Kowarii Zion

        - Jelenlegi kaland: Cirque du Freak
- Hasegawa Zauki
        - Jelenlegi kaland: Üdvözöllek és búcsúzok
- Isha Dansei
        - A nagy szívű nővérkék tárt karokkal várnak

Ideiglenes mesélések (1/1)
- Hyuuga Shakaku (Köss csomót a szájára!)

Csapatmesélések (1/1)
- Csapat összemesélésre vár (Hasegawa Zauki, RandomNJK, Isha Dansei)

avatar
Uchiha Kagami
Mesélő

Specializálódás : Több éves posztok előkutatása

Tartózkodási hely : Elfeledett fóliánsok között


Adatlap
Szint: S
Rang: A Gundan Könyvtárosa
Chakraszint: Vodka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Nosaru Kyoya on Kedd Márc. 07 2017, 03:36

Mint mondtam jobb ötlet híján felvettem az egyik közeli koldus alakját és így próbáltam meg bejutni a házba vagy legalábbis benézni egy kicsit. Tehát bekopogtam és vártam, néhány másodperc telhetett csak el a chuunin kinyitotta az ajtót, de csak épphogy, szóval nem láttam semmi lényegeset vagy érdekeset. Ráadásul a shinobi ismerte is a koldust, akinek az alakját felvettem, valószínűleg kérte már tőle cigit a múltban és nem akart többet adni, szóval gyorsan elzavarta a koldust, vagyis engem.

A tervem elbukott, bezárta az ajtót anélkül, hogy bármit megtudtam volna. Fogalmam sem volt mit tehetnék, azon gondolkodtam újra megpróbálkozok ugyanezzel a trükkel persze valaki más alakjában.

Talán egy vonzó nő alakjában vagy a férj képében esetleg egy jounin vagy akár maga a Raikage alakjában. Ezen agyaltam abban a pár pillanat, ami az ajtó bezárása és az újbóli kinyitása között történt.

Merthogy a csalfa nő szeretője miután bezárta az ajtót rögtön ki is nyitotta, ami még nem is lett volna baj, de nem csak szellőztetni akart, azért nyitotta ki, hogy berántson az ajtón. Miután ezt megtette még jól meg is kötözött és ebben a nagy káoszban még a technikám is feloldódott.
Szóval elég nagy bajban voltam, de legyünk pozitívak legalább bejutottam a házba. Eléggé féltem ahhoz, hogy nagy nyomozóként felmérjem a terepet, csak egy teljesen átlagos lakást láttam persze Keiko is ott volt a ramenes felesége, egy kis asztalkánál ült és sakét iszogatott.
 Ő elég nyugodtnak tűnt a szeretőjével ellentétben. Aki rám parancsolt, hogy mondjam, el mit csinálok. Plusz azt is mondta, hogy ez volt a legrosszabb álca, amit választhattam. Ötletem sincs miért, úgy tűnt bevette, talán csináltam valamit, ami lebuktatott, esetleg meglátta az igazit? Tulajdonképpen mindegy volt, nem tudtam volna visszatekerni az időt lebuktam és kész.

Inkább ezen a problémán kellett gondolkodnom ugyanis a shinobi kezdte elveszíteni a türelmét. Közben a nő is beleszólt a dolgokba.
Ő még mindig sokkal nyugodtabb volt tulajdonképpen ő volt a jó rendőr ebben a szituációban.

- Biztosan a férjem küldte. Így van, fiú? Az én drága, folyamatosan csak az üzlettel törődő férjem küldött utánam. Mennyit ajánlott neked? - Tette fel a kérdést Keiko.

Elég fura volt a helyzet vagy legalábbis nem így képzeltem el a feleséget, akit épp rajta kapnak a szeretőjével, mert, hogy ez történt már biztos voltam benne. Szóval az eredeti küldetésemet teljesítetem, a ramenes fickónak igaza volt már csak át kellett adnom neki az információt és átvenni a jutalmat. Csak azt nem tudtam, hogy ezt mégis miként tudnám kivitelezni.

