Kikötőváros

16 / 17 oldal Previous  1 ... 9 ... 15, 16, 17  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Jiraiya on Szer. Okt. 07, 2015 4:18 pm

// Kawachi, Shinko --> Ne feledjétek, hogy a térkép egy fektetett rajz a Villám Országa Keleti részéről. Ha megnézitek a Világtérképet, akkor láthatjátok, hogy ami ezen a térképen Dél, az balra van, ami Észak az jobbra. Nyugat fent és Kelet lent. Szerintem tudjátok, csak nem szeretném, hogy ilyenből legyen félreértés ^^ //


Kawachi & Shinko

A Flotta támadó csapatában lenni, igencsak nagy dicsőség lehet, főleg azoknak a Genineknek, kiknek képességei ezáltal elismerté lettek. Ám ezek között a harcedzett és tapasztaltabb Shinobik között a kis rangú Geninek, még így is le vannak nézve. Éppen ezért halk kuncogás követte Shinko felszólalását, majd az erősen szabad nyelvű  ANBU válaszolt is.
- A partszakasz legalább száz kilométer hosszú... Nincs az a Suiton használó, még egyesített erőkkel sem, aki, vagy akik képesek lennének egy ekkora erejű támadásra. Ez azonban nem zárja ki a kisebb területet lefedő Suiton technikák használatát, amik természetesen bevetésre is kerülnek.
Fejezte be az ANBU, majd sarkon fordult és lelépett. Ám ezzel a mozdulattal megmutatta a hátára erősített eszközét, amely a sötétes öltözéken kirikított. Egy sétapálcának látszó eszköz volt az, ami minden bizonnyal egy Shirasaya-katana, ez az eszköz pedig mindkét Genin számára ismerős lehetett. Ám lehetséges, hogy emlékezetükből már réges-régen törlődött a fegyver birtokosa... Miután az ANBU távozott a kísérői is ezt tették, ezután pedig a hangszóró újra működésbe lépett és a már megszokott hang csendült fel benne.
- Most, hogy ismeritek a haditervet, készüljetek fel a támadásra, ugyanis az éjszaka folyamán elérjük a Villám Országának Keleti részét, ahol nem engedhetjük meg magunknak a tétlenkedést! Amint megérkeztünk támadunk! Sok sikert mindenkinek!
Fejezte be a hang, majd egy percre néma csend állt be. Most mindenki mehet a dolgára.

// Írjátok le, hogy mentek-e valahova, csináltok-e valamit. Nyugodtan leírhatjátok, hogy hova mentek, elvégre tudhatjátok, hogy milyen részei lehetnek egy hajónak, ahová még a Geninek is bemehetnek. Ha nem akartok sehova menni, akkor írjátok le a felkészüléseteket. //


Hariko & Mamorou

Úgy tűnik, hogy eléggé furcsa társaságba keveredett mindkét Shinobi. Főleg, hogy a Kirigakurei Geninek között bőven volt olyan is, aki már a harmincas éveiben járt, de a legtöbb Genin persze fiatalnak volt mondható.
- Most, hogy figyeltek - Kezdett bele a beszédbe az erős hangú férfi -  Elmondom, hogy miért is vagytok itt. Akik erre a hajóra lettek kirendelve, ne számítsanak nagy harcokra, vagy összecsapásokra. TI még tapasztalatlanok vagytok, így puszta ostobaság lenne a Frontvonalra küldeni titeket, hogy megölessétek magatokat. Ennek a hajónak a feladata az utánpótlás szállítása azokra a hajókra, amik elől haladva küzdenek az ellenséggel, valamint az ellenséges Ország megszállása után, nekünk kell élelmet és mindenféle ellátmányt hordani a parton állomásozó csapatoknak. Remélem eddig mindenki felfogta, amit mondtam.
Állt meg egy kicsit a férfi, mintha csak választ várna. Nos igen, eléggé nagy feladat ez is, pontosabban jelentős, viszont egy buzgó Genin számára nem éppen a legelőnyösebb. Ne is említsük Harikot, aki ezáltal lehetséges, hogy a lehet legtávolabb került a céljától, vagyis a Küldetésétől, ám jól tette, hogy nem csinált semmit a feléje tartó víztömeggel, ugyanis így nem hívta fel magára a figyelmet.
- Azonban! Még így is előfordulhat az, hogy harcba keveredtek, ugyanis az utánpótlást szállító hajók a szabotőrök kedvel célpontjai. Éppen ezért legyetek résen és figyeljetek. Ezen kívül a Mizukage-sama nem szeretné, hogy a háború ideje alatt a hozzátok hasonló képzetlen Geninek ne fejlődjenek, ezért minden nap különböző kiképzésekben fogtok részesülni. Körülbelül két nap múlva elérjük a Villám Országának határát és megkezdődnek a harcok. Ez alatt a két nap alatt van időtök ismerkedni és lazsálni, ugyanis utána a kiképzésetek is megkezdődik, amit egybekötünk majd azzal, hogy az ellátmányt is ti fogjátok szállítani. Kérdés van?
Fejezte be, várva az értelmes tekinteteket.



MINDENKI! POSZTOLÁSI HATÁRIDŐ: 2015.10.27

_________________
Visszavonultam, ha kérdésetek, kérésetek van, (vagy valami hasonló) nyugodtan zaklassatok meg Facebookon, vagy pedig Kenshiro Mirubi, Lanmao karaktereimen keresztül!
avatar
Jiraiya
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Sennin
Chakraszint: Sok...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Tottori Shinko on Pént. Okt. 16, 2015 8:38 pm

//Fogalmam sincs honnan kellene hogy ismerős legyen az a kard xD ) //

Miután felteszem a kérdésemet, az idősebbek azonnal kuncogni, vagy egyenesen kacagni kezdenek. Azonnal elvörösödök a fejem és csak nagy erőlködések árán tudom magamba fojtani a dühömet. Végül az ANBU kioktat, majd sarkon fordul és távozik. Elégedetlenül csóválom meg a fejem, majd alaposan megnézem magamnak az összegyűlt harcosokat. Remélem sikerül majd bizonyítanom előttük és akkor megváltoztatom a véleményüket! Mérgelődésemből a hangszóróban megszólaló hang zökkent ki. Újabb információkat kapunk, miszerint éjszaka sor kerül az ütközetre.
Mivel a reggelinek vége, megkaptuk az eligazítást, a magunk urai leszünk. Mindenki azt csinál, amit csak akar. Éppen ezért én visszamegyek a kabinba és a nap további részét pihenéssel töltöm el. Délután alszok egy jót, viszont mire lemegy a nap, már a fedélzeten vagyok. Teljes felszerelésben, harcra készen várom a fejleményeket. Bármikor szólhatnak, hogy meg van az ellenség. Akárhogy alakuljon, most beírom a nevemet a történelembe. Majd én megmutatom mindenkinek, hogy milyen ha egy isten szárnyal! Nem kímélek majd senkit, kegyetlenül kiosztom a halált mindenkinek, aki nem szövetséges!
avatar
Tottori Shinko
Játékos

Taijutsu Pontok : 18


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 353

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Akirama Mamorou on Szer. Okt. 21, 2015 10:16 pm

Hallgatva a kapitány beszédét kicsit elszomorodtam. Kár, hogy nem lesz annyi harc, de legalább hasznos vagyok a hazámnak, és Mizukage-samának. No meg hát lesznek edzések is, ahol meg a képességeimet fejleszthetem. Nem tudom, mennyi ideje mehetünk, de már most látom, hogy lesz egy elég kemény honvágyam. Legalább apám kint lesz a fronton, remélem fogom látni. Egyben. Körbenézve jöttem rá, hogy itt a világon minden korú ember gyűlt össze. Volt, aki korombeli volt, esetleg fiatalabb, volt, aki a húszas, harmincas, negyvenes éveiben járt. Legalábbis gondolom. Ha minden igaz mindenki genin volt. Kicsit sajnáltam, hogy nem a fronton fogok harcolni, de legalább edzéseim lesznek. Nem is beszélve a szabotőrökről. A kapitány Van-Kérdés felszólítására akartam reagálni, de nem tudtam milyen kérdést tegyek fel. Sok minden járt a fejemben. Például, hogy tudja e garantálni, hogy látom e még a családom valaha. De nyilván nem ilyen típusú kérdéseknek van itt helye. Mondhatjuk, hogy ez a nagy kérdések helye. Nagyot kell kérdeznem, hogy kitűnhessek majd az átlagból. Nagyon ütőset kell kérdeznem, hogy hatással legyek másokra. De sajnos ilyen kérdés nem forgott a fejemben. Egy valami jutott eszembe, amit lassú kézfelemelésemmel is jeleztem. Ujjaimat enyhén behajlítva, mondhatjuk természetes pózban feltartottam. Tenyerem szinte nyitott volt az égbe tartott jobb kezemen. Majd egy apró hatásszünetet követően fel is tettem a kérdést.
„Mégis milyen kiképzéseink lesznek, Uram?” Mondtam ki enyhén határozott, de mégis félénk hangon. Kicsit megijedtem, mert sok arc fordult felém, és már-már meg mertem volna esküdni, hogy a hátam mögül már egyre növekvő árnyékát látom egy hullámnak, és láttam, ahogy a hullámat viszi a hullám a tengerbe. Éreztem, ahogy magam körül megfagy a levegő, ám lehet, hogy ezt csak képzeltem, mivel eléggé meg voltam ijedve ekkor. Arra gondoltam, hogy most már hiábavaló lenne a kérdés, hogy látom e még anyám, vagy apám, mert tényleg meghalok. Itt a vége.
avatar
Akirama Mamorou
Játékos

Taijutsu Pontok : 50

Tartózkodási hely : Kirigakure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 300

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Katsumi Kawachi on Pént. Okt. 23, 2015 12:41 pm

A térképet gyorsan átláttam, csak egy valami nem volt nekem teljesen világos, hogy a flotta mért keletről támad, ha Kirigakure Kumotól délre található. Sosem vezettem ekkora csapatot, így nem kételkedem a vezetők döntésében, bár nem teljesen értem, de egyelőre nem vagyok senki. Azért jöttem a frontra, mert lenni akarok valaki, még ha tudom is, hogy a falu már meglátta bennem azt, hogy ha élek addig, akkor az ANBU soraiba emelkedhetek, de addig hosszú az út. A gondolat már elég komoly, hogy ne kérdezzek hülyeségeket, ahogy azt a társam, Shinko teszi. Természetesen nekem is megfordult a fejembe a dolog, de egyszerűbb kisebb részekre bontani a területeket és a különböző támadó csoportok a saját részeikre összpontosítanák és akkor azok az összpontosított támadások általában ugyanazt az eredményt éri el, mintha egyetlen teljes partszakaszt érő támadást indítanánk és ez jóval kisebb chakrát igényel. Sok minden történt hosszú idő alatt, de a hanglejtés, a maszkos hangja kezdett ismerőssé válni, de nem tudtam honnan. Miután válaszolt a kérdésre megfordult és lelépett. Egy pillanatra feltűnt valami, ami egyből eszembe juttatta, hogy mikor is láttam, hogy akkor inkább hasonlított egy cirkuszi bohóchoz, mint ANBU ügynöknek, most pedig jóval komolyabbnak tűnik. Nem tudom, hogy melyik az igazi énje, de ha legalább olyan jól harcol, mint legutóbb, akkor nem is számít, ahogy sosem számít az ember személyisége, ha legyőzi azt, akivel szembe találkozik. Miután a parancsnok távozott emberei is követték a példáját, majd a mikrofon újra megszólalt és röviden annyit mondott, hogy "Mindenki oszolj!" Nem nagyon kellett gondolkodnom, hogy hova menjek, mert a felszerelésemen kívül nincs szükségem semmire. A szobámba térek, hogy összeszedjem a felszerelésemet, majd mindennel együtt a fedélzetre indulok, ahol egy rejtettebb részre megyek. Nem bújok el, de kell a magány, hogy átgondoljam az összes forgató könyvet, ami lehetséges. Átgondolom a technikáimat és a lehető legtöbb kombinációt próbálom kitalálni, miközben a saját előnyeimet és hátrányaimat gondolom át. A legnagyobb szerencsém, hogy két elemem van és ez a két elem egymás kontra elemei, így gyakorlatilag a védelmem ez ellen a két elem ellen védett vagyok, míg a maradék 3 elemből 2 elem ellen kitűnő támadási lehetőségem van. Míg a víz legyőzi a tűzet, addig a villám a földet. Egyetlen elem, ami ellen nincs védelmem az a szél, viszont ha valaki ezzel támad akkor azt védhetem egy víz technikával, így gyakorlatilag minden elem ellen van lehetőségem. Még sok mindent gondoltam át és állítottam fel rengeteg teóriát, tervet és lehetőséget, ami győzelemre vezethet engem és az országomat. Ugyan nem egyedül fogom megnyerni a háborút, de minden egyes kis győzelem közelebb visz a végső győzelemhez.
avatar
Katsumi Kawachi
Játékos

