Kumogakure Utcái

3 / 9 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Hazukage Kurono on Csüt. Aug. 25 2011, 22:08

Mosollyal az arcomon nézem végig, ahogyan Kendou móresre tanítja a két fiatal genint.
~De jó, hogy nekem ezt nem kellet átélnem.~
Bár elfogadtam volna a fürdőzést, mert rég voltam nővel, és ez a hely enyhíthetett volna perverz vágyaimon, de nem. Kiosztottak Kendou mellé, hogy tanuljak, de szerintem nem ez a legfőbb cél. Kendou pont egy szadista hajlam így első megítélésre, és szerintem pont azért raktak ide, hogy figyelje nem-e csinálok valami gyanúsat. Ez érthető, hisz eddig az ellenség oldalán álltam. Mikor Kendou utasítást ad, mosollyal az arcomon lépek ki az árnyék mögül.
-Sensei én nem vagyok pisis, velem nem kell flegmáznod. Csak balszerencse, hogy újra csapatban kell legyek.-
Mondom, de a parancs ellenére is bemutatkozom, mert így illik.
-Sziasztok. Hazukage Kurono vagyok. Az ne érdekeljen ennyi idősen miért vagyok itt, hosszú és számomra kínos történet. A lényeg, hogy azért vagyok itt, hogy tanuljak a senseitől, és ha kell segítek nektek a küldetésekben is.-
Mutatkozok be röviden mosollyal az arcomon és mondom el szándékaimat. Sok mindent tényleg nem árultam el magamról és Kendou sem tud sok mindent, bár amúgy sem mondanám el. 18 éves létemre sok mindent megéltem már, de fele annyit sem, mint szeretnék.
-A célom, hogy én legyek a legnagyobb Raiton használó. Mivel a villám egy elég nehéz elem ez azzal jár, hogy magasabbra teszem a mércét a következő generációnak, és remélem talán segíthetek nekik abban, hogy megértsék és képesek legyenek magas fokon irányítani ezt az elemet.-
Mondom meg a céljaimat is. Régebben nem így gondoltam. Régebben azt szerettem volna, hogy mindenki ismerjen, és ezért a sötétséghez fordultam, de rájöttem, hogy ennek van világos oldala is, ahol nem kell ártatlanok vérét ontanom.
-De ti is bemutatkozhatnátok, mert rólatok semmit sem tudok.-
Mondom a fiataloknak, mivel az elkövetkezendő időben talán együtt fogunk dolgozni, és én is tudok egy picit gyerekes lenni, szóval jól kifogunk jönni egymással.
avatar
Hazukage Kurono
Játékos

Taijutsu Pontok : 28

Tartózkodási hely : N/A


Adatlap
Szint: A
Rang: Jounin
Chakraszint: 636

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Shioshu Mash on Csüt. Aug. 25 2011, 23:47

Mikor már sikerült volna egy jegyre összerakni egy kis pénzt, a vállamba erős fájdalom ívelt, majd repültem ki az ajtón, Nosaru-val. -Elnézést hölgyem, de ezek ma nem fognak fürödni, annyi szent. - hallotam bentről, gondolom attól aki kidobott minket, közben próbáltunk feltápászkodni. Majd kilépett egy kb. 35 éves férfi, fehér lófarokkal és egy nagy sebbel a bal szemén. Rögtön kirázott a hideg, ahogy ránéztem majd, miután leolvastam Nosaru arcáról a hasonló kifejezést, a férfi elkezdte:-
Az egy dolog, hogy kirendelnek pisiseket oktatni, akik még egy Kunai-t se bírnak eldobni... -majd tartott egy kis szünetet. -De hogy ezek a kis taknyosok még semmibe is vesznek és elmennek pancsolni, az mindennek a teteje!- emelte meg a hangját.
Na ekkor esett le, hogy talán a fürdőzés helyett visszakellet volna menjünk az Akadémiára. Igaz, nem volt ott senki, de akkor is. Annyit csak nem késtek. Főleg arról a kunait se dobnak eldobni részről nagyon úgy hangzott, hogy látta az edzésünket. Szóval ő a sensei-ünk. Nem indulok egy túl jó ponttal nála.
A nevem Mutsurin Kendou! Mától kezdve én leszek a Sensei-etek.- közölte határozottan, majd a fürdő melletti árnyékos részre pillantott. -Kurono, te is gyere elő! Mutatkozz be nekik...- parancsolt rá valakire.


-Sziasztok. Hazukage Kurono vagyok. Az ne érdekeljen ennyi idősen miért vagyok itt, hosszú és számomra kínos történet. A lényeg, hogy azért vagyok itt, hogy tanuljak a senseitől, és ha kell segítek nektek a küldetésekben is. - kezdte a bemutatkozást. Majd utána megnéztem, honnan jött a hang. Egy sokkal idősebb fiútól szállt, akin látszott már megélt egy s mást. Valószínűleg sokkal erősebb mint Nosaruval együttvéve én.

A célom, hogy én legyek a legnagyobb Raiton használó. Mivel a villám egy elég nehéz elem ez azzal jár, hogy magasabbra teszem a mércét a következő generációnak, és remélem talán segíthetek nekik abban, hogy megértsék és képesek legyenek magas fokon irányítani ezt az elemet.-

-De ti is bemutatkozhatnátok, mert rólatok semmit sem tudok.-
Nem tudom miért, de valahogy úgy éreztem jól ki fogunk jönni. Szóval kezdtem a bemutatkozást:
- Szia, és Shioshu Mash vagyok, 15 éves. Az én álmom hogy én legyek a világ legjobb gyógyítója, és evvel és e nélkül segítsek az embereknek. Szeretem a könyveket, a lustálkodást és egy kicsit perverz vagyok. - mutatkoztam be tömören, és megpróbáltam felemészteni a történéseket.
avatar
Shioshu Mash
Játékos

Tartózkodási hely : Villám falu - Könykupac alatt


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Nosaru Kyoya on Pént. Aug. 26 2011, 16:26

Tehát ahogy elterveztük elmentünk a fürdőbe. A
mint odaértünk egy recepciós köszöntőt minket és megkérdezte, hogy fürödni akarunk-e vagy masszást kérünk. Én úgy gondoltam, hogy ha fürödni jöttünk, akkor fürödni is fogunk, de aztán láttam, hogy Shioshu elsétál az ártáblához, gyorsan végigfutotta a szolgáltatásokat
. Én nem nagyon értek a testbeszédhez, de úgy tűnt mintha a szeme megakadt volna a szeme a masszázsoknál.
Szóval ebből arra következtettem, hogy egy jó masszázsnak most jobban örülne.
És mivel azt mondta én válasszak, én a masszázst választottam.
De nem volt időm közölni a választásomat Shi-vel mivel valaki hátulról megszorította a vállunkat és egyszerűen kidobott az utcára.

- Elnézést hölgyem, de ezek ma nem fognak fürödni, annyi szent. – hallatszott bentről, nem kérdés hogy kitől.

- Aztán kijött a fickó és így már láthattam, hogyan is néz ki.
Már bőven harmincas éveiben járó hosszú fehér hajú lófarkas fickó volt, a bal szemén egy jókora sebhellyel.
Elégé rémisztő alak volt annyi szent, szóval elégé megrémültem tőle, mivel nem tudtam mi a szándéka egészen addig, amíg meg nem szólalt.
- Az egy dolog, hogy kirendelnek pisiseket oktatni, akik még egy Kunai-t se bírnak eldobni… - kis szünet után folytatta.

- De hogy ezek a kis taknyosok még semmibe is vesznek és elmennek pancsolni, az mindennek a teteje! – mondta nagyobb hangerővel, mint kéne.