Ott feküdtem a padlón megkötözve egy eléggé ideges chuunin társaságában. A kötelekkel még boldogultam volna, ismertem egy technikát a Nawanuke no Jutsu-t, ezzel képes voltam meglazítani a csomókat a chakrám segítségével, de nem tartottam valószínűnek, hogy ennyivel megúszom a dolgot. Hiába szabadultam volna ki a kötésből a ninja valószínű két pillanat alatt újra megkötözött volna vagy rosszabb.
Az első ötlet az igazság elmondása volt, végül is a nő már így is tudott mindent, lehet még fizetett is volna a hallgatásomért, de mi van, ha inkább valami biztosabb módszerrel akarnak elhallgatatni
Ha nem is ők ölnek meg talán a férfi el tudja intézni, hogy kiküldjek a frontra valami öngyilkos küldetésre. Megpróbáltam kidumálni magamat, pedig sose voltam jó az ilyesmiben.
-          
-Férje? Sajnálom, de nem tudom, miről beszél asszonyom, én a sensei  után jöttem, már sokat hallottam a képességeiről. Amikor megláttam az utcán gondoltam követtem őt és ráveszem, hogy eddzen engem, ezért is próbáltam átverni a Henge no jutsu-val ,meg akartam mutatni mit tudok , igazság szerint ez a technika a legnagyobb erősségem.-
Mondtam nekik teljesen ártatlan képpel, remélve, hogy ez a két ember minimum agy halott és elhiszik ezt a hülyeséget..
avatar
Nosaru Kyoya
Játékos

Taijutsu Pontok : 17

Tartózkodási hely : Kumogakure utcái


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 187

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Uchiha Kagami on Hétf. Márc. 13 2017, 22:07

/Kyoya/

Elkaptak. Ki kell mondani, sajnos elkaptak, bár a lehetőségeidhez mérten kifejezetten ügyesen próbáltad megoldani a dolgot. Még több lehetőség is átfutott az agyadon az alapvető terveden kívül - ami a cigaretta miatt bukott el - de nem volt időd bármit is kivitelezni, ugyanis pillanatokon belül ott találtad magadat a szobában összekötözve. Hirtelenjében azt sem tudtad, hogy mit tegyél, amikor is elkezdték rajtad követelni a magyarázatot, méghozzá mind a ketten; míg a chuunin férfi kifejezetten erőszakosan, addig a nő viszonylag kedvesnek tűnt. Még a Nawanuke no Jutsu is megfordult a fejedben, de nem sokára egy kezet éreztél a tarkódon és a férfi megszólalt. - Meg ne próbálkozzál vele - közölte, és rögvest eszedbe juthatott, hogy tudta, de legalábbis érezte, hogy mit is akartál kivitelezni; persze ebben a helyzeben mindenki ezzel próbálkozott volna, aki ismerte ezt a technikát, ez teljesen evidens volt bárki számára. A férfi folyamatosan a földön tartott téged, tehát nem csak a kötelek fogtak, hanem kifejezetten kényelmetlen lehetett számodra a gerincedben érzett térd és a tarkódnál a fejedet a földre toló kéz is; érdekes módon, a chuunin előzőleg felemelte, most lenyomta. Teljesen úgy viselkedett, mintha nem tudná eldönteni, hogy mit tegyen, a remegéséből pedig arra következtethettél, hogy nem éppen ura az érzelmeinek. A tipikus, "jó zsaru, rossz zsaru" kliséeffektus állt fenn a jelenlegi helyzetben, amikor pedig arról beszéltél, hogy te csak tanulni akartál tőle, akkor a chuunin felhorkant és kis híján kiköpött a földre, de idejében eszébe jutott, hogy nem az utcán tartózkodott, hanem a szeretőjénél, méghozzá a saját házában.

