Naoki-hegy

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Naoki-hegy

Témanyitás  Hawake Kochio on Szomb. Jún. 26, 2010 3:08 am

Ha a Föld Országában szétnézel, egy biztos tájékozódási pontod van csak. A Naoki-hegy, amit az ország minden részéről látni lehet. Ismert világunk legmagasabb képződménye az egyetlen hely ebben az országnyi sivár kősivatagban ahol minden nap hóval találkozhatunk. A legmagasabb csúcs alatt van egy hatalmas fennsík, amelyet a legenda szerint egy csoport szerzetes egy évnyi meditációval, pusztán akaratuk erejével hozott létre. A legendák ritkán igazak, de mindenkihez hozzá tudnak szólni. Ezen a szent helyen élnek Iwagakure Buddhista szerzetesei.

Főépület

Egy hatalmas, ám nagyon szerény épület áll a fennsíkon. Számtalan szobát találhatsz benne, ugyanis itt lakik a közösség összes tagja, itt található Kobana-senpai dolgozószobája, illetve egy több száz ember befogadására alkalmas étkező. Az összes szoba igen kicsi, és a falak is vékonyak. Mindnek bambuszból készült tolóajtaja van, bent pedig csak egy kis komód, vékony szivacsmatrac, illetve egy szintén nem túl nagy fából készült buddha szobor.

Japán kert és Udvar


Az épület háta mögött egy hatalmas Japán kert és körötte sétáló ösvény látható. Minden itt lévő dolgot a szerzetesek építettek, ültettek, gondoznak. Kiválóan lehet itt elmélkedni, beszélgetni, és persze tanítani.

Gyakorlótér


Elég nagy tér, nagyon sok gyakorlószerrel.
avatar
Hawake Kochio
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Szerzetes ninja
Chakraszint: 364

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Hawake Kochio on Vas. Jún. 27, 2010 5:52 am

|Kochio hálókörlete|

Meztelen lábak surranása volt az egyetlen nesz, amit hallani lehetett a hálókörletek folyosóján. Mindenki vagy alszik, vagy már rég a feladatát végzi. Kochio volt az első reggeliző ezen a napon. Nem is csoda, hisz már 2 napja nem evett. Kegyetlenek, ám nagyon tanulságosak ezek a próbák. A test útján hatnak a lélekre. Halkan elhúzza bambusz ajtaját, majd szemeit törölgetve besétál. Gondolkodás nélkül ledől vékony matracára. Rossz ötlet volt, még nem szokta meg, hogy az a szivacs, csak megtévesztés, és ez az eset olyan volt, mintha a földnek vágta volna neki magát. Furcsa, kifacsart testhelyzetben pihent. Félig hason, félig oldalt. Egy kicsit átrendezte arcát az esés. Nem volt kedve megfordulni, inkább csöndben elmélkedett, és reménykedett benne, hogy még egy jó darabig senki sem fogja zavarni.

[boccs a rövidségért, majd a többiben bepótolom]
avatar
Hawake Kochio
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Szerzetes ninja
Chakraszint: 364

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Zetsu on Vas. Jún. 27, 2010 9:11 pm

Óh a szerzetesek élete nem könnyű, ezt már idáig is tapasztaltad, de ezután csak még jobban elfogsz merülni benne. Balgán ráhuppantál a kis textilre, de elfelejtetted, hogy az csak azért van hogy ne fázz, és nem azért hogy kényelmes legyen neked. Most groteszk helyzetben pihensz, majd próbálsz gondolkodni, remélve nem tör rád senki. A következő pillanatban azonban az ajtódat hevesen kinyitották. Két bot kezdett el csattogni, valószínűleg az volt a cél vele, hogy ne tudj aludni, de inkább csak idegesítő. Oda fordulsz, és meglátsz egy öreget, személy szerint Oozaki-sensei-t.
- Ideje felkelni, Kochio-san. A főteremben várlak, meditálni fogunk- s azzal ki is lépett az ajtón.
Nos igen, egy kis meditáció most úgysem fog ártani az idegeidnek, szóval jobb lenne ha te is elindulnál a sensei után. Ő a főteremben fog várni, egy nagy Buddha-szobor előtt. Nem fog válaszolni egy kérdésedre sem, amíg olyan helyzetbe nem helyezed magad mint ő. (Értsd: meditációs helyzet)
avatar
Zetsu
Inaktív


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Hawake Kochio on Vas. Jún. 27, 2010 11:39 pm

~Nem fog érdekelni ma senki. Csak azért is itt fogok lebzselni az ágyban~ Gondolja Kochio gyermeki daccal, majd pár pillanat múlva úgy ugrik fel, mint ha épp a fronton őrködne. Valami nagyon irritáló zaj ütötte meg a fülét, közvetlenül mellette. Két botot csapkodott össze, egy már ismert alak: Oozaki-sensei. A legidegesítőbb ebbe, mégis csak az volt, hogy nem hallotta, amikor bejött, pedig az ajtót is el kellett húznia ehhez. Az ifjú reakcióidejét meg sem várva, az öreg elmondta amit szeretett volna, majd kifelé indult. Hősünknek ideje sem volt felfogni a szavakat, csak azt vette észre, hogy már egyedül áll a szobába. Majd kapkodva indulni szeretett volna, ami odáig vezetett, hogy egy hatalmas esés keretében sikerült elhagynia hálókörletét.
~Még jó, hogy nem látta, különben folyamatosan ezzel cukkolna. Na de lényegtelen. Bebizonyítom neki, hogy alkalmas vagyok.~ Gyorsan felállt, behúzta maga mögött az ajtót, majd a kanyarban éppen eltűnő új tanítója után száguldott. Persze csak lábujjhegyen. Igyekezett a lehető legkevesebb zajt csapni, nehogy megzavarjon valakit. Egy pozitívuma mégis volt az esésnek, az álmosság csettintésre arrébb gurult az ifjú agyából, de azért, még néhányszor visszakopogtatott ásítás képében. Amint felvette a másfél méteres követési távot, már nem sietett, ugyanabban a tempóban lépkedett, ahogy azt az előtte haladó tette. Közben a falat nézte, ahol rajzok és festmények sorakoztak. Kochiot leginkább a papír fogta meg. Egyszerűen vágyott rá, hogy megérintse. Látszott rajtuk az öregség, hogy egy kicsit megsárgultak, és néhol el is volt szakadva a szélük. De pont ez tette őket ennyire jó légkörteremtővé. Az embert elkapja itt egy sajátos hangulat, ami nem engedi, hogy kilépjünk belőle. A nézegetéséből az ébreszti fel, hogy mestere már rég lekanyarodhatott valahol. Szerencséjére csak egy nyitott ajtó található ezen a folyosón. Visszasiet ahhoz, majd benézve látja, hogy a Főterem Buddha-szobra előtt ül. Halkan besétál ő is, majd másfél méterrel jobbra tőle ő is helyet foglal.
~Szóval valamilyen meditációs gyakorlatot fogunk csinálni. Érdekesen hangzik~. Csöndben vár egy darabig, majd némi ügyetlenkedéssel felveszi Oozaki testhelyzetét. Jól megnézi, hogy helyesen csinálta-e, és mivel arra a következtetésre jutott, hogy igen, már nem mozgolódott, hanem próbált ő is elmélyedni a gondolataiban, várva az utasításokra.

avatar
Hawake Kochio
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Szerzetes ninja
Chakraszint: 364

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Zetsu on Hétf. Jún. 28, 2010 12:33 am