Taijutsu Pontok : 58

Specializálódás : Kenjutsu


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin/ oinin jelölt
Chakraszint: 599

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Matuke Hariko on Hétf. Okt. 26, 2015 4:36 pm

Összegyűlt a díszes társaság a hajó orránál, a mogorva férfi körül aki prédikációba kezdett. A zavaros, nedves, hullámos, idő ellenére mindenki nagyon lelkes volt, velem együtt, és csendben figyelte jelenlegi vezetőnk szavalását. Hát persze, hogy figyelte, hisz ha véletlenül valaki beszédre nyitotta volna a szájt, vagy csak elfordítja egy pillanatra is a tekintetét, a halak között éjszakázhatott volna. Ez elég indok volt arra, hogy minden figyelmünket rá koncentráljuk. Személy szerint, nekem sem volt kedvem a hajófenékbe lezárva egy lazaccal sakkpartit játszani. A rémes szag átitta volna a hajamat!
A férfi elkezdet informálni minket arról, hogy mi is lesz a feladatunk ebben a háborúban és mivel fogjuk elütni az időt. *Érthető, a legfontosabb feladat mit kiadhatnak nekünk az az utánpólások szállítása. Ha netalán a háború elhúzódik, ezeknek a genineknek a segítsége igen is sokban hozzá tud járulni a győzelemhez. Éhes, fegyvertelen, fáradt shinobikkal nem lehet háborút nyerni, ez mindenki számára tiszta. Az viszont díjazandó ötlet volt a Mizukage részéről, hogy tréningnek vet alá mindannyiunkat, hisz ezáltal mindenki fejlődni tud, háborúban foglalt szerepétől függetlenül.*
Elismerően bólogattam magamnak, míg a fejemben mindezt végiggondoltam, tekintetemet ismét a férfira emeltem fel, hisz kérdéseket vár tőlünk, vagy lehet nem vár, csak a jómodor kedvéért tette fel kérdését. Kicsit megbújtam a tömegben, megvártam míg más emeli a kezét, vagy éppen a hangját és szerencsémre egy fiú meg is tette ezt. A fiatal shinobi a kiképzéssel kapcsolatban kíváncsiskodott, mely mindenki érdeklődését felkeltette, hisz mindenkit érintett. Miután megkapja a válaszát - már ha megkapja, kisvártatva én is felemelem a kezemet a tömegben és veszem a bátorságot, hogy kérdezzek.
- Elnézést uram, viszont egem érdekelne valami. Igaz nem a feladatunkhoz kapcsolódik, mégis kíváncsi lennék arra, hogy miképp akarjuk megnyerni a háborút. A víz szövetsége, nem is ~ pontosítottam ~ Kirigakure erős nemzet és biztosra veszem, hogy létszámfölényben vagyunk, azonban egy másik erős nemzet ellen indultunk harcba amelynek a sajátossága ráadásul a Villám. Akárhogyan is sakkozom az erőviszonyokat, a víz vezeti a villámot, így hátrányból indulunk a tenger miatt. Így hát, annak ellenére, hogy nem a mi feladatunk ezen gondolkozni, megkérdezhetném, hogy milyen haditervvel készültünk az invázióra? Sőt azt is biztosra veszem, hogy valamilyen ütőkártyával is készült a nemzetünk. Ami sejtésem szerint nem mi vagyunk. Mondtam a végét kicsit irónukisan elkuncogva, ezzel oldva kicsit az általam keltett feszültséget és vártam, hátha kapok valami érdembeli választ.
avatar
Matuke Hariko
Játékos Mesélő


Adatlap
Szint: B
Rang: Jounin
Chakraszint: 490

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Jiraiya on Szomb. Okt. 31, 2015 4:50 pm

// Helyesbítés: Kawachi felhívta a figyelmem egy hibára a térképpel kapcsolatba, aminek miértje az, hogy rosszul emlékeztek az Ország elhelyezkedésére. A lényeg, hogy Kirigakure DÉLRŐL támad. Tehát a térképen Lent van Dél, Fent Észak, Balra Nyugat és Jobbra Kelet. Nem írom át, amit leírtam, de ide írom, hogy tudjátok. A terv attól még ugyanaz! //



Posztolási Határidő, Legkésőbb: 2015.11.14




Kawachi & Shinko

   Miután mindenki lelépett, Shinko és Kawachi is azt tette, ami számukra a legkényelmesebb volt. Visszamentek szobáikba, körbenéztek még idelent, elintézték a kisebb ügyes-bajos dolgaikat. Bár Shinko számára nem volt ismerős a kard, amit látott, de Kawachi felismerte, ahogyan az alakot is, aki úgy tűnik, most vezető szerepet tölt be a hajón. De ez most mindegy, hiszen a főszerep itt nem az övé, hanem magáé a háborúé.
   Órák teltek el, és meg kell hagyni, nem sokan választották a fedélzetet tartózkodási hely gyanánt az utolsó pár percben, hanem a legtöbben az utolsó pillanatig készülődtek. Néhányuk gyomrára feszítő görcs tört, míg volt nem kevés Shinobi, akik az elvárt higgadtsággal kezelték a helyzetet. Shinko eltökélt volt, mindenképpen bizonyítani szeretett volna a harcmezőn. A félig-meddig meglepetéstámadás erre remek lehetőséget nyújthat majd, ugyanis meglepve, akár egy képzett Chuunin is elveszíti a kontrollt és egy ügyesebb Genin is leterítheti. Persze nem mintha bárki is számolná majd a megölt, vagy éppen ártalmatlanított emberek számát... Kawachi ennél talán átgondoltabb volt, vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy az Ő fejében egyből a taktika járt, mintsem a bizonyítás és az elemellek, meg még néhány messzemenő dologgal silabizálva próbálta meg felkészíteni magát. Persze ez vajmi kevés, hiszen a háború nem erről szól, ahogy a harc sem. Amíg nem ismeri a körülményeket, addig csak remélheti, hogy az, amit elgondolt beválik. Persze erre jó a számtalan terv.
   Hamarosan egyre többen lettek a fedélzeten. Leginkább az idősebb Chuuninok és Jouninok jöttek friss levegőt szívni, hogy érezzék a csata előszelét. No meg persze ott voltak azok a Geninek és a kevésbé bátor ninják, akik vagy rettegtek és ezért ájuldozva friss levegőért jöttek, vagy éppen megnyugtatta őket a képzettebb elit közelsége. Persze ezek annyian voltak, hogy az ember egy kezén megtudja számolni és ezek közül mind olyanok voltak, akikről az ember nem is gondolta volna, hogy ennyire gyenge lelkűek. Elvégre Kirigakure no Sato Shinobijairól beszélünk.
   Ahogy telt az idő, a távolban látható volt, hogy a kisebb felderítő hajók csatába bonyolódtak. Nagyjából  két kilométerre voltak. Tűzcsóvák, kékes villanások és gőz jelezte a harcot a más felderítő hajókkal. Eközben a csatahajók legmagasabb pontjain három-három ANBU formált folyamatosan kézjeleket. Ahogy a Geninek körbenéznek, minden hajón ezt lehet látni, ugyanis azok annyira közel voltak a létszámuk miatt, hogy akár egy hatalmas Shinobi ugrással és egy perces gyorsúszással el is lehetett volna érni a szomszédos hajókat.
   Az ANBU-k kézjelei hatására hatalmas fekete felhők kezdtek gyűlni az égen, persze ezt csak a villámcsóvák jelezték, valamint a csillagok és a Hold eltűnése. Ezután a felhők megindultak a Villám Országa felé, ahol hatalmas esőzés vette kezdetét. Ekkor a hangszóró, - ami a fedélzeten is hallható volt - megszólalt.
- Mindenki foglalja el a helyét! Akik nem kaptak külön eligazítást, azok a fedélzetre csoportosuljanak fel, ők onnan fognak támadni. A maradék pedig az eligazítás szerint járjon el!
Mivel Kawachi és Shinko nem kaptak külön utasítást, ezért maradtak odafönt, míg a néhány Elit ninja akik odafent voltak, visszasétáltak a hajó belsejébe. Hamarosan több tucat Kirigakurei jelent meg odafönt, az élükre pedig a nemrég eligazítást tartó ANBU és a két segítője állt, akik Onin maszkokban tetszelegtek. Jól tudta mindenki, hogy mi a feladat és hogy mit kell tennie. Így hát a vezetők már nem fecsérelték tovább a szót, hanem várták, amíg valóban mindenki megérkezik. Ez idő alatt, persze minden tekintet a távoli harcokat figyelte. Valószínűleg Kumogakure már teljesen tisztában van a helyzettel, így némi erősítésre is számítani lehet majd a legrosszabb esetben. Ám Kirigakure túl nagy létszámfölényben van.

[...]

   Percek teltek el azóta, hogy mindenki megérkezett a fedélzetre, a harc pillanata pedig vészesen közeledett. Látható volt, hogy a Kirigakurei felderítőhajók visszavonulnak, ám nem azért, mert veszítettek. Éppen ellenkezőleg... Az összes kisebb Kumogakurei hajó megsemmisült, viszont a nagyobb csatahajók ellen semmi esélye a felderítőknek, így visszakúsznak a nagyok árnyékába. Miután ez megtörtént, a flotta teljes szélességében eltakarta a tengert Kumogakure elől. Shinko és Kawachi csapatának hajója a bal szélen foglalt helyet, így nem kerültek összetűzésbe a csatahajókkal, amik a Villám Országának Kikötővárosa körül voltak. Mostanra már harcban állnak velük a Kirigakurei hajók, így valószínűleg a támadás megkezdődhet.
- Készüljetek fel a támadásra! A Kumogakurei flotta elesett! Itt az idő, hogy partra szálljunk!
A vezető szája a maszk alatt vészjósló mosolyra húzódott. A Geninek láthatták, hogy a hajók egyre nagyobb távolságot tartanak maguk között és mindegyik, így az övék is, egy tornyot céloz meg. Az övék a balszélső, innen nézve Kumogakure első védőállomása, jobbra nézve pedig az utolsó.
   Hamarosan már csak néhány tíz méterre volt a csapat a még éppen bevehet partszakasztól. Ám ekkor egy kékes fényű, szikrázó hangú nyaláb húzott el a csapatok felett. Ezután még egy és még egy. Kawachi és Shinko nem messze állt egymástól, de nem látták a másikat a tömeg miatt. Viszont körülöttük csupa vegyes alak állt. Chuuninok, Geninek és Jouninok. Az egyik Genin arcára félelem és harag ült ki egyszerre.
- Ezt nem csinálom! Engedj...
Harapta el a szó végét, majd megindult a hajó oldala felé, átverekedve magát a tömegen, meglökve Shinkot és még néhány embert. Ám ekkor az egyik eltökéltebb, idősebb fickó megragadta a Genin vállát és erőszakosan magához rántotta, majd egy kunait elővéve a nyakához szorította azt. Mindezt persze a tömeg kellős közepén, amire persze a körülöttük állók - Shinko-t és Kawachi-t is beleértve - mind felfigyeltek.
- Nem mentek sehova! TI most a Fronton harcoltok! Mindenki titeket figyel! Mindenki számít rátok! - Üvölti - Itt az esély arra, hogy megmutassátok, mennyit értek! Ha itt most győzelmet arattok, akkor bérelt helyetek van a Ranglista tetején!
Engedte el végül a férfi a Genint, aki még mindig zihált, de már nem akart elszökni. Persze kérdés, hogy mennyire voltak igazak a férfi szavai, ám ezekben a másodpercekben bátorítóan hatottak a Geninek számára, akik máris előkapták fegyvereiket, majd néhány lépést tettek a három vezető felé, készen arra, hogy harcoljanak.
   A vezetők eközben szóltak mindenkinek, akinek csak lehetett, hogy koncentráljanak chakrát a lábukba, mert most rázós élményben lesz részük. Mindenki igyekezett a lehető legtöbb embernek átadni az információt, így a végére mindenki tudta, hogy mit kell tenniük. Pont jókor, ugyanis a hajó elkezdett emelkedni. Mivel Shinko és Kawachi a tömeg közepén álltak, így nem tudhatták, hogy mi történik, ám akik a hajó szélénél voltak, láthatták, hogy nem kevés hullám, kisebb kiemelkedő vízörvény és buborék hajtja egyre csak felfelé a hajót, ám ennek hatására még több villámnyaláb húzott el a tömeg felett, ám nem találtak el senkit. A következő pillanatban pedig a hajó egy nagyot lendült előre, és elérték a partot, ahol a hatalmas acélóriás egyenesen a fából készült őrtoronynak ment neki, ledöntve azt.
- Oszolj!
Üvöltötte egy hang. Nem tudni, hogy honnan jött, ugyanis a nagy rászkódások, fatörmelékek és a felcsapó víz hatására katartikus állapot alakult ki. Többen egy gyors ugrással elhagyták a fedélzetet, isten tudja, hogy hol érve földet, de voltak akik elveszítve lélekjelenlétüket a földre zuhanva csúszkáltak és hagyták, hogy a többiek eltapossák őket.
- Támadás!!
Hangzott egy újabb hang, a csatakiáltások és acélpengék ütközetein át. A hajón lévők semmit nem látnak maguk körül, csak a sötét eget és néhány fát, elvégre a hajó nagyon úgy tűnik, hogy már nem a vízen van és odalent a hajó szélén komoly harcok dúlnak.

