Kiképző terep

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Kiképző terep

Témanyitás  Danzou on Szer. Márc. 31 2010, 19:35

Itt folyik a ninja állomány gyakorlati kiképzése.
avatar
Danzou
Inaktív


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Rock Lee on Szer. Jan. 12 2011, 20:57

//Amikuja Oshiro//

Társaid várakozása közben jobban szemügyre veszed a holttestet, majd sóhajtva egyet csak várakozol tovább. Zavart téged, hogy késnek, mert ez nem lenne jellemző Kabuto embereire. Egyik pillanatban hirtelen zajt hallasz, előveszed kunaiod és védekező állásba állsz, majd körülnézel és látod, hogy a holttest mozogni kezdett. Lassan feltápászkodott és hirtelen eldőlt, miután a hörgő hangját nevető hang váltotta fel. Ezt követően az eldőlt hulla mögött egy korod béli gyermek állt aki rád mutatva röhögött. Ekkor előbukkant még valaki mögötte a semmiből, majd fejbe vágta ököllel, de nem túl erősen.
-Illik így bánni az új tagunkkal?-kérdezte a gyermektől majd rád nézett.
-Bocsánat sensei.-felelte a gyermek.
-Most még elnézem, de ezt majd később. A nevem Zakk ez a csibész pedig Kun, mi vagyunk akiket vársz Kabuto küldött, minket.
Ruhájuk átlagos mintha csak civilek lennének. Első benyomásra, a gyermek barátságos nagyszájú, míg a mestere komoly és halk típus.
avatar
Rock Lee
Inaktív


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Amikuja Oshiro on Pént. Jan. 14 2011, 00:41

Illedelmesen biccent egyet.
-Amikuja Oshiro vagyok.- Majd a tekercset mi az első küldetés részleteit tartotta oda dobta új oktatójának. -Ezt Kabut5o adta. Ebben van az első küldetésünk. Még nem olvastam el úgy láttam jónak ha megvárlak titeket is.- Ezt követően a vicces kölyökre nézet és most kovácsiságát elégítette ki.
-Mond csak Kun. Egy speciális jutsuval bírtad mozgásra a "húgomat"- mutat itt a holt testre- vagy csak egy szimpla báb mozgató jutsuval?- Érdeklődése nem csak udvarias álca volt. Komolyan érdekelte a csapattársa ereje. Ha megkapja kérdésére a válasz utána figyelmét mestere szavai fogják lekötni, hisz valószínűleg tájékoztatást fog kapnia küldetésről. Majd gondolatai kicsit elvándorolnak más irányokba. ~Ez a lány itt az én testvérem... furcsa, de most hogy megöltem semmit sem érzek máshogyan mint eddig. Lehet, hogy csak azért mert nem ismertem? Heghát nekem sose lehetett igazi családom. Amúgy sem hasonlít rám.~ Zárta is le magában a témát.
avatar
Amikuja Oshiro
Játékos

Tartózkodási hely : Mögötted


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Rock Lee on Vas. Jan. 23 2011, 20:07

//Elnézést a késésért, erre nincs magyarázat//

Az újonnan érkezett két vendéged végighallgatott, majd elámultak.
-Kis naiv.-rázta meg a fejét új mestered.
-És ha nem is mi lennék akiket vársz hanem csak akik elakarják lopni a tekercset.
-Legközelebb figyelj oda.-mutogatott mutató újával, majd átvette a tekercset.
Még csak ki se nyitotta, de már mondta is, hogy mi az első teendő. El kell indulni egy jó barátjához még a küldetés elkezdése előtt. Ezt követően válaszolt kis barátod, hogy mit is csinált.
-Én csak egyszerű chakra fonalakkal mozgattam, ebből leszűrheted, hogy ez az egyik kedvenc technikám, imádok másokat irányítani.-mosolyodott el, majd felszökkentetek mind a legközelebbi fára és megkezdtétek utatok.
avatar
Rock Lee
Inaktív


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Amikuja Oshiro on Kedd Jan. 25 2011, 17:35

//Semmi gond.//

Habár magában igazat adott oktatójának, hogy talán túl naiv volt, mégis elengedte füle mellet a megjegyzést. Valamiért nem nagyon tudta elismerni a hibáit. Inkább a társa válaszát fontolgatta. ~Chakra fonalakkal irányítja a dolgokat... ha minden igaz ez alapvetően báb technika, de lehet, hogy másként alkalmazza. Remélem az én testemet nem tudja irányítani, ha nem engedem át neki, hisz egy kis chaklra manipulálással könnyen levethetem magamról a kötelékeit... van egy olyan sanda gyanúm, hogy ezt még megtapasztalom.~
-No és hol van ez a kedves barátja és mi dolgunk van vele?- Érdeklődött az ifjú tanítvány.-
avatar
Amikuja Oshiro
Játékos

Tartózkodási hely : Mögötted


Adatlap
Szint:
Rang:
Chakraszint:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Rock Lee on Kedd Jan. 25 2011, 20:57

Miután felszökkentetek és útnak indultatok kérdésed nem maradt válasz nélkül.
-A barátom egy igen sok oldalú shinobi akivel megnézetjük a tekercset. Ha már Kabuto küldte lehetséges, hogy nem pont az aminek látszik vagy azt azt rejti magában amit mi szeretnénk.
Ezt követően a mester ágról ágra ugrás közben megszemlélte a kezéből a tekercset, majd felsóhajtott.
-Na tehát előbb le kell ereszkednünk az alagutakba, ugyanis azok hosszas kígyóként tekergő rejtett járataiban tanyázik.-gyorsított fel a mester, majd leugrott és egy alagút lezárt ajtajához érkeztetek.

/Következő post:Alagutak Otogakure alatt./
avatar
Rock Lee
Inaktív


Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Tsubasa Yura on Szomb. Aug. 03 2013, 18:06

Nagyon korán ébredtem reggel, mert már vártak rám a kiképző terepen. Még tegnap este levelet kaptam az alapjaimat ismételő gyakorlat után, hogy valaki a vállára vesz, mint tanítómesterem. Nem tudom, hogy csak erre a napra, vagy időnkéntire, vagy állandóra, mert azt nem írták. Nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy mit akar nekem az illető tanítani. Remélem, valami igazán kihívó dolgot fogunk elkezdeni gyakorolni. Ha már két évig depis szökött shinobiként tengődtem, talán ez többnyire meg se fog kottyanni. Na jól van, azért ne essünk túlzásokba... én csak egy Genin vagyok, és lenne még mit tanulnom.
Nagyon meleg van, úgyhogy az egyik olyan ruhámat vettem fel, amiben nem lesz annyira melegem, persze tuti, hogy az edzés jól meg fog izzasztani. Hol a dezodorom? Áh, itt van... egy magamfajta csinos lány azért mégse legyen az edzés után olyan büdös, mint egy borz. Jó benyomást kell tennem elsőre annak az embernek, aki a mesterem lesz.
Megérkeztem a már jól megismert kiképző terepre, és körülnéztem. Még sehol senki. Ennyire lusták lennének a velem egy szintű shinobik? Minimum hajnali ötkor, ha elkezdődik egy kötelező gyakorlat, már itt kellene lenniük... jah, hoppá, ez nem az istenverte Konoha.
Apropó Konoha. Furcsán érzem még mindig magam a gondolattól, hogy ennyi idő után megint egy közösségben vagyok, várva a feladataimra és tanításomra. Csak annyi a különbség, hogy nincs itt a családom, hogy pokollá tegye az életem, és a helyiek se utálnak körbe-körbe miattuk. Mert itt közös dolgok vannak bennünk: például kirekesztettek és különcök vagyunk, valamint vannak közös céljaink, amit tudatosan és tudat alatt el akarunk érni. A Tsubasa klán magának köszönheti, mert az ők ármánykodásaik miatt váltam azzá, ami.
~ Hol lehet már a jóember? Szeretnék végre elkezdeni tanulni! ~ gondoltam egy idő után, miközben egyelőre csak vártam ott a terepen, mint egy szót fogadó, jó kislány.
avatar
Tsubasa Yura
Játékos

Tartózkodási hely : Ott, ahol vagyok. :P


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 140

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Orochimaru (Inaktív) on Szomb. Aug. 03 2013, 19:10

Egy lány, egyedül a kiképzőterepeken, hajnali ötkor, egy banditákkal teli faluban egy ilyen íncsiklandó falat szinte csábítja magához a hatalom és "más" éhes férfiakat, de szerencsédre most nme így történt, és valószínűleg könnyedén elbánhattál volna holmi banditákkal, hála az edzéseknek. De még van mit tanulnod, ezért kirendeltek melléd egy senseit, aki segít, hogy erősebb légy, vagy magához láncol mosolyával, kinézetével, és az erőről szóló meséivel, hogy aztán kihasználjon és eldobjon. Megint csak másik történet. A kérdés, hogy megbízol-e egy kirendelt shinobiban, és alárendeled-e magad parancsainak, akármit kér. Miután vártál a kijelölt helyen, egy férfi, igen különös szerelésben, leugrott a közeli fáról.
- Késtél! - kezdte, bár eléggé valósszerűtlen, hiszen nem volt a lapra írva semmilyen időpont, de, ha ő azt mondta, akkor biztos úgy is van, vagy csak nem tudott aludni, esetleg az asszony kidobta a házból, és itt kellett rostokolnia, és most rajtad vezeti le a dühét.

- Rendben, az én nevem Kizan, és te Yura vagy, ha minden igaz. //Bár a japánoknál a név úgy van, mint a magyaroknál, tehát, ha a klán neved Tsubasa, az van elől. Wink// Mielőtt elkezdenénk az edzést, egy kérdést fogok neked feltenni, hogy tudjam mi az első lépés, hogy elkezdjem unni magam. Mit tudsz a chakráról, és annak használatáról, esetleg ismersz-e különböző chakrahasználati fortélyokat? - fejezte be.
avatar
Orochimaru (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Ex-Kage, Sannin
Chakraszint: Ha tudnád.....

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Tsubasa Yura on Hétf. Aug. 12 2013, 21:48

/Igen, ezt utólag észrevettem már, mármint a nevet, de mindegy most már, majd később módosítgatom. Bocsi, ha nem valami részletes a karim válasza a chakrákról, mert sajnos én nekem is kicsit nehéz volt felfogni az itteni leírásokból az alapokat, mert régebben nem néztem Narutot. ^^"/

Hirtelen felfigyeltem egy szemrehányó hangra, kijelentve, hogy elkéstem. Érdekes. Hajnal van, és én késtem? Ráadásul megbeszélt időpont sincs! Azért még Kabuto se várná el, hogy éjfélkor megjelenjenek előtte, ha csak nincs rá körülményesebb indokai.
Szóval itt volt a sensei, azaz egy srác, aki talán húsz körüli lehet. Nem tudom, hogy megbízhatok-e benne, de ha már őt rendelték ki mellém, akkor mindenképpen azt kell tennem, amit mond. Sose tudom meg, mit tudnak a tárgyak, amíg ki nem próbáltam. Ugyanez a szabály vonatkozik az emberekre is. Rögtön a lényegre tért, és már faggatott is a chakra alapjairól.
- Igen, én lennék az. - bólintottam. - Szóval a chakraelmélet. A chakra az egy energia, ami organikusan tárolódik minden élőlényben, legyen az ember, vagy állat. Általában jutsuk használatakor hasznosabb is, de attól függ a sikere, hogy mennyire erős a chakrára való koncentráció. Alapos fizikai és lelki gyakorlás, azaz edzések és meditálások segítik elő az aktiválását, és ahhoz, hogy testen kívül tudjuk használni, fontos megtanulnia azt irányítani előbb a testében, majd abból szépen lassan kifelé haladva. Igazából nem sok chakrahasználati fortályokkal rendelkezem, csak azokat tudom, amiket az alap-jutsuk kitanulásánál sajátítottam el. Elnézést, ha nem voltam túl nyitottabb a válaszommal, de régen volt már, hogy tanultam az elméleti dolgokat, és két évig ugye szökésben voltam.
avatar
Tsubasa Yura
Játékos

Tartózkodási hely : Ott, ahol vagyok. :P


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 140

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Orochimaru (Inaktív) on Szomb. Aug. 17 2013, 12:28

- Az alap technikák tökéletesek, hiszen az összes chakra manipulációs formát lefedik, gondold végig, a Shunsin no Jutsu-nál a testedben irányítod a chakrát, és ezzel gyorsítod mozgásod.....(ezeket végig tudod olvasni a Jutsu-k/Ninjutsu/Sima jutsu- részen)....de más fortélyt nem ismersz, értem. Akkor most olyan mozdulatokat fogok neked tanítani, amik a chakrahasználat kiaknázását fogják használni. Függőleges területen való könnyed mozgás, erősebb ütés, nagyobb ugrás, és társaik. Minél jobban manipulálod magadban, annál nagyobb meglepetést fogsz okozni ellenfelednek, szóval kezdjük a legegyszerűbbel. - mondta, és megállt a leghatalmasabb torony falánál, ahol kisebb vágásokat veszel észre, ahogy felfelé nézel. Megformálta a tigris pecsétet, hogy jól lásd mivel kell kezdeni, majd a lába előtt a por felszállt. Ekkor nekifutott a falnak, és a várt ütközés helyett fellépett, és felfelé futott tovább, majd leugrott, és melléd érkezett.
- A lényege, hogy a chakrát a talpadba összpontosítsd, egyenletesen, nem sokat, és nem is keveset. Hozd le nekem a zászlót a tetjéről, indulj! - fejezte be.