A sensei csak csöndben masírozott a folyosókon, nem nézett hátra, reménykedett abban, hogy nem veszel el. Mikor ez bekövetkezett ő nem csinált semmit, csak már abban reménykedett, hogy ismét megtalálod a helyes utat. Ő csak csukott szemmel foglalta el a helyzetet, és megvárta, amíg te valahogy szintén összehozod a helyzetet. Elég kínos volt, de végre sikerült a dolog. Nézed magad előtt az arany Buddha-szobrot, amit nem rég takarítottak le, csak úgy csillog. Valószínűleg neked is kell majd itt takarítani, de talán nem ezért hívott ide a sensei, hanem tényleg tanít neked valamit. Már egyre kínosabb a csönd a teremben, de már jó pár perce meg sem szólalt a sensei. Majd hirtelen:
- A meditációhoz nyugodt öntudat kell, önmagad elfogadása, ez az állapot a koncentráció első lépcsőfoka. Zárd ki a külvilágot, csakis a belsődre koncentrálj. Gondolkozz el a közelmúlt eseményein, és bizonyosodj meg az igazadról. Csak akkor léphetük tovább a tanításodban, hogyha először letesszük az alapokat. Ez az egyik alap, a meditáció.
A mester belenyúl a ruhája ujjába, és onnan kiereszt egy legyet. A légy elkezd körülötted repkedni, össze-vissza. Van amikor a füled mellett megy el, van amikor a szemeid előtt.
- Ne törődj a külvilággal, csakis magadra koncentrálj.
A légy néha-néha rászáll a testedre, ami még annyira nem is gáz, de egyszer csak az orrodra telepszik. Ideje elgondolkodni hát a múlt eseményein.
avatar
Zetsu
Inaktív


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Hawake Kochio on Hétf. Jún. 28, 2010 1:08 am

Kochio épp kezdte volna megszokni a csendet és a hallgatást, amikor Oozaki-sensei megtörte azt.
~Szóval koncentráljak csak magamra... Legjobb, ha ezt csukott szemmel végzem, úgy kevésbé fog befolyásolni a külvilág~ Gondolta, majd rögtön lehunyta a szemét. Próbálkozott az izmai ellazításával, és felidézett egy régi nagyon rossz ponyvát, amiben történetesen volt meditációs rész. Olvashatatlan volt az a regény, de úgy látszik, valami haszna mégis csak volt.
~Hogy is volt az a szöveg... Ajj... A francba, hogy nem jut eszembe. Várjunk csak! Megvan. 'Egy forrás tör elő benned. Keresd meg a forrást, hogy hol van. Először nézd meg a tüdődben. Ha túl hangosan veszed a levegőt, nem hallod a zubogását.~ Közben Kochio próbált a légzésre figyelni, igyekezett minél jobban lelassítani azt. Mélyeket lélegzett. Mikor úgy érezte ezzel kész van, tovább állt, mert a szöveg szerint mégsem itt volt a forrás. Keresni kell az elmében, a gondolatok között. Míg ezen próbálkozott meghallotta a légy zümmögését. Épp jobb füle mellett repült el. Majd ugyanezt megtette a bal fülénél is. Ez megzavarta őt a koncentrációban némiképp, de azért tovább folytatta a múlt felhánytorgatását. Egészen visszament a Chuunin-vizsgáig, amikor az előválogatóban kikapott. Egy szőke Konohagakure genin győzte le, és volt valami menyétje. És egy nagyon erős kardja. De így kellett történnie. A világban kell lenni egy törvényszerűségnek, hogy a rendszer működjön. Mindig is ezt gondolta, ebben a szellemben élt, ezért könnyebben túl tudott lépni minden történésen. Ekkor érezte, hogy valami az orrát piszkálja. Csakis a légy lehetett. Ösztönösen nyúlt volna érte, de még időben figyelmeztette magát, hogy ezt most nem szabad. Ám ez a kilengés elég volt, hogy megzavarja őt. Légzése felborult, elvesztette a fonalat. Újból kezdte hát...
~Egy forrás zubog benned...~Úgy érezte másodjára már egy hajszálnyival könnyebben sikerült neki. Majd felkúszott az agyába. Családjára gondolt. Egy kicsit hiányzott az édesapja, és a nővére. A nővérét mindig jobban szerette a fiatalabb testvéreinél. Azon gondolkozott, vajon nem-e sérültek meg egy küldetés folyamán.
~Kíváncsi vagyok, hogy Kaname(nővér), hogy fogadja majd. Sajnálom, hogy nem tudtam elbúcsúzni tőle.~Arcán is megjelent valami szomorúság-féle de próbálta mihamarabb megszilárdítani arcizmait. Egyre tovább ment az emlékeiben. Mindent sorra átnézett. Leginkább a koplalásához nyúlt vissza. Az a kemény két nap, de sokat tanult az alatt. Jól kitalálták ezt a próbát a szerzetesek. Kochionak az segített az önfegyelme növelésében. Elgondolkozott félelmein, mely nagyon felerősödtek abban az időszakban. Családja úgy is jól van. Arról tudna, ha Iwagakurét támadás érte volna, hisz elég jól működik a hírösszeköttetés a hegy és a falu között.
~Vagy csak direkt nem mondták meg nekem? Nem... nem hiszem. Biztos nincsen semmi bajuk.~ Végzett az elméjével. Legalábbis így gondolta.
~A forrás nem az elmédben volt.... De hol is?...~ Nem jutott eszébe, így visszatért az előző két helyre, a csendes állapotok tökéletesítése végett.
avatar
Hawake Kochio
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Szerzetes ninja
Chakraszint: 364

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Zetsu on Csüt. Júl. 01, 2010 11:15 pm

//bocs a késedelemért, saját és más oldallal törődtem//

A sensei csak egy gorombát hümmögött, amikor meglátta, hogy megindult a kezed a légy felé, de nem szólt semmit. Várt még pár percet, látta, hogy nagyon elgondolkodtál, és előtte rendesen próbáltál visszazökkenni a meditálásba. A mester abbahagyta a meditálást, és most csak téged nézett, próbált valami segítő sugallatot indítani feléd, de úgy látszik ez nem nagyon jött össze. A legnagyobb probléma talán az, hogy nem tudod, hol van a forrás. De a sensei nem igazán szeretné neked elmondani, hol van, neked kéne rájönnöd. Még vár percet, és bár te nem látod, már nagyon ott van, hogy elmenjen és egész napra itt hagyjon. Pár pillanattal később azonban végre rájösz: a forrásnak a lelkedben kell lennie! Elvégre az egész meditáció saját magad elfogadásával kezdődik, és a személyed a lelkedben rejtőzik. Most nyugodtságot érzel, és megbékélést. A sensei viszont megszólít.
- Még egy kicsit meditálj, aztán keress meg az udvaron. Ott folytatjuk a kiképzést.
Amint kimész, a sensei ott fog állni egy csomó bambusz mellett, rád várva. Talán most valamivel izgalmasabb dolgot fog neked tanítani, de még ez sem biztos.

//Így utólag még a rövidség miatt is elnézést kérek//
avatar
Zetsu
Inaktív


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Hawake Kochio on Pént. Júl. 02, 2010 2:41 am