Szóval ő a senseiünk. Nem egy kedves ember azt egyből észre lehetett venni. Az első gondolatom az volt, hogy fogok egy kunait és felé dobom úgy, hogy pont a feje mellett menjen el, hogy lássa, tudok én a kunaival bánni, de aztán nem tettem semmit csak csöndben figyeltem mit mond.

- A nevem Mutsurin Kendou! Mától kezdve én leszek a Sensei-etek. - mondta határozottan majd a fürdő melletti árnyékos részre pillantott.

- Kurono, te is gyere elő! Mutatkozz be nekik. – parancsolt rá az árnyékban álló idegenre.

- Sziasztok. Hazukage Kurono vagyok. Az ne érdekeljen, ennyi idősen miért vagyok itt, hosszú és számomra kínos történet. A lényeg, hogy azért vagyok itt, hogy tanuljak a senseitől, és ha kell, segítek nektek a küldetésekben is.
-A célom, hogy én legyek a legnagyobb Raiton használó. Mivel a villám egy elég nehéz elem ez azzal jár, hogy magasabbra teszem a mércét a következő generációnak, és remélem, talán segíthetek nekik abban, hogy megértsék és képesek legyenek magas fokon irányítani ezt az elemet. – mutatkozott be Hazukage Kurono aztán megkért minket hogy mi is tegyük ugyanezt.


- Szia, és Shioshu Mash vagyok, 15 éves. Az én álmom hogy én legyek a világ legjobb gyógyítója, és evvel és e nélkül segítsek az embereknek. Szeretem a könyveket, a lustálkodást és egy kicsit perverz vagyok. – mutatkozott be Shi.

- Üdv, én Nosaru Kyoya vagyok 13 éves. Nekem nincs álmom, de a tied elégé szimpatikus lehet nekem is az lesz. Amolyan álmodozó gyerek vagyok. Szeretek enni és aludni- mutatkoztam be én is.

- Te amúgy még genin vagy? – tettem fel egyszerű kérdésemet
avatar
Nosaru Kyoya
Játékos

Taijutsu Pontok : 17

Tartózkodási hely : Kumogakure utcái


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 187

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Namikaze Minato(Inaktív) on Vas. Szept. 04 2011, 21:24

//Tipp1: Próbáljatok ne lemásolni azt a szöveget, amit a másik írt, csak hogy hosszabbnak látsszon a post. Inkább próbáljátok a környezetet reálisan leírni, vagy az adott mondatok, beszélgetések és érzelmek kavalkádját megfogalmazni és begépelni :3 csak egy kis segítség a fiatalabb generációnak ;D //

A férfi összefonta két izmos karját, amit a fehér kabátja eltakart, de így is meglehetett pillantani, ahogy néha-néha megfeszülnek. Próbált egy kényelmes testtartás találni, de a bemutatkozások alatt inkább próbált nem mocorogni. Az első bemutatkozáson csak egy hatalmasat sóhajtott, a másodikat egy bamba képpel viszonozta, míg a harmadikra már az eget kémlelte és próbálta valahogy visszaemlékezni, hogyan is került ő most ide. Miután mindegyik elmondta a magáét, megdörzsölte az arcát és kicsit morcosan folytatta.
-Szóval, indulunk a Kiképző Terepekre, ahol majd mindannyitokat meg fogok izzasztani. De amíg sétálunk, beszélgessünk a bemutatkozásról. Kurono...- nézet az említett fiúra. - Túlságosan fenn hordod az orrod és túlbecsülöd a képességeidet, amiért egyszer rendesen meg fogod ütni a bokádat. Egy igazi harcos nem fitogtatja az erejét. Fogd vissza magad!- jelentette ki határozottan.
Egy-két másodpercig szünetet tartott, hogy megemészd a mondandóját, majd a két Genin felé nézett szúrós tekintetekkel.
-Őszintén szólva szóra sem méltatnálak titeket, mert gondolom alig van valamilyen technikátok és tapasztalatból is híján vagytok...de hát mégis, mondok valamit. Mash!- emelte meg a hangját, amitől rögtön felpattantál. -Az engem nem érdekel, hogy Medikus Ninja akarsz lenni és a gyengéket akarod megmenteni, az még inkább, hogy lusta vagy...de én biztos hogy nem mennék olyan Medikus Ninja-hoz, aki perverz. Még a végén megerőszakol...- sőt a végén gúnyosan el is mosolyodott.
Vett egy újabb nagy levegőt és végül a legfiatalabb tagra nézett a bandából és biztatóan elmosolyodott.
-Talán neked volt az eddigiek közül a legjobb bemutatkozásod. Őszinte vagy...- itt tartott egy hatás szünetet és jött a szúrós tekintet.- ...viszont nincs semmi célod, ami előre hajtana és mások álmát próbálod kergetni. Nem is tudom elképzelni, hogy lett belőled Genin...cöh...- mordult egyet, majd zsebre vágta a kezét.
Úgy tűnik Kendou-sensei imád másokat kivesézni és közben még idegesítő megjegyzéseket tenni. Szinte mát az agyatokra ment, de jobb nem packázni egy vén rókával, mert ahogy a mondás tartja, öreg Ninja nem vén Ninja.

//Mindenki írjon a Kiképzőterepekre! <3 láv-láv xD //
avatar
Namikaze Minato(Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: IV. Hokage
Chakraszint: It's over 9000!!! @_@

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Shirogane Shiro on Csüt. Szept. 15 2011, 14:09


[Kainak]

Az elmúlt idő eseményeit emésztgetve, magamba mélyedve sétálgatok állandó kísérőmmel, Akihikoval. (korábban élő személy volt, de meghalt, ma Shiro képzelt barátja lényegében) A falu utcái szokásos forgalmukkal békések, s én is csak céltalan téblábolva nézegetem a kirakatokat, az embereket, a házakat, néha az eget, és ritkán a lábam elé is nézek egy-egy röpke pillanatra. Aztán felkelti valami az érdeklődésem. Az orrom előtt egy szivárványszín szárnyakba öltözött pillangó suhan tova kecsesen, szívembe melegséget és kíváncsiságot rajzolva. Még sosem láttam errefelé hasonlót, s tátott szájjal figyelem, míg el nem tűnik az egyik kanyarban. Ekkor megerednek lábaim.
Akihiko, ez a példány gyönyörű! Bólogat egyetértve, s mosolyog gyermeki lelkesedésemen, ahogy követni kezdem a pillangót, kihasználva a ninja-képzés adta lehetőségeim is, keresztül ugrálva házakon, kerítéseken, menekülve kutyák elől, s nevetve nézve, ahogy kotkodácsolva kitérnek előlem a tyúkok. Aztán egy pillanatra nyomát vesztem, s elkeseredetten pillantok körbe a téren, de tekintetem hamar felleli, leleplezve lustulásának helyét. Mert a pillangó megpihent, s sütkérezve tárogatja szárnyait egy fiú hátán. Mögé érve ragadom meg a két vállát a földhöz nyomva.
- Ne mozdulj! - utasítom, most egyáltalán nem gondolva azzal, hogy voltaképp egy embert, ráadásul egy fiút érintek, és még csak nem is ismerem, mégis meredten fixírozom a hátát. Ha végiggondolnám, tuti fülig pirulnék, és elsüllyednék a föld alá. - Csodálatos! - mosolyodom el megbűvölten inkább, a pillangót tanulmányozva alig pár centiről.
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Nireiko Kai on Pént. Szept. 16 2011, 21:37

//Shironak//

Jópár nap eltelt azóta, hogy visszatértem a határvidékről. Mostanra már teljesen visszazökkentem a falusi mindennapokba. Igaz, az elmúlt napjaim kimerültek a szintfenntartó edzésekben és a napi rutinokban. De... valami mégis hiányzott... pontosabban valaki. Sóhajtottam egyet, miközben felnéztem az égre. A falu egyik kisebb terén voltam, töltve a kora délelőtt unalmas időszakát. Hazamenni nem volt kedvem. Megint hallgathattam volna Rukia letániáját. Mióta hazajöttem és megtudta, hogy mik történtek a határvidéken, egyfolytában cukkol, hogy mikor várható az esküvő meg ilyenek. Én hülye, kellett nekem elmondani, hogy miért van szükségem új fejpántra. Mondhattam volna hogy elhagytam, megvette egy ritkaságkereskedő, de neeem, nekem el kellett mondanom, hogy odaadtam a lánynak, akit szeretek. Aztán megtudta az egész család... ááááhj, de mindhárom közül Rukia van rám szállva. Na sebaj, majdcsak vége lesz ennek... mondjuk... a nővéremet ismerve valószínűleg nyaggatni fog még egy darabig.