//30 sor, és ha elég jól megfogalmazott post-okat írsz, akkor minden fortély megtanulása egy kört fog igénybe venni, szóval hajrá, az utolsó próbát hagyd nyitva és én döntök, hogy jöhet-e a következő, vagy még kínozlak itt Wink //
avatar
Orochimaru (Inaktív)
Inaktív


Adatlap
Szint: S
Rang: Ex-Kage, Sannin
Chakraszint: Ha tudnád.....

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Tsubasa Yura on Pént. Szept. 13 2013, 12:17

Nos, azért megpróbáltam szellemesen válaszolni a kérdésre, de tulajdonképpen nem rossz. Még emlékszem az akadémiás évek némi elméleteire. De jogos, igaza van abban (bár nem is hangoztatta ezt), hogy még sokat kellene tanulnom. Nyitott leszek az új dolgokra, legalábbis igyekszem, hogy ne kelljen csalódást okoznom önmagamnak, valamint tegyem egy kicsit jobbá a napját a sensei-emnek azzal, hogy ne dohogjon a sok-sok hibán. Bár lehet, hogy az a típus, aki inkább szeret csesztetni mindenkit, de még a legjobbakat is. Ha ilyen is, nem hiszem, hogy nagyon meg fog vele bántani, hiszen születésem óta baszogattak mindenért a Tsubasa-klánban is, és az egykori rejtett falumban is, még akkor is, amikor jól csináltam valamit.
Na mindegy! Uccu a feladatnak!
Miközben a mester magyarázott, én meg végighallgattam türelmesen, elmentünk egy magas toronyhoz, ahol meg is álltunk. Szép kis vágások díszítik, bár magának a művésznek több lélekre lett volna szüksége ahhoz, hogy tökéletes műalkotást alkosson //OFF: a felhasználó ezen gúnyosan nevet egy sort//.
Néztem, ahogy a tanárom lenyomja a tigris pecsétet, majd felszaladt a falra egészen egy jó darabig, aztán leugrott mellém.
Feladat: összpontosítsam a chakrákat a talpamba, és legalább nem kevés és nem is sok legyen, de tartsam fenn, amíg feljutok a torony tetejére a zászlóért. Így világos. De a vicc, hogy ezt is olyan régen tanultam már, és kimentem a gyakorlatból, hogy el fogok még itt pepecselődni, amíg sikerül. De ha jól összpontosítok és igyekszem elég chakrát tartani a lábamban, akkor nem kell egész nap itt szórakoznunk. Végül is nem voltam valami rossz tanuló, még Konohában is elismerték a genin-akadémián.
Hát essünk neki!
Megtettem a fent említett teendőt, azaz a megfelelő helyre gyűjtöttem se túl kevés, se túl sok chakrát, már amennyit egyelőre csak tehettem, aztán szemben álltam a fallal, ahová fel kell mennem a zászlóért. Nekifutottam, és valóban, sikerült annyi chakrát a lábaimba gyűjtenem, hogy a falond maradhassak... öt másodpercig. Két métert zuhantam, és egy puffanással érkeztem hasra. Persze rosszabbul is járhattam volna, ha nincsenek ott a melleim, hogy felfogják a becsapódást. Hát igen, vannak okok, amiért olyan jó nőnek lenni.
Ilyenkor már azon nyavalyogna néhány lány, hogy miért nem sikerült neki az első próbálkozás. Én nem nyavalyogtam, mert az nem lenne shinobihoz illő szokás, hanem inkább tök komoran elgondolkoztam azon, hogy vajon hogy építhetném ki a megfelelő mennyiségű chakra szintjét, hogy kitartson, ameddig csak lehet/szeretném. Algebrai számításokban nem vagyok túlzottan kitünő, úgyhogy kis idő kellett nekem (legalábbis két perc), mire kiötleteltem a második próbálkozáshoz a chakra-elosztási taktikát.
Na jöjjön a második próbálkozás. Összegyűjtöttem a korábbinál kicsit több, de talán elegendő chakrát, lenyomtam a tigris pecsétet, és még egyszer nekifutottam a falnak. Nos, másodszorra sikerült is, legalábbis úgy láttam. Ahogy fel tudtam menni a falra, mentem is egyenest (illetve felfelé) a zászlóhoz. Gyors léptekkel mentem, ám mégsem kapkodva. Ám ennek az elővigyázatosságnak ellenére másodszorra is, ahogy már a torony felét megjártam, lezuhantam megint.

//Még folytatom!//
avatar
Tsubasa Yura
Játékos

Tartózkodási hely : Ott, ahol vagyok. :P


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 140

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Okisha Aiza on Szomb. Júl. 05 2014, 01:05

Haku ^^


Az Okisha-k ajtaján futár kopogtatott. Egy cseléd nyitott ajtót. 
- Aiza-kunnak érkezett levele - jelentette ki  futár, majd átadta a levelet és távozott. A cseléd becsukta mögötte az ajtót, majd a nagyszobába sietett, ahol Aiza tartózkodott. Épp egy székben feküdt, gondolatai messze jártak, sokat szokott elmélkedni a világ változásain, épp ezért is találta a cseléd épp ebben a pozícióban. 
- Aiza-kun, levele érkezett - lépett be a szobába, majd a levelet egy kis asztalra helyezve elsietett a szobából. Aiza kinyitotta szemét, majd a levélért nyúlt. Kinyitotta, és olvasni kezdte. 
A vezetőség küldte a levelet. Azonnali megjelenést rendelt el az országban található chunninok egy részének, akik a képzés után a Fronton fognak harcolni, védve ezzel országuk büszkeségét. A képzést a Kiképzőterepen tartják holnap reggel. 
- Úgy tűnik, a Shirobi* összehívja harcosait, és új tudással ellátva küldi őket harcolni. - Aiza tudta, hogy Otogakure mozgósította erejét, és nagy méretű csapást fog indítani a Tűz szövetsége ellen. Habár a Hang területét tekintve nem nagy állam, mégis sorsfordító támadás készülődik. Ez lesz a hang legnagyobb harca. A Tűz szövetsége sorra veszít a frontokon, Sunagakure-t, a Szél országának városát elfoglalta Iwagakure, valamint a Déli tengereken is terjeszkednek a Szövetségesek. A szövetség lassan nem tud mozdulni, teljesen körbe lesz zárva a Víz szövetségével, és akkor, amikor már nincs kiút, a Hang diadalmasan fog bevonulni Konohába.
Aiza, hála családjának jelenlegi pozíciójának, értesült a háború eddigi eseményeiről, valamint a Hang titkos fegyvereiről. Apja elmondta neki, hogy Otogakure egy igen különleges csapást fog mérni a Tűz országának városa ellen. A hadjáratban vonulók egy részét pedig speciális, különleges katonák fogják alkotni. Egy Edo Tensei nevű technika segítségével, melynek pontos működését és hatásait a fiú nem ismerte, a Hang vezetősége állítólag olyan hatalom birtokába jutott, amellyel végleg legyőzhetik ellenségeiket. Ezek az állítólagos speciális katonák fogják alkotni a hadsereg egy nagy részét, azonban hogy mi a különleges bennük, azt a fiú nem tudta. Talán különleges képzést kaphattak? Vagy valami másról van szó. 

Aiza másnap reggel ruházatát felöltve, fejpánját jobb vállára erősítve indult meg a Kiképzőterep felé, a levéllel a kezében. Nem tudta, hogy pontosan miből fog állni a képzés, azonban tudta, ha győztesként tér vissza a Frontról, akkor az Okisha cslaád még nagyobb hírnévre és elismerésre tehet szert. 
- Konnichiha, Taicho-sama - üdvözölte a kiképzőterepre érve a kihelyezett felettest, majd átnyújtotta a levelet, bejelentkezve ezzel a képzésre. Társait, ha vannak, csupán ezután kezdte felmérni. Felszerelései között csupán egyetlen kunai és katana szerepelt, ebből a kard a hátán, míg a kunai lábára erősítve helyezkedett el.

*Shirobi /Shiroihebi/= Fehér Kígyó, Orochimaru. Az Okisha házban használt megnevezés.
avatar
Okisha Aiza
Játékos

Taijutsu Pontok : 90


Adatlap
Szint: A
Rang: Chuunin
Chakraszint: 630

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Haku on Szomb. Júl. 05 2014, 13:02

Aiza

A csend. Olyan éles, olyan szilárd, hogy akár a vasat is kettészelné, mintha az csupán puha vajkocka volna. Az emberek pusmognak, pletykák keringenek, néhány rettegnek, mások várják, hogy kivillantsák foguk fehérjét. Otogakure támadásra készül. Semmi kétség afelől, hogy igen erős és csodálatraméltó ninjákkal büszkélkedhet a falu, de mindezek mellett, a megtervezett támadáshoz szükség van még több, és még nagyobb erőre. Hisz az erő hatalommal jár, a hatalom pedig térdre kényszeríti a gyengébbeket. Ezért döntöttek úgy, hogy azokat a chunnin ninjákat, akikben rengeteg lappangó, még elő nem törő erőt és számtalan lehetőséget láttak, egy levéllel értesítették a kötelező képzésre. Te is egy vagy közülük, így hát neked is meg kell jelenned az otogakurei kiképző terepeken, néhány társaddal együtt.
A chuuninokat tudásuk szerint osztották különböző csoportokba. A még friss, geninből chunninná avatottak, a már tapasztaltabb chunninok, és végezetül azok a chunninok, akiket hajszál választ el a jouninná váláshoz, vagy akik már túl idősek ahhoz, hogy a második csapatba kerüljenek. Abba a csapatba, amelybe téged is besoroztak.
A reggel beköszöntével így hát özönleni kezdenek a kiválasztott ninják a kiképzőterepekre. Ki-ki a saját súlycsoportjának csoportjába gyülekezik különböző gyakorlópályákon, és izgatott suttogások hallatszanak minden felől. Viszonylag elkülönítették a csapatokat így hát mindenki csak a saját társait mérheti fel igazán. Vajon kik még a szerencsések, akiket érdemlegesnek találtak egy gyors tanulásra? Kétségkívül olyanokat választottak, akik gyorsan, és mégis tökéletesen el tudnak sajátítani egy-egy technikát. Így hát egy kisebb folyó mellett megpillanthatsz magadon kívül még három darab fiatal harcost, akik egy idősebb, ősz, ugyanakkor rendkívül hideg arckifejezésű férfival szemben ácsorognak. A harcosok között egy darab nőt, és két darab férfit pillanthatsz meg. Ketten izgatottan pusmognak, bizonyára kíváncsiságukból eredően, hogy vajon milyen jutsu-t sajátíthatnak majd el a híres-neves felettesüktől, aki csak szürkén rájuk pillant a szeme sarkából. Ez nem az óvoda, és nem azt a jounint kapták maguk mellé, aki az eggyel alattuk lévő csoportot képzi. Ő talán megengedné a halk beszélgetést, főleg amíg a feladat el sem kezdődött, de ez a férfi a keménységéről híres, és nem az engedékenységéről. Ennek ellenére csak csöndben feléjük villantja mérges szemeit, amelyek olyan ádázan csillognak, hogy felmerül az emberben, Taicho nem-e vájta ki egy mérges-kígyó szemeit, és rakatta be a sajátjai helyére. Sokkal inkább leköti a közeledésed, és amint a kezébe nyújtod a levelet, elintézi egy bólintással, és egy halk morgással, ami talán, esetleg, előfordulhat hogy egy köszönésféle akar lenni.

 - Még egy valakire várunk - szólal meg öt perc múlva, miközben te felmérheted a terepet, kiképződet, és társaidat. - Ez a valaki pedig késik. Úgyhogy nem várjuk meg. Aki elkésik innen, az elkésik majd a frontról is, ha szükség lesz rá. Nem való ninjának, nem hogy chunninnak - harsogja, mint egy trombita. Trombita? Inkább maradjunk a mennydörgésnél, ami után mindenki óvatosan felpillant a derült égre, hátha érkezik a villámcsapás és a vihar. - A terv szerint öten lennénk. Két nő, három férfi, de ahogy elnézem, az egyik nőszemély késve fog érkezni. Hármótoknak Katon az elsődleges eleme, kettőtöknek pedig Fuuton. Azért választottak a képzésetekre, mert az elsődleges elemem a Fuuton, a másodlagos pedig a Katon. Ezért hát tűz és szél elemű jutsu-kat tudok nektek tanítani. Nos, kik lennének innen a tűz eleműek? - teszi fel a kérdést, mire minden társad előlép, rajtad kívül. A férfi rád pillant, majd bólint. - Értem. Ezek szerint a késlekedőnk a másik szél elemmel rendelkezőnk. Ti hárman a Katon: Goukakyuu no Jutsu nevű technikát fogjátok elsajátítani. Jól figyeljetek, mert csak egyszer mutatom meg. - Taicho előrelép, és egy olyan helyre céloz, ahol nincs se bokor, se fa, se semmi, ami nagy lángra kaphatna. Nagy levegőt vesz, a melle megduzzad a beszívott levegőtől, majd egy fújással hatalmas tűzgömböt fúj ki a száján.
Ezek után feléd fordul.