//semmi baj, akadt nekem is dolgom//

~Nem a tüdődben, és nem is az elmédben... a forrás valahol máshol van...~ Ismét a ponyva szavai után keres elméjében, már bánja egy kicsit, hogy akkor nem ismerte fel, hogy még szüksége lehet erre, de nem hibáztatja magát, hisz arra, hogy ő itt fog ülni, egy hónapja még nem nagyon gondolt. Erőlteti magát nagyon, közben eszébe jut egy haiku:
Keresd nyugodtan,
A Nap tüzét az égen,
Nem ott, benned van.
~Bennem van... bennem van... Mi van bennem?~ A gondolkodás terhe alatt izzadni kezd némiképp. Érzi, hogy csupasz fejbőrén végigszalad egy sós csepp. ~Lélekszaggató ez a csend... teljesen megőrülök~ Kicsit kedvét szegte a sikertelenség... ~Mekkora hülye vagyok! Lélek! A lelkemben van!~Legszívesebben kiáltott volna, és ezt meg is tette, csak magában. Mivel lélegzete már nem a legmegfelelőbb volt a feladathoz, tett oda is egy kitérőt, és most már szinte rutinosan ment az is. Majd után egyre kereste a bejáratot.
~Hogy juthatok el a lelkemhez? Különben is mi a lelkem?~ Ehhez hasonló kérdéseket tett fel, hátha rá tudja vezetni magát a válaszra. Szerencsére nem kellett sok idő. ~A lelkem, az én vagyok. Szóval a személyiségem a lelkem. A jellegzetes szokásaim, a stílusom, az életfilozófiám, a gondolkodásmódom. Én vagyok az.~ Így már mindjárt könnyebbnek látszott minden. Felidézte miről ismerné fel magát. Eszébe jutott az összes jó, és persze minden rossz tulajdonsága is. Először úgy gondolta azokkal, majd később törődik, a végére hagyja. Azonban ahogy próbálkozásai sorra buktak el, elkezdte kapiskálni a lényeget. ~Nem hunyhatok szemet a bal oldalam fölött. Mindenkinek van olyanja, még Oozaki-sama-nak is, tehát nem hiba, hogy ilyenekkel is rendelkezem. Ezekkel vagyok teljes. Én ilyen vagyok, és vállalom, hogy a világban ez a szerep jutott nekem.~ Valami mosolyféle suhant át rajta. És hirtelen bizsergést és sokkal kevesebb súlyt érzett. Egyszer nagy mennyiségű chakrával a lábában ugrott egy hatalmasat előre. Miközben esett lefelé, akkor érzett ehhez hasonló könnyedséget. Gyönyörű volt ez az állapot. Sokkal tisztábban engedte látni a dolgokat. Ki tudta zárni az összes zavaró tényezőt. Elszabadult a 'külső világtól'. Egyedül volt a világ anyaméhében. Nem volt benne feszültség vagy harag. El tudott fogadni mindenkit és mindent olyannak, amilyen. Az igazi békét érezte szétterülni a lényében ekkor.
Ekkor jutottak el fülébe mellőle a hanghullámok. Nem szerette volna még jobban kizökkenteni magát, ezért nem törte magát a válasszal. Furcsa ez a meditatív állapot. Az ember nem tesz fel kérdéseket, elfelejt saját magán kívül mindent, és a válaszok mégis megjönnek. Érzi az életet magában. A belélegzett levegő végigsimítja orrát és légcsövét belülről, majd szétterül a tüdejében. Vére forró vízként szalad az ereiben, a melegség emlékét hagyva nyomként. Úgy érezte milliméteres pontossággal meg tudná mutatni összes hajszálerének a helyét, ha megkérnék rá.
***
Nem tudja mennyi idő telt el. Talán csak pár perc, de ugyanennyi az esélye annak, hogy már egy órája várja mestere. Érezte, hogy most már itt az ideje felállni és követni, majd lesz ideje (legalábbis reméli) még ezt gyakorolni. Mikor kinyitotta a szemét nagyon bántotta a fény. Mikor elkezdték a gyakorlatot, még csak hajnal vége volt, most már teljesen feljött a Nap, és beragyogta a szoba egészét. Miután megszokta az új viszonyokat lassan felállt majd kilépett a teremből és az udvar felé vette az irányt. Útközben köszöntéseket intézett társai felé, és örült neki, hogy ilyen élénkké vált ez a hely. ~Vajon hány óra lehet?~ Tette fel a kérdést, de nem is kereste a választ, a meditáció megnyugtatta a jelenlegi állapottal, és az igaz boldogság mosolyával hajolt meg mestere előtt, majd a bambuszok ittlétének okán kezdte törni a fejét...
avatar
Hawake Kochio
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Szerzetes ninja
Chakraszint: 364

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Zetsu on Kedd Júl. 06, 2010 9:18 am

A mester nyugodtan várt téged, majd a bambuszok felé fordult. Megérintette néhányszor ezeket a dolgokat, talán emlékei vannak hasonló dolgokról. Úgy egy óra körül lehetett, mert eléggé melegen süt a nap rátok. Néha-néha meg is kell törölnöd a homlokod. Feléd fordul, majd elkezd sétálgatni a bambuszok előtt.
- A következő gyakorlattal felmérjük mennyire tudsz koncentrálni, most, hogy tudod mi a meditáció lényege. Fogsz egy vödröt - a közelből eléd lök egy vödröt - , tele töltöd vízzel. Amikor ez megvan, lent hagyod nálam a vödör vizet, hogy amikor felmászol a bambuszokra, és kis idő úgy érzed stabilan állsz, akkor feldobom neked, és a feladatod, hogy a bambusz-csoport másik végére vidd el. Reméljük minél kevesebb víz végzi a vödrön kívül.
A bambuszok különböző magasságúak, szóval bajos lesz a közlekedés egy vödörrel ezeken a vékony fa-szerűségeken. Már a mászás is elég nehéz, majd felállni két bambusz tetejére, hát nem könnyű meló. Miután majdnem leestél, vártál pár pillanatot, majd meggyőződtél, hogy stabilan állsz. És már kapod is a vödröt, előtted van sok különböző magasságú bambusz, amiken most végig kell menned.
avatar
Zetsu
Inaktív


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Hawake Kochio on Szer. Júl. 07, 2010 11:45 pm

~Talán harcolni fogunk velük?~ Tanakodik, de Oozaki-sensei hamar kizökkenti őt elmélkedéséből. Amiért kivételesen nem kezd el morgolódni, mivel a feladat elmagyarázásához kezd. Tekintete a mester minden mozdulatát követik. Az arcáról átsiklik a lábára, annak mozgásával egy irányba járnak szemei, majd onnan a maga előtt landoló vödrön állapodik meg. Lelkesen bólogat minden szó után, és bárgyún mosolyog, mígnem azon kapja magát, hogy felfogta a feladatot, és az álla is leesik.
- Micsoda? - szalad ki akaratlanul is a száján, de rögtön kapcsol és lesüti földre tekintetét, ezzel jelezve bocsánatkérését.
~Szóval nekem, itt föl kéne mennem...~ Végignéz párszor az aljától a tetejéig a bambuszokon, majd ráncolni kezdi homlokát. Látszik rajta, hogy nagyon erőlködik, töri a fejét, de szerencsére hamar eszébe jut valami.
~Hogy ez milyen egyszerű!~ Örül meg hirtelen, mivel nem talált újdonsült módszerében hibát. Legalábbis elméletben. Koncentrálva chakrát vezet a lábába, aminek segítségével felugrik elegendő magasságra, hogy a bambuszokon tudjon landolni. Nem hagyja abba a koncentrálást még a levegőben sem. Egy régi emlék kelt életre benne, mikor hajdani sensei-je megtanította őket a vízen járni. Akkor még álmában sem gondolta volna, hogy egy ninja képes lehet erre, habár nem tartotta lehetetlennek, és kivitelezhetetlennek.
~Az egész lényege, a folyamatos fókuszálás. Ha a meditációnál ment, ez már piskóta lesz, gyerünk!~ Biztatja magát.
Szóval ott tartottunk, hogy a chakra koncentrálását nem hagyja abba, és a landoláskor még rátesz egy lapáttal, hogy annak segítségével még könnyebben megálljon rajta. Ha ez sikerül kinyújtja karját a mester felé, jelezve, hogy készen áll, és felőle jöhet a vödör.
Ha mégsem sikerülne, akkor természetesen újra megpróbálja, ugyanezzel a módszerrel, és egészen addig nem hagyja abba, amíg nem jár sikerrel.
avatar
Hawake Kochio
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Szerzetes ninja
Chakraszint: 364

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Zetsu on Csüt. Júl. 08, 2010 9:58 pm

A sensei még türelemmel nézte, ahogy felfogtad a feladatot, és leesett az állad, de miután megszólaltál kevésbé volt jókedvű. Aztán csak hümmög egyet amint lesütöd a szemed a földre. Gondolkodásod közben nagyon látszik, hogy erőlködsz, aztán elereszted az arcod, és a megvilágosodás jelei látszanak meg az arcodon. A mester eztán érdeklődve néz feléd, talán egy vagy a kevés közül aki ilyen hamar rájött a dologra. Amint kitaláltad a dolgot, már rohamoztad is a bambuszt. Ugrás közben jól tudtad koncentrálva tartani a chakrát, és úgy jól le is érkeztél a bambuszokra. A mester érdeklődve nézett téged, ahogy próbálgattad az egyensúlyt. Azonban a bambuszok nem álltak meg csak úgy, hanem hajlongtak mindenfelé. Muszáj volt tovább ugranod, hogy ne ess le. A lendületed azonban túl nagy volt, így megint túl kellett ugranod egy másikra, és ez így ment tovább, amíg a sensei nem szólt.
- Remek Kochio, már tudod hogy kell eljutni a feléig vödör nélkül, most kérlek vödörrel menj el odáig, és majd tovább is, ha lehet!
Elindultál oldalra, hogy végre lekerülj a bambuszokról. Amikor végre leugrottál, kifújtad magad. Nem olyan egyszerű végig menni ezeken, rendesen mozognak. Ismét az elejére mentél, és elkezdtél gondolkodni, hogyan csökkentheted a lendületet.