// Kicsit zavaros a kép, a lényeg, hogy itt most reagáljatok valahogy. Utána amint reagáltatok, a reakciótok függvényében lesz egyre tisztább, hogy mi történik //


Mamorou & Hariko

   Bizony, az utánpótlást szállító hajók legfontosabbikán is nagy volt a feszültség, amit talán kissé oldott, majd fokozott a felszólaló, legalább Jounin rangú férfi. Mindenki figyelt, majd a kérdések is eljöttek. Mamorou volt az, aki láthatóan bátortalanul emelte fel a kezét és feltette azt a kérdést, ami valószínűleg mindenkit foglalkoztatott. Erre persze csak egy féloldalas mosoly volt a válasz a ninjától, majd így szólt:
- Azt majd meglátjátok...
kuncogott baljósan, mire egy kicsit mindenkiben megfagyott a vér, mindenkit, kivéve azt, aki valami teljesen más okból van itt. Hariko is feltette a kérdést, amivel ügyesen puhatolózott a Küldetésével kapcsolatban.
- Helyesbítenék, hölgyem. Nem vagyunk túlerőben. A flottán nagyobb, mint amit az ellenségeink el tudnak képzelni, de ami a Shinobikat illeti, nos a becslések szerint közel ugyanannyian vagyunk, mint az ellenfeleink. Éppen ezért a kigondolt taktikával és haditervvel fogunk győzni. Tudja hölgyem, a szövetségből is rengetegen csatlakoztak, így megnöveltük egy kicsit a létszámunkat, de ez vajmi kevés a Villám Ellen. Éppen ezért kell, hogy legyen egy ütőkártyánk, ahogyan azt mondta. Nos ez így van. Olyan lapjaink vannak, ami valószínűleg a legnagyobb lyukas foltot fogja hagyni Kumogakure történelmében.
Mondta a férfi és érezhetően nem akart többet beszélni a dologról. Érezhetően komolyabban reagált a lány szavaira, mint a fiúéra. Bár ez érthető, ugyanis itt most elsősorban a háborúról és nem a Geninek képzéséről van szó. A Geninek még nem képesek tovább látni az orruknál, ám akinek nagyobb céljai vannak, azok számára a dolgok és az események egy nagy egésszé kell, hogy összeálljanak.
   Miután mindenki feltette a kérdéseit, amit többé-kevésbé teljesen értelmetlenek voltak, a vezető megunta a dolgot és kiadta a parancsot a kabinok elfoglalására. A hajó pedig ez idő alatt már messzire került Kirigakure no Satotól és a Víz országától.

// Most mindenki megindult a hajó belsejébe, hogy elfoglalják a kabinokat. Minden kabinban három ágy van. Döntsétek el, hogy ti mihez kezdtek. Csak a szándékaitokat írjátok le, majd egy feltételes módban a cselekvést. Sorrend: Hariko, Mamorou. Azért akarom így, mert Hariko tapasztaltabb, így Mamorou számára is könnyebb a játék, hogyha adnak neki egy alapot. //

_________________
Visszavonultam, ha kérdésetek, kérésetek van, (vagy valami hasonló) nyugodtan zaklassatok meg Facebookon, vagy pedig Kenshiro Mirubi, Lanmao karaktereimen keresztül!
avatar
Jiraiya
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Sennin
Chakraszint: Sok...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Katsumi Kawachi on Csüt. Nov. 12, 2015 2:05 pm

A cuccaim nem túlságosan vannak szétszórva, mert nincs is sok mindenem, mert a legtöbb otthon van, de elérhető közelségben, hiszen kevesen mondhatják el, hogy olyan technikát birtokol, amitől egyszerűbb lesz az élete és még használható is, mert nem kell a fegyvereket magammal cipelni, csak egyszerűen magamhoz idézem. Az alak ismerős, ahogy a korábbi emlékek beugranak. Aztán lehet, hogy tévedek, de nem ez a legfontosabb, hiszen a lényeg, hogy háborúban vagyunk és nyerni kell. A tengeri csata már eldőlt, hiszen látható és hallható az eredmény, én magam is láttam a csatát, amikor a fedélzeten voltam. Elég korán felmegyek, így szemtanúja vagyok a harcoknak. A fedélzeten nem nagyon történik semmi, mert csak az emberek rohangálását látom, ahogy a cuccaik és egyéb dolgaik után futkosnak. Nem nagyon foglalkozom velük, várom a harcokat, így már teljesen átszellemültem. Egyetlen dolog, ami most már érdekel az a harc és várom, hogy végre valakit eltegyek láb alól. Nem szólok semmit, nem beszélek senkivel, egyetlen cél ami a szemem előtt lebeg, az az ellenség. Tudom, hogy a tervek csak tervek és minden abban a pillanatban fog eldölni, amikor a kardok először összeérnek, amikor az első technikát bevetjük. Szerencsém van, hogy két elemem van és kontra elemek, így ebben a háborúban nagy előnyöm van sokakkal szembe. Ahogy telt az idő, egyre többen lettek. Sokan a háborút várták, mást bátorítást reméltem, de sokakban a bizonyítás tüze égett. Engem nem érdekelt a az utóbbi kettő, engem a háború foglalkoztat. Végre felmérhetem, hogy milyen szinten állok más nemzetek shinobijai ellen. Most kiderül. Ekkor körbenéztem és az első ami szembe ötlött, hogy minden hajó tetején három ANBU áll és kézjeleket formáz, mire felhők kezdtek el az égen gyűlni, majd villámok kezdtek cikázni. Nem volt kétség, hogy az eső nem természetes állapot, de ez nem számít, hiszen az eső a mi előnyünk. Jöttek az újabb parancsok, nagyon helyet nem adtak, így ott maradtam, ahol vagyok, lévén nem tudok jobbat. Egyre közelebb kerülünk a partokhoz és a harcokhoz Egyre jobban merülök el a harcban és egyre szűkül be a világ és már szinte nem látom a társaimat, csak a partot és az ellenséget. Harc eldőlt mégpedig a mi oldalunkra, így a felderítő hajóink visszatértek. Ekkor jött a parancs, amire vártam. Készüljünk a partra szállásra. A part közeledtével megérkeztek az első ellenséges támadások. Néhány villám meg is ijeszti az első gyávát, aki feladja és elindul a hajó széle felé, hogy kiugorjon, de egy erősebb jellemű jounin elkapja és egy kunai késsel fenyegetve a renitens gennint bátorító beszédet tart a tömeg kellős közepén. A szavai nem tudom mennyire voltak igazak, de elég volt, hogy a szökést fontolók bátorságot merítsenek belőle és a harcra figyeljenek. A parancsnak eleget tettem és a lábamba kezdtem a chakrám koncentrálni. A tömeg közepén nem láthattam a történtetek, de érezhető volt a változás, ahogy a hajó emelkedik és nem kellett sokat gondolkodni, hogy nem a szél emeli fel a hajót. A hajónk egyenesen a toronynak repül és lerombolja. Érkezett az utolsó parancs, innentől kezdve pedig mindenki magára számíthat a valódi harc most kezdődött el. Pecséteket kezdtem mutogatni, aminek hatására három víz klón emelkedett ki a tengerből, 10- 10%-nyi chakrát felhasználva, két paranccsal, az egyik, hogy a saját chakrájából mindegyik hozzon létre 4 klónokat, 2- 2%kal, a másik, pedig, hogy maguk is robbanjanak fel, ha ellenséges ninjával kerülnek elég közeli kapcsolatban és ugyanezzel a paranccsal hozzák létre a klónt is. Amíg a klónok létrehozzák a saját klónjaikat, én magam előveszem az egyik katanám és azzal a kezembe elhagyom a hajó fedélzetét, miközben a klónoknak is megadom a parancsot, hogy támadás. Ezzel indultunk el, hogy keressük az első szembejövő ellenfelet.
avatar
Katsumi Kawachi
Játékos

Taijutsu Pontok : 58

Specializálódás : Kenjutsu


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin/ oinin jelölt
Chakraszint: 599

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Akirama Mamorou on Pént. Nov. 13, 2015 7:01 pm

Ahogy a férfi majdhogynem sértően válaszolt nekem, leszegtem az orromat, és zorimat nézegettem. Lehet, hogy nem kellett volna megszólalnom, de már mindegy. Nem arról van szó, hogy a hadügye az országnak ne érdekelt volna, csak túlzottan ideges voltam a gondolkodáshoz. A helyzet az, hogy ilyen szituációban hajlamos vagyok leblokkolni, főleg mivel a tisztet még nem is láttam soha Kiriben. Nem nagyon meglepő, hiszen vannak a Faluban páran. Miután feloszlatta a megbeszélést a kapitány, elindultam egy korlát felé. Amennyiben az úton nem csapódik hozzám senki, rátámaszkodok a korlátra, és elkezdek a tengerrel farkasszemet nézni.
Először hátrafele néztem. Látni jó lett volna megint a szigetet, de ha nem, hát nem. Elhagytam otthonomat, már régen, de rossz érzés egyre távolabb lenni. Eddig csak a Faluban, vagy a Falu körül voltam küldetésen. Soha nem mentem túl messzire, és soha nem is hagytam el a szigetet, legalábbis amióta emlékszem, azóta nem. Első alkalom, és most is háborúba megyek. Őszintén szólva, nem ez a legjobb dolog a világon. Arra számítottam, hogy feldobott leszek, hogy a hazámat segíthetem, de nem úgy tűnik, hogy túl hasznos leszek. Most értem én, hogy fontos az utánpótlás, de az csak utánpótlás. Lehet, hogy nem vagyok túl nagy harcos, de szeretnék valamit elérni.
Előre fele néztem ezután. Láttam, ahogy a tenger csillog. Nagyon jó érzés volt ezt látni. Azt gondoltam, hogy lehet, hogy találkozok majd barátokkal, ismerősökkel, vagy az apámmal. Ha már itt tartunk… Az tiszta, hogy az Öreg egy másik hajón megy, de mi van Kyuumaruval, meg Ava-channal? Lehet, hogy itt vannak ők is ezen a hajón? A gondolat után, ha nem zavart meg közben senki, elindulok, és körbenézek a hajón barátaimat keresve. Ha eközben sem zavar meg senki, és megtalálom őket, vagy megtalálnak, annak megfelelően fogok cselekedni, ahogy ők érzik. A beszélgetések után a hálókat veszem úti célomul, és ledőlök pihenni.
avatar
Akirama Mamorou
Játékos

Taijutsu Pontok : 50

Tartózkodási hely : Kirigakure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 300

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Tottori Shinko on Pént. Nov. 13, 2015 10:22 pm

//Továbbra sem rémlik honnan kellene ismerősnek lennie... xD//

A napom nyugodtan telt, hisz jelentős részét a kabinban pihenéssel töltöttem. Délután sikerült aludni egy jót, majd utána elkezdtem készülődni. Szépen lassacskán magamra aggattam minden egyes fegyverem, felszerelésem, míg nem maradt más, csak a kardjaim. Mindkettőt alaposan megtörölgettem, közben az elhunyt Sensei-re gondoltam. ~ Minden egyes embert az ő tiszteletére küldök majd a halálba! Sajnos már nem igazgathatja az utamat, de rám hagyta a fegyverét, amit büszkén viselek. ~ Majd a kardok is felkerültek és elindultam a fedélzetre.