 - Te a Fuuton: Mugen Sajin Daitoppa // Szél elem: Elenyésző Nagy Por Áttörés nevezetű jutsu-t fogod megtanulni. Jól figyeld, nem vagyok mutatványos bohóc, neked is csak egyszer mutatom be. - Ha hallottál már a technikáról, akkor valószínűleg megkapaszkodsz, még mielőtt elvinne téged a szél. Azonban a tűzhasználók nem sejtik, mi következhet. A férfi a jól ismert kézjelet mutatja, majd felszabadítja a hatalmas erejű chakráját, és épp akkora erejű szélvihar kavarja fel a port körülötte, és löki a hátsójukra a körülötte álló gyerekeket. A por egy jó két percig megnehezíti a látást. - Egy-két tipp: Katon használók, minél nagyobb levegőt vesztek, annál nagyobb tűzgolyót lesztek képesek kifújni a szátokon. - Halványan elmosolyodik. - Na persze nem azonnal. Fuuton használó, minél nagyobb chakrát szabadítasz fel, minél több pontból, annál nagyobb hatást érhetsz el. Sok sikert nektek - harsogja a trombita... akarom mondani a mennydörgés, majd letelepszik a kis folyó partjára, egy vézna fa árnyékába. 

/következő reagodban: írd le a gondolatmenetet, hogy hogyan akarsz próbálkozni, és miért így. majd írd le a próbálkozásokat is.
avatar
Haku
Mesélő


Adatlap
Szint: S
Rang: Zabuza-san fegyvere
Chakraszint: sokaságoska:)

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Okisha Aiza on Kedd Júl. 08 2014, 23:22

Aizat a kiképzőterepre érve ismét döbbenettel érte a látvány. Tucatnyi chunninok és jouninok mászkáltak, kisebb nagyobb csoportokba osztva masíroztak végig a területen. Aiza saját helyét kereste, amelyet egy kisebb kutatás után meg is lelt. rajta kívül három chunnin és egy idősebb, zord külsejű férfi állt.
Aiza társainak felmérésével töltötte ki azt a kis időt, amit az utolsó társuk várására szántak. Végül mesterük zárta le a várokázi időt.
~Határozott a férfi. Igazi hangbéli.~ gondolta magában a fiú. ~Katon és Fuuton elemű...igen komoly erővel rendelkezhet az ilyen kettős affinitású személy, valószínűleg remekül fogja teljesíteni a Fehér Kígyó utasításait a fronton.~ Aiza gondolataiban kissé elkalandozott, miközben a férfi az affinitások felől érdeklődött. Egymaga maradt, mikor a férfi megkérte a Katon eleműek előrelépését. Majd végül bemutatta a technika menetét a három elöl állónak, akik neki is kezdtek a technikának.
A férfi ezután Aiza elé lépett, és bemutatta a tanulandó technikáját.
- Fuuton: Mugen Sajin Daitoppa? - teszi fel a kérdését magának Aiza, választ nem várva. Ugyan nem ismerte a technikát, amelynek hatása őt is elérte, mégis azonnal megtetszett neki, és eldöntötte, hogy mindent megtesz, hogy mesterévé válhasson. 
A férfi hatalmas mennyiségű chakrat szabadított fel, majd egy óriási széllöketet indított maga körül, amely elsodorta a mellette gyakorló Katon eleműeket és a többieket is, akik a férfi közelében álltak. Miután a hatalmas szélvihar továbbállt, a felszálló por még perceken át zavarta a látást. Aiza is a földre ült a technikától, ám hamar felpattant, és a felkavarodó port látva azonnal eltakarta szemét. 
~Ehhez a technikához rendkívül sok chakra szükséges, amelyet egyszerre kell felszabadítanom. A chakrat az egész testemből kell kiárasztanom, hogy körülöttem a lehető legnagyobb területen hozhassam létre a szélvihart. Azonban nem elég, hogy a széllöket eltaszítja ellenségeim a közelemből. Úgy kell megalkotnom a technikát, hogy a körülöttem lévő föld is felporozzon, így spirálosan kell keringetnem a chakrat a levegőben, ezzel képes lehetek minél nagyobb porfelhőt létrehozni.~ elemezte fejben a chunnin a látottakat. Mivel kiskora óta aktív, jobban mondva intenzív órákban volt része ninjutsu téren, így a technikák elemzése nem okozott számára oly nagy fejtörést, mint társainak.
Aiza nagy mennyiségű chakrat koncentrált testében, amelyet lassan, spirálisan kezdett el forgatni. Ezzel akarta megadni a portkavaró forgószél kezdetét megadni. Miután úgy véli, elegendő chakrat szabadított fel magában, testének tenketsupontjainak nagy részét kinyitja, és ezeken a spirálisan forgó chakrat vegyíti a levegővel. Az így átitatott levegő felkavarva a port indul meg a szélrózsa minden irányába. A por azonban Aizat sem kíméli, ha számításai nem tévednek, így szemeit eltakarva próbálta meg az első alkalommal. Igaz, a széllöket a port tőle távolodva kavarja fel, mégis a spirális mozgásnak köszönhetően vannak visszatérő löketek, amelyek épp elegendő gondot okozhatnak számára egy harc során. Így eltakarva szemeit indította meg az első lökéshullámot. Remélhetőleg nem tévedett semmiben és fejben összetett technikája sikeresnek fog bizonyulni.
avatar
Okisha Aiza
Játékos

Taijutsu Pontok : 90


Adatlap
Szint: A
Rang: Chuunin
Chakraszint: 630

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Haku on Csüt. Júl. 10 2014, 22:19

Sikerül fejben remekül átgondolnod a technikát, még úgyis, hogy csupán egyszer láthattad mestered által és azelőtt nem ismerted a technikát. Mestered nem túl gyakran találkozik hozzád hasonló chunninal, aki ennyi idő alatt képes rájönni a titok nyitjára, főleg hogyha nem is egy kezdő jutsurol beszélünk. Azonban rólad pont hallott egy-két szót, így hát érdeklődve nézte végig ahogy egy gyors gondolatmenet levezetése után kiengeded magadból a chakrát.
Társaid nem gondolva arra, hogy máris elsajátítod a jutsut meglepve borulnak farpofáikra a hirtelen löket után, és kelletlenül kapnak a szemükhöz, hogy kidörzsöljék a belekerülő porszencséket.
A homok és por lassú felszállásával megjelenik köztetek mégegy személy.
- HÁT TE? Csak késve tudsz megérkezni a képzésre? - mennydörgi a férfi, majd rádpillant. - Aiza... Gratulálok. Még van mit gyakorolnod, de elsajátítottad a jutsut. Elengedlek, menj utadra.

// Írd fel a megtanult jutsut az adatlapodra, és plusz 5ch-t is a gyors játékért
avatar
Haku
Mesélő


Adatlap
Szint: S
Rang: Zabuza-san fegyvere
Chakraszint: sokaságoska:)

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Hattori Arata on Kedd Nov. 28 2017, 17:10

/Jiraiya - képzés kezdőposzt, ami igen rövidre sikeredett/


Ha valamire, hát arra jó volt ez az istenekverte háború, hogy Arata konkrétan világot tudott látni... legalábbis viszonylag. Ez volt már a második képzés, amin részt vett a háború alatt; amikor lehetett jelentkezni rá, kapva kapott az alkalmon, és még dédapja is egyetértését fejezte ki ezzel kapcsolatban... hiszen, azon kívül, hogy részt vesz egy szövetséges rendszerű képzésen - ahol persze elsajátíthat valami új technikát is - megismerhet új embereket, láthat új tájakat... nem utolsó sorban pedig az ilyen képzéseken való részvétel nagyban hozzájárul azokhoz a referenciákhoz, amelyek a későbbiekben előlendíthetik shinobi karrierjét. Nem csak a küldetések alapján nézték a dolgokat a fejlődésért felelős részlegen, hanem bizony a képzések is fontosak voltak... úgy meg főként, hogy nem frontszolgálatos vagy határszolgálatos shinobiként tengette az idejét. Arata minden alkalmat megragadott, amivel valami új dolgot sajátíthatott el, legyen az elméleti vagy gyakorlati tudás. Ha pusztán elméleti továbbképzést írtak volna ki, arra is rögvest jelentkezett volna, hiszen az elmélet legalább olyan fontos volt, mint a gyakorlat; az alapozta meg a későbbi gyakorlati tudást, anélkül az ember csak vakon tapogatózott a sötétben, még akkor is, ha elég esze volt a dolgokhoz. Ha régen nem tanulta volna meg az Akadémián a chakrarendszer működését, manapság nem tudna elsajátítani úgy technikákat, hogy a legtöbb lépcsőt önmaga építi fel a tanulási folyamatban, de hát... ez volt a normális.

Kemény képzést várt a mostanitól. Az út bár nem volt túlzottan hosszú, és megterhelő sem, de Otogakuréről tudta, hogy nem fog cicózni velük. Tán Amegakure után az egyik legelzártabb faluba nyerhettek most a szövetségesek bebocsájtást, de Arata sejtette, hogy a felszín felszínét sem láthatják majd abból, ami itt folyt valójában. De hát... nem is ezért jött, hanem tanulni. A szálláson nem találkozott ismerős arcokkal, csupán más nemzetbeli fiatalokkal, akiknek jelenléte azonban egyáltalán nem érdekelte. Fejlődni jött ide, és semmiért nem adta volna fel ezt a célját, a többiek pedig pont ennyit jelentettek neki: semmit, de még annál is kevesebbet talán. Kirigakureiek, Otogakureiek, Iwagakureiek... kit érdekeltek? Aratát biztos nem, még az sem zavarta túlzottan, hogyha mások is jöttek vele az ő falvából, mivel azokkal sem tartotta még beszédszinten sem a kapcsolatot. Egyedül az út során olvasott könyve volt az egyetlen társa, és ez bőven elég volt számára, nem kellett neki több ennél.

Mindig magányos volt, de ezt már megszokta; míg várakozott a kezdésre, addig rágyújtott egy szál cigarettára és elvonult a kiképzőtér egyik sarkába gondolkozni, persze, ha rászóltak, hogy tilos a dohányzás, akkor azonnal elnyomta a cigit, nem akart balhét az itteniekkel, de egyáltalán nem örült volna annak, hogy nem szívhat el nyugodtan egy szálat sem. A terepet már réges-rég felmérte, és pont ezért bátorkodott rágyújtani... az előző képzésen azok az iwagakurei kutyák... pontosabban kiképzők... vagy valami olyasmik... alakzatba állították őket, és órákig kellett várakoznia a kezdésre, anélkül, hogy egy pisszenést is ejtett volna. Persze... ez Aratának tetszett akkor, és most is örülne, hogyha így lenne, mert ott a fegyelem nagyban megmutatkozott. Hiába nem kedvelte az iwagakureieket, a képzésen el kellett ismernie fegyelmüket és hatékonyságukat... de hát, a jó shinobi nem gyűlölködött, tisztelte és nem becsülte alá ellenségeit, még akkor sem, ha azok éppen ideiglenesen a szövetségesei voltak. És bár jól tudta, hogy ő csak egy egyszerű kis amegakurei lehetett a többiek szemében, ez nem igazán zavarta, mivel pont ez volt a shinobi másik ismérve... nem szabadott kitűnni a tömegből. Így várt hát a képzés kezdésére, és közben csak egyre-másra szívta a cigarettákat, ha nem volt tilos, agya pedig ezalatt pörgött-forgott, és próbálta kitalálni, hogy mit fog ma elsajátítani, milyen technika fogja fegyvertárát a jövőben gyarapítani.
avatar
Hattori Arata
Játékos

Taijutsu Pontok : 110

Tartózkodási hely : Amegakure no Sato


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 644

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Hirota Yukionna on Szomb. Dec. 02 2017, 23:04