//Ha jó az ötlet, akkor nyugodtan leírhatod, hogy a feléig eljutottál, de ezt majd lehet, hogy felülbírálom //
avatar
Zetsu
Inaktív


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Hawake Kochio on Szomb. Júl. 10, 2010 8:14 am

Kicsit ügyetlenül szökdécsel, mire sikerül megállnia. Azonban csak ekkor veszi észre, hogy már jócskán lecsalta a távot, amit a mester - habár nem így fogalmazva -, szóvá is tesz. A fiú meglepődik a pozitív hangnemen, és ez egy darabig az arcára is kiül. Talán még nagyobb mértékben, mint amikor meghallotta a feladatot. De gyorsan eszmélve lehuppan a földre, és a mester tanácsán kezd gondolkodni.
~Igaza van. Túl nagy a lendület... Talán, ha kevesebb lendülettel ugranék fel? Vaagy... Megvan!~ Sunyin kinéz az öregre. Már előre kíváncsi mit fog szólni új ötletéhez, ami talán egy kicsit csalásnak minősül, de az iwagakure shinobi, azért nem nevezné ezt olyan nagy bűnnek.
Behunyja a szemét, és újra chakrát koncentrál a lábába egy rövid ideig. Ezúttal némileg kevesebbet, de a változás nem különösen nagy. Csinál pár guggolást apró felugrássokkal, mivel a mai bemelegítése elmaradt, és egy régi eset miatt, kicsit fél az efféle sérülésektől, de végtére is saját kárán tanul az ember. A rövid gyakorlat után, ismét megcsinálja az előbbi combizomerősítő felét, de most guggolásban is marad pár pillanatig. Aztán hirtelen felugrik, és a bambuszágakon landol. Látszólag semmit nem csinált másként, mint az előző esetben. Ezt bizonyítja az, hogy ismét elszökdécselt a feléig mire meg tudott állni. Amit talán Oozaki-sama szóvá is tesz, de ő arra fittyet hányna kivételesen, és amint a tökéletes egyensúlyt megtalálta, komótosan - már amennyire komótosan lehet járni ilyen instabil talajon - visszagyalogol a kezdő pontra. Ha ez sikerül, egyik karját a vödör felé nyújtja, várva annak kézbe adására. Ha ezen is túl van, akkor mereven kinyújtja oldalra a hordozó kezét, és ráfeszít azon izmaira, hogy minél merevebben, ezáltal mozdulatlanul tartsa a tárgyat, ami mivel nem is olyan nehéz, nem okoz neki különösebb gondot. Ezért el is indul eképpen, mindvégig lába elé nézve, habár ösztönei ritkán tévednek ilyen esetekkor a pontos helyet illetően. De érthető, hogy nem szeretné a véletlenre bízni, még ha nem is hisz azokban.
avatar
Hawake Kochio
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Szerzetes ninja
Chakraszint: 364

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Zetsu on Vas. Júl. 11, 2010 8:22 am

Az öreg érdeklődve figyeli mozdulataidat. Az a sunyi nézés nem nagyon tetszett neki, de csak hümmögött egyet, kifejezve kíváncsiságát. Kezeit a ruhái ujjaiban rejtve figyelt tovább téged. Miközben bemelegítesz pár szerzetes elmegy mögöttetek, a sensei hajolt egyet feléjük ahogy jöttek, de intett, hogy te most ne foglalkozz velük. A sensei letérdel a két térdére, kezeit még mindig rejtegetve nézett téged. Amikor guggolásból felugrottál, az ő szemöldökei is felugrottak, de csak aprónyit. Látni lehetett már induláskor, hogy semmit sem csináltál másképp, és ez egy kérdést vethetett fel a sensei fejében. Látta, ahogy ugyanúgy lépdelsz a távolság feléig, és látszólag semmi sem változott meg. De tudta, hogy valamit forralsz. Megfordulásodkor Oozaki-sensei csak bólintott egyet lassan. Amikor vissza értél, és nyújtottad a kezed, már dobta is neked fél kézzel, a vízzel teli vödröt. Elkaptad fél kézzel, bár majdnem leestél, sikerült kiegyensúlyoznod magad, és elindultál a cél felé. Néha-néha sokáig kellett állnod egy bambuszon, amíg jó alkalmat kaptál arra, hogy egy másikra ugorhass. A sensei úgy tűnik nem nagyon akar felkelni a földről, inkább megvárja, amíg végig mész. Néhány veszélyes szituációval megúsztad, de elérted a bambuszok végét. A sensei hangosan mondja neked.
- Rendben, most hozd ide a vödröt!
Most nézel bele a vödörbe. Hát éppen, hogy a felénél valamivel több tartalma megmaradt. De végül is jó teljesítmény. Elérted a sensei-t, és átnyújtottad neki a vödröt. Bele nézett, majd vissza nyújtotta.
- Igyál, és a vödör nélkül még kicsit gyakorold a bambuszokon való közlekedést, amíg én előkészítem a következő gyakorlat helyszínét.
Azzal felállt a földről, és elindult másfelé.

//A gyakorlatokat amiket végzel a bambuszokkal, azt röviden is leírhatod//
avatar
Zetsu
Inaktív


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Hawake Kochio on Vas. Júl. 11, 2010 8:45 am

Többször apró, beazonosítatlan hangot hallatott, ha a helyzet épp úgy adódott, hogy nemsokára leesik, vagy kiborul a vödör. Amint elhaltak ezek a furcsa neszek, szinte mindig egy apró, bosszús szisszenés követte. Jelezve ezzel, hogy habár sikerült 'ringben' maradnia, azért nem teljesen elégedett az eredménnyel. Kochio azonban mégis úgy érezte, hogy szinte fel sem fog tűnni a mesternek, hogy kiöntött valamit, ha csak nem vizsgálja meg a bambuszok környékét vízfoltokat keresve.
Alaposan becsapta őt az érzéke. Nem sűrűn fordul elő vele ilyesmi. Habár az igaz, hogy minden alkalommal csak kevés mennyiség ömlött ki, de a 'sok kicsi sokra megy' elv ismét bejött, amit a shinobi elképedt arckifejezése tanúsított leginkább, mikor belenézett a vödörbe, és vízen tükröződő képet messzebb látta magától, mint gondolta.
~Kiömlött a fele?~ Igazán meglepte ez a tény, mert nem erre számított, még a legkevésbé sem. A homlokráncolásából Oozaki-sama szavai rángatják ki. Amire tisztelettudóan meghajol.etésre
- Igenis. - válaszol határozottan, és visszagyalogol kiinduló helyére. Amíg megteszi azt a pár lépést elhatározza, hogy megpróbál a vödör nélkül felugrani, úgy, hogy megálljon egy helyben, majd ugyanezt kikísérletezné a tárggyal együtt. Inni belőle ráér később, ez a feladat után. Nem mellesleg nincs messze a kút sem.
~Talán a számba kéne vennem...? Hmm... Próbáljuk anélkül~ Határozza el, és újra próbálkozik, ezúttal alig pár centiméternyire az első bambusztól.
~Ha a levegőben nem előrefelé esek, hanem pont függőlegesen érkezek, akkor nincs meg az a lendület ami továbbvinne, legalábbis jelentősebb kevesebb mértékben. Remélem kibírja a súlyom.~ Futja át újra elméletben a tervét, majd némi koncentrálás után körülbelül egy fél méterrel a növények fölé. Nem volt sok erő az ugrásban, és a landolást is igyekszik minél puhábban kivitelezni. Ha sikerrel járt akkor párszor végigsétál az instabil 'talajon' egyre növekvő magabiztossággal, gyorsasággal. Miután úgy érzi, hogy elegendő tapasztalatot szerzett szabad kézzel, lehuppan az eredeti földre és a már előbb leírtakat próbálgatja, míg a sensei nem szólítja.
avatar
Hawake Kochio
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Szerzetes ninja
Chakraszint: 364

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Zetsu on Szer. Júl. 14, 2010 9:23 pm