A hajó gyengéden hánykoldóik a hullámokon, amit a fedélközben is meg lehet érezni. Ahogy elhaladok egy-két ajtó mellett, látom hogy görcsösen készülődnek páran. Az egyik kabinban valaki épp egy vödröt hányt tele. Persze az én korosztályomnak ez teljesen újdonság, hiszen mi még sohasem voltunk hasonló helyzetben. Valószínűleg én is így viselkednék, ha nem vakítana el a bosszúvágy. Majd eljutok olyan kabinokhoz, ahol már idősebbek vannak. Ők magabiztosan készülődnek, tudják mire számítsanak. Ezután páran becsatlakoznak hozzám, majd néhány ember társaságában felérek a fedélzetre. Még csak pár lézengő shinobi van fent, a többiek mind készülődnek. Majd hamarosan engem is elfog a gyomorgörcs. Ahogy telnek a percek, érzem hogy egyre közelebb van a harc. Egy kunoichi meglátja, hogy eléggé sápadt vagyok, ezért odajön hozzám. Nem mond semmit, csak megveregeti a vállamat, ami most nagyon is jól jön.
Telnek múlnak a percek és a távolban megkezdődnek a kisebb összecsapások. Egész szép látvány, de mellette nyugtalanító is. Végül elkezdődik! Megszólal a hangszóró és utasítja csapatainkat, hogy készüljünk. Úgy néz ki, voltak akik külön eligazítást is kaptak, mert nekik el kell foglalniuk a helyeiket. Mivel én nem vettem részt ilyesmiben, így maradok a fedélzeten és a hozzám hasonló korúakhoz verődök.
- Kezdődik... - szólalok meg egy sóhaj kíséretében.
Az ellenséges felderítőknek vége, viszont most már a nagyobb csatahajók vannak soron. A felderítőink visszahúzódnak és eljön a mi körünk! Azonnal parancsokat kezdenek üvöltözni, az illetékesek pedig teszik a dolgukat. Én még csak állok és várok, elvégre kimondottan mi még nem kaptunk semmiféle eligazítást. Majd a flotta kezd elszakadni egymástól és megkezdődik a korábban felvázolt terv megvalósítása. Hirtelen villámok csapnak le az égből, mire egy genin társam bepánikol. Már majdnem elkapom, de szegény szerencsétlent egy őrült ragadja meg és kunait fog a torkához. ~ Ekkora egy barmot... ~ A pasas nem tart lelkesítő beszédet, ami eléggé nagy hiba... Az erőszakkal nem fogja tudni elérni, hogy mindannyian megszállottként küzdjünk. Viszont elengedi a srácot, nem öli meg. Még jó, mert nem tett volna túl jót a morálnak. Azonnal a geninhez lépek, majd rávigyorgok:
- Ne aggódj, isteni személyem is itt van! Semmi bajunk nem fog esni, ezt megígérem neked - hogy oldjam a feszültséget, még meg is veregetem a vállát.
Ezt követően közös parancsot kapunk. Azonnal a lábamba koncentrálom a chakrámat és megtapadok a fedélzeten. Elég sokat rázkódunk, majd egy kisebb "zuhanórepülés" és már benne is vagyunk a toronyban. Ez végülis az egyik legjobb megoldás, nem kell sokat vesződni. Majd újabb parancsok érkeznek és elkezdődik a harc. Újra megveregetem az ijedős srác vállát, majd jelzem neki hogy kövessen. A közelben egy másik genin klónokat hoz létre, majd kardot ránt és elindul, hogy harcolhasson. Azonnal utána vetem magam és remélem az újdonsült társam is csatlakozik.
- Csak ne olyan sietősen! - mondom a fiúnak. - Ne rohanj nekik esztelenül! Okés hogy klónokat hoztál létre, de nekünk nem kellene csak úgy a vesztünkbe rohanni! Inkább dolgozzunk csapatban!
Ha (Kawachi) elfogadja az ajánlatomat, akkor vele együtt hárman leszünk és így mehetünk vadászni. Viszont, ha ő továbbra is ennyire bele akarja vetni magát a harcokba, akkor hagyom távozni és az új haverommal maradok. A tervünk egyszerű: olyan ellenfelet keresünk, aki éppen mással harcol. Amíg ezek az ellenséges shinobik mással harcolnak, addig mi szépen mögéjük lopózunk és szépen hátba szúrjuk őket. Elvégre mi vagyunk a legjobbak lopakodás terén!
avatar
Tottori Shinko
Játékos

Taijutsu Pontok : 18


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 353

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Matuke Hariko on Szer. Nov. 18, 2015 4:32 pm

Kertelés nélkül rákérdeztem arra a dologra az elöljárónknál ami engem igazából érdekel, hisz ha egyszer kérdéseket szeretett volna hallani, hát akkor meg is kapja. Lehet kicsit meglepő volt számára az előző kérdés után egy komolyabb hangvételűt megválaszolni, azonban korrekt magyarázatot adott a számomra, mely igazolta is a gyanúmat. Tényleg van Kirigakurenak, nem is, a Víz szövetségének egy, vagy akár több ütőfegyvere. Ebből fakad a magabiztossága a háborúk során.
- Ezt megnyugtató hallani! - Mondtam egy megkönnyebbült sóhajt követően, hiszen nincs is annál megnyugtatóbb, mintha az embereket magunk körül, főleg ha fejesekről van szó, nyugodtnak - magabiztosnak látjuk. Mindezek után pár lépést hátráltam, átadva helyemet az esetleges kérdezőknek, majd miután a férfi berekesztette a tárgyalást, elindultam a motyómmal karöltve keresni magamnak egy nyugodt, békés kis kabint amiben kihúzhatom azt az időt amíg hajózunk. Őszintén szólva sosem voltam nagyon oda a hajósutazásért, ha víz felszínén kellett menni, azt jobb szerettem a saját lábammal megtenni, mintsem egy vasladik falai között unatkozva várjam az érkezést, de hát most nem volt más választásom.
Miután megérkeztem a hálószoba szekcióba, kutakodni kezdtem eleinte szabad szobák után, majd miután rájöttem, hogy ilyet találni esélyem sincsen, szabad ágyak lehetőségét fürkésztem, na meg, hogy csak kunoichik legyenek benne. Most nem nagyon volt kedvem férfival osztozkodni egy kabinon, főleg nem egy serdülő korban lévő, mindenre elszánt geninnel. Ha találok is szobát, abban már nagy valószínűséggel már csak egy szabad ágy van, így ha módom van rá el is foglalok egy ágyat, majd előbb a táskámat, majd a felszereléseimet pakolom le rá. Miután megszabadultam "terheimtől" egy megkönnyebbült sóhaj után szobatássaim felé fordultok, kissé meghajlok előttük köszönésképp, majd bemutatkozom.
- Sziasztok! Matuke Hariko vagyok, Kirigakurei genin. Nagyon örvendek a találkozásnak. Amennyiben a hallgatóságom örömmel fogad engem ahelyett, hogy teljesen levegőnek nézne, fojtatom is a csevejt velük. Próbálok minél többet megtudni útitársaimról, mint például, honnan jöttek, mióta geninek, miképp vélekednek a háborúról valamint a mostani Kumogakure elleni támadásról. Természetesen minden esetben, amikor ők is megosztanak velem információkat, azt én is viszonzom, hogy lefektethessem velük a bizalom alapjait.
- Hogy egészen pontos legyek, nem Kirigakure no satoból származom, hanem a Víz országának egy kis falujában nevelkedtem fel és élek. Ott tanultam meg a szüleimtől a Ninjutsut és a ninja élet csínját-bínját. ~ Válaszoltam nekik a "Honnan jöttek" témára.
- Miután szüleim megtanították nekem az alapokat, jelentkeztem Kirigakureba a ninja akadémiára, ahova simán felvettek és a záró vizsgát is könnyen vettem. Ennek már vagy nyolc éve. Azóta geninként tengetem a mindennapjaimat. Őszintén szóval próbálkoztam már Chuunin vizsgával, azonban még sose sikerült továbbjutnom az első fordulónál. ~ Immáron a  "Mióta geninek" támában adtam információkat magamról szobatársaimnak.
- Őszintén szólva, én nagyon félek ettől a háborútól. Félek, hogyha elbukik a támadásunk, a Tűz szövetsége válaszcsapásként egyesült erővel nekiesik az otthonunknak és annak a családom, a barátaim, az ismerőseim fogják a kárát látni. Ezért is vagyok itt, hogy a legjobbamat nyujthassam és segíthessek Kirigakurenak abban, hogy diadalt arathasson a közeljövőben. Igaz csak az utánpótlásokért leszünk felelősek, mégis mi is hozzáadunk ehhez a háborúhoz és talán pont ez kellesz ahoz hogy győzedelmeskedhessünk. ~ Végezetül a háborús nézeteimet osztottam meg a szobatársaimmal, majd mostmár hagyom, hogy ők is kibontakozzanak és kerdezhessenek tőlem bármit amit csak szeretnének.
avatar
Matuke Hariko
Játékos Mesélő


Adatlap
Szint: B
Rang: Jounin
Chakraszint: 490

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Jiraiya on Csüt. Nov. 19, 2015 6:59 pm

Shinko & Kawachi

   Mindkét Genin másképpen birkózik meg lelkiekben a háborúval, sőt! Vannak akik egyenesen várják, így nem kell legyűrniük, ám vannak, akik legbelül talán tartanak tőle...
   Shinko maga mellett tartotta a Genint, akinek vállát bátorítóan nemrég megveregette. Bizonyára ugyanolyan jól esett neki, mint Shinkonak attól a Kunoichitől. Kawachi eközben messze járt, bár ha úgy vesszük a technikája nem csak a fegyvereit, hanem az elméjét is összekapcsolta otthonával pillanatok alatt, mivel nem merengett el túlságosan, hanem végig az előtte lévő akadályra koncentrált...
   A hajó tehát a parton kötött ki, valószínűleg a Jouninok hoztak létre közösen egy technikát, amivel a hullámokat meglovagolva a partra tudták terelni a hajót. Bizony rengeteg időt megspóroltak ezzel és még áldozatokat is szedhettek, ám a Genineket egy kicsit megrázta a dolog. Csak a legügyesebbek és legtehetségesebbek maradtak talpon. Többen az éjszaka sötétjében már meg is indultak mészárolni, miközben a Jouninok és az ANBU-k is támadásba lendültek. Mindenhonnan kiáltások és kékes fények villódzása hallatszott, látszott. Ahogy Shinko és Kawachi helyre tették "fejüket" a nagy rázkódás után, látták, hogy a távolban is hasonló jelenetek zajlottak le. Néhány torony már lángokban állt, de voltak amik még ontották magukból a villámokat. Eközben a tenger tombolt...
   Az ijedős srácot jobban megnézve, látszik a Kirigakure Ninja alkata: Vékony, szálkás és a szemei hidegek, de az arcán mégis némi félelem tükröződik. A haja félhosszú, most vizesen az arcába lóg. Shinko jelez neki, hogy induljanak és bár talán Shinko tartott a harctól, mégis képes hideg fejjel gondolkodni. Kawachi eközben 3 Mizu Bunshint hozott létre, akik szintén ezt tették. Így hamarosan 30 Mizu Bunshin állt Kawachi körül, akik nem voltak túl jó állapotban. Mondhatjuk, hogy csoda, hogyha ennyi chakrával lejutnak a hajóról. Elvégre a klón minőségét nem csak a hozzáértés, hanem a belefektetett chakra is adja. Ha egy tűzgolyóba kevés chakrát fektetnek bele, akkor a vége csak egy parázs lesz nem pedig egy tűzgolyó. Ám még a támadás előtt, Shinko szavát meghallotta Kawachi, így még nem vetette bele magát a harcoló tömegbe. Ám ekkor valami nekiütközött a hajónak és meglökte, a három Genin és a klónok természetesen megálltak a lábukon, de a néhány elhullott shuriken oldalra csúszott. Nem lenne meglepő ha egy technika találta volna el a hajót.


Shinko // A srác követ téged de nem szól semmit //
Állapot: 115% - Sértetlen + sensei kardja ad pluszt
Chakratartalék: 100%

Kawachi
Állapot: 98% - Hirtelen elhasznált nagy mennyiségű chakra
Chakraszint: 70% - 15 Mizu Bunshin (Mivel 2% chakrából állnak, így rendkívül rossz minőségűek)



Mamorou & Hariko

   Így tehát a Geninek hada megindult lefelé a kabinokba, ahová Momorou és Hariko is késve érkezett. Mondhatjuk úgy, hogy már szinte sehol nem volt hely, ám Hariko megtalálta a helyét. Egy kabin volt, ahol még két szabad hely volt, így be is lépett. A szobatársa természetesen Genin volt, méghozzá lány. Fekete hosszú haja lófarokba van fogva, ara előtt pedig egy fekete kendő van maszk gyanánt erre húzza a rá a kezeslábasát, így egészen jól néz ki. AZ orráig nyúlik fel az arctakaró. (Mint Kakashinak) Amint meglátja Harikot, csak bólint egyet majd folytatja fegyverei kirámolását az ágyra. Leginkább csak Shurikenek és Kunaik.
   Momorou eközben a szobák tengerében úszkálva keresi csapattársait, ám senkit nem talál. Sőt... Egy ismerős arc sincs, ami annyit jelent, hogy valószínűleg minden ismerőse egy másik hajón van, vagy pedig a tehetségesebbek közé sorolva harcba küldték őket. Egyáltalán van másik hajó? Teheti fel magának a kérdést, de hát ezt könnyen kiderítheti... Ami viszont most lényeg, az egy szabad szoba és nagyon úgy tűnik, hogy már csak egy van... Az pedig az a szoba, ahova Hariko és a maszkos hölgy beköltözött. Ott maradt egy szabad hely.
   Ahogy Mamorou megjelenik a szoba előtt, egy rangidős, erős karú, Chuunin egyenruhát viselő férfi sétál el a kabin előtt, a kezeivel pedig több ágyneműt tart.
- Menj be fiam, nincs már több szabad hely!
Mondja, majd ahogy jött úgy el is ment. Nos, nincs mit tenni...