// Jiraiya  villámképzéses kezdőpost <.< // 


Kiképzésre küldtek. Juhú! Egyszerűen imádom, amikor elveszik a szabadnapjaimat, és csinálnom kell valamit. De tényleg.. fenomenális érzés, hogy már megint mehetek valahova, ahelyett, hogy lustasággal tölteném az időmet. Aludhatnék, ehetnék, olvashatnék... akármit csinálhatnék, de nem, én menjek csak el Otogakure- ba.. mert miért is ne. Tanuljak, mert ugye buta vagyok.. és nem tudom, mi van még. Egyszerűen nem tudok racionálisan gondolkodni a fáradtságtól. Túl korán van még körülbelül mindenhez. Alig aludtam..  Már megint. Ja, és ha ez nem lett volna elég, újonnan egyedül mehettem. Magamra utalva. Oké, nagyon szeretem a saját társaságom. Nálam jobb beszélgetőpartner szerintem az égvilágon nincs. De akkor is.. valahogy elkeserítő érzés, hogy nem lesz senki, aki mellett azt kívánhatnám, hogy bárcsak egyedül küldtek volna. De már megint sikeresen elkalandoztak a gondolataim a nap történéseiről. Felkeltem, hisztiztem, ettem, indultam. Izgalmas, nem?  Nem kis szenvedésembe került, hogy képes legyek rávenni magam arra, hogy nekiinduljak eme útnak, egészen a hang országába, hogy erősebbé válljak. Nem is akarok erősebb lenni.. Az nem az én stílusom. Sose akartam én shinobi lenni. Nem vágytam eme tudományra.. se arra a temérdek munkára, ami ezzel egyetemben szakadt a nyakamba. Csupán a pénz kellett...  Mert ugye lakni kell valahol, s ennek meg kell fizetni az árát. Amit alpárian lakbérnek neveznek. Sátáni egy dolog. Havonta kikaparnak a kezeim közül egy csomó pénzt, csak azért, hogy bérelhessek egy apró lakást, ahol amúgy lényeges időt nem is töltök, csupán a holmijaim porosodnak benne. Ennyi erővel vehetnék egy tárolót is és élhetnék abban. Az ugye olcsóbb, és szinte ugyanezt a funkciót látja el. Az egyetlen, ami hiányozna belőle, az a háztartást vezető lakótárs, aki nélkül szerintem meghalnék. nem lenne, aki vásárol, takarít, főz, számlát fizet.. és úgy, körülbelül mindent csinál. Szinte.. Miatta vagyok életben. Mert ugye én még a házimunkához is lusta vagyok. tehát, ha úgy vesszük, felérek egy szobanövényhez, akinek ruhái vannak, és ételre van szüksége. Nem túl gazdaságos, de legalább fizet. Ha jobban belegondolok.. én se laknék magammal együtt.. áldom az eget most Kabi- ért... tuti megdöglenék, ha nem lenne...
Jaj, de megint egy ici- picit eltértem a lényeges tárgytól. Most nem azt kén taglalnom, hogy jobban jártam volna, mondjuk egy cukrász melóval.. hanem mondjuk hisztiznem, kéne a miatt a hosszú út miatt, amit Otogakure- ig meg kellett tennem. De tényleg. Az is egy vérbeli szenvedés volt. Igazi szadista az, aki az utazást kitalálta. Rohadt hosszú út volt.. és még ebben is képes voltam elfáradni.. lehet, hogy ez már egyfajta betegség.. nem ártana kivizsgáltatni ezt. Talán betegszabadságra megyek... a shinobiknál is van táppénz, vagy ne is reménykedjek? Lehet, inkább nem kockáztatnám meg.. még a végén kiültetnek a közeli parkba.. és akkor már nem lesz tető a fejem felett.. És nem kapok normális kaját... jaj, azt inkább ne.. inkább dolgozok..
A hosszú és idegtépő utazás után, megérkezhettem végre én is Otogakure- ba. Ahol amúgy fel kéne térképeznem a szövetséges nemzetet. Ezt kaptam valami titkos küldetésszerűségnek. Bár, az igazat megvallva nem igazán hatott ez meg.. de ha meg kell tenni, hát meg kell tenni. Elég kimerítő lesz a tanulás.. de majd nyitott szemmel járok és megpróbálok nem állva elaludni... igazi kihívás elé állítottam magam.
Érkezésem után, szépen el lettem szállásolva. Több Kirigakurei geninnel is találkoztam, de egyiküket sem igazán mondhatom ismerősnek. A szállásért tudtommal fizetnem nem kellett, ami külön pluszt jelentett, s megnyugvást a szervezetemnek. Valami vacsorának titulálható éteket is kaptam. Ami maga volt a csoda. Nem kicsit voltam már éhes.. de közel sem ismerem annyira eme falut, hogy egyedül elmerjek kóvályogni egy boltot keresni, s vásárolni. persze, körbe is kérdezhetnék, hogy neme tudják, hogy merre is találok vásárlóközpontot.. de.. ahhoz túlzottan is embergyűlölő vagyok, hogy ilyet tegyek. Így, saját tulajdon étel nélkül csattogtam be minél korábban a szálláshelyemre, s a másodperc tört része alatt dobtam le hátamról a táskát, melyben a megszokott utazó felszerelést hoztam magammal, s dőltem le arccal az ágyra. Nem érdekelt, hogy mennyire is volt kényelmetlen a matrac. Csupán az foglalkoztatott, hogy végre aludjak. Hogy pihenhessek valamennyit, mielőtt kezdetét veszi a kínzásom, vagyis a tanításom. Már látom lelki szemeim előtt lebegni, hogy ki fogom köhögni a belemet is, hogy tanulhassak valamit. Fel kéne készülnöm erre.. akármennyire is lehet. Túl törékeny lelkem van ahhoz, hogy elbírja viselni eme tényt. Úgyhogy megpróbáltam a létező legkevesebbet rágódni eme tényen. S csak harminc különböző forgatókönyvet lejátszani magamban, hogy miként fogok másnak meghalni, megfulladni, szenvedni, éhen halni... hogy milyen emberek, s miként fognak megszívatni.. s alig kellett tíz perc ahhoz, hogy hitetlen honvágyam támadjon. A megszokottnál is jobban kezdtem hiányolni a pihe -puha ágyikómat, lakótársam főztjét, és a szabadnapok stressz mentes nyugalmát. ezen elkeserítő gondolatokkal sikerült végül elaludnom. Vagyis.. azt hiszem, hogy aludtam. Mert csak arra emlékszem, hogy becsuktam a szememet, pislogtam.. S amikor újra kinyitottam már reggel volt.. szerintem... én valami nagyon béna genjutsuba kerültem.. Vagy nem tudom mi lehetett ez.. De kérem vissza az éjszakát, hogy pihenhessek...
Nagy nehezen feltápászkodtam, s valami emberszerű lényt varázsoltam magamból. Időm az nem igazán maradt, így a reggeli rutinom idejét a negyedére csökkentettem. Kicsit aludtam csak el.. Amit alvás nélkül ötletem sincs, hogy mégis hogy csinálta.. De megoldottam. Amint kész lettem, már kaptam is fel a cókmókomat, s elindultam az ideiglenes szállásomról a kiképzőterepre, ahová ki lettem rendelve, több másik shinobival együtt. Remélem, valami könnyed kis technikát fogok tanulni... fáradt vagyok bármi megerőltetőhöz.. és egy cseppet éhes is...

_________________
"Ha meg sem mozdulsz, tutira nem vered be a kislábujjad"    
"Nem halasztok semmit holnapra, amit holnaputánra is halaszthatok"
Előtörténet, Adatlap
Multi: Yukari YamaKuro 


2017 február~ A hónap legjobbja
avatar
Hirota Yukionna
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 94

Specializálódás : Kifogások

Tartózkodási hely : Nem találtam ki semmi menő szöveget...


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin - Lazy princess
Chakraszint: 366

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Matsuhito Shinroku on Vas. Dec. 03 2017, 03:58

// Jiraija - képzés // 

Igen komoly lehetőséghez jutottam, amikor közölték velem, hogy el kell menjek Otogakureba. A feladat nem volt más, mint részt venni egy ottani képzésen és megfejelték egy titkos küldetéssel is. történetesen meg kellett figyelnem a hangrejteki genineket. A küldetéshez tartozó instrukciók tiszták és egyértelműek voltak. Húzzam meg magamat, semmi feltűnés és nulla magánakció. Nos, tekintve, hogy hangrejtekbe fogok menni, semmi esetre sem állt szándékomban bármit is akciózni az ottaniakkal. Bár a Víz Szövetségéhez tartoztak, egyáltalán nem volt jó a hírük. Így aztán egyáltalán nem is csodálkoztam, hogy a geninjeikről kellett információt gyűjtenem. Egyszerű feltűnésmentes megfigyelés, semmi akció, semmi hirtelenkedés. Tiszta sor. Az odavezető út egyáltalán nem volt unalmas, tekintve, hogy pusztulat messze van egymástól a két falu. Ráadásul minimum két ellenséges ország mellett kell elhaladni vagy azokon keresztül, így izgalmas utazásnak álltam elébe. A kis kéjutazás során, nyitva tartottam szememet és fülemet, sosem lehetett tudni, hogy hol és mikor hall meg valami olyasmit az ember, amely használhatónak bizonyulhat. Arra persze nem számítottam, hogy hangrejtekről bármi is kiderülhet az utazásom során, hiszen annak tulajdonképpeni nulla volt az esélye. Viszont, annak megvolt az esélye, hogy  egyéb híreket is össze szedjen az ember. Persze azért félelem is volt bennem, elvégre mégis Otogakuréba kellet eljutni, ami nem jelent automatikusan kényelmes kéjutazást, csak azért, mert szövetséges országról van szó. Pontosabban, szövetséges rejtekfaluról, az ország mennyire szövetségese a Víz Országának, arról lövésem sincs. Én már azt se értem, hogy az országok földesurai, hogyan engedhetik, hogy a területükön keresztül a shinobik cseszekedjenek egymással. Elvégre a Kage, az mégis, csak Kage és semmi köze sincs egy ország, tényleges politikai vezetéséhez. Egy szó mint száz az utazás eltelt az elcsíphető információk összeszedésével, valamint a politikai helyzeten való elmélkedéssel. 


Amikor végül megleltem a hangok közt elveszett falut, mert hát nem nyomták a szemünk elé, hogy tessék itt van, arra a döntésre jutottam, hogy tiszteletteljesen fogok viselkedni. Már csak azért is, mert ezek a fickók, hírből sem ismerik a kedvességet. Legalábbis, amit lehetett hallani az első Otokagéról, az arra utalt, hogy az emberei sem lesznek sokkal finomabb úriemberek. A kedveskedés, tehát hasztalan. Bunkózni nem fogok, mert rövidebb lesz a pályafutásom, mint ahogyan azt szeretném. Így marad a tiszteletteljesség és az illedelmes viselkedés. Más lehetőséget nem adnak, ráadásul remekül lehet palástolni, hogy kíváncsi vagyok bármire is, amihez igazából semmi közöm. Meglepően normálisan fogadnak, elnézve, jó sok szövetségbeli genin érkezett. Ismeretlen arcok tömkelege, akikkel elszállásolnak. De legalább nem mondták, hogy kijárási tilalom lenne a szállásunkról, így a számunkra kijelölt körletet bejárom. Itt is alkalmazom a sosem lehet tudni, hogy mit hall az ember elvet, jobb ötletem nincs. Van egy olyan sejtésem, hogy a hallottakból és látottakból kell majd levonni a megfelelő következtetéseket és abból összeállítani a kémkedés eredményéről szóló jelentést. itt különösebb babér nem fog teremni. Mivel komolyabb kémkedésre kiképzést nem kapta, az instrukciókat követve nyitva tartom a szememet és semmi balhé. Amit hallok és látok, azt megjegyzem, akikkel lehet, azokkal beszédbe elegyedek. Bár, erre leginkább a ködrejtekiekkel van a legtöbb esélyem. Persze, végül takarodót fújnak, a végtelenségig nem lehet húzni az új élmények megvitatását. Visszavonulok tehát a szállásomra és lepihenek. 