A gyakorlás elég jól halad. A bambuszokon való séta már elég jól megy. Egyszer csak megjelenik egy másik szerzetes a bambuszok közelében. Meghajol kezeit összerakva, és csak akkor kezd el beszélni, amint teljesen rá figyelsz. Egy fiatal szerzetes, 5 évvel lehet idősebb nálad.
- Oozaki-sensei várja az udvar másik végében- és azzal ment is a dolgára.
Ideje hát meglátogatni Oozaki samát a következő gyakorlás helyszínénél. Lassan elindultál, és gondolkoztál azon, hogy vajon mi lesz a feladatod. Talán most már tényleg valami izgalmasabb dolog lesz az. Mondjuk ennyi gyakorlat után egy kicsit elfáradtál. Amint látod, a sensei két bot mellett ül, és különböző magasságú fatönkök állnak egymás közelében(egyik sem túl magas). Amint közelebb értél, a sensei megfogta az egyik botot, és feléd dobta, hogy kapd el. Aztán felállt, és ő is a kezébe vette az egyik botot. Felpattant az egyik fatönkre, és meg se ingott. A botot megpörgette párszor a kezében, aztán elkezdett beszélni.
- Mielőtt a yari használatának művészetét kezdeném el tanítani, megnézem, hogy mennyire tudsz harcolni egy bo-val (a bo gyakorlatilag egy egyenes bot). Állj fel az egyik fatönkre, aztán majd meglátjuk, az egyensúlyod mennyit fejlődött eddig.
Persze ez nem egynapos gyakorlás lesz. A sensei csak áll a fatönkön, és várja, hogy te megtámadd a másikról. Lehet, hogy abban bízik, hogy mielőtt elérnéd, már leesel. Persze ha már a bambuszokon megtudtál állni, akkor ezek a tönkök nem képviselhetnek nagy kihívást.
avatar
Zetsu
Inaktív


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Hawake Kochio on Szer. Júl. 14, 2010 10:49 pm

~Most már sokkal jobban megy! Ez az!~ Ujjong magában, miközben a bambuszokon lépked. Már egyre kevesebbszer kell a lábát néznie ahhoz, hogy biztosan jó helyre tegye azt. ~Talán megpróbálhatnék nagyobbakat lépni, vagy laposan ugrálni egyik végéből a másikba. Vagy kézen állva menni!~ Lelkesedik be a sikerélménytől, de amint el is szánja magát arra, hogy megpróbálja valamelyiket, látószögének szélén mozgolódást vesz észre, ezért automatikusan abba az irányba fordul. A hirtelen mozdulat eredménye majdnem az, hogy leesik, de szerencsére sikerült megtalálnia a biztos pontot. Nem ismeri még ezt a társát, de illemtudóan meghajol vele egy időben és figyelmesen végig hallgatja.
- Köszönöm. - mondja a már távozó szerzetesnek, majd elmenve a 'pálya' végére lehuppan a földre és az említett irányba kezdett el menni. Először úgy gondolta, hogy futni fog, de ahogy észrevette itt senki sem kapkod, nem tesz hirtelen mozdulatokat. Ha sietnek akkor is csak komótosan sétálnak. Ezt latba véve rögtön leváltotta futásra kész rajtpozícióját, és kényelmesen sétálva indult el mestere felé.
Már messziről látni vélte, hogy a bambuszokhoz hasonló feladat vár rá, habár itt jóval könnyebb lesz a dolog, mivel a farönkök átmérője jóval meghaladja az előző feladat növényeiét. A kíváncsisága miatt észrevétlen egyre gyorsabb tempóba kapcsolt, aminek feltűnésére csak akkor került sor, mikor már megérkezett.
~Ezt nagyon nehéz lesz megszokni~ Húzza el a száját, de rögtön visszatér a 'külső' világba és figyelmesen követi a mester minden szavát. Egy pillanatra megrökönyödik, mivel Oozaki-sensei nem néz ki olyan embernek akinek kenyere a harc, vagy egyáltalán a fegyver forgatás, de aztán a 'ne ítéljünk első ránézésre' című közhely is eszébe jut, ezért úgy dönt nem fog flegmán neki állni a feladatnak és nagyon fog figyelni a sensei minden mozdulatára.
~Yari? Mindig is meg akartam tanulni yari-t forgatni~ Csillannak fel szemei. Könnyedén elkapja a felé repülő fegyvert. ~Vajon hogy fogjam? Középen, hogy mindkét végét használni tudjam, vagy az egyik végét, hogy egy kardhoz hasonlóan bánhassak vele?...~ Nem telik el sok idő, mire a döntés megszületik és végül is az első variációnál dönt, illetve annál, hogy harc közben majd tetszés szerint fogja váltani a fogást.
Ő is felugrik egy rönkre majd felméri a helyzetet. Próbálja memorizálni a tönkök távolságát, hol-létét, az öreg lehetséges mozgásterét. Miután úgy érezte, hogy ezzel végzett Jobb kezével rá fog középen a botra és szépen sétálni kezd, megállva egy olyan ponton, ahol csak pár centi híja van annak, hogy a másik fegyver elérje őt. Természetesen nagyon figyel egy meglepetés támadásra, ami ha bekövetkezik megpróbálja hárítani, és utána elugrani. Ha ilyen nem történik akkor gyorsan fogást változtat és az alján ragadja meg két kézzel és a szerzetes lába felé suhint, majd feltételezve, hogy az felugrott előle megpróbálja felfelé húzni a bo-t, remélve, hogy talál.
avatar
Hawake Kochio
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Szerzetes ninja
Chakraszint: 364

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Zetsu on Vas. Júl. 18, 2010 5:21 am

A mester érdeklődve várta az eredményt. Látta, hogy elemzed a "terepet", és örült, hogy nem mész egyből neki, hanem próbálod felmérni az esetleges lehetőségeket. Ő csak áll a rönkjén, bal kezét leeresztve, jobb kezével pedig tartja a bo-ját maga mellett. Kíváncsi volt, hogy elvéted-e azt a hibát, amire számít. A szél kicsit feltámadt, ahogy elindultál a mester felé. Egy-két szerzetes leállt a sétájával, hogy titeket nézzen. Úgy néz ki számítanak valamire. A sensei fapofával néz téged, majd amint látja, hogy gyorsan fogást váltasz, ő is fogást vált, feljebb dobja a bo-t, majd a jó helyen megfogja, majd felpattan. Eddig jól is gondoltad ki a tervet, azonban arra nem számítottál, hogy a sensei nem olyan lassú, mint a kortársai. Amint felugrott, feléd szúrt a bo-jával, és mellkason talált, így leestél a rönködről, és a senseit sem tudtad eltalálni. Majdnem beverted a fejed egy másik rönkbe, de szerencsére a mester jól célzott. Vissza érkezett ugyanarra a rönkre. A szerzetesek amint ezt látták, szétszéledtek. Oozaki-sensei csak téged nézett.
- Elkövetted a hibát, hogy alábecsülted ellenfeled gyorsaságát, ha az erejét nem is biztos. Egy szerzetesnek tudnia kell, hogy nem minden az, aminek látszik. Most kelj fel, és próbáljuk meg újra.
A sensei ismét csak állt a rönkön, meg sem mozdulva.
avatar
Zetsu
Inaktív


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Hawake Kochio on Vas. Júl. 18, 2010 6:27 am