//
Hariko: A küldetésed sikere rajtad múlik, ahogy az is, miképpen osztod be az idődet.
Mamorou: Jelenleg még nem történik semmi, viszont a következő posztodban jelezd, hogyha meg akarnál tanulni valamit az alapokból, vagy egy a szintedhez és chakrádhoz igazítható technikát.
Mamorou írjon először! //


_________________
Visszavonultam, ha kérdésetek, kérésetek van, (vagy valami hasonló) nyugodtan zaklassatok meg Facebookon, vagy pedig Kenshiro Mirubi, Lanmao karaktereimen keresztül!
avatar
Jiraiya
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Sennin
Chakraszint: Sok...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Katsumi Kawachi on Vas. Nov. 22, 2015 6:06 pm

//Ezt benéztem, ami a klónokat illeti Very Happy Amúgy mi az a %, ahol már használható klónok jönnek létre?//

Háború van és most erre kell koncentrálni, ha elveszted a koncentrációt, akkor véged. Szerencsére nem sok minden tud kizökkenteni, főleg ha arról van szó, hogy végre azt tehetem, amiben a legjobb vagyok: ölhetek. Nincs különösebb élvezet benne a számomra, egyszerűen teszem, amit tennem kell, mert a háborúban farkas törvények uralkodnak, ölsz vagy megölnek. Nekünk most ez a kötelességünk és ezt kell tennünk, még ha nem is teljesen ésszerű a dolog. Én fegyver vagyok, egy eszköz, aki végrehajtja azt, amire teremtették. Nekem nem gondolkodnom kell, hogy az vajon j vagy rossz, csak megtennem. A tervet a hogyan kérdésre nekem kell megtalálnom, de ennél tovább nem terjed a gondolkodásom, nem terjedhet. A hajó nem éppen zökkenő mentesen, de a legtöbb időt megspórolva ért földet, aminek nem mindenki örült, vagy legalábbs ránézésre jó néhány embert megviselt a szokatlan talajfogás, aki viszont talpon maradt, az egyből támadásba is lendült és hamarosan hallhörgést és technikák hangját és fényét hozta a szél. Közben én sem teketóriáztam, hanem létrehoztam a technikámat a mizu bunshint, amik szintén teljesítették a parancsomat és jó néhány állt körülöttem saját magamból. (amúgy csak 15 klón van, de 2% ch-val és nem a hajón hoztam létre, hanem a tengervízből) Egy kicsit elszámítottam a technika erősségét és a klónokba fektetendő chakra mennyiségét, jóval alul becsültem a mennyiséget, amit egy klónba kellett volna fektetni, talán jobban jártam volna inkább 5%-kal létrehozni kevesebb klónt, de már ezzel kell boldogulni. Ekkor Shinko szólal meg, hogy inkább maradjunk együtt. Jóval gyengébb nálam, bár az értelmi képességeiben nem kételkedek. Egy fejbiccentéssel jelzem, hogy felőlem rendben van a dolog, de már tudom, hogy amint lehetőségem lesz rá, átveszem a parancsnokságot, mert ránézésre hármunk közül én vagyok a legerősebb és nem vagyok az a típus, aki valakinek a parancsait vakon kövesse, főleg, ha az illető nem is bizonyított még és ettől Shinko nagyon messze van. Egyelőre várok, hogy mit mond Shinko, bár legszívesebben valakivel szemtől szembe harcolnék, viszont a sok ANBU között komoly veszélybe is kerülhetek, így jobb a csapatban maradás és a lefoglalt ellenfelek legyőzése.
- Nem indulunk?
Kérdezem, majd visszasüllyedek a némaság pöcegödrébe, hogy figyeljem Shinko reakcióját.
avatar
Katsumi Kawachi
Játékos

Taijutsu Pontok : 58

Specializálódás : Kenjutsu


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin/ oinin jelölt
Chakraszint: 599

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Akirama Mamorou on Kedd Nov. 24, 2015 8:06 pm

//Amit szeretnék tanulni, az a Suiton: Mizurappa//
Miután rájöttem, hogy csapattársaim valószínűleg nem ugyanazon a hajón voltak, mint én, feladtam a keresést hamar, és elindultam kabint keresni. Hosszas keresgélés után arra kellett rájönnöm, hogy a szobák már eléggé tele vannak. Fel-alá rohangáltam a folyosókon, néhány kör után újat keresve. Majd végül az egyik folyosón találtam egy szobát egy egész hellyel, de mikor benéztem feltűnt, hogy két hölgy van bent. Az egyik elég félelmetesnek nézett ki, fegyvereket pakolgatott. A másik hölgy pedig elég ismerős volt. Azt hiszem őt láttam fent a hajó fedélzetén. Épp meg akartam fordulni, mikor az egyik feljebbvalóm elkezdett befele lökdösni arról hadoválva, hogy ez az utolsó hely, úgyhogy jobb lesz, ha bemegyek azonnal. Elég furán éreztem magam a helyzetben, elvégre két ellentétes nemű egyénnel kellett osztoznom egy szobán kitudja mennyi ideig. Először meg sem tudtam szólalni, nem tudván, hogy mit kéne mondanom. Hosszasnak tűnő csend után, megköszörültem a torkom, és megpróbáltam valami értelmeset kinyögni, minthogy sajnos ez így alakult, és most egy szobán kell osztoznunk, tudom, hogy az én hibám, mert lassú voltam, meg ilyenek, de ez van. Aztán mikor végig mondtam, rájöttem, hogy ezt magamban mondtam, úgyhogy kínosan másodszor is megköszörültem a torkomat, majd ezúttal olyan közepesen hangosan, épphogy hallhatóan megszólaltam.
„H-hello. S-sajnos a… az én személyes hü-hülyeségem m-miatt elég ro-rossz helyzetbe k-kerültün-ünk. S-sajnálom.” mondtam hajlongva agyba-főbe. „Amúgy…” bátrabban most már, „Akirama Mamorou vagyok.” megint csak meghajolva.
Reakciótól függően fogok reagálni. Ha kinevetnek, én is elkezdek nevetni, kicsit magamban inkább, mint kifejezetten hangosan. Amennyiben „normálisan” reagálnak, rákérdezek, hogy melyik ágy szabad, és kipakolok, majd rávetem magam, kicsit ledőlök a hosszú nap után. Ha ezután akármilyen program lesz, akkor arra reagálok, és elmegyek rá. Ha a szobatársaim akármit kérdeznek, válaszolok rá szívesen.
avatar
Akirama Mamorou
Játékos

Taijutsu Pontok : 50

Tartózkodási hely : Kirigakure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 300

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Tottori Shinko on Kedd Dec. 01, 2015 10:43 pm

//Megjegyezném, hogy még nem használom a chakra kardot, elvileg nem is írtam hogy azt veszem kézbe, tehát csak 100%-on vagyok Smile //

A srác szerencsére mellettem marad, így már ketten vagyunk. Majd szólok a klónosnak, aki szintén felfigyel rám és már kész is a csapatunk. Előveszem a kardomat és most már teljesen fel vagyok készülve a csatára.
- Mehetünk - bólintok. - Vegyünk fel ék alakzatot! Ha már klónokat tudsz létre hozni, meglehet hogy Te vagy a legkeményebb közöttünk. Legyél Te az ék csúcsán, mi pedig a két oldalt. Igyekezzünk magányos ellenfeleket keresni, illetve olyat, aki körül kevés a szövetséges halott... Ha sokakat megölt már, akkor nem szeretnék én lenni a következő. Egyébként a nevem Shinko! - mutatkozok be utólag.
Remélem a többiek is követik a példámat és elárulják a nevüket. Mondjuk nekem ugyan mindegy, ha kell, adok én nekik valami kellemes fedőnevet. Ha elindulunk, akkor Kawachira bízom az irányt, ítélje meg ő, hogy ki legyen az, akivel el tud bánni, mi pedig majd segítünk neki. Persze, ha látom hogy épp valami őrültséget művel, akkor úgy is szólok neki.
- Mivel fogod letámadni az ellenfelet? - kérdezem Kawachit. - Gondolom először a klónokat küldöd szét, de ha mi következünk mit fogsz csinálni? A háttérből képes vagyok néhány víz technikával kisegíteni, illetve védem a hátad és a bal oldalad. Ha kell, teleszórom a környéket fegyverekkel és akkor egy kisebb területen képes vagyok halált okozni. Részemről erre számíthatsz majd! - jegyzem meg.
Remélem a harmadik társunk is képes néhány keményebb támadásra és minden rendben fog menni a harcoknál. Nem szeretném, ha már a partraszállásnál el kellene földelni minket... Izgatottan tekintek körbe, miközben haladunk előre. Próbálom minél hamarabb kiszúrni az esetleges fenyegetést és ha kell felhívni a társaim figyelmét. Illetve én is figyelem a lehetséges áldozatokat, akiket becserkészhetünk és levághatunk. Rajtam nem múlik semmi... ha kell irányítok, ha kell elvégzem amit kell.
avatar
Tottori Shinko
Játékos

Taijutsu Pontok : 18


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 353

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Jiraiya on Csüt. Dec. 10, 2015 4:06 pm

// 
Kawachi: 15-öt írtam én is O.o A klónokat attól még a hajón hoztad létre ha a vízből jöttek létre ha nem. Amúgy 30% chakrát írtál az sok egy Mizu Bunshinhoz. Ha ketté osztod akkor 15-15% az már még jó. A 10% is jó, de mivel egységesen osztottad el és 15 klónt hoztál létre, így mindenkinek jutott 2% chakra. Tehát 15% klónhoz ehhez a szinten legalább 80% chakra kellene és akkor is csak nagy jó indulattal mondhatjuk azt, hogy "elég". Ha eléred az S szintet, akkor 30% chakra elég egy jó minőségű klón létrehozásához. Hogy miért? Mert akkor már több chakrával rendelkezel és bizonyára a chakrakontrollod is javulni fog. Így az akkori 30% chakrád sokkal több lesz, mint a mostani 30%. 
Shinko: A kard attól még nálad van és tudja, hogy kié. De ha szeretnéd, akkor kijátszhatjuk úgy is, hogy csak akkor érzed a különbséget, hogyha a kezedben tartod. Majd akkor jelezd kérlek, hogy mikor van az a kard a kezedben Smile 
// 




Shinko & Kawachi
- A nevem Gouka. 
Mondta bátortalanul a fiú, miközben egy éles hangú villám elől húzta be a fejét. Persze a technika a közelében sem járt. Ám miután a csapat megvitatta a tervet és azt, hogy Kawachi megy elől, megindultak. Bátran ugrottak ki a hajóból a klónokkal együtt, amik közül öt darab azon nyomban szétloccsant és vízzé vált, ugyanis nem voltak túl "jól". Ám amint leértek, a csapat látta, hogy tíz darab hulla fekszik a törmelékek között és a köveken. Arcukon fájdalom és testüket vér borítja. Kumogakurei színek... 
- Tovább! Esélyt se adjunk nekik! 
Üvölti egy férfi, mire az egyik nagyobb sziklán megjelenik a maszkos ANBU, akinek kezében egy rózsaszín sétapálca van. Ahogy a kard lendül, Shinko furcsa lüktetés érez, ami egészen biztosan a Senseitől kapott kard felől érzett. Vagy talán csak képzelődik? 
- Végig kell söpörnünk a partszakaszon és segítenünk kell a többieknek! Menet közben társaságunk lehet, így tartsátok nyitva a szemetek! 
Szólal fel a maszkos, majd vele az élen megindult a nagyjából ötven fős csapat a part szélén. Így tett Gouka, Kawachi és Shinko is. Azonban a menet alatt, az erdőből több kunai és shuriken indult útnak, hogy megtizedeljék a támadókat. Ezeket többen hárították, a maradék pedig egyszerűen csak tovább ment, ahogy a kis csapatunk is. Ám amikor már villámnyalábok és tűzgolyók tűntek fel, akkor a csapatok kezdtek felbomlani. Négy fős csoportok maradtak le, hogy kötelességtudóan feltartóztassák az ellenfelet. Ám így azaz ötven fő lassan negyvenre, majd harmincra csökkent, míg végül Kawachi és Shinko a csapat bal szélére sodródott Goukával együtt. Ez pedig csak egyet jelenthetett: A következő támadásnál rájuk hárul a feladat, hogy lemaradva feltartóztassák az ellenfelet. Be is következett, amitől tartottak, öt méterre tőlük egy sárgás színekben pompázó, Chuunin egyenruhás férfi pengéje csillant meg az egyik bokorból előugorva, hogy Kawachi felé csapjon. Ám ez még nem minden! Egy kunoichi a férfi mellett állva jobb karjával célozva egy szikrázó Raiton technikát készül ellőni Shinko felé. Most mit fognak tenni? Ha figyelmen kívül hagyják a támadásokat, akkor egészen biztos, hogy meghalnak. Ha úgy döntenek, hogy kikerülik és tovább futnak, akkor vagy a társaik halnak meg, vagy pedig őket veszik üldözőbe, ám akkor már jelentősen lecsökkennek az esélyeik. A legjobb megoldás egy ellentámadásnak tűnik, ám a látszat néha csalhat... 