A következő nap egyszerűen indul, fegyelmezett reggeli és mosdás után közlik, hogy hová kell menni. A kiképzőtér nem tűnik valami túlbonyolított teremnek. Úgy tűnik figyeltek arra, hogy a praktikum megelőzze a dekorációt. A nap meglepetése azonban, az az egyszerű tény, hogy egyetlen Otogakurei genin sem látható. Nocsak. Úgy tűnik a fagyi visszanyal és ahelyett, hogy mi szereznénk információt, Ők teszik ezt. Elvégre a szövetséges falvak beküldték geninjeiket a Kígyó fészkébe. Nem lennék meglepve, ha valahol valami kamera rendszer működne és a képzésről készült felvételt, végül megnézetnék a geninjeikkel. Habár ez különösebben semmit sem jelent, elvégre a rejtek falvak növendékeik töredékét küldték el a képzésre. Remélhetőleg. Nyitott füllel és szemmel járok egyet a kiképzőtéren és várom az instruktor felbukkanását. Ha a geninekről nem tudunk információt szerezni, akkor szerzünk a kiképzőről. Elvégre, az egyik minősége a másikból ered.
avatar
Matsuhito Shinroku
Játékos

Taijutsu Pontok : 81


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 200

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Katsumi Kawachi on Kedd Dec. 05 2017, 12:21

//Jiraiya villámképzés- Denpo Sekka // Távoli villám//

A háború egyelőre nem érte el Kirigakurét, ed már érződött, hogy valamire készül a falu. Egyre gyakoribbak lettek a jouninok és anbu jelenléte mindenhol. Egy képzetlen genninnek talán fel sem tünt volna a dolog, de aki egy kis harci tapasztalattal rendelkezik, annak ez feltünik. Van egy olyan érzésem, hogy hamarosan velem is történik valami, aminek talán köze van ahhoz, hogy a múltban közölték, hogy számon vagyok tartva, mint lehetséges oinin tag.
A számításaim hamarosan be is bizonyosodtak. Egy levelet kaptam. hogy haladéktalanul menjek a kikötőbe, ahol már várni fognak. Nem sok mindent viszek magammal, lévén ha nem is látszik, de a fegyvereim mindig kéznél vannak, ha nem is úgy, ahogy az ember gondolná. Ezúttal a zanbaton, 2 ninjaton és pár apróbb fegyveren kivül az övtáskámban nem viszek semmit. A kikötőben ugyan nem tudom, hogy kit kéne keresnem, de az illető néhány számomra ismeretlen kirigakureivel karöltve megtalált és a megfelelő hajóhoz vittek. A kikötőben nem mondtak semmit, csak mikor az egész csapat egybe volt, akkor mondták el a jövetelünk célját. Senki nem volt ismerős, de nem is baj, nem hiányzik Shinko nagyszájúsága, habár hasznos társ, de néha tényleg befoghatná azt a hatalmas száját. Összeülve elmondják az utazás célját. A hang országába tartunk, ahol egy titkos képzésen veszünk részt, de ezen kívül a feladatunk, hogy a hang genninek erejét felmérjük. Mint egy igazi oinin, nem kelt feltünést, nem okoz zűrzavart, de mindig éber.
Már kikötöttünk a Gőz országában, amin keresztül aztán eljutunk a Hang országába, végül Otogakuréba is. Megérkezvén szállást és ételt kapunk, majd mindenki megy a dolgára. Éjszaka folyamán a meiseigakure és a néma gyilkolás technikájának hála egy rövid, de csendes és láthatatlan sétát tettem a helyszínen, hátha valamit találok.
Másnap reggel már korán keltem, majd reggeli után előkészültem a képzéshez. Egy nagy kupolás terembe kísértek, amiket csak gyertyák fénye világított meg. Igazán nyomasztó hely, de valahogy a lelkivilágomhoz és az ország hírnevéhez is illik. Ahogy körbenézek nem igazán látok gennint, aki a hang fejpántját hordaná, csak kiképzőket. Lassan csapatokba osztanak, majd miután mindenki megkapta a mesterét és a csapatát lassan el is kezdtékz oktatást.
avatar
Katsumi Kawachi
Játékos

Taijutsu Pontok : 102

Specializálódás : Kenjutsu


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin/ oinin jelölt
Chakraszint: 752

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Fujishima Hana on Szer. Dec. 06 2017, 21:07

//Jiraiya-sana - Képzés//
(Jiraiya-sama engedélyével irányíthattam a NJK-t.)

A sors néha igazán furcsa játékot játszik az emberrel. Néha éppen ott csapja be őt, ahol a legkevésbé sem számítana rá. Mint éppen azon a napon, Fujishima Hana-t.
Azon a hosszúra nyúlt éjjelen nem a néma sötétség vette őt körül, nem a múlt árnyai és nem a jövőtől való félelem burjánzott az álmaiban. Az Otogake mélyen duruzsoló hangja is szertefoszlott, melyet utoljára hallott. Akkor, egy rég elottfeledtnek hitt vágy ébredt fel benne, egy olyan világ után, melyet régen maga mögött hagyott.

A hófehér köntös rásimult a már gömbölyödő pocakjára, és lágyan védte a benne ficergő apró kis lényt a konyhában rá leselkedő veszélyektől. Hana halk dúdolása bezengte a konyhát és az arcára kiülő boldogság nyugalmat és elégedettségét sugallt. A kés ütemes hangzása, ahogyan a vágódeszkához ért, elnyomta a kint csicsergő madarak énekét. Néha ugyan megállt a zöldségek bonyolult szeletelése közben és nagyot fújva végigsimította a pocakját. Mindig érezte a benne növekedő élet lüktetését és jól tudta, hogy nincs semmi baj.
- Mit csinálsz? – a semmiből a nyakát érő meleg érzés, melyet Yoshi apró puszija okozott teljesen váratlanul érte őt.
- Auuu... – vér serkent apró ujjából -... Te tulok. – élvezte a hasára fonódó vaskos férfi kezeket, melyek néha ugyanolyan lágyan tudták lenni mind a sajátjaié.
- Bocsi. – temette Yoshi a lány vállára a fejét, miközben óvatosan magához húzta. – De pihened kéne. Hamarosan megszületik a kicsi és...
- És ugyanolyan okos lesz mind az apja. – nevetett fel boldogan a kunoichi. – Csak megakartalak lépni. – lehelt ő is egy apró csókot a férfi arcára.  Olyan elfoglalt vagy mostanában. Csak.. Aggódok érted. – a világ hirtelen forogni kezdett körülötte, éles, addig soha nem érzett fájdalom hasított a testébe.
- Szerelmem.. Hé.... Hana!

- Ébredj már te ri*anc! – a rúgás, mely abban a pillanatban a hasát érte, egy szempillantás alatt magához térítette. - Nem csicsikálunk ennyit hercegnő!- nevetett fura, leginkább röfögő akcentussal egy megtermett férfi.
~A kisbabám!~ kapta kezeit a hasához és megrökönyödve simította azt végig. Az értetlenség kiült az arcára. ~Csak álmodtam...~ keze ökölbe szorult és ahogyan meglendült a férfi lábba, a kunoichi szakavatott mozdulatokkal kapta el azt.
- Mi? - a férfi felszisszent, ahogy a rab kunoichi keze ráfeszült a lábfejére. - A láncaid... hol vannak...- hangjában félelem bujkált és ezt Hana is észrevette.
Ujjai megfeszültek és csak egy éles reccsenést lehetett hallani, melyet azon nyomban elfojtott a férfi artikulátlan üvöltése. A kunoichi ujjai elengedték a férfi groteszk mód kicsavarodott lábfejét, aki engedve a fájdalom egyre jobban eluralkodó érzésének, erőtlenül földre zuhant. Arcára a félelem utánozhatatlan érzése vetült, ahogyan felnézett immáron a nőre.
~Csak egy állom volt...~ ujjai újra és újra megfeszültek az idegességtől. Arcába lógó fekete haja eltakarta értetlen arcát, melyen egyre jobban úrrá lett a harag. ~... miért most álmodok ilyenről... én már … feladtam ezt az álmot...~ leguggolt a férfi el, aki minden áron próbált menekülni előle, de kevés esélye. A nő ujjai egy újabb villámgyors mozdulattal fonódtak a férfi arcára, és feszültek meg rajta.
- Kérlek... segíts! – visította, miközben megpróbált minden áron szabadulni a nő szorítósásából, de az minden mozzanatával egyre jobban rászorult a férfi arcára. - Kérlek...- eredtek el a könnyei.
A kunoichi megérezte a veszélyt, melyet az ajtóban álló maszkos idegen rejtett, de korántsem érezte azt, hogy rá veszélyes lenne.
- Ha végeztél gyere! - közölte vele nyugodtan, majd elfordult és lassú, kimért léptekkel magára hagyta Hana-t és a játszótársát.
- Nos akkor veled mit tegyek he?- nevetett fel gúnyosan, újai pedig még jobban megszorultak a férfi arcán. – Összezúzzam a bamba koponyád, vagy csak a szemedet vájjam ki a helyéről? - vigyora groteszk maszkká változtatta gyönyörű arcát-  NEM, NEM, Nem, inkább a nyelvedet tépem ki, mert ilyen szépen és erkölcsösen beszéltél egy hölgyről, hihihi... – szemében őrült fény villant, keze már siklott is volna, hogy szétfeszítse a férfi ajkait, de az utolsó pillanatban megrökönyödött. Kezei megremegtek és ha csak egy pillanatig is, de értetlenül bámult a férfiak. – Én... – dadogás -... Nekem... – engedte el a férfi arcát és egyenesedett ki -... mennem kell. – fordult az ajtó felé és magára hagyta, a maga alá vizet shinobi-t.
A teste lassan égni kezdett, a végtagjai elnehezültek, a légzése pedig egyre szaporábbá vált, nyoma sem volt már a korábbi hihetetlen erőnek, melyet érzett. Szemei előtt vad táncot lejtettek a csillagok, elhomályosítva néha az előtte sétáló, szűkre köpenyes alakot. Egy pillanatra meg kellett állnia, a világ forgott körülötte és tisztán érezte, hogyha nem pihen, kicsúszik a lába alól a talaj.
- Minden rendben? -állt meg a különös alak.
Igen... – fájdalmas mosolyt erőltetett az arcára. – … csupán meggondolatlan voltam. -egyenesedett ki, majd vett egy mély levegőt. – Elszoktam tőle, hogy ilyen aktívan használjam fel a chakrámat. -az émelygő érzés lassan kezdett alábbhagyni, de ez korántsem nyugtatta meg őt. Egy rossz érzés kezdett gyökeret verni a gondolataiba.
Ha készen állsz, indulhatnánk is. – indult el újfent a gyertyákkal megvilágított folyóson a köpenyes alak.
- Bátor vagy, hogy hátat mersz nekem fordítani...– Hana kezei megfeszültek, mire a kísérője is megállt. Nem fordult vissza, nem volt rá szüksége.
Engem nem tudsz megölni. -figyelmeztette őt kimért hangon.
- Talán teszek egy próbát. - fenyegető hanglejtése nyilvánvalóvá tette a szándékait.
~Csak ketten vagyunk. Ha őt legyőzöm, simán ki tudok jutni anélkül, hogy akárki észrevenne.~  ökölbe szorított kezeibe kezdte gyűjteni a chakrát. ~Ilyen közelről elég lesz egyetlen egy ütés. Ha fejére célzok... nem, elég a testére. Egyetlen egy csapással összetöröm az összes csontját.~ izmai megfeszültek. ~De mégis mi ez a baljóslatú érzés.~
- Nem érted. – fordult Hana felé. – Nem ölheted meg azt...- kezei a maszkhoz értek és kissé elemelve az arcától, láthatóvá váltak vörös tincsei és az egyik sokat sejtető szeme, melybe Hana egy pillanatra beleborzongott. - … ami már úgyis halott.
-  Azok a szemek. - ernyedtek el lassan az izmai. - Már láttam korábban. -sóhajtott fel halkan. - Nem tudom, miről beszélsz, de hiszek neked. Az ösztöneim azt súgják igazat beszélsz. – a furcsa érzés megszűnt, helyét pedig a kíváncsiság vette át. – És, kit tisztelhetek benned?
Hogy ki vagyok, az már nem számít. - igazította vissza a maszkját a helyére. - Már rég meghaltam, ebben az egyben biztos vagyok. - kísérte végig a tekintetével Hana-t, aki lassú léptekkel odasétált mellé.
- Érdekes. - folytatták útjukat a folyóson- Egy technika, mely visszahozza a holtakat. Ez csakis Kabuto műve lehet. -vonta össze mellei előtt a kezeit és elmélyülten nézte a mellette haladó alakot. ~Nem magasabb nálam, hasonló a testalkata mind nekem és mozgása elárulja, hogy biztos egy nő. De vajon ki?~
- Kabuto?  Szóval így hívják aki irányít engem.- a fehér porcelánmaszk elrejtette az arcát, de a hangja elárulta az érzéseit.
- Irányít? - kérdezett vissza a kunoichi.
- Igen. Az elmém épp és mindenre tisztán emlékszem a múltamból, de a testem néha nem azt teszi amire vágyok. - válaszolt nyíltan Hana kérdésére. - Erre. - majd fordultak be a szűkös alagutak egyikébe. -
- Érdekes. -halk morajlásra lett figyelmes. Többen beszélgetek az alagút végén, ez egyértelmű volt. – Roppant kíváncsivá tettél. – vigyorodott el- Ha létezik egy ilyen technika, sokkal könnyebbé válnak a terveim. – az alagút szája váratlanul kitárult és hatalmas boltíves terembe torkollott.
A sötét és kísérteties helyen egy kisebb csoport fiatal shinobi várakozott. Egy helyre törölve hangosan beszélgettek és néha egy-egy nevetést is lehetett hallani. De a lépések zaja felkeltette a figyelmüket, majd a kunoichi felé sandítva, hamar elnémultak. Feszülten figyelték őt, és a maszkos alakot, aki korántsem feléjük terelte a Kunoichi-t, hanem tőlük kellő távolságra, az egyik vaskosabb tartóoszlop elé kísérte. ~Elég tiszta a levegő ahhoz képest, hogy a föld alatt vagyunk.~ állapította meg Hana-,t majd érdeklődve nézte a fiatalokat. Mindegyikőjük Otogakure jelét viselte és megpróbáltak rájuk sem nézni. Bár volt pár bátrabb gyerkőc, aki lopva pillantott csak rá, miközben a halk sugdolózás vette kezdetét. ~Gyerekek.~ vetett egy pillantást lapos hasára és ha egy pillanatra is, de néma ürességet érzett.
- Miért hoztál ide? -kérdezte kísérőjétől.
- Nem tudom. De úgyis hamarosan kiderül...
avatar
Fujishima Hana
Játékos