Eléggé el is bambultam, ahogy valami éreztem a hátam mögött. Marishoka angyalis arcocskája lebegett a szemeim előtt, ahogy fantáziálgattam a következő találkozásról. Így volt lehetséges, hogy paff... valaki elkapott hátulról és relatív a gyomromban éreztem a térdemet ültömben. Nagyon nehezen hátrafordítottam a fejemet, mire megláttam a támadómat... egy lányt, aki valamit nagyon lenyűgözőnek talált valami a hátamon.
- Ehm... már elnézést, de megmondanád, hogy mit csinálsz? - szólítottam meg a lányt.
Nem volt felháborodás a hangomban, inkább meglepettség.
avatar
Nireiko Kai
Játékos

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 201

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Shirogane Shiro on Vas. Szept. 25 2011, 12:44


- Hmm? - pillantok fel, lassan szabadulva a varázstól, mert mintha valaki határozottan szólt volna hozzám, s nem igazán figyeltem, hogy mit, ám ez kissé végzetesnek bizonyult a napomat illetően. Ugyanis felpillantva azt kellett konstatálnom, hoyg egy fiút fogdosok - jó, csak a vállát, de akkor is fogdosom -, miközben ő türelmesen ugyan, de valamiféle választ vár, és én sem igazán tudom, hogy mit is csinálok épp.
Akihiko úszik be a képbe, s lefelé mutatva segít ki. ELgalább is szerinte. Én csak visszapillantok, s tekintetem ismét megakad a pillangón, s elrévedek kissé, majd összetéve az események sorát, az egyes részinformációk jelentőségét, felsikoltva kapom le a kezem a fiúról, mindenzt olyan lendülettel, hogy hátra vágódom, a reggel felkapott kényelmes szoknya meg lényegében a nyakamban. Újabb sikoltással rántom vissza magamra a ruhát viszonylag normális pozícióba, majd kissé sokkosan konstatálom, a lepkém épp most száll messze, követhetetlen messzeségbe. Zaklatottan nevetgélek egy rövidet, majd feltör belőlem a stresszhelyzetek feldolgozásával mindig felbukkanó sírás, amelyet szégyenemben a kezem mögé rejtve próbálok lepelzni, bár van egy olyan érzésem, a szipogás és remegés elárul.
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Nireiko Kai on Hétf. Szept. 26 2011, 01:06

Kínos lassúsággal, no meg csenddel teltek a másodpercek. Mert hogy a kérdésemre nem kaptam választ mindeközben. Csak pislogtam hátra a különös kislányra, aki szintén pillázott rám. Na most mi van, tettem fel magamnak a kérdést a fejemben. Én néztem rá, ő visszanézett rám. Néztük egymást. Oké, ebbe belekavarodtam... szóval... najó, haladjunk. Ugyanis a lányt hamarosan a sejhaján üldögélve látom egy röpke dobhártyaszakajtó sikoltást követőn. Majd szépen lassan a vigyorgó arc kezd valami teljesen ellentétes dologba átmenni. Én meg döbbenten pislogok a kialakult jelenetre. Szépen lassan egyfajta bűntudat is kialakul bennem, hogy most bizony miattam szontyolódott el és bizony szegény szégyelli is, ahogy leplezni próbálja mindezt a kezével. Gondoltam én. Éppen ezért meg is sajnáltam a lánykát, ahogy felálltam a padról és odasétáltam mellé. Első gondolatom az volt, hogy felsegítem és padhoz kísérem... de aztán mást csináltam. Fogtam magam és leültem mellé az avarba. Ezzel is egyfajta együttérzést próbáltam felé sugallni, hogy nem igazán zavar, ha összekoszolódok emiatt, leülök hozzá a porba. Meg amúgy is, egy téren vagyunk, itt már csak szabad az ilyesmi.
- Sss, nyugalom, ne sírj - szólítgattam a lányt. - Ne haragudj, nem akartam rád ripakodni.
Mondjuk ez kicsit viccesen hallatszhatott úgy, hogy igazából minden idegesség nélkül szólítottam meg az imént, de azért mondtam ezt is. Elvégre én abban a hitben voltam, hogy miattam szomorkodik. Benyúltam a zsebembe és elővarázsoltam belőle egy papír-zsebkendőt, mellyel megérintettem a lány kezét, hogy felhívjam a figyelmét a lehetőségre. Nem akartam megérinteni ilyen körülmények között, ki tudja, hogy reagálna, nem akartam még nagyobb zavart kelteni a jelek szerint érzékeny lelkében, mint amekkora most van. Képzelem mit gondolhat most egy-két járókelő. Szóval egyelőre próbáltam megnyugtatni...
avatar
Nireiko Kai
Játékos

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 201

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Shirogane Shiro on Vas. Okt. 02 2011, 01:14


Szavaira összerezzenve, s legfőképp megilletődve pislogtam rá, s konstatáltam, hogy mellém telepedett a földre. Normális szerinted, Akihiko, ebben a szituációban azt gondolnom, hogy nem teljesen normális? Mármint a fiú? Igen, szerintem sem korrekt, de mégis így érzek. A felajánlott papírzsepi viszont jól jött, és elpirulva fogadtam el, majd azonnal használatba is vettem, s letörölgettem a könnyeim s kifújtam az orrom.
- Köszönöm - rebegtem alig hallhatóan, Akihiko viszont megbökött. Kérdőn néztem rá, mire noszogatni kezdett. Sóhajtva adtam meg magam, s lehajtott fejjel, idegesen gyűrögetve a zsbekendőt, kezdtem bele. - Sajnálom... udvariatlan voltam... csak a lepke... olyan szép volt... bocsánat... - kész, ennél többre nem futotta az erőmből, inkább halat játszottam, csak tátogtam, de hang nem jött ki a torkomon, amely ismét egyre kétségbeesettebbé tett, pedig Akihiko is igyekezett nyugtatni. Kínomban az ismeretlen térdére hajtottama fejem, hogy ne akarjon elmenni, hogy várja meg, amíg elmondom, hogy én nem akartam semmi rosszat, én csak a lepkét bámultam, és túlságosan belemerültem, mert annyira igéző volt, és pont az ő hátára szállt le. Összeszorítottam a szemeim, s ismét megpróbáltam belekezdeni, most hadarva, mint a gép, hátha sikerül befejeznem.
- Sajnálom, csak egy lepkét követtem, aki pont a hátadra szállt, és nem is figyeltem, csak azt akartam, hogy ne repüljön el, és ezért szorítottalak a földre, de nem is igazán fogtam fel mit csinálok, de ne hidd, hogy ilyen elszállt vagyok, csak tényleg olyan ritka pillangót látni errefelé, hát még ilyen szépet, és ő meg pont a te hátad spécizte ki! Te meg olyan rendes vagy, még vigasztalni próbálsz,d e nyugodtan mehetsz a dolgodra, teljesen jól vagyok, csak ne haragudj rám, kérlek! - a fejem felett összeillesztgettem s két tenyerem, ezzel is hangsúlyozva a bocsánatkérést.
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Nireiko Kai on Pént. Okt. 07 2011, 23:36