Kawachi
Állapot: 98% - Elzőek
Chakratartalék: 70% - Előzőek

Shinko
Állapot: 100% - Akkor legyen így 
Chakraszint: 100% 



Momorou & Hariko

Nos, furcsa csend állt be a szobában, vagy inkább a kabinban, miután Mamorou megszólalt, ám a csendet a maszkos hölgy törte meg, miközben még mindig a ruháit és a fegyvereit rendezgette. 
- A nevem Kagero. Miért kerültünk rossz helyzetbe? 
Ahogy ezeket mondja, egyszer sem pillanat a fiúra, Harikonak pedig egyenesen hátat fordít, miközben pakol. 






Valami van a böngészőimmel mert egyik sem ad be színt fejből meg nem tudom a kódokat. 
Határidő: 2015.12.17!

_________________
Visszavonultam, ha kérdésetek, kérésetek van, (vagy valami hasonló) nyugodtan zaklassatok meg Facebookon, vagy pedig Kenshiro Mirubi, Lanmao karaktereimen keresztül!
avatar
Jiraiya
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Sennin
Chakraszint: Sok...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Akirama Mamorou on Kedd Dec. 15, 2015 12:23 am

Egy pillanatra meglepődtem Kagero-san kérdésén, de megpróbáltam összekapni magam, hogy valami értelmeset is ki tudjak nyögni.
„Hát, Kagero-san, a rossz helyzet, hogy két hölggyel kerültem egy szobába férfi létemre. Lehet, hogy ez nem a legkedvezőbb, vagy legkényelmesebb helyzet.” mondtam végül minden erőmmel. Nem tudom, hogy mennyire lett összeszedett amit mondtam, vagy hogy mennyi értelme volt, de megpróbáltam a lehető legjobb tudásom szerint válaszolni. Majd gondolatmenetem után megint felbátorodva ránéztem a másik hölgyre a szobában, és eszembe jutott, hogy még nem is beszéltem vele, pedig ő vele kommunikáltam legelőször a hajón. Valami bólintás volt. Illetve az is eszembe jutott, hogy ő volt rajtam kívül az egyetlen, aki tett fel kérdést a kapitánynak. Mondjuk az én idióta kérdésem után ő leginkább tábornoknak hangzott a ninják össztűzerejének kérdésével, de úgy döntöttem, hogy ezen többet nem rágódom. Aztán megszólaltam.
„Öhm, azt hiszem mi már találkoztunk.” mondtam neki [Hariko], majd csöndben maradtam, hátha emlékszik rám.


//Editeltem, mert zavart, hogy elrontottam a színezést Very Happy Remélem nem baj:D


A hozzászólást Akirama Mamorou összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Dec. 26, 2015 4:45 pm-kor. (Reason for editing : Akirama Mamorou)
avatar
Akirama Mamorou
Játékos

Taijutsu Pontok : 50

Tartózkodási hely : Kirigakure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 300

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Tottori Shinko on Szer. Dec. 16, 2015 9:59 pm

//Kawára vártam, hátha ír. De akkor kezdem én.//

Miután meg van a bemutatkozás és a terv megbeszélése, azonnal útra kelünk. Ahogy elhagyjuk a hajót, Kawachi két klónja azonnal megsemmisül. Ez nem jelent túl jót, hiszen ha már ettől szétloccsantak, mi lesz, ha ellenséggel találkozunk? Amint a partra érünk, gyorsan körbetekintek, hátha látok ellenfeleket. Szerencsére azonnal találok is párat. Egész jó bőrben vannak: törmelékek alatt, kipurcanva. Szeretem az ilyen ellenséget, hisz az ilyenekkel már nincs baja az embernek. Legszívesebben alaposan kifosztanám őket, de sajnos most nincs erre idő, hisz az egyik rangidős parancsokat harsog.
- Máris! - válaszolok neki, majd jelzek a többieknek, hogy hajrá.
Majd a csapatunk elindul. Nagyon jól esik végig nézni az elszánt arcokon, tekinteteken. Mindenfelé parancsok harsognak, teljes összhangban vonulunk. Legszívesebben én is parancsolgatásba kezdenék, de jelenleg még nincs mit dirigálni. Megyünk a többiek után és figyelünk, nehogy bajba kerüljünk. Az erdő közelében különböző fegyverek záporoznak felénk, de ezek nem okoznak komolyabb gondot és haladunk tovább. Ezt követően viszont sokkal nagyobb veszéllyel kell szembe néznünk. Villámok cikkáznak felénk, tűzgolyók zúdulnak ránk és hasonló nyalánkságok szórják szét a csapatainkat. Egyértelmű, hogy mit akarnak, de sajnos kénytelenek vagyunk belesétálni a csapdájukba. Ha nem akarjuk, hogy pirítós legyen belőlünk, a szoros alakzatot fel kell bontanunk és szét kell szóródnunk. Így is teszünk, de ezzel az ütőerőnk is csökken. Csak remélni tudom, hogy nem kapunk azonnal komolyabb ellenfelet. Lassacskán csökken a csapat létszáma, ahogy az egyes alakulatok leállnak harcolni az ellenséggel. Majd kisodródunk szélre, a következő ellenséges egységet nekünk kell majd semlegesíteni.
Öt métert követően pedig meg is jelenik az ellenség. Nem mondom hogy várva várt, mert a fene sem akart ilyen hamar komolyabb összetűzést, de azért várható volt. Hárman vagyunk kettő ellen. Egy fickó Kawachira támad, míg egy kunoichi egy villámot lő felém. Azonnal félre ugrok, majd hemperedek egyet, miközben megérintem a csuklómon lévő pecsétet(csak az egyiket). A következő pillanatban, ahogy felegyenesedek 2 shuriken már a kezemben van és elhajítom őket. Ezzel viszont nem állok le. Amint a dobócsillagok elindulnak a kunoichi irányába, egy shunshin-t alkalmazok.
Egy pukkanás és eltűnök, majd még egy és megjelenek kb 2 méternyire a nő mögött. Ezáltal két tűz közé kerül, ha minden igaz. Miközben a shurikenek felé zúgnak, én a háta mögül veszem kezelésbe. Hangosan üvölteni kezdek, miközben kardomat egy halálos szúrásra indítom el. Ez lényegében egy figyelem elterelés, hogy velem foglalkozzon. Ha szerencsém van, a dobócsillagok betalálnak, majd én is ledöfhetem. Ha ez a támadásom nem sikerül, akkor megpróbálom a kardommal sakkban tartani: folyamatos vágásokat és döféseket indítok felé.
Viszont, ha megjelenek mögötte és ő egy újabb villámot próbálna felém lőni, akkor felé hajítom a kardomat. Elvégre a fémek vezetik az elektromosságot, így ha szerencsém van, a fegyverem által saját magát is megrázza, ha a kardom eltalálja. A felém zúgó villámok elől pedig egy újabb oldalra ugrással próbálkozok.
avatar
Tottori Shinko
Játékos

Taijutsu Pontok : 18


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 353

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Jiraiya on Csüt. Dec. 17, 2015 4:57 pm

// Kísérletezem  a határidővel, +2 napot kap a maradék, hogy írjon. Ha addig nem sikerül írni, akkor kimaradnak, aki nem jelzett és régóta nem írt, az pedig lassan meghal. Bár ez inkább csak Harikora vonatkozik, mivel Ő már az előző körből is kimaradt. Tehát a határidő: 12.19. //

_________________
Visszavonultam, ha kérdésetek, kérésetek van, (vagy valami hasonló) nyugodtan zaklassatok meg Facebookon, vagy pedig Kenshiro Mirubi, Lanmao karaktereimen keresztül!
avatar
Jiraiya
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Sennin
Chakraszint: Sok...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Katsumi Kawachi on Pént. Dec. 18, 2015 7:19 pm

Csapatunk összeállt, még ha nem is a legszerencsésebb összetételű, de legalább csapat. Jobban szeretek egyedül dolgozni, de nem mindig van úgy, ahogy mi szeretnénk, főleg egy háborúban. A harmadik csapat tagunk egy kicsit bátortalan, de ezen gyorsan túl kell lépnie, mert háború van, ahol ölsz vagy téged ölnek meg. Gyors eszmecsere a tervről és hogy én megyek elől, majd el is indultunk. A hajóról leérve pár klónom meg is semmisül. Nem nagyon hat meg, hiszen a gyengék elbuknak, bár ez így chakra pazarlás volt, de hibákból tanul az ember. A földre érve örömmel tölt el, hogy legelső támadásunk a hajóval sikert ért el és már most, anélkül, hogy mi a földre tettük volna a lábunkat, hullottak el Kumogakureiek. Így már kevesebb az ellenálló. Nem nagyon van idő örülni, mintha én képes lennék ilyenre, mert megkapjuk a parancsot végig a partszakaszon. Ötvenen indulunk útnak, egy veszélyes vonalon, hiszen tűz és villám gömbök csapkodnak mindenhonnan, de szerencsére kárt nem okoznak. A támadók csapata, vagyis mi, a támadások során lassan csökken, majd végül mi maradunk, tehát a következő támadásnál már mi leszünk a konkrét célpont és mi leszünk azok, akiknek a felelőssége, hogy tovább ne jusson az illető. Nem kellett sokat várnunk, hogy megérkezzen a támadás. Két támadás is elért minket, egy villám nyaláb indult meg Shinko felé, de ezzel nem nagyon tudtam foglalkozni, hiszen a másik támadás pont ellenem indult. Egy pengével felszerelt férfi indult meg felém, annyi időm azért van, hogy legalább az egyik katanát lekapjam a hátamról és mivel kenjutsu specialista is vagyok, így leginkább erre fogok építeni, amit már a hajón is kitaláltam. Nem nagyon félek a pengéktől, mert a pengék a barátaim és várom a férfi támadását, egyelőre nem akarom felfedni a titkomat, így a kard csak egy kard, majd eljön annak is az ideje, hogy felfedjem a második elememet, mert amíg társaim nem tudják, de még inkább az ellenség, addig jó, mert annál nagyobb lehet a meglepetés. Várok és hárítom a támadást, majd ellentámadásba lendülök és a klónjaimat is csatasorba állítom. Ugyan külön külön gyengére sikerültek, de talán együtt elegek lesznek az ellenfelem ellen. Amíg folyik a penge tánc kettőnk között, majd egy váratlan pillanatban hátraugrok, majd a klónok támadásba lendülnek, hogy ellenfelem közelében felrobbanjanak, hogy a több kisebb robbanás talán elég legyen egy robbanó cetli hatásának eléréséhez, amit nem valószínű, hogy túlél, vagy csak nagyon nagy mázlival esetleg a saját hibám miatt.
avatar
Katsumi Kawachi
Játékos

Taijutsu Pontok : 58

Specializálódás : Kenjutsu


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin/ oinin jelölt
Chakraszint: 599

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Jiraiya on Vas. Dec. 27, 2015 6:54 pm

Mamorou

   A lány a néhány perce megszokhatott modorral és tempóval pakolászott, úgy tűnik, hogy sikerült mindent elrendeznie, ugyanis Momorou mondandója végére megfordult és leült az ágyra, ám Mamorou már intézte is a következő szövegét a másik lányhoz, aki mosollyal az arcán szólalt volna meg, hogyha nem jelenik meg a fenti Parancsnok az ajtóban, Mamorou mellett.
   A Parancsnok hatalmas termetű volt, a fiatal Genin eltörpült mellette. Ám mégis. A férfi nem nézett le rá, hanem mély, katonás hangján szólalt meg, Hariko felé mutatva.
- Te! Gyere velem, most! Ne csomagolj ki, hozd a holmidat! 
Mondta, majd várta, hogy Hariko megmozduljon. A lány kissé habozott, elvégre nem tudhatta, hogy miért hívják őt el. Ám nem volt sok választása, ahogy Mamorou utat engedett neki, valamint a Parancsnok megindult, Ő követte őt. A fiú pedig csak nézte, ahogy a lányt elnyeli a kabinjukat kereső emberek tömege...
- Ő már nem jön vissza és nem hiszem, hogy viszontlátod bármikor is...
Hallod a hangot a maszkos lány felől, aki most már felfeküdt ruhástul az ágyra, majd becsukta a szemét. Mit jelentsen ez? Ő már nem jön vissza?