Taijutsu Pontok : 227


Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 897

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Jiraiya on Vas. Dec. 17 2017, 17:27

// Djuka Oriminek sajnos nincs ideje posztolni, ha szeretne beérheti a többieket. Írjon Pm-ben és adom az instrukciókat.
Kérnék mindenkit arra, hogy törekedjen a szép és hosszú posztokra. Itt megtaláljátok, hogy körülbelül mit várok el tőletek és, hogy minimum mit kell teljesíteni azért, hogy elfogadjam a tanulásotokat: http://narutohun.niceboard.org/t2401p75-nyolcas-kikepzoterep#52124 Itt találjátok meg a linket arról is, hogy körülbelül milyen hosszúságú irományt kérek tőletek és lentebb látjátok, hogy az előző képzéseken ki hogy teljesített. Amit kérek tőletek az rengeteg, de szerintem jól látszik, hogy nem muszáj ténylegesen olyan sokat írni, mint amennyit kértem, (Inkább többet kérek, hogy tutira mindenki elérje a minimumomat) de azért legyen benne munka. Amit díjazok azok a karakterjátékok, a szép írások és az ötletes megoldások. LEGALÁBB a Tanulás fele szóljon a technikáról, minden más lehet visszaemlékezés, meditáció, pihenés, kitérő gondolatok, stb stb, bármi ami nem kapcsolódik magához a tanuláshoz.
Amennyiben teljesítitek ezeket, plusz chakrát és TJP-t is kaptok a Tanulás mellé.
HATÁRIDŐ: 2018.02.01 //
___________________________

Végül is, rosszabbul is alakulhatott volna a helyzet. Annak ellenére, hogy egyetlen egy Otogakurei Genin sem volt jelen, csupán csak az a néhány maszkos kiképző - kik közé érdekes módon vegyült néhány arcát igenis felvállaló személy, kiknek szeméből és sejtelmes arckifejezéséből semmi jó nem volt leszűrhető - kik felsorakozva várták az összegyűlő tömeget, szép számmal akadtak más falukból érkezők, kiket érdemes lehetett megfigyelni. Így alakult az is, hogy a nagyjából 30 jelenlévőt kisebb csoportokra bontották, majd a kiképzőikkel továbbálltak. Mindenkit külön termekbe vezettek, elemüktől és a tanulandó technikáktól függően.
Egy Otogakurei Jounin vezette a kiképzést, egyértelmű volt rangja, ugyanis ő tartotta meg az eligazító beszédet, ezen kívül csak ő viselt fekete, bokáig érő köpenyt, melynek hátát Otogakure no Sato jele díszítette. A köpeny belseje sötétlila színbe volt öltözve. Minden más jelenlévő kiképző egyszerű Otogakurei Chuunin uniformist viselt.


Hattori Arata
- ...Hattori Arata! - Hangzott fel végre a fiú neve, miután már két másik megelőzte, egy Kirigakurei és egy Iwagakurei név. Egy lány szólította fel őket, ránézésre alig volt egy idős Aratával, sőt talán, még fiatalabb is volt nála. A másik két "társa" mind egyidős volt az Amegakurei Geninnel. Ha a lány egy kiképző, akkor viszont sokat tehetett már le az asztalra.
A négyfős csapat különválva a többiektől elindult egy nagyobb ajtó felé, melyen átlépve egy ugyanolyan teremben találták magukat, mint amiből átjöttek ide. A különbség csak annyi volt, hogy a terem közepén egy nagyobb, kör alakú medence volt. A víz körül a falak mentén 2 méter széles út vezetett körbe, ezeken lehetett közlekedni. Láthatóan nem vezetett innen már semerre ajtó és csak vajmi kevés fény járta át a termet. Igazság szerint a medence alja nem is volt látható, tulajdonképpen mintha nagyon fekete víz lett volna a csapat alatt. A lány mégis rásétált a nyílt vízfelületre, majd megállt a közepén.
- A nevem nem fontos, hívjatok csak Shuurennek. Amiért itt vagytok az legyen a szemeitek előtt. Remélem, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy miért van itt... - Nézett végig a három Geninen, kik mögött az ajtó szépen lassan, csendben becsukódott. - Azért, hogy tanuljatok. Mégpedig tőlem... A faluitok jelentései szerint, mindhármótok fogékony a Suiton elemre. Ezért vagyok én itt. - A lány kemény volt, lényegre törő és katonás jellem. - Ennek a technikának a megtanulásához, elengedhetetlen a Ninjákra jellemző koncentráció, figyelem és higgadtság. - Ekkor a nő kézjelekbe kezdett: Tigris, Kutya, Majom, Kígyó, Vadkan, Tigris. - Hacsak nem vagytok zsenik. - Ejtett el egy sejtelmes mosolyt. - Suiton: Suiten Hōfutsu! - Suttogta végül a technika nevét, mire maga körül kisebb-nagyobb vízbuborékok emelkedtek ki a medencéből, egyre több és több. Látható és érezhető is volt a víz szintjének csökkenése, ugyanakkor az egész termet számtalan vízbuborék lengte körbe. - A technika nagyon egyszerű alapokon nyugszik. A kézjelek megformálást követően a Suiton természetű chakrátokat terjesszétek szét magatok körül a vízben és osszátok annyi felé, annyi csoportra, amennyi buborékot létre akartok hozni. Ez a technika remekül használható kiegészítésként és akár támadásként is, kombinációs technika alapjául... De egyes esetekben védekezésre is alkalmas. A technika első szintje, hogy a meglévő vízből hozzátok létre a jutsut. A második szint, hogy a levegő páratartalmát sűrítitek, a harmadik pedig, hogy egyszerűen csak a Suiton természetű chakrátokat materializáljátok. A legfontosabb a technikánál az időzítés és a mérték. Először kezdjétek egy buborékkal, majd kettővel és így sorban. Minél megosztottabb a figyelmetek, minél jobban koncentráltok és minél több chakrát használtok fel, annál nagyobb hatásfokkal lesztek képesek kiemelni buborékokat a vízből. Ezt követően a chakrátok akaratlagos mozgatásával és a kézjelekkel lesztek képesek a vízbuborékokat kedvetek szerint formálni és mozgatni. Megint csak gyakorlás kérdése az egész... Tigris, Majom, Kígyó, Vadkan, Tigris. Ezek a legmegfelelőbb kézjelek a technikához, de a Tigris helyettesíthető a Sárkánnyal is. Lássatok hozzá! - Fejezte be végül a nő, majd a sok kis buborék összeállt egy nagy, üreges víztömeggé, ami az Otogakurei köré fonódott, majd felemelte őt a magasba, hogy onnan figyelje a tanítványokat.

// 2x-i próbálkozásra sikerül akár több vízgömböt is kiemelni a vízből | 3x-i próbálkozásra sikerül több sűrítettet | Elsőre sikerül ez után a chakrádból létrehozni őket Arata szintje miatt viszonylag nagy mennyiségben. A társaid rosszabbul haladnak mint te, de végig a nyomodban járnak azért. Végül pedig tanuld meg mozgatni a gömböket szinkronban majd egymástól eltérően. //


Hirota Yukionna
- Yu-Yukionna? - Hangzott a felszólításnak induló, kérdésbe átforduló, s egyben elbátortalanodó hang. - Igen, azt hiszem... Hirota Yukionna! - Motyogta, miután jobban belemélyedt a kezében szorongatott papírlapba. - Heeee?! Ennyi? Egy nyamvadt Genin? Hirota Yukionna! - Kiállt fel bosszúsan, bár hangja még így is igencsak tompának bizonyult. Valószínűleg az a teljes fejet fedő maszk lehetett a ludas, ami mögül már csak a szemei látszódtak ki és azok is alig.
Kilépve a sorból Yukionna észrevehette az Otogakureit aki az ő nevét próbálta meg harsogni, de hát tényleg: alig volt hallható. Lévén, hogy mindegyik Otogakurei maszkos egyforma volt - és volt belőlük jócskán - a Kirigakurei Kunoichi embere, feltartott kézzel jelzett a lány számára, majd amikor látta, hogy Yukionna észrevette őt, intett a lánynak, hogy kövesse, majd megindult az egyik teremből nyíló szoba felé. Menet közben a lány hallhatta kiképzője magában való zsörtölődéseit is.
- Nem hiszem el, hogy egy kis tökmagot adtak nekem... Ennyit érnék? És akkor ez a kis zöldfülű mennyit érhet? Kellett nekem ezekhez a maszkos gyökerekhez csatlakoznom... - Persze mindezt csak az orra alatt, ugyanakkor cseppet sem törődött azzal, hogy a lány meghallhatja. Végül pedig elérték az ajtót, amin átlépve Yukionna egy, az előzőnél kisebb teremben találta magát. A kinézet és a sötét árnyalatok mind megegyeztek, egyedül a méret nem, valamint a falból kiálló kígyó alakot formázó vízköpők, vagy talán sokkal inkább szökőkutak. Ezekből a szobrokból víz csörgedezett alá. Mindösszesen négy ilyen kígyó alak volt a kör alapú terem négy égtájnak megfelelő pontján, a belőlük folyó víz pedig középen gyűlt össze, egy nagyjából 4 méter átmérőjű, kör alakú elvezetőben, amiben állt a víz. Akár még egy kisebb medence is lehetne, bár szemlátomást iszonyat mély, ezért nem érdemes benne megmártózni. Ki tudja, hogy mit rejt a lent lévő sötétség?
- Egek! Csukd be az ajtót! - Parancsolt rá Yukionná a kiképző, miután beértek a terembe. Eddig nem lehetett kivenni, hogy a hang forrása egy nőé vagy talán férfié-e de most, hogy egy egyszerű mozdulattal lehúzta fejéről a maszkot és szétgombolta Otogakurei egyenruháját, ezzel szabaddá téve magát. - Már kezdtem belerohadni ebbe a göncbe! - Dobta le maga mellé a maszkot és a kabátot, majd jó erősen belerúgva a falhoz tessékelte. A , hosszú, fehér haját kezével átsimítva rendezgette el, miközben feje búbját tapogatta másik kezével. - Remélem ez a köcsög maszk nem állította már fel megint a hajam... Ugye nem? - Nézett kérdőn Yukionnára, majd el is kapta róla a tekinteté. - Mindegy is, essünk túl a formaságokon. A nevem Yuukimaru. - A lány hangja még mindig nem volt teljesen hallható, minden bizonnyal alapból halkan beszél és ezt csak tetézte az újabb maszk a szája előtt. Maszk a maszk alatt... - Én foglak tanítani téged, mégpedig egy igencsak kiemelkedően erős és hasznos Suiton Ninjutsura. Elég rád nézni és látom, hogy egy eltökélt Kunoichi vagy, aki mindent megtesz a falujáért. Én is ilyen voltam, egészen addig, amíg el nem üldöztek, de ez most mellékes. A lényeg, hogy látom azt a vad tüzet égni szemeidben, ami engem is arra sarkall, hogy a lehető legjobban teljesítsek! - A lány szemei csillogni kezdtek. - Olyan technikát fogok neked tanítani, amivel széttépheted az ellenfeleidet! A technika a Suikoudan no Jutsu! Figyelj, figyelj! - Nyekegte, majd egy ugrás kíséretében a vízgyűjtő mögé ugrott, pontosan úgy, hogy Yukionna és közte helyezkedjen el az említett dolog.
A nő nagy levegőt vett, majd kézjelekbe kezdett: Kos, Kutya, Madár, Madár, Patkány, Tigris.
- Suiton: Suikoudan no Jutsu!! - Kiáltotta fel, miközben teljes extázisba esve nyújtotta előre jobb kezét, majd legyintett vele pontosan akkor, amikor a vízgyűjtőből egy halvány kékes fénnyel átjárt víztömeg emelkedett ki a felszínre. A víztömegből kiálló uszonyszerű végek cápára emlékeztették Yukionnát, ahogyan a víztömeg mozgása is. Bár csak néhány másodpercig tartott, de a kiemelt vízförgetek végül egy gyorsan mozgó "cápabomba" módjára lőtte ki magát a plafon felé, ahol egy óriási placcsanással terült szét és hullott alá. - Naaa?! Ugye, hogy király? - Tette derekára kezét, miközben csípőjét enyhén oldalra tolta. - A technika lényege a nagy mennyiségű chakrasűrítés. Láttad a kékes árnyalatot ami szinte beszínezte a kiemelt vízmennyiséget? Az a chakrám volt. Első lépésként próbáld meg annyira összesűríteni a chakrádat egy adott víztömegben, hogy az láthatóvá váljon. Minél több chakrát sűrítesz egy adott pontba, az annál jobba láthatóvá válik. A második lépés, hogy felejts el mindent, amit Kunoichiként az érzésekről tanultál. Ne dobd el őket magadtól. Érezz! Hagyd, hogy az elemi erő uralma alá vonjon! Ha Suiton technikát tanulsz, akkor hagynod kell, hogy az érzéseid had folyjanak szabadon, akárcsak a víz! Ha magával ragad egy technika, akkor tudni fogod, hogy miről beszélek! - Mondandója alatt furcsa, Tai Chi mozdulatokra emlékeztető karcsapásokat imitált a magát csak Yuukimarunak nevező hölgyemény, mely azt az ártatlan benyomást kelthette, hogy nem teljesen komplett. - Szinte biztos vagyok abban, hogy remek Kunoichivé akarsz válni, aki megállja a helyét a harctéren és egy napon Mizukage akarsz lenni, hogy a faludat irányítva, mindenfajta felelősséget magadra vállalva mutass utat az elkövetkezendő nemzedéknek! Én is ilyen voltam, egy fáradhatatlan, túlbuzgó Genin, na de ezt most hagyjuk... Láss neki a technikának! Ja igen! Még néhány tanács... - A nő felugrott az egyik kígyóalakú, vizet hányó szobor tetejére, majd lótuszülésbe helyezkedett. - A Tigris kézjel segíteni fog abban, hogy a víztömeget mozgásra bírd. Azzal a jellel zárul a kézjelsorozat, így, hogyha sikerült elképzelned a cápaformát, sikerült sűrítened, sikerült egy ragadozó érzelmeivel megzaboláznod a víztömeget, akkor nem árt, hogyha az alakot formált Suiton technikádnak egy kézmozdulattal adsz irányt... Használd ki a túlbuzgóságodat! - Fejezte be végül, majd benyúlva maszkja alá egy pakli kártyát vett elő...