Kissé tanácstalanul néztem a lánykára, aki most megbocsátást kért. Igazából nem tudtam eldönteni, hogy szegényke most ennyire zavarba jött, vagy csak ilyen gyámoltalan lélek. Mondjuk attól, hogy az ő feje meg az én térdemen volt, ami meg... hát, eléggé furcsa helyzet volt. Na most kivételesen örültem annak, hogy Marishoka nincs a közelben, mert magyarázkodhattam volna neki egy darabig, az biztos. Viszont ahogy igyekeztem a két lehetőség közül eldönteni, hogy ez a furcsa leányzó melyik lehet, rájöttem, hogy egyik se.
,,Csupán egy egyszerű lélek"
A könyörgő kezeket aztán már tényleg túlzásnak találtam. Úgy viselkedett lassan, mint ha legalább is megtámadott volna, pedig csak élvezte a természet szépségeit. Sóhajtottam egyet.
- Figyelj, erre tényleg igazán nincs semmi szükség. Nem vagyok rád mérges, megesik az ilyesmi.
Megfogtam a lány kezeit, majd széthúztam a feje fölül őket. Utána a vállait fogtam meg és visszaegyenesítettem ülésbe. Mindezt minden nagyobb energiabedobással csináltam, nehogy azt vegye le a dologból, hogy erőszakoskodni akarok. A mozdulatok után felálltam, majd a kezemet nyújtottam felé.
- Gyere, ne üldögélj itt a porban.
avatar
Nireiko Kai
Játékos

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 201

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Shirogane Shiro on Hétf. Okt. 17 2011, 16:19


Megilletődve hagyom, hogy ülésbe toljon Valóban nem tűnt dühösnek, vagy mérgesnek vagy hasonló. Lehet, én voltam megint túl patetikus? Vajon most agyalágyultnak néz?
Akkor miért törődne még mindig veled. Néha el kell fogadni, az emberek lehetnek csak maguk miatt is kedvesek, nem csak szánalomból. Akihiko olyan bölcsnek tetszik, s azt hiszem, könnyedén előfordulhat, hogy igaza is van.
Bizonytalanul, de elfogadom a kinyújtott kezét, s a segítségével állásba tornázom magam, és mint egy suta óvodás, porolom le magamról a koszt.Aztán, ahogy sikerült kissé rendbe szednem magam, meghajolok: - Köszönöm, hogy megvigasztaltál, és sajnálom, ha gondot okoztam. A nevem Shirogane Shiro, nem hinném, hogy ismerjük egymást - köszönöm meg a segítségét és türelmét, s megragadom az alkalmat, hogy bemutatkozzam. Azt kellett tapasztalnom nemrégiben, hogy ha veszem a bátorságot, és megpróbálok beszélgetést kezdeményezni, még barátokra is lelhetek, ahogy leltem Kagerou személyében is. Sőt, számára múzsává is avanzsálódtam. Bár egy ideje nem láttam, remélem, jól megy sora... - Nem tudom, hogy vártál-e épp valakire, de ha nem teher, akkor a kis galiba kárpótlásául meghívnálak egy frissítőre, persze, csak ha szeretnéd - igyekszem a lehető legkedvesebben mosolyogni, bár lehet, kissé görcsösnek hat az erőlködéstől, mert legszívesebben elszaladnék a föld alá süllyedve, de akkor Akihiko rojtosra rugdosná a hátsó fertályomat, ebben biztos vagyok...
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Nireiko Kai on Szomb. Okt. 22 2011, 18:24

Szerencsére a kedélyek hamar elillannak, ahogy a már megnyugodott lányt egyenesbe állítottam, majd nekiállt rendbe szedni a külsejét. Ezt követően még a nevét is megtudom. Szóval Shiro. Érdekes, éltemben most találkozok ezzel a névvel. De a meglepetéseknek nincs vége erre a napra, nagyon úgy tűnt. A lány ugyanis meghív, hogy kiengeszteljen az előbbiért. Igaz, látom rajta, hogy azért teljesen még se nyugodott le. Nem voltam egy Freud, de láttam rajta, hogy görcsöl még mindig.
- Nem, nem vártam senkire se, szóval elfogadom. De... ez a kiengesztelés jelző nem szükséges. Maradjunk annyiban, hogy két kolléga elmegy felfrissülni a szabadidejében - javaslom egy nyugtatónak szánt mosollyal.
Csak támogatni tudtam, hogy elmenjünk innen. Bár sokan látták, hogy itt balhé aligha lesz és inkább elballagtak, néhány kitartóbb katasztrófaturista még mindig nézegetett felénk, hogy ebből mi lesz. Ilyen körülmények között pedig nem igen volt kedvem állomásozni. Ha az ember már nem úgy töltheti a szabadidejét, ahogy neki kényelmes, az eléggé frusztráló tud lenni.
- Mutasd az utat - biccentettem.
Ezzel is bizalmat szavaztam a lánynak, hogy rábíztam a helyválasztást. Remélhetőleg ennyi már elég lesz neki, hogy teljesen feloldódjon az előbbi kis malőr utóhatása. Viszont mielőtt még elindultunk volna, eszembe jutott a protokol.
- Oh, de modortalan vagyok - meghajoltam a lány előtt. - A nevem Nireiko Kai - kiegyenesedek - részemről a szerencse.
avatar
Nireiko Kai
Játékos

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 201

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Shirogane Shiro on Szer. Nov. 02 2011, 00:49


Nem igazán tudom eldönteni, hogy örüljek, vagy sírjak a válaszon. Persze, gondolhattam volna, hogy rá is érhet akár, mert ha várna valakire, nem ilyen nyugodtan ücsörögne, hanem biztos tekintgetne jobbra-balra, hátha felbukkan már végre az, aki miatt épp erre járt. Persze mondhatom, hogy legalább nem akart lerázni, és ezek szerint tényleg nem táplál irányomban semmiféle negatív érzelmet, na de az úgy szokott lenni, hogy ha valaki valakit elinvitál valahova, akkor neki szórakoztatnia kellene, szóval tartani, meg ilyenek, de én erre abszolút képtelen vagyok, és csak a szerencsétlenségfaktorom fogom növelni azzal, hogy ülök majd kukán, mint egy nagy rakás szerencsétlenség. Akihiko viszont megrovóan néz rám, és biccent a fejével, hogy bizony, ha már belefogtam, végig is illik csinálni, így megpróbálom összeszedni minden gondolatom, hogy hova is mehetnénk. Mintha hű de nagyon tájékozott lennék olyan dolgokban, hova érdemes beülni, ha az ember csak úgy be akar ülni valahova, én jobbára otthon eszem apával és anyával. Meg régen Akihikonál is néha csináltunk ilyen evős, dumálós összejövetelt, de az egészen más volt, őt akkor már jól ismertem. Viszont nem vihetem csak úgy haza, nem igaz?
- Ö... örvendek! Én meg Shiro... -válaszolom reflexből, majd ráeszmélek egy fontos dologra, ahogy Akihikora nézek, aki a fejét csóválja: én ezt már mondtam. -, mondtam is az előbb - vörösödöm el, miközben próbálom maszatolni a butaságom és zavarom egyértelmű jeleit. Eme terv részeként meg is indulok, nem mintha tudnám, hova is akarok menni, de jó stratégiának tűnik, hogy elindulok, és az első jónak tűnő helynél, ami szembe jön, megállok.
- Ano... van valami, amit kedvelsz? Mert akkor... akár oda is mehetnénk... mégis csak... szeretned kellene, amire meghívlak... vagy mi... - torpanok meg váratlanul, ahogy eszembe jut, hogy mivel nem is ismerem, nem tudhatom, nincs-e valami ételallergiája, vagy nem épp azt fogja-e utálni, ahova beülünk, és nem tud majd semmit magának választani.

avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Nireiko Kai on Csüt. Nov. 10 2011, 23:20

Nem reagáltam le a lány pironkodását. Szegény így is elég zavarban van szemlátomást ettől az egész esettől, nem akartam nehezíteni a dolgot számára. Egy falu szolgálatában levő ninja csak legyen megértő, főleg azokkal kapcsolatban, akik hozzá hasonlóan az adott település védelmét látják el. A kérdésére viszont felvonom a szemöldökömet. Na tessék, fel van adva a lecke. Kumoban ugyanis relatíve sok olyan hely van, ahová be lehet ülni és elfogyasztani egy pohárnyi frissítőt. Mondjuk mi a meglepő ezen? Sok szomjas kunoichi, shinobi és civil van ebben a ,,fővárosban", szóval valahol eleget is kell tenni a sok szomjas szájnak. A kérdése elgondolkoztat. Hova is hova is. Nem voltam valami éjszakai életben levő, de igazából a kezemen nem tudtam megszámolni, mennyi ivót ismerek a faluban. Gondolkodtam, gondolkodtam... aztán jééé, hoppáré, jő világosság.
- Van egy teázó innen nem messze. Egyáltalán nem egy felkapott hely, sőt, eléggé ritka a forgalma. De a teái eléggé változatosak és üdítőek ahhoz képest. Ha gondolod, mehetünk oda.
Csendben vártam a lány válaszára, nem sürgettem, hogy mondja meg, mi legyen. Ráérünk, elvégre a Nap alig hagyta el az ég közepét. Az egész délután előttünk áll... már ha a kedvenc rabszolgahajcsár nővérem nem terem itt egyik pillanatról a másikra és varrja a nyakamba a házimunkát...
avatar
Nireiko Kai
Játékos

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 201

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Shirogane Shiro on Pént. Nov. 18 2011, 20:45


- Az jó lesz! - vágom rá azonnal, legalább nem kell tovább törnöm a kobakom a helyszínen. Sosem voltam nagy csavargó, és Akihikoval is jobbára hozzánk vagy hozzá "ültünk" be beszélgetni. Ezzel a vezetést is átpasszoltam a fiúnak, így csak követnem kellett, s bíztam benne, hogy míg megérkezünk, kiötlök valamit, amiről beszélhetnénk. Az, hogy út közben nem beszélgetünk, sokkal kevésbé kényelmetlen, és ciki, mint mikor már egymással szemben ülünk egy asztalnál valamit szürcsölgetve.
De mi az, amiről az ember szívesen beszél és nem is kellemetlen számára, ha valaki csak úgy ismeretlenül rákérdez? Talán a mindennapjairól kellene kérdezni. Hiszen ő is ninja, akkor biztos van csapata, senseie, meg valami érdekes kalandja. Mondjuk ha visszakérdez hasonlót... ahh, nem baj, majd elhallgatom az egészet, nincs úgysem mire büszkének lennem, majd inkább mesélek Kagerouról meg a verseiről. Vagy valamiről...
Hamarosan megérkezünk a helyre, s bár szerényen adja tudtomra, hogy ez lenne az, amiről beszélt, nekem tátva marad a szám, ez a hely egyszerűen gyönyörű, és tökéletes, nem puccos, hanem otthonos, iszonytatóan kellemes, pedig még csak most léptem be. Mégis, mintha haza érkeztem volna.
- Nagyon barátságos - virulok fel, majd leülök a kiválasztott elszeparáltabb asztalunkhoz. Magam részéről egy darabig még szemlélődöm, majd beletemetkezem az itallapba, s végül kiválasztok egyet. Hamarosan meg is érkezik a pincér, s miután letudtam a magam részéről egy erdei gyümölcsös teával (na meg Akihikonak egy citromos zöldteával), megvárom, hogy ő is kérjen valamit, csak utána szólalok meg.
- Na és mi jó történt veled mostanság? - a kérdést sokáig tartott összetenni, ahhoz képest, milyen rövid, talán ezért nem is gondolkodom el azon, mennyire nem idevaló, mármint olyan, mintha évezredek óta ismernénk egymást, csak mondjuk egy ideje nem volt időnk beszélgetni, pedig jobbára, ha találkoztunk is, eddig nem nagyon volt tudomásunk ténylegesen is a másik létezéséről a faluban.
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Nireiko Kai on Vas. Nov. 20 2011, 12:26

Csendben indultunk el az utcán a kijelölt cél felé. Jól lehet, én tudtam csak, hogy hova is megyünk, de egymás mellett sétáltunk. Néha-néha oldalra néztem Shiroura, hogy mi ez a nagy hallgatás, de csak egy előre meredő, elgondolkodó arcot láttam. Oké Kai, maradj kussban inkább. Ki tudja, min gondolkodik, talán az elkövetkezendő napok feladatain. Ilyenkor tényleg inkább ne szólaljon meg senki se, mert eléggé bosszantó tud lenni. Szóval csak sétáltunk, fordulgatva az utcákon. Balra... jobbra... balra, jobbra... mondom jobbra... egyenesen... oké, ott a sikátor... végig rajta... tadaaaam. Nem túloztam, amikor azt mondtam, hogy eldugott hely. Gyakorlatilag ez a hely a városfalnál helyezkedett el, a mellett alakították ki. Egy alig pár négyzetméteres udvarrészt követően lehetett látni a kis teázót. Belépve folytatódott ez a kicsinység, elvégre össz-vissz hat négy személyes asztalt zsúfoltak be ebbe a pici helyre. Igaz, még az udvaron is volt kettő nagyobb. De mi odabent ültünk le, az ablak mellett.
- Valóban az. Még a nővérem talált rá annak idején, én meg rászoktam.
Én már meg se néztem az itallapot. Annyiszor voltam itt, hogy betéve tudtam, mi mennyi hol melyik sorban. Így amikor kijött az egyik pincérlány, Riruka-san, én a tradícionális teát kértem, ami a legalsó a sorban. Mondjuk kissé összevontam a szemöldökömet, hogy Shirou két teát kér. De letudtam annyival, hogy biztos csak szomjas. A kérdése viszont nem vártként ér. Kicsit el is gondolkoztam, hogy ezt mire véljem, de csak ártatlan kérdés.
- Nemrég jöttem vissza életem első küldetéséről. Mondjuk kicsit meredek volt úgy, hogy még se sensei-em, se csapattársaim, de azért sikerült végrehajtani. Az egyik határszéli daimyo birtokán volt egy kis politikai malőr, szerencsés kimenetellel. Najó, ez így most eléggé dióhéjban hangzott el, mert természetesen történt egy's más, de... - najó, itt oldalra kellett néznem, mert kissé zavarba jöttem, amikor egy bizonyos személy arca bevillant nekem. - Szóval sikerült megoldani - mondtam, miközben próbáltam összeszedni magam. - Na és... te mi jót csináltál mostanában? - mentőkérdés zsigerből.
avatar
Nireiko Kai
Játékos

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 201

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Shirogane Shiro on Csüt. Dec. 01 2011, 10:49


//Na, már élek, bár még zsibog a kezem, és nem teljesen kóser, de már lehet vele létezni xD//