// Hariko: Köszönöm a játékod, de sajnos mivel inaktívvá váltál, így kiírtalak a játékból. Mivel nem szóltál nekem az inaktivitásról és ezzel más játékosok játékát is nehezítetted, így az előzetes figyelmeztetéseknek eleget téve, nem voltam finom a karaktereddel. Az, hogy mi történt vele, a tőlem kapott Pm-ben megtudod. Amit ott leírok, az már megtörtént, onnan kell folytatnod a játékot //


Kawachi & Shinko

   Remek Shinobik mind a ketten, ám most nehéz terepen kell helytállniuk és az Ő helyzetüket is nehezíti, hogy sosem tudhatják, hogy miféle ellenséggel kerülnek össze. Nagyjából kikövetkeztethető, hogy Kumogakurei lévén valószínűleg Raitont használnak és a Kumogakurei Kenjutsu technikák sem utolsók, de sosem lehetnek biztosak abban, hogy az ellenfelük milyen területen jeleskedik.
   Shinko remekül tér ki a Villám gyorsaságú támadás elől és menet közben megfigyelheti, hogy a támadás időbe telik, hiszen idő, amíg a Raiton chakra túltölti magát és kellő képpen a kirobbanás állapotához kerül. Ezután viszont a Shinobi nem áll le, azonnal cselekszik és a még gurulás közben előhívott shurikeneket használva támadja meg a Kunoichit, aki kézpecséteket kezd el mutogatni. Ám Shinko nem haboz, elhajítja a fegyvereket, majd futás közben használva a Shunshint, mély, dobbanáshoz hasonlatos hangot hagy maga után, majd jelenik meg a Kunoichi mögött, akin villámként csap át a felismerés. Copfba fogott hajának néhány szála az arcába lóg, kikerekedett kék szemei pedig rémültnek tűnnek. Azonnal megfordul, majd látván a támadást, a levegőbe ugrik, így pedig Shinko az, aki felé a Shurikenek tartanak, a lány keze pedig megint szikrázni kezd, egy újabb támadást tervez a levegőből, ahol maga is védtelen. A Shurikenek nagyjából egy másodpercen belül becsapódnak, a technikának három másodperc kell az elsütésre, ám Shinko már képzett shinobi, érzékeli mindkét veszélyforrást és megpróbálhat cselekedni.
   Kawachi eközben ádáz kardpárbajt vív a Kumogakurei fickó ellen, aki kopasz volt, homlokán pedig Kumogakure fejpántja díszelgett. A pengéje egy egyszerű katana volt, az oldalán pedig egy Tanto látható. Ahogy a két penge összecsap, szikrák repülnek az égbe és egymás arcába... Mindketten tapasztalt Kenjutsu használók így érzik az ellenfél erejét és bizony Kawachi jóval erősebb, mint a kopasz Kumoi. A csapásokat hárítja, ám azonnal elcsúsztatja a kardját, hogy ne kelljen erővel harcolni. Ő inkább a gyorsaságra megy, de szemmel láthatóan még így sem elég gyors ahhoz, hogy Kawachit megizzassza. Nagyjából egy tíz méter átmérőjű körön belül folyik a kardpárbaj, ám ez idő alatt kettő klónt is levágott az ellenfél, mire Kawachi beveti az összes klónját, hogy felrobbantsák az ellenfelet. Így a Mizu Bunshinok, egyszerre ugornak rá,majd robbannak fel...



Kawachi
Állapot: 90% - Előzőek + Kardpárbaj
Chakratartalék: 70% - Előzőek

Shinko
Állapot: 97% - Fáradsz
Chakraszint: 95% - Pecsét Feloldás + Shunshin

// A következő körökben majd ha technikát használtok akkor írjátok oda a technika nevét is Smile Elég csak a magyart, vagy a Japánt, csak legyen ott. Most inkább ez Kawachinak szólt a Bakuha miatt. //
Határidő: 2016. 01. 10.

_________________
Visszavonultam, ha kérdésetek, kérésetek van, (vagy valami hasonló) nyugodtan zaklassatok meg Facebookon, vagy pedig Kenshiro Mirubi, Lanmao karaktereimen keresztül!
avatar
Jiraiya
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Sennin
Chakraszint: Sok...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Akirama Mamorou on Csüt. Dec. 31, 2015 6:14 pm

//Ha kijátszom az év végi jutsum, és ott kijátszok hozzá drótot (drót csévélő technika), akkor az még befér ide? (élményben gondoltam)//

Nem jön vissza? Ez mit jelentsen? Hogy-hogy nem jön vissza? Mit tett? Semmi baj nem volt a viselkedésével. Nem is értem a helyzetet. Valami félreértés, biztosan. Vagy…. Mi van, ha… Elég pontosan tudta, hogy milyen tűzerőnk van. Lehet, hogy előléptetik? Lehet, hogy a hajón fontosabb szerepe lesz, és ezért nem jön vissza már? Remélem ez lesz, nem lenne valami jó, ha az első ember, aki hozzám fordul a háború ideje alatt, börtöntöltelék lenne… Reméljük, tényleg nem lesz baja.
„Öhm, Kagero-san, hova vihették? Kicsit izgulok érte. remélem jól lesz…” osztottam meg a lánnyal gondolataimat. Tényleg izgultam. De mindegy.
Kiszemeltem azt az ágyat, ami szabadon maradt, mármint azt, amelyik eredetileg is üresen maradt, odamentem, és lepakoltam rá, majd leültem a szélére. Nem jutott eszembe beszédtéma, úgyhogy inkább ledőltem az ágyra, fejem alá tettem a kezeim, és lábaimat egymáson keresztbe helyeztem, bal lábbal felül. Kényelmesnek nem nevezhető ágy volt, mert hát azért mégis egy szállítóhajón voltunk. Nem is mondanám nagyon kifogásolhatónak pont ezért. Közben gondolataim repkedtek. Azon gondolkoztam, hogy vajon milyen kiképzéseket fogunk kapni, meg hogy mi hasznom lesz a fronton. Néhány elég gyér technikát ismerek csak. Fegyver kezelésem sem valami jó. Remélem, nem leszek útban Mizukage-samának. Ha ez történne, én nem tudom, mit kezdenék magammal. Mindegy is. Ha Kagero nem szól hozzám, el fogok aludni.
avatar
Akirama Mamorou
Játékos

Taijutsu Pontok : 50

Tartózkodási hely : Kirigakure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 300

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Katsumi Kawachi on Szomb. Jan. 02, 2016 9:26 am

Volt már helyzet, amikor ölni kellett, hogy engem ne öljenek meg, de ez a mostani más. Akkor elraboltak és egy fura srácot robabantottam fel, hogy megszabaduljak, persze előtte ki is kellett szabadulnom a dobozból. Most nem kell sehonnan sem kiszabadulni, de sokkal váratlanabb a helyzet. Akkor tudtam, hogy ki az ellenfelem, legalábbis láttam, itt viszont nem látom. Bármikor, bárhonnan lecsaphatnak ránk, hiszen a hazai terep előnyeit élvezik. Egyetlen esélyünk, hogy genninként alul értékelnek minket és talán ezzel nyerhetünk. Itt minden pillanatban meg van a halál lehetősége, de ez ellen tenni kell. Hősként akarok hazatérni, valakiként, aki megtette azt, amit a haza megkövetelt, de lehetőleg nem hulazsákban. Rengeteg ötlet és lehetőség van a fejemben, amit véghez akarok vinni, de mindenképp megakarom találni a felmenőm kardját, amiről annyit olvastam már és már tippem is van, hogy merre lehet, mindemellett a falu már közölte, hogy mindenképp számítanak rám az ANBU különítményben, még ha a kiképzés hosszú lesz, fájdalas és többször fogom azt érezni, hogy itt a vég, én most meghalok. Nem, nekem el kell jutnom oda, amit a falu elvár és ahhoz most túl kell élnem. Ez az egyetlen, ami hajt. Családom nincsen, emberek nem számítanak nekem. Egyetlen célom, hogy az legyek, ami valójában vagyok. Eszköz a falu kezében, de nem egy csorba ninjato, amit el lehet dobni, hanem a legfényesebb katana, amit 500 év múlva is csodálattal forgatnak. Nem szó szerint, mert nem akarok 500 évet élni, csak az emlékezetben, mint legendás shinobi. A harc elég sokáig elhúzodik, míg én az erőre megyek, ellenfelem inkább a gyorsaságra próbál fókuszálni, de így sincs sok esélye. A klónjaimmal nem volt túl sok dolga, ugyanis hozzáért kettőhöz, ami az alul tápláltság hatására egyből össze is omlott. Semmi baj. 15 klón van, amiből 4- 5 darab hullott el eddig, de még mindig meg van 10, akik egy megfelelő pillanatban, amikor én kihátráltam a csatából, ráugrottak az ellenfélre, majd felrobbantak. Elvileg a robbanásnak elégnek kell lennie ahhoz, hogy végzetes legyen, de képzett shinobival harcolok, nem lehet tudni. A robbanás nagy gőzt hagy maga után, így nem látom az eredményt, egyetlen dolgot tehetek, hogy várok. Fölösleges úgy rohamozni, hogy az ellenség már hallott, de ha meg nem és úgy rohanok bele a gejzírbe, akkor akár egy előkészített csapdába is belesétálhatok, amit a saját technikámtól nem látok.
avatar
Katsumi Kawachi
Játékos

Taijutsu Pontok : 58

Specializálódás : Kenjutsu


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin/ oinin jelölt
Chakraszint: 599

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Tottori Shinko on Pént. Jan. 08, 2016 8:50 pm

Igyekszek minél gyorsabban lerendezni az ellenfelem, de sajnos elszámítom magam. Miután használom a shunshint, túl messzire kerülök a célpontomtól, így az még időben fel tud ugrani a levegőbe. Így lényegében egyszerre két támadásomat is kivédte, ami számomra nem túl jó. Nincs túl sok időm, ezért igyekszek a lehető leggyorsabban cselekedni: a kardomat a kunoichi irányába dobom, majd oldalra vetem magam. Ha szerencsém van, akkor a kardom végez az ellenfelemmel, vagy komolyabban megsérül. Elvégre ha éppen kézpecséteket hoz létre és a chakráját próbálja használni, akkor nem igazán tud a védekezéssel is foglalkozni. Szóval csak remélem, hogy elég szerencsés vagyok.
Miután elugrok a shurikenek elől, azt nézem hogyan tudnék újra támadásba lendülni. Ha a kunoichi mégis létre tudja hozni a villámait, akkor megpróbálok elugrani azok elől. Ha nagyon nincs esélyem erre, akkor újra használom a shunshint és eltávolodok a közeléből, hogy újabb támadást készíthessek elő.
Ha sikerül elkerülnöm a támadását és támadhatok, akkor a tőlem telhető legnagyobb sebességgel ugrok ellenfelemnek és bevetem az Erubō nevű technikámat. Lényegében nagy erővel csapódok bele a kunoichibe, miközben a könyökömmel is mérek rá egy csapást.
Ha a kardom leteríti a kunoichit, akkor megnézem hogyan tudok segíteni a társaimnak. Ha Kawachi ellenfele még él, akkor gyorsan magamhoz veszem a kardomat, amit elhajítottam és azzal a kezemben rohamozok a fiú segítségére.
avatar
Tottori Shinko
Játékos

Taijutsu Pontok : 18


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 353

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Jiraiya on Kedd Jan. 19, 2016 1:16 pm

// Majd jelezze az, aki folytatni akarja a következő fordulóval a Kalandot! ^^ //

Mamorou // - Vízen járást és a függőleges terepen való megmaradás ismeri a karakter? //

A lány csukott szemmel hallgatja a fiút, aki most megindul és elhelyezkedik az ágyon, majd mintha csak a lány azt várná, hogy Mamorou is kényelembe helyezze magát, csak az után szólal meg, hogy a fiatal Genin a gondolataiba temetkezett. Így a szó, a mondat, amit a lány felé intéz, visszarángatja a jövőből a jelenbe.
- Milyen rangban vagy? Gondolom, Genin...
Tette fel a kérdését, majd amint megkapja a választ (Feltételezhetően megkapja) folytatja.
- Nem volt fura, hogy a lány annyira kitűnve a tömegből, úgy beszélt és viselkedett, mint egy tapasztalat Chuunin, vagy Jounin? Ráadásul nem tűnt közülünk valónak. Azok, akik kicsit is tapasztaltak, tudhatják ezt.
Mondta a lány, majd várta Mamorou reakcióját, később pedig újra megszólalt.
- Nemsokára összehívják a Genineket egy étkezésre, utána pedig megkezdődik majd az oktatás. Ne aludj el ha lehet.