// 5x-i próbálkozásra sikerül annyi chakrát sűrítened, amit még irányítani is tudsz és végre láthatóvá válik. Elsőre sikerül a cápaformát megformálni. 2x-i próbálkozásra sikerül kiemelni a víztömeget és annyi chakrát felszabadítani, hogy a cápabomba kitörjön és nekicsapódjon valaminek... Yuukimarut a jelleménél maradva irányíthatod, hogyha szeretnéd, máskülönben csak elkártyázgat magának ^^ //


Matsuhito Shinroku
- Matsuhito Shinroku... - A hang nem felszólítás volt, sokkal inkább egy név lassú, vontatott ütemben történő kimondása, a fiú mégis jól hallotta nevét. Őt is egy maszkos alak hívta magához és ahogyan néhány másik társát, úgy őt is egyes egyedül. Ami elsőre szembetűnő volt egy olyan Shinobinak, mint Shinroku, az a maszkos testalkata: Alacsony, vékony és mégis férfias vonások. Igen, Shinroku biztos volt benne, hogy az alak férfi. Azonban a hangja már kétes dolog. - Te kicsit elfogsz távolodni a többiektől... - Folyamatosan elnyújtottan beszélt és magas hangon, ám ez a magas hang egy férfié volt, s ez semmi jóval nem kecsegtet. - Tudod, én vagyok a felelős a Rejtett Falu bűnözőiért, én tartom fogva őket... A falud szép kis jellemleírást adott rólad, így remek kis technikát választottam neked, amit a mi Eszközeink erőszeretettel használnak a küldetésik során. Amíg együtt dolgozunk, hívj csak Noppera Bounak.
Útjuk kivezetett a tömegből, de még a csarnokból is, ám ők nem egy újabb terembe mentek át, hanem egy folyosóra, mi újabb folyosók felé vezetett s végül Shinroku talán már azt sem tudta, hogy merre jár. A földalatti rendszer úgy hálózta be Otogakurét, mintha csak egy labirintus lenne.
- A falunk kialakítása egészen sajátos nem igaz? Aki nem ismeri a járást, az eltéved... - Kuncogott fel a férfi, mígnem egy ajtó ellőt nem állt meg. - Megérkeztünk. - Jelentette ki, majd elővéve egy óriási kulcscsomót, kiválasztott a kulcsok közül egyet és a zárba tette. Miután kinyitotta egy újabb járat tárult Shinroku szemei elé, ám ezúttal ez a járat lefelé tartott. Egy lépcsősor vette kezdetét, amin az Otogakurei indult meg lefelé elsőnek. - Csukd be magad mögött az ajtót! - Mondta, majd egy fáklyát akasztott le a falról. Nem telt el sok idő, mire Shinroku megtudta, hogy hová is vezette őt Noppera Bou: A tömlöcökhöz.
Végigmenve a cellákon és a ketreceken, több meggyötört, vagy éppen ereje teljében lévő férfit láthattak, akik csendben fogadták az érkezőket.
- Velük nincs dolgunk, ők csak háborús bűnösök és árulók... Akik nekünk kellenek, azok sokkal mocskosabbak! - Utolsó mondatának szinte örült... Mintha csak boldoggá tenné az, hogy újra ezek közé az emberek közé mehet.
Megérkeztek az utolsó ajtóhoz, mely vastag fémből volt építve. Az Otogakurei a zárba helyezte a kulcsot, majd kinyitotta az ajtót. Odabent pedig nem más fogadta őket, mint egy tucat, láncra vert, saját mocskukban fetrengő ember látványa. Mind le voltak soványodva. Bal és jobb tenyerükön egy-egy láncot szúrtak át, melyeket a falnak feszítettek. Mind csak lógtak ott a falnak dőlve...
- Ezek itt gyermekgyilkosok, erőszakolók, kéjhajhászok, kik az emberek kínzásában lelték meg vágyaik csillapításának kulcsát. Mind halálra lettek ítélve, az Otokage által. Most pedig, jól figyelj! - Fordult Shinroku felé az apró termetű férfi, majd megragadva maszkját, lehúzta azt: Arctalan ember... Két apró lyuk szolgált szeméül, valamint két lyuk orrául. Szájának is csak körvonalai voltak kivehetőek, a teljes arca eldeformálódott... - A technika, amit megfogok neked tanítani, egy olyan sötét Ninjutsu, melyre minden leendő Shinobinak szüksége lehet. Megtanítom neked, hogy hogyan lopjad el mások arcát. Nézd amit csinálok! - Mondta, majd odasétált az egyik kifeszített rabhoz. Shinrokura nézett, majd jobb kezét felemelte és az kékes fénnyel kezdett el izzani. - Chakrát koncentrálok a jobb kezembe. - Ezután a chakrával burkolt jobb kezét ráhelyezte a kifeszített férfi arcára, majd jó erősen megmarkolta azt. - Eztán fizikai kontaktust létesítesz azzal, akinek az arcát el akarod venni. Fontos, hogy minél jobban illeszkedjen az arc a tenyeredbe, így ne félj, fájdalmat okozni... - Az Arctalan Ember szavaiból ezúttal nem kegyetlenség érződött, egyszerű ténymegállapításokat közölt. - Miután megragadtad az áldozatod képét, a bal kezedet helyezd ugyanolyan erősen a te arcodra. - Ekkor bal kezével átfogta saját arcát. - Most pedig, a jobb kezedben lévő chakratömeget, lassan, fokozatosan áramoltasd át a célszemélyed arcába, tapogasd le, érezd a chakrával körbekerített részeket! A Chakra a hatodik érzéked, képes bármire, amire a másik öt! Teljesen itasd át az arcot, pontosan úgy, ahogyan azt a maszköntők teszik. Ha ezzel végeztél, próbáld meg te is a chakrádon keresztül memorizálni az arc teljese szerkezetét. - Ekkor a fogoly ordítani és mozgolódni kezdett. Ha Shinroku jól megfigyeli, láthatja, ahogyan a Noppera Bou keze alatt lévő arc mozgolódni és deformálódni kezd. - A tenyered is segít ebben, próbáld meg fejben összerakni és elképzelni az egész arcot. Segít az, hogyha először figyelmesen megnézed az áldozatod képét... Minden azon múlik, hogy mennyire vagy jó megfigyelő! - A fogoly egyre jobban kapálódzik. - Persze ha nem vagy kellően óvatos, akkor ez a művelet fájdalommal jár és eldeformálja a célszemély arcát, természetesen felismerhetetlenségig. A kellemeset a hasznossal ugyebár... - Kuncogott fel újra. - Ezután pedig... - Tért rá a technika demonstrálására. - Shōshagan no Jutsu! - Mondta ki a jutsu nevét, mire a jobb kezén kékesen izzó chakratömeg eltűnt, és a következő pillanatban a bal kezénél tűnt fel. Szépen lassan a használt chakratömeg leképezte az áldozat vonásait, Noppera Bou pedig ezúttal megint ellophatta valaki arcát. - Az utolsó lépés a letapogatáshoz felhasznált chakratömeg visszajuttatása a testedbe, majd átirányítása a másik kezedbe, ahol az arcod felületére koncentrálva, ugyanúgy, ahogyan a Henge no Jutsunál, létrehozod a tökéletes álcát. A különbség a Henge és e-között, hogy a létrehozott maszkot sűrítened kell, majd anyaggá kell tenned. Pontosan illeszkednie kell az arcizmaidhoz, a vonásaidhoz és minden máshoz, hogy a megfelelő hatást keltse. Először vond be a chakrával az arcod. Eztán lásd magad előtt a képet, amit fel akarsz venni, és akárcsak egy gyurmát, koncentráld a chakrád a megfelelő helyekre. Ne túl sokat és ne túl keveset, pontosan annyit, amennyire szükséged van. Minél több chakrával bírsz és minél erősebb a chakrád, valamint minél több tapasztalatod van a jusuban, annál könnyebb lesz a technikát kivitelezni. Hiszen azt a chakrát használod az arc leképezéséhez, amivel letapogattad az áldozatod. A Chakra pedig tanul... Ha világosak a szándékaid, tudni fogja, hogy mit tegyen és akár másodpercek alatt ellophatod majd valaki más arcát... Most pedig te jössz! Próbálkozz!

// 5x-i próbálkozás után sikerül, rád hagyom, hogy miként és hogyan oldja meg Shinroku a jutsut. Természetesen ha elég óvatos nem tesz kárt egy rabban sem. Az, hogy miben hibázik, azt is rád bízom. //


Katsumi Kawachi
Kawachit három másik társával ragadták ki a tömegből és egy ugyancsak maszkos alak vitte magukkal őket. Egy egyszerű kis terembe vezették a csapatot, ahol már jelentősen több fáklya volt, mint a Nagycsarnokban. Hat szalmabábú állt egymás mellett.
- A nevem nem fontos, ami viszont igen, az az, amiért itt vagytok. Ti hárman képesek vagytok hatékonyan használni a Raiton elemet. A faluitok azért küldtek ide titeket, hogy tanuljatok, így most tanítani fogok nektek egy olyan Raiton technikát, ami a hasznotokra válhat. Jól figyeljetek! - Mondta a férfi majd hátat fordítva a három Geninnek, célba vette az egyik szalmabábút. Megformálta a Nyúl, Patkány, Ló, Kos kézpecséteket, majd tenyerét a földre helyezve mondta ki a technika nevét. - Denpō Sekka! - A férfi körül a földön kékes árnyalatú elektromos kisülések futottak szét, majd jól látható módon az egyik szalmabábú kigyulladt. A férfi kiegyenesedett. - A technika nem más, mint egy támadó Raiton jutsu, amely a gyorsaságra és a meglepetésre épít. - Kawachi ekkor észrevette a bábú és a férfi között füstölgő, kissé izzó csíkot, melyet a technika okozott. - A jutsu rendkívül egyszerű alapokon nyugszik, ugyanakkor könnyen el lehet rontani. A kézjelek megformálás után a kezetekbe vezetitek a Raiton chakrát, ott halmozzátok fel. Ezután a Raiton természetű chakrát a talajba koncentrálva az ellenség felé irányítjátok. Minél több chakrát sikerül az ellenfél közelébe juttatni, annál nagyobb a siker. Kezdetben elég csak egy hajszálvékony chakraáramlatot létrehozni, majd azon keresztül anyagot adni a chakrának... A Villám végigfut a kezetektől egészen az ellenfélig és sokkolja azt. Azt kell elérnetek, hogy a lehet leggyorsabban a lehető legtöbb chakrát juttassátok el a föld alatt az ellenfélhez, mert akkor a Villámotok nagyobb mennyiségben és rövidebb idő alatt éri el a célpontot. A ti esetekben akkor értek el sikert, hogyha a szalmabábú kigyulladt! Lássatok hozzá! - Mondta a férfi, majd félreállt.