Némileg ijedten néz a mester egyre közeledő bo-jára, de ideje már nem volt azt blokkolni, ahogy elhajolni sem, ezért előre felkészült az esésre, hogy abból minél jobban kerüljön ki. Ez az eshetőség perpillanat a sérülésmentes landolásban merült ki. A földön feküdve hallgatta végig az öreg jó tanácsát, majd mindössze egy bólintással köszönte meg és jelezte, hogy értette. Gyorsan fölpattant és eredeti kiindulóhelyére lépett fel. Itt szemét behunyva pár másodperces koncentrációt eszközölt be, hogy mindenképpen visszanyerje a feladathoz szükséges higgadtságot. Különös odafigyelés nélkül sikerült pulzus számát csökkenteni, ami kellőképpen kifejtette a hatását Kochio testében. Érezte az izmait, az artériáit és annak lüktetését. Ilyenkor az ember minden szívverés közti szünetet hatalmas időintervallumnak érez, szinte végtelennek. Ez teszi lehetővé a minél jobb gondolatok születését. Ahogy végzett, úgy ki is nyitotta a szemét, ami egyenesen meredtek a senseire. Egy csipetnyi elszántságon kívül csak a vele szemben álló tekintete tükröződött.
~Most megleszel~ Bal lábát az előtte lévő rönkre tette, majd testsúlya nagy részét ez a végtagja tartotta. Jobb kezével a bo alját markolja, ami keresztbe van téve hátán. ~A mester bal kezes. Én pedig jobb. Ez azt jelenti, hogy mindketten sebezhetőek vagyunk a gyengébbik oldalunkon.~ Vonja le a következtetést Oozaki-sama fegyverfogásából. Nagyon reméli, hogy nem szándékosan használja az ügyetlenebb karját.
A felállástól idáig nem telt el sok idő. 10 másodpercnél biztosan nem több. És a következő próbálkozás tényleges elindítására sem kellett már sokat várni, mivel az ex iwagakure genin elrugaszkodva előrébb helyezett lábfejéről laposan suhant előrefelé nagy gyorsasággal. A még mindig a már leírt helyzetben lévő fegyvert finoman, de határozott mozdulattal lekapta hátáról és ezzel egy ütemben megpróbálkozott a védtelen oldal megsuhintásával, hacsak nem részesül egy hamarabbi kezdeményezésben a másik részről. Ez esetben ugyanis megpróbálja blokkolni azt és rögvest ellentámadni, amint lehetősége nyílik rá. Ha azonban az előbbi mozdulata jön létre akkor számít egy visszakézből suhintásra, ezért próbál fél oldalas állást felvenni, hogy a lehető legkisebb felület legyen szembe az ellenféllel. Ezzel egy időben felfelé kezdi húzni a bo-t, egy félkört leírva, majd másik kezét is megragadja. Ha minden igaz, így blokkolni képes a felé intézett támadást. Amint a két edzett fa összeér, megpróbál minél nagyobbat lökni a mesteren.


//hű. ez most zavarosan hangzik szerintem, és elég sok időnek tűnik, de igazából kevés, csak nem tudtam pontosan megfogalmazni, illetve próbáltam mindent beleszámítani, és az esetleges folytatásokra reakciót írni. ha érthetetlen bocsánat. szólj és újraírom, vagy írd felül a postodban.//
avatar
Hawake Kochio
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Szerzetes ninja
Chakraszint: 364

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Zetsu on Szer. Júl. 28, 2010 1:33 am

//bocsi a késésért :S Sietnem is kell, mert megyek máshova...//

A mester ugyanazzal a fapofával várja a támadásod. Amikor közeledsz, két kezébe fogja a bo-ját, és úgy néz ki már fel is készült a csapásodra. Elindul a csapásod a jobb oldalára, és mivel pont "bal kezes" oldalon tartotta a bo-ját, nehezen tudja hárítani a támadásod, de végül is képes visszalökni a bo-dat. Majdnem megint leestél, de szerencsére pont az egyik lábad alá került egy fatönk. A mester máris támadott, azonban te magad elé tartottad a bo-dat, így a két fegyver találkozott egymással. Te megpróbáltál egy nagyot lökni a mesteren. Úgy tűnt egy ideig, hogy a mester lefog esni, azonban csak annyi történt, hogy abbahagyta a tolás viszonozását, így egy hátra szaltóval leérkezett egy három rönkkel távolabbi pontra. Mivel túl nagy lökőerőt használtál, és ez kárba ment mikor a mester hátraugrott, most előre estél. Egy kis ügyeskedéssel pont két farönk közé tudtál esni. A mester rázza a fejét.
- Kochio, a feladat nem az, hogy kerüld el az akadályokat esés közben, hanem hogy ne következzen be az esés! Próbáld szabályozni, hogy milyen erővel támadsz.
avatar
Zetsu
Inaktív


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Hawake Kochio on Szer. Júl. 28, 2010 10:18 pm

Némi idegesség kezd úrrá lenni rajta, és azzal a lendülettel indulna is, amivel ismét felpattant egy rönkre. Sőt a mozdulatsor első részeit már el is kezdte, mivel lendült előre a fegyver, és súlypontját elől lévő lábára helyezte át. De még időben sikerült kiküldenie egy parancssort idegein keresztül, aminek következtében egy erőset harapott ajkaiba.
- Te hülye... - suttogta az orra alá. Természetesen nem mesterére vonatkozott ez a megállapítás, sokkal inkább egy hangos gondolkodásnak tűnt. Más esetben rögtön magyarázkodásban tört volna ki, de most nem foglalkozott a külvilággal. A benne tomboló egyre csak növekvő idegességet próbálta lecsitítani. Tudta, hogy csak megszégyenülne, ha forrófejjel menne neki mesterének. Fokozatosan kezdte átvenni a higgadtságot a környezetétől. Itt fent a hegyi levegőben kevesebb az oxigén, nehezebb a mozgás. Ezért minél kevesebb fölösleges mozzanattal kell véghez vinnünk a ránk kiszabott feladatokat, természetesen jól, vagy legalább megfelelően. Igyekezett példát venni az öregről. Elővigyázatos, de nem aggódik fölöslegesen, nem csinál olyanokat a védekezésnél, amik nem fontosak. Előre gondol, előre lát. Azért nem kell foglalkoznia a támadás kivédésével, mert olvassa Kochio mozdulatait... Le is esett neki a tantusz egyből.
~El nem hiszem... Tényleg elég egysíkúak voltak a támadásaim. Még sosem voltam kiszámítható. Talán azért, mert nem találkoztam ilyen szintű ellenféllel. Az itt élő idősebb szerzetesek messze túltesznek egy átlag jounin szintjén. A filozófiájuk, meditációjuk sőt maga a hegyi levegő is ad egy olyan szintű pluszt, amit nagyon nehéz behozni máshol élőknek... Bámulatos...~ Tér el némiképp a témától, de meghozta az eredményét ez a fajta rádöbbenés. Egy halovány mosoly is megjelent száján. Csönd volt belül, és csak arra várt lelke, hogy a harc apró rezzenései kitöltsék ezt az űrt. Már el is készült egy praktikával. Pár lépést hátrafelé tett meg, majd le nem vette tekintetét Oozaki szemeiről. Élesen beléjük nézett, majd hirtelen fölfele tekintett, az égbe, és csodálkozó arcot vágott, mintha látna valamit. Ha minden igaz követte az ex-genin tekintetét a sensei is. Akár ez történt, akár nem gyors mozgásba kezdett a fiú, és határozottan neki hajította a botot a másiknak, és rögvest rohant utána. A jó harcos felkészül ennek a könnyű akciónak hárítására, de itt még nem ért véget az akció: ninja képességeit használva helyet cserélt a repülő bo-val mikor már elég közel volt a mozgó tárgy és a mester, így valószínűleg sikerült elkapnia a másik fegyverét. A fiatalság erejének előnyével élve remélte, hogy nem tudja kitépni kezéből a szakállas szerzetes a fegyvert, és talán meg is döbben némiképp. Történjen akármi ő még a levegőben tartózkodva a fegyvert fogva páros lábbal lökné el magát Oozaki mellkasáról. Tanulva az előbbi esetből nem egyből nagy erőt fejt ki, hanem fokozatosan növeli annak dózisát, hogy ne menjen kárba energiája...
avatar
Hawake Kochio
Játékos


Adatlap
Szint: C
Rang: Szerzetes ninja
Chakraszint: 364

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Tairjuko Rikuno on Csüt. Márc. 12, 2015 4:27 am

Madara!