- Jobb történetet találjál ki! Még ha igaz is lenne, akkor mi a nevem és kitől hallottál rólam? - kérdezte érces hangon, de látszott rajta, hogy bármit is fogsz válaszolni, nem lesz hajlandó elhinni. Túlzottan is dörzsöltnek tűnt, annak ellenére, hogy látszólag hirtelen haragú volt. A feleség, Keiko hidegen rád mosolygott. - Nem te vagy az első és az utolsó, akit a férjem utánam akarna küldeni, de eddig sosem tudott kideríteni semmi fontosat. Nos... szeretném, hogyha ez így is maradna. Nem, nem fogunk bántani, helyette... tennénk neked egy ajánlatot. Ha megmondod, hogy mennyit ajánlott az én drágalátos férjem, akkor hajlandó leszek azt megduplázni, cserébe viszont azt kell mondanod neki, hogy egyedül láttál engem bemenni a fürdőbe és kijönni onnan, majd egészen hazáig követtél. Nos, mit mondasz? - kérdezte Keiko és érezhetted, hogy amennyiben nemet fogsz mondani, akkor a chuunin férfi bizony képes lesz megkeseríteni az életedet valamilyen módon; ezt a tudtodra is adta hamarosan. - Mondj igent, vagy egy hétig a frontról visszajött holttesteket fogod mosni a temetésre való felkészítéshez. Nem szép látvány, garantálhatom. Főleg, amikor össze kell rakosgatnod a testrészeket - közölte veled és mintegy a szavait nyomatékosítva, rántott egyet a kötélen, ami égető érzést hagyott maga után a karodban.

- Sajnálom, hogy egy ilyen ifjú genint belerángattak a magánéleti problémáinkba - sóhajtott a nő, majd folytatta. - Viszont én még mindig tartom az ajánlatomat. -
Amennyiben megmondtad, hogy háromezer ryo lett felajánlva számodra, plusz egy ingyen ebéd, akkor a nő azonnal rávágta a dupláját, továbbá azt is felajánlotta, hogy két egész bento csomagot fog letenni a házad küszöbére, méghozzá már holnapután. Ha elfogadtad az ajánlatát, akkor nemsokára elengedtek téged, de a shinobi készenlétben állt, hogy ne próbálkozhass semmilyen trükkel. - Itt a pénz - nyújtotta át neked Keiko a hatezer ryo-t, majd a férfi folytatta. - Tudni fogjuk, hogyha mást mondasz annak a ramenesnek. Ne vesszen kárba ez a kis bizalom, amit beléd fektettünk, fiú! - mondta és nemsokára kidobott téged a lakásból, hogy ott folytassák, ahol abbahagyták.


//A következő posztodat ide kattintva a ramenes bódéhoz, a kaland kezőhelyéhez kérem. Tüntesd fel benne a választásodat - ha nem fogadod el az ajánlatukat, akkor a chuunin megfenyeget téged, hogy holnap ilyenkor már hullákat fogsz mosni és ugyanúgy kidob a lakásból - továbbá a várakozási időt a ramenes férfira (a megbeszéltek szerint, másnap fog érkezni), majd azt, hogy mit is teszel, mit mondasz neki. A posztodat majd azzal fejezd be, hogy elmondod neki azt, amit szeretnél (tehát vagy azt, amit a felesége és a chuunin kértek, vagy pedig azt, amit ő akart tudni eredetileg)//


_________________
Shinobinak lenni annyit jelent, mint feláldozni mindent a bajtársaidért.


Állandó mesélések (5/5)
- Djuka Orimi
        - Jelenlegi kaland: ElektrOP vol 2.0
-Tsuuzoku Tomoe
        - Jelenlegi kaland: A Téboly Mezsgyéin
- Kowarii Zion

        - Jelenlegi kaland: Cirque du Freak
- Hasegawa Zauki
        - Jelenlegi kaland: Üdvözöllek és búcsúzok
- Isha Dansei
        - A nagy szívű nővérkék tárt karokkal várnak

Ideiglenes mesélések (1/1)
- Hyuuga Shakaku (Köss csomót a szájára!)

Csapatmesélések (1/1)
- Csapat összemesélésre vár (Hasegawa Zauki, RandomNJK, Isha Dansei)

avatar
Uchiha Kagami
Mesélő

Specializálódás : Több éves posztok előkutatása

Tartózkodási hely : Elfeledett fóliánsok között


Adatlap
Szint: S
Rang: A Gundan Könyvtárosa
Chakraszint: Vodka

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

8 / 9 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.