// 9 próbálkozás 10.-re sikerül. 2 óra alatt megvagy a technikával. //


Fujishima Hana - Szép felvezetés, ahogyan az elvárható volt. ^^ 
A tömeg szélén haladva talán furcsának hatottak a történtek, de mindkét érkező személy kellőképpen felborzolta a kedélyeket. Bár Hana koránt sem volt a toppon, meggyötört teste és lelke egyaránt emésztette fel szellemi és fizikai energiáit, mégis képes volt igazi Kunoichihez méltóan viselkedni. Úgy suhant el a Geninek és Chuuninok tömege mellett, mint aki tudja, hogy jóval felettük áll.
- Azok a szemek... Ijesztőek...
- És a másik? Ő lenne az? Az Otokage-sama fogja? A Jutsetsu? 
- Nem tudom, de egyikőjüknek sem lenne szabad itt lennie. - Hana nem tudta nem észrevenni, az őt kísérő maszkos alak nemtetszését. Szinte hallotta, ahogyan hegyes fogait csikorgatja álcája alatt, de mégis tűrnie kellett. Végül pedig elérkeztek a Jouninokból álló csapat élére.
- Meghoztam őt. - Köpte oda a Vörös szemű, de a válasz egyáltalán nem volt ínyérevaló.
- Remek, most pedig vidd őt oda - mutatott az egyik ajtóra, mely sok másikkal együtt, egy újabb terembe vezetett - és taníts neki valamit. A felszerelése is ott van... 
- Te rohadék! - Préselte ki fogai közül, miközben kezdte elveszíteni türelmét. - Szerinted meddig fogom hagyni, hogy egy ilyen, összeverbuvált, szedett-vedett, névtelen bagázs parancsoljon nekem?! - Hana érezte, hogy az egyértelműen női hangú maszkos chakrája vadul kezdett áramlani testében, ám ekkor egyik pillanatról a másikra a nő teste megremegett. Szinte megdermedt.
- Óhhó... Igaz is: Amikor te meghaltál, a falunk híre még nem jutott el hozzátok. Milyen kár... - Kuncogott gunyorosan a férfi. - Na lódulj szuka, különben megint megjárod... - Bár ez a férfi is maszkot hordott, az Ében Hajú lány nem tudta nem észrevenni azt a perverz, fenyegető szikrát az Otogakurei Jounin szemében... 
Végül a magát halottnak tituláló nő engedelmeskedve a parancsnak, elkísérte Hanát abba a szobába. 
Itt már sokkal több fény volt, ahogyan a terem is kisebbnek hatott, de mégis megmaradt az a nyomasztó hangulat. Hat darab szalmabábú sorakozott egymás mellett, azok mögött pedig egy asztal volt, rajta Hana kardjaival. Mindegyik ott volt, egytől-egyig.
- Válassz! - Mondta a nő, miközben leemelte hátáról saját pengéit. Kettő, egyszerű katana. Miután Hana választott, a maszkos fejével intett neki, hogy jöjjön mellé. - Azt mondták, hogy fogékony vagy a Raiton elemre. Feltételezem: Kumoi ninja vagy... Akárhogy is, tanítanom kell neked egy technikát, hogy visszarázódj egy kicsit. A jutsu neve Raiton: Raiga... Az egyik specialitásom. Ahogyan elintézted azt az ocsmány őrt, úgy gondolom elég képzett vagy ahhoz, hogy könnyűszerrel elsajátítsd a jutsut, de ha végignézek rajtad, olyan vagy akár a mosott szar. - Kacagott fel a nő, szemében azonban sem gúny, sem pedig fenyegetés nem tükröződött. - Hajdanán úgy ismertek, mint Kirigakure no Kyuubora // Kirigakure Ragadozóhala. Az, ki mindig elkapja a prédáját! A nevem: Ringo Ameyuri! - Ahogyan nevét kimondta, két kezében szorongatott egyszerű megmunkálású katanáját összecsapta, mire egy nagyobb villámnyaláb tört elő belőlük. Az előtörő villám eltalálta az egyik bábút, majd azon keresztül átcsapott a másikra és így tovább, míg végül mind a hat szalmabáb lángra nem kapott. - A technika lényege, hogy a chakraérzékeny kardjaidba vezesd az elemi chakrát. Töltsd túl, egészen addig, amíg szinte már ki nem robban. A fegyvereket használó Elemi technikák lényege a chakra mennyisége. Lévén, nem használunk kézjeleket, az irányítás és a sűrítés sokkal bonyolultabb. Ha viszont van egy elemi chakrára érzékeny fegyvered, az képes magától elnyelni az elemi chakrát, ezért nem szükséges hozzá kézjel. Amit tenned kell, hogy a bal és jobb kezedben lévő fegyverbe is azonos mennyiségű elemi chakrát töltesz. Ha nem azonos a mennyiség, az egyensúly felborul és te kapod be a villámot, nem pedig az ellenfél. - Ekkor Ringo összeérintette pengéit. - A kardok találkozási pontja a kisülés pontja... Amikor szabadjára engeded a felhalmozott chakrát, vagyis kontroll nélkül hagyod, az összeérintés pontján fog kisülni az elemi Chakra. A pont a célkereszted! Azzal lődd be a célt, és chakrahatás segítségével próbálj meg utat mutatni a chakrának, hogy ne az arcodba csapjon ki a villám. Ha tapasztalt vagy a Raiton technikákban, akkor tudod, hogy miről beszélek... Az egyik legrakoncátlanabb elem a miénk. - A maszk alatt is jól látható, hogy a nő démoni mosolyra húzta száját. - Ha az időzítés jó, hogyha az egyensúly megvan és, hogyha a kontrollal is jól bánsz, akkor már nincs más hátra, mint, hogy elegendő mennyiségű elemi chakrát halmozz fel. Ügyelj arra, hogy amikor a kardból kitörik a chakra, akkor ne alakítsd át az egészet elemi hatássá, hanem a nyers elemi chakrát küld az első villámmal! Ott pedig majd teszi a dolgát a fizika. Emberről-emberre fog járni, hogyha kellő mennyiségű energiát sűrítesz bele. Ha kidőlnél, akkor inkább pihenj, miközben ezt tanulod... - Beszéde alatt a bábuk lángjai kialudtak. - Kezdj neki!


// Ringot kedved szerint irányíthatod, előzőleg is jól ment. Ő kérdez arról, hogy ki ez a Kabuto, hogy mi ez a hely ahol vannak. Egyáltalán nem tud semmilyen Otogakuréról, ugye Otogakure viszonylag friss falu, Ringo halálának idejében alakulhatott, vagy kicsivel előtte, de nem hallatott magáról azelőtt eleget, hogy ő tudjon a falu létezéséről. Ezen kívül kérdezhetsz Isanamiról, esetleg a Bishamonról, a Köd Hét Kardforgatójáról és akár Ringo haláláról is. A hibákat és a próbálkozások számát rád hagyom, de vedd figyelembe, hogy Hana könnyebben merül most ki. Ja igen, Ringo nem tudja, hogy Hana kicsoda, legalábbis nem tud róla, hogy Kirigakurei lenne. (Ha általam nem ismert szálak fűznek az NJK-hoz akkor tudasd velem pm-ben) //

_________________
° Hiroto Yukionna, Tottori Shinko, Matsuhito Shinroku --> Cukorkacsapat 2.0
° Kenshiro Hanae --> Újra elveszve...
° Kureiji Hanaro --> Minden kezdet nehéz
° Rui --> A Fájdalmas Jóslat: Élet
° Yoshitaro --> A Fájdalmas Jóslat: Halál
° Akira --> "Tartozni valahová..."
° Saigo --> Egy "B" szintű küldetés
° Abuso --> Homokszív
° Kawachi --> ???
° Datara --> Nawabare no Jutsu
avatar
Jiraiya
Adminisztrátor

Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt

Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol


Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Katsumi Kawachi on Szer. Jan. 10 2018, 22:24

//Jiraiya: Képzés kívánságműsor//

Egy helyre gyűltünk, viszont a feladatomat sem felejthetem el. Meg kéne figyelnem az otoi genninek képességeit és erejét, de itt egyetlen sincs, csak a kiképzők és a tanárok, mind chuunin és jounin. ~A faluban nincsenek genninek? Bár miért is lennének genninek? A falu eleve a tehetségeket keresi, nem hagyományos falu.~ Ahogy elhangzik a megnyitó beszéd, velem együtt hármunkat egy maszkos alak vitt arrébb egy másik szobába, ahol már sokkal világosabb volt. Fura érzésem van a tanárral kapcsolatban, valami nem stimmel vele, de ha tud hasznos technikát tanítani, akkor nem számít. Elmondja, hogy mit fog tanítani, majd be is mutatja. Ahogy figyelem a férfit eszembe jut, hogy Eisuke ezt a technikát adta nekem tekercsbe leírva egyszer, az elsajátításával egyszer már próbálkoztam, de akkor félbe maradt és nem sikerült.* Talán most újra próbálkozással lesz esélyem. A bemutató és a magyarázat elég volt ahhoz, hogy rájöjjek, hogy utolsó alkalommal mi volt a hiba, ha ez nem is jelenti, hogy meg fogom tudni oldani ezúttal. Átgondolom a jutsu listámat, hátha ismerek hasonlót, majd a kézpecséteket, amik a jutsuhoz kellenek és lassan összeáll a kép. A kézpecsétek sorrendjének fontosságát nem ismerem, de a pecsétek jelentését külön- külön tisztában vagyok. A nyúl a mértékletességért, kiegyensúlyozottságért felel, a patkány a yin- yang chakráért felel, a ló a kezelhetőségért, stabilitásért és a chakra sebességéért felel, míg az ökör a nagy erőt és nagy tömeget képviselő jutsuk tipikus kézpecsétje. Ha valaki csak a kézpecsétek sorrendjét és a minőségét látja, akkor arra következtethet, hogy a technika egy közepes mennyiségű chakrát gyorsan és kis vonalon engedi ki a testéből, ami igaz is. A sebesség viszont adott, hiszen egy villám elemű jutsuról van szó, vagyis a technika igen gyorsan éri el az áldozatot. Átgondolom a technikát, majd elkezdem gyűjteni a chakrámat tenyerembe, majd a földre teszem. Tisztában vagyok, hogy pecsét nélkül akarom létrehozni a technikát, ami így eleve sokkal pocséklóbb, de nem is az a cél, hogy finomkodja k a chakrámmal. Amire viszont nem számítok, hogy a chakrám kisül és egy kicsit meg is égeti a villám a tenyeremet, bár épp csak látszik. Ezt betudom az első próbálkozásnak, bár ki tudja. Ezúttal elmutogatom a pecséteket, de ezúttal csak annyi, hogy nem a tenyerem alatt, hanem körülötte sül ki a chakrám. Gyorsan átlátom, hogy irányítani is kéne a chakrát, nem csak létrehozni, mert ez így kevés és sosem jön létre a technika. Közben körbenézek, de a társaim sem haladnak jobban, az egyikük még komolyabban is megégette magát, mint én. Végig gondolom újra a technikáimat és több jutsu is az eszembe jut, ami hasonló elven működik, a víz ostor, a kirigakure no jutsu, a hien, a drótcsévélő technika, a robbanó jegyzet technika. Sajnos ezek elemtelen vagy víz elemű jutsuk, bár a működésük hasonló elven működik, de amíg a sima chakrámat már az akadémia eleje óta tanulom használni, a víz chakrámat is körülbelül 10 éves korom óta ismerem, addig a villám chakrám nem elég, hogy másodlagos elemem, de maximum egy hónapja ismertem meg és egyetlen technikám van, ami segíthet az elsajátításban. Újra a kézpecséteket mutatom és ezúttal el is indul a chakrám, de körülbelül 20 centi után el is fogy. Míg az elején pont arról beszéltem, hogy nem akarok finomkodni a chakrámmal, most éppen az ellenkezőjét tettem, vagyis túl kevés volt a chakra. Az elv így harmadik próbálkozásra már meg volt, de további kettő kellett, míg rájöttem, hogy mennyi chakra kell és milyen mélyre kell küldenem ahhoz, hogy el is érjen a bábuig. Ekkor még annyira elég volt a chakrám, hogy elérje a bábot, de kárt nem tett benne. Ekkor a mellettem lévő srác bábja felgyúlladt, de a mester nem volt teljesen elégedett, ugyanis az elmonása alapján a srác a villám helyett a másodlagos tűz elemét használta, még ha nem is teljesen szándékosan. Hoztak egy újabb bábot és a srác tovább próbálkozott. Már lassan egy és negyed órája próbálkoztam, de nem sokkal haladtam. Újra és újra átgondolom az eddig tapasztaltakat és az általam ismert technikák működését, hogy végre sikerrel járjak. Ismét elmutogatom a pecsétek majd a földre teszem a tenyerem. Most sikerül létrehozni technikát, viszont ahogy a mester mondta, csak egy nagyon vékony csíkban és a villám chakrámat sem küldtem elég mélyre, hogy felgyulladjon a báb, ugyanis csak a madárijesztő felületén futott végig a szabad szemmel látható villámkisülés. Egy újabb próbálkozás, ezúttal sikerül kisebb pontokba már mélyebbre jutnom, majd a következő próbálkozás során végül sikerült felgyújtanom szinte egyszerre a harmadik sráccal, akire eddig nem figyeltem.

//* Szerk
Volt egy élményem, amit elutasítottak, játéktéren úgy játszottam ki, hogy félbeszakadt a tanulás.//
avatar
Katsumi Kawachi
Játékos

Taijutsu Pontok : 102

Specializálódás : Kenjutsu


Adatlap
Szint: A
Rang: Genin/ oinin jelölt
Chakraszint: 752

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Kiképző terep

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.