Mondta, majd a fal felé fordult, a bal oldalára.


Shinko & Kawachi // Örülök Kawachi, hogy tudtál mit írni az információ hiányában  és nem maradt 5 soros a posztod. Fejlődsz! //

   A csapat másodpercek alatt elvonult és nyugodt szívvel hagyták hátra a két harcoló Genint, egyedül Gouka maradt velük, aki tisztes távolságból nézte azt, hogy mi történik. Figyelemmel kísérte Kawachi és Shinko harcát is, viszont nem avatkozott közbe... Túlságosan félt, túlságosan is rettegett attól, hogy megölik. Hiába rángatták vissza a hajón, most újra hatalmába kerítette az érzés, ám most senki nem tud vele foglalkozni...
   Balra, a hajó felőli részen kettő és négy fős csapatokban harcolnak elnyújtottan a ninják. Pengék ütközése mindenhol, az erdő néhol már lángol, a sötétségben pedig félelmetes fények cikáznak mindenfelé. Egyenlőre csak a nagyon magas rangban lévő, tapasztalt ninják látják át a helyzetet, mivel ha a Geninek körbenéznek, alig tudják megállapítani, hogy ki barát és ki ellenség. Pusztán csak a közvetlenül közelükben állók azok, akiket tisztán képesek kivenni a hatalmas holdfényben.
   Az eső szakadatlanul zuhog, tökéletes körülményeket teremtve a Suiton és Raiton technikákhoz. Azonban nagyon úgy tűnik, hogy mindenki spórol az erejéve, elvégre nagy erejű Elemi technikák nem érzékelhetőek vagy láthatóak most semerről. Shinko viszont remekül helytáll ellenfele ellen, aki talán már Chuunin, ám Shinko Geninként is felveszi ellene a harcot. Elhajítja a kardját, a Shurikenek pedig pont akkor érkeznek, így a kard tökéletesen az útjukba áll és acél keménységgel pattannak le róla egy erőteljes csörömpölés kíséretében, ám Shinko ettől még oldalra gurul, hogy a támadás elől kitérhessen. Azonban a kard repülése megzavarja a Kunoichit, nem hajtja végre a technikát, hanem egy ügyes lábmozdulattal a felé repülő kardot eltéríti és az a földre zuhan. Lényegében a hegyét megrúgva térítette el, ami eredményes volt, de ideje már nem volt reagálnia Shinko támadására, aki mellkason tudta ütni a lányt és vele együtt zuhanva a földbe paszírozta...
   Elnézve a Kunoichit, roppant mód vékony és törékeny teremtés, szinte érezhető volt bordái reccsenése. Vért köhög fel, sípolva veszi a levegőt és nem képes mozdulni. Szemei egyszer kikerekednek és remegnek, másszor összeszűkülnek, erősen összezárulnak és küzdenek a fájdalommal. Haldoklik...
   Kawachi tehát ellenfelére támadva, egy robbanással próbált végett vetni a kardpárbajnak. Vajon mennyire volt eredményes? Elvégre a klónok nem voltak a toppon, viszont a robbanás nagyon is úgy tűnt, hogy tökéletes volt, talán még annál is nagyobb. Viszont a gőztől nem látni semmit, így vár... Másodpercek telnek el, azonban az esőnek hála a gőz gyorsan oszlik szét és láthatóvá válik a kopasz férfi... Talpon van! Teste néhol vöröses, sebes és égett, a bal szeme használhatatlanná vált, de még mindig áll és mély levegőket véve tartja a kardját a kezében. Fájdalmas nézéssel, érezve a vesztét, Kawachit bámulja. Ha levegőt vett volna a forró gőzben akkor biztos, hogy meghalt volna...
   Shinko eközben néhány méterrel a férfi mögött áll a haldokló Kunoichi mellett. Valószínűleg a zuhogó eső miatt nem lehet hallani a lány szenvedését, a kopasz, sebzett férfi pedig látszólag, egy szemernyi figyelmet sem szentel a háta mögött történtekre, lehet nem is tud róluk. Egyedül Kawachi érdekli...


Shinko
Állapot: 95% - Taijutsu + Előzőek
Chakratartalék: 95%

Kawachi
Állapot: 90%
Chakratartalék: 70%

Helyzet Leírás:
A Kirigakurei flotta minden védelmi pontot és tornyot megtámadott már, a sereg 80%-a már a partszakaszon tartózkodik. Helyenként a Kumoi ellenállás nagyobb volt és az erősítéssel vissza tudták verni a támadókat, de ahol már letarolták a partszakaszt (A Ti csapatotokhoz hasonlóan) megindultak a Kikötő város felé, így a Kumoi erősítés semmit sem ért. Sokan visszavonultak, de néhol még mindig folynak kisebb harcok. Ezek az események 10 perc alatt zajlottak le.


// Következő Poszt ide: http://narutohun.niceboard.org/t2736-keleti-blokad //

_________________
Visszavonultam, ha kérdésetek, kérésetek van, (vagy valami hasonló) nyugodtan zaklassatok meg Facebookon, vagy pedig Kenshiro Mirubi, Lanmao karaktereimen keresztül!
avatar
Jiraiya
Játékos


Adatlap
Szint: S
Rang: Sennin
Chakraszint: Sok...

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Kaminari Miho on Vas. Jan. 22, 2017 9:36 pm

//Hattori Arata//

Napok óta csak futok, menekülök és alszok. Tisztában voltam azzal, hogy a merénylők akik kivégezték a családomat halottnak hisznek, de nem lehettem teljesen nyugodt. A bosszú mely mélyen fortyogott bennem egyre nagyobb méreteket öltött és ez oda vezetett, hogy elhagytam szeretet falumat. Magam mögött hagytam mindent csak egy kunai volt nálam és pénz amivel talán egy darabig elleszek. Tudtam jól, hogy bűncselekményt követtem el azzal, hogy eltűntem, de nem érdekelt. Nem voltam hajlandó olyan helyen maradni ahol szabadlábon járkálnak azok az emberek akik megölték a szüleimet, elcsúfították arcomat és kis híján engem is megöltek. Ráadásul megesküdtem, hogy erősebbé válok és bosszút is esküdtem. Ezt törvényes úton akárhogy is nézzük nem tudtam volna sehogyan sem megvalósítani.
Napok óta loholtam, keveset pihentem. A lehető leghamarabb szerettem volna a lehető legtávolabb kerülni Kirigakuretől és az ott lakó emberektől. Eleinte azt hittem hiányozni fognak, de a családom sokkal inkább hiányzik mint az ott élő emberek, régi csapattársaim illetve azok akikkel együtt nőttem fel.
Kiegyenesedtem és nyújtóztam is egy nagyot majd egyből le is ültem pihenni egy kicsit. Már kellő távolságban voltam talán még a kőrözést sem adták ki ellenem vagy legalábbis nagyon remélem, hogy ide még nem jutott el ugyanis egyelőre semmi olyan eszköz vagy ruhanemű nincs a tulajdonomban, amivel még jobban tudnám leplezni magamat. A fejpántomat már így is egy teljesen más kialakítású, fém homlokvédő váltotta fel, amely sokkal jobban védett és jobban is nézett ki.
Körülbelül tíz percig üldögéltem és bámultam a semmibe, amikor úgy határoztam, hogy ennyi pont elég volt számomra. Felpattantam és elindultam egy távoli pont felé, amely értesüléseim szerint egy kikötőváros volt. Ha oda eljutok gond nélkül elhagyhatom a Víz Országát és elkezdhetem a világkörüli utamat amelynek végállomása a kiindulási pontom lesz, Kirigakure no Sato és biztos, hogy a vérükkel fognak fizetni azok az emberek akiknek köze volt a merénylethez.
Futva indultam tovább, hogy még sötétedés előtt megérkezzek és körbe tudjak nézni hátha találok olyan eszközöket amelyek a segítségemre lehetnek illetve valami táplálékot is kell majd magamhoz vennem ugyanis egy napja nem ettem semmit és ez érződött is a teljesítményemen, nem bírtam a megerőltetést, de muszáj volt mennem.
A kikötőváros határába érve a lófarokba fogott hajamat kiengedtem és a kendőt mely összefogta jobb csuklómra kötöttem. Kicsit összeborzoltam hajkoronámat és végül egy nagy sóhaj kíséretében beléptem a kis városba. Még mindig abban reménykedtem, hogy még nem jutott el a híre ide és senki nem fog most itt keresni. Elég lesz csak azután kergetniük, hogy elhagytam az országot és elkezdem a terveim megvalósítását, ugyanis szinte biztos voltam abban, hogy nagyon sok vér fog a kezemhez tapadni mire célba érek. Azt is lehetségesnek láttam, hogy a terveim egy része is megváltozik majd ahogyan telik az idő. De ez még a jövő zenéje volt és perpillanat ott tartok csak, hogy el kell hagynom az országot szóval ráérek később agyalni a továbbiakon majd egy nyugodt helyen egy kiadós alvás után.
Miután minden előkészületet elvégeztem annak érdekében, hogy még véletlenül se ismerjen fel egyetlen ember sem beléptem a városba és elvegyültem az emberek között. Meglepő módon elég sok ember volt, zavart is a tömeg főleg, hogy bárki rám támadhatott. Ekkor fél füllel egy beszélgetést kaptam el amiben fegyverek árusításáról volt szó.. Oda pillantottam és egy elég veszélyes kinézetűférfit pillantottam meg nagy fekete batyuval a hátán ahogyan éppen egy másik férfival vonulnak félre majd ad át neki egy kardot. Felcsillant a szemem és odasiettem, hogy hátha tudok e én is vásárolni Tőle.
- Üdv. Láttam az előbbi üzletelés és érdeklődnék, hogy nincs e mondjuk egy tantoja készleten..- támadom le egyből a férfit, aki meglepődve pillant rám. Eleinte az arcomat nézte és szörnyülködött a sérülésemen majd jobban felmért. Amikor megpillantotta a derekamra kötött kirigakurei fejpántot elkezdett hátrálni.
- Örülnék ha nem menne el ha már idejöttem. – jegyeztem meg komoran, aminek következtében jó mosolygott és csettintett egyet aminek következtében előkerült még két társa a semmiből.
- Minek neked az a tanto? – kérdezi gúnyosan amire én egy kicsit húzom a számat hiszen azt meg csak nem mondhatom el neki, hogy hello, szökött ninja vagyok és jelenleg csak egy kunai van nálam meg egy tonna pénz mert akkor az lenne az első, hogy visszavinnének a faluba és elkérnék a vérdíjat amit valószínűleg már kitűztek a fejemre. - Értelemszerűen használni szeretném, leginkább önvédelemre. – jegyeztem meg miközben megmutattam az egyetlen kunait ami nálam volt. A férfi sóhajtott egyet.
-Egye fene. Jó napom van ma, de csak, hogy tudd nem szoktam gyerekeket kiszolgálni, hivatásos shinobikat meg főleg nem. – mondta a férfi majd leemelte a batyut a hátáról és beletúrt. Egy perccel később egy tantot húzott elő belőle. Nagyon megörültem, hiszen elé kényelmes és halálos fegyver tud lenni. - 2000 ryo lesz. – nyújtotta jobb kezével a fegyvert felém míg a balt azért, hogy átvegye a pénzt. Tudtam, hogy nem a legjobb ötlet az orruk láttán matatnom a pénzemért, de nem volt más lehetőségem. Láttam, ahogy felcsillan a szemük a nálam található pénzt látván, de nem tettek semmit. Talán a fejpánt tehette amit láttak rajtam vagy csak az, hogy tényleg fiatal voltam. Átnyújtottam a pénzt majd elvettem a tantot is majd szinte egyből hátat fordítottam és egy intéssel ott is hagytam őket.
- Öröm volt önökkel üzletelni! – szólok hátra majd megpróbáltam eltűnni előlük.

avatar
Kaminari Miho
Játékos

Taijutsu Pontok : 42


Adatlap
Szint: C
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 160

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötőváros

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

16 / 17 oldal Previous  1 ... 9 ... 15, 16, 17  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.