Igazából meglepett, hogy válaszolt, bár közel sem úgy, mintha valóban valami közeli barátjának mesélt volna a dologról. Legalább is szerintem nem, bár nem ismerem, nem tudhatom, hogyan viselkedik a barátaival. Azért irigylem is meg nem is. Szerencsés, mert egy veszélyesebbre sikeredett küldetést sikerült teljesítenie - bezzeg nekem -, viszont rossz neki, hogy még nem osztották csapatba. Nekem legalább csapatom van valamennyire. Vagyis hát, elméletileg. A kérdésére viszont összerezzenek.
- Hogy mit csináltam mostanság? - kérdezek vissza kissé feszültté válva. Lényegében semmit. - Tengek-lengek, múzsáskodom. Azt hiszem, kegyvesztett lettem - nézek magam elé bámulva, s kerülve a tekintetét. - Úgy szeretnék hasznos lenni, de nem igazán ér rá senki, vagy nem tudom, kallódom - bújok egyre inkább a poharamba. Tudom, hogy eleve az akadémián elment a kedvem az egész kunoichiségtől, és már hallottam azt is nem egyszer, hogy mások álmait nem valósíthatja meg az ember, ha az nem az övé is teljes szívéből-lelkéből, de mintha azért, mert ezt a titkot elárultam, nem foglalkoznának velem. Vagy az elbukott küldetés miatt lenne, hogy kallódónak érzem magam?
- Furcsa ez a dolog. A csapatom is széthullott teljesen. Az egyikünk ugyanis elment chuuninvizsgára, és sikerült is neki. Persze ez nem baj, csak... attól ketten még maradhattunk volna, esetleg egy harmadik valakivel. Nem tudom, de nem halad semmi. Talán tennem kellene valamit, de fogalmam sincs, mit... - Akihikora pillantok, az általam dédelgetett álmod egyre messzebbnek tűnik, pedig még csak nagy shinobi sem kívántál lenni.
Aztán észbe kapva mosolyt erőltetek az arcomra: - Sajnálom, elég szerencsétlen irányba sikerült vinnem a beszélgetést, az emberek magánéleti vagy karrierbeli válsága nem igazán tartozik másokra, és jobbára nem is érdekel senkit, mert hogy mindenkinek megvan a maga baja. Nem akartalak terhelni - kortyolok inkább a teámba.
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Nireiko Kai on Szer. Dec. 14 2011, 16:47

Na szépen vagyunk. Most vagy én mozgok csak ilyen körökben, vagy mostanában tényleg minden lánynak, akivel megismerkedek, nincsen semmi előrelátása a jövőjére nézve. Valamiért Marishoka jut eszembe, ahogy Shirout hallgatom. Ő is azt mondta, hogy nem tudja, miben lenne jó. Pedig igazából az embereknek csak magukba kellene néznie és hopp, igazán jó belelátás után már meg is lelhetnék a választ. Mindenesetre ahogy látom, a lánnyal sorstársak vagyunk. Ő is csapat nélkül áll, én is. Valahogy eléggé furcsán intézi mostanában a falu az ilyen dolgokat. Eddig abban a hitben voltam, hogy számítanak a jól szervezett shinobi egységek... de igazság szerint egyre több kallódóval találkozom csak mostanában. Így múlik el a világ dicsősége.
- Ugyan, semmi gond, olykor ki kell beszélnie magát az embernek, szóval csak nyugodtan - jelent meg egy bátorító mosoly az arcomon. - Mellesleg igazad van. A Chunin vizsga sosem ok arra, hogy felbomlasszanak egy csapatot. Tudomásom szerint csak akkor tesznek így, ha valaki eléri a jounin szintet és más teendőkre hívják, de különben léteznek még most is teljesen chunin csapatok. Nálatok valamit nagyon elszúrhattak az adminisztrációnál. - még egy fekete pont a falu vezetőségének, kissé érthetetlen, hogy lehet ilyesmit megengedni magának. - Talán az lenne a legjobb, hogy ha beszélnél valakivel a Raikage központjában. Elvégre az a szerv azért áll fenn, hogy a hasonló ügyeket megoldást találjanak.
Nagyon nem akartam belemenni ebbe a témába, elvégre Shirou magánügye volt és nekem is igazából csak elkotyogta. Szóval inkább kézbe vettem az időközben kihozott teámat és nekiálltam fogyasztani. Nem csalódtam, újra egy minőségi darab került az asztalomra. Bár még mindig furcsálltam, hogy mit keres egy harmadik, érintetlen pohár is az asztalon, de inkább nem kérdeztem rá. Valószínűleg így is eléggé belekontárkodtam a magánszférának nevezett dologba.
avatar
Nireiko Kai
Játékos

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 201

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Shirogane Shiro on Kedd Dec. 27 2011, 00:33


Különös, de egyben jóleső is, hogy meghallgat, és hogy valamennyire meg is érti a helyzetem, és hasonló gondolatok fogalmazódnak meg benne is a felvetett dolgokkal kapcsolatosan. Néha kezdem azt érezni, én gondolom nagyon rosszul a dolgokat, és jól esik az ilyen jellegű megerősítés, hogy nem én tévelyedtem el az elképzeléseim és a valóság között félúton.
- Igazán köszönöm, hogy a szavaiddal így kiállsz mellettem - mosolyodom el kissé félénken. Nem is ismerem, csak ma találkoztunk, ráadásul elég rendhagyó módon, ő mégis igen kedves fiú. Akihiko, szerinted lenne a barátom? Lehet, kezdek belejönni ebbe a dologba, hiszen múltkor összetalálkozhattam Kagerouval a sorsnak hála, és vele is jó viszonyba kerültem, s most itt van Kai, aki talán nem tiltakozna, hogy barátokká váljunk. A gondolat egész feltüzel, s izgatottá válok. Igaz, a barátok nem tudom pontosan, hogy lesznek barátok, de az rossz lépcsőfok és még rosszabb irány, ha hagyom megint némaságba fulladni az egész beszélgetés dolgot. Így megpróbálok Akihikora pillantva erőt meríteni, s valami tanácsfélét kérni, miről is kellene témát nyitnom.
- Amúgy - fordulok vissza felragyogva, hogy megmenthetem a helyzetet. - Neked van testvéred? Én sajnos egyke vagyok, csak apa és anya vár rám mindig - a család olyan téma, ami nem túl tolakodó, szinte az általánosnak mondható kérdések között szerepel, mégis valami téma, amiről lehet beszélni, és nincs addig sem csönd, s ráadásul meg is tudhatok róla valami apróságot, ami személyes, amely az ismeretséget talán egy vékonyka, egészen halányka mértékben mélyíti, és talán egy.két ilyen után már nem fura a barátságos dologgal előrukkolni. Erről gőz meg Akihiko jótékony mosolya is.
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Nireiko Kai on Szer. Jan. 04 2012, 23:03

- Ugyan, igazán nincs mit - mosolyogtam vissza rá.
A kérdése egy kisebb csend után jött. Ezt a kis szünetet arra használtam fel, hogy beszürcsöljem a maradék teámat. A keleti teát általában annál melegebbre csinálják, minél melegebb van odakint... és mivel odakint meg lehet sülni, ezért eléggé kellemes meleget éreztem a hasamban a lének köszönhetően.
- Igen, van - bólintottam. - Lehet, hogy ismered. Nireiko Rukiának hívják, jelenleg az Akadémián tanít, mint Chunin. Nem túl magas, rövid fekete haja van, amolyan csalafinta arca... mint aki bármikor ki tudná gáncsolni az embert.
Azért egy valamit nem mondtam most el a lánynak. Egy kis dolgot, ami igazából eléggé nagy jelentőségű. Azt, hogy Rukia nem a vértestvérem... ahogy apám és anyám se vér szerinti rokon. De szeretem őket annyira, mint ha azok lennének. Elvégre, nekik köszönhetem azt, hogy én most itt vagyok egyáltalán.
- Van kedved elmenni sétálni tea után?
Fogalmam sincs, honnan jött ez az ötlet, de végül megfogant.
avatar
Nireiko Kai
Játékos