Döntésem egyértelmű és határozott volt, nem szabad nyomokat hagynom, így kénytelen vagyok mind a négy emberre egyszerre és egy időben végezni. Nem volt sok időm, így mindent egyetlen egy technikába fektettem bele. A barlang adottságait kihasználva, indítottam el a cseresznyevirág vihar technikát, melynek következtébe a barlang szája teljesen beomlott, maguk után hagyva az immáron négy halott férfit.
Nem akartam megölni, őket hisz szükségem volt rájuk mind a rabra aki talán képes lett volna nekem megtanítani azt a fura kígyós technikát, mind pedig a kutatóra, aki információkkal rendelkezik Itanashi hollétéről, de ha más kezekbe kerülnek ezek az információk akkor talán még nagyobb bajba kerülök.
A robbanás következtében a barlang szája teljesen beomlott így egy másik utat kellett választanom.
A nagy sötétség miatt látási viszonyaim korlátozódva voltak, így minél előbb kelet találnom egy kiutat.
A földben rejtőzködő technika segítségével megpróbáltam elhagyni a barlangrendszert minél gyorsabban, így magam mögött hagyva a négy halottat. A technika nagyon megkönnyebbítette a menekülésemet, és nemsokára már láttam is a fényt.
Amint kijutotta a barlangból rákellet döbbennem, hogy valami új állomást kell keresnem, hisz itt nem maradhatok. Tudtam jól, hogy nincs innen messze az a templom ahol felnőttem, ahova menekülnöm kelet a zord világ fájdalmai elöl, és ahol azt a rengeteg mindent tanultam és kaptam.
Talán még emlékeznek rám, hisz megígértem nekik, hogy úgy is vissza fogok térni ide, csak már sokkalta erősebben. Úgy érzem, most van az a pillanat, hogy újra ellátogassak a szerzetesekhez.
Így amit kicsit összeszedtem a gondolataimat, újból útnak indultam a Szerzetes templom felé. Az utat jól ismertem, hisz ami fontos neki azt nem felejteni el csak úgy az ember. Nagyon izgatott voltam, de féltem is egyben. Nem tudom, hogy mit fognak szólni hozzám, hisz ezeket az emberek könnyedén átlátnak az emberen, látják bűneit, érzik vétkeiket, és a személyiségüket. Talán az új erőm választ fog nekik adni, hogy miért is tértem le a normális útról, és miért kelet Itanashihoz csatlakoznom. De vajon az új énem megfogja érdemelni, hogy tőlük tanuljak? Ezek a mesterek nagyon ritka képességekre tettek szert az elmúlt évek alatt, és a föld technikájuk csodálatos és kifinomult, talán még egy homokhasználó is lesz közöttük.  
Amint egyre többet gondolkodtam azon, hogy mi fog engem ott várni, annál közelebb értem a célomhoz.
Szerencsére az innen kapott övemet nem dobtam még el, mai napig hordom, így talán könnyebben rám fognak majd ismerni. Rengeteg kérdés motoszkál az agyamba, és egyre több emlék és kép ugrik be előttem. Vajon Lee a legjobb barátom még mindig itt él? És mi lehet a régi mestereimmel, élhetnek még?
És az a rengetek állat, a madarak az a gyönyörű kert, még mindig ugyan olyan csodálatos? És vajon a szobám még mindig üres?

A sok kérdés közepette észre sem vettem, hogy lassan meg is érkeztem. Amint megláttam a hatalmas kaput és falakat, szívem még erősebben elkezdett verni. Pár lépés után megálltam az kapu előtt, és a kopogtató segítségével háromszor beledöngettem az ajtóba.
avatar
Tairjuko Rikuno
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Szökött Shinobi
Chakraszint: 485

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Uchiha Madara on Pént. Márc. 13, 2015 12:33 am

Megérkeztél a nagy kapu elé. Sok éve már, hogy a másik oldalról elindultál és becsukták mögötted a hatalmas vasajtót. Most pedig ott állsz, hogy visszatérhess. megerősödtél, betartottad ígéreted.
Az ajtó megnyílt, majd két szerzetes sétált ki.
- Üdvözlünk itthon, Rikuno-kun. Vártuk már, hogy visszatérj. A fiú, ki elindult, felnőtt férfiként jött vissza hozzánk. Kerülj beljebb - köszöntött az egyikük. Ismerted, mindenkit ismertél. A kedvesség, a szeretet még mindig megmaradt, az egész hely valódi otthon volt.
Miután besétálsz, a két pap felajánlja a pihenés lehetőségét, a szobádban, mely ugyanúgy áll, ahogy hagytad, vagy talán társalogni hívhatnak a régi ismerősökkel karöltve. 
Ha az alvást választod, akkor egy kényelmes pihenést, gondolatokat kérnék tőled, mely kitart estig, egy közös vacsora kezdetéig.
Ha viszont sétálni szeretnél és beszélgetni, akkor a szerzeteseket megtalálod a templomban, tanácsokkal láthatnak el téged, esetleg megoszthatod velük mindazt, ami eddig történt veled.


Habár az idilli állapotot megtartotta a hely, az idők változtak, más szemszögből vagy képes látni a dolgokat, mérlegelned kell, mi az, amit megosztasz másokkal, és mely dolgok maradnak örök titokban mások előtt.
Bárhogy is töltöd el a napod,a szerzetesek egyik vezetője megkeres téged az éjszaka eljövetelekkor, van e kedved csatlakozni hozzájuk a vacsorán. Egyetlen embert nem látsz nap közben igazán, csupán fel fel bukkan néha, ő pedig régi barátod és tanítód. 

_________________
Meséléseim:
Tengeri patkányok - Hirota Yukionna
Szenvedéssel teli világ - Ayanokoji Takashi
Nagykutyák között - Shunsui
Hosszú utakon - Nara Akane
Üzemen kívül - Kenshiro Youma - fagyasztott
Villódzó kábulat - Matsuhito Shinroku - fagyasztott
Kirigakurei haderő - IV. Shinobi Háború, NJK haderő
Irányított Anime karakterek:
Ao, Tobi
avatar
Uchiha Madara
Mesélő

Specializálódás : Fegyverek || Ninjuu kódex


Adatlap
Szint: S
Rang: Legend
Chakraszint: Az öt Kage erejénél is nagyobb

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Tairjuko Rikuno on Szer. Márc. 18, 2015 12:15 am

Hát újra itt vagyok. Valamiért nagyon furcsának és kellemetlenül éreztem magam. Valóban jól döntöttem. Egyáltalán mit keresek én itt? De már késő, hogy visszaforduljak, szembe kell néznem velük és ezzel együtt a múltammal.
A kapukopogásomra kinyílt, majd azon besétálva úgy hagytam magam mögött a külvilágot, a háborút, és egy ideig Itanashit is. Ekkor két szerzetes lépet elő a hatalmas kapuk mögött, akik illedelmesen köszöntöttek engem:
-        Üdvözlünk itthon, Rikuno-kun. Vártuk már, hogy visszatérj. A fiú, ki elindult, felnőtt férfiként jött vissza hozzánk. Kerülj beljebb     
Szívélyes fogadtatásukra, csak egy bólintással jeleztem, hisz nagyon meg voltam lepve és szeppenve. Ismertem az összes szerzetest, aki körülöttem mászkált, régi emlékek merültek fel bennem.
Ez a hely annyira más. Itt mindenki nyugodt, kedves és tisztelettudó. Látszik, hogy ide nem ért el a háború semmilyen formában sem. Ez egy zárt világ.
Minden ugyan olyan, ahogy elhagytam. A fű, a fák a kövek, itt valóban semmi sem változott.
Amint besétáltam a két pap felajánlotta a pihenést, hisz jól látták, hogy nagyon ki voltam merülve.
Így egy újabb bólintással és egy köszönömmel jeleztem, hogy igen szeretnék aludni egy jót.
Amint beléptem a régi épületbe, pontosan tudtam, hogy mi merre van. Attól még, hogy rég jártam itt, pontosan emlékszem minden egyes szobára, szoborra, festményre és az egyéb díszekre.
Ahogy újra beléptem a szobámba egy nagyot szippantottam és úgy érzetem, hogy újra itthon vagyok.
Az ágyam a polcom, teljesen úgy volt, ahogy itt hagytam. Nagyon fáradt voltam, így amint befeküdtem a puha paplanba, máris elaludtam.
Nem igazán emlékszem, hogy mit álmodtam, csak egy erős csattanásra lettem figyelmes, mire fel is ébredtem. Amint kinéztem az ablakon láttam, hogy a nap kezd lenni, és lassan jön a vacsora ideje, amit a nagyterembe szokta megtartani.
Azonban még vacsora előtt egy forró fürdőt vettem, ahol tényleg minden végtagomat és izmomat, kiáztattam. Szükségem volt már az alvásra, és a kis kényeztetésre is, hisz ez a hosszú út teljesen lefárasztott.
Annak ellenére, hogy még nem tudom, hogy mit és mennyit tálaljak ki magamból, és a múltamból úgy érzem, hogy nem mondok el mindent. Megmutatom az erőm valódi erejét, és elmondom, hogy a háború miatt kénytelem voltam menekülni. Megpróbálom újra felvenni a kapcsolatot a régi mestereimmel, barátaimmal, akik talán tudnak nekem segíteni a tanulásba.
Valószínűleg egy pár hétig letelepedhetek ide, de aztán tovább kell hisz Itanashi vár rám.

Mivel éhes voltam, így amint összeszedtem magam, a felszerelésemet kipakoltam a szobámba elindultam vacsorázni a többiekkel.
avatar
Tairjuko Rikuno
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Szökött Shinobi
Chakraszint: 485

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Uchiha Madara on Hétf. Márc. 23, 2015 11:15 pm

Miután tested végre pihenhetett a meleg vízben, vacsorához készülődtél.
Mivel a hely nem változott, ismerted a járást, még ha nem is egyből, de igen csak hamar ráleltél az étkezőre, benn pedig a szerzetesek egy része már javában étkezett. Egy kis asztalnál foglalt helyet a férfi, aki beinvitált, és közeli köre. Mindegyiküknek ismerted az arcát. A szerzetesrend vezetői rétegét alkották. Azonban a barátod még ekkor sem láttad.
Ugyan nem volt nagy a választék, mégis tápláló és bőséges adagot szedtek neked.
- Mesélj fiam, merre vitt utad? Érzem, hogy igen csak megerősödtél, beváltottad az ígéreted.
A vacsora beszélgetéssel telik, a szerzetesek csupán hallgatnak téged, nem szólnak közben, elégedetten mosolyognak. Végre pihenhetsz, nagy út áll mögötted, mióta elindultál innen, és most talán egy sokkal hosszabb út következik. Mikor lefekszel, kavargó érzés fog el, szédülsz, kábultnak érzed magad.
Sötét van. Nagyon sötét.
Mikor a szemed kinyitod, sajnálattal kell tapasztalnod, hogy nem az ágyadban fekszel, hanem a földön ülsz, a falnak támasztva, kezeid megkötözve a hátad mögött.
- Sajnálom, Rikuno, de nem tehettem mást. A határőrök jelezték, hogy visszatértél, sejtették, hogy ide fogsz indulni, mivel nincs más olyan hely az országban, ahova mehetnél. Hamarosan megérkeznek, és akkor át kell téged adnunk. Mivel a kolostor nem marad fenn a saját költségéből, ezért az ország vezetője pénzeli a fenntartását. Így nem rejtegethetünk el egy Bingo könyvezett szökött shinobit. Hamarosan ideér az ANBU osztag. - mondta a kolostor vezetője, majd becsukta a rácsot, és bezárta, majd elsétált. 

Valamiféle börtönbe zártak, biztos a katakombákban építették, nem ismerted a kolostor ezen területét. Sötét volt, csupán néhány fáklya, ami fényt adott. A ketrec igen csak nagy terjedelmű, de teljesen elválaszt az alagút falától. Valamiféle barlang alagútjában lehetsz.
A csöndet a végén mocorgás zaja törte meg. A sarokban egy fekete csuklyás alak feküdt, légzése lassú volt, pulzusa alacsony. De még élt.

_________________
Meséléseim:
Tengeri patkányok - Hirota Yukionna
Szenvedéssel teli világ - Ayanokoji Takashi
Nagykutyák között - Shunsui
Hosszú utakon - Nara Akane
Üzemen kívül - Kenshiro Youma - fagyasztott
Villódzó kábulat - Matsuhito Shinroku - fagyasztott
Kirigakurei haderő - IV. Shinobi Háború, NJK haderő
Irányított Anime karakterek:
Ao, Tobi
avatar
Uchiha Madara
Mesélő

Specializálódás : Fegyverek || Ninjuu kódex


Adatlap
Szint: S
Rang: Legend
Chakraszint: Az öt Kage erejénél is nagyobb

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Tairjuko Rikuno on Hétf. Márc. 30, 2015 4:25 am

A megfáradt a testem és elmém a forró fürdő, és a jó pár óra alvás után újult erőre tett szert, és kisimulva, kipihenten mentem az étkező felé. Lassan kezdett besötétedni, de mégis jól tudtam az utat.
Annak ellenére, hogy több mint négy éve nem jártam itt, jól emlékszem a mi, merre található.
Beérve az étkezőbe, szerzetesek tucatjai már javában étkeztek. Némelyik fel-fel emelte a fejét, hogy szemügyre vehessen, de aztán, mintha semmi nem történt volna, folytatta a vacsoráját.
Több tucat szerzetes volt az étkezőben, és annak ellenére, hogy rég láttam őket, az arcukat megismertem.
A szerzeteseknél is fellelhető egy bizonyos rendfokozat, mi alapján rendszerbe lehet őket foglalni.
És általában ilyen rendben ülnek az asztaloknál is. Valamiért furán éreztem magam, mintha valami megváltozott, mintha valami fura dolog történt volna itt.  
Hamarosan egy kis asztalnál foglalok, helyet, ahol valóban bőséges és ízletes ételeket kínálnak fel nekem, mikkel jól meg is szedem a tányéromat.
- Mesélj fiam, merre vitt utad? Érzem, hogy igen csak megerősödtél, beváltottad az ígéreted- kérdezte tőlem az egyik..
Én meg hát illedelmesen válaszoltam is persze teljesen elhomályosítva a történetemet, azzal a mesével, hogy a háború miatt kénytelen voltam elmenekülni. Az asztalomnál üllő szerzetesek rendre hallgatták, szinte tátott számmal az én kis kitalált mesémet. Miközben nagyokat falatozgattam a meleg vacsorából.
Az idő hamar elszállt, és jól éreztem magam. Vacsora után végre teli gyomorral mentem vissza a szobámba, hogy ismét álomra hajtsam a fejem.
Különös érzés kapott el, mikor az étkezőből tértem vissza. Enyhe szédülés, és az egyensúlyvesztés.
 Aztán hirtelen elsötétül minden, és már nem emlékszem semmire. Pár óra vagy pár perc elteltével…nem tudom, egy sötét cellába ülök, hátrakötözött kézzel.
-  Sajnálom, Rikuno, de nem tehettem mást. A határőrök jelezték, hogy visszatértél, sejtették, hogy ide fogsz indulni, mivel nincs más olyan hely az országban, ahova mehetnél. Hamarosan megérkeznek, és akkor át kell téged adnunk. Mivel a kolostor nem marad fenn a saját költségéből, ezért az ország vezetője pénzeli a fenntartását. Így nem rejtegethetünk el egy Bingo könyvezett szökött shinobit. Hamarosan ideér az ANBU osztag.
-       Rohadt áruló banda! Mit képzeltek magatokról, kik vagytok ki!? Szánalmasak vagytok egytől egyig… azt hisztitek, ha átadtok az ANBU-nak nem jövök vissza és nem pusztítok el mindent….- lehet, hogy szavaimat már nem hallotta meg a vezető, de nagyon dühös voltam, és ha nem is gondoltam teljesen komolyan, elképesztően mérges voltam rájuk.
 
Egy börtönbe voltam bezárva, valami barlangrendszer mélyében, ahol rácsok vettek körbe. Hatalmas ez a barlangrendszer és nagy a csönd, de mégis a valahonnan mocorgást hallok.
De mindenek előtt a kötéltől kell valahogy megszabadulnom, amivel hátra van kötve a kezem.
Nem valami erős kötés, és egy kis Doton chakrával képes vagyok annyira megerősíteni a kezeimet, hogy el tudjam szakítani. Ezt követően a hangok után megyek és megnézem, hogy ki lapul hátul a sötétben, és megpróbálok valahogy szóba keveredni vele, ha esetleg rossz az állapota megpróbálok rajta segíteni.
avatar
Tairjuko Rikuno
Játékos


Adatlap
Szint: B
Rang: Szökött Shinobi
Chakraszint: 485

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Naoki-hegy

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.