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 201

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Sasaki Haru on Vas. Jan. 15 2012, 16:51

Istenem, ez a Daiki! Sose hagy békén, ezért muszáj tőle elrohannom messzire, s elbújni valahová, de egy olyan helyre, ahol nem talál meg. Ez persze sose lehetséges, mert mindig a nyomomra bukkan, máig sem értem, hogy hogyan. Tudnivaló, Daiki az idegesítő unokaöcsém, aki mindig játszani akar, s megpróbálom lerázni arra hivatkozva, hogy nem érek rá, van jobb dolgom is. Egyszerűen elviselhetetlen.
Így hát, megpróbáltam egy lépéssel előtte járni, kiszaladtam a házból az utcákra, s addig szaladtam, míg tisztes távolságba nem kerültem az említett épülettől. Gyorsan rohantam, majd a következő utcánál befordultam, s leültem egy falnak támaszkodva. Nagyokat fújtam, s a végén sóhajtottam abban reménykedve, hogy ezúttal leráztam.
Legalább 5 percig maradtam így tetézve, hogy már nem követ. Ilyenkor már rég megtalált volna. De ha meg is talál, akkor vagy futok tovább, vagy fejbekólintom, és itt hagyom az utca kellős közepén. Vagy mégsem? Annyira nem vagyok őrült, s elvetemült, hogy a rokonomat itt hagyjam kiszolgáltatva másoknak.
Hm... még meggondolom.
avatar
Sasaki Haru
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Yotsuki Kagerou on Vas. Jan. 15 2012, 19:17

(Sasaki Haru-chan-nak. Végre útja kezdetét veszi a hatalmas és feledhetetlen történetem. Új év-új történet! Ezaz!)

Minden nap változó és mégis állandó. Hiszen a múltat az ember már ismeri. Kagerou pedig nagyon is emlékszik arra, honnan is jött, hova is tart és vajon mi is vár majd rá. De akárhogyan is nézem, sajnálatos módon azok az emlékek egyre csak halványodtak és ha így folytatódik a történet, csak a versek soraiban fog rájuk emlékezni a fiatal ninja. Hogy miért? Mert azon klán leszármazótja, mely valaha Kumogakure büszkesége volt. De ez a dicsfény kezd kihunyni.
A Yotsuki klán mióta elvesztette Kumogakure irányítását a Yondaime-sama-val, sajnálatos módon elégé magába roskadt és elvesztette azt a tekintélyt, melyet a régi nagyok hoztak meg nekik. Ezt pedig nem csak Kagerou látta így, de ő érezte legjobban. Hiszen a klán őt kitagadta megvetette mindig is és csupán két ember volt számára, akiben megbízott. Az anyja és Bee-sama. Éppen ezért határozta el, hogy újra naggyá teszi a klánja nevét.

De hogyan? Az utcát járta, csendben és búskomor arccal. Először arra gondolt, hogy megírja a legtökéletesebb verset, melyet valaha alkotott, de nem. Már nem érezte úgy, hogy ez valaha is megold majd valamit. Igen, biztosra vette, hogy ha ő lesz a következő Raikage, akkor minden helyre kerül. De ez, nos, még nagyobb álomnak tekintette, mind a verset. És talán először az életében kételkedett még saját magában.
Az egyik sikátoron vágott át, ahogyan felnézett a felhőkkel tarkított kék égre, mely éppen kikandikált a várost övező sziklaszirteket belengő felhők közül.

Kezedben a kulcs a célom felé,
de mégis, ki adná más ember elé?
Úgy gondoltam, nem vagy alkalmas,
S a világ nem ennyire szánalmas...

Kezedben a kulcs, egy jobb élet felé,
Senki sem adhatja más ember elé!
Úgy gondoltam, nem vagy alkalmas,
De ez a gondolat nagyon szánalmas!

Kezedben a kulcs a szívemhez
De mégis, ki adná más ember elé?

Szavalta a szavakat hangosan, ahogyan azok visszhangot vertek a házak falán és teljesen bezengték a pici sikátort. Kagerou eközben végig az eget nézte, ahogyan nem foglalkozott azzal, ami előtte volt, a földön. A lánnyal, aki kissé kérdően nézte a fiút, aki ide-oda billegve és az ég felé mutogatva közeledett felé. És amikor odaért ellé egyszerűen belerúgott és a shinobi szemei kitárulva néztek le a lányra.

Hozzá értél lelkemhez, ó hatalmas
Biztosan állítom, te vagy az alkalmas!

Fejezte be a verset, ahogyan a lányra nézet, aki fájdalmas arccal nézett rá és a bokáját fájlalta. Kagerou pedig csak némán nézte őt azt a könnycseppet, mely kigördült egy pillanatra a lány szeméből és végiggördült az arcán. A genin megreszketett, ahogyan leguggolt mellé és belebámult az arcába.
- Bocsánat. - mosolyodott el barátságosan.

De fürtjeid a szélben vad ménesként vágtat,
Széthinted szépséged hetedhét határnak,
Lépteidnek nyomán eloszlik a homály,
de miért gubbaszt itt ez a ki madár?

Nevetett fel, bár hogy az ismeretlen lány hogyan is reagál a fiú szavaira? Ki tudja. Pofon vagy csak nevetés lesz a válasz? Hiszen Kagerou arca boldog és ahogyan ott guggol Haru-chan előtt a helyzet idilli és fájdalmas is egyben. De mindez már a jövő dolga, melyből egy pillanat alatt lesz jelen és múlt.
avatar
Yotsuki Kagerou
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 269

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Shirogane Shiro on Hétf. Jan. 16 2012, 01:02


[Kai]

Figyelmesen hallgattam csillogó szemekkel, ahogy válaszol. Tehát van egy testvére, ráadásul már Chuunin és az akadémián tanít. Törtem ugyan a buksim, de nekünk csak férfi tanárunk volt, abból is csak kettő, az egyik csak a vizsgáztatások alkalmával volt jelen, meg dolgozatoknál felügyelni, szóval lehet, hogy láttam, de amilyen figyelmes és szédült libus vagyok, nem realizálnám, hogy ő lehetne-e vagy se. Nem is nagyon ismerem a tanárokat, nem volt merszem megszólítani senkit, akit nem ismertem, de a senseit még akkor sem, így tök esélytelen, hogy más sensei-jel kapcsolatba kerülhettem volna. Akihiko biztos ismerné. Akihiko mindenkit ismert a faluban, és mindenkihez volt egy kedves szava. Bár vicces, ahogy jellemezte. Gondolom, hasonlítanak is, így talán fel is derenghetne, de nem, semmi. Akihiko is csak rázza a fejét, szerinte nem ismerem.
Elgondolkodva kortyolgatom a teát, így kis híján félrenyelek kérdésére. Aztán elpirulok, majd megnyaklom, ahogy Akihiko oldalba bök, hogy mondjak már valamit.
- Ha... Hai! - felelem még mindig kissé pirospozsgásan elmosolyodva. De Akihiko nem elégedett, úgy néz rám, hogy rögtön pánikolva igyekszem valamit kitalálni, mit mondhatnék még. - ano... állítólag szépen kivirágzott a rét a közeli dombon... meg ugye az idő is egész kellemes ahhoz képest... kisétálhatnánk odáig is... persze ha az nagyon messze van, nem baj... vagy esetleg elnézhetünk másfelé is... ha más ötleted van... - Akihiko lemondó sóhajjal rázza meg a fejét, de végre feloldoz szúrós nézése alól, így elnémulva kortyolom inkább a teám. Nem olyan egyszerű csak úgy ismeretlenül beszélgetni, még akkor sem, ha az ember szeretné a barátjává tenni az illetőt. Hiszen nem kezdhetek neki rögtön valami bensőségesről beszélni, mert nem tudom, hogy reagálna rá. Például Akihikoról még a szüleimmel sem beszélek egy ideje, mióta ráébredtem, mennyire aggasztja őket, hogy még mindig úgy kezelem, mintha élne, mert szerintük Akihiko már nincs velem, pedig én látom, most is itt roskadt magába mellettem a mulyaságom miatt, amely megmosolyogtat mindig.
Az utolsó kortyot is magamba kortyolom, majd a másik teát érintetlenül hagyva állok fel, hogy jelezzem nonverbálisan, én kész vagyok, és ha fizettünk, mehetünk.
avatar
Shirogane Shiro
Játékos

Tartózkodási hely : Akihikoval


Adatlap
Szint: C
Rang: Chuunin
Chakraszint: 224

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Sasaki Haru on Kedd Jan. 17 2012, 18:56

/Kagerou/

Bár örülök annak, hogy már egy jó ideje nem talált rám, mégis olyan furcsaság fogott el belül. Talán már túlságosan megszoktam, hogy mindig követ, s megtalál, s most az a baj, hogy ez mégsem így alakult. Pedig, ha jobban belegondolok, nem olyan vészes, sőt... jó mókának tűnik ez az egész, s most a türelmem egyre fogy.
Sóhajtok egyet megadva magam, s éppen felállnék, amikor a távolból egy fiút veszek észre kissé furcsán közeledni. Az eget nézi. Én is az égre nézek, hogy megtudjam, mit bámul. De nem látok rajta semmi különöset. Az ég ma tiszta, s ugyanolyan kék, mint mindig is szokott lenni. Bár azt mondják, az ember jobban el tud gondolkodni, ha az égre néz, hiszen az olyan, mintha szárnyalna, s szabadnak érezzük tőle magunkat. Hm...
Egy kis időre eltekintek, ám azt nem veszem észre, hogy ez a fiú éppen felém tart, majd bokán rúg.
- Ááá! - valójában ez csak egy fél-kiáltás volt, nem teljes erőbedobás. Már megszokhattam volna, ennek ellenére mégis megjelent az enyhe fájdalom jele a szememben. Ezt gyorsan letöröltem, majd a hang irányába figyeltem. Egy bocsánatkérés. A helyzetet pedig az fokozza tovább, hogy ez az arc vészesen közel is volt, vagy legalábbis annyira, hogy kicsit hátrahőköljek meglepetten.
- Bocsánatkérés elfogadva. - suttogom a velem szemben lévőnek, persze úgy, hogy hallhassa is. S miközben a szemeit figyeltem, egy versféle is elhangzik.
Vers!
Milyen régen hallottam már egy ilyen szép költeményt! Vajon ezek honnan jöhetnek? Az biztos, hogy sok érzés kell hozzá, hiszen csak akkor tud az ember alkotni, ha elképzeli, ha tud érezni, s van szíve. Hiszen ha egy jégcsap bennünk az uralkodó, semmi értelme.
- Úgy látom, van érzésed a rímekhez. - kezdem ezzel. - Kérdésedre a válasz: azért gubbaszt itt ez a madár, mert bújkál az idegesítő unokaöccse elől. - közben felállok és leporolom magam.
- Sasaki Haru, örülök. És tényleg, felejtsük el, ami az imént történt. - nyújtom a kezem, hogy ezzel kezdetét vegyem egy új ismeretségnek, hiszen illetlen dolog lenne nem bemutatkozni, s leordibálni azért, amit puszta véletlenből tett.
avatar
Sasaki Haru
Halott Karakter

Taijutsu Pontok : 21

Tartózkodási hely : Kumogakure


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 254

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Yotsuki Kagerou on Szer. Jan. 18 2012, 17:33

/Haru/

Az ismeretlen lány, aki nem is volt annyira ismeretlen, bár nem is annyira ismert. Inkább kettő között, egy olyan lány, akit az ember már látott a falúban... egy lány akire az ember emlékszik valami miatt és akivel kapcsolatban az a halvány kis emléken kívül, talán semmi jelentős sem jelenik meg. De most, most már van valami jelentős. És ez nagyon is jó dolog. Vagyis Kagerou így hitte mindig is.
- Úgy látom, van érzésed a rímekhez. - kérdezte ahogyan Kagerou elhajolt a lány óra elől és felállt. - Kérdésedre a válasz: azért gubbaszt itt ez a madár, mert bujkál az idegesítő unokaöccse elől. - állt fel ő is és a legnagyobb megdöbbenésre a fiatal genin fiú egyszerűen csak felnézett rá. Igen ő, méghozzá egy lányra, bár ezt most szó szerint kell érteni.
Haru egy jó fejjel volt nála magasabb és ahogy ott állt előtte, csak akkor jött rá, hogy még idősebb is nála, vagyis remélte, hogy ez van. Hiszen még nem látott olyan lányt ebben a falúban, sőt ebben a világban, aki fiatalabb is volt nála és magasabb is, sőt, ha még erősebb is mind ő, akkor szegény Enka ninja, valószínűleg a legközelebbi fára kötné fel magát. Hogy miért? Férfiúi önbecsülés csorbítása miatt. Hiszen ő a fiúk között átlagosnak mondható, de a lányokhoz képest akkor is sokkal magasabb volt. Pont mint most, bár egy kicsit a jelen pillanatban fordított helyzet alakult ki, ami elég vicces szituációt eredményezett.
- Sasaki Haru, örülök. És tényleg, felejtsük el, ami az imént történt. - nyújtott kezet neki Haru, ahogyan Kagerou csak egyszerűen lenézett, vagyis inkább szemközt nézett, na jó, nem is, annyira nem volt nagyobb nála, de ami tény az tény. Lenézet a kezére, majd elnevette magát és egyszerűen, nem fájdalmasan, de mégis erőteljesen csak egy pacsit adott a lánynak, aki ezen csak egy pillanatig lepődött meg.
- Yotsuki Kagerou! -mutatott magára hatalmas vigyorral az arcán.

És látom, rózsaszínű fellegek lepték el a kék eget.
És ez nem szokatlan, nem csak az álmomban van.

Tette a kezeit a tarkójára miközben barátságosan mosolygott a lányra tovább, de az idilli kis pillanat megváltozott mikor a fiú, mintha csupán észbe kapott volna, a tarkóját megvakarva nézett fel a kunoichire. Tekintette egy pillanatig zavart mikor olyasmi történt, amire nem számított a lány.
- Izé...- nyögte ki végül- … bocsi. Néha elfeledkezek magamról és nem veszem észre, hogy versben beszélni értelmetlen, mert többnyire rajtam kívül nem érti senki sem. - nyúlt bele a zsebébe és vett elő egy kis jegyzetfüzetet, ahogyan a ki ceruzát, mely bele volt ágyazva a füzet oldalába, végre újra visszakerült a kezébe és írni kezdett. Jegyzetelt valamit ahogyan végig beszélt. - Tudom, megpróbáltam már leszokni róla, de túl nehéz. Olyan, mintha az ember saját önmagát próbálná megcáfolni. Furcsa mi. Ez a világ olyan mind egy könyv, és minden helyszín egy külön vers, minden esemény egy újabb sor és minden gondolat csak újabb ihlet. Az agyam csak pörög és néha nem tud leállni. De ez van....- fejezte be, ahogyan újra átfutotta a leírt sorokat, majd összecsapva a papirost visszadugta a zsebébe. - Boccses... neked hála találtam egy franko rímet. Ezer hála...- nevetett fel és ezzel hagyta szóhoz jutni a kislányt, na jó, már majdnem nagylányt is.
avatar
Yotsuki Kagerou
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 269

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kumogakure Utcái

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

3 / 9 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.